DŐL A LÉ A NER-HEZ: 200 MILLIÓS KONCESSZIÓS DÍJ BEFIZETÉSÉÉRT CSERÉBE 229 MILLIÁRDOS KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁST KAP A SZTRÁDATENDER GYŐZTESE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.06.27.

A jövő évtől szintet lép az Orbán-kormány a gazdasági hátországának finanszírozásban.

Az elmúlt években kialakult modell szerint a NER-milliárdosok jellemzően építőipari cégei nyertek el erősen túlárazásgyanús beruházásokat, és így tehettek szert a cégek és tulajdonosaik rekordnyereségre. 2023-tól azonban egy komoly változás áll be, miután közvetlenül vesznek át állami feladatot a NER-cégek, és ehhez a projektekhez 400 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapnak. Csak összehasonlításul: a kormány által kivetett ágazati különadókból 800 milliárd forint bevételt remélnek.

2023 januárjától nem az állami közútfenntartó cégek, hanem a NER milliárdosok által gründolt úgynevezett magántőkealapok felelnek az állami autópályák fenntartásáért. Mint emlékezetes, a választások után pár nappal Rogán Antal hivatala a magyar autópálya és gyorsforgalmi úthálózat fenntartását 35 évre a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap alkotta konzorciumra bízta. Az indoklás szerint ezen jó nevű és közismert cégek adták állítólag a legjobb ajánlatot a háromszereplősnek induló majd kétszereplősre szűkülő közbeszerzési eljárásban. A magántőkelap jogintézményét a Fidesz hozta létre, annak érdekében, hogy a NER-milliárdosok ezeken keresztül névtelenül köthessenek üzleteket. Ugyanis a magántőkealap valódi birtokosai nem megismerhetőek a nyilvánosság számára. Ugyanakkor piaci információkból tudható, hogy a sztrádatender-nyertes magántőkelapok egy része mögött a dunaaszfaltos Szíjj László található. Ő az aki Lady Mrd tengeri jachtján vendégül látta Szijjártó Péter külügyminiszter és családját, illetve a másik Nyertes Mészáros Lőrinc-féle Opus csoport.

A jövő évi költségvetés tervezetéből derül ki, hogy a Mészáros-Szíjj érdekeltségek bombaüzletet kötöttek az állammal: a nyertes konzorcium 180 millió forintos koncessziós díjat fizet be a költségvetésbe, azaz a Technológia és Ipari Minisztériumnak, s ezért a pénzért cserébe ugyanezen minisztérium 230 milliárd forintot utal vissza a magán-tőkealapoknak. Mészáros-Szíjj konzorciumnak ebből a 229,9 milliárd forintból kell üzemeltetnie rá bízott állami autópályákat, el kell végezni a szükséges felújításokat, de új szakaszok is épülnek. Természetesen ezen felül a magántőkelapoknak még le kell venniük a hasznukat is, hogy biztos megtérüljön az évi néhány száz millió forintos koncessziós díj. A sztrádafenntartási pénzeket elvileg 35 éven keresztül, azaz 2058-ig kapják a nyertesek, így egy egyszerű szorzással jelenértéken számolva ez azt jelenti, hogy

Mészárosék ez idő alatt mintegy 6-7 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe, ám mintegy 8000 milliárd forintot vesznek ki abból.

Mészáros Lőrinc cégei nemcsak az autópálya-fenntartásból kapnak százmilliárdokat, hanem a Budapest-Belgrád vasút építéséből is. A költségvetési megszorítások miatt a kormány ugyan csökkentette az állami beruházásokat, ám egyes gigaberuházásokat továbbra is finanszíroz. A 2023-as költségvetés tervezete szerint vasúti fejlesztésre összesen 205 milliárd forint jut, ám ebből

193 milliárdot – a teljes keret 94 százalékát -, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésre fordítanak...

ITT OLVASHATÓ

TÓTH ZOLTÁN: A FIDESZ SAJÁT ÉRDEKÉBEN MÓDOSÍTANÁ A VÁLASZTÁS SZABÁLYAIT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.27.

A választási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítására tett javaslatot Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Tóth Zoltán választási szakértő szerint a módosítások nem a problematikus területekkel foglalkoznak. Mint mondja, a választási törvény legfőbb szabályain kellene elsősorban változtatni, de erre nem vállalkozik az NVI. Meg kellene például tiltani a választási csalást, amit a Fidesz 2012-ben törölt a törvényből. Ez teljesen új szemléletet adna a választási rendszernek.

– Mi lenne az igazán fontos változtatás?

– Először is be kellene vezetni a tisztességes eljárás rendszerét, és meg kellene tiltani a törvényben a választási csalást, mint törvényi követelményt. Ezt a Fidesz 2012-ben törölte az akkor hatályos választási törvényből. Ha ez a tilalom újra életbe lépne, akkor teljesen új szemléletet adna a választási rendszernek. A másik érdemi probléma az, hogy sem az önkormányzati választásra, sem a népszavazásra, sem az európai parlamenti választásra egyáltalán nincsenek sem kampányfinanszírozási szabályok, sem tisztességes, a listák közötti egyenlőséget lehetővé tévő szabályok. Ez egy másik olyan csomag, amivel érdemben foglalkozni kellene. A harmadik, amelyet éppen, hogy súrol a módosító törvényjavaslat, az a Nemzeti Választási Bizottság jogállása. Itt olyan – úgynevezett – szigorítást tartalmaz, hogy csak jogi egyetemet végzett, diplomával rendelkező ember lehet a választási bizottság tagja. Ez egy jó irányba tett lépés, mert valamelyest elősegíti a szakmaiságot, de azon nem segít, hogy nincs független státusza a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az továbbra is egy alávetett, politikailag kézivezérelt testület, amelyben mindig garantált a fideszes többség. Vagyis, ha módosítanak is valamit, az semmiképpen sem az érdemi probléma orvoslását jelenti...

ITT OLVASHATÓ

GONDOLATOK A FALUNAP KAPCSÁN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.06.26.

Második alkalommal szerveztük meg a falunapot, a kis zsákfaluban, ahol 12 éve elkezdtük a munkát. Ott, ahol szeretnénk egy működő közösséget csiholni, élhetővé tenni a szolgáltatáshiányos települést. Igen, Told az, sokak szerint így került fel a “térképre”, velünk, mert semmi sem hozta be a köztudatba korábban ennyire a nevét, hiába volt a rendszerváltásig virágzó kis település.

A rendszerváltás után minden megváltozott, jelentős lakosságváltás is történt, és sok tekintetben a térségben a társadalmi leszakadás emblematikus településévé vált. Szándékoltan jöttünk ide, a környék falvai közül rá esett a választásunk, mikor a helyszínt kerestük a pilotprogramunkhoz. Mindenki szörnyülködött, mit akarunk mi ott? Változást? Fejlődést? “Ezekkel”? Ugyan már….. semmire sem fogunk menni. Fölösleges erőbefektetés.

De nekem már akkor is elegem volt abból, hogy mindenki mindig csak a felszínt kapirgálja, és azokkal foglalkozik, ahol “van fogadókészség”, ahol a pályázati indikátorok könnyen igazolhatók. Na, itt nem ez volt a helyzet. Igaz, ide pályázatokból is ritkán jutott. Szóval, azt gondoltuk: ha itt sikerül eredményt elérni, máshol, ezek mentén a tapasztalatok mentén könnyebb lesz majd.

Persze 12 éve fogalmam sem volt, mibe fogok. Azt, hogy ez az egész milyen összetett probléma, akkoriban még nem is sejtettem. Akkor még én is azt hittem, naivan, ha segítek, akkor majd elindulnak kifelé a gödörből. Azt, hogy ez nem ilyen egyszerű, sok-sok kudarc árán értettem meg. Lassan láttam át a “miértek” összefüggéseit, hogy kinek szabad hinnem, és kinek nem, hogy mit jelentenek az átörökített szocializációs minták, és azt is, milyen az a működés, amiben a rendszer nem tud igazán hatni erre az egészre. Időbe telt, mire felismertem a politika szándékait, az érdekeket, melyekben nem képviselhető egy olyan ügy, aminek megoldása csak generációs léptékekben történhet.

A folyamatosan bővülő munka hamar egy olyan pilotprogramot jelentett, ami átfogja a teljes problématérképet, kríziskezeléstől, lakhatási szegénységen át a gyerekek tanulásáig, a munkahelyteremtéstől a működő közösségen át a településfejlesztésig, és amiben a legfontosabb vezérelv a képessé tevés. Nincs olyan terület, olyan probléma, amivel ne találkoznánk itt, és amivel ne próbálnánk meg kezdeni valamit.

Van persze, amivel nem tudunk. A zsákfaluba vezető minősíthetetlen úttal, a gyér tömegközlekedéssel. Bár érthető viszonylag ez is: nincs itt semmi, még bolt sem, kocsma sem, iskola sem, munkahely sem…. a lakosságszám is alig több, mint 300 fő. Minden szolgáltatás kijáró, vagy utazni kell érte az 5 km-re levő kisvárosba. Semmi sincs, ami gazdasági, turisztikai, vagy bármilyen más szempontból bárkinek fontos lenne. És sokan megfogalmazzák azt is: igény sincs, hiszen a porták állapota is lehangoló. Minek kellene ide bármi?

