2021. április 13., kedd

MILYEN EZ AZ ORSZÁG?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.13.


Milyen ország az olyan, amelynek kormánya a hazánkban is pusztító világjárvány közepette nem a vírus ellen harcol, s bár a szlogenek szintjén azt mondja, hogy minden élet számít, a járvány kitörését valójában arra használja fel, hogy bosszúhadjáratot vívjon Budapest és az ellenzék ellen? Milyen ország az olyan, ahol a vírus elleni védekezésben nem az ország legjobb szakembereit állítják hadrendbe, hanem a külügyminiszter vezényletével fürkészeket és portyázókat küldenek a világ minden égtája felé, hogy azok– mint utóbb kiderül – fölös számban, a célnak nem megfelelő berendezéseket hozzanak be, méregdrágán?


Milyen ország az olyan, amelynek kormánya elutasítja az önkormányzatok segítségét, mert mindent maga akar megoldani, mert azt akarja kommunikálni a lakosság felé, hogy ők mindent jobban tudnak, és egyedül ők képviselik a magyar emberek érdekeit?

Milyen ország az olyan, ahol nem a járványügyi helyzet határozza meg a korlátozások feloldását és a nyitás időzítését, hanem a miniszterelnök hobbijához, a futballhoz igazított célszám, a két és félmillió (félig) beoltott ember?

KIMENTI A KORMÁNY A KÖZVAGYONT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.04.13.


Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.


Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott...

NEGYEDSZÁZEZER HALOTT A FIDESZÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.04.13.


Magánközlés: nem szeretek erős jelzőket használni, meggyőződésem, hogy azok kimondását az olvasóra kell bízni. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor – úgy gondolom – nem lehet eltekinteni az ilyenek kimondásától, főként akkor nem, ha az eredeti közlés szándéka rejtett, nem világos, illetve az emberek manipulálhatóságára apellál. Márpedig az ilyen akciók nagyon is jellemzőek erre a rezsimre; úgy tesz, mintha jót tenne a társadalommal, valójában pedig csak saját hatalmát igyekszik erősíteni, bebetonozni.


Tehát a lényeg: sokféle akciót, kommunikációs attakot indított már a Fidesz létezése óta, sokáig hittük: a legdurvábbat 2002-ben, a két választási forduló között. Akkor, az első, elvesztett forduló után a párt – Orbán Viktor vezénylése mellett – fékeveszett lejárató kampánnyal próbálta megfordítani az eredményt; kis híján sikerült is neki. Aztán, 2010, azaz az újbóli hatalomra kerülés után, rá kellett jönnünk: az az akció gyenge simogatás volt azokhoz képest, amilyeneket kormányra kerülve, véghez visz a párt. Néhai Finkelsteinnel megerősítve, igyekezett csúcsra járatni a politikai ellenfél – ellenség – megsemmisítését célzó akciókat, felhasználva az országgyűlésben elért kétharmados többséggel megalkotott törvényeket, a szinte teljesen maga alá gyűrt médiát, az állami gépezet – amúgy kontrollt is szolgáló – intézményeit. De persze nem feledkezett meg egyéb, a diktatúrák által előszeretettel használt eszközökről sem, így például hamis pártok létrehozásától, vagy éppen az ellenzéki pártok egy-egy befolyásos tagjának megvásárlásától sem. A Fidesz korlátok nélkül használta és használja a költségvetés pénzeit – saját céljai megvalósítására. Teheti, hisz' mint fentebb jeleztem: az ellenőrzés hivatalait is saját káderekkel töltötte fel. Így és ilyen körülmények között indította el többnyire nemtelen kampányait, Soros ellen, a migránsok ellen, Brüsszelt támadva és a többit… Mindegyik alapvető hazugságokból indult ki, és tartalmazott rágalmazó elemeket, de ennél a mostaninál aljasabb – íme, az erős jelző – még nem volt.

Most ugye nem hallunk mást a Fidesz potentátjaitól, „elemzőitől”, médiaalkalmazottaitól, mint a hirtelen feltalált új varázsszót: oltásellenesség. A miniszterelnök könnyed szavakkal közli a rádióban, hogy az ellenzék véleménye érdektelen, hisz' tudjuk róla, hogy oltásellenes. A hatalom bármely, erről az oldalról érkező, látványosan jobbító szándékú ötletre is vádakkal és elutasítóan válaszol, folyamatosan ismételgetve a kötelezően előírt oltásellenesség mantráját...

KORONAVÍRUS ÉS ISKOLANYITÁS: A DIÁKOKNAK KÖNNYEBB, A TANÁROKNAK NEHEZEBB LESZ OTTHON MARADNI

HVG ONLINE
Szerző: BI
2021.04.13.


Úgy tűnik, a kormány eltökélt az általános iskolák jövő hétfői nyitása mellett, viszont egyre több helyről hallani, hogy a központi döntés ellenére lehetnek helyben kiskapuk. Igaz, ehhez együttműködő iskolavezetésre van szükség.


„Nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket. Ez a sorrend” – fejtegette Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban. Amellett, hogy eleve kérdéses, a nemzeti konzultáció intézménye mennyire tükrözi bármilyen témában is a többség véleményét, az iskolai nyitásokról konkrétan nem is volt egy kérdés sem, abból tehát nemigen volt kiolvasható a tömeges igény az iskolai nyitásra...

KIÉGNEK ÉS ELMAGÁNYOSODNAK AZ OTTHONRÓL DOLGOZÓ MAGYAR EMBEREK

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.04.11.


Minden második munkavállaló azt érzi, hogy kiégett és elfogytak a mentális tartalékai, a megkérdezettek hetven százaléka úgy érzi, hogy rossz, vagy nagyon rossz volt számára az elmúlt egy év, derül ki a Szeged.hu riportjából. A legalapvetőbb probléma, hogy összefolyik a munkánk az életünk többi területével.

A HR Portál felmérést idézi a helyi lap: a válaszadó dolgozók mindössze 29 százaléka érezte azt, hogy nem okozott nehézséget számára a 2020. márciusa óta tartó időszak, 37 százalék „hullámvasútként” élte meg a jobb és rosszabb napokat, 32 százalék pedig nagyon nehéznek tartotta az elmúlt egy évet. A megkérdezettek fele pedig arról is beszámolt, hogy kiégett.

„Ez oda vezet, hogy sok esetben az embereken elhatalmasodik a reménytelenség érzése. Ez a krónikus stressz akár szorongáshoz, sokkal hamarabbi kiégéshez vezethet, mint egy hétköznapi helyzetben. Érzelmileg kimerültek, legyengültek az emberek attól, hogy minden egyes nap ugyan úgy telik számukra”

- magyarázza a szakember.

MAGYAR BÁLINT: EZ NEM NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY, HANEM FOGADOTT CSALÁD ORBÁN KÖRÜL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / HARDY MIHÁLY
2021.04.12.


Magyar Bálint volt oktatási miniszter kijelentette: amit az egyetemeknél tesznek, az nem modellváltás, hanem gyakorlatilag a felsőoktatás lerablása. Az állam segítségével lényegében egy bűnszervezet privatizálja az intézményeket maga számára úgy, hogy beülteti a vezetésbe a kádereit, klienseit, akiket – szándékai szerint – semmilyen választás után nem lehet lecserélni. A korábbi szabaddemokrata politikus szerint Mészárosék, Tiborczék járnak majd jól az egyetemekhez öntött nagy pénzekkel, mint fogalmazott, nem nemzeti tőkésosztály, hanem nemzeti járadékos réteg születik, egy fogadott politikai család, egy klán, amely Orbán Viktor kötődik.


Magyar Bálint volt oktatási miniszter kijelentette: amit az egyetemeknél tesznek, az nem modellváltás; a Fidesz, amikor ezt hangsúlyozza, semleges reformelnevezést akar keresni annak, ami gyakorlatilag a felsőoktatás lerablását jelenti. Kiemelte: a Fidesz autokratikus hatalmának stabilizálásához hozzátartozik a kritikus hangok elnyomása, ezért foglalja el a médiát, például a közmédiát, és szorítja ki a magánmédiából az alternatív hangokat. Ezért telepedett rá a közoktatásra és vonta meg a szót a pedagógusoktól, akik meglehetősen kritikus csoportot alkottak a mindenkori kormányokkal szemben. Az a orvosok megregulázása, szakrendelők államosítása szintén ezt a folyamatot táplálja. Volt a magyar társadalomban néhány sziget, és ezek közé tartoztak az egyetemek és az akadémiai kutatóintézetek, ahol intézményes keretek között lehetett védeni a szólásszabadságot. Ahol a véleményformáló értelmiség meg tudna nyilatkozni, azokat a helyeket megszállják – összegezte.

