2026. november 18., szerda

KÁRMÁN ANDRÁS: A HIÁNYCSÖKKENTÉS NAGY RÉSZÉT A KIADÁSOK MÉRSÉKLÉSE ADJA

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.18.



Harmadik napja vitázik az Országgyűlés a Tisza-kormány első saját költségvetéséről. A kormány szerint egyszerre lehet csökkenteni a hiányt, javítani a közszolgáltatásokat és újraindítani a növekedést. Az ellenzék adóemeléseket és elmaradó támogatásokat kér számon. Közben az Európai Bizottság gyorsabb növekedést, mégis nagyobb hiányt és emelkedő államadósságot vár. Kármán András pénzügyminisztert kérdeztük.

AKI ELLENÁLLT, AZT KIRÚGTÁK ÉS MEGALÁZTÁK! PAP BALÁZS VOLT ÜGYÉSZ KÁLVÁRIÁJA! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.11.17.



Így működött az ügyészség a NER alatt! Megalázás, eltávolítás, bazdmegek - ez Polt Péter hagyatéka? Miért kell felszámolni az "árnyékügyészséget"? Miért nem engedhető meg, hogy a NER-t kiszolgáló ügyészek átmentsék magukat egy új rendszerbe? Aki nem hajlott azt megtörték? Hogyan akadályozta az ügyészség munkáját a politika? Ebben az országban mindenki korrupt? Visszaállítható-e az ügyészségbe vetett állampolgári bizalom? Rogán Antal egy nagyon súlyos ügyben lehet érintett? A kockázatkerülés a gyorsabb előmenetel záloga az ügyészségen? Milyen főnök volt Fürcht Pál? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Pap Balázs volt ügyész válaszolt!

00:00 – Bevezető, nepotizmus és a hierarchia az ügyészségen 
06:00 – Az LMP elleni feljelentés és a belső utasítások 
12:00 – Vezetői dinamika és a kerületi működés hétköznapjai 
18:00 – A Legfőbb Ügyészség felépítése és felelősségi köre 
24:00 – Eredménytelen eljárások és az árnyékszervezet réme 
30:00 – Lojalitás a szakmaiság felett és a kinevezések háttere 
36:00 – Kommunikációs zárlat és a belső védelem hiánya 
42:00 – A kirúgás körülményei és a munkaügyi perek 
48:00 – Nyomozati anomáliák és elszámoltatási kérdések 
54:00 – A fegyelmi eljárás részletei és a bizonyítékok 
01:00:00 – A bírósági tárgyalás és a manipulált emailek 
01:06:00 – Csalódások, személyes veszteségek és zárszó

A JOGÁLLAMISÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON / BELVÁROSI SZABADEGYETEM

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2026.11.17.



Az új kormány eddigi jogi intézkedései és hatásai, a jogállamiság helyreállítása és az alkotmányozás legfontosabb kérdései.

Előadó: Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter

SESZTÁK-ÜGY, ISZTAMBUL, A TISZA KÁDERPOLITIKÁJA: JUHI, VÁLYI, JÁMBOR ÉS JUHÁSZ | KONFRONTZÓNA

KONFRONTZÓNA / SZÉLSŐKÖZÉP
Műsorvezető: EGRI VIKTOR
2026.11.17.



Vita a Seszták-milliárdokról, az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásról és a Tisza káderpolitikájáról. Egri Viktor vendégei Vályi István, Juhász Péter, Juhász Bence és Jámbor András.

IHÁSZ SÁNDOR: A FIDESZ-KORSZAKBAN AZ ÜGYÉSZSÉG A HATALOM SZOLGÁLÓLEÁNYA LETT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.11.17.



Ihász Sándor, volt budapesti főügyész arról beszél, hogyan épült le az ügyészség függetlensége a Fidesz-kormányzás évei alatt. Hogyan szorította háttérbe a lojalitás a szakmai önállóságot, és miként rendült meg az intézménybe vetett közbizalom?

ORBÁNÉK A BÖRTÖNT PRÓBÁLJÁK ELKERÜLNI

KLIKKTV / EGYENLEG
Szerző: SEBES GYÖRGY
2026.11.17.



