Mozgalmasan indult a parlament tavaszi ülésszaka, Sulyok Tamás lett az új köztársasági elnök, megszavazták a svédek NATO-csatlakozását, és végre lehetett kérdezni Orbán Viktort a kegyelmi ügyről. A kormánypárti politikusok nem tudják, miért kapott kegyelmet K. Endre, de szerintük már egyébként sincs itt semmi látnivaló.
Orbán Viktor adott Magyar Bronz Érdemkeresztet a pedofília miatt elítélt V. Jánosnak, 5 évvel azután, hogy kiderült: a bicskei gyermekotthon igazgatója molesztálja a rábízott gyerekeket. Orbán volt az előterjesztője, és az ellenjegyzője is a kitüntetésnek, az erről szóló bizonyítékot Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője mutatja be sajtótájékoztatón!
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG Szerző: 444.HU 2024.02.28.
Az ellenzéki politikusok hívására már nem mozdulnak meg az emberek, a nagyközönségnek olyan arcokra van szüksége, akik nem égették még el magukat, és az ellenzékben nagyon nehéz ilyet találni, a Hősök terei tüntetést szervező online tartalomgyártók azonban őszinték és hitelesek – mondta Borgula András, színházi rendező, a Gólem Színház alapítója és művészeti vezetője a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorában. Hozzátette, éppen a siker miatt sodorták magukat nehéz helyzetbe az influenszerek, mert a 100 ezres tüntetéssel „túlnyerték magukat”. – Nehéz kérdés, hogy merre menjenek, de ez most egy fontos pillanat, tovább kell vinni a lángot. Csak tőlünk függ, hogy kihűl-e az ügy – tette hozzá.
A Tel-Aviv-i egyetemen tanult és az izraeli hadseregben szolgált Borgula Andrással mindezeken túl a zsidó színházról, Köves Slomóról, illetve a tavaly október 7-i terrortámadásról és a gázai háborúról beszélgettünk. • Honnan tudjuk, hogy a király (vagyis Orbán Viktor) meztelen? • Miért támogatja Orbán Viktor a háborúzó Benjamin Netanjahut? • Mit árul el a magyar társadalom lelkiállapotáról a Süsü, a sárkány? • Hogyan leplezi el a kudarcokat sikerpropagandával Köves Slomó? • Mit válaszol a „zsidó Isten” arra kérdésre, hogy „hol volt az elmúlt kétezer évben”? • Hogyan lehet működtetni egy független színházat állami támogatás nélkül?
Hadházy Ákos, Törley Katalin, Molnár Áron, Juhász Péter: négy közéleti szereplő, akik pályájukon élesben tapasztalták azokat a kihívásokat, csapdákat és akadályokat, amelyeket a NER állít azok elé, akik politikai munkával foglalkoznak. A kerekasztal beszélgetésen a Nyersanyag c. filmet sorvezetőnek használva a film által plasztikusan bemutatott rendszerszintű problémákról beszélgetünk velük arról, hogy hogyan lehet működő politikai közösségek nélkül, egyedül, magányos messiásként, muszájherkulesként küzdeni a saját igazságunkért egy rendszer ellen, ami minden igazságtalansága ellenére sokaknak képes biztonságot nyújtani?
Boross Martin Nyersanyag c. filmje egy kistelepülésre érkező filmes csoport történetét meséli el, akik a maguk eszközeivel megpróbálnak fellépni a települést függelmi hálójába vonó polgármesterrel szemben – felemás következményekkel. A film február 15-től nézhető a mozikban: • Nyersanyag (12) - előzetes
A Vétó 21. adásában a Orbán-rendszer szociálpolitikájával foglalkoztunk. Az adás elején szó esett Novák Katalin volt köztársasági elnök miniszteri éveiről, és arról, hogy milyen is valójában az a családbarát kormányzat, amelynek ő volt az arca. Megvizsgáltuk hogy miről szól a munkaalapú társadalom politikai víziója. Vendégünk Szikra Dorottya, szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora részletes képet adott az elmúlt 14 év szociálpolitikájáról, és arról, hogy miért alakult ki az a paradoxon a magyar társadalomban, hogy a kormányzat azt a réteget támogatja legkevésbé, amely hatalmának legerőteljesebb garanciája.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2024.02.27.
Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Intézet szociálpszichológiai tanszékének vezetője, egyetemi docens volt Szénási Sándor vendége a 2024. február 27-i Reggeli személyben. A téma: az erőskezű vezető mítosza, Magyarország áldozati szerepben tündöklése, a kollektív nárcizmus, valamint a szolidaritás hiánya.
INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2024.02.28.
Miért beszél Macron francia elnök arról, hogy nyugati szárazföldi csapatokat kellene küldeni Ukrajnába? Küldhet e a NATO szárazföldi csapatokat Ukrajnába? Milyen felhatalmazással, milyen területen, milyen műveletet hajthat végre egy NATO tagállam katonája?
Mi a jelentősége Finnország és Svédország csatlakozásának a NATO-hoz? Mi a katonai semlegesség garanciája Ausztria és Svájc esetén? Milyen a két északi ország hadserege? Biztonság vagy kockázatnövelő fejleményt a NATO bővítése?