Vannak, akik azt mondják, hagyni kell az ilyen kis falvakat elnéptelenedni, túl drága lenne bármivel megpróbálni életképessé tenni őket. A jövő a városoké. Ott van munkahely, ott vannak szolgáltatások, ott van a pénz, a lehetőség, menjenek oda, éljenek ott az emberek. De ennyi év után azt látom, ez nem ilyen egyszerű. Mert itt pl. a korfa elég érdekesen alakul, évek óta itt születik a lakosságszámhoz viszonyítva a megyében a legtöbb gyermek. És az itt élő családok nem mobilisek. Mikor elkezdtünk itt dolgozni, akkor költözött el egy család, és utána még egy volt, akik ott is maradtak, és feltehetően nem jönnek már vissza. Az összes többi, aki próbált máshol megtelepedni, visszatért. No meg jönnek újak is, rokonok, ismerősök, jönnek a nyomorúságból a nyomorúságba, maradnak egy darabig, aztán eltűnnek, van, hogy évekig nem látjuk őket.

Az pedig, hogy gyerekek nőnek itt fel, a teljes esélytelenségben, azokban a körülményekben, azzal a szocializációval, abban az intézményi hálóban, mint amiben és ahogy a szüleik, az jóval több költséget jelent az államnak, mint áldozni arra, hogy élhető legyen egy település. Jóval több lesz a költség, a szakképzetlen, gyenge egészségi állapotú, szociális gondoskodásra szoruló társadalmi csoport problémáinak kezelésében. Akiknek létszáma, aránya a társadalomban ráadásul folyamatosan növekszik.

Szóval, szerintem kell kezdeni valamit ezekkel a településekkel. Várni, kivárni az elnéptelenedést nagyon kockázatos dolog. Mert a probléma, ami közben felhalmozódik, velük költözik majd. Oda, ahova mennek. A városokba. És ott sem lesznek szakképzettek. És oda is azokat a szocializációs mintákat viszik, amiben generációk óta élnek.

Én továbbra is hiszek abban, hogy tudunk változtatni. Lassan, rengeteg munkával, türelemmel, sajnálatosan egyre erősödő ellenszélben. Újrakezdve mindig, próbálva másképp, következetesen kitartva a cél mellett, azzal a közösségi maggal, ami épül, erősödik, évről évre.

Falunap is volt itt régen…de mivel többször is cirkuszba, italozásba és verekedésbe torkollott, beszüntették. Időbe telt, hogy eljussunk oda: próbáljuk meg újra. Tavaly sikerült elkezdeni. Az idén pedig megismételni. Jó érzéssel, cirkuszok nélkül…szabályokkal, közösen. Összefogva az önkormányzattal, sokak támogató segítségével. Most sem volt ott a faluból mindenki, de a tavalyiakhoz képest voltak újak is. Aki ott volt, jól érezte magát, ezzel az érzéssel ment haza. Együtt voltunk. Együtt szurkoltunk, örültünk, főztünk, játszottunk a gyerekekkel. Közösségként működtünk.

Haladunk. Az élhető falvak alapja a közösség léte és működése. És én úgy látom, az élhető falvak adnak élhető jövőt a városoknak is.

ITT OLVASHATÓ

EZ UTOLJÁRA LENINÉKKEL TÖRTÉNT MEG OROSZORSZÁGBAN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: huppa.hu
2022.06.27.

Technikailag beállt Oroszország államcsődje

Bár lenne pénze kifizetni a hitelét, de a nemzetközi szankciók miatt Oroszországnak nem tud külföldi bankoknál devizában fizetni.

Suttyomban több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát

Július elsején lép életbe a két és félszeres drágulás, de ezt nem igazán verték nagydobra.

Elfoglalta a Facebookot a Fidesz

A felszíni picsogás mögött, különösen a 2019-es önkormányzati választási pofon óta, a Fidesz tudatosan készült a térfoglalásra. Nyergelte a kommentsereget, és a paripa-pénz mellett a munícióra is gondot fordított.

Több budapesti körzetben is behúzta a fideszes jelölt az időközi választást

End show.

Bónusz:

“Szolnokon a Szolnok Pletykafalu Közössége Egyesület jelöltje, Menkó Gyula nyert kimagaslóan, 73 százalékkal.”

A Fidesz saját érdekében módosítaná a választás szabályait

A választási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítására tett javaslatot Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

Egész Európa egyik legdurvábban dráguló kenyerét eszik a magyarok

Nekünk Mohács kell…

Harmincháromszorosan elhibázott az üzemanyagár rögzítése

Pl.: Bár az üzemanyagár rögzítését a kormány nagyrészt az infláció elleni küzdelemmel indokolja, hosszabb távon épp a piaci árnál alacsonyabb fogyasztói ár eredményez egyre nagyobb inflációt.

Beszállt az MCC, gyanúsan elszaporodtak a genderőrületes könyvek a Libri boltjaiban

Van pénzük a kihelyezést megfizetni… De nem gondolnánk, hogy az átlag mimagyarok ilyesmire verik el a pénzüket, de térfoglalásnak jó.

Három hónapja nem kaptak fizetést a dolgozók a napelemgyárban

A projekt indulásakor, 2014-ben 1 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg számára a kormány. A napelemgyárat 1,9 milliárd forint uniós támogatásra érdemesítették. A 15 milliárd forint költségűre tervezett beruházáshoz az állami Eximbank Zrt. nyújtott kölcsönt 22,4 millió euró erejéig. Négy év elteltével a napelemgyár még mindig nem készült el, mire a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át az EcoSolifer hitelezését úgy, hogy a kölcsön keretét 40 millió euróra emelte.

Aki a képen megtapsolja az alapkőletételt, az már a parton horgászgat és sz@rik az egészre.

Dől a lé a NER-hez

200 milliós koncessziós díj befizetéséért cserébe 229 milliárdos költségvetési támogatást kap a sztrádatender győztese. (A sztrádatender-nyertes magántőkelapok egy része mögött a jachtoztató Szíjj László található.)

Miért szállt ki Kaczynski a lengyel kormányból?

Gordon István Lengyelország-szakértő szerint a 73 éves Kaczynski tudja, hogy csak ő képes életet lehelni pártjába, és pártja híveibe, ezért indul most országjárásra.

Ilyen is van: működik a demokrácia Csehországban

Lemondott az oktatási miniszter azt követően, hogy találkozott egy kétes alakkal, pedig nem üzletelt vele. Itt lehet nevetni, kérem. Esetleg sírni is megengedett.

Mindeközben a szomszédban:

Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szíjjártó embereivel kitömött alapítvány

Az Átlátszó már 24 olyan épületről tud, amit a Magyar Állam által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó területeken vásárolt.

Pert indított a Miniszterelnökség ellen az Átlátszó

A Miniszterelnökség nem adott ki egy tanulmányt, amit a Tungsramtól vásárolt.

Spontán béketüntetéssé alakult a margitszigeti vb-gála

Szinkronban voltak.

ITT OLVASHATÓ

ÖRÖKÖS HALOGATÁSOKBAN - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.06.27.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, a hétvége legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Súlyos hőség lesz egész héten, és mi az árnyékban olvasáshoz természetesen magunkat ajánljuk. 

Rögtön ezt a négy cikket kiemelten is:

- „Ha a tanári pályán maradtam volna, akkor végigdolgozom az egész nyarat”

- Ha az Európai Unió nem képes kétfelé figyelni, akkor gyengébb lehet, mint gondoltuk

- Milák Kristóf még csak ezután teljesedhet ki igazán, de a csillogása elrejti a magyar úszás problémáit

- A művész, aki évekkel előzte meg az NFT-ket, és aki műalkotássá alakította a tőzsdézést

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: KISFALUDY ANDRÁS (2017): ELHALLGATOTT ZENEKAROK

YOUTUBE
Szerző: KISFALUDY ANDRÁS
2017

1968 és 1975 között létezett néhány zenekar, akiknek minden fellépése, Budapesten és vidéken egyaránt komoly tömegeket mozgatott meg. Ezeknek a zenekaroknak az akkori jelenléte, fellépései, a zenéje, koncertjei, magukban hordozták a szabadság eszméjét. Az akkori pártvezetés mindent megtett azért, hogy megállítsa ezeknek az együtteseknek egyre növekvő népszerűségét. A dokumentumfilm az NMHH és a Magyar Média Mecenatúra Program keretében jött létre. rendező: Kisfaludy András operatőr: Balog Gábor, Körtési Béla, Varjasi Tibor vágó: Esztári Beáta producer: Fabók István gyártó: Dokufilm Kft.

ITT NÉZHETŐ MEG

HARAGUDOTT AZ EGÉSZ VILÁGRA, A MAGA MÓDJÁN JOBBÁ AKARTA TENNI – EMLÉKFOSZLÁNYOK EGY (NAGY) MAGYAR ÍRÓRÓL - MI (KI) AZ, HOGY (A) MOLDOVA?

NÉPSZAVA
Szerző: BORSI-KÁLMÁN BÉLA
2022.06.26.

