2020. szeptember 28., hétfő

RÁADÁS: BORGEN (DÁN TÉVÉSOROZAT - NETFLIX)

NETFLIX
Szerző: ADAM PRICE
2010.


Egy korszakalkotó dráma Birgitte Nyborgról, aki egy váratlan fordulatnak köszönhetően Dánia miniszterelnöke, és így az ország első női vezetője lesz.

K. FERENC MILLIÁRDOS ÁTLÁTSZÓ MÓDON NEM FIZETETT ADÓT, MÉGSEM VOLT KÖNNYŰ ÉSZREVENNI

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.09.28.


A jogaszvilag.hu oldalon 2015 decemberében jelent meg egy írás arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek miért az egyik legkiválóbb adótervezési és üzleti letelepedési célterület, különösen magyarok számára. Ekkor már majdnem egy éve életbe lépett a két ország közötti „kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló” egyezmény – amelyről egyébként a cikk nagyon jól megállapítja, hogy a címe teljesen ellentmond a tartalmának.

Az egyezmény ugyanis arról rendelkezik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó, vagy odaköltözött magyar állampolgároknak a kettős adózás elkerülése érdekében Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Csakhogy az arab országban a személyi jövedelemadó nem létezik, vagyis a kettős adózást úgy lehet elkerülni, hogy sehol nem kell adót fizetni...

HOGY CSEPPFERTŐZÉSSEL IS TOVÁBBÍTANI TUDJÁK A KIÉRDEMESÜLT ALATTVALÓK FELÉ A LEZSÍROZOTT KAPACITÁSOKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.09.28.


kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr


Tárgy: feles

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Most tessék leszámolni a hazatérési szándékával, amíg nem késő, mert az utóbbi tíz esztendőben leelőztük kendet az időben való visszafelé száguldásban. Most éppen háddzs van. Úton az RMDSZ billogos szavazóbázis. A Kétharmados Mindenható janicsárjai Tündérhonból ide, innen visszahurcolják a választási Heckerjeiket.

A mutánssá korcsúlt Csaba csorbadzsi janicsár iskolája, meg az illiberáliskeresztény közös üstben kotyvasztott nullszériás janicsárok – mint a sortüzes médiaharceljárások kivitelezői – hagyományosan államosított zenére masíroznak. A „devsirme” (a más hitűek összefogdosása és egyházi iskolákba való zárása) is szokványos itten. Sok módiban már Mohács körül járunk.

Amiben még nem értünk vissza kendig, az a könyvvásárlás. A felnőttek fele életében még vásárolt könyvet, de a nem vásárlás gyorsuló tendenciát mutat. Egyre többen nem ismerik a betűt. A minap történtek miatt még az írástudó ateisták feje is úgy ég, mint anno a csipkebokor, mikor jött a Mózes. Mert a kívül belül Mózest formázó Iványi Gábor hivatástudatból felmutatta ezeknek a kutyaütőknek a kőtáblát, a tízparancsolattal. Ezek meg – nem ismervén fel az írást – elkobozták és a Győző papa a többi kővel együtt a mi pénzünkért eladta a felfúvódott nagykisfiának az útalapba.

Még rosszabb a helyzet a humánerőforrás tekintetében. Nemesség egyáltalán nincs. A múltkoriban írtam kendnek, hogy az előző diktatúra végén már a tsz pártitkár is agrárszakember volt. Most viszont a községháza nyaloncait védő villanypásztor kezelője is arroganciából és gőgből OKJ-s vizsgát tett fociszurkolónak álcázott pártkülönítményes suvernyák. A magasabb sarzsiban lévő szolgaszemélyzetnek azon kívül, hogy a hazugságvizsgáló érzékelőjét határozott szájnyitással hatástalanítania kell, elvárás, hogy cinizmusból Phd fokozata legyen, amelyet természetesen az államegyházi keltetőben koppintott a kincstári laptopja, mert csak az enter megnyomásáig terjed a felhasználói ismerete...

ORBÁN VIKTOR SUTTYOMBAN ÁTVETTE A SVÉD MODELLT, KÖZBEN A MAGYAR GÓGYIRÓL PAPOL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.09.28.


A magyar kormány soha nem fogja beismerni, de szép lassan ráállt arra a járványkezelési modellre, melyet Svédország követ már a koronavírus megjelenése óta. Ennek főként az az oka, hogy beigazolódni látszik a skandinávok elmélete, mely szerint a vírus ellen leginkább az immunitás megszerzése a legjobb védekezés, így a veszélyeztetett korosztályok fokozott védelme mellett a munkaképes és iskolás korú generációk mozgását és tevékenységét alig korlátozzák. Kérdés, hogy a magyar mentalitásra és egészségügyi viszonyokra átültethető-e a svéd modell?

Az Orbán-kormány hagyományosan nem barátkozik szívesen a skandináv országokkal. A svédeknek, dánoknak, norvégoknak, finneknek, no és az izlandiaknak ugyanis az a mániájuk, hogy egy demokratikusan megválasztott európai kormánynak üldöznie kell a korrupciót, fontos segítenie az üldözötteket, támogatnia a társadalom elesettjeit, őrködnie kell a sajtó és a szólás szabadsága fölött, ugyanakkor minden segítséget meg kell adnia olyan civil szervezeteknek, melyek terheket vesznek le az állam válláról, így például egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat látnak el.

Orbán Viktor azonban inkább Vlagyimir Putyinnal, Tayyip Erdogannal, az éppen a bukás szélére sodródott Alekszandr Lukasenkával, valamint a Türk Tanács tagországainak diktátoraival szeret haverkodni. Ezek az országok ugyan nem jeleskedtek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, de vezetőik legalább szabadságjogokat vonnak meg a saját polgáraiktól, üldözik, sőt olykor likvidálják saját politikai ellenzéküket, és természetesen saját oligarcháik társaságában folyamatosan növelik vagyonukat...

„A LIBERALIZMUS SZELLEME MAGYARORSZÁGON MEGSZŰNT, ÉS NAPJA KÜLFÖLDÖN IS LEÁLDOZÓBAN VAN”: 100 ÉVE FOGADTÁK EL A NUMERUS CLAUSUST

HVG / ITTHON
Szerző: NAGY IVÁN LÁSZLÓ
2020.09.28.


A numerus clausus törvény, amellyel az egyetemekre felvehető "nemzetiségek és népfajok" arányát korlátozta, a magyar történelemben alapvetően fémjelzi a XX. századi magyar zsidóság üldözésének kezdetét. Megálmodójának beszédéből kiderült, a döntés sokkal többről szólt a felsőoktatásnál.


Haller István, a Teleki-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere által előterjesztett numerus clausus törvényt szinte pontosan száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés. A latinul zárt számot jelentő szabály értelmében 6 százalékban korlátozták az egyetemekre felvehető „nemzetiségek és népfajok” arányát. A törvény azért tekinthető az első állomásnak a XX. századi magyarországi zsidóság kirekesztésében, mert az egyetemi körökben az országos arányukhoz képest felülreprezentált vallási közösséget nemzetiségnek minősítették. A hivatalos elnevezés (A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról) külön nem említi a zsidóságot, a törvényhez köthető megszólalások azonban a középpontba helyezték a magyarországi izraelitákat.

