2020. január 31., péntek

CÉLKERESZTBEN A CIGÁNYOK, ÜGYVÉDEK, ELÍTÉLTEK – CSÚCSRA JÁRATTA A GYŰLÖLETKELTÉST ORBÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.01.31.


Pénteki interjújában Orbán frontális támadást indított a többségi magyar társadalom vélt ellenségei ellen, és nem a migránsok miatt kelt ki igazán.

A miniszterelnök gondosan vezetett kérdéssor mentén foglalkozott az elmúlt hetek, napok fontosabb kérdéseivel, és egész pályás letámadást intézett az ügyvédi társadalom, az elítéltek és gyöngyöspatai romák jó része ellen.

Operatív törzzsel készülnek a járványra

Orbán először a koronavírussal foglalkozott: mint elmondta, felkészültek a betegség esetleges hazai megjelenésére – jó járványügyi szakembereik vannak, és operatív törzset állítottak fel, amit „Magyarország legjobb közigazgatási szakembere”, Pintér Sándor vezet, de tagja Kásler Miklós egészségügyi miniszter és az országos tisztifőorvos is.
Beszámolója szerint jelenleg nyolc magyar állampolgár van a fertőzészónában tartozó közép-kínai régióban – közülük heten haza is akarnak jönni, amit legkorábban a jövő héten tehetnek meg. Nem szabad pánikot kelteni az ügyben, de bagatellizálni sem szabad a veszélyt, jegyezte meg a miniszterelnök, aki óva intett a rémhírek terjesztésétől...

A GYŰLÖLET A FIDESZ SAJÁTJA, MÁR HOGYAN HATÁROLÓDHATNÁNAK EL TŐLE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.31.


Az ember szeretne nem foglalkozni azzal, hogy kicsiny hazánkban vannak sokan olyanok, akik hívószavakra, csatakiáltásokra gyűlnek, noha talán nem is igazán értik, hogy éppen miért, mi ellen vannak felháborodva. A tegnapi Niedermüller Péter ellen szervezett tünetésen is leginkább ez derült ki. Mert lehet ugyan, hogy ott végül sokan (pár ezer főről van szó) megjelentek, azonban ezeket az embereket legfeljebb a nem túl alacsony átlagéletkoruk és az Orbán Viktor iránt érzett imádatuk hozta öszze. Volt a tüntetésen persze minden, amire egy nyugdíjas Fidesz-rajogó vágyik – himnusz, nemzeti dal, székely himnusz, Bánk bán és természetesen Nélküled is –, ezért teljesen érthető, hogy ilyen szép számban összegyűltek. Arról már nem is beszélve, hogy mostanság békemenet sem volt, pedig ismételten óriási szükség lenne rá. A migránsok minden irányból támadnak, hogy Soros György aknamunkáját már ne is említsük. Egyszóval óriási szükség volt erre a megmozdulásra...

SZÁJER ÉS DEUTSCH LEBUKOTT, ITT A VIDEÓ

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.01.31.



  Futótűzként terjedt el az interneten az 
  Európai Parlamentben készült ritka megható, 
  pár perces videó, ami a britek kilépését 
  szentesítő szavazás után készült a 
  képviselők közös énekléséről. Azt már Kész 
  Zoltán volt országgyűlési képviselő, a 
  Mindenki Magyarországa Mozgalom 
  alapítója szúrta ki, hogy a videón a Fidesz 
  két prominense is feltűnik. Árulkodó f
  filmkockák következnek!

  „Ha valaki meg akarja érteni a Fidesz   

  elszigeteltségét Európában, nézze meg 0:12 
  másodpercnél Szájer József meglepettségét 
  és 1:06-nál Deutsch Tamás tanácstalanságát, miközben az egész Európai Parlament énekli a szeretet és soha el nem búcsúzás dalát, az összetartozás himnuszát, üzenetet küldve a briteknek: mi mindig egyek leszünk a sokszínűségben” – írta Kész Zoltán a Facebookon.

