2026. szeptember 8., kedd

AZ EURÓPAI CENTRISTÁK NACIONALISTA HULLÁMTÓL FÉLNEK, DE CSAK SAJÁT MAGUKAT HIBÁZTATHATJÁK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.09.08.


A Guardian idézi Cas Mudde professzort, aki a Georgiai Egyetemen az európai szélsőjobb szakértőjének számít, és aki azt mondta, történetesen Orbán legyőzése után: "a szélsőjobb itt marad velünk, és közülük számos párt legalább annyira megállapodott és berendezkedett a maga közegében, mint a korábbi fősodorbeli pártok. Miként más pártoknál is, a szélsőjobb választói támogatottsága fluktuációt mutat."


Pegasus-szoftver alkalmazásával kémkedhettek Szerbiában ellenzékiek után – írja a bécsi Der Standard. A lap szerint egyre több jel utal arra, hogy nem csupán állami hatóságok jutottak ennek a vitatott kémprogramnak a birtokába. A Pegasus ügye ezekben a napokban a Balkánon forog közszájon, azóta, hogy elterjedt: legkevesebb 14 – Aleksandar Vučić szerb államfővel szemben kritikus, társadalmi szervezetekben ténykedő közéleti szereplő mobiltelefonját fertőzték meg különböző kémszoftverekkel, és legalább egy esetben – tavaly december és idén január között - alkalmazták is Szerbiában egy diák ellen ezt az NSO nevű izraeli vállalkozás által kínált programot. Ráadásul a torontói egyetem Citizen Lab kutatóintézete úgy tudja, hogy a Pegasus úgynevezett Zéró Klikk verziójáról volt szó, amelynek a diszkrét telepítéséhez a mobilhasználó részéről semmilyen interakcióra – sem valamilyen fertőzött linkre való rákattintásra, sem hívás fogadására – nincs szükség.

A kanadai intézet ismeretei szerint a Pegasust eddig 45 országban használták, így például Magyarországon is, ahol az időközben választással leváltott jobboldali nacionalista Orbán-kormány újságírók, ügyvédek és más vélelmezett ellenfelek százaival szemben követett el ilyen digitális támadást – emlékeztet a Der Standard. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani szerbiai leleplezés akkor történt, amikor az ország az október 25-ikei parlamenti választásra készül. Szerb hivatalosságok visszautasítják a titkos információgyűjtés vádját, és Vučić egyik bizalmasa kijelentette, a diákoknak egyetlen szavát sem szabad elhinni.

Az NSO Csoport Ausztriában arról is ismert, hogy a vállalkozás társalapítója, Salev Hulio Sebastian Kurz volt osztrák kancellárral közösen üzemelteti a Dream elnevezésű kibernetikai vállalatot. Az NSO váltig bizonygatja, hogy a Pegasus programot csak államok számára teszik hozzáférhetővé, a bűnözés és a terrorizmus elleni harc folytatása érdekében. A minap zárult idei alpbachi Európa-fórumon azonban – mint a Der Standard fogalmaz – egy neves konszern vezető tisztségviselője annak a gyanújának adott hangot, hogy ezzel a digitális harci eszközzel mondhatni „a pult alatt” kereskednek. A lap már tavaly úgy értesült egy – kilétének titokban tartását kérő - osztrák ügyvédtől, hogy a szoftvert felkínálták úgymond fizetőképes személyeknek is. Az osztrák lap szerzője egyébként azt a meglepő állítást is teszi a cikk végén, hogy a Pegasustól viszonylag könnyű megszabadítani a fertőzött készüléket. Eszerint, ha kikapcsolják a mobiltelefont, és nem töltik fel, hanem hagyják lemerülni az akkumulátort, akkor a Pegasus mondhatni „elveszti a fonalat”, és újra kell telepíteni – bár ez, mint említettem, a Zéró Klikk változat esetén feltűnés nélkül elvégezhető. Hangsúlyoznom kell: informatikában teljesen laikus vagyok, a sajtóinformációt tehát ennek megfelelően kezeljék a szükséges fenntartásokkal.

Az európai centristák nacionalista hullámtól félnek, de csak saját magukat hibáztathatják

Az Alternatíva Németországnak – AfD – elnevezésű szélsőjobboldali párt által a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban a vasárnapi választáson aratott, nem egészen abszolút többséget eredményező győzelem nyomán lényegében az egész világsajtóban megkondultak a fősodorbeli, mérsékelt politikai erőkkel rokonszenvező média vészharangjai. A számtalan elemzés közül – nyilván némiképp önkényesen – kiemelem a liberális szemléletű londoni Guardian cikkét, amely szerint az európai centristák nacionalista hullámtól félnek, de csak saját magukat hibáztathatják.

A szerző kiemeli, hogy az AfD, amely nyíltan különbséget tesz úgymond „biológiai németek” és „útlevélnémetek” között, a francia szélsőjobbos Marine Le Pen számára is túlságosan extrém nézeteket hirdet. Európa nacionalistái ettől függetlenül ünnepelnek, és azt mondják, hogy ez csak a kezdet. A jövő hét végén törvényhozási választást tartanak Svédországban. Franciaországban jövőre esedékes az elnökválasztás, amit parlamenti választás követ majd Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban. A Guardian szerint viszont nem lenne helyes messzemenő következtetéseket levonni egyetlen német tartományi választásból, különösen azért nem, mert Szász-Anhaltban az AfD népszerűségi indexe régóta a német szövetségi átlag duplája volt. Igaz ugyanakkor, hogy az Alternatíva szövetségi szinten most már a legerősebb párt, és még a liberális Berlinben is a második helyen áll.

A lap kiemeli, hogy a szélsőjobboldallal szembeni tűzfalépítés vagy egészségügyi zárlat számos kommentátor szerint nem csupán kudarcot vallott, hanem éppenséggel a szándékolttal ellentétes hatást fejtett ki. Idézi a Guardian Cas Mudde professzort, aki a Georgiai Egyetemen az európai szélsőjobb szakértőjének számít, és aki azt mondta, történetesen Orbán legyőzése után: „a szélsőjobb itt marad velünk, és közülük számos párt legalább annyira megállapodott és berendezkedett a maga közegében, mint a korábbi fősodorbeli pártok. Miként más pártoknál is, a szélsőjobb választói támogatottsága fluktuációt mutat.” A brit lap elemzése szerint a mérések azt mutatják, hogy a szavazók véleménye nem nagyon változik az olyan tősgyökeres szélsőjobbos témákban, mint például a bevándorlás, viszont ezek a témák egyre nagyobb jelentőséget nyernek választói döntéseikben.

ORSZÁGGYŰLÉS. A PARLAMENT ÜLÉSE! 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

ÁRAD A TISZA KÖZÖSSÉG
Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.08.



A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.

TÜKRÖT TARTUNK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK FELÉ IS – ÉLŐBEN AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSSAL

TELEX / 2x26
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.09.08.



Oroszi Beatrixot csak a nyáron nevezték ki országos tisztifőorvossá, de már csak az utóbbi hetekben is sok változáson ment keresztül a magyar népegészségügy. A mentőszolgálat kiérkezési adatai után a kórházak is léptek egy nagyot az átláthatóság felé a kórházi fertőzési statisztikák régóta követelt nyilvánosságával. A rendszer azonban korántsem teljes. A stúdióban arról is beszélgetünk a szakemberrel, hogy mik a következő lépések, és hogy hogyan kezelne ma a magyar egészségügy egy, a koronavírushoz hasonló világjárványt.

BOD PÉTER ÁKOS: VARGA JEGYBANKJÁBÓL DŐLT A PÉNZ

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.08.



A Transparency International közérdekű adatigénylésre kérte ki a jegybank 2025 januárja óta kötött szerződéseit. Az MNB először határidőt kért az összegyűjtésre, majd a határidő leteltével közölte: nem költségvetési szerv, nem köteles kiadni. Csak a felháborodás után adta ki az adatokat.

Bod Péter Ákos szerint ez gyerekes védekezés, mert a jegybank pénze közpénz, és erről alkotmánybírósági határozat szól. A kiadott szerződésekből az derül ki, hogy a hirdetési pénzek ugyanabban a körben maradtak, verseny nélkül — miközben már Varga Mihály volt az elnök.

Szóba kerül Matolcsy György és Varga Mihály zürichi útja, a Nemzeti Bank vagyonvesztését vizsgáló parlamenti bizottság, ahová a gazdasági bizottság volt fideszes elnökét és Kósa Lajost hívták be elsőként, valamint az a törvénymódosítás, amely elvette a jegybanki pénz közpénz jellegét.

A második részben a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről, a pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, a pótköltségvetésről és a 2027-es tervezésről beszélgetünk.

„A NER BUKOTT MEG, NEM A KONZERVATIVIZMUS!” – A SCHMIDT MÁRIA ÁLTAL MEGTÁMADOTT EGEDY GERGELY VÁLASZOL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.09.08.


