2026. augusztus 8., szombat

L. RITÓK NÓRA: HŐSÉG

A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.07.


Elviselhetetlen a meleg, mindenhol. A leszakadó térségekben is. A klímaválság hatása mindenhol érződik, de eltérő mértékben vannak jelen a túlélési lehetőségek ebben is.

Szerencsére most egy kicsit javult a helyzet, de félő, hogy csak időszakosan, és visszatér még a hőség. A földek lehangolóan néznek ki, elszáradt a kukorica, lekonyult a napraforó, kiégett minden.

Ma megrázó fotókat kaptam az ügyeletes kollégától. Az egyiken egy kisgyerek aludt, csapzott hajjal, két kézzel, szorosan ölelt magához egy cumisüveget, amiben víz volt. A kis talpa koszos, láthatóan mezítláb mászkált előtte, és csak egy pelenka van rajta, amit bizonyára csak az alvás idejére adtak rá. Egy heverőn feküdt, a takaró tetején, közel a falhoz, nehogy leesen.

A másik fotón egy őz volt, a kerítés tövén feküdt, elcsigázva, a lábát maga alá húzva, az egyik közösségi kertünkben.

Hosszasan néztem a fotókat. Azon gondolkodtam, mennyivel erősebb a kép, a fotó ereje, mint a szavaké. Mennyivel nehezebb leírni egy-egy látványt, pedig az okok és következmények kifejtése is fontos lehet.

A lakhatási szegénységben is nehéz a hőséget elviselni. A víz a legtöbb helyen nincs bevezetve, marad a közkút, onnan kell vinni a háztartási szükségletekhez szükséges vizet. Nem kis kihívás ez sem 40 fokban, néhol nagyobb távolságban van csak utcai kút.

Bent, a házakban áll a levegő. Az ajtó nyitva, a legyek ellen egy függöny véd valamelyest, mindenki izzadt, bágyadt. A szerencsések gázzal főznek, így legalább nem kell begyújtani. Bár ebben a melegben enni sem úgy esznek az emberek, mint amikor hűsebb az idő. A hűtők most nagyon fontosak, muszáj használni, bolt nincs, ha bevásárolnak, nem lehet kint hagyni a melegben…gyorsan megromlik. A gyerekek is nehezen viselik a hőséget, nyűgösek, főleg a kicsik.

A védekezés a meleg ellen szűkre szabott: besötétítenek, huzatot próbálnak csinálni, hogy mozogjon kicsit a levegő. A nagyobb lavórt, esetleg kiskádat megtöltik vízzel, abban mossák meg időnként az arcukat, karjukat, hogy lehűtsék kicsit magukat.

A házak melletti kertek, az út melletti sávok mind elszáradtak. Túl kell élni valahogy… majdcsak elmúlik. A vízzel való spórolás itt adott, ugyan, hogyan lehetne pazarolni? A faluban is kicsi a mozgás, árnyékot keres mindenki. Még sosem éltünk meg ilyen hosszan ekkora hőséget.

A falu környékén nincs sem természetes vízfolyás, sem vízzel telt csatorna. Az állatok is szomjaznak. Annyira, hogy nappal is bejönnek a lakott területre, így tévedt be az őz is az egyik közösségi kertbe. A kollégák megitatták, ő pedig maradt az árnyékban. A településen más is van, aki itatja a vadakat, mélyedéseket ás, fóliával kibéleli, abba tölt vizet.

Az Igazgyöngy kertjeiben vannak fúrt kutak, köbös tartályokkal, csepegtető öntözéssel meg tudjuk tartani a termesztett növényeket, a mulcsolás is bevált, így nem vész kárba az eddig befektetett munka. A kiskertekben sajnos ez nem megoldott. A kútfúratás, a szivattyú olyan többletkiadás, amit a családok nem tudnak bevállalni. Nem megy, még a vízbekötés sem.

Ebben az egész országot sújtó krízishelyzetben is elképesztőek a különbségek. A “hűsítő” lehetőségek sokaknak segítenek a különféle közösségi terekben. Hiszen a nagyobb településeken, ahol többen megfordulnak, ott osztanak ásványvizet, kapható jeges limonádé, fagylalt, vannak párakapuk szökőkutak, strandolási lehetőségek, hűtött terek, üzletek, vendéglők, ahova be lehet ülni, túlélni pár órát, lehűlni kicsit. Otthon vehetnek egy hideg zuhanyt, bekapcsolhatnak ventilátort, a szerencsésebbek légkondit is.

De van, ahol ebből semmi sincs meg. A leszakadó térségek kis falvai ilyenek. És sokan nem is tudják elérni ezeket, mert ahhoz utazni kell, és az pénz. No meg megszervezni sem egyszerű, hiszen közben pénzt is kell keresni, alkalmi munkával, vagy itthon kell maradni, ha a közmunkába van bejelentve. Ahol aztán éppen nem látni most semmiféle munkavégzést ebben a hőségben.

Szóval, tudom, mindenhol nehéz kibírni… de van, ahol még nehezebb. A fogyasztói világ, a pénz mindenek-felettisége, a profitszerzés, a mindig erősebb kényelmi és birtoklási törekvések idézték elő a klímaválságot, amelynek a következményeit most már mindenki érzi.

Az ember érezheti azt, hogy ebben a helyzetben is tehetetlen, sodródik. Hogy olyan dolgok történnek, melyekre nincs hatása. Pedig van. Ott vannak a saját döntések, a fogyasztói attitűd változása, és az is, hogy ne hagyjunk olyan folyamatokat elindulni, amit a szakemberek régóta jeleznek, de a politika más érdekek mentén működve figyelmen kívül hagyta azokat.

Nemrég olvastam valakinél ezt a Závada Pál idézetet: „Mi nem csináltunk semmit, csak vártunk, hogy mi lesz. Utána meg néztük, hogy most mi van.”

Hát igen. Pontos meglátás. Vajon ez a nyár tudatosabbá teszi a társadalmunkat? Vajon képesek leszünk tenni is valamit a jövőnkért?

2026. augusztus 6., csütörtök

HANKÓ BALÁZS EZT NEM FOGJA MEGÚSZNI – MÁR CSAK NAPOK KÉRDÉSE

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.06.



A kulturális tárca pénzcsapjai megnyíltak, de vajon tényleg művészetre ment az a több száz millió forint, amiből békemenetes buszokat és pártaktivistákat finanszíroztak? Csillag István és Szakonyi Péter leleplezi a kormányzati döntések mögötti bűnlajstromot, ahol már az „énekesmadarak” is elkezdték a dalolást a közelgő elszámoltatásról.

00:00 – A bűnlajstrom kezdete: Miért került célkeresztbe Hankó Balázs és a kulturális tárca? 00:55 – A 100 milliós bizonyíték: Így lettek a kulturális támogatásokból békemenetes buszjegyek. 
02:11 – Már csak napok kérdése? Miért rezeg a léc, és mi köze van ehhez a 17 milliárdos keretnek? 
03:49 – Kormánydöntés nyomok nélkül: Hogyan védekezik a miniszter olyan döntésekkel, amiknek nincs hivatalos jegyzőkönyve? 
07:33 – Ki viszi el a balhét? Aki aláírta, az felel – de vajon a miniszter vagy a beosztottak vagyona bánja? 
14:15 – A bírósági tanulság: Egyetlen lelkiismeretes szakember is képes borítani a többmilliárdos korrupciós ügyet.