AMIÓTA MÉRIK, NEM VOLT ILYEN ROSSZ A DEMOKRÁCIA MEGÍTÉLÉSE A VILÁGBAN

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.01.31.


3500 közvélemény-kutatást elemeztek az elmúlt évtizedekből a cambridge-i egyetem politológiai intézetének kutatói, és arra jutottak, hogy amióta alapos felmérések készülnek az emberek véleményéről, azóta nem állt ilyen rosszul a demokrácia ügye a világban, mint most.

Különböző felmérések alapján azt vizsgálták a kutatók, hogy mennyire elégedettek az egyes országok lakói a hazájukban lévő demokrácia állapotával. Arra jutottak, hogy a fejlett világban szinte mindenhol elégedetlenebbek az emberek, mint korábban, bár van néhány kivételes régió. Az egyik ilyen kivételes hely egyébként pont Magyarország és szomszédai (Románia kivételével), a másik kivételes régió pedig Skandinávia.

Összességében 47,9 százalékról 57,5 százalékra növekedett 1995 óta azok aránya, akik demokratikus országban élnek, és elégedetlenek hazájuk politikai rendszerével. 2005-ben voltak a szabad világ polgárai a legelégedettebbek, akkor csak 38,7 százalék volt kritikus a saját rendszerével szemben.

A felmérés szerint a legdrámaibb visszaesés az USA-ban tapasztalható. Ott 1995 óta 34 százalékponttal, azaz a lakosság egyharmadával nőtt az elégedetlenek aránya. Az angolszász országok közül Új-Zélandon kívül mindenütt nőtt az elégedetlenség: Ausztráliában 19, Nagy-Britanniában 18, Kanadában 10 százalékponttal...

HORVÁTH VIKTOR: MEGCSINÁLJUK OKOSBA, EBBŐL ÉL A MINDENKORI VEZÉR, AKÁR LIBSI, AKÁR ORBÁN HÍVŐ - Ő VAGY ÉN? Ő VAGY ÉN. VÁLASZ KARAFIÁTH ORSOLYÁNAK.

24.HU
Szerző:  HORVÁTH VIKTOR
2020.01.30.



Karafiáth Orsolya szerint kapitulálás, hogy a Térey-ösztöndíj negyvenöt díjazottja elfogadta az apanázst.

Kapituláltunk. Mi? Ez a többes szám közösséget sugall – meg a katonai nyelv is. Akik együtt kapitulálnak, azok egy csapatban küzdenek, és lehet, hogy ez a közösség nem is csak szolidaritás, hanem egyenesen sorsközösség abban a csapatban. Volt itt ilyen?

Kik vagyunk, akik ezt a kapitulációt együtt csináltuk?

Az ellenzéki értelmiség sokféle:
- van, akinek nincs pénze

- és van, akinek van – akár mert 2010 előtt jó kapcsolatai voltak politikusokkal, vagy a családból jött a vagyon ’89 előttről, vagy mert szívós munkával képes volt elérni, hogy a piac eltartsa őt, vagy jó vezetői képességeivel szerzett hatalmat és befolyást, vagy a kiváló munkája miatt van tekintélye és szava, vagy mert mindig, mindenkivel ügyesen kollaborált, vagy mert éppolyan klientúrát épített maga alá, ahogy elődeink a Kádár, Horthy, Orbán stb. korokban, vagy mindezek együtt.

Tőlem sem idegenek ezek a verziók, közülük csak kevésre vagyok képes, de amelyikre képes vagyok, azt csinálom, viszont lehet, hogy a többire is vágyom. A pénzre biztosan.

Na de hol itt a sorsközösség?

A többség csóró, a jómódúak éppúgy a saját vazallusukat, rokonukat, tanítványukat juttatják munkához, ösztöndíjhoz, lehetőséghez, ahogy ezt a kormánypárti hatalmasok csinálják, a csórók pedig szintén így csinálják, ha tehetik, mert ezen nőttünk fel mindannyian. Na, ez a sorsközösség.

