2020. március 17., kedd

EGYRE TÖBBEN CSÚSZUNK LEFELÉ, AKÁRHOGYAN KAPASZKODUNK IS

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Erika
2020.03.17.



...A szülő fél öt körül, a munkából hazatérve ránéz a két kicsikre, majd 5 és este 9 között megtanítja nekik az anyagot, amit ebben a korban nem egyedül kell elsajátítani. Nyilván közben vacsorát készít, elpakol és megfőz másnapra. No problemo! Teljesen életszerű, akárcsak az, hogy hetekig a kamaszra bízd a kisebbeket, esetleg a szomszédra. Mindezt úgy, hogy pontosan abban az ütemben haladjon mindenki a tanulással, mintha iskolába járna.


Hiszen ma Magyarországon minden szülő, minden kamasz és minden szomszéd rendelkezik az őt valamennyi korosztály tanítására alkalmassá tevő pedagógus skillekkel. Életszerű elképzelés. Ja nem, nem az! De nem adom fel, keresem a megoldást. Közben azon gondolkodom, vajon hány olyan család van ma az országban, akiknek nincsenek digitális eszközeik, internetük. Még messzebb megyek: asztal sincs, és pláne főtt étel nincs, amit melegíteni lehetne. Nincs kamasz, akire rá lehet bízni a kisebbet, nincs akarat vagy képesség a szülőben, hogy tovább tanítsa munka után a gyereket?! Valóban? Egyáltalán kötelezően kell, hogy legyen?
Az olló vészesen nyílik és egyre többen csúszunk lefelé, akárhogyan kapaszkodunk is. Mindez igaz nem csupán koronavírus idején.

HA EL AKARJUK KERÜLNI A KATASZTRÓFÁT, MOST KELL CSELEKEDNÜNK

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2020.03.17.


Ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető.

Ma Magyarország még túlságosan nyugodt. A koronavírusról szóló kormányzati honlap szerint március 17-én 50 ember igazoltan új koronavírussal fertőzött. Azért hisszük, hogy ez a szám kicsi, mert a legtöbben nem értjük, mit jelent az exponenciális növekedés. Mindannyian alapvetően lineáris, egyenes vonalakban, összeadásban, szorzásban gondolkodunk. Spanyolországban február 29-én érte el a 50-et az igazolt fertőzések száma (az előző nap 34, ezen a napon 59 igazolt eset volt). Két és fél héttel később, március 17-én 11 309 igazolt eset volt. Olaszországban március 2. és március 16. között növekedett 50-ről 28 ezerre az igazolt fertőzések száma. Emiatt napok, sőt órák is rengeteg életet menthetnek meg.

Ez azt jelenti, hogy ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető. A probléma az, hogy eddig a kormányzat mindent egyhetes késéssel csinált. Mindig azt lépik meg amit már nagyon muszáj, ahelyett, hogy tanulva a külföldi példákból olyan lépéseket tennének, amik ma még túlzónak tűnnek, de holnapra életeket mentenek. És végül úgyis muszáj őket meglépni.

Emiatt ráadásul minden lépés káoszt okoz: ahelyett, hogy egyhetes felkészülés lett volna az iskolák digitális átállására (nyilván ez sem elég, de valami lett volna), most úgy állnak át az iskolák, hogy ezt az utolsó tanítási napon még nem tudták. Már az is sokat segített volna, ha az utolsó héten felmérték volna, hogy hol milyen eszköz hiányzik, melyik tanár és diák hogyan fogja megoldani ezeket a heteket, hónapokat. Nyilván ez most meg fog történni, csak sokkal nagyobb fennakadást okoz majd. És az még csak a kisebbik baj, hogy az oktatás pár hétig a szükségesnél jobban akadozik majd. Azok a mélyszegénységben élő gyerekek, akik csak az iskolában jutottak megfelelő ételhez, ezt most azonnal elvesztették, anélkül, hogy a kormány előbb megszervezte volna az ellátásukat, amikor egy hete felismertük, hogy be kell majd zárni az iskolákat.

Magyarországon március 17-én, kedd reggel még minisztériumok és önkormányzatok nyitnak ki. Nem is tehetnek mást, hiszen még el sem kezdődött a közintézmények felkészítése a hatékony interneten keresztüli munkára. Még tömegközlekedéssel indul majd munkába sok ezer ápoló és orvos, hogy a betegek életéért küzdjön. Nem is tehetnek mást, hiszen még mindig nem nyújt taxik formájában közlekedési alternatívát a kormány azoknak, akik nap, mint nap fertőzött vagy potenciálisan fertőzött betegekkel találkoznak...

KINCSES GYULA: LAKOSSÁGI FEGYELEM NÉLKÜL TELJESEN MINDEGY, MENNYI LÉLEGEZTETŐGÉP VAN

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.03.17.



Karnyújtásnyira van az a szakasz, amikor már nemcsak a megelőzés számít, hanem az ellátás is, és már nem lehet mindenkit a Szent Lászlóba küldeni, mondja a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki szerint nem igaz, hogy nincs elég orvos, csak rosszul van megszervezve a rendszer. A kormányzati támadásokkal nem foglalkoznak, és bár nem tudnak róla, de nagyon remélik, hogy már elő vannak készítve az ellátórendszert érintő intézkedések.

Egyelőre közegészségügyi és járványügyi értelemben véve van vészhelyzet, nem egészségügyi, gyógyítási szempontból – mondta Kincses Gyula a 24.hu-nak értékelve a koronavírus magyarországi terjedése miatt kialakult helyzetet. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette, bár óráról órára változhat a helyzet, pillanatnyilag nincs sok beteg, így még ellátási feladat sincs érdemben a magyar egészségügyben.

Ötven beteg ellátása nem jelent problémát. Viszont ha a nagy járványokra jellemző robbanás nálunk is bekövetkezik, akkor az, hogy mindenkit küldünk a Szent Lászlóba, nem fog működni. És karnyújtásnyira van az a szakasz, amikor már nemcsak a megelőzés számít, hanem az ellátás is – vázolta az elnök.


Évek óta hallani, hogy az egészségügyi rendszert akkor fenyegeti igazán az összeomlás veszélye, ha egy nagyobb, hosszan tartó válsághelyzettel kell szembenéznie – éppen olyannal, mint amilyen most a koronavírus. Kincses Gyula szerint az egészségügy valós teljesítménye eggyel jobb, mint amilyen a közmegítélés. De az igaz, hogy az ellátórendszer szerkezetének átalakítása késik, és ennyi intézmény ennyi helyen nem látható el a kor színvonalának megfelelő szükséges erőforrással, eszközzel. Ez generál médiaképes híreket, ami miatt nem túl jó kép alakult ki az egészségügyről.

A létező kapacitások nem követték a technológiai fejlődést, és nem voltak szükséges szerkezeti átalakítások sem. Nem igaz, hogy nincs elég orvos, csak ennyi helyre nem elég ennyi orvos. Jobb szervezéssel, belső humánerőforrás-struktúrával, megerősített alapellátással, szűkebb és okosabban, centrumokra épített kórházi rendszerrel ugyanebből a kapacitásból is nagyobb ellátásbiztonságot lehetne adni – magyarázta Kincses Gyula...

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN VALÓ BIZALOM ALÁÁSÁSÁRA ÉS EU-ELLENESSÉG SZÍTÁSÁRA IS ELKEZDTÉK FELHASZNÁLNI A KORONAVÍRUST

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.03.17.

Ahogy megérkezett a koronavírus Európába, úgy kezdtek el rögtön terjedni a különféle álhírek és megtévesztő információk a vírussal kapcsolatban: hamar megjelentek a különféle csodagyógymódokat kínáló vállalkozások épp úgy, mint mindenféle összeesküvés-elméletek arról, hogy mi is állhat valójában a vírus mögött.

És az álhírek áradása mögött fel lehet fedezni összehangoltságra utaló jeleket is. Erre utal az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) hétfőn publikált, birtokunkba jutott jelentése, amely a szervezetten terjesztett dezinformáció veszélyeire hívja fel az uniós döntéshozók figyelmét.