Horváth Gábor szerint Orbánék utóvédharcot folytatnak: a börtönt próbálják elkerülni, miközben mentik a korábbi rendszer maradékát. Horn Gáborral a KlikkTV műsorában arról beszélgetnek, miért nem halogathatók a valódi reformok, és hogyan lehet egy megosztott országot közösen újjáépíteni.

A SESZTÁK-ÜGY PÉNZEIVEL VÉGKÉPP ELÁSTA MAGÁT A FIDESZ | FOLYAMATOS JELEN

FOLYAMATOS JELEN
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.11.17.



Az erdőből és egyéb helyekről előkerült milliárdokról tett közzé bejegyzést pénteken az NVVH a Seszták Miklóshoz köthető ügyben.

A Folyamatos Jelen hatodik adásában Ónody-Molnár Dóra és Lakner Zoltán többek között arról beszélgetnek, hogyan reagál a Fidesz a kialakult helyzetre, milyen következtetések vonhatók le Varga Judit parlamenti meghallgatásából, valamint milyen szerepe lehet a történtekben a Mi Hazánknak.

Az adás második felében a nőjogi intézkedésekről és Varga Judit miniszteri időszakának mulasztásairól esik szó. Lakner Zoltán szerint a kormány új, nőjogi intézkedésének bejelentése előtt már készülhettek előkészítő anyagok, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek valóban döntéshozatalra előkészített javaslatok voltak.

A Folyamatos Jelen a Népszabadság heti politikai podcastja. Iratkozzanak fel a csatornára, és írják meg kommentben a véleményüket!

FEJEZETEK 

00:00 Köszöntő – a kiásott milliárdok 
01:22 Tizennyolc év után: így zuhan a Fidesz 
07:09 Unger Anna interjúja és a Fidesz kommunikációja 
12:56 Csapdahelyzet: miért nincs kiút a Fidesznek? 
19:55 Magyar Péter kommentáradata 
24:57 Varga Judit meghallgatása és az isztambuli egyezmény 
33:26 Bocsánatkérés helyett támadás: Varga Judit stratégiája 
45:45 Mi Hazánk és Toroczkai László szerepe 
52:43 Unger Anna és a lassú igazságszolgáltatás 
54:23 Ajánló és búcsú

ITT NÉZHETŐ MEG

2026. NOVEMBER 18. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.18. 



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

„LÁTVÁNYOS VOLT, HOGY EZZEL VALAMIÉRT A RENDŐRSÉG NEM AKAR KEZDENI SEMMIT”

444.HU PODCAST
Szerző: 444.HU
2026.11.17.



Hogyan szembesült a piliscsabai katolikus közösség azzal, hogy Szűcs Balázs papként több tucat gyereket zaklatott náluk? Miért nem volt sikeres a nyomozás a vélhetően sorozatos elkövetővel szemben? És miután áttelepült Erdélybe, miért nem védik tőle a gyerekeket a helyi hatóságok? Podcast Urfi Péterrel és Kisgergely-Deák Kingával, a piliscsabai katolikus közösség tagjával.

A bántalmazást sajnos nem lehet meg nem történtté tenni. Abban viszont tudnak segíteni a szakemberek és bizalmas beszélgetések, hogy együtt lehessen élni azzal, ami történt: Kék Vonal Alapítvány, Nane, Hintalovon, OKIT.

A cikksorozat a 444 és az Átlátszó Erdély együttműködésében, a Journalismfund Europe támogatásával készült.

A TEMPÓ MIATT SZOKTUNK HIBÁZNI | HALLERNÉ DR. NAGY ANIKÓ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALELNÖKE

KEMÉNY DIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BACSA BOTOND
2026.11.17.



Hallerné dr. Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke és a TISZA Párt országgyűlési képviselője a Kemény Dió vendégeként beszél a Tisza-kormány eddigi munkájáról, a parlamenti viták légköréről és a kormánypárti frakción belüli együttműködésről. Bacsa Botond műsorvezetővel szó esik az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, a női jogok védelméről, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor elkövetett hibákról és a politikai felelősség kérdéséről. A politikus őszintén beszél a TISZA működésének nehézségeiről, a kormányzati kommunikáció hibáiról, az ellenzék parlamenti magatartásáról, valamint Magyar Péter sokszor indulatos felszólalásairól és a hozzá fűződő viszonyáról. Az interjúban a parlamenti politikai kultúra megújítása és a 2027-es költségvetés kihívásai is terítékre kerülnek.

