JÁTÉKFÜGGŐ FIÚK, ÖNKÉPZAVAROS LÁNYOK – PSZICHOLÓGUS A KÜTYÜHASZNÁLAT MIATTI CSALÁDI FESZÜLTSÉGEKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2021.06.24.

A lényegről nem akkor maradunk le, ha nem kapunk értesítéseket a telefonunkra, hanem amikor folyamatosan azokat nézzük – mondja a Válasz Online-nak Deliága Éva pszichológus. A kütyühasználat már a világjárvány kitörése előtt gyakori feszültségforrás volt a családokban, de az elmúlt másfél év bezártsága és a digitális oktatás csak fokozta ezt, a szülőknek pedig előbb magukba kell nézniük, ha meg akarják oldani a problémát. A gyermekterapeuta elárulja, mihez kezdjünk, ha egy tizenéves fiú hajnalba nyúlóan játszik, hogy hogyan érdemes egy tinédzserlánnyal beszélni a károsnak vélt trendekről, amelyekre a közösségi médiából rákapott. Interjú...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG AZ EGEKBE SZÁRNYALT A MAGYAR HÁZTARTÁSOK VAGYONA? - A LAKÁSDRÁGULÁS ÉS A MORATÓRIUM MÓDOSÍT A KÉPEN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.06.24.

Minden magyar háztartás bruttó vagyona átlagosan 27 millió forint – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból. A vagyonosokkal foglalkozó szakember azonban úgy véli, nem így kellene nézni a számokat.

A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110000 milliárd forintot, ami 8,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – áll az MNB friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében (a teljes jelentést itt találja). Az Azénpénzem.hu számítása szerint ez azt jelenti, hogy egy magyar háztartásra átlagosan közel 27 millió forint jut.

Nem mellékes persze, hogy a lakossági vagyon növekedéséhez (legalábbis a statisztikában kimutatható módon) mi járult igazán hozzá. Mint a jegybanki szakértők megállapították: az elmúlt egy évben a lakásállomány mellett a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyonnövekedéshez. Mindez a gyarapodás 82 százalékát adta...

ITT OLVASHATÓ

VÁSÁRHELYI MÁRIA: A MAGYAR KULTÚRA SZÍNE-JAVA SOHASEM FOG BEÁLLNI A SORBA, HOGY ALAMIZSNÁÉRT KÖNYÖRÖGJÖN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.06.24.

Vásárhelyi Mária szociológus szerint teljesen abszurd, hogy a XXI. században, a hatalom dönti el, ki a magyar, mi a magyar kultúra, mi a feladatuk a magyaroknak a világban, ahogy azt is, hogy egyáltalán ilyesmiről beszélnünk kell. A Magyar Kultúra Alapítvány a klientúra további etetését szolgálja, már most tudják, kiket akarnak támogatni. Ám a magyar kultúra léte se Demeter Szilárdtól, se Orbán Viktortól nem függ, kizárólag csak azoktól az alkotóművészektől, értelmiségiektől, akik magát a magyar kultúrát hol könnyebb, hol nehezebb körülmények között létrehozzák. Igaz, anyagilag nagyon nehéz körülmények között élnek, de sohasem fognak beállni a sorba, hogy alamizsnáért könyörögjenek.

Június 1-jén jelent meg a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, hogy bő 600 millió forintnyi tőkét biztosít az állam a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozására. A Magyar Kultúráért Alapítvány egy újabb kifosztás?

Inkább a klientúra további etetése. A pénzt Demeter Szilárd fogja elosztani. Nyilván már most tudják, kiket akarnak támogatni. Ahogy láttam, megjelent valami folyóirat-támogatási pályázat is, amit július 1-jén adnak ki, és július 1-jéig lehet beadni a pályázatokat rá, tehát már a látszatra sem vigyáznak. Teljesen nyilvánvaló, hogy az a pénz már régen el van osztva a klienseknek...

ITT OLVASHATÓ

KÖZÖSSÉGIMÉDIA-SZABÁLYOZÁS: BŰNBAKKERESÉS VAGY TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG?

