A szeretetet, vágyat, és veszteségérzetet tartják a legfontosabb emberi kérdéseknek. Megénekelték a tinédzserkorunkat, dalszövegeik tartalmazzák sóvárgásainkat a szerelem iránt, megénekelték a csalódásainkat, szeretni akarásunkat, ők a magyar alternatív könnyűzene egyik legmeghatározóbb zenekara több, mint húsz éve. A 30Y tizedik stúdióalbuma december elsején jelent meg. Az albumon énekelnek társadalmi felelősségről, kollektív bűntudatról, közönyről, és a kultúra szabadságának féltéséről. A Telex After vendégei Beck Zoli, a 30Y frontembere, és öccse, Beck Zaza, a zenekar dobosa voltak. Az adásban mesélnek arról, milyen következményei lehetnek annak, hogy felnőtt tartalomnak számít egy kiállításon egy kép, amin két férfi csókolózik, mit jelent ideológiai értelemben antikapitalistának lenni, miért lengi körül a lemezt a részvét, és miért nem mehet le az Éhezők jóllakottakcímű szám a Petőfi Rádión...
Nagy megtiszteltetés volt Zuglóban vendégül látni Stefano Bottoni történészt, aki örömünkre nem fél politikusok társaságában mutatkozni. Az ő egyik szakterülete egyébként a határon túli magyar kisebbségek elnyomásának kutatása, de most talán az anyaországi magyarok tömegeit is elnyomó rendszert leíró „A hatalom megszállottja – Orbán Viktor Magyarországa" című könyve miatt forog többet a neve. Rózsa András polgármesterjelölttel közösen a zuglói Bosnyák téri gigantikus NAV székház beruházása kapcsán beszélgettünk vele magáról a rendszerről, ami lehetővé tette ennek a gigantikus szörnyszülöttnek a megvalósítását Zugló szívében (vagy például lehetővé tette Budán a Normafa teljes szétverését is). Jó előadóként Stefano Bottoni természetesen megtalálta a közös halmazt a határon túliak, az Orbán-rendszer és Zugló közt: a Bosnyák téri monstrumot építő Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát. Róla például kevesen tudják, hogy szülőfalujában, a hatezer lelkes Gyergyóremetén épített egy komplett repülőteret, hogy repülőgéppel hozza-vigye a munkásait, egyebek mellett a Puskás Stadion építésére. Ez volt az ő nagy dobása, ezzel tette le a névjegyét nevet a Orbán-rendszerben.
Ez azt is mutatja, hogy az, amit Orbán Viktor felépített, túlmegy Magyarország határain, ez már egy regionális rendszer. És nem csak a határon túli magyarokat jelenti, de a boszniai szerbeket is nagy pénzekkel támogatják, előkészítve a kiszakadásukat. Ugyanezek a kavarások mennek Szerbiában vagy Szlovéniában – utóbbi helyen komoly médiaportfóliót vásároltak össze és működtettek propagandagépezetként. Ez pont olyan külföldi befolyásszerzés, mint ami ellen a kormány annyira berzenkedik.
A történészt persze az érdekli, hogyan alakulhatott ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Bottoni a 2000-es évek első felére teszi azt, hogy valami elromlott, csak akkor ezt sokan nem vették még észre. A rendszerváltás kudarcai miatt megszűnt az a konszenzus, ami a posztkommunista demokrácia mögött állt. 2010-ben a döntő többség, a Fidesz mellett a Jobbik és az LMP szavazói is váltást akartak. Csakhogy az első kétharmad kidobott mindent, a fékeket és ellensúlyokat, és ez már hozta magával a többi kétharmadot. A rendszer lényege Bottoni szerint a gazdasági rendszerben érhető tetten: az állami szereplők és multinacionális cégek 2010 után létrehoztak egy szörnyszövetséget. A magánszektor nagyjából piaci körülmények között működik, de állandóan lavírozik a politikai rendszerben. Ha nagyon szembe menne a politikával, nem tudna profitot termelni. A KKV szektor teljesen lemaradt, mert a kormány csak szavakban támogatja, és van az állami szektor meg a NER-lovagok, akik az állami és uniós források leszívására szakosodtak.
