2017. november 12., vasárnap

MIT SZABAD A FEMINISTÁKNAK, ÉS MI VÁLTOZIK A #METOO KAMPÁNNYAL?

MÉRCE
Szerző: ÁMON KATA
2017.11.11.


Ez a cikk nagy részben reakció Jámbor András tegnapi publicisztikájára arról, hogyan hagyják ki a #metoo kampány nyújtotta lehetőségeket a „feministák” arra, hogy megváltoztassák a szexuális erőszakról szóló közbeszédet.

A cikk fő mondanivalója az, hogy a #metoo kampány talán még sose látott lavinát indított el, amit a magyarországi feministák arra használhatnának, hogy szélesebb körben megértessék az áldozathibáztatás logikáját. El lehetne magyarázni például, hogy miért nem az a fő kérdés Sárosdi Lilla kapcsán, hogy miért szállt be az autóba, hanem az, hogy miért nézi el a társadalom hatalmi pozícióban lévő férfiaknak, hogy a nemi szervüket más arcába tolják – és ezen keresztül meg lehetne értetni a szexuális erőszak természetrajzát.

Mielőtt ebbe belemennénk, fontos megosztani néhány személyes tapasztalatot. Nem is nevezném tapasztalatnak, hanem inkább alapállapotnak. Az a személyes alapállapot, amiből most kiindulok, nem szorosan a zaklatással függ össze.

Ahogyan a zaklatás és mindenfajta erőszak a hatalomról szól, akkor sem tekinthetünk el a hatalmi viszonyoktól, amikor arról van szó, hogy hogyan beszélünk az erőszakról...

PETŐ PÉTER: SEGGES ROZI MINDEN BAJ OKOZÓJA

24.HU - POSZT ITT
Szerző: PETŐ PÉTER
2017.11.11.


Az a nő szélesebb, mint az út.

– A szokásos száz forint, leszállásnál a jegy vissza – ismertette a szabályt Tibor, miközben átadta a tikettet a diákok közül elsőként felszálló Lajoskának. Sokadszorra játszották el a produkciót: a fiatalok péntekenként busz helyett vonattal indulnak haza a közeli város gimnáziumából, ilyenkor a kettes helyi járattal mennek a központba. A vonaljegy ára kétszáz forint, a sofőr akciós ajánlatával viszont féláron utazhatnak. Csak annyit kell tenniük, hogy a százasért vásárolt jegyet nem kezelik, hanem a leszállásnál visszaadják a sofőrnek, aki aztán újra értékesíteni tudja azt. És ugyanez megy néhány megbízható törzsutassal hétköznapokon is.

A buszvezető minimálisat kockáztat, hiszen ritkán fordul meg ellenőr a járaton. Amúgy isa helyi közlekedési társaság komplett kontrollrészlegét Segges Rozi alkotja.Tibor azzal nyugtatott mindenkit, hogy a nő szélesebb, mint az út, így már az előző megállóból kiszúrja, ha lecsapni készül. Tibor ilyenkor szól időben, hogy itt az ellenőr, így a kuncsaftok lyukasztanak, mire Segges Rozi fölkapaszkodik a fedélzetre.

Sanyi bácsi mindennap Tiborral utazott, olyankor is ott ült a jobbján, amikor diákok tódultak a járatra. Szeretett dumálni a pilótával, sose keresett másik helyet. Gyakran kérdezte Tibort, nem fél-e, hogy lebukik a machinációval, hiszen előbb-utóbb mindenki lebukik, még Bróker Marcsit is elkapták, pedig az az asszony mindent tudott a csalásról...

VÁSÁRHELYI MÁRIA: HULLJON A FÉRGESE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2017.11.10.


Valamikor, jó néhány éve, egy afrikai törzsről láttam dokumentumfilmet a televízióban. A törzsnél mind a mai napig az a szokás, hogy az év adott napján az összes idős embert felkergetik egy magas fa tetejére, a fiatalabbak odaállnak a fa alá, és teljes erőből elkezdik rázni a fa törzsét. Az öregek kétségbeesetten keresik a biztonságosnak tűnő helyeket, és kapaszkodnak az ágakba. Aki már túlságosan gyenge vagy élhetetlen, az lezuhan és meghal, akinek sikerül elég erősen kapaszkodnia, az kap egy év haladékot.

Rendre ezek a képsorok jutnak eszembe, amikor az öndefiníciója szerint „Isten kegyelméből uralkodó keresztény-nemzeti” kormány idősek, betegek, gyengék, szegények, elesettek iránti kivételesen kíméletlen politikájával találom szembe magam.

Néhány hónappal ezelőtt azzal szembesülhettünk, hogy „költséghatékonysági okok” miatt a 75 év feletti rákbetegek esetében az orvos nem írhatja fel a betegség elleni legkorszerűbb, leghatékonyabb gyógyszeres terápiákat, mert az „ár-érték arány” nem megfelelő, most pedig azért tört ki a botrány, mert kiderült, hogy a végstádiumban lévő rákbetegek számára komplex ellátást és a méltó halál feltételeit biztosító Hospice Ház került végveszélybe, mivel a magyar állam többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó az intézmény rendelkezésére bocsátani a működéshez szükséges minimális forrásokat. És az alapvető attitűdön, a hatalom empátiájának és részvétének totális hiányán mit sem változtat, hogy most, amikor a tűrhetetlen helyzet nyilvánosságra került, az „emberminiszter” utasította munkatársait a szükséges összeg átutalására. Amihez természetesen a megszokott érzéketlenséggel és cinizmussal nem felejtette el hozzátenni, hogy „felhívja az intézet dolgozóinak figyelmét a felelős gazdálkodásra”. Vajon mire gondol ilyenkor a miniszter úr? Hogy a fillérekért emberfeletti munkát végző munkatársak ne A. Vajna milliárdokat hozó kaszinóiban játsszák el pénzt?...

(KI)ÉRDEMESÜLVE

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: VASVÁRI G. PÁL
2017.11.12.


Na, ez azután jó nagyot szólt! Fülsiketítően nagyot…

"A Fidesz a saját kormányzati teljesítménye alapján érdemes egy újabb választási győzelemre” – hangoztatta Lázár János a párt tisztújító kongresszusán.

És hogy ez mennyire nagyon, de naggggyon igaz, azt pontosan lemérheti bárki emberfia például a honi labdarúgás fejlesztésére – a stadionépítésre, futballakadémiákra s az egyéb járulékos fociköltségekre – fordított vaskos pártállami milliárdok és a közpénz-jellegüktől megfosztott TAO-pénzek gyakorlati hasznosulásán. Az idei „pompás” eredményeken. A világ labdarúgósportjának sereghajtói közé tartozó Andorra (1:0) és Luxemburg is (2:1) szégyenletesen elpáholta a magyar válogatottat….

A CORVINUS EFYETEM ESETE SZÉL BERNADETTEL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.11.


Az egykori marxista szerkesztő, mai orbánista ideológus Lánczi András letiltotta a Corvinus egyetemen Szél Bernadett LMP-képviselő előadását.

Ezzel mintegy párhuzamosan konferenciát rendeztek a Corvinuson a 1917-2017 Kommunizmus és a mai Európa címmel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű rezsimintézménnyel közösen szervezett tudományos (haha) konferencia meghívott előadói Csejtei Dezső, Sid Lukkassen és David Engels voltak. A beszélgetést Schmidt Mária kedvenc ideológiai verőembere Máthé Áron vezette, akit Mária asszony személyesen jelölt a NEB-be, a szélsőjobber udvari történész M.Kiss Sándor lánya mellé, tényleg, csak felvetem, szokott ebben az országban néha meglepő dolog is történni?