SZAVAZATI JOG 18 ÉVES KOR ALATT?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.08.05.



A Reggeli személy 2026 augusztus 5-i adásában Para-Kovács Imre vendégei Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója és Nagy Ádám, egyetemi tanár, ifjúság -és neveléskutatója volt.

NINCS TÖKÉLETES VÁLASZTÁSI RENDSZER – DE LEHET VÉGRE KÖZÖS

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.08.06.



A Fideszre szabott rendszerben végül le lehetett váltani a Fideszt – ettől azonban a szabályozás még nem lett fair, és nem vált közössé. Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint azonban a végeredménynél is fontosabb az odavezető út. Az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

AMERIKAI ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA PÁLYÁZNA AZ USA-BA ÁTMENTETT ORBÁNISTA THINK-TANK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2026.08.05.


Az amerikai politikai donorok világa felé is jó kapcsolatokat épített ki az Orbán-kormány egyik fontos nemzetközi think-tankje. A Danube Institute
új intézete a magyar állami források elapadása után amerikai szponzorokat keres, amiben segítségükre lehet a Republikánus Párt egyik veterán kampányfinanszírozási felelőse, valamint Elon Musk és más nagy techvállalatok adományszervezői is.


Az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány államilag támogatott intézményeken keresztül igyekezett egy nemzetközi politikai szövetséget kialakítani amerikai és nyugat-európai közszereplőket és politikusokból. A kormányváltással ennek a transzatlanti populista-jobboldali hálózatnak a jövője is bizonytalanná vált, amit kevés dolog mutat jobban, mint a Danube Institute választások utáni sorsa.

Ahogy korábban írtunk róla, a Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) tartozó intézet magas fizetéssel foglalkoztatott külföldi kutatóinak a választások után nem hosszabbították meg a szerződését, az anyaszervezetét pedig a KEKVA-törvény megszűntette. Bár a Danube Institute vezetői először megpróbáltak az új kormány felé nyitni, mérsékeltebb konzervatív szereplők bevonásával alakítva át az intézet profilját, ez a terv azonban meghiúsult.

A BLA-t, és benne a DI-t most a kétféle módon próbálják átmenteni. A BLA (az MCC-hez hasonlóan) magánalapítványból lett KEKVA, így a vezetői szerint a kekvák megszűntetésével visszanyerné eredeti formáját...

NINCS IS VÉGE? – A SZLOVÁK ORBÁNNAK SIKERÜLT VISSZATÉRNIE A HATALOMBA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TOKÁR GÉZA
2026.08.05.


Korrupt rendszerének bukása után a büntetőügyek fenyegette politikus radikalizálódott, önmagát kormányra került riválisai politikai bosszújának áldozataként állította be, az önkritikát mellőzte, szétesett pártját pedig politikai influenszerekkel töltötte fel. Ismerős? Nos, nem Orbán Viktorról, hanem szlovák szövetségeséről, a 2020-as bukása után 2023-ban a hatalomba visszatért Robert Ficóról van szó. Tokár Géza szlovákiai magyar politológus lapunknak küldött írásában meglepő hasonlóságokat talált a két politikus pályája között. Noha a magyar helyzet több ponton különbözik a szlováktól, Robert Fico mozgása igen tanulságos. Összehasonlító elemzés.


A Fidesz tanácstalansága látványosan kiütközött a tusványosi közegben. A lemorzsolódó pártelit és a belső ideológiai konfliktusok mellett a foci világbajnokságról hazatérő Orbán sem mutatta jelét az irányváltásnak. A volt kormányfő az ellenállás meghirdetése mellett nyilvánvalóvá tette, hogy elmarad az önreflexió meg a bocsánatkérés, helyette befeszülés jön és ellenállás. Szerinte a Tisza önrombolása hozhatja el a Fidesz visszatérését, a párt a centrista álcát végképp ledobva szélsőjobbról kezdené az építkezést – miközben a mérsékelt, jobb híján polgárinak nevezett irányvonal hívei érezhetően halkabbak és kisebbségben vannak, akár egy pártszakadás sem zárható ki...

PAKS A KRITIKUS HATÁRON: MAGYAR PÉTER MAI HELYZETJELENTÉSEI ÉS MINDEN ELŐZMÉNY

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.06.



A Magyar News Online rendkívüli adásában egymás után mutatjuk be az energiahelyzettel kapcsolatos legfontosabb felhívásokat, sajtótájékoztatókat és parlamenti eseményeket. Magyar Péter az ország villamosenergia-rendszerének vezénylőközpontjából adott helyzetjelentést. Közlése szerint az áramhálózat stabil, az utolsó működő paksi turbina továbbra is termel, a tényleges fogyasztás pedig jelentősen alacsonyabb a vártnál.

A kedvezőbb adatok a magyar vállalatok, intézmények és a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentésének köszönhetők. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb napok még előttünk állnak.

A videó végén külön üzenetet fogalmazott meg egy Mészáros Lőrinchez köthető cégnek az „olasz partokon”. A megszólalás politikai kérdése: miközben a magyar emberektől és vállalatoktól önmérsékletet kérnek, minden nagy gazdasági szereplő azonos mértékben veszi-e ki a részét az energiafogyasztás csökkentéséből?

Az adásban láthatóak lesznek Magyar Péter rendkívüli energiahelyzettel kapcsolatos tájékoztatásai és a magyar állampolgárokhoz intézett felhívásai. Szó lesz a Paksi Atomerőmű teljes leállásáról, az ország energiarendszerének állapotáról, a fogyasztási adatokról, a hazai erőművi kapacitásokról és az energiaimport lehetőségeiről.

Bemutatjuk Forsthoffer Ágnes állampolgárokhoz intézett üzenetét is, amelyben az összefogás, a felelős víz- és energiahasználat, valamint az egymásra való odafigyelés fontosságát hangsúlyozza.

Az adás része a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztató, ahol a blokkok leállításának és újraindításának folyamatáról, az alacsony dunai vízállás következményeiről, valamint az energiaellátás biztonságáról adtak tájékoztatást.

Ezt követően a százhalombattai MOL Dunai Finomítóban tartott sajtótájékoztatót is közvetítjük, amelyen az üzemanyag-ellátás, a vállalati fogyasztáscsökkentés és a hazai energiatermelés lehetőségei kerültek szóba.

Az adás végén a parlament múlt heti kétnapos munkájának legfontosabb felszólalásait és vitáit mutatjuk be.

Ez újraközvetítés, nem valós idejű parlamenti ülés. Az eredeti adások 2026. július 27-én és 28-án készültek.

Szerinted ki volt a két parlamenti nap legerősebb felszólalója? Írd meg kommentben!

BOKROS LAJOS: NINCS VÁLSÁG, DE VÁLSÁGKORMÁNYZÁSRA SZÜKSÉG LENNE

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.05.



Bokros Lajos, a CEU közgazdász professzora, egykori pénzügyminiszter lelkesen üdvözli a jogállam helyreállítását, ugyanakkor sajnálja, hogy a feltétlenül szükséges gazdasági lépéseknek egyelőre semmi jele. Pedig ezeket a reformintézkedéseket most kellene meghozni, a kormányzás legelső szakaszában, amikor a társadalom ezt még megértően elfogadja, emlékezve az elmúlt 16 évre. Szerinte politikai kockázat a mai környezetben nincs, csak akkor lenne, ha a döntéseket sokáig halogatják. Márpedig nincs miért, mert a nagy többség a bekövetkező eredményekkel jobban járna.

