Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2026.06.03.
Kadarkai Endre műsorának vendége Csuja Imre.
2026. június 3., szerda
CSUJA IMRE / HALLGATLAK- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
HALLGATLAK- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2026.06.03.
Kadarkai Endre műsorának vendége Csuja Imre.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2026.06.03.
Kadarkai Endre műsorának vendége Csuja Imre.
AZ UKRÁN JAMES BOND VISSZAVÁG | BECSEKK - JÚNIUS 3.
BECSEKK
Műsorvezető: CZABÁN SAMU
2026.06.03.
Megjött a politikai gyűlöletkeltést szabályozó törvény, Irán és az USA újra lövik egymást, és egyre tisztább a kép a kampány legfurcsább eseménye, az Ukrán pénzszállítók ügyében. Napi Becsekk, a Partizán hírműsora, Czabán Samu hosztolásával.
Műsorvezető: CZABÁN SAMU
2026.06.03.
Megjött a politikai gyűlöletkeltést szabályozó törvény, Irán és az USA újra lövik egymást, és egyre tisztább a kép a kampány legfurcsább eseménye, az Ukrán pénzszállítók ügyében. Napi Becsekk, a Partizán hírműsora, Czabán Samu hosztolásával.
MAGYAR PÉTER: ÓRIÁSI HÍRREL JELENTKEZEM. 3 HÉT ALATT SIKERÜLT ELÉRNÜNK AZT, AMIT ORBÁN VIKTORÉKNAK 10 ÉV ALATT NEM
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2026.06.03.
Teljeskörű megállapodásra jutottunk Ukrajnával a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán.
A megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.
Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni.
Az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyitásra kerüljön az első csatlakozási klaszter Ukrajna vonatkozásában.
Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben.
Szerző: MAGYAR PÉTER
2026.06.03.
Teljeskörű megállapodásra jutottunk Ukrajnával a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán.
A megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.
Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni.
Az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyitásra kerüljön az első csatlakozási klaszter Ukrajna vonatkozásában.
Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben.
CSABA LÁSZLÓ: AZ UNIÓS PÉNZEKKEL SOKAT JAVULHAT MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.03.
Valóban olyan rossz állapotban van a magyar gazdaság, mint amilyennek sokan látják? Mekkora örökséget hagyott maga után az előző kormány? És mire számíthat az ország a következő években? A Mélyvíz vendége ezúttal Csaba László professzor volt, akivel a magyar gazdaság helyzetéről, az államháztartás valós állapotáról és a kormányváltás utáni kihívásokról beszélgettünk.
A professzor szerint túlzás lenne katasztrófáról beszélni, ugyanakkor súlyos és összetett válsághelyzet alakult ki Magyarországon. Nem egyetlen problémáról van szó, hanem több egymásra rakódó válságról, amelyek hosszú évek hibás döntéseinek következményei. Éppen ezért nem várható gyors és fájdalommentes megoldás.
Beszélgettünk arról is, mennyire lehet valós a költségvetés jelenlegi állapota, és mit jelent az, amikor a kormányzat által közölt számok és a tényleges gazdasági folyamatok között jelentős különbség mutatkozik. Csaba László szerint a költségvetés alapfeltevései már eleve túl optimisták voltak, miközben számos kötelezettség és kiadás valójában nem jelent meg teljes egészében a nyilvánosság előtt. Ezért is tartja fontosnak egy pótköltségvetés elkészítését, amely végre valós képet adhatna az ország pénzügyi helyzetéről.
A beszélgetés során szóba került az a bizonyos „zöld könyv” is, amelyet szakértők közreműködésével állítottak össze a választások előtt, és amely részletes diagnózist ad Magyarország gazdasági, társadalmi és intézményi állapotáról. A professzor szerint csak pontos diagnózis alapján lehet megfelelő terápiát kidolgozni.
Külön fejezetet szenteltünk az uniós források kérdésének. Milyen feltételekkel érkezhetnek meg a befagyasztott támogatások? Elég lehet-e egy politikai megállapodás, vagy a brüsszeli bürokrácia ennél jóval szigorúbb feltételeket támaszt? És vajon milyen szerepet játszhat ebben az új magyar kormány?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.03.
Valóban olyan rossz állapotban van a magyar gazdaság, mint amilyennek sokan látják? Mekkora örökséget hagyott maga után az előző kormány? És mire számíthat az ország a következő években? A Mélyvíz vendége ezúttal Csaba László professzor volt, akivel a magyar gazdaság helyzetéről, az államháztartás valós állapotáról és a kormányváltás utáni kihívásokról beszélgettünk.
A professzor szerint túlzás lenne katasztrófáról beszélni, ugyanakkor súlyos és összetett válsághelyzet alakult ki Magyarországon. Nem egyetlen problémáról van szó, hanem több egymásra rakódó válságról, amelyek hosszú évek hibás döntéseinek következményei. Éppen ezért nem várható gyors és fájdalommentes megoldás.
Beszélgettünk arról is, mennyire lehet valós a költségvetés jelenlegi állapota, és mit jelent az, amikor a kormányzat által közölt számok és a tényleges gazdasági folyamatok között jelentős különbség mutatkozik. Csaba László szerint a költségvetés alapfeltevései már eleve túl optimisták voltak, miközben számos kötelezettség és kiadás valójában nem jelent meg teljes egészében a nyilvánosság előtt. Ezért is tartja fontosnak egy pótköltségvetés elkészítését, amely végre valós képet adhatna az ország pénzügyi helyzetéről.
A beszélgetés során szóba került az a bizonyos „zöld könyv” is, amelyet szakértők közreműködésével állítottak össze a választások előtt, és amely részletes diagnózist ad Magyarország gazdasági, társadalmi és intézményi állapotáról. A professzor szerint csak pontos diagnózis alapján lehet megfelelő terápiát kidolgozni.
Külön fejezetet szenteltünk az uniós források kérdésének. Milyen feltételekkel érkezhetnek meg a befagyasztott támogatások? Elég lehet-e egy politikai megállapodás, vagy a brüsszeli bürokrácia ennél jóval szigorúbb feltételeket támaszt? És vajon milyen szerepet játszhat ebben az új magyar kormány?
MACRON ELŐTT A PETIT PALAIS-BAN: MAGYAR PÉTER MAGYAR MŰVÉSZET ELŐTT TISZTELGETT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Magyar Péter Párizsban, az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozó előtt meglátogatta a Petit Palais-ban rendezett Ferenczy Károly-kiállítást.
A videóban a párizsi kulturális helyszín különleges hangulata látható: a Petit Palais impozáns épülete, a kiállítótér, magyar művészeti alkotások és a magyar kultúra nemzetközi jelenléte. Magyar Péter a posztjában úgy fogalmazott: óriási megtiszteltetés volt az elnöki találkozó előtt meglátogatni a Ferenczy Károly festőművész képeiből rendezett kiállítást.
A felvétel nemcsak diplomáciai kulisszavideó, hanem kulturális üzenet is: Magyarország Párizsban nemcsak politikai tárgyalásokkal, hanem művészettel, történelemmel és kulturális értékekkel is jelen van.
Nézd meg a Magyar News Online videóját Magyar Péter párizsi látogatásának egyik különleges pillanatáról, és írd meg kommentben: szerinted fontos, hogy a magyar kultúra ilyen rangos európai helyszíneken is megjelenjen?
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Magyar Péter Párizsban, az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozó előtt meglátogatta a Petit Palais-ban rendezett Ferenczy Károly-kiállítást.
A videóban a párizsi kulturális helyszín különleges hangulata látható: a Petit Palais impozáns épülete, a kiállítótér, magyar művészeti alkotások és a magyar kultúra nemzetközi jelenléte. Magyar Péter a posztjában úgy fogalmazott: óriási megtiszteltetés volt az elnöki találkozó előtt meglátogatni a Ferenczy Károly festőművész képeiből rendezett kiállítást.
A felvétel nemcsak diplomáciai kulisszavideó, hanem kulturális üzenet is: Magyarország Párizsban nemcsak politikai tárgyalásokkal, hanem művészettel, történelemmel és kulturális értékekkel is jelen van.
Nézd meg a Magyar News Online videóját Magyar Péter párizsi látogatásának egyik különleges pillanatáról, és írd meg kommentben: szerinted fontos, hogy a magyar kultúra ilyen rangos európai helyszíneken is megjelenjen?
HORVÁTH GÁBOR: KÖVÉR LÁSZLÓ BUNKÓ MEGJEGYZÉSE VILÁGOSSÁ TETTE, MIT GONDOLNAK A LAPRÓL – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.06.03.
A Népszava lesz a választások első vesztese – mondja a Kultúrtájban Horváth Gábor a napilap főszerkesztő-helyettese, aki a műsorban felidézi, a 153 éve indult kiadvány túlélt világháborúkat, diktátorokat, politikai gyilkosságokat, betiltást, leépítést, és most az Orbán-rendszer ránthatja magával. – Minket minden politikai párt bőszen utált, ami azt jelenti, hogy jól végeztük a dolgunkat – fogalmaz az újságíró. Mint ismert, a Népszava a Mediaworks felé fennálló több százmillió forintos tartozása miatt került bajba: a Fidesz-közeli médiacég nyomtatta ki és terjesztette a lapot, ám az adósságra hivatkozva felmondta a szerződést, a lap így május 29-e óta nem jelent meg nyomtatásban (online továbbra is olvasható).
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.06.03.
A Népszava lesz a választások első vesztese – mondja a Kultúrtájban Horváth Gábor a napilap főszerkesztő-helyettese, aki a műsorban felidézi, a 153 éve indult kiadvány túlélt világháborúkat, diktátorokat, politikai gyilkosságokat, betiltást, leépítést, és most az Orbán-rendszer ránthatja magával. – Minket minden politikai párt bőszen utált, ami azt jelenti, hogy jól végeztük a dolgunkat – fogalmaz az újságíró. Mint ismert, a Népszava a Mediaworks felé fennálló több százmillió forintos tartozása miatt került bajba: a Fidesz-közeli médiacég nyomtatta ki és terjesztette a lapot, ám az adósságra hivatkozva felmondta a szerződést, a lap így május 29-e óta nem jelent meg nyomtatásban (online továbbra is olvasható).
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
- Mi lesz a Népszavával?
- Miért van bajban a Mediaworks?
- Miben lehet világelső Magyarország?
- Mit lehetett leírni az Orbán családról, és mit volt tilos Orbán Viktorról?
- Hogyan záratta be a NER a Népszabadságot?
- Mit üzent Kövér László „bunkó” megjegyzése?
- Hogyan viszonyul Magyar Péter a sajtóhoz?
- Mi a fontosabb a közvélemény számára: az ellopott MNB-s vagyon visszaszerzése, vagy az, hogy Matolcsy Ádám börtönbe menjen?
PINTÉR BENCE: MINDENKI SZÉGYELLJE MAGÁT, AKINEK EHHEZ KÖZE VOLT!
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.03.
A két ciklus fontosabb kérdés, mint a fizetés – mondta Pintér Bence Győr polgármestere a Szinten túl Krug Emíliával podcastban arról, hogy a kormány a polgármesterek fizetését csökkentené, és többszöri újraválasztásuk lehetőségét korlátozná. Szerinte elképzelhető, hogy a kormány ez utóbbi tervvel készítené elő a terepet egy esetleges előrehozott önkormányzati választás, a tiszás polgármesterek megjelenése előtt. Úgy véli, hogy érdemes lenne a Tiszának átgondolnia ezt az elképzelését. Szerinte helyben az emberek képesek arra, hogy a településvezető fizetése és újraválasztásának kérdésében döntsenek. Úgy látja, az Orbán-kormány alatt a fideszes polgármesterek tisztában voltak azzal, hogy aki felszólal a rendszer ellen, rögtön lejárató kampánnyal nézhet szembe. a propaganda szenvedő alanyai voltak a civil szervezetek és ellenzéki politikusok. Szerinte ezt látva a fideszes vezetők nem voltak bátrak ellenszegülni a központi akaratnak. Arra is kitért, hogyan működött helyben a Fidesz rendszere, a közpénzeket szerinte abszurd módon hogyan csoportosították át a kormánypárthoz közelállóknak, családtagjaiknak.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.03.
