2019. január 17., csütörtök

PINTÉR SÁNDOR: NEM A BELÜGY UTASÍTOTTA A KÉPVISELŐKET RÁNGATÓ MTVA-ŐRÖKET


NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2019.01.17.


A rendőröknek ugyanakkor ahhoz sem volt joguk, hogy utat nyissanak a tévészékházban Szél Bernadett és Hadházy Ákos előtt.

Meglepő választ adott Pintér Sándor a Párbeszéd képviselőjének a rendőrség MTVA-székház előtti fellépéséről: Kocsis-Cake Olivio arra volt kíváncsi, hogy miért tagadta meg az intézkedést a rendőrség az MTVA törvénysértő biztonsági őreivel szemben – vagyis, miért nem léptek fel akkor, amikor megtermett szekuritisok és fegyveres őrök állták útját a petícióval érkező ellenzéki politikusoknak, majd szabályosan kihajították őket az épületből.

A parlament.hu oldalon elérhető válaszában a belügyminiszter elismeri, az országgyűlési képviselőknek joguk van belépni közintézményekbe, ha azonban az intézmény korlátozza vagy megakadályozza a belépést, akkor a rendőrségnek sincs joga beavatkozni, kényszerrel biztosítani a politikus mozgását. Persze, a székház előtt posztoló rendőrök ettől még közbeléphettek volna, amikor a szekuritisek szó szerint kilökték a kapun Hadházy Ákost és Szél Bernadettet, később bántalmazták Varju László DK-s képviselőt – nem tették...

ZUHAN A FIDESZ, DE VAN MÉG PÁR EMELET

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2019.01.17.


A túlóratörvény és az ellenzéki tiltakozási hullám hatással volt a pártpreferenciákra – állapította meg a ZRI Závecz Research. Gyengült a Fidesz, erősödött az ellenzék. Az intézet vezetője ezzel együtt óvatosan fogalmaz a pártok kilátásaival kapcsolatban.

A ZRI Závecz Research január elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a Fidesz támogatottsága 3 százalékot zuhant a teljes népesség körében, míg az ellenzéki pártok összesen 3-4 százalékos erősödést mutattak. A friss kutatással kapcsolatban Závecz Tibor intézményvezető a Hírklikknek elmondta, a mostani adatokból egyelőre nem következik katasztrófa a kormánypártok számára.

Ehhez jóval tartósabb, szaknyelven szólva trendszerű népszerűség-csökkenésnek kellene lenni, amiről jelen pillanatban nem beszélhetünk. Tény ugyanakkor, hogy a Fidesz sok rétegű támogatói bázisának külső rétege repedezni látszik. Ezt a réteget az olyan, kevésbé elhivatott szavazók alkotják, akik egy, két vagy akár három választás alkalmával is már a kormánypárt mellé álltak, ugyanakkor jóval kevésbé kitartóak, mint a kemény maghoz tartozó, úgymond ős Fidesz-szavazók...

EURÓPA VÉGRE SZEMBESZÁLL ORBÁNNAL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.01.17.


Két nagy csapás is érte a rezsimet csütörtökön. 

Először is: mint az várható volt (itt írtunk róla), a Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése nagy többséggel megszavazta, hogy 2021-től jogállamisági feltételekhez köthessék az uniós pénzek kifizetését. Akár a teljes összeget elvonhatják, ha ezt a Bizottság, egy független szakértői testület, a Parlament és a Tanács is támogatja.

Ez nyilvánvalóan a Sargentini-jelentés folyománya. Európa megelégelte, hogy egy csak színleg demokratikus, voltaképpen despotikus rezsimet finanszíroz.

A Fidesz persze élénken tiltakozik a döntés ellen (nem is szavazták meg). Költségvetési zsarolásnak nevezik, és tulajdonképpen az is: Brüsszel (metonímia) azt üzeni az Orbán-kormánynak,

vagy viselkedtek polgári, civilizált demokrata módjára, vagy mondjatok búcsút a pénzünknek.

A Fidesz nem tud mit tenni. Ha 2021-ben nem engedelmeskedik az elvárásoknak (ti. nem felel meg a jogállamiság feltételeinek), akkor nincs pénz a klientúrának. A Bizottság és a Parlament ezt minden bizonnyal meg fogja szavazni, és Orbán a Tanácsban sem fog tudni vétózni, mert a pénzmegvonási javaslat elfogadásához (amihez a mostani döntés a lehetőséget teremtettem meg) elég lesz a minősített többség, azaz 15 tagállam és a lakosok 65 százalékának képviselete.

Az egyetlen reménye, ha földcsuszamlásszerű győzelmet aratna a szélsőjobb a május végi EP-választáson, amivel érdemben átalakulna a Parlament, és a vétójog miatt a Tanács is egy olyan elnököt kapna, aki egyszerűen nem indítványozná majdan a pénzmegvonást, azaz figyelmen kívül hagyná, hogy
- az Orbán-rezsim lépésről lépésre korlátozza a demokratikus rendszert,
- fokozatosan szárítja ki az ellenzéki pártokat és sajtót,
- valamint egyszerűen privatizálja a közpénzeket (egész magyarul: lop).

Orbán számára tehát nem egyszerűen ambícióinak kiélése, hogy fölfelé tekintget, és európai pozíciókra-befolyásra tör, hanem már létkérdés. Csak úgy tud véget vetni annak, hogy Európa harcbaszáll ellene, ha maga foglalja el előbb Európát (de legalábbis a Parlamentet és a Bizottságot)...

2018-BAN MÉSZÁROS LŐRINC ÉRDEKELTSÉGEI NYERTÉK A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY KÖZBESZERZÉSI VERSENYÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.01.17.


A hivatalos közzétételekre alapozott számításaink szerint Mészáros Lőrinc és családtagjainak cégei tavaly nettó 265 milliárd forint értékű tendert nyertek el, és ennek 93 százaléka európai uniós támogatás volt. Mészárosék mögött csak kevéssel lemaradva, nettó 259,5 milliárdnyi elnyert megbízással Szíjj László végzett a második helyen, a harmadik pedig Szíjj és Mészáros közös üzlettársa, Varga Károly lett nettó 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzéssel.

2018-ban is hónapról hónapra figyelemmel követtük a Közbeszerzési Adatbázisban közzétett hirdetményekből, hogy egyedül vagy konzorciumban mennyi és milyen közpénzes megbízást nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. A monitorozott vállalkozások a következőek voltak: Mészáros Lőrinc cégei, Szíjj László cégei, Balásy Gyula cégei, Csetényi Csaba cégei, Kuna Tibor cégei, Varga Károly cégei, valamint a WHB, a ZÁÉV, a Market és a Valton.

2017-ben Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Szíjj László nyerte ezt a sajátos tenderbajnokságot 606,5 milliárd forint értékű megbízással. Abban az évben a Mészáros-család érdekeltségei negyedik helyen végeztek 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás volt...

HONT: BAYER ZSOLT GYÖTRŐ IGAZSÁGA ÉS AZ O1G ALKONYA

HVG ONLINE
Szerző: HONT ANDRÁS
2019.01.17.


Ismét egy ellenzéki akció teremt páratlan lehetőséget a hatalomnak elnémíttatni kritikusait.

Hadd birkózzon egymással igazság és hazugság, hisz ki látott már olyat, hogy az igazság szabad, nyílt küzdelemben alulmaradt volna?” (John Milton: Areopagitica)

Tegnap jogerősen elmarasztalták Bayer Zsolt gőzírót, mert korábbi blogbejegyzésében megsértette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő emberi méltóságát. Az ítélet értelmében Bayernek 15 napon belül 300 ezer forintot sérelmi díjat kell fizetnie, és levélben bocsánatot kérnie Hadházytól, mely bocsánatkérést blogján is közzé kell tennie.

Ez rossz hír.

Persze van abban valami mérhetetlenül mulatságos, hogy a nemzet újsütetű illemtanárának papírja van arról, hogy egy mocskos szájú, trágár alak, ám az ítélet sajnos Bayert igazolja, és nem a bíróságot, és legfőképpen nem a keresetet benyújtó Hadházyt.

