2026. november 22., vasárnap

BRUTTÓ 200 EZER FORINTOS KÜLÖNBSÉGEK A FIZETÉSEKBEN, ÖSSZEOMLÁS KÖZELI HELYZETET HOZNA, HA ENNYI ÁPOLÓ HAGYNÁ OTT A BALESETI KÖZPONTOT

TELEX
Szerző: NÁDOR ANDRÁS, NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.11.22.


Kiderült, hogy más intézményekben jobban keresnek az azonos pozícióban dolgozók, ezért a legsúlyosabb állapotú sérülteket ellátó Fiumei úti baleseti központ 13 intenzíves ápolója hétfőn benyújtotta felmondását. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetre a kormány szakdolgozói bérrendezési tervének részletezésével, a korábbi rendszer kritizálásával reagált. Csakhogy szakértők szerint az új, országos, központosított bértábla sem nyújt megoldást a szakdolgozók közötti bérfeszültségekre.

„Összeomlás közeli helyzetet eredményezne”, ha valóban távoznának az Fiumei úti Baleseti Központból azok az ápolók akik a héten beadták a felmondásukat – mondta a Telexnek Sebestyén Gábor, a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara aneszteziológiai és intenzív ápolási tagozatának vezetője. „Nem látjuk a kiutat. El kell mondani, hogy az a bértábla, amit kidolgoztak, két dolgot nem támogat: a szakmai képességeket és a gyakorlottabb, régebb óta a rendszerben dolgozó ápolókat.”

Pedig rendkívül összetett, nehéz feladat az olyan súlyos sérültek ellátása, akik a mostani hivatalos nevén a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központba (korábban Országos Baleseti Intézetbe) kerülnek. Sebestyén Gábor szerint azok között az ápolók között, akik most fel akarnak mondani, több képzett és tapasztalt szakember is van. A tagozatvezető azt mondta: beszélt a baleseti központ több dolgozójával, akik szerint még a belengetett felmondások előtti 28 ápoló sem fedi le a teljes létszámigényt, és „az osztály működése szempontjából 35-38 ápoló lenne az ideális”.

Hétfőn 13 intenzíves ápoló adta be a felmondását a Fiumei úti baleseti központban. A helyzet azért is súlyos, mert egyébként is ápolóhiány van, ráadásul intenzíves ápolót még nehezebb találni – főleg egyszerre tizenhármat. Speciális tudás, gyakorlat, nagy felelősség és folyamatos készenlét szükséges a munkájukhoz. Ráadásul, ha egyszerre ennyi ember távozik egy kórházból, nem csak kevesebb lesz a munkaerő, hanem az összeszokott csapat is felbomlik, ezt pedig végképp nem lehet gyorsan pótolni.

A felmondások után elindult egy pletyka, miszerint a felmondott ápolókat nem vehetik át más kórházba, ezzel is ösztönözve őket a maradásra. Egy egészségügyi dolgozókról szóló Facebook-csoportban jelent meg a poszt, ami szerint – állítólag – kiadták az említett utasítást több fővárosi klinikai intenzív osztályon. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter erre úgy reagált: „A tények kedvéért. A hír nem igaz. Nem korlátozzuk az egészségügyi szakdolgozók munkahelyváltását. Véletlenül sem.”

A miniszter úgy fogalmazott, hogy nem alkalmaznak „pintéri módszereket”, megfigyelést vagy megfélemlítést az egészségügyben, nem nyúlnak a dolgozók után, és nem tartják őket egzisztenciális félelemben. Szerinte mindez az előző kormányra volt jellemző.

A belengetett távozások mögötti bérfeszültségek egyik fő oka az, hogy hatalmas eltérés van az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) alá tartozó állami egészségügyi intézetek, valamint az egyházi, az önkormányzati és az egyetemi kekvák által fenntartott kórházak finanszírozása között – mondta a Telexnek Lantos Gabriella egészségügyi menedzser. „A legrosszabbul az állami intézmények finanszírozása áll, hiszen ezekbe az állam nem tesz bele semmi extrát, míg például az egyházak és az önkormányzatok igen. Feltehetően a nővérek egyházi intézményekhez fognak menni, ahol az egyházak plusz finanszírozást tudnak adni” – mondta a szakember.

Lantos Gabriella szerint az állam egyszerűen nem költ annyit a saját tulajdonában álló intézményekre, mint a többi fenntartó, ezért „az állami intézményekben a legrosszabb a bér- és HR-helyzet”. „Az egy kifejezetten rossz struktúra, hogy az állam a szolgáltató. Az államnak nem szolgáltatnia kell, hanem szabályoznia és ellenőriznie. Szolgáltasson mindenki más.”..

„ITT HÚZÓDIK AZ ORVOSOK FRONTVONALA” – JELENTÉS UKRAJNA LEGNAGYOBB KATONAI KÓRHÁZÁBÓL

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.11.20.


A Mecsnikov. Ukrajna legnagyobb katonai kórháza; csak 2022 februárja óta majd’ 60 ezer háborús sérültet – civil és katonát – láttak el benne. A Válasz Online munkatársa különleges engedéllyel meglátogathatta a dnyiprói intézményt, hogy megtapasztalja az egészségügyi stáb megfeszített munkáját. Ellátogatott a harkivi frontra is, egy föld alatti orvosi stabilizációs pontra – épp egy olyanra, amely az első állomást jelenti azoknak a sebesülteknek, akik a Mecsnikovba kerülnek. Riport, felkavaró képekkel.


Van valami skizofrén a harkivi elkerülőben. Belül majd’ öt év nagyléptékű háború után is pulzál Ukrajna második legnagyobb városa. Pulzál annak ellenére, hogy siklóbombákat dobnak rá az oroszok, a Sahed drónok zümmögése pedig nagyjából annyi járókelőben kelt pánikot, mint a trolibuszok jellegzetes gyorsuló hangja. A Nyikolszkij plázába járni, ha épp a piros légiriadó miatt nem parancsolják utcára az embereket, továbbra is eseményszámba megy, a Sevcsenko kerti delfinárium üzemel, színház is van – a pincében. A körgyűrűn kívül viszont, főleg északra, lassan élhetetlen minden. A főutak drónháló alatt, a megye északi részébe ékelődött orosz ellenőrzésű terület nagyjából 25 kilométerre. Jártunk már erre pár hónapja; éjjeli szárazföldi drónos feladat-végrehajtást néztünk meg, és egy föld alatti orvosi stabilizációs pontot. Ide térünk most vissza, katona-egészségügyi riportutunk második felvonásaként; vendéglátóink ugyanazok, akik júliusban: Ukrajna Nemzeti Gárdájának 13. dandárja, a Hartyija. Legutóbb pár óra adatott a stabpunkton, most egy teljes napra leköltöztünk.
⁕
Pehasz. Vagyis Pegazus. Így nevezik ezt a helyet. Ebben az irányban ez az utolsó stabilizációs pont, de ezt is már kétszer érte Sahed-dróntámadás. Szürkületben érkezünk Harkivból. Az utolsó pár kilométeren padlógázzal. Kiugrunk a mentők járművéből, aztán le a föld alá. Nem változott semmi: fent a könnyebb (zöld színkóddal jelölt) sérültek ápolóhelye, lent a sárgáké, pirosaké. Ott vannak a műtők is. Meg a konyha és a háló. Lemálházzuk magunkat az egyik emeletes ágy felső szintjére. Papucsot is kapunk. Informális visszacsatolás arról, hogy tudomásul vették ittlétünket. Amelynek okát mindannyian tudják: arra várunk, hogy feladatuk legyen. Vagyis sérült érkezzen. Lelkiismeretileg ingoványos talaj...