A numerus claususra támogatói, burkoltan vagy nyíltan az ekkortájt Európa-szerte egyre gyakrabban emlegetett zsidókérdés megoldásaként tekintettek. A városiasodott, Magyarországon pedig kiemelkedő mértékben asszimilálódott közösség a XX. század elején fokozatosan teret nyert az értelmiségi pályákon - sokak értelmezése szerint a keresztények "kárára". Prohászka Ottokár püspök, a kor egyik legbefolyásosabb vallási és politikai szereplője például „faji önvédelemnek” nevezte a numerus clausust, kiemelve azt, hogy a határozat nem a zsidóság ellen, hanem a kereszténység érdekében szükséges. A későbbi miniszterelnök Gömbös Gyula pedig azt hangsúlyozta, hogy a zsidóság világszerte összeesküvéseket szervez és világuralomra tör, a numerus clausus pedig a magyar fajt hivatott megvédeni ettől a veszélytől. Érdekesség, hogy Haller István nem hozott fel nyíltan zsidó összeesküvés-elméleteket: szerinte mindössze azért érinti a zsidóságot a törvény, mert arányaiban ők foglalták el a legtöbb helyet az egyetemeken a magyarság elől, és nem azért, mert kifejezetten őket akarnák kizárni...

MÁR ORBÁN IS TUDJA, HOGY TÉVEDETT: A HATÁRZÁR SEMMIRE SEM JÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.28.


„Egyre drámaibb a koronavírus-járvánnyal összefüggő helyzet Magyarországon, miközben mindannyian Orbán Viktor kezében vagyunk, és sokan úgy érezzük, mintha lágerben élnénk ahol kísérleteznek rajtunk” – mondta a Hírklikknek Falus Ferenc, aki kemény szavakkal illeti a kormányfőt amiatt, amiért mind az egészségügyben mind pedig a járványfelkészülésben elvesztegette az elmúlt tíz évet, majd pedig a tavaszi első hullám után az egész nyarat, s nem készítette fel az országot a második hullámra sem. Az egészségügy nem fogja bírni, a kormány óriási hibájának is köszönhetően tömegesen hagyják ott a dolgozók az ágazatot. A határzár fenntartásának ma semmi értelme – ezt közvetetten Orbán is elismerte tegnap. Legalább egy hónapot várni kell, hogy lássuk, továbbterjed-e a járvány, vagy stabilizálódik a fertőzések száma.


Orbán Viktor vasárnap este, a TV2-nek adott interjúban kvázi beismerte, hogy nincs értelme a határzár fenntartásának. A kormányfő ugyanis azt mondta: „az egyetlen hely, amit nem értek pontosan, az Csehország, ahol elvadult állapotok vannak, és elszabadultak valahogyan a számok. Erre figyelnünk kell. Ugye a csehek jönnek át a szlovákokhoz, a szlovákok tudnak jönni Magyarországra, még ha csak az üzlet miatt lehet is csak mozogni”.

Jól érzékelem, hogy már Orbán sem igazán tartja működőképesnek a vírus terjedése elleni küzdelemben a határzárat? S ha így van, akkor vajon igaza van? – kérdeztem Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvostól, aki azt nem tudja, hogy Orbán pontosan mire gondolt, de a saját véleménye igen határozott a határzárral kapcsolatban...

A HAT LEGIDEGESÍTŐBB DOLOG TÖRÖKORSZÁGBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.09.28.


Minden országban akadnak idegesítő dolgok, ami persze nem azt jelenti, hogy az ember ne szeretne ott élni, csak hát a hétköznapokhoz ezek is hozzátartoznak. Most a Törökországban élő Mercedes szedte össze azt a hat dolgot, ami őt a legjobban zavarj
a.

„1. A szabályok teljes ignorálása

Törökországban valahogy mindenki elvárja, hogy a szabályok hozzá és az ő kívánalmaihoz igazodjanak.

Ha nem igazodnak, akkor írják át, csinálják máshogy, tegyenek kivételt, oldják meg, és közben a többségben fel sem merül, hogy talán egyszer-egyszer neki kellene a törvényekhez, szabályokhoz igazodnia, legalább minimálisan, hanem szívesebben veri a tam-tamot az adott hivatalban vagy bárhol másutt felháborodva, aminek az eredménye az, hogy standard szabályok alapján működő dolgok, amiknek mindenhol egyformának kellene lennie városról-városra változnak, teljesen összezavarva mindenkit.

Mivel emiatt hiába nézed meg, hogy mi kell az adott ügyintézéshez, mire odajutsz ott helyben kiderül, hogy az nem is kellett volna, hanem helyette egy másik dolog kell, de csak neked, csak most, ha elmész ide meg oda, akkor gyorsan megoldják egy teljesen másik papírral, amiről fogalmad sincs, hogy hogyan működik és konkrétan mire való. És ez mindenhol így működik bármit is próbálnál elintézni.

2. A kapcsolatrendszer

Törökországban lényegében minden az ismeretségen múlik. A munkakereséstől kezdve bármilyen ügy megoldásáig. Ha nincs ismeretség, akkor a legtöbb ügy, megoldandó feladat vagy kétszer drágábban (ha külföldi vagy, akkor eleve háromszor drágábban) vagy kétszer lassabban vagy soha nem fog elkészülni...

A SNOWDEN-KÉP TELJESEBB

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: BOD PÉTER
2020.09.25.


Edward Snowden: Rendszerhiba
. Fordította Tomori Gábor. 21. Szá­zad Kiadó, Budapest, 2019, 398 oldal, 4490 Ft

Óriási az egzisztenciális tétje annak a döntésnek, ha Snowden úgy határoz: borít és kitálal. Ha elfogják, több évtizedes börtön vár rá. A végkimenetel még ennél is sötétebb lehet. A Hongkongból Moszkva érintésével Ecuadorba igyekvő kiugrott ügynöknek a segítségére siető jogvédő, Sarah Harrison mondta a seremetyevói repülőtéren, hogy azért van mellette, mert: „Kell, hogy legyen valaki, aki utoljára élve lát téged. Lehetek akár én is.”

Nem lehetett mindjárt érteni, hogy a The Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak A Snowden-ügy című kötete után a kiugrott ügynök mi újdonságokat oszthat meg a nyilvánossággal az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szolgálatának titkos és tömeges adatgyűjtéséről. Ezzel a kétkedéssel teli kérdéssel kezdtem hozzá a volt ügynök írta kötetnek, a Rendszerhibának. Greenwald kötetéből tudható, hogy a konspiráció szabályait alkalmazva találkoztak 2013-ban – Laura Poitras dokumentumfilmessel kiegészülve – Hongkongban. A sajtótörténelem részévé vált az ez év július 9-én a The Guardianben megjelent első cikk, amely az NSA (National Security Agency) kémkedési tevékenységéről rántotta le a leplet.

A történet ismert. A szolgálat naponta hozzávetőlegesen húszmilliárd elektronikus cselekményt (telefon és internet) fog el, tárol adatbázisában, és ha kell, elemezi azokat. Törvénytelenül. Még akkor is, ha a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után a jog eszközével, a Hazafias Törvénnyel (Patriot Act) ezt legitimálni igyekezett a Kongresszus. A húszmilliárdos szám nem kevesebbet jelent, mint azt: világszerte minden elektronikus üzenetet elfognak. A korábbi könyvbe a két újságírónak részletesen elmesélte Snowden, hogyan dolgozik a kiberhírszerzéssel foglalkozó szolgálat. A közel négyszáz oldalas Rendszerhibában alig tizenöt oldal foglalkozik a Hongkongban történtekkel, az oknyomozó újságírókkal folytatott közös munkával. Az átfedés csekély és nem zavaró.

