2026. november 5., csütörtök

MÉSZÁROSÉK MILLIÓI ÉS LÉVAI ANIKÓ ERDÉLYI KAPCSOLATAI: EGY KOLOZSVÁRI EGYESÜLETNÉL RENGETEG SZÁL FUT ÖSSZE

TELEX
Szerző: FARKAS KRISZTA (TRANSTELEX)
2026.11.05.


Mészáros Lőrinc vasútépítő cége 65 millió forinttal támogatta a kolozsvári Carola Egyesületet, amelynek történetében kutakodva újra meg újra ugyanazokba a nevekbe botlottunk. Az alapítók között ott van Orbán Viktor egykori szövegírója, a szervezet indulásánál Lévai Anikó is szerepet vállalt, az egyesület egyik dokumentumfilmjén pedig az ügyvezető igazgató saját vállalkozása is dolgozott. De a szálak elérnek a V-Híd által támogatott másik alapítványhoz is, amelynek kuratóriumában a Carola Egyesület ügyvezetője is helyet kapott. Megkerestük a kolozsvári szervezetet, hogy megtudjuk, mire fordították a Mészáros-cégtől kapott milliókat, de a konkrét kiadásoknál sokkal többet sikerült feltérképeznünk a szervezet körüli kapcsolatokról.


Első ránézésre nem sok köze van egymáshoz egy erdélyi főúri hagyatékokat gondozó egyesületnek, egy családi témájú médiatartalmakat díjazó alapítványnak és egy vasútépítő vállalatnak, de a Direkt36 október közepén megjelent tényfeltárásából mégis kiderült, hogy a három szereplőt pénzügyi szálak kötik össze. Az oknyomozó portál megszerezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd belső dokumentumainak egy részét, amelyekből egyebek mellett az is látszik, hogy a nagy állami megrendeléseken megerősödött vállalat több, a Fidesz politikai és gazdasági környezetéhez kapcsolódó szervezetet támogatott. Egy 2023-as iratban például két civil szervezetnek készítettek elő egyenként 35 millió forintot: a kolozsvári Carola Egyesületnek és a Média a Családért Alapítványnak. A két szervezet között ráadásul személyi átfedés is van, mivel a Carola ügyvezető igazgatója, Molnár-Bánffy Kata a másik alapítvány kuratóriumában is benne van, annak médiadíját pedig hosszú ideje Lévai Anikó fővédnökségével osztják ki.

A határon túli magyar kultúra támogatásában önmagában semmi szokatlan nincs, elvégre Magyarországon ezt törvény is előírja. A jogszabály szerint a magyar állam támogatja azokat a szomszédos országokban működő szervezeteket, amelyek a magyar közösségek nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzésén dolgoznak, de a Carola Egyesület esetében egy olyan magánvállalattól érkezett 65 millió forint, amelynek bevételei nagyrészt állami vasútberuházásokból származnak, és amely más, a Fidesz környezetéhez kapcsolódó szervezeteknek is bőkezű támogatásokat juttatott. Ez már önmagában is indokolttá teszi, hogy közelebbről megnézzük, hogyan került a pénz a kolozsvári egyesülethez, és mi lett a sorsa.

Arra, hogy a Carola pontosan mire költötte a V-Hídtól kapott milliókat, a Direkt36 feltárása nem tért ki, ezért megkerestük mi is az egyesületet.

A szervezet megerősítette, hogy összesen 65 millió forint támogatást kapott, a pénz megszerzéséről azt írták, hogy kulturális munkájuk finanszírozásához több céget is megkerestek, és örültek, hogy a V-Híd is fogékonynak bizonyult a megkeresésükre. Kiemelték, hogy a támogatásokról minden esetben szerződést kötöttek, amelyekben vállalták, hogy a kapott összegeket az alapító okiratukban meghatározott célokra fordítják, vagyis az erdélyi magyar kisebbség kulturális értékeinek kutatására, felfedezésére, védelmére, restaurálására és népszerűsítésére. Állításuk szerint ennek eleget is tettek, de arról már nem meséltek, hogy mely programokra mennyit költöttek, és felhasználták-e már a teljes támogatást.

A válaszuk végén arra biztattak, hogy böngésszük végig a honlapjukon elérhető tevékenységi beszámolókat, mert azokból látszik, milyen sokféle kulturális programon dolgoztak az elmúlt tíz évben. Habár egy szavunk nem volt arra, hogy az egyesület mennyi programot csinál vagy nem csinál, megfogadtuk a tanácsot és körülnéztünk: tényleg színes a Carola rendezvényfelhozatala, például 2018-ban vándorkiállításon mutatta be az aradi vértanúk özvegyeinek történetét, egy évvel később pedig a Kolozsvári Református Kollégiumban főzőversenyt is szerveztek, ahol hat erdélyi szakiskola diákjai Szilvássy Carola régi receptjeit próbálták megfejteni. A beszámoló alapján a receptek tényleg megfejtésre szorultak, mivel a bárónő nem minden hozzávalóhoz írta oda a mennyiséget.

Több más programot is kiemelhetnénk, mert ezekről tényleg részletes beszámolók vannak, de a V-Híd nevét és a tőle érkezett 65 millió forint felhasználását a 2023-as, 2024-es és 2025-ös dokumentumokban hiába kerestük. A beszámolókat lapozgatva – vagy inkább görgetve – a konkrét kifizetések helyett egy másik történet bontakozott ki: milyen magyarországi kapcsolatok kísérik a működését és egyáltalán kik hozták létre?

Erdélyi főurak leszármazottai, régi magyarországi kapcsolatokkal...

DEMOKRATA ÖZÖNVÍZ, REPUBLIKÁNUS KÉK HALÁL: MI JÖN EZUTÁN? DEMKÓ ATTILA, BENDARZSEVSZKIJ ANTON

ÜTKÖZŐZÓNA PODCAST
Szerző: PÓCZA ISTVÁN
2026.11.04.



Az amerikai félidős választások döbbenetes eredményeit és a republikánus pártot ért súlyos vereséget (“kék halál”) elemezzük állandó vendégeimmel, Demkó Attilával és Bendarzsevszkij Antonnal. Megvizsgáljuk, hogyan hatott az iráni konfliktus, a gazdasági válság és a benzinárak emelkedése a választók hangulatára, valamint milyen geopolitikai kihívások várnak Donald Trumpra a következő két évben.

A műsorban a következő főbb témákat járjuk körül:

🔹 A REPUBLIKÁNUSOK FÖLDRENGÉSSZERŰ VERESÉGE: Mi okozta a republikánusok drasztikus gyengülését a félidős választásokon? Mennyire játszott ebben közre az iráni háború, a gazdasági bizonytalanság és a radikális baloldali jelöltek előretörése?

🔹 TRUMP MOZGÁSTERE ÉS A KÜLPOLITIKAI KILÁTÁSOK: Hogyan alakítja át Trump politikáját az a tény, hogy a Kongresszus mindkét házát elveszítette? Várható-e eszkaláció Irán felé, vagy a külpolitikába menekülve próbál meg eredményeket felmutatni?