DRAGOMÁN GYÖRGY: AZ IGAZÁN DURVA DIKTATÚRÁBAN A DIKTÁTOR APAFIGURAKÉNT JELENIK MEG

BUKSÓ / TELEX
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2026.11.17.



„A felelősség nagyon fontos, mert a hatalmi viszonyokban az tud egyedül megoldást jelenteni. A felelős hatalomról próbálok írni, ha már muszáj a hatalomról írni” - mondta Dragomán György a Buksó legújabb adásában. Az író szerint a felelőtlen hatalomról könnyebb írni, mert azzal sokkal több tapasztalatunk van, hiszen a hatalom alapvetően felelőtlen, ez a természete. Hinni persze jó lenne abban, hogy létezik mégiscsak felelős hatalom is. A téma forrását Dragomán a legsötétebben optimista novellájának nevezte, ez az éppen megjelenő Igazat kérdezni című kötetének záró darabja.

Gondolatébresztő és nem véletlen, hogy Tompa Andrea és Bartis Attila után Dragomán György is mesélt a diktatúra természetéről Nyáry Krisztiánnak. Mindhárman ismerik az elnyomó hatalom működését, hiszen mindannyian a Ceaușescu-rendszerben nőttek fel Erdélyben.

00:00 Kezdés 
01:07 Dragomán György új novelláskötete 
02:12 A regény először mindig novella 
13:17 A legkisebb regény, amit lehet írni 
17:13 A novella, mint laboratórium 
22:00 Hazugságok és az irodalom 
30:04 A legjátékosabb Dragomán-kötet 
32:14 Az apa és a hatalom 
38:40 A hiábavaló munka 

KERT ATTILA LETT A KÖZMÉDIA ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA

NÉPSZABADSÁG
Szerző: Á.Z., B.Z.
2026.11.21.


Kert Attila lett Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója – jelentette be egy szombati esti sajtótájékoztatón a Független Közmédia Testület elnöke, Bayer Judit.


A döntést a jelöltek második meghallgatása után hozták meg. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a testület hat tagja támogatta a megválasztását, egy tag pedig ellene szavazott. A tanács elnöke azzal indokolta a választást, hogy a testület többségének megítélése szerint Kert Attila vezetői elképzelései megalapozottabbak, médiaszervezeti vezetői tapasztalata szélesebb körű, gazdálkodási tervei pedig nagyobb biztonságot jelentenek a közmédia jövőbeli működése szempontjából.

Bayer Judit hangsúlyozta, hogy mindkét jelölt megfelelő vezetői képességekről tett tanúbizonyságot, és mindketten érdemi válaszokat adtak a második meghallgatáson feltett kérdésekre. A pályázók korábbi értékelése között mindössze fél százalék volt a különbség. A testület ezért fontosnak tartotta, hogy megindokolja a végleges döntését. Az elnök a közmédia átalakításának eddigi eredményeiről is beszélt. Értékelése szerint a július 7. óta működő átmeneti vezetés és az intézmény munkatársai jelentős munkát végeztek a közszolgálati működés megújítása érdekében. A folyamat részeként megkezdődött a szervezet átvilágítása és a párhuzamos feladatok megszüntetése. Bayer Judit szerint a hírszolgáltatás színvonala is javult, miközben a televíziós és rádiós adások folyamatosan működtek. A tanács elnöke úgy értékelte, hogy a vezérigazgató kiválasztásának eljárása átláthatósága és függetlensége miatt európai szinten is figyelmet kaphat. A közmédia korábbi működését propagandacélúnak nevezte, és az átmeneti vezetés érdemének tartotta a független közszolgálati hírszolgáltatás alapjainak megteremtését.

Kert Attila megbízatásának pontos kezdete egyelőre nem ismert. A testület a következő napokban ad tájékoztatást a további lépésekről. A tervek szerint hétfőn, fél kettőkor tartanak egy újabb sajtótájékoztatót, amelyen az új vezérigazgató is részt vehet, amennyiben sikerül vele egyeztetni az időpontot.

Kert Attila 1992-1997 között a Magyar Rádió munkatársa volt, ezután 5 évig a TV2 Tények szerkesztője, majd főszerkesztője, de megfordult az ATV-nél is. 2006–2009 között volt az MTV hírigazgatója, ahonnan a Fidesz kormányra kerülésekor küldték el. 2013 óta a magyar Euronewst vezeti. Két nappal ezelőtti meghallgatásán azt mondta, hogy sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint ma, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok vezérelte közösségi média és a dezinformáció korában. Olyan intézmény képét vázolta fel, amelyik minőségi, független tartalomszolgáltatásával meg tud felelni a kor követelményeinek, kiszolgálva azokat is, akik nem szerepelnek a kereskedelmi média célcsoportjában. Multiplatform-szemléletet ígért, amely az egyes platformok sajátosságaihoz igazodva többféle hosszban és feldolgozásmódban állítaná elő tartalmait...

UTOLSÓ NAGY PÉNZSZÓRÁS A PROPAGANDÁNAK: FELDOLGOZTUK A NEMZETI PETÍCIÓ MÉDIAKÖLTÉSEIT

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ZSILÁK SZLVIA
2026.11.17.


A Válasz Online által feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá, hogy pontosan mennyi közpénzt szórtak szét a NER utolsó nagy kommunikációs offenzívájában. A Nemzeti Petíció nevű Tisza-ellenes kampányban nettó 12,8 milliárd forintos médiakeretet osztottak szét, közvetlenül a 2026-os választás előtti hetekben. Az adatok alapján a pénz jelentős része néhány jól ismert, Fidesz-közeli médiacsoportnál és reklámértékesítő hálózatnál koncentrálódott.


A 2026 elején elindított Nemzeti Petíció volt a legdrágább nemzeti konzultáció az összes közül. Az általunk feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá az, hogy pontosan kikhez került ez a pénz és hogy milyen kedvezményekkel vásároltak reklámfelületeket. Egy kis ízelítőként: a dokumentumok szerint egy nyolcnapos kampány az Origón nettó 157 millió forintba került, egy egyhetes megjelenés a Mandineren 44 millió forintot ért, miközben a közmédiánál és a TV2-nél 85-95 százalékos kedvezmények is szerepeltek a médiatervekben.

A kampány 2026. február elsejétől egészen április 11-ig futott, az országgyűlési választást április 12-én tartották. Hivatalosan Nemzeti Petíciónak nevezték, de a hirdetések tartalma és időzítése miatt nyugodtan tekinthetjük a választási kampány részének.

Több mint fél év elteltével érdemes kicsit felidézni a kampány hangulatát: Orbán Viktor videót forgatott arról, hogy a Tisza Párt Brüsszel utasítására pénzt adna az ukrajnai háború folytatására, míg más kormánypárti politikusok arról beszéltek, hogy a Tisza kész lenne Magyarországot belesodorni a háborúba. A Nemzeti Petíció kommunikációja hónapokon át ezekre az üzenetekre épült. A kérdés az, hogy kik profitáltak ebből a közpénzből finanszírozott kampányból. Erre adnak választ az általunk kikért és az alábbiakban részletesen bemutatott megvalósult médiatervek...

A FIDESZ SZÁMÁRA GYILKOS, MAGYARÉK PROBLÉMÁIT ELFEDI

ÖTPONTBAN
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.11.22.