Milyen következtetéseket von le a NATO az ukrajnai orosz agresszióból és a Hamász gázai terrorakciójából? Mi a hagyományos eszközök szerepe a háborúban? Meddig tarthat Oroszország offenzívája Ukrajnában? Milyen tapasztalatokat szerzett a NATO az internetes hadviselésről? Mi a szerepe a kommunikációs és média-hadviselésnek a most zajló háborúkban?
Szenes Zoltán, korábbi vezérkari főnök, professor emeritus,a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, korábbi vezérkari főnök az Inforádió Aréna c. műsorában 2024.02.28-án. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.
ÁTLÁTSZÓ Szerzők: ZUBOR ZALÁN, SZABÓ KRISZTIÁN 2024.02.27.
Az európai országok mostanra több katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, azonban ha az amerikai támogatást megszűnne, az európai partnereknek még így is meg kéne duplázniuk a katonai szállítmányaikat, ha pótolni akarnák a kieső amerikai támogatást. Ez nehezen elképzelhető, hiszen az eddigi szerződésekben vállalt felszerelés közel felével is késlekednek az európai államok.
Két évvel a nyílt háború kitörése után kritikus szintre csökkentek az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások. A legnagyobb problémát az amerikai szállítmányok leállása okozza, ami közvetlenül a Republikánus párt politikusainak kongresszusi obstrukciójához kapcsolódik. Az új amerikai segélycsomag híján az európai országok váltak a megtámadott ország fő hadianyag-szállítóivá, de csak akkor, ha az ígért hadianyag-mennyiséget vesszük figyelembe – ennek jelentős része ugyanis még csak papíron létezik.
Egyre tapinthatóbb az analfabetizmus a szegényebb térségekben a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója szerint. Egy sokakat érintő, aktuális közéleti ügyön keresztül néztük meg a jelenséget borsodi és somogyi településeken.
– Nem tudja leírni a nevét sem, csak két ikszet tesz. Ilyen sok van errefelé, főleg az 50-es, 60-as korosztályból, jellemzően azok között, akik annak idején a nyolc osztályt sem végezték el. Ha átadok egy küldeményt, előfordul, hogy valaki a nevét még valahogy aláfirkantja, de ha például már más helyett veszi át, s oda kellene írni, hogy „anyja helyett” vagy „élettársa helyett”, nos, az már nem megy – fogalmazott lapunknak egy postás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sály településen. A mostani fiataloknál valamivel jobb a helyzet – folytatta –, legalább olvasni tudnak, bár a hivatalos dokumentumokban lévő rubrikákat gyakran ők sem tudják értelmezni.
Azt követően indultunk el az országban Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Somogy megye több településén, hogy nemrégiben lapunkban egy interjúban Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: tereptapasztalataik szerint az analfabetizmus az ország szegényebb térségeiben eddig soha nem látott mértékben nőtt, s ezt az országos kompetenciafelmérések is mutatják. A legutóbbi PISA-teszten például kiderült: a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások és online tanítás miatt szinte az összes ország eredménye, és így az OECD-átlag is romlott, a szövegértés területén viszont a magyar diákok csak 473 pontot szereztek, ami nem érte el még a nagyot romló OECD-átlagot, a 476 pontot sem.
A legsúlyosabb lemaradást ezen a téren az ország keleti felében lévő megyék nyolcadikosai mutatták. Egy, a felnőtt lakosság képességeinek, készségeinek és munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeinek összefüggését vizsgáló 2021-es tanulmányból pedig az látszik, hogy az önmagát roma nemzetiségűnek valló népesség alapkészségei rendkívül alacsonyak az idősebb és a fiatalabb generációkban is, ami elsősorban az alacsony iskolai végzettségüknek tudható be. Egyes oktatási szakértők szerint ez azonban nem romaügyi, hanem szegénységi kérdés. Pontos statisztikai adatokat nem találtunk arról, hány, valóban analfabéta, azaz írni-olvasni nem tudó ember él az országban - egyes becslések ezt 100 és 200 ezer közé teszik –, oktatáskutatók tanulmányai viszont a funkcionális analfabéták számát – vagyis azokét, akik tudnak ugyan írni, olvasni, de igazából képtelenek értelmezni a mondatokat - ennél jóval magasabbra, akár 2-2,5 millióra is becsülik...
Szeptemberben értesültek róla a Cordia Universo társasházának a lakói, hogy a vállalat, amely a ház körüli munkákat látja el, egy kisebb szünettel már másfél éve el van tiltva a társasházkezeléstől. A Cordia a házaiban saját cégével végeztette ezeket a feladatokat, és olyan szerződéseket kötött, amelyek kikötötték, hogy a lakók az első 5 vagy 10 évben nem szakadhatnak el a vállalat szolgáltatásaitól. Sok panasz érkezett a lakóktól a cég magas áraira, és arra, ahogyan a feladatokat elvégezte, viszont a társasházkezelési eltiltás egészen új helyzetet teremtett: lehetővé tette a cordiás házaknak, hogy végleg megszabaduljanak a cégtől.