„Nem lehet boldog ember, aki mindig elégedetlen önmagával, s nem lehet jó író, aki elégedett azzal, amit elért. A logika szerin tehát író boldog ember nem lehet.” (Szále László)

Moldova Györgyöt 1975 július végén vagy augusztus elején ismertem meg személyesen, ráadásul, ahogy mondani szokás, „testközelből”: néhai Rigó Béla (1942–2017) kommendálására azokban a napokban jelentem meg a SAJTÓ SK, alias SZOCREÁL egyik keddi vagy csütörtöki tréningjén a Naphegy utcai „háromnegyedes” (kis)füves pályán.

A gyakorlás, mint az amatőr egyesületek esetében általában, szolid kiskapuzásból, szakmai zsargonban „pulykázásból” állt, vagyis természetes közegükben vehettem szemügyre újdonsült játékostársaimat. Mármint azt, hogy miként „bánnak” a világ legnépszerűbb sportjának elengedhetetlen kellékével, mi több, „főszereplőjével”: a futball-labdával. A csapatban több jobb sorsra érdemes labdarúgó is volt: Módos István emlékezetem szerint a Honvéd-ifiben nevelkedett, a jobbszélső, Horváth Jancsi, úgy rémlik, a kisebbik székesfehérvári csapatban, a MÁV Előrében pallérozódott. Ugyanott, ahol mintegy másfél évtizeddel később a következő történelmi korszak leendő névadója… Ő volt Moldova Gyuri egyik kedvence, a „nagy lövése van” tiszteletet parancsoló fajtájából. A „ráckevei különítmény” – Szále László és Skultéty Tamás – pedig abszolút mércével mérve is tehetséges volt. (Szále szombathelyi főiskolás korában eljutott a Haladás tartalékcsapatáig, Skultéty viszont, ha csak egy kicsit is csipkedi magát, szinte bármelyik akkori NB I-es együttes szűkített keretébe „befért” volna: jó felépítésű, dinamikus és gyors játékos volt, kitűnően szerelt, nagyszerűen indított, jobb külsővel is bombaerősen lőtt, s alig emlékszem olyan mérkőzésre, amikor nem „köszönt be” a portásoknak: lábbal, fejjel egyaránt…)

Egy csapat, bármely csapat, így a Real Madrid és a SZOCREÁL is egyre megy, persze nem csupa zsonglőrökből áll: mindenhova kellenek a vízhordók és zongoracipelők, akik illő alázattal a „fazonszabászok” és a gólvágók keze (lába) alá dolgoznak: űzik-hajtják az ellenfelet, hátul kőkeményen ütköznek, csúsznak-másznak, hogy a labdát megszerezzék, s aztán, lehetőleg pontosan, odaadják az arra illetékesebbeknek. A SAJTÓ SK-ban is több ilyen rendkívül hasznos bekk és mezőnymunkás volt, ám az ő nevüket helytakarékosságból most nem sorolom fel (pedig megérdemelnék), mert az emlékezés nem róluk, hanem valamennyiünk teljhatalmú főnökéről, Moldova Györgyről, a csapatkapitányról szól…

Ő ugyanis egyik halmazba sem tartozott: „dekázni” talán hármat-négyet, ha képes lett volna, labdát vezetni, pláne cselezni nem tudott, robbanékonysága nagyjából az éticsiga szintjén mozgott, fordulékonysága olyan volt, akár a csuklós buszé, passzai akciórádiusza körülbelül öt-hat méter lehetett. Már csak azért is, mert krónikus lúdtalpa miatt csupán jobb belsővel volt képes a lasztit továbbítani: nem rúgta, hanem „tolta” a bőrgolyót… Egy magasról lehulló labda légstoppal való megszelídítése pedig a mission impossible kategóriájába tartozott nála…


Summa summarum: Moldova György maga volt a megtestesült antifutballista. S mégis, jóllehet mindnyájan nap mint nap a saját szemünkkel láttuk, hogy a „király meztelen”, senkiben egyetlen pillanatra sem merülhetett fel, hogy nem ő itt a team leader, a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű patron, a csapatkapitány, az abszolút autoritás. Zokszó nélkül teljesítettük taktikai utasításait, amelyek többsége alig volt árnyaltabb a „Hajtsatok b…meg!” szintjénél, ő állította össze a csapatot, ő szabta meg ki, hol (melyik) poszton s főként mennyit játszik, ha becseréli egyáltalán. (Becserélte, nagyon vigyázott a paritásra, s figyelt játékostársai emberi érzékenységére!)

Most, e sorok fogalmazásakor döbbenek rá, s csupán szorongva merem leírni: egy személyben testesítette meg, egyszersmind mindhalálig rendületlenül képviselte is a Kádár-kori (kismagyar) kontraszelekciót… A futballban egészen biztosan, ám nagyon valószínű, hogy – természetesen áttételesen s jóval elvontabb szinten – szélesebb s mélyebb összefüggésrendszerben is:

ő volt/lett a homo kadaricus egyik (intellektuális) őstípusa. Valamiféle képzeletbeli lakmusz-papír, amelynek elszíneződése – az impozáns Moldova-oeuvre – félreérthetetlenül jelezte az 1944/45 utáni és még inkább az 1956–1990 közötti magyar történelem és társadalomfejlődés valamennyi anomáliáját. Mert azt még ellenségei is elismerik, hogy bár a labdával való „viszonya” Kaján Tibor (akiről szintén kiadott egy könyvet: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral. Budapest. 2002, Urbis) legendás karikatúráinak állandó témája lehetett volna, írni tudott. Jól – és főként sokat. Nem a gólokat „ontotta”, hanem a sikerkönyveket. Ő minden idők egyik legolvasottabb magyar írója, az „átkos” Kádár-érában mindenképpen. Mintha ezzel (is) kompenzálta volna, hogy ott, ahol a futballtalentumot osztogatták, bizony nagyon hátul ácsorgott a sorban…

Ha ez igaz, máris megtaláltuk hihetetlen népszerűségének, írásai kétségbevonhatatlan vonzóerejének és mindmáig létező – noha a „rendszerváltás” után sokak által leginkább politikai okokból megkérdőjelezett –, tagadhatatlanul markáns hatásmechanizmusának egyik kulcsát… Azt, hogy noha szociográfiái, riportkönyvei elvileg a bolsevik típusú szovjet-orosz társadalom-átfazonírozás és „gyorsítás” pannon változatát „építő” (kádárista) „dolgozók” igényszintjét és értékvilágát vették célba, valójában a magyar polgári átalakulás bibói zsákutcáját, a „magyar alkat” eltorzulását jelenítették meg: a szocialista kispolgárosodást, közelebbről annak törvényszerű buktatóit, mégpedig, ismétlem, tehetségesen és autentikusan. Moldova tömegekhez szólt, szólhatott, mert 1920 után a magyar társadalom kényszerből letért korábbi – 1914/18-ig érvényes – pályájáról, és még az is feledésbe merült, sőt, különféle címkézések révén gyanússá vált, ami pedig jó, értékes, érvényes s főként maradandó volt benne… Mármint a polgárinak mondott, valójában legalább annyira nemesi, rendies jellegű magyar modernizációs kísérletben. Moldova műveiben azért ismerhetett magára rengeteg olvasó, mert minden magyarnak született férfi és nő társas és függelmi viszonyrendszerébe, modorába, beidegződéseibe, ösztönvilágába, szófordulataiba több száz év óta olyannyira beivódott, valósággal beleégett ez a hierarchikus-rendies, a dualizmus évadján dzsentrisre torzult vonás, hogy már-már genetikailag kódolható, csak és kizárólag ránk, magyarokra jellemző viselkedési és tudatformákká merevedett. Kiirthatatlanná, mondhatni, objektív törvényszerűséggé vált. Azzá, amit Marc Bloch, a francia Annales iskola legkarakteresebb alakja caractères originaux néven emleget a francia agrártársadalom alig változtatható sajátosságairól, s megrögzött, állandóan visszatérő jegyeiről értekezve…

ITT OLVASHATÓ

MOLDOVA MŰVEI A DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIÁN

HURRÁ, UTAZUNK! ÖSSZESZEDTÜK, MIRE KELL FIGYELNI - BUDAPEST FELKERÜLT A LEGOLCSÓBB VÁROSOK KÖZÉ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.06.24.

Már igazán kitört a nyár, így egyre többen kelnek útra. A határainkon túlra is. Az Azénpénzem.hu összeállításában számba vette az egészségügyi korlátozásokat, az adószabályokat és néhány árat is.

Szokás szerint az idén is kiadott egy részletes tájékoztatót az adóhatóság arról, milyen szabályokat kell nyaraláskor betartani. Mint hangsúlyozzák, nem mindegy, hogy hová megyünk. Az Európai Unió határain belüli, illetve azon kívüli utazásokra ugyanis más-más szabályok vonatkoznak (a részletes tájékoztató itt található, de a kérdésekre lehet választ kapni a 1819 NAV Infóvonalon is).