„Orbán Viktor még sosem volt ennyire reménytelen helyzetben a politikai pályafutása során, mint amiben most van” – mondja Dull Szabolcs, aki ezúttal is átült a másik székbe, és olyan kérdésekre válaszolt: tényleg vége-e a Fidesznek az elásott milliárdok után, hová tűnt a párt legendás kommunikációs gépezete, miért csúszik a Tisza-kormány az alkotmányozással és a büntetőeljárások gyorsításával, meghozta-e a várt katarzist az ügynökakták nyilvánossága, és meddig lehet Magyar Péter egyszerre miniszterelnök és influenszer.

00:00 Bevezető 
02:20 Vége a Fidesznek? 
05:41 A „makulátlan” miniszter 
11:02 Hol van a Fidesz legendás kommunikációs gépezete? 
18:57 Magyar Péternek mikor jobb? 
21:49 A Tisza hiányosságai 
28:56 Új pártok: Hadházy és Fekete-Győr lépéskényszerben? 
30:12 Csúszik az alkotmányozás 
36:54 Meddig türelmesek a Tisza-szigetek? 
41:19 Büntetőeljárások gyorsítása: reális volt a határidő? 
45:34 Ügynökakták: szimbolikus ígéret vagy politikai fegyver? 
52:00 Politikai vagy szakmai döntések? 
58:48 Influenszer miniszterelnök 
1:05:48 A nőjogi csomag időzítése 
1:10:33 Zárás

ORBÁN ELVESZTETTE A KONTROLLT, A FIDESZ PEDIG A POLITIKAI IDENTITÁSÁT

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2026.11.21.



A Seszták Miklóshoz köthető, elásott hatmilliárd forint csak egy látványos epizódja lehet annak, ahogyan a NER gazdasági és politikai rendszere szétesik. De vajon milyen gyorsan fordulnak át a korábbi lojalitások, és ki próbálja most menteni a menthetőt?

A Hetes Stúdióban Hardy Mihály és vendégei arról beszélgetnek, miért veszítette el a Fidesz a politikai kontrollt, milyen sors várhat a NER gazdasági szereplőire, és hogyan lehet lebontani az elmúlt 16 év örökségét. Szóba kerülnek a több ezermilliárdos autópálya-koncessziók, a Tisza gazdaságpolitikai lehetőségei, a politikai verseny jövője, valamint Trump, Putyin és Hszi Csin-ping találkozója is.

00:00 Bevezetés – Seszták Miklós és az elásott hatmilliárd 
06:17 Mi történik egy maffiaállam összeomlásakor? 
08:14 A Fidesz válsága és Orbán Viktor háttérbe húzódása 
21:53 Az elásott pénz és a NER gazdasági botrányai 
27:58 A NER gazdasági öröksége és a Tisza feladatai 
38:21 Európai irányváltás és az állami központosítás lebontása 
41:07 Politikai verseny és az ellenzék jövője 
46:30 Mi hiányzik a magyar baloldalból? 
48:39 Trump, Putyin és Hszi Csin-ping találkozója

2026. november 21., szombat

AZ MRTV VEZÉRIGAZGATÓSÁGÁRA LEGESÉLYESEBB KÉT JELÖLT MEGHALLGATÁSA A FÜGGETLEN KÖZMÉDIA TESTÜLETBEN

KÖZMÉDIA
Szerző: KÖZMÉDIA
2026.11.21.



Szoros a verseny a Közmédia vezérigazgatói posztjáért, a Független Közmédia Testület szombaton újra meghallgatja a két legtöbb pontot szerzett pályázót.

NYOMÁS AZ ELTE-N, GYANÚS MILLIÁRDOK AZ MKB-NÁL | RENDSZERHIBA

RENDSZERHIBA / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.11.21.



A Rendszerhiba 2026. november 21-i adásában Rózsa Péter vendégei Darázs Lénárd, az ELTE rektora és Wirth Zsuzsanna a Direkt36 újságírója voltak.

Miért nem csatlakozott az ELTE az alapítványi egyetemek rendszeréhez, és milyen politikai, pénzügyi nyomás érte emiatt az intézményt? Darázs Lénárd szerint a modellváltás mögött idővel egyre erősebben megjelent a politikai kontroll szándéka, miközben a KEKVA-rendszer a magyar felsőoktatást nemzetközi szinten is nehéz helyzetbe hozta.

Szóba kerül az Erasmus- és Horizon-programokból való kizárás, az egyetemi autonómia, a tudomány szabadsága és az is, milyen következményekkel járhat, ha az egyetemek megfelelő állami finanszírozás nélkül politikai vagy gazdasági függésbe kerülnek. Darázs Lénárd arról is beszél, miért tartja kulcsfontosságúnak a magyar tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének és önállóságának megőrzését.

A műsor második felében Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 újságírója egy nagyszabású nemzetközi oknyomozás magyar szálát mutatja be. Több mint 15 millió, a Deutsche Bank belső rendszeréből származó dokumentum feldolgozásában több mint kétszáz újságíró vett részt.

A kiszivárgott iratok szerint egy több országon átívelő, pénzmosásgyanús hálózat jelentős része az akkori MKB Banknál vezetett számlákon keresztül működött. A Deutsche Bank belső ellenőrei körülbelül 1,7 milliárd eurónyi gyanús tranzakciót azonosítottak, miközben kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogyan működött az MKB ellenőrzési rendszere, mit tudtak a hatóságok, és milyen felelőssége lehet az ügyben az egykori bank jogutódjának.

Két látszólag távoli történet, amelyek ugyanoda vezetnek: mi történik akkor, amikor egy intézmény működésében háttérbe szorul az átláthatóság, az önállóság és az érdemi ellenőrzés?


Előző adás:

- Egyetemi autonómia kontra állami pénzszórás – mit lehet kezdeni a Fidesz örökségével? 

VEISZER ALINDA: SOKKOLÓ VOLT SZEMBESÜLNI AZZAL, HOGY ENGEM IS MEG AKARNAK SEMMISÍTENI – KULTÚRTÁJ

NEHÉZFIÚK / MAGYAR KÖZÖNY PDCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2026.11.20.



Még mindig tart a nagy koton-gate!? Deutsch Tamás megmutatta, hogy meddig süllyedhet a Fidesz szellemi színvonala? De mi közünk van a Magyar Péter szexuális-szokásaihoz? Hadházy Ákos visszatérne, de minek? Az óellenzéknek már nincs visszaút? Miért lenne szüksége az országnak egy hatékony ellenzékre? Varga Judit is bilincset érdemelne? Orbán még fenyegetőzik, de ő sem fogja megúszni büntetlenül? Pap Balázs volt ügyész kitálalt a fideszes maradványemberekről, de miért fontos az, hogy a NER kiszolgálói bukjanak? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ! Akik pedig végre itt vannak, azok nem mások, mint a NEHÉZFIÚK! Azaz: Horn Gábor politikai elemző, Suha György diplomata, Szalma Botond logisztikai-szakember és aki kérdez: Zimon András újságíró.

