2020. szeptember 27., vasárnap

RÁADÁS: LÉNÁRD SÁNDOR - RÓMAI TÖRTÉNETEK - HANGJÁTÉK

KLUBRÁDIÓ
Rendező: PAPP GÁBOR ZSIGMOND
2020.


1-2.
RÉSZ




RÁADÁS: LÉNÁRD A. SÁNDOR

MEK.OSZK.HU
Szerző: LÉNÁRD A. SÁNDOR
1973.


Ember a világ végén „Soroljam fel - mint ahogy ez bemutatkozásnál illik - foglalkozásaimat? Voltam kukta, mértem házról házra vérnyomást, voltam a római Magyar Akadémia orvosa, koldultam, a Vezúv festői táján s Machiavelli szőlőhegye tövében mint az amerikai hadsereg antropológusa csontvázakat raktam össze apró darabkákból... Írtam még művészettörténeti, archeológiai, orvosi disszertációkat a Biblioteca Nazionale öles téglafalai mögött meg a vatikáni könyvtárban... Egy ideig két zongorán játszottam egy bankigazgatóval vacsoráért, s nála megértőbb szakácsnője krumplit lopott részemre a spájzból, hogy másnap is legyen mit ennem. Én voltam az ebtenyésztők első háború utáni kongresszusának fordítója. Voltak pácienseim: egy börtönőr egyszer elküldött egy isiászban szenvedő zsebtolvajhoz, aki továbbajánlott zsebtolvaj- és betörőkörökben. Kezeltem egy püspök visszereit, egy rendfőnöknőnek lúdtalpbetétet rendeltem, mert a rend alapítója nem volt hajlandó megtenni a boldoggá avatásához szükséges csodát. És kezeltem egy, a Szentszékhez akkreditált követ disznóját is... Brazíliában mint egy ólombánya mindenesorvosa kezdtem... Csak hogy főbb foglalkozásaimat említsem.” 

A figarói hangvételű, keserűen derűs monológból Lénard csupán azt hagyta ki szemérmesen, hogy mellékesen író is volt, kitűnő, mélyen humánus író. Magyar író fájdalmasan rövid ideig, öt esztendeig mindössze, élete hatvankét évének utolsó öt esztendejében. Későn ismerkedtünk meg vele, bár a neve korábban is szerepelt már a lapok hírrovataiban: „Egy Brazíliában élő magyar orvos latinra fordította a Micimackó-t...” „Egy magyar származású orvos jelentős összeget nyert a São Pauló-i Televízió Bach-versenyén.” Későn ismerkedtünk meg vele, valójában a súlyát sem volt időnk lemérni, nem is siettünk túlzottan vele, távol élt, egy brazíliai őserdő szélén elterülő település orvosaként, a távolságot is alig tudtuk képzeletünkkel befogni. Völgy a világ végén című, első magyarul írt regényét 1967-ben jelentette meg a Magvető, a kritika jóindulatú elismeréssel fogadta, bár kissé úgy, mint egy idegen nyelvből fordított művet. Holott ezt a fanyarul bölcs életrajzi-szociológiai regényt magyarul írta, világítóan szép magyar nyelven, jellegzetesen magyar nyelvi fordulatokkal. Igaz, először németül írta meg a könyvet, világítóan szép német nyelven, és megírta harmadszor is, angolul, jellegzetesen angol nyelvi fordulatokkal. Háromszor írta meg ugyanazt a könyvet, más és más hangulati elemekkel, a nyelvek vérmérséklete szerint, különböző hőfokon. S ennek megfelelően változtatta mindig a könyv címét is. Németül: Kuh auf dem Bast (a catarinai német-portugál szójáték lefordíthatatlan), az angol kiadás címe: A latin mackó völgye. Nálunk az is megtévesztette az olvasót, hogy a könyv címlapján még így állt a neve: Alexander Lenard - magam is azt hittem először, hogy fordítás. De ez nagyon is a szándéka ellenére történt. „Úgy képzelhet el - írta egy budapesti barátjának -, mint a mesebeli királyt, aki az egyik szemével nevetett, a másikkal sírt. Nevetek, mint az, akinek egy fél évszázad múltán, de még a síron innen sikerült megvalósítani egyedüli igazi tervét: tulajdonképpen soha nem akartam semmi mást, mint egyszer egy magyar könyvet írni. A síró szemem az, amelyik meglátta, hogy Alexander Lenard lett belőlem!... De miért nem áll a címlapon ugyanaz a név, mint az első elemi irkáján Pesten?” 

Azután, ahogy a neve fejlődött későbbi két könyve címlapján, Alexander Lenardtól Lénard A. Sándorig és végül Lénard Sándorig, úgy fejlődtek a kritikai megjelölések is; a magyar származású írótól a magyar íróig, majd a kiváló magyar íróig. Valamelyik novellája megjelenése után egy mindenre figyelő, különös érzékenységű magyar író levelet írt az Új Írás szerkesztőségének: „Hadd gratuláljak most a Lénard-novellához. Igazi író, nagy szellem, és bölcs, tiszta embernek érzem. Szégyellje magát a süket és vak magyar sajtó és könyvkiadás, amely olcsó sikerembereket prezentál nekünk... Ez a novella messze magasan fölötte áll Moravia római történeteinek, pedig azok még elég jó olvasmányok.” Veres Péter írta ezeket a sorokat...

ÚJPEST-KÖZPONT HÁRMAS METRÓ A VÉG ÉS A KEZDET, AKÁRCSAK EGY IPARI TÜDŐ, PUMPÁLJA A MUNKÁS-PARASZT BARÁTSÁGOT A VÁROS BELSEJÉBE

JÓ BLOG / 444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.09.26.


Lassan végéhez ér rendhagyó sorozatunk, melyben Lichter Péter Barokk Femina című filmjének első felét mutatjuk be, tíz héten át 3-3 perces töredékekben.

A film Nemes Z. Márió 2019-es verses naplóján alapul, melyben a 2006-os őszi eseményeket eleveníti fel egy szubjektív, apokaliptikus/disztópikus formátumban. Ezt a kötetet dolgozta fel egy 60 perces hungarodadaista adaptációban Lichter, és a rengeteg filmes, kulturális és mindenféle utalást, magyar sorskérdéseket és történelmi tévelygéseket is magába olvasztó film első fele debütál nálunk, most a kilencedik résszel:...

