Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.08.13.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
2026. augusztus 13., csütörtök
A TISZA KORMÁNY RENDKÍVÜLI KORMÁNYSZATI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA! MAGYAR PÉTER 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
ÁRAD A TISZA
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.08.13.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.08.13.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
ÉLŐ: MAGYAR PÉTER TÁJÉKOZTATÓJA A PAKSI KIHELYEZETT KORMÁNYÜLÉSEN SZÜLETETT DÖNTÉSEKRŐL
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.08.13.
Megkezdődött a jogszabályi és a fizikai munka is Paksnál a Duna vízszintjének csökkenése miatt. A szerdai kihelyezett kormányülésen úgy határoztak, hogy a folyó vízszintjét ideiglenesen két bárka elsüllyesztésével és egy víz alatti kőgát építésével emelik meg. A munkálatok várhatóan 3–4 hetet vesznek igénybe. A részletekről Magyar Péter miniszterelnök és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője számol be a kormányszóvivői tájékoztatón.
Szerző: KONTROLL
2026.08.13.
Megkezdődött a jogszabályi és a fizikai munka is Paksnál a Duna vízszintjének csökkenése miatt. A szerdai kihelyezett kormányülésen úgy határoztak, hogy a folyó vízszintjét ideiglenesen két bárka elsüllyesztésével és egy víz alatti kőgát építésével emelik meg. A munkálatok várhatóan 3–4 hetet vesznek igénybe. A részletekről Magyar Péter miniszterelnök és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője számol be a kormányszóvivői tájékoztatón.
ELKEZDŐDHET A NER-VAGYONOK VISSZASZERZÉSE - 30-50 EMBERT KELL ELŐSZÖR VIZSGÁLNI
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.13.
Kik lehetnek az elsők, akiknek a vagyonát górcső alá veszi az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal? Gerő Tamás ügyvéd, a hivatal elnöki posztjának egyik pályázója a Klikk TV Mélyvíz című műsorában konkrét elképzelésekről beszélt. Szerinte az első lépések között 30–50 kiemelt szereplő célzott vagyonosodási vizsgálatára lenne szükség: összevetnék a bevallott jövedelmeket a tényleges vagyonnal.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.13.
Kik lehetnek az elsők, akiknek a vagyonát górcső alá veszi az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal? Gerő Tamás ügyvéd, a hivatal elnöki posztjának egyik pályázója a Klikk TV Mélyvíz című műsorában konkrét elképzelésekről beszélt. Szerinte az első lépések között 30–50 kiemelt szereplő célzott vagyonosodási vizsgálatára lenne szükség: összevetnék a bevallott jövedelmeket a tényleges vagyonnal.
BRUCK GÁBOR: MAGYAR PÉTER DILEMMÁJA: ODÜSSZEUSZ VAGY ÁBRAHÁM?
FACEBOOK
Szerző: BRUCK GÁBOR
2026.08.10.
Milyen ember kell egy rendszer megdöntéséhez, és milyen ember kell az utána következő világ felépítéséhez?
Láttam Christopher Nolan új Odüsszeiáját, és olvastam hozzá egy rendkívül érdekes beszélgetést Jacob Howland amerikai filozófussal. Howland évtizedek óta azzal foglalkozik, amit Athén és Jeruzsálem párbeszédének neveznek: mit mond Homérosz világa az emberről, a hatalomról és a közösségről, és mit mond ugyanezekről a héber Biblia.
Magyar Péter győzelméhez sok odüsszeuszi tulajdonság kellett: bátorság, gyorsaság, jó helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség, az ellenfél gyenge pontjainak felismerése és a váratlan helyzetek kihasználása. Az egyik legerősebb képessége, hogy a konfliktus nem bénítja meg.
Ez már sokkal inkább Ábrahám világa.
Mert végül ez választja el a nagy politikai harcost a nagy országépítőtől.
Szerző: BRUCK GÁBOR
2026.08.10.
Láttam Christopher Nolan új Odüsszeiáját, és olvastam hozzá egy rendkívül érdekes beszélgetést Jacob Howland amerikai filozófussal. Howland évtizedek óta azzal foglalkozik, amit Athén és Jeruzsálem párbeszédének neveznek: mit mond Homérosz világa az emberről, a hatalomról és a közösségről, és mit mond ugyanezekről a héber Biblia.
Az összehasonlítása messzire vezet. Odüsszeusz döntően önmagában bízik, Ábrahám pedig valamiben, ami nagyobb önmagánál. Nolan filmje különösen ezt az alakot emeli ki: azt az embert, aki veszélyben nem vár senkire, hanem a saját eszére, erejére és találékonyságára hagyatkozik.
Az ő világa veszélyes. A tenger viharos, az istenek kiszámíthatatlanok, mindenütt ellenség, csapda és kísértés. Mit lehet tenni egy ilyen világban? Gyorsnak és ravasznak kell lenni, felismerni a veszélyt és alkalmazkodni hozzá, de mindenekelőtt bízni a saját eszünkben.
Odüsszeusz mindebben zseniális.
Fiatal korában vaddisznóra vadászik. Nem várja meg a társait, hanem előrerohan, egyedül támad az állatra, amely megsebzi. A lábán heg marad, és évtizedekkel később erről ismerik fel. Howland szerint szinte az egész odüsszeuszi életfilozófia benne van ebben a jelenetben: a valóság meg fog sebezni, ezért fuss elébe, és küzdj meg vele.
A bibliai világ másképpen indul.
Ábrahám, Jákob vagy Dávid sem naiv emberek. Harcolnak, taktikáznak, néha csalnak is. Ismerik a hatalom realitását, de nem abból indulnak ki, hogy egyedül vannak. Van szövetségük, van közösségük, van jövőjük, és van valami, ami túlmutat az egyéni győzelmen.
Odüsszeusz haza akar jutni egy ellenséges világon keresztül. Ábrahám viszont valami olyat akar létrehozni, ami túléli őt, és generációkon át fennmarad.
Ábrahám, Jákob vagy Dávid sem naiv emberek. Harcolnak, taktikáznak, néha csalnak is. Ismerik a hatalom realitását, de nem abból indulnak ki, hogy egyedül vannak. Van szövetségük, van közösségük, van jövőjük, és van valami, ami túlmutat az egyéni győzelmen.
Odüsszeusz haza akar jutni egy ellenséges világon keresztül. Ábrahám viszont valami olyat akar létrehozni, ami túléli őt, és generációkon át fennmarad.
Én ezen a ponton gondolok Magyar Péterre.
Magyar Péter győzelméhez sok odüsszeuszi tulajdonság kellett: bátorság, gyorsaság, jó helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség, az ellenfél gyenge pontjainak felismerése és a váratlan helyzetek kihasználása. Az egyik legerősebb képessége, hogy a konfliktus nem bénítja meg.
Ezek nélkül nem tudta volna áttörni a Fidesz-rendszert. Csakhogy azok a tulajdonságok, amelyekkel valaki megszerzi a hatalmat, nem feltétlenül ugyanazok, amelyekkel jól lehet kormányozni.
Odüsszeusz történetének van egy kellemetlen mérlege. Tizenkét hajóval és nagyjából ezer emberrel indul el Trójából, és végül egyedül ér haza. Howland ezért kérdezi: biztosan olyan nagyszerű vezető Odüsszeusz, ha közben minden emberét elveszítette?
Magyar Pétertől pedig megkérdezhetjük: mi lett a Tisza-szigetek sok tízezer támogatójának szerepe a győzelem után? Mert éppen itt kezdődik a tényleges miniszterelnöki feladat: nemcsak mozgósítani egy közösséget, hanem bízni benne, felelősséget adni neki, és tartósan bevonni az ország építésébe.
Odüsszeuszi módszerekkel le lehetett győzni a Fidesz-rendszert. Egy országot azonban nem lehet pusztán gyorsaságból, bátorságból és az ellenfél hibáinak kihasználásából felépíteni.
Az országépítéshez bizalom kell. Bízni a sok tízezer önkéntesben, a négymillió szavazóban. Bízni abban, hogy a törvényt holnap is betartják, hogy egy intézmény akkor is működik, amikor nem a mi emberünk vezeti, és hogy egy elvesztett választás után sem omlik össze az egész világunk.
Az országépítéshez bizalom kell. Bízni a sok tízezer önkéntesben, a négymillió szavazóban. Bízni abban, hogy a törvényt holnap is betartják, hogy egy intézmény akkor is működik, amikor nem a mi emberünk vezeti, és hogy egy elvesztett választás után sem omlik össze az egész világunk.
Ez már sokkal inkább Ábrahám világa.
Howland szerint az ábrahámi hagyomány egyik különleges ereje éppen az újraépítés képessége. A bizalom azért fontos, mert nélküle az emberek előbb-utóbb kivonják az energiájukat a közös ügyekből: nem tesznek időt, pénzt és reményt valamibe, amiről eleve azt gondolják, hogy úgyis elbukik.
Az elmúlt húsz évben mi is megtanultunk valamennyire odüsszeuszi társadalomként élni. A vezérelv nagyjából ez lett: ne bízz túlságosan senkiben. Ha lehet, oldd meg magad. Találd meg a kiskaput és ügyeskedj. Ne légy balek, mentsd, ami menthető.
Ez viszonylag jó túlélési kultúra. De nem jó országépítő kultúra.
Magyar Péter nagyon jó odüsszeuszi harcos. De azt nem reális várni tőle, hogy mivel megváltozott a feladata és miniszterelnök lett, most egyik napról a másikra Odüsszeuszból Ábrahámmá változzon. Nem is ez a feladata. Helyesebb azt várni tőle, hogy mindkét világból megtartsa azt, ami érték.
Odüsszeusztól a bátorságot, a realizmust, a rugalmasságot és azt a képességet, hogy amikor jön a veszély, nem dermed meg.
Ábrahámtól pedig azt, hogy hosszabb távlatokban gondolkodjon, bízzon másokban, közösséget építsen, és elfogadja: nem kell mindig Magyar Péternek győznie.
A film egyik legjobb jelenetében Odüsszeusz már megmenekült a Küklopsztól. Életben van, nyert, mehetne tovább, de nem bírja ki, és visszakiáltja a nevét: én voltam, Odüsszeusz, én győztelek le.
Nem volt elég a győzelem. Tudatni akarta, hogy az ő győzelme volt. És ezzel újabb katasztrófát indított el.
A politikában ez különösen veszélyes betegség. A hatalom eleinte azt súgja: te kellettél ehhez a győzelemhez. Később azt: csak te kellettél ehhez. A végén pedig már azt: nélküled semmi sem létezik.