Amennyiben ugyanis Nagy Blankának jár az, hogy keresetlen szavakkal illessen közszereplőket, úgy ez jár – bizony, bizony – Bayer Zsoltnak is. A lovagkeresztes rétor – ahogy Nagy Blanka is – véleményt fogalmazott meg. Bár nincs teljesen egyértelmű, szigorú elhatárolása a tényállításnak és a véleménynyilvánításnak – hiszen az egyik legrejtélyesebb, legkomplikáltabb jelenség a tárgy: az emberi beszéd – a bírói gyakorlat világszerte mégis egészen jól elboldogul a kettő megkülönböztetésével. Hiszen csak utalni kell arra, amit saját nyelvének ismeretében mindenki tud, ami egyben azt is mutatja, hogy miért nem helyettesíthetik a bírókat gépek.

Pedig milyen egyszerű volna: ott a jogszabály szövege, amelyet mechanikusan alkalmazni kell a konkrét szituációra, és a masina máris kidobja az eredményt. Igen ám, de éppen a verbális bűncselekmények és szavakkal okozott – polgári jogi úton reparálható – kár bizonyítja, hogy ez nem így működik. A látszólag kérdés formájában megfogalmazott mondat: „miért jár minden héten a szomszéd boltba zokni lopni?”, valójában egy állítás, melyről kimutatható, hogy nem felel meg a tényeknek (illetve az állítónak kell bizonyítani, hogy az elmondottak megfelelnek azoknak), és így jogi úton elégtételt lehet venni miatta. Ugyanakkor az a svungos megjegyzés, mely szerint „engedelmével, ön egy seggfej” egy szubjektív minősítés, amely kibontva így hangzik: „szerintem ön egy seggfej”, és itt a „szerintemen” nagyobb hangsúly van, mint a „seggfejen”, ugyanis lehet ez bárkinek a meggyőződése, legföljebb nem beszélhet róla – ami fölöttébb káros lenne. Az azonban világos mindenki számára, hogy a seggfejező adott esetben éppen magáról állít ki bizonyítványt. Ahogy azt is mindenki eldöntheti maga, hogyha tudatlan pöcsnek neveznek egy akadémikust és gazembernek és/vagy demens vénembernek a pápát, az utóbbiakat minősíti, vagy aki ezt állítja róluk.

Természetesen látom a különbséget a között is, hogy egy hatalomnélküli diáklány szól be a hatalomnak, vagy a hatalom által eltartott, hivatásos hőzöngő szól le a hatalom érdekében egy diáklányt. De ez az én véleményem, amit – egyelőre még – kifejthetek, a közönségnek meg lehetőségében áll mérlegelni. A hasonló bírói ítéletek éppen az ilyen vitáktól, az álláspontok kialakításától, a szereplők elhelyezésének lehetőségétől fosztanak meg...

IDÉN IS EGY KICSIT ROSSZABB LESZ NYUGDÍJASNAK LENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.17.


Minden hazai nyugdíjas megkezdheti az izgulást, ugyanis elkezdték postázni a nyugdíjemelésről szóló értesítőket, amiből kiderül, Orbán Viktor szerint úgy voltak-e a számok idén is és emelt-e a kedves vezető. Erre a valósgában persze nem kell várni, ugyanis pontosan lehet már most is tudni, hogy idén 2,7%-os nyugdíjemelés történt, amely igen érdekes szám, különösen ha azt nézzük, hogy az MNB 3,4%-os inflációval számol. Vagyis a megemelt nyugdíjak ellenére is szegényebbek lettek a nyugdíjasok idén...

NAGY BAJBAN LEHET A NER, HA ELKEZDETT FÉLNI EGY VIDÉKI GIMNAZISTA LÁNYTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.01.17.


Teljes médiaarzenálját mozgósította a Fidesz, hogy a porba tiporjon egy 18 éves kiskunfélegyházi gimnazistát. Nagy Blankának annyi a bűne, hogy kemény szavakkal ostorozta Orbán Viktor rendszerét egy kecskeméti kormányellenes tüntetésen. A fiatal lány azért keltett feltűnést kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, mert kimondta azokat a gondolatokat, melyeket idősebb honfitársai nem mernek a szájukra venni leginkább azért, mert féltik egzisztenciájukat és óvják családtagjaikat. 

Bayer Zsolt kezdi teljesen elveszíteni a realitásérzékét. Nagy Blankából ugyanis ő csinált hőst, nem az ellenzékiek. Az Echo TV-ben a következőket üzente annak a diáknak, aki korábban talán nem is hallott a kormány megmondó emberének: „No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli. És hogyha így folytatod, akkor belőled nem hős lesz, hanem maradsz egy szerencsétlen, nyomorult, rohadt, kis proli.” Csak úgy fröcsög a gyűlölettől ez néhány mondat, ami arra utal, hogy Bayer komoly veszélynek érzi Nagy Blankát és a hozzá hasonló, önálló gondolatokkal bíró fiatalok feltűnését az ellenzéki tüntetéseken.

Azt, hogy Bayer verbális veserúgása nem egy magányos fideszes aktivista ámokfutása volt az is bizonyítja, hogy másnap a Habony-média jól összehangolt rohamot indított Nagy Blanka ellen. Mintha vaskalapos gimnáziumi igazgatóként azt üzenné a kormány a Ripost hasábjain: Egy rossz tanuló, suliból lógó kiscsaj nem mondhat igazat a mai magyar valóságról. Ráadásul rásütve a mocskos szájú diáktüntető stigmáját azt sugallják, hogy a zavaros fejű lányka számára csak a balhé fontos, úgyhogy keresett magának egy tüntetést, ahol jól elküldhette a jó fenébe azokat, akiket csak az útjába kerültek. Nagy Blanka lejáratása tehát a kormány intézkedései kapcsán fellángolt elégedetlenség bagatellizálását szolgálja...

DOLGOZNÉK, DE MÁR NEM KELLEK - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.01.17.


A Magyar Hang 2019. évi 3. száma január 18-án, pénteken jelenik meg, ezúttal is 28 oldalnyi olvasnivalóval! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Íme, ízelítőnk a tartalomból:

– Eszelős gyilkosság politikai díszletekkel – Az európai elit még azt hiszi, hogy nyugodt világban él, választóik indulata azonban már elszabadult

– Dolgoznék, de már nem kellek – Zacher Gábor a rendszer összeomlásáról, a milliókat zsebre rakó orvosbárókról és a tablettákon élő tízezrekről. Interjú

– Ide kemény rendőr kell, különben meghal valaki – Szétnéztünk a gyöngyösi Durandán, ahol a kacsából, a lapátból és a kerítésből is herbál lesz. Riport

– Halál a fürdőszobában – Érdemjegybotránnyal indult a rendszerváltozás Tiszakécskén. A történteket máig nem dolgozták fel a kisvárosban (1. rész)

– Leleplezték Orbán hazugsággyárát. Soros tökéletes alanynak bizonyult a kampányhoz – Netanjahu közvetített a guruk és Orbán között

– „Neked van anyukád?” A kárpátaljai árvaház, ahol gyermeklelkeket mentenek az elképesztő nyomorból. Munkatársunk karácsony előtt – amint az évről évre megteszi – útnak indult az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonba, hogy ezt-azt oda elvigyen. És hozzon is. Ezt a gyönyörű történetet többek között. Angyalcsempészek Nagydobronyban.

– Veszélyes a túlzott eladósodás. Az emelkedő kamatok először a gyengén kereső személyi hiteleseket lephetik meg

– Egy „elmebeteg” túszai. Orbán Viktor harminc ezüstért eladná a hazát a multiknak – mondja Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. Interjú

– A fehérek is ragaszkodhatnak a saját csoportjukhoz – Eric Kaufmann kanadai politológus Whiteshift (Fehérváltás) című könyve kapcsán a „színváltó” fehér elitről. Interjú

– Az elsüllyedt Liget nyomában

– „Akkor a kritika kezdett divattá válni” – Szekfü András interjúkötetében, az Így filmeztünkben a korszak szinte összes fontos rendezője, de még a jelentős pozíciót elfoglaló politikusai-hivatalnokai is megszólalnak, így hiteles és izgalmas képet kaphatunk a második világháború utáni honi filmes világ működéséről.