A két ciklus fontosabb kérdés, mint a fizetés – mondta Pintér Bence Győr polgármestere a Szinten túl Krug Emíliával podcastban arról, hogy a kormány a polgármesterek fizetését csökkentené, és többszöri újraválasztásuk lehetőségét korlátozná. Szerinte elképzelhető, hogy a kormány ez utóbbi tervvel készítené elő a terepet egy esetleges előrehozott önkormányzati választás, a tiszás polgármesterek megjelenése előtt. Úgy véli, hogy érdemes lenne a Tiszának átgondolnia ezt az elképzelését. Szerinte helyben az emberek képesek arra, hogy a településvezető fizetése és újraválasztásának kérdésében döntsenek. Úgy látja, az Orbán-kormány alatt a fideszes polgármesterek tisztában voltak azzal, hogy aki felszólal a rendszer ellen, rögtön lejárató kampánnyal nézhet szembe. a propaganda szenvedő alanyai voltak a civil szervezetek és ellenzéki politikusok. Szerinte ezt látva a fideszes vezetők nem voltak bátrak ellenszegülni a központi akaratnak. Arra is kitért, hogyan működött helyben a Fidesz rendszere, a közpénzeket szerinte abszurd módon hogyan csoportosították át a kormánypárthoz közelállóknak, családtagjaiknak.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on.
A MAGYARORSZÁG KISZÁRADÁSÁT MEGAKADÁLYOZÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI PARADIGMAVÁLTÁST SZORGALMAZZA A ZÖLD OMBUDSMAN
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2026.06.03.
Az elmúlt másfél évtizedben a magyar állam módszeresen lecsupaszította és kiüresítette a demokratikus jogszabályalkotás összetett folyamatát. Az Orbán-kormányok a legkülönfélébb valós vagy vélt vészhelyzetekkel indokolták az előkészítési, egyeztetési, hatásvizsgálati fázisokat rendszerszinten szabotáló sürgősségi paragrafusgyártást.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által hétfőn publikált dokumentum ugyanakkor ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az általa korábban vizsgált szúnyoghelyzetnél nagyságrendekkel súlyosabb krízishelyzet kezeléséhez szükséges teendőkről adott ki hivatalos állásfoglalást. A fenntartható vízgazdálkodási és vízmegtartási módszerek alkalmazásához és elterjesztéséhez szükséges, jogalkotást és jogalkalmazást támogató, 50 oldalas elemzés az érintett tudományágak és szakterületek képviselői által évek óta szajkózott tényből indul ki, hogy a Magyarország totális kiszáradásával fenyegető krónikus aszályhelyzet enyhítéséhez az egész tájhasználaton kell változtatni.
A problémát aszályvédelmi operatív törzs felállításával és az árvízvédelmi költségvetésből átcsoportosított összegekből finanszírozott aszályvédelmi intézkedésekkel letudó korábbi kormányzati gyakorlat helyett a zöld ombudsman minden érintett területre kiterjedő jogalkotást javasol...
Szerző: VAJNA TAMÁS
2026.06.03.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által hétfőn publikált dokumentum ugyanakkor ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az általa korábban vizsgált szúnyoghelyzetnél nagyságrendekkel súlyosabb krízishelyzet kezeléséhez szükséges teendőkről adott ki hivatalos állásfoglalást. A fenntartható vízgazdálkodási és vízmegtartási módszerek alkalmazásához és elterjesztéséhez szükséges, jogalkotást és jogalkalmazást támogató, 50 oldalas elemzés az érintett tudományágak és szakterületek képviselői által évek óta szajkózott tényből indul ki, hogy a Magyarország totális kiszáradásával fenyegető krónikus aszályhelyzet enyhítéséhez az egész tájhasználaton kell változtatni.
A problémát aszályvédelmi operatív törzs felállításával és az árvízvédelmi költségvetésből átcsoportosított összegekből finanszírozott aszályvédelmi intézkedésekkel letudó korábbi kormányzati gyakorlat helyett a zöld ombudsman minden érintett területre kiterjedő jogalkotást javasol...
ELKEZDŐDÖTT A SPORTSZÖVETSÉGEK NER-TELENÍTÉSE, DE TARTJÁK MÉG MAGUKAT FIDESZES POLITIKUSOK
TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2026.06.03.
Miután 2010 és 2022 között a fideszes politikusok előszeretettel vállalták sportszövetségek vezetését, az akkor az államtitkári székbe érkező Schmidt Ádám feladatának érezte a politika és a sport szétválasztását. A nyíregyházi polgármester, Kovács Ferenc elengedte a röplabdát, Szalay Ferenc távozott a kosárlabda éléről. Kocsis Mátéval nem volt jó viszonyban Schmidt, ezért a Magyar Kézilabda Szövetségnél is egyértelmű volt, hogy váltani fognak. (A két olimpiát is megjárt Ilyés Ferenc vette át a helyét.) A Bánki Erikkel remek viszonyt ápoló Vári Attilát is lecserélték a vízilabda kirakatából, de a nagyágyúk akkor még maradtak.
A kétharmados választási kudarc előtt áprilisban Lázár János és Németh Szilárd is azt mondta sportági berkekben, hogy ha súlyos vereségbe szaladnak bele, akkor lemondanak. Ezt múlt pénteken mindketten meg is tették. Lázár levélben jelezte, hogy távozik, majd elment a teniszezők múlt pénteki éves közgyűlésére, ahol heves vita bontakozott ki arról, hogy az előző fideszes elnök, Szűcs Lajos ténykedése miatti konszolidáció valójában mennyibe került, és hogy a 4 milliárdból a Magyar Tenisz Szövetség mennyit költött magára. Ennek kiderítése már a következő vezetés feladata lesz. Hárman is jelezték – köztük a tornákat szervező Márky Jenő –, hogy vonzónak találnák az elnöki pozíciót, a nyáron kiderülhet, hogy a tisztújításra ki tudja igazán megmozgatni a tagságot...
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2026.06.03.
A kétharmados választási kudarc előtt áprilisban Lázár János és Németh Szilárd is azt mondta sportági berkekben, hogy ha súlyos vereségbe szaladnak bele, akkor lemondanak. Ezt múlt pénteken mindketten meg is tették. Lázár levélben jelezte, hogy távozik, majd elment a teniszezők múlt pénteki éves közgyűlésére, ahol heves vita bontakozott ki arról, hogy az előző fideszes elnök, Szűcs Lajos ténykedése miatti konszolidáció valójában mennyibe került, és hogy a 4 milliárdból a Magyar Tenisz Szövetség mennyit költött magára. Ennek kiderítése már a következő vezetés feladata lesz. Hárman is jelezték – köztük a tornákat szervező Márky Jenő –, hogy vonzónak találnák az elnöki pozíciót, a nyáron kiderülhet, hogy a tisztújításra ki tudja igazán megmozgatni a tagságot...
LACZÓ ADRIENN: SULYOKNAK, POLTNAK, ÉS A TÖBBI ORBÁN-BÁBNAK MENNIE KELL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.03.
Kinek kell távoznia a korábbi rendszer kulcsszereplői közül? Valóban alkotmányos lehet a közjogi vezetők leváltása? És fordulat következhet-e a Gyárfás Tamás ügyben? A Mélyvíz vendége ezúttal Laczó Adrienn ügyvéd, korábbi bíró, akivel két rendkívül fontos témáról beszélgettünk. Az első részben a választások utáni politikai és alkotmányos helyzetet elemeztük. Szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök, Polt Péter alkotmánybírósági elnök, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, valamint több olyan közjogi méltóság, akikkel kapcsolatban felmerült a leváltás kérdése.
Laczó Adrienn szerint az új parlamenti többség mögött olyan erős társadalmi felhatalmazás áll, amely lehetővé teszi az intézményrendszer átalakítását. Ugyanakkor hangsúlyozta: a cél nem a bosszú, hanem a demokratikus működés helyreállítása. Arról is beszélt, hogy szerinte milyen állapotban van jelenleg a magyar igazságszolgáltatás, van-e fellélegzés a bírói és ügyészi karban, és miért döntött egykor úgy, hogy maga is elhagyja a bírói pályát.
A beszélgetés második felében a közvéleményt évek óta foglalkoztató Fenyő-gyilkosság ügyére tértünk át. Laczó Adrienn ügyvédi irodája nemrég perújítási indítványt nyújtott be Gyárfás Tamás ügyében, mert álláspontjuk szerint olyan új bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a jogerős ítéletet.
Az ügyvéd részletesen beszél arról, milyen új tanúvallomások és információk kerültek elő, miért tartják problémásnak a nyomozás egyes részeit, és hogyan fordulhatott elő, hogy bizonyos személyeket korábban nem hallgattak meg. Arra is választ kapunk, hogy milyen esélyei vannak a perújításnak, mikor születhet döntés, és mit jelentene ez Gyárfás Tamás számára.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.03.
Kinek kell távoznia a korábbi rendszer kulcsszereplői közül? Valóban alkotmányos lehet a közjogi vezetők leváltása? És fordulat következhet-e a Gyárfás Tamás ügyben? A Mélyvíz vendége ezúttal Laczó Adrienn ügyvéd, korábbi bíró, akivel két rendkívül fontos témáról beszélgettünk. Az első részben a választások utáni politikai és alkotmányos helyzetet elemeztük. Szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök, Polt Péter alkotmánybírósági elnök, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, valamint több olyan közjogi méltóság, akikkel kapcsolatban felmerült a leváltás kérdése.
Laczó Adrienn szerint az új parlamenti többség mögött olyan erős társadalmi felhatalmazás áll, amely lehetővé teszi az intézményrendszer átalakítását. Ugyanakkor hangsúlyozta: a cél nem a bosszú, hanem a demokratikus működés helyreállítása. Arról is beszélt, hogy szerinte milyen állapotban van jelenleg a magyar igazságszolgáltatás, van-e fellélegzés a bírói és ügyészi karban, és miért döntött egykor úgy, hogy maga is elhagyja a bírói pályát.
A beszélgetés második felében a közvéleményt évek óta foglalkoztató Fenyő-gyilkosság ügyére tértünk át. Laczó Adrienn ügyvédi irodája nemrég perújítási indítványt nyújtott be Gyárfás Tamás ügyében, mert álláspontjuk szerint olyan új bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a jogerős ítéletet.
Az ügyvéd részletesen beszél arról, milyen új tanúvallomások és információk kerültek elő, miért tartják problémásnak a nyomozás egyes részeit, és hogyan fordulhatott elő, hogy bizonyos személyeket korábban nem hallgattak meg. Arra is választ kapunk, hogy milyen esélyei vannak a perújításnak, mikor születhet döntés, és mit jelentene ez Gyárfás Tamás számára.
KÁRMÁN ANDRÁS BEJELENTETTE: VISSZAHOZNÁK A KATÁT, ÉS EMELIK A NYUGDÍJAKAT #TISZA
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Kármán András pénzügyminiszter a Parlamentben a kata visszaállításáról és a nyugdíjemelésről is beszélt. A kormány tervei szerint 2027-től újra széles körben elérhető lehet a kata, miközben a nyugdíjak emelése is kiemelt gazdaságpolitikai téma.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Kármán András pénzügyminiszter a Parlamentben a kata visszaállításáról és a nyugdíjemelésről is beszélt. A kormány tervei szerint 2027-től újra széles körben elérhető lehet a kata, miközben a nyugdíjak emelése is kiemelt gazdaságpolitikai téma.
MAGYAR PÉTER MACRONNÁL: FONTOS TALÁLKOZÓ AZ ÉLYSÉE-PALOTÁBAN PÁRIZSBAN
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Magyar Péter Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée-palotában. A találkozó kiemelt jelentőségű a magyar–francia kapcsolatok, Magyarország európai szerepvállalása és a diplomáciai bizalom újjáépítése szempontjából.
Franciaország az Európai Unió egyik meghatározó tagállama, ezért a francia elnökkel folytatott egyeztetés fontos állomása lehet Magyarország európai kapcsolatainak megerősítésében. A párizsi találkozó Berlin után újabb jelzés lehet arra, hogy Magyarország aktív, megbízható és kezdeményező európai partnerként kíván jelen lenni.
