2022. augusztus 22., hétfő

KATONA TAMÁS: A FIDESZ GAZDASÁGPOLITIKÁJA MEGBUKOTT, DE AZ ÁRAT A TÁRSADALOM FIZETI MEG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.22.


Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson tartott beszédében bemutatott egy listát arról, mit tart szükségesnek, hogy Magyarország továbbra is fejlődő ország maradhasson. A Hírklikk utánanézett, hogy az utóbbi 12 évben hogyan sáfárkodott a kétharmados többség az egyes területek javaival. Sorozatunkból az is kiderül, mi vár Magyarországra a Fidesz – azaz Orbán Viktor – vezette kormány további országlása alatt.


A magyar társadalom nagyon sokat veszített azzal, hogy 12 éve a Fidesz uralja a gazdaságpolitikát, A Fidesz nyert vele, mert fölrúgta a jogállamot, de láthatóan bebetonozta a hatalmát és nyert vele egy szűk réteg is, amely nagyon meggazdagodott – mondta Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár, amikor arra kértük, vonja meg a Fidesz 12 éves gazdaságpolitikájának mérlegét. Hozzátette: bár ez a gazdaságpolitika megbukott, de a társadalom gyakorlatilag most fizeti meg az árát.

Miben volt más a Fidesz gazdaságpolitikája, mint a 2010 előtti?

Szinte mindenben gyökeres változást hozott. Talán úgy lehetne leginkább jellemezni, hogy megy a hajó a tengeren, és normál esetben a gépházból a lapátokra terelik az energiát, de azért van hajókürt is, az szintén energiát fogyaszt. A magyar gazdaságra mindig az volt a jellemző, hogy a gépházban megtermelt energiát a hajókürtre irányították. Most eljutottunk oda, hogy szinte a teljes energia már a hajókürtre megy. Ezért aztán már tényleg csak imbolyog a hajó, és nem megy előre...

KÍVÜL MINDENEN

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.22.


Sokat töprengek egy-egy gyereksorson. Mert néha nehéz eldönteni, mi a jobb: ha egy gyerek marad a nehéz családban, vagy állami gondozásba kerül? Sajnos, nem tudok egyik döntés mellett sem több sikertörténetet felsorakoztatni. Persze, vannak esetek, mikor csak a kiemelés lehet a megoldás. Szörnyű, elviselhetetlen történetek ezek. Mégis azt gondolom, azon kell dolgozni, hogy a szülők alkalmasak legyenek a gyerekek családban nevelésére. Ez pedig egy hosszú, nehéz menet. Mert a hiányok, amelyek a szülőknél mutatkoznak, nehezen pótolhatók. 

Sokszor generációkon át ugyanazok a krízisek rögzülnek...

KÉTSZER ANNYI TŰZIFÁT ÉGET EL A LAKOSSÁG, MINT AMENNYIT HIVATALOSAN KIVÁGNAK MAGYARORSZÁGON

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2022.08.22.


Egy két évig zajló kutatás alapján, a napokban elkészült, de még nem publikált tanulmány szerint a hivatalos tűzifa-statisztikák nem érik el az energiacélú hivatalos szilárdbiomassza-fogyasztás inputértékeit, magyarul ennyi tűzifa hiányzik a rendszerből a statisztikai adatok alapján. A hiány harminc-negyven, egyes években ötven százalék. Emiatt is aggódnak a kutatók a hazai erdőkért, mert úgy liberalizálta a kormány a fakitermelést, hogy évek, sőt évtizedek óta nincsenek pontos statisztikái a hazai erdőgazdálkodásról.


Felelőtlennek nevezte azt a kormányzati intézkedést Szajkó Gabriella, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatója, amellyel a kabinet a fakitermelést ösztönözné.

Mint ismert, az energia-veszélyhelyzet miatt az állami szervek augusztus 4-én engedélyezték a felújítás nélküli tarvágást és a természetvédelmi területeken történő fakitermelést, továbbá lehetőség nyílt arra is, hogy engedélyezzék a favágást az úgynevezett vegetációs időszakban. (Kedden egy újabb rendeletben a kormány részben visszavonulót fújt, mert ismét megtiltotta a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken a tarvágást.)...

AZ ŰRBŐL IS LÁTSZIK: NASA-TÉRKÉPEN MUTATJUK, HOGYAN NÖVEKSZIK AZ UKRÁN TŰZERŐ

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: ZUBOR ZALÁN, SZABÓ KRISZTIÁN
2022.08.22.


A HIMARS rakétarendszerek megérkezése előtt még elsősorban az oroszok tudták bombázni a front ukrán oldalát, utána viszont fordult a kocka. A NASA műholdtérképein jól látszik, ahogy júliustól hirtelen megsokszorozódik a tűzesetek száma a front orosz oldalán.


Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos jelentése szerint az első amerikai M142 HIMARS rakétavetők június 23-án érkeztek meg Ukrajnába. Az első, éles bevetésük már másnap megtörtént (ami arra utal, hogy valójában már korábban megérkeztek a rendszerek, a hivatalos bejelentés idejére már kiképezték a kezelőiket, és hadrendbe állították a fegyvereket). Június óta a híradások rendszeresen számolnak be a HIMARS bevetéséről: az ukrán védők a kiemelt fontosságú célpontok, például lőszerraktárak, katonai parancsnokságok megsemmisítésére használják...

KAMIONSOFŐR MÁR RÉG NINCS ELÉG, MOST MÁR KAMION SINCS

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.08.22.


A közúti szállítási piac Európa-szerte most már legalább tíz éve komoly munkaerőhiánnyal, leginkább sofőrhiánnyal küzd, ez a probléma már jóval a járványidőszak előtt, attól függetlenül is megvolt, az azóta bekövetkezett változások pedig csak súlyosbították a helyzetet. Újabban azonban felzárkózott a második helyre egy újabb nehezítő tényező. Most már kamionhoz sem lehet úgy hozzájutni, mint korábban.

A szektor egyre jobban belesodródik abba a furcsa helyzetbe, hogy a piacon megnőtt kereslet, azaz több fuvarra van megrendelés, de a kínálat ezt messze nem tudja kielégíteni, mert egyszerűen nincs gép és ember, amellyel a rakományt el lehetne vinni A-ból B-be.

2020-ban egy új nyerges vontató (a pótkocsis szerelvényeknek az a legelterjedtebb változata, amit a köznyelvben tipikusan kamionnak hívnak) körülbelül 75 ezer euróba került, ma azonban 100 ezer euró felett van az ára.

Ugyanakkor az is igaz, hogy rendkívül furcsa helyzet állt elő: egy 3 éve 75 ezer euróért vett új kamiont ma reálisan meg lehet próbálni eladni 50 ezer euróért.

Pedig a kamionok értékvesztése a könyvekben általában három év alatt 45 százalék szokott lenni.

A három évet egyébként azért írtuk példának, mert a piac nagy, vezető szereplői általában három évente cserélik a kamionokat. Főleg azért, mert az elmúlt években erre a három-ötéves amortizációs periódusra állt rá a gyártás-karbantartás és a lízingpiac is, vagyis általában így éri meg legjobban a flotta menedzselése, ez az íratlan iparági szabvány. Emellett nagyon fontos szempont a sofőrök megtartása is, és amelyik cég teheti, az mindig igyekszik a legmodernebb kamiont adni nekik, ehhez a három éves ciklus megfelelő...

ÚJABB BANKOK HÁRÍTJÁK ÁT AZ ADÓEMELÉST - MEGÉRKEZTEK AZ ŐSZI SZÁMLADRÁGÍTÁSOK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.08.22.