Az EU-n belül a jövedéki termékek (alkohol, cigaretta, üzemanyag) szállításához nem szükséges engedély, de mennyiségi korlátozások vonatkoznak rájuk. Magánszemély, nem gazdasági célra adómentesen csak a kereskedelmi mennyiség alatti jövedéki terméket szállíthat. Kereskedelmi mennyiségnek számít például már 800 szál cigaretta, 200 szivar, 110 liter sör, vagy például 90 liter bor és pezsgő. Behozható és kivihető a magángépjárművek és motorkerékpárok gyári üzemanyagtartályaiban lévő üzemanyagon felül kannában járművenként legfeljebb 10 liter üzemanyag.

Unión kívülről Magyarországra – 17 éves kor felett – légi úton például 200 szál, egyéb módon 40 szál cigaretta, 16 liter sör, 4 liter bor hozható be vám- és adómentesen. Alkohol- és dohánytermék kivételével különféle áruk légi úton 430 euró, egyéb módon 300 euró értékben hozhatók be vám- és adómentesen. 15 év alatti utasoknál – az utazás módjától függetlenül – 150 euró ez az értékhatár.

Tavaly megváltoztak a készpénzre vonatkozó szabályok, amelyek szigorúbb ellenőrzéssel jártak. A készpénzre is figyelni kell: minden olyan, az Európai Unió külső határait átlépő utas, akinél 10 000 euró vagy ennél több készpénz – akár különböző pénznemekben – vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszköz van, köteles ezt írásban bejelenteni annál a vámhatóságnál, ahol az unió területére be- vagy onnan kilép. Az értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk mellett idén nyártól a legalább 90 százalékos aranytartalmú aranyérmék és a legalább 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak, aranyrögök, aranyszemcsék is beleszámítanak az értékbe...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: A HÁBORÚNAK SOSINCS VÉGE

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.06.25.

A magyar társadalom húsz éve hideg polgárháborúban él. Politikai kasztjai az ezredforduló óta háborúba hívják. Értékei és érdekei háborús értékek és érdekek. A túlélők értékrendje. A győztes kivételezetteké és a vesztes közösségé. „Köztudomású, hogy senki sem kész erkölcsi normákkal születik, mindenki maga építi fel őket útja során, vagy saját tapasztalatai alapján, vagy mások példáján okulva; ennélfogva az egyes ember erkölcsi világa az illető által megélt tapasztalatok összességével azonosítható, tehát amolyan kivonatos életrajznak felel meg.” – írta Primo Levi.

Képzeljük magunk elé a magyar rendszerváltozás tizennyolc éves lány vagy fiú hősét. Kiszámíthatatlan és érthetetlen módon megjött a szabadság. Nem számított rá senki, nem igazán tett érte senki. Az egyszerű cél: éljünk úgy, mint Ausztriában. Apa és anya erre hajtottak és spóroltak. Megnézték együtt. Tetszett. Ezután szülei közül az egyik vagy mind a kettő elveszítette az állását. Nem segített senki, nincs barát, kapcsolat, nem övék az utca, se a város. A felnőtt élet azzal kezdődött, hogy egyik napról a másikra nem ért semmit a korábbi felhalmozott tudás, tapasztalat, életről alkotott felfogás: a szüleim és a nagyszüleim vesztesek. A biztos jövő lefolyt a csatornán. A „férfimunka” egyszerre szűnt meg a gyárral, a „férfibarátság” a brigádtagok kölcsönös árulásával és cserbenhagyásával, a reggeli gyári dudaszóra egy város nem kelt fel, egy lakótelepnyi férfi bámulta délben a falat. Az „apa, mit ér a diplomám, ha nincs munkával” semmivé lett a „tanulj, mert így lesz ember belőled” és az „amíg az én kenyeremet eszed...”. A háziasszonyi beosztás csatát veszített az áremelkedésekkel, a szorgos gyűjtögetés az inflációban elolvadt megtakarítással. A munka és a tanulás normájának fala leomlott a sors, a végzet kockavetésével szemben. A szegényedés és a gazdagodás immár nem ezektől, hanem a túlélő üzemmódra átállástól, a jókor jó helyen lesben állástól, az organizálástól, vagy egyszerűen a véletlentől és a szerencsétől függött.

Az apák rendje véget ért: egyedül vagy, csak magadra számíthatsz, ember embernek farkasa. Az élet brutális vastörvénye a versengés, a 0-összegű játék, a vagy ő, vagy én, ahol azzal jutsz előre, ha a másik lemarad. Ez a vastörvény nem a jó tanuló vagy rossz tanuló, jó munkás vagy rossz munkás, hanem az erősebb vagy a gyengébb, a harcosabb vagy a gyámoltalanabb, szerencsés vagy szerencsétlen, egyszóval a győztes vagy a vesztes megkülönböztetésének áthághatatlan szabálya. Ezt diktálta a transzformációs válság, majd a Bokros-csomag keserű valósága. Aki túlélte, nyertes, aki gazdaságilag-társadalmilag belerokkant, az vesztes. És mire a társadalomban megérett volna a tudás és a tapasztalat, hogy nemcsak a háborúnak van vége, hanem a rideg háborús vastörvényeknek is, lehet végre a béke és a biztonság keretei közt megállapodásokat, kisebb-nagyobb társadalmi békeszerződéseket kötni, az ezredfordulótól a politikai osztály és a hozzájuk tapadó gazdasági, szellemi és médiaelitek nyilatkoztatják ki: a háborúnak sosincs vége...

ITT OLVASHATÓ

OSVÁRT ANDREA: BUDAPESTEN NINCS HAGYOMÁNYA ANNAK, HOGY MEGVÉDJÜK SAJÁT LAKÓKÖRNYEZETÜNKET

QUBIT
Riporter: ÉDES BALÁZS
2022.06.25.

Budapest tele van olyan társasházakkal, amelyek lakóközössége nem működik élő közösségként, ahol a belső fórumok panganak, vagy bosszantó konfliktusoktól terheltek, miközben az épületek állapota műszaki és esztétikai szempontból egyaránt rossz. Miért van, hogy ezzel a problémával nem igazán sikerül dűlőre jutni, mi kellene ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet? Első lépésként érdemes végiggondolni, mi lenne, ha nem mástól várnánk a megoldást, hanem magunk kezdünk a dolgok végére járni. Hogyan kezd valaki színészként társasházi ügyekkel foglalkozni, és mire lehet jutni néhány év alatt?

Városi, építészeti, közlekedési témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Osvárt Andrea színésznővel beszélget Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász.

ITT HALLGATHATÓ MEG

KAKI, FUTTATÓK, KUTYANEVELÉS – MEGNÉZTÜK, MIT LEHETNE KEZDENI A VÁROSI KUTYATARTÁSSAL

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2022.06.25.

Csak becslések vannak arról, hogy mennyi kutya van az országban és ezen belül Budapesten. Az szinte biztos, hogy a fővárosban megtöbbszöröződött a számuk az elmúlt évtizedekben, manapság 600-700 ezer kutya élhet a fővárosban. Mindennapos konfliktusforrás a kutyaszar, kutyapisi. Mi lehet a megoldás? Kinek kellene takarítani a járdákat? Van elegendő kutyafuttató? Vagy ez nem lényeges, mert nem jó elszeparálni az emberektől a kutyákat? Egyáltalán, minek tartanak kutyát a belvárosban? Tanfolyamhoz, engedélyhez kellene kötni a kutyatartást? Hogyan látja a kutyák és gazdáik viselkedését egy kutató? Jó módszerekkel neveljük a kutyákat, vagy már nem ezeket kellene alkalmazni?

Pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi kutya van Magyarországon. Az egyik fő probléma, hogy a csippelést korábban ugyan kötelezővé tették, a regisztrációt azonban nem. Ezért sok olyan kutyába is került csip, ami aztán az adatbázisba nem került be.

Aztán módosították az előírásokat, de azóta is sokszor előfordul, hogy fontosabb adatok hiányoznak, mert az állatorvos nem végzi el az adminisztrációt. És persze vannak bőven olyan kutyák is, akikben nincs csip, és oltásokat se kaptak.

Pontos szám tehát nincs arról sem, hogy például Budapesten mennyi kutya van. Elvben létezik az ebösszeírás fogalma, de ezzel az önkormányzatok többsége nem nagyon foglalkozik. Kötelező meghirdetni háromévente, de nincs komolyan véve, nincs valódi ellenőrzés – mondta a Telexnek Hirbek Edina, a ZöldEb kutyás érdekvédelmi egyesület elnöke.

Idén januárban adott ki egy tanulmányt az Állatorvostudományi Egyetem, amiben arra jutottak, hogy országosan a lakóingatlanok mintegy 50 százalékában van legalább egy kutya. A pandémia és az azzal járó bezártság sokak kedvét meghozhatta a kutyatartáshoz, mert a 2018-ban készült országos reprezentatív kutatás szerint még csak a háztartások 36 százalékában volt kutya, ez a szám ment fel 2021-re 50 százalékra.

Az idén publikált kutatás egyebek mellett a következő eredményeket hozta:

- A gazdás kutyákszáma 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót.

- Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5 százalék).

- A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (22 százalék), ajándékba kapta (22 százalék), az utcáról fogadta be (7 százalék), vagy örökölte (2 százalék).