A sorozat eddigi részei: 

„GYEREKEK VOLTUNK, NEM SZENVEDNÜNK KELLETT VOLNA ÉS A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDENÜNK”

24.HU
Szerző: MÉSZÁROS JÚLIA
2020.09.26.



Paris Hilton a dokumentumfilmjével csak az első lépést tette meg ahhoz, hogy véget vessen a problémás tinédzserek köré épített kegyetlen iparágnak, aminek ő is elszenvedője volt a kilencvenes évek végén. Hilton filmje óta egyre többen szólaltak meg és emelték fel szavukat, a durva vádakat viszont az érintett intézmények egyelőre visszautasítják.


Paris Hilton dokumentumfilmje sokkal több annál, minthogy bemutatja egy celeb életének azon részeit, amit nem feltétlenül látunk az Instagramon. Hilton dokuja egy olyan, húsz évvel ezelőtti történetet is megmutatott, amiről eddig egyetlen híresség sem beszélt. Hilton volt az első, aki szélesebb nyilvánossághoz is el tudott jutni azzal, hogy megmutatta a problémás tinédzserek köré épített ipar nagyon csúnya oldalát, dokuja kapcsán pedig egyre többen emelik fel szavukat a Provo Canyon Schoolban és a hasonló intézményekben folyó, sokszor embertelen bánásmóddal szemben...

AZ AMERIKAI NÉPSZAVA UTÁN KIBERTÁMADÁS ÉRTE A MAGYAR HANGOT IS, FELKÉSZÜL: ÁTLÁTSZÓ.HU - MAGYAR MEGRENDELŐK LEHETNEK A TÚLTERHELÉSES TÁMADÁSOK MÖGÖTT, A CÉLPONTOK A HIT GYÜLEKEZETE KRITIKUSAI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.26.


Paranoia nélkül is gyanús, hogy a Hit Gyülekezete és Németh Sándor viselt dolgait rendszeresen feltáró Amerikai Népszavát és a Magyar Hangot támadják.


Talán nem véletlen, hogy hetek óta irtózatos túlterheléses támadás (DDoS) alatt áll az Amerikai Népszava, most pedig bedöntötték a Magyar Hang oldalát is. Ez egyértelműen arra utal, hogy célzott támadásokat intéztek a két lap ellen, és a megrendelők magyarok lehetnek. A HVG hírt adott arról, hogy a napokban hasonló támadás érte a Magyar Telekomot is, ez utóbbit inkább egyszeri figyelemelterelésnek gondoljuk.

A Magyar Hang írta meg az Átlátszó.hu oldallal közösen Bartus László Fesz lesz című könyve alapján, hogy Németh Sándor eltulajdonította az ATV többségi tulajdonát, a gyülekezeti vagyon magánvagyon lett. Az Átlátszó.hu ezután nem foglalkozott többet a Hit Gyülekezetével, a Magyar Hang viszont folyamatosan írt Németh Sándor magánegyházáról, amelyről a Fesz lesz című könyvben is találhatók tények arról, hogy titkosszolgálati eszközöket és módszereket használ. Németh Sándor névtelen lejárató kiadványokat jelentet meg, megfigyeltet embereket, iratokat lopnak el, követnek “célszemélyeket”, névtelenül és álnéven rágalmazó szennyblogokat tartanak fenn. Mindezt államilag támogatott egyházként.

Ebbe a gátlástalan stílusba minden további nélkül belefér, hogy a dark weben megrendeljenek ilyen támadásokat vagy saját erőből végrehajtsanak. Az Amerikai Népszava ellen olyan gyilkos támadásokat hajtottak végre, amiből látszik, hogy emögött az újság megsemmisítésének szándéka áll. Ezt egy kínai, vietnami hacker nem tartja fontosnak és magától nem választja ki éppen az Amerikai Népszavát, utána pedig a Magyar Hangot. Arra a kérdésre, hogy kinek áll érdekében, ki gyűlöli ennyire ezt a két újságot, és ki az, aki képes bármire, hogy az “ellenségeit” ellehetetlentse, illetve megsemmisítse (ha nem vesszük figyelembe, hogy ez Isten spéci büntetése lenne), csak egyetlen válasz adható: a Hit Gyülekezete...

AMI A CEU-VAL TÖRTÉNT, AZ CSAK A KEZDET VOLT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.27.


„A 2017-ben ellenünk intézett támadás egy nagyobb, szisztematikus offenzíva része volt, mely Magyarország független tudományos és kulturális intézményeit vette célba, így a Magyar Tudományos Akadémiát is, és most a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, melyet az épületben magukat elbarikádozó bátor diákjai védenek. Szenátusunk nyilatkozatban fejezte ki az egyetem támogatását. Most már tudjuk, hogy ami velünk történt, csak a kezdet. És nem itt fog véget érni” – hangoztatta Michael Ignatieff elnök-rektor a CEU virtuális 2020-2021-es tanévnyitóján. 90 országból érkező közel 700 új diák tanul immár Bécsben, köztük történetének első alapszakos évfolyamának hallgatói. A Budapestről Bécsbe üldözött egyetem jövőre ünnepli alapításának a 30. évfordulóját. Öregdiákjainak a száma 18 ezer.


Michael Ignatieff köszöntőjében – amit a teljes évnyitóval együtt itt lehet megnézni – egy olyan egyetem vízióját vázolta fel a közösségnek, amelynek legfontosabb erénye az összetartozás. Megerősítette; az egyetem elkötelezettségét a nyílt társadalom mellett, s leszögezte: „Egy járvány a nyílt társadalmak radikális próbatétele. A körülöttünk működő nyílt társadalmak elkezdtek bezárkózni, közegészségügyi érveket felhasználva korlátozzák az eddig magától értetődőnek vett szabadságjogainkat. A vezetők világszerte megkérdőjelezik a tudományos bizonyítékokat, és a tényalapú közpolitika alapjait. Az alapelvek, amelyekben hiszünk – nyílt, nyilvános vita a közösen elfogadott tények alapján – olyan kihívással néznek szembe, mint még soha. Ez nem az a pillanat, amikor visszavonulunk és védekezésre rendezkedünk be. Most minden egyetemnek – a miénknek különösen – meg kell kérdőjeleznie a szabadság és közegészségügy közötti egyensúlyról alkotott közvélekedést, és ragaszkodni ahhoz, hogy döntéseinket a rendelkezésre álló legbiztosabb tények alapján hozzuk meg.”
...

