Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.12.
Norvégiát aggasztja, hogy Európában aláássák a demokratikus és emberi jogokat, ezen belül különösen nyugtalanítónak találja Magyarország és Lengyelország esetét. Ine Eriksen Soreide azelőtt nyilatkozott, hogy ma Berlinben német kollégájával tárgyal. A részletekről szólva kifejtette, hogy Oslónak már 15 országgal sikerült megállapodnia a norvég alapok felhasználásáról, vagyis, hogy az Európai Gazdasági Térség keretében nyújtott pénzeket a civil társadalom erősítésére fordítják. A magyarokkal azonban mindez idáig nem vezetett eredményre a próbálkozás, mert norvég részről megkérdőjelezhetetlen feltétel, hogy az alapot a kormánytól függetlenül kezeljék.
A politikus nem tartja jónak azt sem, hogy az amerikai elnök szűkíteni igyekszik a nemzetközi együttműködést, hiszen pl. a koronaválság megmutatta, mennyire fontosak a szoros államközi kapcsolatok. Ám az EU-n belül is látni, hogy bizonyos országok igyekeznek bezárkózni. A miniszter, aki korábban a védelmi tárcát irányította, kitért arra is, hogy Oroszország katonailag egyre aktívabb az Északi-sarok térségében. Vadászgépeik sokszor támadó alakzatban közelítenek norvég célpontok felé, ezért Oslo örömmel veszi, hogy Trump minden twitterüzenetével ellentétben Amerika – a NATO-szerepvállalás részeként – erősíti fegyveres jelenlétét a régióban.
Az oroszok persze tudják, hogy Norvégia az Észak-Atlanti Szövetség tagja. Mégis egyre agresszívabb a viselkedésük, amit a NATO nem vehet tudomásul. Norvég megítélés szerint Oroszország nem Norvégia, hanem a katonai szervezet számára jelent kihívást.
Neue Zürcher Zeitung
Az Index bedarálása után a jelentéktelenség fenyegeti a maradék független sajtót Magyarországon. Ezzel a benyomással távozott Budapestről a svájci lap tudósítója. Találkozott Dull Szabolccsal, a legnépszerűbb hírportál menesztett főszerkesztőjével, aki megerősítette neki a véleményét, mármint hogy ő a sajtószabadság elleni támadás áldozata lett. Mindenesetre az újságíró jelképpé vált. Korábbi munkatársaival egyetemben egyértelmű számára, hogy politikai okokból állították fel. A szerkesztőséget pedig alaposan megszervezett akcióval robbantották szét. Ám ezzel átlépték a vörös vonalat a média önállósága ügyében – mutat rá Dull.
A beszámoló úgy folytatódik, hogy a független sajtóorgánumok erős politikai és gazdasági nyomás alatt állnak. Az utóbbi években a leginkább kormánykritikus újságokat, portálokat vagy bezárták, vagy hatalombarát üzletemberek felvásárolták. Maradt az RTL, de az német kézben van, illetve egy-két híroldal, csak annak korlátozott a látogatottsága.
Bodoky Tamás, az Átlátszó alapítója úgy véli, hogy Orbán 100 százalékig engedelmes sajtót akar, ami roppant autoriter hozzáállás. Viszont emiatt nem hirdetnek a kritikus médiában olyan cégek, amelyek a hatalomtól függnek. Nehogy bármiféle megtorlás érje őket. Egyébiránt a kormány közvetlen elnyomó intézkedéseket nem tesz. Úgy csinál, mintha a nemszeretem média nem létezne, viszont nagyon is él a háttérben a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivel. Hiszen évente átszámítva 150 és 300 millió svájci frank közti összeget költ reklámra. Az Átlátszó ugyanakkor mindössze 310 ezer frankból működik. Úgy hogy kitalálta az olcsó újságírást, így tud túlélni.
Az Index viszont tömegekhez jutott el, nem ritkán napi kétmillió olvasóval. A tábor egyaránt rokonszenvezett a kormánnyal, valamint az ellenzékkel is. A presszió a hatalom részéről a tavalyi, vesztes önkormányzati választás után erősödött fel, mert a portál részletesen foglalkozott a Borkai-botránnyal. De hogy mi történt az utóbbi hónapokban a háttérben, azt Bodolai László, az Igazgatóság vezetője nem kívánta megosztani a svájci újsággal.
Sokfelől hallani azt a véleményt, hogy a Fidesz nem akarta bedönteni az Indexet, a cél a megfegyelmezés volt. Tehát hogy ne legyen annyira éles hangvétele. Úgy ahogyan az a Népszavával történt, amely működik, de óvakodik az olyan kényes témáktól, mint az Orbán közeli korrupciós ügyek. Cserében a feltételezések szerint anyagi támogatást kap a kormánytól.