A libsik nem annyira hatékonyak ebben, mint a NER, de attól még ilyenek a libsik is. (Továbbá a libsik nem zárnák el az országot a nyugat szellemétől – hatalommegosztás, átláthatóság, szolidaritás, esélyegyenlőség, pluralizmus, mobilitás, jog –; ha ők mindannyian nem is pontosan így működnek – és nem akarnák a középkorban vagy Ázsiában tartani az országot. Egyébként mindenük ugyanolyan.)...

A WHO ÉLETBE LÉPTETTE A VILÁGMÉRETŰ EGÉSZSÉGÜGYI VÉSZHELYZETET

INDEX
Szerzők: MOLNÁR CSABA, CSURGÓ DÉNES
2020.01.30.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az imént befejeződött genfi tanácsülésén úgy döntött, hogy a kínai Vuhanból kiindult koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt.

A WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesusa tanácsülést követő sajtótájékoztatón hosszan méltatta a kínai kormány és hatóságok munkáját. Adhanom a héten Pekingben is járt és azt mondta, soha nem látott még járványhelyzetben olyan mozgósítást, mint amit Kínában látott, és ha a kínai hatóságok nem reagálnak ilyen gyorsan, biztos, hogy már több halálos áldozatot követelt volna a vírus. A főtitkár azt is mondta, hogy a krízishelyzet bejelentése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szervezet nem találná megfelelőnek a kínai reakciót. A WHO vezetősége azt is bejelentette, hogy

NEM JAVASOLJA, SŐT, ELLENZI, HOGY BÁRMILYEN ORSZÁG KERESKEDELMI VAGY UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOKAT VEZESSEN BE KÍNÁVAL SZEMBEN.


Viszont ahogy az ebola- és zika-járványok esetében, most is nemzetközi reakcióra van szükség, hogy megállítsák a járvány globális terjedését...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNNAK 10 HÓNAPJA VOLT BIZONYÍTANI, DE EBBŐL NEM LETT SEMMI - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.31.


Süddeutsche Zeitung 

A lap szerint Orbán Viktornak volt 10 hónapja, hogy bebizonyítsa: a Fidesz tényleg az Európai Néppárt (EPP) tagja akar maradni, ám ebből nem lett semmi. Viszont sokak számára kényelmes, hogy továbbra is érvényes a tagság felfüggesztése, de ettől még a provokációk folytatódnak. A kommentár megállapítja, hogy ami idáig történt, azt úgy is össze lehet foglalni: a kereszténydemokraták behúzzák fülüket-farkukat, igyekeznek kibekkelni a dolgot, próbálnak mindenkinek a kedvére tenni és a döntést bizonytalan időre elhalasztják. A német uniópártok óvnak a túl gyors lépésektől, pedig hát ilyesmiről szó sincs. A magyar kormányfőnek lett volna épp elég ideje, hogy megmutassa: nem lesz több mocskolódó hadjárat, mint amilyen Juncker és Weber ellen zajlott, továbbá a jövőben nem vádolja Sorost az illegális migráció támogatásával. A konzervatívok pedig vehették volna komolyabban a jogállam lebontása miatt aggodalmakat, de nem tették. Nemzetközi szervezetek évek óta dokumentumokkal támasztják alá, hogy Magyarországon a Fidesz átfogó irányítása mellett leépül a demokrácia, ugyanakkor erősödik a korrupció. De hogy az EPP rágja a gittet, az sokaknak jó. A pártcsaládon belül a bírálók mondogathatják, hogy továbbra nyitva van a kizárás lehetősége. A Fidesz támogatói ezzel szemben hivatkozhatnak arra, hogy a kötelékek nem szakadtak el és helyet kell adni a valamivel konzervatívabb nézeteknek is. Az mindenesetre pikáns, hogy a CDU-CSU mellett éppen a mélyrepülést bemutató spanyol, olasz és francia kereszténydemokraták pártolják Orbánt, de hát félnek saját országukban a jobbos pártoktól. A status quo már csak azért is kedvező, mert ily módon a 12 fideszes képviselő továbbra is a néppárti frakció tagja marad, és ők az esetek túlnyomó többségében tudják, melyik gombot kell megnyomni, hogy az kivívja a csoport vezetésének tetszését. Márpedig ezek a voksok befolyást biztosítanak Orbánnak, és így tovább fenyegetőzhet azzal, hogy összeáll a PiS-szel illetve a Ligával. A jövőben is fennáll továbbá a lehetőség számára, hogy kilépjen az EPP-ből, tiltakozásul amiatt, hogy az állítólag balra tolódott. Hogy azután a magyar kormányfő kiről gondolja azt, hogy igaz barátja, az kiderül az úti programjából: jövő hétfőn, amikor a Néppártnak eredetileg határoznia kellett volna a Fidesz sorsáról, akkor ő épp Rómában lép fel olyan ultrakonzervatív politikusok társaságában, mint Salvini.