PCBLOG
Szerző: Political Capital
2021.06.24.

Az évek óta tartó, globális szintű vita a nagy techvállalatok – elsősorban a Facebook – szabályozásáról már Magyarországra is beszivárgott, egyelőre leginkább a napi politikai adok-kapok szintjén. Arról kevesebb szó esik nálunk, hogy a különböző korlátozó intézkedéseket az adott országok belpolitikai viszonyainak és a demokrácia állapotának fényében érdemes vizsgálni. Az álhírek és a félrevezető információk terjedésének visszaszorítása például kétségkívül nemes cél, de ugyanaz a korlátozás, ami egy fejlett demokráciában mérsékelt hatású, egy kevésbé demokratikus országban jóval szélsőségesebben csapódhat le. Erősíti vagy gyengíti a demokratikus intézményeket és folyamatokat a közösségi média? Valóban segíti a radikalizációt? Szükség van a szabályozására? Ha igen, kinek a dolga, és milyen elvek mentén? A Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány közös projektjének keretében többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Vitaindító.

Facebook-vita Magyarországon

„A keresztény, konzervatív, jobboldali véleményeket a Facebook is úgy korlátozza, hogy csökkenti azok elérését” – posztolta Varga Judit idén januárban. Bár erőteljes volt az indítás, nem épült rá átfogó kormányzati kampány, az igazságügy-miniszter pedig azóta mintha átengedte volna a digitális platformok regulációjának sürgetését uniós szakértőknek, a Facebook hazai megregulázását pedig meghagyta a GVH-nak. Ami az ideológiai alapú korlátozást illeti, mások is, mi is megírtuk már, hogy semmi nem támasztja alá.

Áprilisban aztán Karácsony Gergely kongatta meg a vészharangot: „Nem látsz többet a Facebookon” – írta, miután neki és más ellenzéki politikusoknak is feltűnt, hogy lényegesen lecsökkent az elérésük a legnépszerűbb közösségi felületen. A Facebook hamar reagált a hírre, azt állítva, hogy szó sem volt a politikai tartalmak tudatos lecsavarásáról, egyszerű hiba történt, amit korrigáltak is. Azt mindenesetre biztosan lehet tudni, hogy a Facebook folyamatosan változtatgatja az algoritmusokat; az pedig életszerűnek tűnik, hogy a politikai tartalmak szűrésével való kísérletezgetés élesedett átmenetileg.

Még ha tavasszal nem is biztos, hogy ez történt, Zuckerbergék bármikor úgy dönthetnek, hogy akár jelentősen is visszaszorítják a politikai tartalmakat a felületen. Márpedig ez súlyos következményekkel járhat az ellenzéki pártok 2022-es kampányára nézve, mivel az egyre szűkebb médiatérben a door-to-door kampány mellett a közösségi felületek jelentik számukra az utolsó csatornát a választókhoz. Annál is inkább, mer társadalmi célú tartalomként a kormányon lévő Fidesz posztjai továbbra is zavartalanul jelenhetnének meg a felületen – hogy az erőforrások közötti nagyságrendi különbségeket ne is említsük.

Már ez a néhány belföldi példa is kiválóan jelzi, hogy a politikai spektrum minden résztvevője számára mindez miért kardinális kérdés, de a közösségi média szabályozása körüli dilemmák globálisan is fejtörést okoznak...

ITT OLVASHATÓ

A VÉGLETESEN ELAVULT OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS A MOTIVÁCIÓ HIÁNYA MIATT NEM BESZÉLNEK A MAGYAROK IDEGEN NYELVEKET

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.24.

A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.

Az elmúlt hónapokban sok szó esett a nyelvtanulásról és a nyelvtudásról. Miközben a politikai vezetők idegennyelv-tudása és -nemtudása miatt bohózatba illő üzengetés vette kezdetét, az egyetemi diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kérdése, valamint a magyar diákok és tanárok külföldi nyelvtanulását támogató program is a középpontba került.

