KÉREM SZÉPEN, MAGYARÁZZÁK EL NEKEM, MI A NYAVALYAKÓRSÁG TISZTELNIVALÓT TALÁLNAK A LEVÉL CÍMZETTJEIBEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.02.21.

"Tisztelettel kérjük, hogy az állam vonuljon ki a tudományos kutatást övező döntések területéről és bízza azt a terület szakértőire: a tudósokra, és az általuk működtetett, hazánkban a legnagyobb tudományos szakértelemmel rendelkező szervezetre, a Magyar Tudományos Akadémiára."

Ez a mondat olvasható abban a levélben, amit ezervalahányan írtak alá, méghozzá úgy, hogy a levél végén, az aláírások előtt is olvasható a fenti mondat első szava: tisztelettel.

Nehezen tudom eldönteni, koromhoz illő bölcs rezignációval elmosolyodjak, vagy koromhoz nem illően dühöngve ordítsam: neee! Az ezervalahány aláíró között egyetlenegy sem volt, akinek feltűnt volna, hogy ez a szó még ironikusan sem való ide? Ráadásul akármi legyek, ha az irónia bárkinek eszébe jutott volna, ha ez nem mint jótársaságbeli konvenció szerepelne ebben a levélben. Tényleg nem tűnik fel senkinek, hogy a tisztelet az utolsó fogalom, aminek tárgyunkban létjogosultsága volna? Hogy ez ugyanúgy hitelteleníti az egész levelet, mint a helyesírási hiba a „politikusok” transzparensén? Sőt, még sokkal inkább, mert a helyesírási hiba összehasonlíthatatlanul kisebb vétség, mint a stílustalanság. Aki ezt a szót odaírta, az nem tudja, hogy a tisztázatlan fogalmak használata a rendetlenséget hirdeti, azt a zavart, ami a beszélő (író) agyában dúl.

Kérek szépen legalább egyvalakit a levél megfogalmazói vagy az aláírói közül, magyarázná el nekem, mi a nyavalyakórság tisztelnivalót találnak a levél címzettjeiben. Azaz voltaképpen egyetlen címzettjében, mert azt azért nem feltételezem, hogy azt sem tudják, ki az. Hogy azt képzelik, az a dölyfös, beszédhibás, lundaarcú, félművelt tuskó „akadémikus” akarja meggyilkolni az Akadémiát.

Bő évvel ezelőtt már kiemeltem mondatokat egy hatéves jegyzetemből, ezt most ismét megteszem – semmiképpen sem tiszteletlenségből (jónéhányan vannak az aláírók között, akik megérdemlik a tiszteletet), nem is azért, mintha ne volnának köztük többen, akik az alant következőket nálam jobban tudják, legföljebb mostanában nem foglalkoztak ilyesmivel, csak azért, hogy világos legyen, miről beszélek:...

ITT OLVASHATÓ

"NEM KÉREK ELÉGTÉTELT" - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.02.21.

A Magyar Hang 2019. évi 8. száma jelenik meg február 22-én, pénteken! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

– „Nem várok elégtételt” – Bálint György élete során rengeteg elismerést, szeretetet kapott, így nincs hiányérzete amiatt, hogy nem lett a XVI. kerület díszpolgára. Nagyinterjúnkban kiskertekről, a haza és a föld szeretetéről, politikáról, üldöztetésről és az elégtétel elengedéséről is beszélgettünk.

– Kafka a rendszerben – Hiába tárolja az adatokat, továbbra sem használható tajkártyaként a három éve elérhető elektronikus személyi igazolvány.

– Messziről jön az orvos – Kevés az ügyeletes, bajban sok önkormányzat.– Aláírások a korrupció ellen – Szeptember végéig kellene egymillió aláírást összegyűjtenie EU-szerte azoknak a civileknek, akiknek elegük van az uniós pénzek lenyúlásából.

– Félnek a bátrak Esztergomban – A Suzuki-gyár dolgozóit kérdeztük.

– Paksra mennek pénzt keresni a rendőrök – Fegyveres biztonsági őrnek állnak az atomerőmű-bővítésnél a tolnai járőrök.

– Önkéntes száműzetés a múltba – Cziráki Viktor évtizedek óta, majdnem szó szerint vaskori körülmények között él a Tolna megyei Regöly mellett, egy tanyán. Riport.

– A trojka veszélyes rivalizálása – A müncheni fórum jelentése szerint a „történelem vége” helyett Amerika, Kína és Oroszország egyre kiélezettebb szembenállása vár a világra.

– „Humanitárius lavina” várható Venezuelában – Nagy az izgalom: a hét végén előbb lesz két óriáskoncert a két országot elválasztó Tachira folyó két oldalán, aztán szombaton a vadonatúj Simón Bolívar hídon (vagy másutt) több százezer önkéntes megpróbálja átvinni az amerikai segélyt a venezuelai oldalra. Nagy kérdés, hogy engedi-e ezt az egyelőre az elnökkel tartó venezuelai katonaság. Közben a másik oldalról Nicolás Maduró szocialistái is megpróbálnak segélyt osztani a kolumbiai éhezőknek. Lukács Csaba riportja a kolumbiai-venezuelai határról.

– Az évszázad pere – Továbbra sem adták fel a céljukat a függetlenségpárti katalánok.

– Monokróm zseni – A nyolcvanöt éves korában elhunyt Karl Lagerfeldről.

– Korunk rasszistái, Katy Perry és Mary Poppins

– Képességnyereség – Miután évekig moratórium volt érvényben a kísérletek folytatására, a minap kiderült, hogy az amerikai kormány egészségügyi felülvizsgálati bizottsága csendben engedélyezte a madárinfluenza-vírus még ütőképesebbé tételét célzó kutatásokat.

– Tizenöt megbízható tudós – Katedrájuktól megfosztott és nyugdíjba küldött professzorok, anyagi ellehetetlenítés, tudományos egyesület elfoglalása ideológiai okokból, totális támadás az Akadémia és a felsőoktatás legfontosabb intézményei ellen. Napjainkat helyenként kísértetiesen megidéző hetven évvel ezelőtti – az MTA, az ELTE és a Magyar Történelmi Társulat bedarálásával járó – eseménysorozat a Rákosi-korszak hajnaláról.

– Ismét a tehetősek járnak jól – Orbán Viktor demográfiai csomagja nem orvosolja a probléma gyökerét, a szegénységet.

– Egy minden hájjal megkent veterán – A nagytőke előretolt bástyája, avagy a hatalom szerelmese: kiismerhetjük-e Dick Cheney-t?

– „Egy vígjáték nem azért készül, hogy szikével boncolgassuk” – interjú Dobó Katával.

– Lassan öl az azbeszt – Magyarországon magára hagyták a területet a szakértő szerint, miközben az ivóvízvezetékektől a palatetőig mindenhol ott van körülöttünk a súlyosan szennyező anyag.

– „Mi hozzuk a Maccabi-szellemiséget” – Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke bízik abban, hogy a nyári Maccabi Európa Játékok idejére mindenki félre tudja tenni az ellentéteket, és ez a rendezvény közeledést hoz majd a különböző szervezetek között. Interjú.

Publicisztika: 

Bod Péter Ákos: Míg a rendszer szét nem esik – Gazdaságpolitika vagy politika a gazdaságban, avagy mennyire polgári a kormány karaktere?

B. Molnár László: A szomszéd rasszistája

Dévényi István: Magyarország varázstalanítása – Értjük-e már az unortodox magyar gazdasági csodát?

Torkos Matild: EP-választásra gyúrt családvédelmi akcióterv

Szerető Szabolcs: Jó náci, rossz náci

Pap Zsigmond: Nagyon kár a benzinért – Ha az állam pénzt szán a társadalom meghatározott csoportjainak, azt úgy tegye, hogy a társadalom egésze számára is jövőbe mutató folyamatokat indít el

Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (37. rész)

Pethő Tibor: Az örökség másolata

Győrffy Ákos: Android, borz, repülők

Pethő Tibor: Röneszansz fotöj

Gazda Albert: A nyúl elszemtelenedett

Puzsér Róbert: Miért Soros?

Marabu: Vegye, vigye!

Kritika:

Csender Levente: A különleges Meditittimó kalandjai

Brigitte Bardot–Anne-Cécile Huprelle: A küzdelem könnyei

Polcz Alaine: Egész lényeddel

ITT OLVASHATÓ

ŐRÜLTEK HAZÁJA LETTÜNK, ÉS MÉG FIZETÜNK IS ÉRTE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.02.21.

Önlehányók

Az nem pikáns, hanem egyenesen felháborító, hogy mi fizetünk a gyűlöletért, a gyűlöletkeltésért, a gyűlöletbeszédért is. Elindult, vagy inkább folytatódik a magyar kormány Gyűlölj még jobban! kampánya. Komolyan gondolom, ezek nem normálisak, bár ez enyhe kifejezés – állami szinten teljesen megbuggyantak. Amivel az a legnagyobb baj, hogy kezd elviselhetetlenné válni ez az őrület az országban. Őrültek hazája lettünk, és még fizetünk is érte. A gyűlölet, a hazugság mindent visz – vannak hozzá sima arcú, álnok, nem hervadó hatalmi bogáncsok. Olyan begyöpösödött agyú fickók és nők, akiktől, ha tizenöt éve azt kérdezzük, hogy Kiszolgálnál-e egy diktátort Magyarországon?, biztosan a szívükhöz kaptak volna, elkerülendő egy ilyen aljas feltételezést. Vagy nem? Hiszem, hogy nem génjeikben hordozták ők sem az állandó ellenségeskedést, hanem jókor voltak nagyon rossz helyen. Ők belemenekültek az orbáni cirkuszba, bele is ragadtak.