A videóban Magyar Péter és Emmanuel Macron párizsi találkozójának pillanatai láthatók. A diplomáciai esemény középpontjában a magyar–francia együttműködés, Európa jövője, gazdasági kapcsolatok és Magyarország nemzetközi mozgástere állhat.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.03.
Magyar Péter Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée-palotában. A találkozó kiemelt jelentőségű a magyar–francia kapcsolatok, Magyarország európai szerepvállalása és a diplomáciai bizalom újjáépítése szempontjából.
Franciaország az Európai Unió egyik meghatározó tagállama, ezért a francia elnökkel folytatott egyeztetés fontos állomása lehet Magyarország európai kapcsolatainak megerősítésében. A párizsi találkozó Berlin után újabb jelzés lehet arra, hogy Magyarország aktív, megbízható és kezdeményező európai partnerként kíván jelen lenni.
A videóban Magyar Péter és Emmanuel Macron párizsi találkozójának pillanatai láthatók. A diplomáciai esemény középpontjában a magyar–francia együttműködés, Európa jövője, gazdasági kapcsolatok és Magyarország nemzetközi mozgástere állhat.
IGAZSÁGÜGYI ÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁGI ÜLÉS
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: IGAZSÁGÜGYI ÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG
2026.06.03.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága szerdai ülésén több fontos törvényjavaslat is napirendre kerül. A képviselők részletesen tárgyalják az Alaptörvény 16. módosítását, valamint a tisztességtelen fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szabályok felülvizsgálatáról szóló javaslatot. Emellett újabb törvénytervezetek tárgysorozatba vételéről és további parlamenti viták előkészítéséről is döntenek.
Szerző: IGAZSÁGÜGYI ÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG
2026.06.03.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága szerdai ülésén több fontos törvényjavaslat is napirendre kerül. A képviselők részletesen tárgyalják az Alaptörvény 16. módosítását, valamint a tisztességtelen fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szabályok felülvizsgálatáról szóló javaslatot. Emellett újabb törvénytervezetek tárgysorozatba vételéről és további parlamenti viták előkészítéséről is döntenek.
VALAHA RENDSZERVÁLTÓ VÍVMÁNY VOLT, MA HÁZKUTATÁS HELYSZÍNE – AZ NKA BŐVEN MEGÉRETT AZ ÚJRATERVEZÉSRE
QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2026.06.02.
Május végén házkutatást tartottak a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA), „súlyos visszaélések és gyanús készpénzhasználat" miatt, nem meglepő módon a hónap elején kirobbant NKA-botrány nyomán. Eközben a kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán az ügyet ismerőktől vagy akár általában a lakosságtól vár információkat a Fidesz-klientúrának kiosztott milliárdokról. Sokak radarján csak akkor jelent meg az NKA, amikor kiderült, hogy az alapból vagy azon keresztül 17 milliárdot szórtak szét a Fidesz csókosai között. Pedig ez csak az NKA legalább másfél évtizedes lejtmenetének végállomása volt – miközben még a pontos összeg is alakul, június 1-i hír, hogy 400 millió ment a Fideszt támogató szervezeteknek Szabolcsba.
Kezdetben az NKA-nak volt egy saját bizottsága, és volt elnöke. Voltak ezen kívül úgynevezett kollégiumai (kuratóriumai) kulturális területenként (például irodalmi, képzőművészeti, előadóművészeti, zenei, stb.). Ezek rendszeres időközönként pályázatokat írtak ki a saját területükön tevékenykedőknek. A pályázatokat a kollégiumok bírálták el, ezek tagjait pedig szakmai szervezetek jelölték. A nyerteseknek szigorú szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségük volt, amit az NKA rendre ellenőrzött is. Ez az alapstruktúra kisebb-nagyobb mértékben változott ugyan, de megmaradt az NKA önállósága, és a pénzével, amely kezdetben a kulturális járulékból, később az ötöslottóból jött, javarészt szintén maga rendelkezett. A mindenkori miniszter csak az úgynevezett miniszteri keretről dönthetett, amelynek mértéke többször is változott.
A NER időszakában aztán az NKA fokozatosan elvesztette autonómiáját: ma nem egyéb, mint a kultúráért felelős minisztérium háttérintézménye. A bizottság még névleg megvan, de annak elnöke már a miniszter, legutóbb Hankó Balázs. Tessék-lássék módon még működteti a pályázati és döntési mechanizmusait, de mint láttuk, a pénze fölött már nemigen rendelkezhetett, a szakmai munkát felülírták a pártszempontok...
Szerző: NAGY GERGELY
2026.06.02.
Kezdetben az NKA-nak volt egy saját bizottsága, és volt elnöke. Voltak ezen kívül úgynevezett kollégiumai (kuratóriumai) kulturális területenként (például irodalmi, képzőművészeti, előadóművészeti, zenei, stb.). Ezek rendszeres időközönként pályázatokat írtak ki a saját területükön tevékenykedőknek. A pályázatokat a kollégiumok bírálták el, ezek tagjait pedig szakmai szervezetek jelölték. A nyerteseknek szigorú szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségük volt, amit az NKA rendre ellenőrzött is. Ez az alapstruktúra kisebb-nagyobb mértékben változott ugyan, de megmaradt az NKA önállósága, és a pénzével, amely kezdetben a kulturális járulékból, később az ötöslottóból jött, javarészt szintén maga rendelkezett. A mindenkori miniszter csak az úgynevezett miniszteri keretről dönthetett, amelynek mértéke többször is változott.
A NER időszakában aztán az NKA fokozatosan elvesztette autonómiáját: ma nem egyéb, mint a kultúráért felelős minisztérium háttérintézménye. A bizottság még névleg megvan, de annak elnöke már a miniszter, legutóbb Hankó Balázs. Tessék-lássék módon még működteti a pályázati és döntési mechanizmusait, de mint láttuk, a pénze fölött már nemigen rendelkezhetett, a szakmai munkát felülírták a pártszempontok...
GADÓ GÁBOR RENDSZERVÁLTÓ MILLIÁRDOK ÁLLAMI ALAPÍTVÁNYOK A NER SZOLGÁLATÁBAN
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2026.05.29.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az alapítványt olyan szervezetként szabályozza, amely – eltérően az egyesülettől vagy például egy nonprofit gazdasági társaságtól – létrejöttét követően jelentős mértékben elszakad, függetlenedik alapítójától. Az a személy, aki alapítóként meghatározta az alapítvány célját, ellátta az alapítványt úgynevezett induló vagyonnal, utóbb sem a célt nem változtathatja meg, sem az alapítvány tulajdonába adott vagyont nem vonhatja (követelheti) vissza. Az alapítványt nyilvántartásba való bejegyzését követően már nem alapítója irányítja, hanem a „kezelő szervezet”. A kurátorokat az alapító kivételesen abban az esetben válthatja le, ha döntéseikkel, mulasztásaikkal az alapítványi cél megvalósítását „közvetlenül veszélyeztetik”. Az alapítvány tehát tankönyvi definíció szerint olyan „jogi személyiséggel felruházott célvagyon”, amely akkor is az alapító okiratban rögzített elképzeléseket próbálja megvalósítani, ha azt alapítója vagy az alapítványhoz befizetéseikkel később csatlakozók már nem akarják. A Ptk. ezt a konstrukciót erősíti azzal is, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapítvány a magánjog méltán elismert intézményei közé tartozik, szabályozása és gyakorlata megfelel a társadalmi elvárásoknak.
Kérdéses azonban, hogy alkalmas-e ez a jogi forma az állam felsőoktatással, tehetséggondozással, tudománypolitikával vagy éppen az egészségüggyel összefüggő egyes közfeladatainak megszervezésére, irányítására, a finanszírozási teendők ellátására. Az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosítása előírta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (a „kekvákra”) irányadó törvényi rendelkezéseket sarkalatos törvényben, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmados többségével kell elfogadni. (Az Orbán-kormány így akarta elejét venni annak, hogy egy kormányváltást követően a csupán „feles többséget” szerző ellenoldal átírhassa a szabályozást.) Az alaptörvényi felhatalmazás nyomán megszavazott „kekva-törvényt” (2021. évi IX. törvény) és az egyes alapítványok létrehozásáról szóló „speciális” törvényeket visszatérően viták kísérték. Az Európai Unió Bizottsága is kifogásolta, hogy az alapítványok úgy végezhetik „közérdekű tevékenységüket”, hogy irányításuk az állami intézményektől átkerült a kekvák kuratóriumába delegált Fidesz-közeli emberekhez...
Szerző: GADÓ GÁBOR
2026.05.29.
Kérdéses azonban, hogy alkalmas-e ez a jogi forma az állam felsőoktatással, tehetséggondozással, tudománypolitikával vagy éppen az egészségüggyel összefüggő egyes közfeladatainak megszervezésére, irányítására, a finanszírozási teendők ellátására. Az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosítása előírta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (a „kekvákra”) irányadó törvényi rendelkezéseket sarkalatos törvényben, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmados többségével kell elfogadni. (Az Orbán-kormány így akarta elejét venni annak, hogy egy kormányváltást követően a csupán „feles többséget” szerző ellenoldal átírhassa a szabályozást.) Az alaptörvényi felhatalmazás nyomán megszavazott „kekva-törvényt” (2021. évi IX. törvény) és az egyes alapítványok létrehozásáról szóló „speciális” törvényeket visszatérően viták kísérték. Az Európai Unió Bizottsága is kifogásolta, hogy az alapítványok úgy végezhetik „közérdekű tevékenységüket”, hogy irányításuk az állami intézményektől átkerült a kekvák kuratóriumába delegált Fidesz-közeli emberekhez...
SEHOL SINCS OLYAN HISZTÉRIA A MIGRÁCIÓS PAKTUM KÖRÜL, MINT HAZÁNKBAN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.03.
Jövő pénteken hatályba lép az EU-s törvénycsomag, ami a Fidesz szerint az Ördög maga, és Magyar Péter jobban tette volna, ha Brüsszelben hagyja az ország pénzét, csak ebből a paktumból maradjunk ki. Pedig az új szabályok nagy része a bevándorlók kívül tartását, deportálását segíti. Az is igaz, hogy hatályba lépése után nem tehet úgy Magyarország, mintha menekültek, az EU-ba igyekvő emberek nem léteznének.
Ha a Fidesz maradt volna kormányon, akkor jövő péntektől egy újabb, rettenetes front nyílna Magyarország és az EU között. Feloldhatatlan konfliktus, aminek a vége szinte garantáltan újabb pénzvesztés lenne. Június 12-én ugyanis hatályba lép a migrációs paktumnak nevezett rendeletcsomag, amiről az Orbán-kormány jó előre megmondta, hogy nem fogja betartani. A fő probléma ezzel az, hogy rendeletekről van szó.
szemben mondjuk az úgynevezett irányelvekkel, ahol van mód húzni az időt. Ha maradt volna az Orbán-kormány, akkor előbb-utóbb az EU-s intézmények és a többi tagállam megtalálta volna a módját, hogy megbüntesse a magyar kormányt a paktum figyelmen kívül hagyásáért.
A paktumról szóló rengeteg fideszes csúsztatás egyike, hogy múlt pénteken azért tudott Magyar Péter megállapodni az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott pénzek felszabadításáról, mert közben titokban megígérte, hogy Magyarország betartja a paktumot. (A pénzek megnyitásáról ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben.) Ugyanis a Magyarországtól eddig elzárt pénzeket régebbi, a paktum előtti problémák miatt fagyaztották be. A régi problémák pedig a korrupció burjánzásáról szóltak. A paktum be nem tartása egy új, jövő péntektől esedékes probléma lett volna, tehát a múlt pénteki békülésnek nincs, és jogszerűen nem is lehetne köze hozzá. Ez persze azt is jelenti, hogy ha a Tisza-kormány nem alkalmazza a rendeleteket, akkor neki lesz majd problémája ebből.
A helyzet azért is bonyolult, mert hiába volt két évük a tagállamoknak felkészülni, az Orbán-kormány a kisujját sem mozdította. Lesz egy csomó feladata a magyar államnak a jövő hétvégétől, amire se ember, se hivatal nincs kijelölve, nem is beszélve eszközökről, irodákról, törvényekről, rendeletekről.