- Sokan véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később állatvédelmi problémák forrása is lehet.

Budapesten kb. 600-700 ezer kutya élhet. Hirbek Edina szerint szakértői becslések alapján Budapesten a kutyák nagyjából 20 százaléka valószínűleg nincs se csippelve, se oltva...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MERJÜNK FÉLNI AZ ISPÁNOKTÓL, A RENDSZER PEDIG ELŐZZE MEG A GYILKOSSÁGOKAT!

MÉRCE
Szerző: MÉRCE

2022.06.25.

E heti szubjektív összeállításunkban vitatkozunk Szijjártó Péterrel és a Momentum új elnökével, elgondolkodtat minket Jávor Benedek, és feldühít az aszódi tragédiát megelőzni nem tudó Budakörnyéki Járásbíróság.

Vármegyék és főispánok: nem tudhatjuk, hogy mi ez, és ez a legnagyobb baj

Bogatin Bence

„Számos vélekedéssel ellentétben nem gondolom, hogy a főispán és vármegye elnevezés jogszabályba foglalása csupán gumicsont az ellenzék elé dobva, majd ezen elrágódunk, és nem foglalkozunk a gazdasági és megélhetési válsággal. Sokkal inkább úgy vélem, hogy ez egy átfogó, centralizációs célú önkormányzati reform első tesztfázisa, szokja a nép a főispánokat, aztán ha megszokta, már nem lesz felháborodás a tartalmi átalakítással, a hatáskörök újraosztásával kapcsolatban.”

Vannak, akik kiröhögik, vannak, akik felháborodnak rajta, vannak, akik kétségbeesnek miatta, megint mások legyintenek a Fidesznek a héten salátatörvény-javaslatba gyömöszölt döntésére a vármegye- és főispáni elnevezések újbóli bevezetéséről. Sokan sokféleképp próbálták megfejteni a kormányzati szándékot a kétharmados törvénygyár legújabb innovációja mögött.

A leggyakoribb konklúzió az ellenzéki politikusok és véleményvezérek részéről vagy az, hogy terelésről, szemfényvesztésről, népszerű kifejezéssel élve „gumicsontról” van szó. Hiszen mindeközben nőnek a kisemberek adóterhei, újraindulnak a kilakoltatások, látható méretű tömeg mondott fel a rendőrségnél egy hét alatt, és a jó ég tudja, hány tanár marad a köznevelésben szeptemberre. Arról nem is beszélve, hogy semmiféle fény nem látszik még az inflációs alagút végén.

Aztán van olyan elemzés is, amely szerint a törvénymódosítás szimbolikus gesztus, amelyet afféle simogatásnak szánt a Fidesz saját tábora részére, az eljövendő cudar idők előtt. Mások szerint pedig a társadalmi hierarchia kőbe vésésére szolgálhat.

Jávor Benedek párbeszédes politikus kiselemzése saját Facebook-oldalán azért emelkedik ki ezek közül az értelmezések közül, mert gyakorlatilag egyedül állítja azt, hogy igenis lehet gyakorlati jelentősége a meghökkentő javaslatnak.

Mégpedig azért, mert az ellenzéket maradék hatalmi pozícióiban eljelentéktelenítő és az emberek mindennapjait komolyan meghatározó közigazgatási reform előszele lehet. Ezért pedig igenis foglalkozni kell vele, reagálni kell rá.

Hogy kinek van igaza, én őszintén nem tudom: fogalmam sincs, hogy mire lesz jó a főispánozás, miközben mindkét típusú érvelésben látok rációt. Éppen ezért gondolom, hogy Jávor eszmefuttatása az általa leírtaknál még súlyosabb és aggasztóbb dologra mutat rá: mégpedig arra,

hogy az országban egy-két döntéshozón kívül senkinek fogalma sincsen, hogy pontosan miért készül egy-egy törvény. Ahogyan arról sem győződhet meg senki semmilyen megnyugtató módon, hogy kell-e vele akár gondolkodás, akár cselekvés szintjén foglalkoznia. Vagy törődjön inkább az egyébként is számos, mindennapi problémáival.

Ebből pedig az következik, hogy a vármegyék és főispánok, valamint az elmúlt 12 évben nem egyszer látott salátatörvény-zuhatag és látszólagos zagyvaságdömping semmiképpen sem gumicsont, hanem sokkal inkább zaj.

Játék a nyilvánosságot figyelő állampolgárok ingerküszöbével, kíméletlen csiki-csuki a gazdasági bizonytalansággal és a jövőt alapvetően meghatározó nyitott kérdésekkel elfoglalt átlagmagyar figyelmével és türelmével. A napszámos- és csipaszódótól kezdve a kata lehetséges reformjáig hosszan sorolhatnánk a példákat.

Nem az a helyzet tehát, hogy vannak hülye és komoly törvények, hanem az, hogy rengeteg, a képviseleti demokráciától teljesen idegen módon meghozott, de igenis húsbavágó döntés lebeg egyszerre az emberek feje felett, amit képtelenség egyidejűleg követni és értelmezni.

A salátatörvényekből itt, ott, amott kibukkanó, potenciálisan fájdalmas döntésektől való félelem pedig nem paranoia, hanem teljesen racionális reakció a többedik kétharmadnak való kiszolgáltatottság helyzetében.

Ebben a versenyben mi csak veszíthetünk, ezért kell a globális minimumadó...

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNELMI KATASZTRÓFÁT KÉSZÜL MEGISMÉTELNI OROSZORSZÁG? – IJESZTŐEN ISMERŐS FORGATÓKÖNYVET KÖVET PUTYIN

PORTFOLIO
Szerző: KISS CSABA
2022.06.26.

Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán gyakran kerül elő a Szovjetunió utolsó nagy háborúja, az 1979 és 1989 közötti afganisztáni háború. A két esemény között valóban feltűnőek a hasonlóságok, és sokak szerint az ukrajnai invázió ugyanúgy Vlagyimir Putyin nemezise lehet, ahogy az afganisztáni háború hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Eközben a négy évtizeddel ezelőtti véres események ma már idős veteránjai és a rajtuk élősködő szervezetek a Kreml fontos támogatóivá váltak az ukrajnai invázióban.

A Szovjetunió afganisztáni háborúja

A Szovjetunió afganisztáni háborúja az úgynevezett Brezsnyev-doktrína jegyében fogant, melynek értelmében Moszkva akár fegyveresen is „megvédheti” a szocializmust, ha annak fennmaradását veszély fenyegeti a szovjet érdekszférába tartozó országokban. E doktrína alapján vonultak be a Varsói Szerződés országainak csapatai 1968-ban Prágába, hogy ott elfojtsák a „prágai tavasz” néven ismert reformfolyamatot.

Afganisztánban 1973-ban puccsal távolította el az utolsó afgán királyt, Mohammed Zahirt egyik rokona, Mohammed Dhaoud Khan, aki 1978-ig az ország első elnöke volt, egyszemélyi hatalmat építve ki. Hatalmát az afgán kommunista párt, az Afganisztán Népi Demokratikus Pártja döntötte meg ugyancsak államcsínnyel, lemészárolva az elnököt és 18 családtagját. A párt élén álló Nur Muhammad Taraki vette át a hatalmat, de aztán ő is riválist kapott – méghozzá párton belül – Hafizullah Amin személyében, aki meggyilkoltatta elődjét, és brutális uralmat épített ki.

Amin a szovjet pártvezetés szerint az Egyesült Államok felé kezdett kacsintgatni, ezért úgy döntöttek, megdöntik uralmát, és egy hűséges bábot ültetnek a helyébe Babrak Karmal személyében.

A SZPECNAZ ERŐI 1979. DECEMBER 27-ÉN MEGGYILKOLTÁK AMINT, MAJD A SZOVJET CSAPATOK BEVONULTAK AZ ORSZÁGBA, AMIVEL KEZDETÉT VETTE A SZOVJETUNIÓ TÖBB MINT 9 ÉVES AFGANISZTÁNI HÁBORÚJA...

ITT OLVASHATÓ

„A KORRUPCIÓ BE VAN EMELVE A MINDENNAPI POLITIKAI GÉPEZETBE” – JANCSICS DÁVID KORRUPCIÓKUTATÓ A NER 12 ÉVÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2022.06.24.

Jancsics Dávid szociológus ma már az Egyesült Államokban él és dolgozik, korábban viszont számos szakcikket és doktori disszertációt is írt a magyarországi korrupcióról, ugyanakkor rendszeresen ír a témáról a magyar és a nemzetközi sajtóba is. Megjelenés előtt álló könyvéhez anyagot szolgáltató tapasztalatairól az Átlátszó most interjút készített. Válaszaiból kiderül, hogyan változott a magyarországi korrupció percepciója az elmúlt tizenkét évben, és hogy milyen korrupciós kockázatokat rejtett Donald Trump bevándorlóellenes kampánya a mexikói határon.

Több mint egy évtizede kutatod a magyar és a nemzetközi korrupciót. Mik a tapasztalataid, mennyire hozzáférhető ez a téma tudományos szempontból? Hogyan alakult a magyar korrupciós környezet az eltelt hosszú idő alatt?