– Kint is vagyok, bent is vagyok – A britek távozása erősíti a német–francia tengelyt és a föderális átalakítás híveit

– A gázhercegnő, a csokoládékirály és a komikus – A hőn áhított vérfrissítés Volodimir Zelenszkij személyében érkezhetne meg Ukrajnában, vele a magyarok is szimpatizálnak

– A pszichológusok régóta töprengenek azon, vajon rendelkeznek-e öntudattal az állatok. Csakhogy most egy (túl okosnak azért nem tekintett) hal is átment a tükörteszten.

– Példát mutattunk Európának – 450 esztendeje a tordai országgyűlés Európában elsőként törvénybe foglalta a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Az egyetlen magyar alapítású történelmi egyháznak, az unitáriusnak különösen fontos az évforduló, ugyanis az 1568-as vízkereszti országgyűlés zárónapját tekinti alapítása dátumának.

– Idén Budapest lesz a sportok fővárosa. Lassan minden hónapra jut egy-egy világverseny, amelynek házigazdái lehetünk, ám hogy mindez gazdaságilag mit jelent, komoly vitákat szül. A sportközgazdász szerint részben hitbéli kérdés, hogy a kormány számadatait komolyan vesszük-e.

Publicisztika:
Dévényi István: Hoppá, hát nem kipukkadt a véleménybuborék?;
Torkos Matild: A kirekesztett hangok;
György Zsombor: Orbán Viktor és a nagy blöff;
Szerető Szabolcs: Pártszolgálatos állam, ahol a magánérdek diktál;
Kalmár Benedek: Hosszú harc előtt áll a kilátástalanság ellen küzdő és párbeszédre váró tömeg;
Tóth Samu: Tiszteletet Czakó vitéznek!;
Jeszenszky Géza: Sízzünk itthon – is!;
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (32. rész);
Szenczi Tóth Károly: Villamoson;
Gazda Albert: Uborka a fedél alatt,
Puzsér Róbert: A női test kizsákmányolása – reklámkampány a mellbimbók felületén;
Marabu rajza

Kritika: Anna Politkovszkaja Orosz naplójáról; Robert Kershaw: Egy utca Arnhemben; Dániel András: A nyúlformájú kutya; Mindenki tudja

A KÖZTÉVÉN LEMENT EGY MŰSOR ARRÓL, HOGYAN LEHET MEGGYÓGYÍTANI A HOMOSZEXUÁLISOKAT

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.01.17.


Szerdán a közszolgálati televízió kulturális csatornáján, az M5-ön lement az Ez itt a kérdés… című műsor legújabb adása...

HORTHY ZSIDÓ ÁLDOZATAIT NEM SZEDNÉK KI A DUNÁBÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.17.


"Az akcióra Orbán adott engedélyt, minden bizonnyal azért, mert erősíti a történelemhamisító propagandát, miszerint a magyar zsidókat a nyilasok ölték meg, Horthy és a “keresztény-nemzeti” Magyarország nem felelős semmiért. Pedig a nyilasok “csak” ezer zsidót lőttek a Dunába, Horthy törvényes kormánya viszont félmillió magyar zsidót küldött haláltáborokba. Nekik nemhogy a csontjaikat nem keresik, de Schmidt Mária vezényletével még az emléküket is meggyalázzák azzal, hogy a történetüket meghamisítják."

Egy izraeli mentőcsapat megkezdte Budapesten a nyilasok által 1944-ben Dunába lőtt zsidó áldozatok csontjainak felkutatását. A ZAKA izraeli mentőcsapat az akció előkészítését végzi, és februárban lesznek a merülések, amelynek során felszínre hozzák a Dunában fellelhető csontokat.

Az izraeli mentőakció előzménye, hogy 2016-ban a Margit-híd felújításakor emberi maradványokat és ruhákat találtak a vízben, amelyek egyes feltételezések szerint a Dunába lőtt zsidó áldozatok csontjai lehettek. Az áldozatok hozzátartozói kértek izraeli segítséget, hogy hozzátartozóik földi maradványait emeljék ki, hogy méltóképpen eltemethessék őket. A kezdeményezés tehát tisztességes szándékú volt. A Margit-híd felújítása során spontán előkerült csontokat a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték el, de a szertartáson részt vett katolikus és református lelkész is, mert a csontok beazonosítása nehézségbe ütközött. Emiatt a Mazsihisz az új kutatásban nem is vesz részt, mert lehetetlen a csontok megbízható azonosítása és szétválogatása. Budapest ostrománál nagyon sokan vesztek a Dunába, a Margit-híd felrobbantásánál több száz magyar és német katona is a folyóba esett. Megtörténhet, hogy német náci katonák csontjainak adnak zsidó temetést és végtisztességet a zsidó áldozatok helyett.

Az ügynek politikai felhangja lett, miután Aryeh Deri izraeli belügyminiszter Budapeten tárgyalt az ügyben Budapesten Pintér Sándor belügyminiszterrel, és a Twitter-oldalán egy erősen propagandisztikus ízű videóben beszámolt a csontok kimentéséről, és azt állította, hogy a maradványokat Izraelbe szállítják és ott temetik el. Erről Magyarországon senki nem tud semmit, a hozzátartozók – annak reményében, hogy a rokonaikat temetik el – nyilván Magyarországon szeretnének végtisztességet adni, de az ügynek még különösebb gellert adna az, ha a náci katonák csontjait szállítanák Izraelbe és temetnék el őket zsidó szertartás szerint. Ráadásul zsidó temetőbe nem lehet csak úgy temetkezni, mint egy katolikus temetőbe, annak szigorú vallási előírásai vannak.

Izraelben idén tavasszal választások lesznek, ahol a korrupciós botrányokba keveredett, Orbánnal és a világ fasisztáival nagy elvbarátságban levő illiberális Netanjahu minden eszközt felhasznál azért, hogy újraválasszák, márcsak a személyes büntetőügyei miatt is. Mint három év után rájöttek, a nyilasok által a Dunába lőtt zsidók csontjainak kiemelése jól erősíti a NER történelemhamisító ideológiáját, mert arra irányítja a figyelmet, hogy a magyar zsidóságot a Szálasi-vezette nyilasok gyilkolták le, nem pedig Horthy Miklós “keresztény Magyarországa” küldte többségüket a biztos halálba. Természetesen nem lehet a számokat összevetni, mert a Dunába lőtt egyetlen zsidó áldozattal is megtörtént mindaz, amit a zsidó népirtás jelent, de a holokausztért Orbán Viktor rendszerének előképe, a Horthy-rendszer, és személyesen Horthy Miklós a felelős, aki a náci gázkamrák ismeretében olyan kormányt nevezett ki, amelyről tudta, hogy a magyar zsidóságot a német haláltáborokba deportálja, és átadja a gyilkosok kezébe...

AZ EURÓPAI PARLAMENT 71 SZÁZALÉKOS TÖBBSÉGGEL MEGSZAVAZTA, HOGY A JOGÁLLAMISÁG TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ KÖSSÉK AZ EU-S TÁMOGATÁSOK KIFIZETÉSÉT, A FIDESZESEK NEMMEL VOKSOLTAK - EGYÉRTELMŰ ÜZENET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2019.01.17.


Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

A finn néppárti Petri Savarmaa és a spanyol szociáldemokrata Eider Gardiazabal Rubial nevét viselő jelentést 71 százalékos többséggel, 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Azt, hogy az EP-képviselők közül név szerint ki hogyan szavazott, egyelőre nem nem hozták nyilvánosságra az EP honlapján, de lapunkhoz is eljuttatott közleményében Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő azt írja, hogy a fideszesek közül mindenki nemmel szavazott, „Beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva” – írta a politikus...

HOGYAN DÖNTHETŐ MEG AZ ORBÁNI HIBRID REZSIM?

24.HU
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS, HAJDU NÓRA
2019.01.17.