Magyar Péter egyik legfontosabb leckéje ezért az lesz, hogyan győzzön úgy, hogy közben ne ő álljon minden győzelem közepén. Olyan minisztereket és munkatársakat válasszon, akik önállóak, akik időnként képesek ellentmondani neki, és olyan intézményeket építsen, amelyek nélküle is működnek.
Mert végül ez választja el a nagy politikai harcost a nagy országépítőtől.
Odüsszeusz azt kérdezi: hogyan jutok haza?
Ábrahám azt kérdezi: hogyan építek valamit, ami túlmutat rajtam?
Ábrahám azt kérdezi: hogyan építek valamit, ami túlmutat rajtam?
Magyar Péter az első kérdésre már tudja a választ. Miniszterelnökségének történelmi értéke azon múlik majd, milyen választ ad a másodikra.
Mert végül nem az lesz a mérce, hogy Magyar Péter célba ért-e.
Hanem az, hogy amikor egyszer véget ér az ő története, marad-e mögötte egy ország, amely nélküle is tudja, merre van haza.
Hanem az, hogy amikor egyszer véget ér az ő története, marad-e mögötte egy ország, amely nélküle is tudja, merre van haza.
ORBÁN PÁLINKÁZIK ÉS A TISZA BUKÁSÁRA VÁR?
TROLLKIRÁLYOK / KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.13.
Mire vár Orbán Viktor?
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.13.
Mire vár Orbán Viktor?
Miért nem álltak fel a Mi Hazánk képviselői a roma holokauszt emléknapján?
És mit jelent az, hogy az Alföld nagy része félsivatag lesz?
Csintalan Sándor, Bojár Iván és Batka Zoltán a Troll Királyokban.
HORN: A FIDESZESEKNEK KUSSOLNIUK KELLENE
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.13.
Horn Gábor nem finomkodott: „Elnézést a durva szavakért, de kussolniuk kellene." A Fidesz azzal támadja a kormányt, hogy rémhírt terjeszt a víz- és energiaválságról — miközben 2010-ben ők álltak le a vásárhelyi tervvel.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.13.
Horn Gábor nem finomkodott: „Elnézést a durva szavakért, de kussolniuk kellene." A Fidesz azzal támadja a kormányt, hogy rémhírt terjeszt a víz- és energiaválságról — miközben 2010-ben ők álltak le a vásárhelyi tervvel.
Lendvai Ildikó és Horn Gábor a KlikkTV-ben: miért nincs víz, mit hagytak ki Paks 2-nél 300 milliárd forint miatt, és mi az a logika, ami miatt a Fidesz mégis támad ahelyett, hogy hallgatna. Szó esik arról is, hova tűntek a válság hetében a kormány vezető politikusai.
TOMPOS ÁDÁM: DOPEMAN, CURTIS ÉS JABER AZT JELEZTÉK, HOGY ORBÁN VIKTOR NAGY BAJBAN VAN – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.08.12.
Súlyos társadalmi válság zajlik a szemünk előtt, és a krízis mostanra Budapestet is elérte. Amit az utcákon látunk, az a NER 16 évének eredménye: a szociális szféra elhanyagolása, az oktatás és az egészségügy lerombolása, a rendőrség létszámhiánya mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma ebben élünk – mondja a Kultúrtájban Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere, aki a műsorban emlékeztet rá, ez egy hosszú ideje tartó országos válság, amit a Fidesszel ellentétben a Tisza Párt többé nem söpörhet a szőnyeg alá.
00:00 – Bevezetés
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.08.12.
Súlyos társadalmi válság zajlik a szemünk előtt, és a krízis mostanra Budapestet is elérte. Amit az utcákon látunk, az a NER 16 évének eredménye: a szociális szféra elhanyagolása, az oktatás és az egészségügy lerombolása, a rendőrség létszámhiánya mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma ebben élünk – mondja a Kultúrtájban Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere, aki a műsorban emlékeztet rá, ez egy hosszú ideje tartó országos válság, amit a Fidesszel ellentétben a Tisza Párt többé nem söpörhet a szőnyeg alá.
00:00 – Bevezetés
01:00 – Orbán Viktor mániája: miért nem lett Magyarország drogmentes 2020-ra?
14:01 – Hogyan enyhítheti a Tisza Párt a társadalmi válságot?
19:40 – A Rákosrendező lett a „második Hős utca”?
22:01 – Kelet-Magyarország kiürül: mi lesz, ha már akkugyárak sem maradnak?
25:17 – „Háztáji Nixon”: miért fulladt kudarcba Orbán Viktor drogellenes háborúja?
34:08 – „Nem kalifátust alapítanak”: Hogyan tűnik el az idegengyűlölet a NER összeomlása után?
41:13 – Dopeman, Curtis és Jaber: amikor Orbán Viktor mögött álltak, már látszott, hogy nagy a baj
43:34 – Tragikus életutak a budapesti utcákon
49:31 – Újabb 16 év kell, hogy a NER károkozását jóvátehessük?
KESZTYŰGYÁRTÓBÓL FILOZÓFIAI DOKTOR? HÁROM FIDESZ–KDNP-S POLITIKUS IS DOKTORIT SZERZETT PÉCSEN
RTL MAGYARORSZÁG
Szerző: RTL
2026.08.13.
Mi történt a Pécsi Tudományegyetem filozófiai doktori iskolájában, ahol az elmúlt években több Fidesz–KDNP-s politikus is doktori fokozatot szerzett? Az egyetem egyik oktatója súlyos szakmai problémákról beszélt nekünk, az egyetem pedig vizsgálatot indított.
Barcsi Tamás szerint a doktori iskola korábbi vezetője, a dékán és egy dékánhelyettes karrier- és kapcsolatépítésre használta a képzést, és nekik hasznos embereknek segítettek ösztöndíjhoz, illetve doktori fokozathoz jutni. A fokozatot szerzők között volt a KDNP Bács-Kiskun megyei elnöke, egy volt szegedi Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő és a Baranya megyei önkormányzat fideszes elnöke is.
Barcsi szerint a problémák azután kezdődtek, hogy 2019-ben a doktori iskolát a bölcsészkarról a KPVK-ra helyezték át. Az RTL-nek név nélkül nyilatkozó egyik doktorandusz azt mondta, a hallgatók tanácstalanok és féltik a jövőjüket.
A Pécsi Tudományegyetem vizsgálja a doktori iskola akkreditációját és az ott történt egyes doktori eljárásokat, az iskola megszüntetése is napirendre kerülhet. A kar dékánja ugyanakkor azt közölte: Barcsi Tamás nyílt levele szerinte valótlan és jogsértő állításokra épül. Boros Jánost, a doktori iskola korábbi vezetőjét az RTL kereste, de adásig nem érkezett válasz.
Szerző: RTL
2026.08.13.
Mi történt a Pécsi Tudományegyetem filozófiai doktori iskolájában, ahol az elmúlt években több Fidesz–KDNP-s politikus is doktori fokozatot szerzett? Az egyetem egyik oktatója súlyos szakmai problémákról beszélt nekünk, az egyetem pedig vizsgálatot indított.
Barcsi Tamás szerint a doktori iskola korábbi vezetője, a dékán és egy dékánhelyettes karrier- és kapcsolatépítésre használta a képzést, és nekik hasznos embereknek segítettek ösztöndíjhoz, illetve doktori fokozathoz jutni. A fokozatot szerzők között volt a KDNP Bács-Kiskun megyei elnöke, egy volt szegedi Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő és a Baranya megyei önkormányzat fideszes elnöke is.
Barcsi szerint a problémák azután kezdődtek, hogy 2019-ben a doktori iskolát a bölcsészkarról a KPVK-ra helyezték át. Az RTL-nek név nélkül nyilatkozó egyik doktorandusz azt mondta, a hallgatók tanácstalanok és féltik a jövőjüket.
A Pécsi Tudományegyetem vizsgálja a doktori iskola akkreditációját és az ott történt egyes doktori eljárásokat, az iskola megszüntetése is napirendre kerülhet. A kar dékánja ugyanakkor azt közölte: Barcsi Tamás nyílt levele szerinte valótlan és jogsértő állításokra épül. Boros Jánost, a doktori iskola korábbi vezetőjét az RTL kereste, de adásig nem érkezett válasz.
ELÉRKEZTÜNK ODA, AMIKOR A HŐSÉG MÁR LE TUDJA NULLÁZNI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.08.13.
Idén nyáron sokan érezhetik azt, hogy a klímaváltozás már nemcsak a távoli jövő fenyegetése, hanem konkrét, hétköznapi következményekkel járó jelenség. A paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése miatt az idén a korábbi éveknél közvetlenebbül, energiaválság formájában mutatkozott meg, hogyan alakítja át a hétköznapokat a felmelegedés.
A válságnak komoly gazdasági vonzatai is vannak: az MBH Bank például úgy számolt, hogy a paksi helyzet hetente 0,1 százalékkal csökkenti a bruttó nemzeti össztermék idénre várható növekedését. A bank nem változtatott ugyan 1,6 százalékos GDP-növekedési prognózisán, de jelezte: ha az áramhelyzet nem rendeződik, akár több tized százalékponttal is csökkentenie kell az idei előrejelzését. Azóta az atomerőmű újabb turbinája kezdett termelni, de az előrejelzések szerint a Duna vízszintje augusztusban ismét csökkenni fog. A kormány fenékküszöb építésével és elsüllyeszthető bárkák bevetésével igyekszik elkerülni az atomerőmű teljes leállítását, majd azt követően elérni a teljes kapacitásra kapcsolását.
Ha Magyarország megússza a nyarat nagyobb GDP-veszteség nélkül, akkor még szerencsés is lehet más európai uniós tagállamokhoz képest. A holland Triodos Bank nemrég közzétett előrejelzése alapján ugyanis a szélsőséges meleg és aszály 1 százalékkal – 0 százalék közelébe – csökkentheti az ez évre várható gazdasági növekedést az Európai Unióban. A bank szerint Franciaországot érintheti a legsúlyosabban a helyzet, ahol a visszatérő hőhullámok mintegy 1,4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t, és akár 0,6 százalékos éves gazdasági visszaeséshez is vezethetnek. Olaszország, Spanyolország és Belgium szintén jelentős veszteségekkel nézhet szembe. Az Allianz becslése szerint a júniusi, két hétig tartó hőhullám önmagában 0,3 százalékponttal vethette vissza Európa GDP-jét...
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.08.13.
A válságnak komoly gazdasági vonzatai is vannak: az MBH Bank például úgy számolt, hogy a paksi helyzet hetente 0,1 százalékkal csökkenti a bruttó nemzeti össztermék idénre várható növekedését. A bank nem változtatott ugyan 1,6 százalékos GDP-növekedési prognózisán, de jelezte: ha az áramhelyzet nem rendeződik, akár több tized százalékponttal is csökkentenie kell az idei előrejelzését. Azóta az atomerőmű újabb turbinája kezdett termelni, de az előrejelzések szerint a Duna vízszintje augusztusban ismét csökkenni fog. A kormány fenékküszöb építésével és elsüllyeszthető bárkák bevetésével igyekszik elkerülni az atomerőmű teljes leállítását, majd azt követően elérni a teljes kapacitásra kapcsolását.