A legfrissebb (de már így is néhány éves) statisztikák szerint Magyarország gyakorlatilag minden szempontból Európa sereghajtói között van, ha nyelvtudásról van szó. Az Eurostat 2016-os, jól ismert adatai szerint a 25–64 éves magyar lakosság 57,6 százaléka egyetlen idegen nyelven sem beszél, ezzel az uniós országok közül csak Romániát előzzük – a kizárólag az anyanyelvüket beszélők uniós átlaga 35,3 százalék...

ITT OLVASHATÓ

PONT AKKOR LETT HIÁNYCIKK A FA, AMIKOR A FÉL ORSZÁG FELÚJÍTANA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.06.24.

"Nem az a kérdés, hogy mennyiért lesz fa, hanem, hogy lesz-e egyáltalán."

Így foglalta össze röviden a hazai építőipari fa jelenlegi piaci helyzetét lapunknak egy ágazati szereplő. Nem ő volt az egyetlen, aki kifejezetten pesszimistán látta helyzetet: akadt, aki azt mesélte, hogy a beszerzés fő irányából, Ukrajnából másfél hónapja nem kapott árut, egy másik kereskedő pedig általános hiányt emlegetett. Itthon valószínűleg május-június fordulójára vált teljesen kritikussá a helyzet, az Egyesült Államokban – ahonnan az egész káosz elindult – azonban ekkor már a javulás jelei mutatkoztak, így van rá esély, hogy hamarosan itthon is fordulnak a trendek.

Tizenkét szűk esztendő

Az elmúlt hónapokra jellemző, lényegében globális fapiaci káosz leginkább arra vezethető vissza, hogy ebben az ágazatban a lakosság nagyon nem úgy reagált a járványhelyzetre, mint ahogy azt várták. Az Egyesült Államokban – ahol először felborult a piaci egyensúly – a szektor szereplőinek nagyjából a 2008-as válság óta nem igazán volt üzletileg jó időszaka. A lakásépítési piac, és így a fa iránti kereslet is pangott, a nyers fa feldolgozásával foglalkozó üzemek inkább visszafogták a kapacitásaikat, semmint fejlesztettek volna...

ITT OLVASHATÓ

13,4 MILLIÁRDÉRT TÁBOROZTATJÁK A GYEREKEKET AZ AJÁNDÉKBA KAPOTT, ÁLLAMI PÉNZBŐL FELÚJÍTOTT INGATLANOKBAN

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2021.06.24.

Több mint 355 ezer fiatal táboroztatásával számol a 2021–2024-es szezonokban a tízmilliárdokkal megtámogatott Erzsébet Alapítvány. A saját cége vitte el az alapítvány közbeszerzését, más ajánlattevő nem volt. Nem véletlenül.

Bruttó 13,4 milliárd forintos ajánlati árral nyerte el a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (Erzsébet Alapítvány) közbeszerzését a saját cége, az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. Az eljárás formálisan nyílt volt, de más nem tett ajánlatot a hatalmas munkára, a 2021–2024-es szezonokban összesen 355 178 fő (plusz 43 648 segítő, munkavállaló) táboroztatására. A szerződésben 30 százalékos opció, azaz lehetséges rendelés is szerepel.

A lebonyolítás (szállás, étkeztetés, programszervezés) tehát 2024-ig annál a cégnél marad, amelynek korábbi vezetőjéről, Hornyák Tiborról a 24.hu derítette ki, hogy napi 110 ezer forintért bérelt úszómedencés házat a Zánkával szomszédos Monoszlón úgy, hogy a táborban saját lakóépületet használhatott volna. Hornyák Tibor nem esett keményre: jelenleg is az Erzsébet Alapítvány kuratóriumi elnöke...

ITT OLVASHATÓ

SZIVÁRVÁNYSZÍNŰ CIPŐKKEL ÜZENTEK: ORBÁN, EZ NEM A TE CSAPATOD!

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.06.24.