A Cordia a Futureal-csoport lakossági beruházásaival foglalkozó tagja, Budapesten közel 40 társasházat építettek az elmúlt évtizedben. A cég tavaly szeptemberben adta el a tízezredik lakását, ugyanebben az évben harmincmilliárdos nyereséget könyvelhetett el.
A törvény szerint a hatlakásosnál nagyobb társasházakban kötelező a közös képviselet (vagy más esetekben az intézőbizottság). Mellé pedig a lakók egy társasházkezelőt is fogadhatnak, aki azért felel, hogy minden rendben legyen az épület közös részein: megfelelően működjenek az ajtók, garázskapuk stb. és a takarítás is megtörténjen. A Cordia házainál korábban a közös képviseletet és a társasházkezelést éveken keresztül a Cordia FM nevű cégük látta el. Ez úgy nézett ki a gyakorlatban, hogy mielőtt a Cordia eladta a lakásokat egy társasházban, azok egyedüli tulajdonosaként a vállalat beleírta a ház alapító okiratába és szervezeti és működési szabályzatába, hogy a következő öt- vagy tízéves időszakban a Cordia FM fogja elvégezni ezt a két feladatot. Néhány esetben pedig azt is kikötötték, hogy az idő lejártával újraindul a szerződés, ha azt a társasház elfelejti lemondani.
Míg lakáson belül a tulajdonos feladata, hogy a garanciális panaszokkal az építtetőhöz forduljon, addig ugyanez a társasház közös tulajdonú részein a közös képviselő munkája. Sok új építésű háznál azonban az azt építtető vállalat szerződésbe foglalja, hogy egy bizonyos ideig a saját cégük fogja végezni a közös képviseletet és társasházkezelést, ami az azonos érdekkörbe tartozó két cég összeférhetetlensége miatt jókora aggályokat vethet fel. Az új építésű házaknál három (néhány esetben pedig öt és tíz) év garanciát kell vállalnia az azt építő cégnek a hibák kijavítására. Jóval nehezebb lehet azonban a közösség érdekeit érvényesíteni a társasház közös eszközeinél (például egy tűzgátló ajtónál), ha a közös képviselő egy érdekkörbe tartozik azzal a vállalattal, amelynek a feladata lenne a garanciális hibák kijavítása, mivel a lakók helyett a házat építtető testvérvállalat szempontjait tarthatja szem előtt a képviselő.
Az általunk megkérdezett cordiás lakók a garanciális gondok mellett a szolgáltatás minőségére és árára is panaszkodtak: volt, aki teljesítetlen számlakibocsátásokról és felesleges kiadásokról beszélt, míg mások a vállalat követhetetlen munkavégzését említették. Többen állították, hogy nem kommunikált egyenesen a vállalat, amikor számonkérték ezek miatt. Rendszeresen a Cordia nevében eljáró, a ház ügyeit intéző munkatársra hárították a felelősséget, akit ilyenkor gyakran menesztettek vagy helyeztek át másik társasházba. Volt olyan épület is, ahol ily módon körülbelül négy-öt havonta cserélődött a közös képviseletet intéző kolléga. A lakók szerint az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy úgy kezelték őket, mintha csak bérlők lettek volna a házban. Több forrásunk szerint később az is kiderült, hogy a Cordia a piaci átlagnál jóval drágábban, helyenként
a piaci versenytársaihoz képest kétszer annyiért végezte el a közös képviseleti és társasházkezelési munkákat...
Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak – százmilliárd forintos nagyságrendben –, mint a hazaiakhoz.
„Brüsszel magára hagyta a Balkánt úgy, ahogy van, mert kell a pénz Ukrajnára” – jelentette ki Orbán Viktor a minapi évértékelőjében. A mondat mélyebb rétegeivel most nem foglalkozunk, épp csak jelezzük, hogy a magyar kormányfő számára nyilvánvalóan fontosabb Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakoztatása, mint az orosz invázió célországának bármiféle integrációja. Ez persze régi történet, a miniszterelnök szívesen hangoztatja, hogy a fenti államok számára az út az Európai Unióba Közép-Európán és főként Magyarországon keresztül vezet. Orbán állandósult kapcsolatban áll Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai Szerb Köztársaság – Vlagyimir Putyinról szinte leválaszthatatlan – első emberével, Milorad Dodikkal, és alighanem nagyon drukkol a közelgő észak-macedóniai választások ellenzéki favoritjának. Közben a magyar állam legalább 850 milliárd forintot költ szerb-magyar vasútfejlesztésekre – annak ellenére is, hogy mire kínai koprodukcióban megépül a Budapest–Belgrád-vonal, mindenki másfelé szállíthat majd (legalábbis a G7 gazdasági portál elemzése szerint).
A Magyarország és a Nyugat-Balkán közötti politikai hídépítés persze csak úgy lehet teljes, ha a folyamatban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elitje is meglátja magát. A korábbi években már érkeztek hírek arról, hogy 24 szerbiai közvilágítási pályázatból 22-t Tiborcz István egykori cége, az Elios nyert meg. A Mészáros Lőrinc–Szíjj László-kör Bulgáriában bejegyzett társasága viszont nem hajtott fel szerbiai, albániai vagy koszóvói munkákat – noha ezt tervezték –, illetve a Jászai Gellért-féle 4iG szépen beharangozott ügylete, a Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában vezető informatikai rendszerintegrátorként ismert TeleGroup bekebelezése sem jött össze.