🔹 UKRAJNA, BRÜSSZEL ÉS A JÖVŐ HETI CSÚCS: Mi várható a brüsszeli uniós csúcson és az abu-dzabi tárgyalásokon? Kirepült-e Európa a nagypolitikai sakktábláról, és hogyan próbálja meg átvészelni Ukrajna a következő telet?



Lásd még:

MÉG TRUMP SE MONDHATJA, HOGY ELCSALTÁK, AKKORÁT BUKTAK – FÜLKE

FÜLKE PODCAST / HVG
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.11.04.



Söpörtek a demokraták az amerikai félidős választásokon – de ebből az azért egyelőre nem következik, hogy automatikusan oda lehetne adni nekik a 2028-as elnökválasztást is. Ha két év alatt Trump totális győzelméből így összekapták magukat, ne zárjuk ki, hogy a republikánusok is feltámadhatnak addig, más kérdés, hogy nekik addig valahogy kormányozniuk is kellene. Kormányozniuk, méghozzá úgy, hogy közben a demokraták ha megbénítani nem is fogják az Egyesült Államokat, gúzsba fogják kötni az elnököt. Rászabadul-e a világra Trump, ha ráébred, hogy a külkereskedelemben és a külügyben maradt hatalma? Mi következik most Amerikában? A Fülke vendége Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője.

FISCHER ÁDÁM: AZ ADÓRENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁBAN MOST NEM ÉRDEMES KAPKODNI

KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.11.04.



Jelentős változások előtt áll a magyar adórendszer: módosulhat a személyi jövedelemadózás, bővülhetnek a kedvezmények, átalakul a kata, és megjelenik a vagyonadó is. De kik járhatnak jól az új szabályokkal, és kik lesznek a változások vesztesei? Milyen hatással lehetnek az intézkedések a vállalkozásokra, a befektetőkre és a magyar gazdaság egészére?

A Business Klub vendége Fischer Ádám adójogász volt, akivel Nagy Iván Zsolt az adóváltozások hátteréről, a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről és a következő évek lehetséges irányairól beszélgetett. Szóba került az egykulcsos adózás megőrzése, az alacsonyabb keresetűeknek szánt adójóváírás, az anyák szja-mentességének korlátozása, valamint az egymilliárd forint feletti vagyonokat érintő új adó is.

Fischer Ádám szerint a mostani időszakban különösen fontos, hogy a vállalkozások és a magánszemélyek ne hozzanak elhamarkodott döntéseket. Ahogy fogalmazott: „Nem érdemes kapkodni.” A szakértő szerint egy ekkora horderejű adóváltozásra időben fel kell készülni, de a részletek tisztázódásáig érdemes kivárni.

MEKKORA KOCKÁZATOKAT REJT A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉS? HORVÁTH GÁBOR, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2026.11.03.



Mennyire reális a kormány 2027-es gazdasági terve? 
Mekkora mozgástere lesz az új kormánynak? 
Milyen kockázatok veszélyeztethetik a költségvetési egyensúlyt? 
Mennyire reális a 4,9 százalékos hiánycél? 
Miből lesz a 2,4 százalékos gazdasági növekedés? 
A bevételi oldal kockázatai? 
A kiadási oldal veszélyforrásai? 
Államadósság és kamatkiadások? 
A középtávú költségvetési pálya és az euró bevezetése? 
A Költségvetési Tanács szerepe?

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.11.03-án. Podcast.

ÜGYNÖKAKTÁK, A HALLGATÁS ÁRA – 2. RÉSZ, HALLGATÁS, SZÉGYEN ÉS ÖRÖKÖLT LELKI TEHER

KÖZMÉDIA
Műsorvezető: SZILY NÓRA
2026.11.04.



Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író az Ügynökakták, a hallgatás ára sorozatban.

Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lett böngészhető. Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival.

A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.


Lásd még:

- Ügynökakták, a hallgatás ára – 1. rész, állambiztonsági nyilvántartások

ÜGYNÖKKALAUZ, AVAGY BEAVATÁS A HÁLÓZATI IRATOK REJTELMEIBE

NÉPSZABADSÁG ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2026.11.05.


Előfordult, hogy olyanokról is kiállították az együttműködést igazoló 6-os kartont, akiknek a beszervezése meghiúsult. Másfelől van egy jel, amely arra utal, hogy az illető készített írásos jelentést: akkor is, ha már maguk a jelentések nem fellelhetők.


Csigalépcsőn megyünk le a pincében lévő irattárba az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nyílt napján, az egyik programon, amit abból az alkalomból rendeztek, hogy harminchat év elteltével nyilvánosságra kerültek az ügynökakták. Legalábbis az a részük, amit nem pusztítottak el.

Az épület hajdan magánpalota volt – tudtuk meg a látogatók csoportját vezető Kőrös Annamáriától, az ÁBTL osztályvezetőjétől –, a harmincas években lett a Belügyminisztérium tulajdona. Aztán sokáig így is maradt, majd az Országgyűlés döntése nyomán az 1997-ben alapított Történeti Hivatal költözött ide. Ennek jogutódja 2003-tól az ÁBTL...

2026. NOVEMBER 5. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.05.



2026. november 5. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

ÜGYNÖKÖK, BESÚGÓK, TITKOS JELENTÉSEK: TÖBB ÉVTIZEDES ADÓSSÁGOT TÖRLESZT AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI AKTÁK NYILVÁNOSSÁGA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2026.11.03.


November 4-én mintegy 50–60 ezer egykori állambiztonsági hálózati személy neve és adatai válhatnak nyilvánossá. Az Átlátszó az elmúlt másfél évtizedben több cikkben foglalkozott a kommunista diktatúra besúgóival, az ügynökakták sorsával és egykori közszereplők állambiztonsági kapcsolataival. Szita Károly, Csurka István és Marinovich Endre története is megmutatja, miért maradt évtizedeken át lezáratlan az ügynökkérdés, és miért nem lehet pusztán egy névsor alapján megítélni a múltat.


Harminchat évvel a rendszerváltás után, 2026. november 4-én újabb fontos lépés történik a kommunista állambiztonsági múlt feltárásában. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) ezen a napon teszi nyilvánosan kereshetővé az egykori állambiztonsági hálózat több tízezer szereplőjének adatait.

A nyitottaktak.hu oldalon elsőként az úgynevezett 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagokon tárolt hálózati nyilvántartás adatai jelennek meg. Ezekből a beszervezett, illetve egyes esetekben beszervezni próbált személyek kilétére, fedőnevére és állambiztonsági kapcsolatára vonatkozó információk ismerhetők meg.

A részletes beszervezési dossziékat csak 2027. február 25-ig teszik közzé. Ezekből már az is kiderülhet, milyen körülmények között szerveztek be valakit, milyen feladatokat kapott, és hogyan értékelték munkáját a tartótisztjei.

Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz arra is figyelmeztetett, hogy az állambiztonsági iratokat forráskritikával kell kezelni. A diktatúra titkosszolgálatainak feljegyzései nem feltétlenül tükrözik pontosan a valóságot, ráadásul számos dokumentum megsemmisült vagy eltűnt.

Az Átlátszó 2011-es indulása óta több alkalommal foglalkozott az állampárti állambiztonság működésével, az egykori besúgókkal és az ügynökakták nyilvánosságának kérdésével. Ezekből az írásokból idézünk fel néhány fontos történetet...