Zsófi meséli. – Egyszer az utcán kérdezett tőlem valamit egy fejkendős lány – ápolt, jól öltözött; művelt angolsággal. Szóba elegyedtünk – láttad volna, hogyan néztek rám az arra járók. Megjegyzések, megvető tekintetek, mutogatások kísérték az alkalmi találkozást, még szerencse, hogy nem köptek le. Mint kiderült, PhD-s képzésre érkezett Budapestre a lány.

Ajaj, ez most főleg nem jó ómen egy butaságra hangolt hatalomnak. Más vallású, más kultúrájú embert – főleg, ha nem sütőtök van a feje helyén – ma utálni kell.

– Tudod – mondja Zsófi – felhatalmazva érzik magukat ezek az emberek, hogy ugyanolyan mocskosak legyenek, mint azok, akik velük bánnak. Tökéletesen be van hülyítve/megfélemlítve az ország jelentős része. Gondolkodni meg fárasztó és veszélyes. Talán a legborzasztóbb, hogy mi ezeket megbeszéljük – és? Tojnak bele mindenbe, azokra is magasról tesznek, akik tapsolnak nekik, csak azok még nem vették észre; gyanítom, így is halnak meg. Mi meg mit tehetünk? Te írsz, én már azt sem. Kizárólag fehér sapkában járok, a munkámmal civil szervezetet támogatok, néha elmegyek tüntetni – és?

Ha még hozzáteszem, hogy nem kell afgán, szír, pakisztáni és semmilyen más országbeli emberrel kirekesztő módon bánni, mára Magyarország a menekülők országa lett. Egymás elől is menekülünk – félelemből, utálatból tesszük. Nagyon nem tesz jót az Orbán-banda agyöblítése, ráadásul erre alapozni egy ország jövőjét, az bizony kemény diktatúra...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZERENCSEJÁTÉKA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.21.

...Tehát, hölgyeim és uraim, kedves barátaim, mit látunk? Igen, megfeledkeztünk arról, hogy Magyarország ellen élesítették már a hetes cikkelyt, azt kéne most tárgyalni, ámde a magyar kormány előbb felidegesítette Junckert (és mindenki mást is), azok kissé indignálódva, ám a jó modor keretei között, de válaszoltak, és a válaszok miatt most a magyar kormány elfogultságot kiált, azt kéri, hogy a hetes cikkely alkalmazásának tárgyalását halasszák a választások utánra. Amikor is reményei szerint egy már teljesen más összetételű Európa Parlament hozna döntést.

Ennek a tervnek csak az a hibája, hogy arra épül: úgy a Néppárt, mint a szocialisták és a liberálisok, de még a zöldek is egyaránt veszítenek a parlamenti pozícióikból, és a szélsőjobboldal aránytalanul nagyot nyer.

Hát honnan tudja ezt előre Orbán Viktor?

Vagy szerencsejátékot játszik, dupla vagy semmi, fej vagy írás?

Pedig léteznie kell valahol egy ilyen forgatókönyvnek, ha máshol nem, hát Moszkvában. Ara-Kovács Atila a ProKontrán feltételezi a meglétét, „Bannon-kampánytervnek” hívja, idézném őt is, habár teljesen nem értek vele egyet:

„Másrészt Orbán komolyan reméli, hogy agresszív fellépése – ami egy sorozat mindössze első eleme – végül is meghozza számára a szabadulását az EPP-ből. Akkor indul csak meg igazán a gőzhenger a nyugati kereszténydemokraták-konzervatívok ellen, s akkor gyorsul fel az a – magyar diplomácia segítségével is csúcsra járatott – folyamat, melynek eredményeként az európai szélsőjobb, egyeztetett stratégiával megpróbálja majd elfoglalni a teljes jobboldalt, de legalábbis annyit abból, amennyit csak lehet.
A nagy stratégia mögött – önmagát nem is rejtegetve – felsejlik Steve Bannon kampányterve, arról nem is beszélve, hogy Putyinnak is megéri némi aprópénzt halmozni a vállalkozás mögé.”

Lehetséges ez is. Sőt, az is elképzelhető, miszerint a nyílt konfrontáció azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz egy, a választások után esetleg megerősödő új, szélsőjobboldali EP-frakció élére kerüljön, bár szerintem ehhez az AfD-nek és Salvininek is lenne pár szava. De ez amúgy is csak a választások után dől el.

Két célja azonban vitathatatlan a Fidesznek:

- A hetes cikkely alkalmazásának tárgyalásait az uniós választások utánra kívánják halasztani.

- Minden eszközzel el szeretnék érni, hogy zárja ki őket a Néppárt. Nem akarnak kilépni: ők azt szeretnék, ha kizárnák őket.

Mindkét cél megvalósulni látszik. Legalábbis reális lehetőség van a megvalósulásukra. Azonban, ha a hosszú távú tervek – tehát egy nagy, összeurópai szélsőjobb győzelem és a Nemzetek Európájának megvalósítása – is sikerrel járnak, akkor végünk.

Akkor jön az új középkor, kiskirályok szuverén és szuterén államszövetsége, szabad mozgás, munkavállalás, harmonizáló jog és általában emberi jogok nélkül.

Ez a játszma tétje végső soron.

És mindenképp mi fizetjük.

Ha a Fidesz eléri célját, akkor egész Európa, ha nem éri el, majd a magyar szavazókkal fizetteti meg a vereségét.

Európa még segíthet azonban rajtunk, ha mi most segítünk Európának.

Fordítva ez nem lehetséges.

Szóval, így tessenek majd szavazni.

Nagy a tét, ne hazardírozzunk.

ITT OLVASHATÓ

IGENIS SAKKBAN TARTHATNÁK AZ ORVOSOK A TÖRVÉNYHOZÓKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.02.21.

Az egészségügy és a betegek érdeke is, hogy egy korszerű, jól működő orvosi kamara jöjjön létre – mondják azok az orvosok, akik belülről reformálnák meg a több mint 40 ezer tagot tömörítő szervezetet. Az Újratervezés elnevezésű kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportból nőtt ki: kihasználnák a lehetőséget, hogy hamarosan tisztújítást tart a kamara. Nem palotaforradalmat akarnak, hanem felrázni az orvostársadalmat. Interjú az Újratervezés csoport három tagjával, Máté-Horváth Nórával, Lénárd Ritával és KIncses Gyulával.

Nemrég állt nyilvánosság elé az Újratervezés elnevezésű csoport. Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport több mint három éve működik, több ezer tagja van. Miért volt szükség egy újabb kezdeményezésre? Miért fontos, hogy megalakuljon a kamarán belül ez a csoport?

Lénárd Rita (L.R.): Kerestük a lehetőséget, hogyan lehetne tovább lépni, mert az, hogy kieresztjük a gőzt, az kevés. Ez hívta életre az Újratervezés csoportot, hogy legyen valamiféle kézzelfogható aktivitás.

Máté-Horváth Nóra (M.H.N.): Kinőttük azokat a kereteket, amit az 1001 orvos… Facebook-csoportként jelentett. Továbbra is fontos felület, de egy Facebook-csoporttal nem lehet változást elindítani a Magyar Orvosi Kamarában. Ezért fogalmazódott meg a gondolat, hogy valamilyen formációba szerveződve a MOK által kínált keretek között érjünk el változást.

L.R.: A kamara területi alapon szerveződik, de az alapszabály alapján van arra lehetőség, hogy a tagok külön csoportot hozzanak létre bizonyos célok, témák mentén. Ez lenne az Újratervezés. Álmos Péter (az 1001 orvos… egyik alapítója – a szerk.) volt, aki észrevette ezt a lehetőséget. A csoport formális megalakulása lehetővé teszi, hogy minden területi szervezeti és elnöksegi ülésen ott legyünk; lássuk, mi történik a kamarában, hogyan épül fel a szervezet, mik a helyi problémák. Közvetlen közelről láthatjuk a szavazás előkészítését is. Ehhez a területi szervezeteknek jóvá kell hagyniuk a csoport elindítását.

Tudva, hogy a kamara vezetésének elég viharos a viszonya az 1001 orvos…-sal, ez menni fog?

M.H.N.: A kamara vezetése nem egyenlő a tagsággal. Kínosan ügyeltünk arra, hogy minden alaki követelménynek megfeleljünk. Egy már működő csoport ügyrendjét vettük alapul, így az elutasítás csak egyértelműen manipulativ okból történhet.

Kingyes Gyula (K.GY.): Nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem jöhet létre a csoport. Az nem elég érv, hogy félünk tőletek.

Hogyan függ össze az egészségügy állapota, hogy milyen színvonalú ellátást kapnak a betegek, és az orvosi kamara működése? A laikus szemlélő számára tűnhet úgy, hogy a kamara kérdése csupán az orvostársadalom belügye.

