MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE 2026.09.12.
Élő közvetítés Veszprémből, a Megyeház térről.
Magyar Péter közlése szerint újra elindul az országjárás, és 16:00 órától Veszprémben várják az érdeklődőket.
A bejelentés egy évvel a kötcsei esemény után idézi fel Forsthoffer Ágnes bemutatását, most pedig egy újabb politikai országjárás kezdőpontjaként jelöli meg a veszprémi rendezvényt.
Az esemény még előttünk áll, ezért itt élőben követjük, milyen témákat emelnek ki, milyen politikai üzenetek hangzanak el, és milyen következő állomásokat vagy terveket jelentenek be.
A terrorizmus igazi célja nem a szenvedés okozása, hanem az, hogy az áldozatot olyan válaszra provokálja, amellyel végül még többet árt saját magának. Timothy Snyder szerint az Egyesült Államok szeptember 11. után pontosan ezt tette.
A jó válasz 25 éve az lett volna, ha az Egyesült Államok megszabadul a fosszilis energiahordozóktól – érvel Timothy Snyder a Project Syndicate-en megjelent kommentárjában. Olajfüggőség nélkül Washington eleve nem bonyolódott volna bele ennyire a Közel-Kelet ügyeibe, a tiszta energiaforrásokra való átállással pedig mérsékelni lehetett volna a globális felmelegedést, elkerülhetők lettek volna további közel-keleti háborúk, és nem erősödött volna meg Vlagyimir Putyin szénhidrogénekre épülő oligarchiája.
George W. Bush a terrortámadások után azt mondta, hogy a szélsőségesek azért támadtak az Egyesült Államokra, mert „gyűlölik a szabadságunkat”. Az amerikai kormány azonban ezután maga kezdte korlátozni ezt a szabadságot. Létrehozta a Belbiztonsági Minisztériumot, és a biztonság kérdésévé tett egy sor olyan területet, köztük a határigazgatást, amely korábban nem tartozott egyetlen ilyen hatóság alá.
Snyder szerint már a „homeland”, vagyis „haza” fogalmának intézményesítése is veszélyes volt, mert a náci Heimat-kultuszt idézi.
Azóta a kifejezés szerinte lényegében fasiszta értelemben vált megszokottá. Donald Trump alatt a fő veszélyt egyre inkább belül keresik, azok között, akikről azt állítják, hogy nem tartoznak igazán a nemzethez.
A fegyveres erők pedig Snyder értelmezésében egyre inkább az uralkodó személyes milíciájának szerepét kapják, amelyet az elnökkel szembeni ellenállás letörésére lehet felhasználni...
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.09.12.
Dübörög a fideszes dilivonat, a volt kormánypárt körüli hírek inkább már valami trashreality műsort idéznek, elemzés helyett csak szórakozni lehet rajta - erről beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel.
Közben tempósan épül ki a Tisza állama, és Magyar Péter most sem hagy levegőt Orbán Viktornak. Kötcsén pedig kellene valamit villantania a Fidesz elnökének, de a kormányfő esélyt sem ad rá.
Hétfő reggeli miniszteri értekezletekről, Tiborcz István érintettségeiről, az Antenna Hungária megvásárlásáról, a 4iG óriáscéggé dagadásáról és NAV-nyomozások szándékos elhúzásáról is beszélt a Partizánnak Vályi-Nagy Vilmos, a második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkára. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke kacsának nevezte az Orbánra vonatkozó állításokat. A rá vonatkozó állításokra a 4iG cégcsoport részletesen reagált. Azt írták: a videó a „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”, Vályi-Nagy ellen pedig büntetőfeljelentést tesznek.
Vályi-Nagy Vilmos az interjú első részében arról számolt be, hogy szerinte Pintér Sándor egykori belügyminiszter 2014-től kezdve több mint két éven keresztül folyamatosan megfigyeltette, és hogy Pintér többször megpróbálta elérni Orbánnál a leváltását. A Partizánon látható videó második részében olyan hétfő reggeli miniszteri értekezletekről beszélt, amiken rendszeresen téma volt például az, hogy milyen településeken milyen közvilágítási tendert kell intézni, és ezeken a tendereken a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios rendszeresen nyert is.
Vályi-Nagy szerint ilyenkor minden jelenlévő tudta, hogy gyors válaszokra van szükség, mindent hamar elintéztek. Aztán állítása szerint a Microsoft-ügyekben is megjelent a háttérben Tiborcz neve, és gyakran hangzott el ezeken az értekezleteken, hogy ezek a bizonyos ügyek haladjanak.
Vályi-Nagy szerint egyre több olyan ügy került terítékre, ami szakmaiatlan és ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp volt a magyar állam hátán. Az arányok is elkezdtek megváltozni: a rossz projektek aránya idővel nőtt, a jóké pedig csökkent. Példának erre a gödi kormányzati adatközpontot hozta fel. Az elképzelés szerinte itt nem volt rossz, de a projekt megbicsaklott, és úgy költött el a magyar állam rá 15 milliárd forintot, hogy egy betonszarkofágon kívül semmi nem valósult meg. Azt mondta: ez nettó lopás volt, és a mai napig nincs felelőse, nem indult vizsgálat az ügyben.
Az Antenna Hungária megvásárlásáról is beszélt: felidézte, hogy amikor az állam vissza akarta vásárolni a külföldi tulajdonostól, a francia TDF Grouptól a céget, a tárgyalásokon a vételárat sikerült lealkudniuk 61-62 milliárdról 48 milliárd forintra, és erről sikerült is megállapodniuk.
Amikor Vályi-Nagy erről a Parlamentben tájékoztatta Orbán Viktort, ő személyesen azt mondta neki: duzzasszák fel a vételárat 53 milliárd forintra. Vissza kellett tehát „mászniuk” a tárgyalóasztalhoz, ahol visszafelé módosították a vételárat, ami a cégben lévő készpénz miatt még 2,8-2,9 milliárddal több is lett, így végső vételárként az állam közel 56 milliárd forintot fizetett ki. Vályi-Nagy azt mondta: „Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet”. A Partizán megkereste a Fidesz sajtófőnökét, Havasi Bertalant ezekkel az állításokkal kapcsolatban, aki kacsának minősítette a Vályi-Nagy által elmondottakat...
VÁLASZ ONLINE / RIPORT Szerző: BORBÁS BARNA 2026.09.11.
Tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el a paksi fenékküszöb, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani – tudtuk meg a helyszínen. Kérdésünkre Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy az építmény ma leginkább látszódó részét, a Paks felől benyúló „sarkantyút” vissza fogják bontani, és normál hozamok mellett a fenékküszöb ki sem látszik majd a vízből. A hajózhatósági vitáról azt mondja, egyeztetnek a bizottsággal, de a problémát nem a vízmérnökök, hanem a természet fogja megoldani, ha tartósan véget ér a kisvizes időszak. Mikor lesz természetvédelmi engedély? Figyelnek-e az ökológiai aggályokra? Exkluzív riportunkban kitérünk az összes fontos kérdésre...
G7.HU / EKONOMI Szerző: JOLSVAI ZOLTÁN 2026.09.12.
A szerző energetikai szakértő. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.
Az Európai Unió energiaszegénység-kutató szervezete* júliusi jelentése szakított azzal a hagyománnyal, hogy az energiaszegénységet kizárólag a téli fűtési nehézségekkel és a magas villanyszámlákkal azonosítsa. Az új, kiterjesztett fogalom immár a nyári hőséget, a hőstresszt, a hátrányos lakhatási körülményeket és a közlekedési/mobilitási sérülékenységet is a mérés részévé teszi. Ehhez a jelentés a hagyományos, pénzügyi-szociális Eurostat-mutatók mellé beemeli a friss klímaadatokat és az egészségügyi-halálozási statisztikákat. Így a klímaváltozás, a közegészségügy, a lakásállapot és a közlekedési helyzet közötti kölcsönhatást teszi láthatóvá, azonosítva, hogy a rosszul szigetelt otthonok és a szélsőséges nyári hőség együttes hatása fokozott hőstresszhez és többlethalálozáshoz vezethet.
A jelentés következtetése szerint egy ilyen, kibővített adatkészlet teszi lehetővé a döntéshozók számára a tényalapú, célzott beavatkozásokat – pontosan azt, amire a hazai „rezsicsökkentési” rendszer képtelen. Ennek logikája lényegében egyetlen küszöbértékre épül: évi 2523 kilowattóra fogyasztás alatt mindenki ugyanazt a kedvezményes, közel 36 forintos kilowattóránkénti árat fizeti az áramért, fölötte pedig a szabályozott, magasabb lakossági piaci ár lép életbe.
A rendszer nem tesz különbséget aközött, hogy valaki azért fogyaszt keveset, mert egyedül élő nyugdíjas egy 50 négyzetméteres panellakásban, aminek energetikai állapota ma is a 70-es évek szintjén van, vagy azért, mert egy tehetősebb háztartásban él és tudatosan optimalizál. De nem tesz különbséget aközött sem, hogy a küszöb fölötti fogyasztó azért lépi túl a határt, mert egy rosszul szigetelt, önkormányzati vagy magánlakásban, vidéki házban nincs is más fűtési módja.
A most véget érő cikksorozat (korábbi részek itt és itt) állítása, hogy a vakfolt nem véletlen. Korábbi elemzéseinkben már bemutattuk, hogy a lakossági szegmens megbízható, idősoros fogyasztóiprofil-adatainak hiánya strukturális, nem technikai probléma: bár a mérhetőség műszakilag elérhető, az elosztói és szállítói szabályozás jelenlegi formájában senkinek nincs pénzügyi érdeke a valós fogyasztási minták feltárására – sem az elosztóknak*, sem a szegmensben versenytárs nélkül maradó kereskedői ágnak, sem az erre a pazarló rendszerre ideológiai-politikai vaskalappal rátelepedő politikának.
Ez a vakfolt nem a véletlen műve, és még csak nem is pusztán hivatali lustaság. A hazai holdingmonopólium, az elosztók és a kiegyenlítő piac haszonélvezői egy évtizede kényelmes szimbiózisban élnek ezzel a méretlenséggel. Mert amíg nincs adat, addig elszámolás sincs.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT 2026.09.11.
Józsefváros még ugyan nem tart a korábbi nápolyi helyzetnél, de a drogprobléma, különösen a "kristály" terjedése, komoly veszélyt jelent – véli Pikó András. A kerületben egyre több vidéki, elszegényedett ember jelenik meg, akik számára a palackgyűjtésből származó napi bevétel sokszor jóval magasabb lehet, mint a vidéki közmunka jövedelme. Pikó ezt nem pusztán rendészeti, hanem súlyos szociális és társadalmi problémának tartja.
Mindent az euróbevezetésre fűz fel a kormány a következő négy évben. A leendő magyar euró jelentette hitelességgel lehet ugyanis úgy csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy ne legyen szükség klasszikus megszorításokra. Az euróbevezetés és a választási ígéretek teljesítése azonban együtt nem megy.
Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében, illetve Adósságkezelés az euró felé vezető úton témában tartottak előadást a Pénzügyminisztérium (PM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezetői az egri Közgazdász Vándorgyűlés második, záró napján. Adorján Richárd, a PM helyettes államtitkára már az előadások előtt leszögezte, hogy kevés konkrétumot tudnak elárulni a készülő 2027-es költségvetéssel kapcsolatban, amelynek tervezése ugyan már megkezdődött, de még első olvasatban sem tárgyalta a kormány. A tervek szerint a jövő évi költségvetés tervezete és a 2027–2030 közötti makrogazdasági előrejelzés október végén kerül a parlament elé.
Ennek ellenére meglepően sok minden kiderült a kormány terveiből. Barabás Gyula, a PM költségvetési és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a tárca a középtávú gazdasági pálya megalapozásához 39 olyan költségvetési kiigazítást vizsgált meg az elmúlt évek nemzetközi gyakorlatából, ahol az adott országok jelentős, három év alatt legalább a GDP 4,5 százalékára rúgó kiigazítást hajtottak végre. (Minő véletlen: a kormány idénre a GDP 7,5 százalékára rúgó államháztartási hiányt tervez, és az a cél, hogy az 3–4 év alatt 4,5 százalékponttal csökkenjen.)
Arra a megállapításra jutottak, hogy az esetek enyhe többségében – 39 programból 23 esetben – nem volt növekedési ára a költségvetési kiigazításnak, épp ellenkezőleg: a kiigazítással párhuzamosan gyorsulni tudott a gazdaság. Ugyanis nem mindegy, hogy a kormányok milyen gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaztak. Azokban az esetekben, amikor a bevételek növelésére és/vagy a beruházási, fejlesztési kiadások megnyirbálására helyezték a hangsúlyt, leállt a növekedés, vagy épp csökkent a GDP. Azonban ha a költségvetés kiadásait, elsősorban az államigazgatás saját működési kiadásait, illetve az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat mérsékelték, akkor sikerült elkerülni a növekedési csapdát.