...Kanishka Jayasuriya és Garry Rodan a Democratizationben megjelent tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy amikor a kutatók a hibrid rezsimeket összehasonlítják a liberális demokráciákkal, mindig az intézmények diszfunkcionalitását emelik ki, pedig ezen rendszerek létrejötte egy mélyebb konfliktust mutat fel a posztautoriter rezsimek politikai rendszeréről. S valóban, a 2000-es évek óta társadalomtudósok növekvő tábora érvel amellett, hogy a hibrid rezsimek nem a kvázi demokratikus intézményeik ellenére, hanem részben ezen intézmények „segítségével” szerzik meg a vágyott biztonságos hatalmat. Marina Ottaway is többek között arról ír, hogy a hibrid rendszerek legtöbb esetben gondosan felépített és fenntartott rezsimek, amelyek nem tekinthetők átmenetinek, hanem stabilitást mutatnak akár hosszútávon is. Nikolay Petrov, Maria Lipman és Henry E. Hale azt mutatják be a Post-Soviet Affairsben megjelent tanulmányukban, hogy a választások valójában mindig dilemma elé állítják a hibrid rezsimek vezetőit, hiszen a voksolás eredménye egyaránt veszélyeztetheti a hatalmukat, ugyanakkor egy nagyarányú győzelem pótlólagos legitimációt is adhat a kormányzásnak. Viszont a rendszer tovább radikalizálódása azt is jelentheti, hogy a szabad és hiteles információforrások lecsökkenése, a nyitott érdekképviselet nélkül a közpolitika-alkotás puszta találgatássá válhat, ez pedig megnyithatja az utat egy általános elégedetlenség előtt. Levitsky és Way kutatásai szerint a kompetitív autoriter rendszerek tulajdonképpen nem mutatnak igazi stabilitást, hiszen az általuk vizsgált országok legtöbbje mára vagy már demokratizálódott, vagy tisztán autoriter rendszerré vált – csak kevés hibrid rezsim őrizte meg e sajátos működési modellt.

Christopher Carothers ezt a gondolatot folytatva arra jutott a Journal of Democracy októberben megjelenő számában megjelent tanulmányában, hogy közép- és hosszútávon a kompetitív autoriter rendszerek stabilitása gyakran erodálódik, mert politikai értelemben relatív nyitottak, és szemben az autoriter rendszerekkel, verseny van bennük. Carothers négy pontot vet fel, amelyek eljövetele esélyt adhat a hibrid rezsimek bukására.
1. A kompetitív autoriter rendszerben jogi értelemben megvan a lehetősége az ellenzéknek arra, hogy elinduljon a választásokon, ehhez társadalmi támogatottságot szerezzen és így kihívójává válhasson a hatalomnak. A sokat emlegetett pálya persze továbbra is lejt a hatalom felé, de az elvi lehetőség adott. Az ellenzék választhatja azt a stratégiát is, hogy kis lépésekkel haladva először az önkormányzati választásokat célozza meg. Ez persze nemcsak a régen áhított győzelmeket hozhatja el, hanem a segítségükkel kormányzóképességet mutathat az ellenzék. Ezt a receptet alkalmazta az 1990-es évek végén a mexikói ellenzék. A hibrid rezsimek relatív nyitottsága lehetővé teszi bizonyos helyzetekben a politikai közhangulat olyan gyors átalakulását, hogy a hatalmon lévők már átkeretezni sem tudják időben azt. Ezt figyelhettük meg tavaly Örményországban is.
2. Az általunk tárgyalt rendszerek működtetői dönthetnek és jónéhányszor döntenek is amellett, hogy manipulálják a választásokat. Ez azonban idézhet elő olyan elkeseredettséget a társadalomban, amely akár rezsimdöntő tömegmozgalommá is válhat. Az általános várakozások ilyen értelmű megerőszakolása katalizátora lehet nagyszabású tüntetéseknek, amelyek mögül más, évekre visszanyúló sérelem is előtörhet. A választások körüli „matatás” sokszor nagyobb felháborodást vált ki a közvéleményből, mint ha egyáltalán nem lenne voksolás. Ez történt Ukrajnában 2004-ben, és így láthattuk a televízión keresztül élőben az úgynevezett narancsos forradalom kitörését Kijevben.
3. A választási eredményeknek lehet az is a következményük, hogy bár az ellenzék nem tud győzni a voksoláson, de már az ellenzék relatív pozíciószerzése is felbőszíti a hatalmon lévőket. Ebben az esetben a rezsim irányítói dönthetnek úgy, hogy a további pozícióvesztést megelőzendő tisztán autoriter rendszert vezetnek be, már mindent semlegesítő mázként sincs szükségük a demokráciára, az üres vázra sem. Az 1970-es években Dél-Koreában ezt a lehetőséget választotta a korábban katonai puccsal hatalomra kerülő katonai vezetés.

4. A kompetitív autoriter rendszerek gyengesége, hogy demokráciának hazudják magukat, megfosztva ezzel magukat attól a lehetőségtől, hogy saját ideológiai legitimációt építsenek fel rendszerük indoklásaként. Ez azonban azt jelenti, hogy e rendszereknek hiányzik a világos ideológiai bázisuk. Ameddig lehetséges a teljesítmény legitimációjára (például: javuló gazdasági mutatók, jól teljesítő bürokrácia) építeni mindez nem jelent fenyegetettséget a rendszernek, ám kormányzati hibák, krízis esetén lehetőség az ellenzéknek, hogy ideológiai alapon támadja a rendszert.

Az olvasó a fenti, Christopher Carothers által leírt pontokban akár a magyar viszonyokra vagy lehetséges kimenetükre is gondolhat. Az ideológiai legitimációja saját táborát tekintve még töretlen az orbáni rezsimnek. A szuverén, „kereszténydemokrata” Magyarország legitimációja stabilnak tekinthető a Fidesz-KDNP táborában. Emellett mutatnak kutatási eredmények annak szélesebb körben történő elismerésének esélyének irányába is, ahogyan tapasztalhatóan fennáll annak antitézise is – elég csak a baloldali-liberális tábor politikai gondolkodását eszünkbe juttatni. Ha emellett Tóka Gábornak a tavalyi év végén megjelent tanulmányára gondolunk, annak állítására, hogy a Fidesz támogatottság növekedésének magyarázatakor a migrációs tematika mellett érdemes bevonni a fogyasztói bizalmi index alakulását is, úgy a rezsimnek még lehetnek tartalékai. Ez utóbbiak persze az uniós források függvényei is...

AMIKOR A GYEREKEK JELZIK, HOGY BAJ VAN

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.01.16.


Lassan épülvén fölfelé egy hosszú betegségből (még nincs vége, csak mintha), kezdenek kialakulni a vágyaim. Ilyenek, hogy jó volna enni tudni meg aludni. Ezek között tolakszik egyre előbbre, hogy lehetőleg még most, idegileg és fizikailag legyengülten a kezem közé kaphassam azt, aki egy 18 éves kislányt, egy gyereket képes nevezni: „kretén, barom állat, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt, kis prolinak”. Szinte mindegy, miért. Azt tenném vele, amit különben soha nem tettem, csak tanítottam, "megtörés" címszó alatt mit kell tenni: eltüntetném az arcát. Azért nem tettem soha, mert úgynevezett aktív koromban csak különféle súlyú gazemberekkel voltam körülvéve, nyilasból frissen "kommunistává" vedlett, ócska elöljárókkal az ország és a város élén, jellemtelen csúszómászókkal a közéletben, mindig minden megnyilvánulásukban túlteljesítő seggnyalókkal az újságírásban és gerinctelen lihegőkkel a "kultúrában", de ilyen öklendeztetően aljas figurával, amilyen ez a fent idézett, soha nem találkoztam.

Tetszik kérdezni, ha a felismerhetetlenségig átrendezném a vonásait, mennyivel vagyok én jobb. Ilyen rendkívül hülye kérdésekre nem szoktam válaszolni, de időközben rájöttem, hogy az nem jó, mert úgy tanul a gyerek, ha kérdez, ha csak erre telik neki, akkor erre kell válaszolni. Annyival vagyok jobb, amennyit azoknak az ezreknek a napi mentális komfortérzete ér, akik lassan belerokkannak a gyűlölettel mérgezett levegő nyomásába, akiknek minden reggel egy újabb teher fölkelni és menni, forszírozni a megélhetést, akik elmulaszthatatlan émelygést éreznek a fent idézett alak bármilyen megjelenési formájától, úgy értem, elég a nevét említeni, vagy képen csak a fókuszálatlan sziluettjét látni, és már jön fel a savanyú. Annyival vagyok jobb, amennyivel képes lehetek kiigazítani egy joghézagot, ami lehetetlenné teszi, hogy az ilyen élőlények tenyészete korlátozható legyen. 
Mert ha netán volna is bíróságon végezhető procedúrára bármilyen lehetőség (nincs), annak a visszatartó ereje egyenlő volna a nullával, míg az általam foganatosítandó eljárás garantálná az illetőnek a köztudatból való teljes és örök eltávolítását.
Na jó, ez most a vágyam. Egyelőre küzdök az életben maradásért, úgyhogy csak a legerősebb ingerek jutnak el hozzám. Valamennyi közül a legerősebb pedig az, ha bármi módon bántanak egy gyereket. És hogy végül megelőzzek még egy hülye kérdést: a gyerekből előtörő mondatokat azok váltották ki, akik ezt az országot lerángatták amúgy is elég gyalázatos történetének az eddigi legmélyebb szintjére...

