2019. augusztus 2., péntek

KÖZPÉNZESŐ A KÉZILABDACSARNOKRA, A PÜSPÖKI STADIONRA, ÉS A MINISZTERELNÖK GYÜLEKEZETÉRE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.08.02. 



G7: 10-15 milliárd helyett 115 milliárdunkba kerül majd az új kézilabda csarnok

Úgy néz ki, hogy a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok többe fog kerülni, mint a 2017-es vizes vb. Az se volt egy olcsó rendezvény pedig, de ezek után a kézivébé költségeit megbecsülni sem merjük. Egyébként a kormány sem: eddig még nem mondtak konkrét összeget. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke tavaly csak annyit saccolt, hogy 10-15 milliárdos beruházások (vagyis építkezések) lehetnek. Most viszont kiderült, hogy a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. 115 milliárd forintért építené meg a csarnokot. Ez rögtön tízszeres áremelkedés, ami azért még a NER-ben is erős, és ehhez jönnek majd még a további költségek.


Szeged.hu: Négymilliárddal drágul a szegedi püspöki stadion

A közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint olyan körülmények adódtak az építkezés során, „amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”. Emiatt sajnos az egyéb közbeszerzésekkel is vastagon kitömött Market Zrt. nem tudja nettó 9,4 milliárd forintból felhúzni a Szeged–Csanádi Egyházmegye stadionját, hanem – jelenlegi állás szerint – nettó 13,4 milliárd közpénzt emészt fel a létesítmény. Az egyházmegyét egyébként a Fideszt nyíltan támogató Kiss-Rigó László püspök vezeti, aki szerint azért építenek az állami támogatásból stadiont, hogy örömöt szerezzen.  Kérdés, hogy kinek.

444: A kormány 1 milliárdot ad Orbán gyülekezetének református óvodára

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány támogatja a Svábhegyi Református Egyházközségnek a svábhegyi református óvoda és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények megvalósítására irányuló szándékát, ezért kapnak erre jövőre 944,3 millió forintot az államkasszából. Az egyházközség Orbán Viktor miniszterelnök gyülekezete, ami már korábban is kapott állami támogatást.

HVG.hu: Ingyen megcsináltuk, amire a közmédia nem volt képes: itt az adatbázis a milliós szerződéseikről

Az állami intézmények bevett szokásához híven az évi közel 100 milliárd forint közpénzből működő, és nyílt kormánypropagandát toló MTVA is kereshetetlen, béna formátumban teszi közzé, hogy mire költi az adófizetőktől származó összegeket. A hvg.hu ezt megelégelve különböző internetes szövegfelismerő programok segítségével bevitte az összesen több mint 2400 tételt egy táblázatba, így most már könnyedén böngészhetők a közmédia szerződései.

Napi.hu: Microsoft-botrány: konkrétan megnevezte az érintetteket az amerikai hatóság

Az amerikai tőzsdefelügyelet a Microsoft magyar korrupciós botrányáról szóló jelentésében kiemeli, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság is érintett a sok százmilliós visszaélésben. Szép országimázs. A harmadik magyar érintettként az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet nevezték meg, és részletesen leírták, hogyan játszottak össze a Microsoft és a közszféra dolgozói, hogy megbundázzák az állami beszerzéseket.

MARÓTH AKADÉMIKUS ESETE A PUBLIKÁCIÓKKAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.08.02.


...Maróth Miklós az interjúban elmondta, hogy nem beszélt olyan akadémikussal, aki ne lenne híve a most zajló változásoknak. Az MTA közgyűlése óriási többséggel ellenezte a most zajló ún. változásokat, ezzel a többséggel nem érintkezett Maróth úr. Maróth Miklós rendkivül fontos ténynek tartja azt is, hogy egy nagyapja udvarolt Rogán Antal dédanyjának (ez komoly, benne van az interjúban). Nagyon nehéz most visszafognom magam. Ezért maradjunk a tényeknél.

A Scopusban 17 cikkét találtam meg Maróthnak. Ezek azok a cikkek, amelyek valamiféle értékelhető tudományos folyóiratban jelentek meg. Ezen folyóiratok között a legjobban minősített (Q2) az Altorientische Forschungen. Az Arabic Studies(Q3), az Acta Antiqua Academiae Scientarum Hungariae, ahol összesen kilenc cikke van, Q4-es, tehát a minősített folyóiratok között ez a leggyengébb negyedbe tartozik. Nincs egyetlen egy Q1-es cikke sem, nem beszélve a csúcskategóriás folyóiratokról. Szerintem a Vincent rendszeres kommentelői simán össze tudnának dobni száz darab Q1-es cikket, én kb. harminccal tudnék beszállni, és nagyon messze vagyok az akadémikusságtól (és ezen poszt után milyen messze leszek, ajvé).

Maróth beszél elvárható számú cikkről, ő fenyegetőzik?

...
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mostanáig egy szó nem esett arról, hogy megszűnne az intézeti dolgozók közalkalmazotti státusza. Mi folyik ebben az országban?
.........................................................................................................................................

Ez volt az utolsó posztom a témakörben. Nem akarok senkire bajt hozni. Ettől a pillanattól kezdve, kedves barátaim, tekintsétek a Vincentet féligszabadnak. Ez a legszomorúbb sor, amit az életemben kénytelen voltam leírni.

MARÓTH MIKLÓS: ORBÁN AZT MONDTA, „TÖBB PÉNZT AKARTAM NEKIK ADNI, EBBŐL LETT A BAJ”

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2019.08.02.


Tudós orientalista és a miniszterelnök barátja, hamarosan az MTA-ból kiszakított kutatóintézeti hálózatot felügyelő bizottság elnöke. Olyanokkal is vacsorázott, mint Szaddam Husszein, a nagyapjáról pedig úgy tudni, udvarolt Rogán Antal dédanyjának. Nagyinterjú.

Ön érti, miért esett neki a kormány a Magyar Tudományos Akadémiának?

Ez kétségtelenül bonyolult kérdés.

Volt lehetősége kérdezni Orbán Viktort, miért veszi el az akadémiától a kutatóintézeteket?

Igen, egyszer, pár hónapja. Azt válaszolta igen szellemesen, hogy „több pénzt akartam nekik adni, ebből lett a baj”.

A miniszterelnök nem a saját pénzét adja, hanem a közös adóforintjainkat.

Arra van egy kormány, hogy döntsön a közös pénz felhasználásáról. Erre kapott felhatalmazást a választóktól.

Mitől tudná jobban a kormány, mint a legfőbb magyar tudományos testület, a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a tudományban mire érdemes költeni?

Többféle modell létezik, s mostanáig valóban az volt a gyakorlat, hogy az akadémia rendelkezett a források felett. Ami egyébként eztán is így marad, hiszen bár augusztus elsejétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működnek tovább az MTA-tól átvett kutatóintézetek, az irányítást egy tizenkét tagú, alapjában véve akadémikusokból felállított irányítótestület végzi.

Tizenhárom tagú az a testület. Ön, az elnök a tizenharmadik.

Úgy is lehet számolni, igen. Vannak tizenketten, s nekem az a dolgom, hogy a közös hangot fölnagyítsam.

Ennél sokkal több az ön dolga, pláne a lehetősége. Hiszen miután az MTA s az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hat-hat jelöltet delegál a testületbe, megeshet, hogy éles kérdésekben az ön alighanem kormányhű szava billenti majd valamerre a döntetlent.


Erősen remélem, hogy amint először összeülünk, azonnal feledésbe merül, kit kicsoda delegált a testületbe, s összefogva dolgozunk a magyar kutatás-fejlesztésért. Megjegyzem, a kinevezésemhez elnyertem Lovász László MTA-elnök jóváhagyását...

MILLIÁRDOKBÓL HOZTÁK ÖSSZE A MAGYAR FUTBALL ÚJABB ÉGÉSÉT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.08.02.


A közpénz nem rúg gólt - derült ki az Európa Liga selejtezőin, ahol háromból három magyar csapat már most kiesett. A BL-selejtezőben a Ferencváros még áll, ott furcsa pénzügyi műveletre volt szükség, hogy ne legyen nagyon nagy a baj.

Totális katasztrófa – így lehetne jellemezni legrövidebben a magyar csapatok teljesítményét az Európa Liga selejtezőjében. Csak azért nem mondhatjuk, hogy a magyar futball sikerélmény nélkül zárta ezt a nyarat, mert a csütörtökön kiesett három csapat legalább a második selejtezőkörig eljutott, a Ferencváros pedig bent van a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőfordulójában. (A BL-ben és az EL-ben is négy selejtezőkörön kell túljutni a csoportkörhöz.)

