2026. augusztus 30., vasárnap

ÁGOSTON LÁSZLÓ: ÚGY GONDOLOM, UNGER ANNA JÓ ELNÖKNEK ÍGÉRKEZIK. ÉS A TISZA ISZONYATOS KOMMUNIKÁCIÓS HIBÁT VÉTETT

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.08.30.



Úgy gondolom, Unger Anna jó elnöknek ígérkezik. És a Tisza iszonyatos kommunikációs hibát vétett.

Tegnap este a családommal füstölögtünk ezen az egész ügyön. Nem kevés keserűség és csalódottság volt bennünk, átverve éreztük magunkat mind.

Úgy éreztük, éppen most válik az elszámoltatás ígérete köddé, és kezdődik a mismásolás, az eltussolás, a régi rendszer kimentése.

Aztán meghallgattuk Unger Anna Telex-interjúját és megértettük.

Mielőtt tovább mennék: NAGYON javaslom, hogy szánd rá az időt, beteszem az első kommentbe, ígérem, jobb kedved lesz tőle!

Unger Anna a Tisza eddigi legnagyobb kommunikációs bakijának (katasztrófájának) áldozata.
Egyrészt nem sikerült értelmesen kommunikálniuk, hogy mi maga a feladat: nem a nyomozás, nem a büntetés előkészítése, hanem a körülmények megteremtése.

Működési szabályzat létrehozása.

A hivatal felépítése.

A nyomozati munkát nem Unger Anna fogja végezni, nem ő lesz a nép Petrocellije, hanem az alelnökök és stábjaik. Ilyen szempontból az elnevezés meglehetősen félrevezető, mert hierarchikus.

A valóság inkább az, hogy ezek egymás mellé rendelt, egymást segítő posztok.
Aztán jött Magyar Péter és ledobta az atombombát, amikor Ungert védendő beleszállt Hadházy Ákosba illetve arról beszélt, hogy ez nem egy kiszavazóshow.
(Jelzem, ha nem az, nem kell közvetíteni.)

Ahelyett, hogy elmagyarázta volna, hogy az emberek mást látnak a feladatként, mint ami a valóság elkezdett pökhendi lenni, ami - főleg úgy, hogy ezt hallgattuk másfél évtizedig - még jobban kiverte a biztosítékot.

Unger Anna pedig egy olyan dologért került kínpadra, ami egyébként nem az ő feladata lesz.
Nem az alapján ítélik meg, ami a valódi feladata lesz. Ez szerintem az írásom legfontosabb mondata.

Egy másik óriási kommunikációs hiba volt "a hat éves felderítési idő" kérdése.

Amikor elképzelem lelki szemeim előtt, hogy két év múlva besétálok egy budai étterembe és Bayer Zsolt a szomszéd asztalnál éppen több százezres cehhet csinál nevetgélve Szíjjártóval és Rogánnal az ellopott pénzünkből, ütni támad kedvem.

Nem, semmilyen körülmények között nem elfogadható, hogy évekig csússzanak a börtönítéletek!

1945-ben se kínozták a világot Hermann Göring Horvátországban hajókázós videóival, hanem hónapok alatt megkapta mindenki, ami járt.

A Tiszának terve KELL, hogy legyen arra, hogy hogyan adja meg az összes szükséges feltételt ehhez, mert a bizonyítékoktól roskadoznak a polcok.
Itt az ideje, hogy megtudjuk, kicsoda Zsolti bácsi, kihallgassák Orbánt az aranykonvoj ügyében és a többi.

Itt van az ideje, hogy lássuk vezetőszáron a bűnösöket, akiket be lehet zárni a kisebb ügyek miatt is, hogy legyen idő a nagyok kikutatására, de hogy Szíjjártó éppen a BYD-hoz igazol, arconcsapás mindannyiunk számára.

Nincs hat évünk, de nincsen három sem. Értem, hogy ő azt mondja, "mi a bírói realitás", de ezek nem átlagos idők és nem tyúklopási perek.

Lehet törvényt hozni arra, hogy a korrupciós ügyeket soron kívül kell tárgyalni. Lehet előzetesbe zárni. Nem kell mindent egyszerre felderíteni, elég, ha két-három éveket kapnak a fiúk, hogy legyen idő a nagy ügyeket összeszedni.

Al Caponét sem gyilkosságért vagy csempészésért, hanem adócsalásért ítélték el.
A sebeink akkor tudnak elkezdeni gyógyulni, ha elhihetjük, ha látjuk, hogy vannak súlyos-súlyos következmények.

Engem Unger Anna interjúja arról győzött meg, hogy nem rajta fog múlni.
De a Tisza felelőssége, hogy azokat az embereket, akikben két év alatt felgyújtotta a forradalmi érzések lángját, most ne hagyja kielégületlenül.

És pláne ne állatorvosozzon meg kiszavazóshowzon, amikor az egész rendszerváltás legfontosabb ígéretét kell beváltani.

Persze, mind tudjuk, hogy iszonyatos a munka, rengeteg a Fidesz-báb mindenhol, de ennek a széttrancsírozott lelkű népnek hitre van szüksége abban, hogy bosszút állnak érte, ha nem akarják, hogy maga álljon bosszút magáért.

Itt emberek haltak meg, mentek tönkre, életek munkája ment kárba. Ezért ekkora a harag, amikor sunnyog és csúsztat a kommunikáció, amikor úgy érezzük, veszélybe kerül az elszámoltatás.

Itt az ideje, hogy a kormány elhordja a hegyeket és a völgyeket síkká tegye, hogy semmi se állhasson a gépezet útjába.

Unger Anna - számomra úgy tűnik - nem lesz semminek az akadálya. De az óra ketyeg, a türelem fogy, és senkitől sem várható el, hogy tolerálja, ha évekre akarják elhalasztani a pert, ahol a magyar nép szenvedései és megaláztatásai állnak majd a vádló asztalához.

Unger Annát támogatom, sok sikert kívánok neki, és várjuk, nagyon várjuk az eredményeket

A TISZA EGYIK FELE RADIKÁLIS, A MÁSIK ULTRARADIKÁLIS

ÖTPONTBAN
Műsorvezető: NEIZER ANITA
2026.08.30.



Van törésvonal a Tiszában? Milyen logika mentén érthető meg Unger Anna NVVH-elnökké választása? Hol érdemes keresni Magyar Péter leendő ellenzékét?

Ezúttal egy új formátumban elemez Dull Szabolcs: ezúttal átül egy másik székbe, és Neizer Anita szerkesztő kérdései alapján hosszabban elemez.

Dull Szabolcs Abszolút kampány című könyvét itt lehet megrendelni: https://www.kossuth.hu/Abszolut-kampany

00:00 Erről lesz szó 
02:59 Unger Anna kinevezése – mit üzen Magyar Péter? 
09:46 Influenszer kormányzás – mennyire szól bele a közönség? 
13:09 Magyar Péter hibái és politikai kommunikációja 
30:09 A NER felszámolása – meddig mehet el az elszámoltatás? 
36:04 Rendszerváltás – mit akar megváltoztatni a Tisza? 
44:37 Orbán Viktor és a Fidesz – hogyan készülnek a vereségre? 
50:23 Mi Hazánk és az ellenzék jövője 
53:35 Ki tudja kordában tartani Magyar Pétert? 
56:14 Törésvonalak a Tisza-kormányban

MOST DŐL EL, HOGY AZ ÚJ HATALOM VALÓBAN ÚJ POLITIKAI KULTÚRÁT TEREMT-E, VAGY CSUPÁN MÁS SZEREPLŐKKEL FOLYTATJA UGYANAZT A RÉGI TÖRTÉNETET

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.29.


Az ország egyik legsúlyosabb, hosszú idő óta megoldatlan problémája a véleménynyilvánításhoz, a diszkusszióhoz és általában a vitához való viszonyunk. Pontosabban az, hogy többnyire nem tudunk mit kezdeni az eltérő véleménnyel. Nem megérteni vagy megcáfolni akarjuk, hanem elhallgattatni; nem az érveit vizsgáljuk, hanem megfogalmazójának személyét, szándékait és állítólagos érdekeit kutatjuk; nem azt kérdezzük, igaz-e, amit mond, hanem azt, hogy kinek a megbízásából, melyik oldal szolgálatában és milyen hátsó szándékkal mondja.

Olyan országban élünk, ahol az elmúlt tizenhat év hatalma a vitát következetesen ellenségeskedésnek, a kritikát hazaárulásnak, idegenszívűségnek, nemzetellenességnek vagy éppen „poloskamentalitásnak” minősítette, a bíráló vélemények megfogalmazóival szemben pedig a megtorlás legkülönfélébb eszközeit alkalmazta. Egész propagandagépezete arra állt rá – és megmaradt figurái ma is ezt művelik –, hogy a neki nem tetsző vélemények szerzőit ne érvekkel cáfolja, hanem karaktergyilkossággal tegye tönkre, személyükben hiteltelenítse, erkölcsileg megbélyegezze, egzisztenciálisan megfélemlítse, s ha módja nyílik rá, különféle retorziókkal büntesse.