A HIÁNYCSÖKKENTÉS LESZ A TISZA-KORMÁNY ELSŐ KOMOLY VIZSGÁJA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.08.06.


Magyarországnak alapvetően nagyon pozitív volt a nemzetközi megítélése az április 12-i országgyűlési választás után: erősödött a forint, estek a hozamok, tapintható volt a bizalom. Növelte az optimizmust, hogy a választás után néhány nappal a Tisza belengette, hogy megkezdjük a felkészülést az euró bevezetésére, és 2030-ra akár 3 százalék alá is eshet a hiány, május végén pedig Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy megállapodtak 16,4 milliárd euró felszabadításáról Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Közben viszont sorjáztak a rossz hírek és kedvezőtlen események is. A Hormuzi-szoros fegyveres konfliktusa nem tett jót az olajimportőr Magyarországnak, az extrém időjárás miatt kialakuló hazai energiakrízis, Paks I. leterhelése is veszteségekkel jár, ami a GDP-t visszafoghatja, a hiányt és az inflációt pedig emelheti. A kormány július elején arról kommunikált, hogy amennyiben nem avatkozna be, akkor 8,3 százalék lenne a 2026-os költségvetési hiány, de a beavatkozásokkal is csak 7,5 százalékra szorítható a deficit. Ez sem volt éppen megnyugtató üzenet: a külföldi befektetők érezhetően megdöbbentek, hogy vajon tényleg ekkora-e a baj...

A SZALMABÁB NEM VÍZLÉPCSŐ – NÉHÁNY MEGJEGYZÉS LÁNYI ANDRÁS ÍRÁSÁHOZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: WAGNER ERNŐ
2026.08.05.


Nem azt kérem, hogy bárki higgyen a vízlépcsőben. Azt kérem, hogy ne hit kérdése legyen. Számoljuk ki! – írja Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke Lányi András lapunkban megjelent írására reagál érthetően és érvelő módon, ezért a közlés mellett döntöttünk. A Válasz mindazonáltal nem indít vitát külsős szerzők számára vízlépcsőügyben – a témával saját cikkekben fogunk foglalkozni a közeljövőben.

Örömmel olvastam, hogy Lányi András ismét megszólalt a Duna ügyében, mert a téma valóban megérdemli a nyilvános vitát, a Duna Kör egykori tagjainak tapasztalata pedig ennek megkerülhetetlen része. A személyeskedő, „patkányozó” Facebook-bejegyzést magam is visszautasítom: aki annak idején a környezetért és a demokratikus nyilvánosságért emelt szót, azt nem sértegetni, hanem meghallgatni kell.

Egy névtelen Facebook-bejegyzés szerzője azonban nem azonos a magyar mérnöktársadalommal, a vízügyi szakmával vagy mindazokkal, akik a dunai vízszint-szabályozás korszerű vizsgálatát sürgetik. Lányi András mégis innen indul, majd gondosan felépít egy különös ellenfelet: egy „elszánt csoportot”, amely a vízlépcsőtől várja az energiaválság, az aszály, az infláció és — némi írói nagyvonalúsággal — a fogfájás gyógyítását is. Ezzel az ellenféllel valóban könnyű vitatkozni. Kár, hogy ilyen szakmai álláspontot senki sem képvisel.

Az író úr szalmabábja mindenesetre tekintélyes méretű.

Csak éppen nem termel energiát, nem tart vissza vizet, és legfőképpen nem helyettesíti annak bemutatását, hogy a ténylegesen elhangzó mérnöki állítások közül melyik miért volna hibás. Szalmabábot persze könnyebb építeni, mint vízlépcsőt: nem kell hozzá geodézia, hidrodinamikai modell, környezeti hatásvizsgálat, sőt még engedélyezési terv sem.

Egyvalamit azonban érdemes rögzíteni, mielőtt bármelyikünk a másik állításait minősítené. 2026. augusztus 1-jén délután a paksi vízmérce mínusz 131 centimétert mutatott: harmincnégy centiméterrel kevesebbet, mint a nyilvántartásban addig szereplő legkisebb vízállás. Három nappal az írás megjelenése előtt a Duna Paksnál új történelmi minimumot ért el. Ez nem futótűzként terjedő hazugság. Ez leolvasott érték.

A valódi állítás egyébként jóval szerényebb – és talán éppen ezért kellemetlenebb. Nem azt mondjuk, hogy minden problémára vízlépcső kell. Azt mondjuk, hogy a Duna kisvízi szintjeinek süllyedését, a mederváltozásokat, a stratégiai vízkivételek sérülékenységét, a mellékágak állapotát, a felszín alatti vízkészleteket, a hajózást és az energiatermelés lehetőségeit végre egységes rendszerben kellene megvizsgálni.

A fajszi duzzasztás pedig nem egy előre eldöntött válasz, hanem annak a számításnak a neve, amelyet harmincöt éve nem végeztünk el.

A javaslat több helyszínt, több duzzasztási változatot, hordalék-, talajvíz-, ökológiai, energetikai és gazdasági modellezést kíván – természetesen nyitva hagyva annak lehetőségét is, hogy valamely változat a számítások alapján elvetendőnek bizonyuljon...

LÁNYI ANDRÁS: HA MAGYAR PÉTERÉK JÓL KÖLTIK EL A PÉNZT, MÁR HOLNAP MEGKÖNNYEBBÜLÜNK – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.08.05.



Le kell folytatni a számonkérést, egy vértelen forradalmat, amely során elzavarják és felelősségre vonják az elrohadt NER-apparátus összes résztvevőjét, haszonélvezőjét és sápszedőjét. Vissza kell szerezni a magánkézbe juttatott állami vagyont – mondja a Kultúrtájban Lányi András, aki szerint ugyanakkor az elszámoltatás önmagában nem elég. – Magyar Péter erre kapott felhatalmazást, és eddig úgy tűnik, alkalmas a feladatra. A látványos parlamenti ketrecharc mellett azonban el kell kezdeni azt az építkezést, amelynek még az alapjai is hiányoznak. Fel kell építeni a teljes intézményrendszert, ami nem olyan látványos, mint a bírósági eljárások sora, de sokkal fontosabb az elszámoltatásnál – fogalmaz az író, filozófus, egyetemi oktató.

00:00 – Bevezető 
00:49 – Egymásra mutogatunk a hőkupola alatt: klímaválság és álhírek 
04:46 – „Szétlopták a vagyont”: mit (nem) tett a Fidesz a környezet megóvásáért, és mit tehetünk mi? 
08:33 – „Már holnap megkönnyebbülhet az ország”: a kormányváltással vajon értelmet nyert-e a politika? 
15:56 – Kellenek-e duzzasztógátak a Dunára? 
25:06 – Atomerőmű vagy megújuló energia? 
28:16 – A magyar történelemben először fordul elő ilyen: utolérhetjük-e Európát? 
34:10 – Nem a számonkérésen múlik a jövőnk: mi lehet fontosabb a NER haszonélvezőinek elszámoltatásánál? 
43:23 – Mi lesz Orbán Viktorral és mihez kezdenek a Fidesz szavazói? 
48:14 – „Amíg szabadlábon van, ott a helye”: az Orbán-rendszer külpolitikájának legnagyobb bűne 
52:41 – Hálásak lehetünk Donald Trumpnak? Az amerikai elnök és a környezetvédelem

BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG A KÖZMÉDIÁNÁL?