Ha nem egyesülsz, véged, ez a magyar ellenzék nagy dilemmája, de nem lesz könnyű szembeszállni Orbán Viktorral. Elvileg persze volna oka a riadalomra a politikusnak, aki 10 éve vaskézzel irányítja az országot. Októberben megalázó módon elvesztette a vezetést Budapesten és 10 másik nagyvárosban, miután a vele szemben álló erők képesek voltak összefogni. Ugyanezt a trükköt akarják bevetni két év múlva is. Ha sikerül, akkor a Fidesz elvesztheti a kétharmadot. Orbán újévi beszéde ennek megfelelően már roppant nyuszi volt a korábbiakhoz képest, elmaradt a kirohanás a külső és belső ellenségekkel szemben. Csakhogy az ellenzéki terv útjában ott áll egy nagy „ha”. Mert cseppet sem lesz könnyű megállapodni közös jelöltről mind a 105 választókörzetben, de még keményebbnek ígérkezik kialakítani a közös pártlistát. A legfogósabb feladat azonban az, hogy megfelelő valakit találjanak miniszterelnöknek. Az egyik kézenfekvő esélyes Karácsony Gergely, csak éppen Orbán máris gúzsba köti, amikor a fővárosnak szánt állami támogatást attól teszi függővé, megépül-e az új atlétikai stadion. Márpedig a főpolgármester azt mondta a kampányban, hogy ő nem szeretné. Azon kívül kitart amellett, hogy nem pályázik, ki akarja tölteni a hivatali idejét. Mások azt várják, hogy visszatér Gyurcsány Ferenc, bár pártjának támogatottsága jobbára 10 % alatt marad. De a legtöbben nem őriznek róla kellemes emlékeket kormányfőként. Ő maga is elismeri, hogy megosztó személyiség, és inkább a feleségét ajánlja. Ám lehet, hogy neki sem nagyon akaródzik ringbe szállnia. Az elemzés a további esélyesek közé sorolja Donáth Annát, viszont bennfentesek szerint lehet, hogy ő sem kíván pályázni a tisztségre. Az igazi gond az, hogy Orbán nem tűnik legyőzhetőnek. Kivédte az EU kifogásait a jogállam leépítése miatt, a gazdaság prosperál. A korrupció lehet az Achilles-sarka. Csakhogy egy diplomata szerint a vesztegetések nem érdeklik a magyarokat, amíg a bérek egyre csak mennek felfelé.


