NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.06.
Guardian
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a NATO-nak akkor van jövője, ha ismét felvállalja a demokratikus értékek védelmét, úgy, ahogyan azt a háború után tette. Nem kétséges, hogy a szervezet Donald Trump miatt jelenleg válságos időket él át, de az amerikai elnök látnivalóan nem érti, mi a szövetség jelentősége, és hogy az miként működik. Emmanuel Macron francia elnök számára az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy Amerika minden egyeztetés nélkül kivonta katonáit Szíriából. Ezek után minősítette a NATO-t agyhalottnak. Ám annak nehézségei nagyobbak, mint az USA első embere. Ideértve, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök megtámadta Szíriát, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország védett. Továbbá a magyar és a török kormány kizsigerelte a demokráciát és összemelegedett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hogy a szervezet tovább tudjon lépni, ahhoz vissza kell nyúlnia a gyökereihez. Egykor azért hozták létre, hogy elriassza a Szovjetuniót, és megvédje a kibontakozó nyugati demokráciákat, illetve összekapcsolja az atlanti térség két felét. Ezek a célok ma is érvényesek, csak éppen a szovjeteket Oroszországgal kell behelyettesíteni. A NATO továbbra is a demokratikus értékeket képviseli, ám a magyar és a török jogállam lerombolása a szövetség identitását fenyegeti. Ennélfogva következményekkel kell járnia, ha valamely tagállam nem tartja tiszteletben a játékszabályokat, ideértve akár a tagsági jog elvesztését. A demokrácia aláásásához egyébként igencsak aktívan segédkezet nyújt Moszkva. Az EU felvirágzott a NATO égisze alatt szavatolt amerikai védernyő hatására, ám az unió is nagy kihívásokkal került szembe, kezdve a Brexittől, egészen magyar és a lengyel demokrácia lebontásáig. A katonai szervezetet nem lehet leválasztani az európai terv sikerétől, azaz a földrésznek egységesnek és szabadnak kell maradnia. Végül pedig rá kell venni a Kremlt, hogy szüntesse be a fenyegetéseket az öreg és az új kontinens ellen, de ez nem egyenlő azzal, hogy meg kell szakítani vele a párbeszédet. Mindent egybevéve a szövetség egyáltalán nem agyhalott, csak nagy löket adrenalinra van szüksége. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tagállamok ismét kiállnak az induláskor meghirdetett alapértékek mellett.
Az EBRD fő közgazdásza külön is megismételte a figyelmeztetést, amelyet pár napja a Financial Times-on keresztül küldött, vagyis hogy Magyarország és Lengyelország az innovációt és a növekedést veszélyezteti, amikor megsérti a jogállamiságot. Azt kockáztatja, hogy ily módon lemarad a külföldi befektetőkért folytatott versenyben. A lengyel Beata Javorcik szerint egyelőre mindkét gazdaság gyorsan nő, ezért a két kormány nem sokat foglalkozik azzal, hogy az EU által indított eljárás kedvezőtlenül hathat a fejlődésre. Ám lehet, hogy előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni hozzáállásukat. Ha ugyanis a befektetők úgy ítélik meg, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlanul működik, az sokat ront az ország vonzerején, miközben a világban egyre élesebb a küzdelem az idegen tőkéért. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank máris azt jósolja, hogy jövőre a növekedés üteme Magyarországon 3,1, Lengyelországban 3,5 %-ra mérséklődik, noha tavaly még mindkét államban meghaladta az 5 %-ot. Csak éppen kezd kifulladni a világgazdaság. Javorcik kiemelte, hogy a jövőbeli kilátások szempontjából meghatározó lesz, mennyire sikerül lendületet adni az innovációnak. Épp ezért fokozódik a külföldi befektetések jelentősége, hiszen a multik serkentik a tudást, és azt elviszik az általuk kiválasztott országokba. Márpedig az ilyen cégek fokozattan érzékenyek az üzleti környezetre, hívta fel a figyelmet a szakértő.
A Valutaalap arra számít, hogy 2020-ban a mostani 4,9-ről 3,5 %-ra lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, miután az egész világon megtorpanás mutatkozik, emellett csökken az EU által finanszírozott beruházások értéke. Az IMF szakértői azután hozták nyilvánosságra előrejelzésüket, hogy Budapesten konzultáltak. Eszerint az infláció idén és a következő évben 3,4 % tájékán mozog majd. A pénzintézet jónak tartja a kormány középtávú költségvetési törekvéseit, mert azok segítenek enyhíteni a keresleti nyomást és bővítik a mozgásteret, ha netán rosszabbra fordulna a helyzet. A Valutaalap ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérek jobban emelkednek, mint a termelékenység, emellett lassul a kivitel növekedésének tempója, hiányosságokat mutat az üzleti környezet a kis- és középvállalatok számára, így több erőfeszítést kell tenni a szerkezeti változások érdekében. A dokumentum szerint rövidtávon maradhat az alacsony jegybanki alapkamat, de oda kell figyelni a belső kereslet hatására. Azt is tanácsolja továbbá, hogy a bankok ne ösztönözzék annyira a lakásvásárlásokat...