NEM HATALMAT AKARTAM, HANEM HATNI | GYURKÓ SZILVIA ÁLLAMTITKÁR AZ ÉLETÜNKBEN

WMN MAGAZIN
Műsorvezető: MILANOVICH DOMI
2026.11.04.



Mi történik, amikor a rendszer civil kritikusa hatalmat kap, hogy megreformálja a gyermekvédelmet? Erről mesél Gyurkó Szilvia. Az Életünk, a WMN új társadalmi sorsbeszélgetés-sorozatának legelső epizódjában Milanovich Domi vendége Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára. Az adásban szó esik a Hintalovon Alapítványtól való búcsúról, a civil és állami szféra közötti kulturális sokkról, a hatalomgyakorlás lelki terhéről, a Gyermekvédelmi Diagnózis sokkoló tanulságairól és az isztambuli egyezmény körüli társadalmi párbeszédről, de olyan személyes témákról is, mint a gyerekkori magány és a felnőttkori munkafüggőség.

00:00 – Bevezető: mi történik, ha egy civil kap hatalmat? 
03:20 – Újra a WMN stúdiójában: emlékek és kapcsolódások 
04:18 – Találkozás D. Tóth Krisztával és a WMN indulása 
07:00 – Miért fontos a gyermekjogokról közérthetően írni? 
08:52 – Államtitkári szerep és a nyilvánossághoz való új viszony 
11:35 – Gyerekkori emlékek: a magányos olvasástól az erőforrásokig 
13:09 – Akták a Kriminológiai Intézetben: megérteni a tragédiák mögötti sorsokat 
17:50 – A gyerekvédelmi rendszer kihívásai és a traumák felismerése 
20:13 – 10 év után búcsú a Hintalovon Alapítványtól 
22:33 – Hatalom vs. hatni: hogyan nem torzul a személyiség a vezetői szerepben? 
25:00 – A felkérés története: miért mondott igent az államtitkárságra? 
27:42 – Kulturális sokk az államigazgatásban: Monty Python és Guy Ritchie találkozása 
32:16 – Munkafüggőség, kiégés és a belső hálók megtartó ereje 
35:19 – A Gyermekvédelmi Diagnózis: mit mutat a 220 oldalas jelentés? 
40:00 – Amikor a minisztériumi levelet spamnek hitték a terepen 
41:46 – Mérőszámok és mutatók: Hogyan mérhető a változás a gyerekvédelemben? 
44:00 – Költségvetési források, bérharcok és a szektor szerkezeti problémái 
49:52 – Az isztambuli egyezmény ratifikációja és a megelőzés állami felelőssége 
57:37 – Elfogadás, párbeszéd és a társadalmi félelmek feloldása 
1:04:38 – Az érzelmi intelligencia fontossága a társadalmi gyógyulásban 
1:06:20 – Összegzés 50 felé közeledve: karaktert mutatni a nehéz helyzetekben

L. RITÓK NÓRA: ÚGYIS MEGMENTELEK...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.31.


Sokszor, amikor valaki ír nekem, hogy elmesélje, mennyire szeretett volna segíteni valakin, és számára érthetetlen módon kudarcba fulladt az egész, amire egyébként sok időt, energiát és pénzt is áldozott, eszembe jut Karinthy Frigyes: Szeretem az állatot című novellája.

Ebben egy kisnyulat szeretne megsimogatni, az azonban nem érti, menekül, az elbeszélő üldözni kezdi, egyre dühösebben, és mire végre megfogja, már legszívesebben a falhoz vágná, hogy nem érti: csak szeretni akarja.

Persze a párhuzam csak annyiban állja meg a helyét, hogy bizony a jó szándék (ami sokszor saját önnön vágy kielégítése), ha nem találkozik a fogadó féllel, akkor elcsúsznak a fókuszok, és kudarcra van ítélve a történet. Ami egyébként szépen, mesébe illően is alakulhatott volna.

Sokszor írtam már erről, mert én magam is átmentem ezen a fázison, és sok kudarc után tanultam meg, hogy a másik fél ugyanolyan fontos a dologban, mint az én segítő szándékom. Aki ezen nem megy át, vagy az első kudarc után elengedi, hogy “á, ezeken tényleg nem lehet segíteni”, ők azok, akik mindig egyszerűnek gondolják a generációs szegénység megtörését. “Hát miért nem mondjátok meg nekik?”-mondják gyakran, mintha csak ennyi lenne.

Hogy megmondjuk a tutit, ahogy mi, a többségi, szerencsésebb társadalmi réteg él, aki sikeresen megküzd mindennel, mert tanult, dolgozik, nem veri magát adósságba, betartja a törvényeket, tudatosan szavaz, és akinek a nagymamája is szegény volt, de tiszta, stb, stb.

Akik ilyen viszonyulásokkal élnek, ők nem is igénylik azt, hogy a generációs szegénység problémáját, az abban élőket megértsék, számukra ők maguk az etalon, és ítélkeznek mindenkiről, akik nem úgy gondolkodik, mint ők. Rólam is persze, hiszen én, aki másképp értelmez, szerintük ugyanolyan szűk látókörű, ostoba vagyok.

Pedig a fogadó fél megértése alap a segítő munkában. Ha nem érti az ember a viszonyulásai gyökerét, nem talál beavatkozási pontot. Az “alany” pedig nem rendelkezik olyan tudással, önismerettel, amiben megértené, milyen hatások, traumák mentén formálódott olyanná, amilyen. Ő nem érti a saját reakcióit, de érzi a segítő szándékot, ha felé fordul valaki.

Azon sokat gondolkodom, hogy a sok rossz próbálkozás alakította ki azt a viszonyulást, ami nagyon erős mintázat a generációs szegénységben? Vajon az adományozásnál, a szükséglet-kielégítésnél megálló segítségnyújtás hozta, hogy a kérés módozatai annyival erősebbek lettek, mint a tenni akarásé?

Biztosan szerepe van benne, hiszen annyira logikus. Ha valamiben hiánya van valakinek, és a másik azt megadja, akkor nem az fejlődik, hogy változtassak úgy az életemen, hogy ne kelljen kérnem, hanem az, hogy adjanak újra. Mert ez könnyebb, egyszerűbb, és eléri a célját: a szükséglet, legyen az élelem, tüzelő, ruha, stb. ki lesz elégítve, erőfeszítés nélkül.

Sajnos a legtöbb szervezet, egyház ezt gyakorolja. Ad, és azt is látni, hogy itt gyakran az adó személye, az ő megélése a fontosabb. Igen, az a megerősítés, hogy én jó vagyok, humánus, már-már ott a grólia is a fejem fölött.

Persze az adomány nélkülözhetetlen eszköz a támogatásban, eszköz arra, hogy rávezessünk valakit az önrendelkezés útjára. Amikor ő maga lesz képes a sorsán változtatni, eleinte segítséggel, később önállóan is. Ez a pillanat pedig gyakran csak a következő generációban lesz érzékelhető, beépülő dolog.