Most az állam segítségével lényegében egy bűnszervezet privatizálja az intézményeket maga számára úgy, hogy beülteti a vezetésbe a kádereit, klienseit, akiket – szándékai szerint – semmilyen választás után nem lehet lecserélni. Eddig az egyetemi docensi, tanári pozíció szólásszabadságot is jelentett, nem lehetett megválni azoktól az oktatóktól, kutatóktól akik ilyen eredményeket elértek a szakmai eredményeikkel. Innentől, a közalkalmazotti státusz elvételével szájkosarat raknak rájuk. Ráadásul ez lehetőség hatalmas EU-s források lenyúlásra is, hiszen a hatékonyságra hivatkozva megszüntetik a közbeszerzési lehetőségeket, az általuk kinevezett kuratóriumok dönthetnek. Az egyetemek valójában a kuratóriumok tulajdonává válnak.

Ez tehát egyik oldalról állami vagyonok lerablása és egyetemek beépítése a saját klientúrába, másfelől törvénybe akarják iktatni, hogy ezt a „parazita családot”, amit ráültetnek a tudományos intézményekre, a mindenkori következő kormányoknak táplálnia kelljen, ami újdonság az autokráciák világában.

Magyar Bálint szerint ez „jelmezbál”, a hivatkozott, például amerikai magánegyetemek nem ebben a formában működnek. Ahol megpróbálják a vezetőség (board) és a szenátus funkcióit szétválasztani, ott azok, akik kinevezik a vezetés tagjait, intézményi közegből jönnek és a kinevezők nem tartják rövid pórázon az intézményeket. Itt viszont a kinevezettek jó része anyagilag is érdekelt az intézményekhez kötődő vagyontárgyak felhasználásában (itt Csányi Sándort és Lázár Jánost említette), vagy teljesen alkalmatlanok, nem ismerik ezt a területet, egyetlen képességük, hogy lojálisak Orbán Viktorhoz személyesen.

Az egyetemek színvonala nem fog növekedni, a hatalmas, több százmilliárdos pénzek elköltésénél körülbelül egy hetük van, hogy pályázatot adjanak be. Nyilvánvaló, hogy a kuratóriumok betonba és vasba öntik, Mészáros, Garancsi, vagy éppen Tiborcz köre csap le erre a pénzre. Valódi innováció nem várható, ahol hatalmi szóval és kliensképzéssel próbálnak vagyonokat lenyúlni és pozíciókat biztosítani. Ezeknek az oligarcháknak a beruházási világában nincs innovatív szektor, nem nemzeti tőkésosztály, hanem nemzeti járadékos réteg születik, egy fogadott politikai család, egy klán, amely Orbán Viktor kötődik – fogalmazott Magyar Bálint.

"NEM AKARNÉK MEGHALNI MÉG" - HARC A COVID-19 ELLEN A DUNASZERDAHELYI KÓRHÁZBAN

PARAMETER.SK
Szerző: Paraméter
2021.02.24.



2021 februárjában az egymillió főre jutó COVID-haláleseteket tekintve Szlovákia világelsővé vált. A koronavírus-járvány súlyos helyzetbe sodorta a Dunaszerdahelyi járást, amely a január-februári időszak legfertőzöttebb régiója lett. A dunaszerdahelyi kórházban 2020 októberétől 2021 február közepéig 757 COVID-beteg fordult meg. Minden harmadik páciens meghalt. Az egészségügyi személyzet éjjel-nappal harcol a kilátástalan állapottal, a járványhelyzet azonban csak egyre súlyosbodik...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁNNAK CÍMZETT SZATÍRÁT ERESZTETT MEG A BÉCSI PROFIL FŐSZERKESZTŐJE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.13.


Egy képzelt riportról van szó, amelyben Rainer Nikowitz, a főszerkesztő a Karmelita Kolostorban, bűneit töredelmesen megbánva járul a Nagy Ember színe elé.




Profil

Gyilkos szatírát eresztett meg a bécsi Profil főszerkesztője Orbán Viktornak címezve, miután a folyóirat a jelek szerint még mindig nem tudta megemészteni, hogy a Fidesz az MTVA-val összejátszva igyekezett lejáratni a lap egyik munkatársát, aki pedig csak arról akart felvilágosítást kapni, miként próbál a magyar párt új, jobbos-szélsőjobboldali koalíciót létrehozni Strasbourgban.

Egy képzelt riportról van szó, amelyben Rainer Nikowitz, a főszerkesztő a Karmelita Kolostorban, bűneit töredelmesen megbánva járul a Nagy Ember színe elé. Az interjú legelején mindjárt tisztázni is szeretné, mi volna a házigazda számára a legméltóbb megszólítás. Nos, a válasz az, hogy „Führerem”, hozzátéve, hogy egy osztráknak ezt igazán illene tudnia.

Ám azonnal kétségbe vonja, hogy a vendég valóban újságíró volna, mert a magyar köztévé munkatársai azok, akik valóban a sajtót képviselik. Ennek megfelelően mindannyian az ő fenekében laknak, életvitelszerűen. Csak akkor bújnak ki onnan, amikor nyilvánosan árulják magukat. Arra az óvatos megjegyzésre, hogy odabent meglehetősen sötét lehet, a válasz az, hogy ez álhír, mert Magyarországon Orbán az igazság és a fény. Kívül-belül.

Ezek után a beszélgetés arra terelődik: milyen amatőr az a megoldás, hogy egy interjú során a média kérdez, a politika pedig válaszol. Magyarországon ez már nem így van, mert – mondja Orbán – amikor ő megszólal az MTVÁ-nál, akkor a kérdéseket is ő állítja össze.

Arra a közbevetésre, hogy a Fidesz kizárása ellen voksolt az EPP frakciójában az osztrák konzervatívok összes képviselője, leszámítva Karast, az Európai Parlament alelnökét, a vendéglátó úgy reagált, hogy már hallott az illetőről. Az egy komcsi.

Innentől kezdve a két ember között a szereposztás az, hogy a kérdéseket is Orbán teszi fel magának, Nikowitz pedig buzgón helyesel. Bár azért jelzi, hogy a leendő frakció ügyében nagyon érdekelné, miként lehet a nacionalizmust nemzetközivé tenni. Netán kell hozzá némi ellenségkép?

Az is szükséges, feleli erre Orbán, de leginkább arra kell odafigyelni, ki rendezi Brüsszelben a legjobb melegpartit a szigorú lezárás idején. Majd hozzáteszi, hogy Szájert a liberálterroristák összpontosított kampányának részeként hurcolták meg, a célpont pedig egy virtigli kereszténydemokrata párt volt.

A miniszterelnök ezek után rátér arra, hogy Magyarország miért marad még mindig bent ebben az ótvar EU-ban? Hát, csakis azért, mert Orbán elég nagyszívű ahhoz, hogy felvegye a pénzt ettől a bagázstól, pedig egyébként nagy ívben tesz mindenre, amit Brüsszel forszíroz. Nikowitz itt már odáig jut alélt gyönyörűségében, hogy kijelenti: a politikus túlságosan is jóságos, Európa egyszerűen nem érdemel meg egy ilyen embert.

A kurta felelet annyi, hogy ezt nyugodtan lehet terjeszteni. Majd a társalgás azzal zárul, hogy ha a vendégnek netán szüksége volna egy új állandó lakhelyre… Nikowitz érti a célzást, és a biztonság kedvéért csak annyit kérdez: a Vaseline-t hogy mondják magyarul?