Kelet-Európában geopolitikai civakodásba fordult a holokauszt történelmi emléke, írja az Ogyesszai Szemle főszerkesztője, aki annak idején szintén sok rokonát vesztette el a népirtásban. A megosztottság úgy került felszínre, hogy Oroszország összehangolt kísérletet tett a Szovjetunió háborús szerepének átértelmezésére, ám a lengyelek nem fogadták el, hogy felelősek lennének a harcok kirobbanásáért, és inkább a Molotov-Ribbentrop-paktumot emlegették. A helyezkedés kicsinyes, de nem meglepő. A térségbe immár visszatért a nacionalizmus. A kommunizmus idején elnyomott országok keresik a használható múltat. A revizionizmus javarésze cinikusan önérdekeket szolgál. De itt nem egyszerűen Kelet-Európáról van szó, hiszen az EU főként abból nőtt ki, hogy a földrész miként birkózzon meg a holokausztért viselt felelősséggel. Az egyik fő választóvonalat a Shoa és a nacionalizmus jelenti a kontinens két fele között. Budapesttől Varsóig, Kijevtől Chisinauing, a szocializmus meghiúsította a történelem feldolgozását. Így a nemzetek a rendszerváltás után először elfogadták a Nyugat értelmezését, de nem egyszer s mindenkorra. A történelmi revizionizmus mindenütt jelen van a térségben, az unió sikertörténetének tekinthető balti köztársaságoktól kezdve az illiberalizmus felé tartó magyarokig és lengyelekig. Ami a leggusztustalanabb nacionalizmus és a szélsőjobb ismételt felbukkanásában, annak javarésze azzal függ össze, hogy nem végezték el a gyászmunkát. De ettől még igaz, hogy a világ nem ismeri el kellőképpen a nem zsidó lakosság hatalmas szenvedését a nácik alatt a lengyeleknél, ukránoknál és a fehéroroszoknál. A nacionalizmus újjáéledése válasz a jogos sérelmekre. Szóval itt kölcsönös megértésre van szükség a két fél részéről. Ám leginkább arra, hogy megbirkózzanak napjaink geopolitikai realitásaival, közben viselve a történelem amúgy is súlyos terhét.
FT 

Donald Trump és Benjamin Netanjahu a populisták legfelső osztályában focizik és mindketten pontosan tudják, hogy kell játszani azt, hogy kéz kezet mos – mutat rá a kommentár. Kiemeli, hogy bizonyítja ezt az új amerikai béketerv, mivel az csakis Izrael érdekit szolgálja. Már túl azon, hogy javítsa mindkettejük újraválasztási esélyeit. Trump esetében a cél egyértelműen az, hogy elvonja a figyelmet az alkotmányos vádemelés ügyében zajló szenátusi vitától. Függetlenül attól, hogy a két állam megteremtését célzó javaslat meg fog bukni. Az izraeli vezetőnek ugyanakkor nem sikerült mentességet kiharcolnia az ellene folyó korrupciós vizsgálat kapcsán, de az érvei ugyanazok, mint amerikai kollégája esetében. Mármint hogy a „mély állam hamis hírekkel boszorkányüldözésbe kezdett ellene”. Két dolgot lehet itt jól megfigyelni. Az egyik, hogy teljesen elfogadottá válik a populizmus, ebben Netanjahu volt az úttörő. Ő mondta azt elsőként, hogy a népet képviseli az elittel szemben, meglovagolta az etnikai ellentéteket, és sötét idegen erőkre mutogatott, többnyire Sorosra, az állítólagos arab választási csalás kapcsán. Mindazonáltal ezek a módszerek beválnak. A politikus a leghosszabb ideje hatalmon lévő miniszterelnök Izraelben és nemzetközileg sem szigetelődött el. Orbán és Salvini a nagy csodálói közé tartoznak. A populisták világligájában egyfajta védőszentnek számít. A másik lényeges jelenség, hogy mind Trump, mind Netanjahu megveti a hagyományos diplomáciát. Együttműködésük segít kibővíteni a populista vezetők hálózatát. Megosztják egymással a módszereket, a szóképeket, kölcsönösen ihletet adnak a másiknak. A győzelmet mindennél többre becsülik és ki is tudják vívni. Világítótoronyként szolgálnak egymás számára, de csupán önmagukat világítják meg.