M.H.N.: A mindenkori szakmapolitikának az a legfőbb baja, hogy a döntéshozók nem az adott területen dolgoznak: egy államtitkár vagy egy miniszterelnök ritkán vesz részt a betegállátásban. Arról nem beszélve, hogy nincs dedikált egészségügyi minisztérium. Magyarán kell egy kapocs az orvosok és az ápolók, illetve a politika közé. Ha nincs egy erős lobbitevékenység, akkor a politikának nem lesz füle arra, hogy leesik a csempe a műtőben, hogy nincsen elég ágy a kórházban. Ez a kapocs lenne az orvosi kamara. Most csak a sajtó segítségére számíthatunk ebben.

K.GY.: Alapvető célünk az egészségügy feduális működésének a lebontása. Ez nemcsak orvos és orvos között létezik, hanem az orvos-beteg viszonyban is megjelenik. Amikor a kamara demokratizálódásáról beszélünk, akkor erre is gondolunk. A betegek érdeke is, hogy olyan egészségügyben gyógyuljanak, amelyik szabályok szerint, nagy betegbiztonsággal működik és partnernek tekinti őket, nem pedig a gyógyítás tárgyának.

M.N.H.: Ettől az uram-bátyám világtól én szabályosan rosszul vagyok, és nem azért, mert nem tisztelem azt, aki mögött valós tudás és emberség áll. Sokszor azok várják el ezeket a rangkóros megszólításokat, akik nem képesek emberségesen beszélni a betegekkel...

ITT OLVASHATÓ

KÁDÁR NÉPÉNEK ORBÁN KELL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.02.21.

„Péter, mi nem kellünk senkinek, ezeknek Horn Gyula kell". Tölgyessy Péter idézte Orbán Viktor egykori szavait, az Eötvös Csoport rendezvénysorozatán Beteljesületlen reménység –1989 csodája, majd kudarcba fordulása címmel tartott előadásában.

A politológus, alkotmányjogász korábban baráti viszonyban volt Orbánnal, s mint most elmondta, a későbbi miniszterelnök a kilencvenes évek elején mélységes csalódottsággal nézte az MSZP erősödését. Borúlátása beigazolódott: az 1994-es választáson taroltak a szocialisták, míg a Fidesz épp hogy csak bejutott a parlamentbe. Tölgyessy emlékezete szerint mindez annyira megviselte Orbánt, hogy egy ideig még focit sem nézett, csak jéghokit. Mély depresszióba esett, de aztán magához tért, és megkezdte a Fidesz elterelését a nyugatos irányról.

Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című írása jut az ember eszébe. A már öregedő író elképzeli, amint hajdani önmagával, a nagy és nemes célokért küzdő naiv, romlatlan fiatalemberrel találkozik. Számon kéri rajta az egykori tisztaságot, a lelkesedést, a világmegváltó romlatlanságot.

Azt, hogy miként sáfárkodott a tálentummal.

Orbán Viktort nem fenyegeti az a veszély, hogy egykori önmagával szembesüljön. Ha netán néha bele is gondol ilyen dolgokba, másként emlékszik mindenre. Jó lehet neki: boldog, kegyelmi állapot. Nem emlékszik már a valamikori, ízléstelenül harcos istentagadóra, aki az általa példaképnek hazudott Antall József kereszténydemokratáinak parlamenti felszólalásakor „Csuhások, térdre, imához” bekiáltásokkal szórakoztatta képviselőtársait. Nem emlékszik már az egykori fiatalemberre, aki társaival együtt kivonult az ülésteremből, amikor Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminisztere – később az Orbán-Torgyán kormány washingtoni nagykövete - azt találta mondani, hogy csak a kormánypártok képviselik Magyarországon a keresztény értékeket.

Ezzel az egykori fiatalemberrel kínos lenne szembesülnie a mára középkorúvá pocakosodott Orbánnak...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNT NEM KELL TÚLBECSÜLNI - MONDJA A KORMÁNYPROPAGANDA LEGÚJABB CÉLPONTJA, ÉS BESZÉL A TIMMERMANS-TERVRŐL IS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.02.21.

Az MSZP múlt heti kongresszusának díszvendége Frans Timmermans volt, aki az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje a májusi európai parlamenti választásokra. Ő az, akit a kormányzati média manapság még Soros Györgynél is intenzívebben támad, és aki maga sem fukarkodik az Orbán-rendszer kritikájával. Az Európai Bizottság első elnökhelyetteseként a jogállamiság védelmét tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, úgy gondolja, hogy a központi kormányzatoknak nyújtott támogatásokat az Európai Ügyészség joghatóságának elismeréséhez kell kötni. Timmermans a magyar szocialistákat az egyre aktívabban politizáló fiatalok támogatására hívta fel.

– Mit gondol Orbán Viktor európai befolyásáról? Az ön beszédeit olvasva úgy tűnhet, hogy mintha inkább ellene kampányolna, és nem az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber ellen.

– Én inkább úgy látom, hogy Orbán kampányol ellenem. Számomra ő nem több és nem kevesebb, mint az Európai Unió 28 tagországa közül az egyiknek a miniszterelnöke. Ennek megfelelően kezelem őt. Tény persze, hogy nem rejtem véka alá: sok mindenben nem értek vele egyet, legyen szó akár az emberi jogokról, a média szabadságáról, a bíróságok függetlenségéről vagy a korrupcióról. És persze nem ijedek meg, amikor a magyar miniszterelnök engem szidalmaz. De hadd tegyek hozzá még valamit: Orbán nemzetközi hatását nem érdemes túlbecsülni. A nyugat-európai országokban valójában nem ismerik a politikájának lényegi elemeit. Az én hazámban, Hollandiában például sokan vannak, akik ezért vagy azért nem szeretik az Európai Uniót, és csak azért állnak ki mellette, mert azt hallották róla, hogy bírálja Brüsszelt. Valójában azonban nem érdekli őket Orbán.

– Mégis úgy látszik, hogy az Európai Néppártnak egyik meghatározó, összeurópai hatású politikusa.

– Kétségtelen, hogy nagyhangú politikus. És bármit állítson is magáról a néppárt, eddig képtelenek voltak megfékezni. Mindenféle vörös vonalakat jelöltek ki, amelyeken ő sorban átgyalogolt, miközben a néppárt elmulasztotta, hogy bármilyen szankciót alkalmazzon. Azt mondták például, hogy ha a CEU ügyét nem oldja meg, akkor ezzel túllép az elfogadható határon. A CEU amerikai programja éppen elhagyja az országot, de ennek nincs semmilyen következménye Orbán Viktor számára. Az lehet a benyomása, hogy megtehet, amit csak akar, a pártcsaládja nem lép közbe...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN SAJÁTÍTJA KI A NER AZ ANTISZEMIZIMUST (IS)?

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.02.20.

Nem én leszek az első szerző, aki felhívja a figyelmet a magyar kormánynak és körének antiszemita, rasszista, nőgyűlölő vagy homofób tendenciáira. Csak az elmúlt napok terméséből legyen itt példának Szíjártó Imre cikke, aki végigveszi a burkolt cigányozást és zsidózást, illetve a nők nem is nagyon burkolt szülőgépnek tekintését Orbán legutóbbi évértékelőjében.

Azt gondolom azonban, hogy nem beszélünk eleget arról, hogy hogyan használja a NER a migráció „rémét”, ezt a borzalmas fikciót, hogy egyfelől különféle társadalmi csoportok (főleg a zsidók és a nők, de akár a melegek) védelmezőjeként tüntethesse fel magát, miközben valójában nem lép fel védelmezőként, másfelől pedig újradefiniálja az antiszemitizmussal, a nőgyűlölettel vagy a homofóbiával szembeni fellépést a saját szája íze szerint. Ebben a narratívában a valódihomofóbok, antiszemiták és nőgyűlölők a migránsok, a NER rasszista mitológiájának rémei, így aki fellép a migrációval szemben, az szükségszerűen a homofóbia, antiszemitizmus és nőgyűlölet ellensége, míg aki kiáll a migrációmellett (vagyis felemeli szavát tragikus sorsú embertársaink mellett), az ezeknek a támogatója.

A következőkben az antiszemitizmust fogom példának hozni, de ez ugyanúgy vonatkozik a többi „megvédett” társadalmi csoportra. Hiába áll ki a NER rendszeresen Csurka István vagy a Waffen SS „hősei”(!) mellett, a migránsok és a baloldal antiszemitizmusáról szóló narratíva, és némi Netanjahu-párti szónoklat, és megtörténik a csoda: a „filoszemita fordulat.” (Egyébként valóban probléma a muszlimok, illetve a nyugat-európai baloldal egyes elemeinek antiszemitizmusa, bár azért a újjobboldalt sem kell félteni, ha zsidózásra kerül sor. Csak hát innen még elég nagy lépés eljutni olyan állításokhoz, mint hogy a brit baloldal egyetlen (!) célja a zsidók elüldözése lenne.) Csak kár, hogy a nagy filoszemitizmusban a zsidók némaságra vannak ítélve...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB SZÁZ VENEZUELAIT FOGADOTT BE TITOKBAN A KORMÁNY, DE NEM FIZET BEVÁNDORLÁSI KÜLÖNADÓT

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2019.02.21.

Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve. Minderről azonban semmit nem tud a nyilvánosság, az okokra csak következtetni tudunk. De előbb a részletek.