FOGADÁS BALRÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.27.


Tegnap a komplett operatív törzs ücsörgött „U” alakban a hosszú asztaloknál. Rengetegen van ez az operatív törzs aki megment minket, mindenféle szagemberek, rendőrök, nyunyókák vegyesen, akik népükért élnek, érette, s általa. Szóval ültek ott, így mutatta a kamera, mígnem balról megérkezett a tábornok – Isten vagy amőba – a jól ismert trottyos alak talpig gyomorban. Előtte mutatták, ahogyan hozza őtet a páncélozott fekete gépjármű, amely süvít a törzshöz át a hajnali városon. A kapuban két ember várta a trottyos amőbát, és aztán siettek föl a lépcsőn sebesen, ahogyan a gyomruk engedte nekik, és így érkeztek meg az „U” alakú operatív törzshöz.

Snitt. Egy másik kamera már azt mutatta, ahogyan belép a nagyságos úr a nyunyókákhoz, szagemberekhez, következésképp nem egy kamera volt, hanem több, egy komplett filmgyár rögzítette a utókor és az illékony jelen számára, ahogyan a gyomros amőba betolul az „U” alakú operatív törzshöz. És ekkor történt meg a csoda. Ahogy jött be balról először a gyomor, aztán a többi alkatrész, a nyunyókák, rendőrök és szagemberek úgy vágták magukat vigyázzba, akár valami díszőrség, viszont az ember azon csodálkozott, hogy ezzel egy időben nem köpték szembe magukat, illetve azt a valamit, amit a szervilis szolgaság belőlük „U” alakban ott hagyott.

És még csak nem is ez volt a drámai csúcspont, hanem, hogy az amőba gyomrából két kéz türemkedett elő, és mutatta karmesterként nyugtatva, hogy jó, nem kell annyira nyalni a seggem, leülhettek akár, ha akartok. A két kéz ujjai széttárva, a tenyér a föld felé néz, és le-föl mozgatva a karokat kifejezi a helyfoglalás fenséges megengedését, a hódolat befogadását mintegy, a mérhetetlen hatalom nyugtázását, ahogy az operatív törzs „U” alakban vigyázzban reszket előtte. Viszont ő nem löveti le őket, mert csálén áll a fülük, hanem szíve minden irgalmával engedélyezi a férgeknek a helyfoglalást. Egy diktátor az ilyen pillanatokért él, amikor egy másodpercben sűrűsödik össze a hatalma.

A teremben lévő nyunyókák, rendőrök és szagemberek pedig büszkén mutogathatják gyermekeiknek és hites társuknak, hogy lám, itt a bizonyság, egy levegőt szívhattam vele, majdnem éreztem a reggelire fölzabált kolbász fokhagyma szagát, a szétsprickoló koviubi ecetjét. A nyunyókák, rendőrök és szagemberek vigyázállása dönti romlásba az országot, midőn föladják, akik valaha voltak, és föloldódnak a NER szutykos gőzeiben. És az ilyen aktusok tévéműsorok bírnak lenni, mégpedig úgy, hogy másfél óra alatt ötször látja az ember, és voltaképp hálás is, hogy ilyet érzékelnie adatott, mert ugyanis ez maga volt a megvilágosodás, mert eddig nem tudta az ember, hol is él...

2020. szeptember 26., szombat

RÁADÁS: MIÉRT HÜLYESÉG AZ ELEKTROMOS AUTÓ?

YOUTUBE
Szerző: WINKLER RÓBERT
2020.09.11.



Szpojlerveszély: 20+ percig azon rugózok, hogy szerintem miért káros és igazságtalan az elektromos autókat támogatni...

RÁADÁS: MI A BAJ A MODERN VILLANYAUTÓKKAL?

TOTALCAR.HU
Szerző: STURCZ ANTAL
2020.09.08.31.



Önöknek is feltűnt, hogy hirtelen elkezdtek ránk záporozni a villanyautók? Elektromos Opel Corsa, Peugeot 208, Mazda CX-30, kicsit korábban a Mercedes EQC és az Audi E-tron, ráadásul sok gyártó még csak éppen készül utcára engedni a saját elektromos autóját. Viszont az utóbbi idők kellemetlen villanyautós élményei miatt elkezdtünk gondolkodni, vajon mi állhat a trend mögött? A kérdés összetett, videóban fejtjük ki.

MINDENKIBŐL A LEGROSSZABBAT HOZZA KI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2020.09.26.


Tegnap belefutottam egy Facebook-posztba, amelynek apropója az a Magyar Orvosi Kamara által megosztott néhány fotó, amin egy magyarországi kórház covid centrumának, orvosi pihenőjének és mosdójának elborzasztó állapota tárul a szemlélődő elé.

A poszt szerzője Ágoston László művész, aki saját bevallása szerint a társadalom számára (általa) fontosnak tartott üzeneteket próbál a nyilvánosság figyelmébe ajánlani a humanizmus, a békés együttélés, a gondolkodó felnőttség nevében, és aki egy, a MOK eredeti, szeptember 18-i bejegyzése alatti komment kapcsán teszi fel a kérdést: Azért valahol mégis zavarbaejtő, hogy egy romániai (erdélyi) szerzetes nem tudja elképzelni ezt a szegénységet, nem?

A hozzászólás ugyanis Böjte Csabától, ferences rendi szerzetestől, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójától származik, aki az általa létrehozott gyermekmentő szervezet révén az Erdélyben mostoha körülmények között, sokszor a életben maradás szélén tengődő gyermekeket karol fel; aki kétezernél is több gyermekről gondoskodik intézményeiben és további százakról nevelőszülői rendszerben. Böjte Csaba ezt írta a MOK bejegyzése alá:

"A pap a maga plébániáját rendbe tartja, s akinek így nézne ki a fürdőszobája azt a püspök elzavarná. Nem a püspök kell rendet rakjon, hanem aki ott él és dolgozik!! … A kórház igazgatóját és is el kell zavarni, ha így néz ki a kórház! Nem az állam, hanem az ott dolgozók szégyene ez!"