A K&H után a Raiffeisen és sajátos módon ugyan, de az Unicredit is lépett a kormányzati pénzbesöprésre reagálva. Drágítást azonban ilyen hivatkozás nélkül is meglép például a CIB. A Budapest Bankot „lenyelő” MKB ügyfelei szolgáltatási eltérések miatt kapkodhatják a fejüket.


A kormány által a szektorra kiszabott extraprofitadó miatt – mint azt korábban megírtuk – a K&H jelezte: „a tranzakciós költség mértékét a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényben szabályozott tranzakciós illeték mértékének változásával összhangban jogosult megváltoztatni”. Meg is változtatták. Ügyfeleik (a bank tájékoztatása szerint akkor is, ha a tranzakció egyébként kedvezményes) már 2022. augusztus 10-étől bankon belüli és kívüli átutalásokra a korábbival egyezően 0,3 százalékos illetéket fizetnek. Az így maximálisan felszámítható összeg azonban 6000 forintról 10000 forintra nőtt.

Némi késéssel ugyan, de a lépést követi a Raiffeisen is. A bank – mint azt közzétették – „a tevékenységéhez kapcsolódó közteher (pénzügyi tranzakciós illeték) változására tekintettel 2022. szeptember 15-től egyes díjtételeit egyoldalúan módosítja”. Ettől az időponttól ők is érvényesítik a maximálisan felszámítható összeg 6000 forintról 10000 forintra emelését. Az Unicredit sem maradt tétlen, de akció végébe „csomagoltan” érvényesítik a díjemelést. Bizonyos számlatípusok esetében drágítanak tehát, de azt kampány keretében az idén el is engedik...

3,3 MILLIÁRDOS HAJÓÉPÍTÉSI TUDÁSKÖZPONTOT HOZ LÉTRE A MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT A VELENCEI-TÓNÁL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.08.22.


A Velencei-tó partján megvalósuló beruházást az eredetileg becsült árnál 552 millió forinttal drágábban végzi el a nyertes cég. Az nem igazán érthető, hogy a segélyszervezet miért pont egy hajózással foglalkozó tudásközpontra vágyott Gárdonyban. A fejlesztés inkább a Velencei-tó melletti „kajaklobbi” része lehet, ami a Kovács Katalin nevéhez köthető gigantikus kajak-kenu központ felépítésének köszönhető. A nyertes egri cég egyik tulajdonosa Forró Zoltán, aki egyike azon „balliberális” üzletembereknek, akik bekerültek a Fidesz elitklubjaiba. Korábbi cikkek szerint Forró Zoltánnak 2010 előtt szerepe volt abban, hogy egy metróállomás fölötti fejlesztési területet átjátszhattak Habony Árpád grúz-izraeli haverjának...

AZ ORBÁN-KORMÁNY ÉS A NER BEVÁSÁROLJA MAGÁT A VODAFONE-BA, AZ ÁR 715 MILLIÁRD FORINT LEHET

NÉPSZAVA
Szerző: P. ZS.
2022.08.22.


A jelentős költségvetési hiánnyal küzdő, sőt, egyes vélemények szerint államcsőd felé tartó Orbán-kormány megvásárolná a Vodafone Magyarosság 49 százalékát. A többségi tulajdonos a NER-é lenne. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető.


A NER tulajdonban lévő – névleg Jászai Gellért irányítása alatt álló – a tőzsdén is jegyzett az állami megrendelésekkel kitömött 4IG Nyrt. megvásárolná a Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékát – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján a tőzsdei cég...

BÉREK, PEDAGÓGUSOK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.08.19.


Ha jól látom, a pedagógusok fizetésemelése nem egyszerűen elmarad belátható időn belül, de most már mintha szórakozna is velük a kormány. Mint ismert, a tanárok korábban azt kérték, hogy az illetményük 2022. január 1-től a kabinet által bejelentett 10 százalékon kívül további 45 százalékkal emelkedjen. Gulyás Gergely a kormánytájékoztatón úgy nyilatkozott, „a következő két évben (...) legalább 10-10 százalékos béremelésre kerülhet sor, így összességében legalább 30 százalékkal emelkednének átlagban a pedagógusbérek”. Amikor ezt Gulyás bejelentette, az első tízszázalékos emelést rég fölemésztette az első féléves infláció, így a formailag nyilván igaz kijelentés tartalmilag azt jelenti, hogy marad a 2023-ra és a 2024- re tervezett 10-10 százalék, aminek értékét legalábbis bizonytalanná teszi a diadalmasan előretörő további infláció. A kormányszóvivő azt is mondta, „ennél nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben a gazdaság jól teljesít”. Ez a gondolat azért már legalábbis súrolja a politikusi nyegleség határát. Egyrészt azért, mert az Orbán- kormánytól 2010 óta, tizenegy éven keresztül mást sem hallhattunk, mint hogy a Magyar gazdaság szárnyal és kiválóan teljesít, mégsem történt semmi, ami a pedagógusok helyzetét érintette volna. Vajon miért nem? Tizenegy évnyi tétlenség után talán elmondható, feltehetően azért, mert a kormányt nem is érdekelte ez a kérdés, nem vette komolyan az itt dolgozók helyzetét. Az igényüket időről időre megfogalmazó pedagógusokat az idők során egyre inkább politikai ellenfélnek tekintették, legföljebb, ha látszattárgyalásokat folytattak velük. Jellemző, hogy az olykor pedig empatikusnak föltűnő Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy nyári tárgyaláson azt fejtegette, „most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság, nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik fel akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak- e.” Nem tudom, létezik-e ennél lekezelőbb hozzáállás, de többek között ez vezet aztán oda, hogy már most tizenhatezer tanár hiányzik a közoktatásból, de számítások szerint tizenkét év múlva a pedagógusok ötven százaléka nyugdíjba megy. (Gondolom, majd megemelik a nyugdíjkorhatárt.) Eközben Európában nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, nem véletlen, hogy minden ötödik intézményben van olyan tanár, aki felsőfokú végzettség nélkül, egy érettségi birtokában tart órát. Többek között ezekre hívták fel a figyelmet az oktatásban dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévzáró eseményén. Ezekre a segélykiáltásokra a kormány teljesen érzéketlen...


SZIMBOLIKUS POLITIKAI GESZTUS?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.21.


Aki egy kicsit is ismeri a politológia nemzetközi irodalmát, annak közhely, hogy egy szimbolikus politikai gesztusnak olykor sokkal nagyobb a súlya és hatása, mint egy-egy politikai tettnek, cselekedetnek.
Vajon milyen felmérésből tudhatta a honvédelmi tárca, hogy tegnap kizárólag római katolikus és protestáns tiszteket avattak, zsidót egyet sem. Rákérdeztek? Felmérték? Urológiai vizsgálaton ellenőrizték? Antropológiai vonásokat azonosítottak be?
Kérdem ezt azért, mert a tegnapi eskütétel után kizárólag Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök mondott fohászt, ám tábori rabbi nem volt jelen. Persze szombat volt, ilyenkor rabbi nem is lehet jelen, de lett volna megoldás: például az, hogy a miniszter titkárságáról valakinek eszébe jut, s szól a tábori rabbinak, hogy ha már, akkor vessen papírra néhány mondatot, amit aztán egy írni-olvasni képes jelenlévő tagoltan felolvasott volna a helyszínen.
De senkinek sem jutott eszébe.
Szimbolikus politikai gesztus.
Mert hát van most ez az új honvédelmi nagytőkés vállalkozó, civilben és aprópénzért miniszter, akit kiszemeltek a miniszteri pozícióra, s érezhetően nagy gonddal kiválasztva, mert ilyen rövid idő alatt ennyi marhaságot, ócska giccset és múltba feledkezett anakronisztikus hülyeséget másnak nem sikerült összehordania, pedig hát…
Például ő mondta, hogy “köztudottan katonanemzet vagyunk” meg hogy “ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk!" és így tovább, továbbá az ő utasítására találtatott ki, hogy “a katonai eskü felemelő voltát hangsúlyozva, kiemelkedőbb szerepet kap a történelmi egyházak fohásza".
Egyrészt egy vállalkozónak megengedhető, de egy miniszter tudhatná, hogy nincs semmilyen hivatalos, officiális jelentése, jogi relevanciája a “történelmi egyház” fogalmának: ez az igénytelen sajtó nyelvezete, szemben a “bevett egyházak” valós jogi jelentést tartalmazó fogalmával. Másrészt van katolikus tábori püspökség, van protestáns tábori püspökség és van zsidó tábori lelkészet.
Ez utóbbi van, de a tisztavatáson mégsincs?
Szimbolikus politikai gesztus?