Súlyos tévedés volna azonban azt hinni, hogy mindez kizárólag az elmúlt tizenhat év terméke. Ez a hatalom nem megteremtette, hanem felismerte, mozgósította és tökélyre fejlesztette a magyar társadalom egyik régi, mélyen rögzült reflexét. Néhány rövid történelmi időszaktól eltekintve – amelyek a társadalmi mentalitás, a nemzedékek felnövekedése, az iskolai és családi nevelés legrosszabb beidegződései szempontjából alig hagyhattak maradandó nyomot – több mint egy évszázad magyar történelmét különféle színű és ideológiájú diktatúrák és tekintélyelvű rendszerek egymásutánja határozta meg. Ezek nem értették, mert természetükből fakadóan nem is érthették a vita, a diszkusszió, a termékeny polémia értelmét, lényegét és társadalmi szerepét.

A „vita” szóhoz ezért nálunk nem a kíváncsiság, a kölcsönös megértés, az érvek próbája és saját álláspontunk felülvizsgálatának lehetősége társult, hanem a félelem, a rettegés, a megfélemlítés, az ellenségeskedés, a rosszindulat, a haza- és nemzetellenesség, a romboló magatartás, valamint a mindenkori hatalom által meghirdetett haladás diadalútjának akadályozása. A kritikus nem vitapartner, hanem bajkeverő; az ellenvetés nem megfontolandó állítás, hanem engedetlenség; a másként gondolkodó pedig nem egy másik lehetséges igazság képviselője, hanem gyanús személy.

Ebben az állapotban éli életét az ország: feudálisan megrekedve, uram-bátyám viszonyok között, újra és újra azt tapasztalva, hogy a hatalom mellé állni mindig érdemes és jövedelmező, a hatalommal konfrontálódni viszont kockázatos és többnyire ráfizetéses vállalkozás. A kritikai gondolkodás helyét elfoglalta a lojalitás fitogtatása, a szakmai érvelését a személyes hűség, a közéleti vitáét pedig a táborokhoz való feltétlen és vérszerződéses odatartozás.

Ha az elmúlt néhány nap eseményei nem szolgálnak tanulságul az új politikai berendezkedésnek, a miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, legfőképp az oktatásért, a tudományért és a kultúráért felelős személyeknek, valamint a hazai sajtónak, amely maga is ebben a reflexrendszerben működött, és – sajnálom – működik sok tekintetben mind a mai napig, akkor nem pusztán a kormány- és rendszerváltás lehetősége vész oda, hanem Magyarország jövője.

Látom, hogy Facebook-oldalamon hemzsegnek azok a hozzászólások – jelentős részük álprofilok mögül érkezik –, amelyek szerzőit mintha valaki vezényszóra rendelte volna oda. Talán még a szép emlékezetű Digitális Polgári Körök sem irányítottak az oldalamra annyi harcias hozzászólót, mint ahányan most tisztelnek meg kéretlen figyelmükkel. Korábban sosem látott személyek, akiket természetesen szívesen látok, ám akiknek túlnyomó részéből nemcsak a vitakultúra és az érvelés képessége hiányzik, hanem még a felvetett probléma megértésének legelemibb szándéka is. Van helyette durvaság, elképesztő ostobaság és egy újonnan felfedezett, vérszerződéses elkötelezettség.

Bevallottan nem ismernek, nem olvastak tőlem semmit – amivel önmagában semmi baj nincs –, de azért „gyanítják”, hogy a Fidesz uralma alatt gyáva voltam, érdekből hallgattam, semmit sem tettem, s most merészkedem csak megszólalni. A tények ismeretének teljes hiánya náluk láthatóan nem akadály, hanem a határozott véleményalkotás legfőbb feltétele. Mindössze annyit jegyeznék meg: ha valakik erőforrásokat irányítanak erre a feladatra, jobb emberanyagot is találhatnának; ez a felhozatal intellektuálisan meglehetősen gyenge.

Aztán ott vannak a nettó pofátlanok – hogy ne mondjam: tahók –, akik már azt is megfejtették, miért bíráltam Unger Annát. Egyesek szerint azért, mert nő, vagyis kritikám mögött valamiféle genderalapú indíték húzódik meg. Mások arra a nem kevésbé káprázatos felismerésre jutottak, hogy nyilván én szerettem volna az illetékes hivatal elnöke lenni. No persze. Akad még irigység, sértettség, bosszúvágy és bizonyára számtalan további rejtett motívum: minden szóba jöhet, egyetlen lehetőséget kivéve – nevezetesen azt, hogy szakmai és erkölcsi érveim vannak.

Az efféle reakciók tökéletesen példázzák a problémát. Nem az állításaimmal vitatkoznak, hanem motivációkat koholnak hozzájuk. Nem azt mutatják meg, miben tévedek, hanem elmagyarázzák, miféle ember lehetek. Nem érvet állítanak szembe az érvvel, hanem diagnózist gyártanak az érvelőről. Ez a módszer nem a vita kezdetleges formája, hanem a vita teljes felszámolása.

Kedves Tisza-kormány, félreértés ne essék: nem magam miatt szólok. Én már elvagyok azzal, hogy egyik hatalom sem kedvel különösebben, s hogy a hatalom természeténél fogva ritkán érti meg a kritika és a bírálat lényegét, szerepét és jó szándékát. Ennek felismeréséhez nem hinném, hogy filozófusdiplomára volna szükség. Ha mégis, sürgősen emeljék meg a filozófiaszakokra felvehető hallgatók keretszámát, és adjanak végre elegendő pénzt a filozófiát oktató, valóban képzett tanároknak és kutatóknak – természetesen azoknak, akik fokozatukat megfelelő egyetemeken és valódi tudományos teljesítménnyel szerezték, nem doktoriiskola-futószalagon vagy valamely szélhámosképzőben.

Nem magamért szólok tehát, hanem azért, mert most dől el, hogy az új hatalom valóban új politikai kultúrát teremt-e, vagy csupán más szereplőkkel folytatja ugyanazt a régi történetet. Nem elegendő lecserélni a kormányt, ha érintetlenül hagyjuk a kormányzás mentalitását. Nem elegendő megszüntetni a régi propagandagépezetet, ha közben létrejön egy új, amely ugyanúgy személyében támadja meg a kritikust. Nem elegendő szabadságot ígérni, ha a saját tábor már az első ellenvetés hallatán árulót kiált.

A vita ugyanis nem a bizalom ellentéte, hanem annak egyik legfontosabb formája. Akitől semmit sem várunk, akit menthetetlennek tartunk, azzal nem vitatkozunk. A kritika azt feltételezi, hogy a másik képes meghallani az érveket, számot vetni velük, és szükség esetén módosítani saját álláspontján. A bizalom nem azt jelenti, hogy minden döntést előre helyesnek nyilvánítunk, hanem azt, hogy a döntéshozót felnőtt, autonóm embernek tekintjük, aki képes elviselni a kérdéseket, az ellenvetéseket és az elszámoltathatóságot.

A demokrácia nem ott kezdődik, hogy időnként választásokat tartanak, hanem ott, hogy a hatalomnak nincs joga megszabni, mit szabad gondolni és mondani róla. A demokratikus közösségben az egyet nem értés nem üzemzavar, hanem maga a működés. A kritikus nem ellenség, a kétely nem árulás, az ellenvetés nem szabotázs. Aki a bírálatot támadásként kezeli, az nem demokratikus egységet teremt, hanem engedelmességet követel. Aki pedig minden kritika mögött rosszindulatot, sértettséget, irigységet vagy politikai megrendelést keres, az többnyire csak azt árulja el, hogy magukkal az érvekkel képtelen szembenézni.
Ha Magyarország a 21. század közepéhez közeledve sem lesz képes megtanulni és gyakorolni – sőt nem csupán eltűrni, hanem a közös élet szerves és nélkülözhetetlen elemének tekinteni – a vitát, akkor ennek az országnak valóban befellegzett. Ha az eltérő vélemény megfogalmazója továbbra is érvek helyett gyalázkodást, lesajnálást, fenyegetést, motivációkutatást és rosszindulatú személyeskedést kap válaszul, akkor kormányok jöhetnek és mehetnek, rendszerek nevezhetik magukat újnak, Magyarország mégis ugyanabban a történelmi csapdában marad.