Az adomány csak egy kapu. Amin, ha belépünk, felelősen mennünk kell tovább, a fejlesztő segítségnyújtás útján. Ha erre nincs idő, energia, akkor keresni kell olyan intézményt, civil szervezetet, amelyik ezt végzi. Olyan ez, mint a Kis Hercegben a mondat (hogy még egy irodalmi párhuzamot hozzak): „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

A felelősségnél van még egy dolog, amit nem szabad elfelejteni: az adomány egy lánc, amivel magához köt az adományozó. Ez elkerülhetetlen, de érteni kell, hogy ezen folyamatosan lazítani kell. Hogy ne a függőség alakuljon ki tőlünk, hanem a tenniakarás, a saját erő, motiváció felépítése.

Szóval, ehhez nagyon kell az alázat. Megérteni, hogy nem rólunk szól. A mi tudásunkat arra kell használnunk, hogy megértsük az élethelyzeteket, elemezni tudjuk a hatásokat, és támogassuk az elindulásokat. De tudjuk: ez az ő útjuk, nem a mienk. A kettőből együtt lehet csak változás.

És az egészben még ott az időfaktor is. Mert ez nem megy azonnal. Nem úgy van, hogy a hatás azonnal látszik. Nagyon sok a visszarendeződés, az újrakezdés, mire valamiről azt mondhatjuk, na, elindult a változás. Sokan azt hiszik, ha a kommunikációban ez észlelhető, már rendben is van a dolog.

De a terepi munka azt is megértette velem, hogy ez is egy szerep. Pontosan tudják, mit kell mondani ahhoz, hogy a támogató szál megmaradjon. Ezek a mondatok azok, amiket mi hallani szeretnénk. De nem azok, amelyek belülről jönnek. Sokkal inkább a szerephez, a támogató-támogatott viszonyuláshoz kötődnek, mintsem az őszinte, tudatos érzésekhez. Ezek a mondatok biztosítják számukra a támogatás folyamatosságát. És sokan meg is elégszenek ezzel. Hallani azt, hogy úgy lesz, ahogy ők akarják. De a valóságban nem ez történik.

Szóval, nem egyszerű ez az egész. Egy nagy játszma, emberek között, akik sokszor tudásban, attitűdben teljesen mások, ugyanakkor a társadalmi együttélés feltételezi, hogy ne nőjön köztük a szakadék. Mert ha nő, az magában hordoz olyan problémákat, ami mindannyiunk életét, jövőjét meghatározza.

Ehhez persze a rendszernek is változnia kellene. Sokszor azt látom, ez a megértés ott is hiányzik. És az ítélkezés, a hatalmi függőség fenntartása beivódik az intézményekben dolgozók viszonyulásába is. Az intézményrendszer ügykezelő szemléletét ez tökéletesen támogatja. Az okok azonban, amelyek termelik az ügyeket, mélyen, ott maradnak, kezelés nélkül.

Mindenbe beivódott (az utóbbi 16 évben pedig erősödött) a hatósági szemlélet, a kényszerítő attitűd. Ami persze néha kell, mert van, hogy nincs más megoldás. De amíg csak e mentén gondolkodunk, addig marad az a paternalista viszonyulás, ami igazából nem hoz változást.

MAGYAR PÉTER RAJZOLNI SEM TUDNA SZUPEREBB ELLENZÉKET - KÉRI ÉS TÓTA W. A CÍMLAPSZTORIBAN

HVG / CÍMLAPSZTORI
Szerző: HVG
2026.11.04.



Mi okozza a Tisza Szigetek csalódottságát, és miért sumákul velük szemben a központ? Miért lenne tragikus, ha most állna neki a kormány az alkotmányozásnak? Tényleg már csak a média tartja fent a Fideszt, pedig valójában már alig létezik? Kell-e különbséget tennünk a kommentelő és a kormányzó Magyar Péter között, és előfordulhat-e, hogy nem a miniszterelnöknek kell megváltoznia, hanem nekünk?

A HVG Címlapszori című rendezvényén Gergely Márton és László Panna kérdezte Kéri Lászlót és Tóta W. Árpádot, akik többek között arról is beszéltek, van-e hiányérzetük a Tisza kormányzásának első pár hónapja után.


A TRUMP-ÉVTIZED VÉGE – A WATERGATE ÓTA NEM BUKOTT EKKORÁT AZ ELNÖK PÁRTJA

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.11.04.


Bár Donald Trump két évig még elnök marad, az amerikai választók tegnap egyértelmű ítéletet mondtak a nevével fémjelzett politika fölött. Az 1974-es félidős választás óta nem kapott ki ekkora különbséggel az elnök pártja az országos szavazatszámban, és olyan vörös államokban nyertek demokraták, mint Texas, Dél-Karolina és Kansas. Pedig Trump két éve korszakváltást, mély jobboldali fordulatot ígérő győzelmet aratott – hogy aztán a felhatalmazást rekordidő alatt lenullázza olyan irracionális lépésekkel, mint a vám- és az iráni háború. Ez olyan dühöt szült, hogy még a demokraták relatív népszerűtlensége és belharcai sem tudták megakadályozni földcsuszamlásszerű győzelmüket. A kampányra már látványosan leépült és toxikus Trump azt kérte a szavazóktól, hogy képzeljék el, az ő neve is ott van a szavazólapon. Elképzelték
...

TRUMP ELVESZTETTE A KONGRESSZUST – MI KÖVETKEZIK MOST AMERIKÁBAN? | NÉMETH ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.11.04.



A Reggeli személy 2026 november 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa volt.

Komoly vereséget szenvedtek a republikánusok az amerikai félidős választáson: a demokraták a szenátusban és a képviselőházban is többséget szereztek. Mit jelent mindez Donald Trump számára, és megindulhat-e a trumpizmus eróziója a Republikánus Párton belül?

Németh András külpolitikai újságíróval, a HVG munkatársával az amerikai választás eredményeit és annak nemzetközi következményeit elemezzük. Szóba kerül Trump politikai jövője, a Republikánus Párt belső helyzete, valamint az is, hogy a demokraták képesek lehetnek-e két éven belül olyan elnökjelöltet felépíteni, aki hosszabb távon is új irányt adhat az amerikai politikának.

A beszélgetésben Orbán Viktor neve is előkerül: Németh András szerint a magyar politikus korábbi nemzetközi súlya és Trump hozzáállása is megváltozhatott a választási vereségek után.

Emellett szó esik az orosz–ukrán háborúról, Putyin rendszerének gazdasági korlátairól, Ukrajna jövőjéről, valamint arról is, miért nem hisz Németh András egy olyan békében, amelyből Oroszország komoly következmények nélkül kerülhet ki.

2026. november 4., szerda

FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK: EDDIG TARTOTT A TRUMPIZMUS? MAGYARICS TAMÁS, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2026.11.04.



A demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában a keddi félidős választásokon.

Miben korlátozza és miben nem az elnöki hatalmat? 
Igaza, van, amikor azt mondja, dehát az én nevem nemis volt a szavazólapon? 
Mi a két ház feladata? 
Mi az értelme a félidős választás rendszerének? 
Történik e valami ilyenkor az elnöki kinevezetekkel?
Impeachment? 
Ujraépítették magukat a demokraták, vagy csak örültek, hogy Trump népszerűtlen? 
Mitől lett népszerűtlen Trump? 
A külpolitika átalakul? 
Háborúk: Irán, Oroszország, Izraeli viszony? 
Európai unió, Kanada? 
A következő elnökválasztáson Trump nem indulhat. 
Most kezdődik a roncsderby, boldog-boldogtalannal? 
Lehetséges rep jelöltek Vance, Rubio, hogy viszonyulnak most az elnökhöz? 
Lehetséges demokrata jelöltek épülnek, Barack Obama nem lehet többet? 
Hova törleszkedik most az aemrikai nagytőke? 