Kutatói szempontból 2009-ben, az utolsó szocialista kormány végnapjai idején kezdtem el a disszertációmhoz adatokat gyűjteni. Az akkori tapasztalat az volt, hogy az emberek nagyon szívesen leültek velem beszélgetni, persze, persze, nyugodtan vedd fel. Tehát egy elég nyitott környezet volt. Szívesen beszéltek a tapasztalataikról, akár még konkrét korrupciós ügyekről is. Aztán 2010-ben is interjúztam, 2011-ben is, és szép lassan megváltozott ez a hangulat. Egyre kevésbé voltak hajlandók az emberek leülni velem, és aki hajlandó volt leülni, az sem engedte meg, hogy felvegyem a beszélgetést, csak jegyzetelhettem. A NER kiépülésével párhuzamosan egyre inkább bejött ez a para-dolog, tehát a kettő szorosan összefügg. Az emberek egyre kevésbé szívesen beszéltek a korrupcióról nekem...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR JÖVŐ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.26.

Bár az iskolák nyárra már becsukták a kapuikat, de az iskola világa nagyon is vibrál. Túlságosan mély ellentétek húzódnak benne ahhoz, hogy megnyugodhasson. Sok minisztériumra szétszórt oktatás, háttérben készülő racionalizálási terv, kamukérdőív, ellehetetlenített sztrájk, június végére elnapolt sztrájkbizottsági tárgyalás, egyik napról a másikra bejelentett iskolabezárások csak egy-egy pillanatfelvétel abból a káoszból és katyvaszból, amivé mára Magyarországon az oktatás világa vált. Így aztán mi sem lehetünk nyugodtak.

Bár a pedagógusok nagyon bíztak benne, hogy az új kormány megalakulásával végre napirendre kerül a magyar pedagógustársadalom lesújtó helyzete és főleg javítása, csalatkozniuk kellett. A verbális lejáratáson, majd a tárgyalásnak látszó, de eredményt nem ígérő, ugyanakkor az elmaradt béremelést az Európai Unióra kenő időhúzást kaptak csak. A megalakult Országgyűlés pedig azonnal megszavazta a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt...

ITT OLVASHATÓ

JÚNIUSI ÉBREDÉSEK

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLŐ
2022.06.26.

Előző havi krónikánkat azzal a megállapítással fejeztük be, miszerint: „május utolsó néhány napján olyan folyamatok indultak útjukra, amelyek a korábbiakhoz képest alapvető metszetekben módosíthatják idei viszonyainkat. Lesznek egészen komoly és húsbavágóan fájdalmas változások, minden jel szerint olyan mélységű átrendeződések kezdődhetnek, amelyeknek a közvetett következményei egyetlen éven belül százezrek életviszonyait is radikálisan alakíthatják át.” Nos, egy hónappal később már sokkal világosabb képünk lehet eme „komoly és húsbavágó változásokról”, s összehasonlíthatatlanul többet tudhatunk a ránk váró kellemetlenségekről, mint amennyi sejtésünk lehetett mindezekről a tavasz végén. Mindenekelőtt a gazdasági nehézségek természetéről kaphattunk olyan kijózanító leckéket, amelyek árnyékában a korábbi politikai problémák pillanatokon belül válhattak jelentéktelen részletkérdésekké...

ITT OLVAHATÓ

LEX HADHÁZY

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.26.

Ha a fideszfiúkat valami zavarja, ha nem felhőtlen a nyugalmuk, akkor a jogállamban jogukban áll (ugye Varga nacsasszony) törvényt hozni, hogy a világ úgy folyjon tovább, ahogyan ők akarják és szeretnék. Törvényt lehet hozni előre és visszahatóan, azonnalra és krumplikörettel, bárhogyan, ahogyan azt a kedves vendég parancsolni méltóztatik a komfortérzete érdekében. Az ellenzék úgy egy halomban, kinézettől, pártállástól, nemtől, kortól függetlenül már egyáltalán nem tényező, mint a napokban az is kiderült, Kövér pedellus-osztályfőnök elvtársbácsi már oda ülteti őket, ahová csak akarja, akkor és olyat szólhatnak, amit a kazalbajuszos óhajt.

Egyáltalán, mindegy a létezésük. Vannak vagy nincsenek, olyan az csupán, mint a tavaszi szellő gordonkafutammal kísérve. Hanem a Hadházy. Vele nagyok a bajok, ő volt az, aki a nagy fölbuzdulásból megmaradt, és nem tette le az esküt a fideszes léhűtőkkel együtt, sőt, azóta is nyüzsög, mint annak előtte, és egy bulldog szívósságával szinte naponta áll elő egy-egy mutyi, lopás és aljasság leleplezésével. Hadházy már annyi nyomozati anyagot szedett össze, amiből egy ügyészség, bíróság, ha nem a NER-ben működne, évekig üzemelhetne, és szórhatná az ítéleteket. Száz meg ezer éveket számolatlanul, míg csak meg nem unná. Ilyen idilli állapotok azonban nincsenek.

A Fidesz is tudja, sőt, Hadházy is, hogy egyik oldalról áldott, míg a másik fél szemszögéből áldatlan ténykedésének az ég egy világon semmi következménye nem lesz, ez mégis a Fideszt zavarja jobban. Olyan nekik Hadházy mint egy kellemetlen kullancs, akit nem lehet – bár szeretnék erősen – egy pöccintéssel odébb tessékelni. Hadházy zavarja a komfortérzetet, még a lelkiismeretet is birizgálná, ha volna olyanja a fideszistáknak. De tudjuk, hogy nincsen nekik ilyenjük egyáltalán. S ha már elhallgattatni nem is tudják, azért megpróbálják megnehezíteni az életét, s ha másképpen nem megy, fabrikálnak hozzá egy törvényt, amiről messziről bűzlik, hogy rá lett szabva. Le sem tagadhatnák...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.06.24.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Ispánok kora

Szétbarmolunk mindent, majd saját rombolásunkon végigtekintve sápadt hangon állapítjuk meg, változott a világ. Sőt, ugyanezt kis drámával: ez már nem az a világ, amit szerettünk volna. Majd, hogy a hazugság teljessé váljon, receptet is adunk, mostantól másként kell a dolgokhoz állnunk, mert nem mi változtunk, hanem minden más. A politikában innét már csak egy lépés a politikai félfordulat bejelentése, a pávatánc büszke eljárása, a magyar érdek, a keleti nyitás, a Nyugat halála és így tovább, egy csomó zagyvasággá puffasztott féligazság, ami csak jön. A világ nyilván nem működik tökéletesen, aki keres, az könnyen talál hibát rajta, és ha van elég elszántság benne, meg kellő politikai támogatás, kitartó erőszakoskodással bebizonyíthatja, hogy az egész úgy, ahogy van, használhatatlan.

Emlékeztetnék egy talán nem túlságosan lényeges, de föltétlen jellemző mozzanatra, hogyan is történik az ilyen változás, milyen az alkalmazkodás, miként lehet elhitetni a fél országgal, hogy nincs mit tenni, mi csak viszonyulunk a világ változásaihoz. Időben harminckét évet visszalépve idézem az akkor szárnyát bontogató Fidesz kampányszövegét, amely az 1990-es helyhatósági választásokra készült: három, akkoriban népszerű politikus feje bukkan föl a képernyőn sorban egymás után, és mindegyik egy-egy kívánságot fogalmaz meg. Fodor Gábor: „Hej, ha minél többen szavaznának!”, Deutsch Tamás: „Hej, ha nem lenne több vébétitkár meg szolgabíró!”, Orbán Viktor: „Helyhatósági választások.”Tovább

Losoncz Miklós
A felzárkózás lehetőségei és korlátai

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi tanulmánya szerint Magyarország 2030-ig elérheti az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, aminek valóra váltásához javaslatokat is közöl. A cikk ennek a célnak a teljesíthetőségét elemzi a világgazdasági környezet által nyújtott lehetőségek és korlátok, valamint a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedése és az azt befolyásoló tényezők alapján.Tovább

Kerékgyártó István
Csaplár Vilmos 75 éves

Csepi Lajos
Kézifék

Váncsa István
A világ legjobb dolga

Gadó Gábor
Hozd haza a pénzt!

Soós Eszter Petronella
Cancel culture, #metoo – a franciák is felsorakoznak?
Tovább

Ungváry Rudolf
Egy gondolkodás nyomora

Tóth Ádám
Elvhű avantgárd
– Laca 75

Fekete Ibolya
Gyarmathy Lívia
1932–2022

Darvas Béla
Akkumulátor

Molnár Erzsébet
Jelenetek egy házasságból

Szűcs R. Gábor
Uffe

Haskó László
Happy Birthday to Budapest

Hegyi Iván
Mighty Magyars 2022

Andrási Gábor
A festészet szent dolog
Molnár Sándor 1936–2022

V I S S Z H A N G

Jánossy András
Nagykoalíciót!

Mándy Gábor
Miért ír az író?