Kevés dolog van pedig ebben az országban, amire szinte korlátlanul van pénz, de a foci pont ilyen. A tervek ehhez méltóan nagyra törőek, de egyedül a válogatott hoz értékelhető teljesítményt, a klubfociban a tavalyi kivétellel a nyár jelentette a pontot, amikor a nagy ígérgetés után a nemzetközi meccseken szembejött a valóság.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 2011-ben fogadta el a 2020-ig szóló távlati stratégiáját. Ebben egyértelműen fogalmaztak:

2014-ig 1 klubcsapat minden évben túljut a BL- vagy EL-selejtezőn, 2015-től 2 csapat túljut az őszi selejtezőn, 1 csapat tavasszal is játszik.

Aztán amikor 2014-ben felülvizsgálták a tervet, már látni lehetett, hogy az álmoknak közük sincs a valósághoz. Akkor arra módosították a célt: 2015 és 2020 között minden évben jusson be egy klubcsapat a BL vagy az EL csoportkörébe. Ezt sem sikerült tartani.

Éppen ezért összegyűjtöttük, a mostani leégés mennyi pénzt emésztett fel:...

HONT: A FOCIALISTA GAZDASÁG - KUPACSÜTÖRTÖK UTÁN: TÁVOL EURÓPÁTÓL

HVG ONLINE
Szerző: HONT ANDRÁS
2019.08.02. 


[A] „magyar labdarúgás páratlan bravúrt hajtott végre a héten, hiszen négy, nemzetközi kupában érdekelt csapatunkból összesen öt jutott tovább (bizony, még a DAC is! 😉 ), a válogatott pedig sosem látott bravúrsorozattal a háta mögött, magabiztosan vezeti selejtezőcsoportját a féltávnál.

Mi, rendes magyar- és futballszerető emberek ennek természetesen hihetetlenül örülünk, hiszen mi lehetne édesebb öröm egy jó kis Fradi/Videoton főtáblánál, főleg, ha belekalkuláljuk az ezek lehetetlenségéről értekező, előre megírt hávégés szakértői cikkek sokaságának kényszerű lomtárba helyezését. Akkor se lennénk majd a 444 helyében, ha a következő EB-n a körúton hömpölygő tömeg ezúttal nem valami kivetítő elöl érkezve ünnepli majd fiesztával a győzelmet, hanem egyenesen a százmilliárdos csodastadionból, amelynek árát ők már többszörösen elköltötték más, sokkal égetőbb problémák azonnali kezelésére.”

Ezek a sorok szűk két hete jelentek meg az egyik jól ismert kormánypárti blogon. A szerző a magyar csapatok nemzetközi továbbjutásának apropóján azon örömködik, hogyha a Fradi és a Vidi főtáblára kerül, akkor lehet kihajítani az ennek lehetetlenségéről szóló HVG-cikkeket, és úgy általában mennyire rossz lehet most a libsiknek.

Akkor most annak kéne jönnie, hogy kajánul közöljük, hogy mégsem kell azokat a cikkeket kidobni, és tömény kárörömmel megjegyezzük, hogy de szar lehet most kormánypártinak lenni. De nem ez jön. Egyfelől nincsenek előre megírt cikkek, másfelől pedig ez legkevésbé sem a kárörömről szól, hanem arról, hogy mi a jó az országnak. Ez pedig nem jó. Előbb azonban elevenítsük föl a tényeket.

Tegnap kiesett a mind a három második számú európai kupában érintett magyar focicsapat. (Bár a Honvéd megóvja a Craiova elleni botrányos mérkőzést), míg a Fradi egy máltai döntetlennel a héten kiszenvedte a következő BL-kört. A jelenlegi magyar (futball)kurzus egyik kedvence, a Fehérvár FC (lánykori nevén Vidi, még lányabbkori nevén Videoton) egy svájci másodosztályban (!) vitézkedő, liechtensteini (!!) alakulattól szenvedett vereséget, és kényszerült búcsúzni az további küzdelmektől.

A fene se akar ennek örülni. Az volna a jó, ha világnézettől és pártállástól függetlenül együtt lehetne ujjongani és bosszankodni egy-egy győzelem vagy vereség után. Mármint azoknak, akiket érdekel a foci. Mert ez egyáltalán nem kötelező, ez egy játék, és teljesen legitim vélemény, hogy hülyeség az egész, ahogy van, és semmi sem változik attól, hogy huszonkét ember üldöz egy labdát kilencven percen keresztül, és a végén Lineker mond valami szellemességet. Az önmagában egy súlyos betegség tünete, ha a sportsikerek éltetik a nemzeti érzést és büszkeséget. Lehet úgy jó helynek tartani a hazát, és büszkének lenni honfitársaink teljesítményére, hogy szar a foci.

Ráadásul nekünk, magyaroknak nem is éri meg kiválóságunk tudatát a futballra helyezni. Méretünkből és gazdasági teljesítőképességünkből adódóan soha nem fogunk tartósan egy bizonyos szint fölé kerülni. Mert mi történik, ha a klubcsapatok túlélik az első néhány fordulót, bejutnak a csoportkörbe, a válogatott kijut a soron következő világversenyre, és megéri az egyenes kieséses szakaszt? Akkor a magyar kebleket az az érzés fogja dagasztani, hogy a mi hazánk olyan jó közepes? Amennyiben a belga aranygeneráció kiöregszik, és a belgák visszaesnek a kétezres évek szintjére (amikor is 2002 és 2014 között egyetlen Európa- illetve világbajnokságon sem szerepeltek), akkor Belgium ennyit ér? Netán Hollandiáról elmond-e bármit, hogy 2014-ben harmadik lett a Vb-n, míg tavaly ki sem jutott? Vagy ott vannak a svájciak, akiknek a klubcsapatai epizódszerepet játszanak csak a nemzetközi porondon, a világbajnokságokra mostanság kijutnak, és a legjobb 16 között ki is esnek. Akkor Svájc valahol Szerbia és Uruguay között helyezkedik el a nemzetek értékskáláján? Az önérzetes svájciak ezt igen érdekes gondolatnak tartanák. A sporteredményeknek akkor lehet önfeledten és tiszta szívből örülni – ismétlem: már annak, akit ez érdekel –, ha nem tekintjük valamiféle nemzeti értékmérőnek, és nem erre fordítjuk erőforrásaink jelentős részét. Mert utóbbi esetben csak a nemzeti frusztrációt termeljük folyamatosan újra: csak dől a közpénz, csak dől, és sehogy se sikerül állandósítani a helyünket a legjobbak között.

Sőt konkrétan a magyar viszonyokat tekintve kifejezetten kontraproduktív, a kudarcokat hosszútávon garantáló modellt sikerült konzerválni...

MA MÁR INKÁBB NEM NÉZ A SZEMEMBE, VAGY ELKERÜL AZ, AKI EDDIG RÖHÖGÖTT RAJTAM

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2019.08.02.


...Tízezrével lépnek le az országból az értelmes fiatal (most már nem csak a fiatal), nyelveket beszélő, kreatív, művelt és tanult elmék. A magyar kormány dilettáns nemzethy politikájának, tehetetlenségének és persze ezáltal – erőlködésének jóvoltából pedig ide jönnek a keleti, ázsiai ukrán, kínai, vietnami és egyéb munkás kezek. Jó csere és gondolom hasznos is. Ja, nem.

Az egészségügy állapotát naponta érezzük, tapasztaljuk, és a még nem a kormány kezéből közpénzt zabáló sajtó jóvoltából olvassuk is, mi megy szerte az országban. Ugyanez mondható el az oktatásról is, amihez egy kis adalék, hogy a magyar gazdaság éves szinten saját és uniós forrásból azaz uniós támogatásból (ami a magyar GDP kb. 9%-a) vért izzadva csinál 4-4,5%-os éves GDP növekedést. Namost, ebből az évi 4-4,5%-ból sportra elkölti kb. az egyharmadát. Sportra, azaz szórakozásra. Sportra éves szinten 328 milliárd forintot költ az ország, plusz 100 milliárdot a TAO-ból. Ez a magyar felsőoktatási költségvetés kétszerese. Biztos nem én vagyok a hülye. Ha egy ország jobban preferálja a sportot, mint a kiművelt emberfők képzését – ami hosszútávon a legjobb gazdasági beruházás, hiszen GDP-t termel, ellentétben a semmi hasznot nem hozó sporttal, ami éves szinten csak viszi a közpénzt -, az egy elcseszett ország. Ha egy országnak fontosabbak az állami csecsen tartott stadionok és a focisták, a sport, mint az oktatás és a diplomás emberképzés, akkor annak az országnak nincs jövője. Csak a remény, hogy a felszínen tud maradni, és nem süllyed el. Nem véletlen, hogy az egykori KGST-tagállamok mára sorra hagynak le bennünket.