Magyarics Tamás, külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.11.04-én. Podcast.

A VILÁGHOZ KÉPEST AMI ITT ZAJLIK, BABAZSÚR | SZINETÁR MIKLÓS

VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.11.04.



A 95 éves Szinetár Miklós nem pihen, most is ír, sőt alkotmányozási javaslata is van. Mégpedig azért, mert - mint mondja - nem szeretne olyan darabot rendezni, aminek a végén a forradalmár azt kiáltja: éljen a király! A történelem ugyanis egy rémregény, és hogy ne legyen az, ahhoz az arányokra kell vigyázni. Száz százalékos szabadság nincs, de nem mindegy, hogy a szabadságunk csak 20 százalékos vagy 60. Éppen ezért olyan alkotmányt szeretne, amelyben rögzítenék, hogy a GDP-ből mekkora rész menjen oktatásra, egészségügyre, kultúrára, az úgynevezett nem-termelő ágazatokra, illetve amelyben a választásnak a lehetőségét is első hallásra meglepő feltételekhez kötnék. Játsszunk el a gondolattal!

CSAK ORBÁNNAL VAGY A KORRUPCIÓVAL IS LESZÁMOLNAK? MZP, LACZÓ, HADHÁZY, HOFFMANN | KONFRONTZÓNA

KONFRONTZÓNA
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.11.03.



Csak Orbánnal vagy a korrupcióval is leszámolnak?

TRUMP HATALMAS POFONT KAPOTT - ORBÁN ELVESZÍT MÉG EGY SZÖVETSÉGEST?

KLIKKTV/ MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.04.



TRUMP hatalmas pofont kapott - ORBÁN elveszít még egy szövetségest?

ÜGYNÖKAKTÁK, A HALLGATÁS ÁRA – 1. RÉSZ, ÁLLAMBIZTONSÁGI NYILVÁNTARTÁSOK

KÖZMÉDIA PODCAST
Műsorvezető: SZILY NÓRA
2026.11.03.



Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író az Ügynökakták, a hallgatás ára sorozatban.

Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lett böngészhető. Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival.

A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.

ORBÁNÉK TITKAI NAPVILÁGRA KERÜLHETNEK - MEGNYÍLTAK AZ ÜGYNÖKAKTÁK

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ANDRÁS
2026.11.04.



Orbán Viktor állítólagos ügynökmúltja, Németh Miklós súlyos állításai és az ügynökakták megnyitása: az Újságírók adásában Batka Zoltán, Kiss Andrej, Lánczi Richárd és Németh Péter azt vitatják meg, milyen titkok kerülhetnek napvilágra, és mennyit érnek a hiányos iratok. Előkerül Simicska Lajos korábbi kijelentése, a Pegasus-ügy és az aranykonvoj, valamint az a kérdés is, ki irányította a titkosszolgálati akciókat. Feledy Botond korábbi szerződéseinek vitája után Magyar Péter és a Tisza felelősségéről is szó esik: képesek lesznek elkerülni a hatalom régi hibáit? Az amerikai félidős választások és Trump politikai jövője is felmerülnek.

HOL CSÚSZOTT FÉLRE A KULTURÁLIS FINANSZÍROZÁS TERVE?

KOSSUTH RÁDIÓ / KULCSKÉRDÉSEK
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.03.



Hatalmas visszhangot, felbolydulást keltett a kulturális szektorban a 2027-es költségvetés, illetve intézményfinanszírozás terve. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában úgy reagált: „A költségvetés nem kőbe vésett dokumentum, hanem egy élő szövet. Az átalakításnak további lépései lesznek, költségvetési lenyomattal is bírnak majd.” Mi okozta a felzúdulást? Mi ment át abból a 147 pontos kulturális tervből, amit a szakmai szervezetek tettek le az asztalra? Hogy fogadták a kulturális szféra képviselői a miniszteri szavakat – Bodor Johanna táncművész-koreográfus, a Magyar Színházi Társaság elnöke és Csáki Judit színikritikus a Kulcskérdésekben.

„SZÉGYENEMRŐL KELL VALLANOM” – KORNISS PÉTER ÜGYNÖKMÚLTJÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.11.04.


Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok. Huszadik századi magyar történet következik forradalommal, egyetemi kicsapással, letartóztatással, fenyegetéssel, Népszabadságba rejtett jelentésekkel.


– Miért kezdeményezte ezt a beszélgetést?

– Ez életem legnehezebb interjúja, mert szégyenemről kell vallanom. Az állambiztonsági iratok publikálásával sok ezer egykori hálózati személy neve jelenik meg a nyilvánosságban. Mindegyik mögött emberi sors áll. Az én hatos kartonom mögött is. Ezért azt szeretném, ha én mondhatnám el, mi és miért történt, s nem találgatások, sejtetések alapján ítélnének meg. Csúnya folt ez rajtam, de lesújtana, ha a hálózati múltam miatt a munkámra árnyék vetülne. Utoljára 1963-ban találkoztam az állambiztonság embereivel, de mint a hatos kartonomról megtudtam, csak 1966-ban zártak ki a hálózatból. A lényeg azonban az, hogy amikor 1967-ben először eljutottam Székre fotózni, már semmilyen kapcsolatban nem álltam a titkosrendőrséggel.

– Az elmúlt évtizedekben folyamatosan láttak napvilágot ügynökügyek. Miért nem korábban állt a nyilvánosság elé?

– A szégyen miatt képtelen voltam erre. Elsüllyesztettem magamban a történetet, azt gondoltam, jelentéktelensége miatt talán már emléke sincs az egésznek az archívumokban...

ÉPPEN ITT VOLT AZ IDEJE, HOGY FELVÁGJUK ÉS MEGPRÓBÁLJUK KITISZTÍTANI EZT A SEBET

TELEX / TÉMA
Szerző: TELEX / MIZSUR ANDRÁS
2026.11.03.



Magyar Péter és a Tisza-kormány teljesíti egyik fontos kampányígéretét: 36 évvel a rendszerváltás után szerdán nyilvánosságra hozzák a köznyelvben ügynökaktaként emlegetett állambiztonsági iratokat. Műsorunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal beszéltük át, hogy pontosan milyen iratokat ismerhet meg a közvélemény, és azokból mennyire lehet majd következtetni valakinek az ügynökmúltjára. Szerinte korábban azért nem volt ennyire erős politikai akarat az iratok megismerhetőségére, mert a rendszerváltó elit pártjai mélyen át voltak járva az egykori hálózati személyekkel. Most is kerülhetnek majd elő ismert nevek, de inkább a hétköznapi emberek szintjén hozhat megtisztulást az aktanyilvánosság.

MEGNYÍLTAK AZ ÜGYNÖKAKTÁK, DE MIK IS EZEK? MI DERÜLHET KI AZ IRATOKBÓL, ÉS MI NEM?

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2026.11.04.