Ahogy Ágostont, úgy engem is zavarbaejtett és elszomorított ez a hozzászólás, sőt. Ez egészen enyhe kifejezés arra, amit ez a vélemény kiváltott bennem. Hogy sokkot kaptam, az talán túlzás, de túltenni magam nem sikerült rajta. És nem azért, mert képtelen vagyok elviselni és tiszteletben tartani, hogy a valóságnak ugyanarról a szeletéről vagy pillanatfelvételéről annyiféle percepció lehetséges, ahány félék vagyunk, mi közönséges halandók, mert ez alapvetően jó. Hanem mert számomra fájdalmas, amit ezzel a véleménnyel egy olyan ember üzen, akinek a tevékenységét nem csak Romániában és Magyarországon, de Nyugat-Európában és a tengeren túl is ismerik és elismerik. Akire teljes joggal figyelnek sokan, akire felnéznek, akit csodálnak, tisztelnek és megbecsülnek. Aki nem csak az általa oltalmazottak alapvető életfeltételeiről gondoskodik, de tanítattásukkal erkölcsi nevelésükkel is foglalkozik, aki rengeteg ember számára mutatott példát, aki rengeteg ember számára példakép volt, és ma is az...

KÖZPÉNZTEMETŐ NYÍREGYHÁZÁN

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.09.26.


2019. január 31. Régóta beszédtémát szolgáltat a nyíregyházi stadion. A Magyar Közlönyben megjelent, hogy 10,3 milliárd forintos támogatással egy új, 8 ezer férőhelyes stadiont húznak fel a jelenlegi helyén, a Sóstói úton. Többféle koncepció volt, végül nem a 6, hanem a 8 ezer férőhelyes tervet fogadták el. A beruházó nem az önkormányzat, hanem az állam lesz. A multifunkcionális létesítmény a tervek szerint, 2020 nyarára készülne el. (SZON - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál)


A nyírségi aréna persze nem készült el idén nyárra, de a Közbeszerzési Értesítő napokban megjelent 2020/187. számában olvasható a „Nyíregyháza sportlétesítmény tervezés-kivitelezés” megjelöléssel az ajánlati/részvételi felhívás. A beruházás célja egy 8.150 néző befogadóképességű „MLSZ-C”, „UEFA-II” minősítési szintű labdarúgó stadion megvalósítása a meglévő stadion elbontásával, egyes elemeinek megtartásával történő újraépítése, valamint egy szabadidő centrum kiegészítő épület, az ezekhez kapcsolódó külső közműcsatlakozások, tér- és útburkolatok, valamint térépítészeti/kertépítészeti feladatok megvalósítása. Tehát ami késik, nem múlik: a központi állami költségvetés terhére a már hosszú ideje másodosztályban tengődő Nyíregyháza Spartacus FC kap egy új stadiont. Már éppen ideje volt, hogy Debrecen (új stadion átadás éve: 2014., kapacitás: 20.340 fő, bekerülési érték: 13,5 milliárd Ft) és Miskolc (új stadion átadási éve: 2018., kapacitás: 15.000 fő, bekerülési érték: 10,8 milliárd Ft) után Nyíregyháza is kapjon egy 8 ezer férőhelyes foci arénát, potom 10,3 milliárd forintért. (Lesz az még több is!)

Hajdú és BAZ megyeszékhelyei után, a nyírségi főváros is kap egy újabb közpénztemetőt. A 2018-ban átadott kisvárdai Várkerti Stadionra 2014-ben eredetileg még 120 millió forintot szánt az Orbán-kormány, később viszont észvesztően drágulni kezdett, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, plusz 800 milliót még 2014-ben adtak rá, amelyből idővel 1,5 milliárd, aztán pedig kétmilliárd lett, mígnem rájöttek, hogy van mellette egy strand, amely termálvizének hulladék hőjét hasznosíthatnák. Az emiatt kiépítendő hőszigetelt távvezeték-rendszer 473 millió forint pluszköltséget jelentett, így a stadion ára a 2014-es 120 millió hússzorosára, 2,5 milliárd forintra nőtt. Áfa nélkül. Ez a költségnövekedési ütem elég rémisztő, csaknem megismételhetetlen!
...

BÉCS A TÉRKÉPEN CSAK 250 KILOMÉTERRE, ÉLHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL VISZONT FÉNYÉVEKRE VAN BUDAPESTTŐL

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.09.25.


A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök csapott óriási reklámot az osztrák környezetvédelemnek azzal a megjegyzésével, hogy vannak országok, amelyek lényegében erdők; itt van mindjárt Ausztria, ahol az emberek „erdővárosokban élnek”, mégsem lángol a rengeteg úgy, mint Kaliforniában, mert szorgosan ápolják. Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági, regionális és turisztikai miniszter gyorsan reagált is az elhangzottakra, utalva Trump klímaváltozás-tagadására is: „nekünk ez lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet erdeink és országunk szépségére, de közben felfedjük az igazságot is a vitatható szavak mögött. Ausztria mindazok sorsát a szívén viseli, akik jelenleg is elszenvedik a klímaváltozás szörnyű következményeit, és őszintén reméljük, hogy a nyugati parti tüzeket sikerül megfékezni, amilyen gyorsan csak lehet.”

Azt már a 2020. júniusban elfogadott új bécsi zöld terekről szóló koncepcióból idézzük, hogy „Bécsnek sok dolga lesz a klímaváltozással a következő néhány évben. A zöld felületek különösen nagy szerepet játszanak a klímaváltozás lassításában, illetve a változó klímához való alkalmazkodásban. Elengedhetetlenek a biodiverzitás megőrzéséhez, a levegő tisztaságához, a városi klíma mérsékléséhez, a vízszabályozás egyensúlyához, emellett természetes árnyékolóként szolgálnak.”

Bécs vezetése tehát komoly veszélynek tartja a klímaváltozást, amit nemcsak lassítani kell, de együtt is kell élni vele. Nem csoda, hogy egymás után érkeznek a hírek az osztrák főváros zöldítéséről: hol a klimatizált utcákat bővítik jelentősen, hol a belvárosi 1. kerület részleges autómentesítéséről hoznak döntést. A Budapestnél népesebb, de kisebb területű Bécs többször elnyerte a világ legélhetőbb városa címet, idén áprilisban pedig a világ legzöldebb városának választotta a Resonance nevű tanácsadó cég, amely a rangsorhoz olyan szempontokat vett figyelembe, mint a növényzettel borított nyilvános terek aránya, a megújuló források részesedése az energiatortából, a tömegközlekedés használata, a légszennyezettség, a vízfogyasztás, az újrahasznosítási és komposztálási rendszer, a piacok száma és a város „besétálhatósága”. Az indoklásban azt írták, hogy Bécsnek számos újszerű ötlete van a városi közlekedésre és a közparkok kialakítására, de az eredményt inkább „a módszeres várostervezésnek” köszönhetik, valamint annak, hogy Bécs a közösségi közlekedés fellegvára, a város 1,8 millió lakójának csaknem 50 százaléka éves bérletet vásárol, és lelkesen használja is. Ma már a városi utaknak csak a 26 százalékát intézik autóval, a Bécsi Mobilitási Ügynökség számításai szerint az autóutak mégis az útfelületek 67 százalékát foglalják el, míg a kerékpárutak csak 1-et...