KLIKKTV
Műsorvezető: TRENCSÉNI DÁVID
2026.08.04.



Ez a videó a magyar sajtószabadság helyzetét és a közmédia jövőjét járja körül egy szakértői beszélgetés keretében. A meghívott vendég elemzi az elmúlt időszak rendszerszintű változásait, és választ keres arra, hogyan építhető újjá a hiteles tájékoztatás.

00:00 – A sajtószabadság leépítése: Hogyan süllyedtünk afrikai diktatúrák szintjére? 
03:57 – Propaganda vs. valóság: Miért fogyasztottak többen független híreket a kormányzati üzeneteknél? 
08:35 – Elszámoltatás a médiában: Büntetőjogi vagy erkölcsi felelősség terheli a „propaganda gyár” működtetőit? 
15:15 – Kell-e egyáltalán közmédia? Vita a fenntartható és független tájékoztatási modellekről.

MEGSEMMISÜLT A MAGYAR KUKORICAFÖLDEK NAGY RÉSZE – KLASSZIS PODCAST RASKÓ GYÖRGGYEL

KLASSZIS PODCAST
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2026.08.05.



A Tisza-kormány eddig nem árulta el, hogy mikor csökkentik a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, Raskó György viszont erről is beszélt a Klasszis Podcast legújabb adásában. Az agrárközgazdász minden idők leggyengébb magyar gabonatermésére számít 2026-ban, a pusztító szárazság ugyanis megsemmisítette a kukoricaföldek jelentős részét. A borágazat állandó válságban van, de a magyar kivinek, pisztáciának és fügének szerinte van jövője.

0:00 Intro, beköszönés. 
01:21 Súlyosabb az idei aszály, mint a 2022-es? Miért drága a dinnye? Idén is jöhet élelmiszer-infláció? 
06:02 Magyarország kukoricaimportra szorul: az alföldi kukoricaföldek nagy része megsemmisült. 
07:15 Mely térségek a legérzékenyebbek a klímaváltozásra? 
09:05 Mennyi pénzt veszít a magyar gazdaság a szárazság miatt? 
12:24 Nyernének vagy veszítenének a magyar gazdák, ha a kormány többé nem tiltaná az ukrán gabona behozatalát? 
14:35 Duplázódott az alapvető élelmiszerek ára, a jövedelmi különbségek is nőttek. Mikor jöhet az áfacsökkentés? 
20:09 A magyar gazdák leszoktak a fejlesztésről. Lengyelországban a tanyákra is aszfaltút vezet. 
23:59 A Tisza-kormány lehetséges vízstratégiája. Mennyi idő a talajvízszint visszatöltése? 
35:23 A magyar füge, kivi és pisztácia jövője. 
37:59 Így vált Európa marginális szereplővé a világ mezőgazdasági piacán. 
45:18 A magyar borágazat állandósult válsága és a NER-es hobbiborászatok. 
48:36 A magyarországi területek, amelyek művelhetetlenné válnak a következő 10-20 évben. 
51:34 Elköszönés.

TÓTH ILDIKÓ: A NER-FELESÉGEK PÁNIKOLNAK - A FIDESZ 8 VEZETŐJÉNEK FELELNIE KELL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.05.



A Mélyvízben vendégünk, Tóth Ildikó, üzletasszony, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél a NER-feleségek költekezéséről. Szerinte ezek a nők a választások óta, a Fidesz bukása óta félnek, hogy őket is felelősségre vonják. Felsorol nyolc, Orbán Viktorhoz köthető személyt, akiknek mindenképpen felelniük kell a NER bűneiért.

MAGYAR PÉTER: KIÍRJÁK AZ ELSŐ SZÉLERŐMŰVI PÁLYÁZATOKAT, A PROJEKTEKBEN MAGYAR ÁLLAMI TULAJDONRÉSZT FOGNAK ELŐÍRNI

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2026.08.05.


Átfogó energiafejlesztési tervet fogadtak el. Bővítik az energiatároló-kapacitásokat, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatot, valamint szélenergia- és geotermikus beruházásokat indítanak – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kétnapos kormányülés első napja és a védelmi munkacsoport ülése után. A kormányfő a Facebookon közzétett videóban rövid helyzetképet is adott védelmi munkacsoport ülésén elhangzottakról.

- Az eddigi legforróbb napon vagyunk túl: Budapesten 43 fokot mértek.

- A Duna vízszintje lassan emelkedik, Paksnál már hét centivel magasabb a vízállás a minimumnál. A kormány kapcsolatban van Szlovákiával; ők nyilvánosan megerősítették, hogy a nemzetközi kötelezettségeiknek eleget tesznek, a Magyarországnak járó vízmennyiséget akadálytalanul továbbengedik.

- A Dunamenti Erőmű szivattyúja az imént átmeneti időre automatikusan lekapcsolt a hőség miatt, de rövidesen újraindul a termelés.

- Székesfehérvár mellett egy Mol-telep közelében 150 hektáron égett a száraz avar. A tüzet eloltották. Emellett Dédestapolcsánynál 10 hektáron ég a növényzet, a tüzet jelenleg is honvédségi helikopterekkel oltják.

- Az ivóvízellátás – nagyon kevés településtől eltekintve – stabil Magyarországon. Ahol segítségre van szükség, ott a katasztrófavédelem és a honvédség jelen van. Sok helyen végeznek vízosztást is köztereken: összesen 140 ezer liter vízzel segítettek a hőségben az elmúlt egy-két napban az autópályákon kialakult torlódásoknál, valamint a vasúton. Magyar megemlítette, hogy a Tisza-frakció 500 önkéntese 35 helyszínen 1 millió liter ivóvizet osztott szét a járókelőknek, az utcákon dolgozóknak és mindazoknak, akiknek a nagy melegben szükségük van rá.

A kormány által most bejelentett fejlesztéseket hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával tervezik megvalósítani. „Olyan konstrukciókat alakítunk ki, amelyek révén a beruházások hasznából a magyar állam és az érintett települések is részesednek” – mondta a kormányfő...

2026. augusztus 5., szerda

HOGY MI A JÓ A JELENLEGI HELYZETBEN A MARADÉK FIDESZ SZÁMÁRA, AZ MA MÁR TELJESEN EGYÉRTELMŰ.

FACEBOOK
Szerző: VIRÁNYI ANDRÁS
2026.08.05.


Hogy mi a jó a jelenlegi helyzetben a maradék Fidesz számára, az ma már teljesen egyértelmű.

Azért mert nem ők nyertek a választáson, most annak szurkolnak ami rossz, és az pont miattuk is van.

Hogy ők most mit szeretnének?

Apadjon továbbra is Duna, ne legyen elég víz Paks hűtéséhez.

Legyen még melegebb, száradjon tovább a föld, az aszály faljon fel minden zebralegelőt.

Az ellopott rendszerhasználati díjból nem karbantartott energiarendszer omoljon össze, a lakossági áramszolgáltatás akadozzon.

Fogyjon ki a gázolaj, a benzin a kutakon, álljanak hosszú sorokban az út mentén a teherautók, rohadjon meg a platójukon az áru, a boltok polcai legyenek üresek.