Az elmúlt közel négy évtizedben folyamatosan felmerült az igény arra, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, azonban egyetlen kormánynak sem volt valódi politikai szándéka arra, hogy ez megtörténjen. 2010 után a Fidesz–KDNP rendre leszavazta Schiffer András és az LMP javaslatait az aktanyilvánosságról, még vitázni sem voltak hajlandók róla. 2024-ben, alig két hónappal az elhíresült partizános interjúja után Magyar Péter ígéretet tett, hogy kormányra kerülve megnyitják az ügynökaktákat, és ezt az ígéretét többször is megismételte a választási kampányban. A miniszterelnök beváltotta ezt az ígéretét: a rendszerváltás után 36 évvel, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emléknapján nyilvánosak lettek az ügynökakták. Ebben a cikkben összefoglaltuk, hogy pontosan hogyan zajlik az iratok nyilvánosságra hozása és mit lehet megtudni belőlük.

Mi történik november 4-én?

Reggel fél 10-kor Nyitott Akták címmel kezdődött egy sajtótájékoztató az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL), amin Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója mellett Magyar Péter miniszterelnök, Görög Márta igazságügyi miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. Az eseménnyel nagyjából egy időben élesedett a Nyitottakták.hu weboldal, ami mindenki számára nyilvánosan elérhető.

Mi szerepel ezen az oldalon?

Egy kereső és mögötte egy adatbázis. Az oldalon tehát nem egy névsort látunk, hanem egy keresőfelületet. Bárki szabadon rákereshet az őt érdeklő nevekre, legyen szó a szüleiről, nagyszüleiről, valamelyik közeli ismerőséről vagy volt munkatársáról. Lehet születési idő és lakcím alapján is keresni. Az adatbázisokban azok nevei szerepelnek, akiket a rendszerváltás előtt valamilyen formában nyilvántartott a kommunista rendszer állambiztonsági szolgálata.Ha találat jön ki valakinek a nevére, akkor az azt jelenti, hogy ügynök volt?

Ez nem ilyen egyszerű, és nem jelenti egyértelműen azt, hogy az illető ügynök volt és jelentéseket írt az ismerőseiről, munkatársairól, rokonairól. Lehet, hogy csak az állambiztonság látókörébe került, és ezért készült róla feljegyzés. Egyébként a közbeszédben használt „ügynök” helyett pontosabb a hálózati személy kifejezés.Ha szerepel valakinek a neve az ügynökaktákban, akkor miért nem biztos, hogy az illető ügynök volt?

Először is érdemes tisztázni, hogy nincs olyan, hogy ügynökakta. Több különböző irattípust tárolt az állambiztonság. Ezek közül most a hírhedt mágnesszalagok, az úgynevezett B-naplók és a hatos kartonok lesznek nyilvánosak.Mi szerepel a mágnesszalagokon?

Az állambiztonság a 70-es évektől kezdve elkezdte részben digitalizálni a nyilvántartásokat: előbb lyukkártyákra, később pedig mágnesszalagokra készítettek mentéseket. A mágnesszalagok tartalmazzák a „H” adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást. Ez mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően. Ömlesztve találhatók benne az egykori hálózati személyek adatai, illetve a beszervezési dossziéjuk száma, de dokumentumok, fényképek nincsenek rajtuk. A nevek között nemcsak azok szerepelnek, akiket beszerveztek, hanem olyanok is, akik valamiért fontosak voltak a szolgálatoknak, de soha nem voltak informátorok vagy ügynökök. A mágnesszalagok tartalma inkább a további kutatások miatt lehet hasznos, hiszen az ott talált adatokból nem lehet megmondani egyértelműen, ki volt ügynök...

A RENDSZERVÁLTÁS FONTOS NAPJA. MEGKEZDJÜK AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.11.04.



A rendszerváltás fontos napja. Megkezdjük az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

2026. NOVEMBER 4. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.04.



2026. november 4. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

AFD, LE PEN, MELONI: ÍGY VESZÍTETTE EL DONALD TRUMP AZ EURÓPAI JOBBOLDALT

DW MAGYAR
Szerző: DW MAGYAR
2026.11.03.



Az amerikai félidős választások komoly erőpróbát jelentenek Donald Trump elnöknek. Nem csak az Egyesült Államokban van mélyponton a támogatottsága, hanem külföldi szövetségesei körében is. Orbán Viktor már nincs kormányon. Az AfD, Marine Le Pen és Giorgia Meloni pedig egykor büszkén mutogatta kapcsolatait a MAGA-mozgalommal, de ma sokan közülük inkább távolságot tartanak – legalábbis a nyilvánosság előtt. Mi áll emögött? Ennek jártunk utána a következő videóban.

TOTÁLIS VERESÉGET SZENVEDTEK TRUMPÉK | AMERIKAI VÁLASZTÁS - SZIGNÁL

PARTIZÁN / SZIGNÁL
Szerző: PARTIZÁN
2026.11.04.



Történelmi összeomlás: a republikánusok régi fellegvárai elestek, a párt elvesztette a többséget az amerikai törvényhozás mindkét házában. A demokraták lebéníthatják a szövetségi törvényhozást és a költségvetés elfogadását.

00:00 Beköszönés: kikapott Trump 
12:38 Hogy nézett ki a kampány? 
15:36 Az eredmények elemzése 
39:08 Hogyan romlott el a trumpi gazdaság? Sebők Miklós 
53:09 Miért fulladt ki a kultúrharcolás? 
1:10:00 Törésvonalak a demokratáknál 
1:31:01 Republikánusok a trumpizmuson túl? 
1:37:54 Újabb eredmények elemzése 
1:53:08 Trump politikai öröksége, összegzés

ÁTSZÁMLÁZNI A TÚLOLDALRA? A FELEDY-ÜGY ÉS A RENDSZERVÁLTÁS ERKÖLCSE – FOLYAMATOS JELEN #4

NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.11.03.



Magyar Péter menesztette Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezetőjét, miután kiderült: a kormányváltás előtt három évig tanácsadói szerződése volt Lázár János minisztériumával, és erről nem adott számot. Lehet-e valaki egyszerre nyilvános elemző és kormányzati tanácsadó, és mit jelent ez tizenhat év NER után? A Folyamatos Jelen negyedik adásában Ónody-Molnár Dóra és Lakner Zoltán az elszámoltatás nem büntetőjogi oldaláról beszélget.

Szóba kerül az is, miért számolhat változatlan vagy nagyobb támogatással az MMA a 2027-es költségvetés tervezetében, és van-e víziója a kulturális tárcának. Beszélnek arról, mit gondoljunk a vagyonadóról, mit mutat Lengyelország, ahol kétharmad nélkül próbálják helyreállítani a jogállamot, és mire számíthatunk az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor.

A Folyamatos Jelen a Népszabadság heti politikai podcastja. Iratkozzanak fel a csatornára, és írják meg kommentben a véleményüket!