Az elmúlt három-öt év relatív összevisszasága után mára egyértelműbb lett a helyzet. Egyrészt, mint nemrég világossá tettük, szinte teljesen nyílttá vált az összefonódás a kormányzat és a hatalomhoz családilag leginkább kötődő üzletember, Tiborcz István között. Olyannyira, hogy a miniszterelnök legutóbb már nem is a munkahelyén, a Karmelitában, hanem saját vejének budavári – néhány száz méterrel odébb lévő – ingatlanában tartott politikai háttéregyeztetést a legfőbb hatalomgyárosokkal (Rogán Antallal, Dömötör Csabával és Orbán Balázzsal). Ám nemcsak „oligarchológiai”, hanem külpiaci értelemben is egyértelműbb a helyzet. Mint az alábbi összeállításból kiderül, a Tiborcz–Mészáros–Jászai-tengely immár nem ötletszerűen foglal területeket a Balkánon, hanem egyértelmű mandátummal...
ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Szerző: BME OKTATÓI, MUNKATÁRSAI 2024.02.21.
Csatlakozva az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez, mi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz.
Fontos és örvendetes, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, ezt régóta nagyon időszerűnek tartottuk. Öröm, hogy az egyetemünkön 2020-21-es tanévben végzett MSc mérnökök bruttó átlagjövedelme építész, vegyész-, közlekedés-, bio- és gépészmérnöki területen 600 000 forint körüli, míg villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki területen bruttó 750 000 forint feletti. (forrás: diplomantul.hu)
Ezzel szemben az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 Ft, ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 Ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 Ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 Ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 Ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 FT, második két évében 180 000 Ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet.
Jelen levél aláírásával egyetértésemet fejezem ki azzal, hogy elengedhetetlen:
· a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) beépítése az alapbérbe,
· az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
· a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítása,
· inflációkövető garantált éves emelés.
Magyarország elemi érdeke, hogy a műszaki és tudományos képzés gerincét adó állami fenntartású egyetemén, és minden további állami fenntartású felsőoktatási intézményben:
· szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,
· az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon,
· a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, és fiatal oktatóink számára is tervezhető legyen a jövő.
A Műegyetem nélkül nincs műszaki innováció és versenyképes gazdaság! A Műegyetem Közkincs!
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.02.28.
Ez már így is hálózat, amely bújtatta a bicskei pedofil igazgatót, de a miniszerelnök tőle szokatlan hallgatása, némasága és lapulása, valamint a félelme, amit vágni lehetett, ahogy kifecsegte, hogy padlóra került, arra utal: nem tudunk mindent, valamit még rejtegetnek. Ez pedig nem lehet más, mint az, hogy mások is érintettek lehetnek a pedofilbotrányban. Amikor egy ilyen rendszer megmutatja magát, annak általában minden eleme megvan. Itt még hiányzik egy szem a láncból ahhoz, hogy a klasszikus pedofilhálózatot felrajzolhassuk. Méghozzá azok az emberek, akiknek a pedofil igazgató beszervezett, felkínált gyerekeket. A fideszes pedofilhálózatból egyetlen mozzanat hiányzik, hogy mások is kaptak gyerekeket. Esetleg, nem kiközvetítették őket, de az érintettek tudják, hogy nem egyedül az igazgató bántalmazta szexuálisan az otthon lakóit. Sok mindenkivel érintkeztek, edzések voltak, kosárlabda, birkózás. Megfordultak Bicskén a másik pedofilrejtegető, a Fidesz láncolatába tartozó Böjte Csaba "neveltjei" is, ahol rendszeresen erőszakoltak gyerekeket...
SZABAD EURÓPA Szerzők: KELLER-ALÁNT ÁKOS, NÉMETH DÓRA 2024.02.28.
Orbán Viktor miniszterelnök megmondta, és úgy is lett: az államfőválasztást ezúttal úgy oldották meg, hogy még átmeneti zavar sem keletkezett. Schmitt Pál a plágiumbotrány kirobbanása után még 82 napig maradt elnök, utódja megválasztásához további 38 nap kellett. Ehhez képest Novák Katalin a kegyelmi ügy kirobbanása után nyolc nap elteltével le is mondott, utódját pedig az első adandó alkalommal megválasztották. Mindkét megbukott köztársasági elnököt a 2010 utáni Orbán-kormányok választották meg.
Cikkünkben infografikán mutatjuk be, hogyan zajlott le a két botrány, amely a köztársasági elnökök lemondásával végződött.
A bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt volt igazgatója, Vásárhelyi János áldozatait védő ügyvéd szerint Magyarországon sosem működött jól a gyermekvédelmi rendszer.
– Mindenképpen szigorúan meg kell büntetni a pedofilokat, azonban nem önmagában a megemelt büntetési tételnek van jelentősége, hanem annak, milyen százalékban buknak le az elkövetők –
jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában Gál András ügyvéd.
A bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt volt igazgatója, Vásárhelyi János áldozatainak jogi képviselője azt mondta, nincs ellene a tervezett szigorításnak, ám kizárólag ettől még nem fog csökkenni az ilyen esetek száma. Egy megfelelő törvénymódosítás pedig nem dolgozható ki két hét alatt. A gyermekvédelmi rendszer rendkívül komplex dolog: a gyermekotthonok lakóit nemcsak megvédeni akarjuk, hanem felnevelni, és kialakítani bennük egy helyes értékrendet.
A bizonyítás nehézségeiről szólva az ügyvéd elmondta, a nehéz sorsú gyerekek nagyon nehezen beszélnek arról, amit átéltek – különösen, ha szellemi fogyatékosokról van szó –, félnek attól, aki a bűncselekményt elkövette velük szemben.
Ráadásul nem is biztos, hogy a bántalmazott kétszer ugyanúgy tud elmondani mindent. Szintén problémát okoz, hogy az elkövetők bűvkört vonnak maguk köré. Ilyen volt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatója is. Gál András megjegyezte, sokszor 3-5 évig tartanak a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos büntetőügyek, holott már néhány hónap is sok lenne – holott ez rendkívüli ugrást jelentene a mostani helyzethez képest. Azonban egy rendőrkapitányság jelenleg nem képes a gyorsabb eljárásra, elsősorban a létszámhiány miatt.
Gál András véleménye szerint sosem működött jól a gyermekvédelmi rendszer. Ennek egyik legfőbb okát a forráshiányban látja. Rendkívül alacsonyak a fizetések – az intézményekben dolgozókat sokan „szent őrülteknek” tartják.
A videóinterjúból az is kiderül, mi tekinthető világbotránynak a Vásárhelyi János ellen zajlott büntetőperben, milyen jogszabályokat kéne megváltoztatni, hogy jobb legyen a gyermekvédelem helyzete, és hogy miről beszélgetett Gál András Magyar Péterrel, amikor a minap találkoztak?
Herczog Mária szerint a gyermekvédelmi szakma értői pontosan tudják, hogyan kell a gyermekvédelmet csinálni, és nagyon sokan így is csinálják. Ha megtehetik. Csakhogy egyre kevésbé tehetik meg. A vele készült interjú első részében azt mondta el, hogy nem a jogszabályok szigorítása lehet a megoldás a gyermekvédelemben. Ezúttal arról is beszélt, hogy nemcsak azok az esetek jelentenek problémát, amelyekben szexuális abúzus történt.
Nem csak Bicskén voltak és vannak problémák – emlékeztetett a szociológus. Példa erre az, hogy 2013-ban 23 évnyi munka után úgy mentettek fel egy szakembert az addig általa vezetett fővárosi intézmény éléről, hogy a helyére egy olyan budapesti gyerekotthon vezetőjét nevezték ki, ahol botrányok voltak. Az ombudsman többször is vizsgálatot indított „a gyermekekkel szembeni durva verbális agresszió, valamint a fizikai bántalmazás gyanúja” miatt, 2011 áprilisában pedig megállapította, hogy az otthonban sérülnek a gyermekek jogai. Két gyerek pedig meg is halt. A munkáját 23 éve kiválóan végző szakember felmentésének okáról pedig szó sem esett.
De most sincs másképp. A sajtó megírta, csakhogy alig figyeltek fel rá, hogy egy III. kerületi óvodában egy autista kisgyereket Mauglinak neveztek. Herczog Mária szerint nem minden esetben szexuális abúzusról van szó, hiszen ott egy 5 éves autista, nem beszélő kisgyereket gyaláztak, megaláztak, gyötörtek. Ezek után két óvónőt elbocsátatottak, a harmadik - a legnotóriusabb – azonban ott maradhatott, szóbeli figyelmeztetést kapott. A kérdés az, hogy miért. Ahogy kérdés az is, hogy a többi gyerek, aki szem- és fültanúja volt a megalázásnak, aztán a szülők, vagy a többi ott dolgozó hogyan dolgozza ezt föl? Ráadásul, ha az anyuka – mondhatnánk abszolút jogtalan módszerrel, a gyerekre kötött magnetofonnal – ezt nem deríti ki, soha nem tudta volna bebizonyítani. Miközben az iskolák, óvodák tele vannak ilyen történetekkel...
Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.
A tavalyelőtti év októberétől mostanáig 3575 milliárd forintot költött el a rezsialapból az Orbán-kormány – számítottuk ki az érintett 65 Magyar Közlöny összesítésével.
A kabinet 2022. júniusában döntötte el, hogy az akkortól különböző ágazatokra kivetett extraprofitadó-bevételekből, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt hoz létre „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”. Az állami MVM az általa legalábbis tőzsdei áron vásárolt gázt kétségkívül nem adhatta a háztartásoknak 2014-ben beállított, "rezsicsökkentett" tarifáknál drágábban. A kettő közötti különbséget jól jellemzi, hogy míg a lakosság kedvezményes díja köbméterenként nettó mintegy 50 forint, addig a világpiaci ár 2022 augusztus végén ezer forint fölé is felszúrt. A különbséget meg kell szorozni a lakosság évi 3 milliárd köbméteres gázfogyasztásával. A „rezsivédelmi alap” tehát alapvetően e hiány befoltozására szolgált. (A kormánypropaganda eszerint könnyen túllendült azon az alaptételén, miszerint a 2021 végi magyar-orosz gázszerződés biztosítja a „rezsicsökkentést” fenntartását.)