Edward Snowden önéletrajzot írt, amelyben annak a még mindig fiatal embernek a szellemi portréját igyekezett felrajzolni, aki hozzáértésből és hazaszeretetből, a demokrácia iránti elkötelezettségből vállalt munkát a hírszerzésnél, hogy személyesen kivegye a részét a terrorizmus elleni harcból. Könyve egyszerre beavatási és megértési folyamat, amelynek során fokozatosan rájött a szerző: országa meghirdetett politikája, titkosszolgálatának magasztos céljai és gyakorlata között áthidalhatatlan a távolság. Olyan globális méretű, tömeges adatgyűjtésre szakosodott az NSA, amelynek semmi köze a terrorellenes harchoz. Még akkor sem, ha sokszor nem könnyű eldönteni, mi tartozik ebbe. A felismerés erkölcsi dilemmák sokaságával szembesítette Snowdent. Ezt az izgalmas, ellentmondásoktól sem mentes utat járhatja végig a könyv olvasója...

ITT OLVASHATÓ


LEGYINTÉS A LÉNYEGRE – CSÁKI JUDIT VÁLASZA NÉNYEI PÁLNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: CSÁKI JUDIT
2020.09.28.


Nényei Pál állításával ellentétben cseppet sem a „múzeumillatú szalonkorszerűség” réme fenyegeti a magyar színházat, hanem bizony a politikáé – írja Csáki Judit. A színikritikus szerint ez az oka annak is, hogy nincs módja az értelmes szakmai vitának. Csáki szerint nem a kortárs dráma van válságban, s a színház sem a Hamlettől, de még filmadaptációktól sem lesz parazita – a szíházi stuktúrát viszont szétverték, s ma az lehet színigazgató, akit a minisztérium (ejtsd: Vidnyánszky Attila) szakmainak csúfolt bizottságokba küldött öt embere, vagyis a többség jónak lát.

Elsőként túlesnék a lényegtelenen: én írtam azt a kritikát, amely miatt Nényei Pál szerint levették az egyébként sikeres, jól futó darabját a Radnótiban, hét évvel ezelőtt. A konkrét körülményeket természetesen nem ismerem, de nemigen tudok elképzelni épelméjű színigazgatót, aki egy jól futó darabot levesz a repertoárról egyetlen kritika miatt. És még ha ez történt is, megkérdezem: mi következik ebből rám, a munkámra nézvést?

Azért is kellett ezzel kezdeni, mert Nényei írásának egésze mögött sértődöttség vibrál, amely megállapításainak mind a körét, mind a tartalmát meghatározza. Ettől persze még lehetne igaz mindegyik, vagy legalább olyik.

„Múzeumillatú szalonkorszerűség”, ez a „rém” fenyegeti a mai színházat Nényei szerint. Ennek egyik jele, hogy egyre-másra feltűnik színházaink repertoárján például a Hamlet, mégpedig azért, mert „beterelik” rá az „új és új diákcsapatokat”. Márpedig ebben, írja Nényei, nemigen van „kortárs mozdulat”, legföljebb a „rendezői koncepció” és a „színészi játék megcsillogtatása”.

Legföljebb...

ITT A NÉMET KOMPROMISSZUM: AZ UNIÓS BÜDZSÉ VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ RENDELETTERVEZET CÍMÉBŐL KIHÚZTÁK A JOGÁLLAM SZÓT

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2020.09.28.


Megszületett a német soros EU-elnökség javaslata az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelettervezetről. Jelentősen megnehezítenék a pénzbüntetés kiszabását.


A Politico amerikai hírportál brüsszeli kiadása által megszerzett szöveg a kormányokkal folytatott kétoldalú megbeszélések alapján készült, de még korántsem nevezhető a huszonhetek egyeztetett álláspontjának. A tagállamok képviselői szerdán tárgyalnak először a kompromisszumos dokumentumról. 

A kompromisszum szerint az úgynevezett jogállami feltételrendszer az unió hétéves költségvetésének és járvány utáni helyreállítási alapjának a végrehajtására egyaránt vonatkozna. 

A német javaslat a korábbi elnökségek által kidolgozott szöveg felvizezett változata. A rendelettervezet címéből kikerült a jogállamra való utalás, helyette “az EU büdzsé védelmének általános feltételrendszerét” határozná meg a jogszabály. Ennek megfelelően szűkebben értelmezné a tagállamoknak felróható mulasztásokat: nem a “jogállam általános hiányosságait”, hanem csak a “jogállami elvek megsértését” szankcionálná. Kikerült a szövegből az is, hogy már a jogállam megsértésének “kockázatai” is intézkedéseket vonhatnának maguk után. 

A követelmények közül kihúzták az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, de benne hagyták az uniós költségvetést végrehajtó szervek, a nyomozó és vádhatóságok megfelelő működésének garantálását, különösen a csalások és a korrupció felderítésében. Szerepel a szövegben a mulasztások hatékony jogorvoslatának a kívánalma is...

AZ ÚJ LEGITIMÁCIÓS IDEOLÓGIÁJA – EGY KAMPÁNY, AMELYEN NEVETNI KELLENE, MÉGSEM LEHET

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.09.28.


A történész szerint semmi értelme nincs az új kormányzati kampánynak, amelynek alapgondolata, hogy „együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét”. Krausz Tamás szerint azonban magyarázhatja, hogy ezzel próbálják legitimálni a tekintélyuralmi rendszert. Mint mondja, mindenre van ideológiájuk, úgy szedik elő őket, mint Mari néni a spájz polcairól a befőttesüvegeket.

Igazság, erő, felemelkedés – együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét. Ezzel a címmel indított nagyszabású kampányt az Alapjogokért Központ. Ez azért is keltett a szokottnál nagyobb visszhangot, mert Orbán Viktor kedvenc lapját, a Nemzeti Sportot tartották alkalmasnak arra, hogy elindítsák a programot. Ott jelent meg az a hirdetés, amely első világháborús magyar honvédek kitörését ábrázolja, rajta a szlogennel. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója több nyilatkozatban és cikkben igyekezett elmagyarázni, miért van szükség erre a projektre. Azt is elismerte, hogy a miniszterelnök trianoni évfordulón elhangzott beszéde inspirálta a kampányt. Orbán Viktor ott többek között kijelentette, hogy „mi vagyunk azok, akik megfordítják Magyarország sorsát”. Szánthó szerint ebből az is következik, hogy „nem szabad megijedni, nem szabad kicsinyhitűnek lenni akkor sem, amikor az embert támadják”. A cél pedig az, hogy „a magyarság daliás időit és sorscsapásait is felelevenítve, … felülemelkedve a múlt sérelmein, össze kell fognunk a körülöttünk, velünk élő népekkel, hogy gazdasági-politikai potenciált alkotva együtt tegyük naggyá – igen, saját magunkat”. Ennyi bevezető feltétlenül szükséges volt a következő interjúhoz, amelyben Krausz Tamás történésszel igyekeztünk megfejteni az újabb kormányzati kampány hátterét...

ITT OLVASHATÓ

SÚLYOSAN SÉRÜLT GYEREKÜK ÁPOLÁSA MELLETT KÉNYTELENEK VOLTAK DOLGOZNI IS, NYUGDÍJ UTÁN KEVESEBB TÁMOGATÁS A „JUTALOM”

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.09.28.


Negyven évet dolgozott az egészségügyben, ebből 30 éven keresztül munkája mellett ápolta súlyosan sérült, most 37 éves fiát is Schilling Magdolna, egy nyugdíjas korú budapesti anya.

Magdolna sosem szerette volna bentlakásos intézménybe adni fiát, mondván, a legtöbb ilyen otthon a fővárostól távol, eldugott vidéki településeken található, és sosem lesz képes olyan ellátást nyújtani fiának, amilyet a családjától kaphat. Egyedülálló szülőként azonban Magdolna nem tehette meg, hogy ne dolgozzon teljes állásban fia ápolása és másik gyereke nevelése mellett, miközben fiára nappali ellátó intézményben vigyáztak.