És akkor azt hiszik eljön számukra a nagy visszatérés, Orbán Viktor újra beköltözik a Karmelitába és onnan rendeletileg kormányozva ismét elborítják az országot a kék plakátok.

A Fidesz most abban bizakodik, azért szurkol legyen minél rosszabb helyzet az országban, és akkor a választók majd szinte könyörögnek nekik legyenek szívesek ismét úgy irányítani az országot, ahogy azt tizenhat év alatt tönkretették.

Aki értelmet keres ebben a reményben az ne tegye, felesleges.
BANDITA.

ŐSSZEL LESZ MÉG EGY VÁLASZTÁS? – LÁSZLÓ CSABA A DELLÁBAN | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvetető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.05.



A korábbi pénzügyminiszter szerint Ruff Bálint a Tisza-kormány erős embere. Vendégünk arról is beszélt, mi a hiba a kormányzat kiépítésével, valamint arról, hogy a klímaváltozás felperzselheti az euróbevezetési terveket.

00:00:00 Adáskezdés 
00.01:59 Hőségpara: mennyit vesz el a gazdaság teljesítményéből? 
00:08:23 Örülhetünk, ha idén a 1,5 százalékot eléri a GDP-növekedés? 
00:11:07 A klímavédekezésre önálló költségvetési alapot kellene létrehozni? 
00:19:21 Választási évben jelentkezni az eurózónában? A politika ezt nem szereti. 
00:32:24 Orbán Viktor jóslata: mint mond az orákulum? 
00:37:20 Most is megcsinálná a kétszer száz napos programot? 
00:43:32 Kremlinológia: ki most az erős ember a kormányban Magyar Péter mögött?

DIREKT36 PODCAST – MIT KEZD A KORMÁNY AZ ENERGIAVÁLSÁGGAL?

DIREKT36 PODCAST
Műsorvezető: GALAVITS PATRIK
2026.08.05.



Extrém meleg, szárazság, apadó természetes vizek és leálló paksi atomerőmű. A klímaválság próbára teszi az energiaellátást Magyarországon is. A mostani helyzetnél a jövőben borítékolhatóan még jelentősebb kihívások várnak ránk.

Mennyire várjuk felkészülten a jelenleginél is nagyobb problémákat? Milyen beruházásokra van szükség, hogy minél zökkenőmentesebben vészeljünk át hasonló időszakokat? Meddig lehet szent tehén a rezsicsökkentés, és hogyan lehet értékelni az új kormány eddigi energetikai ígéreteit?

Ezekről a kérdésekről beszélget Galavits Patrik a Direkt36 podcastjában Deák Andrással, a John Lukács Intézet főmunkatársával.


MEGNÉZTEM ORBÁN MAGYAR KIKÖTŐJÉT 😮 EZ ÉPÜLT TRIESZTBEN 7 ÉV ALATT 🤨

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.08.05.



Elmentem megnézni, hogy áll a trieszti kikötőnk. Tudod, 2019-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy 30 millió euróért vettünk egy kikötőt ami 3 év múlva már működni is fog. Kiderült, hogy nem vettünk, hogy nem kikötő, és ma, 7 évvel később sem tud fogadni hajókat.

Elmesélem neked az egész történetet és bemutatom a helyszínt, ahol ha elköltünk százötvenmillió eurót, talán lesz egy kikötő. Bár nem a miénk.
----------- 
00:00 Megnéztem a treszti magyar kikötőt 
00:57 A koperi kikötő jelentősége 
04:02 Orbánék koperi tervei és a szlovén ellenállás 
06:44 A trieszti magyar kikötő valósága 
09:27 Vasút nélkül a tengeren: A logisztikai csapda 
14:25 Hová tűntek a milliárdok?

SÚLYOS ÁLLÍTÁSOK A NER LEGZÁRTABB VILÁGÁRÓL - LELEPLEZZÜK A NER VADÁSZAIT

KLIKKTV / CENTRÁLPÁLYA PODCAST
Szerző: KLIKKTV
2026.08.04.



A magyar vadászat valóban a természetről és a hagyományokról szól, vagy az elmúlt években egy szűk politikai-gazdasági elit egyik legzártabb világává vált? Milyen szerepet játszott a rendszer átalakításában Semjén Zsolt, és kik lettek a legnagyobb nyertesei a vadászterületek újraosztásának? Hol jelenik meg a politika, az állami pénz és a gazdasági befolyás ebben a sokak számára láthatatlan világban?

Glück Balázssal részletesen beszélünk a vadászati rendszer működéséről, a világkiállítás körüli vitákról, a kiváltságos körök helyzetéről és arról is, milyen változások jöhetnek egy esetleges kormányváltás után. Szó esik a NER egyik legkevésbé ismert területéről, a vadászterületek sorsáról, valamint arról, hogy kik és milyen szempontok alapján jutottak a legértékesebb lehetőségekhez. Egy őszinte beszélgetés a politika, a természetvédelem és a vadászat összefonódásáról, olyan részletekkel, amelyek ritkán kerülnek nyilvánosságra.


MEDDIG KELL SZENVEDNÜNK A BRUTÁLIS HŐSÉG MIATT? A METEOROLÓGUS ELMONDJA! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.08.05.



41 fok, hőségriasztás és semmi eső, mi történik az országban az időjárásunk szempontjából? Meddig tart itthon a brutális forróság és hőkupola? Miért melegszik Közép-Magyarország az átlagnál is gyorsabban? A mostani extrém nyár lesz az elkövetkező évek „normális” időjárása? Milyen mértékben tér el az idei év középhőmérséklete az elmúlt 30 év éghajlati átlagától? Mennyire kritikus most a helyzet a hazai mezőgazdaságban és a vízbázisaink tekintetében? Miért nem tudnak már áthűlni az éjszakák? Meteorológiailag mi teszi lehetővé ezt a szinte sivatagi léptékű felmelegedést a Kárpát-medencében? Mennyire tolódtak el a hagyományos évszakhatárok hazánkban az elmúlt évtized adatai alapján? A Magyar közöny Podcast kérdéseire Gaál Áron meteorológus, a MET munkatársa válaszolt!

PAKS A KRITIKUS HATÁRON: MAGYAR PÉTER MAI HELYZETJELENTÉSEI ÉS MINDEN ELŐZMÉNY

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.05.



A Magyar News Online rendkívüli adásában egymás után mutatjuk be az energiahelyzettel kapcsolatos legfontosabb felhívásokat, sajtótájékoztatókat és parlamenti eseményeket. Magyar Péter az ország villamosenergia-rendszerének vezénylőközpontjából adott helyzetjelentést. Közlése szerint az áramhálózat stabil, az utolsó működő paksi turbina továbbra is termel, a tényleges fogyasztás pedig jelentősen alacsonyabb a vártnál.

A kedvezőbb adatok a magyar vállalatok, intézmények és a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentésének köszönhetők. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb napok még előttünk állnak.

A videó végén külön üzenetet fogalmazott meg egy Mészáros Lőrinchez köthető cégnek az „olasz partokon”. A megszólalás politikai kérdése: miközben a magyar emberektől és vállalatoktól önmérsékletet kérnek, minden nagy gazdasági szereplő azonos mértékben veszi-e ki a részét az energiafogyasztás csökkentéséből?