Utánanéztem, hogy milyen jellegű releváns publikációik voltak a témával, ezerkilencszáztizenhéttel, kommunizmussal kapcsolatban a meghívottaknak...

DRÓN PÁSZTÁZTA VÉGIG A HORTOBÁGY HÁBORÍTATLAN VADVILÁGÁT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2017.11.12.


Kálló Péter felvételén úgy tudunk rátekinteni az alföldi tájra, ahogy ritkán adatik meg: őshonos állatok, óriási terek, gyönyörű képek, ahogy a drón elsiklik a nemzeti park fölött:..

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY BANDÓ ANDRÁS: A CENZÚRA MIATT NEM MEGYEK A RÁDIÓBA

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2017.11.12.


Nagy Bandó András Fábry Sándorról, cenzúráról és arról, legközelebb miért nem szavaz a Fideszre.

Egyetért azzal, hogy a kormány magyar cégeket hoz helyzetbe, a közbeszéd végzetes leegyszerűsítésével azonban nem. Úgy véli, a politika agresszivitása gyermekeinkre is hatással van, ő pedig attól polgár, hogy mindig szóvá teszi, ha valami nem tetszik neki. A hetvenéves Nagy Bandó Andrással mindezek mellett a Kocka utcáról, stand-upról és a zaklatási ügyekről is beszélgettünk:

Mit gondol, ma melyik Nagy Bandó Andrást ismerik a legjobban? Azt, aki kikönyökölt a Kocka utcai panel ablakán, az LMP-s képviselőjelöltet, a „megmondóembert”, aki rendszeresen ír közéleti témákban, vagy az írót, költőt?

– Azt remélem, hogy vannak több ezren, akiknek ez egy folyamat, nyomon követik az eddigi életemet. Ezt tapasztalom is, mert amikor a könyveimmel fesztiválokon dedikálok, megszólítanak olyanok is, akik felidézik régi előadásaimat ifi- és egyetemi klubokból. Az utóbbi tíz évben már a gyerekek is fölfedeznek, hiszen hol tankönyvekből, hol a köteteimből ismerik és mondják a verseimet, tudják, hogy ő a „Bandó bácsi”. Nemrég egy 21 éves apuka vásárolta meg az egyik könyvemet a gyerekének, és azt mondta, ő még a Madarak tolláról című első kötetemen nőtt föl. Remélem, azok számára, akik igazán ismernek, kialakul egy összetett kép, amelyben benne van a humorista, a karikaturista, a hajléktalanokkal foglalkozó ember, vagy az a fickó, aki egykor segített Katinak, akinek a fölrobbant Videoton Color Star porig égette a lakását. A gyerekek és a nekik írt verseim segítenek abban, hogy picit odébb toljam a rövidke „halhatatlanságom”....

AZ TESZI JÓL, AKI A SOROS-KAMPÁNY UTÁNI IDŐKRE KÉSZÜL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.11.12.


A Soros-terv épp úgy egy politikai termék, mint korábban a „polgári Magyarország” szlogen. Utólag nyilván épp úgy elszólja magát valamelyik fideszes „kommunikációs guru”, mint a polgári politikai termék esetében G. Fodor Gábor, ami persze nem fogja összetörni a most igazán lelkes kormánypárti tábor tagjainak lelkét. Ez a termék ugyanis nekik van kitalálva, „be is kajálják” rendesen, így különösebben nem érdekli őket, hogy egy kommunikációs műhelyben találták ki az egészet. Azonban a Soros-tervnek is lejár a szavatossága egyszer, úgyhogy, aki eredményt akar elérni a választásokon, új politikai terméket kell piacra dobnia.

Emlékeznek még arra az időre, amikor Rogán Antal minden mondatába beleszőtte a„keményen dolgozó kisember” szóösszetételt? Állítólag a brit konzervatívoknál bevált ez politikai termék, a magyar közeg azonban kiköpte, mint egy mócsingos húst. Hiába, politikai termékből is a hazai a legjobb, így a brit toryk által szállított „keményen dolgozó kisember” szlogen megbukott a magyar porondon. Más kérdés, hogy Rogán Antal vagy Kósa Lajos szájából a kemény dolgozó kisember dicséretét hallgatni nem is volt túl felemelő érzés egy valóban keményen dolgozó kisember számára.

A Soros-kampány azonban él és virul egyelőre, hiszen a migránssimogató amerikai milliárdos elleni kampány soha nem látott egységbe kovácsolta a szélsőséges szlogenekre egyre jobban ugró kormánypárti szavazótábort. Hol van már a polgári Magyarország idilli képe, amely a valós polgári értékek iránti nosztalgiára épített? Az idegengyűlölet, a burkolt antiszemitizmus, a mesterségesen táplált intolerancia nem a polgári értékek velejárója, úgyhogy felejtsük is el a még az első Orbán-kormány idejéből visszamaradt politikai terméket, mint egy ötnapos zsemlét.

Ők azok a teljesen kiábrándult szavazók, akik fásultan szemlélik, miként akarnak eladni nekik mindent, ami silány, drága, ráadásul lejárt a szavatossága a termékeknek, melyet rájuk akarnak sózni...

EZ NEM A SAJTÓSZABADSÁG VÉGE, HANEM A TISZTESSÉGES VERSENYÉ

INDEX
Szerző: URBÁN ÁGNES
2017.11.07.


A kormányzati propagandát terjesztő médiumok mibenlétének megítélése hosszabb ideje vitatéma magánbeszélgetésekben, szakmai fórumokon és az itt zajló, eredetileg a TASZ által indított cikksorozatban is. Az elhangzott érvek közös pontja, hogy a kérdést nagyrészt tartalom oldalról vizsgálják, vagyis abból a szempontból, hogy a vélemény-, a szólás- és a sajtószabadság szempontjából miként ítélhetők meg azok a médiumok, amelyek a közhatalom ellenőrzése helyett a közhatalom szolgálatát végzik. Érdemes azonban a kérdést piaci, gazdasági oldalról is megvizsgálni, ugyanis az állami eszközökkel létrehozott piactorzítás versenyhátrányba hozza a többi, nem a propaganda szolgálatában álló sajtóorgánumot.

Az eddigi megszólalók közül a TASZ két jogásza, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel, valamint egy másik cikkben Fleck Zoltán jogszociológus azt az álláspontot képviselte, hogy a propagandamédia nem tekinthető sajtóterméknek, hanem politikai szereplőkről van szó. A Médiatanács tagja, Koltay András ugyanakkor azzal érvelt, hogy sajtószabadság alkotmányos védelme nem tartalomfüggő, és azokra a médiumokra is vonatkozik, amelyek kormánypárti tartalmat jelentetnek meg. A sorozat legutóbbi cikkében Bátorfy Attila mutatott rá arra, hogy miért nem szabad összemosni a sajtószabadság alkotmányos védelmét a médiahatóság tudatos piacbefolyásoló működésével. Jelen cikk ez utóbbi megközelítést próbálja még alaposabban kifejteni.

Abban alighanem egyetértés van, hogy mindannyiunk érdeke a média sokszínűsége. Fontos, hogy minél több „hang” jelenjen meg, az állampolgárokhoz jussanak el a kormánypárti és az ellenzéki pártok visszásságait feltáró írások, csakúgy, mint a közéleti kérdésekben megfogalmazott vélemények sokasága. Hasonlóan magától értetődő, hogy a vélemény-, a szólás- és a sajtószabadság ne csak azokat a tartalmakat védje, amelyekkel egyetértünk, hanem azokat is, amelyekkel nem. A társadalom sokszínűségének ugyanis a tartalmak sokszínűségében is meg kell jelennie. Piaci szempontból azonban másképp fogalmazható meg az alapkérdés. Mi történik akkor, ha a piaci erők nem alakítják ki azt a kínálatot, amit az állam a sokszínűség védelmében vagy akár a kormány aktuális politikai céljai érdekében kívánatosnak tart?