Le Figaro

Orbán Viktor mielőbb véget akar vetni a járványnak, de az oltási kampány ellenére változatlanul igen jelentős a halottak száma és igen nagy nyomás nehezedik az egészségügyre. A miniszterelnök mégis feloldotta a korlátozások egy részét. Az ország erős embere az immunitás kiterjesztésére épít a jövő tavaszi választások előtt. A lakosság 27 százaléka már megkapta legalább az első oltást, aminél csak Málta áll jobban az EU-ban. Igaz, a magyar vezetőnek ehhez kellett az EU által nem engedélyezett kínai és orosz vakcina is.

Viszont sokan vannak, akik nem értenek egyet az iskolák újranyitásával. Berczelédi Zsolt, a baptista Kőrösi Csoma Gimnázium igazgatója azt mondja, nagyon veszélyes ilyen gyorsan kitárni a kapukat, mert a tanárok közül sokan még mindig várnak a 2. oltásra.

Orbán azonban bizakodik, hogy június közepére, az első Eb-csoportmérkőzés idejére már minden regisztrált immunis lesz a betegségre. Ám közben, mivel úgy véli, hogy a nehezén már túlvan, szép komótosan nekimegy a szokásos bűnbakoknak, kezdve a brüsszeli bürokratákkal. De sorra került az ’oltásellenes’ ellenzék is. A Republikon szerint a hat pártnak van esélye, hogy lenyomja jövő tavasszal a Fideszt.

Die Presse

A bécsi polgármester május 2-áig meghosszabbította az egészségügyi korlátozásokat, és a lépést a legnagyobb tartomány, Alsó-Ausztria is követi, mert továbbra is igen rosszul alakulnak a járványadatok. Ily módon továbbra is zárva maradnak a boltok, pedig elvileg jövő hétfőn nyithattak volna, ám a levegőben lógott, hogy nem lesz belőle semmi. Az intenzív osztályokon ugyanis újabb rekordot döntött a betegek száma. Az ágyak 80 %-a foglalt, de úgy, hogy más tartományokból is átvesznek pácienseket.

A főváros első embere előtte egyeztetett a szakmával és utána jelentette be a legnagyobb sajnálata mellett, hogy nincs más választása. Mint mondta, az állapotok nem drámaiak, de súlyosak. Az illetékes tanácsos viszont hozzátette, hogy a kórházakon óriási a terhelés. A 3. keleti tartomány, Burgenland ugyanakkor egyelőre fontolja, hogy mitévő legyen.

Az intézkedés értelmében a bécsi iskolákban legalább még két hétig marad a távoktatás. A végzős évfolyamok viszont hétfőtől visszatérhettek az osztályokba.

Bloomberg

A kínai vakcina hatásossága körül felmerült kételyek miatt bizonytalanná vált a szer sorsa, Brazíliától Magyarországig, pedig ezek a nemzetek nagyban függnek az oltóanyagtól, miután a védekezést a tömeges oltásokra építik. Ám Pekingből olyan adatok érkeztek, hogy a Sinovac készítménye az eseteknek csak alig 50 százalékban segít, de a többi gyógyszer is legfeljebb csak 79 százalékos biztonságot ad. Az összes nyugati gyártmány, de még a Szputnyik V is jó 90 %-ban nyújt védettséget.

A bilit a kínai Betegségmegelőzési Központ igazgatója borította ki és a ritka beismerés még azelőtt szétfutott a világhálón, hogy a cenzúra mozgásba lendülhetett volna. Később maga Gao is visszakozott, de a történtek megkérdőjelezik a terveket, főként a fejlődő világban.

A University College London egyik szakértője az mondja, hogy a kínaiak sem bíznak saját magukban. Hiszen keresztülhajszolták a vakcinák fejlesztését, noha igazából nem vizsgálták meg alaposan a klinikai teszteket. Ezért az ottani lakosságban is nagy az ellenkezés e szerekkel szemben. Annál is inkább, mert pl. a Sinopharm még mindig adós az ellenőrzés 3. szakaszának eredményeivel.

FAZ

A Jobbik be akar lépni az Európai Néppártba. Ezt Brenner Kolomán, az Országgyűlés alelnöke közölte az újsággal. Mint megjegyezte, már régóta esedékes volt, hogy az európai konzervatívok kitegyék a Fideszt, amely most az EPP-től jobbra próbál új csoportot létrehozni Strasbourgban. A pártcsalád egyik szóvivője azonban azt válaszolta, hogy számukra nem opció a felvétel. Amire Brenner úgy reagált, hogy továbbra is érdekeltek az együttműködésben, de nem úgy, hogy kérelmezik a tagságot.

A lap úgy mutatja be a politikust, mint a párt egyik stratégáját, javarészt ő dolgozta ki az alapnyilatkozatot, amely Magyarország egyetlen olyan néppártjaként határozza a Jobbikot, amely hű Adenauer, De Gasperi és Schumann örökségéhez. Márpedig ez meglepő irányváltás, hiszen egykor az indulás meglehetősen radikálisra sikeredett, beleértve antiszemita, cigányellenes és irredenta megnyilvánulásokat.

A párt most igyekszik a róla kialakult képet külföldön is javítani, miután Magyarországon belül már elfogadták, hogy mérsékelt vonalra állt rá, immár a Fidesztől balra. Hunyady Bulcsú a Political Capitaltől alátámasztja ezt a véleményt, megjegyezve, hogy a jelek szerint a Jobbik komolyan gondolja az új irányt. És nem tart a kormánnyal sem a migránsok, sem a Soros elleni kampányban.

A fő mozgatórugója azonban az, hogy a módosított választási törvény értelmében csak egy egyesült ellenzék tudja legyőzni a Fideszt. Brenner elismeri, hogy számukra nem könnyű együttműködni Gyurcsánnyal, aki továbbra is igen megosztó figura. Úgy magyarázza, hogy a helyzet olyan, mint a rendszerváltás tájékán: mindenki helyet foglal a kerekasztal mellett, miközben mára Orbán egypártrendszert alakított ki.

Az ellenzéknek jó 10 év óta először van esélye, hogy nyerjen. Nem vitatott, hogy ehhez szükség van a Jobbikra. Hunyady azonban azt mondja, hogy sem Jakab Péter, sem Gyurcsány, sem Dobrev Klára nem lehet a közös miniszterelnökjelölt, mert onnantól kezdve a Fidesz számára sétagalopp volna a küzdelem.

FT

A lengyel emberi jogi ombudsman azt közölte, hogy egy varsói bíróság helyt adott a fellebbezésének és átmenetileg leállította, hogy az állami PKN Orlen olajtársaság megvehessen 24 regionális, illetve 120 helyi lapot. Adam Bognar szerint erről telefonon kapott tájékoztatást, ám mind a potenciális vevő, mind a legnagyobb kormánypárt, PiS kétségbe vonja a hírt. Az óriásvállalat vezérigazgatója, Kaczynski bizalmi embere szerint egy ilyen döntés meglepő volna, hiszen még nem nyújtották be az összes bizonyítékot.

Az Orlen azt állítja, hogy teljesen normális üzleti tranzakció keretében veszi meg a német Passau Kiadótól a Polska Presst, a dologban nincs semmi politika. És hogy nem kíván beleavatkozni a kiadványok tartalmába. A tavaly tető alá hozott ügylet azonban aggályokat váltott ki a sajtó szabadsága miatt. Annál is inkább, mert a Jog és Igazságosság meghirdette a média „visszalengyelesítését”.

A párt egyik parlamenti képviselője azt mondta, hogy szeretné látni az indoklást, de a helyzet mindenképpen bizarr. Egyben azzal vádolta az ombudsmant, hogy az a német érdekeket védi.

Yahoo/AP

Egy héten belül már a 2. cseh szociáldemokrata miniszter kénytelen venni a kalapját, miközben már kevesebb, mint 6 hónap van hátra a választásig. Ezúttal a külügyi tárca vezetőjét mentettek fél tisztségéből, miután Petricek alulmarad a pártelnöki tisztségért vívott harcban. A győztes, a belügyi tárca vezetője, Hamacek, aki ily módon megőrizte posztját a párt élén, azzal érvelt, hogy egységet kell mutatni az októberi erőpróba előtt, annál is inkább, mert a szociáldemokraták vesztenek népszerűségükből.