Nem meglepő módon a járvány terjedésével párhuzamosan elképesztően megugrott a koronavírussal kapcsolatos keresések és bejegyzések száma, és egyelőre lehetetlen tisztán látni abban a kérdésben, hogy a közösségi médiában terjedő különféle posztok mekkora hányada tartalmazott szándékoltan hamis információkat. A jelentés idéz egy kutatást, ami 7 százalékra teszi ezt az arányt, de ezt az eredményt további kutatásokkal egyelőre még nem támasztották alá.

Az viszont nem is kérdés a jelentés szerzői szerint, hogy zajlik egy dezinformációs kampány, ehhez ugyanis bőven lehet elég hamis és megtévesztő bejegyzést találni a közösségi oldalakon. Az EU külügyi szolgálata szerint ez most elsősorban nem is politikai szempontból, hanem közegészségügyi okokból jelent komoly kihívást: a hamis információk terjesztése ugyanis alkalmas eszköz lehet arra, hogy aláássa a bizalmat a közegészségügyben, és ha lesznek fertőzöttek, akik emiatt nem veszik komolyan a tüneteiket vagy nem fordulnak orvoshoz, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.

Az EU külügyi szolgálata mellett már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is beszélt arról, hogy a koronavírus-járványt egy masszív „információs járvány” is kíséri: olyan mértékben ömlenek az információk az emberekre, hogy szinte lehetetlen eligazodni köztük. E információk között pedig vegyesen keveredhetnek az igaz és a szándékosan vagy véletlenül hamis állítások, ami miatt sokaknak nehéz lehet megfelelően tájékozódniuk...

OLYAN RECESSZIÓ KEZDŐDHETETT MOST, AMILYET MÉG AZ ÉLETBEN NEM LÁTTUNK

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.03.17.


A koronavírus-járványt le lehet győzni, legalábbis erre utal, hogy Kínában és Dél-Koreában a kormányzat vezetésével és össztársadalmi erőfeszítéssel sikerült letörni az új megbetegedések számának növekedését. Más választása a nyugati országoknak sincs, drasztikus intézkedésekkel és órási erőforrások mozgósításával kell lelapítani a terjedés exponenciális görbéjét. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nem elég a hatóságoknak kompetensnek lennie – sok esetben ez sem adott -, hanem az összes állampolgárnak részt kell vennie a védekezésben. Ez a következő hónapokban minden elemében megváltoztatja a mindennapi életünket, bárhol is élünk a világon.

Kétségtelenül ez a helyes irány, és ugyan gyakran szembe szokták állítani a járványügyi szempontokat a gazdaságiakkal, az is biztos, hogy a gazdaságnak is így jobb. Ehhez elég végiggondolni, hogy mi lenne, ha nem lennének védekező intézkedések, és a vírus szabadon terjedne: a kezelhetetlenül sok beteg miatt túlterhelődő, idővel összeomló egészségügyi ellátórendszer, szükségtelenül sok halálozás. Ennél biztosan jobb valamilyen formában kezelni a járványt, még akkor is, ha ennek súlyos gazdasági ára van.

Hogy mekkora ez az ár, az elég ijesztő, és ezt jól meg lehet érteni például abból, ha ránézünk egy egész világot követő tőzsdeindex grafikonjára. Ilyen hajmeresztő, egyenes vonalú szabadesést az utóbbi években nem láttunk, de még a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején is eltartott egy darabig, amíg a befektetők realizálták, hogy baj van...

A LAKOSSÁG KÉTHARMADA NEM BÍRNÁ KI KÉT HÓNAPNÁL TOVÁBB FIZETÉS NÉLKÜL

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.17.


A magyar lakosság megdöbbentően kevés anyagi tartalékkal rendelkezik – írja közösségi oldalán Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója. Márpedig a lakossági tartalékokkal kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak a mostani helyzetben, amikor a koronavírus miatt a munkahelyek száma valószínűleg csökkenni fog.

Pulai egy 2019 novemberében, a Népszava Online felkérésére készült felmérés eredményeit idézi: akkor a megkérdezettek több mint egyharmada (36 százalék) monda azt, hogy egy hónapra sem elegendő a megtakarítása. Az aktív korúak között ez az arány nem sokkal jobb, 32 százalék. További 29 százalék legfeljebb egy-két hónapig húzná csak ki a tartalékaiból, itt nincs különbség az aktívak és a nem aktívak arányában...


FELELTETED A GYEREKET SKYPE-ON, MEGSZAKAD A KAPCSOLAT, MIT TESZEL?

INDEX
Szerző: TÓTH BALÁZS
2020.03.17.


Az otthon tanulás és a távoktatás egészen más, mint az a fajta digitális oktatás, ami eddig a tantermekben zajlott, és sok iskolában alkalmazzák. A távolról bejelentkező diákok figyelmének fenntartása kihívás, az osztályzás viszont szinte lehetetlen ebben a helyzetben. Belehallgattunk egy 60 fős tanári konferenciába online, és ez alapján a felkészültebb intézményekben is rengeteg még a kérdés. Koren Balázs tanár és oktatási szakértő mutatott rá az aktuális helyzet fő kihívásaira.

A legtöbb tanár nem tudja, milyen eszköze van otthon a diákjainak.

- Ahogy megyünk lejjebb a korosztályokban, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet a digitális eszközhasználat tekintetében.
- Könnyen eljuthatnak a tanárok arra a pontra, hogy a távoktatást csak félig-meddig tudják digitálissá tenni.
- Egy 20-30 fős osztállyal a videós csevegés nehezen működik, akadozni fog, káoszba fullad és lefagy.
- Érdemes olyan platformot választani, amit eleve élő közvetítésekre találtak ki.
- A gyakoroltatáshoz tartozik a számonkérés is, és az aztán nem fog működni.

Hétfőtől nem járnak iskolába a magyar diákok, ami a tanárokat teljesen új helyzetbe kényszerítette, és nem jutott nekik idő a felkészülésre. Legalább annyi jól jött volna, hogy hétfőn még bemenjenek a diákok a rendelkezésükre álló eszközökkel, a rendszergazda megkapja a tájékoztatást, hogy mit kell telepíteni, és legyen valamilyen alapja a digitális oktatásnak.

MOST A TANÁR AZT SEM TUDJA, HOGY MILYEN ESZKÖZE VAN A DIÁKOKNAK.

Ezt a helyzetet megváltoztatni már nem tudjuk, úgyhogy lépjünk túl rajta, mert ahogy Koren Balázs tanár, újságíró és a Telenor Hipersuli program szakmai vezetője a megkeresésünkre elmondta, ez a hét arról szól, hogy ki kell találni új oktatási megoldásokat, amire ők is kidolgoztak javaslatot a programban résztvevő tanárokkal közösen.

Az egyetemeken a legkönnyebb a helyzet, mert ott adott az infrastruktúra, náluk ráadásul nap közben történt a bezárás, jobban előkészítették, és a hallgatók eleve könnyebben szereznek eszközt. A középiskolai átállás is megoldható, mert ma már a legtöbb diáknak van valamilyen okostelefonja. Nem biztos, hogy a legújabb modell, de általában olyan, ami alkalmas a digitális tananyagok megjelenítésére.
Azt viszont nem várhatjuk el, hogy bárki reggel nyolctól délután kettőig azon tanuljon, és ne is kényszerítsük erre - mondta Koren Balázs. Egy-két napig még elmegy, hogy telefonon nézi a digitalizált könyveket, állandóan rázoomolva az oldalakra, de heteken vagy hónapokon át ez nem tartható. A mobilok sem fogják bírni, nem arra vannak felkészítve, hogy napi 6-8 órán át folyamatosan bekapcsolt kijelzővel működjenek, állandó netkapcsolattal...

BRÉKING: HÉTFŐTŐL IDEIGLENESEN LEÁLL A GYÁRTÁSSAL A GYŐRI AUDI-GYÁR A KORONAVÍRUS MIATT

PORTFOLIO
Szerző: SZANDÁNYI LEVENTE
2020.03.17.