Itt lenne az ideje feltenni a népnek a kérdést: továbbra is fontosabb Soros és a kerítéses rettegtetés, vagy fontosabb az oktatás és az egészségügy ami, egy nemzetnek a jövője. Mert csak egészséges, kiművelt emberfők képesek felvirágoztatni, jómódba segíteni egy nemzetet.

A megoldatlan devizahiteles játékról már nem is beszélek, amelynek köszönhetően családok ezrei lesznek földönfutók, hála pártunk és kormányunk családbarátságának. Folytathatnám, mi rohad még az országban de a folytatást ezúttal az olvasóra bízom.

Nos, van egy töketlen és dilettáns országvezetés amely Soros és az illiberalizmus, pardon, a keresztény értékek mentén határozza meg az ország jövőjét. Újabb 15 évre harcot hirdet a liberalizmus ellen. Megfűszerezve egy töketlen ellenzékkel, amely 9. éve nézi szinte tétlenül az ország rombolását. A nép hathatós nemcselekvése mellett. Ok, okozat. Mert ez a nép a saját egója fényezés mellett (mert ugye ez a 10 millió agysebész és futballprofesszor országa) ezt bírta kitermelni. Ezért aztán ott tartunk, ahol. A rohadás felé vezető úton. A reformok működnek, csak a végeredmény siralmas. Igaz, ez is működés. A kormány valójában nem hazudik, hisz a szanaszét rohadás folyamata is működés. Mentálisan padlón az ország. Aki teheti, menekül amíg teheti. Akik meg maradnak, azok hallgatnak. Ki ezért, ki azért, de asszisztál ehhez a rothadáshoz. Hogy nem érzi jól magát? Hogy naponta ömlik minden irányból az elkeseredettség, amiről nem szólnak a hírek? Érdekel itt bármi is valakit? Emberek tízezrei élnek aprópénzen, katasztrofális helyzetben lévő iskolák harcolnak a túlélésért, ahol a gyerekeink elvileg a jövőt tanulják. Azt a siralmas jövőt, ami vár rájuk. Gyerekek tízezrei maradnak ki a felsőoktatásból, mert a szülők a közmunka bérből képtelenek taníttatni őket. Esélyük sincs. És a nép még mindig tapsol, mert a reformok működnek. Kormány oldal és ellenzék egy célért harcol. MINÉL JOBBAN ROHADJON AZ ORSZÁG, miközben Tiborcz Istvánok, Mészáros Lőrincek és a többi tolvaj röhögve lopja szét a nép pénzét és vagyonát. Csak mert képtelenek vagyunk összefogni, kimenni az utcára, és egy egészséges forradalom közepette az egész tetves csürhét elzavarni a nyakunkról a francba...

MIÉRT NEM A SAJÁTJÁBÓL ADAKOZIK ORBÁN A GYÜLEKEZETÉNEK?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.08.02.


„Az úr áldását kívánom a Svábhegyi Református Egyházközösség lelki életére, ahogyan az összes református és egyéb gyülekezet lelki életére, óvodájára és egyéb intézményeire, s kérem, hogy ezt kérjék ők is nem csak a kormányfő által támogatott ügyekben, hanem más dolgokban is... és kérem a gyülekezetbeli testvéreimet, szóljanak a miniszterelnök úrnak, hogy az Úrjézus tanítása szerint imádkozzon a határzónában lévő 77 gyermekért is” – mondta a Hírklikknek Iványi Gábor lelkész. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét azzal a hírrel kerestük meg, hogy Orbán Viktor gyülekezete jövőre 944 millió forintot kap óvodaépítésre, azután, hogy az elmúlt években már sok százmilliót juttatott számára a kormány. Miközben Iványiéktól meg elvett.

„Vajon számíthat-e bármely más egyházközösség – például a gyürei, ahol szintén van óvoda – arra, hogy kapjon pénzt fejlesztésre, ha nem is annyit, mint a svábhegyi?” – tette fel a költői kérdést Iványi Gábor, aki problémásnak tartja, hogy ha megválaszolnánk, akkor a válasz a fenti kérdésére nemleges lenne.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy jövőre 944 millió forintot kap óvodaépítésre a Svábhegyi Református Egyházközség, azaz Orbán Viktor kormányfő gyülekezete. A pénzt a svábhegyi református óvoda, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények felépítésére lehet fordítani. A Népszava szerint Orbán gyülekezetét már eddig is bőkezűen stafirozta az állam. Tavaly például 27 millió forintot adtak arra, hogy befejezhessék a Felhő utcai parókiát. A gyülekezet egy korábbi közbeszerzéssel 2016 végén kezdte el a lakóépület kivitelezését, akkor azonban „az alacsony fedezeti összeg miatt” (összesen csaknem 120 milliót költöttek az építkezésre) kénytelenek voltak csökkenteni a műszaki tartalmat...

LEGROSSZABBUL A MAGYAR DIÁK JÁRT – A CEU-ÜGY EGY KATOLIKUS REÁLÉRTELMISÉGI SZEMÜVEGÉN ÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZEIDL GYÖRGY
2019.07.31.


Hívő katolikus reálértelmiségiként mutatkozott be olvasónk, aki azért ragadott tollat, mert elszomorította, hogy a CEU néhány napja sikeresen akkreditálta bécsi képzését – pontosabban, hogy az intézmény erre a lépésre kényszerült. Azt már tudjuk, hogy ezzel ki járt jól: Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere július közepén azt nyilatkozta, a hozzájuk költöző kurzusokkal tovább gazdagodik az osztrák tudományos élet, és sok külföldi diák végzi majd ott posztgraduális kutatásait. Szeidl György, a Miskolci Egyetem Műszaki Mechanikai Intézetének professor emeritusa végigtekintett a kiebrudalás történetén, s szerinte országérdekkel megmagyarázhatatlan, ami történt. Hogy akkor mivel magyarázható? Az alábbi írásban erre is válaszol:...

SZABAD SZEMMEL - MÁR GROTESZK, AHOGYAN ORBÁN DER LEYENT DICSŐÍTI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.02.



Die Welt 

Ahogy a magyar kormány dicsőíti a Bizottság következő elnökét, az időnként már groteszk vonásokat ölt, amivel Orbánnak mindenekelőtt belpolitikai céljai vannak – írja a lap, miután a magyar kormányfő a tegnapi megbeszélés után hétgyermekes anyaként méltatta Ursula von der Leyent. A jobboldali nacionalista vendég alig tudta fékezni a lelkesedését, hozzátéve, hogy fordulat várható Európában, továbbá ő és társai fontos sikert értek el. Az effajta dicséret aligha szolgálja a német vezető érdekeit, hiszen az EU-ban kritikusan követik nyomon az orbáni illiberális demokráciát. Ennek megfelelően tett nagy erőfeszítéseket a korábbi német védelmi miniszter, nehogy az a látszat keletkezzen, mintha a magyar politikus kegyei folytán merült volna fel személye Juncker utódaként. A brüsszeli megbeszélés részletei nem ismeretesek, csak annyi bizonyos, hogy von der Leyen ismertette terveit a legfontosabbnak tartott területeket, így a klímavédelmet, a gazdasági és migrációs politikát, valamint az unió nemzetközi szerepét illetően. A mostani Bizottság szemében Magyarország a földrész egyik problémás gyerekének számít, a többi közt azért, ahogyan a rendszer elbánik a politikai ellenfelekkel. A bírálók azt vetik Orbán szemére, hogy leépíti a demokráciát és a jogállamiságot. Az utódot viszont támogatja, de az nem világos, miért gondolja úgy, hogy von der Leyen alatt bármiféle változás következne be a Juncker-féle időszakhoz képest. Hiszen a két elnök irányvonala a legfontosabb kérdésekben egybeesik. És a tisztség várományosa is határozottan fel kíván lépni a jogállam megsértőivel szemben. Orbán üzenete az a hazai közönségnek az, hogy egy hétgyermekes családanya nem tévedhet és visszavezeti a kontinenst a helyes ösvényre. Vagyis a magyar felfogás szerint itt egy termékeny anyáról van szó, aki ily módon példakép az egész társadalom számára. De hogy az EU mamájának tüntessék fel von der Leyent, az értetlenséget, sőt gúnyt válthat ki az unióban, csakhogy a kormányfő komolyan gondolja. Magyarország ugyanis szeretné radikálisan megdobni a gyerekvállalási hajlandóságot, miután csökken a születések száma, és egyre több fiatal hagyja el az országot. Emiatt elöregedik a társadalom és mind kínzóbb a munkaerőhiány. A német politikus – még családügyi miniszterként – több olyan intézkedést is hozott hasonló helyzetben, amit a magyar vezetés követendőnek tart. Orbán nem bevándorlókkal akarja betölteni az üres helyeket, ragaszkodik ahhoz, hogy az ország keresztény maradjon. És ehhez szerinte a magyar nőknek a Bizottság leendő elnökéről kell példát venniük.