MAGYARORSZÁG EGY REMÉNYSUGÁR, REMÉLEM, MI IS KÖVETÜNK TITEKET
TELEX VIDEÓ
Szerző: SZILÁGYI MÁTÉ
2026.08.13.
A kormányváltás utáni első Sziget fesztiválon meglepően sokan tudták, hogy Magyarországnak új miniszterelnöke van, bár Orbánról Viktorról többet tudtak, mint Magyar Péterről. A volt miniszterelnököt Mussolinihez és Le Penhez hasonlították, és nem mindenki értette, hogy lehetett valaki tizenhat évig miniszterelnök.
Szerző: SZILÁGYI MÁTÉ
2026.08.13.
A kormányváltás utáni első Sziget fesztiválon meglepően sokan tudták, hogy Magyarországnak új miniszterelnöke van, bár Orbánról Viktorról többet tudtak, mint Magyar Péterről. A volt miniszterelnököt Mussolinihez és Le Penhez hasonlították, és nem mindenki értette, hogy lehetett valaki tizenhat évig miniszterelnök.
GYANÚSÍTOTT MÉG MINDIG NINCS, TANÚKAT MÁR KIHALLGATTAK A MATOLCSY-KLÁN KÖRÜL GYŰRŰZŐ MNB-BOTRÁNYBAN
NÉPSZAVA
Szerző: P.ZS.
2026.08.13.
Az elmúlt két hónapban tanúkihallgatásokra került sor az MNB-ügyekben, gyanúsított még nincs – közölte a Népszavával a Központi Nyomozó Főügyészség.
A rendőrség, illetve a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2025 februárja óta nyomoz a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő bűncselekmények ügyében. A gyanú hűtlen kezelés; egyszerre vizsgálják az MNB-alapítványok ügyét és a nemzeti bank gyanús székházberuházásait. A nyomozást az Állami Számvevőszék jelentése és feljelentése indította el az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) ügyében, ahol az első gyanú szerint akár 300 milliárdos kár is keletkezhetett, egyrészt a jegybanki alapítványnál, másrészt a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványánál.
Mint ismert, az ÁSZ azt tárta fel, hogy a PADME az eredetileg 500 milliárd forintos vagyonából több száz milliárd forintot vesztett el téves vagy szándékoltan kárt okozó befektetési döntések miatt. Jelentése szerint a PADME vagyonkezelő cége, az Optima Befektetési Zrt. bonyolult céghalóban és magántőkealapok rendszerében tüntette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt MNB-elnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre...
Szerző: P.ZS.
2026.08.13.
A rendőrség, illetve a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2025 februárja óta nyomoz a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő bűncselekmények ügyében. A gyanú hűtlen kezelés; egyszerre vizsgálják az MNB-alapítványok ügyét és a nemzeti bank gyanús székházberuházásait. A nyomozást az Állami Számvevőszék jelentése és feljelentése indította el az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) ügyében, ahol az első gyanú szerint akár 300 milliárdos kár is keletkezhetett, egyrészt a jegybanki alapítványnál, másrészt a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványánál.
Mint ismert, az ÁSZ azt tárta fel, hogy a PADME az eredetileg 500 milliárd forintos vagyonából több száz milliárd forintot vesztett el téves vagy szándékoltan kárt okozó befektetési döntések miatt. Jelentése szerint a PADME vagyonkezelő cége, az Optima Befektetési Zrt. bonyolult céghalóban és magántőkealapok rendszerében tüntette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt MNB-elnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre...
FELSZÁMOLJÁK ORBÁN BALÁZS ÖRÖKSÉGÉT – VENDÉGÜNK FELEDY BOTOND ÉS RÁCZ ANDRÁS
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.08.13.
Orbán Balázs holdudvarából Feledy Botond és Rácz András külpolitikai szakértők felügyelete alá került a Magyar Külügyi Intézet. Az új vezetők fogadják: véget ért a korszak, amelyben a kutatók feladata a kormány politikájának kritikátlan visszabiflázása volt, és amelyben névtelen tanulmányok jelenhettek meg egyébként fontos témákról. De kikkel akarnak új intézetet gründolni? Helyükön maradhatnak-e azok, akik az elmúlt években az Orbán Balázs-i víziók mentén voltak kénytelen magyarázni a világot? Dőltek-e ki csontvázak az MKI-szekrényeiből? Vevő lesz-e esetleges kritikáikra régi-új fenntartójuk, a Külügyminisztérium? Miért működött idáig az Intézet az orosz nagykövetség tőszomszédságában? (Tényleg a tőszomszédságában.) A Válasz Podcastban ezekről kérdezi az új vezetőket Vörös Szabolcs...
Részletek a műsorból:
Miért kellett elköltöznie az MKI-nak a Bajza utcából?
Feledy Botond: „A Magyar Külügyi Intézetnek van egy régi épülete, ez a Bérc utcában a Gellért-hegyen van, amelynek még az előző vezetőség alatt indult el a felújítása. Ez nem ért véget, és mi is várjuk, hogy – majd valamikor 2027-ben – az épület újra megnyisson. Azonban addig az előző vezetés úgy döntött, hogy a Bajza utcába, konkrétan az orosz nagykövetségre néző épületbe költözteti a Magyar Külügyi Intézetet. Ez olyan szimbolikát hordoz – nem szólva akár a közvetlen biztonsági fenyegetésekről –, amellyel mi nem is szerettünk volna együtt élni.”
Rácz András: „Amikor a Bajza utcába került a Magyar Külügyi Intézet a felújítás idejére, a Külügyminisztérium Biztonsági és Távközlési Főosztálya házon belül egyébként kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az orosz nagykövetség közvetlen szomszédjába költözzön az MKI. Ezzel együtt ez megtörtént. Érdekesség egyébként, hogy az eddigi épülettel szemben van az orosz nagykövetség, és ugyanabban a tömbben működik az orosz kereskedelmi képviselet. Ennél sokkal közelebb költözni tehát az oroszokhoz nem nagyon lehetett volna. (…) Van arról információ, hogy az oroszok eleinte azt hitték, hogy ez valami trükk. Nem hitték el, hogy tényleg oda fog költözni a Magyar Külügyi Intézet – aztán mégis ez történt.”
Mi volt a leginkább meglepő abból, ami rekonstruálható a Gladden Pappin–Orbán Balázs-féle korábbi vezetés módszereiből?
Feledy Botond: „Az a szervezetszociológiai jelenség, amit most, más minisztériumokba érkező csontvázkutatókkal beszélgetve le tudunk folytatni: érezni azt, ahogy az előző rendszerben egymást erősíthették a negatív vibe-ok. Van egy alaphangulat, ami fogadja az érkezőket ezekben az intézményekben, ami helyenként hol a szakmaiságról, hol az emberi viselkedésekről szól. Ami engem Brüsszelből hazaköltözve leginkább szíven ütött, az az, hogy az európai és a tagállamokkal, illetve az Európai Unióval foglalkozó szakértelem házon belül egyszerűen kihalt. Alig találunk olyan kutatókat, akik ezzel szenior szinten foglalkoznak, miközben Magyarország továbbra is EU-tagállam. Eléggé szembeötlő és furcsa foltja annak ez annak, hogy egy magyar külügyi intézetben ez a tudás nemhogy nem fejlődött tovább, hanem elsorvadt. A Balkán-kutatókkal ugyanez történt. Ez sérti a nemzeti érdeket és annak érvényesíthetőségét.”
Rácz András: „Az igazán csúf meglepetéseket valószínűleg még nem találtuk meg. (…) Amíg élek, nem felejtem el a legelső munkanapomat vezérigazgató-helyettesként. Az egyik fiatal kolléganő konkrétan engedélyt kért, hogy megszólalhasson. Én szokva vagyok ahhoz, hogy fegyelmezett környezetben is kell vagy lehet dolgozni, és néha az a hatékonyabb, de ebből a fiatalok közti dermedt félelemből kiindulva azt sejtjük és egyre pontosabban tudjuk, hogy nagyon-nagyon nem volt jó az atmoszféra. (…) Nemcsak a Külügyi Intézetben volt ez meg, hanem – most már lassan kezd látszani – az államigazgatás többi része is olyan intézményi kultúrában működött, ami elfojtotta, sőt büntette a kreativitást. Valamiféle fellélegzés kezdődik most.”
Milyen paraméterek alapján maradhatnak állományban az MKI jelenlegi kutatói?
Feledy Botond: „Civilizáltan akarunk eljárni. Nem arról van szó, hogy nagyon absztrakt vonalat húzunk, hanem leülünk emberekkel, akik elmondják, ők mit láttak, mit tettek. (…) Nagyon-nagyon nehéz generálisan vonalat húzni, és pont a most elkezdett beszélgetésekben kell tudnunk emberről emberre megnézni, hogy ki az, akiben a bizalom helyreállítható.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.08.13.
Orbán Balázs holdudvarából Feledy Botond és Rácz András külpolitikai szakértők felügyelete alá került a Magyar Külügyi Intézet. Az új vezetők fogadják: véget ért a korszak, amelyben a kutatók feladata a kormány politikájának kritikátlan visszabiflázása volt, és amelyben névtelen tanulmányok jelenhettek meg egyébként fontos témákról. De kikkel akarnak új intézetet gründolni? Helyükön maradhatnak-e azok, akik az elmúlt években az Orbán Balázs-i víziók mentén voltak kénytelen magyarázni a világot? Dőltek-e ki csontvázak az MKI-szekrényeiből? Vevő lesz-e esetleges kritikáikra régi-új fenntartójuk, a Külügyminisztérium? Miért működött idáig az Intézet az orosz nagykövetség tőszomszédságában? (Tényleg a tőszomszédságában.) A Válasz Podcastban ezekről kérdezi az új vezetőket Vörös Szabolcs...
Miért kellett elköltöznie az MKI-nak a Bajza utcából?
Feledy Botond: „A Magyar Külügyi Intézetnek van egy régi épülete, ez a Bérc utcában a Gellért-hegyen van, amelynek még az előző vezetőség alatt indult el a felújítása. Ez nem ért véget, és mi is várjuk, hogy – majd valamikor 2027-ben – az épület újra megnyisson. Azonban addig az előző vezetés úgy döntött, hogy a Bajza utcába, konkrétan az orosz nagykövetségre néző épületbe költözteti a Magyar Külügyi Intézetet. Ez olyan szimbolikát hordoz – nem szólva akár a közvetlen biztonsági fenyegetésekről –, amellyel mi nem is szerettünk volna együtt élni.”