Úgy járhat a konzervativizmus Orbán Viktorral, mint a baloldal Gyurcsány Ferenccel – figyelmeztet Egedy Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint utóbbi sem volt épp az a tipikus baloldali, viszont mivel az MSZP miniszterelnöke volt, bukása az egész baloldalt magával rántotta. Ezért fontos nagyon határozottan elhatárolni a konzervativizmust a Fidesz nemzeti radikalizmusától – véli Egedy, akit ezért az egyik legfőbb NER-ideológus, Schmidt Mária vett elő nemrégiben. Meglehetősen hisztérikus stílusban. A megszólított most a maga egészen más modorában mondja el, miben téved Schmidt, és hogy miért nehéz a mostanáig a Terror Házát vezető történész által fémjelzett intézmények tudományos teljesítményéről bármit is állítani. Interjú.


Amikor erőset ír, miért alig olvasott folyóiratnak adja? Beszámít a tudományos idézettségbe?

– Logikus gondolat, de nem erről van szó.

Akkor tehát miért a Magyar Szemlében jelent meg a Konzervatív forradalom vs konzervativizmus című cikke?

– A Magyar Szemléhez nagyon régóta kötődöm. Kodolányi Gyula még az Antall-kormány idején hozta létre a legjobb konzervatív hagyományok ápolásának jegyében, 1993 óta írok bele minden évben. Most annyi történt, hogy a főszerkesztő, Stamler Ábel úr megkeresett azzal: készítenek egy konzervativizmus-különszámot, és megtisztelő módon várna bele egy tanulmányt tőlem is. Sajnos egy szívműtét keresztülhúzta tavaszi terveimet, ezért csak egy rövidebb cikket tudtam adni a szokásos tanulmány helyett. Abban viszont önnek sajnos igaza van, hogy a Magyar Szemle olvasottsága elég alacsony.

Viszont olyan marketingmenedzsert kapott Schmidt Mária személyében, hogy jobb se kell!

– A legnagyobb meglepetésemre kétségtelenül felhívta a figyelmet a cikkemre, amely azonban még nem került fel az internetre. Így aztán a szélesebb nyilvánosság nem tudhatja, mit írtam, csak azt, mit írt Schmidt Mária arról, amit írtam.

Nem sok jót. Szerinte ön pénzéhes árulója a konzervativizmusnak, aki a Tiszához dörgölőzik…

– Nem dörgölőzöm a Tiszához és nyugdíjas oktatóként közéleti ambícióim sincsenek.

Bevallom, nagyon meglepett Schmidt Mária durva személyeskedése, már csak azért is, mert a cikkemben őt egy árva szóval sem említettem.

Erre ő terjedelmes írást szentelt annak, hogy nem csak galád és hideg áruló vagyok, de még hülye is. Legalábbis, amit írok, az hülyeségek halmaza. Jobb bele sem gondolni abba, mennyi zöldséget taníthat „egy ennyire tájékozatlan figura”, mint én…

Azért sejti, mi fájt Schmidt Máriának?

– Föltételezem, hogy mivel személyes konfliktusunk nem volt, a Fideszt érő bírálatom fájt neki...

NAGY BOLDIZSÁR: A TISZA-KORMÁNY ÁTVESZI AZ ORBÁN-KORMÁNY HAZUGSÁGÁT

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.07.



A Klubrádiónak nyilatkozó Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint nincsenek meg a migrációs válsághelyzet meghosszabbításának jogi feltételei, így – ha fenntartja – a Tisza-kormány átveszi az Orbán-kormány hazugságát.

IVÁNYI: SEMMIFÉLE ELŐRELÉPÉS NINCS AZ EGYHÁZI STÁTUSZUNK RENDEZÉSÉBEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.09.08.


Nincs semmiféle előrelépés a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi statuszának rendezésének ügyében - mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Iványi Gábor. A MET vezetője azt elmondta, áprilisban benyújtották az ehhez szükséges megállapodástervezetet, választ azonban csak egy hete kaptak. Ebben közölték velük, hogy az ügyet áttették az illetékes, kulturális minisztériumhoz. Iványi szerint a státusz rendezését akár egy parlamenti döntéssel is gyorsan meg lehetne oldani. Iványi arra is emlékeztetett: az Alkotmánybíróság korábban alkotmánysértőnek minősítette a státuszuk elvesztését, és annak visszaállítását írta elő.


„Ennél sürgősebb és fontosabb dolga lehet a kormánynak” – fogalmazott Iványi Gábor azzal kapcsolatban, hogy egyelőre semmiféle előrelépés nincs a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) bevett egyházi státuszának helyreállításában.

Hozzátette: korábban az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár és egy államtitkár is járt náluk, ezt azonban a minisztérium később rutinszerű látogatásként értékelte, amelynek nem volt köze a státusz rendezéséhez.

Iványi szerint akár egy parlamenti döntés is elég lenne

Arra a kérdésre, miért ilyen bonyolult a státusz rendezése, Iványi Gábor azt mondta, szerinte egyszerű lenne a helyzet. A jelenlegi egyházi törvény alapján ugyan parlamenti döntésre lenne szükség, de szerinte ez lényegében egy „gombnyomással” megoldható lenne. A MET vezetője arra is emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság 2013-ban alkotmánysértőnek minősítette az egyházi státuszuk elvesztését, és 2012. január 1-jéig visszamenőleg előírta annak helyreállítását. Iványi szerint a kormány ezt a döntést sem hajtotta végre.

„Azt is mondhatnánk, hogy van egy alkotmánybírósági döntés, ami nem veszítette a hatályát, és ennek alapján is meg lehetne oldani” – fogalmazott. Arra, hogy miért nem történik meg a rendezés, azt mondta: „Nem tudok erre válaszolni, hogy miért.”

A pénz sem lehetne akadály

A műsorvezető felvetette, hogy esetleg az okozhatja a problémát, hogy a státusz visszaállítása jelentős összegű kifizetést is jelenthetne az egyháznak, hiszen a MET-től az elmúlt években jelentős támogatásokat vontak el. Iványi erre azt mondta, hogy erről is lehetne tárgyalni a kormánnyal. Szerinte az sem jelenthetne akadályt, ha az állam nem tudná egy összegben kifizetni azt, amivel az egyháznak tartozik. A MET vezetője azt is szóvá tette, hogy szerinte a kormány más egyházakkal eltérően bánik. Példaként egy olyan egyházi vezetőt említett, akit a kormány nagy elismeréssel fogadott, miközben szerinte korábban nem volt ismert arról, hogy kritikusan viszonyult volna a rendszerhez. Iványi szerint különösen furcsa ez annak fényében, hogy a MET a társadalmi támogatottság alapján az egyik legjelentősebb magyarországi egyház. Mint mondta, az egyházi egyszázalékos felajánlások alapján a MET a harmadik legtámogatottabb egyház.

A büntetőeljárás is folytatódik

Az interjúban szóba került az Iványi Gábor és társai ellen folyó büntetőeljárás is. A MET vezetője szerint a következő tárgyalás szeptemberben lehet, majd novemberben és januárban is várható folytatás. „Nem kapkodnak” – jellemezte az eljárás menetét.

Iványi elmondása szerint a legutóbbi tárgyaláson indítványozta, hogy az ügyészség vonja vissza a vádat, erre azonban nem mutattak hajlandóságot. A bíró is rákérdezett, hogy az ügyészség vissza kívánja-e vonni az eljárást, az ügyész azonban fenntartotta álláspontját.

Újranyithatták az egyik iskolát, de mintegy háromezer gyereket veszítettek el

A MET vezetője az egyház oktatási intézményeinek helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a Wesley János Lelkészképző Főiskola mellett több iskola működését is ellehetetlenítették, és csak az utolsó pillanatban kaptak engedélyt arra, hogy az egyik intézményben újraindítsák az oktatást. Elmondása szerint augusztus 29-én kapták meg azt a minisztériumi levelet, amely engedélyezte az iskola működését. Ez azonban olyan későn érkezett, hogy a teljes tantestületet már nem tudták felállítani, ezért egyelőre csak az első osztályt indították el. Iványi felidézte, két iskolájuk működési engedélyét két évvel korábban, szerinte szintén törvénysértő módon vonták meg. Az elmúlt időszak következményeként a MET oktatási intézményeiben mintegy háromezer gyereket veszítettek el.

A MET vezetője ennek ellenére szeretné folytatni az intézményrendszer helyreállítását. Különösen a szakképző intézményeiket szeretnék újraindítani, és ehhez személyes meghallgatást kértek az illetékes minisztertől is. Ez egyelőre nem történt meg.