Nem szivárogtak ki részletek a von der Leyen-Orbán-tárgyalásról, de Budapesten azt lehetett hallani, hogy a vendég azt követelte: a Bizottság adja fel politikai szándékait és a jövőben végrehajtó szervként működjön. Az ő szemében ugyanis a testület mindannyiszor politikai területre tévedt, ahányszor szót emelt a jogállamiság megszegése, a demokrácia leépítése valamint a korrupció ellen. Hogy von der Leyen győzni tudott Juncker utódaként, azt a Fidesz-képviselőknek is köszönhette. Utána Orbán nem győzött örvendezni, de hogy a hétgyermekes anya a CDU-n belül inkább a liberális szárnyhoz tartozik, azt Magyarországon csupán az ellenzéki sajtó olvasói tudhatják. És a jogállamiság kérdésében nemigen különbözik a véleménye a mostani elnökétől, akit Orbán az európai választási hadjárat során csak Soros bábfigurájának nevezett. Orbán annyiban realista, hogy szívesen tesz a nyertes lóra. Ám nem ő lett volna, ha nem ront neki Finnországnak, az unió soros elnökének, miután az ragaszkodik a jogállami eljárás folytatásához, sőt, elsőrendű feladatának nyilvánította azt és ezzel magára haragítja a magyar miniszterelnököt. Ily módon Helsinki a legújabb homokzsák Orbán Viktor számára. A viszály azzal kezdődött, hogy a finn kormányfő Strasbourgban követelte: a jövőben erősen korlátozzák az EU-támogatásokat azon államok számára, amelyek a figyelmeztetés ellenére sem tartják tiszteletben a jogállami elveket. Nem sokkal később maga Orbán is megindult, ám a finn politika nemigen reagál. Inkább a kármentésre törekszik. Annál inkább felzúdult viszont az ottani sajtó és az ellenzék. A médiában két hete ez az egyik vezető téma.


A jogállamiság fontosságát hangsúlyozta von der Leyen az Orbán lezajlott egyeztetés után. A magyar vezető támogatta a német jelölt megválasztását a Bizottság élére, és a tegnapi megbeszélés után mindkét részről úgy tűnt, hogy harmonikus a viszony. De hogy érdemi kérdésekben közelebb kerültek-e egymáshoz, azt nem lehet tudni. Mindenesetre a házigazda azt közölte a találkozót követően, hogy mindketten egyetértettek abban: a migráció ügyében új kezdetre és gyakorlati megoldásokra van szükség. De a részletekbe nem ment bele. Hogy azután ez közeledést jelent-e a budapesti állásponthoz, az nem egyértelmű. De az EU számára nem csupán a magyar demokrácia állapota, hanem a túl szoros orosz, illetve kínai viszony is aggályos...

ITT AZ ELTITKOLT GRECO-JELENTÉS, KIÁBRÁNDÍTÓ KÉPET FEST A MAGYAR KORRUPCIÓRÓL

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.08.01.


Hosszú huzavona után megjelenhet a GRECO-jelentés, amiből kiderül: az Európa Tanács szerint hazánk 18 ajánlásból csak ötöt teljesített. A dokumentumban a két legtöbbet használt szó a „kiábrándító” és az „aggasztó". A testületnek a bírók függetlenségével, a pártfinanszírozással, de az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok magyarországi rendszerével is gondjai vannak.

Nem véletlenül húzta ilyen sokáig a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) éves jelentésének nyilvánosságra hozatalát a magyar kormány. A 2018-as korrupciós jelentést hosszú huzavona után végül csütörtökön hozza nyilvánosságra a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvélemény is megismerhesse a dokumentumot.

Az elkészült jelentésbe a hvg.hu is belenézhetett, ez alapján pedig elmondható: egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz szerette volna eltitkolni az eredményeket. A dokumentum többször is utal rá, hogy

a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre és az ajánlásokat sem teljesíti, pedig mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség lenne rá...

A NŐK HASZNÁLJÁK TÖBBET A TÖMEGKÖZLEKEDÉST, MÉGSEM TÖRŐDIK SENKI AZ IGÉNYEIKKEL

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2019.08.01. 


Biztos nem vagyok egyedül azzal, hogy egy-két vonalat annyira kerülök a tömegközlekedésben, hogy néha inkább hosszabb úton megyek valahova. Egyre több kutatás irányul arra, hogy feltérképezzék mennyiben közlekednek máshogy a nők és a férfiak, és hogyan lehetne mindenki számára használhatóvá és kényelmesebbé tenni a közlekedést.

Először is fontos adatot gyűjteni arról, hogy valóban eltérnek-e a nők és a férfiak közlekedési szokásai. Az OECD jelentése szerint ezek valóban nagyban különböznek. Mivel jellemzően a nőkre hárul a gyerekek és a támogatásra szoruló családtagok ellátása, illetve a háztartás vezetése, ezért ők, a férfiakkal ellentétben, nem csak bemennek reggel a munkába és hazajönnek délután. Sokkal több utat tesznek meg egy nap, de ezek jellemzően rövidebbek.

Ugyanakkor a nők szívesebben használják a tömegközlekedést vagy gyalogolnak, mint a vezetnek vagy motoroznak. Ennek következtében a tömegközlekedést használók nagyobbik része nő. Mégis kevésbé veszik figyelembe az ő igényeiket a szolgáltatás megtervezésénél. Ahogy a Nemi Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) felhívja rá a figyelmet, a Hollandiában használt távolság alapú fizetés igazságosabb lenne, mint a legtöbb országban érvényes utanként fizetés – ez utóbbi ugyanis hátrányos helyzetbe hozza a nőket.

Ezen kívül a tömegközlekedés magánkézbe kerülése is negatívan hathat a nők mobilitására, mivel a piaci verseny miatt ezek a cégek főleg a forgalmas utakra és megállókra fókuszálnak,

ezzel megszüntetve elzártabb településen élő nők közlekedési lehetőségét,

amennyiben nem tudnak kocsiba szállni. Magyarországon ma közel 60 település van, ami el van zárva a világtól, ahol az idősek, akik még ott maradtak, nagyon nehezen férnek hozzá alapvető ellátásokhoz. A közlekedés tervezés feladata lenne, hogy az itt élőket is benne tartsa az ország közlekedési vérkeringésében.

De itt még nem állhatunk meg, nem elég elérhetővé tenni a tömegközlekedést a nők számára ahhoz, hogy szívesen használják is.

Az egyik legfontosabb szempont a számukra, hogy biztonságosan utazhassanak...

ORBÁN LELKENDEZIK, URSULA VON DER LEYEN KÖVETKEZETES - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.08.02.


Másképp tálalja a magyar állami média a hatalom számára nem túl kedvező híreket, mint a külföldi sajtó. Ez most tetten érhető a korrupcióellenes szakértői jelentés és az Orbán - von der Leyen találkozó kapcsán is.

Az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői bizottsága, amelyet a GRECO mozaikszóval jelölnek, azt állapította meg jelentésében, hogy Magyarország összességében nem valósította meg kielégítő módon a testület által korábban megfogalmazott ajánlásokat. Az AP amerikai hírügynökség erről szóló jelentése, amelyet átvett egyebek közt a New York Times és a Washington Post, számszerűsíti is ezt az elégedetlenséget, amennyiben megírja, hogy a 18 pontba gyűjtött ajánláslistából a magyar kormány csak ötöt valósított meg. A GRECO szerint – emeli ki az AP - határozott intézkedésekre lenne szükség a parlamenti átláthatóság érdekében, így a vagyonnyilatkozatok, a törvényhozói magatartási szabályok, illetve a széles körű immunitási szabályok áttekintése terén. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország egyike annak a kevés számú uniós tagországnak, amelyek távol tartják magukat a tevékenységét jövőre elkezdő európai ügyészségtől. Ez a hivatal az uniós támogatási alapok felhasználását fogja figyelni.
Ugyanez az állami médiában

A GRECO-jelentésről szóló hír MTI-s feldolgozása egyébként egészen plasztikusan mutatja a közmédiának azt a gyakorlatát, amely még a jobb eljárásmódok közé tartozik, amikor is egyetlen hamis állítás sincs a hírben, a tényeket nem másítják meg, csak éppen úgy csoportosítják, hogy aki csak a címszavakat, a hír kiemelt lényegét futja át, az megtévesztő információhoz jut. Az MTI-hír ugyanis úgy kezdődik, hogy „Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja jelentéseinek több ajánlását is”. Ezután következik néhány elismerés és néhány hiányérzet, majd az ötödik bekezdésből derül ki, hogy a négy évvel ezelőtt megfogalmazott 18 ajánlás közül csak ötöt hajtottak végre...

DER LEYEN-ORBÁN TALÁLKOZÓ: ÁRULKODÓ JELEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.08.01.