A fiú most is vele él, így szülőként Magdolna jogosult lehetne a 2019-ben bevezetett gyermekek otthongondozási díjára, a gyod-ra, ami épp idén január 1-jével emelkedett 24 százalékkal, bruttó 124 ezer forintra.

Az érvényes jogszabály alapján azonban Magdolna csak az öregségi nyugdíja és a gyod összegének különbözetére jogosult a gyereke otthon ápolásának támogatásaként, ami, lévén, hogy Magdolna aktív korában szinte végig teljes állásban dolgozott, a gyakorlatban semmilyen plusz támogatást nem jelent az asszony számára.


Amit jelenleg fia ellátására kap, az mindössze havi 50 ezer forint, ennyi a tartós ápolást végzők idős kori támogatása...

SIPOS PÁL AZT HIHETTE, HOGY MEGÚSZTA, DE VÉGÜL MÉGSEM SIKERÜLT NEKI

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2020.09.28.


Néhány évvel ezelőtt egy újságcikk révén a nagy nyilvánosság is tudomást szerzett arról, hogy a tanárként és tévésként is komoly sikereket elérő Sipos Pál nagy hírű gyerektáboraiban súlyos visszaélések történtek, Sipos pedig maga is több fiatal fiút molesztált. Oláh Judit Sipos egyik egykori táborozója volt – és filmes, így adta magát, hogy egy dokumentumfilmben ásson a történtek mélyére. A Visszatérés Epipóba a napokban debütál az HBO-n, a rendezővel a filmről, traumákról és feldolgozásukról beszélgettünk...

HA NEM LENNE EZ A SULI, FELAKASZTANÁM MAGAM – VIDEÓRIPORT ABAÚJKÉRBŐL

AZONNALI.HU
Szerző: VITÁRIUS BENCE, GALAVITS PATRIK
2020.09.28.



Ellehetetlenülhetnek a hátrányos helyzetű térségekben a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által működtetett oktatási intézmények, amelyek sok gyereknek az egyetlen kiutat jelentik a szegénységből. Videóriport Abaújkérről, ahol a Wesley János Iskola nem csak a gyerekek oktatásával segíti az ott élőket.


A 2020-21-es tanévtől kezdve az eddigi többlettámogatások felét, 95 millió forintot von el a kormány az Iványi Gábor vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösség oktatási intézményeitől, a következő tanévben pedig már semmit sem kapnak.

Az abaújkéri Wesley János Iskolában utánajártunk, miért jelentik sok gyereknek az utolsó esélyt a normális életre a MET által működtetett intézmények. A témával foglalkoztunk hetente jelentkeztő podcastunkban, a Helyzetben; illetve egy riportunk is megjelent Abaújkérről. Ezúttal videóriporttal jelentkezünk.

A MAGYAR KORMÁNY EDDIG SEMMIT SEM TETT A MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLT EMBEREKÉRT!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.28.


„Ebből rövid távon, nagyon nagy baj lesz!” – hívja fel a figyelmet Katona Tamás, közgazdász. A KSH korábbi elnöke szerint, ma 400 ezer munkanélküli lehet az országban, miközben a kormány szinte semmit sem tett a jövedelemmel nem rendelkezők védelmében. Ami több százezer család életét teszi kilátástalanná és elviselhetetlenné. A problémát a hatalom a szőnyeg alá söpri, és sem a szakszervezet, sem az ellenzék, de a nyilvánosság sem tudja megakadályozni, hogy a gazdaságvédelemre fordítandó pénzt ne a haverok kapják. Pedig Orbán Viktor azt ígérte, hogy annyi munkahelyet teremt a kormánya, amennyi a járvány miatt megszűnik. Katona Tamás szerint mindez csak kormányzati blöff!


Arról van napi adat, hogy naponta hány ember életét követeli a járvány, de azt nem tudjuk, hogy a járvány második hulláma hány munkahelyet szüntetett meg. Létezik ilyen adat?


Nincs! Épp ezért, azt sem tudjuk, hogy valójában mit jelent Orbán Viktornak az a kijelentése, hogy annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a járvány megszüntet. Továbbá az sem világos, hogy az állam hogyan tudna a járvány idején munkahelyeket teremteni. Egyáltalán még azt sem tudjuk, hogy az állam hová venne fel embereket; elképzelhetetlennek tűnik a közmunkások, vagy a katonaság állományának korlátlan bővítése...

NEM, A SVÉD MODELL NEM GYŐZÖTT: MEGINT BELOBBANT A JÁRVÁNY, SZIGORÍTÁSRA KÉSZÜLNEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.09.28.


Néhány hete Anders Tegnell, a svéd járványi hatóság vezetője még diadalmasan jelentette ki, hogy a svéd modell sikeresebb az európainál, miután náluk nyoma sem volt a második hullámnak. A múlt héten azután belobbant a járvány: Stockholmban napi 4-500 körüli esetszámot jelentettek, és Tegnell most már arról beszél, néhány napon belül helyi korlátozások léphetnek életbe. Feje tetejére állt a világ: Európa enyhébb szabályokat hoz a tavaszhoz képest, a svédek meg szigorítanak? Megőrültek? Nem. Tanulnak egymástól....

SZABAD SZEMMEL: TELJESEN FÖLÖSLEGES, HOGY AZ EU A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNYT GYŐZKÖDJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.28.


Az új migrációs politika ugyanolyan patthelyzetet eredményezhet, akárcsak a mai, és ugyanúgy kialakulhatnak nyomorúságos táborok
.

Deutsche Welle

Ha az unió a következő hónapokat azzal tölti, hogy az új migrációs terv hasznosságáról győzködi a többi közt Magyarországot és Lengyelországot, akkor csak az idejét vesztegeti. Így látja a helyzetet a kérdés egyik szakértője (aki ellen mostanában hadjáratot folytat a magyar kormánypárti média – a szerk. megj.) Gerald Knaus szerint Brüsszelnek és Berlinnek inkább azzal kell foglalkoznia, hogy mit kell csinálni a külső határokon, milyen szabályokat és értékeket kell ott érvényesíteni, hogy ne sérüljön az emberi méltóság. Továbbá hogy miként lehet csökkenteni az illegális bevándorlást.

Knaus azonban jelenlegi formájában irreálisnak tekinti a Bizottság elképzelését, mert szerinte a csomag nem oldja meg a gondokat. Ily módon nem lehet elérni a szolidaritást a tagok között. A berlini Stratégiai Kezdeményezési Intézet vezetője, aki annak idején kitalálta, hogy a menekülthullám megfékezésére az EU állapodjon meg Törökországgal, teljesen értelmetlennek tartja azt hirdetni, hogy majd az elutasított kérelmezők kitoloncolásában segédkeznek azok az országok, amelyek nem hajlandóak menekülteket befogadni. Hiszen a hazacsuppolás rendszere eddig sem működött, mivel az unió igazából nem tudta semmivel sem ösztönözni a fő származási országokat azok polgárainak visszavételére.

Úgy hogy az elemző tisztességesebbnek gondolja, ha nyíltan bevallanák, hogy vannak kormányok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket. Viszont ellentételként az eddiginél több pénzt adhatnának bizonyos, közös célokra. De szolidaritásról papolni, amikor tudni lehet, hogy nem járható a választott út, nos, az senkinek sem jó. Az viszont helyes, hogy a határon gyors és tisztességes eljárással kívánják eldönteni, ki maradhat és ki nem. Ehhez azonban nincs szükség új megállapodásra, csak kellő anyagi források szükségesek hozzá. Viszont ha az új rendszerben a vizsgálatok akár 8 hónapig is elhúzódnának, megint olyan nyomorúságos táborok alakulnak ki, mint Leszboszon.