Bár egy uniós alapszabály tiltja az állami cégek piactorzító költségvetési támogatását, létezik egy kiskapu, mely szerint a kormányok a versenytárs nélküli, kiemelt közszolgáltatásokat, ha azok másképp nem működnének, külön díj ellenében „megvásárolhatják”. Ez a pénz tehát nem a tőkét, hanem a bevételeket gyarapítja. A támogatásnak viszont tárgyilagosnak és átláthatónak kell lennie, az elveket előre rögzíteni kell, az összeg pedig nem haladhatja meg egy „jól vezetett cég” jogos költségeit és észszerű nyereségét. Ennek szellemében a kormány 2022. nyarán úgy döntött, hogy „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése" címén kifizeti az országos lakossági áram- és gázszolgáltatást immáron egyedül végző MVM alacsony lakossági bevétele és magas kiadásai közötti különbséget. Az alap forrásául az energiaiparra – kiváltképp a Molra -, a légiközlekedési-, távközlési- és gyógyszercégekre extraprofitadót vetettek ki, amiből évente több százmilliárdos bevételt reméltek.
A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az „energiaágazattól” 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
(Az új sarc ellen leginkább a 2022-es, 557 milliárdos összbevétel 3 százalékát képviselő repülésipar sajátos személyisége, Michael O’Leary Ryanair-vezérigazgató tiltakozott, felhánytorgatva, miként vethet ki az Orbán-kormány egy veszteséges ágazatra egy, nem is haszonfüggő „extraprofitadót”. Nagy Márton illetékes tárcavezetőnek el is küldte a „Közgazdaságtan hülyéknek” című könyvet; a vita hullámai máig hatnak.)
A rezsialappal az Orbán-kormány az egyik csúsztatásból – miszerint oly kitűnő gázszerződést kötöttek volna Putyinnal – a másikba esett. Részben, szintén a hiány foltozására, a rezsialap mellett, az átlag feletti fogyasztásra bevezették a „lakossági piaci áram- és gázárakat”. Előbbivel az a gond, hogy az MVM a lakossági villamos energiát piacfüggetlen, változatlan, nyomott áron, saját paksi atomerőművétől veszi, amire tehát nem hatott a tőzsdék kétségtelen elszállása, következésképp hiányzott a rezsiemelés érdemi oka. A köbméterenként mintegy 50 forintos nettó tarifa több mint tízszeresére rúgó lakossági piaci gázár pedig ott hibádzik, hogy bár a tőzsdei árak 2022 augusztusa után, már tavaly év elejére lezuhantak, a bruttó száz-kétszáz forint között mozgó tőzsdék ellenére a kormány csak azért sem hajlandó faragni a lakosság bruttó 767 forintos, úgymond „piaci” tarifáján. (Igaz, az intézkedés nyomán fogyasztását sok háztartás a sávhatárok alá szorította.)...
1. ARATÓ GERGELY (DK) - miniszterelnök " Hány gyereket védtek meg? " címmel (I/7299 szám)
2. LŐCSEI LAJOS (Momentum) - igazságügyi miniszter " Elhallgathatja-e az igazságügyi miniszter az igazságot a magyar emberek elől? " címmel (I/7297 szám)
3. KOMJÁTHI IMRE (MSZP), GURMAI ZITA (MSZP) - belügyminiszter " Ki az igazi felelős a kegyelmi ügyben? Tett-e egyébként bármilyen érdemi intézkedést a kormány a gyermekek védelmében a bicskei pedofilbotrány 8, illetve 12 évvel ezelőtti kirobbanása óta? " címmel (I/7291 szám)
4. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) - nemzetgazdasági miniszter " Mikor vesszük vissza azt, ami a magyar adófizetőké? " címmel (I/7276 szám)
5. DÓCS DÁVID (Mi Hazánk) - agrárminiszter " Felmérték-e, hogy milyen hátrányok érik a hazai méhészeket a beömlő ukrán méznek köszönhetően? " címmel (I/7300 szám)
6. TORDAI BENCE (Párbeszéd) - Miniszterelnökséget vezető miniszter " Mit tesz a kormány az illegális akkuhulladék-lerakás megakadályozása érdekében? " címmel (I/7303 szám)
7. CSÁRDI ANTAL (LMP) - építési és közlekedési miniszter " Miért tart a magyar állampolgárok véleményétől, Miniszter Úr? " címmel (I/7285 szám)
8. BÁNKI ERIK (Fidesz) - építési és közlekedési miniszter " Hogyan segíti a közösségi közlekedést a tarifarendszer átalakítása? " címmel (I/7301 szám)
9. FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP) - kultúráért és innovációért felelős miniszter " Mit tesz a Kormány a szakképzésben dolgozók béremelése érdekében? " címmel (I/7275 szám)
10. BARKÓCZI BALÁZS (DK) - belügyminiszter " Miért? " címmel (I/7298 szám)