Rácz András: „Amikor a Bajza utcába került a Magyar Külügyi Intézet a felújítás idejére, a Külügyminisztérium Biztonsági és Távközlési Főosztálya házon belül egyébként kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az orosz nagykövetség közvetlen szomszédjába költözzön az MKI. Ezzel együtt ez megtörtént. Érdekesség egyébként, hogy az eddigi épülettel szemben van az orosz nagykövetség, és ugyanabban a tömbben működik az orosz kereskedelmi képviselet. Ennél sokkal közelebb költözni tehát az oroszokhoz nem nagyon lehetett volna. (…) Van arról információ, hogy az oroszok eleinte azt hitték, hogy ez valami trükk. Nem hitték el, hogy tényleg oda fog költözni a Magyar Külügyi Intézet – aztán mégis ez történt.”
Mi volt a leginkább meglepő abból, ami rekonstruálható a Gladden Pappin–Orbán Balázs-féle korábbi vezetés módszereiből?
Feledy Botond: „Az a szervezetszociológiai jelenség, amit most, más minisztériumokba érkező csontvázkutatókkal beszélgetve le tudunk folytatni: érezni azt, ahogy az előző rendszerben egymást erősíthették a negatív vibe-ok. Van egy alaphangulat, ami fogadja az érkezőket ezekben az intézményekben, ami helyenként hol a szakmaiságról, hol az emberi viselkedésekről szól. Ami engem Brüsszelből hazaköltözve leginkább szíven ütött, az az, hogy az európai és a tagállamokkal, illetve az Európai Unióval foglalkozó szakértelem házon belül egyszerűen kihalt. Alig találunk olyan kutatókat, akik ezzel szenior szinten foglalkoznak, miközben Magyarország továbbra is EU-tagállam. Eléggé szembeötlő és furcsa foltja annak ez annak, hogy egy magyar külügyi intézetben ez a tudás nemhogy nem fejlődött tovább, hanem elsorvadt. A Balkán-kutatókkal ugyanez történt. Ez sérti a nemzeti érdeket és annak érvényesíthetőségét.”
Rácz András: „Az igazán csúf meglepetéseket valószínűleg még nem találtuk meg. (…) Amíg élek, nem felejtem el a legelső munkanapomat vezérigazgató-helyettesként. Az egyik fiatal kolléganő konkrétan engedélyt kért, hogy megszólalhasson. Én szokva vagyok ahhoz, hogy fegyelmezett környezetben is kell vagy lehet dolgozni, és néha az a hatékonyabb, de ebből a fiatalok közti dermedt félelemből kiindulva azt sejtjük és egyre pontosabban tudjuk, hogy nagyon-nagyon nem volt jó az atmoszféra. (…) Nemcsak a Külügyi Intézetben volt ez meg, hanem – most már lassan kezd látszani – az államigazgatás többi része is olyan intézményi kultúrában működött, ami elfojtotta, sőt büntette a kreativitást. Valamiféle fellélegzés kezdődik most.”
Milyen paraméterek alapján maradhatnak állományban az MKI jelenlegi kutatói?
Feledy Botond: „Civilizáltan akarunk eljárni. Nem arról van szó, hogy nagyon absztrakt vonalat húzunk, hanem leülünk emberekkel, akik elmondják, ők mit láttak, mit tettek. (…) Nagyon-nagyon nehéz generálisan vonalat húzni, és pont a most elkezdett beszélgetésekben kell tudnunk emberről emberre megnézni, hogy ki az, akiben a bizalom helyreállítható.”
A FIDESZ SAJÁT FEGYVERE FORDULHAT ORBÁNÉK ELLEN - POLT PÉTERÉK NEM FOGNAK DÖNTENI
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Visszaüthet a Fideszre az a rendszer, amelyet maga épített ki? Magyar György ügyvéd szerint különösen izgalmas helyzet alakult ki az Alkotmánybíróság körül: miközben a Fidesz megtámadta az új alaptörvény-módosításokat, éppen azokkal a korlátokkal találhatja szembe magát, amelyeket korábban maga épített be a szabályozásba. Szerinte a párt akár „beleeshet a saját csapdájába”.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Visszaüthet a Fideszre az a rendszer, amelyet maga épített ki? Magyar György ügyvéd szerint különösen izgalmas helyzet alakult ki az Alkotmánybíróság körül: miközben a Fidesz megtámadta az új alaptörvény-módosításokat, éppen azokkal a korlátokkal találhatja szembe magát, amelyeket korábban maga épített be a szabályozásba. Szerinte a párt akár „beleeshet a saját csapdájába”.
2026. augusztus 12., szerda
RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ A PAKSI ATOMERŐMŰBŐL! MAGYAR PÉTER 🔴⚪🟢 ÉLŐ ADÁS
ÁRAD A TISZA
Rendkívüli tájékoztató a Paksi atomerőműből!
FORRÁS: Magyar Péter hivatalos YouTube csatornája és az ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ YouTube csatornája
2026.08.12.
2026.08.12.
Rendkívüli tájékoztató a Paksi atomerőműből!
GÁBOR GYÖRGY: HA EZ KÍSÉRLET VOLT, AKKOR FEL KELL TENNI A KÍSÉRLET LEGELEMIBB KÉRDÉSEIT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.12.
Bóka János mondata azért érdemel a szokottnál hosszabb figyelmet, mert az elmúlt hat év egyik lényegi politikai tapasztalatát ezúttal nem valamely külső bíráló fogalmazta meg, hanem maga a hatalom egyik embere: politikai dilettantizmusa egy pillanatra őszintévé tette, és védekezésnek szánt szavaival akaratlanul is teljes önleleplezést hajtott végre.
Bóka szerint a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzás „egy nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt. Sőt: „Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt.”
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.12.
Bóka szerint a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzás „egy nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt. Sőt: „Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt.”
Ritkán sikerül egy politikusnak néhány szóban ilyen pontosan megvilágítania azt a hatalomfelfogást, amelyet vélhetően éppen megmagyarázni szeretne. Mert ha ez kísérlet volt, akkor fel kell tenni a kísérlet legelemibb kérdéseit. Mi volt a hipotézis? Mit akartak kipróbálni? Mi számított volna kudarcnak? Ki ellenőrizte a kísérletezőt? És mindenekelőtt:
ki volt a kísérleti alany?
ki volt a kísérleti alany?
A „kísérlet” nem ártatlan szó. A kísérletező megváltoztatja a feltételeket, beavatkozik egy folyamatba, majd megfigyeli a következményeket. Ő szabja meg a kísérleti helyzetet, és abból akar tudást szerezni, ami beavatkozásának hatására történik.
Csakhogy egy ország nem laboratórium. Egy alkotmány nem kísérleti berendezés. Az állampolgár pedig nem kísérleti alany.
Ha a hat éven át tartó rendkívüli kormányzás valóban „kísérleti periódus” volt, akkor ezt a kísérletet nem egy absztrakt alkotmányjogi modellen végezték. A megváltoztatott feltételek között emberek éltek. Emberek jogairól rendelkeztek, gazdasági lehetőségeiket és intézményeik működését befolyásolták, mindennapjaikat alakították a rendkívüli felhatalmazással meghozott rendeletek. Bóka metaforáját végiggondolva tehát elkerülhetetlen a következtetés: ha a kormány a kormányzás módjával kísérletezett, akkor e kísérletnek emberek voltak az alanyai.
Ettől válik a szó politikai inkompetenciánál sokkal súlyosabbá: antropológiailag riasztóvá.
Emberen természetesen lehet kísérletet végezni. A modern kutatásetika azonban éppen abból a felismerésből született, hogy emberrel nem lehet úgy kísérletezni, mint egy tárggyal. Nem csupán azért, mert árthatunk neki, hanem mert nem redukálható valamely másvalaki által kijelölt cél eszközévé. Kant klasszikus formulájával: az embert mindig önmagában való célként, sohasem pusztán eszközként kell kezelni.
Emberen természetesen lehet kísérletet végezni. A modern kutatásetika azonban éppen abból a felismerésből született, hogy emberrel nem lehet úgy kísérletezni, mint egy tárggyal. Nem csupán azért, mert árthatunk neki, hanem mert nem redukálható valamely másvalaki által kijelölt cél eszközévé. Kant klasszikus formulájával: az embert mindig önmagában való célként, sohasem pusztán eszközként kell kezelni.
A 20. század rettenetes tapasztalatai adtak ennek különösen radikális jelentést. A náci orvosok koncentrációs táborok foglyain végzett kísérleteiben az áldozatokat személyekből felhasználható testekké fokozták le. Az 1946–1947-es nürnbergi orvosper után megfogalmazott Nürnbergi Kódex ezért mindjárt első alapelvében kimondta: „The voluntary consent of the human subject is absolutely essential.” Vagyis: „A kísérleti alany önkéntes beleegyezése feltétlenül szükséges.”
A magyar veszélyhelyzeti kormányzás természetesen nem hasonlítható a náci emberkísérletekhez. Ilyen összevetés történetileg hamis és morálisan ízléstelen volna. Ám Bóka maga választotta a kísérlet metaforáját. Nürnberg itt azért fontos, mert a modern európai gondolkodás ott kényszerült a legbrutálisabb formában végiggondolni, mi történik, amikor emberek valamely más cél elérésének kísérleti eszközeivé válnak. A történeti helyzetek között nincs azonosság; a politikai-antropológiai kérdés ettől még érvényes: milyen hatalomfelfogás beszél saját polgárairól egy politikai kísérlet közegében?
Egy demokratikus alkotmányos rendben a polgár nem olyan értelemben tárgya a kormányzásnak, ahogyan a laboratóriumi objektum tárgya a kísérletnek. A polgár az alkotmányos rend alanya. Az alkotmányos jogok pedig éppen azt a határt jelölik ki, amelynél a politikai hatalomnak meg kell állnia.
Ezért különösen bizarr az „alkotmányossági kísérlet” kifejezés. Az alkotmányosság történetének jelentős része éppen a hatalom korlátozásának története: Magna Charta, habeas corpus, hatalommegosztás, parlamenti ellenőrzés, bírói kontroll, alapjogok. A politikai hatalom nem azért szorul korlátokra, mert szükségképpen gonosz emberek gyakorolják, hanem azért, mert hatalom.
A rendkívüli jogrend ennek egyik legkényesebb paradoxona. Rendkívüli hatalmat enged meg azért, hogy az alkotmányos rend túléljen egy rendkívüli veszélyt. Logikája világos:
rendkívüli veszély – rendkívüli felhatalmazás – a veszély elhárítása – visszatérés a rendes alkotmányos állapothoz.
rendkívüli veszély – rendkívüli felhatalmazás – a veszély elhárítása – visszatérés a rendes alkotmányos állapothoz.