Emellett szinte eltörpül az a probléma, hogy a felkészülést bőkezűen finanszírozta volna az EU, ha ez a munka egyáltalán elkezdődött volna. Így most lehet, hogy nemzeti forrásból kell (határidő után) elvégezni. A késés garantált, hiszen eddig egyetlen törvény vagy rendelet sem készült a paktum betartása érdekében. Orbánék nem akartak teljesíteni, Magyarék pedig még nem kezdtek hozzá ehhez a munkához. Az új kormány megalakulása óta eltelt rövid időn kívül e késlekedésnek politikai okai is vannak: a Fidesz akkorára fújta a paktumról szóló hazugságokat, hogy a tiszások szerint túl nagy politikai ára lett volna ezeket az ügyeket rendezni...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.03.
Ha a Fidesz maradt volna kormányon, akkor jövő péntektől egy újabb, rettenetes front nyílna Magyarország és az EU között. Feloldhatatlan konfliktus, aminek a vége szinte garantáltan újabb pénzvesztés lenne. Június 12-én ugyanis hatályba lép a migrációs paktumnak nevezett rendeletcsomag, amiről az Orbán-kormány jó előre megmondta, hogy nem fogja betartani. A fő probléma ezzel az, hogy rendeletekről van szó.
Azaz kötelező betartaniuk az EU-s tagállamoknak,
szemben mondjuk az úgynevezett irányelvekkel, ahol van mód húzni az időt. Ha maradt volna az Orbán-kormány, akkor előbb-utóbb az EU-s intézmények és a többi tagállam megtalálta volna a módját, hogy megbüntesse a magyar kormányt a paktum figyelmen kívül hagyásáért.
A paktumról szóló rengeteg fideszes csúsztatás egyike, hogy múlt pénteken azért tudott Magyar Péter megállapodni az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott pénzek felszabadításáról, mert közben titokban megígérte, hogy Magyarország betartja a paktumot. (A pénzek megnyitásáról ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben.) Ugyanis a Magyarországtól eddig elzárt pénzeket régebbi, a paktum előtti problémák miatt fagyaztották be. A régi problémák pedig a korrupció burjánzásáról szóltak. A paktum be nem tartása egy új, jövő péntektől esedékes probléma lett volna, tehát a múlt pénteki békülésnek nincs, és jogszerűen nem is lehetne köze hozzá. Ez persze azt is jelenti, hogy ha a Tisza-kormány nem alkalmazza a rendeleteket, akkor neki lesz majd problémája ebből.
A helyzet azért is bonyolult, mert hiába volt két évük a tagállamoknak felkészülni, az Orbán-kormány a kisujját sem mozdította. Lesz egy csomó feladata a magyar államnak a jövő hétvégétől, amire se ember, se hivatal nincs kijelölve, nem is beszélve eszközökről, irodákról, törvényekről, rendeletekről.
Sőt, a hatályos magyar törvények kifejezetten szembemennek az új EU-s rendeletekkel, ami legalább jogelméleti szinten garantálja a közelgő káoszt.
Emellett szinte eltörpül az a probléma, hogy a felkészülést bőkezűen finanszírozta volna az EU, ha ez a munka egyáltalán elkezdődött volna. Így most lehet, hogy nemzeti forrásból kell (határidő után) elvégezni. A késés garantált, hiszen eddig egyetlen törvény vagy rendelet sem készült a paktum betartása érdekében. Orbánék nem akartak teljesíteni, Magyarék pedig még nem kezdtek hozzá ehhez a munkához. Az új kormány megalakulása óta eltelt rövid időn kívül e késlekedésnek politikai okai is vannak: a Fidesz akkorára fújta a paktumról szóló hazugságokat, hogy a tiszások szerint túl nagy politikai ára lett volna ezeket az ügyeket rendezni...
A BULINAK VÉGE, NEM SZÓRHATJÁK TÖBBÉ CSAK ÚGY A PÉNZT AZ EDDIG ÉVI KILENCMILLIÁRD FORINTBA KERÜLŐ PARLAMENTI KÉPVISELŐK
NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2026.06.03.
Évente legalább kilencmilliárd forint ment el a parlamenti képviselők juttatásaira, vagyis benzinre, lakhatásra és alkalmazottakra. A Tisza párt most jelentős csökkentést javasol.
2023 és 2025 között több mint 660 milliót költöttek benzinre a képviselők, míg évente körülbelül 700 millió és 1 milliárd közt lakás és ingatlanbérlésre. Alkalmazottakra pedig csak 2023-ban 7,5 milliárdot – derült ki lapunk által 2024 és 2026 közt kikért közérdekű adatigényléseiből, amelyeket most összesítettünk, hogy képet kapjunk a kiadásokról.
Ezek alapján tehát évente legalább 9 milliárdot költöttek a parlamenti képviselők juttatásaira a költségvetésből. Ám ez most megváltozik, mivel a Tisza Párt törvényjavaslata jelentősen csökkentené az országgyűlési képviselőknek járó juttatásokat, fizetéseket és a parlamenti frakciók állami támogatását.
Ami a lakhatási támogatást illeti, a ráfordítható keret mintegy 31 százalékkal csökkenne: a jelenlegi havi 763 800 forintról 523 800 forintra. Ebből a keretből bérelhetnek lakást vagy szállodai szobát azok a képviselők, akiknek nincs budapesti ingatlanuk. 2025-ben például 112 képviselő élt ezzel a lehetőséggel a 199-ből. Az egykori fideszes képviselő, Jakab István például havonta 534 ezerért bérelt egy 69 négyzetméteres budapesti ingatlant. Horváth László volt drogügyi biztos pedig egy 36 négyzetméteres lakást bérelt havonta 192 ezerért. Egyébként átlagosan 350-450 ezer forint körül béreltek lakást a képviselők. Ezek az összegek bőven meghaladták az átlagos lakásbérleti díjakat.Az ingatlan.com 2025 júliusi adatai szerint a fővárosi kiadó lakások havi bérleti díja átlagosan 250 ezer forint körül volt.
Az irodabérlésre fordítható összeg még nagyobb mértékben, 52 százalékkal mérséklődne.
Jelenleg egy képviselő havi 2,2 millió forintos keretből működtethet egy vagy több irodát az országban, ezt a javaslat 1,05 millió forintra csökkentené.
Az irodabérlésnél a 2025-ös aranyérmes a párbeszédes Szabó Rebeka volt, aki havonta több mint 1,5 millióért bérelt egy 126,5 négyzetméteres irodát, ami a Párbeszéd székhelyén található. A Fidesz képviselői 2022 legvégén egyhangúan lemondták az összes irodabérlési szerződést, ami mögött vélhetően az a jogszabály állt, miszerint ha a képviselők lemondanak valamely juttatásról (vagy annak egy részéről), annak összege a frakcióhoz vándorolhat...
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2026.06.03.
2023 és 2025 között több mint 660 milliót költöttek benzinre a képviselők, míg évente körülbelül 700 millió és 1 milliárd közt lakás és ingatlanbérlésre. Alkalmazottakra pedig csak 2023-ban 7,5 milliárdot – derült ki lapunk által 2024 és 2026 közt kikért közérdekű adatigényléseiből, amelyeket most összesítettünk, hogy képet kapjunk a kiadásokról.
Ezek alapján tehát évente legalább 9 milliárdot költöttek a parlamenti képviselők juttatásaira a költségvetésből. Ám ez most megváltozik, mivel a Tisza Párt törvényjavaslata jelentősen csökkentené az országgyűlési képviselőknek járó juttatásokat, fizetéseket és a parlamenti frakciók állami támogatását.
Ami a lakhatási támogatást illeti, a ráfordítható keret mintegy 31 százalékkal csökkenne: a jelenlegi havi 763 800 forintról 523 800 forintra. Ebből a keretből bérelhetnek lakást vagy szállodai szobát azok a képviselők, akiknek nincs budapesti ingatlanuk. 2025-ben például 112 képviselő élt ezzel a lehetőséggel a 199-ből. Az egykori fideszes képviselő, Jakab István például havonta 534 ezerért bérelt egy 69 négyzetméteres budapesti ingatlant. Horváth László volt drogügyi biztos pedig egy 36 négyzetméteres lakást bérelt havonta 192 ezerért. Egyébként átlagosan 350-450 ezer forint körül béreltek lakást a képviselők. Ezek az összegek bőven meghaladták az átlagos lakásbérleti díjakat.Az ingatlan.com 2025 júliusi adatai szerint a fővárosi kiadó lakások havi bérleti díja átlagosan 250 ezer forint körül volt.
Az irodabérlésre fordítható összeg még nagyobb mértékben, 52 százalékkal mérséklődne.
Jelenleg egy képviselő havi 2,2 millió forintos keretből működtethet egy vagy több irodát az országban, ezt a javaslat 1,05 millió forintra csökkentené.
Az irodabérlésnél a 2025-ös aranyérmes a párbeszédes Szabó Rebeka volt, aki havonta több mint 1,5 millióért bérelt egy 126,5 négyzetméteres irodát, ami a Párbeszéd székhelyén található. A Fidesz képviselői 2022 legvégén egyhangúan lemondták az összes irodabérlési szerződést, ami mögött vélhetően az a jogszabály állt, miszerint ha a képviselők lemondanak valamely juttatásról (vagy annak egy részéről), annak összege a frakcióhoz vándorolhat...
KÉT ÉV BÖRTÖN FOG JÁRNI A HAZUG KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATÉRT, A MÁV-NAK 35 DARAB EMELETES INTERCITY-MOTORVONATOT VESZNEK
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.06.02.
Az erről szóló háttérbeszélgetésen a Népszava kérdésére az is kiderült, hogy még az idén kiírják az új HÉV járműtendereket a frissen megszerzett uniós forrásokból. Jut uniós pénz 35 darab emeletes Intercity-motorvonat vásárlására, energetikai fejlesztésekre és a vállalkozások támogatására is.
Két év börtönbüntetést is kaphat az a képviselő, aki eltitkol valamit a saját vagy családtagjai vagyonnyilatkozatában. Az erről szóló törvényjavaslat már kész, nemsokára az Országgyűlés elé kerül – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon a keddi háttérbeszélgetésen, amelyet két minisztertársával Kármán András pénzügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel közösen tartottak elsősorban a megszerzett uniós forrásokról.
Az uniós források hazahozatala érdekében teljesen átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert. Vagyonnyilatkozatot valamennyi közszolgálatban álló, valamint közpénzekkel vagy jelentős értékekkel gazdálkodó parlamenti, önkormányzati, EP-képviselőnek, kormánytagnak készíteni kell minden évben az átláthatóság biztosítása és a korrupció megelőzése érdekében, ám az Orbán-kormány ezt meglehetősen nagyvonalúan kezelte, gyakorta előfordult, hogy kimaradt belőle ez-az és egyáltalán nem volt alkalmas a példátlan mértékű gazdagodás kiszűrésére.
A Tisza-kormány részben saját programja, részben az uniós források hazahozatala érdekében kibővíti és szigorúbb ellenőrzés alá vonja a rendszert. Az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy az évente kötelezően elkészítendő vagyonnyilatkozatok – beleértve családtagokét is - valóság tartalmát ellenőrizze különféle nyilvántartások – banki, ingatlan, jármű – felhasználásával. Ha hiányosságot tapasztalnak, például valaki elfelejtett bevallani egy jachtot vagy egy kastélyt, akkor először felszólítják az érintettet a hiány pótlására. Ha arra jut a hatóság, hogy továbbra is eltitkolt vagyonelemek vannak, akkor büntető eljárást kezdeményezhet. Ehhez módosítani kell a büntető törvénykönyvet. Ha elfogadja az Országgyűlés az ehhez szükséges módosítást, akkor akár két év börtönbüntetéssel is sújtható lesz a vagyonelhallgatás. Másrészről a hatóság kezdeményezheti az érintett betöltött tisztségétől való megfosztását...
Szerző: SZALAI ANNA
2026.06.02.
Két év börtönbüntetést is kaphat az a képviselő, aki eltitkol valamit a saját vagy családtagjai vagyonnyilatkozatában. Az erről szóló törvényjavaslat már kész, nemsokára az Országgyűlés elé kerül – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon a keddi háttérbeszélgetésen, amelyet két minisztertársával Kármán András pénzügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel közösen tartottak elsősorban a megszerzett uniós forrásokról.
