FORRÁS: Magyar Péter hivatalos YouTube csatornája és az ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ YouTube csatornája
2026.08.12.
2026.08.12.
Rendkívüli tájékoztató a Paksi atomerőműből!
2026. augusztus 12., szerda
RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ A PAKSI ATOMERŐMŰBŐL! MAGYAR PÉTER 🔴⚪🟢 ÉLŐ ADÁS
ÁRAD A TISZA
Rendkívüli tájékoztató a Paksi atomerőműből!
Rendkívüli tájékoztató a Paksi atomerőműből!
GÁBOR GYÖRGY: HA EZ KÍSÉRLET VOLT, AKKOR FEL KELL TENNI A KÍSÉRLET LEGELEMIBB KÉRDÉSEIT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.12.
Bóka János mondata azért érdemel a szokottnál hosszabb figyelmet, mert az elmúlt hat év egyik lényegi politikai tapasztalatát ezúttal nem valamely külső bíráló fogalmazta meg, hanem maga a hatalom egyik embere: politikai dilettantizmusa egy pillanatra őszintévé tette, és védekezésnek szánt szavaival akaratlanul is teljes önleleplezést hajtott végre.
Bóka szerint a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzás „egy nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt. Sőt: „Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt.”
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.12.
Bóka szerint a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzás „egy nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt. Sőt: „Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt.”
Ritkán sikerül egy politikusnak néhány szóban ilyen pontosan megvilágítania azt a hatalomfelfogást, amelyet vélhetően éppen megmagyarázni szeretne. Mert ha ez kísérlet volt, akkor fel kell tenni a kísérlet legelemibb kérdéseit. Mi volt a hipotézis? Mit akartak kipróbálni? Mi számított volna kudarcnak? Ki ellenőrizte a kísérletezőt? És mindenekelőtt:
ki volt a kísérleti alany?
ki volt a kísérleti alany?
A „kísérlet” nem ártatlan szó. A kísérletező megváltoztatja a feltételeket, beavatkozik egy folyamatba, majd megfigyeli a következményeket. Ő szabja meg a kísérleti helyzetet, és abból akar tudást szerezni, ami beavatkozásának hatására történik.
Csakhogy egy ország nem laboratórium. Egy alkotmány nem kísérleti berendezés. Az állampolgár pedig nem kísérleti alany.
Ha a hat éven át tartó rendkívüli kormányzás valóban „kísérleti periódus” volt, akkor ezt a kísérletet nem egy absztrakt alkotmányjogi modellen végezték. A megváltoztatott feltételek között emberek éltek. Emberek jogairól rendelkeztek, gazdasági lehetőségeiket és intézményeik működését befolyásolták, mindennapjaikat alakították a rendkívüli felhatalmazással meghozott rendeletek. Bóka metaforáját végiggondolva tehát elkerülhetetlen a következtetés: ha a kormány a kormányzás módjával kísérletezett, akkor e kísérletnek emberek voltak az alanyai.
Ettől válik a szó politikai inkompetenciánál sokkal súlyosabbá: antropológiailag riasztóvá.
Emberen természetesen lehet kísérletet végezni. A modern kutatásetika azonban éppen abból a felismerésből született, hogy emberrel nem lehet úgy kísérletezni, mint egy tárggyal. Nem csupán azért, mert árthatunk neki, hanem mert nem redukálható valamely másvalaki által kijelölt cél eszközévé. Kant klasszikus formulájával: az embert mindig önmagában való célként, sohasem pusztán eszközként kell kezelni.
Emberen természetesen lehet kísérletet végezni. A modern kutatásetika azonban éppen abból a felismerésből született, hogy emberrel nem lehet úgy kísérletezni, mint egy tárggyal. Nem csupán azért, mert árthatunk neki, hanem mert nem redukálható valamely másvalaki által kijelölt cél eszközévé. Kant klasszikus formulájával: az embert mindig önmagában való célként, sohasem pusztán eszközként kell kezelni.
A 20. század rettenetes tapasztalatai adtak ennek különösen radikális jelentést. A náci orvosok koncentrációs táborok foglyain végzett kísérleteiben az áldozatokat személyekből felhasználható testekké fokozták le. Az 1946–1947-es nürnbergi orvosper után megfogalmazott Nürnbergi Kódex ezért mindjárt első alapelvében kimondta: „The voluntary consent of the human subject is absolutely essential.” Vagyis: „A kísérleti alany önkéntes beleegyezése feltétlenül szükséges.”
A magyar veszélyhelyzeti kormányzás természetesen nem hasonlítható a náci emberkísérletekhez. Ilyen összevetés történetileg hamis és morálisan ízléstelen volna. Ám Bóka maga választotta a kísérlet metaforáját. Nürnberg itt azért fontos, mert a modern európai gondolkodás ott kényszerült a legbrutálisabb formában végiggondolni, mi történik, amikor emberek valamely más cél elérésének kísérleti eszközeivé válnak. A történeti helyzetek között nincs azonosság; a politikai-antropológiai kérdés ettől még érvényes: milyen hatalomfelfogás beszél saját polgárairól egy politikai kísérlet közegében?
Egy demokratikus alkotmányos rendben a polgár nem olyan értelemben tárgya a kormányzásnak, ahogyan a laboratóriumi objektum tárgya a kísérletnek. A polgár az alkotmányos rend alanya. Az alkotmányos jogok pedig éppen azt a határt jelölik ki, amelynél a politikai hatalomnak meg kell állnia.
Ezért különösen bizarr az „alkotmányossági kísérlet” kifejezés. Az alkotmányosság történetének jelentős része éppen a hatalom korlátozásának története: Magna Charta, habeas corpus, hatalommegosztás, parlamenti ellenőrzés, bírói kontroll, alapjogok. A politikai hatalom nem azért szorul korlátokra, mert szükségképpen gonosz emberek gyakorolják, hanem azért, mert hatalom.
A rendkívüli jogrend ennek egyik legkényesebb paradoxona. Rendkívüli hatalmat enged meg azért, hogy az alkotmányos rend túléljen egy rendkívüli veszélyt. Logikája világos:
rendkívüli veszély – rendkívüli felhatalmazás – a veszély elhárítása – visszatérés a rendes alkotmányos állapothoz.
rendkívüli veszély – rendkívüli felhatalmazás – a veszély elhárítása – visszatérés a rendes alkotmányos állapothoz.
A döntő szó: visszatérés.
Már a római diktatúra republikánus konstrukciójának alapelve is az volt, hogy meghatározott veszély esetére, meghatározott feladat teljesítésére és korlátozott időre koncentrálható rendkívüli hatalom. A modern alkotmányosság ugyanazzal a kérdéssel küszködik: miként kapjon a végrehajtó hatalom válság idején kellő mozgásteret anélkül, hogy a kivétel önálló politikai létformává válna?
Innen érthető Carl Schmitt híres mondata: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.” Schmitt felismerte, hogy éppen a kivételben mutatkozik meg, hol van ténylegesen a politikai hatalom. A legnagyobb veszély pedig nem feltétlenül a látványos visszaélés. Sokkal alattomosabb lehet a kivétel normalizálódása: a kormány megszokja a rendkívüli jogosítványokat, az intézmények alkalmazkodnak hozzájuk, a nyilvánosság pedig egy idő után természetesnek érzékeli azt, ami eredetileg kivételesnek indult.
Ezért különösen súlyos Bóka utólagos megfogalmazása. Ha a rendkívüli kormányzás alkotmányosan szükséges volt, akkor a védhető mondat így hangzik: rendkívüli veszélyhelyzetek álltak fenn, ezért elhárításukhoz átmenetileg rendkívüli eszközökre volt szükség.
A „kísérlet” azonban egészen más logikát fejez ki. Aki szükségből cselekszik, azt mondja: meg kellett tennem. Aki kísérletezik, azt mondja: ki akartam próbálni. Aki szükségből gyakorol rendkívüli hatalmat, abban érdekelt, hogy megszűnjék az az állapot, amely e hatalmat indokolta. Aki kísérletezik vele, tudást akar szerezni arról, hogyan működik.
Ez a különbség szinte mindent elmond.
Ez a különbség szinte mindent elmond.
Ráadásul Bóka metaforája még tudományelméleti értelemben is megbukik. Mi volt az előzetes sikerkritérium? Mi cáfolhatta volna a hipotézist? Ki értékelte az eredményeket a kísérletezőtől függetlenül? Ha ugyanaz a politikai hatalom teremti meg a feltételeket, hajtja végre a „kísérletet”, használja közben az így megszerzett jogosítványokat, majd végül maga vonja le belőle a tanulságokat, azt egyetlen komolyan vehető módszertan sem nevezi kísérletnek.
Ezt hatalomgyakorlásnak nevezik.
Ezt hatalomgyakorlásnak nevezik.
És itt mutatkozik meg Bóka mondatának intellektuális szegénysége. Nem egyszerűen rossz szót választott. Jogászként olyan fogalmat használt az alkotmányos hatalomgyakorlás leírására, amelynek politikai, módszertani és antropológiai következményeit láthatóan nem gondolta végig.
Mert ha mégis elfogadjuk saját szavát, akkor a kormány hat éven át nem csupán rendkívüli helyzeteket kezelt. Tapasztalatot szerzett saját rendkívüli hatalmáról. Megtanulhatta, hogyan működik az ország rendkívüli felhatalmazások mellett, mit tesz lehetővé a rendeleti kormányzás, meddig tartható fenn a kivétel, mennyire alkalmazkodnak hozzá az intézmények és az állampolgárok.
Épp ez teszi igazán nyugtalanítóvá a „kísérleti periódus” kifejezést.
A kérdés már nem csupán az, miért volt szükség 2020-ban rendkívüli intézkedésekre. Világjárvány idején természetesen szükség lehet rájuk. A fontosabb kérdés ez: mit tanult meg a hatalom hat év alatt saját rendkívüli hatalmáról?
A kérdés már nem csupán az, miért volt szükség 2020-ban rendkívüli intézkedésekre. Világjárvány idején természetesen szükség lehet rájuk. A fontosabb kérdés ez: mit tanult meg a hatalom hat év alatt saját rendkívüli hatalmáról?
És itt érünk el a Fidesz veszélyhelyzeti kormányzásának legsúlyosabb politikai-antropológiai problémájához. Az embertelenség nem kizárólag fizikai kegyetlenséget jelent. Embertelen az a hatalomfelfogás is, amely az embert politikai alanyból egyre inkább igazgatandó, szabályozandó, mérhető, alkalmazkodásra késztethető objektummá fokozza le: olyasvalakivé, akin a hatalom megtanulja, mi működik.