Egy ország jövőjét ugyanis nemcsak az dönti el, hogy kik kormányozzák, hanem az is, hogy miként beszélnek egymással az állampolgárai, mit kezd a hatalom a kritikusaival, és képes-e egy politikai közösség meghallani azt is, amit nem szeretne hallani. Ahol az ellenvéleményre gyalázkodás, a kérdésre fenyegetés, az érvre karaktergyilkosság, a kételyre pedig kiközösítés a válasz, ott változhatnak a zászlók, a jelszavak és a vezetők, de a rendszer lényege változatlan marad.

A valódi rendszerváltás ezért nem akkor következik be, amikor mások ülnek a bársonyszékekbe, hanem akkor, amikor a hatalom és hívei végre megértik: a kritika nem hűtlenség, hanem közös ügyünk iránti felelősség; a vita nem rombolás, hanem az igazság keresésének demokratikus formája; a másként gondolkodó pedig nem eltaposandó ellenség, hanem nélkülözhetetlen résztvevője a közös gondolkodásnak.

Ha ezt most sem tanuljuk meg, akkor nem egyszerűen egy újabb politikai lehetőséget mulasztunk el. Azt bizonyítjuk be, hogy Magyarországon a hatalom szereplői lecserélhetők, a hatalomhoz való feudális viszony azonban változatlan: mások ülnek a bársonyszékekbe, de ugyanazt várják el az alattvalóktól – hűséget gondolkodás helyett, hallgatást kritika helyett, engedelmességet vita helyett.

Kár lenne érte. Nem a bársonyszékekért, nem a mindenkori kormányokért és nem is azokért, akik éppen bennük ülnek. Magyarországért.

A TUZSON-JELENTÉST MEGALAPOZÓ KORMÁNYRENDELETNEK HÁLA AZ ÚJ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER MINDEN SZŐLŐ UTCAI IRATBA BELENÉZHET, DE NEM AD KI ADATOKAT

444.HU
Szerző: BÁBEL VILMOS
2026.08.30.


„Kezemben tartom a jelentésemet, amelyet a kormány megbízásából készítettem a Szőlő utcai büntetőüggyel kapcsolatban” – sokat kellett később magyarázkodnia Tuzson Bence volt igazságügyi miniszternek a „jelentésért”, amelyet az ezzel a mondattal kezdődő videóban lobogtatott. 2024. szeptember 24-én, amikor a videó megjelent, éppen az egyik lokális maximumán volt a Szőlő utcai botrány, akkor Semjén Zsolt parlamenti kiborulása miatt.


Akkor úgy tűnt, a lényegét tekintve máig tisztázatlan ügy egyre inkább elnyeli a kormányt, Orbán Viktor miniszterelnök ezért arra az elhatározásra jutott, hogy közbe kell avatkoznia. Aznap pár perccel délután egy óra előtt meg is jelent „a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről” című kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Ebben Orbán „a közelmúlt eseményeire tekintettel” felhatalmazta Tuzson Bence igazságügyért felelős minisztert, hogy a Szőlő utcai javítóintézet „vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljeskörűen vizsgálja ki”.

A miniszter a rendelet értelmében a folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos „minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet”, iratokba betekinthet és a vizsgálata eredményéről, adatokról, tényekről tájékoztathatja is a kormányt, valamint a nyilvánosságot, állt a szövegben.

Azt írták, a kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések felszámolása iránt, ezért biztosítani kell a teljes körű transzparenciát.

Ezen a ponton két ellentmondás merült fel az eljárással kapcsolatban, amit akkor mi is rögzítettünk a 444-en. Az egyik, hogy Tuzson Bence videója a jelentésről (amelyben látszólag részleteket olvasott fel a szövegből) hamarabb jelent meg, mint a kormányrendelet, amely felhatalmazta őt a jelentés elkészítésére.

A másikról Ésik Sándor ügyvéd (a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője) nyilatkozott hosszabban a Magyar Hangnak. „Ma Magyarországon a miniszterelnök csak olyan hatáskört ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik – mondta. – Hazánkban azonban az ügyészség független, így az igazságügyi miniszter semmilyen körülmények között nem felügyelhet semmilyen nyomozást, ilyen hatásköre nincs.” Az igazságügyi miniszter sem a bírónak, sem az ügyésznek nem felettese. Két feladata van, egyrészt, hogy az igazságügyi infrastruktúra finanszírozásáról gondoskodjon, másrészt igazgatási feladatai során jogszabályt készíthet elő...

EGYSZERŰEN CSAK JOGOKAT KELL ADNI A FÁKNAK – VÉGVESZÉLYBE SODORJA A BUDAPESTI ZÖLDFELÜLETEKET AZ ASZÁLY

NÉPSZAVA
Szerző: SZIKLAI VARGA PÉTER
2026.08.30.


Budapest utcáin fogyatkoznak a fák, egyre több helyen találkozunk kivágott fatörzsekkel. A következő 10–15 évben a fővárosi felnőtt faállomány legalább harmada elveszhet – erről beszélt augusztus elején a FŐKERT vezetése. A klímaváltozás és az aszály sokkos állapotba hozta a fővárosi zöldfelületeket. A megoldást már nem a politikai célú faültetési hullámok jelentik, hanem a meglévő, haldokló fák radikális életben tartása – miközben a groteszk jogi környezetben a betonnak és a közműveknek még mindig több joga van, mint az élő környezetne
k...

...Egy városi fa pusztulása ritkán látványos. Nem egyik napról a másikra történik, arról nem is beszélve, hogy a nagy rohanás közepette észre sem vesszük, ha a szokásos útvonalunkon egy-két fa eltűnik.

Először csak a levelük lesz kevesebb, aztán korábban sárgulnak a lombok, egy-egy ág elszárad. A következő évben azonban már a korona egy része sem hajt ki. A fa egyre kevesebb vizet képes felvenni, bezárja gázcserenyílásait, növekedése lelassul, illetve megáll; a betegségek és kártevők könnyebben megtámadják. Mire kívülről egyértelművé válik, hogy komoly baj van, sok esetben már nehéz vagy lehetetlen visszafordítani a folyamatot.

Budapest fáinak éppen ez lehet az egyik legnagyobb problémája. A Greenfo augusztus eleji beszámolója szerint a következő 10–15 évben a fővárosi felnőtt faállomány legalább harmada elveszhet. Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának igazgatója és Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze egy sajtóbeszélgetésen osztották meg, hogy a veszteség akár ennél is nagyobb lehet, így több százezer fa pótlására lehet szükség.

A helyzet azért is drámai, mert egy idős fa nem pótolható egy facsemetével: az öreg fák olyan összetett ökoszisztémát, élő rendszert jelentenek, amelyet egy új ültetés csak évtizedek alatt képes elérni. A meglévő faállomány ráadásul azért is van halálra ítélve, mert a mai forró városi klíma már nyomokban sem emlékeztet arra a hűvösebb környezetre, amelyben ezek a fák évtizedekkel ezelőtt növekedni kezdtek...

HERMAN JÁNOS: A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ÉS A VILÁGPOLITIKA ALKALMATLANSÁGA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HERMAN JÁNOS
2026.08.27.


Ezen írás fő tárgya nem a környezet és a klíma változása – a szerző ahhoz nem is ért eléggé. A nemzetközi kapcsolatok teljesítőképességéről, illetve a klímaváltozás ügyében folyó globális együttműködés minőségéről mondok itt véleményt. Egyetlen kérdést járok körül: vajon alkalmas-e a mai politikai világrend arra, hogy az emberiség kivédje a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait?

Kevesen gondolták, hogy az éghajlatváltozás ilyen hamar megérkezik hozzánk. Megjön, úgy isten igazából. Sokan reméltük, hogy a kegyelmi időszak kitart: a mi életünket a klímafordulat még nem forgatja fel. Legalább azt nem. És ha mégis elérkezik, akkor nem zúdul ránk, inkább csak beszivárog hozzánk. Évtizedeket hagy nekünk a fokozatos alkalmazkodásra.

A baj csak az, hogy ezek az évtizedek elteltek. A világ orvoslás nélkül maradó bajai pedig már csak ilyenek: messziről és lassan indulnak, de végül biztosan megérkeznek. Ha eddig húzódoztunk is, ezen a nyáron már be kell ismernünk, hogy időjárási vészhelyzetben élünk. A katasztrófák képei világméretű tablóvá álltak össze. Úgy történt minden, ahogy a földkerekség legjobb tudósai fél évszázad óta, évről évre jósolják. Őket nem érheti vád: vészharangoztak, ahogy csak tudtak, és jelzéseik el is jutottak a legmagasabb politikai szintre. Nem tehetnek arról, hogy fellépésüknek nem volt elegendő foganatja.
*
Immár egyszerre hihetünk a tudománynak és a szemünknek. A klímaváltozás hatása bolygónk minden pontján érzékelhető, ha nem is egyformán vagy egyforma súllyal. Nálunk is. Mi több, az adatok azt mutatják, hogy nálunk különösen. Itt, a Duna lassan összeérő két partján. Az új éghajlati hatások most már fokról fokra megtelepednek, és be fognak rendezkedni a Kárpát-medencében. Idejük van bőven, hiszen jól megalapoztuk a jövőjüket. Nekünk az marad, hogy – ha lehet – enyhítsük a velük járó ártalmakat, és megőrizzük eddigi életformánk alapjait. Ez nem lesz könnyű. Igazodásunk folyamata bőven áthúzódhat a század második felébe.