Petricek ellenezte, hogy folytassák az együttműködést a Babis irányította ANO-val. De azzal is kivívta Zeman államfő haragját, hogy nem szerette volna, ha az oroszok indulnak az új atomreaktor megépítésére kiírt versenytárgyaláson. Pártbeli kollégája, az egészségügyi tárca első embere szintén az oroszokba bukott bele, mert ő meg a Szputnyik V beadását utasította el, amíg ahhoz nincs meg az európai gyógyszerhatóság engedélye.

FT

A lap szerint bár az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, ám szervezet továbbra is stabil és ez megint megzavarja bírálóit. A szerző, az FT külpolitikai fő elemzője kiemeli, hogy az unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok. Gideon Rachan azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben több, mint négyszeresére nőtt.

Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy nagyon igencsak ellenáll a nehézségeknek. Miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban rohamozta meg a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok.

Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Viszont egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik. Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény kutatásokat.

Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog fű alatt kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyik is kihajítja a klubból.

Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de ha nem kell a Frexittől tartani, akkor az integráció alighanem megemészti a csapást. És az idő múltával egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható.

Szóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele.

EGY NAP ALATT MEGHALT 272 EMBER A HIVATALOS ADATOK SZERINT, HÁROMMILLIÓHOZ KÖZELÍT AZ OLTÁSOK SZÁMA

TELEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2021.04.13.


- Napi új fertőzöttek száma: 
2837 (előző naphoz képest: –2240)

- Napi új halálos áldozatok száma: 
272 (előző naphoz képest: –19)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 
10 818 (előző naphoz képest: +78)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
1209 (előző naphoz képest: –40)

Az első dózissal oltottak száma: 
2 969 647 fő (+69 264 a hétfői közlés óta)

Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
1 250 582 fő (+33 324 a hétfői közlés óta)

Magyarország a második az uniós oltási ranglistán. A magyar lakosság 30 százaléka már kapott oltást, szemben az uniós 15 százalékos átlaggal – olvasható a központi koronavírus-oldalon közzétett legfrissebb adatokból.

Az operatív törzs hétfői tájékoztatóján elhangzott, hogy magasan tetőzik a harmadik hullám Magyarországon, a szennyvízből vett minták alapján is azt látják, hogy stagnálnak a számok. A napokban megjelent nyilatkozatok miatt nem változtatnak a kínai Sinopharm-vakcina alkalmazásán, ha azonban hivatalos adat jön a gyártótól vagy valamilyen hatóságtól, akkor megteszik. Kedden 29 ezer Janssen-vakcinát és 248 ezer adag Pfizer-vakcinát várnak...


OLCSÓ TOJÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.13.


Este bejelentkezett a szomszéd Józsi böfögve, miszerint ma majd kilenckor jön pénzt kérni, hogy olcsó tojást vehessen. Reggel hétkor jött, hogy majd kilenckor érkezik a pénzért az olcsó tojáshoz. Nem tudom, mit rohangál, talán azt ellenőrzi, életben vagyok-e még, hogy tudjak pénzt adni olcsó tojásra. Már amúgy is tartozik, minden hónapban ez van, hogy kihúzza nyugdíjig. Amikor megjön a postás, törleszt, így kódolva van az is, hogy két hét múlva újra kér, és ezen mód, körbe-körbe telnek a hónapok. Ha így belegondolok, nélkülem lehet, éhen halna a szomszéd Józsi, ami terhet nem vennék magamra, pedig sokszor hajítottam ki már Orbán-rajongása miatt.

Nem az a baj, hogy szerelmes belé, hanem, hogy ostoba, mégpedig egészen menthetetlenül, ami idegesítő. Nem jön rá az összefüggésre, miszerint Orbánnak van köze ahhoz, hogy ő minden hónapban kuncsorog, de nem lehet mindenki közgazdász, csak normálisnak kellene lenni, s valljuk meg, ez a feladat a mai Magyarországon egyáltalán nem egyszerű. Úgy mosogatják az agyakat, mint nyunyó néni hypóval a tojásokat húsvétkor. Most is kapnak a nyugdíjasok ingyen újságot „Jókor” címmel, amit sok millió példányban szórnak ki nekik. Így, ha gonosz lennék, azt mondanám a Józsinak, hogy vegyen abból tojást, és köszönje meg Orbánnak.

De nem vagyok gonosz, pedig jó lenne. Akkor például rámutatnék a Józsinak, hogy a neki szánt kiadványban Orbán dicsekszik, hogy a Gyurcsány elvette a tizenharmadik havit, amit ő most visszaad. Iramodj tojásért Józsi, mutatnék rá a „Jókor” című, nyugdíjasoknak szánt propaganda bigyóban a tartalomra, ahol Orbán visszaad, és sátánian mosolyognék, ha gonosz lennék. Nem vagyok gonosz, jó sem vagyok, gondolkozom. Ugyanitt viszont a nyereményjátékoknál be kell jelölni, hogy a nyugdíjas kapcsolatban akar-e maradni a kormánnyal, különben meg „szórakoztató” tartalmak vannak benne művész urakkal és hölgyekkel...

2021. április 12., hétfő

MENNYIRE EGYEDÜLÁLLÓ A MAGYAR MODELL, AMELY REKORDSZÁMOK MELLETT DÖNTÖTT AZ ISKOLÁK NYITÁSÁRÓL?

HVG
Szerzők: WINDISCH JUDIT, DEZSŐ ANDRÁS
2021.04.12.


Az európai példák azt mutatják, hogy az iskolákat csak azután kezdték el vagy kezdik el kinyitni, hogy javulnak a járványügyi adatok. Kivétel ez alól Ausztria, ahol viszont egy intenzív teszteléssel kompenzálnak, és nem is állnak rosszul. Noha itthon a környékbeli országokhoz képest magas a fertőzöttségi és halálozási adat, az is igaz, hogy szinte sehol sem álltak olyan jól oltásban, mint Magyarországon, ahol azonban a jól haladó oltások ellenére még messze a nyájimmunitás
.

Egyre biztosabb, hogy a kormány nem hátrál meg, és április 19-én biztosan újraindulnak az óvodák és az általános iskolák: egy esetleges halasztásról semmilyen egyeztetés nem volt a Nemzeti Pedagógus Karral – tudtuk meg Horváth Péter elnöktől.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten váratlanul bejelentette, a középiskoláknál május 10-re csúszik a nyitás, de ezt sem a járványszámokkal, hanem a racionalitással indokolta. Egy április 19-i indulással az érettségizők egy hetet töltöttek volna az iskolában, majd a május 4-én kezdődő írásbelik miatt megint ki kellett volna üríteni az egész iskolát, hogy a járványügyi előírások szigorú betartásával le tudjanak vizsgázni a tanulók. Ehelyett választották a logisztikailag könnyebb utat...

MATOLCSY GYÖRGY: A 4T-MODELL

NÖVEKEDÉS BLOG
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.04.12.


Miért ne összegezhetnénk korunk gondolati forradalmának és közgazdasági megújulásának tanulságait egy fenntartható magyar felzárkózási modell szempontjából?


Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást és teret adtak a tehetségek érvényesülésének.

Mégis sokan és sokáig azt gondolták, hogy az országok földrajzi mérete és a népesség nagysága, a katonai erő, az energiaforrások, a nyersanyagkincsek, a kedvező éghajlat vagy egy különleges földrajzi helyzet volt a döntő az adott nemzet felemelkedésében.

Mára végképp kiderült, hogy nem ez a helyzet. Túl sok ellenpélda van arra, hogy ezek az adottságok egyik nemzetnek kedveztek, sok másiknak viszont nem, ezért nem lehettek az elmúlt 500 év nemzeti sikereinek döntő forrásai.

A Reneszánsz révén (1439-ben Firenzéből) és a Reformációval (1517-ben Wittenbergből) elindított szellemi forradalmakkal, majd a nagy földrajzi felfedezések nyomán elkezdődött új korszakban valójában négy tényező összjátéka adta a siker vagy kudarc képletét. A tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) jó kombinációja vagy ennek elmaradása áll a nemzetek felemelkedése vagy lemaradása mögött. Azok nyertek, akik e négy forrást becsülték, sokszorosították, összekapcsolták és megosztották, és azok veszítettek, akik nem így működtek.