Ennélfogva a terv ellen nem csupán a visegrádi államok, hanem a déli frontországok is tiltakozni fognak.

Time

Macron szerint nincs mese, Lukasenkónak mennie kell. A francia elnök, aki ma Litvániába és Lettországba látogat, kijelentette: Belarusban hatalmi válság zajlik, mert a tekintélyelvű rezsim képtelen elfogadni a demokrácia logikáját és erőnek erejével kapaszkodik a hatalomba. Ily módon a politikus fokozta a nyomást kollégájára, akinek a távozását a hét végén is tízezrek követelték odahaza a választási eredmény meghamisítása miatt. A diktátor a héten titokban letette a hivatali esküt, az EU azonban jelezte, hogy nem ismeri el államfőként. Ugyanakkor a belorusz külügyminiszter két napja, az ENSZ Közgyűlés on-line ülésszakán arra figyelmeztette a Nyugatot: eszébe ne jusson beavatkozni, vagy szankciókat hozni.

The Atlantic

A kommentár arra inti a Nyugatot, hogy csak óvatosan álljon a belorusz tüntetők mögé, mert az olyan önkényurak, mint Lukasenko, már a külső rokonszenv kinyilvánítását is jóformán beavatkozásnak tekintik. Az elnök a tömeges tiltakozást egyébként is kizárólag a külvilág ártó szándékára vezeti vissza. Az ő szemében semmilyen szerepet nem játszott a járvány elfuserált kezelése, a nők lebecsülése, a békés felvonulók ellen alkalmazott erőszak és az a fenyegetés, hogy orosz csapatokat hív be. (Ezek szerint az nem intervenció, ha azt ő kezdeményezi.)

Persze ha az ilyen rezsimek beavatkozásnak minősítik, hogy a Nyugat szimpátiájáról biztosítja a tiltakozókat, az általában egyben ürügyül szolgál nekik, hogy erővel verjék le az elégedetlenséget. Az ellenzék nagyon is tisztában van ezzel, ezért mondta el Tyihanovszkaja annyiszor, hogy a megmozdulások demokratikus forradalmat jelentenek és nem az EU-tagságot célozzák. A kérdés ezek után csak az, mit tehet a világ a felkelés érdekében, de úgy, hogy ne gyengítse azt?

Sok ország törvénytelennek minősítette Lukasenko újabb mandátumát, mi több, Litvánia az ellenzék vezérét ismerte el elnöknek, de az nem ezt kéri a szövetségesektől, hanem hogy hozzanak szankciókat Minszk ellen. Így azok ellen, akik felelősek a választási csalásért és az erőszakért. A cél az, hogy az államfő párbeszédre kényszerüljön a koordinációs tanáccsal. A megtorló intézkedések bizonyosan többet érnek, mint a nyilatkozatok. De a legcélszerűbb az, ha a külföldi kormányok a belorusz nép akaratára hivatkoznak. Hiszen az embereknek joguk van, hogy saját maguk, szabad és tisztességes választásokon döntsenek a sorsukról. Pontosan ezt hangsúlyozta a minap a román, a lengyel és a litván elnök, közös állásfoglalásban. Az ilyen közlemények ellen az államfő nem tud semmit sem tenni. Persze ő akkor is beavatkozást kiált, amikor szó sincs ilyesmiről.

Neue Zürcher Zeitung

Új koalíciós megállapodás aláírásával megoldódott a lengyel kormányválság, de újdonság, hogy ismét tisztséget vállal a kabinetben Kaczynski, hogy jobban ellenőrizni tudja kollégáit. Hogy mit tartalmaz a megállapodás, azt az eddigi szokásoknak megfelelően nem hozták nyilvánosságra. Ám kiszivárgott, hogy a hármas szövetség, élen a PiS-szel, a három év múlva esedékes választásokig be akarja fejezni a vitatott igazságügyi reformot, továbbá hozzá kíván látni a sajtóviszonyok átalakításához. Utóbbi azt jelenti, hogy lehetetlenné teszik a külföldi médiatulajdonosok számára a többség megtartását.

A célkeresztben elsősorban azok az orgánumok vannak, amelyek bírálják a hatalmat. De hogy milyen jogi formát találnak ki a helyzet megváltoztatására, az egyelőre nem világos. A lengyeleknél, a magyarokkal ellentétben, nincsenek „közeli” oligarchák, akik egyszerűen átvennének bizonyos kiadókat. De állami cégek viszont segíthetnek. Ám ily módon a jogállamiság mellett újabb frontvonal alakulna ki Brüsszellel.

Ami Kaczynski új szerepét illeti, megfigyelők szerint miniszterelnök-helyettes lehet és a bel-, igazságügyi, illetve a védelmi tárca munkáját felügyeli majd. Ily módon ott lehet a kormányüléseken, hogy jobban szemmel tartsa a minisztereket, mondják ellenzéki körökben.

CNN

Ha a demokrata jelölt, Biden nyer november 3-án, akkor az első és legfőbb külpolitikai feladata az lesz, hogy visszanyerje Amerika szövetségeseinek bizalmát. A világ még talán soha nem volt ennyire kaotikus állapotban a világháború óta, ám egy határozott elnök újraindíthatja a nemzetközi kapcsolatokat, de csak, ha a külföldi partnerek segítenek neki – mutat rá a kommentár.

Európa reméli elsősorban, hogy ha új lakó lesz a Fehér Házban, akkor gyorsan megnyugtat mindenkit: az előző négy év demokráciaellenes eltévelyedése soha nem ismétlődik meg. Máskülönben nem tudja meggyőzni a baráti nemzeteket, hogy aki majd utána jön, az nem lép vissza a most következő periódus során aláírandó szerződések ügyében. Ily módon gyors bizalomerősítő lépéseket kell tennie, pl. hogy visszacsinálja a kilépést a Párizsi Klímamegállapodásból. Az is zene volna a többiek fülének, ha felújítaná a WHO-nak járó tagállami hozzájárulást.

Eloszlathatná a félelmeket annak kapcsán is, hogy az USA immár nem fordít hátat a demokratikus országokat összefogó értékeknek, miközben az erősödő nacionalizmus populista tekintélyuralmi rendszerek kezére játszik a világban. Európa főként az igényli, hogy Washington tegyen többet a jogállam védelmében. Macron ezt már 2 éve sürgette, elsősorban Magyarországra és Lengyelországra gondolva, mert Trump mindkét ország vezetőit igen barátságosan fogadta, míg pl. Merkelt lekezelte.

Biden járatos a külpolitikában, de az sokat változott az utóbbi három évben, amióta az egykori alelnök nem foglalkozik aktívan vele. Pl. az olyanok mint Putyin, Hszi és Erdogan, valamint az észak-koreai diktátor kihasználták a mostani elnök hiúságát. Táplálták az egóját, miközben elérték nála a saját céljaikat. Támogatása jóvoltából ugyanakkor a migráció és a nacionalizmus még mérgezőbb keverék lett a populista politikusok eszköztárában.

Biden feladata nem lesz könnyű, mert a Kreml a katonai beavatkozással kacérkodik Belaruszban. Törökország mind inkább szembekerül a szintén Nato-tag Görögországgal az olaj- és földgázkészletek miatt. De legnagyobb kihívást Kína jelenti, aminek megoldásához elengedhetetlen a szövetségesek kiállása. Hszi számára az új elnök a szuperhatalmi törekvések útjában áll. Lehet, hogy az amerikai politikus ugyanúgy vizsgázni fog, mint Kennedy az 1962-es kubai rakétaválság során. De minél több szövetségese van, annál kisebb a veszély, hogy meg kell mérettetnie magát.