A döntő szó: visszatérés.
Már a római diktatúra republikánus konstrukciójának alapelve is az volt, hogy meghatározott veszély esetére, meghatározott feladat teljesítésére és korlátozott időre koncentrálható rendkívüli hatalom. A modern alkotmányosság ugyanazzal a kérdéssel küszködik: miként kapjon a végrehajtó hatalom válság idején kellő mozgásteret anélkül, hogy a kivétel önálló politikai létformává válna?
Innen érthető Carl Schmitt híres mondata: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.” Schmitt felismerte, hogy éppen a kivételben mutatkozik meg, hol van ténylegesen a politikai hatalom. A legnagyobb veszély pedig nem feltétlenül a látványos visszaélés. Sokkal alattomosabb lehet a kivétel normalizálódása: a kormány megszokja a rendkívüli jogosítványokat, az intézmények alkalmazkodnak hozzájuk, a nyilvánosság pedig egy idő után természetesnek érzékeli azt, ami eredetileg kivételesnek indult.
Ezért különösen súlyos Bóka utólagos megfogalmazása. Ha a rendkívüli kormányzás alkotmányosan szükséges volt, akkor a védhető mondat így hangzik: rendkívüli veszélyhelyzetek álltak fenn, ezért elhárításukhoz átmenetileg rendkívüli eszközökre volt szükség.
A „kísérlet” azonban egészen más logikát fejez ki. Aki szükségből cselekszik, azt mondja: meg kellett tennem. Aki kísérletezik, azt mondja: ki akartam próbálni. Aki szükségből gyakorol rendkívüli hatalmat, abban érdekelt, hogy megszűnjék az az állapot, amely e hatalmat indokolta. Aki kísérletezik vele, tudást akar szerezni arról, hogyan működik.
Ez a különbség szinte mindent elmond.
Ez a különbség szinte mindent elmond.
Ráadásul Bóka metaforája még tudományelméleti értelemben is megbukik. Mi volt az előzetes sikerkritérium? Mi cáfolhatta volna a hipotézist? Ki értékelte az eredményeket a kísérletezőtől függetlenül? Ha ugyanaz a politikai hatalom teremti meg a feltételeket, hajtja végre a „kísérletet”, használja közben az így megszerzett jogosítványokat, majd végül maga vonja le belőle a tanulságokat, azt egyetlen komolyan vehető módszertan sem nevezi kísérletnek.
Ezt hatalomgyakorlásnak nevezik.
Ezt hatalomgyakorlásnak nevezik.
És itt mutatkozik meg Bóka mondatának intellektuális szegénysége. Nem egyszerűen rossz szót választott. Jogászként olyan fogalmat használt az alkotmányos hatalomgyakorlás leírására, amelynek politikai, módszertani és antropológiai következményeit láthatóan nem gondolta végig.
Mert ha mégis elfogadjuk saját szavát, akkor a kormány hat éven át nem csupán rendkívüli helyzeteket kezelt. Tapasztalatot szerzett saját rendkívüli hatalmáról. Megtanulhatta, hogyan működik az ország rendkívüli felhatalmazások mellett, mit tesz lehetővé a rendeleti kormányzás, meddig tartható fenn a kivétel, mennyire alkalmazkodnak hozzá az intézmények és az állampolgárok.
Épp ez teszi igazán nyugtalanítóvá a „kísérleti periódus” kifejezést.
A kérdés már nem csupán az, miért volt szükség 2020-ban rendkívüli intézkedésekre. Világjárvány idején természetesen szükség lehet rájuk. A fontosabb kérdés ez: mit tanult meg a hatalom hat év alatt saját rendkívüli hatalmáról?
A kérdés már nem csupán az, miért volt szükség 2020-ban rendkívüli intézkedésekre. Világjárvány idején természetesen szükség lehet rájuk. A fontosabb kérdés ez: mit tanult meg a hatalom hat év alatt saját rendkívüli hatalmáról?
És itt érünk el a Fidesz veszélyhelyzeti kormányzásának legsúlyosabb politikai-antropológiai problémájához. Az embertelenség nem kizárólag fizikai kegyetlenséget jelent. Embertelen az a hatalomfelfogás is, amely az embert politikai alanyból egyre inkább igazgatandó, szabályozandó, mérhető, alkalmazkodásra késztethető objektummá fokozza le: olyasvalakivé, akin a hatalom megtanulja, mi működik.
Ebben az értelemben a „kísérlet” metaforája kegyetlenül pontos. A hatalom cselekszik, a társadalom pedig viseli a beavatkozás következményeit. A polgár könnyen corpus vile-vé – kísérleti anyaggá –, politikai nyersanyaggá, egy hosszú próbaüzem adatpontjává válik.
És itt van Bóka mondatának különös iróniája. Vélhetően védeni akarta a hatéves veszélyhelyzeti kormányzást. Ehhez azonban olyan metaforát választott, amely, ha komolyan vesszük, éppen az ellenkezőjét teszi: leleplezi azt a paternalista és tárgyiasító hatalomfelfogást, amely saját rendkívüli jogosítványainak többéves gyakorlását utólag politikai tanulási folyamatként képes szemlélni.
Ehhez pedig nem szükséges különösebb politikai gonoszság. Elég hozzá az alkotmányosság eszméjének meghökkentően sekélyes megértése.
Mert hat év nem próbaüzem. Hat év gyakorlat. És hat év alatt a kivételből szokás, a szokásból intézményi rutin, az intézményi rutinból pedig politikai kultúra lehet.
Ezért Bóka mondata fontosabb, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nem azért, mert titkot árult el, hanem mert egy rosszul megválasztott szó olykor többet mond el egy politikai rendszer önképéről, mint száz gondosan megszerkesztett kormányzati közlemény.
„Alkotmányossági kísérlet.”
„Alkotmányossági kísérlet.”
Az alkotmány nem a hatalom laboratóriuma. Az ország nem kísérleti terep. Az ember nem kísérleti alany. A rendkívüli hatalom alkotmányos kérdése pedig nem az, mit lehet vele kipróbálni, hanem az, hogyan lehet korlátozni, ellenőrizni, majd a veszély elmúltával megszüntetni.
Aki pedig hat év rendkívüli kormányzás után mindezt „alkotmányossági kísérletnek” nevezi, annak talán nem az alkotmánnyal sikerült kísérletet végeznie.
Hanem azt sikerült kísérletileg igazolnia, milyen kevéssé érti, mire való az alkotmány.
MATOLCSYÉK FÉNYES NAPPAL RABOLTAK BANKOT - ORBÁN FÜLÉT MEG LEHET FOGNI AZ MNB-ÜGYBEN
KLIKKTV / ÚJ VILÁG
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.08.12.
Az Új világ adásában Pankotai Lili Kuncze Gáborral és Dávid Ferenccel az MNB-ügyről beszél. Vajon miért nincs még senki meggyanúsítva, kihallgatva az évszázad legnagyobb bankrablásának ügyével? Lehetséges-e, hogy Orbán Viktor ne tudott volna Matolcsyék ügyeiről. Szóba kerül az NKA-botrány is, valamint az, hogy egy nappal a bejelentés után, máris menesztették a közmédia két új munkatársát...
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.08.12.
Az Új világ adásában Pankotai Lili Kuncze Gáborral és Dávid Ferenccel az MNB-ügyről beszél. Vajon miért nincs még senki meggyanúsítva, kihallgatva az évszázad legnagyobb bankrablásának ügyével? Lehetséges-e, hogy Orbán Viktor ne tudott volna Matolcsyék ügyeiről. Szóba kerül az NKA-botrány is, valamint az, hogy egy nappal a bejelentés után, máris menesztették a közmédia két új munkatársát...
„ITT MINDENRE AZ VOLT A VÁLASZ, HOGY MINDJÁRT BONTJÁK EZEKET AZ ÉPÜLETEKET”
MAGYAR HANG PODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2026.08.12.
„Éveken át mindenki csak ígérgetett nekünk, aztán mégsem történt semmi, maradtunk a romos épületekben a nedves, hámló vakulatú falak között” – ezt mondták a megkérdezett lakók a Magyar Hang stábjának a józsefvárosi Diószegi utcában. Hányattatott sorsú családok helyzetét mutatjuk be a fővárosban.
Készítette: Horn Gabriella, Nyéki Martin
Szerző: MAGYAR HANG
2026.08.12.
„Éveken át mindenki csak ígérgetett nekünk, aztán mégsem történt semmi, maradtunk a romos épületekben a nedves, hámló vakulatú falak között” – ezt mondták a megkérdezett lakók a Magyar Hang stábjának a józsefvárosi Diószegi utcában. Hányattatott sorsú családok helyzetét mutatjuk be a fővárosban.
Készítette: Horn Gabriella, Nyéki Martin
ORBÁN PÁLINKÁZIK, A FIDESZ ROMOKBAN
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.12.
Ebben az adásban az elemzők Orbán Viktor aktuális politikai szerepvesztését és a Fidesz belső bizonytalanságát járják körül a legfrissebb közéleti események tükrében. A beszélgetés érinti az új köztársasági elnök, Baka András megválasztását, a válságkommunikációs hibákat, valamint az ellenzéki térfél átrendeződését is.
00:35 – Orbán Viktor „táltosi” jóslata az elkövetkező 500 évről egy szerb fesztiválon.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.12.
Ebben az adásban az elemzők Orbán Viktor aktuális politikai szerepvesztését és a Fidesz belső bizonytalanságát járják körül a legfrissebb közéleti események tükrében. A beszélgetés érinti az új köztársasági elnök, Baka András megválasztását, a válságkommunikációs hibákat, valamint az ellenzéki térfél átrendeződését is.
00:35 – Orbán Viktor „táltosi” jóslata az elkövetkező 500 évről egy szerb fesztiválon.
02:59 – Miért söpörte el a választói erő a NER-t, és miért maradt el az önreflexió?
09:03 – „Tök mindegy, hol van Orbán Viktor” – a Fidesz legnagyobb dilemmája.
15:26 – Új dimenzió: Buta volt-e a miniszterelnök az elmúlt 16 évben?
24:37 – Baka András mint valódi ellensúly: mi várható az új államfőtől?
41:17 – Elszámoltatás és a legfőbb ügyész kérdése: dicsőség vagy bukás várható?
44:11 – 4 milliárd forint Facebook-videókra? A Kaminski Fanni-ügy háttere.
90 ÉVRE TITKOSÍTHATTÁK, HOVÁ KERÜLTEK A KÖZPÉNZEK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Magyar György ügyvéd a Klikk Tévé műsorában a Fidesz-kormány titkos határozatairól: miért kell nyilvánosnak lennie minden jogszabálynak, mit jelentenek a kettes, hármas és négyes jelű határozatok, és hogyan zárható el egy döntés akár kilencven évre.