Ma egy új Reneszánsz korszakban hajózunk és egy új szellemi forradalom, a hosszútávú fenntarthatóság forradalma felé tartunk, miközben a nagy földrajzi felfedezések helyére a nagy technológiai áttörések léptek.

Ma is mintha ugyanaz a négy forrás lenne a siker forrása, mint korábban, egy döntő különbséggel: megfordult sorrend. A most véget érő 500 éves korszakban a négy sikertényező sorrendjét valójában a tőke vezette, mozgatva a technológiát, a tudást és a tehetséget. Most már a tehetségek mozgatják a másik hármat.

Nézzük innen a magyar, sőt a térségi felzárkózások sikerének lehetséges mintáit...

SOK SZÜLŐ A NYITÁS ELLENÉRE SEM ENGEDNÉ ISKOLÁBA, ÓVODÁBA A GYEREKÉT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.04.12.


Az oktatási-nevelési intézmények jövő hétre tervezett nyitását csak 10 százaléknyian tartják biztonságosnak.


Néhány nap alatt több mint 85 ezren töltötték ki a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség kérdőívét az április 19-re tervezett óvoda- és iskolanyitásról, s a válaszadók 76,3 százaléka azt jelezte: nem kifejezetten tartják biztonságosnak az intézmények újranyitását. A szervezet április 6. és 9. között mérte fel a szülők véleményét, s mint az eredményekről szóló elemzésükben írják, a válaszadók területi eloszlása tükrözi az országos népességeloszlást, a főváros és a vidék, valamint a megyék tekintetében egyaránt. 

Miután a kormány a múlt héten úgy döntött, jövő héten az óvodák és az általános iskolák nyitnak, a középiskolákban május 10-étől folytatják a tantermi oktatást, a gimnáziumokra vonatkozó adatokat az elemzésben végül nem közölték. Az viszont kiderült: az óvodás és az általános iskolás gyerekek szüleinek mindössze 10 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, hogy egy hét múlva kinyissanak az intézmények. A szülők 29,4 százaléka bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én. Mindössze 34,7 százalék jelentette ki, hogy biztosan visszaengedi, 33,5 százalék azonban nem akarja visszaengedni. A felmérés arra is rámutatott, hogy kevesen (9,4 százalék), de vannak olyan szülők, akik annak ellenére elengednék gyermekeiket az iskolába, hogy azt nem tartják biztonságosnak...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB MILLIÁRDOS KÖZBESZERZÉST NYERT MÉSZÁROS JÁNOS CÉGE, EZÚTTAL IS AZ ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐTŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.04.12.


Mészáros Lőrinc testvérének cége ismét befutó lett egy állami közbeszerzésen: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mérnökségein található saját tulajdonú, különböző funkciójú és gyártmányú adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása és alkatrészellátása lesz a feladata. A Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amióta Mészáros János kezébe került, megduplázta éves forgalmát, a nyereségét pedig megháromszorozta...

VISSZAMENNEK-E A TANÁROK ÉS DIÁKOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBA ÁPRILIS 19-ÉN?

AZONNALI.HU
Szerző: PETRÓCZI RAFFAEL
2021.04.12.


Orbán Viktor félmunkát végzett, amikor csak a középiskolák májusi zárvatartásáról döntött – mondják általános iskolai tanárok és általános iskolába járó gyerekek szülei. Vannak azonban jogi útjai annak, hogy otthon lehessen maradni az április 19-i nyitás után is – a szülőknek lejt a pálya, hiszen az iskoláknak is érdekük, hogy minél kevesebb gyerek térjen vissza az intézményekbe, a tanárok azonban az otthon maradás anyagi vonzatától félnek inkább, mint a vírustól.

„A két hétből három napot fedeznek a szülői igazolások, a maradék hét napra kérek orvosi igazolást. Éppen meg lesz fázva a gyerekem, vagy allergiája lesz – annyi megoldás van” – mesélte még április 6-án, kedden egy érettségi előtt álló, végzős gyerek szülője, hogy hogyan oldotta volna meg, hogy az érettségi előtt ne kelljen a gyerekének bemennie az iskolába, a koronavírussal való megfertőzést kockáztatva.

Az élet (Orbán Viktor) azonban felülírta a problémát: a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: nem érdemes néhány napra a középiskolákat kinyitni, ahol a jelenléti oktatás így csupán május 10-étől, a kötelező tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) teendő írásbeli érettségik után folytatódik majd (a választható tárgyakból ezt követően folytatódnak a vizsgák) – továbbá tavalyhoz hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik (kivéve a testnevelésénél és azoknál a tárgyaknál, ahol eleve csak szóbeli vizsgákat szerveznek)...

HA IMMUNIS A VAKCINÁBAN HASZNÁLT VEKTORVÍRUSRA, INKÁBB NÉZZEN MÁSIK OLTÁS UTÁN

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.04.12.



Az Európai Unióban és Magyarországon eddig engedélyezett nyolc koronavírus elleni vakcinából öt vektorvakcina. Ez egy modern technológia számos előnnyel, van azonban egy potenciális hátránya is: a vakcinában felhasználnak egy ártalmatlan adenovírust, és ha valakinek a szervezete korábban találkozott már ezzel a vírussal, akkor az ő esetében csökkenhet a vakcina hatékonysága.

Szerencsére viszonylag ritka problémáról van szó, de hogy pontosan hány embert érinthet Magyarországon, azt nem lehet tudni.

Ahogy azt sem, hogy mekkora gondot okozhat a vakcinákba épített adenovírus ellen kiépülő immunitás, ha a koronavírus ellen egy éven belül mindenkit újra kell oltani.

Vírusba csomagolt információ


A koronavírusnak a tüskefehérje az a része, amely a szervezetünkben kiváltja az immunválaszt, ezért a vakcinák is ezt juttatják be biztonságos módon, hogy megtanítsák az immunrendszerünket a vírus elleni védekezésre. A különféle vakcinatípusok azonban ezt más-más módon kivitelezik.

A vektorvakcinák nem magát a tüskefehérjét, hanem csak az azt kódoló gént juttatják be a szervezetbe, méghozzá egy vektorba építve. A vektor itt egy másik fajta vírus: egy adenovírus, amit szaporodásra képtelenné tettek, így teljesen ártalmatlan. Ez szállítja be az utasításokat, amelyek alapján már maga a beoltott szervezet állítja elő a tüskefehérjét. Hogy hogyan, azt a különböző vakcinatípusok működését bemutató videónkban is megnézhetik...

MINDEN VILLÁRA RÁHARAPNAK - A NER NEM CSUPÁN A VÁROSLIGETET KEBELEZI BE, A KÖRNYÉKÉT IS

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2021.04.12.


Egymás után kerülnek kormányközeli cégek és alapítványok kezére a gyönyörű park közeli villák.


A Liget 2013-as einstandja óta a környező utcák is a NER vadászterületévé váltak. Az egykoron gazdag kereskedők, iparosok, bankárok által építtetett villák többnyire különleges építészeti megoldásaikkal tűnnek ki környezetükből, bár napjainkra régi fényük megkopott, többségük meglehetősen romos állapotban várja a szebb jövőt. 

Az új tulajdonosok többnyire nem is késlekednek sokat, átépítik, felújítják és új funkcióval látják el az értékes épületeket. Tehetik, hiszen az új gazdák gyakorta ingyen vagy meglehetősen nyomott áron jutnak hozzá az épületekhez. Még a kétségtelenül sokba kerülő felújítás-átalakítás – esetenként ezt is az állam fizeti – után is jelentős haszonra tesznek szert. 

Az alábbiakban sorra vesszük néhány ismertebb épület átalakulás-történetét. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb botránya a Városligettel szomszédos Szabolcs utcai hajléktalankórház tervezett elköltöztetése volt egy Habony Árpád és Rogán Antal érdekkörbe sorható cég ingatlanügyletének hozományaként. A fővárosi önkormányzat ellenáll és csereépületet ígér (miközben hajléktalankórházat csak bérleményként használhatják), a kormány pedig nagy kegyesen június végéig haladékot adott a költözésre. A Szabolcs utcában korábban működő Országos Gyógyintézeti Központ területét egyébként – a hajléktalankórház kivételével – teljes egészében bekebelezte a Városliget Zrt. Itt épült fel a fővárosi múzeumokat kiszolgáló 37 ezer négyzetméteres, hét szintes raktározási és restaurálási központ több mint 17 milliárdból...