11. KOMJÁTHI IMRE (MSZP) - kultúráért és innovációért felelős miniszter " Mi az, ami az elmúlt 14 évben nem változott?! Segítek: a családi pótlék, a gyes, a gyet és az anyasági támogatás összege! " címmel (I/6995 szám)
12. ANDER BALÁZS (Jobbik) - miniszterelnök " Valódi gyermekvédelmet! " címmel (I/7292 szám)
13. SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk) - belügyminiszter " Miért nem sikerült több mint egy évtized alatt felszámolni a kórházi adósságokat? " címmel (I/7290 szám)
14. KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP), BAKOS BERNADETT (LMP) - belügyminiszter " A Kormány mikor fogja a piaci szereplőket érdemben korlátozni? És mikor fognak végre szociális bérlakásokat építeni? " címmel (I/5450 szám)
15. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) - pénzügyminiszter " Miként becsüli meg a Kormány a nyugdíjas honfitársainkat? " címmel (I/7302 szám)
16. GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK) - belügyminiszter " Miért nem indult vizsgálat az orbáni pedofilhálózat ellen? " címmel (I/7306 szám)
Emlékszünk Nyikanor Ivanovics keserű sorsára A mester és Margaritából. A lakóbizottsági elnök Korovjov tréfájának lett az áldozata, ennek következtében egy köteg dollárt találtak a szellőztetőjében, amitől a bizottsági elnöknek kezdett elmenni az esze, és azt ordítozta, hogy az ellenőrök, akik miatt most sorsa beteljesedik, a sátánnal cimborálnak. Ez a kis jelenet jutott az ember eszébe a hírt olvasva, amely arról tudósított, hogy a NAV emberei házkutatást tartottak az MMM (Márki-Zay pártja) irodájában.
Szalma Botondnak, a párt kampányfőnökének van humorérzéke, hiszen kijelentette: „lehet, hogy dollárt kerestek”, majd jó munkát kívánt a NAV-nak a tényfeltáráshoz. Nem akarnánk a kampányfőnök fényes jókedvét lelohasztani, de néhány napja idéztük Virág elvtárs örökbecsű alapigazságát arról, hogy öt perc alatt bárkiről képes bebizonyítani, hogy bűnös, s körülnézve a NER-ben, olybá tűnik, hogy kezdünk megint ilyen időket élni. Illetve annyiban módosítanunk kell a látleletet, hogy inkább putyini lesz a kor, és nem Rákosi No.2.
Mert nem csak Bulgakov ugrik be épp, hanem Politkovszkaja is, akinek az Orosz naplójában ráismerünk Orbánra és a rendszerére is. Kicsi, savanyú, sárga, de a miénk a kis magyar putyinizmus, ahogyan az MMM lerohanása is mutatja. Hajlamosak sokan azt hinni, hogy ami a napokban történik a Fidesz által, az nem egyéb, mint a pedofil botrányról való terelés, de ez nem egészen így van. Ez ilyen ráfutásos készülődés a nyári választásokra, amelynek Márk-Zay pártja nem az első, de nem is az utolsó áldozata, mert az osztályharc fokozódik.
Az MMM a legutóbbi választáskor még nem létezett, így hát a „guruló dollárok” kapcsán nem lehetett úgy megbüntetni – őket a másik ököl, az ÁSZ által -, mint az összes többit. Olyan százmilliókra, amely összegek lehetetlenné teszik, hogy kampányoljanak, sőt, a létezésüket is voltaképp, úgy van tehát egypártrendszer, hogy nincsen. Be még nem tiltották őket, csak épp totálisan igyekszenek ellehetetleníteni, miközben azt a látszatot keltik, minden törvényes, csak épp ezeket maguknak hozzák, saját használatra és örömre.
Politkovszkaja magyarított világa látszik abban is, ahogyan a napokban Fekete-Győrt és Varju képviselőt is elítélték. Úgy tűnik, változott a taktika. Eddig egy-egy nagyvadat szoktak választások előtt vezetőszáron mutogatni, most sok kisebb ítélettel cukkolják a híveket, és igyekeznek sakkban tartani az ellenzéket. Sűrűsödik az élet, vadul a rendszer, és ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg. Mi mindahányan potenciális célpontok vagyunk a szuverenitásvédő törvény és hivatal céltábláján. Mindenkiről kerülhet valamilyen kartoték.
Ugyanakkor fogynak a bábuk is Orbán sakktábláján. Kidőlt két eddig kiválónak hitt ügynök (Varga meg Novák), és már a Nemzeti Múzeum élére sem sikerült új kádert találni. Régi, kiszolgált és bizonyított bútordarab immár a Demeter Szilárd nevű, akinek most az NM mellé kreálnak egy múzeumi holdingot hat tétellel, amelyekben kifejtheti majd áldatlan tevékenységét, mert a koravén fiatalemberről eddig más nem derült ki, hogy bár különös gőzök és gázok vannak az ő fejében, viszont megbízható katona.