MÁR A HARMADIK TANÍTÁSI NAPON LEÁLLHAT AZ OKTATÁS TÖBB INTÉZMÉNYBEN, HA NEM LÉP A KORMÁNY

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2022.08.22.


A szakszervezetek és a civilek is sztrájkkészültségben, miután a kormányzat továbbra sem hajlandó az azonnali béremelésre.

Mint arról a Mérce is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti legutóbbi egyeztetés augusztus 10-én teljes kudarccal zárult. A Belügyminisztérium közoktatási államtitkára, Maruzsa Zoltán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint leginkább minden konkrétumot nélkülöző, feltételes ígéreteket fogalmazott csak meg, bérajánlatot se az idei, se a jövő évre nem kaptak a szakmai érdekvédők.

Márpedig az azonnali, 45 százalékos pedagógus-béremelés, illetve a közoktatásban nem pedagógusként dolgozók béremelése az egyik legfőbb követelése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a PSZ részvételével működő sztrájkbizottságnak.

Ráadásul a többi főbb követelésben is visszalépés történt a kormányzat részéről: míg korábban Maruzsa államtitkár nyitottnak mutatkozott a 22-26 órás kötelező óraszám 22-24-re mérséklésére, illetve a pedagógiai asszisztensek önálló tantermi munkájának 35 órában meghatározott maximálására, ezektől az augusztus 10-i tárgyalási körben már visszatáncolt a kormányzat.

Ezek után Nagy Erzsébet, a PSZ országos választmányának tagja emlékeztetett, hogy a pedagógus-szakszervezetek tavasszal csak szüneteltették az oktatási sztrájkot, de be nem fejezték. Ha addig nem kapnak megfelelő ajánlatot a kormánytól, a szakszervezetek már ősztől újrakezdhetik a sztrájkokat, és az eddigiek alapján a polgári engedetlenség keretében tavasszal megkezdett vadsztrájkok is folytatódhatnak a szakszervezeti megmozdulásokon kívül.

A kormány az arroganciával saját maga alatt is vágja a fát


Mint emlékezetes, a kormányzat nemcsak a szakszervezeti tárgyalóasztalnál mutatkozik süketnek a pedagógusok követeléseire, de kommunikációjában is kifejezetten ellenséges hangnemet üt meg év eleje óta. A megegyezés hiányában meghirdetett sztrájkot megpróbálták ellehetetleníteni egy kormányrendelettel, és megfélemlítéssel, fizetéscsökkentéssel való fenyegetéssel igyekeztek elvenni a sztrájkolók kedvét, a nem sztrájkolóknak való köszönetnyilvánítással gúnyolódtak a sztrájkolókon, akiket „baloldali kampányolással” is megvádoltak, majd több sztrájkoló pedagóguson adminisztratív eszközökkel álltak bosszút.

Mindezek után ráadásul kiderült, hogy a kormány a pedagógusok bérét fedezendő az Európai Unióhoz benyújtott EFOP-Plusz pályázatában a sztrájkoló pedagógusok által már számtalanszor megfogalmazott problémákkal érvelt, hosszasan ecsetelve az uniós szerveknek a magyar pedagógusok túlterheltségét és hazánk lemaradását a tanári bérek terén.

Ilyen alapokról indultak el a nyári egyeztetések, amelynek két eddigi fordulója semmi eredményt nem hozott, miközben az ősszel kezdődő tanévet is el kellene valahogy kezdeniük az intézményeknek.

„A két nyári sztrájktárgyalásos fordulóval felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan besokalltak”

– nyilatkozta a Mércének Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Gosztonyi értesülései szerint 5-15 közötti létszámban állnak fel egy-egy tantestületből a pedagógusok, és jó nevű intézményekben is. A szakszervezeti vezető szerint jövő héttől hozzávetőleges, október elején pontos adatok is jönnek majd.

„Hacsak nem titkosítja ezeket a kormány…”

– tette hozzá keserűen...

ORBÁN LESZARTA A MAGYAROKAT IS, AZ ÁLLAMALAPÍTÁST IS, NYILVÁN NEM VÉLETLENÜL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.21.


Ahhoz képest, hogy Orbán nemcsak formálisan miniszterelnöke, hanem informálisan korlátlan, teljhatalmú ura, diktátora, tulajdonosa Magyarországnak, nem nagyon izgatta, hogy államalapítás ünnepe van. Augusztus 20-án, amikor a magyarok saját hazájuk megalapítását ünneplik, Orbán tüntetően távol maradt. Horvátországban nyaralt, és még arra is volt gondja, hogy ez kitudódjon. A horvát elnökkel vacsorázott, amiről fotó is készült. Orbán ezzel üzent a magyaroknak, hogy augusztus 20-a nem számít, az államalapítás hamarosan “át lesz értékelve”.

Elsőre csak otrombaságnak tűnik, hogy az ország első számú vezetője a legnagyobb nemzeti ünnepen nem jelenik meg, nem a népével ünnepel, hanem megtoldja a szabadságát és nyaral. De a magyar jövőt egyedül alakító diktátor minden bizonnyal üzenni akart ezzel, és a gesztus első lépés augusztus 20-a átértékelése felé. Az is felháborító, hogy magára hagyta, felcsútiasan “leszarta” a magyar népet, amely még a Nyugathoz való csatlakozással létrejött államalapítást ünnepli, de az a lehetőség még inkább, hogy ez az ember az egész magyar történelem meghamisítására készül.

A NER állampártja, a Fidesz kijelölt szónokai, a katonanemzetet vízionáló hadügyminiszter, az Európai Uniót rendre utasító Novák, a globális zsidó világ-összeesküvést ezúttal magánhatalomnak nevező elmebeteg Kövér egységesen nyugatellenes beszédeket tartottak. Azon az ünnepen, amikor Magyarország a Nyugathoz való csatlakozást ünnepli, mert így tudott államot alapítani, amikor a Nyugathoz való tartozás a magyar nép álmait és vágyait testesíti meg, amikor ez mindennél jobban megvalósult azzal, hogy egy fasiszta és egy kommunista diktatúra után a demokratikus EU tagja.