MÉSZÁROS LŐRINC 18 MILLIÁRDOS TENGERPARTI LUXUSHOTELJÉRŐL ÍR A HORVÁT SAJTÓ

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.09.26.


50 millió eurós hotelt épít az NK Osijek tulajdonosa, a magyar mágnás Ičićiben - áll a patinás horvát lap, a Novi list cikkének címében. A csodásan hangzó mađarski tajkun kifejezés Mészáros Lőrincet takarja, akiről azt eddig is lehetett tudni, hogy a focicsapata és a villája mellé egy szállodás céget is beszerzett, de hogy mire készül vele, az csak most lett világos.

Ičići az Isztriai-félsziget északkeleti partján, Opatija és Lovran között fekszik az Ucka hegység lábainál, a tengerparton. A Novi list szerint ide épít

ötcsillagos, 180 szobás hotelt mintegy 20 ezer négyzetméteren

a Riva’s Hotels & Resorts nevű cég, amelyet nyáron vásárolt meg a felcsúti milliárdos családi cége, a Talentis. A települést minden bizonnyal alaposan átformálja a közvetlenül a strand mellett, a központban fekvő elhanyagolt terület fejlesztése...

GYŐRI KÓRHÁZ FŐIGAZGATÓJA: EGYMÁS UTÁN FERTŐZŐDNEK MEG AZ INTENZÍVES ORVOSOK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.09.26.



A betegszám sokszorosa a tavaszinak, esnek ki az ellátásból az intenzív orvosok, miközben jelentősen emelni kell a koronavírusos betegek intenzív ágyainak a számát – sorolta higgadt és józan nyilatkozatában a kórház előtt álló kihívásokat Tamás László János.


Az öt megye intenzív ellátását végző győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban az ellátandó feladat nagyjából a 3-4-szerese a tavaszi legrosszabb napoknak – nyilatkozta a győri HírCity-nek az intézmény főigazgató-főorvosa, aki hozzátette: miközben tavasszal harmadával, időnként 25 százalékkal volt kevesebb a fekvőbeteg-szám a kórházban és a járóbeteg-ellátás is megfelelőzött, így szabad kapacitásaik lettek, most teljes üzemben kell egy járványügyi ellátórendszert működtetni.

Tamás László János elmondta azt is, jelenleg hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírusos beteg számára, de néhány napon belül harmincra kell emelni az ágyszámot.

Jelenleg az intenzív ágyak csaknem tele vannak, a Covid-osztályon 60 százalékos a kihasználtság – mondta a főigazgató, aki kiemelte azt is, a koronavírusos betegek ellátása mellett naponta 150 beteg érkezik a sürgősségi osztályra, 150-180-an pedig a kórház járványügyi ambulanciájára.

A főorvos szerint ez nagyon komoly erőket igényel, és valószínűnek tartja, hogy „lesz egy pillanat, amikor meg kell állnunk.” Szerinte ez a pillanat nagyon hamar elkövetkezhet: a hétvégén vagy a jövő hét elején...

KORONAVÍRUS: AKÁR EGÉSZ MAGYARORSZÁG KOCKÁZATOS BESOROLÁST KAPHAT A NÉMETEKTŐL, BUDAPEST AZ EGYIK LEGFERTŐZÖTTEBB EURÓPAI FŐVÁROS

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.09.26.


Két héttel azután, hogy meghaladta Budapesten, illetve Győr-Moson-Sopron megyében a német járványügy számára kritikus határértéket a fertőzöttek száma, rögtön rákerültek a kockázatos besorolású térségek listájára. Ebből a német reakcióidőből, illetve a legfrissebb magyar járványterjedési adatokból kiindulva sajnos pár héten belül akár egész Magyarország is kockázatos besorolásúvá válhat a németeknél, de legalábbis Csongrád-Csanád, Pest, Fejér, Vas és Komárom-Esztergom megyék tényleg a veszélyzónában vannak ebből a szempontból. Közben már most is elmondható az a nyugtalanító tény, hogy az egész Európai Unióban Budapesten terjed a hatodik leggyorsabban a koronavírus-járvány...

„MI CSAK DOLGOZUNK, DE A MÉDIATANÁCSNAK EZ NEM TETSZIK” – A KLUBRÁDIÓ FŐSZERKESZTŐJE A HELYZETBEN

AZONNALI.HU
Szerző: GALAVITS PATRIK
2020.09.26.


Legrosszabb esetben netes rádióként folytatja a Klubrádió, de a főszerkesztő biztos benne, hogy a frekvenciaengedély is megmarad. A nehéz körülmények közé került, éppen adománygyűjtést folytató Klubrádió főszerkesztője, Pataki Gábor a Helyzet vendége. Miért hízik a mája a főszerkesztőnek, kik menthetik meg a rádiót, és tehet-e érte bármit Köves Slomó? Podcast!


Szeptember 11-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményben tudatta, hogy nem hosszabbítja meg a Klubrádió 92.9-es frekvenciára szóló jogosultságát. A döntést indoklása szerint a Klubrádió „működése során több alkalommal megsértette a médiatörvény rendelkezéseit, amely jogsértések miatt a Médiatanács különböző jogkövetkezményeket alkalmazott”.

Bár a rádió február 14-ig még biztosan sugározhatja adásait a mostani frekvencián, az Azonnalinak a az NMHH közleményének megjelenése után nyilatkozó Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója és jogásza elmondta, hogy szerintük „semmilyen jogalapja nincs a döntésnek”, és komolyan vehető érveket sem sorakoztatott fel a Médiatanács az engedély elvételének jogosságára...