Az adásban láthatóak lesznek Magyar Péter rendkívüli energiahelyzettel kapcsolatos tájékoztatásai és a magyar állampolgárokhoz intézett felhívásai. Szó lesz a Paksi Atomerőmű teljes leállásáról, az ország energiarendszerének állapotáról, a fogyasztási adatokról, a hazai erőművi kapacitásokról és az energiaimport lehetőségeiről.

Bemutatjuk Forsthoffer Ágnes állampolgárokhoz intézett üzenetét is, amelyben az összefogás, a felelős víz- és energiahasználat, valamint az egymásra való odafigyelés fontosságát hangsúlyozza.

Az adás része a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztató, ahol a blokkok leállításának és újraindításának folyamatáról, az alacsony dunai vízállás következményeiről, valamint az energiaellátás biztonságáról adtak tájékoztatást.

Ezt követően a százhalombattai MOL Dunai Finomítóban tartott sajtótájékoztatót is közvetítjük, amelyen az üzemanyag-ellátás, a vállalati fogyasztáscsökkentés és a hazai energiatermelés lehetőségei kerültek szóba.

Az adás végén a parlament múlt heti kétnapos munkájának legfontosabb felszólalásait és vitáit mutatjuk be.

MIÉRT MÁSZKÁL MATOLCSY SZABADLÁBON?

ÚJSÁGÍRÓK PODCAST / NÉPSZAVA
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.05.



Miért nincs máig gyanúsítás a jegybanki ügyben? Az Újságírók klubjában szóba került, hogy az elszámoltatás lassúsága mennyire viseli meg a kormány támogatóit — és hogy az Opus bóvli kategóriába sorolása után hol van az a vagyon, amit Mészáros Lőrinc felhalmozott.
Szó esett még az aszályról mint új politikai főtémáról, a közmédiás kinevezés egy nap alatt történt visszavonásáról, és arról, fel áll-e valaha bárki a Fideszben Orbán Viktorral szemben.

00:00 – Intro: Hőségriadó és politikai forróság a stúdióban. 
01:25 – Ki a felelős a vízhiányért? A politika és az aszály kapcsolata. 
03:41 – Őszinteségi roham: Miért csak krízis idején beszélünk a bajról? 
05:31 – Víz kontra ipar: Az akkumulátorgyárak hatása a vízkészletünkre. 
08:49 – Klímaváltozás és demokrácia: Hogyan változtatja meg a hőség a politikát? 
10:44 – Debreceni dilemma: Gazdasági fejlődés vagy ökológiai kockázat? 
15:42 – Az életmódunk vége? Hogyan alakítja át a klíma a hétköznapjainkat. 
24:41 – A „Fajiskola” projekt: Mi áll a Fidesz új irányvonala mögött? 
30:32 – A sajtó állapota: Miért tűntek el a politikai napilapok? 
36:06 – Közszolgálat vs. dezinformáció: Van még remény a hiteles tájékoztatásra? 
43:01 – Tőzsdei mozgások: Miért gyengülnek Mészáros Lőrinc papírjai? 
51:01 – Elszámoltatás: Mire képes valójában a Vagyonvisszaszerzési Hivatal? 
58:33 – Egy váratlan fordulat: Palvin Barbara és az elnöki szék?

ELTŰNIK BUDAPEST ALÓL A TALAJVÍZ? BARDÓCZI SÁNDOR A VÁROSI FÁK ÉS A DUNA JÖVŐJÉRŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.08.04.



A klímaváltozás hatásait már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban érezzük, hanem Budapest fáin és zöldfelületein is. De mi történik a város alatt húzódó talajvízzel, és milyen jövő vár a fővárosi zöldterületekre?

A Reggeli személy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, akivel Para-Kovács Imre beszélget a városi fák helyzetéről, a csökkenő talajvízszintről és arról, hogyan alkalmazkodhat a főváros az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.

Szó esik arról is, valóban jó ötlet-e külföldről idős fákat telepíteni, mire használható az esővíz vagy akár a klímaberendezésekből lecsöpögő kondenzvíz, és miért kell óvatosan bánni a szürkevízzel. 

A beszélgetés második felében a Duna jövője is előkerül: megoldást jelenthetnek-e a vízlépcsők, vagy inkább természetközelibb módszerekkel lehet megőrizni Magyarország vízkészleteit? 

Egy izgalmas beszélgetés a városi természet jövőjéről, a klímaváltozás mindennapi hatásairól és azokról a döntésekről, amelyek hosszú időre meghatározhatják Budapest arculatát.

A FIDESZ FŐSZEREPLŐIT BÁRMIKOR LE LEHETNE TARTÓZTATNI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.08.05.



Ebben a beszélgetésben Németh Péter vendége Bruck Gábor, akivel a magyar politikai közélet legégetőbb kérdéseit járják körül. A diskurzus fókuszában a kontraszelekció jelensége, a hatalmi mechanizmusok változása és a társadalmi igazságérzet áll ebben a feszült, átmeneti időszakban.

00:00 – Miért a szervilis, gyenge képességű embereket választja a hatalom? 
02:55 – A kontraszelekció csapdája: miért félünk az autonóm vezetőktől? 
05:42 – A bűnök lerakódása: mi történik, ha megszűnik a politikai védelem? 
10:04 – Az Odüsszeusz-példa: működhet-e a kampány agresszivitása a békés kormányzásban? 
14:26 – Egy stabil ország építése: mi Magyar Péter valódi feladata a következő években? 
24:16 – Orbán Viktor és a menekülőútvonal: kiiratkozás a politikából? 
30:14 – A végszó: „Bármikor bárkit le lehetne tartóztatni.”

A TISZA ÉS A FIDESZ ENERGIACSATÁJA

INNEN ÉS TÚL PODCAST
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.08.05.



Paksi teljesítménycsökkenés, rekordalacsony Duna, önkéntes fogyasztáscsökkentés és egymásnak feszülő politikai narratívák. Az energiaválság ma már nemcsak a villamosenergia-rendszerről szól, hanem arról is, ki viseli a felelősséget érte. Ezt a vitát bontjuk ki a mai adásban.

„NEM ALJAS, HAZUG PROPAGANDA A BLIKK” // INTERJÚ A LEMONDOTT FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESSEL

KONTROLL
Műsorvezető: FIALA JÁNOS
2026.08.04.



Szirmay Dávid húsz éven át volt a Blikk munkatársa, aztán július közepén váratlanul lemondott a főszerkesztő-helyettesi posztról. Nem volt különösebb oka. "Elegem lett" - mondta Fiala Jánosnak a Kontroll stúdiójában. Nem az elmúlt hetek tisztítüzében égett ki, talán inkább el/megfáradt, de nem mond elkoptatott szavakat. Nem tudja mi lesz vele. Arról beszél már-már szenvtelenül, hogy mit élt át az elmúlt évtizedekben újságíróként és hogyan fogadta azt, amikor a Blikk egy tulajdonosváltás után a Fidesz közelébe került, miközben dobogót ácsol az interjúban a bulvár műfajának.

AZ ATOMERŐMŰ EGYKORI ÜZEMVEZETŐJE ELMONDJA AZ IGAZSÁGOT! | VÁGATLAN VERZIÓ!

CREATIVE NOISE PODCAST
Szerző: CREATIVE NOISE PODCAST
2026.08.04.