Be kell látni, hogy a klímaváltozás nem egyszerűen globális, hanem attól minőségileg eltérő – mondjuk úgy – szuperglobális kihívás. A globális kihívások ismertetőjegye az, hogy kiterjednek, és veszélyt jelentenek a bolygó egészére. Ami a klímaváltozás esetében is igaz, de itt nem ez a lényeg. Ennél is fontosabb, hogy a klímaváltozás hatásai elől egyáltalán nem lehet helyi vagy egyéni („szuverén”) intézkedésekkel elrejtőzni. Az éghajlatváltozás az első olyan, emberi tevékenység okozta veszély, amely nem egyszerűen kiterjed a földi rendszer egészére, hanem áthatja és be is tölti ezt a rendszert. A megelőzés és a védekezés tehát csak egységes, planetáris keretben lehet hatékony. A globálisnak minősített kihívások esetében még elképzelhető, hogy az országok, netán a közösségek egy része kimarad vagy képes kivonni magát a hatásuk alól. Ilyen az elszegényedés, a pénzügyi és gazdasági válságok, a háborús veszély növekedése, a világjárványok vagy a migráció. A klímaváltozás elől azonban nincs hová bújni. Egyébként hozzá hasonló jegyeket mutat a mesterséges intelligencia térhódítása, amely talán a második szuperglobális kihívás lesz.

Ne áltassuk magunkat, mondjuk ki: jó, ha felkészülünk arra, hogy a klímaváltozás törést okoz az emberi civilizáció fejlődésében. A fő forgatókönyvek már ismertek, de a földi éghajlat páratlanul szerteágazó rendszer, és a változások regionális vagy részletes módozatait nem lehet előre látni. A tudósok többsége szerint a klímaváltozás legrosszabb vagy egyenesen katasztrofális következményeit még talán meg lehet előzni. Ehhez gyors, hatékony és az egész Földet átfogó lépések szükségesek. De az idő fogy, és lassan ez az utolsó kapu is bezárul.

Mit tettünk eddig?
...

ELSZÁMOLTATÁST AKAR AZ ORSZÁG – DE MEDDIG TART MÉG A TÜRELEM?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.08.29.



Miért váltott ki ekkora indulatokat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása, és túl sokat vár-e azonnal az új kormánytól a társadalom? Petschnig Mária Zita, Timár Áron és Bolgár György arról vitáznak, hogyan lehet valódi elszámoltatást teremteni 16 év után, és mikor láthatók ennek kézzelfogható eredményei. Szóba kerülnek a Tisza-szigetek elégedetlen hangjai, a nyomozások, Paks II., az MNB ügye és a korábbi NER-es szerződések felülvizsgálata is. A beszélgetés második felében a súlyos költségvetési hiány, a pótköltségvetés, az államadósság, az euró bevezetése és az érkező uniós források kerülnek terítékre. A vendégek szerint a rendszerváltás sikeréhez nemcsak politikai akarat, hanem megerősített igazságszolgáltatás és továbbra is aktív társadalom kell.

00:00 – Elszámoltatás: máris csalódott a közvélemény? 
08:45 – A TISZA központi ígérete került veszélybe? 
13:35 – Lázadnak a Tisza-szigetek? 
26:22 – Hatalmas hiány: mit örökölt az új kormány? 
37:25 – Magyarország útja az euró felé? 
44:31 – Elkezdődött a NER ügyeinek feltárása?

„EZ AZ EMBER NEM MENEKÜLT SEHOVA, KIVÉGEZTÉK” – LEMÉSZÁROLT FOGLYOK FEKSZENEK A SZOMBATI MOHÁCSI ÚJRATEMETÉS KOPORSÓIBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.08.28.


Az 500 éves évfordulón katonai tiszteletadás mellett helyezik végső nyugalomra a Mohácsi Nemzeti Emlékhely új kápolnájában annak a tíz katonának a földi maradványait, akiket a mohácsi csata tömegsírjaiban nyugvó mintegy kétezer áldozat közül választottak ki. Miért nem találtak rá mintegy 450 évig a tömegsírokra? Hogyan hozott fordulatot a nyakcsigolyán végigfutó két vágásnyom az utóbbi évek Mohács-kutatásában? Hogyan jöttek rá, hogy nem a törökök elől menekülők fekszenek a sírokban, hanem kivégzett hadifoglyok? A Szulejmán szultán vérgőzös oszmán győzelmi ünnepe során kivégzettek történetét és azt feltáró gigantikus kutatás fordulatait felidézve emlékezünk a csatában elesett több mint tízezer keresztény katonára.


Segítenél? Adjatok kölcsön egy embert. Egy hónapra.

Így kezdődött 2020 nyár végén, a mohácsi csata akkori évfordulója előtt egy nappal, egy Pécsről érkezett telefonos segítségkéréssel. Már egy hónapja folytak az előkészületek, hogy a csatatéren talált tömegsírok felfedezése után fél évszázaddal nekikezdjenek végre az emberi maradványok részletes vizsgálatának, ezt a munkát ugyanis azóta sem végezték el.

Hihetetlen, de hiába bukkantak rá az első tömegsírra az 1950-es évek elején, amikor sáncárkokat ástak az ellenségesnek tekintett Jugoszlávia határánál. A katonákkal titoktartást fogadtattak, a csontokat pedig visszatemették. 1960-ban kutatták fel őket újra, ám engedélyt akkor sem kaptak teljes feltárásra. Az 1976-os évfordulóra legalább már a sátorhelyi nemzeti emlékhelyet létrehozták, ekkor újabb tömegsírokat fedeztek fel, de teljeskörű feltárás továbbra sem történhetett. Nézegették, méregették, visszatemették mind az öt tömegsírt. Nem volt alkalmas hozzá a politikai klíma...

2026. augusztus 29., szombat

IHÁSZ SÁNDOR: HAT ÉVIG NEM VÁRHATUNK A FELELŐSSÉGRE VONÁSRA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.29.



Hat évig várhatunk az első jogerős ítéletekre, miközben hónapról hónapra csökken a felelősségre vonás esélye? Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész szerint az ügyészség haldoklik, az új legfőbb ügyész pedig szinte megoldhatatlan csapdahelyzetbe kerülhet. A Mélyvízben arról is beszél, miért kell azonnal megkezdeni az ügyészség reformját, és mitől bukhat el már a rajtnál a vagyonvisszaszerzés.

MI LESZ A MAGYAR ISKOLÁKKAL? | TOTYIK TAMÁS

A BŐRÜNKRE MEGY
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.08.29.



Milyen állapotban van a magyar oktatás, és képes-e valódi változásra?

A Bőrünkre megy adásában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Pacsmag Eszter, a Klubrádió munkatársa beszélgetnek az oktatás legfontosabb problémáiról Pankotai Lili műsorvezetővel.

Szóba kerül a társadalmi egyeztetés, a tankötelezettség 16 évre csökkentésének következményei, az új Nemzeti Alaptanterv és az, hogy hol húzódik a határ a szakmai vélemény és a gyerekek érdeke között. Beszélgetünk a pedagógushiányról, a tanári pálya felhígulásáról és arról is, hogy mekkora felelőssége van a tanároknak az oktatás állapotában.

Külön téma a mesterséges intelligencia: mit kellene tanítani a gyerekeknek egy olyan világban, ahol az AI egyre több feladatot képes átvenni? És vajon képes-e az oktatási rendszer alkalmazkodni ehhez?

A beszélgetés végül ahhoz a nagyobb kérdéshez is eljut, hogy egy politikai rendszerváltás önmagában elég-e a változáshoz, vagy a hatalomhoz való alkalmazkodás kultúráját is meg kell haladni.

ROGÁN MENNYBE MEGY, HA NEM LESZ JOGERŐS ÍTÉLET

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.29.



Megúszhatja-e Rogán Antal, ha az elszámoltatás végén nem születik jogerős ítélet? A Fordulópont vendégei arról vitáznak, hitelesen indul-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és miért okozott sokaknak csalódást Ligeti Miklós mellőzése. Kiderül, képes lehet-e Unger Anna visszaszerezni az elherdált vagyont, vagy már a kikötőben szétlőtték Magyar Péter „főhajóját”.

MEGEMLÉKEZÉS A MOHÁCSI CSATA 500. ÉVFORDULÓJÁRÓL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.29.