00:00 – Bevezető és a Deutsch Tamás-ügy háttere 
06:00 – Közvélemény-kutatások és a politikai mérések hitelessége 
12:00 – Veszteségek a kormánypártban és Varga Judit szerepe 
18:00 – Titkosszolgálati lehallgatások és megfigyelési botrányok 
24:00 – A trafikmutyi, a koncessziók és a kiskereskedelem helyzete 
30:00 – Hadházy Ákos kezdeményezése és az új ellenzéki pártok kérdése 
36:00 – A Tisza Párt belső működése és a szakpolitikai csoportok 
42:00 – Centralizáció, frakciófegyelem és különböző irányzatok 
48:00 – Régi káderek a rendszerben és a közmédia jövője

A SZELLEMI HANYATLÁS A MÉDIÁBAN, MOST HÁTHA MEGÁLL

KOSSUTH RÁDIÓ
Szerző: BENYÓ RITA
2026.11.20.



„Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá.” Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés, visszatekintés, emlékpróba. Portré. A hosszabb és rövidebb fejezetek váltakozása mintha magának az emlékezésnek a folyamatát idézné, ezt erősíti a könyv közvetlen, eredendően ironikus stílusa is. De nem csak a könyvről beszélgetett Benyó Rita Mácsaival. Szó volt a rádióról, jövőjéről, sőt, még egy kis felolvasás is került ebbe a fél órába, a Kulcskérdésekben, a Kossuth Rádióban.


NINCS OLYAN, HOGY ELÉG AZ ESŐBŐL – KÉT KIJÓZANÍTÓ ÁBRA HAZÁNK VÍZHELYZETÉRŐL

VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.11.20.


Ha mostantól egy hónapon keresztül mindennap annyi eső esne, mint amennyit a Charles ciklon hozott, a dél-alföldi csapadékdeficit akkor lenne körülbelül nullán. Van, ahol az évek óta halmozódó hiány meghaladja az 1000 mm-t, vagyis az 1 métert. A napjainkban országszerte zajló vízvisszatartás, mederküszöb-építés tehát nem zöld szórakozás, hanem felkészülés a 2027-es aszályra. A most kicsiben, olykor ötletszerűen végzett akciókból professzionális, jogszabályokkal támogatott, táji léptékű rendszert kell létrehozni.


Egy hete a felszín alatti pénzek tartják izgalmi állapotban a magyar közvéleményt. Most beszélnünk kell egy legalább ennyire fontos témáról, a felszín alatti vizekről.

Miközben a nagyközönség – érthetően – a keresztülgyalogolható Velencei-tavon és a sekély vízből előbukkanó háborús ereklyék gyűjtőinek aranybányájává vált Dunán szörnyülködött a nyáron, az igazán veszélyes folyamatok a lábunk alatt történnek. Felszín alatti víznek nevezzük a kőzetek pórusterében, a felszín alatt – akár több kilométeres mélységben – található vizet. Ebből a forrásból származik az ivóvizünk tetemes része, és ezt nevezte a szeptemberi, tekintélyes nemzetközi víztudományos csúcstalálkozó „a jövőnk stratégiai erőforrásának”.

A felszín alatti vizeket elsősorban a lehulló csapadék beszivárgása táplálja. Ebben nem állunk jól. Idén nyáron országos átlagban 74 milliméter csapadék hullott; ez az 1991–2020-as átlagnak mindössze a 36 százaléka. Ráadásul eleve elképesztő deficittel indultunk: 2025 a negyedik legszárazabb év volt a mérések kezdete óta, és 2024 sem volt sokkal jobb.

Nem arról van tehát szó, hogy volt egy peches évünk, hanem arról, hogy a tavalyi, sőt a korábbi aszályok hatásai is velünk maradtak.

Ebbe a helyzetbe érkezett meg november 12-én a Kárpát-medence fölé a Charles névre keresztelt, szubtrópusi eredetű viharciklon. A HungaroMet mérései szerint már az első 24 órában nagy területen 30 milliméternél, északon helyenként 50 milliméternél is több csapadék hullott. Kékestetőn 59, Balassagyarmaton és a Gerecsében közel 56 millimétert mértek. Tardoson 66 milliméterrel megdőlt a november 12-re vonatkozó, 1997 óta fennálló országos napi esőrekord.

A csapadékos széria azóta is tart: a cikkünk megjelenése előtti napon (november 19-én) délutánra és estére is egy újabb ciklonból többfelé 20–25, helyenként 30–40 milliméternyi csapadék esett. Az előrejelzések szerint november 24–25-én átmenetileg szárazabb idő jöhet, de 26–27-én újabb kiadós csapadék érkezhet az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ szerint.

Tocsogunk tehát a víztől a hideg, taknyos novemberben. Sokan már egyenesen úgy érezhetik, hogy elég belőle. Sőt: szerte az országban a csatornák elgátolása, fenékküszöbök építése is fölösleges, hiszen a nagy mennyiségű és folyamatosan érkező eső bizonyára pótolta az ökológiai rendszerek vízhiányát. A természet visszatölti, ami hiányzott, és kész vagyunk.

Ha bárki így gondolkodik, nagyon gyorsan felejtse el...

L. RITÓK NÓRA: SEGÉLY, VAGY MUNKA?

A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.11.20.


A támogatások, segélyek hasznosulásának legnagyobb kihívása, hogy segítsen, de közben maradjon meg a munkára ösztönzés is. Nehéz kérdés, mert a határ mindenkinél más, és mint ahogy mindent, ezt is rengeteg tényező befolyásolja. Leginkább az a szocializáció, ami beépül, születéstől fogva, és meghatározza az emberek attitűdjét.

Ez egy összetett viszonyulásrendszer, amit persze befolyásol az életünk során sok minden, de a megalapozás a családban történik. A vágyak persze mindenhol ott vannak, a fogyasztói társadalom ezrével kínálja magát, és az üzenet is erős: ma a pénz a legfontosabb mérőeszköz, annyit érsz, amennyit birtokolsz, ha ehhez a világhoz tartozol, fel kell tudnod mutatni a jólétet, stb… és erre a közösségi média terepet is ad.

És létrejött egy torz kép, olyat mutatni, amin mindez látszik, nem baj, ha a valóság más. Senki sem akar szegénynek, csórónak látszani. Ez a látszat-világ beszippantja a gyerekeket is, felnőttként pedig pénzügyi tudatosság híján egyenesen vezet vagy az eladósodáshoz, a szürke- vagy a feketegazdaságba. Még az a legjobb eset, ha csak ismétlődik egy családi sors egy újabb generációban, és nem lép át a kriminalizáció területére.

Sokan kérdezték most tőlem, hogy a családi pótlék emelése nem jár-e együtt a magasabb jövedelem reményében történő gyerekvállalással. Azt válaszoltam, hogy szerintem nem, egyrészt, mert még emelve sincs annyi, amiből meg lehet élni, másrészt pedig azért nem, mert egyre több családban érzékeljük a tudatos gyerekvállalás felé való elmozdulást, igaz, ezért dolgozunk is, sokat.

Sokat gondolkodtam én is a feltétel nélküli alapjövedelmen, de mindig éreztem, ha a támogatott családjainkon végigfuttattam magamban, lehetőségként, hogy sokaknál nem érné el a célját. Elméletileg el tudom fogadni, maximálisan, hogyha kap valaki annyi segélyt, hogy az alapvető szükségleteit szűkösen ki tudja elégíteni, akkor megszűnik a létbizonytalanság fojtogató érzése, és ebben a stabilizálódó helyzetben átértékelődnek a célok és a lehetőségek is.

Csak az a bajom, hogy ezt elméletileg látom csak működőképesnek. Mert a rögzült túlélési stratégiák nem az önmegvalósítás, az értékteremtő munka élvezete irányába tolják őket. Ahhoz olyan kompetenciák kellenének, amelyeknek a fejlesztésére az iskola nem koncentrált, a családokban meg generációk óta nem ez alapozódott meg.