Merkel is fejet hajtana Orbán előtt

Az Indexnek több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. A program ráadásul olyan példamutató módon zajlott, hogy abból a 2015-ös „Willkommenskultur”-t meghirdető Angela Merkel is tanulhatna.

Mit kapnak a polgárháborús országból menekülők Magyarországtól?

- Ingyenrepülőjegyet Budapestre.
- Legalább egy évig ingyenlakást.
- Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal.
- Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak.

Az állam egyetlen feltételt vizsgál: hogy a menekülteknek vannak-e magyar felmenőik. Az általunk megkeresett menekültek túlnyomó többsége csak virtuálisan tűnik magyarnak: az ide menekülő venezuelaiak valamelyik nagyszülője volt magyar, és már a szüleik sem beszéltek magyarul. Többségük Magyarországra érve tanulta az első magyar szavakat, ahogy a magyar kultúrával is itt kezdtek ismerkedni. Az általunk megkérdezett venezuelai menekültek egy részének nemcsak a keresztneve, de a vezetékneve sem volt magyar.

DE A PROGRAMBAN NEM IS EZ AZ IGAZÁN FURCSA, HANEM HOGY TELJES TITOKBAN ZAJLIK.

Az általunk megszólaltatott venezuelaiak elmondták: a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. Interjúink közben vált világossá, hogy ezt a kitételt a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget.

Kirabolták a reggeliért, megerőszakolták a rendőrök

„Nem sokkal az elutazásom előtt kiraboltak. Egy motoros állt meg a kocsim mellett, és pisztolyt fogott rám. Hiába mondtam, hogy nincs pénzem, fogta a reggelim, ami az ülésen volt, és azt vitte el” – indokolta egyik interjúalanyunk, hogy milyen állapotok miatt kellett elmenekülnie hazájából.

„Napi százak haltak meg otthon alultápláltság miatt, vagy mert nem voltak gyógyszerek. Láttam meghalni egy 16 éves fiút, akit a rendőrök lőttek le az egyik tüntetésen” – mesélte egy huszonéves lány. A nagyszülei a második világháború után emigráltak Venezuelába, ő maga többször is járt Magyarországon. Már a nyelvet is beszélte, de csak annyira, hogy mi inkább még angolul beszélgettünk.

A rendőrség brutális volt. Egy barátomat elfogták az egyik tüntetésen, és bevitték a börtönbe, ahol napokig kínozták. Gumibottal megerőszakolták

– vázolta egykori hazájának körülményeit egy másik megszólalónk...

ITT OLVASHATÓ

ÖNNEK IS JOGA VAN TUDNI, HOGY IGAZAT MOND-E A KORMÁNY!

EUROLÓGUS BLOG
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2019.02.21.

Összevetettük az uniós jogalkotási folyamattal azokat a kijelentéseket, amelyek szerepelnek a kormány legújabb plakátjain. A kormány olyan szólamokat vett elő, amelyeket már lehetett hallani korábban is, ugyanakkor teljes félreértése és félremagyarázása annak, amit egyébként általában Magyarország is meg szokott szavazni.

1. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát

Közel három éve annak, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság előállt a dublini rendszer reformjával. A tervezet a menekültügyi eljárásról szól, tehát a migránsok kisebb részéről, noha 2015–2016-ban azok voltak többségben, akik háború elől menekülve érkeztek Európába.

A dublini szabályozásnak az a lényege, hogy az az ország bírálja el a menekültkérelmet, ahol a menedékkérő először érte el az EU területét. És ez a rendszer omlott össze – a leglátványosabban Görögországban –, amikor naponta ezrével érkeztek menekülők. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megbirkózni a határaira nehezedő nyomással, és a menekültügyi rendszere túltelítődött, akkor a többi tagállam egy kvóta alapján vállalja át a menedékkérelmek egy részének elbírálását. Ezt a javaslatot kisebb-nagyobb módosításokkal, több mint két évvel ezelőtt elfogadta az Európai Parlament is. Anélkül azonban, hogy a tagállamok is beleegyeznének, egyetlen sor sem léphet életbe a rendelkezések közül.

Márpedig a tagállami vezetők – például a magyar vétó miatt – nem tudtak megállapodni. Az állam- és kormányfői találkozókon kezdetben még volt szándék arra, hogy egységet alakítsanak ki, de ez egyszer sem sikerült, így aztán egyre kisebb teret kapott a napirendekben. Egy idő után általában már csak az szerepelt az EU-csúcsok következtetéseiben, hogy tovább kell dolgozni a közös megoldás érdekében.

Ahogy kopott ki a téma a csúcstalálkozókról, úgy vált egyre hangosabbá a magyar miniszterelnök szólama, hogy a brüsszeli bürokraták ismét le akarják nyomni a kötelező kvótát a tagállamok torkán. Orbán Viktor már 2017 nyara óta nem tart Brüsszelben a csúcsok után sajtótájékoztatót, általában a Facebookon üzeni meg, hogy nagy volt a nyomás, de sikerült megvédeni a magyar érdekeket. Miközben a kvótarendszert tulajdonképpen már mindenki eltemette, semmi esélye annak, hogy belátható időn belül elkészüljön az új szabályozás.

Az Európai Bizottságnak tavaly ősszel még voltak javaslatai, amelyek az önkéntes befogadásra alapultak, megjelent az is, amit a magyar kormány kért, hogy pénzzel vagy más hozzájárulással is ki lehessen váltani mindezt. Ez azonban még a parlamenti bizottságokhoz sem jutott el, és nincs is rá esély ebben a parlamenti ciklusban.

Kötelező kvóta volt már: egyetlen alkalommal, amikor 2015-ben a tagállamok Görögországtól és Olaszországtól vállaltak át menedékkérőket. Magyarországnak ekkor 1294 fő menekültügyi eljárást kellett volna lefolytatnia. Ebből egyet sem vállalt Magyarország, és az Európai Bíróságon támadta meg ezt a határozatot. A kvótapert hazánk elveszítette, és most újabb per elé néz a kormány, mert az Európai Bizottság keresetet adott be a jogszerű kötelezettség nem teljesítése miatt.

Tehát: kötelező kvótát valójában már nem akarnak bevezetni, nincs rá sem esély, sem lehetőség, a plakátkampányon mégis ez szerepel...

ITT OLVASHATÓ

MIKÖZBEN POLT PÉTER AZ EGYETLEN RÁBÍZOTT FELADATOT ÜZEMBIZTOSAN TELJESÍTI...

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2019.02.21.

...a mindennemű fideszes bűnügyek elsikálásáért felelős Polt Péter legfőbb ügyész tollából hangzott el, aki egyéb mondvacsinált képtelenségek mellett, ezekre hivatkozva sem szíveskedik elvonszolni magát az Európai Parlamentbe megvitatni az OLAF által is vizsgált honi korrupciós ügyeket. Mivel nem volt alkalmam ezt az történetet a súlyának megfelelelő helyén kezelni, ideteszem az állampárt nagyformátumú bűnözőinek védőszentjeként funkcionáló Polt megfutamodó, beismerő vallomás jellegű sirámát (február 19-én, kedden néhány órás késéssel sikerült csak kapcsolni Jeruzsálemet, ahonnan megérkezett a miheztartás):

– A magyar ügyészség nem fejthet ki politikai tevékenységet.

– Még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével tartott bizottsági meghallgatás (az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságáról van szó) kampányeseménnyé váljon.

– Nagyon szoros a határidő (március 4!!!), és az előzetes egyeztetés hiánya is fennáll.

Az Európai Ügyészséghez szuverenitási okokra hivatkozva nem csatlakozó ország fideszes pártkatonából lett fideszes pártkatona legfőbb ügyészének két hét az szoros határidő, Orbánnal szotyolát köpködni futballmeccseken nem politikai tevékenység, Orbán vejének korrupciós ügyeit tisztára mosni nem politikai tevékenység. És nem politikai tevékenység az sem, hogy Czeglédy Csaba ellenzéki politikus meghurcolásának ügyében azzal gyakorolt nyomást több alkalommal a fideszes ügyészség az egyik vádlottra, hogy mondjon már valami nagyon ütőset és extrát (vádalku) az ellenségről, ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet.

Polt Péter, aki emberemlékezet óta még a látszatát is kerüli annak, hogy egy tetőtől talpig független igazságszolgáltatási intézmény első embere volna, Polt Péter, aki életvitelszerűen mossa tisztára a fideszes holdudvar összes szennyesét, sajnálatos módon nem fejthet ki politikai tevékenységet, ezért az általa vezetett sóhivatal érdemi nyomozás nélkül utasította el az MTVA székházából kirángatott-kilökdösött ellenzéki politikusok hivatalos személy elleni erőszak és más bűncselekmények miatt tett feljelentését. Polt elvtárs politikai tevékenység kifejtésétől minden körülmények között tartózkodó makulátlan munkavégzése okán az érintettek pótmagánvádat nyújtanak be elvégzik azt a munkát, amit Polt nem hajlandó: ők maguk viszik bíróság elé az ügyet.