Megemlékezés a mohácsi csata 500. évfordulójáról.

BIZONYÍTJUK, HOGY MOHÁCS VALÓJÁBAN A HELYTÁLLÁS PILLANATA – ELŐRENDELHETŐ AZ ÚJ VÁLASZ OFFLINE!

VÁLASZ ONLINE
Műsorvezető: BORBÁS BARNA, ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.08.27.



Óriási örömmel jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb, novemberben megjelenő száma: https://www.valaszonline.hu/termek/va...

Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve vívott mohácsi csatáról szól. „Nem voltak lúzerek – A helytállás pillanata. Mohács újraírt története” – ezeket az elsőre megdöbbentőnek hangzó sorokat írjuk címként a borítóra. Miért nem voltak lúzerek a mohácsi síkon csatát vesztő harcosok? Hogyan gondolkodjunk történelmünknek erről az elképesztő tragédiájáról? Miért hat ez szinte közvetlenül napjainkig? Ez mind benne lesz könyvújság formátumú kiadványunkban. Megjelenés novemberben, most pedig, az 500. évforduló hetében Varga Szabolcs történésszel beszéljük át a Válasz Offline-ban is kifejtett témákat. 

MINTHA FEJBEN MÉG MINDIG MEG SZERETNÉNK NYERNI EZT A CSATÁT

TELEX / 1526
Műsorvezető: SARKADI ZSOLT
2026.08.29.



Miért tanulunk a mai napig hülyeségeket a mohácsi csatáról? C. Tóth Norbert és Varga Szabolcs történészekkel beszéltük át az 500 évvel ezelőtti ütközet valódi körülményeit, és hogy miért terjedhetett el a magyar történelemtudatban és az emlékezetpolitikában ennyi súlyos tévedés a csatáról.

00:00 Kezdés 
01:20 Kit kell hibáztatni? 
04:06 A dicsőséges Mátyás kortól a Jagelló romlásig 
08:01 Nándorfehérvár elfoglalása 
11:47 A vita, az széthúzás? 
16:14 Szapolyai János 
24:22 Tomori Pál és a csata lefolyása 
44:28 Nyugat-Európa nem küldött segítséget 
51:18 A Fuggerek, mint nagy kizsákmányolók 
56:13 Hol lehetett volna még elrántani a kormányt? 
58:22 500 év kitartás

ORBÁNÉK NÉGY HÓNAP ALATT ELKÖLTÖTTÉK AZ EGÉSZ ÉVI HIÁNYKERETET

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.28.



Súlyos százmilliárdok hiányoztak az Orbán-kormány által hátrahagyott költségvetésből, miközben néhány hónap alatt szinte a teljes éves hiányt elköltötték. Katona Tamás, a KSH volt elnöke elmondja, hová folyhatott el a pénz, és milyen állapotban vette át az ország kasszáját az új kormány. Szó lesz a várható megszorításokról, az inflációról, a nyugdíjakról és arról is, helyrehozható-e még az Orbán-korszak gazdasági öröksége.

L. RITÓK NÓRA: KISBABA ÉRKEZETT…

A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.28.


Nem hagyom ki, hogy bemenjek hozzájuk, mikor arra járok, és megnézzem az alig kéthetes apróságot. Imádom a gyerekeket, az ilyen piciket is. Az anyja tudja, az előző kettőt sem hagytam ki, nem is kérem, már nyújtja is a kezembe a kisbabát. Az ölemben édesen nyitogatja a kis száját, kicsit összebandzsít, nem bírok betelni vele.

Kicsit beszélgetünk, megkérdezem, hogy van, van-e teje, mondom, hogy szoptassa mindig, ha kéri, mert nagy a meleg, és a folyadékra neki is nagy szüksége van. Kérdezem persze azt is, volt-e a védőnő, mit mondott, rendben talált-e mindent.

Meleg van, kint is, bent is. A középső kicsi a földön ül, egy kisautóval játszik, a nagyobbik meg egy nagy kupac ruha között válogat. Most megy oviba, és ma volt ruhaosztás, nézegeti, melyik jó rá, melyik tetszik neki.

“Legyen nagyon szép életed!”-mondom a mesebeli jókívánságot, mikor eljövünk… amin aztán sokáig gondolkodom itthon is. Vajon milyen élete lesz?

A különleges, tvsorozatból származó név vajon milyen életutat fémjelez majd? Eléri ezt a boldogságot, amit a filmben szereplő élete testesít meg? Azt biztosan nem… ahhoz tényleg mesebeli fordulat kellene. Én már azzal is elégedett lennék, ha annyival jobb élete lenne, mint amennyivel az anyukájának, az ő szüleihez viszonyítva.

Az alapítvány egyik szociális bérlakásában élnek. Szerencsések, hogy ők kaphatták meg. Ahol előzőleg laktak, onnan biztosan kiemelték volna előbb-utóbb a gyerekeket, rossz állapotú ház volt, a falon egyetlen, barnára égett konnektorból szerezhető áram, ami állandó veszélyforrás volt, áramütésre éppúgy, mint tűzre. A bútorok a szokásos fekvőhelyekből álltak, no meg egy szekrény, más nem. Ránézésre kívülről sem volt alkalmas a ház normális életre.

Ahonnan ideköltöztek, az a vályogház életveszélyessé vált, tudás és akarat kellett volna a rendbehozatalához, lassan rogyott meg a fala, és került visszafordíthatatlan állapotba. Az udvart felverte a gaz, még benne éltek, mikor erre is azt lehetett mondani, mint a másikra: ránézésre sem alkalmas élettér.

Nagy dilemma volt, hogy nekik adjuk-e a felszabaduló bérlakást. Vajon boldogulunk-e velük? Képesek lesznek megfelelni a szerződésben rögzített feltételeknek? Tudunk-e új szokásokat kialakítani náluk? A mi szociális bérlakás programunk atipikus… a tapasztalataink tanítottak meg minket arra, hogy ez milyen beavatkozási pont legyen a stratégiaszerű munkánkban.

Mert azt gondoljuk, hogy nem szabad az önfenntartási képességeiben hiányos családnak olyan komfortfokozatú lakást adni, aminek a használatára nem képes. Hamar leamortizálódik benne minden, régről megvannak a történetek, talán még a rendszerváltás előttről is a feltüzelt parkettáról, elégetett ajtókról, leszedett és eladott csapról, kilincsekről.

Nyilván a rendszer ehhez is alkalmazkodik. De nem úgy, hogy megpróbálja a családokat képessé tenni arra, hogy élni tudjanak egy összkomfortos lakás lehetőségeivel, hanem úgy, hogy az elkészült bérlakásokat olyannak adják ki, akik “nem annyira mélyen vannak”, akikkel nincs borítékolva a kudarc lehetősége, akikkel nem kell annyit foglalkozni.

De akik “annyira mélyen vannak”, ott is vannak gyerekek. Onnan kerülnek leginkább kiemelésre, és ott ismétlődik a nyomorúság köre, megtörhetetlenül.

Mi is tipródtunk persze itt is… de végül a gyerekek miatt belevágtunk velük is. A szerződés feltételeit be kell tartaniuk. Élni a házban, de vigyázni a bútorokra, berendezési tárgyakra, kályhára, szekrényre, gáztűzhelyre, hűtőre, keverőtárcsás mosógépre, stb. Tölteni a kártyás mérőórára, egyáltalán rendet tartani. Kapcsolódni az alapítvány közösségi programjaihoz, hogy a közösség értékrendje is megerősítően hasson rájuk. Együttműködni a családmentorral, aki a három év alatti gyermekek fejlesztésében segíti az anyukákat, tudást adva nekik is. No meg a szociális területen dolgozó munkatársainkkal is, akik figyelnek, és segítenek tartani a szabályokat.

No és persze nem eladósodni, megtanulni beosztani a pénzt, a háztartásvezetést, a kert művelését. Mindent, amit mi az önfenntartási képességek közé sorolunk. A bérleti díj jelképes, az áramot ők fizetik.

Aztán, ha minden jól működik, akkor léphetünk majd egy szintet. Az alapítvány beköti a vizet az utcáról az udvarra. Ez is tetemes költség, 4-500 ezer forintra is rúg. De komfortosabb lesz így, és eggyel több lesz a fizetnivaló is…hiszen innen a víz sincs ingyen. Aztán, ha továbbra is megnyugtatóan alakulnak a dolgok, készülhet egy kis fürdőszoba is, szintén az alapítvány költségén. Ha jól halad a társadalmi vállalkozásunk, talán munkalehetőséget is tudunk adni a szülőknek.

A gyerekek pedig, akikkel születésüktől foglalkozunk, becsatornázódnak a tanodánkba, ahol egyénre szabott fejlesztéseket kaphatnak egészen a szakmaszerzésig.