Nemrég beszámoltunk Hertber Diess, a Volkswagen csoport vezérigazgatójának bejelentéséről, amely szerint a koronavírus-járvány miatt felfüggeszti a termelést európai üzemeinek többségében a világ legnagyobb autógyártója. A döntés Magyarország számára is kiemelten fontos, ugyanis a győri Audi-gyár termeését péntekig fokozatosan leállítják, jövő hétfőtől pedig nem termel a hazai operáció.

A Volkswagen-csoport vezetője, Hervert Diess egy wolfsburgi tájékoztatóján elmondta, hogy két-három hétre felfüggesztik a termelést a legtöbb németországi és európai üzemben. A hír kapcsán természetesen azonnal megkerestük a győri Audi-gyárat is azzal kapcsolatban, hogy ez a döntés milyen hatással lesz a hazai operáció működésére.

A győri Audi-gyár hivatalos tájékoztatása szerint az intézkedések érintik

AZ AUDI AG INGOSTADTI, NECKARSULMI, BRÜSSZELI, MEXIKÓI ÉS GYŐRI TELEPHELYEIT IS.

A vállalat az üzemi tanáccsal és a Volkswagen Konszernnel egyetértésben azt tervezi, hogy a termelést ezeken a telephelyeken szervezett és ellenőrzött formában e hét végéig leállítja.

EZ UTÓBBI A GYAKORLATBAN AZT JELENTI, HOGY A GYŐRI AUDI-GYÁR JÖVŐ HÉTFŐTŐL NEM FOG TERMELNI...

MOMENTUM: 4 ÁTFOGÓ JAVASLAT, HOGY ELKERÜLJÜK A GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁST

MÉRCE
Szerzők: HAJNAL MIKLÓS, IKER ÁRON, POLYÁK PÁLMA, PRINZ DÁNIEL ÉS RASKÓ LÁSZLÓ
2020.03.16.



Az egész világra, így Magyarországra is komoly gazdasági visszaesés vár a koronavírus miatt. Ahhoz, hogy minimalizálni tudjuk a gazdasági visszaesést, azonnali gazdasági mentőcsomagra van szükség. Négy területen kell azonnal lépnünk: a gazdaságot az egészségügy szolgálatába kell állítanunk, támogatnunk kell a megzavart mindennapi életünk folytatását, védőhálót kell nyújtanunk a biztos megélhetéshez és gazdasági ösztönzőkkel kell segítenünk a munkahelyek védelmében a vállalatokat.

Milyen eszközökkel enyhíthetőek a COVID-19 okozta, azonnal jelentkező negatív gazdasági hatások, hogyan biztosítható ezekben a hetekben, hogy ne essenek el további társadalmi csoportok az alapvető javaktól? Hogyan védhető ki, hogy a gazdaság egy 2008-hoz hasonló negatív spirálba kerüljön?

A Momentum által szerkesztőségünknek eljuttatott írást vitaindítóként kezeljük, és a többi, frakcióval rendelkező parlamenti ellenzéki pártot (Jobbik, MSZP, DK, LMP, Párbeszéd), valamint baloldali közgazdászokat is megkérdeztük, mit javasolnak a kialakuló helyzetben. Ha válaszolnak, írásaikat a napokban közöljük a Mércén
.

A 2008-as gazdasági válság óta nem láttunk ilyen mértékű gazdasági zuhanást ilyen rövid időn belül. Ez nem meglepő: a karanténok miatt eltűnő kereslet, a lemondott rendezvények miatt kieső bevétel és a gyárleállások miatt eltűnő termelés teljesen megállíthatja a gazdaságunkat, ami aztán tömeges elbocsátásokhoz, bedőlő hitelekhez vezethet. Egy felelős kormány – ami a magyar emberek egészségét és megélhetését helyezi előtérbe – ezt nem nézheti tétlenül: átfogó gazdaságélénkítő programra van szükség, akár a költségvetési hiány nagymértékű növelése árán is – ellenkező esetben egy olyan negatív spirálba kerülhet a gazdaság, amelyből sokkal nehezebb lesz kilábalni...

KÉT PERC ALATT, HŐMÉRŐZÉS NÉLKÜL ÁTSZALADTAM FERIHEGYEN, MIUTÁN HÁROM NAPON ÁT UTAZTAM KÖRBE A FÉL VILÁGOT

444.HU
Szerző: Markó Ferkó
2020.03.17.


Dél-Szudánban kutatok, évente pár hónapot. Idén április első hetéig terveztem kint maradni, de a súlyosbodó helyzet miatt múlt hét szerdán eldöntöttem, hogy hazautazom, és önkéntes karanténba helyezem magamat. Itt vette kezdetét egy rendkívül hosszadalmas és nyögvenyelős utazás, hogy végül hétfő délben megérkezzem Budapestre.

Az utazás legmegdöbbentőbb eleme mindenképpen az volt, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren semmi jele nem volt a készültségnek, vagy hogy az egész világ éppen egy vészhelyzettel küzd. Mindannyian láttuk Orbán Viktor Kossuth-díjas színész előadásában az itt-a-hőmérő-hol-a-hőmérő fergeteges szkeccset, ennek ellenére engem vagy egyetlen utastársamat sem állított meg senki. Nincsenek tájékoztató táblák. Az érkező utasokat beterelik a távozók közé. Hétfőn minden étterem, bár és bolt ugyanúgy nyitva volt, mint békeidőkben. Sehol egy maszkos ember. Nem kell egyetlen formanyomtatványt sem kitölteni, hogy kikkel és hol érintkeztünk, és honnan és miért jöttünk. Senki sem méri meg a beutazók hőmérsékletét, hogy legalább a már tüneteket mutatókat kiszűrjék. A kíváncsiság kedvéért lemértem, hogy mennyi idő telt el a repülőgép ajtajának kinyitása és a taxiajtó becsapódása között, leszámítva a csomagokra várással eltöltött perceket:...

KORONAVÍRUS: ÍGY VÉSZELHETJÜK ÁT VIRTUÁLIS KULTÚRÁVAL AZ OTTHONI KARANTÉNT

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2020.03.17.


Kár lenne úgy tenni, mintha a koronavírus nem változtatna az életünkön a következő hetekben, hónapokban. Akik megtehetik, azoknak az otthon maradást ajánlják, ez most nem a nagy, kültéri programozások ideje. Ezzel a helyzettel nem könnyű legtöbbünknek megbirkózni, azonban nem maradunk jó események nélkül.

Március 16-ától, hétfőtől igencsak megváltozik sokunk élete a koronavírus miatt. Orbán Viktor pénteken bejelentette, hogy új munkarend lép életbe, a diákoknak otthon kell maradniuk és a tanárok digitális eszközökkel folytatják a tanítást. A színházak és a mozik szintúgy bezártak, valamint egyre több munkahely rendelheti el az otthoni munkavégzést a közeljövőben. Emellett egyre többen figyelmeztetik az embereket arra, hogy amennyire csak lehet, kerüljék a tömeges helyeket, az idősebb családtagokkal se igen találkozzanak, és minél több időt töltsenek otthon.

Ez senkinek sem könnyű helyzet, és sajnos még csak a folyamat legelején tartunk. Fontos azonban, hogy alkalmazkodni tudjunk a kialakult helyzethez és találjunk bizonyos kapaszkodókat. Ebben lehet segítségünkre számos virtuális program, melyek között koncerteket, színházi darabokat, a netre felkerült könyveket és kiállításokat is találni. Ezekből szedtünk össze most egy csokorral...

LAPSZEMLÉNK A VILÁGBÓL – A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG „NEMZETI ELBUTÍTÁSI PROGRAM" CÍMMEL ÍR A MAGYAR KULTURÁLIS POLITIKÁRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.17.


Brüsszelben tegnap azt javasolták, hogy az Európai Unió országai a koronavírus terjedése miatt egységesen zárják le egyelőre harminc napra a külső határokat, de a felvetés bírálatokat váltott ki, mondván, ez már túl kevés, és túl későn jön – jelenti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.