HÉTFŐIG KELL DÖNTENIÜK A HONVÉDKÓRHÁZ DOLGOZÓINAK, VÁLLALJÁK-E A HONVÉDSÉGI STÁTUSZT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE 
2019.01.17.


Hétfőig kell eldönteniük a Honvédkórház dolgozóinak, hogy vállalják-e a honvédségi státuszt, ellenkező esetben másik munkahely után kell nézniük (mivel honvédelmi alkalmazotti munkakört nem honvédelmi alkalmazott nem tölthet be) – írja a Népszava.

Korábban mi is írtunk arról, hogy a december 12-i, a rabszolgatörvénnyel szembeni ellenzéki tiltakozás miatt botrányba fulladt parlamenti ülésen fogadták el azt a törvényt is, amely január 1-jével több szektorban megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt.

A rendőrök, a tűzoltók és a büntetésvégrehajtási dolgozók január 1-től rendvédelmi igazgatási alkalmazottak lettek, a honvédségi fenntartású intézmények civil munkavállalóit pedig honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba sorolta át a törvény. Az utóbbi, újonnan létrehozott jogviszony számos dolgozói csoport, például a honvédelmi tárca civil dolgozói mellett a Honvédkórház alkalmazottaira – orvosokra, ápolókra és adminisztratív dolgozókra – is vonatkozik.

A lap úgy tudja, bár az új feltételek a dolgozók többségének nem kedvezők, és –bár a hvg.hu szerint a múlt héten még szakdolgozók egy része a felmondását tervezte, valamint volt olyan osztály, ahol az orvosok egységesen felmondtak volna-, elmarad a szélesebb körű, egységes fellépés a változtatás ellen, mindössze négy-öt traumatológus, néhány sürgősségi szakember, valamint a héten újranyitott koraszülött centrum munkatársai tartanak még ki a távozás mellett. Az, hogy tényleg távoznak-e, hétfőn derülhet ki, amikor le kell adniuk az aláírt új munkaszerződéseket...

KISS-RIGÓ LÁSZLÓ EGYHÁZMEGYÉJÉNEK ÉPÜL WELLNESSKÖZPONT ÁLLAMI MILLIÁRDOKBÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HVG
2019.01.17.


Látszólag Lezsák Sándor főiskolájának, de a valóságban az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló Kiss-Rigó László püspökségének épül a lakitelki wellnessközpont, derül ki az e heti HVG-ből.

Egy december 23-i és egy 27-i kormányhatározatban összesen közel másfél milliárd forintot rendelt a kormány a Lakiteleki Népfőiskolának, írja az e heti HVG. A lap szerint az épülő wellnessközpont tulajdonosa minden látszat ellenére nem a Lezsák-féle népfőiskola, hanem a fociimádó Kiss-Rigó László püspök által vezetett szeged-csanádi egyházmegye lesz. Az ingatlan- komplexumnak ma még a népfősikola a vagyonkezkezelője, de ez a - húsz évre szóló - joga jövőre lejár.

A fejlesztéseket a kormány három éve kiemelt beruházássá nyilvánította, és az elmúlt két évben közel 30 milliárd forinttal támogatta. Kiss-Rigó NB III.-as focicsapata egyébként tavaly további, közel 10 milliárd forintot kapott a kormánytól stadionépítésre. A püspökhöz kötődő alapítvány két éve ingyen kapta meg az államtól a zánkai gyerekvárost a szintén méretes fonyódligeti gyerektáborral együtt...

A FIATALOK MÁR NEM KOPORSÓT VISZNEK, HANEM FÉNYT HOZNAK - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.01.17. 


Fordulat a magyar-ukrán viszonyban: hazánk önként felajánlott Ukrajna fejlődéséhez csaknem 8 millió eurót az Európa Tanácsnak.

Ez az összeg az eddig összegyűjtött alap negyedét teszi ki, tehát jelentősnek mondható – tudjuk meg az Európa Tanács sajtóközleményéből. Az úgynevezett működési alap azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna mielőbb felzárkózhasson az uniós normákhoz tekintve törvénykezését, intézményrendszerét, hogy megfeleljen a jogállami elvárásoknak, az emberi jogi és a demokratikus működési rendszer feltételeinek. Az önkéntes adományt az Európa Tanács állandó magyarországi képviselője ajánlotta fel.

A London School of Economics blogrovatában a népszuverenitás lassú magyarországi haláláról írt elemezést az Exeter Egyetem előadója, Lise Eshter Herman. Abból indulva ki, miért nem tud mit kezdeni az Európai Unió a magyarországi helyzettel, miért nem hatásosak az eddigi intézkedések. Hisz ha egy törvény nem felelt meg az uniós normáknak, illetve ha az Európai Bíróság, vagy akár a Velencei Bizottság górcső alá vett egy-egy jogszabályt, és annak módosítását megkövetelte, akkor a kormány többé-kevésbé igyekezett eleget tenni a kifogásoknak úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Idézhetjük a bírák nyugdíjaztatására hozott törvényt, amit ugyan részben megváltozott a Fidesz, de addigra már 200 új bírát is sikerült székbe ültetnie. A Fidesz-kormányzás rendszerét egészében kellene szemlélni, azt, ahogy a kisebbségekből még inkább zsugorodó kisebbséget teremt, hogy közben még nagyobb többséget állítson a maga oldalára. Márpedig a kisebbségek elnyomásával – legyen az politikai párt, értelmiségi társadalom vagy a médiavilág – szép lassan a népszuverenitás elvét számolja fel. A folyamat lassú és megállíthatatlan a szerző szerint. Pontosabban békés úton visszafordíthatatlannak tűnik.

Ennél optimistább cikket írt az 1865-ben alapított, nagy tekintélyű amerikai The Nation folyóiratba Rosa Schwarzburg. Aki azt látja, hiába próbálta a kormány elhallgattatni a vele szemben kritikus fiatalokat - többek között a CEU elüldözésével -, pont az ellenkezőjét érte el, szolidaritásukat erősítve inkább összefogásra sarkallja őket. A szerző maga is a Szabad Egyetem mozgalom tagja, a CEU tanítványa, részt vesz a tüntetéseken, és mint írja, december közepére mozgalmuk tagsága elérte a 10 ezret. Nem adják fel küzdelmüket a despota-populista Orbán Viktor ellen. A Budapesten töltött egy év alatt arra kellett rájöjjön a szerző, hogy nemcsak a CEU sorsát pecsételte meg a despota rendszer. Hasonló sorsot szántak az Akadémiának, a CorvinusEgyetemnek, a tankönyvpiacnak, a kritikus médiának. Schwarzburg úgy érzi, 56 öröksége ébredt fel a fiatalokban, a mozgalmuk erősödik, már 15 ezren vannak. Mert megtanulták, hogyan kell tervezni, szervezni és kivitelezni egy-egy tüntetést. Egyre többen kapaszkodnak össze szolidaritást vállalva egymásért. A munka törvénykönyve ügyében épp úgy, mint a közigazgatási bíróságok miatt. A szakszervezetek hozzák a tapasztaltságukat és jó szervezőkészségüket, az egyetemisták pedig heves fellángolásukat és tenniakarásukat. Készülnek a 19-i tüntetésre, de úgy látja, ennél talán fontosabb az, hogy országszerte ma már más a diskurzus egy kávézóban, kocsmában vagy akár otthon is. A CEU koporsójával indult ez a mozgalom, de ma már nincs gyászhangulat. Mert felcsillant a fény...

TESTVÉRELLENFELEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: ÁDÁM PÉTER
2019.01.11.


Hazai sajtóban emberemlékezet óta nem beszéltek olyan alpári hangon francia köztársasági elnökről és általában Franciaországról, mint ahogyan – rájátszva a mesterségesen is gerjesztett Trianon utáni francia-gyűlöletre – mostanában beszélnek a kormánylap hasábjain. Legutóbb Macron és a nacionalista lepra című cikkében (Magyar Idők,2018. november 23.) Fricz Tamás egyenesen „hamiskártyásnak”, sőt (a szót, igaz, ki nem mondva, csak sejtetve) zsidóbérencnek nevezte a francia államfőt. Mindez azért olyan abszurd, mert a kormányoldal Macronra uszított újságírói vagy nem látják, vagy nem is akarják látni, milyen sok a hasonlóság, párhuzam, analógia a francia köztársasági elnök meg a magyar kormányfő között.

A kettejük közti rokonság, legelőször is, a hatalom személyhez kötöttségében fedezhető fel. Ahogyan a hazai politikai rendszer azonos Orbán Viktor személyével, ugyanúgy a francia köztársasági elnök is egyszerre jelképe, cégére és meghatározó tényezője a francia politikának. Látni csakis őt látni, senki mást, annál is inkább, mivel rendkívül elmosódott a mellette-körülötte felsorakozó politikai család identitása, ahogyan elmosódottak ennek a politikai családnak a körvonalai is. A hatalmat itt is, ott is egyetlen centrum, egyetlen politikai vezető személyesíti meg, a politikát itt is, ott is egyetlen akarat irányítja. A rokonság abban is megfigyelhető, hogy a francia államfő is, meg a magyar kormányfő is egyformán nagy gondot fordít arra, hogy hatalmát – a politikai beszéd, a kép meg az írott szó erejének segítségével – mintegy színpadra állítva mutassa be az országnak. Orbán Viktor esetében a teátrális megrendezettséget a pleonasztikus zászlóerdővel meg a kormányfő mögött felsorakozó és személyét valorizáló díszvendégekkel többször is láthattuk.

Francia részről jó példája a színházias megrendezettségnek az a tévé által is közvetített nagyjelenet, amikor – az elnökválasztás második fordulójának eredményhirdetése után – az újonnan megválasztott államfő a Louvre udvarán átvágva lépdel kíséretével az alkalomra felállított emelvény felé. Az új köztársasági elnökök általában jelképes helyszínt választanak győzelmük ünneplésére. Az a tény, hogy az elnöki hatalom vertikalitását hangsúlyozó Emmanuel Macron pont a Louvre udvarát szemelte ki első elnöki beszédének színhelyéül, már kifejezi azt a becsvágyat, ami méltán állítható párhuzamba a magyar kormányfő Várba költözésével. Ugyanígy aligha véletlen, hogy miután bejelentette, indulni fog az elnökválasztáson, a Párizs melletti Saint-Denis bazilikájába ment imádkozni (a bazilika a francia királyok hagyományos temetkezési helye), aminthogy az sem, hogy január végén a versailles-i palota Csata-galériájában tárgyalt az ország száznegyven legjelentősebb nagyvállalkozójával. Természetesen minden politikai rendszer használ teátrális eszközöket hatalma megjelenítésére. De az V. Köztársaság történetében eddig Emmanuel Macron az egyetlen államfő, aki hangsúlyozottan uralkodói méltósággal és külsőségekkel tölti be funkcióját (egyik – a hazai sajtót is többször körbejáró – fényképén mintha csak trónon ülne, úgy ül egy aranyozott karosszékben, éppen csak nincs korona a fején, jogar a kezében)...

A HATÁRAINKON MEGÁLLHAT A VÁLSÁG - A BANKOK SZERINT 2008. NEM ISMÉTLŐDHET MEG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.17.


A világgazdaság kilátásait utoljára a pénzügyi összeomlás előtt látták ennyire borúsan az amerikai alapkezelők – derült ki egy friss felmérésből. Az Azénpénzem.hu kérdésére a magyarországi bankok is jelezték, hogy látnak gondokat, de azt gondolják, ez itt nem hat majd.

Elképesztően borúsan látják a világgazdaság kilátásait a szakértők – derült ki Bank of America Merill Lynch friss alapkezelői felméréséből, amit a Napi.hu ismertetett. Mint a cikkben leírták: ilyen mértékű pesszimizmust utoljára 2008 júliusában lehetett tapasztalni az alapkezelők körében. A megkérdezett 234, összesen 645 milliárd dollár befektetéséért felelős portfóliómenedzser többsége gondolja, hogy a globális gazdaság növekedése a következő 12 hónap során gyengülni fog. A többség nem recessziótól, hanem évekig tartó stagnálástól tart. (További részletekről itt olvashat.)

Szinte folyamatosan érezhető, hogy pénzügyi válság kitörése után bő tíz évvel már mindenki azt lesi, mikor és honnan jöhet egy újabb csapás. Az Azénpénzem.hu a magyarországi banki szakembereket kérdezte arról, mekkora esélyt látnak arra, hogy már 2019-ben jelentősebb gondokkal kell szembesülni.

Az Unicredit makrogazdasági elemzői 2020-ra várnak komolyabb gazdasági korrekciót. Mint hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy egy-egy jelentősebb kockázatkerülés és tőkemenekítés (mint ami 2018 tavaszán is látható volt) kizárható lenne az idén. A banknál (az amerikai alapkezelőkkel egyezően) azt gondolják, hogy ebben az évben a globális gazdaság lassul a folytatódó kereskedelmi feszültségek, a szigorodó pénzügyi kondíciók, valamint az USA és Kína növekedésének alakulása nyomán, de Magyarországon ezzel együtt is az előzőhöz hasonló év jöhet.

Szinte ugyanígy vélekednek a Budapest Banknál (BB). Összességében az itteni szakértők is arra számítanak, hogy a világgazdaság bővülése 2019-ben lassulni fog, de ennek hatásai – nyomatékosították – várhatóan egyelőre mérsékeltek lesznek Magyarországra. Itt ugyanis a fundamentumok alapvetően rendben vannak, ami kellő alap a további növekedésre...

NEM KALANDVÁGYBÓL HAGYJA EL AZ EMBER A HAZÁJÁT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bence
2019.01.17.


Bence lassan másfél éve él Ausztriában és mint írja, ő egyszerűen csak jobban szeretett volna keresni és élni, ezért vágott bele a határátkelésbe. Érdekes tapasztalatokkal gazdagodott, mint írja, azt például nem érti, miért kell bántani azokat, akik külföldön képzelik el az életüket. (A képet is ő küldte.)

„Veszprém megyéből származom, de 22 évesen felköltöztem Győrbe, hogy a saját lábamra álljak, és hogy fejlődjek a szakmámban, ami CNC esztergályos egyébként.

Egy német cégnél kezdtem el dolgozni, voltunk kint egy hónapot Németországban is betanulni, szakmailag sokat fejlődtem ott, jól is kerestem. Aztán fél év után kirúgtak. Hibáztam, csak magamnak köszönhetem.

Aztán találtam egy másik munkahelyet, nevezzük A-nak. Az interjún pedig ment a parasztvakítás, hogy ilyen meg olyan jó szakembert faragnak belőlem... Lett volna lehetőségem, hogy egy másik helyre menjek, mondjuk B-be, majdnem kétszer ennyi pénzért, de szakmailag több potenciált láttam az A-ban, így végül őket választottam.

Három hónapig nyomorogtam a 38 nm-es albérletemben, alig tudtam kifizetni, amit simán lenyeltem volna, ha tényleg tanítanak, tényleg fejlődhettem volna ott, de nem. Átb*sztak bevallom.

Azt sem tudták, ki vagyok

Ekkor kerestem meg egy fejvadászt, aki kiküldte az önéletrajzom pár helyre Ausztriába. Nem bíztam benne, de tudtam, hogy úgysem fogok neki előre fizetni egy vasat se (egyébként nem is kellett, se előtte se utána, szerencsére).