Ujlaky István
Boschwell

Gerő András
Halálrecept

P Á R A T L A N

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

– iTi –
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

Belpesthy Gyökértelen
A MÚZEUMOK JÖVŐJE

Csabai
CAMINO HUNGARICUM

G. G.
FÉLKEGYELMŰ

JAj
HÉJA-NÁSZ A MICSODÁN

-n-a
A BUKÁS ANATÓMIÁJA

H. L.
TÖRVÉNYTELEN?

odze -
UTCAI JELENET

pá- ti-
KÉPVISELŐI MATEK

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.06.24.

F E U I L L E T O N

Zeke Gyula
Elviselhetetlen lelkiismeret-furdalás
A gyulai zsidóság emlékkönyvéről

I N T E R J Ú

Fóti Tamás
Az orosz agressziót nemzeti bűnbánat követi majd
Beszélgetés Szergej Gurjevvel, a párizsi Sciences Po közgazdászprofesszorával

K R I T I K A

Siba Antal
A kiblőrözés joga

(A kitakarás joga a nyilvánosságban)

Nem a személyhez fűződő jogok erősítésével van a gond, mert azt csak üdvözölni lehet, hanem azzal a homállyal, ami ennek jogszabálynak a végrehajthatóságát illeti majd. Ha valaki ellátogat a kormányfő valamelyik rendezvényére, aligha lesz kifogása egy fényképen mutatkozni a két közjogi méltóság valamelyikével. Az már kérdésesebb, nem az történik-e majd, hogy bemondásra lehet kiblőrözni embereket fotókról.Tovább

Károlyi Csaba
A boldogtalanságról

Tóth Krisztina: A majom szeme. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 342 oldal, 4499 Ft

És igen, igazából itt mindenki elég boldogtalan.

Mindez erősen összefügg a megmutatott negatív utópiával, annak az elképzelt társadalomnak a képével, amelyben nem maradt sok jó. Mint minden disztópia, ez is azért íródott ilyenre, mert aki létrehozta, nyilván azt szeretné, hogy a valóságban mindez ne történjen meg. Másrészt lépésről lépésre nyomon követhetjük, hogyan fajulnak el a dolgok, hogyan válik egy tulajdonképpen még elfogadható helyzet egyszer csak elfogadhatatlanná. Szinte nem tudjuk megmondani, hogyan, mikor… Melyik az a pont, amelytől kezdve a gonoszság már visszafordíthatatlan. Hisz az előbb még abban éltünk, hogy egyelőre nem is olyan vészes a dolog.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Smid Róbert
Ex libris

Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása
Lőrincz Csongor: Hallgatag hangolások
Bruno Latour: Hibrid gondolkodás
Martha C. Nussbaum: Költői igazságszolgáltatás

yürky Katalin
Tragikus felnövéstörténet

Peter Balko: Akkor, Lošoncon. Fordította Mészáros Tünde. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 208 oldal, 3990 Ft

„– Ez nem novella!” (22.) „Az van, hogy minden novellában kell lennie nőnek, mert ha nincs, az nem novella” (25.) – olvashatjuk a szlovák szerző, Peter Balko kisregényében, amely egy igaz barátság, egy plátói szerelem, az íróvá válás, és mindezek eredményeképp egy sorsfordító, felnőtté tevő tragédia bekövetkeztének története.Tovább

Csáki Márton
Képolvasás

Giorgio Agamben: Studiolo. Fordította Darida Veronika. Kijárat Kiadó, Budapest, 2022, 112 oldal (25 színes képmelléklettel), 3900 Ft

Hogy miben is áll az „agambeni gépezet” sajátos működése, az az írásai közül egyébként nem különösebben kiemelkedő Studiolo apró műelemzéseiből is érzékelhető, mivel e gyűjtemény többet árul el az agambeni észjárásól, mint arról a huszonegy alkotásról, melyeket azon a fontos tényen kívül, hogy mindegyikük az európai civilizáció talaján sarjadt, egy dolog köt össze és avat valamiképpen jelentőssé: a szerző tekintete. Minden irónia nélkül mondhatjuk ugyanis, hogy Agamben alighanem bármiben – szövegekben, festményekben, rítusokban, gesztusokban stb. – képes érzékelni az általa kutatott esztétikai, etikai vagy antropológiai távlatokat.Tovább

Bödecs László
A bullshit évadai

Nyerges András: Mimikrik évada, avagy katyvasz minden mennyiségben. Kronosz Kiadó, Pécs, 2021, 508 oldal, 3500 Ft

Komolyan kell vennünk a kötet alcímét: „avagy katyvasz minden mennyiségeben”. A kicsit avítt katyvasz szóra a kortárs médiaelmélet több kifejezést ismer: a bullshit, a hoax szavakkal talán divatosabban hangzana ez a könyvcím is, de Nyerges láthatóan szereti ezeket a kedvesen esetlen régiességeket. Iróniával átitatott realista stílusú ki- és betekintései jobbára szabadon hagyják működni a sajtóanyagot, nem keres erős ráfogásokat. Zoltán Gábor hasonló Szép versekje tematikus egységet vizsgál, Nyerges anyaga a piaci kínoktól a társkeresőkön át a rendszerellenségek üldözéséig terjed. A talált anyag olvasmánnyá dolgozottsága főkképpen a létrehozott prózaritmuson érződik – vaskosabb flekkeket egy-egy rövidhír követ.Tovább

„Csepp a történelem tengerében. De micsoda csepp!” – Válogatás Nádas Péter Világló részletek című regénye első kötetének svéd nyelvű kritikai fogadtatásából

Illuminerade detaljer 1. Fordította Daniel Gustafsson. Albert Bonniers Förlag, Stockholm, 2022, 571 oldal, 239 korona

A magyar Nádas Péternek már régóta biztos helye van a modern regény kánonában, amelyben olyan elődök nyomdokaiban jár, mint Marcel Proust, Robert Musil és Thomas Mann. Egyike azon íróknak, akiknek neve újra és újra megjelenik a Nobel-díjra esélyes írók listáján, de közülük is ő az egyik legesélyesebb jelölt. (...) Nádas több tekintetben is a nagy formátumok írója; terjedelmes művein sokszor évtizedeken át dolgozik. (...) Nemrég jelent meg kétkötetes memoárja, a Világló részletek első kötete Svédországban, Daniel Gustafsson fordításában. Hagyományos önéletrajznak semmiképp sem nevezhető. Nincsenek benne fejezetek, nem követi semmiféle kronológia vezérfonalát, nem egyetlen történetet beszél el, hanem párhuzamos történetek sokaságát egy korszakról, egy családról. Gyermekkori énjét úgy használja, mint egy nagyítót, asszociációs emlékfolyamának hol egyik, hol másik részletét nagyítja fel vele.

(Nádas Péter: „A harcnak a művészet és irodalom szabadságáért soha nincs vége”. Per Svensson interjúja, Dagens Nyheter, 2022. április 1.)Tovább

Sinkó István
Hol a festészet mostanában?

(A XIX. Szegedi Táblakép Biennálé)

A rendezés a kiállítási anyag mozgalmasságát a méretkülönbségekből adódó rendezési problémákat áthidalva érdekes tárlatot nyújt át (Nátyi Róbert a kiállítás kurátor-rendezője). Ugyanakkor, visszatérve a címben feltett kérdésre, miszerint hol a festészet mostanában, azt a választ adnám, hogy talán még ott maradt a fiatal, itt nem szereplő alkotók műtermében. Azokéban a fiatalokéban, akik szinte demonstratíve ignorálják a nagy, országos tárlatokat.Tovább

Takáts Fábián
A hétköznapi életérzés festője
Czene Béla munkásságának nyomában

A valóság szerelmese – Czene Béla festészete című kiállítás július 6-ig látható a Kie­selbach Galériában.)

Nem mindennapi kiállításra invitálja látogatóit a Kieselbach Galéria, ahol ezúttal Czene Béla XX. századon átívelő életművét, pályája állomásait és az azokhoz tartozó alkotásokat mutatják be. A tárlat érdekessége, hogy azon az alkotó eddig nem látott művei is szerepelnek. A monumentális méretű, hat termen át kiállított, színekben tobzódó képek együttese a festő elmúlt évtizedekben újra előtérbe került munkásságát egészen más megvilágításba helyezheti.Tovább

Stőhr Lóránt
Televény

(Fazakas Péter: A játszma)

A játszmának – szemben A vizsgával – van egyetlen pozitív hőse, aki kívül áll már a politikai rendőrség gyomorforgató közegén, ő Kulka János figurája. A pillanatnyi embersége miatt nyugdíjazott belügyi tiszt túlkerült politikán, túllépett az egész emberi vircsafton, azzal, hogy kiiktatták őt, megölték feleségét, megadták neki a belső emigráció szabadságát. Kulka hallgatag, a szavakkal fájdalmasan küszködő megrendítő jelenléte a saját halálát túlélő ember élettapasztalatával kínál jóval többet egy kémthriller olcsó bonyodalmainál.Tovább

Ruff Borbála
Se té, se tova

(A legszebb magyar népmesék. Előadja Lengyel Tamás. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2022)

Fehérlófia, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj, Árgyélus, Ilona – követik egymást a magyar népmesevilág legismertebb alakjai, hogy mint kiindulási pont az újabb generációk közös tudásába beírják magukat mondjuk Bartos Erika Bogyó és Babócája vagy Dániel András kufliai mellé.Tovább

Herczog Noémi
Alkalmi vétel

(Kárpáti Péter: Moszkva–Peking Transzszimfónia, r.: Novák Eszter, Katona József Színház; 451 Fahrenheit, r: Nagy Péter István, Radnóti Színház)

A poétikus című Moszkva–Peking Transzszimfónián még inkább érződik Bodó Viktor kézjegye, de az előadás csillagzata több okból is szerencsétlen. A sok éven át álló forgószínpadot mintha a COVID alatt javították volna meg a Katonában: Tarnóczi Jakab elindította a gyönyörű Melancholy Roomsban, és ez most nem kedvez Novák Eszternek, mert a forgószínpaddal imitált vonat óhatatlanul utánlövésnek hat. Ráadásul az előadás Oroszországban játszódik, valamikor ma, de mivel pár éve írták, témája még nem a háború...Tovább

Fáy Miklós
Véres torkúak

(Wagner: Az istenek alkonya – Müpa, június 19.)

