2023. október 7., szombat

A RAVASZUL ZSAROLÓ ORBÁN VIKTOR LEGENDÁJA – A VÉTÓ ÖNMAGÁBAN NEM HOZ EU-PÉNZT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.10.06.


Orbán Viktor addig fenyegette az Ukrajnának szánt eurómilliárdok megvétózásával az EU-t, hogy kizsarol a kormányának még az idén 13 milliárdot? Vagy pont fordított a helyzet, és az EU zsarolt ki új törvényeket a magyar kormányból, hogy a befagyasztott pénzének legalább egy részét felszabadítsa? Mindkét narratíva lehet reális, és még az sem biztos, hogy tényleg jön EU-s pénz Magyarországra idén, ahogy az az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban napvilágot látott. Megmutatjuk, mi van valójában a háttérben.


Nagy izgalmat keltett kedden a Financial Times Magyarországon, amikor megírta, hogy három bizottsági forrása szerint a magyar kormány 13 milliárd euró, jelenleg még befagyasztott uniós támogatáshoz férhet hozzá hamarosan. A cikk kommentárja szerint ez „Orbán Viktor győzelmét jelentené”, ugyanis a három brüsszeli forrásból kettő azt is mondta, hogy a magyar pénz kiolvasztásáért cserébe a magyar kormányfő elállna az EU-s költségvetés megemelésének vétójától, és ezáltal az Ukrajnának szánt jelentős EU-s támogatás elkaszálásától.

Navracsics Tibor a magyar kormány részéről jelezte, hogy őt Brüsszelből a pénz felszabadításáról még nem értesítették, bár hozzátette, hogy bízik abban, hogy ez megtörténik. Věra Jourová EU-s biztos pedig határozottan kijelentette, hogy nincs ilyen alku, és a magyar pénzekről szóló döntés attól függ, hogy a magyar kormány mit vállal még az igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Akkor most van-e alku, jön-e pénz, ki zsarolt kit és hogyan?

A Magyarországnak 2021 óta járó különféle támogatásokból mintegy 30 milliárd eurót fagyasztottak be az EU-s intézmények, különböző, egymást részben átfedő szankciók és feltételek alapján. Lényegében csak az agrártámogatások érkeznek, szinte minden más kifizetést befagyasztottak.

A szankciók bonyolult hálózatának legerősebb eleme, hogy a magyar bíróságok politikai kiszolgáltatottsága miatt az ország nem felel meg egy kiemelten fontos, úgynevezett „horizontális feljogosító feltételnek”.

Magyarul: amíg az Európai Bizottság nem győződik meg arról, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenül működik, addig semmilyen támogatás sem jöhet.

Tavaly év végén tette ezt nyilvánvalóvá az Európai Bizottság, és meg is határozta, hogy négy területen vár törvénymódosítást a magyar parlamenttől, hogy ezt a horizontális feljogosító feltételt teljesültnek értékelje. Már akkor tudni lehetett, hogy csak ezen feltétel önmagában 13 milliárd eurót blokkol a 30-ból, a többit ugyanis egyéb szankciók, feltételek, elvárások fagyasztanak. (Ezt úgy kell elképzelni, hogy a 30 milliárd euró különféle ládákban van, és a ládákon lakatok vannak, amelyeket akkor nyitnak ki, ha a lakathoz tartozó elvárásokat a kormány teljesíti. És az össze ládát belerakták egyetlen nagy ládába, és azon a lakat a bíróságok ügyének megoldásakor nyílhat ki. Ha ez a nagy láda kinyílik, akkor a 30-ból 13 milliárd már kivehető. A maradék 17 milliárd pedig további ládákban van, szintén lelakatolva, és azok kulcsaihoz újabb törvények kellenek. Van, amelyik kulccsal 2,5 milliárdot lehet még kinyitni, van, amelyikkel 11-et, van, amelyikkel 5,3-at, stb.)...