Ebben az értelemben a „kísérlet” metaforája kegyetlenül pontos. A hatalom cselekszik, a társadalom pedig viseli a beavatkozás következményeit. A polgár könnyen corpus vile-vé – kísérleti anyaggá –, politikai nyersanyaggá, egy hosszú próbaüzem adatpontjává válik.
És itt van Bóka mondatának különös iróniája. Vélhetően védeni akarta a hatéves veszélyhelyzeti kormányzást. Ehhez azonban olyan metaforát választott, amely, ha komolyan vesszük, éppen az ellenkezőjét teszi: leleplezi azt a paternalista és tárgyiasító hatalomfelfogást, amely saját rendkívüli jogosítványainak többéves gyakorlását utólag politikai tanulási folyamatként képes szemlélni.
Ehhez pedig nem szükséges különösebb politikai gonoszság. Elég hozzá az alkotmányosság eszméjének meghökkentően sekélyes megértése.
Mert hat év nem próbaüzem. Hat év gyakorlat. És hat év alatt a kivételből szokás, a szokásból intézményi rutin, az intézményi rutinból pedig politikai kultúra lehet.
Ezért Bóka mondata fontosabb, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nem azért, mert titkot árult el, hanem mert egy rosszul megválasztott szó olykor többet mond el egy politikai rendszer önképéről, mint száz gondosan megszerkesztett kormányzati közlemény.
„Alkotmányossági kísérlet.”
„Alkotmányossági kísérlet.”
Az alkotmány nem a hatalom laboratóriuma. Az ország nem kísérleti terep. Az ember nem kísérleti alany. A rendkívüli hatalom alkotmányos kérdése pedig nem az, mit lehet vele kipróbálni, hanem az, hogyan lehet korlátozni, ellenőrizni, majd a veszély elmúltával megszüntetni.
Aki pedig hat év rendkívüli kormányzás után mindezt „alkotmányossági kísérletnek” nevezi, annak talán nem az alkotmánnyal sikerült kísérletet végeznie.
Hanem azt sikerült kísérletileg igazolnia, milyen kevéssé érti, mire való az alkotmány.
MATOLCSYÉK FÉNYES NAPPAL RABOLTAK BANKOT - ORBÁN FÜLÉT MEG LEHET FOGNI AZ MNB-ÜGYBEN
KLIKKTV / ÚJ VILÁG
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.08.12.
Az Új világ adásában Pankotai Lili Kuncze Gáborral és Dávid Ferenccel az MNB-ügyről beszél. Vajon miért nincs még senki meggyanúsítva, kihallgatva az évszázad legnagyobb bankrablásának ügyével? Lehetséges-e, hogy Orbán Viktor ne tudott volna Matolcsyék ügyeiről. Szóba kerül az NKA-botrány is, valamint az, hogy egy nappal a bejelentés után, máris menesztették a közmédia két új munkatársát...
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.08.12.
Az Új világ adásában Pankotai Lili Kuncze Gáborral és Dávid Ferenccel az MNB-ügyről beszél. Vajon miért nincs még senki meggyanúsítva, kihallgatva az évszázad legnagyobb bankrablásának ügyével? Lehetséges-e, hogy Orbán Viktor ne tudott volna Matolcsyék ügyeiről. Szóba kerül az NKA-botrány is, valamint az, hogy egy nappal a bejelentés után, máris menesztették a közmédia két új munkatársát...
„ITT MINDENRE AZ VOLT A VÁLASZ, HOGY MINDJÁRT BONTJÁK EZEKET AZ ÉPÜLETEKET”
MAGYAR HANG PODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2026.08.12.
„Éveken át mindenki csak ígérgetett nekünk, aztán mégsem történt semmi, maradtunk a romos épületekben a nedves, hámló vakulatú falak között” – ezt mondták a megkérdezett lakók a Magyar Hang stábjának a józsefvárosi Diószegi utcában. Hányattatott sorsú családok helyzetét mutatjuk be a fővárosban.
Készítette: Horn Gabriella, Nyéki Martin
Szerző: MAGYAR HANG
2026.08.12.
„Éveken át mindenki csak ígérgetett nekünk, aztán mégsem történt semmi, maradtunk a romos épületekben a nedves, hámló vakulatú falak között” – ezt mondták a megkérdezett lakók a Magyar Hang stábjának a józsefvárosi Diószegi utcában. Hányattatott sorsú családok helyzetét mutatjuk be a fővárosban.
Készítette: Horn Gabriella, Nyéki Martin
ORBÁN PÁLINKÁZIK, A FIDESZ ROMOKBAN
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.12.
Ebben az adásban az elemzők Orbán Viktor aktuális politikai szerepvesztését és a Fidesz belső bizonytalanságát járják körül a legfrissebb közéleti események tükrében. A beszélgetés érinti az új köztársasági elnök, Baka András megválasztását, a válságkommunikációs hibákat, valamint az ellenzéki térfél átrendeződését is.
00:35 – Orbán Viktor „táltosi” jóslata az elkövetkező 500 évről egy szerb fesztiválon.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.12.
Ebben az adásban az elemzők Orbán Viktor aktuális politikai szerepvesztését és a Fidesz belső bizonytalanságát járják körül a legfrissebb közéleti események tükrében. A beszélgetés érinti az új köztársasági elnök, Baka András megválasztását, a válságkommunikációs hibákat, valamint az ellenzéki térfél átrendeződését is.
00:35 – Orbán Viktor „táltosi” jóslata az elkövetkező 500 évről egy szerb fesztiválon.
02:59 – Miért söpörte el a választói erő a NER-t, és miért maradt el az önreflexió?
09:03 – „Tök mindegy, hol van Orbán Viktor” – a Fidesz legnagyobb dilemmája.
15:26 – Új dimenzió: Buta volt-e a miniszterelnök az elmúlt 16 évben?
24:37 – Baka András mint valódi ellensúly: mi várható az új államfőtől?
41:17 – Elszámoltatás és a legfőbb ügyész kérdése: dicsőség vagy bukás várható?
44:11 – 4 milliárd forint Facebook-videókra? A Kaminski Fanni-ügy háttere.
90 ÉVRE TITKOSÍTHATTÁK, HOVÁ KERÜLTEK A KÖZPÉNZEK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Magyar György ügyvéd a Klikk Tévé műsorában a Fidesz-kormány titkos határozatairól: miért kell nyilvánosnak lennie minden jogszabálynak, mit jelentenek a kettes, hármas és négyes jelű határozatok, és hogyan zárható el egy döntés akár kilencven évre.
Az ügyvéd szerint bizonyos mennyiségű titkos döntés elfogadható — állambiztonsági és gazdasági érdekből —, a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek jó fele viszont már visszaélés a titkosítás lehetőségével. Saját feltevéseként arról is beszél, hogy eximbankos hitelek és kiemelt beruházások mögött sejt kormányhatározatokat; ezt hipotézisnek nevezi, bizonyítani nem tudja.
Szó esik még az ügynökakták nyilvánosságáról, a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségről, a zuglói irodacentrum ügyéről, valamint arról, miért tartja Magyar György problémásnak, ha a Kúria elnöke a helyén marad.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Magyar György ügyvéd a Klikk Tévé műsorában a Fidesz-kormány titkos határozatairól: miért kell nyilvánosnak lennie minden jogszabálynak, mit jelentenek a kettes, hármas és négyes jelű határozatok, és hogyan zárható el egy döntés akár kilencven évre.
Az ügyvéd szerint bizonyos mennyiségű titkos döntés elfogadható — állambiztonsági és gazdasági érdekből —, a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek jó fele viszont már visszaélés a titkosítás lehetőségével. Saját feltevéseként arról is beszél, hogy eximbankos hitelek és kiemelt beruházások mögött sejt kormányhatározatokat; ezt hipotézisnek nevezi, bizonyítani nem tudja.
Szó esik még az ügynökakták nyilvánosságáról, a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségről, a zuglói irodacentrum ügyéről, valamint arról, miért tartja Magyar György problémásnak, ha a Kúria elnöke a helyén marad.
ASZÓDI ATTILA: KATASZTRÓFAHELYZET VAN MAGYARORSZÁGON | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.12.
Ha tényleg dupla árat kérnek az oroszok, akkor nem szabad megépíteni az új paksi blokkokat. De hogy fér ez össze a fixáras szerződéssel? És mit reagált a Duna vízállására intő szavakra Süli János 2018-ban? Válaszok a Dellában.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.12.
Ha tényleg dupla árat kérnek az oroszok, akkor nem szabad megépíteni az új paksi blokkokat. De hogy fér ez össze a fixáras szerződéssel? És mit reagált a Duna vízállására intő szavakra Süli János 2018-ban? Válaszok a Dellában.
00:00:00 Adáskezdés
00:01:59 Szétfő az agyunk. Paks is szétfő?
00:08:19 Mi volt a két legsúlyosabb állítása Magyar Péternek?
00:11:36 Szabad 24 milliárd eurót fizetni Paks II-ért?
00:15:25 A neheze még csak most jön?
00:26:34 A politika felismerte… de mit is?
00:29:58 Napenergiában fajlagosan világelsők lettünk
AUGUSZTUS 20. – BEJELENTIK A NEMZET ÜNNEPÉNEK PROGRAMJAIT | SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.12.
Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, az államalapítás és Szent István király emléknapja.
Az „Augusztus 20. – A Nemzet Ünnepe” sajtótájékoztatón az idei ünnepi eseményekkel, programokkal és szervezési részletekkel kapcsolatos bejelentések kerülhetnek a középpontba.
A Magyar News Online videójában követjük a sajtótájékoztatót, és összefoglaljuk a legfontosabb információkat:
– milyen eseményekre lehet számítani augusztus 20-án; – milyen ünnepi programokat jelenthetnek be; – hogyan készül Budapest és az ország a nemzeti ünnepre; – milyen közlekedési és biztonsági információk lehetnek fontosak; – és milyen részletek derülnek ki az idei ünnepségsorozatról.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.12.
Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, az államalapítás és Szent István király emléknapja.
Az „Augusztus 20. – A Nemzet Ünnepe” sajtótájékoztatón az idei ünnepi eseményekkel, programokkal és szervezési részletekkel kapcsolatos bejelentések kerülhetnek a középpontba.