Az uniós források hazahozatala érdekében teljesen átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert. Vagyonnyilatkozatot valamennyi közszolgálatban álló, valamint közpénzekkel vagy jelentős értékekkel gazdálkodó parlamenti, önkormányzati, EP-képviselőnek, kormánytagnak készíteni kell minden évben az átláthatóság biztosítása és a korrupció megelőzése érdekében, ám az Orbán-kormány ezt meglehetősen nagyvonalúan kezelte, gyakorta előfordult, hogy kimaradt belőle ez-az és egyáltalán nem volt alkalmas a példátlan mértékű gazdagodás kiszűrésére.
A Tisza-kormány részben saját programja, részben az uniós források hazahozatala érdekében kibővíti és szigorúbb ellenőrzés alá vonja a rendszert. Az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy az évente kötelezően elkészítendő vagyonnyilatkozatok – beleértve családtagokét is - valóság tartalmát ellenőrizze különféle nyilvántartások – banki, ingatlan, jármű – felhasználásával. Ha hiányosságot tapasztalnak, például valaki elfelejtett bevallani egy jachtot vagy egy kastélyt, akkor először felszólítják az érintettet a hiány pótlására. Ha arra jut a hatóság, hogy továbbra is eltitkolt vagyonelemek vannak, akkor büntető eljárást kezdeményezhet. Ehhez módosítani kell a büntető törvénykönyvet. Ha elfogadja az Országgyűlés az ehhez szükséges módosítást, akkor akár két év börtönbüntetéssel is sújtható lesz a vagyonelhallgatás. Másrészről a hatóság kezdeményezheti az érintett betöltött tisztségétől való megfosztását...
VÉRT AKARNAK AZ EMBEREK - SULYOK MINDENT BUKHAT
KLIKKTV / ÚJ VILÁG
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.03.
A videó a KlikkTV "Új Világ" című sorozatának első adása, melyben Pankotai Lili beszélget Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal és Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével. A központi téma Sulyok Tamás köztársasági elnök és Magyar Péter politikai "keringője", valamint a rendszerváltás/kormányváltás és az elszámoltathatóság kérdésköre.
00:00 - 01:06 Bevezetés és a politikai helyzetkép
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.03.
A videó a KlikkTV "Új Világ" című sorozatának első adása, melyben Pankotai Lili beszélget Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal és Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével. A központi téma Sulyok Tamás köztársasági elnök és Magyar Péter politikai "keringője", valamint a rendszerváltás/kormányváltás és az elszámoltathatóság kérdésköre.
00:00 - 01:06 Bevezetés és a politikai helyzetkép
06:58 - 09:05 Jogállami korlátok és politikai hűség vajon a rendszer káderei valóban Orbánhoz hűek, vagy csak az aktuális hatalomhoz?
POLITIKUSOKAT VIHETNEK EL BILINCSBEN! MUTATOM A LEGÚJABB NYOMOZÁSOKAT
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.06.01.
A kormányváltás és a Tisza Párt kormányalakítása után számos olyan ügyben indultak rendőrségi nyomozások, ügyészségi vádemelések vagy kamarai vizsgálatok, amelyek korábban évekig következmények nélkül maradtak, vagy újonnan kerültek a hatóságok látóterébe. Mutatjuk mik azok az ügyek, amik Orbán Viktortól egészen Lázár Jánosig is elérnek és amilyen ügyeket Magyar Péter kormányának ki kell vizsgálnia.
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.06.01.
A kormányváltás és a Tisza Párt kormányalakítása után számos olyan ügyben indultak rendőrségi nyomozások, ügyészségi vádemelések vagy kamarai vizsgálatok, amelyek korábban évekig következmények nélkül maradtak, vagy újonnan kerültek a hatóságok látóterébe. Mutatjuk mik azok az ügyek, amik Orbán Viktortól egészen Lázár Jánosig is elérnek és amilyen ügyeket Magyar Péter kormányának ki kell vizsgálnia.
ORBÁN DÖNTÖTT ARRÓL, HOGY LE KELL CSAPNI AZ UKRÁN „ARANYKONVOJRA”, MÉG A RAJTAÜTÉS IDŐPONTJA IS A KORMÁNYZATTÓL JÖTT
TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2026.06.03.
A kormányzat, azon belül is Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”, noha a rajtaütést szakmailag semmi sem indokolta – derült ki azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket a Telex az ügyre rálátó vagy az ügyben érintett forrásokkal folytatott az elmúlt hetekben.
Március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta, az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat viszont órákkal később elengedték és kiutasították az országból.
Az eset, amely másnap került nyilvánosságra, súlyos nemzetközi visszhangot váltott ki. Az Orbán-kormány elbüszkélkedett a látványos rajtaütéssel, hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg a TEK videóját. A kormányzati kommunikáció azt sejtette, hogy az ukránok illegálisan szállították a pénzt és az aranyat. Ukrajna teljesen másképp látta, Kijev szerint Magyarország egyszerűen elrabolta az ukránok pénzét. Utóbbira rímelt Lázár János egyik akkori nyilatkozata is, az akkori építési és közlekedési miniszter azt mondta, hogy „nem tudjuk, ki és miért küldte ezt a lóvét, vissza nem adjuk”. Mindezt azután nyilatkozta Lázár, hogy Orbán Viktor rendeletbe írta: Ukrajna két hónapig biztosan nem kapja vissza az aranyát és pénzét, az így megszerzett vagyon a vizsgálatok lezárultáig a magyar hatóságok felügyelete alatt marad.
Ezzel egyidejűleg a NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva indított eljárást, az osztrák jegybank viszont értetlenül állt a vádak hallatán, mondván, a készpénz országok közötti szállítása bevett és legális banki gyakorlat. Az osztrák hatóságok sem találtak semmi kivetnivalót vagy szabálytalanságot a transzporttal vagy a pénzzel kapcsolatban. Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt.
Miután a Fidesz elbukta a választást, fordult a kocka...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2026.06.03.
Március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta, az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat viszont órákkal később elengedték és kiutasították az országból.
Az eset, amely másnap került nyilvánosságra, súlyos nemzetközi visszhangot váltott ki. Az Orbán-kormány elbüszkélkedett a látványos rajtaütéssel, hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg a TEK videóját. A kormányzati kommunikáció azt sejtette, hogy az ukránok illegálisan szállították a pénzt és az aranyat. Ukrajna teljesen másképp látta, Kijev szerint Magyarország egyszerűen elrabolta az ukránok pénzét. Utóbbira rímelt Lázár János egyik akkori nyilatkozata is, az akkori építési és közlekedési miniszter azt mondta, hogy „nem tudjuk, ki és miért küldte ezt a lóvét, vissza nem adjuk”. Mindezt azután nyilatkozta Lázár, hogy Orbán Viktor rendeletbe írta: Ukrajna két hónapig biztosan nem kapja vissza az aranyát és pénzét, az így megszerzett vagyon a vizsgálatok lezárultáig a magyar hatóságok felügyelete alatt marad.
Ezzel egyidejűleg a NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva indított eljárást, az osztrák jegybank viszont értetlenül állt a vádak hallatán, mondván, a készpénz országok közötti szállítása bevett és legális banki gyakorlat. Az osztrák hatóságok sem találtak semmi kivetnivalót vagy szabálytalanságot a transzporttal vagy a pénzzel kapcsolatban. Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt.
Miután a Fidesz elbukta a választást, fordult a kocka...
A LEGÉRTÉKESEBB ERDEINKET IS BÁRMIKOR KIVÁGHATJÁK – EZÉRT KELL VÁLTOZTATNI A RÉGI SZABÁLYOKON
VÁLASZ ONLINE / ZÖLD VÁLASZ
Szerző: LITKAI GERGELY
2026.06.02.
Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.
Szerző: LITKAI GERGELY
2026.06.02.
Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.
BRUTÁLIS FAPUSZTÍTÁS DOMBÓVÁRON - NEM MARADHAT KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL!
YOUTUBE
Szerző: KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
2026.06.01.
A BRUTÁLIS dombóvári FAPUSZTÍTÁS ügyében MEGDÖBBENTŐ hatósági határozatot kaptam a napokban - közel 3 éves (!) nyomozás után azt írják, hogy szerintük nem történt bűncselekmény ‼ ... Ez elfogadhatatlan!
Szerző: KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
2026.06.01.
A BRUTÁLIS dombóvári FAPUSZTÍTÁS ügyében MEGDÖBBENTŐ hatósági határozatot kaptam a napokban - közel 3 éves (!) nyomozás után azt írják, hogy szerintük nem történt bűncselekmény ‼ ... Ez elfogadhatatlan!
ORBÁN NINCS JÓ BŐRBEN - TÖBB BÜNTETŐELJÁRÁS IS FENYEGETI
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.02.
Mi történik egy politikai közösséggel, amikor hosszú évek hatalomgyakorlása után hirtelen szembesül a vereséggel? Miért viselkednek a Fidesz parlamenti képviselői úgy, mintha semmi sem történt volna, miközben a politikai valóság gyökeresen megváltozott körülöttük?
A Mélyvíz vendége ezúttal Bruck Gábor pszichológus, akivel arról beszélgetünk, hogyan reagálnak a bukott rendszerek szereplői a hatalom elvesztésére, és miért olyan nehéz elfogadniuk, hogy már nem ők alakítják a politikai napirendet. A beszélgetés során szó esik a Fidesz jelenlegi állapotáról, Orbán Viktor helyzetéről, valamint arról is, hogy milyen pszichológiai folyamatok zajlanak egy olyan pártban, amely hosszú időn keresztül a politikai rendszer központjában állt.
Bruck Gábor szerint az egyik legnehezebb politikai feladat annak felismerése, hogy egy korábban domináns erő már nem ugyanabban a pozícióban van, mint korábban. A hatalom elvesztése nemcsak politikai, hanem lelki és identitásbeli válságot is okozhat. Ez magyarázhatja a parlamentben tapasztalható viselkedést és azt a kommunikációt is, amely sokszor inkább a múltat idézi, mint a jövő felé mutat.
A műsorban természetesen szóba kerül Magyar Péter is. A pszichológus elemzi, milyen személyiségjegyek és politikai adottságok állhatnak a Tisza Párt vezetőjének rendkívüli sikeressége mögött, és miért nem tudott vele mit kezdeni a Fidesz még akkor sem, amikor éveken keresztül a rendszer közelében dolgozott.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.02.
Mi történik egy politikai közösséggel, amikor hosszú évek hatalomgyakorlása után hirtelen szembesül a vereséggel? Miért viselkednek a Fidesz parlamenti képviselői úgy, mintha semmi sem történt volna, miközben a politikai valóság gyökeresen megváltozott körülöttük?
A Mélyvíz vendége ezúttal Bruck Gábor pszichológus, akivel arról beszélgetünk, hogyan reagálnak a bukott rendszerek szereplői a hatalom elvesztésére, és miért olyan nehéz elfogadniuk, hogy már nem ők alakítják a politikai napirendet. A beszélgetés során szó esik a Fidesz jelenlegi állapotáról, Orbán Viktor helyzetéről, valamint arról is, hogy milyen pszichológiai folyamatok zajlanak egy olyan pártban, amely hosszú időn keresztül a politikai rendszer központjában állt.
Bruck Gábor szerint az egyik legnehezebb politikai feladat annak felismerése, hogy egy korábban domináns erő már nem ugyanabban a pozícióban van, mint korábban. A hatalom elvesztése nemcsak politikai, hanem lelki és identitásbeli válságot is okozhat. Ez magyarázhatja a parlamentben tapasztalható viselkedést és azt a kommunikációt is, amely sokszor inkább a múltat idézi, mint a jövő felé mutat.
A műsorban természetesen szóba kerül Magyar Péter is. A pszichológus elemzi, milyen személyiségjegyek és politikai adottságok állhatnak a Tisza Párt vezetőjének rendkívüli sikeressége mögött, és miért nem tudott vele mit kezdeni a Fidesz még akkor sem, amikor éveken keresztül a rendszer közelében dolgozott.