Iványi Gábor a műsorban arról is beszélt, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkárral találkozik, és ezen a megbeszélésen is jelezni fogja, hogy szeretné, ha a miniszter fogadná őket. Szerinte fontos lenne elmagyarázni a kormánynak, hogy a MET iskoláiban már évek óta olyan integráló oktatás zajlik, amely sok tekintetben megfelel annak az oktatáspolitikai iránynak, amelyet a kormány jelenleg követendőnek tart.

A MET vezetője szerint ugyanakkor ami az elmúlt években az intézményekkel történt, annak súlyos következményei vannak, és sok gyerek oktatását már nem lehet egyszerűen visszaállítani. A jövőben azonban szeretnék folytatni és bővíteni azt a munkát, amelyet az intézményeikben korábban végeztek.

FÉNY DERÜLT LÁZÁR JÁNOS EGYIK RÉGI UTAZÁSÁNAK TITKÁRA

DIREKT36 / TELEX
Szerző: PETŐ ANDRÁS
2026.09.08.


Lázár János politikai pályafutásának egyik legjobban féltett titka az volt, hogy mit csinált 2013. március 22-én és 23-án Zürichben.

Az Origo hírportál – még függetlensége idején – 2014 elején fordult az akkoriban Lázár által vezetett Miniszterelnökséghez, hogy adatokat kapjon a politikus több rejtélyes és kiugróan sokba kerülő külföldi útjáról, köztük a zürichiről. Lázár minisztériuma megtagadta a válaszadást, és amikor az Origo munkatársa – ennek a cikknek a szerzője – pert indított az adatokért, akkor is csak néhány kevésbé lényeges információt osztottak meg róla.

Lázár annyira ragaszkodott ahhoz, hogy ne kelljen részleteket elárulnia az utazásairól, hogy egy ponton bejelentette, inkább visszafizeti a költségvetésnek az útiköltségeket. Az ügy miatt politikai nyomás alá került az Origo szerkesztősége is, és ez hozzájárult Sáling Gergő akkori főszerkesztő akkoriban nagy vihart kavaró eltávolításához. A szerkesztőség egy jelentős része tiltakozásként felmondott, majd a hírportál később az Orbán-kormányhoz közel álló propagandagépezet részévé vált.

Az idén tavasszal hivatalba lépett Tisza-kormány ugyanakkor most nyilvánosságra hozott információkat a 2013-as zürichi utazásról. A kormány a Direkt36-nak kiadott egy belső dokumentumot, amely szerint Lázár egy bizonyos „Prof. Mangold”-dal találkozott a svájci városban, és különböző nyugat-európai cégekkel történő potenciális együttműködésekről tárgyalt vele.

A „Prof. Mangold” név minden bizonnyal Klaus Mangoldot takarja, aki egy befolyásos, európai és orosz üzleti körökben is jártas német üzletember. Mangoldról ugyanis már korábban kiderült – többek között a Direkt36 kutatásai nyomán –, hogy a 2010-es évek elején kapcsolatba került a magyar kormánnyal, és később éveken át tanácsadóként dolgozott Orbánéknak. A mostani kormánytól kapott belső dokumentum is egy olyan jelentés, amelyet Mangold cége, a Mangold Consulting GmbH készített...

VÉGE A REZSIHARCNAK, NYAKUNKON AZ ENERGIAFORRADALOM? HOLODA ATTILA A RENDSZER DRÁMAI ÁTALAKULÁSÁRÓL

HVG / KÖZÖS KÖLTSÉG
Műsorvezető: SZABÓ M. ISTVÁN
2026.09.07.



A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.

2026. szeptember 7., hétfő

RUFF BÁLINT: 2000 MILLIÁRDNYI ÜGYBEN TETTÜNK FELJELENTÉST

KLIKKTV / PUCCS PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.09.07.



2000 milliárd forintnyi ügyben már megtörtént a feljelentés, és napokon belül nyilvánosságra kerülhet mintegy száz titkos „háromezres" kormányhatározat. Kiderül belőlük, hogyan lett egymilliárdból tizenhét egyetlen cég tanulmányaiért, és miért kellett mindezt kivonni a közpénzek nyilvánossága alól.

A beszélgetés arról is szól, mi az, ami ebből valóban visszaszerezhető. A friss ügyeknél még van esély, a régebbieknél — offshore cégeken és Dubajba vitt vagyonon át — sokkal kevesebb. Szóba kerül a NER-oligarchák tízezer milliárdos közbeszerzési mérlege, a választás előtti hónapokban titokban szétosztott 500 milliárd, és Navracsics Tibor minisztériumának szerződésállománya is.

A végén Lázár János: egy 2014-es luxusszállodai történet, amelyről Ruff Bálint annyit árult el, hogy nem magánéleti, hanem üzleti szála van. És hogy miért pont 2014 az a dátum, ameddig egy korrupciós ügyben még vissza lehet menni.

Fejezetek:

00:00 Ruff Bálint: 2000 milliárdnyi ügyben feljelentés 
00:27 A titkos határozatok és a Századvég milliárdjai 
03:20 A NER-oligarchák tízezer milliárdja 
04:07 Mráz Ágoston Sámuel és az ELTE dilemmája 
06:58 Közpénzből gyűjtött adatok — mi változik 
08:03 Globális cégek a magyar rendszerekben 
09:46 500 milliárd titokban, a választás előtt 
10:13 Mennyi szerezhető vissza — Dubaj, offshore 
13:20 Lázár János és a 2014-es luxusszálloda 
16:48 Miért pont 2014 — a 12 éves elévülés 
18:30 MÁV, M6 — Lázár felelőssége 
20:06 A Fidesz mint párt jövője

„PUTYIN ÖTNAPOS VILLÁMHÁBORÚT HIRDETETT, ÉS BELEFAGYOTT EBBE A HÁBORÚBA” I KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: BENDA LÁSZLÓ
2026.09.04.





A Kilátó vendégei Rácz András Oroszország-szakértő, a Külügyi Intézet vezérigazgató helyettese és Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, akikkel Benda László a világpolitika legfontosabb konfliktusait és átrendeződéseit elemzi. Az adás részletesen foglalkozik az orosz–ukrán háború fronthelyzetével, az ukrán dróntámadásokkal, valamint azzal, milyen üzenetet küldhetett Washington Moszkvának a CIA vezetőjének látogatásával. Szóba kerül az orosz és az ukrán választások kérdése, majd az amerikai félidős választások és Donald Trump romló megítélése is. A beszélgetés kitér a NATO növekvő védelmi kiadásaira, az amerikai katonai jelenlét jövőjére, valamint az új magyar kormány külpolitikai mozgásterére és a visegrádi együttműködés újjáélesztésére. Végül Németország és az AfD előretörése kapcsán azt is vizsgálják, mennyire képes vagy hajlandó a Trump-adminisztráció európai politikai erőket támogatni.

00:0001:18 – Intro: merre tart a világpolitika? 
01:1809:34 – Ukrajna visszavág: mi történik a frontokon? 
09:3419:37 – Washington üzenete Putyinnak és a CIA titokzatos moszkvai útja 
19:3725:47 – Választások háborúban: Oroszország és Ukrajna 
25:4737:50 – Trump bajban? Olajár, Irán és a félidős választások 
37:50 – 55:04 – NATO, magyar–amerikai kapcsolatok, V4 és az AfD

MAGYAR: A VAGYON ÖNMAGÁBAN NEM BŰN, DE HAZAFIAS KÖTELESSÉGET RÓ A BIRTOKOSÁRA

TELEX
Szerző: TELEX
2026.09.07.


Tudósítás a parlamenti ülésnapról.

KÖVÉR LÁSZLÓ FIÁT ELDUGTÁK A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.09.07.



Hegedűs András volt vezető ügyész a Magyar Közlönyből olvasta ki, mi történt valójában a Legfőbb Ügyészségen.

Nagy Gábor Bálint két első intézkedése az volt, hogy Belovics Ervintől megvonta a főtitkári posztot, és két fideszes káder gyermekét emelte pozícióba: Konrád Richárdot, a belügyi államtitkár fiát, valamint Kövér Vajkot, a házelnök fiát. Augusztusban, közvetlenül a távozása előtt mindkét megbízást visszavonta — és mindkettőjüket olyan helyre helyezte, ahol nem látszanak.

Hegedűs András szerint ez nem lebukás, hanem gondoskodás: Polt Péter árnyéka még mindig ott van, az emberei továbbra is védelem alatt állnak.

Szóba kerül az Aranykonvoj is. Hajdu János gyanúsítotti kihallgatásán — a médiában elterjedt várakozással szemben — nem elvitte a balhét, hanem részletes, terhelő vallomást tett Farkas Örsre. Azóta nyilvánosan ismert nyomozati cselekmény nem történt.

ORSZÁGGYŰLÉS. A PARLAMENT ÜLÉSE! 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

ÁRAD A TISZA
Szerző: Országgyűlés
2026.09.07.



A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.