A Magyar News Online videójában követjük a sajtótájékoztatót, és összefoglaljuk a legfontosabb információkat:
– milyen eseményekre lehet számítani augusztus 20-án; – milyen ünnepi programokat jelenthetnek be; – hogyan készül Budapest és az ország a nemzeti ünnepre; – milyen közlekedési és biztonsági információk lehetnek fontosak; – és milyen részletek derülnek ki az idei ünnepségsorozatról.
ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÁSI VISSZAÉLÉSEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG
YOUTUBE
Közreadja: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.08.12.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Közreadja: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.08.12.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
"HA ORBÁN GYŐZ, MOST ITT NEM BESZÉLGETHETNÉNK" | HATOS PÁL | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.12.
A Vágjunk a közepébe! új vendége Hatos Pál történész, aki évekig volt résztvevője a Klubrádió Három az igazság című műsorának Spiró Györggyel, illetve Szénási Sándorral. Most többek között arról beszélgetünk, hogy utólag minden kiderül-e, amire azt válaszolja, hogy sajnos nem, mert a történelemben léteznek tökéletes bűntények. Arra a kérdésre, hogy három-e az igazság, azt feleli, hogy nem, több, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan lehet hazudni. A történetírást pedig a temetéshez hasonlítja, amire már nem a halottnak van szüksége, hanem nekünk, hogy tisztességesen elbúcsúztathassuk a múltunkat.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.12.
A Vágjunk a közepébe! új vendége Hatos Pál történész, aki évekig volt résztvevője a Klubrádió Három az igazság című műsorának Spiró Györggyel, illetve Szénási Sándorral. Most többek között arról beszélgetünk, hogy utólag minden kiderül-e, amire azt válaszolja, hogy sajnos nem, mert a történelemben léteznek tökéletes bűntények. Arra a kérdésre, hogy három-e az igazság, azt feleli, hogy nem, több, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan lehet hazudni. A történetírást pedig a temetéshez hasonlítja, amire már nem a halottnak van szüksége, hanem nekünk, hogy tisztességesen elbúcsúztathassuk a múltunkat.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
00:11 - Bolgár György vendége Hatos Pál történész
04:25 - Utólag minden kiderül?
08:25 - Történelmi korszakváltáshoz érkezett Magyaroroszág?
10:02 - Orbánék 16 éve korszak volt?
13:59 - Vissza tud térni az előző rendszer belátható időn belül?
17:38 - A Tisza-kormány új történelmi korszakot akar építeni, meghaladva az elődöket?
20:38 - Vissza lehet térni a nyugatos európai rendbe?
29:56 - Orbán a történelmet újra-újra-újratemette
36:29 - Mikor ábrándult ki az Orbán-rendszerből?
38:06 - Köszönjük, hogy megtekintették videónkat! Kérjük ne felejtsenek el feliratkozni!
TRAGIKUS, HOGY MIRE POCSÉKULJUK EL A DUNA VIZÉT | REGGELI SZEMÉLY
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.06.
A Reggeli személy 2026 augusztus 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.06.
A Reggeli személy 2026 augusztus 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője volt.
MAGYAR PÉTER: RENDKÍVÜLI BEJELENTÉS PAKSRÓL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.12.
Rendkívüli bejelentés Paksról. Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendeltük el majd 150 ezer köbméter kő felhasználásával, és intézkedtünk két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről is.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.12.
Rendkívüli bejelentés Paksról. Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendeltük el majd 150 ezer köbméter kő felhasználásával, és intézkedtünk két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről is.
A munkálatok már meg is kezdődtek. Az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei segítik a kivitelezést. A honvédelmi miniszter 100 katonát rendelt ki az építkezés támogatására. 24 órás munkavégzést rendeltünk el.
MI TÖRTÉNHET MAGYAR PÉTERREL EKKORA NYOMÁS ALATT? – A SZAKÉRTŐ ELEMZI
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.11.
Mi történik egy politikai vezető személyiségével, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik rá? Mennyit számítanak a gyerekkori traumák, és előfordulhat-e, hogy egy komoly hatalommal rendelkező felnőtt feszült helyzetben valójában egy sérült gyerek reakcióit mutatja? Móricz Emese, coach szerint a feldolgozatlan múlt döntő pillanatokban akár egy vezető viselkedését is meghatározhatja: extrém stresszben az ember érzelmileg visszacsúszhat abba az életkorba, amikor a trauma érte.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.11.
Mi történik egy politikai vezető személyiségével, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik rá? Mennyit számítanak a gyerekkori traumák, és előfordulhat-e, hogy egy komoly hatalommal rendelkező felnőtt feszült helyzetben valójában egy sérült gyerek reakcióit mutatja? Móricz Emese, coach szerint a feldolgozatlan múlt döntő pillanatokban akár egy vezető viselkedését is meghatározhatja: extrém stresszben az ember érzelmileg visszacsúszhat abba az életkorba, amikor a trauma érte.
RÉZ ANDRÁS: "ÉRTHETŐ, HOGY BOSSZÚVÁGY VAN AZ EMBEREKBEN" | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.08.12.
Nem a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy milyen feladatköröket lát el? A Fidesz a múltba fektetett, nem a jövőnkbe? Miért hagytuk, hogy így legyen? Mit kezdünk a legújabb rendszerváltással? Összefogás nélkül semmi sem fog sikerülni? Felkészült az ország a 21. század kihívásaira? A politikusaink alkalmatlansága miatt lettünk sereghajtók az EU-ban? Milyen lenne a jó magyar film? A Fidesz kifizetőhelyként működött nem pedig kormányzatként? 100 napja kormányon a Tisza, de mit várhatunk a következő 100 naptól? Miért nem tudtuk lefektetni Magyarország alapjait a rendszerváltá óta sem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt!
00:00 - 00:33 Bevezető és Intro
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.08.12.
Nem a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy milyen feladatköröket lát el? A Fidesz a múltba fektetett, nem a jövőnkbe? Miért hagytuk, hogy így legyen? Mit kezdünk a legújabb rendszerváltással? Összefogás nélkül semmi sem fog sikerülni? Felkészült az ország a 21. század kihívásaira? A politikusaink alkalmatlansága miatt lettünk sereghajtók az EU-ban? Milyen lenne a jó magyar film? A Fidesz kifizetőhelyként működött nem pedig kormányzatként? 100 napja kormányon a Tisza, de mit várhatunk a következő 100 naptól? Miért nem tudtuk lefektetni Magyarország alapjait a rendszerváltá óta sem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt!
00:00 - 00:33 Bevezető és Intro
58:20 Elköszön
VÍZVÁLASZTÓ FÓRUM ÓBALLÁN - A VÍZ MEGTARTÁSÁÉRT! BALOGH PÉTER ELŐADÁSA
YOUTUBE
Szerző: Keresztes László Lóránt
2026.08.12.
Vízválasztó Fórum Óballán (Törökszentmiklós). Balogh Péter gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnökének előadása.
A rendezvény célja, hogy összehozza az érintetteket és bemutassa a lehetőségeket a vízvészhelyzet példaértékű megoldására Közép-Tiszai mintaterületen.
Helyszín: Óballai régi iskola, Kecskés pajta Időpont: 2026. augusztus 5. Szerda, 16 órától.
Résztvevők:
Szerző: Keresztes László Lóránt
2026.08.12.
Vízválasztó Fórum Óballán (Törökszentmiklós). Balogh Péter gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnökének előadása.
A rendezvény célja, hogy összehozza az érintetteket és bemutassa a lehetőségeket a vízvészhelyzet példaértékű megoldására Közép-Tiszai mintaterületen.
Helyszín: Óballai régi iskola, Kecskés pajta Időpont: 2026. augusztus 5. Szerda, 16 órától.
Résztvevők:
- Dr. Árvay Nikolett parlamenti államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium
- Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium
- Horváth Balázs helyettes államtitkár, Élő Környezetért Felelős Minisztérium
- Pesti Csaba stratégiai, vidékfejlesztési és erdőgazdálkodási igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Harsányi Gábor KÖTIVIZIG műszaki igazhatóhelyettes
- Balogh Péter gazdálkodó geográfus, Vízválasztó Mozgalom
- Dr. Keresztes László Lóránt, Vízválasztó Mozgalom
BAKÁNAK MÁR AZ ELSŐ DÖNTÉSEI MEG FOGJÁK MUTATNI, HOGY SAJÁT HANGON SZÓLAL-E MEG, VAGY ALÁRENDELI MAGÁT A TISZÁNAK
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.08.12.
Magyar Péter büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget - idézi fel a német Tageszeitung.
Néha létezik megkésett igazságtétel,
és Magyarországon Orbán Viktor négy hónappal ezelőtti választási veresége óta többször adódik erre példa. Ilyen Baka András államfővé választása is – írja a berlini Tageszeitung, a taz.
De mennyire független az új köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést a szerző, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, hogy a Mi Hazánk által jelölni kívánt Tóth Máté nem tudott a hivatalos jelöltté váláshoz szükséges számú támogatót maga mögé állítani, és hogy Bóka János, a szavazástól távol maradó Fidesz frakcióvezetője szerint az ország legitim elnöke továbbra is Sulyok Tamás, Baka András pedig egy jogellenes eljárás társtettese, a Tisza-többség bábfigurája.
Magyar Péter azonban – teszi hozzá a taz – azt mondta, büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget, aki egész életútjával azt bizonyította, hogy képes egyesíteni a nemzetet.
A német portál szerint ennek hamarosan eljön a próbája, hiszen Magyar ragaszkodik radikális reformkurzusához. Bakának már az első döntései meg fogják mutatni, hogy saját hangon szólal-e meg, vagy alárendeli magát a Tisza-többségnek – fogalmaz a taz.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.08.12.
Néha létezik megkésett igazságtétel,
és Magyarországon Orbán Viktor négy hónappal ezelőtti választási veresége óta többször adódik erre példa. Ilyen Baka András államfővé választása is – írja a berlini Tageszeitung, a taz.
De mennyire független az új köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést a szerző, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, hogy a Mi Hazánk által jelölni kívánt Tóth Máté nem tudott a hivatalos jelöltté váláshoz szükséges számú támogatót maga mögé állítani, és hogy Bóka János, a szavazástól távol maradó Fidesz frakcióvezetője szerint az ország legitim elnöke továbbra is Sulyok Tamás, Baka András pedig egy jogellenes eljárás társtettese, a Tisza-többség bábfigurája.
Magyar Péter azonban – teszi hozzá a taz – azt mondta, büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget, aki egész életútjával azt bizonyította, hogy képes egyesíteni a nemzetet.