A „state capture”, vagyis állam foglyul ejtése pontosan arról szól, hogy az állam foglyul ejti a gazdaságot és együtt hoznak létre egy egészségtelen rendszert. Ilyen nagy tőkekoncentráció a Horthy-korszakban sem volt, de persze, a NER is a magyar történelemből átörökölt mintákkal dolgozik. Ezek megértése nélkül nehéz megtámadni a rendszert, és itt jön elő Magyarország egyik nagy hiányossága: szemben más, volt szocialista országokkal, itt nem volt demokráciára nevelés. Ezért nincsenek sztrájkok vagy komolyabb tüntetések, nem tanulták meg az emberek, hogy bizonyos ügyekben ki kell állniuk magukért.
Stefano Bottini kulcsszava – a könyvében is ez áll – a varázstalanítás. Orbán Viktor nem varázsló, rendszere pedig nem valami varázslat. A valóságot kell megnézni, elfelejteni a legendákat, és akkor látjuk, hogy mire jutott, mit csinál valójában. A parlamenti politizálás szerinte is csak asszisztál a színjátékhoz, a valódi munkát helyben, kis közösségekben kell elkezdeni.
Oroszország mostanra háborús alapokra helyezte gazdaságát, miközben az Egyesült Államok hadiipari termeléséről kiderült, hogy nem képes Ukrajna fegyverszükségleteit kielégíteni és egyidejűleg saját készleteit is feltölteni.
A NATO európai tagjainak sürgősen fokozniuk kell hadiipari és katonai képességeiket, hogy elrettentsék Oroszországot attól, hogy az USA és Kína között az évtized második felére várható konfliktust az észak-atlanti szövetség megtörésére használja ki – figyelmeztet csütörtökön közölt elemzésében a brit RUSI védelmi és biztonsági agytröszt főmunkatársa. Justin Bronk szerint az Egyesült Királyság és a legtöbb NATO-szövetséges ország erejét 2023-ban érthetően Ukrajna támogatása, egy sor gazdasági és társadalmi kihívás, legutóbb pedig Izrael és a Hamász váratlan háborúja kötötte le, elterelve figyelmüket a következő évek még súlyosabb fenyegetéseiről.
Mint írja, Oroszország mostanra háborús alapokra helyezte gazdaságát, miközben az Egyesült Államok hadiipari termeléséről kiderült, hogy nem képes Ukrajna fegyverszükségleteit kielégíteni és egyidejűleg saját készleteit is feltölteni. Bronk hozzáteszi, hogy a NATO katonai képességei számos téren nagyban függenek az amerikai szerepvállalástól, s ha az Egyesült Államok az Indo-csendes-óceáni térségben kénytelen lekötni kapacitásait, Európa kiszolgáltatottá válik egy egyidejű orosz katonai agresszióval szemben. A brit katonai szakértő szerint Moszkva láthatóan hosszú háborúra rendezkedik be, hogy felőrölje Ukrajnát és kimerítse a szövetségesek kapacitásait és Kijev melletti politikai kiállását. Európa pedig máig nem növelte a szükséges mértékben védelmi kiadásait és a hadiipari kapacitásait, holott ez utóbbi megvalósítása évekbe telhet.
Meggyőződése, hogy a Kreml a hatalmas emberáldozatok és fegyverveszteségek ellenére sem fogja elfogadni a háború tartós lezárását, ha a nyugati kormányok visszatartják a katonai támogatást, hogy Kijevet engedményekre kényszerítsék egy tárgyalásos tűzszünet érdekében. Ukrajna elárulása, írja, épp az ellenkező hatást váltaná ki, arra bátorítva Putyin rezsimjét, hogy a végső győzelem reményében folytassa a harcot. „A háború befejezésének egyetlen módja, ha meggyőzzük Oroszországot arról, hogy katonai sikerének kilátásai idővel (...) romlani fognak. A sikeres elrettentés költségei (pedig) elhalványulnak azokhoz az elképzelhetetlen költségekhez képest, amelyek akár egy sikeres védelmi háború esetén is felmerülnek, ha az már elkezdődött.”...