Nem volt se jogsim, se autóm, így pedig kb. 6 helyről utasítottak el, mert hiába volt kielégítő a németem, hiába ismertem a szakmai németet, autó az kell. Aztán egyik nap felhívtak egy munkaközvetítőtől Felső-Ausztriából, hogy következő hét hétfőn várnak állásinterjúra.

Úgy gondoltam, hogy ha már ott vagyok, csak lesz valami munka, úgyhogy 19-re lapot húztam, leszámoltam a munkahelyemről, felmondtam az albérletem, összecuccoltam és kimentem.

Mikor kiértem kb. azt sem tudták ki vagyok, órákig voltam ott, beszéltem a főnökkel és egy-két magyarral, akik a lízingcégnél dolgoztak. Még aznap kaptam szállást, ami nem egy kacsalábon forgó palota, de jobb, mint a semmi, és hát ajándék lónak...

Egy másik magyar sráccal raktak „párba”, neki volt jogsija, autója neki sem, így kaptunk egyet, illetve bérelhettük. Egy 2015-ös BMW kb. 25000 km-rel, egy papírt nem kellett aláírnunk, megkaptuk a kulcsokat meg a címet aztán menjetek, majd hívunk, ha lesz munka.

Nem hittem a szememnek, hihetetlen volt ezt tapasztalni, hogy idekeveredik 2 külföldi, akik dolgozni szeretnének, fogalmuk nincs, kinek a fia-borja vagyunk, és akkor tessék, itt van 1-1 szoba meg egy autó, majd jelentkezünk...

PAPP DÁNIEL: HA NEM TETSZIK VALAMI, TEGYENEK PANASZT

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.01.17.


Írásban válaszolt Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója Hadházy Ákos 11 kérdésére. A független országgyűlési képviselő tegnap tette közzé kérdéseit a Facebook-on, amelyek a közmédia eddigi hírhamisításait firtatják. Az intézmény vezetője tegnap küldte el válaszait Hadházynak, aki azokat szintén a közösségi oldalon tette közzé. A végeredmény egy szívélyes hangvételűnek nem nevezhető interjú, amelyben Papp jobbára támadással felel a felvetett kérdésekre és többször is azt hangoztatja, ha a képviselőknek bármi baja van a köztévé tájékoztatásához, forduljanak a Duna Médiaszolgáltató Zrt. kuratóriumához.

Hazdházy Ákos interjúja Papp Dániellel:

Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt?
Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.

Hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?
Amennyiben Önöknek panaszuk van egy műsor tartalmával kapcsolatban, a jogszabályban meghatározott időn belül a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetőjéhez fordulhatnak, akivel a minap találkoztak is, és Ő erről Önöket tájékoztatta. Az említett esetben a tudósítást készítő munkatársak hibáztak. Ez még az MTVA-val is előfordulhat, szándékosság nélkül is. Nem is beszélve olyan esetekről, amikor például képviselők garázdálkodnak az épületben, megzavarva egy üzem működését még bűncselekmény vagy cselekmények elkövetése árán is. Az elmúlt év végén is lezajlott egy olyan eset, amikor a joggal visszaélve képviselők betörtek az épületbe, néhány társuk a kerítésen átmászva, más képviselő hamis tűzriadót indítva, nekitámadva a biztonsági őröknek, majd jogsértés árán az élő hírműsort kívánták megzavarni, félbeszakítani. Szerencsére biztonsági munkatársaink lelkiismeretes és fegyelmezett viselkedésének köszönhetően mindezt sikerült megakadályozni. Ilyen körülmények között nehezen csodálkozhatunk azon, ha munkatársaink olykor hibáznak, hiszen a nyugodt munkavégzés feltételeitől fosztják meg őket.

Normális dolog-e az MTVA-nál, hogy egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tesznek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta?

Miután a televízió egyszerre auditív és vizuális műfaj, ezért gyakran használnak a szöveghez képi illusztrációkat. Ez a világ összes televíziójában így történik, sőt, ennek az eszköznek a továbbfejlesztése az internetes médiában a legszembetűnőbb, amelyben már a virtuális valóságot használják fel oly gyakran rosszhiszeműen. Kérdésükre válaszolva: amennyiben e tartalommal problémájuk volt, javasoltam volna, hogy forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez, vagy – akkor még az Önök által vezetett párt színeiben és delegáltjaként – keressék fel a Duna Médiaszolgáltató Zrt-t felügyelő paritásos kuratóriumban ülő képviselőjüket...

KONZERVÁLT REMÉNYTELENSÉG

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2019.01.17.


A tavaly év végén beharangozott jelentős, többlépcsős béremelés dacára az egészségügyi szakdolgozók átlagos fizetése még 2022-re is alig fogja meghaladni a jelenlegi nemzetgazdasági átlagot. Azaz több mint valószínű, hogy az ágazat dolgozói négy év múlva is sokkal rosszabbul fognak keresni, mint más területek munkavállalói – amennyiben a nemzetgazdaságot nem rázza meg semmi, és nem szakadnak be a bérek.

Az egészségügyi szakdolgozók túlnyomó többsége – mint ahogy arra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) rendre felhívja a figyelmet – jelenleg a súlyos munkaerőhiány ellenére sem keres többet a garantált bérminimumnál. Ez tavaly bruttó 180 500 forint (nettó 120 ezer forint) volt, idén pedig 195 ezer forint (nettó 129 ezer forint). Néhány héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, amelynek értelmében ugyanakkor idén júliustól 8 százalékkal növekednek a bérek, míg jövőre két lépcsőben januártól 14, novembertől további 20 százalékkal, 2022 januárjától pedig újabb 30 százalékkal lesz magasabb a fizetés.

Azaz idén bruttó 210 ezer, jövő év végén 288 ezer forint, 2022-ben pedig 375 ezer forint lesz a bruttó bére azoknak, akik eddig a garantált bérminimumot keresték. Mindez nettóban idén év végén 139 ezer, jövő év végén 190 ezer, 2022-től – tehát az újabb választási évtől – pedig 247 ezer forintot jelent. (És ne feledjük, hogy mindezen jól keres az állam is, hiszen a munkavállalót terhelő adók és járulékok összege most „mindössze” 66 ezer forint, négy év múlva azonban már 128 ezer forint lesz.)...

EZEKET A SZAKMÁKAT SÚJTJA LEGINKÁBB A MUNKAERŐHIÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2017.01.17.


Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.

Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu

A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 

1. Mérnök 
2. Adminisztrátor 
3. Orvos 
4. Tanácsadó 
5. Informatikus 
6. Fizikai dolgozók 
7. Könyvelő 

Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak...

SZÉKESFEHÉRVÁR FIDESZES POLGÁRMESTERE RÁDÖBBENT, HOGY MIVÉ VÁLTAK A KÖZBESZERZÉSEK A FIDESZ ALATT

444
Szerző: haszanz
2019.01.16.


Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen:

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.”

De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.

Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.

Arról az RTL Klub számolt be kedden, hogy a kormány leállított egy székesfehérvári kórházfejlesztést, mert túlságosan drágán vállalta volna a munkát a kiválasztott cég. A brutális, 18 milliárd forintos ajánlatot nem más, mint Mészáros Lőrinc három gyerekének közös vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyújtotta be, az Épkar Zrt.-vel közösen. Igen, Mészárosék olyan drágán dolgoztak volna, ami még a kormánynak is sok.

De nemcsak a kórházat nem fejlesztik majd Székesfehérváron, nem készül el az Alba Volán régóta ígérgetett jégkorongcsarnoka sem. Ez Cser-Palkovics posztjából derül ki. A csarnok a legjobb magyar hokicsapat otthona lett volna, évek óta ígérgetik. A Jégkorongblog szedte össze, hogy Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ez sem így lett, a munkákat végül 25 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor barátja és repülő taxisa, Garancsi István cége nyerte el. De a kormány úgy döntött, hogy ezt a beruházást is lefújja.

A harmadik megtorpedózott beruházás oktatással függ össze. Egy 2500 fős középiskolai campust építettek volna, de nem fognak. A közbezserzést kiírták, de Cser-Palkovics érvénytelenítettni fogja...


EZ AZ, FIÚK, ELŐSZÖR A LÁMPÁT!

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2019.01.15.