A német portál szerint ennek hamarosan eljön a próbája, hiszen Magyar ragaszkodik radikális reformkurzusához. Bakának már az első döntései meg fogják mutatni, hogy saját hangon szólal-e meg, vagy alárendeli magát a Tisza-többségnek – fogalmaz a taz.
Most pedig nézzünk két Politico-cikket,
egy olasz, illetve egy lengyel vonatkozású jelenségről – mindkettő érinti így vagy úgy a radikális jobboldalt, vagyis az európai politizálás nagy kérdőjelét.
Az egyik írás arról szól, hogy az olasz politikai porondon olyan új szélsőjobbos riválissal kell szembenéznie Giorgia Meloni miniszterelnöknek, aki rákényszeríti őt arra, hogy visszatérjen saját szélsőjobboldali, posztfasiszta gyökereihez, és félretegye a mérsékelt imázsát, amit az elmúlt években kialakított magáról.
Itáliában jövőre, kora tavasszal várható a választások megrendezése, és a Roberto Vannacci vezette Nemzeti Jövő Pártja feljövőben van: már megelőzte Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik koalíciós partnerét, a Ligát, és nagyjából most éri utol a másikat, a Hajrá Itáliát. Meloni nem akar vereséget szenvedni úgymond saját pályán, ezért a korábbinál keményebb hangot üt meg a migráció kérdésében.
Erre vezethető vissza, hogy Meloni kormánya volt az első az EU-ban, amely támadást intézett a spanyol kabinet ellen, a marokkóiak Ceutába történt betörése nyomán, majd pedig miközben Franciaország csupán megszigorította az ellenőrzést a spanyol határon, Róma felfüggesztette Madriddal szemben a szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás érvényét. Az olasz reptereken most a spanyol utasoknak külön sorba kell beállniuk. „Egy millimétert sem hátrálunk az illegális migráció ügyében” – fogalmazott Meloni.
Az olasz miniszterelnöknek nem csupán a migráció ügyében jelent kihívást Vannacci pártjának a nyomulása, hanem a külpolitikai orientáció kérdésében is. Saját koalíciós kormányán belül már eddig is elég gondot okozott neki, hogy a Liga párt ellenzi Ukrajna támogatását, és békülékenyebb politikát szeretne folytatni Moszkva irányába. Vannacci ugyanilyen irányú nyomást fejt ki, ellenzi Kijev katonai megsegítését és az olasz védelmi költségvetés növelését.
A másik Politico-cikk fő állítása az, hogy a lengyel konzervatív jobboldalon belül bekövetkezett pártszakadás nem menti meg szükségszerűen Donald Tusk kormányát.
A jobboldali Jog és Igazságosság párt szakadását örömmel üdvözölte Donald Tusk EU-párti, centrista kormánya, de a portál szerint nem világos még, hogy ez javítja-e a hatalom megőrzésének az esélyét a Lengyelországban szintén jövőre esedékes választásokon.
A Politico a különböző felmérések súlyozott átlagolásából arra a következtetésre jut, hogy Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos támogatottsággal magasan vezet ugyan, de ha az összes jobboldali párt összefogna, akkor az többséget eredményezhetne. A Tusk-párt négy kisebb koalíciós partnere közül pedig hárommal könnyen előfordulhat, hogy nem tudják majd átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Így hát Tusk helyzete korántsem biztos, bár az tény, hogy Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és negyven követőjének a kilépése a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártból bonyolultabbá tette az erőegyensúlyt a jobboldalon belül. Kaczyńskiéknak 147 képviselőjük maradt. Morawiecki most utólag bírálattal illeti saját egykori kormányának a döntéseit a COVID-korlátozásokkal kapcsolatban, de legfőképpen az abortusz jogi szabályozásának a szigorítására irányult próbálkozás miatt. Mint most mondja, ő ugyan ellenzi az abortuszt, de a sok nőt felháborító tilalom a kormányzó párt számára választási összeomláshoz vezetett.
egy olasz, illetve egy lengyel vonatkozású jelenségről – mindkettő érinti így vagy úgy a radikális jobboldalt, vagyis az európai politizálás nagy kérdőjelét.
Az egyik írás arról szól, hogy az olasz politikai porondon olyan új szélsőjobbos riválissal kell szembenéznie Giorgia Meloni miniszterelnöknek, aki rákényszeríti őt arra, hogy visszatérjen saját szélsőjobboldali, posztfasiszta gyökereihez, és félretegye a mérsékelt imázsát, amit az elmúlt években kialakított magáról.
Itáliában jövőre, kora tavasszal várható a választások megrendezése, és a Roberto Vannacci vezette Nemzeti Jövő Pártja feljövőben van: már megelőzte Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik koalíciós partnerét, a Ligát, és nagyjából most éri utol a másikat, a Hajrá Itáliát. Meloni nem akar vereséget szenvedni úgymond saját pályán, ezért a korábbinál keményebb hangot üt meg a migráció kérdésében.
Erre vezethető vissza, hogy Meloni kormánya volt az első az EU-ban, amely támadást intézett a spanyol kabinet ellen, a marokkóiak Ceutába történt betörése nyomán, majd pedig miközben Franciaország csupán megszigorította az ellenőrzést a spanyol határon, Róma felfüggesztette Madriddal szemben a szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás érvényét. Az olasz reptereken most a spanyol utasoknak külön sorba kell beállniuk. „Egy millimétert sem hátrálunk az illegális migráció ügyében” – fogalmazott Meloni.
Az olasz miniszterelnöknek nem csupán a migráció ügyében jelent kihívást Vannacci pártjának a nyomulása, hanem a külpolitikai orientáció kérdésében is. Saját koalíciós kormányán belül már eddig is elég gondot okozott neki, hogy a Liga párt ellenzi Ukrajna támogatását, és békülékenyebb politikát szeretne folytatni Moszkva irányába. Vannacci ugyanilyen irányú nyomást fejt ki, ellenzi Kijev katonai megsegítését és az olasz védelmi költségvetés növelését.
A másik Politico-cikk fő állítása az, hogy a lengyel konzervatív jobboldalon belül bekövetkezett pártszakadás nem menti meg szükségszerűen Donald Tusk kormányát.
A jobboldali Jog és Igazságosság párt szakadását örömmel üdvözölte Donald Tusk EU-párti, centrista kormánya, de a portál szerint nem világos még, hogy ez javítja-e a hatalom megőrzésének az esélyét a Lengyelországban szintén jövőre esedékes választásokon.
A Politico a különböző felmérések súlyozott átlagolásából arra a következtetésre jut, hogy Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos támogatottsággal magasan vezet ugyan, de ha az összes jobboldali párt összefogna, akkor az többséget eredményezhetne. A Tusk-párt négy kisebb koalíciós partnere közül pedig hárommal könnyen előfordulhat, hogy nem tudják majd átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Így hát Tusk helyzete korántsem biztos, bár az tény, hogy Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és negyven követőjének a kilépése a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártból bonyolultabbá tette az erőegyensúlyt a jobboldalon belül. Kaczyńskiéknak 147 képviselőjük maradt. Morawiecki most utólag bírálattal illeti saját egykori kormányának a döntéseit a COVID-korlátozásokkal kapcsolatban, de legfőképpen az abortusz jogi szabályozásának a szigorítására irányult próbálkozás miatt. Mint most mondja, ő ugyan ellenzi az abortuszt, de a sok nőt felháborító tilalom a kormányzó párt számára választási összeomláshoz vezetett.
REJTÉLYES MUNKACSOPORT TAGJAIT FIZETTÉK A BUDAPESTRE MENEKÜLT LENGYEL POLITIKUS INTÉZETÉNEK SZÁZMILLIÓIBÓL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2026.08.12.
Az Orbán-kormány által finanszírozott 350 millió forintból működött a körözés elől Budapestre menekült, majd a választások óta továbbállt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski munkáját adó intézet 2025-ben. Az összeg jelentős részét egy titokzatos magyar-lengyel munkacsoport tagjai kaphatták.
350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.
Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt...
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2026.08.12.
350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés révén tekintett be a BLA székhelyén a támogatással kapcsolatos iratokba.
Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt...
GÁBOR GYÖRGY: VANNAK ELEMI NORMÁK, AMELYEK ISMERETE A FELNŐTTSÉG MINIMÁLIS FELTÉTELE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.11.
A Mi Hazánk képviselői a parlamentben nem álltak fel a roma holokauszt áldozataira való megemlékezéskor. László Marczingós erre reagálva azt írta: „Elmondtam nekik, van olyan vonal, amit nem léphetnek át. Ez egy ilyen vörös vonal.” Mivel Marczingós László a tegnapi posztja alatt korlátozta a hozzászólás lehetőségét, itt mondom el, amit ott szerettem volna.
Laci, jó, hogy elmondtad nekik, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. De attól tartok, a baj ennél jóval mélyebben van.
A gyereknek sok mindent elmagyarázunk. Elmondjuk, mire való a zsebkendő és a vécépapír; miért nem illik az orrát piszkálni; miért nem dugjuk az ujjunkat a konnektorba; miért nem szaladunk ki az úttestre a labda után; miért mosunk kezet, amikor hazaérünk a játszótérről vagy az orvosi rendelőből. Azért magyarázzuk el mindezeket, mert még nem tudja, még nem érti, még tanulja azt a világot, amelyben másokkal együtt kell élnie. Ezt nevezzük nevelésnek.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.11.
Laci, jó, hogy elmondtad nekik, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. De attól tartok, a baj ennél jóval mélyebben van.
A gyereknek sok mindent elmagyarázunk. Elmondjuk, mire való a zsebkendő és a vécépapír; miért nem illik az orrát piszkálni; miért nem dugjuk az ujjunkat a konnektorba; miért nem szaladunk ki az úttestre a labda után; miért mosunk kezet, amikor hazaérünk a játszótérről vagy az orvosi rendelőből. Azért magyarázzuk el mindezeket, mert még nem tudja, még nem érti, még tanulja azt a világot, amelyben másokkal együtt kell élnie. Ezt nevezzük nevelésnek.
Aztán a gyerek felnő, és bizonyos dolgokat többé nem kell elmagyarázni neki. Nem azért nem, mert elvesztettük pedagógiai türelmünket, hanem mert vannak elemi normák, amelyek ismerete a felnőttség minimális feltétele.
A parlament padsoraiban, amennyire látom, felnőtt emberek ülnek. Ha egy felnőtt politikusnak külön el kell magyarázni, hogy egy népirtás áldozataira való megemlékezéskor a tiszteletadás nem pártpolitikai ízlés kérdése, hanem az emberi és politikai civilizáció egyik legelemibb gesztusa, akkor két lehetőség marad.
