24.HUSzerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA2020.10.22.
Miközben a koronavírus-válság miatt komplett ágazatok nullázódtak le, rengeteg embernek csökkentették a munkaidejét és a bérét, a Központi Statisztikai Hivatal rendületlenül a keresetek két számjegyű növekedését jelzi. Legutóbb bruttó 400 ezer forint feletti átlagkeresetekről és 10 százalék feletti bérnövekedésről számolt be a hivatal. Az történt, hogy a módszertant nem igazították hozzá a vírus okozta munkaerőpiaci változásokhoz, ezért nem látszik a hivatalos adatokból, mi történt valójában a keresetekkel. Megkíséreltük kideríteni.
Százezrek keresete nem látszik a statisztikában
A KSH legfrissebb, szeptemberi jelentése szerint júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 401 800 forint volt. Két elem is van ebben a mondatban, ami kétségessé teszi, hogy a gyorstájékoztatóban megjelenő adatok valós képet mutatnak:
- csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kereseti adatait ismertetik,
- és csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét tárják elénk.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb, jellemzően minimálbéren foglalkoztató, azaz az átlagkeresetet lejjebb húzó vállalkozások kereseti adatai hiányoznak. De a részmunkaidősöket is figyelmen kívül hagyják az átlagszámításnál, pedig most különösen érdekes lenne látni, hogy a koronavírus miatt csökkentett munkaidőbe kényszerülők tömegeinek keresete hogyan változott.
Az öt fő alatti foglalkoztatókról a KSH oldalán egyáltalán nem található adat, ezért becslésekre kell hagyatkoznunk. Ha azt nézzük, hogy a foglalkoztatottak összlétszáma 4,49–4,36 millió között mozgott az idei év első hét hónapjában, és mellétesszük, hogy 2,81–2,51 millió teljes munkaidejű foglalkoztatott adatait tartalmazza a kereseti gyorsjelentés, akkor sejthető, milyen sokan hiányoznak belőle. Még akkor is, ha almát a körtéhez hasonlítunk, mert a kereseti statisztikában az adóhatósági és államkincstári létszámadatok vannak, a foglalkoztatotti statisztika pedig reprezentatív lekérdezésen alapul, és az számít foglalkoztatottnak, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg – betegség, szabadság – miatt volt távol.
A GKI-tól kapott, a NAV adatai alapján készült 2018-as összesítés szerint a vállalkozásoknál 2,105 millió foglalkoztatott volt, ebből az 5 fő alatti foglalkoztatóknál csaknem 457 ezer. Utóbbi csoport, vagyis
a vállalkozásoknál foglalkoztatottak majdnem negyedének kereseti adatai tehát egyáltalán nem szerepelnek a statisztikákban.
Ennyivel mindenképpen torzít az adatközlés, és bár le lehet belőle vonni következtetéseket, Udvardi Attila, a GKI igazgatója szerint csak fenntartásokkal, és a tisztánlátás érdekében minden létező adatot közölni kellene...