A beszámoló szerint miközben Olaszországban a halálos áldozatok száma 1800 fölé emelkedett, és szerte a kontinensen egyre több emberről derül ki, hogy fertőzött, a 27 tagú EU megosztott a kérdésben, és az egységes fellépésre való eddigi felszólítások süket fülekre találtak. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a mostani javaslatát ma mindenesetre videókonferencián megvitatják a tagországok vezetői. A Reuters olyan diplomáciai forrásokra hivatkozik, amelyek szerint elsősorban a mélyebb európai együttműködést szorgalmazó Emmanuel Macron francia köztársasági elnök áll az indítvány mögött. Von der Leyen terve értelmében a 27 EU-tag mellett további három európai országnak is indokolt lenne csatlakoznia a beutazási tilalomhoz: Norvégiának, Svájcnak és Liechtensteinnek. Nagy-Britannia, amely január végén lépett ki az unióból, önállóan hozhatna döntést saját határainak lezárásáról, miközben állampolgárai – írja a Reuters – továbbra is jogosultak lennének beutazni az EU-ba...

VÁLASZTHATUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Singing Jungle
2020.03.17.


Koronavírus. Ettől zeng a sajtó, ez van napirenden. Alapjáraton én nem akartam vele foglalkozni. Például pontosan ezért nem küldöm el egy bizonyos cikkemet a Szalonnának. Többet ártanék vele, mint amennyit használna. 

Vészterhes időkben mutatkozik meg az ember jelleme. Pontosabban a jellemtelensége. Vannak olyanok, akiknek fogalmuk sincs mit tesznek. Egyszerű állampolgárok, akik hasznot remélnek egy ötven forintos maszk harmincszoros áron való eladásától, vagy éppen mozi üzemeltetők, akik büszkék arra, hogy találtak egy „kiskaput”, hogy azon átlépve saját veszteségüket kompenzálják. Ellenük lehet tenni. Az ember nem veszi meg a maszkot, nem megy el moziba. Ennyire egyszerű. Vannak olyanok, akik ellen látszólag semmit nem tehetünk. Látszólag. Most nem az Orbán vezette maffiáról beszélek, bár rájuk is igaz, hanem az átlagos közép-, és felső vezetőkről.

Őszintén, Kedves Olvasók! Hányan vagytok akik szembesültek már egy üvöltöző vezetővel, vagy egy olyannal, aki lépten-nyomon, nyilvánosan megalázza a beosztottjait. Sablonként használhatnám az utóbbi napok cikkeit, melyek Eszenyi Enikő viselkedéséről szóltak, de nem használom. Nem róla van szó. Tény, hogy én is tudnék olyan színész/rendezőt mondani aki hasonló stílusban kommunikált a színész kollégáival. Mondjuk nagy törést nem okozott bennük, mert a rendezőnő szép ajándékkosarat kapott a premieren. Miért is tűrjük el ezt (is)? Egy vezető semmivel sem másabb, mint egy beosztott. Sőt. Kis hazánkban, kevés kivétellel, jellemzően olyanok ülnek vezetői székekben, akiknek halovány, lila eresztésük sincs arról a munkafolyamatról, amit felügyelnek. Olyan emberek, akiket nem tanítanak vezetői kommunikációra, munkatervezésre, vagy munkaszervezésre. Apu, anyu, nagybácsi, uram-bátyám szerezte neki a pozíciót, ahol egy feladata van: bevételt elérni, mert attól függ a tetemes fizetése mellé járó, még tetemesebb jutalom. Ő ezt eléri tűzzel, vassal, ostorral, üvöltözéssel, alázással, főleg ezekkel.

Nemzetközi cégeknél bevett szokás, hogy a külföldi anyacég megküld bizonyos szabályzásokat, viselkedési formákra vonatkozó utasításokat. A magyar vezető erre csak annyit mond: „ezek már megint túllihegnek mindent”, és szarik bele, vastagon, ballisztikus ívben, cseresznyemagos kurvaszarral. Ő továbbra is üvöltözik a beosztottjával, az pedig tűr némán, mert kell az állás, kell a pénz. Ennyivel le is tudja a dolgot. Nem számít, hogy eltiporták, az önbecsülését, a lelkét tépték meg. Sokan próbálnak elhelyezkedni máshol, de nem mindenki szerencsés. Manapság nagyon könnyű cseberből vederbe, onnan meg rocskába esni.

Ez nem a Turáni átok. Ez a megalkuvás...

...ÉS AZ A HÚGYFOLT EGYRE CSAK TERJED

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.17.


Látványos képpel illusztrálja Kovács Zoltán működését Tóta W Árpád kollégám: azt mondja róla, hogy ez az ember egy rohamosan terjedő húgyfolt a kormány gatyáján. Ennél azonban rosszabb a helyzet: nincs azon a gatyán már egyetlen száraz pont sem. Mégpedig azért nem, mert – ahogy sokan – Tóta W. is hangsúlyozza, hogy közbizalom kell, ahhoz pedig őszinteség, csakis így válhatnak hihetővé a kormányzati információk, itt az elmúlt tíz év reflexei működnek. Vagyis a központosított kommunikáció, az engedélyhez kötöttség a kormány fejéhez való alkalmazkodás. Márpedig, most elég látványosan kiderül, válsághelyzetben ez nem működik, zavar keletkezik, ellentmondások – maradjunk a plasztikus képnél –, csupa húgyfolt.

Maga az élet, a koronavírus ismeretlensége hozza magával a váratlan helyzeteket, azokat a helyzeteket, amelyekre már nem működnek az előre elkészített panelek. A fertőzés, a járvány nem tud arra várni, amíg a propagandaosztály kidolgozza a megfelelő válaszokat. Nem tud várni a Vezér engedélyére, ráadásul a krízis miatt, az sem megtehető, hogy a baráti médiát engedjük az információforrás közelébe. Maga a miniszterelnök is vergődik az igazmondás és a politikai lózungok csapdájában; észre sem veszi, hogy mást mond a drámaira szánt parlamenti expozéjában, és mást az ellenzéki felszólalóknak adandó válaszában. Az előbbinél a felelős, drámai hangot megütő állami vezető szerepét játssza – meglehet: itt vannak őszinte pillanatai –, olyan vezetőét, aki szembenéz az országra, a lakosságra váró nehézségekkel, és azt igyekszik kezelni, kézben tartani. Az utóbbinál azonban már megérkeznek a politikai válaszok, az ellenfél leterítésének makacs szándéka.

Orbán hétfői beszédében szólt arról, hogy mi vár az elkövetkezendő hónapokban Magyarországra, hogy még a most bejelentettnél is szigorúbb intézkedések jöhetnek. És ennek következtében, súlyos gazdasági problémák elé nézünk: munkanélküliségi hullám fog végigsöpörni az országon. És biztosan így is lesz. A gondok már rövid távon is mutatkoznak, sokan szinte azonnal elveszítették a munkahelyüket, bevételi forrásukat. Nem riogat Orbán: ez a valóság. Bizonyosan recesszióba zuhan az ország, nagyon sokan maradnak munka nélkül – mi több, mindenféle támasz nélkül. Aztán néhány perccel később 
már teljesen másként beszél...

MIT LÁTNAK A MAGYAROK KORONAVÍRUS IDEJÉN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.17.


Gyakorlatilag egész Európában ülnek otthon az emberek és próbálják kitalálni, vajon mi történik velük a következő hetekben. Arra gondoltam, e szörnyű helyzet kapcsán felelevenítek egy hat évvel ezelőtti sorozatot. Akkor is és most is arra kértelek titeket, hogy mutassátok meg, mit láttok az ablakotokból. És sokan meg is mutattátok, következzen tehát 13 ország és az ott élő magyarok – mit látnak ők az ablakból esetleg közvetlen környezetükben az utcán?
...
ITT OLVASHATÓ


PÁNIKVÁSÁRLÁS A VALÓ VILÁGBAN, PÁNIKELADÁS A TŐZSDÉKEN - NEM SEGÍTETT A FED KAMATCSÖKKENTÉSE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.17.


Miközben a boltokat világszerte kiürítik a tartalékokat felhalmozó vásárlók, a részvénypiacokon az eladók tapossák egymás sarkát. A Koronavírus okozta helyzeten egyelőre a FED kamatemelése sem látszik sokat segíteni. Közben az olajpiac saját magával van elfoglalv
a.