Barabás Gyula szerint a nemzetközi tapasztalatok és a helyzet ismerete alapján minden adott ahhoz, hogy a Tisza-kormány sikeres hiánycsökkentést hajtson végre úgy, hogy az a gazdasági növekedés gyorsulásával járjon...
Mi volt Orbán Viktor négyszemközti utasítása, amitől lefagyott? Hogyan segített Mészáros Lőrinc Jászai Gellértnek elhárítani egy adóregisztrációs akadályt? És milyen új, súlyos információi vannak arról, hogy hogyan válhatott a 4iG a NER kirakatcégévé? Vályi-Nagy Vilmos 2014-ig volt az infokommunikációért felelős államtitkár, később a sajtó egyik legfontosabb informátora lett. Az interjú második részében azokról az ügyekről is beszél, amelyekről korábban nem lehetett hallani.
HÁROMHARMAD / 24.HU Műsorvezető: NAGY JÓZSEF 2026.09.11.
A New York-i terrortámadás máig érő hatásaival kezdett Jankovics Márton, Kerner Zsolt, valamint Nagy József. Aztán a holnapi Kötcse kapcsán Orbán ereje, képessége, ambíciója volt a téma, majd szó esett az elszámoltatás aktuális állásáról, rabosított volánosokról, vezetőszáras Fásynéről, sátáni Mándokiról.
KLIKKTV / GENTLEMEN Műsorvezető: NÉMEH PÉTER 2026.09.11.
A volt miniszterelnök a Facbook-oldalán péntek délután bejelentette: "VISSZATÉRTEM"
A Gentlemen legújabb adásában Kerékgyártó István, Verebes István és Odze György kendőzetlen őszinteséggel és fanyar humorral elemzik a hazai belpolitika legforróbb témáit. A beszélgetés során górcső alá veszik a parlamenti viták eldurvuló stílusát, a hatalom természetét és a háttérben zajló vagyonkimentési stratégiákat. A színházi és diplomáciai anekdotákkal fűszerezett eszmecsere izgalmas látleletet nyújt a jelenlegi politikai helyzetről és a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekről.
EZ VISZONT PRIVÁT / KLASSZIS MÉDIA Műsorvezető: WÉBER BALÁZS 2026.09.11.
A miniszterelnök a héten jelentette be az Országgyűlésben, hogy a következő hetekben felülvizsgálják és átalakítják a dohány-, a kaszinó-, a hulladék- és az autópályakoncessziókat, és ott kezdik a munkát, ahol „a pénz évek óta ellenőrizetlenük folyik a magánzsebekbe”. Ugyanakkor számos esetben igencsak nehéz lesz elvenni a kétes úton szerzett milliárdos üzleteket a NER kegyeltjeitől. Hol tart most ez a folyamat, és milyen lehetőségek vannak erre? Ezt is megvitatta – exkluzív infókkal is szolgálva – az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett és Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Vég Márton újságíró. A Klasszis Média szubjektív műsorában szó esett Ligeti Miklós alkotmánybíróvá jelöléséről, a fideszes cég- és médiabirodalom széteséséről, a Mandiner beszántása körüli dilemmákról, a legújabb NKA-botrányról és a szeptember 11-ei emlékeinkről is.
SZABADSAJTÓ KLUB Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS 2026.09.11.
Ezen a héten műsorunk témái:
• Van-e félnivalója Orbán egykori fejlesztési miniszterének, Seszták Miklós KDNP-s képviselőnek a Volánbusz-ügy miatt?
• Miért csak öt év után lettek gyanúsítottjai az állami közlekedési vállalatot 10 milliárd forinttal megkárosító bűncselekmény-sorozatnak?
• Börtönbe kerülhet-e az ország egyik leggazdagabb embere, a baloldali üzletemberként ismert Veres Tibor is az óbudai korrupciós ügyben?
• Fásy Ádám és a felesége a bűnös, vagy a volt fideszes kulturális miniszter, aki közpénzt adott nekik egy soha el nem készült dokumentumfilmre?
• Miért nem tudott uralkodni magán Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke az Országgyűlés hétfői ülésén, amikor vitába szállt Magyar Péterrel?
• Mit fog lépni a Kreml arra, hogy Orbán Anita külügyminiszter kitiltott 10 orosz diplomatát Magyarországról kémkedés miatt?
• Mióta nem szimpatizál a Fidesszel Leslie Mándoki, aki korábban az Orbán-kormány támogatásával rendezett koncerteket Budapesten?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
A nyáron több budapesti kerületből is drámai hírek érkeztek arról, hogy jelentősen romlott a lakók biztonságérzete a flakonozás, a droghasználat és az utcai hajléktalanság miatt. Budapest utcáin egyszerre ér össze a szociális és a közbiztonsági válság: a lakhatási gondok, a mentális betegségek, a gyermekvédelmi rendszer problémái és a közterületeken megjelenő konfliktusok egyre nehezebben választhatók el egymástól. A napokban Magyar Péter miniszterelnök meg is ígérte, hogy felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási rendszert, miközben a kormány a gyermekvédelmi rendszer és a pszichiátriai ellátás újragondolására is készül.
Győri Péter közgazdász-szociológus, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke több mint négy évtizede foglalkozik szegénységgel, lakhatással, hajléktalansággal és szociálpolitikával. Volt a Fővárosi Önkormányzat képviselője, Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának elnöke, és hosszú éveken át dolgozott a Budapesti Módszertani Szociális Központban is. Most a Qubit podcastjában arról kérdeztük, hogy mi történik épp Budapest utcáin és közterein, hogyan alakítja mindezt az önkormányzati és állami szociálpolitika, milyen politikai konfliktusok húzódnak a közterületi viták mögött, és mit kellene másképp csinálni ahhoz, hogy Budapest egyszerre legyen biztonságosabb és élhetőbb azok számára is, akik félnek az utcán megjelenő problémáktól, és azok számára is, akiknek az utca az otthonuk.
- Valóban sokat romlott Budapesten a közbiztonság, vagy inkább csak a közérzet változott meg valamiért?
- Mennyiben magyarázza ezt a hajléktalanság, a gyermekvédelmi rendszer krízise, a lakhatási válság, a droghasználat vagy éppen a MOHU visszaváltási rendszere?
- Miért csak azok maradtak az utcán, akik nagyon rossz mentális és pszichés állapotban vannak?
- Mi történik a mintegy ezer kiskorúval, akik épp szökésben vannak a gyermekvédelmi intézményekből?