Orbán gyáván megfutamodott tegnap, s milyen jól tette! Megmenekült a Münchenben kapható legnagyobb pofontól. Nem attól, hogy a német város szivárványszínbe burkolózott, még csak nem is attól, hogy a meleg közösségek szimbólumának számító szivárványos zászlót lobogtató tiltakozó rohant be a magyar válogatott mellé a Himnusz alatt, hanem attól, hogy a minden lehetséges módon kiemelten kezelt nemzeti tizenegy tagjai – finoman ugyan, de egyértelműen – kőkemény üzenetet küldtek.

Nem szokás azzal foglalkozni, hogy milyen színű cipőt húznak fel a sportolók, köztük a focisták. Legfeljebb azzal, hogy milyen mezben fut ki a pályára egy-egy csapat, ez egy-egy komolyabb mérkőzés előtt a sajtó számára témát szolgáltat, ahogy tegnap délután is előre megtudhattuk, hogy a magyarok fehérben, a németek pedig feketében játszanak majd. Ez ugyan némileg furcsa volt, hiszen Budapesten a szinte ikonikussá vált piros dresszben játszottak, de ember nem volt, aki ennek bármilyen jelentőséget tulajdonított. Ha fehér, hát fehér!

A mez színének kiválasztása akkor nyert értelmet, amikor megjelentek a pályán a játékosok és felálltak egymás mellé a Himnuszokra. Ekkor vált szembetűnővé, hogy a szivárvány sok-sok színében pompázó cipőt húztak. Pasztellszínű stoplisok sorjáztak egymás mellett: pasztelltürkíz, pasztellkék, pasztellsárga, rózsaszín. A jelen helyzetben nem lehetett nem az LMBTQ mozgalmat szimbolizáló, a mellettük való kiállásként is használt szivárványos zászlóra asszociálni...

ITT OLVASHATÓ

SAJÁT LÁBON FORGÓ PALOTA – FELTÁRTUK A HATVANPUSZTAI ORBÁN-URADALOM TITKAIT

HVG360
Szerzők: OROSZI BABETT, GERGELY MÁRTON
2021.06.24.

Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját.

Egyetlen részlet sem kerüli el a beruházó figyelmét. Hiába újult meg tíz éve elsőként a hatvanpusztai majorság valaha tiszti lakként szolgáló épülete, ezekben a hetekben a tetőfedők visszabontották a még mindig makulátlan cserepeket. A közelmúltban ugyanis szanálták a cselédlakot, a két egykori juhakol helyén pedig hatalmas, új épületszárnyat húztak fel. A 2011-ben, még szerényebb léptékű felújítás keretében felrakott cserepet nyilván azért kell lecserélni, hogy a projekt végén a teljes birtok egységes képet mutasson.

Augusztusra itt minden csillogni-villogni fog, készen arra, hogy a majorság belső terei is új életre keljenek az Orbán család elképzelései szerint – és úgy hírlik, rendkívül részletgazdag elvárásokat fogalmaztak meg a kivitelezőnek. Az állítólagos határidőről már hónapokkal ezelőtt értesült a HVG. Azt pletykálták ugyanis a kormányfő rokonságára rálátó szomszédok Felcsúton, hogy a hatvanpusztai beruházó elvárja: a belsőépítészeti munkákat leszámítva legyen minden kész, mielőtt beköszöntene az ősz. Egészen pontosan: a választási kampány. A terület ugyanis közvetlenül az Orbán család kezén van, a beruházást firtató kérdések esetén nehezen lehet „üzleti ügyekre” vagy „nemzeti tőkésekre” hivatkozni. Kész válaszok helyett 

"abban bíznak Orbánék, hogy a szavazásig majd csak elülnek a milliárdos építkezés által keltett hullámok"...

ITT OLVASHATÓ 

12904. EZ AZ ANYUKÁM – A KORONAVÍRUS ÁLDOZATAINAK EL NEM MONDOTT TÖRTÉNETE

DIREKT36
Szerzők: Zöldi Blanka, Matyasovszki Fanni, Szőke Dániel
2021.06.21.

Március 12-én, pénteken köhögéssel ébredt a törökbálinti óvoda egyik óvónője, Fórizsné Matuz Magdolna. Aznap Magyarországon épp újabb rekordot döntött a koronavírusos megbetegedések száma több mint 9000 új fertőzöttel, és ezzel a járvány legsúlyosabb, harmadik hulláma a csúcsához közeledett.