Project Syndicate

Trump ugyan nincs nagy véleménnyel az emberi jogokról, a demokráciáról vagy a jogállamról, ám kormányzata előtérbe helyezte ezeket az értékeket a Kínával kirobbant viszályban. Így gyakorlatilag meghirdette az új hidegháborút. A millió ujgur internálása, az új hong kongi biztonsági törvény, valamint az átfogó megfigyelő rendszer kiépítése újabban a viszály fő almáját jelenti, így már nem a biztonsági, illetve gazdasági érdekek határozzák meg a kétoldalú viszonyt.

Amerikai illetékesek az USA létét fenyegető veszélynek tekintik Kínát, ezért az értékek harcát állították a stratégiai versengés középpontjába. (Ez már bejött a kelet-nyugati szembenállás időszakában is – a szerk. megj.) Ehhez azonban az is kellett, hogy Peking előnyt húzott Amerika világbefolyásának meggyengüléséből, abból, hogy Washington gyorsan vesztett nemzetközi tekintélyéből az utóbbi 4 évben. Hszi államfő ennek megfelelően elkezdett nyomulni az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Emellett a Selyemút-kezdeményezés révén egy sor új stratégiai forráshoz, illetve piachoz jutott hozzá, amire nem sajnálta embert és pénzt. Ideértve az olyan intézményeket, mind az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Interpol, vagy a WHO. Odahaza ugyanakkor keményen lecsapott a liberális erőkre. Ez azonban fokozta a riadalmat a nyugaton. Trump ugyanakkor hadjáratba kezdett Peking ellen a bilaterális kereskedelemre hivatkozva.

A Covid-19 azután tökéletes alkalmat adott az amerikai héjáknak, hogy leválasszák egymástól a két gazdaságot. Viszont aligha módosít azon a véleményen, hogy az alapértékek konfliktusáról van szó, ha Biden győz. A kínai elnyomó intézkedések már eddig is riadóztatták a Demokrata, illetve Republikánus Pártot, valamint a közvéleményt. Nem beszélve arról, hogy Kína külföldi tevékenysége miatt az FBI úgy véli: az már elsődlegesen az amerikai kémelhárításnak ad feladatot. Merthogy a Szövetségi Nyomozó Iroda elnöke szerint Kína minden lehetséges eszközt bevethetőnek tart a rendszerek versenyében, hogy a világ egyetlen szuperhatalma legyen.

KUNETZ ZSOMBOR: GYÓGYÍTHATÓ BETEGEK FOGNAK MEGHALNI AZ ÁTVEZÉNYLÉS MIATT

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2020.09.28.


A szakértő szerint az egészségügyi ellátás nincs messze az összeomlástól.


A Klubrádió reggeli műsorában Kunetz Zsombor élesen bírálta azt az általa tűzoltásnak nevezett módszert, ahogy a koronavírusos betegek ellátására kijelölt néhány nagy intézménybe orvosokat, ápolókat vezényelnek át. Szerinte az egészségügyi kormányzat ezzel egy ősrégi, mára elavult, használhatatlan koncepciót követ.

Az „eszement vándoroltatás”, a kapkodás emberéletekbe kerül. Menthető betegek fognak meghalni mindkét oldalon, a covidos és az egyéb betegségben szenvedők között is – tette hozzá.

Az orvosok, ápolók átvezénylése miatt szakember nélkül maradnak a kis kórházak, a dolgozók kimerülnek, jobb esetben betegállományba mennek, rosszabb esetben elhagyják a pályát.

Kunetz Zsombor azt állítja, a járvány elleni védekezés irányítása nincs, nem is volt soha az Orbán-kormány kezében. Szerinte az adatokból az látszik, hogy a betegség ugyan terjed, de nem robbanásszerűen. Nem kellene kapkodni, hirtelen átvezényléseket végrehajtani...

VILÁGTÜKÖR: A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓ-JELÖLÉS MINTÁJÁT KÖVETIK TRUMPÉK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.28.


Magyarország és a V4-ek nem fogadják el az EU új migrációs javaslatát, a németek év végéig megoldást akarnak. Orbán nem akar szankciót Oroszország ellen Navalnij megmérgezése miatt. Egy magyar férfi 90 embert fertőzhetett meg koronavírussal Kambodzsában, mikor kiszökött a karanténból. Trump úgy viselkedik az új alkotmánybíró kinevezésekor, ahogy a magyar kormányfő.


Az EUObserver az új migrációs javaslat kapcsán tényszerűen számolt be arról, hogy 24 óra sem telt el Ursula von der Leyen javaslatának az elhangzását követően, a Visegrádi 4-ek máris bejelentették, hogy nem tudják elfogadni a felterjesztést. Orbán úgy nyilatkozott, hogy a tervezet jobb a korábbiaknál, de továbbra is elfogadhatatlan az Magyarország számára. Az lenne igazi áttörés a javaslatban, ha az úgynevezett „hotspot”, migrációs csomópontok az uniós határokon kívül lennének felállítva. Orbán szerint addig senki nem teheti be a lábát Európába, amíg ügyét a „hotspot”-on el nem intézik. A cikk is megjegyzi, ha a hotspot az EU-s határokon kívül van, az egyben azt is jelenti, hogy nem a tagországok intézik a menekültek kérvényeit. Andrej Babis cseh kormányfő úgy fogalmazott: meg kell állítanunk a migrációt, a kvótákat és a menekültek átvételét. A stratégia egyszerű, azt kell elérni, hogy a menekültek a hazájukban maradjanak. Az új migrációs javaslat azonban nem tartalmaz kvótákat, kötelező átvételt, hanem opciót kínál: vagy befogadják a menekültet és támogatást kapnak Brüsszeltől cserébe, vagy saját költségen intézik a menekültek hazatoloncolását. Orbán erre reagálva úgy fogalmazott, a menekültek átvételének feltételei ködösek. Szerinte az az baj, hogy az Európai Bizottság menedzselni akarja a migrációt, miközben meg kellene állítania. Sebastian Kurz szintén azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy a kötelező kvótarendszer nem fog működni az uniós országok számára. A német belügyminiszter, Horst Seehofer, a soros német elnökség nevében kijelentette, decemberre megoldást akarnak a problémára.

A Stuttgarter Zeitungban viszont azt olvastuk, hogy Györkös Péter berlini nagykövet megengedően nyilatkozott az új migrációs javaslatról, mint egy olyanról, amit örömmel fogadnak, mert jó alap a tárgyalásokhoz. A lapnak adott nagyinterjúban a nagykövet elmondta, az mindenképpen pozitív, hogy a menekültekre most már nem csak a szolidaritás szemszögéből tekintenek. Úgy fogalmazott, a menekültek problémájának importja helyett, a segítségünket kellene exportálni. Mire az újságíró, hisz Angela Merkel is azt mondja 2016 óta, hogy az illegális migrációt meg kell előzni, és a menekülteknek a saját hazájukban segítséget nyújtani. Györkös válasza: mivel ebben egyetértés van, nos, ezért jók a magyar-német kapcsolatok. Viszont azt mindenkinek meg kell értenie, hogy a magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni.

A kambodzsai egészségügyi minisztérium tette közzé, s írta meg a Phnompenhpost, hogy egy magyar Covid-fertőzöttnek sikerült 90 embert – ahogy írja a cikk – közvetlenül vagy közvetve megfertőznie. Az illető Franciaországból érkezett Kambodzsába, ahol 14 napos karanténban kellett volna lennie, de három nap elteltével kiugrott festményt venni Siem Reapbe. Ellenőrizték, majd tesztet végeztek rajta a 13. napon, és eredménye pozitív lett. Állítólag az országba érkezésekor még egészséges volt a 70 éves férfi. A tuk-tuk vezetője, aki az idegenvezetője is volt egyben, és annak a családja, akárcsak a férfi felesége megfigyelés alatt. Sőt a Franciaországból vele egy gépen utazó 84 utast is szombaton karanténba zárták, és elkezdték tesztelni őket.