Vagy valóban nem érti ezt – ami olyan fokú erkölcsi és politikai éretlenségről tanúskodik, amely önmagában is alkalmatlanná teszi arra a szerepre, amelyet betölt. Vagy pontosan érti, és ennek tudatában dönt úgy, hogy megtagadja ezt a gesztust.
Az utóbbi eset súlyosabb. Mert akkor már nem tudatlanságról, neveletlenségről vagy politikai ügyetlenségről beszélünk, hanem tudatos választásról.
Ezért számomra nem az a legnyugtalanítóbb, hogy meg kellett mutatnod a vörös vonal helyét. Hanem az, hogy ezt a vörös vonalat egyáltalán meg kellett mutatni.
Bizonyos határokat ugyanis egy felnőtt, demokratikus közösségben nem azért nem lépünk át, mert valaki előző este figyelmeztetett rájuk. Hanem azért, mert aki nem látja őket magától, annak vagy súlyos hiányosságai vannak az erkölcsi tájékozódásában, vagy nagyon is jól látja őket – és éppen azért lépi át.
És én nem tudom, melyik magyarázat volna megnyugtatóbb.
SZINETÁR DÓRA NYÍLT LEVELE DÚRÓ DÓRÁNAK
FACEBOOK
Szerző: SZINETÁR DÓRA
2026.08.11.
Kedves Duró Dóra!
Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni.
Szerző: SZINETÁR DÓRA
2026.08.11.
Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni.
Felnőtt ember vagyok, tudom, és értem, hogy a politika egy színház (is). Tudom és értem, hogy (a legtöbben- főleg Magyarországon az elmúlt években) ezt a színházat arra használták, hogy a köz érdekei helyett elsősorban a saját és a szűk környezetük érdekeit szem előtt tartva játszanak különféle karaktereket, sokszor elhazudva a saját valóságukat az emberek elől.
És most nem csak arra a temérdek meleg politikusra gondolok, akik fennhangon “család az család”-oztak, vagy akik “megőrizzük a magyar nemzeti identitást” kiabálva távol-keleti összeszerelő üzemet, és akkumulátor gyárat csináltak az országból. Hanem azokra is, akik -reményeim szerint- otthon szeretetben, elfogadásban, és valódi keresztényi hitben nevelték a gyerekeiket (annak a Krisztusnak a gondolatai mentén, aki szerint minden emberi lény egyformán szeretetre méltó), de közben gyerekkönyveket daráltak.
Értem, hogy ez egy cirkusz. Amiből ti éltek. Nagyon jól megéltek. Amivel szeretnétek kiszolgálni azt a párszázezer rossz körülmények között élő, vagy más okból rossz mentális állapotban levő szélső jobbos szavazót, akinek az okoz valamiféle örömöt, ha más embereket ócsárolhat, a halálukat kívánhatja, vagy az értéktelenségükön polemizálhat a maga egyszerű módján.
De ez a színház, ez a cirkusz baromi veszélyes. Ugyanis ti fel akartok nevelni egy generációt, akik majd bármilyen random szempontok mentén mernek, sőt akarnak embereket értéktelennek minősíteni, nem kívánatosnak gondolni, és akár majd valamilyen módon likvidálni. De minimum tönkretenni az életüket.
És nem gondoltok bele még abba sem, hogy mi lesz, ha az értékrend megmarad, de a szempontok megváltoznak?
Mi lesz ha a beesett alsó fogsor, vagy a korai kopaszodás lesz az új probléma? És ennek mentén fogják majd kigúnyolni/ üldözni/ likvidálni az embereket? Vagy a szőkék/ a húsevők/ a sokgyerekesek, vagy ki tudja kik (akik közé ti is tartoztok), lesznek az új közellenség, és mentek ti is a levesbe? Vagy egy újkori holokausztba?
Ti a történelem könyveteket is ledaráltátok olvasás előtt? Nincs meg az a rész, amikor a Nagy Francia Forradalomban az indulat és a metódus megmaradt, csak hirtelen pont az addig győztesnek tűnők feje került a guillotine alá?
Nem tudjátok, hogy a gyerek/ az ember a módszereket tanulja? Az értékrendet? Az alap erkölcsi hozzáállást? Aztán könnyen be helyettesíti a számára kedves és nem kedves dolgokat?
Indulatot lehet gerjeszteni, fröcsögést lehet indítani, kirekesztési/ gyilkossági vágyat lehet ébreszteni , de azt egyszercsak majd nem ti mondjátok meg, hogy ki is az “ellenség”! Ti is válhattok azzá bármikor! Hiszen a ti “ellenségeitek”, a romák, a melegek, a zsidók, és még ki tudja ki mindenki, mondva-csinált ellenségek! A cirkuszotok részei, a műsor “szereplői”. Ti is bármikor lehettek bármiért feketebárányok, hiszen az indokaitok is mondvacsinált baromságok! A “gyerekeinket átoperaló melegek”, a “ketyegő bomba cigányok”, a “Magyarországot tönkretevő zsidók”, ahogy fogalmaztok.
Frázisok. Pont olyan frázisok, amik mentén a felhergelt, maguknak mindent megengedő emberek titeket is bármikor lelökhetnek az általatok épített Tajgetoszról!
Nem féltek, hogy a most titeket követők majd nem adnak nektek végső tiszteletet ha egyszer elmúltok? Hogy a ti gyerekeiteket koncertjeről is kisétálnak majd a nézők, hiába csodásan muzsikálnak, mert a szüleikről azt gondolják, hogy gyűlöletkeltő, kártékony figurák? Hogy az életetek legfájdalmasabb kényszerű döntésére majd ha kell-ha nem ordenáré módon emlékeztetnek, mert valami szél épp valami olyan helyről fúj? Nem féltek, hogy visszakapjátok?
Egy dolgot mondhatok. Ha valaha hallanám a gyerekeiteket hangszeren játszani, én biztosan végighallgatnám, és megtapsolnám őket. És ha úgy hozná az élet, hogy ti mentek el előbb, és bárki szeretettel emlékezne rátok, én felállok majd, és csendben leszek.
Mert ezek alapvető emberi normák. Amiket egy magára valamit adó Ember betart.
Végül mellékelek egy fényképet, és egy történetet.
A link alatt a németországi Mulfingen St. Josefspflege gyermekotthon roma (szinti) gyerekeinek fotói és története látható. 1944 májusában 39, 7–16 év közötti gyermeket deportáltak innen Auschwitz–Birkenauba. Közülük 35-öt meggyilkoltak, mindössze négyen élték túl a holokausztot.
Na, értük nem tudtatok tegnap 1 percre megállni azokon a nagyon magyar, nagyon férfi, nagyon nő, nagyon anya, nagyon apa és nagyon politikusi lábaitokon.
https://www.sintiundroma.org/.../deportation-from.../
https://www.sintiundroma.org/.../deportation-from.../
UPDATE: •/A szöveg csak egyben, változtatás nélkül, és csak írásos engedéllyel osztható bármilyen sajtóorgánum számára/
NEM KÍMÉLTE A NER-T, DE AZ ÚJ HATALOMNAK IS ÜZENT BAKA ANDRÁS
TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2026.08.11.
Nem szokványos beiktatási beszédet mondott Baka András. A Tisza által jelölt köztársasági elnök nyíltan elítélte az Orbán-rezsim hatalomgyakorlását, noha a bírálata nem csak az elmúlt tizenhat évet, de az elmúlt két évtizedet is érintette. Ez tényleg nem szokványos, ha figyelembe vesszük, hogy az előző államfők a beiktatási beszédeikben ennyire nyíltan nem foglaltak állást politikai-társadalmi kérdésekben. Márpedig Baka András az április 12-i választásokra utalva világossá tette, hogy szerinte „valami rendkívüli történt Magyarországon”. Ezzel egyértelművé tette, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt, még ha ezt a szót nem is mondta ki.
„Váratlan”, „zavarba ejtő”, „megtisztelő” – ezeket a jelzőket a jelölésével, a felkéréssel kapcsolatban mondta, de ennél mélyebben nem ment bele az elmúlt időszak sokat vitatott castingjába, ami a köztársasági elnök kiválasztása körül zajlott.
Pedig Sulyok kikényszerített lemondatása vezetett el odáig, hogy Baka beiktatási beszédére a Fidesz képviselői el sem mentek, az új államfőt pedig illegitimnek tartják. Ráadásul sokan párhuzamot látnak Sulyok elmozdítása és aközött, ahogy a Fidesz-kormány elbánt az akkor még a Legfelsőbb Bíróság vezetését ellátó Bakával, ezért számítottak arra, hogy az új államfő kitér erre a kérdésre. Akár csak annyiban, hogy elmondja, szerinte miért más a két eset. Ez azonban nem történt meg...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2026.08.11.
„Váratlan”, „zavarba ejtő”, „megtisztelő” – ezeket a jelzőket a jelölésével, a felkéréssel kapcsolatban mondta, de ennél mélyebben nem ment bele az elmúlt időszak sokat vitatott castingjába, ami a köztársasági elnök kiválasztása körül zajlott.
De Baka András elődjére, Sulyok Tamásra sem pazarolt egy szót sem, igaz, a rendszerváltás után megválasztott egyik államfő nevét sem hozta fel.
Pedig Sulyok kikényszerített lemondatása vezetett el odáig, hogy Baka beiktatási beszédére a Fidesz képviselői el sem mentek, az új államfőt pedig illegitimnek tartják. Ráadásul sokan párhuzamot látnak Sulyok elmozdítása és aközött, ahogy a Fidesz-kormány elbánt az akkor még a Legfelsőbb Bíróság vezetését ellátó Bakával, ezért számítottak arra, hogy az új államfő kitér erre a kérdésre. Akár csak annyiban, hogy elmondja, szerinte miért más a két eset. Ez azonban nem történt meg...
BUDAPEST: MÍNUSZ 65 MILLIÁRDBÓL KELLENE TÖRLESZTENI A 125 MILLIÁRDOS HITELT
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.08.12.
Alig egy hónap múlva 125 milliárd forint hitelt kell visszafizetnie a fővárosnak, miközben jelenleg mínusz 65 milliárdon áll a számláló – tudta meg a Népszava.
Korábban az uniós források megszerzése, az elszámoltatás, mostanában a köztársasági elnök választása, illetve a víz- és energiahiány viszi el a Tisza-kormány figyelmét az önkormányzati rendszer belengetett reformjáról. Az Orbán-éra idején pénzügyileg kivéreztetett, intézményeiktől és hatáskörüktől megfosztott települések vezetői tűkön ülve várják, hogy rájuk is sor kerüljön.