Szóval, megint azt érzem, amit más sokszor: egy középosztálybeli gondolkodást, elvárást, ami a saját, fejlettebb önfenntartási képességgel, világlátással rendelkező emberek attitűdjét tükrözi. Miközben akiktől ezt várnánk, ők nem ezekkel a viszonyulásokkal vannak jelen a történetben.

És kicsit azt is gondolom, hogy ez nem kizárólag a társadalmi leszakadásban élők sajátja. Mert igazából mindenki szereti a könnyebb végét megfogni a dolgoknak, hagyni, hogy “odaférjen más is” a munkához, és ha van lehetőség a lazításra, vagy a könnyebb pénzszerzésre, akkor inkább arra nyitnak, semmint a nagy erőfeszítést kívánó dolgok felé.

Ezt most a mesterséges intelligencia még inkább átformálja, miközben azok, akik generációs szegénységben élnek, fényévekre vannak azoktól a szakmáktól, ahol ez beépülhet.

Nekik most még elsősorban a fizikai munka marad, de ezt is el kell végezni valakinek. Legalábbis egyelőre ezt nem tudja kiváltani a mesterséges intelligencia…

Ha nem foglalkoztatnánk a társadalmi vállalkozásunkban közülük, és nem kínlódtuk volna át azokat az éveket a rendkívül alacsony munkavállalói kompetenciákkal bíró emberekkel, mire végre stabilizálódott a nálunk dolgozó csapat, akik már együttműködve könnyebben az általuk is elfogadott elvárásokhoz igazítják az új munkatársakat, biztosan másképp gondolnám.

De pontosan tudom, hogy a lehetőséggel akkor sem éltek, ha nem volt más munkalehetőség. Felmondtak, mert képtelenek voltak vállalni a folyamatos munkával járó kötelezettségeket, miközben folyamatosan kaptak pozitív megerősítéseket, segítséget is. Hiába adott biztonságos közeget, kiszámítható jövedelmet helyben ez a munkahely, amit kínáltunk, sokan nem bírtak alkalmazkodni. Utána máshol sem helyezkedtek el, hanem maradtak a közmunka és az alkalmi munkák bizonytalanságában.

Na, igen, a közmunka. Nagyon várom azt is, hogy ezt reálisan megvizsgálja az új kormányzat. Mert amit én érzékelek ebből, az sok helyen egy nagyon kevés feltételt támasztó, segélyszerű foglalkoztatás, minimális erőfeszítés, sok helyen csak az aláírás a lényeges, az adminisztráció miatt, de nincs hozzáadott érték, nincs vágy, hogy akkor már csak csináljanak valami hasznosat, megúszós az egész. És nem ösztönöz arra sem, hogy máshol helyezkedjenek el, mert az túl nagy erőfeszítést igényelne, hajnali indulással, késői hazatéréssel, mert munka helyben nincs. Vagy távmunkát vállalni, havi egyszeri hazautazással a családfenntartónak, ami viszont gyakran leamortizálja a családot.

Ezek a lépések, ha el is indulnak, mindig időszakosak maradnak, amiben nem alakulhat ki egy bizalmi viszony a munkaadóval. Mert gyakran előfordul, hogy a megbeszélt munkára egyik nap elmegy, de másnap már nem megy vissza az illető. Ez meg elindít egy ördögi kört, a napi fizetést, ami megint csak lazítja a felelősségvállalást a munkában, vagy a munkáltató, ha már ott vannak, próbálja a legtöbbet kihozni a helyzetből, és túlságosan hajtja őket, aminek a vége megint az, hogy otthagyják.

Szóval, marad a helyhez kötött pénzszerzés, az alkalmi munkavállalás. Aki pedig ebben szocializálódott generációk óta, annál a munkához való viszonyulás változásához is legalább generációs léptékű segítség és türelem kellene. De erre nem sok esély van.

A motiváció, az önmegvalósítás, az értékteremtés vágya, mindaz, ami a Maslow-féle szükséglethierarchia csúcsán van, számukra elérhetetlennek látszik. Pedig logikus lenne…

Persze látok kiutat, leginkább abban, ha be tudjuk emeltetni a felelősségvállalást, a következményeket is mérlegelő viszonyulást, a kölcsönös bizalom fontosságát. Mitől indulhat el mindez? Következetes feltételrendszer alkalmazásával, de nagyon fontos, hogy olyannal, ami számukra is világos, elfogadható, támogatható.

No és az is fontos, hogy lássák az előrelépés lehetőségét, kapjanak folyamatos visszacsatolást, pozitívan, erősítve a hitet bennük, hogy képesek rá. Persze ez magával hozza, hogy ezekre a fejlesztő foglalkoztatásokra forrás kell, és persze eredményesség-mérés is.

De mindennél jobban megfogalmazta ezt egy munkatársunk, aki már régóta dolgozik nálunk (a helyesírási hibákat nagyjából kijavítottam):

“… Nekem ez elég volt, hogy hitt maga énbennem, hogy megcsinálom, köszönöm, hogy sokban segített, kis önbizalmat adott nekem. Nagyon jó hogy megismertem magukat, mert nem hittem magamban, hogy mire vagyok képes, csak utána, hogy megcsináltam… Milyen jó érzés látni, hogy meg tudom csinálni, csak akarat kell hozzá és gondolkozás, hogy hol kezdjem el.”

SEMJÉN ZSOLT 23 ÉV UTÁN TÁVOZIK A KDNP ÉLÉRŐL – MI ELŐL MENEKÜL?

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.11.21.



Áprilisban még maradásra bírták Semjén Zsoltot a választási vereség után – miért éppen most távozik a KDNP éléről 23 év után? A Fordulópontban Kollár Dóra, Borgula András és Suha György arról vitáznak, lehet-e köze a döntés időzítésének a Seszták-ügyhöz, és mit tudna kezdeni Rétvári Bence egy olyan párttal, amelynek a súlyát eddig Orbán Viktor adta.

A FIDESZT FINANSZÍROZHATTÁK AZ ELÁSOTT MILLIÁRDOKBÓL?

KLIKKTV / HÖLGYVÁLASZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.21.



A Fidesz finanszírozására is használhatták az elásott milliárdokat – és ha ez csak a maradék, mennyi pénz tűnhetett el összesen? Kálmán Olga, Laczó Adrienn és Lévai Katalin a Hölgyválaszban a Seszták-ügy lehetséges politikai szálairól és arról beszélgetnek, kik kezdhetnek beszélni, ha már a saját szabadságuk a tét.


BÖDŐCS TIBOR: ELTŰNÜNK A PICSÁBA. BELEMOS AZ ESŐ A FÖLDBE

KARAKTER
Szerzők: BÖDEY JÁNOS, NÉMETH TAMÁS, SARKADI ZSOLT
2026.11.21.


Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottunk.


– Leszakadt?

– Valami valahol leszakadt.

– Pedig a kipufogó, az megvan!

– De hát ment minden belülre!

– Nem szakadt le, de itt… egy kicsit ez az izé… egy drót kellene, azzal megcsinálom.

Éjfél, csípős hideg, fejlámpa és két mobil világít egy zalai szőlőhegyen, a kavicsos földút közepén álló régi Škoda Felicia mellett. Az autó Domján Petié, Bödőcs Tibor zalai vízőrző barátjáé, aki felhozott bennünket a kocsmából, hogy megmutassák, hol élnek a Zalába költöző svájciak. Most ez így utólag leírva furcsának tűnhet, de akkor, a sokadik sör után teljesen logikusnak hangzott, hogy most pedig megyünk kujtorogni, és megnézzük a svájciakat.