Nekem sajnos nem tetszik. Nem is ez a baj, hanem a tovább élést nem látom. Az idők során egyszer megújították már a rendezést, de mintha az is kasztráció jelleggel történt volna, az itt és mostból lett valami általános háttér, hegyek, völgyek, városok, eső. Mintha a megújítás arra akarná rávenni a nézőt, hogy ne is nézzen, inkább hallgasson, ne világválságra érkezzen, hanem operába.

Akkor miért nem operát kapunk?Tovább

Fuchs Lívia
Variációk boldogtalanságra

(Gergely Attila – Kertész Endre – Pataky Klári: Kivonatok, Pataky Klári Társulat)

Pataky koreográfiája úgy új, hogy valójában átiratok sora, mert az alkotó régebbi művei részleteit dolgozta át és illesztette egymás mellé. Az eredeti közegükből kiemelt jeleneteknek megmaradt az önállóságuk, tematikájukban mégis szorosan összekapcsolódnak. A darab ugyanis három duettből áll, s miután mindhármat egy nő és egy férfi adja elő, elkerülhetetlenül párkapcsolatok variációiként értelmezhetők.Tovább

I R O D A L O M

Szív Ernő
A bonviván

Az énekest Balavány Egonnak hívták, és az egyik legnépszerűbb színpadi dalia volt a romlással dacoló városban. Szép férfi volt, ha az utcakövön kopogtak megfontolt, művészi léptei, köszöntek, kalapot emeltek. A nők csak ennyit mondtak, az Egon. Férfiköpés csattant utána, ez is fontos. Az uralkodó nép tagjai is süvegelték, mert nagy művész volt. És tényleg az volt.

Egon többször nősült, mert a színpadi embereknél a szerelem, a szenvedély és a hűség mást jelent, mint a pórnépnél. Nem tudok lelépni a színpadról, érted, fiam? Egyszer fölléptem rá, azóta ott állok. De ez nem Shakespeare. Ez nem bon mot! Ez a valóság. De négyszer nem akarok válni, elhiheted.

Erős, tiszta hangja volt, végigfutott az ember hátán a hideg, ha rákezdte, még a legundokabb kritikusok sem lövöldöztek rá mérgezett nyilakat, sztár volt. Az nem könnyű dolog.Tovább

Mái Attila
Apám

A környék, ahol felnőttem, alig változott. Egy dohos kávézó galériáján gubbasztok, kávészemekkel kitömött, kövér posztózsákok fedezékében. Ide jöttem, hogy levelet fogalmazzak apámnak. Igaza volt, tényleg könnyebb az életem nélküle, bár tévedett, mert borzalmasan hiányzik. Régen itt kocsma volt, a törzshelye. Ráláttam az ablakunkból, onnan figyeltem, mikor lép ki az ajtón és indul végre haza. Amíg vártam rá, sokáig figyeltem az utcát. Néztem az öreg német juhászt, mindig ott ült a húgyfoltos járdán, szájkosárban, a pinceablak rácsához kötve. Tekintetét le nem vette a krimó bejáratáról, türelmesen várt a matrózpólós fazonra. Néztem a járdán részegen fekvő pofaszakállas vasutast, ordítva rugdosta egyenruhás kollégája, akivel korábban egymásnak adogatták a hosszú nyakú borosüveget a sarkon. Néztem a bolond Csillát, sakálszerű járásával sietett szorosan a házfalak mellett, közben hangosan beszélt magában.Tovább

Papp András
A köztünk élő fogalmak ciklusból
Mese a Reményről, aki utoljára hal meg, mert ő a gyilkos

Egyszer, még a régi időkben, mikor az elvtársak voltak az urak, és nem fordítva, a Remény veszélyes helyzetbe került, mondhatni, egérfogóba: elkapták. Az állambiztonság szerette volna beszervezni. Amikor azonban látták, hogy a Remény hajthatatlan, csökönyös és fafejű, gúnyosan föltették neki a kérdést: „Mégis, miben bízik?” „Magamban” – hangzott a rövid válasz. Megúszta. A Remény, az az igazság, mindig is magányos volt. Pontosan fogalmazva: egy és oszthatatlan­; vagyis reménye sem lehetett arra, hogy olyan királykisasszonyt talál magának, aki neki mindenben megfelelő és tökéletes reményeket szülhetne. És bár sokaknak nyújtott vigaszt névtelenül, éppen ugyanannyit cserben is hagyott. Igazából totálisan kiszámíthatatlan volt, hogy mikor és kinek, miért és mennyire.

És mindezek közben a reményvesztettek, túl minden kétségbeesésen, ugyanúgy magukra maradtak, mint a reménykedők, akik még nem estek ugyan teljesen kétségbe, mivel próbáltak másokban is bízni.

A Remény mindennapjai, mint oly sok emberé, aki végzi a dolgát, meglehetősen unalmasan teltek; mindig ugyanaz: csapás csapás hátán. De ma este, úgy érezte, történt valami.Tovább

Horváth Dániel
Gongbao

Akkor én már jó ideje sehol sem voltam.

Akkor én már kint voltam. Vagy inkább: bent. Parkolóhelyet kerestem a belvárosban, dudáltak rám, anyáztak is, amitől én még bénábban bajlódtam a tolatással. Mentem pékségbe, munkába, csekkel a postára és a bankba, mindkettőt kiválthattam volna online ügyintézéssel, de valahogy szerettem sorban állni, ezekben a rövid sorokban, ilyen félórásakban, nem egész naposokban.

Már alig kellett visszajárnom, be, a falak közé, a fertőtlenítő- és leégettkávé-szagú folyosóra, ahol mindig ég a villany, és ablak egy sincsen. Akkor egyszer úgy mentem, hogy nem kellett, hanem én döntöttem, hogy megyek. Összegyűjtöttünk a srácokkal pénzt, amiből képkereteket vásároltunk, mert fejünkbe vettük egy barátommal, hogy képeket viszünk be, hogy ezeket a fehér falakat feldíszítsük, szereztünk lejárt naptárakat, csupa szép festménnyel. A srácok apróban hozták a pénzt, én mondtam, hogy ha mindenki hoz kétszázat, abból összejön pár ezer, ami elég lesz erre, ők meg szó szerint vették, ötvenesekből, százasokból dobták össze, nejlonzacskóban adták oda, abból nyúltam le a parkolódíjat is, de ennyi azért belefér.Tovább

Tóth Vivien
Elefántsimogató

Valaki kopog az ajtón, idegen, beszél, nem értem, nem otthon vagyok. Mindjárt megyek, felelem magyarul, és most ő is ugyanazt gondolja, amit én az előbb. Lassan átmosom a lábamat, karomat, az arcomat szappannal, belemegy a szemembe, kimosom, de még jobban csíp. Egy kutatás szerint az emberek többsége nem mossa meg a lábát fürdésnél. Nem áll kézre, vagyis lábra a kéz. Újabb dörömbölés, nem tudok jobban sietni. Felsérti a körmöm alatt a flakon nyitója, most az egész utazásom el van rontva.

Sötét van a parton, csak a vizet hallom, ahogy verdesi a sziklákat. Nem tudom, hogy óceán vagy tenger, ezért írok vizet. Ha anyámmal telefonálok, mondom neki, hogy igen, sós a levegő, a tengertől, vagy mi van itt, óceántól. Anyám nem mondja meg, hogy mi van itt, mert ő sem tudja. Lefekszem a kövek közé. Beverem a fejem, erről eszembe jut, amikor az unokaöcsémet pelenkáztam, és nem fogtam már a fejét, hagytam, hogy a parkettába csapódjon, anyám nézett rám, hogy ezt most komolyan gondoltam, vagy nem kéne szólnia, mert ennyire buta vagyok, hogy ezt sem tudom. Szólt, de akkor is szólt volna, ha buta lennék. A víz felcsap a talpamig, rajtam van a cipő, de érzem a lökést.Tovább

Istók Anna
pareto-elv

Istók Anna
remeterákok

Ladányi István
Verstanulmány apám síremlékéhez

Ladányi István
Futkosás az árokszéli napon. Téma

Ladányi István
Tisza, Petőfi, jelen

ITT OLVASHATÓ