Fejezetek 
00:00 Köszöntő 
01:11 Feledy Botond menesztése 
02:18 Lehet-e egyszerre elemző és tanácsadó? 
14:01 Lakner Zoltán saját tanácsadói múltja 
16:15 Az elszámoltatás nem büntetőjogi része 
22:10 MMA és kultúrpolitika a 2027-es költségvetésben 
31:30 Van-e víziója a minisztériumoknak? 
38:35 „Fidesz 2.0”? Rendszerváltás és árnyalatok 
42:09 Vagyonadó: fizessenek a gazdagok? 
53:22 Lengyelország: jogállam kétharmad nélkül 
57:00 Ügynökakták: katarzis vagy trauma? 
1:03:01 Ajánló és búcsú

BARTIS ATTILA: A DIKTATÚRA HAZUGSÁG NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN

BUKSÓ
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2026.11.03.



„Ha nem sikerült volna, akkor most valószínűleg nem ülnénk itt és nem beszélgetnénk.” Ezt az egyenes, de megrendítő választ adta Bartis Attila arra a kérdésre, hogy ma már tudja-e a maga teljességében látni ügynökmúlttal rendelkező édesapját. A Buksó legújabb epizódjában a József Attila-díjas szerző új, önéletrajzi könyvéről mesélt Nyáry Krisztiánnak. A rég család- és felnövéstörténet a Ceaușescu-kori Erdélyből. Egyszerre szól egy nagyon szeretett anyáról, egy szeretett és rettegett apáról, egy évtizedekig elhallgatott halott nővérről, a diktatúráról, első szerelmekről, félelemről, művészetről és arról, hogyan lett egy rajzolni vágyó gyerekből író és fotográfus.

00:00 Kezdés 
00:46 Bartis Attila új könyve 
02:09 Nem megírni, hanem leírni 
08:11 Az emlékezet csalása 
13:38 Emlékező tárgyak 
17:49 A titkok szerepe 
23:20 Az apa a dossziékban 
33:32 Ceausescu Romániája, a diktatúra 
40:54 Kulcsként olvasni az új könyvet? 
46:48 Top10

2026. november 3., kedd

LÁTVÁNYOS GRAFIKÁN AZ AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁS, ÍGY RAJZOLJÁK ÚJRA A VOKSOLÓK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TÉRKÉPÉT

INDEX
Szerző: DÓZSA GERGŐ GYÖRGY
2025.11.03.


November 3-án ismét választ az Egyesült Államok, ezúttal nem elnököt, hanem a törvényhozás két testületének tagjait. A képviselőházban minden helyről döntenek, míg a szenátusnak csak egyharmadát válthatják le a voksolók. Az Indexen interaktív grafikán keresztül követhetik, mi az aktuális helyzet az egyes államokban, valamint meg is tippelhetik, hogyan alakul a választás eredménye.

November 3-án félidős választást tartanak az Egyesült Államokban, ahol a teljes képviselőház, a szenátus egyharmada és 36 állam kormányzója cserélődhet ki. A felmérések szerint a demokraták jó eséllyel visszaszerzik a képviselőházat, a szenátusért viszont az utolsó napokig kiélezett csata zajlik − a végeredmény pedig alapjaiban határozhatja meg, mennyi mozgástere marad Donald Trumpnak a következő két évben.

A szavazólapokon szerepel mind a 435 képviselőházi hely, hiszen a képviselők mandátuma mindössze két évre szól. A 100 tagú szenátusban 35 helyről döntenek: 33 a szokásos, hatévente esedékes választás, kettő pedig időközi − Floridában és Ohióban azokat a helyeket töltik be, amelyeket Marco Rubio külügyminiszterként, illetve J.D. Vance alelnökként hagyott hátra. Emellett 36 államban választanak kormányzót, és a szavazók számos állami és helyi tisztségről is döntenek.

Interaktív grafikánkon követhetik, aktuálisan hogyan áll a törvényhozás két testületének összetétele, valamint a csatatér államok helyzete. Emellett a voksolásban érintett államonként is áttekinthetik, miként állnak a demokrata és a republikánus jelöltek. Végül pedig egy tippjátékra is invitáljuk Önöket, ahol november 4-én 6 óráig találgathatnak, milyen eredménnyel zárul az amerikai félidős választás.

ÚGY TŰNIK, HOGY NEM LESZ REPUBLIKÁNUS TÖBBSÉG A DÖNTÉSHOZÁSBAN – KIRÁLY ANDRÁS

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Műsorvezető: HATVANI TÓTH ERIKA
2026.11.03.



Ma tartják a félidős amerikai választásokat, az ellenzéki demokraták reményei szerint átvehetik a többséget a törvényhozás mindkét házában. A felsőház, a Szenátus esetében az utolsó mérések szerint több kulcsállamban átveheti a vezetést Donald Trump elnök ellenzéke. A kampányban jórészt Trump elnökségéről és a megélhetés kérdéseiről volt szó. Vendégünk Király András, újságíró munkatársunk, aki az amerikai választásokban otthon van.


Lásd még:

- CNN - Election 2026: Results map


FÉLIDEI VÁLASZTÁSOK AZ USA-BAN ⎮🎙️POGI PODCAST

POGI PODCAST
Műsorvezető: KÁNTOR ENDRE
2026.11.01.



Trump gazdaságpolitikája az elitnek kedvezett és a kispénzűeknek volt a legrosszabb. Ezért is veszíti el a héten a midterm választásokat. Béna kacsa lesz, vagy döglött? Kik vásárolják meg az amerikai politikai rendszert? Plutokrácia az USA vagy demokrácia? Kántor Endre és Pogátsa Zoltán elemeznek.

HA EGYSZER MATOLCSY BESZÉLNI KEZD – ORBÁNNAK VÉGE

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖEGY
2026.11.03.



Miért fordult szembe Matolcsy György Orbán Viktorral, és mi történhet, ha egyszer kitálal? Lendvai Ildikó és Horváth Gábor arról beszélgetnek, elérhet-e Orbánig a felelősségre vonás, és mikor mondhatja ki valaki a környezetéből: nem viszem el helyetted a balhét.

SÚLYOS ALKOTMÁNYOS ÉS BELPOLITIKA VÁLSÁG VAN LENGYELORSZÁGBAN

ATV START
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.11.03.



Hatalmi harc zajlik Lengyelországban: a konfliktus mára súlyos diplomáciai és belpolitikai válsággá szélesedett, miközben az ellenzék a kormányfő lemondását és a parlamenti ciklus lerövidítését követeli.

Az ATV Start vendége Gordon István, a varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója.

REKORD? 57 ÉVE EGYÜTT A KALÁKA

KONTROLL KLU ÉS KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.11.02.



A 75 éves Gryllus Vilmos nem lassít, sőt! A Kossuth-díjas zeneszerző, énekes november 12-én a Vígszínházban ad koncertet, természetesen a Kaláka Együttessel. Hogyan készülnek és mi történt velük az elmúlt 57 évben, a Kaláka alapítása óta?

ÉLŐ: LEGFŐBB ÜGYÉSZT VÁLASZTHAT A PARLAMENT

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.11.03.



Titkos szavazással dönthet az Országgyűlés Fejes Péter legfőbb ügyésszé választásáról. Ha megkapja a szükséges támogatást, a szavazás eredményének kihirdetése után le is teheti az esküt.

Fejes Pétert Baka András köztársasági elnök jelölte a posztra, miután az Országgyűlés korábbi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt nem választotta meg. Szathmáry jelölése körül azután alakult ki vita, hogy kiderült: testvére gyanúsított az aranykonvoj-ügyben.