Svájcit végül nem láttunk, de az öt utas súlya alatt leért a kis autó alja a horgosban (így nevezik a hegybe vájt utakat Zalában). Néhány koppanás után éreztük, hogy dől be a kipufogógáz az utastérbe, muszáj volt megállnunk. Balra sötét borospincék, jobbra Zalaegerszeg fényei pislákolnak, az autó úgy néz ki, mint valami repülő csészealj, ahogy a kipufogót szerelő Domján Peti fejlámpájának sugarai éles árnyékokat vetnek.

„Menjünk be ide, a Krisztiánék pincéjébe, csak van itt valami drót!” – jön a felvetés, és az öt férfi (négy részeg, egy józan) nekiindul drótot keresni.

„A Krisztián meg biztos néz bennünket Körmendről a biztonsági kamerán.” Röhögünk. Furcsa helyzet, az tény.

Húsz perc múlva ismét repesztünk hegyre fel, hegyről le. Bödőcs az anyósülésről Petivel együtt énekli a Hiperkarmát. „Szépen lassan mindenünk leépül, nemsokára elmúlik a nyár, minket egytől egyig felzabál az élet. Ezután mi vár?”

„Azért szép ez, gyerekek” – mondja valaki, és bár nem tudni, mire mondja pontosan, de mindenki bólogat, mert hát valami itt tényleg szép, bármi legyen is az...

A VOLT FŐÜGYÉSZ SZERINT ALIGHA SESZTÁK ÁRULTA EL, HOL A PÉNZ

KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.19.



Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész kétli, hogy maga Seszták Miklós súgta meg a nyomozóknak, hol keressék a közel 6,5 milliárd forintot. Németh Péternek azt is elmondja, miért jöhetett kapóra Seszták védőjének Unger Anna kamerák előtt elhangzott mondata: „Nem tudjuk, hogy ez kinek a pénze.”

SZÁZMILLIÁRDOK KERÜLHETNEK ELŐ A KORRUPCIÓS ÜGYEKBŐL | KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2026.11.20.



Hová tűntek a magyar milliárdok, hogyan működnek a nemzetközi pénzmosási hálózatok, és mennyi pénzt lehet még visszaszerezni? A Kilátó vendége Sárvári Nicholas kanadai-magyar gazdasági szakember, aki több mint harmincéves nemzetközi tapasztalata alapján beszél a korrupció működéséről, az elásott milliárdokról, az offshore cégekről és a külföldre menekített vagyonokról. Hardy Mihállyal azt is megvizsgálják, milyen hatással volt az Orbán-rendszer a magyar gazdaságra, miért rendült meg a befektetői bizalom, és milyen lehetőségek vannak az eltűnt közpénzek visszaszerzésére. Szó esik a korrupció elleni nemzetközi fellépésről, a magyar intézményrendszer hiányosságairól, valamint arról is, hogyan lehetne Magyarországot egy átláthatóbb, tisztességesebb és versenyképesebb országgá tenni.

00:00 – 06:00 Magyarország gazdasági lecsúszása a rendszerváltás óta 
06:00 – 15:03 Elásott milliárdok és a korrupciós pénzek rejtélye 
15:03 – 24:18 Így működnek a nemzetközi pénzmosási hálózatok 
24:18 – 30:10 Pénzmosás Magyarországon: számlagyárak, készpénz és korrupció 
30:10 – 37:08 Offshore cégek, magántőkealapok és külföldre menekített vagyonok 
37:08 – 43:05 Nemzetközi korrupció: hol a legnagyobb a probléma? 
43:05 – 48:11 Magyarország a korrupció csapdájában: van kiút? 
48:11 – Visszaszerezhetők az eltűnt milliárdok?

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7530. – CSÚCS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.11.20.


Ma Sencsenben a világ három legnagyobb atomhatalmának vezetője leült egy kerek asztalhoz, és közös nyilatkozatban rögzítette, hogy az atomháborút nem lehet megnyerni (tényleg, ugyanis nem lenne, aki összeszámolja a végén a pontokat), ezért soha nem szabad megvívni (egyébként Reagan és Gorbacsov ezt már 1985-ben kimondta, de nem árt átismételni, főleg, ha közben a bizonyítást elfelejtettük).

A fegyverkészletek csökkentéséről és az ellenőrzésről sajnos nem volt szó (az utolsó amerikai–orosz fegyverzetkorlátozó szerződés februárban lejárt, Kína pedig addig nem tárgyal, amíg fel nem zárkózik). Vagyis az atomháborút nem lehet megnyerni, a fegyverkezési versenyt viszont még igen. Ukrajna és Irán bele sem került a szövegbe, ami érthető, egy békenyilatkozatot nem illik háborúkkal terhelni.

Tehát megnyugodhatunk, az atomháborútól már nem kell félnünk. Akkor már csak ezeket kell megúszni: klímaváltozás (erre is gondoltak, ugyanebben a nyilatkozatban megállapodtak az olajtermelés növeléséről, ha már felforrósodik a bolygó, legalább jusson elég benzin a meneküléshez), mesterséges intelligencia elszabadulása (erről a három úr bölcsen hallgatott, gondolom azért, mert ott sincs győztes, viszont nagyon lehet rajta keresni), túlnépesedés (vagy népességfogyás, választható, melyiktől félünk jobban), következő világjárvány (amelyre ugyanolyan alaposan felkészültünk, mint az előzőre), antibiotikum-rezisztens baktériumok, vízhiány, élelmiszerválság, napkitörés, szupervulkán, adósságválság, a demokráciák lassú kimúlása, házi géntechnológia, mikroműanyag (amely mostanra az agyunkban is megtalálható, és ez sok mindent megmagyaráz), és a három úr következő csúcstalálkozója.

Nyugodalmas, jó éjszakát mindenkinek!

SESZTÁK GÖDRÉBŐL A FIDESZ NEM TUD KIMÁSZNI

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: DEBES GYÖRGY
2026.11.20.



Hat és fél milliárd forint készpénz – egy összeg, amely még a Fidesz táborában is kérdéseket vethet fel. Kuncze Gábor és Szakonyi Péter a Klikk TV-ben arról beszélgetnek, miért kerülhetett szorult helyzetbe a kormánypárt a Seszták-ügy nyomán. Miért nem működnek már a régi magyarázatok? Elfordulhatnak-e a Fidesz szavazói, és új lendületet kaphat-e a Tisza Párt? Szóba kerül Deutsch Tamás, a politikai felelősség, valamint az is, hogy a botrány még nem tükröződött a korábban ismertetett közvélemény-kutatásokban.


MENNYI PÉNZT ÁSOTT MÉG EL A FIDESZ VEZÉRKARA?

KLIKKTV / GENTLEMEN
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.20.



Kié volt a Seszták-ügyben kiásott pénz, és hol lapulhatnak még milliárdok? Parti Nagy Lajos, Márton András és Andrási Andor a KlikkTV-ben arról beszélgetnek, mit árul el az erdei rejtekhely az Orbán-korszakról, és miért volt olyan fontos Orbán Viktornak és Szijjártó Péternek a készpénz.

NEM VÁGHATNAK A KÖZEPÉBE, DE ELJUTNAK A CSÚCSIG | TAKÁCS ALBERT

VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.11.18.