A problémát éppen az jelenti, hogy ma a Nyugat demokratikus országok közössége, Magyarország pedig keresztényfasiszta diktatúra. Ezért Magyarország szemben áll a Nyugattal, így az Európai Unióval, a NATO-val. Valódi szövetségesei a keleti diktatúrák között vannak, Oroszország, Kína, a volt szovjet tagköztársaságok türk és kipcsak önkényuralmi rendszerei között. Magyarország a szentistváni örökséggel szemben halad, vissza a legsötétebb Ázsiába. Nemcsak földrajzilag, hanem politikailag, kulturálisan és ideológiailag, sőt, gazdaságilag is.

Ezért nem vett részt Orbán a “szentistván napi” ünnepségeken, nem ünnepelte az ország Nyugathoz való csatlakozását, és nem ismeri el az ehhez kapcsolódó államalapítást. Vagy István királyt kell átértékelni, vagy a Nyugathoz való csatlakozását meghamisítani, de az biztos, hogy itt komoly ideológiai változás lesz. A propagandában hamarosan megjelenik a nyugatos Magyarország tagadása és az államalapítás átértékelése. Még kiderülhet, hogy 2010-ben volt az igazi államalapítás, az alaptörvényben már benne is van, hogy ez a rendszer a szentistváni örökség folytatása.

Még kiderülhet az is, hogy nemcsak egy államalapító van, hanem kettő: István király és Orbán Viktor, akiről még kiderülhet az is, hogy István király leszármazottja vagy fehérvári reinkanációja...

MEG KELL ÉRTENI, HOGY NEM ÉLHETÜNK UGYANÚGY, MINT EDDIG

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMET-KÁLLAI KRISZTINA
2022.08.21.


El kell dönteni, vagy hajlandóak vagyunk változtatni, és okosabban élni az életünket, vagy elfogadjuk az éghajlati katasztrófát, és akkor a civilizációnk - már a mi gyerekeink élete alatt – nagyon nagy bajban lesz, megfizethetetlen élelmiszerekkel, vízhiánnyal, hőséggel, természeti katasztrófákkal. Mert, ami jelenleg van, az jóval rosszabb, mint amit eddig az összes tudományos előrejelzés mutatott – figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke. A Hírklikk arról kérdezte a Nobel díjas klímakutatót, hogy a jelenlegi szélsőséges időjárás, vagy az aszály összefügghet-e az átlaghőmérséklet emelkedésével, és ha ez a folyamat nem áll le, mivel kell szembenéznünk?


Mit jelent a klímakatasztrófa?

Az éghajlatunk olyan mértékig fog megváltozni, amire a civilizációnk kialakulása óta nem volt példa. Ugyanis az egy stabil éghajlatra van hangolva 10 ezer éve. Legalább 125 ezer éve nem volt olyan magas az átlaghőmérséklete a Földnek, mint most. De már ezt az éghajlatváltozást is nagyon nehezen viseli a civilizációnk, ráadásul még csak egy fokot melegedtünk, a várható három-négy fokos globális átlag melegedéshez képest, ami 50-70 éven belül következhet be. Ilyen hőmérséklet akkor volt utoljára a földön, amikor itt dinoszauruszok éltek...

FELDMÁR ANDRÁS: A PSZICHEDELIKUS SZEREK ORVOSSÁGKÉNT, TERÁPIA NÉLKÜL NEM SOKAT ÉRNEK

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2022.08.22.


Az 1950-es és 60-as évek meghatározó kutatási területe volt a pszichedelikumok pszichiátriai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. Miközben Kanadában, Vancouverben teljes klinika szakosodott az LSD-terápiákra, az Egyesült Államokban és Európa számos országában is kiterjedt kísérletek folytak az LSD-vel (lizergsav-dietilamid), az MDMA-val (metiléndioxi-metamfetamin vagy ecstasy), a pszilocibinnel (a „varázsgomba” hatóanyaga), a DMT-vel (dimetiltriptamin) és a meszkalinnal (2- etilamin, az LSD-nél gyengébb hallucinogén).

A kutatók egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy miként építhetők be ezek a csodaszerek a terápiába, hogyan segíthetnek vele a traumatizált, szenvedélybeteg vagy depressziós embereknek. 1970-ben viszont a USA-ban kitört a drogellenes háború, és nemcsak Észak-Amerikában, hanem a világon mindenhol betiltották az addigi kísérleteket. Negyven évet kellett várni arra, hogy a pszichedelikumok illegalitása oldódjon, és legalább kísérletekben újra lehessen vizsgálni őket.

Feldmár András Kanadában élő magyar származású pszichoterapeuta egyike azon keveseknek, akik nemcsak a korai kutatásokban vehettek részt, hanem most, a pszichedelikus reneszánsz idején is dolgozhattak ezekkel a szerekkel. Ahogy a Qubitnek elmondta, a pszichedelikumok csodaszerek ugyan, de önmagukban nem várhatunk tőlük csodát: segítség, szakértő terápia nélkül nem sokat érnek, az pedig, ha receptre kiváltható orvosságot csinálunk belőlük, akár tragikus is lehet...

A LÉGGÖMB ELREPÜL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.22.


A nagy, pátoszos égrenézés és nemzeti sóhajtozás mellékzöngéjeként, annak mintegy oldalhajtásaképpen itt, a fatornyosomban Göncz Árpád teret avattak. Nem volt egyszerű az ellenzéki vezetésű városban is kiharcolni, hogy tere lehessen „Árpi bácsinak”, itt is élnek fideszista tulkok ugyanis, akik a szándék előkerültekor, hogy legyen itt egy ilyen nevű tér, kórusban kezdtek óbégatni, hogy szerintük méltatlan. A nem méltó az egész visítozáshoz az lett volna, ha azt mázolja az ember a képükbe, hogy méltatlan az anyád valaga, és még akkor is szende szűzként kommunikáltunk volna a bamba, idomított hadakkal.

Viszont lett tér, amint történetünk kezdetéből kiderült. És amikor leleplezték az utca-, esetünkben tértáblát, szinte érezhető volt, ahogyan a névadó súlya, tartalma, léte és emléke kitölti ezt a kis szegletet, amit a kórusban való tutulás ellenére névként megkaphatott, hogy mégis csak történjen velünk valami jó is a nagybüdös turulszaros semmiben. Mert óhatatlan kialakulnak a párhuzamok, összevetések méltóság és méltatlanság kapcsán, hogy mi történnék, ha netán Áder Jánosról óhajtanánk teret elnevezni, miféle képzetek töltenék be akkor a valót, egy kép esetleg homályosan valami bajuszos emberről egy potykával a kezében.

Meg még a Katalin. Akiből most akarnának valami szobrot farigcsálni, ám jelenleg a műanyag, malomkeréknyi Fidesz-fülbevaló, és a seggtörlővel ablakot pucoló szerencsétlen nő képe él bennünk, így hiába aggatják rá Diana hercegné levetett gönceit, amit az angol királyi család már a szeretetszolgálatnak adott át, sem formát, sem tartalmat nem kap tőle. Lötyög rajta a cirkuszi gúnya, ráadásul mise közben el is alszik, mert nem bírja a hivatala által rápakolt terheket, vagy csak hitetlen, és untatja a prédikáció illetve szentbeszéd. Hamar kipukkadt vagy csak föl sem töltődött héliummal, hogy méltósággal elröpüljön...

KIRÚGTA VEZETŐ DIPLOMATÁJÁT A KÜLÜGY, MIUTÁN KIDERÜLTEK AZ ORBÁN-STÁB BÉCSI KIRUCCANÁSÁNAK RÉSZLETEI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.08.22.