És miközben Polt Péter az egyetlen rábízott feladatot üzembiztosan teljesíti (bűnözőket pártol és véd), a törvényesített korrupció kormánya Trócsányi László kottájából újabb bűvészmutatvány végrehajtására készül. A Fidesz EP-listájának első helyére katapultált igazsgágügyi miniszter ama pompás javaslattal állt elő, amely szerint egy olyan új típusú alapítványi formát hoznának létre, amely családi vagyonok professzionális kezelését (!!!), illetve közfeladatokat is ellátna. Sajátlábon forgó vagyonkezelő alapítványok, ez a kulcskifejezés és bármennyire próbálom ártatlan, jóhiszemű, hasznos és előremutató kezdeményezésnek tekinteni a dolgot, nem sikerül. Mert igaz ugyan, hogy ezeket az új entitásokat a Corvinus kiszervezésére hivatkozva hozzák létre, de egyáltalán nem mellékesen, lehetőséget adnak majd a legnagyobb magyar vagyonok alapítványba mentésére is. És akkor gondolkodjunk el azon, hogy kik a legnagyobb magyar vagyonok tulajdonosai, gondolkodjunk el a milliárdos fideszes médialapítvány létrehozásán és azon az egyszerű tényen, hogy bár eddig is lehetett családi alapítványokat létrehozni, ezek nem végezhettek nyereségcélú, gazdasági tevékenységet. Ezután meg majd fognak. Nem tudom, mennyire világos mindenki számára, hogy ismerve az elkövetőket, mire megy ki a játék. Olyan nyíltan és szégyen nélkül csinálják, hogy az ember belepirul. Igen, ez lesz a megoldás arra, hogy az Orbán-dinasztia birtokába kerüljön az a közösből összeharácsolt, felhalmozott százmilliárdos nagyságrendű vagyon, ami jelenleg még formálisan strómanok nevén van. Ezt jelenti a generációkon átívelő magánvagyon kezelés, amire hivatkoznak az indoklásban: bármi történhet, a dinasztia épül, amit elloptak, az már az övék...

ITT OLVASHATÓ

SZÜKSÉG VAN AZ AKADÉMIÁRA?

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.02.20.

Szükség van a katolikus egyházra? Szükség van a kézilabdára? Szükség van a képzőművészetre?

A magyar állam az adófizetők pénzéből finanszírozza a katolikus egyházat, a kézilabdát és a képzőművészetet, és becsszó most vettem észre, hogy alliteráltam egyet, mintha vonzódnék a szekszárdi színésznőkért (tudom, tudom, de így jobban hangzik).

Mi az, hogy szükség van valamire? Meglennénk képzőművészet nélkül? Az átlagmagyar, ha egyáltalán létezne átlagmagyar, találna örömet El Kazovszkij képeiben? Egy vallástalan embernek mi szüksége van a római katolikus egyházra? Hány magyar tudja, mit jelent az, hogy beálló?

Nincs kézilabda, katolikus egyházi és képzőművészeti szükséglet, nincs is értelme, és igen, a libertartiánusok máshogy vélekednek az állam kézilabdában betöltött szerepéről, mint a konzervatívok. Térjünk el egy kicsit az alliterációtól, Orbán futballjáról is beszélhetünk, amely orbáni futball szép sikereket érhetett volna el Andorra ellen, ha Dzsudzsák megfelelőbb pillanatban csinált volna egy lövőcselt.

A Magyar Tudományos Akadémia mást jelentett 1827-ben, 1936-ban, 1953-ban és 2019-ben. A rendszerváltás előtt az MTA volt minden magyar kutatási tevékenység motorja, egy akkora kémiai kutatóintézettel, aminek a világon kevés párja volt. Ma az MTA a teljes magyar GDP párezrelékét jelenti, és a kutatási-fejlesztési tevékenység töredékét.

Szükség van-e az Akadémiára? Mit jelent a kérdés? Ha nem lenne Akadémia, akkor alapítanánk-e egy mostanihoz hasonlót? Nem, nem tennénk ilyet, ugyanis akkor egy másik létező struktúrát kellene totálisan átalakítani, óriási költséggel. Az Akadémia egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy van, vanik, vanzásban van.

Szükség van-e az Akadémiára? Lehet, hogy kétszer akkora Akadémiára lenne szükség? Esetleg feleakkorára? Az Akadémia jelenlegi helyzete egy egyensúlyi helyzet, amelynek a kialakítása komoly emberi munka volt, mindenféle felek részéről, és nem Birkner Zolika nagykanizsai docens fogja ezt áttekinteni, vagy ha igen, akkor tessék gyorsan beleavatkozni a katolikus egyházba és a kézilabdába is a Birkner Zolikának.

A valódi kérdés az, hogy szükség van-e Magyarországnak tudományos alapkutatásra. Gázszerelők és csempedílerek szerint vélhetően nem. Érdekes módon Széchenyi, Sina és Batthyány nem voltak gázszerelők illetve csempedílerek, ahogy Apponyi Albert sem volt az, de még a nem annyira tökéletes emlékű Király István sem. Magyarországon kizárólag ma van véleményük csempedílereknek, ez a csempedílerek és gázszerelők kora, eszem a reakciós, arisztokratikus konzervatívok zúzáját...

ITT OLVASHATÓ

VAN VALAMI KÖZÖS GRÓSZ KÁROLY ÉS ORBÁN VIKTOR KONCEPCIÓJÁBAN

444.HU
Szerző: MAGYAR PÉTER
2019.02.21.

"1989 egyik nagy tévedése az volt, hogy azt hittük, ez egy rendes ország. Elég, ha kimennek az oroszok és demokratikus keretek jönnek létre" - mondta többek között Tölgyessy Péter alkotmányjogász szerda este a jezsuita rend budapesti központjában, a Párbeszéd Házában, ahol 2015 óta harmadik alkalommal tartott nagy ívű előadást az általa is alapított Eötvös Csoport rendezvénysorozatán. Ezúttal a Beteljesületlen reménység –1989 csodája, majd kudarcba fordulása címmel.

Megint letértünk a nyugati útról

Száz éven belül most válik le negyedszer Magyarország a nyugati civilizáció útjáról, figyelmeztetett keserűen. Csakhogy míg a két világháború idején és a szovjet megszálláskor külső hatalmak erősen beleszorították az országot, hogy ne a polgári demokratikus irányt válassza, addig most nincs ilyen kényszer. Szabad akaratunkból fogadunk arra, hogy a nyugati civilizációnak befellegzett, és inkább egy teljesen más gazdasági, politikai és civilizációs formát próbálunk ki.

Tölgyessy szerint már 200 éve rendre felmerül egy-egy válság idején, hogy a nyugati modellnek befellegzett, de a Nyugat eddig az innovációs képességének köszönhetően mindig legyűrte a problémáit, és győzedelmeskedett.

Ezt az innovációs képességet a piaci verseny és a politikai váltógazdaság, vagyis a szabadság teszi lehetővé, és ugyan nincs arra garancia, hogy ez a berendezkedés most is győzni fog, de Tölgyessy azért erősen bízik benne.

Éppen ezért figyeli megrettenve a mostani fejleményeket. Emlékeztetett, hogy 1940-ben még mélyebb válságban volt a nyugati modell, akkor úgy tűnt, hogy a kommunizmus vagy a nemzeti szocializmus győzedelmeskedik Európában, aztán 1950-től a kapitalista polgári demokrácia mégis elképesztő sikereket hozott.

A mostani elbizonytalanodás nem magyar jelenség, az USA-t, Németországot, Nagy-Britanniát is érinti, az olasz politikai elitet már el is söpörte, a korrekciós fordulat még egyáltalán nem látszik, de Tölgyessy szerint ettől még eljöhet az ideje. Kérdés, hogy addigra hol tart Magyarország, amelyik élen jár Európában a nyugati civilizáció tagadásában...

ITT OLVASHATÓ

A DIÁKOK CSAK AKKOR MEHETNEK EGYETEMRE, HA VAN NYELVVIZSGÁJUK, A PARLAMENT TÖBB MINT FELÉNEK NINCS

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.02.19.

Jövőre új korszak köszönt be a magyar felsőoktatásban. Noha a kormányközeli Magyar Hírlap nemrég arról írt, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyorsan közölte:

"nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél."

Az intézkedés következményeinek súlyosságát egyetlen statisztika tökéletesen példázza: ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most feltétele lenne a nyelvvizsga, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.

Arról nem is beszélve, hogy a diploma megszerzésének jelenleg is feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga birtoklása, és ezen a téren sem éppen fényes a helyzet: tavaly nyárig 92 ezer olyan esetet regisztráltak, hogy a hallgató ugyan sikeres záróvizsgát tett, de nem volt nyelvvizsgája, így nem kapta meg oklevelét.

Adódik a kérdés, ha a döntéshozó parlamenti képviselők most szeretnék átvenni a diplomájukat, vagy jövőre felvételiznének valamilyen egyetemre, mennyien járnának közülük sikerrel.

A parlament honlapján található adatok alapján úgy tűnik, a képviselők több mint fele biztosan nem. A 199 képviselő közül

- 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

- 7-nek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami a felsőoktatási felvételihez nem lesz elég (most pedig a diplomaszerzéshez nem elegendő),

- további 9-nek pedig nem komplex nyelvvizsgája van, azaz vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből.

Így összesen 114 képviselő nem mehetne egyetemre vagy főiskolára 2020-ban, ez az összes képviselő 58 százaléka.