A reggeli gyengeség ellenére Magdolna fejében meg sem fordult, hogy otthon maradjon az érdi, napfényes családi házukban, ahol férjével és legkisebb lányával lakott. Az Operatív Törzs ekkor már lehetőség szerint otthoni munkavégzést javasolt, az óvodában azonban ügyelet még működött: kevesebb gyerekre kellett vigyázni, de délelőtt vagy délután Magdolna így is mindennap bejárt dolgozni. Az ötvenéves, a ruhái és kiegészítői összhangjára mindig figyelő óvónő egyébként sem volt beteges típus, szinte sosem ment táppénzre. Ő majd hatvanévesen is kúszik-mászik az ovisokkal, azt is fogja bírni – ezt gyakran mondta nevetve a saját, huszonéves gyerekeinek.

Végül azonban ez a péntek lett Magdolna utolsó munkanapja.

Egyre súlyosodó tüneteiről, amíg tudott, naplót írt, amelyet megosztott a férje által vezetett Érd-parkvárosi Baptista Gyülekezet tagjaival is. Pénteken munka után még elugrott a gyógyszertárba Salvus vízért, estére 38 fokra ment fel a láza, vasárnap pedig pozitív lett a koronavírus tesztje. Szerdára úgy tűnt, a favipiravir gyógyszertől javul az állapota. Egy héttel az első tünetei után is még csak egy tüdőröntgenre készült a törökbálinti tüdőgyógyintézetbe, de olyan súlyos gyulladást mutattak ki nála, hogy nem is engedték már haza. Hétfőn reggel került lélegeztetőgépre, aznap délután pedig már azt mondták telefonon a családjának, hogy Magdolna haldoklik, itt az idő elbúcsúzni tőle.

Az első tünetek megjelenése után épp 2 héttel, március 26-án, nem sokkal éjfél előtt hunyt el. Az országban aznap Magdolnán kívül 274-en haltak meg koronavírusban, a járvány kezdete óta pedig közel 30 ezren – lakosságarányosan a világon egyik legtöbben. Milyen emberek voltak ők? És mi történt velük az első tünetek megjelenésétől a halálukig? Az elmúlt hetekben olyan emberekkel beszélgettek a Direkt36 újságírói, akik a koronavírus következtében vesztették el egy szerettüket: szülőket, nagyszülőket, testvéreket, házastársakat, szerelmeket, barátokat. Ez az ő történetük...

ITT OLVASHATÓ

NAGY MECCS, ORBÁN NÉLKÜL - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.24.

Jó reggelt! Micsoda meccs volt...

4 legfontosabb cikkünk most

- Áder János a homofób módosítókkal együtt is aláírta a pedofiltörvényt

- Fantasztikusat játszott, de kiesett a magyar válogatott

- Egy kis politikai haszonért Orbán Viktor tönkretette a magyar foci legnagyobb napját

- A miniszterelnök rossz katonája – Orbán árulkodó gyászbeszéde Jankovics Marcell temetésén

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR HOMOFÓBTÖRVÉNY EURÓPAI ELUTASÍTÁSÁTÓL HANGOS A NYUGATI SAJTÓ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.06.24.

A BBC a Jóbarátokból vett képpel illusztrálja, hogy a közkedvelt filmeket és sorozatokat is elérheti a magyar melegellenes törvény – ahogy a lap tudósítója fogalmaz. A Reuters közli, hogy Ursula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a törvényt. Azt már a Washington Postban olvashatjuk, hogy bezárul a kör, ugyanis Orbán Viktor az európai bizottsági elnök nyilatkozatát tartja szégyenteljesnek. A Guardian arról ír, hogy Orbán Viktor mégse ment a magyar válogatott nagy meccsére Münchenbe, a The Athletic pedig megemlíti, hogy ezen a meccsen egy szivárványos zászlós néző rohant be a pályára. Csernyánszky Judit lapszemléje.