A HALÁLOZÁSI SZÁMOK AZ EGEKBEN, DE A MAGYAROK MÉG AZ ENYHE KORLÁTOZÁSOKAT SEM VESZIK ELÉG KOMOLYAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.04.12.


Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.


A közép- és kelet-európai térség és különösen Magyarország jelenleg a világ egyik legrosszabb járványhelyzetével küzd, az egymillió főre vetített halálozási adatok a legmagasabbak közé tartoznak. A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztük, hogyan viszonyul a térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság.

Az adatokból az a kép bontakozik ki, hogy a tavaly tavaszi lezárásokhoz és járványügyi intézkedésekhez képest a jelenlegiek enyhébbek, és a magyar lakosság sem reagál rájuk akkora fegyelemmel, mint az előző évben, ez együttesen pedig katasztrofális eredményekhez vezetett. Még akkor is, ha ez részben magyarázható a koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővülésével – például azóta kiderült a szellőztetés, a maszkhordás vagy a fizikai távolságtartás jótékony hatása, míg a tudósok szerint felesleges a felületek fertőtlenítése –, a koronavírus elleni oltások kiváltotta hamis biztonságérzettel, valamint a vírushelyzettel járó gazdasági és mentális megterheléssel is. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az Oxfordi Egyetem általunk használt, kormányzati intézkedéseit mérő indexei vagy a technológiai vállalatok mobilitási adatai is inkább közelítő értékek, nem pontosságuk, inkább trendérzékenységük mérvadó...


HADHÁZY FELJELENTÉST TETT A RENDŐRSÉGEN, AMIÉRT TIBORCZ ISTVÁN TURAI KASTÉLYSZÁLLÓJÁBA HÉTVÉGÉN IS ÉRKEZTEK VENDÉGEK

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2021.04.12.


„Úgy tűnik, Tiborcz luxus szállodájára nem vonatkoznak a szigorú járványvédelmi szabályok(...) Több jelzést kaptam arról, hogy a turai Botaniq hotel a járvány alatt is üzemel. Leginkább a hétvégi napokon van tele luxusautókkal a szálloda parkolója, amiről többen képeket is küldtek” – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki szombaton el is ment a helyszínre, és azt tapasztalta, hogy „Tiborcz szállodája minden jel szerint minden további nélkül üzemel”, ottjártakor is „luxusautók álltak a parkolóban, a személyzeti parkolóban is jócskán voltak autók”, „egy hölgy és egy úr pedig éppen akkor, szombat este hétkor érkezett a kapuhoz”...

LÉGSZOMJ A FALUN – ÍGY ÉRINTI A VIDÉKET A COVID-JÁRVÁNY

24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2021.04.12.


Oltástagadás, maszkhiány, katonai járőrözés és tragikus halálesetek. A Viharsaroktól a Balaton-felvidékig kérdeztünk utána, mennyire sújtja a vidéket a pandémia.


A koronavírus-járvány kezdete óta megy a – betegek szemszögéből méltatlan – pingpong az adatokkal: Budapest vagy a vidék a fertőzöttebb-e? Nagy vonalakban az volt a tapasztalat, hogy az első, viszonylag enyhe hullám a fővárosban volt súlyosabb (emlékezetes, hogy ekkoriban külön megadták a budapesti és a vidéki fertőzöttek és elhunytak számát a kormányzati jelentések, bár az adatok azóta is elérhetők, már nem hangsúlyozzák őket naponta), a második hullám már nem válogatott, igaz, jó részében a fővárosi fertőzöttek száma kisebb volt annál, mint ami a lakosságarányból következne, a harmadikban pedig – mivel a vírus mindenhol szedi áldozatait – végképp elérte a legkiesőbb falvakat is a Covid. Müller Cecília országos tiszti főorvos nemrégiben beszélt arról, hogy a települések 99 százalékában jelen van a fertőzés.

Körbekérdezésünk során arra voltunk kíváncsiak: mennyire érinti súlyosan a vidéket a járvány? Mennyire vették és veszik komolyan a kisebb településeken (ahol a harmadik hullámig például nem kellett maszkot hordani az utcán) a Covidot és az előírásokat? Mennyire változtatott az ő életükön a koronavírus? Mennyire népszerű az oltakozás? Az ország négy fertályán kérdeztünk meg helyieket: Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye egy-egy, más hátterű és méretű települése képviselteti magát a cikkben egy-egy megszólalóval...

A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SIKEREI ÉS KUDARCAI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.04.11.


Azt gondolhatják sokan, a segítés egyszerű feladat. Főleg, ha gyerekről van szó. Ami hiányzik, azt oda kell adni, és megoldódik minden probléma.

Ám az élethelyzetek, ha az ember évekig dolgozik ezen, átrendezi a könnyűnek ígérkező képet. A legkevesebb az a helyzet (bár kétségtelen, hogy ez is előfordul), hogy tényleg elég a változásokhoz valami fizikai feltétel teljesítése, és képes a tovább lépésre a gyerek, a család.

Az esetek zöme mögött generációs szocializációs minta átörökítése van, ami bizony sokszor megoldhatatlan helyzet elé állítja a segítőt. Beszéltem már sokat az un. tanult tehetetlenségről, amikor a segítségnyújtás nem azt erősíti meg, hogy valaki tegyen a sorsa megváltoztatásáért, hanem az elvárást erősíti, azt, hogy majd valaki más megoldja, mert ő úgysem képes rá. A lehetőségeket sem ismerik fel, és nem is bíznak abban, hogy ők képesek rá. Sok-sok megerősítés, mentorálás kell ahhoz, hogy ez a folyamat lendületet vegyen. Ez a talán jobban ismert “hálót, és nem halat adni” tézis.

Ám ez sem ilyen egyszerű. Gyakran megtapasztaljuk, hogy egyes területeken tehetetlenséget mutat valaki, más területen viszont igencsak nagy önállóságot és akaratot. Amikor az ember a terepen ilyet talál, aránylag könnyű helyzetben van, mert rá lehet mutatni az ellentmondásokra, hogy is van ez akkor, és az illetőnek döntenie kell, hogy vagy visszalép a másik területen is, vagy megmozdul ezen is. Többnyire ez utóbbi működik, és így, lépésről lépésre lehet haladni az aktivitás felé. No meg az is előfordul, hogy egyszerűen kényelmesség van a dologban. Idő van, nem sürget semmi, majd megoldják. Kivárják.

Persze van úgy, hogy tényleg annyi akadály hárul egy-egy ügy elé, hogy önállóan képtelen megoldani az illető. Sokat segít, ha ilyenkor átbeszéljük együtt a lehetőségeket, hogy világos legyen mindenki számára a megoldás, az, hol van ebben megoldhatatlan és hol van megoldható hiány.

Nagy öröm volt nekem a héten pl. az egyik anyuka. Akit a legutóbbi két felülvizsgálatra még mi hoztunk be a kórházba. Tömegközlekedéssel onnan, ahol lakik nehézkes, no meg itt a vírus is, ráadásul időpontra kellett mennie, nem vállaltuk be a kockázatát, hogy elkéssünk. Kimentünk hát érte, aztán a vizsgálat végeztével hazavittük. A másodiknál mondtuk, hogy jó lenne, ha megoldaná, mint más… és megoldaná, mint mást, önállóan. Később jelezte, hogy legközelebb megpróbálja egyedül, tömegközlekedéssel. Megegyeztünk, hogy befele beutazik a kórházba. Nem egyszerű ez sem, busszal indul reggel, utána átszállás vonatra, aztán az állomásról a kórházba sem kis távolság, de megoldotta. Abban maradtunk, ha végez, szól nekünk, és ha már nem tud máshogy hazajutni, segítünk. Több helyre is kellett mennie, bizonytalan volt a befejező időpont, így a csatlakozás elérése is. Vártuk, hogy szóljon, de a messengeren jött az üzenet, hogy már a vonaton van, elérte, minden rendben, megy haza. Ezzel a vonattal még elérte a csatlakozó buszt is.