00:00 – 05:11 Isztambuli egyezmény: a TISZA tervei és a női jogok 
05:11 – 13:05 A TISZA-frakció belülről: összetartás, viták és konfliktusok 
13:05 – 18:22 Képviselői munka és a választókerület problémái 
18:22 – 23:41 Ellenzéki együttműködés és a Tisza-kormány működése 
23:41 – 29:43 Kormányzati hibák, ügynökakták és a felelősség kérdése 
29:43 – 35:02 Az Országgyűlés alelnökének munkája és kihívásai
35:02 – 43:57 Parlamenti botrányok, politikai viták és szankciók 
43:57 – 51:06 Magyar Péter parlamenti stílusa és az ellenzéki provokációk 
51:06 – A 2027-es költségvetés és a TISZA következő feladatai

BOD PÉTER ÁKOS ÉS A "MARCIZMUS": LESZNEK SZERVEK, AMELYEK MEGKÉRDEZIK, HOL TARTÓZKODIK NAGY MÁRTON

HVG VIDEÓ
Műsorvezető: PITNER GÁBOR
2026.11.15.



Új adással jelentkezik a Gazdasági bejárat, a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora. Pitner Gábor vendége ezúttal Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A videóban szó lesz arról, hogy Magyarországon a fizetésüket keveslők egyharmada 20–30 százalékos emelést szeretne, hogy mi áll az infláció fél éve nem látott növekedése mögött, és hogy az MNB miért nem ad információt a magántőkealapokról.

Bod Péter Ákos pedig kifejti a 2027-es költségvetéssel kapcsolatos elemzését, amely szerint az új kormány legitimálja az orbánizmusokat. De szó lesz még a Budapesti Értéktőzsde elé kerülő szobrokról, és egy új fogalom is előkerül a beszélgetésben: mi is az a „Marcizmus”?

HOGYAN SZÜLETIK A KONTEÓ?

KOSSUTH RÁDIÓ / KULCSKÉRDÉS
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.17.



A Seszták-ügyben a nyomozók mintegy hat és fél milliárd forintnyi készpénzt foglaltak le. Egy részét erdőkben ásták ki, a nagy része egy széfben volt – ezt mondta tegnap a Felkelőben Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke. A felvételek után rögtön elindult a találgatás. Ki rejtette el a pénzt? Mit árulnak el az ötszáz eurósok? És volt, aki már magát az akciót is megrendezettnek gondolta. Hogyan lesz néhány nyitott kérdésből órák alatt egymásba kapcsolódó elméletek egész sora? Erről beszélgettünk Krekó Péter politológussal, a Tömegparanoia szerzőjével.

2026. november 17., kedd

ÍGY MOZDULT RÁ A KORMÁNY AZ MBH-RA ÉS A 4IG-RE

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.11.17.


Nem sokkal azután, hogy az általunk lex MBH-nak, illetve lex 4iG-nak keresztelt törvényt elfogadta a parlament, felpörögtek az események az MBH és a 4iG körül. Baka András köztársasági elnök több pontban is aggályosnak találta az állami vagyon visszaszerzését célzó jogszabályt és azt az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte.

Ebben szinte biztosan igaza volt, illetve lesz majd az AB szerint is, a törvény előkészítése el lett rontva – vélte több jogász forrásunk is. Általánosan nem elfogadható a kisebbségi befektetők jogainak csorbítása, akkor sem, ha ez a célzott jogszabály valójában a Fidesz-éra bűneit reparálta volna, a helyes jogi megoldáson még dolgozni kell.

Lehet, hogy csak decemberben, lehet, hogy csak januárban, lehet, hogy csak a kifogásolt pontok nélkül, de egyszer lesz jogszabály, és ez alapján már kezd látszani a kormány „mesterterve”, hogy hogyan akarja visszaszerezni a NER-közeli magáncégekhez juttatott állami tőkét, vagy hogyan szeretné növelni a befolyását az említett cégekben...

VÍZÜGYI RENDSZERVÁLTÁS: VÉGRE KÖLTSÉGVETÉSI SOR LETT A VÍZMEGTARTÁS, DE ÚJ VITUKI-NAK SEMMI NYOMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.11.17.