Ukrajna jövendő sorsa egy nagy kérdőjel, de nem feltétlenül csak az uniós közeledés miatt. Rengeteg belpolitikai paramétere van, s temérdek olyan feltételrendszere, ami az orosz környezettel való viszonyában rejlik, megjegyezve, hogy nem önmagában a háborúval leírható módon. Ezt fejtette ki portálunknak Bársony András korábbi kijevi magyar nagykövet, akivel arról beszélgettünk, vajon mire véljük az ukrán részről tapasztalható gesztusokat. A szakértő úgy véli, Orbán Viktor nem zsarolási szándékkal áll ellen annak, hogy elindulhasson Ukrajna csatlakozási folyamata, egészen egyszerűen csak meg szeretné akadályozni Ukrajna közeli csatlakozását. Amúgy pedig Ukrajna is illúziókba ringatja magát – és már igen régóta.
Szükség van Magyarország és Ukrajna kapcsolatának javítására, és ennek legjobb eszköze a közvetlen személyes párbeszéd – értett egyet Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, akik megállapodtak abban, hogy személyesen is találkoznak. Mint az MTI jelentette, a két politikus telefonbeszélgetését az ukrán fél kezdeményezte.
Andrij Jermak egyúttal tájékoztatta Szijjártó Pétert arról, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. Ezen túl javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy a magyar fél nyitott egy ilyen találkozóra, de annak csak akkor van értelme, ha van esély pozitív eredményre, amihez azonban alapos előkészítésre és előzetes megbeszélésekre van szükség...
Magyarországon sem a tudásnak, sem pedig a teljesítménynek nincs becsülete, innen valamilyen oknál fogva mindig elüldözték a tehetségeket. Egyebek között erről beszélt Vásárhelyi Mária annak kapcsán, hogy a két új magyar Nobel-díjas a vasárnapi stockholmi ünnepségen veheti át az elismerést. A szociológus emlékeztetett rá, azok többsége, akik kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtottak és ezért Nobel-díjat vagy más rangos elismerést kaptak, sajnos mind külföldön érték ezt el. Ez történt Karikó Katalinnal, az orvosi-élettani és Krausz Ferenccel, a fizikai Nobel-díj kitüntetettjével is.
Örülünk a két új Nobel-díjasnak, büszkék is vagyunk arra, hogy két honfitársunk ilyen fantasztikus eredményt ért el. De ez nem a mi teljesítményünk és Magyarország imázsát sem javítja, hiszen mindketten külföldön érték el a tudományos eredményüket – mondta Vásárhelyi Mária. Hiszen külföldön biztosították számukra azokat a kutatási feltételeket, amelyekre szükségük volt ahhoz, hogy eredményesek legyenek. „Politikailag nem növeli az ország presztízsét” – tette hozzá.
A kormánynak végképp semmi köze ehhez, ahhoz viszont igen, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai még kevésbé érhetnek el eredményeket itthon. Olyan elképesztően rossz állapotban van az oktatás minden szintje és annyira romló tendenciát mutat, hogy az sem jut előbbre, aki kiemelkedő teljesítményt mutat. Emellett „a teljesítménynek nincs becsülete Magyarországon”, sem a gazdasági életben, sem egyéb területeken nem a teljesítmény az, ami az emberek boldogulását biztosítja. Ennek a kormánynak a tevékenysége csak arra adhat garanciát, hogy elmenekülnek innen azok, akik valódi szakmai teljesítménnyel szeretnének boldogulni és nem a politika révén, vagy azzal, hogy jó helyre születtek – magyarázta a szociológus...
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Szerző: MÚOSZ 2023.12.05.
Minden védtelen – minden védhető Fórum a túlterheléses (DDoS) támadásokról a MÚOSZ-ban. Amikor minden összeomlott – szerkesztőségi tapasztalatok a kibertámadásokról:
Szülőként a gyerekünkkel erős köteléket igyekszünk kialakítani, miközben tudjuk, egyre nagyobb szabadságot kell számára biztosítani, ahogy növekszik. Kurucz Adrienn utálja a „leválás" szót, akárcsak korunk másik mantráját, az „elengedést". Hogy miért? Kiderül a vodcastból, D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a héten vele beszélget.