Meg tudta csinálni. Együtt örültünk ennek, mert ez egy önálló megoldás volt, amiben nem kért segítséget.

Lehet, most sokan azt gondolják, mi ebben a nagy kunszt egy felnőtt embernek. De akinél ezek a készségek nem alakultak ki, aki ritkán utazik, és kevés ilyen ismerete van, aki onnan jön, ahonnan nehéz elérni bármit, akinek nincs helyismerete, és rossz tapasztalatai vannak arról, ha útbaigazítást kér, annak ez igenis örömteli teljesítmény. Ahhoz, hogy egy ilyen utat megtegyünk, magabiztosság kell. No meg szervezőképesség, mikor az is gond, hogy mi legyen addig a többi gyerekekkel, igyekeznie kell vissza, amilyen gyorsan csak tud, és ezt az egészet tervezhetően, a tömegközlekedés csatlakozásainak figyelembevételével, felelősséggel kell megcsinálni, egyedül. Sokan nem vállalják ezt be, inkább fuvart fogadnak, a tömegközlekedés árának a többszöröséért, nem egyszer eladósítva magukat. Sokan még rá is dobnak erre, hiszen “menőzni” is lehet vele, egyfajta státusz-szimbólum sok családnál a fuvarfogadás. De ahol kevés a pénz, ott ez álságos így. Aki tud tervezni, az olcsóbb megoldást választja, akkor is, ha fáradságosabb. Ezért volt ez nagy öröm és visszaigazolás nekünk.

Sok ilyen rávezetéses megoldással értünk már el önállóságot. Befizetésekkel, kérelmekkel, időpontkérésekkel sokan tudnak már önállóan intézni ügyeket, melyekre korábban nem vállalkoztak. Mi mindig akkor segítünk, ha tényleg nincs más út. És akkor is lefuttatjuk előtte a lehetőségeket. Lassú tanulás, de sok minden mellétehető, megerősíthető, ami egy tudatos, tervezhető élethez kell.

Persze mindig van, amin nem találunk fogást. Most pl. a szemüvegjavítás kérdésében.

Hosszú évek óta fontos program nálunk a gyerekszemüvegek kérdése. Többször volt már szűrés, sok gyereknek van szüksége szemüvegre. Azt már látjuk, hogy akinél 1-2 dioptria szükséges, az elmarad… nem lesz az életük része a szemüvegviselés. Hiába próbáljuk, hogy az iskolában hordják, elmarad. Nem tudunk minden nap mellettük lenni, és mivel a gyerekek gyakran csúfolódnak is, a szülők sem támogatják túlságosan, hiszen lát a gyerek enélkül is.

Ám mindig van olyan gyerek, akinél 4-5, néha még több dioptriás szemüveg kell, ilyen fokú látásproblémával szemüveg nélkül már nem hogy tanulni nem lehet, de élni sem. Ám a költségek magasak, és vannak családok, akik nem tudják vállalni. Ilyenkor segítünk. Akkor is, ha eltörik, és javítani kell. Jól kialakult rendszerünk van, szerencsére sokan küldenek használt kereteket, még választani is tudnak a gyerekek.

De most két településen is van egy-egy olyan támogatottunk, aki kéthetente hozza vissza a törött szemüveget. Sokadszorra javíttatjuk, az optikus, akihez visszük segítőkész, próbálja, hogy a lehető legjobban jöjjünk ki, de a javítás mégis drága és túl gyakori.

Már mindent megpróbáltunk, a többféle szemüvegtoktól a szemüvegviselési szabályok sokadik átbeszéléséig szülőkkel, gyerekkel egyaránt. Egyszerűen nem megy. Újra és újra törött szemüveggel jön a gyerek, legutóbb négy darabra törve érkezett az egyik, láthatóan durva behatás érte.

Mit tegyünk?

Ha nem csináltatjuk meg, a szülő nem fogja. Annyi jövedelemből, amennyiből élnek, nem fogja futni kéthetente 10-20 ezer forintos javításra. Elfogadják, hogy nincs rá mód, és marad a gyerek szemüveg nélkül.
.
Felezzük meg? Mondjuk azt, hogy felét fizessék ők, hátha így jobban vigyáznak rá? Valószínűleg nem fogja fizetni, már jeleztük korábban ezt az opciót is, láthatóan hatástalan. A gyerek számára pedig minden nap kínszenvedés lesz szemüveg nélkül…hogy a tanulásról ne is beszéljünk. Maradjon a szemüveg az iskolában, és ha visszatérünk, akkor kapja meg mindig a tanítójától? De ha nem használja mindig, az biztosan káros, és egyébként is, látni mindenhol kellene.

Hogyan tudnánk kialakítani a szemüvegviselés kultúráját ott, ahol erre még nem volt családi példa? A lakhatási szegénység csak nehezíti a problémát. Nincs személyes tér, biztonságos hely, megfelelő bútor, de úgy tűnik, szándék sem. Külön figyelem kellene rá, de ezt nem kapja meg. A felelősség kiépítése lassú, tele van kudarcokkal.

Egyelőre javítunk. Újra és újra. De ettől nem alakul ki a családban az odafigyelés. Mert megoldjuk. Ha nem oldjuk meg, a gyerek látja kárát. Nos, ezek azok az esetek, mikor tehetetlennek érezzük magunkat. Mikor nem találjuk (még) a megoldást.

Nem a szemüveg az egyetlen ilyen egészségügyi probléma. Ilyenkor látja az ember, mennyire nehéz a védőnők dolga. Nem ott, ahol van felelős szülői magatartás, hanem ott, ahol nincs. Sok gyerek van már a kapcsolatrendszerükben, akinél meg lehetett volna előzni az egészségkárosodást, ha jobban tudtunk volna hatni. Ha hordja az ortopéd cipőt, ha betartja az előírásokat a kancsalság kezelésében, ha időben elviszik a kezelésekre, azokkal a problémákkal, mikor nem sír a gyerek. Mikor nem fáj valami, nem lázas, mert ekkor viszik orvoshoz, hanem, ha más tünetek vannak. Amelyekre figyelni kellene.

Mikor belekezdünk egy-egy ilyen történetbe, és beszélünk az orvossal, gyakran hallom: “Az egészségügy ennyit tud tenni. A többi a szülő dolga lenne. De nem fogja otthon betartani amit kérünk. Tapasztalatból mondom. Ha azt el tudják érni, hogy betartsák, akkor belefoghatunk. Ha nem, akkor nincs mit tenni.” És nem fogszabályozásokról beszélünk, erre speciel egyetlen példát sem tudnék mondani a kapcsolatrendszerünkből.

Ez a terület mutatja talán a legmarkánsabban, hogy nem lehet a gyerekekre úgy hatni, hogy közben a családdal, a szülőkkel nem törődünk. Ahol a szülő nem látta a felelős szülői magatartást gyerekkorában, ott ezt a mintát viszi tovább ő is. A legproblémásabb gyerekek mögött ilyen családok vannak.

Be lehet ezt pótolni felnőtt korban? Próbáljuk… legalább annyira, hogy a gyerek egy kicsit más mintát lásson. Hogy belőle majd más szülő lehessen.

HOL A SOK ARANY MOSTANÁBAN? - AZ EZREDFORDULÓ ÓTA BŐ HATSZOROSÁRA NŐTT AZ ÁRFOLYAM

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.04.12.


A múlt héten háromszorosára nőtt az MNB aranytartaléka. Ezzel még mindig csak 13 százalék nemzetközi tartalékainkban a sárga kincs aránya. A világban a legtöbb aranya amúgy az USÁ-nak van. Norvégiának és Horvátországnak azonban például semennyi nincs.


Háromszorosára emelte aranytartalékait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentették be a múlt héten. Története során még sosem volt ennyi, 94,5 tonna nemesfém a magyar jegybank trezorjaiban. Ez amúgy nemzetközi tartalékainknak még mindig csak mintegy 13 százalékát jelenti. Az MNB megalakulása óta tartja tartalékainak egy részét aranyban. Aránya kisebb megszakításokkal növekedett, legmagasabb a nyolcvanas évek közepén volt, amikor megközelítette a 70 tonnát.