Pánikvásárlások a Main Streeten – vagyis a reális világban -, félelem által vezérelt eladások a Wall Streeten – vagyis a pénzvilágban! – Így jellemezte a Reuters hétfőn a piaci helyzetet. A koronavírus-járvány miatt az emberek élelmiszer-, gyógyszer- és tisztítószerkészleteiket töltik fel. A pánikvásárlás széles körben elterjedt – állapította meg egy elemző –, sorra jelennek meg a képek az üres boltok polcairól és a kézi tisztítószer hiányáról. De ez nem jelenti, hogy legalább a fogyasztási cikkekkel foglalkozó társaságok piaci értéke nőne. Ehelyett az ő részvényáraik is esnek, többé-kevésbé párhuzamosan a piac többi részével. Márciusban az S&P500 kiskereskedelmi indexe 8,13 százalékot, a Dow Jones hasonló mutatója 8,59 százalékot esett...

ORBÁN VÍZIÓJA: MAGYARORSZÁG SZELLEMILEG FELFEGYVERKEZIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HANS-HENNING PAETZKE
2020.03.13.


...Két és fél évvel ezelőtt a budapesti harmadik kerületben, az Attila Szálloda udvarán, szemérmesen elrejtve leleplezték Horthy Miklós kormányzó mellszobrát. Az 1944-ig hivatalban lévő államfőnek nem ez az egyetlen emlékműve. És lesz még több is. 2015 végén Orbán Viktor kijelentette: „Én egyébként személy szerint nem támogatom Horthy-emlékművek felállítását.” Horthy olyan időszakban tartotta a kezében Magyarország politikai vezetését, amikor az ország az alkotmány szerint elvesztette nemzeti szuverenitását. Ő, Orbán, ragaszkodni kíván ahhoz, hogy kormánya nem támogatja olyan politikus emlékműve felállítását, aki – függetlenül egyéb érdemeitől – együttműködött az elnyomókkal. Másfél évvel később, 2017 júniusában Orbán Horthyt már kivételes államférfinak nevezte. Horthy rehabilitálása, úgy látom, fontos építőköve Orbán nemzeti víziójának. A nemzet mindenek fölött! Amerika first! Magyarország first!

1944. március 19-én német csapatok vonultak be Magyarországra, nem is Horthy nyilvánosan meghirdetett akarata ellenére. Nem ismerek olyan dokumentumot, amely szerint Hor­thy tiltakozott kereken félmillió magyar zsidó Auschwitzba deportálása ellen. Ellenkezőleg. Maga Adolf Eichmann dicsérte az együttműködést a magyar hatóságokkal. Úgy tetszik, Magyarországnak sürgős volt, hogy zsidómentes legyen. Mindenesetre a Hitler befolyási övezetébe került országok közül egyetlen más ország sem volt Európában, amely olyan igyekvő engedelmességet tanúsított volna, mint Magyarország.

1943-ban Horthy feláldozta a 2. magyar hadsereget a Donnál a Vörös Hadsereg elleni harcban, feltehetőleg azért, hogy ne veszítse el Németország kegyét. Hitler a magyar veszteségeket állítólag igen lekezelően kommentálta. A doni összeomlást magyar Sztálin­grádnak is mondják. A 200 000 katonából és az ötvenezer, főként zsidó kényszermunkásból az 1943. januári harcokban 100 000 elesett, 35 000 megsebesült, 60 000 fogságba esett. Csak 40 000 katona tért vissza Magyarországra később a hadifogságból.

És a zsidótörvények Horthy alatt? Már 1920-ban bevezették a numerus clausust, amelyet a kitartó tiltakozások hatására nyolc év múltán jelentős mértékben módosítottak. 1938 és 1943 között három zsidótörvényt fogadtak el, amelyek részben még sokkal súlyosabb korlátozásokat tartalmaztak, mint a német törvények.

A bécsi döntés 1940. augusztus 30‑án arra kényszerítette Romániát, hogy engedve a nemzetiszocialista Német Birodalom és a fasiszta Olaszország nyomásának a trianoni békeszerződés alapján Romániához került területek nagy részéről lemondjon Magyarország javára. Ezzel Horthy álma, Nagy-Magyarország helyreállítása részben megvalósult, az 1920-as trianoni békeszerződés felülvizsgálata sikerült. Ennek fejében bízvást meg lehetett hozni a hálaadó áldozatot. 1943 és 1945 között kereken 700 000 ember pusztult el gyalogáldozatként a nemzet oltárán: 200 000 keresztény és 500 000 zsidó magyar, nem is szólva a sok ezer cigányról.

A trianoni békeszerződés és a felülvizsgálata között eltelt húsz évig tartó időszak nacionalista agymosása meghozta a maga gyümölcsét. Az iskolában a gyerekek minden reggel épületes mondókával kezdték a napot: Csonka Magyarország nem ország, / Nagy-Magyarország mennyország.

Ha a magyar iskolák új tantervéről hallok, amely épp elérte a médiát, és amely a honvédelemnek nagyobb teret biztosít, elragad a fantáziám. Mint öreg pacifistának, aki 1963–64-ben a katonai szolgálat megtagadásáért az NDK-ban börtönben ült, feláll a hátamon a szőr. És újra látom, hogy foszlik szét a semmiben Bertha von Suttner álma egy fegyver nélküli világról.

És tovább folyhat a szellemi fegyverkezés is, ha Kertész Imre Sorstalansága csak alárendelt szerepet kap az irodalomoktatásban. Helyette Wass Albert és Nyírő József válik meghatározóvá: irodalmilag nem rossz szerzők, de vérbeli nemzetiszocialisták. Továbbá a konzervatív-nacionalista, Trianon-revizionista és Horthy-rajongó Herczeg Ferenc, aki a két háború közötti időszakban a legolvasottabb szerző volt Magyarországon, a húszas évek közepén pedig még Nobel-díjra is jelölték.

Három évvel ezelőtt Kertész Imre Intézetet alapítottak Budapesten. A felelőse Schmidt Mária, Orbán Viktor főideológusa, történésze és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Hogy értse az ember Kertész Imre folytatódó kiszorítását az iskolai oktatásból tekintettel a működő Kertész Imre Intézetre? Nos, úgy látom ez a két vágány – ez a módszer – arra szolgál, hogy a magyar és a nemzetközi nyilvánosság kifogásaira önvédelmi célból kéznél legyenek a visszautasíthatatlan ellenérvek. A döntő szándék azonban az ifjúság távoltartása a holokausztirodalom „kártékony” hatásától, hogy fogékonnyá váljanak a nacionalista ideológiára.

Hogy értsem tehát az itt vázolt törekvéseket? Hogy illesszem hozzá Orbán ködös nyilatkozatához, hogy egyszer majd megértjük a politikáját? Vajon egy újabb bécsi döntésről álmodozik? Elismerem, az én szívem is az egykor Magyarországhoz tartozott településekért és emberekért dobog. Mégis szilárd meggyőződésem, hogy a szellemi kardcsörtetés, jóllehet olykor befolyásolja a világot, jóra aligha vezet.


MEHETEK JÁTSZÓTÉRRE A GYEREKKEL? LEVIHETEM A KUTYÁT? RENDELHETEK ÉTELT?

24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2020.03.17.


A koronavírus miatt napról napra változó szabályok között számos gyakorlati kérdés felmerül, ezeket próbáljuk megválaszolni Falus Ferenc volt tiszti főorvos segítségével, aki azt is elmondja, szerinte elegendőek-e a jelenlegi intézkedések, és el fogjuk-e kapni a fertőzést.

Napról napra írja át a szabályokat a koronavírus-járvány, a szerdai veszélyhelyzet és a péntek esti (később az óvodákra és bölcsődékre is kiterjesztett) iskolabezárások kihirdetése után hétfőn újabb korlátozó intézkedéseket jelentett be a kormány.