Nagy meglepetést ugyan nem keltett, de a gyanút sem igen oszlatta el a Központi Statisztikai Hivatal novemberi inflációs adata. A fogyasztói árak – újabb 2 százalékpontos mérséklődéssel – 7,9 százalékkal nőttek a tavaly novemberihez képest. A mindennapos tapasztalatok alapján, már ez is eléggé „érdekes”, de az már egyesen hihetetlen, hogy az élelmiszerek ára „csak” 7,1 százalékkal emelkedett. Mindez akkor, amikor – egy, a Hírklikken megjelent elemzés – egy olyan komoly problémára hívta fel a figyelmet, amely végül nem csak hazai szakmai vitává terebélyesedett, hanem már külföldi hullámokat is vet.
Nem tartjuk kizártnak, hogy a most megjelent novemberi inflációs adattal kapcsolatban is felmerülnek majd kérdések az alkalmazott módszertant illetően. A kérdések – ahogy a problémára idehaza Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő a Hírklikken megjelent írásában felhívta a figyelmet – a lakossági energiaár változásának kiszámítási módszerét érintik.
Ez az „ügy”
A KSH-ban tavaly változtatták meg a számítás módszertanát, amivel most – október után novemberben is – elképesztő mértékű árcsökkenést mutattak ki a lakossági energiaáraknál. Kétféle árból indul ki a számítás: az átlagfogyasztás alatt támogatott, „rezsicsökkentett”, valamint az átlagfogyasztás felett fiktív piaci áron értékesített villamos energia- és földgáz-árból. A kettő közötti különbség az előbbi esetben – írta utóbb a Népszava– kétszeres, az utóbbinál pedig hétszeres. Az emberek – főként spórolási kényszerből – ugyan kevesebb energiát használnak, s egyre többen kerülnek át a rezsicsökkentett kategóriába, ám a KSH ezt árcsökkentésként számolja el, holott az árak nem mérséklődtek, csak a fogyasztás. Októberben (Mellár eredetileg arra készített számítást) a KSH szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Nem csoda, hiszen, ha a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal lett kevesebb – állapította meg Mellár.
Novemberi adatok
És akkor lássuk a novemberi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem egyenesednek ki a fenti kérdőjelek. A KSH jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal haladták meg a 2022. novemberi adatot. A nyugdíjas infláció ennél is alacsonyabb volt (kérdeznék meg a nyugdíjasokat erről – a szerk.), mindösszesen 7,1 százalékra rúgott. Az inflációs nyomást jelző maginfláció ugyanakkor 9,1 százalékra jött ki.
Az átlagos 7,9 százalékos infláción belül vannak érdekességek. Ilyen az, hogy az élelmiszerek az átlagostól elmaradva, „csupán” 7,1 százalékkal drágultak, illetve, hogy a háztartási energia még az októberben mértnél is dinamikusabban, 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gáz 36,2 (!), az elektromos energia pedig 3,5 százalékkal, miközben némileg emelkedett a tűzifa és a palackos gáz ára (0,8, illetve 1,9 százalékkal). Több, mint a negyedével (+ 25,4 százalék) emelkedett a jármű-üzemanyagok ára, s drágultak a szolgáltatások (+12,6 százalék) is.
Ami azt illeti, immár külföldön is felfigyeltek a KSH által mért infláció körül felmerülő kérdőjelekre, sőt, mint kiderült, már ősz óta az Eurostat is foglalkozik a kérdéssel. A Reuters jelentéséből tudhattuk meg, hogy az energiaárakkal kapcsolatos számítási módszertan kapcsán kutakodnak. A brit hírügynökség az uniós statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyeztetések a harmonizált infláció számításának keretében zajlanak. A jelentés nem tett említést az idehaza a problémát nyilvánosságra hozó – nem nevesített – közgazdászokról (azaz Mellár Tamásról és a témában később a Népszavának nyilatkozó Katona Tamásról.)...
Az intravénás heroint egyre több városban kezdi kiszorítani az inhalált crack kokain, az orrba szippantva fogyasztott klasszikus stimulánsok mellé pedig sok helyen felzárkóztak a magyar szcénában bio vagy herbál néven emlegetett szintetikus kannabinoidok – tudtuk meg az Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (C-EHRN) éves találkozóján, amit idén Budapesten rendeztek meg december 5-től 7-ig.
A CEU Nádori utcai épületében rendezett hétfői sajtóbeszélgetésen a közel száz európai városban megtalálható felügyelt szerhasználói szobák és a 14 országot lefedő anonim drogbevizsgálást végző laborhálózat gyakorlata mellett a portugál dekriminalizáció több mint két évtizedes tapasztalatairól is szó esett.