Az ügyvéd szerint bizonyos mennyiségű titkos döntés elfogadható — állambiztonsági és gazdasági érdekből —, a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek jó fele viszont már visszaélés a titkosítás lehetőségével. Saját feltevéseként arról is beszél, hogy eximbankos hitelek és kiemelt beruházások mögött sejt kormányhatározatokat; ezt hipotézisnek nevezi, bizonyítani nem tudja.
Szó esik még az ügynökakták nyilvánosságáról, a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségről, a zuglói irodacentrum ügyéről, valamint arról, miért tartja Magyar György problémásnak, ha a Kúria elnöke a helyén marad.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.12.
Magyar György ügyvéd a Klikk Tévé műsorában a Fidesz-kormány titkos határozatairól: miért kell nyilvánosnak lennie minden jogszabálynak, mit jelentenek a kettes, hármas és négyes jelű határozatok, és hogyan zárható el egy döntés akár kilencven évre.
Az ügyvéd szerint bizonyos mennyiségű titkos döntés elfogadható — állambiztonsági és gazdasági érdekből —, a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek jó fele viszont már visszaélés a titkosítás lehetőségével. Saját feltevéseként arról is beszél, hogy eximbankos hitelek és kiemelt beruházások mögött sejt kormányhatározatokat; ezt hipotézisnek nevezi, bizonyítani nem tudja.
Szó esik még az ügynökakták nyilvánosságáról, a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségről, a zuglói irodacentrum ügyéről, valamint arról, miért tartja Magyar György problémásnak, ha a Kúria elnöke a helyén marad.
ASZÓDI ATTILA: KATASZTRÓFAHELYZET VAN MAGYARORSZÁGON | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.12.
Ha tényleg dupla árat kérnek az oroszok, akkor nem szabad megépíteni az új paksi blokkokat. De hogy fér ez össze a fixáras szerződéssel? És mit reagált a Duna vízállására intő szavakra Süli János 2018-ban? Válaszok a Dellában.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.12.
Ha tényleg dupla árat kérnek az oroszok, akkor nem szabad megépíteni az új paksi blokkokat. De hogy fér ez össze a fixáras szerződéssel? És mit reagált a Duna vízállására intő szavakra Süli János 2018-ban? Válaszok a Dellában.
00:00:00 Adáskezdés
00:01:59 Szétfő az agyunk. Paks is szétfő?
00:08:19 Mi volt a két legsúlyosabb állítása Magyar Péternek?
00:11:36 Szabad 24 milliárd eurót fizetni Paks II-ért?
00:15:25 A neheze még csak most jön?
00:26:34 A politika felismerte… de mit is?
00:29:58 Napenergiában fajlagosan világelsők lettünk
AUGUSZTUS 20. – BEJELENTIK A NEMZET ÜNNEPÉNEK PROGRAMJAIT | SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.12.
Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, az államalapítás és Szent István király emléknapja.
Az „Augusztus 20. – A Nemzet Ünnepe” sajtótájékoztatón az idei ünnepi eseményekkel, programokkal és szervezési részletekkel kapcsolatos bejelentések kerülhetnek a középpontba.
A Magyar News Online videójában követjük a sajtótájékoztatót, és összefoglaljuk a legfontosabb információkat:
– milyen eseményekre lehet számítani augusztus 20-án; – milyen ünnepi programokat jelenthetnek be; – hogyan készül Budapest és az ország a nemzeti ünnepre; – milyen közlekedési és biztonsági információk lehetnek fontosak; – és milyen részletek derülnek ki az idei ünnepségsorozatról.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.12.
Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, az államalapítás és Szent István király emléknapja.
Az „Augusztus 20. – A Nemzet Ünnepe” sajtótájékoztatón az idei ünnepi eseményekkel, programokkal és szervezési részletekkel kapcsolatos bejelentések kerülhetnek a középpontba.
A Magyar News Online videójában követjük a sajtótájékoztatót, és összefoglaljuk a legfontosabb információkat:
– milyen eseményekre lehet számítani augusztus 20-án; – milyen ünnepi programokat jelenthetnek be; – hogyan készül Budapest és az ország a nemzeti ünnepre; – milyen közlekedési és biztonsági információk lehetnek fontosak; – és milyen részletek derülnek ki az idei ünnepségsorozatról.
ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÁSI VISSZAÉLÉSEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG
YOUTUBE
Közreadja: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.08.12.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Közreadja: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.08.12.
Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
"HA ORBÁN GYŐZ, MOST ITT NEM BESZÉLGETHETNÉNK" | HATOS PÁL | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.12.
A Vágjunk a közepébe! új vendége Hatos Pál történész, aki évekig volt résztvevője a Klubrádió Három az igazság című műsorának Spiró Györggyel, illetve Szénási Sándorral. Most többek között arról beszélgetünk, hogy utólag minden kiderül-e, amire azt válaszolja, hogy sajnos nem, mert a történelemben léteznek tökéletes bűntények. Arra a kérdésre, hogy három-e az igazság, azt feleli, hogy nem, több, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan lehet hazudni. A történetírást pedig a temetéshez hasonlítja, amire már nem a halottnak van szüksége, hanem nekünk, hogy tisztességesen elbúcsúztathassuk a múltunkat.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.12.
A Vágjunk a közepébe! új vendége Hatos Pál történész, aki évekig volt résztvevője a Klubrádió Három az igazság című műsorának Spiró Györggyel, illetve Szénási Sándorral. Most többek között arról beszélgetünk, hogy utólag minden kiderül-e, amire azt válaszolja, hogy sajnos nem, mert a történelemben léteznek tökéletes bűntények. Arra a kérdésre, hogy három-e az igazság, azt feleli, hogy nem, több, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan lehet hazudni. A történetírást pedig a temetéshez hasonlítja, amire már nem a halottnak van szüksége, hanem nekünk, hogy tisztességesen elbúcsúztathassuk a múltunkat.
00:00 - Vágjunk a közepébe!
00:11 - Bolgár György vendége Hatos Pál történész
04:25 - Utólag minden kiderül?
08:25 - Történelmi korszakváltáshoz érkezett Magyaroroszág?
10:02 - Orbánék 16 éve korszak volt?
13:59 - Vissza tud térni az előző rendszer belátható időn belül?
17:38 - A Tisza-kormány új történelmi korszakot akar építeni, meghaladva az elődöket?
20:38 - Vissza lehet térni a nyugatos európai rendbe?
29:56 - Orbán a történelmet újra-újra-újratemette
36:29 - Mikor ábrándult ki az Orbán-rendszerből?
38:06 - Köszönjük, hogy megtekintették videónkat! Kérjük ne felejtsenek el feliratkozni!
TRAGIKUS, HOGY MIRE POCSÉKULJUK EL A DUNA VIZÉT | REGGELI SZEMÉLY
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.06.
A Reggeli személy 2026 augusztus 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.08.06.
A Reggeli személy 2026 augusztus 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője volt.
MAGYAR PÉTER: RENDKÍVÜLI BEJELENTÉS PAKSRÓL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.12.
Rendkívüli bejelentés Paksról. Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendeltük el majd 150 ezer köbméter kő felhasználásával, és intézkedtünk két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről is.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.12.
Rendkívüli bejelentés Paksról. Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendeltük el majd 150 ezer köbméter kő felhasználásával, és intézkedtünk két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről is.
A munkálatok már meg is kezdődtek. Az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei segítik a kivitelezést. A honvédelmi miniszter 100 katonát rendelt ki az építkezés támogatására. 24 órás munkavégzést rendeltünk el.
MI TÖRTÉNHET MAGYAR PÉTERREL EKKORA NYOMÁS ALATT? – A SZAKÉRTŐ ELEMZI
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.11.
Mi történik egy politikai vezető személyiségével, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik rá? Mennyit számítanak a gyerekkori traumák, és előfordulhat-e, hogy egy komoly hatalommal rendelkező felnőtt feszült helyzetben valójában egy sérült gyerek reakcióit mutatja? Móricz Emese, coach szerint a feldolgozatlan múlt döntő pillanatokban akár egy vezető viselkedését is meghatározhatja: extrém stresszben az ember érzelmileg visszacsúszhat abba az életkorba, amikor a trauma érte.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.11.
Mi történik egy politikai vezető személyiségével, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik rá? Mennyit számítanak a gyerekkori traumák, és előfordulhat-e, hogy egy komoly hatalommal rendelkező felnőtt feszült helyzetben valójában egy sérült gyerek reakcióit mutatja? Móricz Emese, coach szerint a feldolgozatlan múlt döntő pillanatokban akár egy vezető viselkedését is meghatározhatja: extrém stresszben az ember érzelmileg visszacsúszhat abba az életkorba, amikor a trauma érte.
RÉZ ANDRÁS: "ÉRTHETŐ, HOGY BOSSZÚVÁGY VAN AZ EMBEREKBEN" | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.08.12.
Nem a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy milyen feladatköröket lát el? A Fidesz a múltba fektetett, nem a jövőnkbe? Miért hagytuk, hogy így legyen? Mit kezdünk a legújabb rendszerváltással? Összefogás nélkül semmi sem fog sikerülni? Felkészült az ország a 21. század kihívásaira? A politikusaink alkalmatlansága miatt lettünk sereghajtók az EU-ban? Milyen lenne a jó magyar film? A Fidesz kifizetőhelyként működött nem pedig kormányzatként? 100 napja kormányon a Tisza, de mit várhatunk a következő 100 naptól? Miért nem tudtuk lefektetni Magyarország alapjait a rendszerváltá óta sem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt!
00:00 - 00:33 Bevezető és Intro
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.08.12.
Nem a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy milyen feladatköröket lát el? A Fidesz a múltba fektetett, nem a jövőnkbe? Miért hagytuk, hogy így legyen? Mit kezdünk a legújabb rendszerváltással? Összefogás nélkül semmi sem fog sikerülni? Felkészült az ország a 21. század kihívásaira? A politikusaink alkalmatlansága miatt lettünk sereghajtók az EU-ban? Milyen lenne a jó magyar film? A Fidesz kifizetőhelyként működött nem pedig kormányzatként? 100 napja kormányon a Tisza, de mit várhatunk a következő 100 naptól? Miért nem tudtuk lefektetni Magyarország alapjait a rendszerváltá óta sem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt!
00:00 - 00:33 Bevezető és Intro
58:20 Elköszön
VÍZVÁLASZTÓ FÓRUM ÓBALLÁN - A VÍZ MEGTARTÁSÁÉRT! BALOGH PÉTER ELŐADÁSA
YOUTUBE
Szerző: Keresztes László Lóránt
2026.08.12.