- Tényleg az első pillanattól lehetett tudni, hogy a palackvisszaváltásnak ilyen hatásai is lesznek?
INNEN ÉS TÚL Műsorvezető: SERES SAMU, DULL SZABOLCS 2026.09.11.
Sokak szerint Ligeti Miklós lett volna a megfelelő választás az NVVH élére, végül azonban Unger Anna lett az elnök, Ligetit pedig most alkotmánybírónak jelöli a Tisza. A váltás sokakban felvetette a kérdést: elhallgattatás vagy előléptetés? A mai adásban többek között ezt a kérdést bontjuk ki, de beszélünk az oroszok kitiltásáról és a Fásy-ügyről is.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.09.11.
Orbán tudatosan akarta MEGALÁZNI az ellenfeleit című adásban Stefano Bottoni történész-elemző segítségével járjuk körül a hazai politikai közélet eldurvuló retorikai fordulatait és a parlamentben tapasztalható feszültségeket. A beszélgetés mélyrehatóan elemzi az orosz–magyar diplomáciai kapcsolatok legújabb fejleményeit, valamint az ezekből fakadó nemzetbiztonsági és külpolitikai kockázatokat. Nézze meg az adást, ha szeretné tisztábban látni a színfalak mögött zajló stratégiai lépéseket és a politikai kommunikáció valódi mozgatórugóit!
Pethő András első cikkei 2014-ben jelentek meg Lázár János utazásairól. András akkor még az Origónál dolgozott, és a sztori – amelyre azóta is újságírói rutinfeladatként, nem pedig egetrengető leleplezésként gondol – végül komoly lavinát indított el. Nem csak az akkor még államtitkár Lázár János neki címzett személyeskedő megjegyzéseihez, a cikkek után a későbbi miniszter által az államkasszába visszafizetett kétmillió forinthoz, de ahhoz is hozzájárult, hogy a hatalom az Origo.hu-ra egyre nagyobb nyomást helyezett. Amely végül az addigi szerkesztőség széteséséhez, és az addigi független lap kormánypropagandába húzásához vezetett.
A 12 évvel ezelőtt megjelentek után András új információkhoz jutott arról, kivel találkozott Lázár János a rejtélyes utazásain és mikről egyeztetett tárgyalópartnerével, a német Klaus Mangolddal. Mint kiderült, Lázárék tárgyalásain szóba került együttműködés a Rotschild bankkal, az SAP-val és olyan cégekkel, amelyek „kiemelkedő tudással rendelkeznek a kritikus médiával szembeni megfelelő reakciókról”.
Andrással új cikke mellett podcastunkban felidéztük a több mint tíz éve megjelent sztorikat és azok következményeit is.
2001. szeptember 11. nagyon sok szempontból korszakhatár a történelemben. A világ legerősebb szuperhatalmát nem várt és elképzelhetetlenül súlyos támadás érte a saját területén, ráadásul pont az amerikai szabadság jelképének számító New Yorkban omlottak össze az USA által uralt globális kapitalista rendszer szimbólumai, a World Trade Center ikertornyai. Ahogy a támadás, úgy a válaszlépés is elsöprő erejű volt, megváltozott: rezsimek omlottak össze és emelkedtek fel a Közel-Keleten, de nyugaton is átalakult az élet a bevándorláspolitikától a repülésen át a diplomáciáig rengeteg területen. A negyedszázada történt terrortámadásról és annak utóéletéről beszélgettünk a stúdióban Győri Gáborral, a Policy Solutions igazgatójával, Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE oktatójával és Szalai Mátéval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
KOSSUTH RÁDIÓ PODCAST/ TELEFONINTERJÚ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.09.11.
Mennyit bír el még Balatonfüred? A városban egymás után épülnek az új lakóparkok, a folyamatban lévő fejlesztések összesen már mintegy félezer új lakást jelenthetnek. A tiltakozók szerint veszélyben vannak a zöldterületek és a város balatoni karaktere, ráadásul kérdéses, hogy az ivóvíz-, csatorna- és közlekedési hálózat elbírja-e az újabb terhelést. A város polgármestere lakossági fórumot tartott, a tiltakozók pedig demonstrációt szerveznek. Telefonon kapcsoltuk Bóka Istvánt, Balatonfüred polgármesterét és Beraczkai Antalt, a tiltakozás főszervezőjét.
Mesterséges intelligenciát vinne a kormány az állami ügyintézésbe, átalakítaná a kutatóhálózatot, és vizsgálja a 4iG több százmilliárdos állami szerződéseit. Mennyi pénz ment ki a vizsgálatok kezdete óta, mit lehet leállítani vagy visszaszerezni, és hol tartanak a feljelentések? Vita van a HUN-REN vezetéséről, nyitott a Gondosóra jövője, és az elszállt hiány mellett az is kérdés, jut-e elég pénz tudományra és technológiára. A párizsi európai űrcsúcs után vendégünk volt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter.
Csaknem kilencezer betöltetlen rendőri állás, évente további hatszáz-nyolcszáz fős nettó létszámvesztés és romló lakossági biztonságérzet a főváros egyes pontjain – ilyen helyzetben ígér bérrendezést, új életpályát és erősebb rendőri jelenlétet a Belügyminisztérium. Közben a tárca átvilágítja a Pintér-korszak örökségét, de már az új kormány augusztus 20-i beszerzése körül is súlyos kérdések merültek fel. Napirenden van a TAO és a teljes sportfinanszírozás átalakítása is. Mi valósult meg az ígéretekből, mikor lesznek nyilvános eredmények, és ki viseli a felelősséget, ha szabálytalanság derül ki?
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2026.09.10.
Magyar Péternek a kormányváltás után nemcsak új végrehajtási törvényt kell alkotnia, hanem magát a végrehajtói rendszert is rendbe kell tennie. A Völner–Schadl-ügy, Schadl György bukása és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar körüli ügyek ugyanis azt mutatják, hogy nem elég csak az adósvédelmi szabályokon változtatni: azt is meg kell nézni, kik és milyen intézményi rendszerben hajtják végre ezeket a szabályokat.
Ebben a videóban megmutatom, kik maradtak a Végrehajtói Kar vezetésében Schadl után, milyen személyi és intézményi folytonosság látható a rendszerben, és mi történt azokkal a szereplőkkel, akiknek a neve a Völner–Schadl-ügy kapcsán előkerült. Végigveszem azt is, hogyan működött a végrehajtói kinevezések befolyásolása a vád szerint, és mennyire újult meg valójában az MBVK Schadl bukása után.