MÉG ANNÁL IS TÖBB BUDAPESTI INGATLANT ÁRUSÍTOTT VOLNA KI AZ ORBÁN-KORMÁNY, MINT AMIRŐL EDDIG TUDTUNK

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.09.07.



- „Minden”, a Bosnyák téri költözéssel kiürített állami ingatlant el akart volna adni az Orbán-kormány – állítja a Telex több forrása.

- Ezek egy részét tavaly meghirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sok fontos ingatlan azonban nem jelent meg se a prospektusukban, se a honlapjukon.

- Az ott nem szereplő, de akkor eladásra ítélt ingatlanok között van a Fiumei úti OTI-székház és a Váci úti SZOT-toronyház, valamint a NAV több fontos budapesti épülete.

2021 novemberében az akkor még frissiben propagandalappá változtatott Index és az Anonymus nevű szivárogtatóoldal összehangolt lejáratókampányt indított Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ellen. A vád az volt, hogy a várost akkor még csak két éve irányító Karácsony el akarta adni a 1716 és 1727 között épült Invalidus-házat, hétköznapi nevén budapesti városházát, amelyben a Fővárosi Önkormányzat működik.

Az ügyben először csak egy pontatlannak tűnő értesülés, majd egy hamisnak látszó szerződésrészlet került elő, később egy Bajnai Gordon hangját is tartalmazó hangfelvétel. Idővel aztán kiderült, hogy a főváros vezetésében valóban felmerült az eladási szándék, és a fővárosi vagyonkezelő képviselője még tárgyalt is erről, Karácsonyék azonban soha nem hoztak olyan döntést, hogy tényleg eladnák a városházát. A nyilvánosság egy részében ennek ellenére sikerült elterjeszteni, hogy a korrupt és átláthatatlanul működő Fővárosi Önkormányzat gyanús körülmények között szabadulna meg a történelmi jelentőségű és rendkívül értékes székházától.

Három és fél évvel később, 2025 nyarán a magyar állam ingatlanállományát kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feltöltött az internetre egy olyan, kizárólag magyar nyelvű prospektust, amely szerint árveréssel adnának el egy sor belvárosi palotát és irodaépületet. A listán olyan rendkívül értékes ingatlanok szerepeltek, mint a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár több mint tízezer négyzetméteres belvárosi palotái.

Azt, hogy az állam ennyi történelmi épülettől szabadulna meg, a kormány igazán nem verte nagydobra: az MNV prospektusát a Válasz Online szúrta ki, a döntés ellen Magyar Péter és Vitézy Dávid akkori ellenzéki politikusok is tiltakoztak, de annak visszavonását nem sikerült elérniük. Míg a kormány eleinte megpróbálta agyonhallgatni az ügyet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül előállt a farbával, miszerint „helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek, hanem esetleg egy ugyanolyan szálloda van, és az hoz közpénzben is komoly bevételt a magyar államnak.” A kormány tehát ekkor már igyekezett megvédeni ugyanazt, amiért Karácsony Gergelyt hónapokon keresztül kritizálták – úgy, hogy Karácsony a valóságban soha nem döntött a városháza eladásáról...

HA KIROBBAN EGY ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG, AZ MINDEN ORSZÁGOT ÉRINTENI FOG - SIMOR ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA
Műsorvezető: ZENTAI PÉTER
2026.09.06.



Az Eurozóna adásában Zentai Péter vendége Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A beszélgetés első részében a jegybanki alapítványok és a Matolcsi-ügy kerül elő: Simor szerint a felelősség nem szűkíthető le néhány szereplőre, és már az alapítványok létrehozása sem volt gazdaságilag észszerű. Szerinte ha valami gazdasági logikával nem magyarázható, joggal merül fel a gyanú, hogy „valami disznóság volt mögötte”. Szóba kerül a forint erősödése és az új kormány iránti „megelőlegezett bizalom” is, amely Simor szerint gyorsan elpárologhat, ha a piac nem lát valódi eredményeket. A műsor egyik központi kérdése az euró magyarországi bevezetése: Simor úgy látja, Magyarország számára az előnyök egyértelműen túlsúlyban vannak, többek között az árfolyamkockázat megszűnése és az európai pénzügyi védőháló miatt. A beszélgetés második felében a globális államadósság növekedése, egy lehetséges pénzügyi válság, Donald Trump gazdaságpolitikája, a mesterséges intelligencia és a klímaváltozás kerül terítékre.

00:00 - 00:25 – Intro, Simor András a stúdióban 
00:25 - 10:00 – Matolcsi-ügy: hová tűntek a százmilliárdok? 
10:00 - 14:14 – Erősödő forint: meddig tart a piac bizalma? 
14:14 - 24:49 – Kell-e Magyarországnak az euró? 
24:49 - 35:19 – Jöhet a globális államadósság-válság? 
35:19 - 49:34 – MI, Trump és klímaválság: merre tart a világ?

RÓNA PÉTER: A FIDESZ EGYIK LEGALJASABB HAZUGSÁGA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.09.07.



Hamis dokumentumokkal támadta a Fidesz a Tiszát – állítja Róna Péter. A közgazdász szerint a progresszív adózás démonizálása az egyik legaljasabb politikai hazugság volt, miközben az ország valódi pénzügyi helyzetéről alig esik szó. 3000 milliárdos lyuk a Magyar Nemzeti Bank mérlegében, súlyos költségvetési hiány és kivéreztetett önkormányzatok – de honnan lesz pénz az egészségügy, az oktatás és az ország újjáépítésére? A teljes beszélgetésből kiderül.

KÉT ÉS FÉLMILLIÓ FORINTOS SZÁMLA EGY RÁKBETEGNEK – AZ ONKOLÓGIAI BOTRÁNY HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE / SZTORI
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.09.07.


A kormány sorozatban ment fel kórházigazgatókat vagy indít vizsgálatot ellenük. Az daganatos betegeket ellátó hazai csúcsintézménnyel, az Országos Onkológiai Intézettel kapcsolatban is vizsgálódnak, miután bejelentés érkezett arról, hogy egy rákbeteg nőt a magánegészségügybe irányítottak, és ott közel két és fél milliót fizetett ki a műtétjéért. Ugyanannak az orvosnak. Csakhogy ez nem szabálytalanság. A helyzetet éppen a magyar egészségügyi rendszer szabályai idézik elő. Botrányháttér.


Korábban többek között Gondos Miklós volt kórházi főigazgatónak kellett távoznia a Dél-Pesti Centrumkórház éléről, augusztus végén pedig Ficzere Andreát, a fővárosi Uzsoki Kórház főigazgatóját mentette fel Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) új vezetője. Ficzere kórházáról Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő és a Transparency International derítette ki, hogy egy Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármesterhez, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökéhez köthető cég 906 millió forintért vásárolt protézisműtéteket az Uzsoki Utcai Kórháztól. Miközben az Uzsokiban ezrek vártak a beavatkozásra.

Úgy tűnik, a sorozat folytatódik. Augusztus utolsó napjaiban a magyar egészségügy egyik csúcsintézménye, az Országos Onkológiai Intézet kapcsán is vizsgálat kezdődött egy bejelentés alapján.

„Fontosnak tartom egyértelművé tenni: a vizsgálat nem a most megjelent sajtóhírek nyomán indult, és a sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben nem született döntés az Országos Onkológiai Intézet vezetését illetően” – szögezte le Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter két héttel ezelőtti Facebook-bejegyzésében. Az ágazat irányítója azután szólalt meg, hogy az ElitMed című egészségügyi szakportálon Állami és magánellátás útvesztőjében – azonnali vizsgálat indult az Országos Onkológiai Intézetben címmel riport jelent meg a minisztérium vizsgálatáról.

A cikk szerint egy olyan középkorú nő esete áll a háttérben, akit az onkológiai intézetből egy magánklinikára irányítottak, ahol ugyanaz az orvos látta el, aki korábban az állami intézetben fogadta. A műtétért a Szent Magdolna Magánkórházban mintegy két és fél millió forintot kellett fizetnie, később azonban a genetikai vizsgálatot és a sugárkezelését az állami egészségügyben végezték el, gyógyszert is tb-támogatással kapott.

Az írás napok óta nem érhető el a honlapon, helyén a „Cikkünk frissül. Türelmét kérjük” felirat látható. Lapunk úgy tudja, a cikket a beteg kérésére vették le...

RÁCS MÖGÖTT AKARJA LÁTNI A NÉP AZ ORBÁN-KORMÁNY KORRUPT OLIGARCHÁIT - A KLUBRÁDIÓ REGGELI NAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2026.09.07.


Elemzők egy része úgy véli, Magyar politikai karrierjét határozhatja meg az oligarchák elszámoltatása – írja a Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról a Deutsche Welle. A kis történeti kitekintésben az írás szerint a modernkori Magyarországon ilyen hivatal sosem volt.