Egyértelmű, hogy jelenlegi formájában vége az Indexnek, és hogy a látogatók jelentős részét el fogja veszteni. Már ha sikerül új munkatársakat verbuválni. Bodoky azt mondja, a portál nélkül az ő oknyomozó cikkeik nem jutnak majd el a széles tömegekhez. Így csak azok olvassák azokat, akik eleve nem kérnek a hatalomból.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A vezető német konzervatív lap azt írja a ma 90. születésnapját ünneplő Soros Györgyről, hogy az már rég nem az a spekuláns, aki egykor térdre kényszerítette a brit fontot. és ezzel jó egymilliárd dollárt keresett. „Második életében” politikai tanácsadóként és mecénásként ténykedik. De ettől még épp annyit bírálják, mint amikor az üzletben utazott. Azt persze alighanem örömmel fogadja, hogy az EU immár kész közös adósságba verni magát, azaz azt csinálja, amit Soros már 11 éve felvetett. Ám sok minden más nem az ő szája íze szerint alakul.
2004-ben például. azt mondta: szeretne Magyarországból olyan helyet csinálni, ahonnan már nem akarna kivándorolni. Akkoriban igencsak támogatta a kelet-európai másként gondolkodókat, majd a rendszerváltással megtalálta igazi célját. Létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványt, és az azóta 15 milliárd dollárt osztott szét, nem kis részben magyar földön.
Annak idején segítette az akkor még radikálisan liberális Fideszt, amely mára jobboldali-nemzeti lett. Orbán, az egykori ösztöndíjas, immár az illiberális demokrácia mellett tesz hitet. A CEU-nak távoznia kellett Budapestről. Egykori hazájában Sorost a migránsválság óta ellenségképnek használják. Egy törvény egyenesen azt az elnevezést kapta: Stop, Soros. Orbán gyakran antiszemita hangot üt meg, amikor a pénzemberről beszél.
Ez igencsak fájhat Sorosnak, mert az USA mellett mindmáig hazájának tekinti Magyarországot is. Egyébiránt Kelet-Európában a civil társadalom építése mellé állt, amely idegesíti a Putyin-féle autokratákat. Szerepe azonban Amerikában is vitatott, miközben Bill Gates mellett a legnagyobb adományozók közé tartozik. Csakhogy míg Magyarországon a demokrácia ellenségeivel szemben túlnyomórészt civileket és olyan, gyámolító nélküli kisebbségeket támogat, mint a romák, addig a tengerentúlon pártpolitikai alapokon a demokratákkal vállalt közösséget és időnként igen meredek kijelentésekre ragadtatja magát a republikánusokkal szemben.
Deutsche Welle
Soros György születésnapján a külföldieknek sugárzó német közszolgálati rádió összefoglalja, melyek a leggyakoribb összeesküvés elméletek a befektető ellen. Ideértve, hogy náci kollaboráns volt, spekuláns, és lakosságcserét akar. Továbbá a világot uraló háttérhatalom egyik vezetője. Azaz széleskörű hálózatot tart fenn, olyanokból, akik újságíróknak, civil aktivistáknak, polgárjogi harcosoknak nevezik magukat, valójában azonban Soros-ügynökök. Továbbá az üzletember fontos politikusokat is bábfiguraként mozgat.
A célja az, hogy egész nemzeteket fosszon meg kulturális és nemzeti identitásától, országokat tegyen rabszolgává, adósrabságba kényszerítse őket. Üzleti húzásaival már eddig is milliókat taszított szerencsétlenségbe. Most pedig azon dolgozik, hogy Európa keresztény lakossága helyére muzulmán migránsokat hozzon be. Aki ennek ellenáll, az ellen nemzetközi hazugság- és rágalomhadjáratot indít.
A milliárdos emberbarát a 80-as évek közepe óta milliárdokat fordított a demokrácia és a képzés támogatására, ám ezzel sok ellenséget szerzett magának a világban. Amúgy az összeesküvés elméletekre kár volna sok szót vesztegetni, ám amit a Deutsche Welle idáig felsorolt, azt nem más, mint Orbán Viktor veti Soros szemére. Ráadásul a kormányfő ezzel a nézetével messze nincs egyedül a földrész keleti felén. A pénzember az utóbbi években az egyik leggyűlöltebb figura lett a térségben. Sokszor hatalmon lévő politikusok formálják a róla alkotott ellenségképet. Ám egyikük sem megy olyan messzire, mint Orbán.
A nemzeti konzultáció is foglalkozik vele, ám aki nemmel felel a kérdésekre, amelyekben burkoltan már benne van a válasz, az hazafiatlannak, a nemzet ellenségének számít. A felmérések viszont azt tanúsítják, hogy a mag termékeny talajra hullott: az emberek nagy többsége kifejezetten negatív szereplőnek tartja a befektetőt, aki káros befolyást fejt ki. Sőt, azt is elhiszik róla, ami bizonyítottan hamis és légből kapott. Miközben a mottója úgy hangzik: „Szívesen keresek sok pénzt, hogy azután azt jó célokra fordítsam”.