A pártokat tekintve az arány a következőképpen alakul: nincs nyelvvizsgája

- 76 fideszes,

- 11 KDNP-s,

- 8 jobbikos,

- 6 MSZP-s

- 6 DK-s,

- 3 LMP-s,

- 1 párbeszédes,

- 1 független,

- illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sem...

ITT OLVASHATÓ

FELVÉTELI PONTSZÁMÍTÁS ABSZURDISZTÁNBÓL

MÉRCE
Szerző: PÓCSNI BERKESI ZSUZSANNA
2019.02.20.

2020-tól változik a felsőfokú intézményekbe bekerülés követelményrendszere és ezzel együtt a felvételi pontszámítás is. Ez azt jelenti, hogy a diákok, akik most a 11. osztályt végzik, az új rendszer szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba.

A változást már 2014-ben bejelentették, azóta tudjuk, hogy 2020-tól kötelező lesz egy középfokú (B2 szint) nyelvvizsga, illetve egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy valaki felsőoktatási intézménybe jelentkezhessen. Már akkor jelezték különféle civil szervezetek, hogy mennyire nonszensz a rendelkezés, amely egyre inkább az esélyegyenlőtlenség irányába viszi el a továbbtanulási lehetőségeket.

Ha már ilyen régóta tudható a változás, miért vagyunk ennyire meglepődve? Azért, mert a pluszpontok rendszere csak most kristályosodik ki, és már most látszik, milyen átgondolatlan az egész jogszabály, mennyi anomáliával van tele.

Az idei tanévig a diákok pluszpontokat kaphattak mind a középfokú-, mind a felsőfokú nyelvvizsgára. 2020-tól azonban a kötelezően megszerzett középfokú nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.

Mi történik majd azokkal, akik megugrották a felsőfokú nyelvvizsgát is, vagy esetleg rögtön ezen a szinten mérettették meg a tudásukat? Ők ugyanúgy nem kapnak pluszpontot, mint azok, akiknek csak középfokú nyelvvizsgájuk van, hiszen ezt a nyelvvizsgát tudja be nekik a pontszámítási rendszer a kötelezően előírt nyelvvizsgának. Egy középfokú nyelvvizsga pontosan ugyanannyit fog érni, mint egy felsőfokú: semmit.

Ebből az következik, hogy aki kellő mennyiségű pluszpontot szeretne kapni, két nyelvből kell, hogy nyelvvizsgát tegyen. Ha egy C1 és egy B2 nyelvvizsgát is sikerül szereznie, akkor már megkaphatja a felvételiző a C1-re járó pluszpontot.

Hasonló a helyzet az emelt szintű, kötelezően előírt érettségivel: mivel kötelező, nem jár érte pluszpont. Ez azt jelenti, hogy az a diák, aki az emelt szintű érettségikért kapott pluszpontokkal akarja „kimaxolni” a pluszpontjait, három emelt szintű érettségit kell, hogy tegyen. Természetesen neki is teljesítenie kell mindeközben a B2 nyelvvizsgát, ennek hiányában be sem kerülhet a felvételi eljárásba.

Sok tisztázatlan kérdés van még. Senki sem tudja például, hogy az a diák, aki sikeres emelt szintű érettségit tesz egy nyelvből, beszámíttathatja-e ezt kötelező középfokú nyelvvizsgának? Hiszen az emelt szintű érettségi középfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Ezért is hihetetlen pazarlás az „első sikeres nyelvvizsga visszafizetése” program középfokú nyelvvizsga esetében: emelt érettségit mindenki ingyen tehet.

Az elképzelés, miszerint a felsőoktatásba csak B2 szintű nyelvtudással lehessen bekerülni, nagyon impozáns, nyelvtanárként csak támogatni tudom. Sőt, az ideális az lenne, ha legalább az első idegennyelvből mindenki elérne egy középfokú nyelvtudást, továbbtanulási elképzelésektől függetlenül. Tudjuk azonban, hogy a diákok nagy része mégsem ér el erre a szintre, és ez biztosan nem úgy fog megváltozni, hogy a követelményrendszert szigorítják.

Nem össze-vissza kapkodással és látszatintézkedésekkel kellene a siralmas helyzeten változtatni, hanem átgondolt, hosszú távú stratégiával. A mai magyar nyelvoktatás ezer sebből vérzik: ezen kellene először változtatni, és a követelményrendszert akkor módosítani, ha az elérendő cél megvalósítható.

Nézzük, mi az, amit a keménykedés helyett csinálni kellene. Nem fogom ragozni, amit már nagyon sokszor és nagyon sokan elmondtak: a pedagógusbérek rendezése mellett vissza kellene állítani a pedagóguspálya presztízsét. Ez lenne mindennek az alapja...

ITT OLVASHATÓ

MOBILLAL FOSZTOGATJÁK A BANKSZÁMLÁT - HA EGY BANK FELMONDJA A HITELT, A MÁSIK HITELEZŐ IS EZT TESZI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.21.

Az utóbbi időben többen panaszolták, hogy bankszámlájukról nagyobb összeg tűnt el. Minden esetről azt derült ki, hogy az illegális ügyleteket mobiltelefonnal engedélyezték. Az adathalász támadásoknak beugrók nagy eséllyel már csak bottal üthetik pénzük nyomát.

Sok ügyfél nem tudja, hogy ha egy hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést, akkor a másutt levő áthidaló, illetve lakáskölcsön is veszélybe kerülhet – derül ki Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének a legfrissebb jogvitákról írt cikkéből. A bankok általános feltételei ugyanis lehetővé tehetik, hogy amennyiben egy másik hitelező is ezt teszi, akkor azonnali hatállyal felmondják a hitelszerződést. Ilyen esetekben pedig – nyomatékosítja az elnök – valamennyi, az adóstársat is érintő, követelés egy összegben esedékessé válik.

A lakáskölcsönökkel kapcsolatban úgy tűnik, más nem igazán tiszta feltétel is akad. Miközben az ügynökök lelkesen buzdítanak mindenkit arra, hogy bankról bankra cipeljék hitelüket, arra nem hívják fel a figyelmet: a többször átváltott hitelre (hiába használták azt lakáscélra) már nem jár az állami támogatás. Mint Kovács Erika leírta: a számláról törlesztett hiteleknél sokszor jogvita tárgya, hogy az ügyfélnek – jellemzően az állami támogatás igénybevételéhez – lakáscélú felhasználást kell igazolnia...

ITT OLVASHATÓ

BABAVÁRÁS KANADAI MAGYARKÉNT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2019.02.21.

Gyermeket várni mindenhol öröm, a terhesgondozás rendszere és a kórházi ellátás azonban sokban eltérhet egymástól. Mint a mai posztból kiderül, akár még adott országon belül is. Ma Kanadába látogatunk, ahonnan Laci felesége írta meg élményeit, ami különösen érdekes azért, mert három gyermekük közül egy Magyarországon, egy már Kanadában, de egy másik tartományban született.

„Csapjunk bele a közepébe. Két csodálatos gyermekünk van, és most vagyok a harmadik gyerkőccel állapotos. A legnagyobb Magyarországon született, a második Kanadában, Ontario tartományban, a mostani terhességet pedig itt, Brit Kolumbiában élem meg.

Ebben a posztban két szemszögből hasonlítom össze Magyarországot és Kanada két provinciáját (Ontario, Brit Kolumbia) terhesgondozás és szülés terén.

Fontos kiemelni, hogy én a saját tapasztalataimat írom most le, ezért előfordulhat, hogy te mást tapasztaltál otthon, vagy akár itt kint Kanadában, mert ugye ez is nagyban függ az orvos személyétől, illetve a kórház ellátási rendszerétől. Nem szándékozom egyiket sem magasztalni, vagy elítélni. Pusztán csak leírom a tényeket.

Terhesgondozás a 12. hét előtt

Mint az iskolai rendszer ez is különbözik provinciánként. Ontario annyiban másabb Magyarországtól, hogy a 12. héten látogatod meg először az orvosod, aki ad beutalót a nődokihoz.

Az én esetemben ő (vagyis a nővérke) végezte a „védőnői feladatokat” is, a családorvos csak a beutalót adja. Ezekről a részletekről természetesen majd lejjebb olvashatsz.

Amint megvan a pozitív teszted, Magyarországon már indulsz is az orvoshoz, főleg ha első baba (vagy nem, de ezt természetesen egyéne válogatja), aki megvizsgál, megnézi tényleg terhes vagy-e, majd utána havonta mész vissza hozzá ellenőrzésre.

Védőnőhöz is jársz havonta, aki megnézi minden alkalommal a súlyod, vérnyomásod, vizeletmintát kér, megnézi a hasad mekkora, meghallgatja a baba szívhangját, illetve a nődoki elég gyakran végez ultrahangos vizsgálatot is, ha jól emlékszem, akkor havonta.

Otthon az első babával én 8 hetesen voltam először orvosnál (nőgyógyásznál). A sima körzeti orvos megfelelt, nem volt választott dokim.

Kanadában viszont azt mondják, hogy elég megjelenned az orvosnál, ha vége az első trimeszternek, tehát a 12. héten. Itt nem nőgyógyászhoz mész, hanem a családorvosodhoz, aki miután elvégezte a pisitesztet, hogy valóban terhes vagy-e, utána ad beutalót egy nőgyógyászhoz, aki aztán intézi az otthoni védőnői feladatokat (súly, has, pisi, babaszívhang, vérnyomás).