Orbán csúsztatott” – így kommentálta Balázs Péter volt magyar uniós biztos, külügyminiszter Orbán Viktor nyilatkozatát, hogy az Ursula von der Leyennel folytatott brüsszeli találkozóján „szőr mentén” került szóba Trócsányi László magyar uniós biztosjelölt személye. Ugyanis ezeknek az első találkozóknak a legfontosabb témája a biztosjelöltek személye és lehetséges portfoliója. „A bizottsági elnök vélhetően kitérő választ adott Orbánnak arra a kérésére, hogy Trócsányi kapja meg az általa ambicionált fontos területek egyikét, ha ígéretet kap, azt világgá kürtöli” – szögezte le Balázs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán ment der Leyenhez, s nem fordítva, miközben az elnök európai kőrútja keretébe sorra látogat el több tagállamba – így járt már Lengyel- és Horvátországban is...

HŰBÉRÚRI RENDSZER ÉPÜLT KI AZ I. KERÜLETBEN - INTERJÚ V. NASZÁLYI MÁRTÁVAL, AZ ELLENZÉK POLGÁRMESTER-JELÖLTJÉVEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2019.08.02. 


A polgármester kénye-kedvén múlik, hogy egy üzlethelyiség kap-e teraszengedélyt, vagy egy civilszervezetnek jár-e támogatás - mondta fideszes ellenfeléről V. Naszályi Márta, az ellenzék I. kerületi polgármester-jelöltje.

Tavaly áprilisban egyéni képviselőként indult az I. kerületet is magában foglaló körzetben, de visszalépett. Ezután mégis úgy tűnt, a parlamentben folytatja – ez sem valósult meg. Biztos, hogy polgármester-jelölt marad? 

Igen, és nem bánom, hogy így alakult. Tavaly áprilisban a visszalépésem volt az egyetlen vállalható döntés. Egyebek mellett ezért történhetett meg itt az, ami az országban sajnos csak nagyon kevés helyen: győzött az ellenzék. Az első kerületiek megtapasztalhatták, hogy le lehet váltani a Fideszt. Az itt élő polgárok tudatosak, odafigyelnek és fontos nekik a változás. Annyira, hogy ezek miatt hajlandók voltak olyan döntést is hozni, amely adott esetben nem volt könnyű. Sokaknak ugyanis nem az LMP-s jelölt volt a kedvence, mégis rászavaztak, mert megértették: csak így lehet győzni. Kilenc éve vagyok önkormányzati politikus, van tapasztalatom, szaktudásom. A parlamenti munka valóban váltás lett volna. Egy biztos, elhivatott önkormányzati képviselő vagyok és tudom mit akarok tenni a kerületért. 

Az ön nevéhez fűződik a budapesti „patkány-számláló”. A rágcsálók jelentik a legnagyobb problémát a kerületben? 

A patkány-kérdés elsősorban fővárosi, bár az első kerületben is létező probléma. Tavaly kezdtem el ezzel foglalkozni, most nem ezt állítom a kerületi kampány középpontjába. Pillanatnyilag a kerület vezetése vörös szőnyeget terít a kormányzati terjeszkedés elé a helyiek rovására. Én a kerületiek érdekeit akarom képviselni, az a célom, hogy a lehetőségeket a kerület érdekében használjuk ki, a kormányzati nyomulást pedig megállítsuk. 

Foglalkozott kerületi lakásmutyikkal és Orbán Viktor kormányfő várba költözésével is. Mi lehet az oka annak, hogy mégis alig ismert politikus? 

Szakpolitikus vagyok, ezt mindig is vállaltam. Nem saját magam népszerűsítésével vagyok elfoglalva. 2011-től 2014-ig az LMP, majd a Párbeszéd fővárosi frakciójának voltam a szakpolitikai koordinátora. Eredetileg mérnök a végzettségem, ez és a szakpolitikai attitűdöm lehetséges, hogy nem mindig érvényesül a kommunikációs térben...

NEM IS SZÁLLTAK EL ANNYIRA A BALATONI KAJAÁRAK? - SOK A KRÉTÁVAL ÍRT, GYORSAN VÁLTOZTATHATÓ AJÁNLAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.02.


A nyár elején elterjedt, hogy horrorisztikus árak lettek a Balatonnál. Ezt később több helyen is nagy erőkkel cáfolták, például az ezer forint feletti lángost „kamunak” minősítve. Az Azénpénzem.hu körbenézve azt találta, hogy a helyzet meglehetősen ellentmondásos.

Évek óta figyeljük a balatoni büfék és kisebb éttermek árát. Több olvasónk is azt jelezte, hogy az idén az idő jobbra fordulása, illetve a hétvégi „roham” idejére valahogy jócskán megugranak az árak. Mi ezt nem tapasztaltuk, azt viszont igen, hogy az igazán mutatós vevőcsalogató táblákat sok helyen krétával rajzolt (tehát gyorsan változtatható) ajánlatok váltották fel. Ilyen körülmények között nem sok értelme lehet egy adott pillanatban vizsgálni az árakat...

A KIUTÁLT HŐS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.08.02.


Jó ideje érdeklődéssel figyelem Gareth Bale sorsának alakulását. Nem mintha sportszempontból különösebben érdekelne a Real Madrid walesi labdarúgója (sosem tartozott a nagy kedvenceim közé), de elmúlt évei nagyon izgalmas tanulságokkal szolgálnak a határátkelőknek is. Ezeket próbálom meg ma összefoglalni.

Gareth Bale 2013-ban igazolt egészen elképesztő (akkor meg pláne) összegért, 85 millió fontért (hat éve az kb. világrekord volt) az angol Tottenham csapatától a spanyol királyi gárdához.

Hat éve él és játszik Madridban, azóta négyszer (!!) nyert Bajnokok Ligáját a Real Madriddal, amivel volt spanyol bajnok és kupagyőztes, Szuperkupa-győztes, nyert Európai Szuperkupát és a klubcsapatok világbajnokságát is (utóbbi kettőt 3-3 alkalommal).

Iszonyatosan fontos gólok szerzője, mást ne mondjak, a 2018-as Bajnokok Ligája-döntőben kettőt lőtt a Liverpoolnak, ezekkel lett 3-1 a végeredmény. Igazi szupersztár tehát.

Mégis utálják.

Na jó, lehet, hogy az utálat kissé erős kifejezés, de az biztos, hogy finoman szólva sem sikerült belopnia magát sem a csapattársak, sem a közönség, sem a média szívébe.

Hogy miért? A válasz egyszerű (és itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a történet érdekessé válik a számunkra): nem tudott beilleszkedni...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.02.


P U B L I C I S Z T I K A 

Váncsa István: Seine Kämpfe

Van egy örömhírünk: a magyar nép akként vélekedik, hogy a felcsúti család demokratikus úton már nem leváltható. A Friedrich-Ebert-Stif­tung, a Policy Solutions és a Závech Research közös kutatásának fris­sen publikált eredménye szerint a lakosságnak alig több mint egyhar­mada hisz abban, hogy kormányzó urunkat és bandáját civilizált mó­don ki lehet tessékelni a hatalomból, ők nyilván genetikailag megtör­he­tetlen optimisták, vagy a kelleténél több alkoholt fogyaszta­nak. A józan életű kétharmad viszont úgy látja, hogy kormányzó urunk szemé­lyes irányítása mellett sikeresen építettük újjá ama sárga házat, amelyben nyolcvankilenc előtt laknunk megadatott, beleköltöztünk, minden olyan, mint rég. Vagy majdnem olyan. A különbség főleg abban áll, hogy akkoriban lakat volt az ajtón, most viszont nincs, aki az élet­től még vár valamit, elmegy. Marad a resztli.

Kormányzó urunk ezt ugyanígy látja, és politikai pályafutásának nagy sikereként könyveli el. Szabadságharcosi curriculum vitæje sze­rint, amelyet Tusványoson osztott meg az örvendező publikummal, neki ezért legkevesebb négy háborút kellett megnyernie. Fel is sorolta, melyeket. „Először is kivívni az ország függetlenségét és szabadságát. Erre mentek rá a diákéveink, illetve aztán később az 1989 és 1991 kö­zötti két évünk.” Nyilván fölösleges mondanunk, hogy az idézetben sze­replő plurális alakok csupán a fejedelmi többes néven ismert álszerény fogalmazásmód jelei, a szónok valójában önmagáról és csakis önmagá­ról beszél. Az ország függetlenségét és szabadságát ő vívta ki, az ő di­ákévei mentek rá. Másodjára 90 és 94 között a szocialista tervgazda­ság helyébe tőkés piacgazdaságot kellett építenie, és ezzel párhuzamo­san demokratikus jogi és politikai intézményrendszert alko­tott. (Értelemszerűen azért, bár ezt csak mi tesszük hozzá, hogy ké­sőbb majd elsöpörhesse. Lásd még homokmandala.) Harmadjára 94 és 2010 között a szocialista rendszer visszalopódzó internacionalista külö­nítményei ellen vívott élet-halál harcot békés eszközökkel, ez az ő „nemzedéki feladata” volt.