Nem sokkal azután, hogy az Azonnalin cikk jelent meg Orbán Viktor és stábja „rongyrázó” bécsi napjáról, vizsgálódni kezdtek a nemzetbiztonságiak – tudta meg a Válasz Online. Két hét sem telt bele, s elbocsátottak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről. Néhány nappal a cikk megjelenése után az Azonnali megszűnését is bejelentették. Háttér.


Augusztus 1., hétfő, reggel 6 óra 56 perc: Még az osztrák szervezők szeme is elkerekedett Orbán Viktorék bécsi rongyrázásától címmel közöl cikket Ungár Péter LMP-s politikus lapja, az Azonnali. Az írás már a leadjében exkluzív információkat ígér a kormányfő bécsi látogatásának kulisszatitkairól. „Inkább egy kedélyes, de az adófizetőknek annál drágább kiruccanáshoz hasonlított Orbán Viktor múlt heti bécsi útja, mint egy miniszterelnöki munkalátogatáshoz” – vonja le a tanulságot a lap főszerkesztőjeként dolgozó szerző már az írás elején. Kósa András aztán felhívja a figyelmet: egyrészt már az is az szokatlan, hogy egy bécsi utazást „ott alvósra” szerveznek, hiszen egy miniszterelnöki konvoj két óra alatt kint van az osztrák fővárosban Budapestről. Ráadásul a programok 11 óra után kezdődtek, tehát még csak korán sem kellett volna kelnie a miniszterelnöknek. Vissza pedig szintén nem késő este kellett utazni. Orbán Viktor „azonban a szerdáról csütörtökre virradó éjszakát is Bécsben töltötte, mégpedig nem is akárhol: a város egyik legfényűzőbb luxusszállodájában, a Hotel Bristolban.” Amint a cikkből kiderül, itt a lakosztályok 2-300 ezer forintba kerülnek éjszakánként, viszont 25 fős stáb is utazott a kormányfővel, plusz Szijjártó Péter külügyminiszter is külön, nagyjából tízfős stábbal érkezett Bécsbe. Kósa meg nem nevezett diplomáciai forrást is idéz: „A népes stáb biztosan tekintélyt sugall, de ilyen eszközökkel ma már jellemzően Európától jóval délebbre és keletebbre találkozni csak a diplomáciában.”...

PALÓCZ ÉVA: AMI MOST VAN AZ MÉG SEMMI, ŐSSZEL JÖN MAJD A FEKETE LEVES.

KLIKKTV
Riporter: SEBES GYÖRGY
2022.08.22.


Soha nem látott magasságokban az élelmiszerárak. Néhány szakértő már most államcsődtől tart.

Meddig drágul még az élet? Van-e remény a magyar gazdaság számára? Megállítható még a forint árfolyama, vagy már kikerült a kormány kezéből az irányítás? Valós fenyegetés-e az államcsőd? Saját csapdájába esett a kormány? Milyen hatásai vannak a gazdaságra a rossz külpolitikai kapcsolatoknak?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Palócz Évával a KlikkTV Mélyvíz című műsorban Sebes György.

BOD PÉTER ÁKOS: AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK BÉRIGÉNYE INFLÁCIÓS IDŐBEN JOGOS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.


Az egészségügyi szakdolgozók ötven százalékos bérigénye bár nagynak hallatszik, inflációs időben jogos – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke. Hozzátette, az egészségügy a bérszint szempontjából elhanyagolt terület, ahol összegyűlt a bérigény. Egyetértett azzal, hogy ugyanez a helyzet a közoktatásban is, a bérigények jogosak. Úgy tippeli, míg a kormány az oktatásban kivár, hátha belefáradnak a pedagógusok a követelésbe, az egészségügyben engedni fog.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint nagyjából 25 ezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből. Emiatt már most kórházak zárnak be, a betegek ellátása is sérül. Az elnök ötvenszázalékos béremelést tartana szükségesnek. Ön szerint kaphatnak ekkora béremelést az egészségügyi szakdolgozók?


Nem én vagyok a kassza őre, nem tudom. Járatlan vagyok abban is, hogy mennyit keresnek. De ha azt kérdezi, hogy milyen a magyar bérszint, arra azt tudom mondani, hogy ez elhanyagolt terület, és felhalmozódott a jogos bérigény. Közben felgyorsult az infláció, az éves szintjét még nem tudjuk, de inkább két számjegyű lesz. És bár az ötven százalék nagyon nagynak hallatszik, inflációs időben nem az. Makroközgazdászként ennyit tudok hozzátenni...

KÖZEL 50 CÉGGEL BŐVÜLT A MÉSZÁROS-CSOPORT, DE VAN MÉG EGY VÁLLALAT, AMELYIK TÖBB EMBERNEK AD MUNKÁT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.08.21.


Az egy évvel ezelőtti 295 céggel szemben már több mint 340 vállalatot ölel fel Mészáros Lőrinc cégcsoportja. A felcsúti milliárdos érdekeltségei azonban még mindig nem a legnagyobb foglalkoztatók az országban. A Magyar Posta a létszám folyamatos csökkenése ellenére továbbra is tartja első helyét ezen a listán.

Pedig már tavaly úgy tűnt, hogy a Mészáros-csoport akár egy éven belül is előzhet, és a legnagyobb hazai foglalkoztatóvá válhat. A milliárdos birodalma folyamatosan nőtt, miközben a postánál dolgozók száma évente nagyjából ezer fővel csökkent. Ezért is kérdeztük meg ismét a Mészáros-csoportot, hogy összesen mennyi céget fognak össze, és ezeknél hány ember dolgozik...

MÁIG KELL VÁLASZOLNI A JOGÁLLAMI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ LEVÉLRE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.08.22.


Emmy-díjra jelölték a magyar politikai helyzetről készült videót, amiben egy Fidesz-szavazó azt mondja, akinek nem tetszik Magyarország, menjen külföldre! Kilátástalanság szempontjából afrikai országok közé csúszott az ország, ahol nagy a kilátástalanság, de Orbánnak nem kell nagy tömegektől félnie. Még mindig a fajvédő beszéd a téma Amerikában. Ma jár le a határideje, hogy a kormány választ adjon Johannes Hahnnak a jogállami feltételek teljesítéséről. Nemzetközi lapszemle.

Jordan Klepper a választások idején egy pörgő dokumentumfilmet készített Magyarországról vicces kérdésekkel megspékelve, majd részt vett a Budapesten tartott CPAC amerikai republikánus konferencián is. A Magyarország a demokráciáért című 24 perces kisfilmjét Emmy-díjra jelölték. Ebből az alkalomból interjút adott az Award Radar (Díj radar) amerikai lapnak is. A videóban orbánistákat és ellenzékieket szólaltatott meg, előbbiek közül jópáran Amerikát, sőt Bident is hibáztatták, amiért az oroszok kirobbantották a háborút. Egy fiatal lány pedig azt mondja, hogy akinek az LMBTQ-közösségből nem tetszik Magyarország, az boldoguljon inkább külföldön.

Az ellenzéki tüntetőkkel beszélgetve a rendező nyelvleckét is vett, és megjegyezte , Amerikában is bőven vannak „ilyen – s.ggnyaló’ emberek. Az Award Radar interjúban megdicsérte a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, Kovács Zoltánt, mert az ajtaja nyitva állt előtte. Róla megállapította, hogy okos, és ő az, aki ügyesen forgatva a szavakat Orbánról visszafogott képet fest a nemzetközi sajtóban.

Klepper bemutatta az ország másik arcát is, amelyben sokan Ukrajna pártját fogják, segítenek is a menekülteknek. Például Hajós Andrással kiment a Keletibe, aki elmesélte, ukrán menekülteket is szállásolt.