Katrin Schiffer, a közel félezer európai szervezetet tömörítő hálózat elnöke, Roberto Perez Gayo, a felügyelt droghasználói szobák európai hálózatának vezetője, Dominik Schorli, a nemzetközi drogbevizsgáló program vezetője és Marta Pinto, a Portói Egyetem társadalomkutatója december 4-én, a háromnapos találkozó nulladik napján azzal szembesítette a magyar sajtó csekély számban megjelent képviselőjét, hogy az ártalomcsökkentés a magyar határokon kívül mást is jelenthet, mint a regnáló Orbán-kabinet által mostanra szinte teljesen leépített tűcsere-program.
A steril eszközök mellett az addiktológia ellátórendszerbe való egyszerű belépést is biztosító, a hepatitis és HIV-fertőzések csökkentésében Magyarországon is bizonyítottan hatásos tűcseréken túl Európában más programok is a három évtizede kidolgozott metódus elveit és gyakorlatát követik.
Megelőző szerelés
Az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétében, steril eszközökkel higiénikus körülmények közötti drogfogyasztást lehetővé tevő intézményeket, valamint a nem kívánt toxikus mellékhatások kiküszöbölése mellett az aktuális drogpiaci trendeket monitorozó, a felütött, vagyis higított, valamint az életveszélyes adalékokat tartalmazó szerekről naprakész riasztási listát publikáló laborhálózatot egyaránt civilek működtetik. „Az adományok és támogatások mellett önkormányzati, illetve pályázati forrásokból, de sehol sem a központi költségvetésből, az adófizetők pénzéből” – válaszolta le a Qubit kérdésére a C-EHRN elnöke.
Európa egyre több országában követik például azt a francia eredetű finanszírozási modellt, amelyben a szerencsejátékcégek bevételének pár százalékából olyan a szenvedélybetegségek megelőzését és kezelését szolgáló pénzügyi alapokat hoznak létre, amely fedezi a problémás szerhasználók alacsony küszöbű addiktológiai ellátását is.
A droghasználói szobák európai hálózatát koordináló Roberto Perez Gayo szerint a konkrét szer fogyasztási rizikójának minimalizálása mellett az ilyen védett helyek az adott városnegyed közbiztonságára is jó hatással vannak. Tapasztalatai szerint a jó szomszédi viszonyt megalapozza, ha nyilvánvalóan visszaszorul az utcai narkózás, a lakosság pedig rövid úton meggyőződik arról, hogy a belövő szoba semmiben sem különbözik egy orvosi rendelőtől vagy egy patikától. Szemléletformáló hatással van a az is, hogy a fogyasztás rendezett, intézményesített keretei átpozícionálják a droghasználók megítélését, az anyagért bármire képes potenciális bűnelkövetőből szenvedélybeteg páciens, az ellátórendszer segítségére szoruló kliens lesz...
Orbán Viktor miniszterelnök már hónapokkal a hatalomba való visszatérését követően, 2010-ben elkezdte hangoztatni, hogy a világgazdaságban keleti szelek fújnak: bár a “nyugati civilizáció” az ipari forradalmat követően hatalmas előnyre tett szert, a globalizáció megnyitotta e tudást a világ többi része előtt, így “India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek”, és “a nyugat elveszti vezető erejét”. Ez a “hatalmi átrendeződés nagy lehetőség Magyarország előtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek” – a magyar külgazdaságpolitika már 13 évvel ezelőtt is ugyanazokkal a sablonokkal operált, mint napjainkban.
Orbán számára akkortájt a keleti nyitás nem csak lehetőségnek, hanem szükségszerűségnek is tűnt. Magyarország a 2008–2009-es globális pénzügyi válság során a tönk szélére került, a dél-európai adósságválságba pedig az egész Európai Unió beleremegett. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter hiába akarta állami költekezéssel kihúzni a gazdaságot a recesszióból, az akkor uralkodó európai elképzelések (amelyek elsősorban az akkor még Orbánnal politikai szövetséges német kereszténydemokratáktól származtak) pont, hogy takarékoskodással és belső leértékeléssel akarták kezelni a helyzetet. A válság miatt csökkenő nyugati kereslet és a nyugati finanszírozás elégtelensége miatt Kína gyakran került elő potenciális megmentőként, amelytől keresletet és tőkét remélhet az addig a nyugati piacoktól és pénztől függő Magyarország.