MAGYAR MA MACRONNÁL, TEGNAP RAZZIA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL – NEWSCAST
NEWSCAST
Szerző: HVG
2026.06.03.
Magyar Péter tegnap Berlinbe ment, hogy Friedrich Merz német kancellárral találkozzon, majd ma Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel folytasson kétoldalú tárgyalásokat. Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy ki lesz az új országos tiszti főorvos és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászati Tagozata levélben válaszolt az egészségügyi miniszter “szívhangrendelet” kapcsán feltett kérdéseire. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, uniós forrásból lecserélik a HÉV-flottát. Az óbudai korrupciós üggyel kapcsolatban számos helyszínen razziáztak. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Szerző: HVG
2026.06.03.
Magyar Péter tegnap Berlinbe ment, hogy Friedrich Merz német kancellárral találkozzon, majd ma Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel folytasson kétoldalú tárgyalásokat. Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy ki lesz az új országos tiszti főorvos és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászati Tagozata levélben válaszolt az egészségügyi miniszter “szívhangrendelet” kapcsán feltett kérdéseire. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, uniós forrásból lecserélik a HÉV-flottát. Az óbudai korrupciós üggyel kapcsolatban számos helyszínen razziáztak. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
ALAPJAIBAN KÉNE ÁTÍRNI A SZABÁLYOKAT, HOGY VONZÓBB LEGYEN ALBÉRLETBEN LAKNI MAGYARORSZÁGON
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.06.03.
Köztulajdonú, szociális bérlakásépítést és a piaci alapú, de megfizethető bérlakásszektor fejlődésének ösztönzését is megígérte a Tisza Párt a választási kampányban. A bérlakásépítésről azóta több konkrétum is kiderült. A területért felelős Vitézy Dávid közlekedési és építésügyi miniszter egy keddi sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy
A programok konkrét részletei még kidolgozás alatt állnak, így nem lehet tudni, hogy a támogatott projektek milyen arányban eredményeznének köztulajdonú és magántulajdonú új bérlakásokat. Mivel köztulajdonú bérlakások jelenleg is elérhetőek Magyarországon, ebben a cikkben kifejezetten a piaci alapú intézményi bérlakásszektor hazai megerősítésének akadályait és lehetőségeit fogjuk bemutatni, ez a szegmens ugyanis szinte alig létezik jelenleg itthon...
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.06.03.
- a helyreállítási alapból rendelkezésre állnak majd uniós források bérlakásépítésre;
- a program 3-5 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést generálhat, amelyen belül 20 százalékos támogatás mellé 80 százalékot kellene hozzátennie a magántőkének;
- főként nagy ipari központok és egyetemi városok jönnek szóba, Budapestet, Debrecent és Győrt emelte ki a miniszter;
- nem kizárt, hogy teljes mértékben közberuházás útján jöjjenek létre bérlakások, de Vitézy több potenciált lát abban, hogy megfelelő konstrukcióban magáncégek fejlesszenek kiadási vagy eladási céllal, és közben vállalják azt is, hogy az épített lakások egy részét a köz rendelkezésére bocsátják.
A programok konkrét részletei még kidolgozás alatt állnak, így nem lehet tudni, hogy a támogatott projektek milyen arányban eredményeznének köztulajdonú és magántulajdonú új bérlakásokat. Mivel köztulajdonú bérlakások jelenleg is elérhetőek Magyarországon, ebben a cikkben kifejezetten a piaci alapú intézményi bérlakásszektor hazai megerősítésének akadályait és lehetőségeit fogjuk bemutatni, ez a szegmens ugyanis szinte alig létezik jelenleg itthon...
SULYOK NAGYOT HIBÁZOTT | ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓKLUB
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.02.
Újságírók beszélgetése aktuális témákról...
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.02.
Újságírók beszélgetése aktuális témákról...
SULYOK BALHÉ, EU-S PÉNZEK, KARIZMATIKUS VEZETŐK, DE HOGY VANNAK A ZEBRÁK? | 1/7 TÓTH JAKABBAL #1
SZÉLSŐKÖZÉP PODCAST
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP ÉS TÓTH JAKAB
2026.06.02.
Mostantól itt éred el a következő népszerű műsorainkat: Magyar Önismeret, A Tiltott Rengeteg, Minden Listája, Pi Slam klub, Arany-köpés, Keleti & Nagy FilozófiAI, Nyitás előtt. Ha nem szeretnél lemaradni kedvenc műsorod legújabb adásáról, és szívesen követnél további hasonló tartalmakat a jövőben, iratkozz fel a csatornára és oszd meg minél több emberrel!
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP ÉS TÓTH JAKAB
2026.06.02.
Mostantól itt éred el a következő népszerű műsorainkat: Magyar Önismeret, A Tiltott Rengeteg, Minden Listája, Pi Slam klub, Arany-köpés, Keleti & Nagy FilozófiAI, Nyitás előtt. Ha nem szeretnél lemaradni kedvenc műsorod legújabb adásáról, és szívesen követnél további hasonló tartalmakat a jövőben, iratkozz fel a csatornára és oszd meg minél több emberrel!
Ne feledd: ezeket a műsorokat mostantól kizárólag csak itt, a Szélsőközép Podcast csatornán találod meg!
KÖZPONTI ELLENSÉGGYÁRTÓ ZRT. | BECSEKK - JÚNIUS 2.
PARTIZÁN / BECSEKK PODCAST
Műsorvezető: CZABÁN SAMU
2026.06.02.
Búcsút inthetnek a képviselők a telefonjaiknak a Parlamentben, kiújult a vita a szívhangrendeletről, és az is kiderült, mennyi pénzből működött a Fidesz-közeli proxy kampánygépezet 2025-ben. A Napi Becsekk már a csatornán! Hosztolja Czabán Samu.
Műsorvezető: CZABÁN SAMU
2026.06.02.
Búcsút inthetnek a képviselők a telefonjaiknak a Parlamentben, kiújult a vita a szívhangrendeletről, és az is kiderült, mennyi pénzből működött a Fidesz-közeli proxy kampánygépezet 2025-ben. A Napi Becsekk már a csatornán! Hosztolja Czabán Samu.
2026. június 2., kedd
SZABAD SZÜLÉSZVÁLASZTÁST? – EZÉRT MENEKÜLNEK A FIZETŐS EGÉSZSÉGÜGYBE A KISMAMÁK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.06.02.
Az egyik miniszter szerint engedélyezni kellene a szabad szülészorvos-választást, a másik szerint nem olyan egyszerű ez a kérdés. Egyetlen számmal mutatjuk meg, miért nem: 280 millió forint ráfizetés. Ennyi hiány termelődött csak Mosonmagyaróvár szülészetén 2025-ben. Mi köze van ennek a szabad szülészválasztásról újra fellángoló vitához? Nagyon is sok, mert miközben az állam százmilliárdokat költött a születésszám növelésére, maga a szülés veszteséget és feszültséget okoz az egészségügyben, és a nők tömegesen menekülnek a magánellátásba. 2025-ben a top 10 fővárosi szülészet közül kettő is fizetős volt. Létezhet szabad orvosválasztás a hálapénz visszavezetése nélkül? Ki fizetne ezért: a családok vagy az állam? És a szabad szülészválasztás után jönne a szabad sebészválasztás is? A Válasz Online nagy szülészeti tablója a társadalmi egyeztetés elindulása előtt.
„Visszaállítjuk a szülészorvos-választást” – ezt ígérte Kapitány István egy hónappal ezelőtti Facebook-bejegyzésében. A gazdasági és energetikai miniszter – akkor még csak jelölt – rövidesen választ kapott Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölttől, aki nem lelkesedett annyira az ötletért. Szerinte azt kell elérni, hogy „minden nő pénztől, kapcsolattól és lakóhelytől függetlenül biztonságos, emberséges és kiszámítható szülészeti ellátást kapjon”.
Ma nem ez a helyzet...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.06.02.
„Visszaállítjuk a szülészorvos-választást” – ezt ígérte Kapitány István egy hónappal ezelőtti Facebook-bejegyzésében. A gazdasági és energetikai miniszter – akkor még csak jelölt – rövidesen választ kapott Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölttől, aki nem lelkesedett annyira az ötletért. Szerinte azt kell elérni, hogy „minden nő pénztől, kapcsolattól és lakóhelytől függetlenül biztonságos, emberséges és kiszámítható szülészeti ellátást kapjon”.
Ma nem ez a helyzet...
ROMSICS & ALINDA EDITH-ED
ALINDA EDITH-ED
Szerző: VEISZER ALINDA
2026.06.02.
Látva a jogállamért pont a 2026-os választások után aggódni kezdő köztársasági elnök beszédét a Parlament alakulóülésén, kifejezetten aktuálisra sikerült a beszélgetésem Romsics Ignáccal. Arról beszélgettünk, kellene-e erősebb jogkörökkel felruházni az elnöki hivatalt, ami Romsics szerint mára teljesen jelentéktelen, egy karizma nélküli emberrel a hivatalban. Milyen tapasztalataink vannak a huszadik századból? És hogyan lehet nemzeti egységet képviselni egy olyan országban, ahol a nagy történelmi fordulópontokon rendre újraírták a múltat.
Amúgy meg egy néha mosolygó Romsics Ignác lenne tökéletes a posztra, csak mondom:-)))
Szerző: VEISZER ALINDA
2026.06.02.
Látva a jogállamért pont a 2026-os választások után aggódni kezdő köztársasági elnök beszédét a Parlament alakulóülésén, kifejezetten aktuálisra sikerült a beszélgetésem Romsics Ignáccal. Arról beszélgettünk, kellene-e erősebb jogkörökkel felruházni az elnöki hivatalt, ami Romsics szerint mára teljesen jelentéktelen, egy karizma nélküli emberrel a hivatalban. Milyen tapasztalataink vannak a huszadik századból? És hogyan lehet nemzeti egységet képviselni egy olyan országban, ahol a nagy történelmi fordulópontokon rendre újraírták a múltat.
Amúgy meg egy néha mosolygó Romsics Ignác lenne tökéletes a posztra, csak mondom:-)))
ITT DŐLNEK EL A DOLGOK? BETEKINTÉS A BERLINI MAGYAR NAGYKÖVETSÉGRE
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.
Magyar Péter Berlinből jelentkezett, a magyar nagykövetség különleges épületéből. A videóban néhány érdekességet mutat be a diplomáciai helyszínről, amely Berlin egyik kiemelt pontján található.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.
Magyar Péter Berlinből jelentkezett, a magyar nagykövetség különleges épületéből. A videóban néhány érdekességet mutat be a diplomáciai helyszínről, amely Berlin egyik kiemelt pontján található.
A magyar nagykövetség épülete nemcsak diplomáciai szempontból fontos, hanem szimbolikus helyszín is: Magyarország jelenlétét képviseli Németország fővárosában, Európa egyik legfontosabb politikai és gazdasági központjában.
A berlini látogatás része annak a diplomáciai útnak, amely során Magyar Péter a német kancellárral is találkozik, majd Párizsba indul tovább a francia elnökhöz. A videó bepillantást ad abba, milyen kulisszák között zajlik egy ilyen európai diplomáciai látogatás.
Nézd meg a Magyar News Online videóját, és kövesd velünk Magyar Péter berlini és párizsi útjának legfontosabb pillanatait!
KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ NOBEL-DÍJAS ÍRÓ MAROSVÁSÁRHELYEN
ERDÉLY TV
Beszélgetőtárs: SZEGŐ JÁNOS
2026.06.02.
Krasznahorkai László Nobel-díjas író Marosvásárhelyen.
Beszélgetőtárs: SZEGŐ JÁNOS
2026.06.02.
Krasznahorkai László Nobel-díjas író Marosvásárhelyen.
BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA: MÉDIASZABADSÁG NÉLKÜL NINCS JOGÁLLAMI FORDULAT
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA
2026.05.29.
Az új magyar kormány egyik első feladata a médiaszabadság és a médiapluralizmus feltételeinek helyreállítása, valamint az intézményi garanciáinak megteremtése lesz. Ez nem pusztán szakmai és politikai kérdés, hanem a jogállamiság egyik alapfeltétele: nincs demokratikus nyilvánosság független és sokszínű média nélkül. Ezen túl a médiaszabadság helyreállítása és garantálása feltétele az uniós források lehívásának, valamint a jogtalanul kifizetett állami támogatások és politikailag torzított reklámköltések visszakövetelésének is.