Vízválasztó Fórum Óballán (Törökszentmiklós). Balogh Péter gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnökének előadása.
A rendezvény célja, hogy összehozza az érintetteket és bemutassa a lehetőségeket a vízvészhelyzet példaértékű megoldására Közép-Tiszai mintaterületen.
Helyszín: Óballai régi iskola, Kecskés pajta Időpont: 2026. augusztus 5. Szerda, 16 órától.
Résztvevők:
Szerző: Keresztes László Lóránt
2026.08.12.
Vízválasztó Fórum Óballán (Törökszentmiklós). Balogh Péter gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnökének előadása.
A rendezvény célja, hogy összehozza az érintetteket és bemutassa a lehetőségeket a vízvészhelyzet példaértékű megoldására Közép-Tiszai mintaterületen.
Helyszín: Óballai régi iskola, Kecskés pajta Időpont: 2026. augusztus 5. Szerda, 16 órától.
Résztvevők:
- Dr. Árvay Nikolett parlamenti államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium
- Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium
- Horváth Balázs helyettes államtitkár, Élő Környezetért Felelős Minisztérium
- Pesti Csaba stratégiai, vidékfejlesztési és erdőgazdálkodási igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Harsányi Gábor KÖTIVIZIG műszaki igazhatóhelyettes
- Balogh Péter gazdálkodó geográfus, Vízválasztó Mozgalom
- Dr. Keresztes László Lóránt, Vízválasztó Mozgalom
BAKÁNAK MÁR AZ ELSŐ DÖNTÉSEI MEG FOGJÁK MUTATNI, HOGY SAJÁT HANGON SZÓLAL-E MEG, VAGY ALÁRENDELI MAGÁT A TISZÁNAK
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.08.12.
Magyar Péter büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget - idézi fel a német Tageszeitung.
Néha létezik megkésett igazságtétel,
és Magyarországon Orbán Viktor négy hónappal ezelőtti választási veresége óta többször adódik erre példa. Ilyen Baka András államfővé választása is – írja a berlini Tageszeitung, a taz.
De mennyire független az új köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést a szerző, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, hogy a Mi Hazánk által jelölni kívánt Tóth Máté nem tudott a hivatalos jelöltté váláshoz szükséges számú támogatót maga mögé állítani, és hogy Bóka János, a szavazástól távol maradó Fidesz frakcióvezetője szerint az ország legitim elnöke továbbra is Sulyok Tamás, Baka András pedig egy jogellenes eljárás társtettese, a Tisza-többség bábfigurája.
Magyar Péter azonban – teszi hozzá a taz – azt mondta, büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget, aki egész életútjával azt bizonyította, hogy képes egyesíteni a nemzetet.
A német portál szerint ennek hamarosan eljön a próbája, hiszen Magyar ragaszkodik radikális reformkurzusához. Bakának már az első döntései meg fogják mutatni, hogy saját hangon szólal-e meg, vagy alárendeli magát a Tisza-többségnek – fogalmaz a taz.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.08.12.
Néha létezik megkésett igazságtétel,
és Magyarországon Orbán Viktor négy hónappal ezelőtti választási veresége óta többször adódik erre példa. Ilyen Baka András államfővé választása is – írja a berlini Tageszeitung, a taz.
De mennyire független az új köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést a szerző, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, hogy a Mi Hazánk által jelölni kívánt Tóth Máté nem tudott a hivatalos jelöltté váláshoz szükséges számú támogatót maga mögé állítani, és hogy Bóka János, a szavazástól távol maradó Fidesz frakcióvezetője szerint az ország legitim elnöke továbbra is Sulyok Tamás, Baka András pedig egy jogellenes eljárás társtettese, a Tisza-többség bábfigurája.
Magyar Péter azonban – teszi hozzá a taz – azt mondta, büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget, aki egész életútjával azt bizonyította, hogy képes egyesíteni a nemzetet.
A német portál szerint ennek hamarosan eljön a próbája, hiszen Magyar ragaszkodik radikális reformkurzusához. Bakának már az első döntései meg fogják mutatni, hogy saját hangon szólal-e meg, vagy alárendeli magát a Tisza-többségnek – fogalmaz a taz.
Most pedig nézzünk két Politico-cikket,
egy olasz, illetve egy lengyel vonatkozású jelenségről – mindkettő érinti így vagy úgy a radikális jobboldalt, vagyis az európai politizálás nagy kérdőjelét.
Az egyik írás arról szól, hogy az olasz politikai porondon olyan új szélsőjobbos riválissal kell szembenéznie Giorgia Meloni miniszterelnöknek, aki rákényszeríti őt arra, hogy visszatérjen saját szélsőjobboldali, posztfasiszta gyökereihez, és félretegye a mérsékelt imázsát, amit az elmúlt években kialakított magáról.
Itáliában jövőre, kora tavasszal várható a választások megrendezése, és a Roberto Vannacci vezette Nemzeti Jövő Pártja feljövőben van: már megelőzte Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik koalíciós partnerét, a Ligát, és nagyjából most éri utol a másikat, a Hajrá Itáliát. Meloni nem akar vereséget szenvedni úgymond saját pályán, ezért a korábbinál keményebb hangot üt meg a migráció kérdésében.
Erre vezethető vissza, hogy Meloni kormánya volt az első az EU-ban, amely támadást intézett a spanyol kabinet ellen, a marokkóiak Ceutába történt betörése nyomán, majd pedig miközben Franciaország csupán megszigorította az ellenőrzést a spanyol határon, Róma felfüggesztette Madriddal szemben a szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás érvényét. Az olasz reptereken most a spanyol utasoknak külön sorba kell beállniuk. „Egy millimétert sem hátrálunk az illegális migráció ügyében” – fogalmazott Meloni.
Az olasz miniszterelnöknek nem csupán a migráció ügyében jelent kihívást Vannacci pártjának a nyomulása, hanem a külpolitikai orientáció kérdésében is. Saját koalíciós kormányán belül már eddig is elég gondot okozott neki, hogy a Liga párt ellenzi Ukrajna támogatását, és békülékenyebb politikát szeretne folytatni Moszkva irányába. Vannacci ugyanilyen irányú nyomást fejt ki, ellenzi Kijev katonai megsegítését és az olasz védelmi költségvetés növelését.
A másik Politico-cikk fő állítása az, hogy a lengyel konzervatív jobboldalon belül bekövetkezett pártszakadás nem menti meg szükségszerűen Donald Tusk kormányát.
A jobboldali Jog és Igazságosság párt szakadását örömmel üdvözölte Donald Tusk EU-párti, centrista kormánya, de a portál szerint nem világos még, hogy ez javítja-e a hatalom megőrzésének az esélyét a Lengyelországban szintén jövőre esedékes választásokon.
A Politico a különböző felmérések súlyozott átlagolásából arra a következtetésre jut, hogy Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos támogatottsággal magasan vezet ugyan, de ha az összes jobboldali párt összefogna, akkor az többséget eredményezhetne. A Tusk-párt négy kisebb koalíciós partnere közül pedig hárommal könnyen előfordulhat, hogy nem tudják majd átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Így hát Tusk helyzete korántsem biztos, bár az tény, hogy Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és negyven követőjének a kilépése a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártból bonyolultabbá tette az erőegyensúlyt a jobboldalon belül. Kaczyńskiéknak 147 képviselőjük maradt. Morawiecki most utólag bírálattal illeti saját egykori kormányának a döntéseit a COVID-korlátozásokkal kapcsolatban, de legfőképpen az abortusz jogi szabályozásának a szigorítására irányult próbálkozás miatt. Mint most mondja, ő ugyan ellenzi az abortuszt, de a sok nőt felháborító tilalom a kormányzó párt számára választási összeomláshoz vezetett.
egy olasz, illetve egy lengyel vonatkozású jelenségről – mindkettő érinti így vagy úgy a radikális jobboldalt, vagyis az európai politizálás nagy kérdőjelét.
Az egyik írás arról szól, hogy az olasz politikai porondon olyan új szélsőjobbos riválissal kell szembenéznie Giorgia Meloni miniszterelnöknek, aki rákényszeríti őt arra, hogy visszatérjen saját szélsőjobboldali, posztfasiszta gyökereihez, és félretegye a mérsékelt imázsát, amit az elmúlt években kialakított magáról.
Itáliában jövőre, kora tavasszal várható a választások megrendezése, és a Roberto Vannacci vezette Nemzeti Jövő Pártja feljövőben van: már megelőzte Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik koalíciós partnerét, a Ligát, és nagyjából most éri utol a másikat, a Hajrá Itáliát. Meloni nem akar vereséget szenvedni úgymond saját pályán, ezért a korábbinál keményebb hangot üt meg a migráció kérdésében.
Erre vezethető vissza, hogy Meloni kormánya volt az első az EU-ban, amely támadást intézett a spanyol kabinet ellen, a marokkóiak Ceutába történt betörése nyomán, majd pedig miközben Franciaország csupán megszigorította az ellenőrzést a spanyol határon, Róma felfüggesztette Madriddal szemben a szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás érvényét. Az olasz reptereken most a spanyol utasoknak külön sorba kell beállniuk. „Egy millimétert sem hátrálunk az illegális migráció ügyében” – fogalmazott Meloni.
Az olasz miniszterelnöknek nem csupán a migráció ügyében jelent kihívást Vannacci pártjának a nyomulása, hanem a külpolitikai orientáció kérdésében is. Saját koalíciós kormányán belül már eddig is elég gondot okozott neki, hogy a Liga párt ellenzi Ukrajna támogatását, és békülékenyebb politikát szeretne folytatni Moszkva irányába. Vannacci ugyanilyen irányú nyomást fejt ki, ellenzi Kijev katonai megsegítését és az olasz védelmi költségvetés növelését.
A másik Politico-cikk fő állítása az, hogy a lengyel konzervatív jobboldalon belül bekövetkezett pártszakadás nem menti meg szükségszerűen Donald Tusk kormányát.
A jobboldali Jog és Igazságosság párt szakadását örömmel üdvözölte Donald Tusk EU-párti, centrista kormánya, de a portál szerint nem világos még, hogy ez javítja-e a hatalom megőrzésének az esélyét a Lengyelországban szintén jövőre esedékes választásokon.