Takács Albert jogászprofesszor, volt igazságügyi és rendészeti miniszter azzal lépett be a Klubrádió stúdiójába, hogy "ma kit vittek el?", aznap ugyanis még nem hallgatott híreket. De a kérdése jogos, hiszen azóta is újabb és újabb fejlemények tartják izgalomban a közvéleményt. Szerinte mindenesetre meg kellene különböztetni az elszámoltatást a büntető eljárástól: az előző az ellopott vagyon visszaszerzésére vonatkozik, az utóbbi a büntetőjogi felelősségre vonásra. Mindenesetre nem lehet azonnal a közepébe vágni, nem lehet a bűnösöket azonnal börtönbe csukni egy jogállamban. Ennek ellenére láthatóan szorul a hurok, és el fognak jutni a csúcsig is. Kár, hogy a jogállam helyreállítását a kormány nem a legfőbb ügyész leváltásával kezdte, ezzel ugyanis értékes hónapokat vesztettek a munkában. Remélhetőleg csak időt és nem pénzt.

KOLUMBIA-ALSÓT CSINÁLT MAGYARORSZÁGBÓL AZ ORBÁN-RENDSZER – EZ VISZONT PRIVÁT

EZ VISZONT PRIVÁT
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2026.11.20.



A Seszták-ügy erdőben elásott milliárdjainak szürreális története a maffiafilmek hangulatát és a latin-amerikai banánköztársaságok viszonyait idézi. Kik és miért pont így tették mindezt, mi köze ennek a Volánbusz 11 milliárdos vesztegetési ügyéhez, és milyen magasra vezethetnek el a szálak?Továbbá: mit jelent a dohánybizniszben és az autópálya-üzemeltetésben a „mutyik” megszüntetése? Mire elég a 347 ezres minimálbér? Lehet-e egyáltalán független a közmédia? És mi lesz a Ferencvárossal a politika viharában?

Erről is vitázott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát 127. adásában Wéber Balázs, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője, Vámosi Ágoston, a Privátbankár és az Mfor újságírója, valamint Kecső Richárd, a Trend FM szerkesztő-riportere.

00:00 Intro, beköszön. 
02:13 Elásott milliárdok, avagy a szürreális valóság. Rejtekhely a határ mentén. 
12:21 Kinek a pénze? Ki a tégla? A börtön ablakából. Isten hozta Kolumbia-Alsón! 
23:26 Vége a dohánymutyinak? 
27:46 Új kezekben az autópályabiznisz. 
31:23 Mire elég az új minimálbér? A régiótól is lemaradtunk. 
36:27 Új elnök a közmédiánál. Kell-e nekünk sportrádió? Forma 1, NB1. 
50:35 Csak illúzió a független közmédia? 
54:53 Magyar foci – a Fradi és a politika. 
01:02:04 Elköszön.

AKI HANGOSABBAN SÍR, MOST AZT JUTALMAZZUK – VÁLTOZÁS KELL A SZIMFONIKUS ZENEKAROKNÁL!

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: MARSCHALL MIKLÓS
2026.11.20.


Igenis mérhető a teljesítmény a kultúra világában, s a közpénzeket annak függvényében kellene a szervezetek mellé rendelni Marschall Miklós szerint. Vendégszerzőnk 18 évet dolgozott Berlinben, mint a Transparency International (TI) egyik vezetője, eredeti szakterülete viszont a kultúrafinanszírozás volt, amit a gyakorlatban is kipróbálhatott 1991 és 1994 között Budapesti főpolgármester-helyetteseként – akkor lett például a Fesztiválzenekar Budapest zenekara a máig korszerűnek számító fenntartási és finanszírozási konstrukcióban. Marschall Miklós a lapunkban Hámori Máté cikkével indult vitához szól hozzá, írását vitazáróként közöljük...

2026. november 20., péntek

ORBÁN EVETT, MI FIZETTÜK

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.11.20.



Orbán evett, mi fizettük...

A FÜGGETLEN KÖZMÉDIA TESTÜLET SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

KÖZMÉDIA
Szerző: KÖZMÉDIA TESTÜLET
2026.11.20.



A Független Közmédia Testület az MRTV vezérigazgatói posztjára pályázók meghallgatása után sajtótájékoztatón osztja meg tapasztalatait és észrevételeit. Kövessék élőben velünk!

A KÖZMÉDIA VEZÉRIGAZGATÓ-JELÖLTJEINEK MEGHALLGATÁSA | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS 1

KÖZMÉDIA
Szerző. KÖZMÉDIA
2026.11.19.



Élő közvetítés a közmédia vezérigazgató-jelöltjeinek nyilvános meghallgatásáról.

A meghallgatás során a jelöltek sorsolással kialakított sorrendben bemutatják programjukat, és válaszolnak a Független Közmédia Testület kérdéseire.


A meghallgatások tervezett menetrendje: 
00:00:00 A Független Közmédia Testület ülésének megnyitása 
00:16:22 Herman Péter Dániel 
01:19:31 Bakonyi Péter 
02:29:15 Dávid-Joó Zsanett 
03:39:33 Dr. Kert Attila 
05:20:54 Malcsiner Maximilian Péter 
06:30:50 Kertész György 
07:49:28 Horváth Dori Gábor 0
08:59:30 Papp Réka Kinga

ITT NÉZHETŐ MEG

A KÖZMÉDIA VEZÉRIGAZGATÓ-JELÖLTJEINEK MEGHALLGATÁSA | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS 2

KÖZMÉDIA
Szerző: KÖZMÉDIA
2026.11.20.



Élő közvetítés a közmédia vezérigazgató-jelöltjeinek nyilvános meghallgatásáról.

A meghallgatás során a jelöltek sorsolással kialakított sorrendben bemutatják programjukat, és válaszolnak a Független Közmédia Testület kérdéseire.

00:00:00 A Független Közmédia Testület ülésének megnyitása 
00:05:32 Fischer András 
01:23:05 Szabó Stein Imre 
02:39:50 Amin Zoltán 
03:43:52 Tóth Zoltán András 
05:21:36 Pusztai Ferenc 

2026. november 18., szerda

FÜLÖP VIKTOR: KÖZMÉDIA ELNÖKI PÁLYÁZATOM 1., 2. ÉS 3. RÉSZ

FÜLÖP VIKTOR VIDEÓ
Szerző: FÜLÖP VIKTOR
2026.11.16.



Miért költünk évente mintegy 160 milliárd forintot a magyar közmédiára, és mit kellene ezért kapnunk?

Bemutatom, hogyan alakítanám át az MTVA-t egy valóban közszolgálati, digitális és társadalmi párbeszédre épülő médiarendszerré.

A teljes koncepció megtekintése: https://drive.google.com/file/d/1so0h...

A magyar közmédia reformja nem egyszerűen vezetőcserét vagy politikai pártatlanságot jelent. Ebben a közéleti elemzésben egy olyan új közszolgálati médiamodellt mutatok be, amely a magyar társadalom megismerésére, a helyi tudás megosztására és a társadalmi vitákra épül.

Szó lesz a Facebook, a YouTube és a TikTok jelentette függőségről, egy saját magyar közösségi médiaplatform létrehozásáról, a tartalomgyártók finanszírozásáról és a reklámmentes videózás lehetőségéről. Megvizsgálom azt is, miért kell másként gondolkodnunk a hagyományos televíziózás és rádiózás jövőjéről, és hogyan lehetne felszabadítani a vidéki Magyarország szellemi erőforrásait.