Orbán, aki maga is Soros-ösztöndíjas volt, szívesen hangoztatja, hogy a befektető által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok nemzeti kormányokat támadnak. A hálózat azonban csupán kitaláció, Magyarországon nemigen van olyan civil szervezet, amely csak az OSF-től kapna anyagi segítséget. A támogatások kedvezményezettjeinek nem kell számot adniuk politikai-ideológiai hovatartozásukról. Szakértők szerint nemigen van alapítvány, amely átláthatóbban működik.
Orbán kedvenc vesszőparipái közé tartozik, hogy Sorosnak feltett vágya kiszorítani Európából a keresztényeket. Ám az állítólagos Soros-tervnek semmi alapja sincs, hiába rukkol ki újabb és újabb részletekkel a magyar vezetés.
Guardian
A belorusz karhatalom brutális fellépése nyomán az EU felül akarja vizsgálni viszonyát a Lukasenko-kormányzattal, de vannak félelmek, hogy Magyarország blokkolná az esetleges szankciókat. Orbán Viktor ugyanis két hónapja arra szólította fel a szervezetet, hogy helyezze hatályon kívül a megtorló intézkedéseket Minszk ellen. Mindenesetre az unió külügyi vezetője, Borrel most kijelentette, hogy az elnyomást és a békés tüntetők letartóztatását be kell fejezni.
A jelek arra utalnak, hogy fenyegetés érte a gyerekeit, az ellenzék jelöltje ezért távozott váratlanul Litvániába. Miközben országszerte már 2. napja folytatódtak az összecsapások az állig felfegyverzett rendőrség és a tüntetők között, Tyihanovszkaja videoüzenetben utalt arra, hogy ultimátumot kapott a családja kapcsán, ezért nem volt más választása, mint elmenni. Úgy fogalmazott: „Isten nem engedte, hogy másokat olyan választás elé állítsanak, mint engem. A gyerekek a legfontosabbak az életben”.
A körülmények azt mutatják, hogy miközben igyekszik szétverni az utóbbi 26 legnagyobb megmozdulásait, Lukasenko egyre nagyobb nyomást gyakorolt az asszonyra. A litván külügyminiszter úgy nyilatkozott a brit lapnak, hogy az ellenzéki jelöltet hét órára őrizetbe vették, miután az panaszt emelt választási csalás miatt. Mindesetre nagyon úgy néz ki, hogy felolvastattak vele egy nyilatkozatot, amelyben arra hívja fel támogatóit, hogy ne demonstráljanak a kormány ellen. Ne veszélyeztessék a saját életüket.
A gyerekeit már a kampány során külföldre küldte, mert fenyegetéseket kapott. Férje, aki közkedvelt blogger, május óta börtönben van. Egy belorusz elemző szerint az asszonyt azért távolították el, mert ha lecsukják vagy vádat emelnek ellene, az csak felszította volna a tiltakozást. Így valószínűleg azt akarták bizonyítani, hogy gyenge, nem alkalmas vezetőnek. Ám annak igazából nem volt más választása, minthogy elmeneküljön.
Később legalább egy ember meghalt, több tucatnyian pedig megsérültek az újabb összecsapásokban. A karhatalom gumilövedéket és hanggránátokat vetett be, az utca a többi közt Molotov-koktéllal és petárdával válaszolt. Emellett barikádokat emelt. Úgy néz ki, hogy a tiltakozások spontán módon szerveződnek, nincs vezetőjük, bár a közösségi médiában a részvevők igyekeznek összehangolni az akciókat.
Financial Times
Magyar származású a legfrissebb amerikai pénzügyi botrány főszereplője. George Karfunkel, aki azóta elhunyt fivérével az 50-es években érkezett az Egyesült Államokba. Most azért került a érdeklődés előterébe, mert a Kodak igazgatósági tagjaként mindössze pár órával azelőtt ajándékozott 116 millió dollár értékű céges részvényt az általa vezetett ortodox zsidó jótékonysági szervezetnek, hogy a kormányzat bejelentette: 765 millió dolláros kölcsönt nyújt a vállalkozásnak a vírusfertőzés ellenszerének gyártására.
Az adomány nagy adócsökkentést tesz lehetővé az üzletember számára, miközben a papírok értéke több mint ezerszeresére ugrott. Azóta az illetékes hatóság már közölte, hogy egyelőre nem folyósítja a hitelt, kongresszusi demokrata képviselők pedig vizsgálatot követelnek. Hiszen a Kodaknak nincs köze a gyógyszergyártáshoz, ráadásul felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja. Időközben az óriásvállalat részvényeinek jegyzése visszaesett a korábbi szintre. Karfunkel egyébként rajta volt az entebbei gépen, amelyet palesztin terroristák térítettek el 1976-ban, hogy bosszút álljanak a zsidókon, de megúszta.