Alapesetben ilyenkor az a megoldás, hogy a piaci erőkkel szemben, valamilyen médiapolitikai célra hivatkozva vagy éppen a piaci kudarc elkerüléséért az állam beavatkozik és létrehoz, majd folyamatosan fenntart olyan médiumokat, amelyeket a köz érdekét képviselve fontosnak tart. Hagyományosan ilyen érv hozható fel a közszolgálati média léte és fenntartása mellett, és tekintsük most el attól, hogy ez a létező gyakorlatban Magyarországon milyen problémahalmazt jelent. Közel egy évszázada azért léteznek közszolgálati műsorszolgáltatók szerte a világon, hogy az állampolgárok hozzájuthassanak olyan tartalmakhoz is, amelyeket egyébként a piac egyáltalán nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítana elő (pl. pártatlan hírszolgáltatás, kulturális tartalmak). Az állam médiapiaci jelenlétének tehát megvan a jól bevált intézményi kerete.

Nálunk azonban most nem erről van szó és nagyon boldogok lehetnénk, ha csak arról kéne vitatkozni, hogy a közszolgálati média milyen átláthatatlanul és egyben piactorzító módon működik. Az is elfogadható lenne, ha az állam úgy döntene, hogy valamilyen mechanizmussal, de átlátható módon be kell avatkozni a piaci viszonyokba, pl. a több országban működő sajtótámogatás rendszerének bevezetésével. Ingoványos ez a talaj is, de korrekt megvalósítás esetén még az is lehet, hogy inkább hasznos lenne, mint káros.

Ennél sokkal nagyobb most a baj, ugyanis az állami szerepvállalás nálunk elsősorban közvetett formában valósult meg, azonban ez olyan erősségű, ami lassan már a piaci működés alapfeltételeit is megkérdőjelezi. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, amelyek kifejezetten a torz piaci viszonyok kialakulásához vezettek, valamilyen, a szakmai nyilvánosság számára nem definiált médiapolitikai cél mellett. Az alábbi felsorolásban vannak olyan elemek, amelyek már Bátorfy Attila cikkében is megjelentek:...

TÖMEGESEN JUTHATNAK KOLDUSBOTRA A VIDÉKI NYUGDÍJASOK

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: SZLAVKOVICS RITA
2017.11.13.


Mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt Ratkó-gyerekek, köztük több százezer őstermelő, közmunkás és napszámos. Most szembesülnek azzal, hogy fillérekből kell majd tengődniük nyugdíjaséveikben.

„Negyvenhárom évet dolgoztam, tavaly 18 ezer forinttal mentem nyugdíjba” – Dudás Zoltán üllési őstermelő úgy véli, hogy most nagyon sokan járnak hasonló cipőben, hiszen a jelenleg nyilvántartott csaknem 300 ezer őstermelő harmada éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt.

A főként mezőgazdasági térségekben élők az állami gazdaságok és a téeszek felszámolása után cégeket alapítottak vagy őstermelőként próbáltak boldogulni, az egykori traktorosok, állatgondozók meg elszegődtek napszámosnak. Most tömegek állnak nyugdíjazás előtt, pár tízezer forintos megélhetésre számíthatnak.

Elszabadul a pokol?

„Sokan bennünket, őstermelőket is hibáztattak, mert éveken át alacsonyan tartva az árbevételt akartuk megúszni az adófizetést” – ismeri el Dudás Zoltán, aki úgy számol, hogy az árbevétel alapján öt év alatt fizethették be azt a járulékot, amelyet egy év alatt kellett volna leróni a vállalkozói minimálbér után. Az üllési őstermelő azt azért hozzáteszi, nagyon sokan lettek kényszerből őstermelők.

Az országban az új őstermelői igazolványok kiadásánál 270 ezer gazdát regisztráltak, de ez, figyelembe véve a közös igazolványokat, több mint 300 ezer embert érinthet. Az agrárkamarai felmérések szerint harmaduk nyugdíjaskorú, Dudás szerint ez az arány Csongrád megyében magasabb, itt az őstermelők fele lehet nyugdíjas, vagy közvetlenül az előtt álló.

Sokan most szembesülünk azzal, hogy filléreket kapunk majd a nyugdíjas éveinkre, így aki tud, dolgozik tovább...

SE APÁK, SE FIÚK!

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY N. PÉTER
2017.11.11.


"Mind többen veszik észre, hogy az SZDSZ hangadó vezetőinek antibolsevista meze alatt bizony másfajta szív dobog.", írta Grezsa Ferenc 1990. március 31-én Csurka István Magyar Fórumában. Most a kormánypárti média gigantikussá növesztett frontvonalán ugyanezzel a logikával tüzelnek a Momentumra. Éppen a lényeget vétik el.

Tény, hogy a fiatal párt ismert emberei között szembeszökően sokan volt liberális, illetve szocialista politikusok gyermekei, unokái, de itt éppen a szívbéli szakítás a nyilvánvaló. Ahogy Göncz Árpád unokája, a politizálást az Együttben kezdő Benedek Márton fogalmazott: az ott kibontakozott összefogás-mánia megakadályozta, hogy a pártok a saját gondolataikról beszéljenek. Rajta kívül is családi-politikai indíttatással és jó minőségű képzettséggel egyaránt rendelkező emberek sora választotta politikai örökségével szemben a Momentumot.

Dinasztiatagadás


Így Donáth Anna, Donáth László evangélikus lelkész lánya. Édesapja 16 éven át volt a szocialisták által jelölt országgyűlési képviselő, nagyapja, Donáth Ferenc, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja. A már említett Benedek Márton a Millában kezdte, majd az Együtt 2014 egyik alapítója lett. Oxfordban magyar nemzetpolitikából doktorált. Szintén 56-os elítélt forradalmár leszármazottja Mécs János, Mécs Imre volt SZDSZ-es – és rövid ideig szocialista - politikus fia. Radnóti András édesapja, Radnóti Sándor filozófus, az SZDSZ országos tanácsának tagja volt. Tabajdi Péter Tabajdi Csaba, korábbi MSZP-s képviselő fia. Mindannyian fontos emberei a Momentumnak. (A szervezet elnöke, Fekete-Győr András is generáció-tudatosan választott, amennyiben vállaltan fideszes elkötelezettségű családjával szembement.)

Egy csapaton belül ennyi egy irányba vezető életút nem lehet a véletlen műve.

A csikorgóan éles kanyar annál is inkább magyarázatra szorul, hogy a nemzetközi politikai életben parlamentáris körülmények között is feltűnően gyakran épülnek politikai dinasztiák, hát még a demokrácia szabályai által nem fegyelmezett közegekben.

Utóbbiak közé tartozik, de az ország fontossága miatt a sor élére tenném Hszi Csin-Pinget, aki „trónörökösként” lett Kína első embere. Vagyis azok közé tartozik, akiknek valamely felmenője részt vett a Kínai Kommunista Párt, illetve a Kínai Népköztársaság megalapításában. Igaz, ahogy az apa, úgy az ő sorsa is szélsőséges fordulatokkal volt terhes. Apja ugyan még Maóval együtt vonult a Hosszú Menetelés alatt, miniszterelnök-helyettes is volt, később azonban a forradalom ellenségeként 16 évre börtönbe csukták. Hszi pedig ment vidékre átnevelődni. Már a maga erejéből tört ki onnan, és jutott egyre feljebb, de az édesapja is visszakerült Teng idejében a politikai élvonalába, mígnem a Tienanmen téri fegyveres oszlatás ellenzőjeként végképp eltűnt az élvonalból. Nem így a fiú...