Még a kedvenc tévésorozatokat is fenyegeti a magyar melegellenes törvény – írja Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója. A cikk a népszerű amerikai Jóbarátok című sorozat egy jelenetével indul. Ugyanis az RTL Klub attól tart, az egy hete elfogadott törvény a sitcom bizonyos részeire is vonatkozhat. A Modern Családtól kezdve akár még a Billy Elliotig számos, nézettséget hozó film vagy sorozat eshet az új törvény áldozatául, illetve kell majd ezeket a filmeket, sorozatokat, – legyen szó akár Harry Potterről vagy a Bridget Jones naplójáról –, este 10 után vetíteni, mert megjelenítik a homoszexualitást. Az RTL Klub egyértelműen a szólásszabadság megtámadását látja a jogszabályban. A kormány által kinevezett médiahatóság saját hatáskörben, illetve lakossági panaszra is intézkedhet. Persze a törvény ennél sokkal szélesebb tömegeket érint, mindenféle műsorszolgáltatót, tanárt, hirdetőket egyaránt – ragad ki egy-egy példát a tudósítás. Ugyan Koltay András, a médiahatóság korábbi tagja úgy fogalmazott a BBC-nek, nem gondolja, hogy komoly problémát okozna ez a műsorszolgáltatóknak, csak abban az esetben, hogyha a filmben „dominálna” a homoszexualitás vagy a nemváltás témája. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a kormány világos üzenetet küldött a lakosságnak, szerinte a korábbiakhoz hasonlóan most is a családok érdekében intézkedett. A parlament korábban az azonos nemű pároknak megtiltotta az örökbefogadást, azt csak házasoknak engedélyezve (hiszen azonos nemű párok nem köthetnek házasságot). Orbán Viktort is idézi a cikk, aki szerint a gyerekeket akarják ezzel védeni, és tulajdonképpen csak a liberális gőzhengerek indultak meg Magyarország ellen. A tudósítás megjegyzi, hogy nemcsak uniós tagországok, de még Nagy-Britannia is elítélte a magyar parlament erre vonatkozó döntését, miközben a pedofília büntetése támogatókra talált. A közvéleménykutatások szerint a lakosság 46 százaléka elfogadó a melegek iránt, ami nyolc évvel korábban 30 százalék volt, tehát javulást mutat. Ugyanakkor a cikk arra is kitér, hogy a törvénnyel a kormány tulajdonképpen az ellenzéknek állított csapdát, amely egységbe igyekszik tömörülni, de a kérdésben megosztottnak látszik. A Jobbik ugye megszavazta, de Jakab Péter hangsúlyozta, hogy a pedofília büntetését jobboldaliként támogatnia kell. Ugyanakkor a társadalmi sokféleséget maga is elismeri. S ahhoz, hogy el tudják üldözni a kormányt, fenn kell tudni tartani ezt a sokféleséget. Sokan vonnak – nem véletlenül - párhuzamot a 2013-ban elfogadott orosz törvénnyel. Ám Rácz András jogi szakértő szerint, a magyar még az orosznál is keményebb. Mert az orosz nem nevesíti a homoszexualitást, csupán úgy fogalmaz, a „nem hagyományos értelemben vett” szexuális kapcsolatban élőkre alkalmazza a törvényt. És az orosz jogszabály nem mossa össze a témát a pedofíliával.


A Reuters ugyanebben a témában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök sajtótájékoztatójából kiemeli, hogy szégyenteljesnek nevezte a törvényt, és közölte: az EU nem köt kompromisszumokat olyan alapértékekben, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tisztelet. A Washington Post viszont az AP hírügynökség alapján tudósít arról, hogy von der Leyen közölte, az EB mindent elkövet a melegeket diszkrimináló törvény ellen. A Bizottság minden erejét latba veti az EU polgárainak jogaiért – tette hozzá. A magyar kormány erre úgy reagált, hogy a Bizottság elnöke szégyellje magát, mert hamis állításokat fogalmazott meg.