MEGTÖRT A LENDÜLET: A KORMÁNY CSAK A TERVEZETT PÉNZ DUPLÁJÁT TOLTA KI HATÁRON TÚLRA

HVG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.09.26.


Az országgyűlési választás utáni évben csökkent a Bethlen Gábor Alapon keresztül határon túlra juttatott állami támogatások összege, bár még így is 60 milliárd lett. A külügyminisztérium saját támogatásaival együtt majdnem 100 milliárd ment határon túlra, és akadnak még ismeretlen tételek a költségvetésben.


A határon túli magyarok itt költik el a pénzüket, és ez a magyar államkasszát hizlalja, a magyar államnak kötelessége ebből visszajuttatni valamennyi pénzt ezekre a területekre – érvelt két éve Dunaszerdahelyen Világi Oszkár, a Mol egyik vezetője, akit a leggazdagabb határon túli magyarnak tartanak. Azt nem tudni, hogy a kormányt is ez a gondolat vezérli-e, de tény, hogy hosszú évek óta tízmilliárdok áramlanak a határon túli területek gazdaságának fejlesztésére, hol hitelkeret, hol támogatás formájában.

Ehhez képest olyasmi történt 2019-ben, amire 2013 óta nem volt példa: a határon túlra irányuló állami támogatások kezeléséért és szétosztásáért elsődlegesen felelős Bethlen Gábor Alap (BGA) tényleges büdzséje visszaesett a megelőző évhez képest – derül ki az alapot kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közhasznúsági jelentéséből. Az év közbeni módosításoknak köszönhetően az alap büdzséje csak 70,5 milliárdra hízott, ami nemhogy a 2018-as, de a 2017-es összegnél is kisebb. Sőt, az előirányzat menet közbeni növekedésének üteme is elmaradt a korábbi évekétől, az eredeti terv ugyanis 33 milliárd volt. 2018-ban még 26-ról 90-re hízott az alap mérete év közben...

VIDÉK, PROPAGANDA, HAZUGSÁG (AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉG A MAJDANI DEMOKRÁCIÁBAN HELYI FÜGGETLEN SAJTÓRA?)

NÉPSZAVA
Szerző: BOD TAMÁS
2020.09.26.


...Nem csupán jókora országos, de európai visszhangot is keltett, hogy május 13-án, a hajnali órákban Csóka-Szűcs János gyulai MMM- és Momentum-aktivista házát rendőrök lepték el. Rémhírterjesztés állítólagos gyanúja miatt házkutatást tartottak nála, informatikai eszközeit lefoglalták, a rendőrségre előállították, rabosították és kihallgatták. Csupán azért, mert egy Facebook-bejegyzésben megírta, hogy a gyulai kórházban közel 1200 ágy üresen áll és emiatt rengeteg beteget hazaküldtek az akkor e térségben nem, vagy elvétve jelentkező koronavírus-járvány miatt. Két nap múlva a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Végül robbant a bomba! Kiderült, hogy a NER által - minden ok nélkül - megszigorított rémhírtörvényre hivatkozva a túlbuzgó gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő jelentette fel Csóka-Szűcs Jánost. 

Az elképesztő és felháborító történet óta hosszú hónapok teltek el. Mindez azonban kevés volt a helyi sajtónak, így az önkormányzati tulajdonú Gyulai Hírlapnak, a Szeged-Csanádi Egyházmegye kezében lévő Gyula Televíziónak és a KESMA érdekeltségébe tartozó Békés Megyei Hírlapnak, hogy ha röviden is, de megszólaltassák az érintettet. Esélyt adva arra, hogy saját szavaival mondja el, mi történt. A történteknek semmi köze a szakmához és a lapolvasók megbecsüléséhez. Amit az is jól mutat, hogy német, holland, belga, japán, amerikai televíziók és újságírók kopogtattak be a gyulai ellenzéki aktivistához, egymásnak adva a kilincset, hogy a demokráciákban nehezen érthető történetet bemutassák. Sőt, Csóka-Szűcs még Giuseppe Conte olasz miniszterelnöktől is meghívót kapott egy konferenciára. A történtek másnapján Brüsszelben, az Európai Parlamentben és Berlinben, a német törvényhozásban, a Bundestagban is szóba került a gyulai eset...

BORBOLY GAZDAGODOTT TÖBBET, VAGY GÁLFI? KORODI VAGY RÁDULY?

ÁTLÁTSZÓ / ERDÉLY
Szerző: EGYED UFO ZOLTÁN
2020.09.25.


Ki mennyit keresett, és mennyit tudott félretenni? Megnézzük a legfőbb jelöltek vagyonbevallását. Vajon megérte-e Hargita megyei politikusnak lenni az elmúlt évtizedekben?


A Hargita megyei tanács elnöki tisztségére két veterán nagypályás politikus is pályázik: Borboly Csaba és Mezei János. Melléjük jönne fel a második ligából Rákossy Botond.

Borboly Csaba, a medvék és a koronavírus fő szakértője

azután kerülhetett a ringbe, hogy hosszas viadal után kiütötte gyergyói ellenfelét, Barti Tihamért, de olyannyira, hogy Barti rögvest koronavírusba esett. Borboly, aki alatt idén azért rezgett a léc, az elmúlt négy évben élő közvetítésekkel próbálta népszerűségét növelni a lakosság körében, de közben arra is tudott figyelni, hogy a vagyonnyilatkozata ne mutasson túl nagy anyagi gyarapodást.

Borboly tulajdonában jelenleg 14 földterület van. A legnagyobb birtokai Siménfalva községben vannak, ahol 22 hektár földet bír, a javát Tordátfalván. Többnyire örökölte őket, vagy a rokonaitól vásárolta. Több földnél szerepel a nyilatkozatban, hogy nem műveli őket és semmiféle jövedelme nincs belőlük. Van 4 kisebb telke Gyergyóújfaluban is, apai örökségből. A területek egyikét sem a legutóbbi mandátum alatt szerezte.

Sőt, az utóbbi tíz évben is csupán 5 ár területtel gazdagodott a portfoliója, Keresztúron. Ez gyaníthatóan az a szőlős, amiről régebb oly szívesen beszélt élő közvetítéseiben, de amiről pár évvel megvásárlása után azt mondták keresztúri ismerőseink, hogy erősen elhanyagolja Elnök úr – a kezdeti lelkesedés megszűnt...