Balatoni ingatlanjai gyors eladásával csökkenthetné a Matolcsy-időkből örökölt veszteségeit a jegybank, ámde a Tisza kiállt a tópart megmentéséért a köz javára. A kettő egyszerre aligha lehetséges.
„Ez jólesett” – köszönte meg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke egy heves záporral tarkított szombati balatonaligai rendezvényen a neki átnyújtott ajándékot. Az Aligai Fürdőegyesület hálálta meg a közreműködését abban, hogy a kormány visszavonta az egykori MSZMP-üdülő helyére tervezett Club Aliga-projekt hat éve kapott kiemelt státuszát, ami ellen a helyi civilek mindvégig küzdöttek. Forsthoffer az utóbbi napokban többször posztolt a közösségi oldalán arról, hogy a Balaton mindenkié, amit a Tisza Párt meg akar őrizni a következő generációknak – e folyamat egyik első lépése a minap csődvédelembe menekült Bayer-csoport által futtatott aligai fejlesztés kiváltságainak eltörlése.
Súlyos dilemma elé néznek ezek után az MNB ingatlanvagyonának kezelői. Az MNB Ingatlan Kft.-n keresztül közvetlen jegybanki tulajdon a reprezentatív akarattyai üdülő- és konferencia-központ, míg a pár száz méterrel lejjebb lévő egykori Piroska nudistakemping a jegybanki Pallas Athéné Alapítványé. Pillanatnyilag mindkét ingatlan eladó, sőt a konferencia-központot immár másodszor hirdették meg, mindössze bruttó 9,5 milliárd forintért, miközben a befektetés több mint húszmilliárdot emésztett fel. „A MNB vagyonát illetően nyugodt vagyok, ott a parlamenti vizsgálóbizottság, és feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal. Ezeket az ingatlanokat már nem lehet eladni, közvagyont nem lehet elkótyavetyélni” – jelentette ki a HVG kérdésére Forsthoffer Ágnes.
Némi kommunikációs anomália érhető itt tetten, hiszen a két MNB-s balatoni ingatlan esetében éppen vagyonmentés folyik, amelyet Varga Mihály jegybankelnök emberei menedzselnek.
Kérdés, ki utasíthatná a kormánytól független MNB-t arra, hogy állítsa le az értékesítést. Erre sem az épphogy munkába lépett vizsgálóbizottságnak, sem a még fel sem állt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak nincs ráhatása. A Pallas Athénének minden fillér számít, miután gyakorlatilag elveszítette 2014-es, 266 milliárd forintos induló vagyonát. Az MNB pedig épp a múlt héten tett feljelentést a Matolcsy György elnöksége alatt az ingatlanos kft.-be begyűjtött javak – köztük az ominózus konferencia-központ – több tízmilliárdos értékcsökkenése miatt. Kézenfekvő, hogy a jegybanki funkciók ellátásához szükségtelen ingatlanokat adják el, s ne pazaroljanak el további temérdek közpénzt – csak a konferencia-központ esetében évi 2-3 milliárdot – a fenntartásukra...
RTL HÍREK ÉS RTL Szerző: RTL HÍREK ÉS RTL 2026.09.07.
Tihany Óvár részén hivatalosan kertes mezőgazdasági övezet van, mégis hatalmas házak és medencék látszanak a területen. Végigjártuk az utcákat, ahol a helyiek szerint az elmúlt évek építkezései a kilátást és a környék használatát is átalakították.
Az Óváron a helyi szabályok szerint legfeljebb 80 négyzetméteres gazdasági épület és a hozzá csatlakozó pince építhető. A medence tiltott. A tihanyi főépítész szerint azonban több olyan épület is van a területen, amely nagyobb a helyi szabályok által megengedettnél, és számos medence is épült. Van, amit tűzivíztározónak, máshol állítólag gyümölcsmosónak neveznek.
A riportban végigjárjuk az Óvár utcáit, megnézzük a drónról látható villákat és medencéket, és azt is, hogyan változott meg az egykor szőlőkkel és gyümölcsösökkel borított terület. A helyiek szerint egyes utcák végét ma már új házak vagy telkek zárják le.
A kormányhivatal közlése szerint idén öt ingatlannal kapcsolatban kaptak bejelentést és folytattak ellenőrzést. Két ügyben bontásra kötelezték a tulajdonosokat, egy harmadikban eljárás indult, egy ügyben pedig 680 ezer forintos örökségvédelmi bírságot szabtak ki régészeti terület bolygatása miatt.
Napi egymillió euró. Ennyivel ketyeg ma is a bírság, amit Magyarországra szabtak ki a menekültügyi szabályok megsértése miatt — és a számla az Orbán-kormány 2015–16-os „jogi határzárához" vezet vissza. Lattmann Tamás nemzetközi jogász elmagyarázza, miért nem lehet ezt egy politikai megállapodással letudni, miért nem tudja senki, mennyivel tartozunk, és mit ismert be Gulyás Gergely arról, hogyan próbálták kitrükközni az Uniót. Mélyvíz, Balogh Judittal.
Néhány héten belül távozott az állami sport- és rendezvényszervezés két meghatározó nagyágyúja. Augusztusban az NRÜ vezérigazgatóját, szeptemberben az NSÜ első emberét mentette fel az új kormányzat. Milliárdos rendezvények, több mint kétszáz sportingatlan és jelentős állami sportvagyon a tét.
Augusztusban felmentették az NRÜ, vagyis a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség vezérigazgatóját, dr. Falvai Mátyást. Az átmeneti vezetés feladata a már megkezdett átvilágítás befejezése lett, az új vezetőt pedig pályázaton választják ki. Alig egy hónappal később, szeptember elején ugyanez történt a Nemzeti Sportügynökségnél: Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette Bíró Pétert az elnök-vezérigazgatói posztról. Az NSÜ-nél szintén az átvilágítás lezárását jelölték meg az átmeneti vezetés elsődleges feladataként.
A hivatalos közlések konkrét okot egyik vezető távozásánál sem neveztek meg. A két ügy között hivatalosan nem állapítottak meg közvetlen kapcsolatot sem.
Az időzítés azonban figyelemre méltó: két, nagy állami feladatokat kezelő szervezet élén történt vezetőváltás rövid időn belül.
Nem kis rendszerek
Az NSÜ súlya az elmúlt években jelentősen nőtt. Bíró Péter 2025 februárjában arról beszélt, hogy a szervezet két év alatt 175-ről 230-ra növelte a kezelt sportingatlanok számát. A portfólióban ott van a Puskás Aréna, és bekerült a Hungaroring is. Bíró akkor arról is beszélt, hogy az NSÜ az egyszerű üzemeltetés helyett egyre inkább sportvagyon-gazdálkodási szemléletet kíván követni:
hatékonyabban, átláthatóbban és piaci szempontokat is figyelembe véve hasznosítani az állami sportinfrastruktúrát.