Hogy tetszett-e vagy megrökönyödött, megoszlik, mindenesetre a nemzetközi sajtó bőségesen tálalta a sírásók nemzetközi bajnokságát, amelyet hosszú videóban, de terjedelmes cikkben is bemutatott. Az AP hírügynökség anyagát rengetegen átvették, a New York Posttól kezdve a South China Daily-ig.

A jelenség persze rengeteg gegre is lehetőséget adott: például így kezdődik az írás: Ahogy maga a halál, ez sem volt tréfadolog. A temetőben rendezett verseny akár egy komédiába illő jelenet nyitánya is lehetett volna. A Magyar Temetőfenntartók Egyesülete így akar presztízst szerezni a szakmának és, ahogy fogalmaztak, segíteni a halállal kapcsolatos tabuk lebontását. Nyergesújfalu köztemetőjének száraz, a nyári hőségtől megkeményedett talaja komoly ellenfélnek bizonyult a 19, kétfős csapat számára. A győztes páros 1 óra 21 perc alatt végzett, 200 ezer forintos jutalmon osztoztak.

Rács mögött akarja látni a nép az Orbán-kormány korrupt oligarcháit

Megindult a vadászat a korrupt rendszerben jogtalanul szerzett milliárdok visszaszerzésére – mutatja be a helyzetet a Deutsche Welle az erre a célra létrehozott Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működésének a felvázolásával. Ami lehet sikeres, de bukás is lehet a vége, mindenesetre meghatározó lesz a következő politikai időszak eredményességének megítélésében. Keno Verseck szerint a hivatal és neve önmagában bürokratikusnak hangzik, de jelentősége annál nagyobb, mivel az egyik leghangsúlyosabb kampányígéretként vonult be a köztudatba. Merthogy azokról a pénzekről van szó, amelyek az elkergetett Orbán Viktor és szövetséges oligarchái családjaihoz vándoroltak. Magyar Péter – írja a tudósító, ezeket vissza akarja tenni az állami kasszába, a felelősökön pedig számonkérni a korrupciót. A nép pedig rács mögött akarja látni őket. Vannak olyan becslések, amelyek a kormányfő által megnevezett összegnek a háromszorosát vélik ellopottnak. Elemzők egy része úgy véli, Magyar politikai karrierjét határozhatja meg az oligarchák elszámoltatása. A kis történeti kitekintésben az írás szerint a modernkori Magyarországon ilyen hivatal sosem volt. 1990-ban privatizálták az állami vagyont, de amikor 2010-ben Orbán újra hatalomra került, akkor nem sok energiát öltek a Gyurcsány-féle korrupció feltárásába, az ügy aztán el is halt.

Visszatérhet hazánk az Eurovíziós Dalfesztiválra 2027-ben

– írja a That Eurovision Site. Az MTVA ideiglenes vezetőjét keresték meg a fesztiválszervezők, aki nem zárkózott el, de jelezte, hogy végleges döntést a végleges vezetők hozhatnak. Viszont, ha december 7-ig jelentkeznek, akkor jelentős kedvezményt ígérnek a részvételi díjból. 1994-ben lépett színpadra magyar versenyző először, Friederika ’Kinek mondjam el a vétkeimet’ dala a 4. helyen végzett. 2019 óta nem indult Magyarország a versenyen, de ennek hátterét nem firtatja a cikk.

Az EU nyomása ellenére Magyarország fenntartja migrációs szabályozását

Magyar Péter szombati bejelentését helyezi kontextusba az Euractiv, miután az EU nyomása ellenére Magyarország fenntartja vitatott migrációs szabályozását. Meghosszabbítja a migrációs válsághelyzetet intézkedéseket a spanyolországi Ceuta enklávéban kialakult legutóbbi határválságra hivatkozva. A december végéig szóló meghosszabbítás azt is jelzi, hogy hónapok alatt sem sikerült Brüsszellel megegyezni. Mint ismeretes, 2015 óta az Orbán-kormány félévente meghosszabbította ezt az intézkedést. Most Magyar Péter azt mondja, Brüsszel javaslatai nem kellően szigorúak vagy hatékonyak. Ennek lényege: hogy egyrészt mindenkit visszafordítanak a határon, másrészt menedékkérelmet a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet benyújtani. A 2024 óta érvényben lévő napi 1 millió EUR-s bírság tehát továbbra is fennáll – mindezek után – noha Magyar Péter azt kérte az Európai Tanács elnökétől, aki Budapesten tárgyalt a múlt héten, hogy a most már 1 milliárd EUR-ra rúgó összeget írják jóvá hazánk számára a hétéves uniós költségvetésben, hiszen hazánk az európai határt védi.

Menedéket nyújt Magyarország a toborzás és a katonai szolgálat elől menekülő ukrajnai hadköteleseknek

Az ukrán Glavnoe portál pedig azt írta meg, hogy az ET-elnökkel, Antonio Costával folytatott tárgyalásokon szóba került szerdán az a kényes kérdés is, amely szerint hazánk menedéket nyújt a toborzás és a katonai szolgálat elől menekülő ukrajnai hadköteleseknek, legfőképp azért, mert ők zömében a kárpátaljai magyarok. S mindezt annak ellenére döntötte el a kormányfő, hogy Brüsszelben nemrég fogadták el: nem biztosítanak nekik menekült státuszt az unió országai.

"SCHADL LESZ AZ ELSŐ, AKI BIZTOSAN ÜLNI FOG"

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.06.



Schadl György házi őrizetben tölti a napjait a Balatonnál, közben a végrehajtói irodája idén több mint 100 millió forintot termelt neki. Öt hónapja még mindenki azt gondolta, hogy ez az ügy is elévül, mint az összes többi. Ma már a stúdióban ülő három szakértő közül egyikük sem ezt mondja — de abban sem biztosak, hogy az igazságszolgáltatás egyáltalán képes lezárni egy ilyen ügyet.

A Fordulópont ezúttal arról beszélget, miért tart Magyarországon 11 évig egy gazdasági per, mit tud kezdeni ezzel az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, és honnan lesz hozzá ember, ha az ügyészségen, a NAV-nál és a rendőrségen is ezrek hiányoznak.

Szóba kerül a Schadl-ügy legkényesebb fejezete is: a lefoglalt széf tartalma, amit az ügyészség megsemmisített — és hogy az elektronikus nyom szakértők szerint ettől még nem tűnt el. Vendégek: Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője, Magyar György ügyvéd és Heiszler Ákos kommunikációs szakértő.

00:11 – Schadl házi őrizetben, 100 millió forint bevétel 
01:20 – Miért lassú az igazságszolgáltatás: pénz, ember, háttér 
07:00 – Quaestor, Kulcsár, Simon Gábor — 11-12 év egy elsőfokú ítéletig 
08:20 – Az új hivatal dilemmája: honnan lesz szakember 
11:00 – „Negatív externáliák" — a lelkek szennyezése és a jóvátétel 
15:16 – A széf: mi volt benne, és ki rendelte el a megsemmisítést 
19:00 – A végrehajtói maffia: 80 millió egy praxisért 
23:16 – Varga Judit, Völner Pál és a politikai felelősség határa 
26:20 – A hatalmi ágak szétválasztása

2026. szeptember 6., vasárnap

A CSINOVNYIKNAK POZÍCIÓJA VAN - SCHIFF ANDRÁSNAK MŰVÉSZETE ÉS SZABADSÁGA

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.04.


Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója hosszú, rosszindulatú és alig leplezetten sértett szöveget írt Schiff András budapesti visszatéréséről. Lényege röviden: számonkéri a világhírű zongoraművészen, hogy tizenhat éven át nem játszott Magyarországon, a közönség „koplaltatásáról” beszél, valamiféle bocsánatkérést vár tőle, és közben még a „szalonnáci” kifejezést is sikerül előhúznia.
Mindezt most.
Tizenhat évig Orbán Viktor volt hatalmon, Schiff András pedig nem játszott Magyarországon. Orbán már nincs hatalmon, Schiff itt van. Ókovács láthatóan egyik változást sem viseli könnyen.
Pedig a történet végtelenül egyszerű. Schiff András szabad ember. Úgy ítélte meg, hogy egy számára erkölcsileg és politikailag vállalhatatlan rendszer idején nem kíván Magyarországon fellépni, és eszerint cselekedett. Nem kellett hozzá engedélyt kérnie senkitől, és utólag sincs szüksége senki felmentésére.
Kant óta ennek van pontos neve: autonómia. Az autonóm ember saját erkölcsi ítélete szerint cselekszik, és vállalja döntésének következményeit. A szabadság értelme éppen akkor mutatkozik meg, amikor az ember döntésének ára van.
Schiff döntésének volt ára. Ókovács viszont „koplaltatásról” beszél.
Már ez a szó mindent elárul arról a gondolkodásmódról, amelyből az egész írás született. Mintha Schiff zongorajátéka közellátási cikk volna, amelyből meghatározott fejadag illeti meg a magyar koncertlátogatót. Mintha a művész szolgáltató volna, a közönség fogyasztó, Mozart pedig valamilyen kulturális közszolgáltatás.
Csakhogy Schiff művészete nem köztulajdon. A közönségnek nincs tulajdonjoga sem a kezére, sem az idejére, sem a jelenlétére. Ő dönti el, mikor és hol játszik. Ahogy azt is ő dönti el, hogyan játszik.
És itt válik Ókovács kioktatása különösen kínossá. Schiff Bach-, Mozart-, Beethoven- vagy Schubert-interpretációjának lényege éppen az autonóm művészi ítélet. Nem szavaztatja meg a tempót, nem kér főigazgatói jóváhagyást a frazeáláshoz, és nem tart társadalmi konzultációt egy pianissimóról. Ugyanaz az autonóm személy ül a zongoránál, aki arról is dönt, hogy egy adott politikai közegben kíván-e fellépni.
Ezt egy művész érti. Egy csinovnyik számára már nehezebb.
A csinovnyik világa hierarchiákból, kinevezésekből, hivatalokból, feljebbvalókból, protokollokból és alkalmazkodásból épül fel. Ott azt kell tudni, melyik ajtón kell bemenni, kihez kell igazodni, és merre változik a politikai széljárás.
A művészet egészen más világ.
És itt Ókovács akaratlanul is megírja saját szövegének legtökéletesebb metaforáját. A kukucskálót. Elmondja, hogy a szomszéd teremben zsűrizik, majd a szünetben „átlopózik” a foyer-ba, és a diákkorából ismert, „gyönyörű, kicsit prizmaüvegű kukucskálón” keresztül figyeli Schiff koncertjét. Ez már szinte antropológiai konfesszió.
Schiff odabenn van. Ókovács odakinn. És Ókovács a kukucskálón keresztül figyel. Egy zongoraestet. Ott használja a szemét, ahol mindenekelőtt a fülére volna szüksége.
Nem ül a teremben. Nem hallgatja végig az előadást. Nem részese annak az atmoszférának, amelyről mégis ítéletet alkot. Látja a zongorát, Schiffet, a mozgó kamerát, és a tölgyfaajtón keresztül arra következtet, milyen „pisszenéstelen figyelem lehet odabenn”. A szó pontos: lehet. Nem tudja. Kívül van.
Lát valamennyit abból, amit hallania kellene; kihall valamennyit abból, aminek részese kellene lennie; majd ebből az ajtón túli töredékből megírja, hogyan kellett volna annak az embernek az elmúlt tizenhat évben élnie.
A részlet szinte túl tökéletes. Az egyik játszik. A másik kukucskál. Az egyik interpretál. A másik minősít.
Nietzsche erre a lelki mechanizmusra használta a ressentiment fogalmát. A ressentiment több a közönséges irigységnél: a másik fölényét erkölcsi fogyatékossággá próbálja átfordítani.
Ókovács maga ismeri el Schiff kivételes művészi kvalitásait. Felidézi a fiatal Schiff „tiszta formálását”, „gusztusos billentését”; most pedig a kukucskálón keresztül azt látja, hogy a közönség pisszenéstelenül figyel. Schiff művészi nagyságát tehát nehéz megtámadni. Marad a jelleme. Miért nem jött? Miért nem játszott? Miért fosztotta meg tőlünk magát? Miért nem szolgálta a közönséget?
A kérdések mögül előbújik a sértettség: hogyan merészelt nélkülünk dönteni? Csakhogy a zenetörténet éppen az ilyen döntésekből ismeri a művészi lelkiismeret legnagyobb példáit. Arturo Toscanini megtagadta a fasiszta Giovinezza elvezénylését, szakított Mussolini Olaszországával, és Hitler Németországába sem volt hajlandó visszatérni. Pablo Casals Franco győzelme után száműzetésben maradt, és politikai tiltakozásként hosszú időre a nemzetközi koncertélet jelentős részéről is lemondott. Bronisław Huberman bojkottálta a náci Németországot, majd üldözött zsidó muzsikusokat mentett ki Európából, és velük teremtette meg a Palesztinai Szimfonikus Zenekart. Rosztropovics kiállt Szolzsenyicin mellett, és vállalta ennek egzisztenciális következményeit. Bartók pedig elhagyta Magyarországot, amikor az európai és magyar politikai folyamatokat összeegyeztethetetlennek érezte saját erkölcsi világával.
Ókovács logikáját ezekre az emberekre alkalmazva egészen groteszk eredményre jutnánk. Casals „koplaltatta” a spanyol zenebarátokat? Toscanini tartozott egy bocsánatkérő Verdi-esttel? Bartóknak elnézést kellett volna kérnie a magyar közönségtől? Már a kérdések abszurditása megmutatja az eredeti állítás képtelenségét. A művész távolmaradása ugyanis maga is lehet erkölcsi cselekedet.
És akkor következik a „szalonnáci”. Ókovács ezt a szót is képes leírni egy Schiff Andrásról szóló írásban. Magyarországon. A magyar zsidóság jogfosztása, kifosztása, deportálása és százezrek meggyilkolása után. A „náci” szóból kedélyes szóviccet fabrikálni ebben az összefüggésben nem irónia, nem vagányság, és végképp nem szellemesség. Történelmi és morális süketség. A náci nem bohókás jelző. A szó mögött fajelmélet, diktatúra, jogfosztás, deportálás és tömeggyilkosság áll. Különös erkölcsi érzékről tanúskodik ebből nyelvi bonbont készíteni, majd ugyanabban a szövegben Schiff Andrásnak erkölcsi leckét adni.
De talán az egész írás legvisszataszítóbb mozzanata mégis az, hogy Schiffnek „elnézést” kellene kérnie. Ugyan miért? Mert volt saját erkölcsi ítélete? Mert aszerint cselekedett? Mert vállalta döntésének következményeit? Vagy azért, mert nem azt az életstratégiát választotta, amely szerint a mindenkori hatalom kulturális intézményrendszerében kell elhelyezkedni, majd onnan elmagyarázni azoknak, akik távol maradtak, mi lett volna a művészi kötelességük?
Különösen groteszk, hogy Ókovács az „embereknek szentelt hivatásról” beszél. A művész nem udvari alkalmazott. Nem reprezentációs kellék. Nem kulturális dísznövény. És nem valamiféle esztétikai közszolga, akinek kötelessége megjelenni, amikor a közönség vagy a hatalom igényt tart rá.
Schiff ennek az ellenkezőjét képviseli: az autonóm művészt, aki művészként és polgárként ugyanaz az ember. Talán éppen ez fáj. Tizenhat évig Orbán Viktor volt hatalmon. Schiff András nem játszott Magyarországon. Orbán már nincs hatalmon. Schiff hazajött. Nem vezekelni. Nem elégtételt venni. És végképp nem bocsánatot kérni. Játszani.
A közönség pedig, amelyet állítólag tizenhat évig „koplaltatott”, ott ült és pisszenéstelenül hallgatta. Ókovács kinn maradt. A kukucskálónál. Talán ennél pontosabb záróképet ő maga sem találhatott volna. A művész odabenn. A csinovnyik odakinn. Az egyik jelen van: játszik, interpretál, és létrehozza azt a művészi teret, amelyért a közönség odament. A másik kívülről, egy prizmaüveges kukucskálón át figyel, majd ebből az ajtón túli töredékből erkölcsi ítéletet fabrikál arról, hogyan kellett volna az odabenn ülő embernek élnie.
Aligha lehetne pontosabb önarcképet készíteni.
Schiff Andrásnak pedig nincs miért bocsánatot kérnie. A művészi nagyságot nem hivatal adja, nem hivatal hitelesíti, és hivatal el sem veheti.
A csinovnyiknak pozíciója van.
Schiff Andrásnak művészete és szabadsága.

MATEKLECKE 7297. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 31. RÉSZ: TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.05.


Schiff András tizenhat év után újra fellépett Magyarországon. A fotó, ahogy Magyar Péter fogadja, egy pillanat alatt elmond mindent arról, mi változott. De van benne egy kérdés is, amit ebben a leckében szeretnék kifejteni: mi a helyes magatartás egy diktatúrában? Spoiler: nincs egyetlen jó válasz, és pont ez a nehéz benne.

Három tiszta típust tudok megkülönböztetni, a kivonulót, a tiltakozót és az átállót.

Schiff kivonult: 2011 elején megjelent nyílt levele utáni gyalázkodó támadások után bejelentette, hogy nem lép fel többet itthon, és tizenhat évig tartotta magát ehhez. Ez a tiszta kéz stratégiája. Nem adok nevet, arcot, legitimációt, nem leszek díszlet egy olyan ország kultúrpolitikájában, amelyik közben kiírja a plakátra, kit tart magyarnak. Van olyan tanár barátom, aki Angliában tanít 13 éve, nagyon nagy veszteség, de meg tudom érteni.