Losoncz Miklós: Brexit: miniszterelnök-váltás új elképzelések nélkül

Németh Zoltán: Egy SZMÍT és más semmi

Szakadás a szlovákiai magyar irodalmi életben

Kovács Zoltán: Előzés jobbról

Radnóti Sándor: Perecz László 60

Kenesei István: „Hasznosabb a tudatlanság a képzettségnél”
Kleón igazsága

Tulajdonképpen nem értem, nálunk miért nincsen több családtag a kormányban. Oly sokszor elhangzott ugyanis, hogy az Európai Unió egyik vagy másik országában pontosan ugyanúgy működnek az intézmények, mint amilyenre mifelénk igazítják át őket, gondoljunk például a bíróságok minisztériumi alárendeltségére vagy a kutatóhálózatok akadémiáktól való távolságára, sőt az akadémiának az oktatási tárca alá tartozására – ez utóbbi Finnországban, ebben a liberális, tehát elcsökevényesedett demokráciában, ahol a keresztény szabadságról nyilván soha nem is hallottak, sőt, mint új miniszterünk kijelentette, „akiknél nem volt feudalizmus” (sem) – bár a cári Oroszország rendszerét akkor nem tudom, minek nevezné, de bizonyára így kódolta ki, hogy mivel a felvilágosodás rossz, akkor a feudalizmus biztos jó dolog. Ugyan ami a finn „akadémiát” illeti, ott a kutatási pályázatokat kezelő szervet hívják így, ezért is tartozik a minisztériumhoz, de van nekik egy teljesen független tudományos akadémiájuk is, csak egy kicsit jobban kellett volna körülnézni az interneten.


Radnóti Sándor: Sírbeszéd Heller Ágnes fölött

Giczy György: Az erkölcsi ítélőerő meggyengüléséről

Gadó Gábor: Ontológiai ború
(A letagadott valóságról)

Murányi András: Négy év után

V I S S Z H A N G

Lontay Zoltán–Lukács András: Vita Felcsuti Péterrel
„Globális felmelegedés – Bizonyosságok és bizonytalanságok”

Karsai László: Viszonválasz Jeszenszkynek

Tamás Gáspár Miklós: Kínáról

Deák Dániel: Az adóztatásról


P Á R A T L A N

pá-ti-: A MESTER

(nyerges): ANNO 1926

-iar-: NYILATKOZAT

Haskó László: POSVÁNYOS

Lévai Júlia: KÉTKEZI POLITIKUS

msz: MOTIVÁCIÓ

-hágé-: DOMINI

Lázár György: OLAJBIZNISZ

Huszár Ágnes: MÁSIK KEZÉBEN

Ladányi András: KIRÁLYTALANÍTÁS

-hg-: HUSZÁR

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.02.


I N T E R J Ú

Nagy N. Péter: Az egészet újrabeszélgetném a társadalommal 
Interjú Vecsei Miklóssal, a cigányság felzárkóztatásának miniszterelnöki megbízottjával

F E U I L L E T O N

Jólesz György: Anton Bruckner Olasz szimfóniája

K R I T I K A

Králl Csaba: Időkapszula
(Tanztheater Wuppertal: Masurca Fogo – Bécs, ImPulsTanz)

A Wuppertali Táncszínház jobbára hagyományt ápol, csak megfontoltan újít. Kívülről úgy látszik, a teljes bauschi életművet bekebelezendőnek és újrahasznosíthatónak tartja. A Masurca Fogo azonban – Almodóvar-filmidézet ide vagy oda – több szempontból is nehéz eset. A Bausch-oeuvre-ön belül rutindarabnak számít, és a rekonstrukciója sem sikerült a legjobban. Hangulatában napfényesebb, könnyedebb és életvidámabb, mint a repertoár (általam látott) több darabja, ez a könnyedség és életvidámság azonban sokszor felszínességbe és a jelenetek túlzott egyolvasatúságába csap át, melyből rendre hiányzik az izmosabb Bausch-művekre jellemző költői mélység és érzéki szenvedély.Tovább

Csuhai István: Bitang emberek
Tommy Orange: Sehonnai. Fordította Pék Zoltán. Kult Könyvek, XXI. Század Kiadó, Budapest, 2019, 319 oldal, 3990 Ft

A korosztályomban jószerével minden fiú számára az olvasás, a könyvolvasás vivőanyaga volt az indiánregény, a borítótól borítóig olvasás, a végigolvasás mércéje egy olyan életkorban, amikor az ember még egyáltalán nem tesz különbséget könyv és regény között, nem is képes rá. És persze semmilyen mértékben nem firtatja J. F. Cooper vagy May Károly autentikusságát. Néhány évig filmekben még elkísértek az indiánok, a klasszikus amerikai westernek és az NDK-jugoszláv koprodukcióban készültek egyaránt (az olasz westernben, utólag kissé megmagyarázhatatlanul, mégis nagyon jellegzetes módon, nemigen szerepelt indián), de aztán a mozijaimból is végleg kivesztek, elbitangoltak mellőlem vagy elbitangoltam tőlük.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Pataky Adrienn: Ex libris

Izsó Zita: Éjszakai földet érés
Kali Ágnes: Ópia
Simon Bettina: Strand
Szabó T. Anna: Ár

Demény Péter: Életparton megülő horgászás
Szilágyi István: Katlanváros. MMA Kiadó, Budapest, 2019, 209 oldal, 3400 Ft

A kulcsszó az érdeklődés. Az igazi érdeklődés, amely a maga szemével akarja látni az asszonysírt (Asszonyélet egy sírkövön) és a hegyeket, és nem is „engedi el” őket, amíg mindent meg nem tudott róluk. Érdekes ellentétet vázol fel Szilágyi, amikor azt mondja, „a vízparton ’megülő’ horgászás” (112.) és a hegygerincek bebarangolása (voltak) az ő nagy szenvedélyei, hiszen a „megülés” éppen arra jó, hogy az ember újra végigélje mindazt, amit egyszer már „igazán” megélt, elemezze, szétszedje és összerakja.

A „voltak” szó nem véletlenül kívánkozott a mondatba, még ha csak zárójelben is. A legkésőbbi írás, az „Aztán kitágult a világ…” is 1986-os, több, mint harminc éves tehát, ahogy a fülön is a szerző egy fickósabb, tán éppen az 1989 előtti időszakból származó fényképe látható.

Konkoly Dániel: Ember van bent
Falcsik Mari: Az igazi idő. Je­len­kor Kiadó, Budapest, 2019, 160 oldal, 1999 Ft

Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy mi a viszonya Falcsik legújabb kötetének a fülszövegben is olvasható személyességhez? Úgy tűnik mintha egy jól körülhatárolható történettel rendelkező egyén lenne a beszélő, akinek vannak szülei, vannak emlékei, keze, lába (főleg bokája: A bokám!). Szerintem azonban a történetek egyedisége ellen vagy a személyesség ellen dolgozik a szövegek átélhetősége, általánossága, de még erősebben a gyakori allúziók és az egyéb szövegközi viszonyok. A Zöldben Baudelaire Egy dög című versét idézi meg: „lám van merszed a dögöt megszemlélni / [...] / a bomlást nézed – látod-e magad?”. Már a francia szimbolista költeménye is arról tanúskodik, hogy a megszólított szép hölgy teste is ugyanolyan körülmények között fog lebomlani, mint az eléje kerülő állati tetem. Falcsik versei ezt a testi egyediséget romboló aspektust hangsúlyozzák még tovább, az állatit el nem különítve az ember testi mivoltától.

Huszár Ágnes: A kisember szenvedéstörténete
Gervai András: Bayreuthtól Bag­da­dig. Bűnösök, cinkosok, áldozatok. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 316 oldal, 3500 Ft

A szerző a Kádár-korszak politikai hátországában ismeri ki magát igazán. Számos könyvet és tanulmányt írt már a titkosrendőrség munkájáról, a másokról kényszerből vagy önszorgalomból jelentő spiclikről. Nem kevésbé jártas a művészeti életet alakító, tiltó, engedő körök világában. Ebben a részben érvényesül legjobban hihetetlen pontossága és filológiai érzéke. Képes egy hazug, rossz könyvből is kiemelni az igazság darabkáit (Moldova György: Kádár János), bemutatni az öncsalások és tudatos elhallgatások mögött az esendő embert (Ortutay Gyula: Napló).