Az új jelöltet bemutató Tisza Párt akkor azt közölte, hogy Fejes Péter a frakció tagjai számára nagyrészt ismeretlen, ezért személyével szemben nem alakult ki jelentős ellenállás. A párt egyelőre nem jelentette be nyilvánosan, hogy támogatja-e a megválasztását.

2026. NOVEMBER 3. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.03.



2026. november 3. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

ORBÁN ÉS AZ EMBEREI FÉLNEK - MAGYAR KEMÉNY ÜZNETET KÜLDÖTT A FIDESZNEK

KLIKKTV / FORRÓ VONAL
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.03.



Magyar Péter kemény szavakkal támadta Orbán Viktort és a Fideszt a parlamentben. Vajon megijedtek a korábbi hatalom képviselői? A Republikon Intézet kutatója, Schlanger Márton a Klikk TV interjújában arról beszél, hogyan hatnak Magyar Péter felszólalásai a Fidesz politikusaira és a választókra. Orbán Viktor ellen is indulhat eljárás? Mit jelenthet a volt miniszterelnök kijelentése arról, hogy őt akarják utolérni? A közvélemény-kutatások szerint hogyan ítélik meg a magyarok az elszámoltatást és a „maffiaállam” kifejezést? Kemény kérdések, politikai elemzés és a jogállamiság dilemmái.


„MÁSFÉL ÉVTIZEDES RUTINOK DŐLNEK MEG” – SZERB ÚJRAKEZDÉS EGY FRISS MAGYAR KÉPVISELŐ SZEMÉVEL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.11.03.


Rendszeresen tüntető állampolgárként került a szerb egyetemisták listájára Lázár Tibor zentai képzőművész, akit a többi pályázóhoz hasonlóan egy egyetemi kar szavazott meg képviselőjelöltnek. Noha október 25-én az ellenzék magabiztosan győzte le Aleksandar Vučićot és rendszerét, a majdani kormányzás körvonalai bizonytalanok. Még az sem dőlt el, ki lesz a bázisdemokrata közösség miniszterelnök-jelöltje. „A Vučić-párt magyar tagozata” – mondja Lázár Tibor a Vajdasági Magyar Szövetségről (VMSZ), amely szavazói felét elveszítette, s még a jelentős magyar többségű Zentán is az egyetemisták mögé szorult a választáson. November 8-án kiderül, eléri-e a változás szele a délvidéki magyar közösséget: a belső parlamentnek számító Magyar Nemzeti Tanács választásán hosszú idő után először lesz politikai kihívója a VMSZ-nek
...

TÖRTÉNELMI PILLANAT: UNGVÁRY KRISZTIÁN AZ MTVA STÚDIÓJÁBAN // 1956-RÓL A 70. ÉVFORDULÓ KAPCSÁN

M1
Szerző: M1
2026.11.03.



Történelmi pillanat: Ungváry Krisztián az MTVA stúdiójában // 1956-ról a 70. évforduló kapcsán.

ÖNKÉNY ELLEN NYÍLT LEVÉL; HANKÓ FODRÁSZA, SESZTÁK SZÉFJE; MBAPPE VS. KÍNA; ENSZTELENSÉG

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.11.03.



Önkény ellen nyílt levél; Hankó fodrásza, Seszták széfje; Mbappe vs. Kína; ENSZtelenség.

TRUMP PÁRTJA JÓKORA POFONBA SZALADHAT BELE A FÉLIDŐS VÁLASZTÁSON, AMELY MINDENKÉPP MÉRFÖLDKŐ LESZ A KÖZELJÖVŐRE NÉZVE

TELEX
Szerző: FERENCI ÁRMIN
2026.11.03.


„Még soha nem láttam, hogy egy párt ennyire összeomlott volna. Semmi, tényleg semmi nem szól a republikánusok javára.” „A republikánusok szavazók… nem válaszolnak.” A két idézet két amerikai közvélemény-kutatótól származik, amelyek az utóbbi hetekben egyaránt adatfelvételt végeztek a keddi félidős választáson kulcsfontosságú, a törvényhozási többséget eldöntő csatatérállamokban. Bár a pontos számaik valamelyest különböznek, abban egyetértenek, hogy a vártnál még akár nagyobb vereségbe is beleszaladhatnak a kormányzó republikánusok.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a képviselőházat, de a szenátust is elveszíthetik, ami ahhoz vezetne, hogy Donald Trumpnak egy teljesen demokrata többségű kongresszus mellett kellene kitöltenie második elnöki ciklusának maradék két évét. Az elnök képtelen lenne bármilyen törvényt vagy költségvetési tervezetet kompromisszum nélkül elfogadtatni, nem tudna szövetségi bírókat megszavaztatni, és számos kongresszusi vizsgálat indulhatna az első két év kormányzati ügyei miatt vagy kormánytagokkal szemben is.

A képviselőházi bukás már korábban is benne volt a pakliban, az ugyanis megszokott, hogy a választói hangulat változásaira érzékenyebb alsóház gazdát cserél, amikor a szavazók a félidős választásokon néhány kivételtől eltekintve törvényszerűen megbüntetik a hivatalban lévő elnök pártját. A fontosabb jogkörökkel felruházott szenátus elvesztése a republikánusoknak azonban olyan fejlemény lenne, amire még egy évvel ezelőtt is kevesen fogadtak volna.

A mérések azt mutatják, hogy ez nemcsak elképzelhető, hanem egyre komolyabban számításba vehető forgatókönyv. A közvélemény-kutatások átlaga, a szofisztikált kvantitatív modellek és a szakértői értékelések egyaránt a demokraták felé billentik a mérleg nyelvét a törvényhozás mindkét házában. Ha lehet hinni a számoknak, akkor Trump rekordalacsony népszerűsége, az iráni háborúhoz és az elnök vámjaihoz köthető gazdasági nehézségek olyan helyzetet teremtettek, amiben a republikánusok jókora pofont is kaphatnak.

Nem mindenki hisz azonban a számoknak, még azok sem feltétlenül, akik maguk vették fel a felméréseket. Több kutató terjedelmes mea culpával tálalja az elképesztő eredményeket, lényegében arra kérve az olvasókat, hogy kezeljék fenntartásokkal a méréseket. Egyes szakértők a szakmát évek óta sújtó válaszadási torzítást sejtenek a háttérben, amelynek jelenléte, amennyiben beigazolódik, a különbséget jelentheti egy szimplán jó demokrata szereplés és egy rekorddöntő kék hullám között.

Akárhogy alakul is a végeredmény, az borítékolható, hogy mérföldkő lesz a közeljövő amerikai politikájára nézve.

Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora pofont kapnak a republikánusok, és az sem, hogy a demokraták milyen következtetéseket vonnak le az eredményből a 2028-as elnökválasztásra készülve.

De az is kérdés, hogy egy esetleges republikánus összeomlás mennyiben köti majd meg az első két évében is a törvények helyett kifejezetten sok elnöki rendeletre támaszkodó Trump kezét. Különösen áll ez a külpolitikában, ahol az is előfordulhat, hogy az elnök a belpolitikai kudarcok után valóban az iráni konfliktus további eszkalációjával próbálja majd demonstrálni saját erejét...