A lap azon tanakodik, hogy a britek mai kiválása után melyik ország veszi át az unió legkülönösebb tagjának szerepkörét, de gyorsan hozzáteszi, hogy pályázó van éppen elég. London mindig is kilógott a sorból, de azért hasznos volt, hiszen az EU liberális elképzelését támogatta, bástyaként dacolt a központi irányítás ellen. És a saját magáról sugallt képpel ellentétben ritkán maradt magára. Hiszen Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia is támogatja, hogy fogják vissza a közösségi költségvetést, ne kelljen többet beadni. Az európai védelmet tekintve a lengyelek lehetnek a britek örökösei, mint a status quo legfőbb őrzői azokkal szemben, akik háttérbe akarják szorítani a NATO-t. De már messze nem olyan nagy a lelkesedés a szövetségi Európa iránt, mint jó 15 éve, itt teljesen általánossá vált London felfogása. A franciák a gazdaságban nagyobb szerephez szeretnék juttatni az államot, velük szemben a hollandok kardoskodnak leginkább a szabad piac mellett, így ezen a téren ők veszik át Nagy-Britannia örökét. Viszont nem igaz, hogy az angolok nélkül nagyobb lesz az EU-ban az összetartás. A kemény pénzügyi fegyelem lanyhulni látszik, ha a franciákról van szó. A Visegrádi Csoport külön véleményt jelentett be a migrációs politika kapcsán, amikor egyszerűen nem tartotta be a közös játékszabályokat. De végül mindent mérlegelve, a címet alighanem Dánia érdemli ki, hiszen annyi esetben vonta ki magát az együttes szabályozásból, hogy az már megüti a brit szintet.

ELJÖTT A BREXIT NAPJA, SÍRJUNK VAGY NEVESSÜNK?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.01.31.


Kár is lenne szépíteni, szomorú a mai nap az Európai Unió és az Egyesült Királyság történetében, a jövő pedig még kevesebb jóval kecsegtet a csatorna egyik és másik oldalán is. A britek távozása 47 év után szabad szemmel is jól látható lyukat üt az EU egyáltalán nem sziklaszilárd falán, a brit társadalomban pedig eddig szunnyadó konfliktusokat hozhat a felszínre. Siker vagy bukás lesz a Brexit?

Pénteken, brüsszeli idő szerint éjfélkor leeresztik a brit zászlót az EU brüsszeli központjában, ugyanekkor Londonban a parlament épületének minden sarkában felvonják az Egyesült Királyság egységét jelképező lobogót: ezzel 47 év és egy hónap után hivatalosan megszűnik a szigetország európai uniós tagsága.

A Brexitről 2016. június 23-án döntöttek a britek egy véleménynyilvánító népszavazáson: a szavazók 51,2 százaléka voksolt a kilépésre. Az azóta eltelt több mint három és fél év egy fájdalmas és fárasztó válóperrel telt, ahol meglepő módon az elhagyott fél sokkal jobban tudta, mit akar. A folyamat így soha nem látott politikai-alkotmányos válságot hozott az Egyesült Királyságban...


ITT A BREXIT NAPJA: INKÁBB FELLÉLEGZÉS, MINT ÜDVRIVALGÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: R. HAHN VERONIKA, HALMAI KATALIN
2020.01.31. 


Rövid távon kevés változást fognak érezni a britek az alkotmánytörténeti lépés után.