Egyébként megint szinte végtelen azon tudósítások vagy véleménycikkek száma a nemzetközi médiában, amely erről a témáról szólnak, és nagyon hasonló véleményt fogalmaznak meg. A New York Times a müncheni stadion szivárványos megvilágításának elutasítására helyezi a hangsúlyt. Nem mellékesen megjegyzi, hogy felmérések szerint épp a németek a legtoleránsabbak a kérdésben. Az amerikai közszolgálati rádión, az NPR-on is átfutott a téma. A brit Guardian közli, hogy Orbán Viktor a szivárványos kivilágítási botrány után mondta le a Münchenbe, a meccsre tervezett útját. Mint írják, széles körben kapott kritikát a magyar miniszterelnök a múlt héten elfogadott LMBTQ-ellenes törvény miatt.

A The Athletic pedig a magyar-német meccsel egyidőben számolt be arról, hogy egy német szurkoló szivárványos zászlóval a kezében rohant be a pályára, miközben a magyar himnuszt játszották. A német közönség egy része tapssal fogadta az akciót.

A Bloomberg és az Amerika Hangja szintén arról ír, hogy Ursula von de Leyennél is betelt a pohár, és mindent megtesz azért, hogy érvényt szerezzen a mindenkit megillető személyiségi jogoknak, és arra kérte az uniós biztosokat, hogy erre levében figyelmeztessék a magyar kormányt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

TETKÓ ÉS VACSORA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.06.24.

Már csak ez van. Hogy ugyan külügyérünk szerint veszélyes terep a sport és politika összemosása, viszont a való világ azt mutatja, hogy e kettő felépítmény márpedig kéz a kézben jár, leginkább egy olyan országban, ahol Kupakos Lajos felügyeli a korcsolyát. Ki más is vigyázhatna a jégen sikladozókra, hogy ideológiailag helyesen csússzanak és essenek el, ha túl sikamlós a pálya, vagy nem kellőképpen felkészültek a jégharcosok. Minden politika vagy pediglen semmi sem az. Például, hogy az ember milyen szimbólumokat varrat magára, hogy „Szeretlek Erzsi” vagy „Haver vagy János” úgy hobóilag, magánügy, de ha mindenféle kereszteket, horgokat és e kettő elegyét rajzolja a művész a bőr alá a hámrétegen túl, az már necces.

Az olyan országokban, ahol az „indul a vonat” hallatán a decens és megvetendő belügyminiszter reakciója annyi, hogy nem ért a focihoz, s így hagyja jóvá aljas eszmék burjánozását, minden lehet. Ezek az eszmék itt voltak és itt is maradtak a dunaparti cipők óta, mint búvópatak, halkan csörgedezve, majd új erőre kapva, hogy indul a vonat és vesszen Trianon. Ma terelgeti őket a kedves vezető széles folyammá, futballmeccsekkel táplálva őket, szeánszokkal, erőt mutató vonulásokkal meccs előtt és után, hiszen az éjszaka soha nem ér véget, mint azt tudjuk mindannyian. Így nem politika a sport és legfőképp a futball, s éppen minálunk. Szóval kies fővárosunkban és más, apróbb településeken haladhatnak a fiúk, duzzadó karjukon ábrák.

Erősek ők nagyon cigányputriknál és a villamoson nem tetsző maszkot látva, falkában haladva a tértől a stadionig és azon belül, hiszen az egész ország nem ért a focihoz, illetve ma a lábai előtt hever a nemzet a hős fiaknak, ami egylényegű a vezér előtt heveréssel. Csakhát a németek. Nincs nemzet széles e világon, amelyik annyit tanult volna a vérzivataraiból, s azokból, amelyeket másokra zúdított, hogy a tájt nem szeretik a miféle erőseket, és ezt törvényekkel meg is mondják nekik, mert ők értenek a focihoz, s ahhoz is, hogy az bizony politika, s épp emiatt ha ilyen kereszteket, horgokat és e kettő elegyét látják, megmorculnak nagyon, s erősen. Odamenni hőbörögni mint azt lehet Budapesten, nem szerencsés, illetve szerencsétlen nagyon...

ITT OLVASHATÓ