NEM LEHET VÉLETLEN, HOGY A HAZAI KKV-K KRÉMJE JÓL TELJESÍT A JÁRVÁNYBAN IS

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2020.09.26.


Készítettünk egy mini, nem reprezentatív felmérést azoknak a cégeknek a körében, amelyeket eddig portrészerűen bemutattunk a G7-en. Három kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy ezeknek a sikeres, befutott magyar kis-és középvállalatoknak mi jelentette a legnagyobb feladatot a tavaszi korlátozások miatt, bevezettek-e valamilyen innovatív megoldást, és mire számítanak a következő hónapokban.

A legtöbb válasz az informatikai szektorból érkezett, és ezek a cégek jóval kevesebb nehézségről számoltak be, mint a többiek. A szektort csak közvetve érintette a járvány, és általában rövidebb távon okozott problémákat.

A legnagyobb feladat az informatikai vállalatoknál általában a belső munkafolyamatok átszervezése volt, az otthoni munkavégzés komoly szervezést igényelt. Üzleti oldalról viszont kisebb lejtmenet után lendületbe került a szektor, ha vissza is mondtak projekteket, ez általában átmeneti nehézség volt, az első sokkot követően visszatértek a megrendelők, akár a korábbinál is többen.

A Supercharge például azt mondta nekünk, az izoláció első heteiben érezni lehetett, hogy a partnerek figyelme a járvány okozta azonnali üzleti problémák elhárítására irányult, de pár hét múlva jó részük lehetőségként (is) kezdett tekinteni a helyzetre. Ilyenkor elő lehetett venni az addig fiókban tartott digitalizációs ötleteket...

AZ AZ EMBERKÍSÉRLET, AMI AZ ISKOLÁKBAN TÖRTÉNIK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.26.


Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karantén-kötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.


Egy budapesti tanítónőnél megfázáshoz hasonló tünetek jelentkeztek, így múlt hétfőn felkereste a háziorvosát, aki a tünetek miatt, koronavírus tesztet kért neki. Másfél nap elteltével sem jelentkezett senki, értesítést sem kapott arról, hogy regisztrálták a rendszerben, noha a protokoll szerint, 48 óra alatt leveszik a mintát. A tanítónő alsó tagozatba járó osztálya változatlanul az iskolában van, vagyis a legjobb esetben is négy nap telik el, mire haza tudják küldeni őket, ha kiderül, hogy a teszt pozitív lett – olvasható a 24.hu témát feldolgozó írásában.

Egy másik iskolában már az első héten három diák és egy pedagógus tesztje lett pozitív. Két osztályt néhány napra karanténba helyeztek, tanáraikat viszont egyik esetben sem. Nagyon lassú az eljárás, és a tanárokkal senki nem foglalkozik. A tankerülettől maszkot se kaptunk, az iskola saját forrásból vett – mondta egy, az említett iskolában tanító pedagógus...

SOMODY IMRE A FÜLKÉBEN: BE KELL LÁTNI, HOGY NEM ÉRJÜK UTOL AZ OSZTRÁKOKAT

FÜLKE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.09.26.


Vagyonát a Plussz pezsgőtablettával alapozta meg, még a rendszerváltás előtt. Szerette volna az oktatást és az egészségügyet is megreformálni, de belátta, nem megy. Ma vácegresi birtokán homoktövissel foglalkozik, és független önkormányzati képviselő. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja, benne az első magyarországi milliárdosok egyike
.

A szocializmusban jobb autóra, utazásra, telefonra, házra, szabadságra vágytunk, a rendszerváltással azonban nem járt együtt az értékváltás – mondja a volt üzletember. Somody Imre Magyarország első milliárdosainak egyike volt, mára visszavonult, utolsó üzleti vállalkozását, a Centrál Kávéházat két éve adta el. A beszélgetésből kiderül,

- mi a baja a kapitalista rendszerrel,
- miért dőltek be sorra a szuper, innovatív ötletei,
- miért nem érdekli a pénz,
- mit keres a vácegresi képviselő-testületben.

Az interjút, amelyet a magyarországi rendszerváltás 30. évfordulóján a Független Médiaközpont támogatott, itt hallgathatja meg:

TÖBBSÉGÜK FÉRFI, ÉS NEM JÓ KEDVÉBEN ÉL EGYEDÜL – ELKÉSZÜLT A MAGYAR SZINGLITÉRKÉP

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS SZŰTS RÓBERT
2020.09.26.


Először készült olyan térkép, amely megmutatja, hol és hány szingli él Magyarországon. Az eredmények igazán nem egyeznek a játékfilmekben sugallt képpel.

Elkészült a magyar szinglitérkép a témát feldolgozó első településszintű kutatás alapján. Ez alapján a hosszabb időtávokra visszatekintve az látszik, hogy egyre többen élnek egyedül, a legutóbbi – amúgy majd tíz évvel ezelőtti – népszámlálás adatai és egy erre épülő kutatás definíciói szerint több mint 200 ezer embert lehetett szinglinek tekinteni Magyarországon. Ez 60 ezer fővel több, mint az eggyel korábbi, 2001-es népszámlálás idején volt. Majd a 2016-os, úgynevezett kisnépszámlálás szerint némi csökkenés történt, így a legfrissebb adatfelvétel azt mutatta, 188 ezer szingli élt az országban. A módosulásban szerepet játszhatott, hogy a vizsgált években megnőtt a házasságkötések száma – mondta el a kutatást végző Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője.

A tanulmány azokat a nőtlen, illetve hajadon családi állapotú, 20–49 éves külön magánháztartásban egyedül élő férfiakat és nőket tekinti szinglinek, akiknek se gyermekük, se élettársuk nem volt. E szerint tehát azok, akik korábban már éltek házasságban vagy tartós párkapcsolatban, nem számítanak szinglinek, ahogy azok sem, akik még a „mama hotelben” élnek, vagyis nem költöztek el szüleiktől. Utóbbi egy másik jelenség – jegyezte meg Rövid Irén.

A szociológus első körben a 2001-es és a 2011-es népszámlálások adataiból dolgozott, majd bővítette a vizsgálatát kiterjesztette a negyvenes éveikben járó magyarokra, illetve a 2016-is úgynevezett kisnépszámlálás adataira is. Ez alapján négy évvel ezelőtt a 20-39 év közötti szinglik száma 188 ezer volt, a negyvenes éveikben járóké pedig 63 ezer.