Minden lehetőség adott tehát ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. De az, hogy ebből mivel tudnak majd élni, mi az, ami beépül, sikeresek leszünk-e velük, vagy kudarcot vallunk, az a jövő zenéje.

Nem lehetünk még biztosak semmiben. Tény, hogy a baba érkezése előtt kimeszeltek, a falak most tiszták, a bútorok rendben vannak, van kiságy is a picinek, kiskád, ruhák, pelenka. Az apuka nem volt otthon, most nagyon kell a pénz, két műszakot is vállal egymás után egy távolabbi konzervgyárban. Hajnali négykor indul, és éjfél, mire hazaér. Biztosan nem tartós munkahelyet jelent ez, de most menni kell.

A kertművelésnek még nincs nyoma náluk. Ott még nem tartunk. A kapcsolat az alapítvánnyal együttműködő, a közösségben akad konfliktusuk, sokszor kell mediálnunk, hogy helyére kerüljön minden.

Szóval, van még sok lépcsőfok előttünk, de ha a szülői házhoz viszonyítunk, vagy ahhoz a két házhoz, ahol eddig éltek, azt kell mondanunk, jól alakulnak a dolgok. Talán ennek az apróságnak, aki most érkezett, talán kicsit jobb élete lesz. Nem állami gondozásban nő fel, mint az anyja, remélhetőleg az ő szüleit képessé tudjuk tenni arra, hogy családban neveljék fel a gyerekeket.

Ezért dolgozunk. Hogy képesek legyenek rá. És pontosan tudjuk, hogy a körülmények, az mindig egy következmény. Az ok azokban az életvezetési képességhiányokban van, aminek az eredménye mindaz, amiben élnek. Azokat kell bepótolni, hogy változás legyen. Hogy akarat legyen a változtatáshoz, majd másféle szülői minta legyen a gyerekek előtt. Olyan, ami kifele mutat a generációs szegénységből.

PIZSI ÉS A TÖBBIEK: ZEBRAKÉRDÉS MAGYARORSZÁGON - NYÍLT TITOK 1.

KOSSUTH RÁDIÓ
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.08.28.



A hatvanpusztai zebrák akaratukon kívül lettek a 2026-os választás főszereplői. Jelképekké váltak, ahogy az őket tartó vadászok is. A Nyílt titok első adásából arra is találunk egy valószínű magyarázatot, hogy minek és kiknek tartják őket. A műsort Magyari Péter vezeti, szerkesztő-riporterek Báthory Róbert és Kovács Áron, közreműködő Tatár Tímea.

0:00 Intró 
02:30 Leleplezés 
12:26 Védekezés és a Zebra DPK 
18:30 Hadházy Ákos és a zebrák 
25:15 Mit mond a NÉBIH? 
28:15 Stábunk felcsúti kalandjai 
31:35 Vadászszemmel 
35:25 Vadászat és politika

SVÉD TAMÁS: JELEN PILLANATBAN MÉG NEMES VERSENY ZAJLIK AKÖZÖTT, HOGY A FEJÜNKRE OMLIK-E A RENDSZER VAGY MEG TUDJUK ÁLLÍTANI AZ ÖSSZEDŐLÉSÉT

NÉPSZAVA
DANÓ ANNA
2026.08.29.


„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – véli Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában.


Akasztják már a hóhért?

Akasztják, de legalább ki lehet próbálni, amit az ember nagy szájjal, kibicként bekiabált, az hogy néz ki akkor, amikor odajut a dolgok közelébe.

Volt már olyan pillanat az elmúlt száz napban, amikor azon kapta magát, hogy ugyanazt a mondatot mondja, amit a korábbi államtitkároktól hallott és utált?

Nem, olyan még azért nem volt.

Visszavágyik a műtőbe?

Az egy-két naponta előfordul.

Tudott meg valamit az egészségügy működéséről, amit kamarai vezetőként nem tudott vagy félreértett?

Hatalmas meglepetés még nem nagyon ért. Viszont tanulnunk kell a közigazgatás működését, a szabályrendszert, a nyelvet és azt, hogy szabályos eljárás mellett mi mennyi ideig tart. Azoknak, akik kívülről érkeztek, komoly kihívás...

UNGER ANNA: A JOGÁLLAMI MEGOLDÁS NEM AZ, HOGY ÉN MOST POFÁRA ODAMEGYEK FELCSÚTRA, ÉS AZT MONDOM, HOGY MÉSZÁROS LŐRINC, JÖJJÖN VELEM!

TELEX /2X26 PODCAST
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2026.08.28.



„Tudom, hogy mindenki az elszámoltatást várja, tudom, hogy mindenki a bilincsek kattanását várja, és tudom, hogy mindenki szeretné hallani a zörgő rácsokat, de létre kell hozni a hivatalt, meg kell választani még három elnökhelyettest” – mondta Unger Anna, akit pénteken titkos szavazáson választott meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Megválasztása után először a Telexnek adott interjút.

Unger azt ígérte, a következő hetekben azon lesz, hogy megtalálja a legjobb munkatársakat az elnökhelyettesekkel együttműködve minden lehetséges pozícióra. Azt mondta, nem rajta múlik, hogy a bíróságok mikor hoznak ítéleteket, az NVVH arra tud vállalkozni, hogy többek között feltárja a visszaéléseket, biztosítsa a vagyonvisszaszerzés lehetőségeit, amikorra már megszületnek az ítéletek. A hivatal szerinte azt tudja vállalni, hogy felkutatja az eltűnt közvagyont, amiről „mindannyian tudjuk, hogy 20 és 60 ezer milliárd forint között van”.

Unger azt mondta, az év végéig már elindulhatnak a vizsgálatok, azt viszont csak a hivatal működésének hatodik éve végére ígérte, hogy teljesen feltárják, pontosan mennyi pénz tűnt el. Semmiképpen sem elméleti kutatóintézet lesz a hivatal, de lesz egy olyan része, ami nemcsak a feltárt ügyekről, hanem magáról a korrupciós rendszer bemutatásáról fog szólni. Szerinte az emberek nem buták, ha közzéteszi a hivatal az erről szóló információkat, akkor meg fogják érteni, hogyan működött a rendszer.

Korábban is használta már a Felcsúti Számvevőszék kifejezést, amiről most azt mondta, alapvetően arra utal, hogy egy jól körülhatárolható kör döntötte el, mi legyen az 500 milliárd forint feletti állami beruházások sorsa. Szerinte „Orbán Viktor nem egyszer utalt erre”, és az oknyomozó újságírók munkája alapján okkal feltételezhető, hogyan hoztak döntéseket az ilyen, nagy értékű beruházásokról. Attól viszont Unger többszöri kérdésre is elzárkózott, hogy bárkit is megnevezzen. Szerinte „lesz bizonyíték, lesz eljárás”, de törvényt sértene, ha „az emlékei és olvasmányélményei” alapján megmondaná, kik ellen fognak vizsgálódni.

„Nem vagyok hülye a joghoz” – mondta az NVVH megválasztott elnöke a személyét ért kritikákra reagálva. Azt mondta, politológusként nagyon sok jogi tárgyat hallgatott. Elmondta azt is, hogy a Tiszából senkivel, Ruff Bálinttal sem egyeztetett arról, hogy pályázni fog. Ezt egyedül két jogásznak, a férjének és „az ország egyik legjobb közigazgatási jogászának” mondta el.

Azt mondta: „nincs eredményességi kritérium” a munkaköri leírásában, bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne. Egyelőre viszont fel kell tárni, mennyi tűnt el, aztán ebből minél többet visszaszerezni.

MAGYAR PÉTER: BESZÉLJÜNK ŐSZINTÉN A MAI DÖNTÉSRŐL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.28.



A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ma megválasztott elnöke és nyomozati elnökhelyettese a legveszélyesebb munkára vállalkoztak: a maffia elleni küzdelemre.

Lehet a mai döntést kritizálni, azzal egyet nem érteni, de a TISZA képviselőinek és minisztereinek rendszerváltás iránti elkötelezettségét megkérdőjelezni nem.

Sok sikert kívánok a nyomozóknak, rendőröknek, ügyészeknek, pénzügyi szakembereknek és vezetőknek!

EGY HADHÁZY-POSZT ROBBANTOTTA BE A LIGETI-VITÁT

KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.23.



Miért nem Ligeti Miklós kapott szerepet, és hogyan robbantotta be egy Hadházy-poszt a vitát? Vendégeink ütköztetik az érveket, és azt is megvizsgálják, milyen politikai szempontok állhatnak a döntés hátterében. Kemény kérdések, eltérő vélemények és egy ügy, amely messze túlmutat egyetlen személyen.

A TISZA ELSŐ IGAZI TÖRÉSPRÓBÁJA UNGER ANNA KINEVEZÉSE

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.29.



Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.

MIKOR LESZ BILINCS, BILINCS, VEZETŐSZÁR? // SZABADSAJTÓ KLUB

SZABADSAJTÓ KLUB
KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ / GULYÁS BALÁZS
2026.08.28.



Ezen a héten műsorunk témái: 

- Miért volt felzúdulás amiatt, hogy a Tisza Párt nem Ligeti Miklóst jelölte a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének? 
- Realista volt Unger Anna, amikor azt mondta, hogy hat év alatt nem lesznek jogerős ítéletek az elszámoltatási ügyekben? 
- Hogyan működhet majd együtt az új hivatal a Legfőbb Ügyészséggel, a NAV-val, az Integritás Hatósággal és az Európai Ügyészséggel? 
- Börtönbe kerül majd valaki a korábbi külügyi vezetők közül a COVID idején elkövetett lélegeztetőgép-biznisz miatt? 
- Mire használta fel a Fidesz a választási kampány során a Gondosóra-programban regisztrált idős emberek személyes adatait? 
- Megjelenik-e majd Matolcsy György és a fia, Matolcsy Ádám az MNB-nél történt korábbi visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság előtt? 
- Kiket jelöltek az ellenzéki pártok a közmédia felügyelő testületébe, és miért nem fogadta el őket a Tisza Párt? 

(Figyelem! Műsorunkat technikai okok miatt ezúttal csütörtökön vettük fel!)

ORBÁN VIKTOR HÁTRÉBB VONULVA VÁRJA, HOGY MEGMENTŐKÉNT, FEHÉR LOVON TÉRHESSEN VISSZA

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HÍRKLIKK
2026.08.28.



A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Bőhm Kornél kommunikációs szakember volt, akivel a Fidesz elmúlt időszakban tapasztalt, helyenként kaotikusnak tűnő üzeneteit és stratégiáját elemezték. A beszélgetés során górcső alá került Havasi Bertalan meglepő hangnemváltása, Lázár János és Navracsics Tibor politikai mozgásának kommunikációs lecsapódása, valamint Orbán Viktor látványos nyári háttérbe vonulása is. A szakértő rávilágított arra, miként alakul át az egykori kormánypárt egy kisebb középpárttá, és milyen hosszú távú kockázatokat rejt magában a jelenlegi kivárásra épülő stratégia.


Havasi Bertalan atipikus pálfordulása és a belső feszültségek

A műsorvezető, Balogh Judit rögtön a beszélgetés elején felidézte a sajtófőnök, Havasi Bertalan két, egymástól alig három hétre elhangzott nyilatkozatát. Míg július közepén még arról beszélt, hogy a Fidesz napja jelenleg nem jó, és a helyzet helyenként kaotikus, addig alig húsz nappal később Lázár János távozása kapcsán már azt hangoztatta: kiváló állapotban van a párt, és kizárt a szakadás. Bőhm Kornél szerint ez a pálfordulás rendkívül szokatlan volt. „Zavarba ejtő a dolog, mert a Havasi Bertalan kommunikációja szerintem nagyon váratlan és nagyon szokatlan volt az elmúlt időszakban olyan értelemben, hogy önkritikus volt, ugye ez nem jellemző, soha nem volt jellemző a Fidesz kommunikációjára. Feltárt olyan problémákat, amikről nem szoktak nyilvánosság előtt beszélni.”

A szakértő rámutatott, hogy a sajtófőnök nem politikai szereplőként ugyan, de egy nagyon „belemenős”, a Fidesztől idegen hangnemet vállalt fel a Karmelitánál, ami után a friss, hirtelen megnyugtató nyilatkozata kifejezetten atipikusnak hat. Bőhm Kornél úgy véli, ez a két üzenet feltűnően nem koherens és nyíltan ütközik egymással. A szakember feltételezése szerint a hirtelen jött békülékeny hangnem elsősorban a Lázár János kiválásának és a Navracsics Tibor-féle vonalnak a kezelésére szolgált. A megnyugtató nyilatkozat célja az volt, hogy kifelé azt demonstrálja: a Fidesz továbbra is egy egységes, nagy konglomerátum maradt, még akkor is, ha ez teljesen szembemegy a hetekkel korábban produkált belső kritikákkal.

A zsugorodó tábor és a tartalomhiány csapdája

Arra a kérdésre, hogy a választók mennyire hisznek még a pártnak, Bőhm Kornél őszinte diagnózist adott a szervezet jelenlegi állapotáról. Véleménye szerint kívülről egyértelműen látszik, hogy nincs jó állapotban a Fidesz, és nehéz helyzetben vannak, mert nincs mit kommunikálniuk. „Itt az üzenethiány vagy a tartalomhiány az, ami a fontosabb, nem a megfogalmazás módja.” A szakértő hangsúlyozta, hogy a párthíveknek sem tesz jót a jelenlegi helyzet, miközben a vezetés részéről csak nyaralós vagy szórakozó képek érkeznek a nyilvánosság felé, mialatt itthon komoly krízis uralkodik. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg nincs választási helyzet, így egy nagy bukás után a pártnak elvileg a sebek nyalogatásáról és a csendes építkezésről kellene szólnia, ám a kommunikáció kaotikussága ezt gátolja.

A Fidesz társadalmi bázisának átalakulásáról Bőhm Kornél egyértelmű prognózist vázolt fel. Úgy látja, hogy a párt szimpatizánsi köre komoly átalakuláson és szűkülésen megy keresztül. „A tábor az szűkülőben van, tehát egy nagyon nagy táborból most vonul át tulajdonképpen a Fidesz egy középpártiság, vagy talán még az alá is egy picit be fog állni ez a tábor, vagy ez a fajta politikai erő.” A szakértő szerint meg kell különböztetni a korábbi széles szavazóbázist – amelynek tagjait érzékenyen érinti a vezetés politikai passzivitása – és a szűkebb magot. Ez a kemény mag a végsőkig kitart, a többiek viszont egyre nehezebben tolerálják a koherens üzenetek teljes hiányát.

Orbán Viktor kivárásra játszik a fehér ló stratégiájával

Balogh Judit felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor a választások óta több olyan ígéretét sem tartotta meg, amely sértheti a hitelességét – például nem ült be a parlamentbe, és az energiaválság tetőfokán hetekre teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, egyetlen mozgósító vagy összefogásra buzdító bejegyzést sem közzétéve. Bőhm Kornél szerint ez a fajta távolságtartás és a szinte teljes online csend nem véletlen hiba, hanem egy nagyon is tudatos döntés eredménye. A politikus mindössze néhány jelentéktelen, „lesipuskás” bejelentéssel és az ország köszöntésével jelentkezett, ami nem minősül markáns megszólalásnak.

„Ez a fajta távolságtartás egy nagyon tudatos kivonódás az ő részéről” – magyarázta Bőhm Kornél. A szakember szerint a miniszterelnök az eltűnéssel a hibázás lehetőségét igyekszik minimalizálni ebben a forrongó, krízissel teli helyzetben. Nem akar beállni az irányító erők mögé az összefogás szorgalmazásával, de nyíltan szembemenni sem akar a folyamatokkal. A szakértő a tusványosi beszédre utalva rávilágított a Fidesz hosszú távú taktikájára, amely a politikai ellenfél bukására bazírozik. Orbán Viktor most hátrébb vonul, megvárja, amíg a helyzet magától eszkalálódik vagy összeomlik, hogy aztán a krízis végén, megmentőként, „fehér lovon” térhessen vissza a politikai küzdőtér első vonalába.

A ZAVAROS TISZA ÉS A FULDOKLÓ FIDESZ

444.HU
Szerző: 444.HU
2026.08.28.



Miközben Orbán Viktor nyaral, és zajlik az orbánizmus decentralizációja, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztását és a közmédia felügyeletének átalakítását övező káoszról is beszélgettünk a 444 stúdiójában.

A műsorban említett cikkek: 

- Rényi Pál Dániel: Bukásra áll a közmédia felügyeletének átalakítása: 

- Herczeg Márk: Az orbánizmus decentralizációja: 

- Hardcore politikai kvíz: felismered-e a tiszás képviselőket? 

2026. augusztus 28., péntek

„KOLLEKTÍV MAGÁNY” – CSERHALMI GYÖRGY A SZÍNÉSZET ÉS AZ ÉLET KIHÍVÁSAIRÓL | ALFÖLDI RÓBERT INTERJÚJA

RTL HÍREK ÉS RTL
Riporter: ALFÖLDI RÓBERT
2026.08.27.



Cserhalmi György 2026 augusztusában vette át a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. Ebből az alkalomból tesszük közzé a Főszerepben négy évvel ezelőtt készült beszélgetését, amelyben Alföldi Róbert kérdezte színházról, visszavonulásról, öregedésről és arról, miért szólal meg közéleti kérdésekben.