Mi történik Magyarország energiaellátásával, ha a Paksi Atomerőmű blokkjai leállnak? Jelenthet-e veszélyt az alacsony dunai vízállás, és valóban kell-e tartanunk áramhiánytól vagy akár országos áramszünettől?

A Morning Feed Podcast vendége Kiss Ernő, a Paksi Atomerőmű egykori üzemvezetője, aki több évtizedes szakmai tapasztalatával segít megérteni, hogyan működik valójában egy atomerőmű, mi történik egy blokk leállításakor, és miért van kiemelt szerepe a Dunának a paksi energiatermelésben.

Az adásban többek között szó lesz arról:

– miért van szüksége Paksnak ekkora mennyiségű hűtővízre; 
– mit jelent technikailag egy reaktorblokk leállítása; 
– biztonságos marad-e az erőmű akkor is, amikor nem termel áramot; 
– hogyan pótolható a kieső paksi teljesítmény; 
– okozhat-e a helyzet áramkimaradást vagy energiaár-emelkedést; 
– milyen műszaki állapotban vannak Paks I több mint negyvenéves blokkjai; 
– meddig működhet még biztonságosan a jelenlegi atomerőmű; 
– Paks II megoldást jelenthet-e Magyarország hosszú távú energiaellátására; 
– és mennyire lesz az új erőmű is kiszolgáltatva a Duna vízállásának.

Az interneten terjedő félelmeket és tévhiteket is megvizsgáljuk: felrobbanhat-e egy atomerőmű a hűtővíz hiánya miatt, radioaktívvá válhat-e a Duna vize, illetve valóban Paks nélkül maradna-e áram nélkül az ország?

Vendég: Kiss Ernő – a Paksi Atomerőmű egykori üzemvezetője

⚡ ENERGIAKRÍZIS 🎙️ PROF DR. ASZÓDI ATTILA |

MILLÁSREGGELI / RADIOCAFE98.HU
Szerző: RADIOCAFE98.HU
2026.07.30.



A rekordalacsony Duna-vízállás miatt a Paksi Atomerőmű egyik blokkját 254 MegaWattal vissza kellett fogni, mert a hűtés ilyen körülmények között már korlátozottá vált. Mennyire jelent ez kockázatot az energiaellátásra, és milyen műszaki-fizikai korlátok határozzák meg az erőmű működését egy ilyen szélsőséges helyzetben?

Prof. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára volt a millásreggeli vendége. Mint elmondta, az atomenergia-termelésnél a hűtés kulcskérdés; a teljesítménycsökkentés nem üzemi hiba, hanem kényszerű alkalmazkodás a környezeti feltételekhez, a mostani csökkentés háttérében pedig az a tágabb kérdés áll, hogy az ilyen vízszinthez kötött korlátok milyen hatással lehetnek Magyarország villamosenergia-ellátására.

A beszélgetésből egyrészt kiderül, hogy az ellátás nem kerül azonnal veszélybe, de a nukleáris termelésnek vannak természetes, időjárási és vízrajzi korlátai, másrészt arra is fény derül, hogy az erőmű műszaki működése és a hazai energetika milyen mértékben függ a Duna állapotától.

2026. augusztus 4., kedd

HA NŐ A DUNA VÍZÁLLÁSA, NAGYON GYORSAN TELJES TELJESÍTMÉNYRE LEHET KAPCSOLNI A PAKSI ATOMERŐMŰ MÉG MŰKÖDŐ BLOKKJÁT

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2026.08.04.


Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő szerint a Duna alacsony vízállásának nincs hatása az erőmű biztonságára. A három, már leállított blokk újraindítása viszont napokig is eltarthat.


„A legnehezebb és legkritikusabb éjszakán vagyunk túl” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kedd reggel közösségi oldalain megosztott videójában. A Duna folytatódó apadása miatt hétfő estétől egyre kilátástalanabb tűnt, hogy működésben tudják tartani a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának még termelő turbináját. Hajnali fél 2-kor arról tájékoztatták, hogy néhány milliméterre jár a vízszint attól, hogy 44 év után először teljesen le kelljen kapcsolni az erőművet a hűtővizet szolgáltató szivattyúk teljesítményének romlása következtében. Ezután előbb a paksi fő Duna-ágon, majd az erőmű hidegvizes csatornájának öblében lassú emelkedésnek indult a vízszint, és helyreállt a szivattyúk teljesítménye. Kedd reggelre 2 centimétert emelkedett a vízszint, és azóta is stabilan több mint 220 megawattot termel a 2. blokk.

Ha nő a Duna vízállása, nagyon gyorsan, akár egy órán belül teljes teljesítményre lehet kapcsolni a Paksi Atomerőmű még működő kettes blokkját – mondta a Qubitnek hétfőn Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő. A szakember szerint a Duna alacsony vízállásának az erőmű biztonságára nincs hatása, mivel a biztonságot a reaktor leállítás utáni túlmelegedésének megakadályozása jelenti, amihez nagyságrendekkel kevesebb vízre van szükség, mint az üzemeléshez. A 2. blokk működésének fenntartása, ami kedd hajnalban néhány milliméternyi vízszintkülönbségen múlott, Adorján szerint manőverezési szabadságot ad az erőmű üzemeltetőinek és a magyarországi villamosenergia-rendszernek. A három, már leállított paksi reaktorblokk újraindítása viszont akár napokba is telhet az erőmű mérnökeinek...

TELEX: LÉGI FELVÉTELEKEN MUTATJUK BE, HOGYAN FEST A REKORDALACSONY DUNA MADÁRTÁVLATBÓL

TELEX
Szerzők: NÉMETH SZ. PÉTER, MADZIN EMÍLIA
2026.08.04.


Soha nem volt ennyire alacsony a Duna vízszintje Budapesten. Bár a hét vége felé minimálisan javulhat a helyzet, és optimistábbak a kilátások, a következő napok nagy szárazsága miatt tovább apadhat a folyó. A mostani hőség miatt a városon átszelő folyóból egyre-másra bukkannak elő mindenféle érdekességek, amiket eddig a Duna elnyelt: látni lehet a Szabadság híd alatt az egykori Ferenc József híd maradványait, a Batthyány térnél második világháborús robbanótestek kerültek elő az iszapból, a Margitszigetnél fegyverek kerültek elő a folyóból.

Sztraka Ferenc fotós július 30-án készült légi felvételein és kommentárján keresztül mutatjuk meg, hogy fest jelenleg a Duna Budapesttől indulva egészen Esztergomig.

Az alacsony vízállás okairól mindenféle vad tévhitek keringtek az interneten, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam. És bár igen csábító lenne puszta kalandvágyból felfedezni a szabaddá vált Duna-medret, a Fővárosi Vízművek nyomatékosan arra kért mindenkit, hogy semmiképp se kiránduljanak, sportoljanak vagy lépjenek ezekre a területekre, ugyanis ezek jellemzően mind vízbázisvédelmi területnek minősülnek. „Ha pedig most ezeken az éppen elérhető területeken az egyébként szokatlan emberi tevékenység bármilyen szennyezést produkál, annak következményei szélsőséges esetben évekre vagy évtizedekre is használhatatlanná tehetik a vízbázis adott részét. Magyarul: az a szakasz kieshet az ivóvíztermelés folyamatából” – közölte a Fővárosi Vízművek...