Orbán Viktor kijelentette, hogy semmi értelme nem lenne Oroszország ellen újabb szankciókat kivetni azért, mert felmerült Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének a gyanúja – adta hírül a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a Reutersben Orbán Viktorral megjelent interjú alapján. Magyarország szempontjából ítélve a dolgot, nem látjuk szükségét a szankciók bevezetésének – idézték a kormányfőt, aki megjegyezte, amennyiben Brüsszel kezdeményezi, akkor kész átgondolni a dolgot. Hozzátette, hogy katonai tekintetben nagyon keménynek kell lenni Oroszországgal, ellenben aktív együttműködésre van szükség a külkereskedelemben.

A Northern New York Newspapers360 az egy hete elhunyt amerikai alkotmánybíró megüresedett helyére történő jelölési folyamat kapcsán Magyarországgal példálózik. Trudy Rubin a Philadelphia Inquirer szerzője szerint, ami most történik Trump Amerikájában, hogy még a november 3-i választás előtt megszavaztatják a republikánusok a maguk alkotmánybíró jelöltjüket, pont olyan, mint amit megtapasztalt Oroszországban, Kínában és Magyarországon. A nép érdeke nem számít, csak a hatalom Trump autokrata haverjai tapssal éljenzik a Ruth Bader Ginsburg utódlásának tervét címmel megjelent írásban többek között azt olvassuk, hogy a diktátorok által vezetett demagógok legfőbb ismertető jegye: az ellenzék törvényen kívül helyezése. A Trump által agyondicsért Orbán Viktornak ugyanis sikerült elérnie, hogy ellenőrzése alá vegye a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat a bírósági rendszer túszul ejtésével, s így a választási törvényt is úgy tudta átalakítani, hogy az ellenzék ne tudjon többséget szerezni.

CEFRE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.28.


A pálinka, a Fidesz és önmaga dicsőségét zengte tegnap Orbán Viktor, ami szentháromságot összekapcsolta az alkotmányos forradalommal, és máris megérkeztünk a karikás ustoros, bő gatyás Magyarországra közelítve a XXI. század derekához. Csodálatos ez az élet. Egy 2010. szeptemberi parlamenti bejelentésre emlékezett a kedves vezető, mert, mint kupicával a kezében felidézte “kétharmados alkotmányos forradalommal lehetőséget adtunk magunknak, hogy mindent megváltoztassunk, amit megváltoztatásra alkalmasnak vagy szükségesnek láttunk”.

Emlékszünk a demokrácia tarvágásának első lépéseire, a huszonkilenc pontos programra, amelyben Orbán szerint „nagy dolgok szerepeltek”, amelyek közül tegnap a bankadót, a multik megadóztatását és a szabad pálinkafőzés lehetőségének megteremtését tartotta fontosnak kiemelni, amelyek keresztény életünk fundamentumai minden bizonnyal. Még rémlik az a diadal is, amellyel a részeg kerékpározást engedélyezte, s már ebből is látszik, hogy az alkotmányos forradalom dicsőséges győzelme kezdetben abból állott, a polgár hótt kokisan belebiciklizhet a napba.

Ahogyan ott a nagy ünnepben maszk nélkül a pálinka gőzeivel együtt a vírusokat is eregették a légbe a szervilis csinovnyikok, és elnéztem a gazdát, kitetszett, hogy egy falusi párttitkárra hajaz, de nemcsak a külleme, hanem a gondolatai is. Ergo, olyan, mint az apukája, még mielőtt a kisfia megvette neki a bányát az eladott székház ellopott pénzéből, így alapozva meg, szimbolizálva mintegy a politikusi életpályát, amelynek ormain száz-, és ezermilliárdok lenyúlása sem okoz gondot. Ez a gondtalanság viszont az alkotmányos forradalom totális győzelme, maga a szabad rablás.

És most, hogy a NER lényegét tömören felskicceltük, merüljünk el a pálinkában szügyig, mert ugyanis nem kevesebb ünneplődött tegnap, mint az, hogy a magyar fékek és gátak nélkül vedelhet állami jóváhagyással. Tudjuk, hogy leleményes népünk még az ólajtót is képes kifőzni, abból kis trükkel fütyülős barackot előállítani, maximum belehal, ez viszont az államháztartásnak tesz jót. A pálinkáról az az adoma terjed egyébként, hogy a bortól hülye ötletei támadnak az embernek, a pálinkától viszont meg is valósítja azokat, ekképp a pálinka a kreativitás itala...

2020. szeptember 27., vasárnap

RÁADÁS: LÉNÁRD SÁNDOR - RÓMAI TÖRTÉNETEK - HANGJÁTÉK

KLUBRÁDIÓ
Rendező: PAPP GÁBOR ZSIGMOND
2020.


1-2.
RÉSZ




RÁADÁS: LÉNÁRD A. SÁNDOR

MEK.OSZK.HU
Szerző: LÉNÁRD A. SÁNDOR
1973.


Ember a világ végén „Soroljam fel - mint ahogy ez bemutatkozásnál illik - foglalkozásaimat? Voltam kukta, mértem házról házra vérnyomást, voltam a római Magyar Akadémia orvosa, koldultam, a Vezúv festői táján s Machiavelli szőlőhegye tövében mint az amerikai hadsereg antropológusa csontvázakat raktam össze apró darabkákból... Írtam még művészettörténeti, archeológiai, orvosi disszertációkat a Biblioteca Nazionale öles téglafalai mögött meg a vatikáni könyvtárban... Egy ideig két zongorán játszottam egy bankigazgatóval vacsoráért, s nála megértőbb szakácsnője krumplit lopott részemre a spájzból, hogy másnap is legyen mit ennem. Én voltam az ebtenyésztők első háború utáni kongresszusának fordítója. Voltak pácienseim: egy börtönőr egyszer elküldött egy isiászban szenvedő zsebtolvajhoz, aki továbbajánlott zsebtolvaj- és betörőkörökben. Kezeltem egy püspök visszereit, egy rendfőnöknőnek lúdtalpbetétet rendeltem, mert a rend alapítója nem volt hajlandó megtenni a boldoggá avatásához szükséges csodát. És kezeltem egy, a Szentszékhez akkreditált követ disznóját is... Brazíliában mint egy ólombánya mindenesorvosa kezdtem... Csak hogy főbb foglalkozásaimat említsem.” 