KARAFIÁTH ORSOLYA: FAROK NÉLKÜLI OROSZLÁN! EZT AKARJÁTOK?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2017.11.12.


És most ne röhögj, mert nem vicces. Vélemény.

Nagy alvó vagyok, de ma már kilenckor kipattant a szemem. Csöndes, alvásbarát helyen lakom, többek között ezért is szeretem. Ma először éreztem, hogy az előbbi mondat múlt időbe kerülhet. Ugyanisegy kiskutya a szomszédban folyamatosan és szívtépően vonyít. Vagy ugat. Vagy nyüszít.Ez utóbbi a leginkább lélekbe markoló a hiábavalósága okán, igaz, ez a hang a leghalkabb is egyszersmind. Vajon mi lelte szegényt? Etetik rendesen? Megvan a napi elegendő sétája? Szeretik eléggé? Mennyire szenved? És ezzel rögtön jön is a kérdés:hol kezdődik az állatkínzás?Pár napja a Magyar Nemzeti Cirkusz – Richter Cirkusz csonttá soványodott idomított elefántja keltett közfelháborodást és indította az állatvédőket rohamra (nagyon helyesen), most pedig a budai kávézó, ahol egzotikus állatokat lehet(ett) simogatni, csapta ki a biztosítékot. Jogosan, bár a kávézó furán védekezik, főnöke szerint csak a higiéniával vannak problémák. Mármint hogy a kígyóknak szánt patkányok az embernek szánt húsok mellett hűlnek, például. Nos, szerintem maga a műfaj: cirkusz, látványos állatsimogató is felvet egy-két kérdést. A cirkusz persze válaszolt, hogyMambó, az elefánt jól van, a kép volt előnytelen,simán lehet, de a tényen, miszerint tán maga a műfaj erkölcstelen kissé, ez mit sem változtat.

És nem én vagyok az egyetlen, aki így gondolja: szerdai hír, hogy Olaszországban megtiltják a cirkuszi állatok használatát. (Már a szó, használat, fáj, a tárgyakat használjuk, ugyebár.) És nem az olaszok az egyetlenek, ők konkrétan a negyvenegyedikek a sorban. Mert mi a cirkuszi állatok sorsa? Idomítás, pattogtatás, falatokért ugráltatás, és amúgy a végtelen utak, a bezártság, a stressz...

EGYÜTTÉRZŐ KORMÁNY, DE EGYBEN RÉM ÉRZÉKETLEN IS

MÉRCE 
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.12.


A változatosság kedvéért kezdjük egy jó hírrel. Lázár János az eheti Kormányinfón elsőként reagált érdemben a közvéleményt hete óta foglalkoztató, hazai zaklatási botrányokra (pedig korábban is ő volt az, aki kimondta: a kormánynak nincs ebben az ügyben dolga, mi pedig akkor megírtuk, miért nincs ez így).

A Miniszterelnökség első embere közölte: a leghatározottabban elutasítják az erőszak minden megnyilvánulását és a hatalommal való visszaélés minden formáját.

Lázár szerint az áldozatok az elmúlt években nem tettek bejelentést “érthető okoknál fogva”, ez a személyes döntésük, és a magánszféra olyan része, amelyet illetően a kormánynak beavatkozási lehetősége nincs. És bár a miniszter úgy vélte, hogy a jog megfelelő védelmet biztosít, ha az áldozat él ezzel, de azt is jelezte, hogy ha az áldozatok oldaláról felmerül az igény jogszabály-módosításra, akkor azt mérlegelik, azonban minden eset más.

“A zaklatási ügyeket illetően a kormányzatban és a kormánypártokban az emberi méltóságot tartják a legfontosabbnak, ami ez esetben az áldozatok védelmét jelenti” – jelentette ki Lázár János.

Szóval ez valójában egy ilyen “hoztam is meg nem is” megoldás, de lényegesen jobb annál, mint amit a vakkomondorok kormánya (melynek miniszterelnöke “nem foglalkozik nőügyekkel“) eddig képviselt. Garancia persze semmire sincs, de örüljünk annak, hogy legalább egy kormánypárti, nem élből elutasító kijelentés is elhangzott az ügyben.

Már nem volt ennyire együttérző és problémaérzékeny Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, amikor a szociális munka napja alkalmából igyekezett szépeket mondani. Erős aránytévesztés ugyanis, amikor a szociális szféráért is felelős miniszter úgy értékeli a helyzetet, hogy: 
"már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban."

Főleg azért meglepő Balog kijelentése, mert forrás- és munkaerő-hiányos ágazatról beszélünk, ahol egy szociális munkás alig valamivel a létminimum felett tengődik, és bár a kormány szokás szerint nagy mellénnyel lobogtatja a szférában dolgozók béremelését (valóban, tény, azt ígérték, hogy idén év végére az átlagbér 208 ezer forintra emelkedik, őrület!), valójában a helyzet az, hogy a fizetések olyan sokáig nem emelkedtek, hogy a mostani emelések csak tűzoltásra jók...

MEGLÓGOTT A FIDESZ KONGRESSZUSRÓL 261 KÜLDÖTT

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2017.11.12.



Ma Fidesz kongresszus volt. Kijelölték az újabb feladatokat. Sajnos csak az egyik feladatot voltam képes megjegyezni a pártelnöki beszédből: "elmélyíteni politikánk szellemi és erkölcsi alapjait". Érdekes, Őcsény meg Farkas Flóri után azt hittem, szellemileg és erkölcsileg már elég mélyen vagyunk.

A további mélyülés érdekében a miniszterelnök külön üdvözölte az ilyesmiben eddig is élen járó személyt: "Háromszoros vivát Schmitt Pál elnök úrnak!" Sokat tettek a mélyre szállásért az újraválasztott alelnök, Németh Szilárd szavai is: "Tele van az ellenzék korrupcióval. Nem szabad megengedni, hogy ismét kifosszák az országot."

Végre megértettem, hogy elvbarátai csupán megelőző csapásként vittek el minden mozdíthatót. Nem baj, a kongresszuson azt is megtudtam, hogy "a magyar szellem néha elnémul, de meg nem hal". És tényleg: magam is konstatáltam, hogy néhány beszédnél itt is éppen elnémult a szellem...


TÁLLAI ANDRÁS VISSZAÉLT HATALMÁVAL, MAJD BÜSZKÉN KIPOSZTOLTA A FACEBOOKRA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.11.12.


Csoda történt: Tállai András a NAV elnöke elment Mezőkövesdre és hirtelen csökkenni kezdett a benzinár. Minderről Facebook-poszt is született. Üdvözöljük újra a kádárizmusban! 

Tállai András eredetileg közgazdász és üzemgazdász; politikai karrierjét Mezőkövesden kezdte, volt önkormányzati képviselő, aztán polgármester, aztán országgyűlési képviselő, végül a Belügyminisztérium államtitkára lett. 2015-től lett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, ugyanakkor maradt országgyűlési képviselői és államtitkár is.

Tállai András több dologról híres: Varga Mihály már rég megszabadult volna tőle, a falujában egymilliárdért építettek stadiont, egyszerre dolgozik NAV-elnökként és adótanácsadóként.