A töretlen akaraterejű és makacs Orbán Viktornak most a gazdaság törvényeivel és az infláció miatti elégedetlen tömegekkel kell megbirkóznia – írja a magyar gazdasági és politikai helyzetről a New York Times, amely hosszas elemzésében elsőként Bod Péter Ákost szólaltatja meg, aki szerint a valóság bekopogtatott Orbán ajtaján. A Nemzeti Bank egykori elnöke szerint Orbán mostanra elérte, hogy a kilátástalanságot tekintve Magyarország valahol Botswana és Tobago közé sorolható.

Az energiaárak miatt is elégedetlen tömegek azonban aligha jelentenek fenyegetést a kormány számára, hisz választások csak 2026-ban lesznek. Egy falusi keresztényasszony úgy fogalmaz, Isten végre bünteti a kormányt, és ő abban bízik, Orbán nem kap az Uniótól pénzt arra, hogy elverje.

Bokros Lajos tipikus szocialista gazdaságpolitikának nevezi azt, amit Orbánék csinálnak. A Ryanair főnöke, Michael O’Leary, annyira fel van háborodva az extraprofit adó miatt, hogy megígérte, a gazdaságfejlesztési miniszternek elküldi a Közgazdaságtan hülyéknek című könyvet. Az újság három minisztertől és Orbántól is interjút kért, de még csak válaszra sem méltatták.

Az orosz Nyezavíszimaja gazéta azt írja, hogy ma, augusztus 22-én jár le a határideje annak, hogy a kormány választ adjon Johannes Hahnnak a jogállami feltételek teljesítéséről, azaz a közbeszerzések megreformálásáról, az ügyészség befolyásának felszámolásáról és a bírói függetlenség biztosításáról. Gennagyij Petrov többek között azt is írja, hogy Orbán Viktor Brüsszelben az orosz szankciók tárgyalásakor mindig igyekszik valami kedvezményt kicsikarni az Uniótól, amit sokan egyszerűen csak zsarolásnak neveznek.

Hahn uniós biztos egy korábbi levelében megírta, amennyiben az Orbán-kormány a feltételeknek nem felel meg, akkor következnek a szankciók, amiről már nem szükséges egyhangú szavazás, a 27 tagországból 15 igenje is elég hozzá. Navracsics Tibor miniszter optimizmusát a nyugati sajtó nem osztja, állapítja meg az orosz újság, különösen Orbán tusványosi kevert fajokról szóló elméletének ismeretében.

Az észak-dakotai InForumban Joan Brickner Orbán fajelméletét helyezi politikai kontextusba, és megállapítja, hogy a faj fogalmának sokkal inkább társadalmi, mintsem tudományos meghatározása létezik, és Isten sem tett különbséget az emberi fajok között. Brickner szerint az a legszomorúbb, hogy Orbánt éljenezték Dallasban a republikánusok.

A kárpátaljai filmrendező és eco-aktivista, Dmitrij Ljasuk Tiszáról készült fotója kereng a neten. A szerző elmesélte, hogy ahol rendszeresen úszik, ott bokáig ért most a víz, és most sajnálkozik, vajon képesek-e a madarak túlélni ezt a természeti katasztrófát. Inkább az érdekes a World Nations News portálján megjelentek között, hogy új filmet forgat hazánkban a rendező, Emberi kéz teremtette paradicsom címmel.

ITT HALLGATGHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT MAGYARÁZKODIK A TŰZIJÁTÉK ELHALASZTÁSA MIATT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.08.22.


Elnézést kértek. Miért is?

Mert valakinek el kell vinnie a balhét a be nem következett viharért? Nem volt véletlenül egy optrözs, aki mérlegelt és döntött?

Egyházszakadást idéző miseháború volt Veszprémben – az államalapítás előtt tisztelegve

A veszprémi katolikus érsekség eltiltotta (???) híveit egy korábban ott szolgáló pap augusztus 20-i miséjétől, amelyen azonban végül az érsekséggel szemben demonstrálók is megjelentek.

Tüntetést szerveznek diákok a Bazilika elé

A Diákok a Tanárokért csoport arra kéri a diákokat, hogy kockás ingben jelenjenek meg a tanévnyitón, hogy közös kiállással kezdődjön a tanév.

Egymást ijesztgetik a szülők a Facebookon

A szeptemberi-októberi iskolabezárásról szóló “biztos infókkal”.

Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el

“Ne vegyetek drogot. Legyetek popsztárok és megkapjátok ingyen.” (Igazából szerelem, 2003.)

Uniós támogatásból elkezdték felújítani a keszthelyi óvodát – most lebontják

Nem az unió, a kivitelezés hiányosságai miatt. A városnak a teljes uniós támogatási összeget, csaknem 200 millió forintot kell visszafizetni. Hűtlen kezelés, hm?

Siralmas Magyarországon a helyzete, pedig néhány éve még milliárdokat tolt bele a kormány, mi az?

Az e-sport mára elképesztő, milliárdos üzletté nőtte ki magát, külföldön a magyar viszonyokhoz képest tényleg kolbászból van a kerítés. Az állam nem érti vagy nem akarja érteni, hogyan lehetne segíteni a magyar e-sporton. (Van egy harmadik verzió is.)

Sok a furcsaság a Deutsch Domonkos ügyében

Eltekintve attól, hogy nem a párizsi lesz az első olimpia a világtörténelemben, sőt, még csak a Fidesz kormányzásai idején sem, kicsit furcsa, hogy nem találtuk nyomát annak, hogy korábban volt ilyen ideiglenes olimpiai attasénk az ötkarikás játékokon…

Felvásárolhatja a Vodafone Magyarországot a 4iG és a Magyar Állam

A tervezett akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.

Van nagyobb gazdasági csoda is Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília profitbányájánál

A cégben 2020 szeptemberében szerzett többségi, 95 százalékos tulajdonrészt Sarka Kata férje, Bessenyei István.

Befalazták az óvoda ablakait és elvették az udvarát, csak hogy a Vöröskereszt visszakapja a székházát a budai Várban

Azzal kezdték, hogy rekvirálták a jó ideje beépítetlen telket, amelyért cserébe az I. kerületi önkormányzat semmilyen kártérítést nem kapott. Amikor a kerület nem adta ki a fakivágási engedélyt, módosítottak egy másik törvényt. Amikor kiderült, hogy az épülettel elfalaznák a szomszédos óvoda ablakait és az önkormányzat tiltakozott, jogszabályt írtak arra, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy az megfeleljen a kormány érdekeknek.

A Fidesz-hívők és a valóság

“vajon mit szólna a Fidesz-tábor…?”

SZÁNDÉKOSAN KÖDÖSÍTENEK AZ UKRÁNOK A KRÍMI ROBBANÁSOKNÁL, OROSZ KÉZEN MARADHAT AZ ATOMERŐMŰ

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2022.08.22.


Nem vállalják, de nem is tagadják az ukránok, hogy ők támadják a Krím félsziget orosz katonai célpontjait. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) külső munkatársa szerint ennek egyszerű oka van: nem akarják túlságosan eszkalálni a helyzetet, de meg akarják mutatni mind a hazai közönségnek, mind pedig Moszkvának – és kisebb részben a világnak is –, hogy képesek az orosz csapatok hátországát is támadni.