A Politico a különböző felmérések súlyozott átlagolásából arra a következtetésre jut, hogy Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos támogatottsággal magasan vezet ugyan, de ha az összes jobboldali párt összefogna, akkor az többséget eredményezhetne. A Tusk-párt négy kisebb koalíciós partnere közül pedig hárommal könnyen előfordulhat, hogy nem tudják majd átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Így hát Tusk helyzete korántsem biztos, bár az tény, hogy Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és negyven követőjének a kilépése a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártból bonyolultabbá tette az erőegyensúlyt a jobboldalon belül. Kaczyńskiéknak 147 képviselőjük maradt. Morawiecki most utólag bírálattal illeti saját egykori kormányának a döntéseit a COVID-korlátozásokkal kapcsolatban, de legfőképpen az abortusz jogi szabályozásának a szigorítására irányult próbálkozás miatt. Mint most mondja, ő ugyan ellenzi az abortuszt, de a sok nőt felháborító tilalom a kormányzó párt számára választási összeomláshoz vezetett.
REJTÉLYES MUNKACSOPORT TAGJAIT FIZETTÉK A BUDAPESTRE MENEKÜLT LENGYEL POLITIKUS INTÉZETÉNEK SZÁZMILLIÓIBÓL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2026.08.12.
Az Orbán-kormány által finanszírozott 350 millió forintból működött a körözés elől Budapestre menekült, majd a választások óta továbbállt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski munkáját adó intézet 2025-ben. Az összeg jelentős részét egy titokzatos magyar-lengyel munkacsoport tagjai kaphatták.
350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.
Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt...
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2026.08.12.
350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés révén tekintett be a BLA székhelyén a támogatással kapcsolatos iratokba.
Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt...
GÁBOR GYÖRGY: VANNAK ELEMI NORMÁK, AMELYEK ISMERETE A FELNŐTTSÉG MINIMÁLIS FELTÉTELE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.11.
A Mi Hazánk képviselői a parlamentben nem álltak fel a roma holokauszt áldozataira való megemlékezéskor. László Marczingós erre reagálva azt írta: „Elmondtam nekik, van olyan vonal, amit nem léphetnek át. Ez egy ilyen vörös vonal.” Mivel Marczingós László a tegnapi posztja alatt korlátozta a hozzászólás lehetőségét, itt mondom el, amit ott szerettem volna.
Laci, jó, hogy elmondtad nekik, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. De attól tartok, a baj ennél jóval mélyebben van.
A gyereknek sok mindent elmagyarázunk. Elmondjuk, mire való a zsebkendő és a vécépapír; miért nem illik az orrát piszkálni; miért nem dugjuk az ujjunkat a konnektorba; miért nem szaladunk ki az úttestre a labda után; miért mosunk kezet, amikor hazaérünk a játszótérről vagy az orvosi rendelőből. Azért magyarázzuk el mindezeket, mert még nem tudja, még nem érti, még tanulja azt a világot, amelyben másokkal együtt kell élnie. Ezt nevezzük nevelésnek.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.11.
Laci, jó, hogy elmondtad nekik, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. De attól tartok, a baj ennél jóval mélyebben van.
A gyereknek sok mindent elmagyarázunk. Elmondjuk, mire való a zsebkendő és a vécépapír; miért nem illik az orrát piszkálni; miért nem dugjuk az ujjunkat a konnektorba; miért nem szaladunk ki az úttestre a labda után; miért mosunk kezet, amikor hazaérünk a játszótérről vagy az orvosi rendelőből. Azért magyarázzuk el mindezeket, mert még nem tudja, még nem érti, még tanulja azt a világot, amelyben másokkal együtt kell élnie. Ezt nevezzük nevelésnek.
Aztán a gyerek felnő, és bizonyos dolgokat többé nem kell elmagyarázni neki. Nem azért nem, mert elvesztettük pedagógiai türelmünket, hanem mert vannak elemi normák, amelyek ismerete a felnőttség minimális feltétele.
A parlament padsoraiban, amennyire látom, felnőtt emberek ülnek. Ha egy felnőtt politikusnak külön el kell magyarázni, hogy egy népirtás áldozataira való megemlékezéskor a tiszteletadás nem pártpolitikai ízlés kérdése, hanem az emberi és politikai civilizáció egyik legelemibb gesztusa, akkor két lehetőség marad.
Vagy valóban nem érti ezt – ami olyan fokú erkölcsi és politikai éretlenségről tanúskodik, amely önmagában is alkalmatlanná teszi arra a szerepre, amelyet betölt. Vagy pontosan érti, és ennek tudatában dönt úgy, hogy megtagadja ezt a gesztust.
Az utóbbi eset súlyosabb. Mert akkor már nem tudatlanságról, neveletlenségről vagy politikai ügyetlenségről beszélünk, hanem tudatos választásról.
Ezért számomra nem az a legnyugtalanítóbb, hogy meg kellett mutatnod a vörös vonal helyét. Hanem az, hogy ezt a vörös vonalat egyáltalán meg kellett mutatni.
Bizonyos határokat ugyanis egy felnőtt, demokratikus közösségben nem azért nem lépünk át, mert valaki előző este figyelmeztetett rájuk. Hanem azért, mert aki nem látja őket magától, annak vagy súlyos hiányosságai vannak az erkölcsi tájékozódásában, vagy nagyon is jól látja őket – és éppen azért lépi át.
És én nem tudom, melyik magyarázat volna megnyugtatóbb.
SZINETÁR DÓRA NYÍLT LEVELE DÚRÓ DÓRÁNAK
FACEBOOK
Szerző: SZINETÁR DÓRA
2026.08.11.
Kedves Duró Dóra!
Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni.
Szerző: SZINETÁR DÓRA
2026.08.11.
Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni.
Felnőtt ember vagyok, tudom, és értem, hogy a politika egy színház (is). Tudom és értem, hogy (a legtöbben- főleg Magyarországon az elmúlt években) ezt a színházat arra használták, hogy a köz érdekei helyett elsősorban a saját és a szűk környezetük érdekeit szem előtt tartva játszanak különféle karaktereket, sokszor elhazudva a saját valóságukat az emberek elől.
És most nem csak arra a temérdek meleg politikusra gondolok, akik fennhangon “család az család”-oztak, vagy akik “megőrizzük a magyar nemzeti identitást” kiabálva távol-keleti összeszerelő üzemet, és akkumulátor gyárat csináltak az országból. Hanem azokra is, akik -reményeim szerint- otthon szeretetben, elfogadásban, és valódi keresztényi hitben nevelték a gyerekeiket (annak a Krisztusnak a gondolatai mentén, aki szerint minden emberi lény egyformán szeretetre méltó), de közben gyerekkönyveket daráltak.
Értem, hogy ez egy cirkusz. Amiből ti éltek. Nagyon jól megéltek. Amivel szeretnétek kiszolgálni azt a párszázezer rossz körülmények között élő, vagy más okból rossz mentális állapotban levő szélső jobbos szavazót, akinek az okoz valamiféle örömöt, ha más embereket ócsárolhat, a halálukat kívánhatja, vagy az értéktelenségükön polemizálhat a maga egyszerű módján.
De ez a színház, ez a cirkusz baromi veszélyes. Ugyanis ti fel akartok nevelni egy generációt, akik majd bármilyen random szempontok mentén mernek, sőt akarnak embereket értéktelennek minősíteni, nem kívánatosnak gondolni, és akár majd valamilyen módon likvidálni. De minimum tönkretenni az életüket.
És nem gondoltok bele még abba sem, hogy mi lesz, ha az értékrend megmarad, de a szempontok megváltoznak?
Mi lesz ha a beesett alsó fogsor, vagy a korai kopaszodás lesz az új probléma? És ennek mentén fogják majd kigúnyolni/ üldözni/ likvidálni az embereket? Vagy a szőkék/ a húsevők/ a sokgyerekesek, vagy ki tudja kik (akik közé ti is tartoztok), lesznek az új közellenség, és mentek ti is a levesbe? Vagy egy újkori holokausztba?
Ti a történelem könyveteket is ledaráltátok olvasás előtt? Nincs meg az a rész, amikor a Nagy Francia Forradalomban az indulat és a metódus megmaradt, csak hirtelen pont az addig győztesnek tűnők feje került a guillotine alá?
Nem tudjátok, hogy a gyerek/ az ember a módszereket tanulja? Az értékrendet? Az alap erkölcsi hozzáállást? Aztán könnyen be helyettesíti a számára kedves és nem kedves dolgokat?
Indulatot lehet gerjeszteni, fröcsögést lehet indítani, kirekesztési/ gyilkossági vágyat lehet ébreszteni , de azt egyszercsak majd nem ti mondjátok meg, hogy ki is az “ellenség”! Ti is válhattok azzá bármikor! Hiszen a ti “ellenségeitek”, a romák, a melegek, a zsidók, és még ki tudja ki mindenki, mondva-csinált ellenségek! A cirkuszotok részei, a műsor “szereplői”. Ti is bármikor lehettek bármiért feketebárányok, hiszen az indokaitok is mondvacsinált baromságok! A “gyerekeinket átoperaló melegek”, a “ketyegő bomba cigányok”, a “Magyarországot tönkretevő zsidók”, ahogy fogalmaztok.
Frázisok. Pont olyan frázisok, amik mentén a felhergelt, maguknak mindent megengedő emberek titeket is bármikor lelökhetnek az általatok épített Tajgetoszról!
Nem féltek, hogy a most titeket követők majd nem adnak nektek végső tiszteletet ha egyszer elmúltok? Hogy a ti gyerekeiteket koncertjeről is kisétálnak majd a nézők, hiába csodásan muzsikálnak, mert a szüleikről azt gondolják, hogy gyűlöletkeltő, kártékony figurák? Hogy az életetek legfájdalmasabb kényszerű döntésére majd ha kell-ha nem ordenáré módon emlékeztetnek, mert valami szél épp valami olyan helyről fúj? Nem féltek, hogy visszakapjátok?
Egy dolgot mondhatok. Ha valaha hallanám a gyerekeiteket hangszeren játszani, én biztosan végighallgatnám, és megtapsolnám őket. És ha úgy hozná az élet, hogy ti mentek el előbb, és bárki szeretettel emlékezne rátok, én felállok majd, és csendben leszek.
Mert ezek alapvető emberi normák. Amiket egy magára valamit adó Ember betart.
Végül mellékelek egy fényképet, és egy történetet.
A link alatt a németországi Mulfingen St. Josefspflege gyermekotthon roma (szinti) gyerekeinek fotói és története látható. 1944 májusában 39, 7–16 év közötti gyermeket deportáltak innen Auschwitz–Birkenauba. Közülük 35-öt meggyilkoltak, mindössze négyen élték túl a holokausztot.
Na, értük nem tudtatok tegnap 1 percre megállni azokon a nagyon magyar, nagyon férfi, nagyon nő, nagyon anya, nagyon apa és nagyon politikusi lábaitokon.
https://www.sintiundroma.org/.../deportation-from.../
https://www.sintiundroma.org/.../deportation-from.../
UPDATE: •/A szöveg csak egyben, változtatás nélkül, és csak írásos engedéllyel osztható bármilyen sajtóorgánum számára/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)