A legutóbbi húzása igazi párttitkáros húzás: rászólt a MOL-ra, hogy panaszkodnak az emberek Mezőkövesden a drága benzin miatt. Erre a MOL levitte a faluban a benzinárat. Tállai pedig kirakta a Facebookra, hogy mindenki láthassa, milyen eredményes fideszes képviselője ő az embereknek a gonosz multival szemben...

MINDEN, MINT A BÚCSÚBAN - LOVASI 50 AZ ARÉNÁBAN

HVG ONLINE - KULT
Szerző: NÉMETH RÓBERT
2017.11.12.


Az orfűi első felvonás után teltházas Aréna-fellépéssel ünnepelte fennállása fél évszázados jubileumát Lovasi András. A terjedelmes életmű minden sarkába bekukkanthattunk, ám voltak pillanatok, amikor azt gondoltuk, a kevesebb talán több lenne.

Ami az alapállítást illeti, az orfűi koncertről írt beszámoló utolsó bekezdéséhez fordulok sorvezető gyanánt: "A Lovasi-életmű nélkül értelmezhetetlen a magyar közelmúlt (ahogy mondjuk a 60-as évek az Illés, vagy éppen a 80-asok az Európa Kiadó és Kontroll Csoport nélkül). Az, hogy Magyarország nem volt annyira szar hely az elmúlt negyedszázadban, arról több minden más mellett ezek a számok tehetnek. Azt, hogy miközben továbbra is egy leszedált ország tapsolgat a szarnak, különféle világnézetű és életszemléletű emberek azért még tudnak közösen sírva-nevetve-meghatódva-megigazulva popdalokat üvölteni, ugyancsak ezek a dalok teszik."

Innen indulunk, attól a kulturális, generációs minimumtól, amit ezek a dalok meghatároznak, meg attól az elképesztően színes, széles, gazdag és mély életműtől, amelyet az 50 éves Lovasi pályafutása 30 éve alatt megalkotott, amit, ahogyan az a legjobb-legfontosabb dalszerzők esetében lenni szokott, maga az alkotó, a szerző személye határoz meg, és tart össze, és amibe - esetünkben - simán belefér a hideglelős gitárzene, a könnyed slágeresség, a mulatós, a népzenei ihletettség, az egy szál gitár vagy a gazdag zenekari megszólalás. A vicceskedés, meg az elszállás, az irónia, meg az elragadtatás.

És akkor itt a nagy mutatvány: ebből összerakni egy kétfelvonásos, összesen háromórás arénakoncertet, amely ülős is (mármint a nézők ülnek, és ez, mint alaphelyzet sok mindent meghatároz), de közben nem egységesen csendesülős (sőt, inkább nem az), hanem és viszont a teljes életművet szeretné kivonatolni. Ami egy nagy, hangos, mozgalmas, sokszereplős portré akarna lenni, nagyívű is, meg együttröhögős is, meg persze egy kicsit személyes is, és meghatós is. Ráadásul úgy, hogy történetünk főhőse 50 éves korában adja első arénakoncertjét. Nem egyszerű feladat, istenuccse...

KICSIT FÉLEK HAZAKÖLTÖZNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.11.12.


Alighanem a legtöbb határátkelőben valamikor (vagy akár többször is) felmerült a gondolat, milyen lenne visszaköltözni Magyarországra. Aztán ezt vérmérséklettől és az aktuális helyzettől függően adott válasz követte. Ilyen helyzetben van az eheti ajánló egyik választott posztjának szerzője is. Emellett kissé górcső alá vesszük a londoni divat vadhajtásait (inkább viccesen, mint komolyan), végül elugrunk egy kicsit pecázni a világ végére.

Vajon mit illik olyankor érezni, amikor az ember a nyugati jólétben lubickolhat? – tette fel a kérdést a Fromazs blog szerzője, és meg is adta a választ: természetesen örömöt és boldogságot. Ami meg is van, de nem teljesen felhőtlen. Hogy miért, az kiderül az alábbiakban.

„Milyen érdekes, hogy a saját magunk belső vívódásait mennyire nehéz megszüntetni. Nem úgy megy, hogy beveszem a gyógyszeremet és várom, hogy elmúljon a fejfájás.

Engem a társadalmi beidegződések és elvárások is nagyon szoktak nyomasztani, de most kezdem úgy érezni, így a negyven felé közeledve, hogy nem nagyon érdekel, hogy ki-mit gondol rólam, illetve az életemről. Ennek ellenére, mégsem tudom sokszor levetkőzni a belső szorongásaimat.

Vegyük például azt, hogy nagyjából 10 hónapig nem találtam munkát. Miféle ember vagyok én, aki nem dolgozik „csak” nyelviskolába jár és a családjával foglalkozik – gondoltam.

Milyen hülye voltam, hogy csak szapultam magamat – persze csak legbelül – miközben nagyon igyekeztem beilleszkedni, tanulni, barátokat szerezni. Főleg, hogy francia nyelvtudás nélkül esélyem sem volt semmilyen állásra. Most, hogy középfokon beszélek már és egy picit jobban értek is, most sincs igazából.

Külföldre menni azért jó, mert az ember annyi féle dolgot lát. Hiába éltem négy évig New Yorkban és láttam egyet s mást, Magyarországon élve még mindig úgy éreztem, hogy csak egyféle módon lehet élni.

Talán azért itt nyílt ki a szemem, mert a franciák mások. Itt nem munkamániásak annyira az emberek, mint Amerikában. Ahány emberrel összehozott az élet Nantes-ban, annyi féle módon élnek. (...)

Itt senki sem ítélkezik a másik felett és nem próbálja meggyőzni a maga igazáról, illetve irigykedést sem nagyon tapasztaltam. Igaz, az anyagi biztonság és a munkanélküli időszak állami támogatása nem hasonlítható az otthonihoz, szerintem ezért is tudnak a francia nők könnyebben úgy élni, ahogy szeretnének, és nem ahogy a kényszer diktálja...

BULVÁRORSZÁG

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2017.11.12.


Sok hasonló definíció létezik a bulvár fogalmára, de abban mind megegyeznek, hogy a bulvár egyszerűsített gondolatokat közvetítő, népszerűséghajhász, ismert emberekről – sokszor a rágalmazásig menő – pletykákat terjesztő médium.

Ha dr. Magyar György ügyvéd csak egyszer is elolvasta volna ezt a definíciót, talán nem süllyed le odáig, hogy egy bulvárlappal közölje, hogy irodája megbízást kapott Marton Lászlótól. De az ügyvéd úr még ennél is továbbment, azt sem átallotta a széles nyilvánosság elé tárni, hogy ügyfele „nem bírja tovább a zaklatást, amit kap a kialakult helyzet miatt. Az egészsége, lelki egyensúlya megroppant. Kifejezetten jogi értelemben neki van ügyvédje, de nincs ügye. Tanácsot kért, képviseletére adott teljes megbízást. Még fontolgatja, hogy beperelje-e Sárosdi Lillát, de ez valószínűleg nem fog megtörténni”.

Mindezt számos médiumban olvasva nem hittem a szememnek. Persze az is lehet, hogy az ügyvéd úrnak még nem volt ideje elolvasnia a 2017. június 13-án hatályba lépett új, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt. Persze ebben a kérdésben nem különbözik a régitől. A törvény mindjárt az elején ezzel kezdődik: „az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.”