Hogy nem lesz semmi az ő működése, mutatja a főnöke, Csák miniszter méltató beszéde is róla. A huszárbajuszos kultúrhős azt mondta erről a Demeterről, hogy ő „az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét”. – Ez annyira szép, hogy semmi értelme nincsen. Így nézzük csak Csák miniszter bajusza végit, az égnek meredőt, és azon megy a morfondír, mit akarhatott mondani a költő. Nagyot. Más célja nem volt. Meg erőset, ami így sikerült...
Miközben a legtöbb uniós tagállam Vlagyimir Putyin felelősségéről beszél Alekszej Navalnij halála kapcsán, a magyar Országgyűlésben a kormánypárti képviselők megtagadták az orosz ellenzéki politikus előtt a tiszteletadást. Orbán Viktor szerint azért, mert Navalnij soviniszta volt. Utánajártunk, valóban az volt-e.
Ülve maradtak a kormánypárti parlamenti képviselők – hasonlóan a Mi Hazánk politikusaihoz – az Alekszej Navalnij emlékére Tordai Bence párbeszédes képviselő által kezdeményezett egyperces néma csend alatt hétfőn az Országgyűlésben. „Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet” – magyarázta aztán Orbán Viktor miniszterelnök a fideszes álláspontot.
Navalnij, a Putyin-rezsim legismertebb és legélesebb hangú kritikusa február 16-én halt meg egy korábban gulágként működő, sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves fegyházbüntetését töltötte. Halála körül sok a bizonytalanság, és egyelőre nem világos, miért akarhatta épp most tevőlegesen meggyilkolni az orosz politikai vezetés.
Az Európai Unió 27 tagországának állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei közül 26-an szólaltak meg nyilvánosan az ügyben (még Robert Fico is Navalnij halálának kivizsgálását sürgette), a legtöbben Vlagyimir Putyint nevezve meg felelősként az ellenzéki vezető haláláért. Csak a magyar kormánynak nem volt mondanivalója az ügyben. Egyedül Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke tett közzé egy szűkszavú Facebook-bejegyzést az alábbi szöveggel: „Navalnij halála korunk botránya! Isten nyugosztalja!” A Népszavának erről később azt nyilatkozta, Navalnij korábbi nézetei ellenére fontosnak tartotta kinyilvánítani a véleményét...
Másodperceken belül két nehéz döntés közül kellett választania Tamásnak, amikor vasárnap reggel Székesfehérvárról Budapestre tartott az M7-es autópályán, majd Velencénél egy baleset helyszínére ért autójával. Bár húsz éve vezet, és rendszeresen jár ezen a szakaszon is, korábban soha nem tapasztalt ilyen rossz látási viszonyokat, így azt sem tudta könnyen eldönteni, hogy intenzív vagy enyhe lassítással kerülheti-e el az ütközést, illetve, hogy valaki hátulról belerohanjon.
Sokan szembesültek ezzel a dilemmával hét és nyolc óra közt, amikor egymás után több baleset is történt az M7-es 45. kilométerénél, ezért mindkét oldalon kaotikus helyzet alakult ki. A balesetekben egy ember meghalt, négyen súlyosan, tizennégyen pedig könnyebben sérültek meg, több tucat jármű összetört, majd a rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását.
Amikor olvasónk előzőleg észrevette, hogy az addigi több százról tíz méterre csökken a látótávolság, lassítani kezdett, bekapcsolta az autója ködlámpáit, illetve az elakadásjelzőt. A legveszélyesebb szakaszon nem mert belenézni a visszapillantó tükörbe, mert attól tartott, nem veszi észre időben, hogy áll előtte egy jármű az úttesten. Kikerült egy roncsokból álló járműcsoportot, és mivel a következő baleseti gócpont mellett nem akart és nem tudott elhajtani, végül a belső sávban állt meg, mert látszott, hogy több autósnak segítségre lesz szüksége. Kiszállt, és ekkor készítette azokat a fotókat, amelyeket elküldött szerkesztőségünknek is.
Információink szerint a közelben lévő térfigyelő kamera képén semmit nem lehetett látni a baleset időpontjában. Reggel hét órától nagyjából 20-30 perc alatt csökkent minimálisra a látótávolság, ezután a felvételeken csak egy szürke folt szerepel, ezért a rendőrségnek sem lesz könnyű dolga, amikor el akarja dönteni, hogy ki milyen mértékben felelős a történtekért. Ennek nemcsak a hatósági eljárások miatt van szerepe, de azért is, mert ha az összetört autók gazdái nem tudnak megállapodni a felelősség kérdéséről, akkor ehhez külső segítségre lesz szükségük...
Szabadon engedett bűnözők, Magyar Péter pártja, Macron terve, aksigyárellenes fénymenet, pro-anti-propaganda, száz éve is döcögő MÁV és a tiszaföldvári borozóban elbukó fideszesek a 444 hírlevelében.
Üdvözlöm az olvasókat a forró február – szökőnap előtti – utolsó napján. Ez a Reggel 4 hírlevél (csak egy sok közül), amibe az elmúlt nap főbb híreit gyűjtjük össze.
• Nyersanyag (12) - előzetes 