Hadházy Ákos maradt és tiltakozott. Az első gyanús jelektől kezdve, tizenhat éven át, feljelentések százaival, dokumentumok tízezreivel, mérhető eredmény nélkül. Nem tört meg, hiába nem lett belőle semmi, minden héten újrakezdte. Nem szeretném magam hozzá mérni, de sokan ezt tettük kicsiben. Leírtuk a ner újabb és újabb, egyre undorítóbb bűneit, és megnyugtattuk magunkat, hogy mi megtettük a magunkét. Szeretjük azt gondolni, hogy mi is hozzátettünk valamit a rendszer bukásához. Be kell vallanom magamnak is, hogy ha csak mi lettünk volna, még mindig azon gondolkodnánk, mikor kell a kivonulást választanunk.

Magyar Péter átállt. Belülről jött, akkor, amikor a rendszer már az ő személyét és a családját érte el. És most jön az, ami zavaró. Ő döntötte meg a rendszert. Nem az, aki tizenhat évig makulátlan volt, nem az, aki tizenhat évig kitartott, hanem az, aki tizenhat évig nyakig benne volt.

Ez nagy igazságtalanság, de két különböző mércét keverünk össze. Az egyik az embert méri: mennyi kockázatot vállalt, mikor, milyen áron, milyen indítékból. A másik a következményt méri: mi lett belőle. Ez a két függvény ugyanazon a halmazon van értelmezve, de semmi nem garantálja, hogy ugyanott veszik fel a maximumukat (matematikusként ezen nem lepődöm meg, emberként annál inkább).

A szerkezeti magyarázat egyszerű. Egy zárt rendszert kívülről nem lehet feltörni, mert kívülről nincs se információ, se hitel. Amit a disszidens mond, azt le lehet söpörni azzal, hogy külföldről beszél bele. Amit a tizenhat éve kiabáló ellenzéki mond, azt le lehet söpörni azzal, hogy ő mindig ezt mondja, különben is liberálbolseviksorosbrüsszel. Amit viszont valaki mond, aki tegnap még az asztalnál ült, azt nem lehet annyival elintézni, hogy reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozunk. A 12. részben, a propagandista bocsánatkérése kapcsán ugyanezt írtam: a bűnbánó, aki kilépett és kibeszél, többet ér, mint aki még mindig tagad. Ez nem morális állítás, hanem működési.

De akkor legyünk őszinték mindhárom úttal.

A kivonulással az a baj, hogy a rendszer szereti. Egy autokráciának a legolcsóbb megoldás, ha a kritikusai elmennek, nem kell velük vitatkozni, nem kell őket bezárni, elég kinyitni a kaput. Az elmúlt tizenhat év néhány százezer kivándorlója pont az a réteg volt, amelyik ellene szavazott volna. A tiszta kéz stratégiája erkölcsileg védhető, strukturálisan viszont éppen az, amit a hatalom preferál. Schiff esete annyiban más, hogy ő hangosan ment el, és a távolléte maga volt az üzenet, nem a menekülés.

A tiltakozással az a baj, hogy a rendszer azt is szereti, amíg eredménytelen (ha pedig eredményes, könnyen elhallgattatja). Egy látványosan tehetetlen ellenzéki a legjobb bizonyíték arra, hogy nálunk igenis lehet kritizálni. Aki tizenhat évig kiabál a falnak, azt előbb-utóbb be lehet mutatni a falrendszer részeként. És van egy másik kockázat is, amit ki kell mondani, ha az ellenállásból identitás lesz stratégia helyett, akkor a győzelem pillanata is zavarba ejtő lesz.

Az átállással pedig az a baj, hogy késő, hogy önérdekű, és hogy magával hozza annak a rendszernek a reflexeit, ahonnan jött. A 21. részben írtam a trógerezésről (azóta pedig már volt állatorvosozás, úgynevezett oknyomozó újságírózás), nem véletlen, hogy pont az a nyelv jön elő, amit tizenhat évig hallott az illető. Aki belülről jött, az nemcsak az információt hozza magával, hanem a szokásokat is.

Van persze egy negyedik csoport is, a legnagyobb, a hűségesek, akik maradtak, akik nem szólaltak fel, tették a dolgukat. Ezen belül a tisztességesebbek a rothadó rendszeren belül is rendesen csinálták a munkájukat, a tanár, aki tizenhat évig úgy tanított, ahogy kell, a NAT ellenére, az orvos, aki a szétvert kórházban is gyógyított, a hivatalnok, aki lassított, ahol lehetett. Senki nem fogja őket kitüntetni, mert láthatatlanok, pedig ez tartotta életben az országot, amíg a többiek a rendszerrel foglalkoztak.

Mi a megoldás? Először is vegyük észre, hogy ez nem verseny volt, hanem munkamegosztás. Hadházy tizenhat évnyi eredménytelen dokumentálása ma már nem eredménytelen, az elszámoltatás nyersanyaga részben az ő aktáiból áll, csak tizenhat év késéssel érett be. Jó lenne használni ezeket. Schiff távolléte fenntartotta a mércét, hogy van egy világ, ahol ez nem normális. Jó lenne hazacsábítani őket. Magyar kilépése áttörte a falat. Egyik sem tudta volna a másik dolgát elvégezni, és együtt kellene folytatnunk.

Nem kell tisztasági vizsgát csinálni. Ha valakinek 2010-ben igaza kellett volna hogy legyen ahhoz, hogy 2026-ban hasznos lehessen, akkor nagyon kevesen maradunk. De attól, hogy nem kérünk vizsgát, a nyilvántartást még vezetni kell. Aki korán mondta ki, annak jár, ha nem is hatalom, legalább elismerés. A kettő nem ugyanaz, és pont ott szoktunk elrontani mindent, ahol összekeverjük. Az erkölcsi elismerés a múltról szól, a kinevezés a jövőbeli alkalmasságról. Ha Magyar nem tartja alkalmasnak Hadházyt, akkor ne nevezze ki (persze jobb lenne, ha sokak véleményével összhangban alkalmasnak találná), de az elismerés az eddigi munkájáért kijárna.

A ner legjobb védelme végig az volt, hogy az ellenfelei egymás tisztaságát rangsorolták. Ezt az energiát most már máshová kellene tenni.

A kérdés végül nem az, melyik lettem volna a három közül. Hanem az, hogy melyik voltam. A többségünk egyik sem volt. Ez nem szégyen, csak tény, és jobb, ha nem felejtjük el, amikor legközelebb valakinek a bátorságát mérlegeljük.

Schiff András hazajött. Nem azért, mert megbocsátott, hanem mert végre lett hová.


FORDULAT A KEGYELMI BOTRÁNYBAN - BALOG ZOLTÁN: AZ A BAJ, HOGY KIDERÜLT

KLIKKTV / TROLLKIRÁLYOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.05.



A kegyelmi botrány újra a politika középpontjába kerül: megkezdi munkáját az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Kiderülhet-e, ki és miért szorgalmazta K. Endre kegyelmét, milyen kapcsolatok húzódtak a döntés hátterében, és miért mondhatta Balog Zoltán, hogy az egész ügyben „az a baj, hogy kiderült”?

A Trollkirályokban Csintalan Sándor, Lánczi Richárd és Lattmann Tamás arról beszélnek, milyen új részletek kerülhetnek nyilvánosságra, és okozhat-e a kegyelmi ügy újabb súlyos csapást a Fidesznek. Balog Zoltán, Novák Katalin, K. Endre és a politikai felelősség kérdése – egy beszélgetés arról, amit a hatalom legszívesebben örökre lezárna.

00:28 – A Tisza-hatás: Magyar Péter és az időközi választások tanulságai. 
01:21 – Belső fortyogás: Mi történik a Fidesz háza táján, amíg a miniszterelnök nyaral? 
02:38 – Túlélési kérdés: Életképes maradhat-e a párt ebben a struktúrában? 
03:30 – Lejárt brand? A Fidesz-kongresszus és a jövő dilemmái. 
05:40 – Szimbolikus üzenetek: Mit jelent a "Voltunk, vagyunk, leszünk" szlogen augusztus 20-
             án? 
07:12 – Frakció-változások 
08:43 – A "Sámán" visszatér: Mi várható Kötcsén a tusványosi beszéd után? 
11:53 – Ígéretek súlya: Hogyan viszonyul a kormány a Tisza Párt népszerűségéhez? 
13:50 – Várakozó álláspont 
16:05 – Kegyelmi botrány újra 
19:21 – Balog Zoltán és a "legalja" 
22:48 – Gyermekvédelem és morál 
26:48 – A politika szórakoztató funkciója

BÓNA SZABOLCS: TALAJÉLET, VÍZMEGTARTÁS, VADLÉTSZÁM ÉS TÁJI SZEMLÉLET AZ AGRÁRPOLITIKÁBAN

HEKTÁR AGRÁRMÉDIA - MEZŐGAZDASÁGI PODCAST ÉS VIDEÓ
Szerző: HEKTÁR AGRÁRMÉDIA
2026.09.06.