A nyolc országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet már kétszer is kezdeményezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternél az ÖNET (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa) összehívását. Ez ugyan még nem történt meg, de a miniszter legutóbb már javaslatokat kért az ülés napirendjének összeállításához. A szövetségek képviselői gyorsan össze is ültek és összeállítottak egy közös szakpolitikai anyagot, amely – mérettől és elhelyezkedéstől függetlenül – teljes áttekintést ad és javaslatokat fogalmaz meg az egész önkormányzati szektorra vonatkozóan. A javaslatok elsősorban az azonnali intézkedéseket igénylő önkormányzati kérdések megoldását, a biztonságos működést, az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újra szabályozását, és az azonos stratégiai irányok kijelölését érintik. A múlt héten el is küldték, azóta várják a minisztérium válaszát...
Szerző: SZALAI ANNA
2026.08.12.
Korábban az uniós források megszerzése, az elszámoltatás, mostanában a köztársasági elnök választása, illetve a víz- és energiahiány viszi el a Tisza-kormány figyelmét az önkormányzati rendszer belengetett reformjáról. Az Orbán-éra idején pénzügyileg kivéreztetett, intézményeiktől és hatáskörüktől megfosztott települések vezetői tűkön ülve várják, hogy rájuk is sor kerüljön.
A nyolc országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet már kétszer is kezdeményezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternél az ÖNET (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa) összehívását. Ez ugyan még nem történt meg, de a miniszter legutóbb már javaslatokat kért az ülés napirendjének összeállításához. A szövetségek képviselői gyorsan össze is ültek és összeállítottak egy közös szakpolitikai anyagot, amely – mérettől és elhelyezkedéstől függetlenül – teljes áttekintést ad és javaslatokat fogalmaz meg az egész önkormányzati szektorra vonatkozóan. A javaslatok elsősorban az azonnali intézkedéseket igénylő önkormányzati kérdések megoldását, a biztonságos működést, az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újra szabályozását, és az azonos stratégiai irányok kijelölését érintik. A múlt héten el is küldték, azóta várják a minisztérium válaszát...
45 MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZT KAPOTT KRAUSZ FERENC KUTATÓKÖZPONTJA, MOST AZ ÁLLAM VESZI ÁT A CÉGET
TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.08.12.
...Az Élvonal Alapítványról a Telex először akkor írt, amikor kiderült: Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Ekkor a Nobel-díjas tudós azt mondta: semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Ezt később egy sajtótájékoztatón is elismételte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.
Aztán kiderült, mi is van ebben az állami szerződésben: az alapítvánnyal a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt a kekvás szervezetbe. Aztán az is nyilvánosságra került, hogy a 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték. Ezt a Telex közérdekűadat-igényléssel kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és a szerződésből az látszott: összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította a kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent...
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.08.12.
Aztán kiderült, mi is van ebben az állami szerződésben: az alapítvánnyal a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt a kekvás szervezetbe. Aztán az is nyilvánosságra került, hogy a 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték. Ezt a Telex közérdekűadat-igényléssel kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és a szerződésből az látszott: összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította a kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent...
30 FOK ÉS 90 SZÁZALÉKOS PÁRATARTALOM A MŰTŐBEN, ELHALASZTOTT VIZSGÁLATOK, SZENVEDŐ BETEGEK – MEGSZEREZTÜK AZ OKFŐ FELMÉRÉSEIT A KÓRHÁZI KLÍMAHELYZETRŐL
LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2026.08.12.
Tavaly nyáron Takács Péter az OKFŐ vizsgálatát emlegetve büszkélkedett a kórházak klimatizáltságával, de a főigazgatóság azt állította, nincs meg náluk a felmérés, amire az államtitkár utalt. Most újra az OKFŐ-höz fordultunk, és kaptunk kilenc dokumentumot.
A tavalyi nyárhoz hasonlóan az idei forró napokon is előkerült a kórházak klimatizáltságának témája. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 11-én bejelentette a Facebook-oldalán: már májusban arról határozott a kormány, hogy fel kell mérni a kórházak hűtési és légtechnikai rendszereit. Erre egy május 14-én kiadott kormányhatározattal a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) kérte fel a Magyar-kormány.
Júniusi bejegyzésében Hegedűs közölte:
A miniszter néhány adatot is megosztott a „betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területek” állapotáról, például azt, hogy az ilyen kritikus helyiségek mindössze 48 százaléka rendelkezik megfelelő hűtéssel.
A százalékot azért hangsúlyozta, mert Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár többször is azt állította, például a Kulja Andrással folytatott emlékezetes tévévitájában, hogy a Fidesz-kormányzás kezdetén a műtők, intenzív osztályok és kiemelt kezelő helyiségek 56 százaléka volt klimatizált, 2025-re azonban már 96 százalékuk.
Takács ezen állítását tavaly nyáron mi is megpróbáltuk ellenőrizni: mivel a Belügyminisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy Takács számai az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által készített felmérésből származnak, közérdekű adatigényléssel fordultunk az intézményhez.
Ekkor kezdődött a kálváriánk: az OKFŐ azt állította, hogy náluk nincs meg a Takács által hivatkozott felmérés, majd amikor erre hivatkozva ismét írtunk a Belügyminisztériumnak, hogy mutassák meg ők a dokumentumot, azt a választ kaptuk, hogy ők nem készítettek a kórházak klimatizáltságáról felmérést. Vagyis senki nem adta ki a felmérést, amire Takács Péter elvileg hivatkozott.
Miután Hegedűs Zsolt közölte, hogy újabb vizsgálat készült a témában, tettünk egy újabb próbát, és közérdekű adatigényléssel azt kértük az Egészségügyi Minisztériumtól és az OKFŐ-től, hogy az általuk készített és a birtokukban lévő összes, a kórházak klimatizáltságát felmérő dokumentumot adják ki a 2020 és 2026 közötti időszakból. (Az Egészségügyi Minisztérium időt kért a dokumentumok összegyűjtésére, az ő válaszukat még várjuk.)
A dokumentumokból az látszik, hogy az OKFŐ az elmúlt években folyamatosan monitorozta a kórházi klímahelyzetet. A felmérések (különösen a 2024-es) a számok mellett értékes információkat tartalmaznak arra vonatkozóan is, milyen problémákkal szembesülnek a kórházban dolgozók: hiába van klíma egy műtőben vagy egy intenzív osztályon, a berendezések régiek, sokszor elromlanak, a műtőkben ezért előfordul 30 fokos meleg és 90 százalékos páratartalom is. Volt, ahol betegek lettek rosszul vagy beavatkozások maradtak el a klímák meghibásodása miatt...
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2026.08.12.
A tavalyi nyárhoz hasonlóan az idei forró napokon is előkerült a kórházak klimatizáltságának témája. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 11-én bejelentette a Facebook-oldalán: már májusban arról határozott a kormány, hogy fel kell mérni a kórházak hűtési és légtechnikai rendszereit. Erre egy május 14-én kiadott kormányhatározattal a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) kérte fel a Magyar-kormány.
Júniusi bejegyzésében Hegedűs közölte:
„A felmérés elkészült. Az eredmény lesújtó volt.”
A miniszter néhány adatot is megosztott a „betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területek” állapotáról, például azt, hogy az ilyen kritikus helyiségek mindössze 48 százaléka rendelkezik megfelelő hűtéssel.
A százalékot azért hangsúlyozta, mert Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár többször is azt állította, például a Kulja Andrással folytatott emlékezetes tévévitájában, hogy a Fidesz-kormányzás kezdetén a műtők, intenzív osztályok és kiemelt kezelő helyiségek 56 százaléka volt klimatizált, 2025-re azonban már 96 százalékuk.
Takács ezen állítását tavaly nyáron mi is megpróbáltuk ellenőrizni: mivel a Belügyminisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy Takács számai az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által készített felmérésből származnak, közérdekű adatigényléssel fordultunk az intézményhez.
Ekkor kezdődött a kálváriánk: az OKFŐ azt állította, hogy náluk nincs meg a Takács által hivatkozott felmérés, majd amikor erre hivatkozva ismét írtunk a Belügyminisztériumnak, hogy mutassák meg ők a dokumentumot, azt a választ kaptuk, hogy ők nem készítettek a kórházak klimatizáltságáról felmérést. Vagyis senki nem adta ki a felmérést, amire Takács Péter elvileg hivatkozott.
Miután Hegedűs Zsolt közölte, hogy újabb vizsgálat készült a témában, tettünk egy újabb próbát, és közérdekű adatigényléssel azt kértük az Egészségügyi Minisztériumtól és az OKFŐ-től, hogy az általuk készített és a birtokukban lévő összes, a kórházak klimatizáltságát felmérő dokumentumot adják ki a 2020 és 2026 közötti időszakból. (Az Egészségügyi Minisztérium időt kért a dokumentumok összegyűjtésére, az ő válaszukat még várjuk.)
Az OKFŐ 15 napon belül elküldött kilenc dokumentumot – ebből három 2026-ra vonatkozik, hat a korábbi időszakokra. Azt pontosan nem tudtuk megállapítani a dokumentumokból, hogy Takács Péter melyik felmérésre hivatkozhatott, mert konkrétan 96 százalékos arányszámot egyikben sem találtunk. Tény ugyanakkor, hogy az OKFŐ-nél már tavalyi adatigénylésünkkor számos dokumentum volt a klímahelyzetről, mégsem adtak ki semmit.
A dokumentumokból az látszik, hogy az OKFŐ az elmúlt években folyamatosan monitorozta a kórházi klímahelyzetet. A felmérések (különösen a 2024-es) a számok mellett értékes információkat tartalmaznak arra vonatkozóan is, milyen problémákkal szembesülnek a kórházban dolgozók: hiába van klíma egy műtőben vagy egy intenzív osztályon, a berendezések régiek, sokszor elromlanak, a műtőkben ezért előfordul 30 fokos meleg és 90 százalékos páratartalom is. Volt, ahol betegek lettek rosszul vagy beavatkozások maradtak el a klímák meghibásodása miatt...
VÉGRE EZ IS KIDERÜLT: A NER-ÉPÍTŐK ÖT PUSKÁS ARÉNA ÁRÁVAL RÖVIDÍTHETTÉK MEG AZ ÁLLAMOT
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.08.12.
Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig majdnem 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat. Hacsak nem tekintjük ésszerűnek és korrektnek a túlárazást, a versenykiiktatást és az állam megrövidítését.
Melyik az az iparág, amely egységnyi idő alatt a legtöbb állami forrást képes magához vonzani, illetve ahol a leggyakrabban hallunk lopásgyanúról? Nyilván az infrastrukturális fejlesztésekről, az út-, híd-, csatorna- és vasútépítésről, illetve az irodaház- és egyéb ingatlanberuházásokról van szó. Termérdek cikk és elemzés igazolja időről időre, hogy eszement túlárazás tapasztalható a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza és a Déli Körvasút kivitelezésénél, illetve bármely tetszőleges sínfektetésnél (nemzetközi összehasonlításban is). Továbbá egy-egy sztrádaszakasz vagy épp a mohácsi Duna-híd esetében, amelynek költsége legfeljebb a földrészeket összekötő átjárókéval mérhető össze.
Az ilyen megállapításokat persze rendre szakmaiatlannak minősítették az érdekelt felek – úgy is mint a megrendelő Fidesz-kormányzat, illetve a Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila tulajdonnevekkel azonosítható építőipari lobbi. Ahogy bookazine-unkban, a NER-aktákban is jeleztük, létezik olyan módszer, amely pontot tesz az efféle viták végére: a piaci és az oligarchikus profitráták összevetése. Ha megnézzük a korábbi, valamivel versenyszerűbb építőipart, azt látjuk, hogy az infrastruktúra-fejlesztésben érdekelt átlagos – értsd: politikailag kevésbé besorolható – társaságok többsége 2-5 százalékos bevételarányos nyereséggel dolgozott. Ennél is fontosabb tény, hogy az egykor a Fidesz gazdasági embereként hasító Simicska Lajos, illetve a vele fémjelzett Közgép Zrt. 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi forgalom mellett 36 milliárdos eredményt realizált. Ez 6 százalékos profitrátát jelent. (A Simicska–Közgép-korszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe még később is érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén realizálódtak.)
Jól jegyezzük meg a korábbi 2-5, illetve a Simicskánál említett 6 százalékos értéket! Most, hogy az Igazságügyi Minisztérium adattára immár a nagy NER-érdekeltségek konszolidált (teljes cégcsoportokra vonatkozó, a tagok egymás közötti ügyleteit kiszűrő) beszámolóinak többségét tartalmazza a tavalyi lezárt év esetében is, végre egyben látjuk szinte a teljes Orbán-korszakot. (Azért csak szinte, mert a választás előtti 2026-os hónapok pénzügyi eredményei csak jövőre lesznek nyilvánosak.).
Össze tudtuk tehát adni a legfontosabb vállalati konglomerátumok évenkénti számait. (Az adatokat úgy összesítettük, hogy minden esetben 2010-től, illetve attól a későbbi évtől kezdtük a számítást, amikor a nevezett vállalkozó a cég tulajdonosa lett.) Ezek alapján azt látjuk, hogy Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila szakosított építőipari csoportjai 2025-ig összesen közel 10 500 milliárd forintot „bevételeztek” – nagyobbrészt az Orbán Viktor-féle államkasszából. Az ezeknél a társaságoknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott –
a nagy NER-építők bevételarányos nyeresége tehát együtt 12,8 százalékos...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.08.12.
Melyik az az iparág, amely egységnyi idő alatt a legtöbb állami forrást képes magához vonzani, illetve ahol a leggyakrabban hallunk lopásgyanúról? Nyilván az infrastrukturális fejlesztésekről, az út-, híd-, csatorna- és vasútépítésről, illetve az irodaház- és egyéb ingatlanberuházásokról van szó. Termérdek cikk és elemzés igazolja időről időre, hogy eszement túlárazás tapasztalható a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza és a Déli Körvasút kivitelezésénél, illetve bármely tetszőleges sínfektetésnél (nemzetközi összehasonlításban is). Továbbá egy-egy sztrádaszakasz vagy épp a mohácsi Duna-híd esetében, amelynek költsége legfeljebb a földrészeket összekötő átjárókéval mérhető össze.
Az ilyen megállapításokat persze rendre szakmaiatlannak minősítették az érdekelt felek – úgy is mint a megrendelő Fidesz-kormányzat, illetve a Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila tulajdonnevekkel azonosítható építőipari lobbi. Ahogy bookazine-unkban, a NER-aktákban is jeleztük, létezik olyan módszer, amely pontot tesz az efféle viták végére: a piaci és az oligarchikus profitráták összevetése. Ha megnézzük a korábbi, valamivel versenyszerűbb építőipart, azt látjuk, hogy az infrastruktúra-fejlesztésben érdekelt átlagos – értsd: politikailag kevésbé besorolható – társaságok többsége 2-5 százalékos bevételarányos nyereséggel dolgozott. Ennél is fontosabb tény, hogy az egykor a Fidesz gazdasági embereként hasító Simicska Lajos, illetve a vele fémjelzett Közgép Zrt. 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi forgalom mellett 36 milliárdos eredményt realizált. Ez 6 százalékos profitrátát jelent. (A Simicska–Közgép-korszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe még később is érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén realizálódtak.)
Jól jegyezzük meg a korábbi 2-5, illetve a Simicskánál említett 6 százalékos értéket! Most, hogy az Igazságügyi Minisztérium adattára immár a nagy NER-érdekeltségek konszolidált (teljes cégcsoportokra vonatkozó, a tagok egymás közötti ügyleteit kiszűrő) beszámolóinak többségét tartalmazza a tavalyi lezárt év esetében is, végre egyben látjuk szinte a teljes Orbán-korszakot. (Azért csak szinte, mert a választás előtti 2026-os hónapok pénzügyi eredményei csak jövőre lesznek nyilvánosak.).
Össze tudtuk tehát adni a legfontosabb vállalati konglomerátumok évenkénti számait. (Az adatokat úgy összesítettük, hogy minden esetben 2010-től, illetve attól a későbbi évtől kezdtük a számítást, amikor a nevezett vállalkozó a cég tulajdonosa lett.) Ezek alapján azt látjuk, hogy Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila szakosított építőipari csoportjai 2025-ig összesen közel 10 500 milliárd forintot „bevételeztek” – nagyobbrészt az Orbán Viktor-féle államkasszából. Az ezeknél a társaságoknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott –
a nagy NER-építők bevételarányos nyeresége tehát együtt 12,8 százalékos...
SZIJJÁRTÓ OROSZORSZÁGBA MENEKÜL? - PUTYINTÓL MENEDÉKET KAPHAT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.11.
Mi történhet Szijjártó Péterrel, ha az egykori külügyminiszter körül tovább sokasodnak az ügyek? A Mélyvíz vendége Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, aki keményen beszél Szijjártó korábbi tevékenységéről és a BYD-hoz történt átigazolásáról. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a BRFK vizsgálja az ügyet, miközben Szent-Iványi szerint több olyan történet is van, amelynek legalább a meggyanúsításig el kellene jutnia.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.11.
Mi történhet Szijjártó Péterrel, ha az egykori külügyminiszter körül tovább sokasodnak az ügyek? A Mélyvíz vendége Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, aki keményen beszél Szijjártó korábbi tevékenységéről és a BYD-hoz történt átigazolásáról. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a BRFK vizsgálja az ügyet, miközben Szent-Iványi szerint több olyan történet is van, amelynek legalább a meggyanúsításig el kellene jutnia.
"EGY GENERÁCIÓNYI IDŐT VESZTEGETETT EL A NEMZET" | BAKA ANDRÁS MAGYARORSZÁG ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.08.12.
Kemény szavakkal illette az Orbán-rendszer működését, és egyértelmű szavakkal üzent az őt az államfői tisztségbe emelő TISZA Pártnak Baka András. A megválasztott köztársasági elnök szerint a NER időszakában Magyarországot foglyul ejtette egy párt. „Közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a mindennapjainkat közvetlenül meghatározó közszolgáltatások szinte mindegyike válságban van" - fogalmazott az új államfő, aki az Orbán-rendszer legsúlyosabb bűnének a társadalom mély megosztottságát nevezte.
Világosan elmondta, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében alkotmányos hatásköreit következetesen, átláthatóan és a kormánytól függetlenül fogja gyakorolni. Jelezte, hogy elődjétől eltérően nem fog aláírni törvényeket puszta formalitásként, és nem fog hallgatni olyan esetekben, amikor megítélése szerint az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán.
Szerző: KONTROLL
2026.08.12.
Kemény szavakkal illette az Orbán-rendszer működését, és egyértelmű szavakkal üzent az őt az államfői tisztségbe emelő TISZA Pártnak Baka András. A megválasztott köztársasági elnök szerint a NER időszakában Magyarországot foglyul ejtette egy párt. „Közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a mindennapjainkat közvetlenül meghatározó közszolgáltatások szinte mindegyike válságban van" - fogalmazott az új államfő, aki az Orbán-rendszer legsúlyosabb bűnének a társadalom mély megosztottságát nevezte.
Világosan elmondta, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében alkotmányos hatásköreit következetesen, átláthatóan és a kormánytól függetlenül fogja gyakorolni. Jelezte, hogy elődjétől eltérően nem fog aláírni törvényeket puszta formalitásként, és nem fog hallgatni olyan esetekben, amikor megítélése szerint az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán.
L. RITÓK NÓRA: "KÖZTES TÉR" C. KIÁLLÍTÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.11.
Ígértem, hogy megmutatom Dabi-Farkas Rita megnyitószövegét, ami a székesfehérvári kiállításmegnyitómon hangzott el...
Íme:
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.11.
Íme:
2026.08.06.
Dabi-Farkas Rita
Köztes tér
Dabi-Farkas Rita
Köztes tér
Áthaladás. Külön figyelem, direkt időtöltés nélkül túljutni valahová. Talán sietve, hogy minél hamarabb vége legyen, hiszen nem jelentős. Talán időpocsékolás.
Továbbjutni valahová, ahol fontosabb dolgok történnek. Az élet fő színtereire: a szobába, a konyhába, a tanterembe, az irodába, az orvosi rendelőbe, az ülésterembe. Ahol tenni kell valamit eltervezve, céllal, valami olyat, aminek kiemelt fontosságot tulajdonítunk. Valami olyat, amit elvárnak tőlünk, vagy talán mi magunktól. Aminek meg kell lennie, mert anélkül nem élet az élet, anélkül nem vagyunk a helyünkön.
Ezek a dramaturgiailag célhelyek fontosabbnak mondhatók, mint a köztes terek.