Józan ésszel nem feltételezhetjük, hogy Marton László felhatalmazást adott volna ügyvédjének, hogy a bulvársajtónak nyilatkozzon kettejük jogviszonyáról. Arról meg szinte biztosan nem, hogy bármiféle pert fontolgatna Sárosdi Lillával szemben, és ezzel kapcsolatban ügyvédje még jóslásokba is bocsátkozzon. Ha mégis ezt tette volna, akkor ez úton megkövetem Magyar Györgyöt. Persze, ha megmutatja ügyfelének az erről szóló írásos felhatalmazását...

"A JELENLEGI IRODALMI KÁNON - AZ OKTATÁS MINDEN SZINTJÉN - A FENNÁLLÓ POLITIKAI STATUS QUO FENNTARTÁSÁT ERŐSÍTI"

ÁTLÁTSZÓ OKTATÁS BLOG
Szerző: atlatszooktatas
2017.11.12.



Kényes témát vetettek fel, mertek párbeszédet kezdeményezni és úgy tűnik, sikerrel járnak. A cambridge-i egyetem hallgatóinak története arról, hogy diákként is lehet változást elérni a fennálló oktatási rendben.

Most nyáron a Cambridge-i egyetem végzős hallgatói, akik egy posztkoloniális irodalom elnevezésű szabadon választható kurzusra jártak, az oktatójuk vezetésével vitába kezdtek arról, hogyan lehetne kitágítani az angol irodalmi kánont, hogyan lehetne új írókat bevonni a hivatalos irodalmi oktatásba. Az egyik hallgató, Lola Olufemi, összefoglalta a gondolatokat egy nyílt levélben, amit 100 diáktársával aláírtak, és elküldtek az angol tanszék vezetőjének júniusban.

A levél célja, hogy újragondolásra sarkallja az egyetem oktatóit az olvasmánylista bővítéséről és dekolonizálásáról, illetve hogy megjelenjenek a posztkoloniális gondolatok a hivatalos egyetemi oktatásban. Problémaként fogalmazzák meg, hogy a hagyományos irodalmi kánonban túlsúlyban vannak a fehér férfiak. Véleményük szerint ez az intézményesített rasszizmus veszélyét rejti magában, mert ignorálja és alulreprezentálja a szerzőket az ún. globális délről. Sajnálatos, írják, hogy diplomát lehet úgy szerezni a cambridge-i egyetemen, hogy nem találkozik a hallgató nem-fehér íróval egyetemi pályafutása során. Ez a jelenség pedig az oktatók körében széleskörűen elfogadott, alig kritizált és többszörösen igazolt. Azok a diákok pedig, akikben felmerül, hogy rassz-kérdésekkel, rassz-politikával és az Egyesült Királyságon kívüli irodalommal foglalkozzon, elbátortalanítja ez a közeg, illetve az a tény, hogy nehéz olyan témavezetőket találniuk, akik tudnak segíteni nekik ebben a témában. A kolonializmus hagyatéka azt jelenti, hogy a globális dél irodalma része a brit irodalomnak, a kettő erősen összefügg. Kérik az egyetemi vezetéstől, hogy teremtsék meg számukra a lehetőséget, hogy nem-fehér írókkal és posztkoloniális gondolatokkal is megismerkedhessenek, és ez a lehetőség ne merüljön ki abban, hogy van egy ilyen szabadon választható kurzus, illetve hogy kitesznek pár idézetet az angol tanszék falára. A lehetőség megteremtése azt jelenti, hogy újragondolják ezeket a problémákat, és párbeszédet folytatnak erről a diáksággal. Ne lehessen úgy diplomát szerezni, hogy a hallgató nem foglalkozik az adott irodalmi téma gender, rassz és osztály vetületével, illetve hogy legalább minimális szinten ne találkozzon koloniális, posztkoloniális és kisebségi írók gondolataival. A levél megfogalmazói hisznek abban, hogy az irodalom és az irodalom tanítás módszere nem apolitikus döntés eredménye.

A levél végén konkrét követeléseket is leírnak, ezek többek között a következők:

  • legalább két posztkoloniális szerző szerepeltetése minden kurzusnál,
  • a kar szervezzen előadássorozatokat vagy széleskörű olvasóköröket, amiknek a központjában posztkoloniális szerzők állnak,
  • legyen egy bevezető rövid szeminárium első évben, ami a posztkoloniális szövegekbe és gondolatokba adna betekintést,
  • párbeszéd a kurzusfelelős oktatók és a hallgatók között, hogy hogyan színesítsék az oktatást,
  • témavezetők oktatása,
  • a posztkolonialista témájú könyvek felhozatala a pincéből...

PUTYIN ORBÁN SEGEDELMÉVEL IGYEKSZIK SZÉTVERNI EURÓPÁT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI DÓSAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.12.


- Kovács Zoltán szerint a világ nem liberális és Magyarországon megálljt kell parancsolni a liberálisoknak;

- Trump csodálja az olyanokat, mint Orbán
- Európa számára nagy mázli, hogy Trump tojik rá



Daily Beast

Az orosz elnök arra használja Magyarországot, hogy annak segítségével szétrombolja Európát. A szerző, a Moszkvában élő újságíró, Anna Nyemcova úgy látja, hogy a szélsőjobbos magyar kormány nagyon is beleillik Putyin terveibe, hiszen osztja annak idegengyűlölő programját és az ellenfelek is közösek. Orbán Viktor az orosz elnök lelki társa. A magyar vezető első számú ellenségévé nyilvánította Soros Györgyöt, kerítést emelt a déli határon és bírálja az európai demokráciát. A Kreml mindehhez lelkesen tapsikol. Markov, az államfő tanácsadója nyíltan el is ismerte: szoros kapcsolatokat tartanak fenn Magyarországon minden jobboldali ideológussal, mert ez az egyetlen tagállam a Washington által irányított EU-ban, ahol a vezetők elég bátrak, és ki merik mondani, amit mindenki gondol a bevándorlásról és a liberálisokról.

A magyar társadalomban patologikus szintet ér el az idegengyűlölet, és a jövevényekkel szembeni félelem rettenetes dolgokat produkál, lásd az őcsényi esetet. Ha valaki meg akarja érteni Orbán Viktort, elég beszélnie Bencsik Andrással. A Demokrata főszerkesztője azt nyilatkozta a lapnak, hogy Soros veszélyes, keresztényellenes. Nem csak Magyarországot fenyegeti, hanem egész Európa megsemmisítésére törekszik. Ezzel szemben Martin József Péter a Transparency Internationaltől azt mondja, hogy a magyar politikai rendszer nem olyan végzetes, mint az orosz vagy az azerbajdzsáni. Valahol a liberális demokrácia és a diktatúra között helyezkedik el. Hibrid rezsim, amelyben vannak névleg független intézmények és szabad választások, ám a demokratikus biztosítékok nagy részét a hatalom tartja kezében. Ugyanakkor Kovács Zoltán szóvivő azt bizonygatta a riporternek, hogy a világ nem liberális, és Magyarországon meg kell állítani a liberálisokat, akik monopolizálni akarnak mindent. Úgy tesznek, mintha csakis ők hozták volna létre a jogállamot.

Az orosz külföldi hírszerzés egyik nyugdíjas tábornoka, Reszetnyikov, úgy véli, hogy a magyar politika példaként szolgál Oroszország számára. Az ortodox orosz politikus hozzátette, hogy az ő köreikben Sorost szintén sátánnak tekintik. Egyik társa, a szélsőjobbos ideológus, Dugin által két éve alapított TV elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy Magyarország világítótorony a kudarcot kudarcra halmozó unióban.