A független média feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy informált véleményt alkothassunk közéleti, társadalmi, kulturális és gazdasági eseményekről. A médiának szerepe van a hatalom ellenőrzésében és a demokratikus nyilvánosság fenntartásában. Láthattuk a 2026-os választási kampány során, hogy a független média milyen jelentősen hozzájárult a Fidesz korrupciós és antidemokratikus működésének leleplezéséhez. Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter interjúi, a közpénzek felhasználásáról és a korrupciós ügyekről való tájékoztatás, valamint a magyar külpolitika orosz befolyásának feltárása nélkül ma talán nem a kétharmados Tisza-kormány beiktatásáról beszélnénk.
A sajtó nem szolgálhat a kormányzat kommunikációs eszközeként, és nem lehet sem a tulajdonosi, sem az állami nyomásnak kiszolgáltatva. Ahhoz, hogy a sajtó függetlenségét és a médiapiac sokszínűségét az ideálishoz közelítsük, garanciális szabályok sorát kell bevezetni. A médiaszabadság és médiapluralizmus visszaállítását célzó legsürgősebb feladatok között öt elengedhetetlenül szükséges területet azonosítottunk.
Új jogszabályi keretrendszer megalkotása
Új médiatörvényt kell alkotni, amely teljesen összhangban van az Európai Unió médiaszabályozásával, a média szabadságáról szóló európai rendelettel, a digitális szolgáltatókról szóló rendelettel, a mesterségesintelligencia-rendelettel, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvvel, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel, a közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelvvel, az átláthatóság és a politikai reklámtevékenységek célzott folytatásáról szóló rendelettel és az európai emberi jogi normákkal. Az átültetendő uniós szabályozás minimumkövetelményeket ír elő, de természetesen minden tagállamnak lehetősége van az uniós jognál szélesebb védelmet biztosítani.
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv átültetésekor Magyarországnak nem szabad megelégednie a minimumkövetelmények teljesítésével. Bár az uniós szabályozás elsősorban a határon átnyúló ügyekre vonatkozik, a tagállamok ennél szélesebb védelmet is biztosíthatnak. Magyarországon ezért az átültetésnek ki kell terjednie a tisztán belföldi perekre is, hiszen a sajtót és a civil szervezeteket támadó megfélemlítő eljárások túlnyomó része éppen ilyen hazai pereskedések során jelenik meg. Forrásvédelmi garanciákat kell beépíteni a jogrendszerbe. Teljeskörűen tiltani kell újságírók politikai célú megfigyelését. Biztosítani kell továbbá a médiavállalkozások átláthatóságát, ennek érdekében mindenki számára elérhető, naprakész tulajdonosi adatbázist kell létrehozni. Emellett a média-összefonódások értékelésére olyan összetett vizsgálati keretrendszert kell bevezetni, amely egyszerre veszi figyelembe a médiapluralizmus és a versenyjog gazdasági szempontjait.
A választási kampányok médiakörnyezetét újra kell szabályozni. A közszolgálati médiában való megjelenésre egyenlő hozzáférést kell biztosítani, a politikai reklámköltést nyilvánossá kell tenni, és online hirdetési adatbázist létrehozni. A politikai reklámokat teljesen átláthatóvá kell tenni, alkalmazva a politikai reklámok átláthatóságáról szóló európai rendelet szabályait, és ennek végrehajtására hatóságot kell kijelölni. Az állami hirdetéseket új alapokra kell helyezni: csak valóban közérdeket szolgáló kampányok megengedhetők, átláthatóan és piaci alapon, az unió szabályaival összhangban.
Független szakértő hatóság
A jelenlegi médiahatóság helyett új, független és elszámoltatható médiaszabályozó hatóságot kell létrehozni átlátható és ellenőrizhető szakmai kinevezési rendszerrel.
Újra kell gondolni a hatáskörök elosztását, valamint a különböző szabályozási területek és intézményi keretek közötti együttműködést. A konvergens hatósági modell, amely a hírközlés és a média területét egységes modellben kezeli, költséghatékonyabb és eredményesebb szakmai együttműködést biztosít, szoros együttműködésben a versenyjogi hatósággal.
A versenyjogban már jól működő mintára független panaszmechanizmust kell létrehozni a médiahatóságnál, amelyhez újságírók, szerkesztőségek és állampolgárok fordulhatnak politikai nyomás, kizárás, cenzúra vagy gazdasági diszkrimináció esetén.
Az elmúlt 16 évben született frekvencia- és engedélyezési döntéseket újra meg kell vizsgálni, és mindazokat semmisnek nyilvánítani, amelyekben politikailag motivált vagy diszkriminatív döntések születtek.
A médiapluralizmus helyreállítása
Új médiakoncentráció-értékelési tesztet kell létrehozni, amely a magyar piacra szabott, érvényesíti az uniós szabályokat, és egyaránt értékeli a médiapiac gazdasági és demokratikus dimenzióit. A szabályozás megkezdése előtt a médiapiac független auditját le kell folytatni, aminek ki kell terjednie az állami reklámokra, tulajdonosi hálózatokra, a közbeszerzésekre, a támogatásokra, a hitelekre és a frekvenciaengedélyekre is. Biztosítani kell, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden összefonódás esetében kötelezően vizsgálja azok piaci hatásait. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódásokat és az ilyen típusú állami beavatkozásokat szigorúan kivételes esetekre kell korlátozni, és kizárólag akkor alkalmazni, ha azok világosan meghatározott és szűken értelmezett közérdeket szolgálnak, megfelelő garanciák mellett.
A közszolgálati média
A közszolgálati média feladata a társadalom egészének szolgálata, ennek érdekében hiteles, sokoldalú, pártatlan tájékoztatást kell nyújtania, valamint a társadalom kulturális, politikai, nyelvi és társadalmi sokszínűségét bemutatnia. Kizárólag e feladat betöltése finanszírozható közpénzből.
Azok a munkavállalók, akik jogellenes utasításokat adtak vagy közreműködtek a közszolgálati hírszolgáltatás torzításában, felelősséggel tartoznak. Amennyiben megsértették a törvényben vagy a munkaszerződésükben rögzített kötelezettségeiket, ennek munkajogi következményei kell legyenek. A közmédia megújításához átlátható, tisztességes és ellenőrizhető eljárásokra van szükség.
A közszolgálati média vezetőit nyílt pályázatok útján, független és sokszínű társadalmi jelölő- és kinevező testületek révén kell megválasztani: közhatalmat gyakorló tisztségviselők nem vehetnek részt a választási eljárásban. A közszolgálati média finanszírozása akkor jogszerű, ha kiszámítható, átlátható, és konkrét feladatokhoz kötött.
A közmédia méretét, csatornái számát, feladatkörét csökkenteni kell. Teljesen indokolatlan egy évi 155 milliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati médiarendszert fenntartani.
Finanszírozás
A médiafinanszírozást új alapokra kell helyezni. Az állami hirdetések elosztásának piaci logikán, átlátható és ellenőrizhető szabályokon kell alapulnia: nyilvános pályázatokra, objektív mérőszámokra és auditra van szükség annak érdekében, hogy a politikai alapú diszkrimináció hatékonyan kizárható legyen. Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy sajtótámogatási alapot a független, helyi, közösségi és oknyomozó újságírás támogatására. Az alap forrásainak elosztásáról olyan, szakmai és társadalmi képviseletet biztosító döntőbizottságnak kell döntenie, amely mentes a politikai befolyástól. A hazai szabályozásba maradéktalanul át kell ültetni a médiafinanszírozásra vonatkozó uniós követelményeket, különösen az állami reklámköltések átlátható, objektív és diszkriminációmentes elosztásának garanciáit.
Az elmúlt 16 évben kifizetett jogellenes állami támogatások visszafizettetése az uniós jog egyik központi eszköze. Ez nemcsak a piaci torzulások korrekcióját szolgálja, hanem azt is biztosítja, hogy a jogellenesen nyújtott előnyök visszakerüljenek a magyar költségvetésbe.
A Magyar Távirati Iroda piactorzító magatartása és az állami hirdetések nem piaci alapon történő elosztása miatt már számos panasz érkezett az Európai Bizottsághoz. Ezekben az ügyekben mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak érdemi vizsgálatokat kell lefolytatnia. A jogállamiság helyreállítása érdekében a kormánynak a Bizottsággal együttműködve fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a jogellenes állami támogatások rendszerét.
Jogalkotás társadalmi részvétellel
A médiahatóság jelenlegi vezetésével kapcsolatban felmerült aggályok is rámutatnak arra, hogy a szabályozási és felügyeleti intézmények személyi összetétele kulcsfontosságú a függetlenség és az elfogulatlanság szempontjából.
Ebből következően indokolt olyan garanciák kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a médiaszabályozási folyamatokban ne vegyenek részt olyan szereplők, akik az elmúlt időszak médiapolitikai döntéseinek formálásában meghatározó szerepet játszottak, és akiknek részvétele a függetlenség és pártatlanság szempontjából kétségeket vethet fel.
Az új médiarendszer nem alakítható ki az érintettek bevonása nélkül. Ezért vissza kell állítani a társadalmi egyeztetés folyamatát. Az újságíró-szervezeteket, médiatulajdonosokat, civil szervezeteket és médiatudományi szakembereket be kell vonni a médiaszabályozási kérdések megvitatásába, és hatástanulmányt kell készíteni a szabályozási tervekről.
(A szerzők: Bayer Judit, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense; Cseres Kati, az Amszterdami Egyetem (UvA) docense, EU-jogi szekció vezetője; Simon Éva, a Civil Liberties Union for Europe technológiai és jogi programjának vezetője)
Szerzők: BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA
2026.05.29.
A független média feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy informált véleményt alkothassunk közéleti, társadalmi, kulturális és gazdasági eseményekről. A médiának szerepe van a hatalom ellenőrzésében és a demokratikus nyilvánosság fenntartásában. Láthattuk a 2026-os választási kampány során, hogy a független média milyen jelentősen hozzájárult a Fidesz korrupciós és antidemokratikus működésének leleplezéséhez. Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter interjúi, a közpénzek felhasználásáról és a korrupciós ügyekről való tájékoztatás, valamint a magyar külpolitika orosz befolyásának feltárása nélkül ma talán nem a kétharmados Tisza-kormány beiktatásáról beszélnénk.
A sajtó nem szolgálhat a kormányzat kommunikációs eszközeként, és nem lehet sem a tulajdonosi, sem az állami nyomásnak kiszolgáltatva. Ahhoz, hogy a sajtó függetlenségét és a médiapiac sokszínűségét az ideálishoz közelítsük, garanciális szabályok sorát kell bevezetni. A médiaszabadság és médiapluralizmus visszaállítását célzó legsürgősebb feladatok között öt elengedhetetlenül szükséges területet azonosítottunk.
Új jogszabályi keretrendszer megalkotása
Új médiatörvényt kell alkotni, amely teljesen összhangban van az Európai Unió médiaszabályozásával, a média szabadságáról szóló európai rendelettel, a digitális szolgáltatókról szóló rendelettel, a mesterségesintelligencia-rendelettel, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvvel, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel, a közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelvvel, az átláthatóság és a politikai reklámtevékenységek célzott folytatásáról szóló rendelettel és az európai emberi jogi normákkal. Az átültetendő uniós szabályozás minimumkövetelményeket ír elő, de természetesen minden tagállamnak lehetősége van az uniós jognál szélesebb védelmet biztosítani.
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv átültetésekor Magyarországnak nem szabad megelégednie a minimumkövetelmények teljesítésével. Bár az uniós szabályozás elsősorban a határon átnyúló ügyekre vonatkozik, a tagállamok ennél szélesebb védelmet is biztosíthatnak. Magyarországon ezért az átültetésnek ki kell terjednie a tisztán belföldi perekre is, hiszen a sajtót és a civil szervezeteket támadó megfélemlítő eljárások túlnyomó része éppen ilyen hazai pereskedések során jelenik meg. Forrásvédelmi garanciákat kell beépíteni a jogrendszerbe. Teljeskörűen tiltani kell újságírók politikai célú megfigyelését. Biztosítani kell továbbá a médiavállalkozások átláthatóságát, ennek érdekében mindenki számára elérhető, naprakész tulajdonosi adatbázist kell létrehozni. Emellett a média-összefonódások értékelésére olyan összetett vizsgálati keretrendszert kell bevezetni, amely egyszerre veszi figyelembe a médiapluralizmus és a versenyjog gazdasági szempontjait.