2010 óta ugyanolyan módon végzik ki az intézményrendszereket. A közoktatás, a felsőoktatás, a média, a bíróságok után most a szakképzés és az Akadémia van soron.

A regnáló hatalom legelső intézkedései között üdvözölhettük az oktatási rendszer szétverését. Hoffman Rózsa olyan vehemenciával hajtotta végre gazdájának erre vonatkozó utasítását, hogy még az elvtársai is meghökkentek, és visszakoztak is egy kicsit. Annyira nem, hogy a gyerekek valóban tanulhassanak és fejlődhessenek, de annyira szükséges volt, hogy legalább azt a látszatot lehessen kelteni, hogy még működik az oktatási rendszer.

Hoffman vállalhatatlanná is vált, ezért (érdemei elismerése mellett) mennie kellett. Nem sikerült rögtön elég hatékony pusztítót találni, de aztán beszerezte a hatalom Palkovics Lászlót, a tökéletes pitbullt, aki szépen sorjában veri szét a még világosságot, a fény lehetőségét tartogató intézményeket: közoktatás, gimnáziumok, felsőoktatás, tudomány. (Nem is értem, a művészetben miért nem vetették még be.) Mindezt úgy, hogy a pénzek elosztását kiveszi az érdekeltek kezéből, és a kapott célok érdekében osztja vagy nem osztja ennek vagy annak. Így sokan még tapsolnak neki.

Talán érdemes tudatosítani, hogy 2010 óta ugyanarra a kaptafára készül az intézményrendszerek kivégzési modellje:

1. financiális ellehetetlenítés – az állam nem ad a működéshez elegendő pénzt, az intézményrendszer folyamatos anyagi nehézségekkel küzd, ami sok tekintetben a munka minőségére is hatással van amellett, hogy pénzügyileg instabillá válik
2. szakmai ellehetetlenítés – az állam meghatározó pozíciókba a hatalommal lojális funkcionáriusokat helyez, akik tovább rontják a helyzetet
3. erkölcsi ellehetetlenítés – az intézményt vagy intézményrendszert ellenségesnek, hazaárulónak titulálják a szócsövek, és egyébként is, ami nem működik megfelelően, azt át kell alakítani.

Matt.

Ugyanez a szisztéma volt a közoktatási rendszer, a felsőoktatás, a média, a bíróságok, majd most a szakképzés lepusztításakor, és sorra került a tudomány is, nevezetesen az Akadémia, mert az még valamelyest független volt. Felkészül az egészségügy, ahol az első két pont már megvolt, és elindult az orvosok lejáratása, hálapénz, orvosbárók stb....

A MAGYAR JELEN SZÓL A PUTYIN SZÜLETÉSNAPJÁN MEGGYILKOLT ÚJSÁGÍRÓNŐ OROSZ MÚLTRÓL ÍRT KÖNYVE?

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.01.17.


Az orosz fejlődés, ha ezt annak lehet nevezni, tizenegynéhány évvel megelőzi a magyart. Éppen azért izgalmas a könyv, mert számos tekintetben elég pontosan felismerhető benne a mi országunk és a mi jelenünk

– állította nekünk adott interjújában Filippov Gábor Anna Politkovszkaja Orosz napló című, magyarul nem rég megjelent könyvéről, amelyet a politológus szerkesztett. A Naplóban tényleg sorjáznak a 2000-es évek közepi putyini Oroszország és a 2010 utáni orbáni Magyarország közötti párhuzamok, de azért fontos és izgalmas olvasmány a Politkovszkaja-könyv, mert nyilvánvalóvá válnak belőle az egyértelmű különbségek is:

a könyv után bizonyos szempontból könnyebb, más szempontból nehezebb Orbán Viktort faék egyszerűséggel Vlagyimir Putyin figyelmes tanítványának beállítani.

Számos kérdőjel mellett felkiáltójelek is figyelmeztetnek a lapokról, hogy egy lopakodó autokrácia szinte észrevétlenül fordulhat át kegyetlen, nyíltan elnyomó diktatúrába, miközben a társadalom jelentős része némán tűr, a tiltakozók pedig egyre kevesebben vannak. De vajon a NER Magyarországa tényleg Oroszország nyomában kullog pár év spéttel, vagy Közép-Kelet-Európában mást tartogat a jövő?

Az életébe került, hogy megírhassa

A 2006. október 7-én, éppen Putyin 54. születésnapján kivégzett újságírónőről a könyv előszavában megjegyzik, hogy „kész csoda, hogy annyit élhetett, amennyit élt”. A csecsen háborúk mocskos titkairól, az orosz katonák szenvedéseiről, a terjeszkedő oligarchikus rendszerben mindent egyre jobban behálózó korrupcióról hosszú éveken keresztül író Politkovszkaja munkássága alapján tényleg csoda, hogy milyen sokáig életben hagyták. Egy orosz újságíróról könnyű ilyet leírni, egy magyarról már sokkal nehezebben lenne ez egyelőre elképzelhető, csak hogy rögtön egy nagy különbséggel kezdjük:

Putyin rendszerében mindennapi az emberrablásokig, kínzásokig, gyilkosságokig terjedő erőszak, míg Magyarországon ilyesmit nem látni, még ha kopaszok is akadályoznak meg népszavazási kezdeményezést vagy biztonsági őrök hajítanak ki országgyűlési képviselőket egy közintézményből.

A társadalmilag tűrt erőszaknak lett az áldozata az újságírónő is: az otthonául szolgáló moszkvai társasház liftjében lőtték kétszer mellkason, egyszer vállon, egyszer pedig fejbe a kétgyermekes, 48 éves anyát. Putyin elnöki ciklusai alatt összesen 24 újságírót öltek meg, közülük volt egy Anna Politkovszkaja.

Jellemző, hogy a gyilkosság miatt hosszas bírósági hercehurca után csak 2014-ben ítéltek el öt csecsen férfit – köztük egy FSZB-ügynököt és egy rendőrt – úgy, hogy korábban egyszer már felmentették őket. Világos, hogy a csecsenek legfeljebb végrehajtók lehettek, a megbízó kilétét máig homály fedi: sem Putyin irányába, sem a későbbiekben még majd sokat emlegetett Ramzan Kadirov irányába nem nyomoztak nagy lelkesedéssel a gyilkosság ügyében.

Az is jellemző, hogy Politkovszkajára nem vigyázott semmiféle hatóság, pedig korábban többször halálosan megfenyegették, megverték, elrabolták és kivégzéssel fenyegették, egyszer pedig meg is mérgezték, hogy ne érkezhessen meg a beszláni túszdráma helyszínére.

Az én álláspontom szerint viszont a lapulevél alatt növekvő gomba sem reménykedhet abban, hogy ha meghúzza magát, végül mindent kibekkelhet: szinte biztos, hogy valaki észreveszi, leszedi, és befalja. Aki pedig embernek születik, az végképp nem viselkedhet úgy mint egy gomba

– írja az Orosz napló legvégén Politkovszkaja a Hogy félek-e? című rövid írásban, megindokolva ezzel, hogy miért érezte úgy New Yorkban felnőtt, amerikai állampolgársággal is rendelkező diplomatagyerekként, hogy a rendszer sötét oldalát kell bemutatnia, ahelyett hogy a kényelmes és biztonságos emigráns életet választotta volna.

Vannak, akik emiatt ostobának és felelőtlennek tartják, a halálát pedig megelőzhetőnek és értelmetlennek. Viszont az életműve nélkül sokkal kevesebbet tudna arról a világ, hogy mi folyt és folyik Oroszországban, ami minta lehet más országok autoriter vezetői számára is.

Politkovszakaja nem akart gyáván, gombaként vegetálni egy lapulevél alatt, hanem emberként húzta ki magát: ezért hagyják tiszteletből a mai napig üresen az asztalát lapjánál, a Novaja Gazetanál, ezért találtak az otthoni asztalán megkínzott csecsenekről fotókat, és egy róluk írt riportot, amit már csak posztumusz jelentethettek meg félkész állapotban. Az Orosz Napló viszont teljesen kész lett, úgyhogy térjünk is át arra, mit üzen ezzel a könyvvel az az orosz nő, aki az életét adta, hogy mindezt megírhassa...