Tehát nem te döntöd el melyik nődokihoz mész. Legalábbis nálam így zajlott, nem tudom itt létezik-e a választott orvos fogalma. Szóval igen, a 12. héten, mivel addig bármi lehet...

Ez most lehet, hogy durvának hangzik, de otthon is köztudott, hogy a 12. hétig, ha valami nincs rendben, könnyen vetélés lehet a vége, éppen ezért itt nem igazán foglalkoznak előbb az ember lányával. Van elég dolguk, és aki egészséges, és minden rendben zajlik, azt békén hagyják...

ITT OLVASHATÓ

"NYÚL ALAPJÁBAN MI VAGYUNK" - BESZÉLGETÉS GY. HORVÁTH LÁSZLÓ MŰFORDÍTÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: ZELEI DÁVID
2019.02.15.

Kevés külföldi szépíró mondhatja el magáról, hogy több mint harminc kötete jelent meg magyarul, a 2009-ben elhunyt John Updike azonban közéjük tartozik. Nem véletlenül: senki sem írt mélyebben, költőibben és izgalmasabban az amerikai kisvárosi átlagember mindennapjairól, mint ő. Évtizednyi kihagyás után most életműsorozata indul a 21. Század Kiadónál – ennek keretében pedig Gy. Horváth László újrafordítja az életmű csúcsának számító Nyúl-sorozat egészét. A Nyúlcipő és a Nyúlketrec megjelenése között beszélgettünk.

– Tíz éve, Updike halálakor az íróval interjút készítő Lévai Balázs azt mondta, Updike most nem trendi, de tíz év múlva az lesz. Hogy érzi, aktualizálta-e az azóta eltelt tíz év?

– Updike 2009-ben halt meg, mi pedig az Európa Könyvkiadónál, ahol 1975 óta dolgoztam, alig pár évvel előbb, 2002–2003-ban jelentettük meg újra, immár egységes küllemű sorozatban a Nyúl-pentalógiát: ne feledjük, hogy az utolsó darab, a Nyúlfark csak egy évvel korábban, 2001‑ben látott napvilágot Amerikában. Azt már nem tudnám megmondani, kereskedelmileg mennyire volt sikeres a sorozat, de mi nagyon is kedvelt, hatásos írónak gondoltuk Updike-ot akkor is. Persze ha kiszélesítjük a kérdést, vajon mennyire lehetett akár tíz évvel ezelőtt, akár ma mennyire lehet trendi a XX. századi amerikai klasszikusok egész sora: Malamud, Heller, Bellow, Singer, Styron? Én, ha rossz kedvem van, bele szoktam nézni a moly.hu értékeléseibe: mindig elbűvöl, ahogy egy új olvasó rácsodálkozik, teszem azt, A kentaurra. Alighanem a jó irodalom mindig tud hatni, legföljebb nem mindig közbeszéd tárgya, nem mindig „ikon”.

– Aligha én vagyok az egyetlen, aki Updike fordításait Göncz Árpádhoz asszociálja, holott a magyarul megjelent huszonöt regényét tizenhárman fordították, és akkor még nem beszéltünk a novellás-, verses- és esszékötetekről – vagyis a magyar Updike-korpusz fordítói szempontból távolról sem homogén. Viszont a most újrafordított Nyúl-sorozat is magában hordozza a heterogenitást, mert a hatvanas évektől az ezredfordulóig ível – mennyire lehet egyáltalán egységes ez a hang, és mennyire kell annak lennie?

– Igen, a Nyúlcipő kivételével 1989‑ig minden Updike-regényt Göncz Árpád fordított, az up-to-date statisztika mégis úgy néz ki, hogy mi ketten fordítottunk tőle a legtöbbet: Göncz Árpád 6 regényt, 2 kisregényt és 3 elbeszélést, én 5 regényt és 30 elbeszélést. Az is igaz persze, hogy ezek a dolgok sokszor nagyon prózai módon dőlnek el: kit talál meg a kiadó, ki ér rá éppen és így tovább. Jane Austennek jóformán minden regényét más fordította. Ugyanakkor, ha akad merész vállalkozó, mint jelen esetben a 21. Század Kiadó, amely rászánja a munkát, fáradságot és nem utolsósorban a pénzt, hogy újra megvásárolja a jogokat, és egy összefüggő regénysorozatot egy fordítóval csináltasson meg újra, abban van ráció. Látunk erre példákat, ott van ugye a Proust-folyam is. Ráadásul itt olyan hatalmas ívű fejlődésregényről van szó, amelynek talán nem is az egységes hangja a leglényegesebb, hanem az, hogy ez hogyan alakul. Hogyan alakul a szerzői hang, hogyan lesz a magasértelmiségi Updike előbb alsó középosztálybeli, majd középpolgári melós alteregójából, ebből a modern Everymanből, a gyenge és önző volt sportolóból szép lassan a tisztességes élet, a felelős, de azért öntudatos magánemberi gondolkodás mércéje. Ha a folyamat magyar változatában egy fordító fogja a kezét, az azért biztosabb útnak látszik...

ITT OLVASHATÓ

"MAGYARORSZÁGON VALAMI ELMOZDULT A FÉLELEM FELÉ"

MAGYAR HANG
Szerző: FICSOR BENEDEK
2019.02.21.

Ahmed Amran egy apró, hegyi faluban született Jemenben, több mint harminc éve ösztöndíjjal került Magyarországra, Miskolcon diplomázott és doktorált, ma geofizikusként a Molnál dolgozik kutatásiterület-vezetőként. Arab nyelven kamaszkora óta jelentek meg versei, novellái, négy éve magyarul publikál, műveit 2017-ben Az utolsó ebéd című kötetben gyűjtötte össze. Ahmed Amrannal az arab és a magyar történetek különbségeiről, a magunk köré épített falakról, a kultúrák békés együttéléséről, környezetvédelemről és a jemeni polgárháborúról beszélgettünk, de szóba került a mai ember is, aki mindig kényszert érez, hogy csináljon valamit, nem tud csak úgy leülni egy padra madárcsicsergést hallgatni, és „semmit tenni”.

Részletek a Magyar Hang február 15-én megjelent 2019/7. számában olvasható interjúból!

– A menekültválság nyomán felkorbácsolt indulatoknak is köszönhetően párbeszéd helyett főként a kultúrák összecsapása határozza meg a híreket. Mindkét közegben otthonosan mozogva hogy látja, mi kell ahhoz, hogy Európában békében éljenek egymás mellett a különféle kultúrák? 

– Van két oldal, és mindkét oldalon van alapigazság, ezekről az igazságokról nem vitatkozunk. Problémát és zavart az okoz, hogy a két igazságra rárakódik sok minden, amitől az alapigazság alig látható. Az igazság immáron csupán egy rúd, amire bármi felfűzhető.

– Magyarországon is sokakat vezérel az idegenségtől való félelem. Hogyan éli meg az itthoni helyzetet? 

– Ezek a folyamatok – szerencsére – lassúak. Nem vagyok jó példa ennek méréséhez, mivel egy adott közegben élek húsz éve, mégis azt mondom, hogy valami elmozdult a félelem felé, és ez a mai, eredendően szorongó, aggódó, stresszre hajlamos magyar léleknek nem hiányzik. Nem tartom szerencsésnek a téma abszolút monopóliumát, mindennel való összekötését, egyeduralmát, oxigénfelvételét, ami csak politikai síkon értelmezhető.

– „A szörnyeteg nem érti, hogy az emberek miért akarnak mindent uralni, semmilyen más élőlénynek nem hagynak teret, sem erdőben, sem vízben, sem hegytetőn. A hatalmas lény azt állította, hogy szerinte nem ő a szörnyeteg, hanem maga az ember” – olvashatjuk egy novellában. Közelítünk ahhoz a ponthoz a Föld kizsákmányolásában, ahonnan már nincs visszaút, állítják a tudósok. Geofizikusként hogyan látja a helyzetet, az ember valóban semmilyen más élőlénynek nem hagy teret? 

– Kezdjünk azzal, hogy a mai ember önmagát is kizsákmányolja. A mai ember nem tud jó értelemben „semmit” csinálni, leülni, elmélkedni, a gyerek játékát megnézni, csak a padon ülni, a madarak csicsergését hallgatni, kényszert érez arra, hogy valamit csináljon, hogy programja legyen, és az általában a fogyasztással és a fizikalitással kapcsolatos. A mai ember a másik embert is kizsákmányolja, és ha az ember mögé hatalmat, érdekcsoportot helyezünk, akkor minden érthető. A környezetvédelemnek is fontos, valós a magja, de már arra is rárakódott sok minden. Bízom benne, hogy a Föld védi önmagát. Multimédiás világunkban nem véleményt formálni egy témáról nehéz, a téma azonosítása a legnehezebb...

ITT OLVASHATÓ

FAZ: ORBÁN BOTRÁNYT AKART, MEGKAPTA, MENNIE KELL A NÉPPÁRTBÓL! - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.02.21.