Közben számos gyakorlati kérdés felvetődik: mit tehetünk és mit tanácsos elkerülnünk a jelenlegi helyzetben? Dr. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos segítségével próbáljuk megválaszolni ezeket...

ÓRIÁSI BAJBAN A VÁLLALKOZÁSOK, MÉGIS KÉSIK A KORMÁNYZATI SEGÍTSÉG

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.03.17.


Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben arról beszélt, van, ahol már "kopogtatott a baj" a koronavírus miatt. Konkrét segítséget azonban csak az MNB kínált fel, a kormány eddig nem. De milyen bajokra milyen orvosságok lehetségesek? Vállalkozókkal beszélgettünk.

„A turizmusnak kampó”, „komoly munkanélküliség várható” – csak két mondat Orbán Viktortól az elmúlt egy hétből arról, milyen következményekkel járhat az, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag leállt az élet Európában, így Magyarországon is.

A helyzet ráadásul pillanatok alatt vált drámaivá: néhány héttel ezelőtt még leginkább attól tartottunk, hogy a kínai ipar leállása miatt ellátási zavar keletkezhet a hazai gyártóüzemekben, ma leginkább a szolgáltatások földbe állása miatt aggódhatunk. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a GDP csaknem kétharmadát adják az egyes szolgáltatási ágazatok a kereskedelemtől a vendéglátáson és a turizmuson át a szállításig. Az sem segíti a helyzetet, hogy ezekben az ágazatokban jellemzően kis- és közepes vállalkozások tevékenykednek, jellemzően kevés tőkével, kevés maradékkal a nehéz időkre.

Az érintett ágazatokban működő vállalkozókat, munkavállalókat kérdeztünk meg arról, hogyan látják esélyeiket a következő időszakban. Egy szépségipari vállalkozó arról beszélt, bezárta a helyét, ezzel lenullázódik a bevétele, miközben a rezsit fizetnie kell, ahogy az adókat és a vállalkozása telephelyére, illetve a lakására felvett hiteleket is...

AKKORA ÁLLAMI CSOMAGOK KELLENEK MAJD, MINT A 2008-AS VÁLSÁG IDEJÉN

INDEX
Szerző: E.F.
2020.03.16


Több tízmilliárd dolláros, eurós mentőcsomagokat jelentenek be sorra a világ kormányai és központi bankjai a koronavírus letaglózó gazdasági hatásai miatt. Itthon hiteltörlesztési moratóriumot szorgalmaz a jegybank, a miniszterelnök szerint minden ágazat megérzi majd, ami történik, visszajöhet a munkanélküliség is. Az államok és az IMF mozgolódása még nem nyugtatta meg a piacokat, a forint megint gyengült, a tőzsdéken továbbra is óriási a pánik, a légitársaságok jó része májusra becsődölhet, ha nem kap állami pénzt. Közben a turizmustól távol eső reálgazdasági ágak némelyikében is kezdődnek a gondok, európai autógyárak zárnak be ideiglenesen. Így állunk a hét elején a járvány sújtotta gazdaságban.

A koronavírus okozta világjárvány néhány hét leforgása alatt megreccsentette a világgazdaságot. Az események a múlt héten gyorsultak fel igazán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Európa egyik országa sem ússza meg a járványt, és sorra kezdtek egyre komolyabb korlátozó intézkedéseket hozni az államok a rohamosan terjedő kórokozó megfékezésére.

A turizmus és a hozzá szorosan kötődő légiközlekedés esett el legelőször, de a nyomában egy sor másik szektor is kínlódni kezdett, mostanra már a termelő ágazatokba is kezdenek begyűrűzni a hatások. A tőzsdéken 2008-hoz hasonló pánik tört ki, hetek óta meredeken esnek az árfolyamok világszerte, az olajár szintén példátlan zuhanáson van túl.

Ha így megy tovább, az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU-ban 2020-ban 1-2,5 százalékkal csökkenni fog a gazdaság, ennek tudatában mostanra a kormányok, a nemzetközi pénzügyi rendszer szervezetei és a központi bankok is ébredeznek, elkezdték bejelenteni az első mentőintézkedéseket. Nézzük, hogy indult a hét a koronavírus-sújtotta gazdaságban!...

A JÁRVÁNYDINAMIKA SEGÍT ABBAN, HOGY MEGÉRTSÜK, MIRŐL SZÓLNAK A MOSTANI INTÉZKEDÉSEK

QUBIT
Szerző: KUN ÁDÁM
2020.03.16.


Minél kisebb az egyszerre jelentkező esetszám, annál kevésbé van leterhelve az egészségügy. A jelenlegi intézkedések ezt az időbeli elhúzást kívánják elérni, amivel a járvány időtartamát kitolják ugyan, de az egészségügy leterheltségét csökkentik.

A járványdinamikában alkalmazott úgynevezett SIR modell alapfeltevése, hogy van egy fogékony populáció, amiben a kórokozó szabadon terjedhet. A SARS-CoV-2-re az emberiség fogékony, így ez teljesül. Az ökológia és az evolúcióbiológia egyik alaptörvénye, hogy a populációk exponenciális növekedésre képesek, és ezt a növekedést mutatják, amikor a forrásaik nem korlátozzák növekedésüket. A fertőzés kezdetben egyértelműen exponenciálisan növekszik.

Az exponenciális növekedés sokkal gyorsabb a lineárisnál


Egyenes arányosságban sokkal otthonosabban mozgunk, mint az exponenciális növekedés világában. Sajnos olyankor is hajlamosak vagyunk lineáris növekedésre gondolni, amikor nem erről van szó. Ott van a matematikában ismert búzaszem- és sakktáblaprobléma, amelyben Ibn Kallikan vagy Sessa ebn Daher (a történetnek több verziója ismert) azt kéri, hogy a sakktábla minden mezőjére kétszer annyi búzaszem kerüljön, mint az előzőre. Ez úgy kezdődik, hogy 1, 2, 4, 8, 16, stb. A még apró számok csábíthatnak, hogy gondolatban úgy folytassuk 28, 36, 44 stb. és érjünk el 488-ig a 64-ik mezőn. Ennyi búzaszemet minden valamirevaló uralkodó tud adni kedves tudósának. De búzás sorozat mértani (a két egymást követő érték hányadosa állandó) és nem számtani (a két egymást követő érték különbsége állandó). A 64. mezőre rakandó búzamennyiség (263) sokkal több, mint amennyit eddig összesen előállítottunk búzából...

A KÖZJOG HATÁRAI A JÁRVÁNYVESZÉLY IDEJÉN

ÁTLÁTSZÓ / ÍGY ÍRNÁNK MI
Szerző: TORDAI CSABA
2020.03.16.


A magyar alkotmányos berendezkedés nincs felkészülve a jelenlegi veszélyhelyzetre: a túlrészletezett és bántóan kazuisztikus alaptörvényi és törvényi szabályozást már eddig is kénytelen volt többször is áthágni a kormányzat a járványveszély hatásainak csökkentése érdekében. Helyesen. A nemzedékünknek voltaképpen szerencséje volt, hogy az elmúlt évtizedek a normativitásnak legalább az igényét megkérdőjelezhetetlenné tették. Most derül azonban ki, hogy a kisarkított, végső pillanatokban az élet- és vagyonbiztonság garantálása előre szükségképpen nem látható rendkívüli intézkedéseket követel. A jog nem öncél: ha ellentétbe kerül az emberi élet védelmével, akkor ez utóbbinak primátusa kell hogy legyen.

A hatályos Alaptörvény, csakúgy mint a korábbi Alkotmány, járványveszély miatt nem teszi lehetővé különleges jogrend bevezetését: az 53. cikke csak elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén engedte és engedi meg veszélyhelyzet kihirdetését. A katasztrófavédelmi törvény 44. §-a viszont ezt a két esetet egy harmadikkal egészíti ki, amikor “egyéb esetben” is lehetővé teszi azt: járványveszély, víz- vagy levegőszennyezés, illetve a kiritkus infrastruktúrák zavara miatt. Nyilvánvaló, hogy egy zárt alkotmányi felsorolást törvényi szinten jogszerűen nem lehet kibővíteni; azt pedig, hogy ez kibővítése az alaptörvényi eseteknek, világosan mutatja, hogy a sarkalatos törvény nem elemi csapásként sorolja be ezeket az “egyéb eseteket”. A jelenleg hatályos veszélyhelyzet kihirdetése egyértelműen sérti az Alaptörvény 53. cikkét.