A rakétacsapások mellett folyamatosan készül Ukrajna és Oroszország is a hónapok óta tervezett ukrán ellentámadásra a déli fronton. A hídrombolások miatt Herszon megye keleti és nyugati részét már alig köti össze valami, a megrongált hidakat pedig Oroszország kompokkal és pontonhidakkal igyekszik helyettesíteni, amelyeken még el tudják juttatni csapataikhoz a minimálisan szükséges ellátmányt. Azonban Rácz András szerint ha az orosz hadsereg már nem fogja tudni megoldani az itt elszigetelt erői utánpótlását, ki fogja vonni az erőit a Dnyeper (Dnyipro) folyó nyugati partjáról.

A déli eseményekkel párhuzamosan keleten továbbra is folytatják az oroszok a Donbasz felőrlését – azonban egyelőre nem tűnik úgy, hogy belátható időn belül képesek lennének megszállni Donyeck megye egészét. A frontvonalakat az Institute for the Study of War térképén lehet megnézni:...


MÉG EGYSZER AZ ONLINE OKTATÁSRÓL

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.22.


Azt hiszem, a pandémia idején többször írtam erről, közvetlen megtapasztalások alapján, és talán utána is, mikor (naivan) még mindig vártam, hogy lesz valami hiteles adat a hátrányos helyzetű gyerekek online tanulásának méréséről és valami intézkedés az elmaradtak bepótlásáról is.

Most, hogy a gazdasági helyzet miatt megint felröppent az online oktatás lehetősége, megpróbálom még egyszer összefoglalva leírni, mi a gond ezzel az egésszel, és miért mondom azt, hogy ez, mint felbukkanó megoldás nem jó, mert tovább fogja fokozni a már amúgy is leküzdhetetlen leszakadást.

Nos, kezdjük azzal, hogy az online tanuláshoz két alapvető dolog szükséges, az informatikai eszköz és internetelérés. A pandémia alatt hol ez volt, hol az. Amikor a szolgáltatók ingyen adták a netet, akkor nem volt elég eszköz, amikor az iskolák adtak kölcsön eszközt (bár korántsem ért el mindenhova), akkor meg net nem volt hozzá. Az, hogy az okostelefon alkalmatlan a tanulásra, már az elején világossá vált. A kölcsönzés sem egyszerű, mert egy generációs, lakhatási szegénységben élő családban ez sosem volt gyakorlat, a “használni, majd visszaadni” felelősségének kialakítása nem egyszerű feladat. Másfajta felelősségé sem, de ez különösen. Mi is megéltünk történeteket elég hamar az eladott, vagy “elveszett”, no meg összetört tabletekről.

A másik, alapvetően meghatározó dolog a lakhatási szegénység. Főleg a téli időszakban a fűtés miatt egy szobában van mindenki. Mindenki és minden. Itt főznek a kályhán, itt száradnak a ruhák, itt esznek, alszanak, mosakodnak, és itt van a TV is. Személyes térről nem igazán beszélhetünk. A berendezés többnyire szekrényből és ágyakból áll, ahol sok a gyerek, az ágy is közös. Ha van öt gyerek, és mondjuk kettő óvodás, három iskolás (bár mindegy is az arány), nyugodt tanulási környezetet biztosítani ilyen körülmények között egyszerűen képtelenség.

Sokan nem értik, miért nem fogadunk asztali számítógépeket adományba, és adjuk tovább, a rászorulóknak. Eleinte fogadtunk, de olyan hamar leamortizálódtak, hogy meg kellett értenünk: ez nem az a világ. Ahol asztal sincs, oda nem lehet. És ahol esetleg van, ott sem használható biztonsággal, a zsúfoltság miatt. Marad a tablet, nagyobbaknak a laptop. Ami legalább a szekrény tetejére feltehető a kicsik elől, ha nem használják. Ráadásul az otthontanulás, mint tevékenység, jellemzően nem épült be a családokba. Hogyan lehetne itt, akár több informatikai eszközzel a kapcsolódást biztosítani, gyerekeként? Fülessel persze menne… ha lenne – és itt a következő nagy gond- ha lenne a tanuláshoz motiváció.

De a motivációt fenntartani – és ezt minden pedagógus tudja, aki megfordult már szegregálódó vagy szegregált iskolában- még akkor is borzasztó nehéz, ha személyes jelenlét van, személyes kontaktus, odafigyelés. Hogyan várhatnánk el a motivációt otthon olyan gyerekektől, akiknél ez normál iskolaidőben is ingadozik? Elsőben, másodikban pedig azt hiszem, társadalmi státusztól függetlenül nagyon fontos a pedagógus személyes jelenléte, hatása, hogy megalapozódjanak azok a készségek, amelyek egy osztályban a tanuláshoz szükségesek. Azok a szociális készségek, amelyekre később építhetünk, azok is csak közösségben fejleszthetők.

Otthon ehhez nincs megfelelő közeg. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szülei számára az iskola zömében kudarc volt. Ők sem kapták meg azt a fejlesztést, amitől értenék most, a saját gyerekeikkel, hogy mi a jelentősége az értő olvasásnak, miért fontos a külalak, vagy a tört számok, nem beszélve az idegen nyelvről, vagy az informatikáról. Náluk is hiányoznak, vagy fejletlenek felnőttként az olyanok, mint a figyelemkoncentráció, a feladattudat, a kitartás. Tehát a helyzet az, hogy sem a gyerekekben, sem a szüleikben nincs megfelelő motivációs szint a tanulás iránt. Ez pedig komoly gond, és pontos következménye a generációk óta szőnyeg alá söpört problémáknak.

Nyilvánvaló az is, hogy egy alapkészséghiányos szülő nem tud segíteni a gyerekének, ha megakad. Semmiből. Mert nem érti, nem tudja ő sem. Az a bizonyos minimum, amivel átengedte, átgörgette őket gyerekkorukban az általános iskolán a rendszer, az nagyon minimum… erre ma nem tudnak építeni semmit.

Aztán, hogy maradjunk a szülői kompetenciáknál, ott van az a helyzet is, hogy az informatikai eszközt nem a tanulásra használják, hanem a szülő néz rajta filmet, játszik, vagy felnőtt tartalmakat tölt le. Az, hogy a gyerek kapta, hogy tanuljon, nem érdekes. A felelősségek hiánya egy bonyolult rögzülés a szociális mintázatokban.

Azok a gyerekek, akik a classroomban tanulnak együtt az osztálytársaikkal, tanáraikkal, akiknél ehhez minden feltétel adott, számukra áthidaló megoldásként, átmenetileg jó lehet az online tanulás (kivéve az iskolakezdőket, SNI gyerekeket). De a társadalom nem csupán ilyen gyerekekből áll.

Akik nem rendelkeznek ezekkel a feltételekkel, ők lemaradnak. Egész egyszerűen kimaradnak azok a hetek, hónapok, és azok a tananyagok is, melyeket ez idő alatt kellene átvenni. Náluk nincs hozzáadott érték…még szinten tartásról sem beszélhetünk. Mert elmaradt a napi gyakorlás is, meg az is, hogy legalább hallja az osztályban ülve, miről szólnak a tananyagok. Ezért vártam annyira, hogy lesz majd valami mérés, és utána valami pótlás… de nem volt. A kommunikáció szerint minden rendben volt. Az ember a terepen ettől akad ki legjobban. Mikor látja, hogy nem így van. Jelez, kiabál, de semmi. “Sikeresen megbirkóztunk ezzel is, az online oktatás jól vizsgázott.” Miközben gyerekek tömege sem online módon, sem papíralapon nem csinált semmit. Ők nem férnek be a sikerkommunikált képbe, de ők nem is fontosak. Másban sem, ebben sem.