A cél egy olyan közmédia, amely nem egyszerűen tájékoztatja a magyar társadalmat, hanem lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük egymást, vitatkozzunk és tanuljunk egymástól.

0:00 Magyar közmédia reformja 2026: ki a valódi megrendelő? 
0:42 MTVA átalakítása a technológiai és klímaváltozás korában 
2:02 160 milliárdos közszolgálat: mit adjon az adófizetőknek? 
2:55 Politikai pártatlanság: a társadalmi párbeszéd új modellje 
4:36 YouTube és Facebook: kié a magyar online nyilvánosság? 
5:20 Saját magyar videóplatform: reklámmentes közösségi média 
5:34 Alkotói bevételek és támogatások egy nonprofit felületen 
6:38 MTVA szerverpark: hogyan lesz független az online média? 
7:18 Gyöngyös és vidéki Magyarország: a helyi nyilvánosság hiánya 
8:10 Ajkai városfejlesztés: helyi megoldások a városi hőszigetre 
8:55 Köztévé és közrádió: csökkenő nézettség és digitális jövő 
9:50 Budapest-központú média: új szakértők és nézőpontok


0:00 MTVA-reform 2026: online videó és a lineáris médiumok jövője 
1:11 AI Search: hogyan lesznek láthatók a közmédia cikkei? 
1:38 Pop-up szerkesztőségek és a helyi nyilvánosság új modellje 
2:20 Vidéki szerkesztőségek: mennyibe kerülne 100 szerkesztőség? 
3:17 Közmédia átalakítása: hierarchia és projektalapú működés 
5:47 Agilis műsorkészítés: vezetők és dolgozók közös projektjei 
6:59 Kísérletezés a médiában: miért hasznos a kudarc? 
8:02 MTVA külső gyártás: átláthatóság és pénzügyi kontroll 
9:03 Szoftverbeszerzés: hogyan kerülhető el a beszállítói függés? 
10:42 Google és Meta: új közszolgálati hirdetési hálózat terve 
12:46 AI az újságírásban: tényellenőrzés és generált tartalmak 
14:16 Társadalmi párbeszéd: demokratikus nyilvánosság Magyarországon


0:00 Közmédia-vezetői pályázat: új vízió a magyar nyilvánosságról 
1:12 A magyar közszolgálat három legfontosabb társadalmi feladata 
2:35 Miért nem cél önmagában a nézettség és a szórakoztatás? 
3:48 Sportközvetítések: indokolt-e a közpénzes finanszírozás? 
5:10 Külföldi médiamodellek: a másolás helyett saját innováció 
6:32 Politikai pártatlanság: saját témák és társadalmi párbeszéd 
8:05 100 pop-up szerkesztőség és független közéleti alkotók 
9:21 AI-tényellenőrzés: emberi döntés és automatikus jelzések 
10:18 MTI és közszolgálati média: az intézményi függetlenség terve 
11:07 Miért nem jó mérőszám önmagában a tévé és rádió elérése? 
12:26 Vidék, neurodiverzitás, alkoholprobléma: láthatatlan ügyek 
13:52 Egyházi műsorok és közpénz: mit finanszírozzon a közmédia?

KÁRMÁN ANDRÁS: A HIÁNYCSÖKKENTÉS NAGY RÉSZÉT A KIADÁSOK MÉRSÉKLÉSE ADJA

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.18.



Harmadik napja vitázik az Országgyűlés a Tisza-kormány első saját költségvetéséről. A kormány szerint egyszerre lehet csökkenteni a hiányt, javítani a közszolgáltatásokat és újraindítani a növekedést. Az ellenzék adóemeléseket és elmaradó támogatásokat kér számon. Közben az Európai Bizottság gyorsabb növekedést, mégis nagyobb hiányt és emelkedő államadósságot vár. Kármán András pénzügyminisztert kérdeztük.

AKI ELLENÁLLT, AZT KIRÚGTÁK ÉS MEGALÁZTÁK! PAP BALÁZS VOLT ÜGYÉSZ KÁLVÁRIÁJA! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.11.17.



Így működött az ügyészség a NER alatt! Megalázás, eltávolítás, bazdmegek - ez Polt Péter hagyatéka? Miért kell felszámolni az "árnyékügyészséget"? Miért nem engedhető meg, hogy a NER-t kiszolgáló ügyészek átmentsék magukat egy új rendszerbe? Aki nem hajlott azt megtörték? Hogyan akadályozta az ügyészség munkáját a politika? Ebben az országban mindenki korrupt? Visszaállítható-e az ügyészségbe vetett állampolgári bizalom? Rogán Antal egy nagyon súlyos ügyben lehet érintett? A kockázatkerülés a gyorsabb előmenetel záloga az ügyészségen? Milyen főnök volt Fürcht Pál? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Pap Balázs volt ügyész válaszolt!

00:00 – Bevezető, nepotizmus és a hierarchia az ügyészségen 
06:00 – Az LMP elleni feljelentés és a belső utasítások 
12:00 – Vezetői dinamika és a kerületi működés hétköznapjai 
18:00 – A Legfőbb Ügyészség felépítése és felelősségi köre 
24:00 – Eredménytelen eljárások és az árnyékszervezet réme 
30:00 – Lojalitás a szakmaiság felett és a kinevezések háttere 
36:00 – Kommunikációs zárlat és a belső védelem hiánya 
42:00 – A kirúgás körülményei és a munkaügyi perek 
48:00 – Nyomozati anomáliák és elszámoltatási kérdések 
54:00 – A fegyelmi eljárás részletei és a bizonyítékok 
01:00:00 – A bírósági tárgyalás és a manipulált emailek 
01:06:00 – Csalódások, személyes veszteségek és zárszó

A JOGÁLLAMISÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON / BELVÁROSI SZABADEGYETEM

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2026.11.17.



Az új kormány eddigi jogi intézkedései és hatásai, a jogállamiság helyreállítása és az alkotmányozás legfontosabb kérdései.

Előadó: Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter

SESZTÁK-ÜGY, ISZTAMBUL, A TISZA KÁDERPOLITIKÁJA: JUHI, VÁLYI, JÁMBOR ÉS JUHÁSZ | KONFRONTZÓNA

KONFRONTZÓNA / SZÉLSŐKÖZÉP
Műsorvezető: EGRI VIKTOR
2026.11.17.



Vita a Seszták-milliárdokról, az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásról és a Tisza káderpolitikájáról. Egri Viktor vendégei Vályi István, Juhász Péter, Juhász Bence és Jámbor András.

IHÁSZ SÁNDOR: A FIDESZ-KORSZAKBAN AZ ÜGYÉSZSÉG A HATALOM SZOLGÁLÓLEÁNYA LETT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.11.17.



Ihász Sándor, volt budapesti főügyész arról beszél, hogyan épült le az ügyészség függetlensége a Fidesz-kormányzás évei alatt. Hogyan szorította háttérbe a lojalitás a szakmai önállóságot, és miként rendült meg az intézménybe vetett közbizalom?

ORBÁNÉK A BÖRTÖNT PRÓBÁLJÁK ELKERÜLNI

KLIKKTV / EGYENLEG
Szerző: SEBES GYÖRGY
2026.11.17.



Horváth Gábor szerint Orbánék utóvédharcot folytatnak: a börtönt próbálják elkerülni, miközben mentik a korábbi rendszer maradékát. Horn Gáborral a KlikkTV műsorában arról beszélgetnek, miért nem halogathatók a valódi reformok, és hogyan lehet egy megosztott országot közösen újjáépíteni.