A legtöbb egyedülálló ember arányaiban Budapesten él, majd az egyetemi városok, mint Szeged és Pécs, illetve a nagyobb megyei jogú városok következnek, a legritkábban pedig a községekben találkozni szinglikkel. A fővárosban minden negyedik 20-39 éves személy még házasság előtt álló fiatal volt 2016-ban. És lehet, hogy meglepő, mert a játékfilmek talán nem ezt sugallják, de a szinglik között több a férfi, mint a nő. Igaz, a 2016-os adatok alapján a vizsgált 20-49 éves korcsoportban eleve a férfiak vannak többségben.

ELKÉPESZTŐ DUTYIVISZONYOK – A BÖRTÖNÜGYEKKEL A REGNÁLÓ HATALOM BIZNISZEL

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.09.26.


Hosszú évek után lekerült a tiltólistáról, így szeptember elején a könyvesboltok polcaira kerülhetett Tódor János regénye, a Börtönhakni. A ’80-as évek közepén a baracskai börtönben nevelőtisztként dolgozó szociográfus-újságíró a saját élményeit, a fogvatartottak és őreik sorsát, a büntetés-végrehajtási intézmények belső működését igyekszik az olvasók elé tárni. A szerzővel a börtönvilág aktuális eseményeiről is beszélgettünk.


Miért Börtönhakni lett a könyv címe?

Ez egyben a kötet egyik fejezetének is a címe. Abban azt mesélem el, milyen is az, amikor egy fővárosi mutatványosokból álló haknibrigád szórakoztatja a rabokat. Hát meglehetősen vicces és abszurd. Akár egy Ionesco-színdarab. Többen azt gondolták az én kétéves smasszeri pályafutásomra céloz a cím, de bár áttételesen ez is igaz, nem erre gondoltunk a kötet szerkesztőjével, Stépán Balázzsal és tervezőjével, Ivanics Zsolttal.

Évtizedek óta újságíróként dolgozik, mégis milyen indíttatásból helyezkedett el a baracskai börtönben, vagy ahogyan a könyvében nevezi, a Bahamákon?

Többször is próbálkoztam, hogy bejussak, és szabadon írhassak a börtönről, de ez akkoriban nem volt egyszerű. Tegyük hozzá, ma sem az. Látva, mennyire érdekel a kriminológia, egy pszichológus barátom hívta föl a figyelmemet, hogy elmehetnék nevelőnek a büntetés-végrehajtáshoz. Otthagytam a szerkesztőséget, és „beadtam a téeszt”, ahogy akkoriban mondták...

KENTAURBESZÉD - TAMÁS ERVIN: ÜDV A KLUBBAN

NÉPSZAVA
Szerző: TAMÁS ERVIN
2020.09.26.


A sajtószabadság romlásának számos állomásán jutottam arra a naiv következtetésre, hogy innen nincs tovább. Mint annyi másban: volt. Írhattam a következő cikket, óvatosabban fogalmazva, de azért némi egérutat hagyva az eredeti prognózis életben tartására. Mármint, hogy ha a sajtómunkások egésze a szakmát féltve összefog, és rádöbben: csak a mesterség alapkövetelményeinek tisztelete őrzi meg számukra a mundér becsületét, s csak akkor csillapodik a kényszer, a béklyó szorítása. Mindössze annyi történt, hogy kis csoportok szakadtak le a pártszolgálatra szakosodott és a megszűnt (átállított) lapoktól, minden erejüket, tehetségüket bedobva, rokonszenvezőik támogatásából próbálnak a víz felszínén maradni – a masszív táboroknál szélesebb körben nyújtva érdemi olvasnivalót. Munkájuk természetszerűleg összeér a szintén nehezen megkapaszkodó más fórumokkal, amelyek még újságírókat és nem harci kutyákat foglalkoztatnak. Értékrendben, a témák megközelítésében különböznek egymástól, ahogy a véleményük is - de ez teljesen mindegy: a kormányemberek tétele szerint ellenzéki, aki nem az ő előírt dalaikat zengi. A szektás mentalitás kisöpör a kíváncsiság udvarából mindent, ami nem szűk propaganda, nem a pártérdek ágyából mászik a napra. S ha van hálózat, az inkább a kormánymédiáé, amelyik az agytröszt által kiagyalt, megbélyegző kifejezéseket kóboráramként futtatja körbe fórumain (Németh Róbert, hvg.hu 2020. 09.19.).

Közhely, hogy nem lehet minden kormányzati intézkedés jó, mint ahogy rossz sem, ahogy nem minden írás készülhet kormánybarát, vagy ellenzéki kaptafára. Ebből következően a kormánytól független sajtó nem automatikusan ellenzéki – mindössze sajtóként funkcionál. Ennek ellenére a stigma megragadt, a hírfogyasztók zöme már hajlamos szintén így kategorizálni, s ezzel maga a minőségi sajtó, a minőségi munka devalválódik, szorul egy neki nem passzoló skatulyába. Tudniillik Magyarország médiavilága szintén unortodox: a kormányközeli orgánumok beleolvadnak a kormányzati kommunikáció rendszerébe, a propaganda szerves részeivé válnak, szolgaian követik a direktívákat, bátorságukat vadul és önfeledten az ellenzékkel szemben érvényesítik, esetleg olyan szélsőjobb verzióknak hízelegnek, melyek a kormányzati tényezőket is foglalkoztatják, de hangosan beszélni róla egyelőre nem akarnak. Leleplezéseik egy része nem több rágalomnál, provokációnál, pletykánál, amely sebesen hírré válik mindenütt, hogy azután vállrándítással fizessék az elvesztett pereket, áttételesen közpénzből. Publicisztikáik az érveket jobbára gúnyos jelzőkkel helyettesítik, elemzéseik sántítanak, bármiféle változást kizárólag maguknál fogadnak el, másoknál „leleplezik”, interjúik jobbára alákérdezők, vagy – ha az alany ellenzéki – gorombák, személyeskedők, letámadók. Rádióik, televízióik, lapjaik munkája mintha másból sem állna, mint a kormány aktuális politikai céljainak aládúcolásából. Szó sincs ezekben igazi konzervativizmusról, keresztényi értékrendről, mert még a szólamok és a gyakorlat ütközéséből fakadó ellentmondásokat is kerülik, elfedik...