Tisztában vagyok vele, hogy ez egy iszonyú nagy kihívás. Hiszen egy osztályon belül is vannak, akik haladnak online is, mert számukra megvannak a feltételek, és vannak, akik nem. A megoldást úgy hívják: differenciálás, egyénre szabott segítségnyújtás. Erre azonban online módon nincs felkészülve az iskolarendszer. És ez nem is megy úgy, hogy központilag döntenek mindenről. Ehhez egy másfajta rendszer kellene. Nem egy, a problémáktól távol levő, azokat meghallani sem akaró döntéshozói szint. Akik legfeljebb a saját gyerekkori emlékeikből táplálkozva, vagy a nekik való megfelelésben buzgón bólogató alárendelt munkatársaktól kapott, az ő elgondolásaikat mindig alátámasztó adatokból vonnak le következtetéseket és adnak további utasításokat. Ehhez egy olyan rendszer kellene, ahol a pedagógus is meg meri mondani, hogy nem megy így. És talán akkor azt is megkérdezhetnék, hogy szerintük hogyan kellene megoldani?

De ettől távol vagyunk. A végrehajtó szerepbe degradált pedagógusok véleménye ma “nem mérvadó”.

Nem bontom most ki az online tanulás otthoni költségeit, a fűtést, világítást, étkezést, ami szintén megoldhatatlan helyzet elé állítja a szülőket. Sem azt, hogy aki dolgozik, és amit keres, az nem futja ki a hónap végéig sem, ő hogy oldja meg a gyermekei felügyeletét, míg munkában van. Hogy mi lesz a gyermeküket egyedül nevelőkkel… Mert ezek a dolgok sem férnek be az egységesített, mindig, mindenen átnyomott központi elgondolásokba.

Szóval, én azt hiszem, az online tanulást csak akkor szabad bevezetni, ha a járványt másképp nem lehet megfékezni.

Persze azt is pontosan tudom, hogy lehet hozni egy ilyen döntést is. Hiszen vészhelyzet ma bármikor és bármiért lehet Magyarországon.

KERÍTÉS MÖGÜL

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP SÁNDOR ZSIGMOND
2022.08.21.


Nem könnyű okosnak lenni. Már többször leírtam ezt a mondatot, de valahogy mindig ide lyukadok ki. Gyereket nevelni olyan, mint bekötött szemmel rohangálni egy legódarabokkal megszórt lakásban úgy, hogy lehetőleg ne lépjünk rá semmire. Itt van például a kütyük kérdése. Amelyek azt ígérik, hogy okosak, sőt: okosabbak, mint mi. Jómagam a telefont mindig is segédeszköznek tartottam, képes vagyok meglenni nélküle, pontosabban hosszú napokig képes vagyok csak telefonálásra használni, ami a digitális forradalom léptékével mérve megfelel a kőkorszaknak. A laptop viszont munkaeszköz, ezzel keresem a kenyerem. Viszont ma is úgy vélem, hogy az az igazi kikapcsolódás, ha otthon hagyhatom, hogy még véletlenül se zavarjon meg egy e-mail vagy valamilyen kéretlen tartalom.

De a nagy kérdés az, mikor engedjük rá a gyerekre mindezt? Mikortól legyen telefonja, tabletje, saját fiókja, profilja, avatarja ebben a másik világban? Mikor merülhet el ebben szülői kontroll nélkül, csak a maga szakállára? A nyolcéves Dusinak elvileg van laptopja, a nejem levetett készülékét kapta meg, azon nézhet mesét (tévénk nincs), illetve gyerekeknek szánt tartalmakat. Telefont akkor kap, amikor a vér szerinti apjához látogat, hogy baj esetén fel tudjon hívni minket – persze ő akkor is cseveg velünk, ha minden rendben van. Jelen pillanatban azt mondhatom, hogy egyelőre ő uralja a virtuális világot és nem fordítva. De minden szakkönyv szerint közeledik a fordulópont, amikor mindez változni fog, nagyobb súllyal zuhan majd rá a virtuália, az alternatív világok kibogozhatatlan hálója. És persze a torzítások.

Arra is figyelmeztetnek a szakemberek, hogy egy-két éve belül már a pornóval fog szembesülni, átlagban ugyanis kilenc-tíz éves korukban látnak először a gyerekek felnőtt tartalmat

(tematikus filmet, ahogy mi azt nem kevés iróniával hívtuk anno – hiszen mind ugyanarról szól) a neten. Jelenleg erre sem ő, sem mi nem vagyunk felkészülve. Már elkezdtem írni magamban azt a beszédet, amit mintegy megelőző csapásként mondok el neki, de még nagyon a vázlatnál tartok. Azt szeretném megértetni valahogy, hogy a szerelem (nagyon felnőtt fogalom) jóval bonyolultabb és örömtelibb valami, mint amit a pornó képei sugallnak. Butaság lenne a kerítés mögül, kukucskálva nézni a kedvenc filmünket, ha a moziban is nézhetjük kólával és popcornnal. Igen, ezen még dolgozni kell…

1 SZAKEMBERRE JUT 243 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) GYERMEK HAZÁNKBAN

TERMÉSZETI MAGAZIN
Szerző: Természeti Magazin
2022.08.16.


Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek mindig is voltak, viszont a fejlett állapotfelmérésnek köszönhetően ma már sokkal több esetben derül ki a probléma, így a speciális terápiáknak köszönhetően javulhatnak a segítségre szorulók életkörülményei.

Rejtve lévő betegség esetén, ugyanis az sokkal károsabb a gyerekeknek saját magukra és a környezetükre (család, szülők, testvérek, óvoda, iskola) nézve egyaránt, ezért minél kisebb korban – leginkább óvodásként – van felismerve az, annál előbb lehet megkezdeni az egyénekre szabott terápiát.

A sajátos nevelési igény (SNI) esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk (fontos, hogy nem diagnosztikus kategória), amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontosan definiálja ezt:


Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A sajátos nevelési igény (SNI) eloszlása Magyarországon

A KSH által közzétett statisztikák alapján láthatjuk, hogy Magyarországon nagyságrendileg 100 000 fő sajátos nevelési igényű gyermek található (2021/2022-es tanév), ami nem kevés. Ez a szám valószínűleg sokkal több, ugyanis a legtöbb esetben iskolás korban derül ki a betegség. Ennek köszönhető, hogy a legtöbben ebből a korosztályból kerülnek ki, százalékban meghatározva ez az érték 7.8%. Az adatok alapján ezután a középfokú oktatási intézmények következnek, míg a sort az óvodák zárják, ahol a legtöbb vizsgálatot kellene elvégezni, a problémákat pedig felismerni.

Az előző tanévhez képest drámaian megnőttek a számok (93.700 volt), ami a járvány okozta oktatási káoszokkal is magyarázható.

A legtöbben integrált oktatásban, nevelésben részesülnek. Megjegyzendő még a nemek eloszlása is, mely szerint a fiúk vannak többen (10%) a lányokkal szemben (5.4%). További adat, hogy a legjellemzőbb előfordulás a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), ezt követi az enyhén értelmi fogyatékos (12%), 8.5%-uk pedig beszédproblémával küzd.

Megyék eloszlásában a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (14%) vannak SNI-sek, a legkevesebben pedig Hajdú-Bihar megyében (5%), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5.1) vannak. A súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok száma közel 2500 fő, akiket fejlesztő nevelés-oktatás keretében látnak el köznevelési intézményekben.

Országos adatokat böngészve, a 100 ezer SNI-s gyermekre mindössze 411 szakember jut, vagyis átszámolva ez azt jelenti, hogy 1 hozzáértőre jut 243 fő segítségre szoruló
...