Vagyis az NSÜ-nél nem csupán egy stadion vagy néhány sportlétesítmény működtetéséről van szó, a szervezet jelentős állami sportvagyon kezelésében vesz részt. Az NRÜ feladata más, de a pénzügyi és rendezvényszervezési súlya szintén jelentős...
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST / ZIMON ANDRÁS 2026.09.08.
Miért tették tönkre a magyar kultúrát? Mi vezetett a kultúra kivéreztetéséhez és megosztottságához? Hogyan működött a támogatások elosztása az elmúlt években, és várható-e valódi fordulat vagy rendszerváltás a színházi és zenei szférában? A megbélyegzés és a lojalitás működtette a művészeti életet? Lehet-e még hidakat építeni, vagy tektonikus átrendeződés előtt állunk? Mi volt Vidnyánszky Attila és Ókovács Szilveszter kultúrpolitikai hatása? A Magyar Közöny legújabb adásában a magyar kultúra jelenlegi helyzetét, a támogatási rendszerek torzulásait és a művészvilágban zajló folyamatokat járjuk körül.
Vendégeink: Czutor Zoltán zenész és Hevér Gábor színművész.
00:00 – Bevezető és Intro, a magyar kultúra és a támogatási rendszer centralizációja
06:00 – A „nemzeti” fogalom kisajátítása és a művészvilág megosztottsága
12:00 – Vidnyánszky Attila, Demeter Szilárd és a független szféra kivéreztetése
18:00 – Sértettség, kánon és a szakmai ellentétek gyökerei
24:00 – MTVA, médiaviszonyok és a független intézményvezetés kérdése
30:00 – Elszámoltatás és civil kontroll: hol tartanak a vizsgálatok?
36:00 – Döntéshozói felelősség és a politikai elit elszámoltatása
42:00 – Pénzelosztás, NKA, TAO és az új támogatási modellek esélyei
48:00 – A művészlét egzisztenciális bizonytalansága, nyugdíjhelyzet és zárszó
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb állami forrásokkal feltőkésített elitképzőjének háttérintézménye, a Kommentár Alapítvány hat év alatt 28 milliárd forintnyi közpénzt költött ingatlanfejlesztésekre. Elmentünk megnézni, milyen alapokra épült a Kommentár Alapítvány birodalma. Videóriport.
Augusztus utolsó napjaiban váratlan fordulat történt a NER holdudvarának zászlóshajója, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) háttérintézményénél, a Kommentár Alapítványnál: a Miniszterelnökség feljelentést tett az alapítvány 2020 és 2026 között kapott állami támogatásai miatt. Az ügyben most a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálhatja, szabályosan használták-e fel azt a közel 28 milliárd forintnyi közpénzt, ami főleg ingatlanfejlesztésekre és egy balatoni képzési központ kialakítására érkezett az alapítványhoz.
A vizsgálat egyik központi eleme a budapesti Tranzit Ház: a Puskin utca 4. szám alatt található épületet 2020-ban a Fidesz-kormány ajándékba adta a Kommentárnak, majd további közel 11 milliárd forint támogatást biztosított a felújítására is. Bár egyes dokumentumok szerint a projekt lezárult, a kivitelezési határidőt később 2026 szeptemberéig tolták ki.
Míg a Szalai Zoltánhoz – az MCC egykori főigazgatója, a Mandiner korábbi főszerkesztője – kötődő szervezet 2020-ban még kevesebb mint 150 millió forint működési támogatást kapott, addig 2026-ra ez az összeg már közel 4,2 milliárd forintra nőtt. A támogatások jelentős részéről egyedi kormányzati döntések születtek, pályázati verseny nélkül. A Tranzit Ház felújításához kapcsolódó egyik eljárásban csak egyetlen ajánlat érkezett, egy másik tender esetében pedig a nyertes ajánlat szinte forintra pontosan megegyezett a rendelkezésre álló keretösszeggel.
A felújításra szánt támogatás utolsó, közel egymilliárd forintos részletét az idei országgyűlési választás után néhány nappal fizették ki.
A Kommentár Alapítvány másik jelentős projektje Balatonszepezden valósult meg, ahol egy egykori Makovecz-üdülőből alakítottak ki képzési és rendezvényközpontot. A beruházás hivatalosan mintegy 1,6 milliárd forintba került, ottjártunkkor azonban több félkész épületet is találtunk.
A Kommentár az elmúlt években nemcsak az államtól részesült jelentős támogatásban: az Orbán-kormány egyik legnagyobb állami forrásokkal feltőkésített elitképzője, az MCC is milliárdos nagyságrendű forrásokat passzolt át az alapítványnak ingatlanfejlesztésekre.
Nem ismerem Unger Annát, ezzel szemben nagyon is jól Ligeti Miklóst. No, azért ez így túlzás, kizárólag Unger Annával szemben mondhatom azt, hogy nagyon is jól. Úgy, hogy vegyük vissza egy fokozattal: jól ismerem Ligetit. Sokszor találkoztunk műsorban, volt közöttünk emberi, másként: civil kapcsolat, és mindenféle szempontból nagyra értékeltem teljesítményét. imponáló tudása mellé nagyon közvetlen magatartás társult; mindig felkészült volt, naprakész és nyelvileg is tökéletes. Bonyolult dolgokat is el tudott közérthetően magyarázni; tudom, hogy a nézők – KlikkTV – is nagyon szerették.
Éppen ezért, ugye érthetően, nagyon szurkoltam neki, hogy megnyerje a pályázatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Az elmúlt évtizede éppen azzal telt, hogy kiderítse, felderítse mi minden művelt a NER, hol és hogyan lopták el a közpénzt. MNB, tao és még sorolhatnám azon ügyeket, amelyek ott lapulnak a TI dossziéjában, csak arra várva, hogy végre legyen következménye a tökéletesen feldolgozott lopásoknak. Ligeti – és tegyük hozzá: a cég vezetője, Martin József Péter sem – félt a hatalomtól, tették a dolgukat, vagyis azt, amit annak tekintettek: a magyar társadalom megtisztítását. Nem vitatható el tőlük, hogy részük volt az Orbán-rendszer lebontásában. Mindezek ellenére nem nyerte meg Ligeti a pályázatot, második lett, ami cél szempontjából teljesen irreleváns. Illetve, mint látni fogjuk, nem teljesen.