Ebből egy évtizeden át nem lett semmi. A tőkebefektetések és a kereskedelem terén Magyarország erős európai függősége semmit nem változott 2010 és 2020 között, a nagy kínai tőkebeáramlás elmaradt, a kínai piachoz való hozzáférés pedig olyannyira nem sikerült, hogy Magyarország súlyos és évről-évre növekvő kereskedelmi hiányt halmozott fel Kínával szemben.
Az utóbbi évek azonban jelentős változást hoztak. Bár Magyarország ázsiai exportjának részaránya egyáltalán nem nőtt, a befektetések terén az akkumulátoripari beruházások miatt jelentősen feljött Kína és Dél-Korea, sőt a jelenlegi tendenciák alapján a 2020-as évtized második felére az ázsiai országok Németország mögé is felzárkózhatnak, mint a legnagyobb külső működőtőke-befektetők hazánkban.
A dolog egyik szépséghibája, hogy ehhez valójában kevés köze van a keleti nyitásnak, és elsősorban tágabb világgazdasági folyamatok eredménye. A nagyobb probléma, hogy míg 2010-ben a magyar gazdaságnak valóban nagy segítség lett volna az ázsiai gyárak megjelenése, 2023-ban, jóval magasabb gazdasági fejlettség és erősebb tőkeellátottság mellett ez már nem igazán van így: az ázsiai vállalatok – szintén gazdaságszerkezeti okokból – pont azokkal az alacsony hozzáadott értékű gyártási folyamatokkal jönnek ide, amelyeken lassan túl kellene lendülnie a magyar gazdaságnak...
Úgy bezuhant az OECD-országok átlaga a 2022-es PISA-teszten, hogy hiába stagnál a magyar oktatás színvonala, középmezőnybe kerültünk. Miért történt? Hogyan megy tovább innen Európa, és hogyan Magyarország? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Radó Péter oktatáskutatóval a 444 podcastjában.
A korábban éllovas észak- és közép-európai országok átlaga ugyanis brutálisan bezuhant, elsősorban a Covid-járvány miatti iskolabezárásoknak köszönhetően.
Mit mond el a magyar oktatási rendszerről a 2022-es PISA-felmérés? Az elmúlt két év látványos közéleti eseményeinek lehet hatása a következő teszt eredményére? Mit kezd majd a sokkoló friss adatokkal Európa?
Ilyen kérdésekről beszélgettünk Radó Péter oktatáskutatóval.
Bárhova nézünk, szinte minden mutató azt mutatja, hogy nálunk rettenetesen nagyok az esélyegyenlőtlenségek – állítja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a jelenlegi oktatáspolitika gátja a fejlődésnek.
A héten váltak nyilvánossá a 2022-es PISA-mérés eredményei, a kormányzat sikerként számolt be arról, hogy a magyar diákok a nemzetközi átlagnak megfelelően teljesítettek. Valóban örülnünk kell?
Én úgy látom, hogy szignifikáns változás nem történt az előző három méréshez képest. Egyébként sem érdemes egyik mérésről a másikra nézni a változásokat, bár azok valóban érdekes pillanatok, amikor lényeges különbségek vannak. Magyarországon is volt ilyen, de akkor is a hosszabb távú tendenciák a fontosak. Ezekből az látszik, hogy 2000 és 2009 között volt egy lassú növekedés, sőt 2009-ben értük el a legjobb eredményeket. Majd 2012-ben és 2016-ban óriási visszaesés volt a magyar tanulók teljesítményében, azóta lényegében ugyanazon a szinten vagyunk. 2018-ban történt némi javulás, de nem annyi, hogy a tendencia statisztikailag változott volna. A legutóbbi mérésen a matek és a szövegértés eredménye kicsit romlott, a természettudomány kicsit javult, de ezek nem óriási értékek, nem változtatják meg a tendenciát; igazából sem jobbak, sem rosszabbak nem lettünk, valójában semmi újdonság nem történt.
Ugyanakkor a magyar diákok úgy teljesítettek az átlagnak megfelelően, hogy maga a nemzetközi átlag csökkent, több nyugat-európai országban is romlottak az eredmények. Ön szerint ennek mi az oka?