RASKÓ GYÖRGY: AZ ALFÖLD KÖZEL FELÉT ELVESZÍTHETJÜK, HA NEM VÁLTOZIK A VÍZGAZDÁLKODÁS

KLIKKTV / NAPI POL
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.04.



Magyarországon nem a klímaváltozás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy évtizedeken át nem készültünk fel rá – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász a KlikkTV Napi Pol című műsorában. A volt közigazgatási államtitkár szerint a tudomány már a kilencvenes évek elején pontosan jelezte, milyen következményei lesznek a felmelegedésnek, a döntéshozók azonban nem építették ki azt a vízgazdálkodási rendszert, amely ma mérsékelhetné az aszály pusztítását. Úgy véli, a késlekedés ára már több ezer milliárd forint, miközben az Alföld jelentős része mezőgazdasági szempontból veszélybe került.

Évtizedek óta ismert volt a veszély

Raskó György felidézte, hogy Láng István akadémikus már 1992-ben olyan tanulmányt készített, amely szinte pontosan leírta, mi vár Magyarországra 20–30 év múlva. A kutatás szerint az Alföld kiszáradása, a talajvíz csökkenése és az egyre gyakoribb aszályok elkerülhetetlenek lesznek, ha nem történnek átfogó vízgazdálkodási fejlesztések. A szakember szerint a kormányok megkapták ezeket az előrejelzéseket, mégsem cselekedtek, sőt volt időszak, amikor a klímaváltozás jelentőségét is megkérdőjelezték.

Szerinte súlyos hiba volt a vízgazdálkodási társulatok leépítése is. Miután megszűnt a gazdák kötelező hozzájárulása a csatornák fenntartásához, a rendszer pénz nélkül maradt, a csatornák elgazosodtak, a műtárgyak leromlottak, a szivattyútelepek tönkrementek. A karbantartás elmaradásával a vízmegtartás lehetősége is fokozatosan megszűnt.

Raskó szerint ennek következményeként az Alföldön akár egymillió hektár termőterület is kieshet a mezőgazdasági termelésből. A Jászság, a Nagykunság, a Homokhátság és Észak-Békés különösen veszélyeztetett, ami több tízezer család megélhetését érintheti...

LÁNYI ANDRÁS: A VÍZLÉPCSŐS HAZUGSÁG MEGINT FUTÓTŰZKÉNT TERJED

VÁLASZONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2026.08.04.


Létezik Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre – írja Lányi András. Az egykori Duna körös író bemutatja, hogy az érvek mindig változnak, miért kellene a duzzasztó, egy dolog fix csak: hogy kell. Mármint e csoport szerint. Mert valójában nem kell és a mostani paksi helyzetre sem lenne megoldás Bős-Nagymaros.


„Vajon kik azok a patkányok, akik miatt nem épült meg a nagymarosi vízierőmű és a bajai duzzasztó?” – olvasom egy Facebook-bejegyzésben. A szerző nyilván nagyon fiatal és másodkéz-információkból dolgozik, mert szerinte ez is a Fidesz miatt történt. Duna Körről talán életében sem hallott. Arról sem, hogy 1988-ban és a következő évtizedekben egyedül a régi-új állampárt állt ki nyíltan a gátépítő lobbi mellett (újabban pedig a Mi Hazánk). Létezik azonban Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre, és a mostani kánikulában a felelőtlenül elejtett hazugság futótűzként terjed az interneten.

Mint a megszólított patkányok egyike (amúgy közismert Fidesz-bérenc), bátorkodom reagálni az elmúlt napokban csőstül érkező, jobbnál jobb érvekre, hogy miért is kell mindenáron duzzasztani a Dunát. Mert hogy kell, az nem kérdés, csak hogy miért kell, arra keresnek évtizedről-évtizedre újabb magyarázatot. Eleddig kevés sikerrel...

RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ A PAKSI ATOMERŐMŰBŐL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.04.



A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatója a Paksi Atomerőműből. (Kezdés: 4:36-)

HVG: KIKÉRTÜK AZ ADATOKAT, TÖBB TÍZMILLIÁRDOT KÖLTÖTT AZ ORBÁN-ÁLLAM KÜLFÖLDI INGATLANOKRA – A LUXUS SOKSZOR FONTOSABB VOLT, MINT A HASZNOSSÁG

HVG
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.08.04.


Hiába van még Észak-Koreában is ingatlantulajdona Magyarországnak, az Orbán-kormány 16 évében tízmilliárdok mentek el reprezentatív külföldi épületek megvásárlására Washingtontól Teheránig – derült ki a HVG közérdekű adatigénylése nyomán. Mennyibe került a rekorder, a kulturális célokra megvásárolt Magyar Ház a londoni City közepén?


Nem sajnálta a pénzt a kormány az Orbán-éra 16 éve alatt, ha külföldi ingatlanok vásárlásáról volt szó: a HVG összesítése szerint ugyanis 2010 óta nagyjából 40 milliárd forint ment el különböző épületek megvásárlására a világ más országaiban.

A megvásárolt ingatlanok kiválasztásánál feltehetően mindig szempont lehetett az exkluzív környezet, a több tízmilliárd forintos összegért ugyanis mindössze 26 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az állam.

Svájcban például 2024-ben több mint 1,8 milliárd forintot fizettek ki a berni nagykövetség 270 négyzetméteres épületéért, a hozzá tartozó 662 négyzetméteres kerttel. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter munkatársai tehát ebben az esetben is kiváló körülmények között dolgozhattak: az előkelő városrészben sorakoznak a villák, több nagykövetség is itt működik, ráadásul a helyszín közel van a történelmi óvároshoz is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésünkre kiadott kimutatása szerint jelenleg összesen, tehát a 2010 előtt vásároltakat is figyelembe véve, 158 olyan ingatlana van külföldön a magyar államnak, amelyben valamilyen hivatalos munka – általában külképviseleti vagy kulturális tevékenység – folyik. A diplomaták szállásaként funkcionáló lakások listája – adatvédelmi okokból – nem publikus. Ha ez utóbbiakat is belevennénk, akkor nagyjából 50 országot és 400 tételt tartalmazna a lista.

A külföldi ingatlanvásárlásokkal járó pénzszórást ugyanakkor korábban is sokan bírálták. Brüsszelben például 2021-ben 10 millió eurót (nagyjából 3,5 milliárd forintot) kellett fizetni az ottani Magyarország Házért, amely szintén az egyik legelegánsabb környékén helyezkedik el – az ottani kormányzati épület, valamint az amerikai nagykövetség közelében. Ebben az esetben az adásvétel után a felújításra is elkülönítettek több mint kétmilliárd forintot, és a rekonstrukciók esetében korántsem volt egyedülálló milliárdos számla.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-es beszámolója szerint ugyanis a Fidesz-kormány idején több mint 70 milliárd forintos alapot hoztak létre a külképviseleti ingatlanokat érintő beruházásokra, azt ugyanakkor nem tudni, végül mennyit költöttek el ebből...

VÍZÜGYI HELYZETÜNK

VIZUGY.HU
Szerző: vizugy.hu
2026.08.04.


A legfrissebb vízállásokat és folyami adatokat tartalmazza, például a Duna és a Tisza aktuális vízszintjeit különböző mérőhelyeken, mint Budapest, Paks vagy Baja. A weboldal interaktív grafikonokat és térképeket is biztosít a vízállások nyomon követésére.