Hogyan alakulhat át a magyar agrárpolitika, és mit várhatnak a gazdálkodók az államtól a következő években? Milyen szerepet kaphat a támogatási rendszerben a talajélet, a vízmegtartás és a táji szemlélet, illetve milyen változásra van szükség az agrároktatásban ahhoz, hogy valóban használható, gyakorlati tudást adjon? A HEKTÁR Magágy vendége ezúttal Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, aki Gribek Dániel műsorvezetővel a talajkímélő és regeneratív gazdálkodási módszerek ösztönzéséről, a tájban történő vízvisszatartásról, a közvetlen agrártámogatások jövőjéről beszélget, valamint arról is, hol húzódhat a határ az állami segítség és a gazdálkodók saját felelőssége között.

Szóba kerül a vadkár és a nagyvadlétszám szabályozása, a tervezett vagyonadó mezőgazdasági hatása, valamint a magyar állattenyésztés jövője is. Van-e magyar mezőgazdaság magyar állattenyésztés nélkül, és veszélybe kerülhet-e hazánk élelmiszer-önrendelkezése, ha az ágazat nem alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez?

TARTALOM: 

00:00 – Bevezető, podcastajánló 
03:54 – Az állam szerepe és a gazdálkodók felelőssége 
09:03 – Megújulhat az agrároktatás? 
24:24 – Talajélet, regeneratív gazdálkodás és támogatások 
37:05 – Vízmegtartás és táji szemlélet 
50:32 – Vadkár és a nagyvadlétszám szabályozása 
58:30 – Hogyan érintheti az agráriumot a vagyonadó? 
1:03:36 – Van magyar mezőgazdaság állattenyésztés nélkül?

SZIJJÁRTÓÉK MÉG AZ EMBEREK HALÁLÁN IS KERESTEK

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.06.



Nyuszimotorok, MNB-épületek, lélegeztetőgépek. Egy hét alatt annyi ügy kerül elő, hogy összeszedni is nehéz — ebben az adásban azt kérdezzük a vendégeinktől, melyik veri ki náluk a biztosítékot.

A lélegeztetőgépeknél nem áll meg a beszélgetés a túlárazásnál. Egy friss, cégnevekre lebontott összesítés szerint a 300 milliárdból 86 milliárd a közvetítőkhöz ment, azokhoz a cégekhez, amelyek mostanra eltűntek. Svéd Tamás államtitkár szerint pedig a valóban használt gépeknél az orvosok nem tudták, mennyi oxigént ad le a készülék. Ezért tesszük fel a kérdést Magyar Györgynek: perelhet-e az, akinek a hozzátartozója ezeken a gépeken halt meg?

Szó lesz a bukás után szétosztott 500 milliárdról, Hatvanpusztáról és a bizonyítási teher megfordításáról, valamint arról, mit mutatnak a számok: a társadalom 80 százaléka akar elszámoltatást — de gyorsat, hatékonyat és törvényeset egyszerre nem lehet.

MAGYAR PÉTER ODAJÖTT HOZZÁM, ÉS MOSOLYOGVA AZT MONDTA, TUDJA, HOGY MOST ROSSZUL VISELKEDETT

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.09.06.


Sűrű hónapja volt ideiglenes házelnökként Hallerné Nagy Anikónak, miközben az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjaként ő is részt vett a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőinek kiválasztásában. Az Országgyűlés alelnöke az interjúnkban a tagok közül először beszélt részletesen a kiválasztási eljárásról, emellett arról is kérdeztük, kapott-e kritikát Magyar Pétertől, miután elvette tőle a szót, és maradt volna-e még szívesen az Országgyűlés elnöki székében.

Számítottak arra, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke körül még a köztársasági elnök személyénél is nagyobb vita alakul ki a nyilvánosságban?

Abban biztosak voltunk, hogy majd óriási érdeklődésre tart számot, de hogy ez ennyire turbulens lesz, arra nem számítottam. Azt gondolom, hogy ebben az a felfokozott várakozás is megnyilvánul, ami a kampányidőszak óta jelen van a társadalomban: az elszámoltatás igénye.

Úgy tudjuk, nemcsak a nyilvánosságban, a bizottság tagjai között is élénk volt a vita a döntés előtt.

Így van, hosszú, estébe nyúló vitát folytattunk.

Végül Unger Anna pályázatáról a bizottság tiszás tagjai közül csak Melléthei-Barna Márton szavazott nemmel, Miskolczi Orsolya pedig tartózkodott. Önt mi győzte meg Unger Anna alkalmasságáról?

Engedje meg, hogy előbb néhány gondolatot mondjak a folyamatról, ami szintén vitatott volt. Ez egy hosszú folyamat volt, amely során több körös válogatással szűrtük meg a beérkezett, rengeteg pályázatot. Először azokat kellett kiszűrnünk, amelyek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. Emellett voltak olyan pályázatok, amik rendkívül alacsony színvonalúak voltak. Majd jöttek további szűrők különböző szempontrendszerek szerint, ezek már elsődlegesen szakmai szempontok voltak.

Ugyanakkor figyelnünk kellett néhány egyéb körülményre is, például összeférhetetlenségi tényezőkre, amelyek miatt egyes jelentkezők szintén kikerültek a körből. Ezek után a bizottsági tagok egyenként felállítottak egy sorrendet a bent maradt pályázatokból, amiket aztán egyeztettünk egymással, és ahol a legtöbb azonosság volt, az a pályázat továbbjutott. Így értünk el egy viszonylag szűkebb körhöz, és kezdődött el egymás meggyőzése, az érveink ütköztetése. Végül megszületett az a három név, akiket a legalkalmasabbnak gondoltunk a személyes meghallgatásra. A bizottság tagjai tényleg hatalmas munkát fektettek ebbe.

Ilyen részletességgel most számoltak be először a kiválasztási eljárás folyamatáról.

Igen, ezt senki nem mondta el eddig, és vannak is ebből adódó félreértések...

A MOSZKVAI KREML CALIGULÁJA

NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2026.09.05.


...Ukrajna – részben a saját fejlesztésű pilóta nélküli eszközökre, rakétákra, részben a nyugati szövetségesektől kapott haditechnikára és műholdas támogatásra támaszkodva – rendkívül hatékonyan rombolja Oroszország haditechnikai, ipari és logisztikai hátországát. Putyin válasza erre a minden korábbinál hevesebb rakéta- és dróntámadások további fokozása. Eltérnek az értékelések arról, hogy ki és mit ért el eddig a háború immár ötödik, egyben egyik legvéresebb nyári szakaszával.

Az ukránok fél éve 30-35 ezer főt meghaladó veszteséget okoznak havonta az ellenségnek. Ezzel azt érték el, hogy az orosz haderő a jelenlegi mozgósítási gyakorlatával nem tudja pótolni a harcoló alakulatai létszámhiányát. Erre két válasza lehet Moszkvának. Az egyik szerint az eddigieknél több katonát, újabb 300 ezer fegyverest kellene felsorakoztatniok az ukrán védvonal áttörésére. A tábornoki kar és a megújított katonai vezetés évek óta erről igyekszik meggyőzi Putyint. A másik lehetséges megoldást az eddigieknél modernebb fegyverek kínálhatnák. A korszerű, hatékonyabb haditechnika hadrendbe állítására azonban az orosz hadseregnek nagyon korlátozottak a lehetőségei. A felhasznált drónok számát nagyságrendekkel tudták növelni, és egy jelentős újítást is felmutattak a gázturbinás drónok fejlesztésével. A Cirkon nevet viselő hiperszonikusnak és lelőhetetlennek beharangozott csodafegyverről viszont éppen a napokban bizonyosodott be, hogy a Patriot rendszerek nagy hatékonysággal képesek megsemmisíteni.

Putyin még megpróbálhatja egy általános mozgósítással és az ukrán nagyvárosok élhetetlenné rombolásával a maga javára fordítani a háború menetét. Hogy mennyire képes az orosz elnök racionális, nem kozmetikázott realitásokra alapozott döntéshozatalra? Annak alapján, amit az utóbbi időben hallunk tőle, ne várjunk csodát.

A hátországból kitartóan szivárgó információk egyértelmű előkészületekre utalnak. Az orosz elnök természetesen tagadja hogy mozgósításra készülne. Érezhetően tart a tömegek reakciójától. Veszélyes következményekkel járhat az is, ha az oroszok megkísérlik megfagyasztani Kijevet és a többi ukrán nagyvárost. Míg Kijev és Harkov már több pokoli tél tapasztalataival felvértezve várja a hideg hónapokat, addig Moszkva és Szentpétervár lakossága leginkább a légvédelem, és a városi hatóságok hatékonyságában hisz...