Különösen érdekesek azok a fejtegetések, amelyek a rendszert formáló és neki nevet adó személy – Kádár János – körül kialakult mítoszokat szembesíti az iratok és tanúvallomások kiábrándító ridegségével. Szükség van erre a korszak iránt feltámadt hazug nosztalgia idején.

Beck András: Nem ér a nevem
Ketten egy új könyvről – Alan Moore–Eddie Campbell: A pokolból. Fordította Bayer Antal. Vad Virágok Könyvműhely, Budapest, 2019, 574 oldal, 7990 Ft

Alan Moore és Eddie Campell nagyszabású képregénye, mely a ’80-as évek végén íródott, kötetben azonban csak 1999-ben jelent meg, Stephen Knight Hasfelmetsző Jack: a végső megoldás (1976) című könyvére épül. Az alcímet persze nem érdemes túl komolyan venni. Hiszen a ripperológia minden második könyve az akták lezárását, az igazság napvilágra kerülését, a nagy leleplezést ígéri. Ráadásul maga Moore jegyzi meg Knight sokak által megcáfolt elméletéről, hogy a szerző alighanem „szellemes átverésnek szánta”.

De hát akkor miért ez a mese adja a képregény történetének gerincét? A kérdés önkéntelenül adódik, de egyszerűen megválaszolható. Egyrészt: a többi elmélet sem áll szilárdabb alapokon. Másrészt: a ripperológusok nemes versenyében nehéz vetekedni a Knight kínálta sztorival: Viktória királynő kompromittálódott unokája révén benne van a királyi család, mégpedig nyakig, a szabadkőművesek misztifikációik és machinációik teljes vértezetében, sőt a művészeti világ is, az említett Walter Sickerttel élen. A gyilkos azonban ebben a történetben nem ő, hanem a királyi herceg orvosa, William Gull, aki egyenesen őfelségétől kapja a megbízást a prostituáltak kiiktatására.

Svébis Bence: „Ponyvaregények és sírkövek”
Ketten egy új könyvről – Alan Moore–Eddie Campbell: A pokolból. Fordította Bayer Antal. Vad Virágok Könyvműhely, Budapest, 2019, 574 oldal, 7990 Ft

Moore-t azonban épp a gyilkosságok és a gyilkos kiléte érdekelte a legkevésbé. A From Hell valódi tétje, hogy bemutassa a gonosz jelenlétét a történelemben, a korokon átívelő, testet öltő borzalmat, melynek csak egyik állomása Whitechapel. Gull, bár magától Viktória királynőtől kapja a megbízást, a brutális és szakrális kivitelezésre látomásai sarkalják. Moore ezekben a víziókban éli ki igazán magát, hiszen a képregény nagy részében a viktoriánus London fojtogató, hazug, és elkeseredett miliőjében gázolunk – amit Eddie Campbell szinte vázlatszerű, fekete-fehér, a korabeli újságok illusztrációit idéző képkockái hátborzongatón adnak vissza –, ám mikor Gull a jövőbe lát, olyan erős társadalomkritikáját adja a modern világnak, ami egy sorozatgyilkos szájából még rémisztőbb, mert igaza van.

Azonban ez a globális gonoszkép nem mindig működik, Moore érezhetően túlkutatta magát és nem akart semmit sem kihagyni, így akad pár teljesen indokolatlan és a dramaturgiába nehezen illeszkedő pillanat. Az ötödik fejezet egy német nyelvű jelenettel indít: 1888 augusztusában – a whitechapeli gyilkosságok idején – egy férfi és egy nő szeretkezik Felső-Ausztriában. Az, hogy ennek mi a jelentősége, csupán a kötet végén található, Moore által írt, mintegy negyvenoldalnyi jegyzet vonatkozó részéből derül ki: Hitler fogantatását ábrázolják a képsorok, vagyis az egy pillanatban, de globálisan jelenlévő gonoszt akarta itt ábrázolni Moore. Hát, nem sikerült.

Sinkó István: Egynyári kaland
(Bálványos Levente, Kiss Péter, Juhász Dóra, Nagy Benjámin és Andreas Werner kiállítása a Viltin Galériában szeptember 7-ig látható.)

Inkább egy ad hoc kollekció ízléses tálalása az, amit látunk. A Viltin jelenlegi és esetlegesen jövőbeni saját művészeinek felsorakoztatása három vagy több munkájuk segítségével.

Mélyi József: Zsugorított maximalizmus
(Julian Schnabel kiállítása október 5-ig látható Veszprémben, a Csikász Galériá­ban.)

A technikai változatosság mellett elsősorban az a megkapó, ahogyan mégis érdekessé teszi a képeit; ahogy ügyesen egyensúlyoz az ismert és az ismeretlen, a lélek kivetülése és a síkra vetített kép között. A nyomatokból is kiderül, hogy Schnabel hihetetlen dimenzióérzékkel rendelkezik (amennyiben létezik ilyen érzék). A képeken belül a néző – ha belemegy a játékba – mindenütt léptékugrásokat regisztrálhat: mintha minden egyes grafika valamennyi képeleme egy képzeletbeli és egyben elképzelhető nagyobb képhez is tartozna, mintha egy óriás tenné még rá a kézjegyét, vagy szakítana bele az anyagba a kisujjával.

György Péter: Zsidó Kiválóságok Háza
Az üres tér múzeuma
(Balatonfüred – Zsidó Kiválóságok Háza: Einsteintől napjainkig – Zsidók és csúcstechnika, állandó kiállítás)

Attól tartok, hogy ez az – ismétlem – vitathatatlanul jóindulatú vállalkozás semmi más, mint akaratlan vagy szükségszerű lenyomata annak a kultúra-, illetve nemzetiidentitásfogalomnak, amely a Fidesz politikai programjának lényegi része. Mintha a Sorsok Háza-szindróma ismétlődött volna meg Füreden. A Fiumei úton lévő épületet is jeles építész, Ferenczfy-Kovács Attila tervezte, s kívülről nézvést látványos is.

Báron György: Érzelmek útvesztői
(Kettős életek. Francia film. Forgatókönyvíró-rendező: Olivier Assayas.)

Az anyai ágon magyar származású (s nyelvünket tűrhetően beszélő) rendező nevétől nem hangos sem a filmsajtó, sem a bulvármédia – pedig korunk egyik legrokonszenvesebb és legtermékenyebb filmese. A nyolcvanas évek közepe óta huszonhárom egészestés mozit készített, díjat nyert Cannes-ban és Velencében, megkapta a Golden Globe-ot, Emmy- és Európa-díjra jelölték, olyan világsztárokkal dolgozott, mint Nick Nolte, Kristen Stewart, Isabelle Huppert, Maggie Cheung, Jean-Pierre Léaud, továbbá többször is Juliette Binoche, akinek Kieślowski és Kiarosztami után állandó alkotótársává vált.

Végső Zoltán: Hárman a Fonóból

(Boban Marković Orkestar: Mark; Cimbaliband és Danics Dóra: Iram; Balogh Melinda: Napkerék – Fonó, 2019)

A lemez a World Music Charts Europe (WMCE), a legrangosabb világzenei lista élére jutott júliusban. Mit mond ez nekünk? Semmit! Itt van egy lemez, aminek a fülszövegében megint leírják, hogy Kusturica, filmzenék, bla, bla, bla. Pedig erre a 20-30 éves hivatkozásra semmi szükség, Boban Marković mindentől függetlenül, kitartó munkával lett Boban Marković, tényleg remek trombitás és még jobb zenekarvezető, hatalmas bulikat tart, mindenki szereti, sokakkal játszott együtt, választott otthonának – Magyarország – szintjén már-már popzenészi népszerűségig jutott: és mintha ez motiválta volna az új anyag létrejöttét.

Molnár Zsófia: Ismeretlen ismerős(ök)
(AlkalMáté Trupp: Czukor Balázs, Jurányi Ház, július 27. 20:30)

A színpadon talán kevésbé pörögnek az események, talán zene is valamivel kevesebb van, de egyrészt Czukor Balázs igenis nagyon fontos dolgokat oszt meg önmagáról, másrészt az idő múlása szempontjából kifejezetten szerencsés, hogy nem korábban került rá a sor. Mert így nemcsak az derül ki, hol és mikor voltak eddigi életének szép számú fordulópontjai, hanem az is, hogy ez a kicsit rejtélyes colos fiú (most) őszintén empatikus.

Fáy Miklós: Megválaszolatlan kérdések
(Telemann: Der geduldige Socrates – Hungaroton, 1987)

De A türelmes Szókratész bő harminc év után mégis fölkerült a slágerlistára. És ha lenne valami Székely András-sajtótájékoztató, akkor volna kérdésem: tényleg, ugye tényleg olyan nagy komponista Telemann, mint a két haverja? És ha igen, nem lehetne ezt valahogy tudatosítani az emberekben? Kilencven év, az végül is nem olyan sok, még nekiláthatna a népszerűsítésnek Székely András.

