KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2020.11.06.
Eltérő értékelések jelentek meg a külföldi sajtóban az EU-s pénzek kifizetésének, illetve megvonásának feltételeiről kötött uniós megállapodásról. Van olyan lap és politikus, aki szerint az Orbán-kormány elé valódi jogállamisági feltételeket állítottak, úgy, hogy közben a magyar kabinet nem tudja megvétózni az uniós pénzügyi döntéseket. Mások szerint ennél azért kedvezőbb helyzetben van, vagy inkább maradt a magyar kormány. De amúgy a sajtóbeszámolók szerint Európa nagyobbik fele számára most nem a magyar és lengyel rezsimek megrendszabályozása a fő kérdés. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.
A nemzetközi média elsősorban azt emeli ki az uniós kormányok képviselőiből álló Tanács és az Európai Parlament csütörtöki megállapodásából, hogy az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolásával nagy lépést tettek előre a hét évre szóló közös költségvetési keret, valamint a járvány gazdasági következményeinek elhárítását célzó, úgynevezett helyreállítási alap elfogadása felé. A két tétel összesen 1800 milliárd eurót tesz ki.
A hangsúlyt tehát nem a két leggyakrabban bírált tagország – Magyarország, illetve Lengyelország – megbüntetésének a lehetőségére helyezik, hanem arra, hogy így végre talán hamarosan megkezdődhet a szükséges pénzek folyósítása, Európa talpra állítása. A beszámolók és kommentárok ugyanakkor kiemelik azt is: a két említett kormányzat nem tudja megvétózni ezt az alkut – amely a soros német EU-elnökség kompromisszumkereső fáradozásainak köszönhető –, mert elfogadásához a Tanácsban nem kell teljes konszenzus, elég a minősített többség.
A jog uralma! + Ne járathassák velünk a bolondját!
A Reuters idézi Petri Sarvamaa finn európai parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját, aki szerint most először sikerült olyan mechanizmust alkotni, amely képessé teszi az uniót arra, hogy leállítsa azoknak a kormányoknak a finanszírozását, amelyek nem tartják tiszteletben az olyan alapértékeket, mint a jog uralma, vagyis a jogállamiság. A londoni székhelyű hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Magyarország szeptemberben elfogadhatatlannak minősítette a német javaslatot, és bejelentette: Lengyelországgal együtt olyan közös intézetet hoz létre, amely fel fogja mérni a jogállamiság tiszteletben tartását az egyes EU-országokon belül – annak érdekében, hogy úgymond ne járathassák velük a bolondját, a jogállamiság megsértésére vonatkozó állításokkal.
Nem kizárt a magyar vétó
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség olyan európai bizottsági számításokat idéz, miszerint a jövő év elején induló ösztönző csomag 2 százalékkal növelheti az EU gazdasági teljesítményét az elkövetkező években. Az úgynevezett kondicionalitás – feltételesség – beiktatásával az unió világosan jelzi, hogy kész megvédeni polgárai érdekét – mondta a beszámoló szerint Johannes Hahn, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület költségvetési ügyekért felelős osztrák biztosa.
A Bloomberg azonban – ellentétben a Reuters jelentésével – nem tartja egyértelműen kizártnak a magyar, illetve lengyel vétót. Önmagában a jogállamisági feltételek kikötését ugyan valóban elég minősített többséggel elfogadni a Tanácsban, de amikor az Európai Bizottság a pénzügyi ösztönző csomag tartalommal való kitöltése érdekében felhatalmazást kér a Tanácstól arra, hogy hitelt vegyen fel a tagállamok nevében a nemzetközi pénzpiacon, akkor ehhez a felhatalmazáshoz már az összes tagállam egyetértésére szükség van. Így tehát a magyarok és a lengyelek a gyakorlatban mégis meghiúsíthatják a konstrukció működtetését – írja az amerikai üzleti hírügynökség.
Fenyegetés esetén is
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentését vette át saját internetes oldalán. Ebben hangsúlyt kap, hogy Magyarország és Lengyelország jobboldali populista kormányai nyakig ülnek az uniós eljárásokban az európai normák megsértése, a bírák függetlenségét és az újságírók jogait fenyegető szabályok, illetve gyakorlat miatt. Az AP-cikk kiemeli, hogy a pénzmegvonáshoz nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett uniós pénzügyi érdeksérelem: a szankció már akkor is alkalmazható, ha még csak azt állapítják meg, hogy valamely tagállamban súlyos fenyegetés éri az EU költségvetését, illetve pénzügyi érdekeit.
Kitér a beszámoló arra is, hogy pontosan mit kell érteni az Európai Unióban a döntéshozatalhoz szükséges minősített többség alatt – amire egyébként nem csupán magának a jogállamisági mechanizmusnak az elfogadásához, hanem később, ennek a mechanizmusnak az alkalmazása során az Európai Bizottság szankcionálási javaslatának a jóváhagyásához is szükség lesz. A minősített többség tehát azt jelenti, hogy az EU 27 tagállama közül legalább 15-nek a támogatására van szükség, mégpedig úgy, hogy ez a legkevesebb 15 egyetértő tagállam együttesen kiadja a mintegy 450 milliós unió népességének a 65 százalékát.
Nem lapíthat tovább
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti Monika Hohlmeiernek az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága elnökének, bajor CSU-politikusnak a megállapítását, miszerint a Tanács német elnöksége eredetileg csak az uniós költségvetés védelmében tartotta elképzelhetőnek a pénzek visszatartását, és kifejezetten a jogállamisági hiányosságok említése a parlamenttel való egyeztetés nyomán került bele a szövegbe. Nevesítették az igazságszolgáltatás függetlenségének, valamint a jelentős mértékű adóelkerülés megakadályozásának a szükségességét is.
A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung idézi Moritz Körner német szabad demokrata EP-képviselőt, aki a megállapodást értékelve úgy fogalmazott, hogy ezzel Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński nem lapíthat tovább”.