A beszélgetés a Demján Sándor Alapítvány támogatásával készült.

Cserhalmi György és Alföldi Róbert teljes beszélgetése a Főszerepben című műsorból. A sorozat további részeit keresd az RTL+ felületén, ahol Alföldi Róbert többek között Kern Andrással, Gálvölgyi Jánossal, Pogány Judittal, Molnár Piroskával és Eperjes Károllyal is beszélget.

Kattints ide: https://www.rtlplusz.hu/foszerepben-p...

A beszélgetés második felében Cserhalmi György a színház és a politika viszonyáról is beszél. Felidéz egy találkozót a Köztársaság téren a 70-es vagy a 80-as évek elejéről, majd arról mondja el a véleményét, mi történik akkor, amikor a politika akarja meghatározni, mit gondoljon és merre lépjen egy művész. Arról is beszél, miért nem hajlandó gyűlölni azokat, akikkel nem ért egyet.

Fejezetek 
00:00 Miért szólal meg egyre gyakrabban? 
03:38 Öregedés a színészi szakmában 
04:44 Miért állt le a színházzal? 
07:53 Este hétkor még mindig megszólal a régi reflex 
08:47 „Kollektív magány” 
14:11 A vívástól a színészetig 
18:47 A „mintha” és a színészet 
24:35 Színház és politika régen és ma 
28:03 Hol lépi át szerinte a politika a határt? 
33:58 „Nem vagyok hajlandó utálni” 
34:42 Forgatna-e még? 
38:20 Mit jelent „kamerával születni”? 
44:32 Mit tanított neki a nagyapja az önismeretről? 
49:12 Cserhalmi György nagypapaként

ITT NÉZHETŐ MEG
Cserhalmi György interjúja az öregedésről, a színházról, a színészi pályáról, politikáról és arról, mi marad a színpad után.

A MAGYAR KORMÁNY MA BUKOTT 22%-OT

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.08.28.



A magyar kormány ma bukott 22%-ot...

SZÁZMILLIÁRDOK VESZNEK KÁRBA, MOST FIZETÜNK AZ ORBÁN-KORMÁNY TÖRVÉNYTELEN DÖNTÉSEIÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.08.28.


Összesen 350 milliárd forint, korábban, az Orbán-kormány által törvénytelenül beszedett adót kell visszafizetni a költségvetésnek – derül ki a Magyar-kormány 2026-os pótköltségvetéséből. Ezen felül 500 milliárdot úgy költött el az előző kormány, hogy arra nem volt fedezet.


Hamarosan a parlament elé kerül a 2026-os költségvetés módosítása, pontosabban fogalmazva pótköltségvetése. Nem egyszerű módosításról van szó, ugyanis a költségvetési törvényt alapjaiban kell átírni egyrészt az Orbán-kormány vaskos tervezési hibái, másrészt törvénytelen és vagy fedezet nélküli költekezései, valamint az uniós pénzek hazahozatala miatt. A pótköltségvetés az idei hiány mértékét 4218 milliárdról 7230 milliárd forintra emeli, ami 3012 milliárdos növekedés. Ezen belül a kiadások 5364 milliárd forinttal emelkednek, így az idén már várhatóan 49 145 milliárd forintot költ el az állam.

A kiadások egy része még vastagon az Orbán-kormány sara, ráadásul a két legnagyobb tétel az egyes cégeknek visszajáró, korábban törvénytelenül beszedett adók, nevesül 117 milliárd forintnyi bányajáradék, illetve 233 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvótaadó visszafizetése. A két adóról már kivetésekor sejthető volt: nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját, ennek ellenére kivetette az Orbán-kormány és be is szedte azokat. Az érintettek nem hagyták annyiban, perre mentek és végül az állam számára kedvezőtlen ítélet született. Ennek ellenére Orbánék nem intézkedtek az adók visszafizetésről, azt utódjukra hagyták, hadd bajlódjanak vele...

MEGVÁLASZTOTTÁK UNGER ANNÁT A NEMZETI VAGYONVISSZASZERZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI HIVATAL VEZETŐJÉNEK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2026.08.28.



A tiszás többségű Országgyűlés 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett Unger Annát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A pénteki ülésen megválasztották a hivatal nyomozati elnökhelyettesét is, aki Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett. Megbízatásuk 2026. szeptember 1-én kezdődik, és hat évre szól. Magyar Péter pénteki napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy hol lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal székhelye: a Markó utcába, az onnan kiköltöző Kúria helyére, a Legfőbb Ügyészség mellé költözik be az Unger vezette hivatal. A hivatal élére három másik elnökhelyettest még keresnek, mert az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították.

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek.

A titkos szavazás előtt kivonult az ülésteremből a Fidesz és a KDNP képviselőinek nagy része, a mi hazánkosok viszont bent maradtak. A Fidesz-frakció a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek jelölésében és kiválasztásában sem vett részt, mert az NVVH szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják...

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7263. - SZAVAZÁSI RENDSZEREK KÜLÖNSZÁM: NVVH

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.28.


A sorozat 16. részében arról írtam, hogy a jóváhagyásos szavazás matematikusok és tudós társaságok kedvence, néhány amerikai kisváros próbálja, államszinten sehol nem használják. Aztán kiderült, hogy nem kell Fargóig menni, pont ma zajlott le egy tankönyvi jóváhagyásos szavazás az Országház Apponyi-termében (a résztvevők valószínűleg nem is tudták, hogy így hívják, amit csinálnak).

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ma jelölte ki, kit javasol az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Három jelölt maradt versenyben, miután a negyedik, Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett. A fidesz sem az ülésen, sem az eljárási folyamatban nem vett részt, mert már most be vannak szarva (hivatalosan azért, mert a szabályozást több ponton alkotmánysértőnek tartják). Ez utóbbi a matematika szempontjából csak annyiban érdekes, hogy a tizenkét tagú bizottságból nyolcan szavaztak.

Unger Anna Róza jelölését 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatták, Ligeti Miklósra ellenszavazat nélkül négy igen és négy tartózkodás érkezett, így nála nem lett meg a többség, Sárvári Nicholasra 3 igen és 5 tartózkodás. Az igenek összege 6 + 4 + 3 = 13, ez nem hiba a jegyzőkönyvben, hanem a rendszer definíciója. A bizottság nem azt kérdezte a tagjaitól, hogy kire szavaznak, hanem külön-külön minden jelöltről azt, hogy elfogadják-e, és mindenki annyi jelöltet fogadhatott el, amennyit akart. Pontosan ez a jóváhagyásos szavazás, ne rangsorolj, ne is válassz egyet, csak mondd meg mindegyikről, jó-e neked (a bizottság alelnöke ezt a szavazás után szó szerint el is mondta, csak épp nem szakszóval, a legtöbben a legtöbb jelöltet alkalmasnak tartották).

Egy ponton tér el a tiszta modelltől az eljárás, mégpedig egy fontos ponton. A jóváhagyásos szavazás alapváltozatában a legtöbb igent kapó nyer, itt viszont abszolút többségi küszöb is volt, és ezen bukott el Ligeti. Négy igen ellenszavazat nélkül, nyolcból ez a fele, kellett volna egy ötödik. Ez tehát jóváhagyásos szavazás kvótával, a St. Louis-i változat rokona, ahol szintén nem elég a relatív előny.

Ami a mechanizmus szépsége, az egyben a korlátja is. Mivel senkinek sem kellett választania, a tartózkodás a jóváhagyás megvonása volt (egy bizottsági tag nem tudott taktikából megfordítani egy preferenciát, legfeljebb hallgatni tudott). Ezért nincs a mai eredményben spoiler-hatás sem, Jancsics visszalépése nem osztotta meg egyik tábort sem, mert nem voltak táborok, csak jóváhagyások.

Cserébe viszont a végeredményből nem derül ki, ki volt kinek az első helyezettje. Lehet, hogy Unger mind a hat igenjénél a legjobbnak számított, és az is lehet, hogy a hat közül négyen valaki mást tartottak a legjobbnak, de őt is elfogadhatónak. A jóváhagyásos rendszer ezt az információt nem gyűjti be, ez a rendszer ára, ahogy Arrow tétele (9-10. rész) óta tudjuk, hogy ára mindegyiknek van.

Hogy pontosan mennyibe került ez az információ, az egyébként kiszámítható lenne. Nyolc ember tizenhárom jóváhagyása mögött legfeljebb néhány tucat lehetséges rangsor-kombináció áll, és ha a bizottság rangsorokat kért volna be, ma tudnánk, van-e Condorcet-győztes a mezőnyben. Nem tudjuk. A parlamenti szavazás pénteken következik, és ha átmegy, az új elnök szeptember elsejétől kezdi a hatéves mandátumát.