Grecsó Krisztián: Gyász
(Exkluzív interjú Vajna Tímeával, Tények plusz, Tv2)

Lehetetlenül szomorú, letaglózó és reménytelen az egykori kereskedelmi csatorna, a Tv2 úgynevezett exkluzív interjúja, melyet a néhány hónapja elhunyt filmproducer és szerencsejáték-mogul, Andy Vajna özvegyével, Vajna Tímeával készített. És ugyanilyen nyomorult dolog róla beszélni. Semmivel sem különb ügy, mint elkészíteni. Ezek a mondatok már a számlámon vannak, és csak romlik a helyzet. Nincs mit megérteni, nem lehet megőrizni semmilyen emberséget és méltóságot.

I R O D A L O M

Orcsik Roland: Madarat hajtogat

Orcsik Roland: A sötétség közhelyei

Wirth Imre: Vonalat húztam a csöndbe

Szív Ernő: A kisfiú


Ha arra gondolok, hogy kötelességem megírni, mert tanú vagyok, mert talán én tudom a legjobban, kivételes tudás birtokában, ugye, vagy, és ez sem elhanyagolható, alig tudok róla, a témámról valami igazán lényegit, relevánsat, fontosat, és akkor ez a nem tudás, ez a kirekesztettség lenne éppenséggel az én aduászom. Butaságom története. Hibáim története. Balfogásaim példatára.

És nem csak az, hogy megírtad. Nem csak az, hogy el tudtad mondani. Mert például nem. Mi az, hogy nem tudod megírni, valamiért nem megy, mert van ilyen is, nekirugaszkodsz, abbahagyod, újrakezded, nem megy. Megfullad a mondat. Eltörik, mint egy kis faág, amire túl nagy díszt akasztottál. Ott van szeretet? Amikor sötét titkokat, fájdalmas emlékeket fogalmazunk meg, abban van szeretet? Biztosan van valami, mert ugye, Misikém, a szeretet...

Kötődés, mondja.

Keresztury Tibor: Betelt a pohár
– Nem erőszak a disznótor –


Mire kitisztult a tekintete, öten ültek ott, kettő a feltáró jellegű, kéretlen vallomás hatására megszökött. Balra tőle egy harminc kilónál nem nehezebb, apró ember patakokban verejtékezik. Mellette egy idősödő férfi rágja véresre a körmeit, odébb egy bomlott tekintetű kolléga mantrázik, mormol valamit szakadatlanul, előre-hátra hajlong­va a padon. Lábánál tócsa – nem vette észre, hogy maga alá hugyozott. Négy leharcolt, a kétségbeesés legmélyebb bugyrában vergődő árnyalak teljes apátiában, meg a nő. A tegnapi felkészítő terápián nagyobb arányú volt a lemorzsolódás, gondolta, hogy gondoljon valamit, az utolsó, megerősítő csoporton is jó pár delikvenssel többen voltak azoknál, akik itt most hét órára falfehér arccal, remegő kezekkel megjelentek. Igaz, a kötelező terápia voltaképpen lebeszélő jellegű volt: azt célozta, hogy kiszűrje azokat, akiknél fennáll a ráivás veszélye; akik noha meghozták a döntést, nem elég stabilak, nincsenek készen mindarra, ami rájuk vár. Az eljárásnak nagy a kockázata, magas a halálozási ráta, magyarázta a pszichiáter sokadszorra még tegnap is, sokan áltatják magukat avval, hogy hozzá tudják szoktatni a szervezetüket így is legalább a mérsékelt mennyiségű szeszhez – másokat az alkoholos aranylövés, a legszebb halál ígérete, a részegen halni meg vágya, a legegyszerűbb öngyilkosság hamis ideája vonz menet közben ellenállhatatlanul.

Barcza Réka: Leltár

Főleg a vasárnapok nehezek. Azok egyébként is, de 38 napja még nehezebbek. Sokszor át akarok menni hozzád, reflexből jön, és gondolatban már indulok is, amikor eszembe jut, nincs hova.

Néhány tucat ruha maradt utánad: a kombinéd, amit már hat éve megfestettem egy 120×80 cm-es farostra, egy ötven éve nejlonban őrzött bunda, ami egész életedben háromszor volt rajtad, mert annyira féltetted, tönkre ne menjen.

Az átkosban OTP-hitelre vásárolt nagy, ajtós szekrény, két kagylófotellel és a hozzá tartozó kisasztallal ­(pakolásnál megtaláltam a fotót, ami a vásárlás napján készült, büszkén állsz a lemondások árán összekuporgatott bútoraid mellett, amit egyes-egyedül vettél meg, segítség nélkül, ezt mindig kihangsúlyoztad),

egy ötvenéves íróasztal,

egy rozoga konyhaasztal két székkel, amiket a halálod esetére már évekkel ezelőtt elkértem tőled (most a könyveim pihennek rajta), egy étkezőasztal a hozzá tartozó négy székkel, amelyek közül az egyik leszakadt már harminc éve, és soha nem engedted, hogy ráüljek, de ott maradt dísznek,

Abafáy-Deák Csillag: Postagalamb

Már a második este hazatelefonált. Mostohaanyja vette fel, csak vonalas telefonjuk volt, apját kérte a készülékhez. Hallotta az öreg ziháló lélegzését, és ahogy hallózik. Én vagyok, Edit, minden jól alakult, már kicsomagoltam és... apja tovább hallózott. Nem hallod, apa, amit mondok, van valami a vonallal, én mindent hallok, még a kis papagájom hangját is. Ki vagy? Semmit se hallok, halló, egy szót se értek, kattant a telefon. Pár perc múlva újra hívta a számot, akkor is mostohaanyja emelte fel a kagylót, nem kérdezett semmit, odakiáltott férjének: Megint az a drágalátos lányod. Apja hallózása után újból megszakadt a vonal.

Másnap ugyanez történt, apja ekkor már kiabált, nem hallok semmit! Mostohaanyja megjegyezte, nem kellene annyit zaklatni az öreget, elég bánatos amúgy is. Végre csend van a házban, mióta ketten maradtak. De apa még jól hallott pár napja, történt valami? Miért nem viszik orvoshoz? Semmi szükség erre, csak a telefonhangot nem hallja, egyébként minden a régi.

Vidéki Bianka: Papucs, hálóing, törülköző

Csörtetünk végig a nőgyógyászat pincehideg folyosóján, anyám éppen belepusztul a szégyenbe, aztán mégse. Ezúttal se.

Áruld el, hogy miért csinálod ezt velem! Mit vétettem ellened, amiért folyton büntetsz?

Mindig csinálok valamit, most például felcsináltattam magamat. Anyám szája keskeny csík, a mi családunkban ez nem szokás, nem a csík, hanem a teherbe esés tizennégy évesen. Tanítás után egyenesen haza. Hétvégék Ági mamáéknál, Dömösön. Külön német, heti háromszor. Kedden és pénteken zongora. Kosáredzés. Bibliaismeret.

Ki volt? Mikor? Hogyan?

Hallgatok.

A BOLDOG EMBEREK HISZÉKENYEBBEK

HUPPA
Szerző: Huppa
2019.08.01


Az amerikai elnök kijelentette, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnök azért népszerű, mert ő a brit Trump. Mindketten populistának számítanak – ami a cinikusoknak annyit tesz, hogy szemtelenül hazudnak, ha ez szavazatokat hoz –, ennél azonban fontosabb, hogy Trump és a többi populista sikere arra látszik utalni, hogy a szavazók egyre hiszékenyebbekké válnak – írta Raj Persaud londoni író és pszichiáter a Tagesspiegelben.

Cikkének címe:Az új hiszékenység, avagy ki hisz a poulistáknak?

Csábító, hogy a közösségi oldalakat és a fake newst tegyük felelőssé, de egy friss lélektani kutatás más, meglepő irányba mutat. Általában azt feltételezik, hogy az emberek dühből és sértettségből szavaznak a populistákra. Most azonban a populizmus és a status quóval szembehelyezkedő pártok népszerűsége olyan időszakban nő, amikor a felmérések azt mutatják, hogy a szavazók még soha nem voltak boldogabbak…

Joseph Forgas, az ausztráliai New South Wales egyetem kutatójának egy friss munkája meggyőző választ ad: a boldog emberek hiszékenyebbek. Forgas kísérletek sorával kimutatta, hogy a negatív érzelmi állapot csökkenti, míg a jó hangulat növeli a hiszékenységet. A kutató szerint a választók nyitottsága az egyszerű, populista üzenetekre meglepően fontosnak bizonyult a legutóbbi politikai fejleményekben, a brexitben, Trump uralmában, vagy a populista autokraták törökországi és magyarországi megválasztásában...