A bevezetett intézkedések között is akad jónéhány, amelyik nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy csak sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetőek be veszélyhelyzet idején. Ha áttekintjük a katasztrófavédelmi törvényt, abban sem az ítélkezési szünet elrendelése, sem az üzletek nyitvatartásának rendeleti korlátozása nem szerepel mint bevezethető rendkívüli intézkedés. Azzal, hogy a Kormány mégis meghozta ezeket a döntéseket, az Alaptörvénnyel ellentétesen cselekedett.

És helyesen tette, mind a veszélyhelyzet kihirdetését, mind a törvényi alap nélküli intézkedések bevezetését illetően.

Az alkotmány és általában a jogrend tisztelete nem öncél: a kiszámítható és méltányos társadalmi együttélést, minimálisan az élet- és vagyonbiztonság garantálását szolgálja. Mindaddig, amíg az élet a normális kerékvágásban halad, a jogrendszer normativitásának a szinte abszolút volta egyeztethető össze ezekkel a célokkal. Rendkívüli állapotok idején viszont a jog normativitásának abszolutizálása éppenhogy szembefordulhat ezekkel az értékekkel. Ezt a feszültséget világosan feltárta a 20. század jogelmélete: a modern alkotmányosság apostolának, Hans Kelsennek és a nácizmussal élete egy részében azonosuló Carl Schmittnek a vitája lényegileg éppen erről szólt. Szerencsések azok az országok, akiknek nem kell olyan rendkívüli körülményekkel szembesülni, amely a normális állami és jogi működést nem teszik lehetővé. Sokkal megnyugtatóbb Hans Kelsen világában élni – de attól még rendkívüli helyzetekben derül ki, hogy kisarkított pillanatokban Carl Schmittnek van igaza, még ha ez rettenetesen kellemetlen is az alkotmányos demokrácia hívei számára. Ez a rossz érzés azonban nem változtat azon, hogy rendkívüli helyzetekben a jog normativitása nem korlátozhatja az állam hatékony cselekvését: egyetlen emberélet sem kerülhet veszélybe rendkívüli jogrendre okot adó körülmények miatt csak azért, mert a normákat megfogalmazó jogalkotók nem látták előre az összes lehetséges veszélyt és szükséges intézkedést. Aki mást állít, az még nem vállalt hatalomgyakorlási felelősséget mások életéért...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPA IS BEZÁRKÓZIK, BURGENLAND RETTEG, HOGY ELVESZTI AZ INGÁZÓ MAGYAR ORVOSOKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.17.



FAZ 

A Bizottság kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy nincs értelme utazási korlátozásokat elrendelni a schengeni övezeten belül, csak éppen a tagállamok kész tények elé állították Brüsszelt. Így most von der Leyen azt javasolja a 7 legfejlettebb gazdaság vezetőivel lezajlott videókonferencia után, hogy 30 napra szorítsák le a lehető legalacsonyabb szintre a beutazások számát más országok polgárai számára. Nem vonatkozik azonban ez a fontos áruk szállítására, valamint diplomatákra, orvosokra, a határmentén élő ingázókra és másokra. A tilalmat ma mondják ki, miután kikérik mind a 27 állam véleményét. Az általános nézet az, hogy minél kevesebbet mennek ide-oda az emberek, annál jobban megálljt lehet parancsolni a vírusnak. Macron már be is jelentette, hogy ma déltől lezárják az unió külső határait. Von der Leyen hiába próbálta meg lebeszélni az egyoldalú lépésekről a többieket, mondván, hogy a kórokozó már mindenütt jelen van. Idáig hét tagállam, valamint Svájc és Norvégia korlátozta az utazások szabadságát. A Bizottság igyekszik jó képet vágni a dologhoz. Persze Magyarország, Lengyelország vagy Litvánia nemigen mondhatja, hogy azért ereszti le a sorompókat, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem szabad diszkriminálni más államok polgárait. Érvényes ez arra is, hogy azok – hazatérőben – átutazhassanak az érintett országo(ko)n. Továbbá aki beteg, azt nem szabad visszafordítani a határon, hanem gyorsan el kell szigetelni. Viszont el kell kerülni a nagy torlódásokat. A többi közt úgy, hogy külön sávot nyitnak a gyógyszereket, védőfelszereléseket és élő állatokat szállító teherautóknak. Hosszabbítás maximum két hónapra lehetséges, de minden egyes alkalommal ki kell kérni az EU véleményét. Von der Leyennek legkésőbb akkor színt kell vallania. 

Magyarországon éjféltől leállt ugyan a határon a személyforgalom a külföldiek számára, de zavartalan az áruk tranzitszállítása, igaz a teherautók csak bizonyos autópályákat és benzinkutakat vehetnek igénybe. Ezt Szijjártó Péter jelentette be Szlovéniában. A kérdés azért kényes Ljubljanában, mert az eddigi magyar és horvát korlátozások miatt a szlovén határokon feltorlódtak az Olaszországból érkező kamionok. Ezért az ottani hatóságok a múlt héten leállították a tranzitközlekedést az olasz határon. Az érintett kormányok a hét végén kitalálták, hogy mi a megoldás, így újra elindulhattak a teherkocsik. Közben Burgenland felajánlotta, hogy átvállalja a szállásköltséget az ottani egészségügyben dolgozó magyarok, illetve ha kell, azok családja számára is. Nem szeretné ugyanis, ha a határzár miatt hazatérnének az alkalmazottak, akik különösen a mostani nehéz időkben igencsak hiányoznának, orvosok, ápolók, adminisztratív munkaerők és takarítók egyaránt. A güssingi kórházban pl. normális körülmények között minden 4. orvos Magyarországról ingázik. Hasonló kedvezmény megadására készülnek Kismartonban az irgalmasok kórházában is. A határzár ellenére közlekednek a GySEV vonatai Ausztriában. Vagyis a járatok továbbra is mennek Deutschkreuzba, Wiener Neustadtba és Pamhagenbe, viszont Sopronban csak magyar állampolgárok szállhatnak fel és le. 

Paul Lendvai szerint az osztrák vezetés felismerte, mekkora pusztítást okozhat a járvány, ezért az intézkedésekkel bizalmat próbált teremteni, és nem arra ment, hogy learassa a babérokat. Merthogy a fertőzés nem ismer határokat, ezért az államoknak együtt kell működniük a fenyegetés elhárítására. Ám egy-egy politikus mégis úgy állítja be, hogy nemzeti gondról van szó, és külföldön igyekszik megtalálni a felelősöket, akkor ajtót-ablakot kitár a nacionalista és idegenellenes vádaskodások előtt. Pontosan ezt tette Orbán Viktor, aki pénteken a közrádióban – az uniós kormányfők közül elsőként – migránsokat okolt a koronavírus terjedéséért. Arra a kérdésre ugyanis, hogy az általános és középiskolákat miért nem záratja be, úgy felelt, hogy azért, mert az egyetemeken sok az idegen. Majd a menekültkérdés felmelegítésére hozzátette, hogy kettős harcot kell folytatni, részben a kórokozó, részben a migráció ellen. És nem érdekelte, hogy a fertőzöttek száma két héten belül 60 ezerre ugorhat. Kovács Zoltán ugyanakkor politikai akciónak minősítette, hogy az Orvosi Kamara védőfelszerelést kért az orvosoknak, illetve több teszt elvégzését sürgette. Orbán nagy példaképe, Trump sokkal tovább ment, amikor bagatellizálta a veszélyt, illetve ellenségképet formált. Szerinte európai hurcolták be Amerikába az „idegen vírust”. Továbbá szemrehányást tett az EU-nak, hogy az csődöt mondott a járvány visszaszorítása során. Pedig nyugodtan söpörhetne a saját portája előtt. Hiszen képtelen volt érdemben lépni a baj elszigetelésére, ugyanakkor szabadesésbe taszította a pénzpiacokat. 