A figarói hangvételű, keserűen derűs monológból Lénard csupán azt hagyta ki szemérmesen, hogy mellékesen író is volt, kitűnő, mélyen humánus író. Magyar író fájdalmasan rövid ideig, öt esztendeig mindössze, élete hatvankét évének utolsó öt esztendejében. Későn ismerkedtünk meg vele, bár a neve korábban is szerepelt már a lapok hírrovataiban: „Egy Brazíliában élő magyar orvos latinra fordította a Micimackó-t...” „Egy magyar származású orvos jelentős összeget nyert a São Pauló-i Televízió Bach-versenyén.” Későn ismerkedtünk meg vele, valójában a súlyát sem volt időnk lemérni, nem is siettünk túlzottan vele, távol élt, egy brazíliai őserdő szélén elterülő település orvosaként, a távolságot is alig tudtuk képzeletünkkel befogni. Völgy a világ végén című, első magyarul írt regényét 1967-ben jelentette meg a Magvető, a kritika jóindulatú elismeréssel fogadta, bár kissé úgy, mint egy idegen nyelvből fordított művet. Holott ezt a fanyarul bölcs életrajzi-szociológiai regényt magyarul írta, világítóan szép magyar nyelven, jellegzetesen magyar nyelvi fordulatokkal. Igaz, először németül írta meg a könyvet, világítóan szép német nyelven, és megírta harmadszor is, angolul, jellegzetesen angol nyelvi fordulatokkal. Háromszor írta meg ugyanazt a könyvet, más és más hangulati elemekkel, a nyelvek vérmérséklete szerint, különböző hőfokon. S ennek megfelelően változtatta mindig a könyv címét is. Németül: Kuh auf dem Bast (a catarinai német-portugál szójáték lefordíthatatlan), az angol kiadás címe: A latin mackó völgye. Nálunk az is megtévesztette az olvasót, hogy a könyv címlapján még így állt a neve: Alexander Lenard - magam is azt hittem először, hogy fordítás. De ez nagyon is a szándéka ellenére történt. „Úgy képzelhet el - írta egy budapesti barátjának -, mint a mesebeli királyt, aki az egyik szemével nevetett, a másikkal sírt. Nevetek, mint az, akinek egy fél évszázad múltán, de még a síron innen sikerült megvalósítani egyedüli igazi tervét: tulajdonképpen soha nem akartam semmi mást, mint egyszer egy magyar könyvet írni. A síró szemem az, amelyik meglátta, hogy Alexander Lenard lett belőlem!... De miért nem áll a címlapon ugyanaz a név, mint az első elemi irkáján Pesten?” 

Azután, ahogy a neve fejlődött későbbi két könyve címlapján, Alexander Lenardtól Lénard A. Sándorig és végül Lénard Sándorig, úgy fejlődtek a kritikai megjelölések is; a magyar származású írótól a magyar íróig, majd a kiváló magyar íróig. Valamelyik novellája megjelenése után egy mindenre figyelő, különös érzékenységű magyar író levelet írt az Új Írás szerkesztőségének: „Hadd gratuláljak most a Lénard-novellához. Igazi író, nagy szellem, és bölcs, tiszta embernek érzem. Szégyellje magát a süket és vak magyar sajtó és könyvkiadás, amely olcsó sikerembereket prezentál nekünk... Ez a novella messze magasan fölötte áll Moravia római történeteinek, pedig azok még elég jó olvasmányok.” Veres Péter írta ezeket a sorokat...

ÚJPEST-KÖZPONT HÁRMAS METRÓ A VÉG ÉS A KEZDET, AKÁRCSAK EGY IPARI TÜDŐ, PUMPÁLJA A MUNKÁS-PARASZT BARÁTSÁGOT A VÁROS BELSEJÉBE

JÓ BLOG / 444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.09.26.


Lassan végéhez ér rendhagyó sorozatunk, melyben Lichter Péter Barokk Femina című filmjének első felét mutatjuk be, tíz héten át 3-3 perces töredékekben.

A film Nemes Z. Márió 2019-es verses naplóján alapul, melyben a 2006-os őszi eseményeket eleveníti fel egy szubjektív, apokaliptikus/disztópikus formátumban. Ezt a kötetet dolgozta fel egy 60 perces hungarodadaista adaptációban Lichter, és a rengeteg filmes, kulturális és mindenféle utalást, magyar sorskérdéseket és történelmi tévelygéseket is magába olvasztó film első fele debütál nálunk, most a kilencedik résszel:...

A sorozat eddigi részei: 

„GYEREKEK VOLTUNK, NEM SZENVEDNÜNK KELLETT VOLNA ÉS A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDENÜNK”

24.HU
Szerző: MÉSZÁROS JÚLIA
2020.09.26.



Paris Hilton a dokumentumfilmjével csak az első lépést tette meg ahhoz, hogy véget vessen a problémás tinédzserek köré épített kegyetlen iparágnak, aminek ő is elszenvedője volt a kilencvenes évek végén. Hilton filmje óta egyre többen szólaltak meg és emelték fel szavukat, a durva vádakat viszont az érintett intézmények egyelőre visszautasítják.


Paris Hilton dokumentumfilmje sokkal több annál, minthogy bemutatja egy celeb életének azon részeit, amit nem feltétlenül látunk az Instagramon. Hilton dokuja egy olyan, húsz évvel ezelőtti történetet is megmutatott, amiről eddig egyetlen híresség sem beszélt. Hilton volt az első, aki szélesebb nyilvánossághoz is el tudott jutni azzal, hogy megmutatta a problémás tinédzserek köré épített ipar nagyon csúnya oldalát, dokuja kapcsán pedig egyre többen emelik fel szavukat a Provo Canyon Schoolban és a hasonló intézményekben folyó, sokszor embertelen bánásmóddal szemben...

AZ AMERIKAI NÉPSZAVA UTÁN KIBERTÁMADÁS ÉRTE A MAGYAR HANGOT IS, FELKÉSZÜL: ÁTLÁTSZÓ.HU - MAGYAR MEGRENDELŐK LEHETNEK A TÚLTERHELÉSES TÁMADÁSOK MÖGÖTT, A CÉLPONTOK A HIT GYÜLEKEZETE KRITIKUSAI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.26.


Paranoia nélkül is gyanús, hogy a Hit Gyülekezete és Németh Sándor viselt dolgait rendszeresen feltáró Amerikai Népszavát és a Magyar Hangot támadják.


Talán nem véletlen, hogy hetek óta irtózatos túlterheléses támadás (DDoS) alatt áll az Amerikai Népszava, most pedig bedöntötték a Magyar Hang oldalát is. Ez egyértelműen arra utal, hogy célzott támadásokat intéztek a két lap ellen, és a megrendelők magyarok lehetnek. A HVG hírt adott arról, hogy a napokban hasonló támadás érte a Magyar Telekomot is, ez utóbbit inkább egyszeri figyelemelterelésnek gondoljuk.

A Magyar Hang írta meg az Átlátszó.hu oldallal közösen Bartus László Fesz lesz című könyve alapján, hogy Németh Sándor eltulajdonította az ATV többségi tulajdonát, a gyülekezeti vagyon magánvagyon lett. Az Átlátszó.hu ezután nem foglalkozott többet a Hit Gyülekezetével, a Magyar Hang viszont folyamatosan írt Németh Sándor magánegyházáról, amelyről a Fesz lesz című könyvben is találhatók tények arról, hogy titkosszolgálati eszközöket és módszereket használ. Németh Sándor névtelen lejárató kiadványokat jelentet meg, megfigyeltet embereket, iratokat lopnak el, követnek “célszemélyeket”, névtelenül és álnéven rágalmazó szennyblogokat tartanak fenn. Mindezt államilag támogatott egyházként.

Ebbe a gátlástalan stílusba minden további nélkül belefér, hogy a dark weben megrendeljenek ilyen támadásokat vagy saját erőből végrehajtsanak. Az Amerikai Népszava ellen olyan gyilkos támadásokat hajtottak végre, amiből látszik, hogy emögött az újság megsemmisítésének szándéka áll. Ezt egy kínai, vietnami hacker nem tartja fontosnak és magától nem választja ki éppen az Amerikai Népszavát, utána pedig a Magyar Hangot. Arra a kérdésre, hogy kinek áll érdekében, ki gyűlöli ennyire ezt a két újságot, és ki az, aki képes bármire, hogy az “ellenségeit” ellehetetlentse, illetve megsemmisítse (ha nem vesszük figyelembe, hogy ez Isten spéci büntetése lenne), csak egyetlen válasz adható: a Hit Gyülekezete...