New York Times

A lap szerint az erős emberek korát éljük, és kérdés, ki védi meg a demokráciát, ha ez a korszak semmilyen ellenállásba nem ütközve nyomul, miután az Egyesült Államok feladja ezt a szerepét. Mi több, az USA saját törpe erős embere, Trump a jelek szerint irigységet érez a szerepkör olyan modelljei iránt, mint a kínai elnök, valamint a szaúdi koronaherceg, sőt – jóllehet ő a szabad világ feltételezett első számú vezetője - még dicséri is őket, noha egészen példátlan hatalmat építettek ki És akkor még ott van Erdogan, Egyiptom és a Fülöp-szigetek államfője, Orbán és Putyin. Az amerikai vezető nem egy közülük, ezt szerencsére az Egyesült Államok demokráciája nem engedi meg, de a pszichológiai profil alapján nagyon is beleillik a sorba, arról nem beszélve, hogy mennyire szeretné ő is hasonló mértékben ellenőrzése alatt tartani országát.

Az elnök egy tökfilkó, éppen akkor, amikor a demokráciának megint súlyos kétségei vannak önmagát illetően. Az ilyen időszakok nagyjából 40 évenként ismétlődnek. Ám korábban olyan vezetők emelkedtek fel, mint Franklin Roosevelt és Reagan, akik kiálltak a nyílt társadalom felsőbbrendűsége mellett. Ők tudnák, hogyan kell fenntartani konstruktív kapcsolatokat olyan rezsimekkel, amelyek jogi és politikai normái nem érnek fel az Egyesült Államok által követett ideálokhoz. A mostani elnök azonban nem az amerikai értékeket szolgálja...

EGY KÉP TÖRTÉNETE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.11.12.


Furcsa vonalat ír le körülöttünk a hozzánk kapcsolódó gyerekek életútja. Hol fent, hol lent, hol eltávolodva tőlünk, hol visszatérve. Akárhogy is van, az Igazgyöngy részévé válik sokuk életének. Ahová vissza lehet térni, ha baj van, vagy épp azért, hogy elmondhassák: minden rendben van.

A lány még alsó tagozatos korában csatlakozott hozzánk, mint legtöbben, a képzőművészeti oktatásunkhoz kapcsolódva. Jól behúzza ez a gyerekeket, bár, főleg az elején erre is külön haditerv kellett. Gyorsan beiratkoztak ugyanis azok, akik jó háttérrel rendelkeztek, akiknek szülei tudatosan megragadtak minden lehetőséget a gyerekeik fejlesztésére. De akiknél ez hiányzott, akik nem is fogták, mi ez, ők nem. Mert nekik hiába írtuk ki az általános iskolákban, hogy lehet jelentkezni, nem jöttek. És az ellenőrzőbe is hiába került be kis invitáló szöveg, nem olvasta el otthon sem senki. Itt, ha meg akartunk győződni arról, hogy értik-e, mit kínálunk, és ennek az ismeretnek a birtokában döntenek, előbb fel kellett keresni őket, elmesélni, átkódolva, hogy mi is ez a „rajz-iskola”. Így kerültek be hozzánk az első halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a szegregátumokból. Ma már ez fölösleges, az Igazgyöngy neve már “védjegy”, beépült a gyerekek és a szülők között is. De sokat kellett dolgoznunk azért, hogy ez így legyen.

Azt hiszem, ez is egy olyan terület, amivel dolga lenne mindenkinek, aki velük dolgozik. Hogy beépítsék a felkereső jellegű szolgáltatást a munkájukba. Így sok minden elmozdulna. De az irodákból, maximum „behívatva” fejlesztés nem, csak a büntetés rendszere működtethető. És az remekül működik is.

Nos, a hatalmas fekete szemű, sovány lányka végig velünk volt az általános iskolában. Ügyesen, lelkesen dolgozott, szépen fejlődött, pályázatokon is díjazták a munkáit. A családdal is kapcsolatban voltunk, volt még testvér bőven, sorban, ahogy nőttek, kapcsolódtak az oktatásunkhoz is. Aztán bonyolódott a helyzet. A nővére, és az anyja szinte egyszerre szültek. A lánynál az „apásítás” nem történt meg, igazából nem is tudtuk, kitől van a gyerek… és ha bogozni próbáltuk, rémült elzárkózást éreztünk. Közben az apjuk eltűnt, talán börtönbe került, már nem is emlékszem pontosan. Arra viszont igen, és ezt meg is írtam akkoriban a blogban, hogy a nagylány, akinek már kicsije volt, egyszer, mikor náluk jártam, mutatta kis füzetlapra készített rajzait, és kérdezte, nem járhatna-e be hozzám, rajzolni. Igent mondtam, és egy fél évig jött is, lelkesen, addig az anyja vigyázott mindkét kicsire.

Aztán visszatért az apjuk, de beteg lett, és rövidesen meg is halt. Nos, ezután többször keresett az asszony minket. A rokonok el akarták üldözni a házból őket, tartozásokat emlegetett, tisztázatlan tulajdonviszonyt, egyre zavarosabb volt a történet. Végül elköltöztek, két faluval arrébb, és elindult a lecsúszás. Onnan egy másik faluba mentek, a gyerekeket kiemelték, az asszony pedig Pestre került.

A fekete szemű lányt is elvesztettük, nem tudtunk róla, aztán váratlanul felbukkant. Párja lett egy másik tanítványunknak, mindketten nagykorúak voltak már. A fiúval szinte folyamatos volt a kapcsolattartásunk, azóta is, hogy kikerült tőlünk. Mikor a családjáról kérdeztem a lányt, azt mondta, ő már lezárta ezt a történetet, a nővérével tartja a kapcsolatot, ő itt maradt, ezen a vidéken, de az anyjával nem. Mert nem úgy él, ahogy ő azt szeretné. És kérdezte, megengedném-e, hogy járjon rajzra.

Ettől kezdve, bár meglehetősen hektikusan, de be-bejárt egy-egy órára. Közben lett egy kisfiuk, akkor a rajz szünetelt, de kapcsolatban voltunk. Amikor a kicsi elérte a bölcsis kort, újra megjelent a lány rajzolni is. A párja az ország másik végén vállalt munkát, havonta egyszer jött haza. A lány bejelentkezett közmunkára, és időnként bejött rajzolni. Hagytam, hogy azt fesse, amihez kedve van.

Az utolsó képén egy fekete szemű lány van. Hosszú haja átöleli a tájat, mint egy út, fut körbe a képen, dombokat és házakat visz. A levegőben fekete madarak repülnek. A kép nem a gyerekrajzok báját tükrözi. Inkább drámai. Benne van minden...

AZ EMMI SAJTÓOSZTÁLYA NEM HAMISÍTJA A HÍREKET, CSAK MEGKÍMÉL A FELESLEGES RÉSZLETEKTŐL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: B1blog
2017.11.12.


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága olvasata szerint azt írta az Európai Bizottság, hogy rohamosan fejlődik az oktatás színvonala hazánkban. Ha nagyon akarjuk, így is olvasható a most nyilvánosságra hozott jelentés. De tényleg nagyon kell akarni, mert egyébként pont az ellenkezőjéről szól. 

"Javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival"

- hirdeti büszkén az EMMI a napokban nyilvánosságra hozott sajtóközleményében az Education and Training Monitor 2017 című elemzésre hivatkozva. Magát a tanulmányt nem tartja fontosnak sem szó szerint idézni, sem hivatkozás formájában hozzáférhetővé tenni. Pedig érdemes átfutni az eredeti dokumentumot (PDF), gyorsan mutatjuk is a linket, Palkovics államtitkár úr bizonyára igen hálás lesz érte.

Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése

- olvashatjuk a kormányzati honlapon. Az idézett szövegrészlet valóban szerepel a november 9-én nyilvánosságra hozott hivatalos jelentésben. És még sok másik olyan mondat és adat is, amelyeket a kommunikációs főosztály elfelejtett megemlíteni. Nézzünk ezek közül néhányat, csak, hogy árnyaljuk a képet egy kicsit!

A valóban aktuális helyzetet mutató, ez év szeptemberében lezárt dokumentumban többek között az alábbi adatokkal találkozhatunk:
  • A képzési rendszert elhagyó fiatal felnőttek (a 18 és 24 év közötti korosztályt vizsgálva) száma 2013 és 2016 között az uniós átlagot tekintve csökkent, Magyarországon ezzel szemben nőtt.
  • A Magyarországon felsőfokú végzettséget szerzett külföldiek száma a kimutatás szerint drámaian visszaesett az elmúlt három évben. 
  • A felmérés külön kitér a 2015-ös PISA-teszt lesújtó eredményére, mint a magyar oktatási helyzet egyik legmarkánsabb mutatójára.
Ezek persze apró, átugorható részletek, hiszen mindössze nagyjából tíz oldalt tesznek ki a tizenkét oldalas elemzésből. Szóra sem érdemes semmiségek, amelyek elvonják a figyelmet a szöveg eszenciájáról...

MINDENNAPI MECCSEINK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.11.12.


Sorosbérenc futballszurkolók egy elvetemült csoportja, hogy szembe menjen Miniszterügynök Úr (by: özv. Dorozsmainé, kommentelő) naugye győzelmi jelentésével, kihívta egy meccsre a magyar láblabda válogatott hordát, mert tele lett a tökük a fiúkkal nagyon.

Casting is van, hatalmas az érdeklődés, de csak a kiválasztottaknak adatik meg a kéj, hogy szemtől-szembe alázzák meg azokat, akik gyomorfekélyük elsődleges okai. Véget ért az éjszaka, amely a valahogy kifutott Európa bajnokságon vette kezdetét, még a vizes lószar alatt is tartott, és egyetlen jelentése az volt, hogy ez az ország a lehetők legjobbika, miniszterügynökünk pedig tündöklő csillag a káprázatos égen.

Lófaszt mama, hogy a porba rántsuk a mámort gyurcsányi módra. A szurkolók azt is mondják, hogy direkt és pláne a tizenegy legrosszabbat választják majd ki a köznapi gladiátorok közül. Ők november 30-án feszülnének neki a kopott lábúaknak, mégpedig Telkiben, ahol a válogatott a nagy vereségek előtt pallérozódik, hogy el tudja viselni a pofonokat, mint most Luxemburg ellen is, ami kiborította a bilit.

Gonoszak ezek a szurkolók nagyon, bele sem gondoltak igazán, de ebből a játszmából a futballisták, az MLSZ, de senki futball környékén sertepertélő ingyenélő jól kijönni nem tud.

Ami a legvalószínűbb, hogy ebből a meccsből semmi sem lesz. Akkor azt kapják a képükbe, hogy még ellenük sem mernek kiállni. Ha lesz meccs, és győznek a kiválogatottak, akkor az lesz, hogy persze, a tolószékesek ellen megy a milliomosoknak. Ha meg lenne meccs, és a szurkolók győznének – ami azért valószínűtlen, de a móka kedvéért mégis -, akkor meg végleg nem marad itt kő kövön, az maga 2006. október 23-a, ha bele tetszenek gondolni az akkori mókába és kacagásba.

Ez nem zéró összegű játszma, itt csak a szurkerek nyerhetnek, de ilyet kitalálni nem elég az elvetemültség, végtelen elkeseredettség is szükséges hozzá. Mint ahogyan a magyar labdarúgás állapota leképezi a NER-t, ez a lépés úgyszintén...

ORBÁN ÉRTÉKRENDJE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.13.


A Putyinnal való összehasonlítás megállja a helyét, ha az eltérő kontextust is figyelembe vesszük -- amit ellenzéki tollforgatók azonban se ebben az összehasonlításban, se Horthyval szemben nem szoktak megtenni. Orbán tegnapi beszéde a globalista gondolkodás feletti átfogó európai győzelemről természetesen egybevág Putyin céljaival is, de teljesen más helyi értékkel. A putyini felfogás szerint az orosz nemzeti érdek más a Nyugattal szemben, mint az orbánista magyar misszió. Az előbbi nagyhatalmi-birodalmi, szlavofil és Európa-ellenes, minimum -melletti, az utóbbi kishatalmi-regionális, protestáns-sérelmi és köztes európai, de mindkettő hatalmi típusú, ami kétségkívül nem klappol a balos ellenzék liberális demokrácia melletti, a politikai értéket a jogállamisághoz és a proceduralitáshoz kötő eszményeivel. (Ez utóbbi esetben azonban jó szándékú voltam, mert ezt az eszményt hagyták parlagon heverni 2010-ig, és hogy ez nem volt véletlen, azt bizonyítja, hogy az utóbbi években sem tudtak erre az értékrendre ellenzéki politikát fűzni.)...

HAZAI MÉRLEGHINTA POLITIKA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.11.11.


Azt hiszem, talán nem vagyok egyedül, amikor esetenként a szórványos hírolvasást választom. Mármint akkor, ha a hírek elkezdenek egyoldalúvá válni. Aztán eljön az a pont, amikor az ember úgy érzi: egy-egy hír olyan, mint cseppben a tenger. Esetleg az utolsó csepp, amitől elindulnak a gondolatok. Nem egy esetben a már korábban körbejárt utakon.

Valami ilyesmi érzéssel olvastam, hogy Békesi László korábbi pénzügyminiszter egy nem igazán optimista elemzést írt a jelen állapotokról, illetve a választás kimenetéről. Függetlenül attól, hogy az ATV-ben nyilatkozó politikus írása közel egy hónapja jelent meg. Beleértve azt az óvatosságot is, amellyel a következtetések helyességét a választások fogják igazolni vagy cáfolni. Az óvatosság indokolt, mert könnyedén válhat önmegvalósító jóslattá egy olyan következtetés, amely a Fidesz bebetonozódását sejteti. Akkor is, ha egyet lehet érteni a Békesi által említett tendenciákkal. Ahogy azzal is, amely állapotról a „Függetlenség napja” című film juthat az eszünkbe. Ha emlékszünk, abban van egy olyan jelenet, amikor a megszállást előrevetítő főszereplő olyasmit említ, hogy először a kulcspontokat foglalják el a megszállók.

Békesi a pénztől kezdve a médiáig, működő infrastruktúrával és szervezetekkelFideszt említ. Ami valóban azt jelenti, hogy a kulcspozíciókat már megszállta a kormánypárt. Már csak azért is, mert ehhez hozzátehetjük az informális megfélemlítés olyan rendszerét is, amely a formális lehetőségekkel egütt már évek óta az erőszaktétel technológiáját idézi. Még az előző választások előtti időkből. De ez nyilván csak az egyik gondolati sor, amelyen elindulhatunk, ami felidéződhet. A másik az, ami szintén a korábbi választás korából köszönhet vissza. No, meg a gyarmatbirodalmak korából. Ami nem más, mint minden olyan tendencia formális, illetve informális erősítése, amellyel fokozható az ellenérdekelt felek közti megosztás. Ehhez, sajnos, nem kell hazánkban sok. Bőven elég egy kézfogás ezzel, egy gesztus annak, egy félmondat erősítése ettől, egy látszatmártírrá tétele amannak. Ez, a megfigyelhető kamupárt-képzési aktivizmussal teljesen megfelel a Fidesz populistáinak. Alkalmasint a Jobbiknak is...