Némi túlzással Ligeti nevét egy ország tanulta meg, és az érdeklődő emberek zöme azért szurkolt, hogy nyerjen. Veresége – ha ezt egy pályázat esetén vereségnek lehet nevezni - nagy csalódást okozott, volt, aki csalást kiáltott, volt, aki manipulációt, mások egyszerűen csak nem értették a döntést. Amiért aztán Unger Annát kiáltották ki bűnösnek, valószínűleg igazságtalanul. Hadházy Ákos egyenesen nekirontott a kormánynak, mondván Unger, normál körülmények között az első hatvanban sem lehetne a közel száz pályázó közül, de azt biztosan állíthatjuk, hogy maga Unger Anna nem érdemli meg ezt a stílust. De hát fogadjuk el, Hadházy a maga útját járja, örök ellenzéki, és ilyen emberre is szükség van. Feltehetően ő is Ligetinek szurkolt, és ez abba torkollott, hogy Ungert ellenszenvesnek és alkalmatlannak találta.
Ligeti mindenesetre bölcsen tudomásul vette a döntést, nem fogadta el Unger nem tudom milyen funkcióba invitáló szavait, de még Magyar Péter hívó szavának sem engedett. Ez utóbbiról ugyan nincs biztos tudásom, csak annyi az értesülésem, hogy a miniszterelnök, a vesztes pályázat után, beszélt vele, és ma már azt is tudni vélem, hogy miről. A friss hír ugyanis az, hogy Ligeti alkotmánybíró lesz, legalábbis nagy eséllyel meg fogják választani, mégpedig a Tisza jelöltjeként.
Hurrá.
Mondanám, ha nem vegyülne az érzéseim köz valami rossz szájíz. Félreértés ne essék: végsősoron örülök Ligeti sikerének, bár azt nem merném állítani, hogy ezzel a helyére került. Nem, mert fogalmam sincs, hogy egy alkotmánybíró mivel üti el a hétköznapjait, van persze egy képzetem róluk, de ez nem több annál, hogy időnként megjelennek talárban, és ítéletet hirdetnek. Márpedig Ligeti több ennél, vagy kevesebb, ezt nem tudom, csak azt, hogy nem lesz a helyén. Személyesen persze nyilván komoly karrier előtt áll, alkotmánybírónak lenni biztos nagy dolog, de az eddig élete, munkássága alapján ki merem jelenteni: nem erre született. De mert ez most a végeredmény, hát gratulálok neki. Annak fenntartásával, hogy azt feltételezem: ami történt, az egyfajta kármentés a miniszterelnök részéről.
Azt önökre bízom, hogy eldöntsék: úgy történtek-e a dolgok, ahogy azt a mi erkölcsi érzékünk is diktálja.
VÁLASZ ONLINE / GYORSHÍR Szerző: ÉLŐ ANITA 2026.09.11.
A Szegedi Tudományegyetem közleményben ismerte el a gyermeksebészeti ellátás 2024-es hét és fél héten át tartó leállását és kért bocsánatot az érintettektől. Pontosan azért, amiért néhány nappal korábban még helyreigazítást követelt lapunktól. Néhány nappal ezelőtt bizonyítékok sorával támasztottuk alá, hogy elmaradt vagy hibás döntéseikkel az egyetem vezetői fokozták a beteg és sérült gyerekek szenvedését.
„A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának gyermekklinikáján, egy sajátos módon kialakult működési hiba miatt a sürgősségi gyermeksebészeti ellátás 2024. április 15. és június 5. között szünetelt” – tartalmazza a közlemény, amelyre Szajbély Mihály professzor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány új elnöke a szerkesztőségnek írt levélben hívta fel a figyelmünket.
Lapunk tényfeltáró riportban rekonstruálta a két évvel ezelőtti történések hátterét. Légy a sebben – egy gyermeksebészet összeomlásának története című cikkünkben bemutattuk, hogy két évvel ezelőtt a teljes dél-alföldi régió gyermeksebészeti és -traumatológiai centrum nélkül maradt hét és fél hétre, miután a műtőfelújításra szánt uniós fejlesztési forrást más célra elköltötték. A sérült és beteg gyerekeket utaztatni kellett, legalább száz kilométeres távolságra.
Ezt a botrányos történetet annak idején eltitkolták, a szegedi gyermektraumatológusok sem léphettek a nyilvánosság elé, csak a színfalak mögött lobbizhattak. Az egyetem vezetése egy olyan műtőbe költöztette volna át őket, amely a legalapvetőbb higiéniai normáknak sem felelt meg. Erre nemet mondtak: „Lelkiismeretünk nem engedi, hogy itt műtéti tevékenységet végezzünk” – írták az osztály dolgozói. Noha a probléma 2025 decemberére a Belügyminisztérium közbelépése nyomán megoldódott, és az osztály ismét normális körülmények közé került, fontosnak tartottuk bemutatni ezt a történetet, mivel jól mutatja, milyen súlyú problémákat tussoltak el az egészségügyben az elmúlt években.
A most megjelent közlemény végre tartalmazza a tények elismerése mellett a bocsánatkérést is:
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a vészhelyzeti megoldás váratott magára, ezért minden jóérzésű honfitársunktól, és különösen az érintett szülőktől – még ha nagyon megkésve is – de szeretnénk elnézést kérni.”
A közleményt a történtek egyik fő felelőse, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora írta alá. A másik aláíró az állami tulajdonost – és a megváltozott szemléletet – képviselő új alapítványi elnök.
A közlemény nem tér ki azoknak az orvosoknak, szakdolgozónak a szerepére, akik névvel vagy név nélkül egzisztenciájukat kockáztatva felszólaltak a beteg és sérült gyerekek ellátásának biztonságáért. Ez a hír viszont igen:
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: BOKROS LAJOS 2026.09.11.
Gazdasági növekedés, pénzügyi egyensúly és társadalmi szolidaritás
Eltelt száz nap a Tisza-kormány életéből, és – legalábbis a gazdaság gyógyítása terén – nem történt semmi. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy először át kell tekinteni a költségvetést, amit a megelőző kormány a végletekig eltorzított, és aztán lehet komoly javaslatokat megfogalmazni az értelmes gazdaságpolitikára, költségvetési kiigazításra.
Halkan jegyzem meg, hogy 1995-ben erre mindössze tíz nap is elég volt. Ha van szakértelem és politikai bátorság, akkor a legbonyolultabb és leginkább összezavart költségvetés is gyorsan kiadja a legfontosabb információkat.