A fejlett országok többsége nem sokkal később azonban leépítette az aranyát, és így tett Magyarország is. Akkoriban úgy vélték, hogy – mivel a nemzeti valuták mögött már jó ideje nem a nemesfém áll – az már nem több a spekulációs eszközök egyikénél. Előnyösebbnek találták a tartalékokat különféle – elsősorban a fejlett országok által kibocsátott – első osztályú állampapírokban tartani, amelyek árfolyamkockázata kisebb, és némi hozamot is biztosítanak. Így miközben az MNB a rendszerváltás környékén igyekezett növelni devizatartalékait, az arany mennyisége ezen belül 1992-re töredékére, mindössze 3,1 tonnára csökkent. Ahogy Hárshegyi Frigyes, az MNB akkori alelnöke egy ízben ironikusan meg is jegyezte: tartalékainkkal a német államháztartási hiányt finanszírozzuk...

HA SEMMI MÁSBA NEM, A FUTBALL EB-BE BELEBUKHAT ORBÁN - MÉLTÓ LENNE, HA ORBÁNT A FUTBALL INDÍTANÁ EL A BUKÁSHOZ VEZETŐ ÚTON

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava Online
2021.04.10.


Mindenki tudja, hogy a diktatúrák nem nagy dolgokon buknak meg, hanem amikor megérett a helyzet, akkor egy szalmaszálon buknak el. Korábban sokkal nagyobb dolgok miatt nem történik semmi, amikor pedig az idő elérkezik, elég egy gyufaszál, ami belobbantja az elégedetlenséget és a népharagot. Nem érezzük, hogy elérkezett volna az Orbán-rendszer bukásának ideje, de választás előtt vagy után Orbán nagy csalásra kényszerülhet, hogy megőrizze a hatalmát, ha a futball EB járványügyi szempontból rosszul sül el. Orbán elbizakodott, pedig tényleg a tűzzel játszik.

Mint kiderült, csak Magyarország vállalta, hogy teltházas meccseket rendez az EB idején, és teljesen megtölti a Puskás Arénát nézőkkel. Orbán mindenkit túllicitált. Biztosra akart menni, semmiképp nem akart lemaradni, s a gondolkodását ismerve, még abban is reménykedik, hogy ha túl sokan lépnek vissza közönség beengedésétől vagy nem engednek be elég embert, akkor még több meccset Budapestre vihet, s talán még a döntőt is megkaphatja Magyarország. Mindezért semmi nem drága – neki.

Egy szegedi virológus professzor szerint még a mostani nyitásnak sincs itt az ideje. Orbán katasztrofális helyzetet okozott a vírus elengedésével, a tesztelések, a lekövetések hiányával, a késői, nem elégséges zárással, emiatt olyan intézkedéseket kellett hoznia, amelyek veszélybe sodorták sokak megélhetését, üzleti vállalkozását. De a pénzt ezúttal sem állami Covid-segélycsomagra költötte, hogy átvészeljék az emberek és a gazdaság, amíg meg lehet fékezni a vírust, hanem továbbra is a strómanoknak, a klientúrának, a focira és a korrupt egyházakra költötte. Mindenkit segélyezett, csak a magyar embereket nem...

ÓVODÁK A HARMADIK HULLÁMBAN: NYITÁSRÓL BESZÉLNEK, HOLOTT AZ ÓVODÁK EDDIG SEM VOLTAK ZÁRVA

MAGYAR NARANCS
Szerző: MARKÓ ANITA
2021.04.12.


Míg a kormányzati kommunikáció szerint mindenhol távoktatás van és április 19-én újranyitásra kell készülni, addig az óvodákban továbbra is folyamatosan zajlik a munka: csökkentett csoportszámmal, de az óvodai dolgozók – az óvodapedagógustól a dadusokig – a járvány harmadik hulláma alatt is dolgoztak és dolgoznak, folyamatos kontaktban a gyerekekkel és egymással.


A március 17-i adatok szerint 22 126 óvodás, az óvodások 6,9 %-a igényelt ügyeletet - emlékeztet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Míg a tavalyi lezárásokkor a települések egy vagy két kijelölt intézményre korlátozták a nyitva tartást, addig most a legtöbb helyen a saját óvodájukban vigyáznak a gyerekekre. Csak néhány önkormányzat tette meg saját hatáskörben, hogy egy központi ügyeleti óvodát jelölt ki, máshol azonban az adott óvoda összes csoportja nyitva van, annyi különbséggel, hogy csoportonként a 25-28 fő helyett 5-6 gyereket visznek be a szülők. Ez azonban azt is jelenti, hogy az itt dolgozók számára egyáltalán nincs zárva tartás, a munka folyamatos, annak ellenére is, hogy az intézményekben dolgozók jó része még csak most kapja az első oltását. Sokan nemhogy április 19-ig, hanem a következő munkanapig sincsenek távol az intézménytől és a gyerekektől. Van, aki a reggeli oltás után rögtön megy be a kicsik közé dolgozni a csoportba. Az fel sem merült, hogy nekik a védettség kialakulásig ne kelljen közösségben végezniük a munkájukat.

„A mi kerületünkben minden óvoda nyitva van, egy csoportba maximum hat gyerek jöhet ügyeletbe. Bár ez nem mindenhol van így, de nálunk az önkormányzat kérte a szülőket, hogy csak olyan szülők igényeljenek ügyeletet, akik kritikus infrastruktúrában dolgoznak. De az ovinkban így is mindenki dolgozik munkarendben, nincs home office, akik épp nem ügyeletet látnak el, azok dekorálnak, fertőtlenítik a játékokat, előkészítik a későbbi fejlesztéseket” – magyarázza egy budapesti óvodában dolgozó pedagógus. Mindemellett az óvodából vagy otthonról a pedagógusok továbbra is tartják a szülői értekezleteket, töltik fel a gyerekeknek a fejlesztő játékokhoz, feladatokhoz szükséges anyagokat, és ugyanígy a szülők folyamatosan küldik nekik azokat a megoldásokat, amelyeket otthon a gyermek készített. Az óvodapedagógusok megpróbálnak az óvoda részei maradni akkor is, ha ez csak távolról lehetséges...


„A HÍR A MARADÉK MOTIVÁCIÓNKAT IS ELVETTE” – EZT GONDOLJÁK A VÉGZŐSÖK AZ IDEI ÉRETTSÉGIRŐL

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.04.11.


Megkérdezte az Eduline az idén érettségiző diákokat, hogyan vélekednek a vizsga menetéről járványhelyzetben: a legtöbben korrekt döntésnek tartották az írásbeli eltörlését, de van, aki úgy érzi, hogy ezzel az utolsó csepp motivációja is elveszett.

„Megmondom őszintén én kifejezetten örülök annak, hogy nem lesz szóbeli. Természetesen vannak tárgyak amiken húz a szóbeli, viszont én úgy érzem nem lettem volna képes minden tételt megtanulni”

-írta az egyik olvasó; többen is voltak, akik a koronavírusra tekintettel korrekt döntésnek tartották a miniszterelnök péntek reggeli bejelentését.

Voltak olyanok is, akik nem értettek egyet a döntéssel: egy diák azt írta, hogy rendkívül elkeserítőnek találja a helyzetet és az, hogy egy egész évet a számítógép előtt ülve töltöttek, korántsem jelenti azt, hogy lustálkodással és szórakozással ment volna el az idő.

Éppen ellenkezőleg – sokan már most rengeteg időt öltek bele a szóbeli tételek kidolgozásába, a hírek azonban a maradék motivációjukat is elvették.

Egy vidéki gimnázium végzős tanulója szerint például azért érthetetlen a döntés, mert egy szóbelin maximum általában 6-8 fő tartózkodik a teremben, a tanárokkal együtt, egymástól megfelelő távolságra tudnak ülni. Náluk az őszi vizsgák alatt például egy plexifallal akadályozták meg a tanárok és diákok közötti fertőzés lehetőségét, ezen felül a maszk használata is kötelező volt...