Sajtónyilatkozatok, kormányzati és agytrösztöktől származó tájékoztatások alapján, nem is beszélve a baráti-családi beszélgetésekről úgy tűnik, kevés brit köszönti ujjongva az Európai Unióból távozás péntek éjfélkor bekövetkező pillanatát. A bizonytalan jövőre való tekintettel indokolatlan üdvrivalgásokra leginkább a nagy többséggel a kilépésre szavazott észak-angliai településeken kerülhet sor. A skótok, északírek, londoniak jelentős része érez 43 hónappal a referendum után is haragot és csalódottságot, de a 60 milliós szigetországban leginkább érvényesülő hangulat alighanem a fellélegzésé, amiért lezárul egy hosszú, nehéz, megosztó fejezet. Matthew Flinders sheffieldi politológus nyilatkozata jól összegzi a helyzetképet: "Kétségtelenül brit alkotmánytörténeti pillanat érkezik el, de ehhez képest nagyon is tompa puffanással ér földet". 

A következő tizenegy hónapban kevés változást fognak érzékelni a britek. Az Egyesült Királyság része marad az egységes piacnak és a vámuniónak, alkalmazkodnia kell a közösség szabályaihoz, hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, ám a szerdai brüsszeli ceremóniát követően nem vesz részt a döntéshozatalban, nem képviselteti magát az Európai Parlamentben. Miközben sok szó esik az Egyesült Királyságba való bevándorlásról és az új, az ausztráliai pontozásos rendszeren alapuló munkavállalási lehetőségekről, de főleg korlátozásokról, sokan látnak a Brexitben bizonyos szociális vandalizmust, ami megakadályozhatja számukra, hogy az EU többi 27 tagországában éljenek és dolgozzanak...

CSUHÁSOK! TÉRDRE, IMÁHOZ!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.31.


Niedermüller Pétert a közeljövőben meg fogják verni. Nem tudni pontosan mikor, nem tudni hol – egy sötét sikátorban –, nem lehet előre látni, hányan, de megverik. Erről két ember tehet: ő és Orbán Viktor. Niedermüllerben tegnap testet öltött a liberális gonosz, aki a létében fenyegeti a nemzetet, amely fehér, hetero és keresztény. Ha az egy a tábor identitása eddig bizonytalan volt, és csak az Orbán Viktor iránti sötét, ismeretlen eredetű vonzalom tartotta egyben, most ebben a három jelzőben megtalálta önazonosságát, azt, ami mindenki mástól megkülönbözteti. Egyben el is különítette őket az összes többitől – színes, meleg, buddhista vagy hitetlen – föléjük emelte önmagát, és tárgyiasította a cél nélküli gyűlöletet.

Orbán vetése beérett, innentől éles a vonal a fehér, hetero és keresztény, valamint minden más között, az előbbi a magyar, az utóbbi az idegen, voltaképp a migránssal egyenértékű, akitől meg kell védeni a hazát. Ebbe bele fognak tartozni a zsidók (nem keresztények), cigányok (nem fehérek), a melegek (nem heterók), és ne legyünk szégyellősek kimondani, ezzel előttünk áll a nácizmus maga. Erről tehet Orbán Viktor, Niedermüller pedig arról, hogy ha így mondta ha úgy, ha nem így értette hanem másképp, de alkalmat adott arra, hogy mindez artikulálódjék. Nem történt egyéb most, mint kimondatott, ami lappangva a levegőben volt amúgy is, Niedermüller csak katalizátor volt a folyamatban.

De őt fogják először megverni, aztán a többieket, minket szép sorjában. A tegnapi tüntetésen az volt a legkülönösebb, hogy ugyan senki nem figyelt föl rá, de az testesült meg benne, amiről Niedermüller beszélni akart voltaképp. A fehér, hetero és keresztény kirekesztésről, amikor az ostobák azt hitték, ebbéli minőségüket bírálja (fehér, hetero és keresztény), holott csak a belőle fakadó magatartást, ezt, amit tegnap is láthattunk. Így igazolta a demonstráló tömeg azt, amit Niedermüller voltaképp mondott, csak ők mást képzeltek bele, és mókásan öngólnak is lehetne nevezni a cirkuszt, ha nem lenne elborzasztó, pedig az. Régről ismerős ez, Márai is erről írt, amikor a „kereszténymagyar” „úriemberekről” beszélt...