A választási kampányok médiakörnyezetét újra kell szabályozni. A közszolgálati médiában való megjelenésre egyenlő hozzáférést kell biztosítani, a politikai reklámköltést nyilvánossá kell tenni, és online hirdetési adatbázist létrehozni. A politikai reklámokat teljesen átláthatóvá kell tenni, alkalmazva a politikai reklámok átláthatóságáról szóló európai rendelet szabályait, és ennek végrehajtására hatóságot kell kijelölni. Az állami hirdetéseket új alapokra kell helyezni: csak valóban közérdeket szolgáló kampányok megengedhetők, átláthatóan és piaci alapon, az unió szabályaival összhangban.
Független szakértő hatóság
A jelenlegi médiahatóság helyett új, független és elszámoltatható médiaszabályozó hatóságot kell létrehozni átlátható és ellenőrizhető szakmai kinevezési rendszerrel.
Újra kell gondolni a hatáskörök elosztását, valamint a különböző szabályozási területek és intézményi keretek közötti együttműködést. A konvergens hatósági modell, amely a hírközlés és a média területét egységes modellben kezeli, költséghatékonyabb és eredményesebb szakmai együttműködést biztosít, szoros együttműködésben a versenyjogi hatósággal.
A versenyjogban már jól működő mintára független panaszmechanizmust kell létrehozni a médiahatóságnál, amelyhez újságírók, szerkesztőségek és állampolgárok fordulhatnak politikai nyomás, kizárás, cenzúra vagy gazdasági diszkrimináció esetén.
Az elmúlt 16 évben született frekvencia- és engedélyezési döntéseket újra meg kell vizsgálni, és mindazokat semmisnek nyilvánítani, amelyekben politikailag motivált vagy diszkriminatív döntések születtek.
A médiapluralizmus helyreállítása
Új médiakoncentráció-értékelési tesztet kell létrehozni, amely a magyar piacra szabott, érvényesíti az uniós szabályokat, és egyaránt értékeli a médiapiac gazdasági és demokratikus dimenzióit. A szabályozás megkezdése előtt a médiapiac független auditját le kell folytatni, aminek ki kell terjednie az állami reklámokra, tulajdonosi hálózatokra, a közbeszerzésekre, a támogatásokra, a hitelekre és a frekvenciaengedélyekre is. Biztosítani kell, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden összefonódás esetében kötelezően vizsgálja azok piaci hatásait. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódásokat és az ilyen típusú állami beavatkozásokat szigorúan kivételes esetekre kell korlátozni, és kizárólag akkor alkalmazni, ha azok világosan meghatározott és szűken értelmezett közérdeket szolgálnak, megfelelő garanciák mellett.
A közszolgálati média
A közszolgálati média feladata a társadalom egészének szolgálata, ennek érdekében hiteles, sokoldalú, pártatlan tájékoztatást kell nyújtania, valamint a társadalom kulturális, politikai, nyelvi és társadalmi sokszínűségét bemutatnia. Kizárólag e feladat betöltése finanszírozható közpénzből.
Azok a munkavállalók, akik jogellenes utasításokat adtak vagy közreműködtek a közszolgálati hírszolgáltatás torzításában, felelősséggel tartoznak. Amennyiben megsértették a törvényben vagy a munkaszerződésükben rögzített kötelezettségeiket, ennek munkajogi következményei kell legyenek. A közmédia megújításához átlátható, tisztességes és ellenőrizhető eljárásokra van szükség.
A közszolgálati média vezetőit nyílt pályázatok útján, független és sokszínű társadalmi jelölő- és kinevező testületek révén kell megválasztani: közhatalmat gyakorló tisztségviselők nem vehetnek részt a választási eljárásban. A közszolgálati média finanszírozása akkor jogszerű, ha kiszámítható, átlátható, és konkrét feladatokhoz kötött.
A közmédia méretét, csatornái számát, feladatkörét csökkenteni kell. Teljesen indokolatlan egy évi 155 milliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati médiarendszert fenntartani.
Finanszírozás
A médiafinanszírozást új alapokra kell helyezni. Az állami hirdetések elosztásának piaci logikán, átlátható és ellenőrizhető szabályokon kell alapulnia: nyilvános pályázatokra, objektív mérőszámokra és auditra van szükség annak érdekében, hogy a politikai alapú diszkrimináció hatékonyan kizárható legyen. Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy sajtótámogatási alapot a független, helyi, közösségi és oknyomozó újságírás támogatására. Az alap forrásainak elosztásáról olyan, szakmai és társadalmi képviseletet biztosító döntőbizottságnak kell döntenie, amely mentes a politikai befolyástól. A hazai szabályozásba maradéktalanul át kell ültetni a médiafinanszírozásra vonatkozó uniós követelményeket, különösen az állami reklámköltések átlátható, objektív és diszkriminációmentes elosztásának garanciáit.
Az elmúlt 16 évben kifizetett jogellenes állami támogatások visszafizettetése az uniós jog egyik központi eszköze. Ez nemcsak a piaci torzulások korrekcióját szolgálja, hanem azt is biztosítja, hogy a jogellenesen nyújtott előnyök visszakerüljenek a magyar költségvetésbe.
A Magyar Távirati Iroda piactorzító magatartása és az állami hirdetések nem piaci alapon történő elosztása miatt már számos panasz érkezett az Európai Bizottsághoz. Ezekben az ügyekben mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak érdemi vizsgálatokat kell lefolytatnia. A jogállamiság helyreállítása érdekében a kormánynak a Bizottsággal együttműködve fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a jogellenes állami támogatások rendszerét.
Jogalkotás társadalmi részvétellel
A médiahatóság jelenlegi vezetésével kapcsolatban felmerült aggályok is rámutatnak arra, hogy a szabályozási és felügyeleti intézmények személyi összetétele kulcsfontosságú a függetlenség és az elfogulatlanság szempontjából.
Ebből következően indokolt olyan garanciák kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a médiaszabályozási folyamatokban ne vegyenek részt olyan szereplők, akik az elmúlt időszak médiapolitikai döntéseinek formálásában meghatározó szerepet játszottak, és akiknek részvétele a függetlenség és pártatlanság szempontjából kétségeket vethet fel.
Az új médiarendszer nem alakítható ki az érintettek bevonása nélkül. Ezért vissza kell állítani a társadalmi egyeztetés folyamatát. Az újságíró-szervezeteket, médiatulajdonosokat, civil szervezeteket és médiatudományi szakembereket be kell vonni a médiaszabályozási kérdések megvitatásába, és hatástanulmányt kell készíteni a szabályozási tervekről.
(A szerzők: Bayer Judit, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense; Cseres Kati, az Amszterdami Egyetem (UvA) docense, EU-jogi szekció vezetője; Simon Éva, a Civil Liberties Union for Europe technológiai és jogi programjának vezetője)
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6945. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 15. RÉSZ: FÉKEK ÉS ELLENSULYOK
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.02.
Történhet-e a jogállam visszaállítása nem jogállami eszközökkel?
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.02.
Lejárt a határidő, Sulyok Tibor nem mondott le. Magyar Péter ma reggel felment a Sándor-palotába Görög Márta igazságügyi miniszterrel, és bejelentette, hogy alkotmánymódosítással távolítják el. Nem személyre szabott jogalkotás lesz, mondta, általános szabályt alkotnak, amely alapján a köztársasági elnök elmozdítható. Hogy ez a szabály most, ebben a pillanatban, gyakorlatilag egyetlen embert érint (Sulyok Tivadart), az persze mindenki számára nyilvánvaló.
Ez egy nehéz kérdés: visszaállítható-e a jogállam nem jogállami eszközökkel? A demokratikus paradoxon örök, többször írtam már róla, hogy a fasiszták ellen is demokratikusan kell küzdeni, mert ha nem, akkor a győzelem pillanatában elveszítjük azt, amiért küzdöttünk. De ha a fasiszták már elfoglalták az intézményeket, és a demokratikus eszközöket maguk ellen fordították, akkor a megtisztítás elkerülhetetlenül átlépi a kényelmes határokat.
A fidesz tizenhat éven át úgy módosította az Alaptörvényt, ahogy nem szégyellte (és nem voltak szégyenlősek), a saját embereivel töltötte fel az Alkotmánybíróságot, a Kúriát, a köztársasági elnöki széket és a legfőbb ügyészi posztot. Hogy milyen minőségben, azt is láttuk, két köztársasági elnökük is lemondani kényszerült.
Ezek az emberek formálisan törvényesen kerültek a helyükre, de egy olyan rendszerben, ahol a törvényeket egyetlen párt írta a saját igényeire. Sulyok Teodornak formailag igaza van, az Alaptörvény szerint ő törvényesen megválasztott köztársasági elnök. De az az Alaptörvény, amelyre hivatkozik, maga is egy párt terméke.
A kérdés tehát az, ha a jogállam intézményeit nem jogállami úton töltötték fel, akkor jogállami úton lehet-e őket megtisztítani? Ráadásul újra egypárti alkotmánnyal.
Az egyik válasz, hogy nem szabad hozzányúlni. A jogállam lényege, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, és nem változtatjuk meg őket utólag azért, mert nem tetszik az eredmény. Ha ma alkotmánymódosítással lehet eltávolítani egy köztársasági elnököt, hívják akár Sulyok Tóbiásnak, holnap bárki mást is el lehet. Ez precedenst teremt, és pontosan azt a logikát követi, amelyet a fidesztől tanultunk, ha van kétharmad, bármit megtehetünk.
A másik válasz szerint a formális jogszerűség nem ugyanaz, mint a legitimáció. A fidesz pontosan ezt a trükköt alkalmazta tizenhat évig, formálisan minden törvényes volt, csak éppen a demokrácia üres héjjá vált. Ha most a Tisza nem nyúl hozzá ezekhez a pozíciókhoz, akkor a ner intézményrendszere évekig tovább él, és évekig akadályozza a változást, amelyre az ország kétharmada szavazott.
Ez nem ugyanaz, mint amit a fidesz csinált. A fidesz a kétharmadot arra használta, hogy saját hatalmát betonozza be, visszavonhatatlanul, az utódok kezét megkötve. A Tisza (ha a szándékait komolyan vesszük) arra használná, hogy lebontsa ezeket a betonfalakat, majd önmagát is korlátozza. Ez már megtörtént a miniszterelnöki ciklusok maximálásával, megtörténhet az új alkotmány népszavazásos megerősítésével, az intézmények valódi függetlenségének helyreállításával. A különbség nem a módszerben van (mindkettő alkotmánymódosítás), hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz.
De éppen ezért kell nagyon vigyázni. A módszer hitelességét az dönti el, ami utána jön. Ha a Sulyok Tádé-eltávolítás után valóban független, pártok feletti köztársasági elnök jön (nem Magyar Péter sógora, nem a Tisza pártkatonája, és az első egy hónap kormányzását látva biztosan nem is), akkor a lépés utólag igazolódik. Ha viszont a régi bábokat újakra cserélik, akkor ez csak színeváltozás.
Sulyok Taksony a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez ironikus, a fidesz tizenhat évig semmibe vette a Velencei Bizottság minden ajánlását. Most az általuk kinevezett köztársasági elnök hivatkozik rá, mint végső menedékre. A jogállam szelektív alkalmazása nem jogállam, és ez mindkét irányban igaz.
Az egyetlen garancia, hogy nem jön vissza a ner, és nem is válunk ner2-vé, ha a Tisza nemcsak lebontja a régi rendszert, hanem olyan újat épít, amelyet a következő kétharmad sem tud ilyen könnyen kisajátítani. Ez az igazi teszt. Nem az, hogyan távolítják el Sulyok Tituszt, hanem az, amit utána építenek (építünk) a helyére.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)