Persze igaz a közmondás, hogy hétszer mérj, egyszer vágj. De a hazai költségvetés siralmas helyzete már hosszú hónapokkal a kormányváltást megelőzően ismert volt, ismert lehetett volna, ha lett volna ész és akarat, ami annak alapos tanulmányozására biztat.
De nem ez a legnagyobb baj. Az igazi probléma az, hogy a Tisza-kormány nem rendelkezik semmiféle következetes, belső ellentmondásoktól mentes, összefüggő, egységes és logikus (konzisztens és koherens) gazdaságpolitikai programmal. A rendszerváltás gazdaságpolitikai alapjai hiányoznak.
Bizonyos, hogy a magyar államot nem fenyegeti pénzügyi csőd, de az is tudható, hogy egyrészt nem növekszik a magyar gazdaság, nincs felzárkózás, másrészt továbbra is a szétszakadás fenyegeti a magyar társadalmat. Válság tehát van, mind gazdasági, mind társadalmi, ezért bizony válságkezelésnek is lennie kellene. Minden nap késlekedés újabb hatalmas veszteség...
Orbán Viktor programot hirdet szombaton! – ezzel tartja lázban a korábbi kormánypárti híveket és politikusokat a hagyományos kötcsei piknik, melyet az idén jubileumi, 25. alkalommal rendez meg a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Előzetesen többet nem lehet tudni a Dobozy-kúriába szervezett eseményről, csak annyit, hogy a tavalyival ellentétben nem lesznek nyilvánosak a beszédek. A sajtót ugyan egy éve sem engedték a rendezvény közelébe, a kúriát és a hozzá vezető utcákat lezárta a rendőrség, ám online közvetítették a beszédeket, amire korábban nem volt példa.
Ahogyan arra sem, hogy a piknikkel egy időben monstre ellenzéki programot szervezzenek: bár kisebb tüntetői csoportok a korábbi években is megjelentek a Fidesz hagyományos, évadnyitó találkozóján, az nem fordult elő, hogy egy ellenzéki párt a rendezvény napjára szervezzen eseményt a somogyi faluba. Tavaly azonban a Tisza Párt is Kötcsére jelentett be rendezvényt, ahol több ezer szimpatizáns előtt mutatták be a párt két prominensét, az azóta házelnöknek választott Forsthoffer Ágnest, valamint az immár pénzügyminiszterként kormánytag Kármán Andrást. Illetve ekkor jelentette ki először – sokakat meglepve – Magyar Péter, hogy hárommillióan fognak a Tiszára szavazni az áprilisi országgyűlési választáson – a végeredményt nézve (3,39 millióan voksoltak a pártra) a jelenlegi kormányfő még pesszimistának is bizonyult.
Szinte biztos, hogy az áprilisi választások az idén is szóba kerülnek. Legalábbis fideszes forrásaink szerint meglehetős a nyomás a holdudvar részéről Orbán Viktor felé, hogy ne csak jövőképet vázoljon fel, hanem öt hónap után adjon valamiféle magyarázatot – s ne a nyilvánosságban eddig a párt prominensei és propagandistái által hangoztatott lózungokat ismételje meg – a tragikus eredményre, legalább egymás között nevezzék meg végre a felelősöket, akár a legmagasabb szintig is...
A falusi Magyarország legszebb és legszomorúbb arcát mutatja meg az egy évtizede cikksorozatként indult, 2022 óta élő közösségi mozgalommá alakult Hátsó füves futballmentő túra. Legszebb, mert a vidék szunnyadó sporthagyományait dokumentálja és éleszti fel, alulról szerveződve, a klasszikus amatőr erények szerint. Legszomorúbb, mert a falusi futballéletért vívott küzdelem szélmalomharcnak tűnik. Negyedszázad alatt a nagypályás felnőtt férfi focicsapatok 32 százaléka megszűnt Magyarországon. A Hátsó füves-kiállításturné veszprémi állomásán arra kerestük a választ a két kurátorral, Csillag Péter újságíróval és Törő Balázs néprajzkutatóval, hogy mi a futball szabadsága, miért érték egy telefonfülkéből átalakított jegypénztár és hogyan lehet visszacsalogatni a gyerekeket a pályára.
– A futball az új kukoricafosztás – dobja be a váratlan hasonlatot Törő Balázs néprajzkutató lazán a csocsóasztalnak támaszkodva a Harmadik Félidő Bisztróban. – Több nagy néprajzos elődünk haragudott a labdarúgásra, ezért nem is tartották vizsgálatra érdemesnek. Merthogy a foci elsöpörte a régi paraszti játékainkat… Bezzeg a kukoricafosztás, na, az az igazi falusi közösségi élmény! Ezért hát kutatni és dokumentálni kell. Csakhogy én ugyanezt mondom a futballra is: legalább akkora falusi közösségi élmény!
– Volt – szól közbe Csillag Péter újságíró. – Most már nemcsak a kukoricafosztás múlt idő a faluban, hanem lassan a futball is. Hogy mi van helyette? Talán kettlebell és a Tiktok.
Nem kocsmában vagyunk, a Harmadik Félidő Bisztró a Hátsó füves – Egy eltűnő világ képei című kiállításturné egyik kötelező kulisszája. Kultikus tér, ahol megelevenedik a vidéki kisközösségi futballélet sok kötelező kelléke a fröccsöntött megyei bajnoki serlegektől az érmekkel dekorált szikvizes palackokig. Az időszaki tárlat nyáron Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözött, hogy bemutassa az országos és különösképp a Balaton-felvidéki focivilág félmúltjának nyomait. Mindazt, ami az egykor lelkes stoplis „kukoricafosztás” után helyben megmaradt...
2001. szeptember 11. nagyon sok szempontból korszakhatár a történelemben. A világ legerősebb szuperhatalmát nem várt és elképzelhetetlenül súlyos támadás érte a saját területén, ráadásul pont az amerikai szabadság jelképének számító New Yorkban omlottak össze az USA által uralt globális kapitalista rendszer szimbólumai, a World Trade Center ikertornyai. Ahogy a támadás, úgy a válaszlépés is elsöprő erejű volt, megváltozott: rezsimek omlottak össze és emelkedtek fel a Közel-Keleten, de nyugaton is átalakult az élet a bevándorláspolitikától a repülésen át a diplomáciáig rengeteg területen. A negyedszázada történt terrortámadásról és annak utóéletéről beszélgetünk a stúdióban Győri Gáborral, a Policy Solutions igazgatójával, Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE oktatójával és Szalai Mátéval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
• Családi ebéden döntött Orbán a kirúgásáról... 