Az európai kormányok túl későn hirdették ki a rendkívüli állapotot, mégsem lehet nekik szemrehányást, tenni, viszont most annál fontosabb, hogy levonjuk a megfelelő tanulságot. Ezt hangsúlyozza kommentárjában a svájci polgári lap, hozzátéve, hogy a földrész igen sok, értékes időt vesztegetett el a koronavírus elleni harcban. Igaz, senki sem volt felkészülve a világméretű járványra. Hogy úrrá lehessen lenni rajta, az nem csupán orvosi, hanem politikai feladat is. Az eddigi reakciók túl késeiek és túl határozatlanok voltak. A mulasztások nyilvánvalóak, hiszen pl. a németeknél még mindig terjed a kórokozó, Tajvanon viszont szorul vissza, pedig a két országban egyazon napon kezdődtek a bajok. Igaz, az ázsiai szigetországban a közvéleménynek már voltak ilyen irányú tapasztalatai a 2003-as SARS-fertőzés idejéből. Ennek megfelelően az ország tudta, hogy gyorsan és határozottan kell reagálni, ami határellenőrzést, tesztet és elkülönítést jelentett. Európa ugyanakkor csak vonakodva nyúlt hozzá a szabadságjogokhoz, mert nem akart szembekerülni a társadalmakkal. Ha januárban rendelik el a bezárkózást, az tiltakozó hullámot váltott volna ki. Szóval a kezdeti bizonytalanságért mindenkinek kijár a bírálat. Viszont leckeként egyezségre kell jutni abban, hogy milyen korlátozásokat fogadnak el a plurális társadalmak, amikor rendszeressé válnak az ilyen hatalmas fertőzések. Mikor kell lezárni a határokat, mennyire szabad leállítani a közéletet. Közben látni kell, hogy a korlátozások jóformán semmiségek a veszély nagyságához képest. Hiszen összeomolhat az egészségügyi ellátás. A tekintélyuralmi rendszereknek persze könnyű dolguk van, a demokráciákban viszont több idő kell a konszenzushoz. Ám semmi nem támasztja alá, hogy a demokráciák ne lennének kellőképpen egységesek. Ez vigasztaló, sőt esetleg ellenméreg a jövőre nézve – a megosztásról és populizmusról, a fasizmusról és az álhírekről folytatott vita után. Az országok eltérő módszereket alkalmaztak, ez lehet az egyik oka, hogy Ázsián kívül Európában arat legjobban a járvány. Ám tévedés, ha a nemzeti kormányok egymaguk akarnak boldogulni, ahogyan azt Trump meghirdette. Össze kell hangolni a lépéseket, már csak önérdekből is. Hiszen ha egyedül szállnak szembe a kórokozóval, akkor az mindenütt ugyanúgy lerohanja az egyes nemzeteket. Csak időben eltolódva. Itt nem kevesebb, hanem több Európa szükséges. De leginkább annak a belátása, hogy a fertőzéseket nem lehet sorompókkal feltartóztatni. Mert újabb járványok jönnek és ajánlatos idejében felkészülni rájuk. 

Brazíliától Magyarországig úgy szilárdítják meg hatalmukat az erős emberek, hogy a saját céljaiknak megfelelően módosítják a törvényeket – írja a londoni School of Economics egyik politikai elmélet professzora. A vendégkommentár kiemeli, hogy a történelem megmutatta: a jog a politikától függ és a haladó erők mostanában visszavonulóban vannak. Válságba került a liberális demokrácia és az új jobboldal a jelek szerint mind inkább szembefordul a jogszabályok őrzőivel. A folyamatosan támadja a jogot védelmező intézményeket, a bíróságokat, a sajtót, a közigazgatást, a nemzetközi szervezeteket. Lengyelországtól és Magyarországtól kezdve az USÁ-ig, Indiától Brazíliáig, a jobboldal kikezdi a jogállamot, elbizonytalanítja a közalkalmazottakat, a bírákat és a civil aktivistákat, cenzúrázza a sajtót, éspedig azzal a céllal, hogy a végrehajtó hatalom kiterjessze ellenőrzését az összes fékre és ellensúlyra. A végső törekvése az, hogy a jog a jobboldali politika eszköze legyen. Ami pár éve még elszigetelt esetnek látszott, pl. Orbán Viktor hadjárata a kisebbségi jogok ellen, lásd, hogy a civilek ne segíthessék a menedékkérőket, vagy a romák folytatódó elszigetelését, az ma már a politikai főáramlat része. A jogállam elleni offenzíva, az alkotmány megtámadása, stb. régóta a hagyományos konzervatív gondolkodás szerves részét képezi. Ideértve, hogy igyekezett visszanyúlni a kulturális egyneműség mitikus múltjához. De idetartozik a hagyományok rendíthetetlen tisztelete is. Ugyanakkor hanyatlik a baloldal, mert a jobboldallal ellentétben felhagyott a kapitalizmus bírálatával, és már nem hangolja össze a törekvéseit nemzetközi keretekben. Öncéllá tette a liberális demokráciát. Sokféle és megosztott, nem tud megújulni. Szétválasztotta a politikát és a jogot. De ha az az általános vélemény, hogy a politikusok egytől egyik korruptak, akkor senkinek sem fognak hiányozni. Továbbá ha a jogot sokan úgy tekintik, hogy az eszköz a saját céljait követő elit kezében, akkor senki sem háborodik fel, amikor bírákat árulóknak neveznek, és senki nem rokonszenvez megfélemlített közszolgákkal. Egyre jobban szélesedik a törvényesség elleni küzdelem. Hogy győzni lehessen az ilyen erőfeszítésekkel szemben, ahhoz aktívan oltalmazni kell a jogállamot. Össze kell kapcsolni a jogot és a politikát, meg kell pontosan mondani, hogy mely jogokért kell harcolni. 

FAZ 

Elmaradt a jobbra tolódás a horvát kormánypártban, mert a jobbszárny hoppon maradt azon a belső szavazáson, amelyen a tagság arról nyilvánított véleményt, maradjon-e Plenkovics miniszterelnök irányvonala, vagy inkább váltsanak át arra, mit a jobbszárny akar. Utóbbi vezére Kovac korábbi külügyminiszter, aki azt szerette volna, ha nacionalista vonalra térnének át, Orbán Viktor példáját követve. Mellesleg a módosításnak lettek volna következményei az Európai Néppárton belül is. Ám 80 százalék nem kívánta hátba támadni az pártvezért, éppen a soros horvát EU-elnökség idején, az őszi választások előtt. Így az most megerősödve vághat majd neki a választási kampánynak. Plenkovics szerint a jobboldali belső ellenzék megláthatta, hol is van a helye a párton belül.

TÁJKÉP CSATA ELŐTT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.17.


A neheze még hátravan, napokon belül új szakasz kezdődik, jönnek a csoportos megbetegedések. Ezt mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Fáradtnak és megviseltnek tűnt a miniszterelnök, még a kezén sem látszottak a tintától származó kékes-lilás foltok. Pedig, akár jól is jöhetne ki a Vezénylő Tábornok a vírus elleni ütközetből, hiszen az igazi terepe a háború. Ő a tökéletlen katona: háborúban megfelel, békében alkalmatlan.

Hanem hát most igazi ellenféllel áll szemben. A koronavírus ugyanis nem kitalált ellenség, itt nem az általa vizionált seregek ellen kell szájkaratézni. Mert azokat – kommunikációs kommandója segítségével – legyőzhette: földre kényszerítette az IMF-et, legyőzte az oligarchákat (kivéve azokat, akik az ő zsoldjában állnak), megfékezte a filozófusokat, a kockás inges tanárokat, a fekete ruhás nővéreket.

Csak hát a koronavírus nem ismeri a Magyarországon honos harci rendet. Ez a rohadék nem egy kitalált ellenség, ellene sem a mágia, sem a ráolvasás nem bevethető. Hiba az ősmagyar agysebészet, a magyar és a japán gyerekek fenekére álmodott piros pöttyök, a vírus más szabályok szerint játszik...