Ezeknek a helyeknek kiemelt státuszuk van.
Ezeknek a helyeknek kiemelt státuszuk van.
„Ne itt a folyosón, a váróteremben, a buszmegállóban vagy az utcán állva beszéljük ezt meg…„ Hiszen ez csak egy köztes tér.
De talán nem fontos-e az eljutás, a várakozás? Alantas dolog-e egy folyamatban, változásban vagy várakozásban lenni? Kevesebbek-e ezek a terek vagy ezek az állapotok?
Nincsenek-e olyan személyiségjegyek, cselekedetek, állapotok, rövid vagy akár évekig tartó szituációk, amelyek köztes terekként értelmezhetőek?
Köztes tér-e az alázat? Az engedelmesség? A másokért való élet? A másokért vagy magunkért való küzdelem?
Köztes tér-e a hajléktalanság, a munkanélküliség, a magány? Az egyensúlyból való kibillenés? A pszichés zavarok, a depresszió?
A „valahova tartoztam, valahol éltem, valaki voltam. És most talán senki sem vagyok…”
Köztes tér-e kisebbséghez tartozni? Üldözöttnek lenni? Kirekesztettnek lenni? Másnak lenni? Árvának lenni?
Köztes tér-e kisebbséghez tartozni? Üldözöttnek lenni? Kirekesztettnek lenni? Másnak lenni? Árvának lenni?
Köztes tér-e a kilátástalanság? A passzív vagy aktív várakozás, hogy talán jobb lesz, talán változik valami ...
Köztes tér-e a csend…?
Van-e csend…? Vagy illúzió az elcsendesülés és a megnyugvás is? Az „ éppen sehol nem vagyunk”, az „éppen semmit nem hallunk”, „semmire nem koncentrálunk állapota”...
Van-e csend…? Vagy illúzió az elcsendesülés és a megnyugvás is? Az „ éppen sehol nem vagyunk”, az „éppen semmit nem hallunk”, „semmire nem koncentrálunk állapota”...
Talán a köztes tér lehet a befelé vezető út kapuja.
Úgy, mint a fájdalom, a csalódás, a betegség.
Úgy, mint a fájdalom, a csalódás, a betegség.
Ha kapu, kinyílik-e mindig és mindenkinek a befelé haladás és az önismeret felé? A gyógyulás, az öngyógyítás felé? Elkezdődik-e minden törés esetében az arannyal való javítás? Ami elromlott, ami beteg lett, azt a legnemesebb anyaggal javítjuk, gyógyítjuk-e?
Kiemeljük-e a javítás helyét, hogy a betegség, a hiba, a törés láthatóvá váljon, és evvel a gyógyulás is?
A gyógyulás köztes tér...?
Mindenki fel tudja ismerni, meg tudja élni az összeomlás megújító erejét?
...VALÓSZÍNŰLEG NEM.
Mindenki fel tudja ismerni, meg tudja élni az összeomlás megújító erejét?
...VALÓSZÍNŰLEG NEM.
Kertkapuk, omladozni látszó falak, lyukas kerítések, megfagytak az időben, mintha sohasem lett volna gyermekkoruk, mintha sohasem lettek volna újak…
Megfagytak térben, mintha sose lehetne bejutás, elmozdulás. Talán generációk óta megrekedtek.
Ködszínek, dióbarnák, hamuszürkék, homokszínek, ezüstszürkék, égetett umbrák, grafitok, drappok, sárfeketék, agyagszínek, higanyszürkék, bronzok, seszínűek, ébenek, ólomszürkék.
És borostyánok, futónövények, mindent beborító zöld, ami az ember alkotta tárgyakat újra a természet részévé teszi.
És borostyánok, futónövények, mindent beborító zöld, ami az ember alkotta tárgyakat újra a természet részévé teszi.
Átalakulás? Megújulás?
Gyorsan - gyorsan. Futó, így beborít, elfed, nem vár.
Nincs idő.
Időnk alig van. Mert múlik. Elmúlik.
Gyorsan - gyorsan. Futó, így beborít, elfed, nem vár.
Nincs idő.
Időnk alig van. Mert múlik. Elmúlik.
Azt hiszem, minden változáshoz előzmény kell, egy csíra, egy minta vagy a gyakorlás attitűdje...Mert mi mindnyájan gyakorlunk. Gyakorlunk élni, jól csinálni. Próbálkozunk boldogulni... van, amiben jobban megy, és van, amiben mintha sosem sikerülne...
Mércénktől, mintáinktól, önbizalmunktól, belső erőnktől függ...
Mércénktől, mintáinktól, önbizalmunktól, belső erőnktől függ...
Hiszem, hogy a belső erő is fejleszthető, tanulható, bár sok elveszett életet láttam én is, aminek nem úgy kellett volna végződnie...
De a szitakötők, lepkék, madárkák ott vannak. Élnek, mozdulnak, életteret keresnek, a dramaturgiailag legfontosabb tereket. A fő tereket, amelyek a termékenység terei, a táplálás terei, a jövő terei – a kompozícióban sokszor középre helyezve vagy világosabb háttér előtt, hogy a fényesség kiemelje. A fény az élet elmaradhatatlan kísérője.
L Ritók Nóra példa és erő. Fókusz és mágnes. Fényfestő és reményt rajzoló.
Nyilván senki nem számolja hány életnek adhatott már világos hátteret, hogy a körvonalak és a karakter jobban látszódjon. Azért, hogy észrevegyék. Azért, hogy jövőképet kapjon gyermek és felnőtt. Azért, hogy a társadalmunk jobb státuszban legyen.
Nyilván senki nem számolja hány életnek adhatott már világos hátteret, hogy a körvonalak és a karakter jobban látszódjon. Azért, hogy észrevegyék. Azért, hogy jövőképet kapjon gyermek és felnőtt. Azért, hogy a társadalmunk jobb státuszban legyen.
A szegénység nem lehet program. A láthatatlanság, a generációs elmaradás nem lehet ugródeszka. A tudatlanság nem adhat jövőt. Az agresszió nem adhat szeretetet. A gyermek nem maradhat a jövő reménye nélkül.
Akárhová is született…, NEM MARADHAT KÖZTES TÉRBEN.
Nóra mintaadó és mozgatórugó. Gyakorlásra inspiráló személy. Gondolkodó és cselekvő. Beszélő és követhető/ követendő…
Megható az ereje.
Akkor is, amikor önmaga beteg. Mert kiáll és megosztja a történetét, hogy emeljen másokat. Mert elesettségünkben is megtalálhatjuk a bennünk lévő pluszt. Mert a betegség lehet vég, de ugyanannyira lehet új kezdet. Nóra tud arannyal javítani.
Megható az ereje.
Akkor is, amikor önmaga beteg. Mert kiáll és megosztja a történetét, hogy emeljen másokat. Mert elesettségünkben is megtalálhatjuk a bennünk lévő pluszt. Mert a betegség lehet vég, de ugyanannyira lehet új kezdet. Nóra tud arannyal javítani.
Az aranyozott törésvonalak látszódnak Toldon, az Igazgyöngyös gyerekrajzokon és gyógyuló női testen. A gyógyulásnak belső és külső nyomai vannak. A legszebb nyomok. Az újjászületés nyomai. A jövő előképei.
És akkor jönnek az aranyló sárgák. Az indiai sárga, a napsárga, a kadmium, a sáfrány, a citromsárga, a mézszín és talán az arany is.
A tavasz, a nyár reményei és kibontakozása. A szirmaikkal színt hozó virágok, az oly sok nőt meggyógyító, tisztító, görcsoldó cickafark. A mindig a fény felé, az életadó felé forduló napraforgó. És talán a lóhere, a szerencsehozó. A hitek, a kapaszkodók, az anyagi lét fölé emelők.
Az idei április sok mindenre reményt adott, arra is, hogy Nóra és az Igazgyöngy Alapítvány a köztes térből, a megnevezett, meghatározott, státuszban lévő térbe kerüljön. Hogy mindaz, ami országos szinten mintaértékű több évtizedes munka és gyakorlás eredménye, és EREDMÉNYES, az végre a megérdemelt helyére akár országos alkalmazásba kerülhet. Mert ennyi munka és eredmény nem lehet mellőzött terekben. Ha valaminek, akkor ennek a 26 évnyi munkának a legfőbb piedesztálon a helye a kitartás, a küzdelem, az intelligencia, a társadalmi felelősségvállalás és a hit eredményeként.
A függőleges, a vízszintes, a centrális, a rendezett, a burjánzó, az átlós… a komponálás a teremtés elemei és játékai. Feszültségeket hoz létre, a figyelmet vezeti, a koncentrációt meghosszabbítja, a befogadást segíti. A művészet és az alkotás a világ misztériumainak egyike, amelyre szüksége van a léleknek. A kompozíció az ember tudatalatti belsőjéhez is szól. A teremtő kéz és a vizuális elemek dramaturgiája a lapokon kommunikál velünk.
Nóra megfogja az ember kezét és megszorítja, ha mellette állsz. Vagy beléd karol. Visz magával. Nóra áramlatnak született. Magával ragad sokakat a helyes irányba. Sodor, mert ereje van. És megtart, mert ereje van.
Nóra megfogja az ember kezét és megszorítja, ha mellette állsz. Vagy beléd karol. Visz magával. Nóra áramlatnak született. Magával ragad sokakat a helyes irányba. Sodor, mert ereje van. És megtart, mert ereje van.
Végül ott vannak a bögrék, a csészék, a kanták, a vödrök, a gémeskutak és a zuhatag. A kék színek éltető, megújító, szomjoltó hatalma. Mert az áramlásban megtörténik a felfrissülés is. Az intelligencia, a haladó gondolkozás, a problémák feltárása és módszerek kidolgozása azok megoldására, a hibák felismerése, a javítási szándék, a társadalmi szolidaritás, az alkotó és gondolkodó ember inspirálója.
A kék bolygón élünk, az élet bolygóján - ha sokszor csak keservekkel találkozunk is, és az életünk forgatókönyve romlással, nehézségekkel, kilátástalansággal van is átitatva -, de hiszem, hogy mindnyájan a gyógyulást, összetartozást keresve, egymásba karolva, egymás mellett futunk a cél felé, senkit sem elhagyva közben, és arany őrszemeink folyamatos irányjelzéseivel próbáljuk a megfelelő irányt tartani.
Nóra, a mi egyik arany őrszemünk.
Nóra, a mi egyik arany őrszemünk.
A kiállítást ezennel megnyitom!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)