Ahogy a nemzetközi szakértők, úgy elsősorban én is a Covid-világjárványt okolom. Nem az egyedüli, de fontos tényező. Viszont az meglepett, hogy nálunk ennek kisebb volt a hatása, mint máshol. Például a nemzetközi átlag matekból 15 ponttal csökkent, nálunk 8 ponttal, a szövegértés összességében 10 ponttal, nálunk csak 3 ponttal, a természettudománynál pedig kifejezetten növekedtünk, 5 ponttal. De, mint mondtam, ezek nem adnak okot a hurráoptimizmusra. Van egy másik tényező is, ez pedig a bevándorló gyerekek aránya és helyzete. Kimutatható, hogy azokban a nyugat-európai országokban, amelyek az utóbbi évek erős menekültmozgalmában leginkább érintettek voltak, csökkentek az eredmények. Ez persze nem a gyerekek bevándorlóstátusza miatt van, sokkal erősebb hatást jelent a szociális helyzetük vagy az, hogy nem az anyanyelvük az adott ország hivatalos nyelve. Ami külön érdekes, hogy Magyarország esetében ez épp fordítva történt. Nálunk a bevándorló gyerekek lényegesen jobban teljesítenek, mint az „őslakos” magyar diákok.
Ez hogyan lehetséges?
Úgy, hogy Magyarországon nem azokról a bevándorlókról van szó, akik az utóbbi években határokon át menekültek. Ők nem maradtak itt, máshova igyekeztek. Nálunk elsősorban a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségű családokról beszélhetünk, valamint nagyon sokan jönnek távol-keleti országokból, Kínából, Vietnámból. Utóbbiak a világon mindenhol sokkal jobban teljesítenek mindenki másnál. Tehát Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a bevándorló gyerekek még fel is húzzák az eredményeket...
Az oktatás két érdekvédelmi szervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közelmúltban frissítette sztrájkköveteléseit, és szorgalmazta, hogy a kormány tűzzön ki időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Ehelyett levelet kaptak Maruzsa Zoltántól, amelyben az államtitkár kifejtette véleményét a követeléseikről, de időpontot nem jelölt meg. A PSZ és a PDSZ azonban továbbra is kitart álláspontja mellett és az államtitkárnak küldött újabb levelükben közlik, ha a jövő héten nem kapnak választ az egyeztetés időpontjára, a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordulnak.
A sztrájktörvény alapján, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is a sztrájkbizottsági egyeztetések folytatását kívánja elérni. A köznevelési államtitkárnak még novemberben küldött levélben ezt azzal indokolták, hogy „a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt [...], az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. [...] Drámai a szakemberhiány”.
A két szakszervezet közös, reprezentatív felmérése szerint a státusztörvény elutasítottsága meghaladja a 98 százalékot. Azt is írták, a törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, hogy a legkevésbé sem kompenzálják az Európában rekordszintű inflációt...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2023.12.08.
Orbán azért gyűlöli Ukrajnát, mert megállította az oroszokat, egységbe forrasztotta és megerősítette Európát, helyreállította a demokratikus Amerika vezető szerepét a világban az oroszokkal szembeni ellenállással. Orbán azt akarja, hogy Ukrajna az oroszoké legyen, s az uniós tagság, ami előszobája a NATO-tagságnak, ezt örökre megakadályozná. Orbánnál nincs korruptabb európai vezető, de megkockáztatjuk, hogy a világon sincs talán hozzá mérhető tolvaj bűnöző, aki nem a börtönben, hanem hatalomban van. Magyarország szégyene és tragédiája ez az ember, akinek igazi arcát akkor látták, amikor az Üllői úton lefényképezték, ahogy számolja a készpénzt, és megy valami simlis titkos találkára. Orbánnál nincs korruptabb politikus talán az egész világon. Európában ő az egyetlen, akiről mindenki tudja, hogy egy tolvaj, de nem lehet ellene eljárást indítani, mert saját embereit ültette mindenhova. A legkevesebb, amit mondhatunk róla, hogy igazi söpredék bűnöző. Ja, keresztény bűnöző. A "keresztény" az ő szájukban ezt jelenti. Lop, csal, hazudik...