- Orbán Viktor a Juncker elleni támadással túlfeszítette a húrt, de a Néppárt továbbra is opportunista, mert hatalmi törekvéseihez szüksége van Strasbourgban a magyar képviselők szavazataira;

- Az Európai Tanácsban egyre inkább az látszik, hogy a szükséges többség híján fektetik a Magyarország elleni jogállami eljárást, de ebben nagy felelőssége van a német kereszténypártoknak;

- Európában újból kivirágzik az antiszemitizmus, amit igazol a Soros elleni rágalomhadjárat, valamint a formálódó Horthy-kultusz.

FAZ

A vezércikk azt latolgatja, vajon kiborul-e a bili a Juncker elleni magyar kampánnyal, hiszen sokan már jó ideje felvetik, mennyire van még helye a Fidesznek a Néppártban és erre most válaszolni kell. A „Nem illik” címmel megjelent írás szerint Orbán szívesen állítja be magát a Napnyugat rettenthetetlen megmentőjének. Ebben a szerepkörben olyan hírnevet szerzett magának, mint aki szívesen osztogat pofonokat és nagy ívben tesz a liberális értékekre. Retorikája gyakran nélkülöz mindenféle mértéket. Különösen begyében van a brüsszeli uniós apparátus és Soros. Az illiberális demokráciát prédikálja. Immár nem lehet kitérni a kérdés elől, hogy egy ilyen ember pártjának a kereszténydemokraták soraiba kell-e tartoznia.

Az új plakát leplezetlenül azzal vádolja Junckert és Sorost, hogy azok az illegális bevándorlást és a kötelező kvótákat pártolják. Lehet, hogy ez az utolsó csepp a pohárban. A reakciók kemények: „alávaló”, „rágalom”, „hazugság”. Úgy néz ki, hogy vége a CDU, de még a CSU türelmének is. Orbán értésre adta, hogy szerinte nem jó helyen van a Néppártban. Azaz kudarcot vallott a kereszténydemokraták kísérlete, hogy a tagsággal zabolázzák meg. Neki botrány kell és most meg is kapja.

Három hónap múlva lesz az európai választás, amely sokak szerint döntőnek bizonyul majd, és amelyből a kemény jobboldal, illetve a jobboldali-populista tábor megerősödve kerül majd ki. Emiatt elképzelhető, hogy bizonytalan erőviszonyok alakulnak ki Strasbourgban. Nem lehet tudni azt sem, ki lesz a Bizottság új első embere. Ez némileg magyarázza a habozást és a taktikázást. Senki sem akarja Orbánt Salvini karjaiba taszítani, még nagyon is elevenek az emlékek arról, amikor a brit konzervatívok kivonultak a frakcióból. De a legtöbben még közülük is legalább olyan messzire voltak az magyar kormányfő által gyakorolt uszítástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Frankfurter Rundschau/AFP

A Juncker elleni támadással Orbán Viktor most aztán tényleg túlfeszítette a húrt, és ebből még Webernek is gondja lesz, ha el akarja nyerni a Bizottság elnöki tisztét. Merthogy Magyarország nem Európa mellett mozgósít a választások előtt, hanem inkább azzal vádolja az EU végrehajtó testületének vezetőjét, hogy az az illegális migrációt gerjeszti. Brüsszel már régen tengelyt akasztott a magyar politikussal, miután az botrányt keltett intézkedéseivel, hatalma bebetonozására. Az állam ellenségének tette meg Soros Györgyöt, amivel magára vonta az antiszemitizmus vádját.

Az EU sorozatban indította a szerződésszegési eljárásokat. Ha Magyarország elveszti ezeket a pereket, az vörös vonal lesz a Néppárt számára, mondja egy konzervatív bennfentes. De addig még évek telhetnek el. És pl. Daul most sem követelte, hogy távolítsák el a Fideszt az EPP-ből. De hát attól félnek a konzervatívok, hogy ha kihajítják a pártot, akkor Orbán összeáll Salvinival. Első pillantásra nem látszik nagy veszteségnek, ha a 12 magyar EP-képviselő kiválna a frakcióból. De a Bizottság elnökének megválasztásához a küldöttek több mint felének a voksa szükséges, ahhoz pedig Webernek meg kell szereznie még legalább két pártcsalád jóváhagyását. Egy brüsszeli elemző szerint azonban azzal, hogy most hallgat a bajor politikus, még kevésbé látszik legitimnek a zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok számára. Vagyis nőnek egy alternatív jelölt esélyei.

FAZ

„Újabb szakítópróba” címmel a vezető konzervatív lap arról ír, hogy Orbán Viktor megint óriásplakátokkal provokálja Brüsszelt, ám ezúttal olyan messzire merészkedett, hogy azzal még az Néppártot is megoszthatja. Ezek a hadjáratok persze alapvetően belpolitikai megfontolásból születnek, ezt elárulta Birnbaum. De csak tavaly átszámítva csaknem 14 millió euróba kerültek – az adófizetők pénzéből, nem pedig a Fidesz pártkasszájából. A magyar fél a bizottsági cáfolat ellenére kitart állításai mellett. Juncker közben azt kérdezte, hogy neki kellene felállnia az asztaltól azért, mert ott olyasvalaki ül, aki nem tartja be a közös értékeket?

Az egyik svéd konzervatív EP-képviselő az ügy folyományaként levélben szólította fel Webert, a Néppárt frakcióvezetőjét, hogy március 6-ra tűzze napirendre a Fidesz kizárását. Merthogy amit Orbán művel, az olyan, hogy azt Le Pen vagy Putyin is megirigyelné. A frakcióból azt lehetett hallani, hogy a vezetésnek foglalkoznia kell a helyzettel. De hivatalosan még egyetlen tagpárt sem kezdeményezte a magyarok eltávolítását. Hogy egy ilyen eljárás meginduljon, ahhoz legalább öt országból hét tagszervezet, vagy az EPP elnökségének ajánlása szükséges.

Messze nem csak a migráció miatt vannak súrlódások, noha a magyar fél folyamatosan arra hivatkozik, bármilyen bírálat is éri. Az EP bajosnak látja a jogállamiságot és itt van még a korrupció is, lásd Orbán vejének volt cégét. Egyébiránt vörös posztó a magyar miniszterelnök szemében Timmermans, aki az alapjogok betartásáért felel a Bizottságban, ráadásul ő a szociáldemokraták jelöltje Juncker utódjaként...

ITT OLVASHATÓ

SENKI NEM MERI MEGPISZKÁLNI AZ EGÉSZSÉGÜGYET, MERT FÉLŐ, HOGY ÖSSZEOMLIK AZ EGÉSZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.02.19.

Bíztam abban, naivan, hogy 2010-ben az új kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek, meglehet, rövid távon népszerűtlenek, de kiszámítható pályára teszik az egészségügyet. De nem vállalták a kockázatokat, senki nem meri megbolygatni a rendszert. Félnek, hogy ha egy kicsit megpiszkálnák a szerkezetét, összeomlana az egész – nyilatkozza a 168 Órának Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a hajdani Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője, akinek most megjelent könyve kapcsán nemcsak arról beszélgettünk, miért nem omlik össze a magyar egészségügy, hanem arról is, hol siklott ki a rendszer reformja.

– A Honvédkórházban, majd az ajkai kórházban tömegesen mondtak fel orvosok, ápolók. Az OECD 34 tagállamában Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya. A KSH szerint 2017-ben csökkent a magyarok születéskor várható élettartama az előző évhez képest. Az OECD-ben átlagosan 80,6 évet él egy ember, Magyarországon csak 76 évet. Olyan, mintha a szemünk láttára omlana össze a magyar egészségügy. De összeomolhat-e egyáltalán?

– Van a rendszernek egy jó értelemben vett tehetetlensége. Én már 15 éve azt gondoltam, ha így folytatjuk tovább, akkor nem lehet az egészségüggyel mit kezdeni. Ezért is voltam lelkes híve a Molnár Lajos-féle reformnak, mert az bátran szembenézett azokkal a kihívásokkal, amelyek miatt tarthatatlanná vált a helyzet. Viszont vannak olyan jelenségek, amelyek nem magyar sajátosságok. A létszámhiány például tipikusan olyan probléma, ami a kelet-európai egészségügyeket egyaránt érinti. Romániából például nemcsak számszerűen, hanem arányaiban is több orvos távozott, mint tőlünk, és nemcsak Magyarországra, hanem Nyugatra is. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne volna felelősségünk abban, hogy elmennek az orvosok. A kérdésre válaszul: nem gondolom, hogy összeomlana a Honvédkórház vagy a teljes sürgősségi ellátás, hiszen a rendszerben vannak átcsoportosítási lehetőségek, amelyek máshol ugyan problémát okozhatnak, de azért ezek a lékek ideig-óráig betömhetők. A magyar egészségügy legjellemzőbb problémája az alapellátás durva kivéreztetése.

– A pénzhiány?

– Inkább az emberhiány. Igen magas a háziorvosok átlagos életkora, ami az emberi élet végessége és az utánpótlás hiánya miatt öt-tíz év múlva óriási problémát fog okozni. És ha az alapellátás nem tudja betölteni azt az egészségmenedzseri szerepet, hogy helyben megszűrje az eseteket, amiket viszonylag olcsón és költséghatékonyan ellát, akkor ezek a betegek mind eggyel magasabb szintre áramlanak. A sürgősségi osztályok nem véletlenül panaszkodnak arra, hogy nagyon sokan indokolatlanul kerülnek hozzájuk...

ITT OLVASHATÓ