Mindössze négy „Seszták-ügynyi” pénz elég ahhoz, hogy látszódjanak a vízmegtartásra való átállás első nyomai a héten tárgyalt költségvetésben. Ha a feladat nagyságához képest szerény összegekkel is, de most először lesz önálló prioritás a vízmegtartás. A kormányzat hozzányúlt az EU-s források elosztásához is, hogy célzottan juttathasson pénzeket „vízrezilienciára”, vagyis a szélsőségessé vált csapadékeloszlással szembeni alkalmazkodóképesség javítására. A lapunkban bejelentett új VITUKI megalapítása azonban mégsem szerepel a büdzsében. Bemutatjuk, hogyan jelenik meg hazánk létkérdése az új politikai korszak első költségvetésében és az újraszabott EU-s forrásfelhasználásban.


„Sok mindenre gondoltam, arra nem, hogy vízügyminiszter leszek” – Gajdos László élő környezetért felelős tárcavezető állítólag ezzel a bon mot-val jelezte az utóbbi idők vízügyet érintő egyeztetésein, hogy tárcájának feladatkörei közül melyik területen akad a legtöbb tennivaló. És bár a nyilvánosságban az erdők ügye kapta a legnagyobb figyelmet, a háttérben valóban a vízgazdálkodás átalakítására megy a legtöbb energia.

Ez persze nem véletlen. A felmelegedéssel és az éveken átnyúló aszállyal Magyarország létfeltételei kerültek veszélybe. Idén a paksi krízis, a rekordokat döntő mezőgazdasági kár és a lábon kiszáradt erdők mind világossá tették, hogy az alkalmazkodást fel kell gyorsítani.

Mi történik?

- Egyelőre nem nyilvános, de elkészült az új klímatörvény tervezete és a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítására tett javaslatcsomag is. Mindkettő tárcaközi egyeztetésen van.

- Szakértői csoportokkal véleményeztetik a korábbi interjúnkban tárgyalt Országos Vízmegtartási Koncepciót és Akciótervet. Egy körülbelül 600 oldalas dokumentumról van szó, amelynek egyik fele a hosszabb távú irányokat rögzítő „koncepció”, a másik az „akcióterv”; az utóbbi azt tartalmazza, mit lehet tenni már rövid távon – vagyis az első egy, illetve négy évben – a hazai vízmegtartásban.

- És zajlik a 2027-es, már benyújtott, de még meg nem szavazott költségvetés vitája.

A legaktuálisabb pont az ezekben a napokban tárgyalt költségvetés ügye. A képviselők a háromnapos rendkívüli ülésen összesen harminc órát szánnak a büdzséről szóló általános vitára, a végszavazásra december 11. és 14. között kerülhet sor. A kettő között, a bizottsági szintű részletes vita során – elvileg – még bármelyik sor módosulhat.

„A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelik 2027-ben. Több mint négyszer annyi jut így erre a célra, mint idén. Ebből az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezet védelme is erősödik” – jelentette ki Magyar Péter október 19-én, a költségvetésről szóló beszédében. Ezzel lényegében a költségvetési tervezet nyolcadik, „Uniós forrású felhalmozási kiadások” című táblázatát ismertette, amelyben valóban az látható, hogy több jut majd környezeti és energiahatékonysági célokra. Ez azonban rendkívül tág kategória.

Mennyi pénz jut konkrétan vízvisszatartásra? Mennyit költenek uniós és magyar közforrásokból erre? Látszik-e valódi váltás a korábbiakhoz képest? Az alábbiakban ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a költségvetés tervezete, a hozzá kapcsolódó indoklások és az EU-forrásokra ható kormányhatározatok segítségével...

T/950. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2027. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

ORSZÁGGYŰLÉS
Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György
Előadó: Kármán András
2026.10.30.


A 2027.évi központi költségvetés tervezete...



SESZTÁK ÉS A NERDŐ KINCSE; VARGA JUDIT, A BESÜLT CSODAFEGYVER; ORBÁN ÁRON ELŐZETESBEN

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.11.17.



Seszták és a NERdő kincse; Varga Judit, a besült csodafegyver; Orbán Áron előzetesben.

ELREJTETT MILLIÁRDOK ÉS MATOLCSY ÁDÁM: MIT KERESNEK A NYOMOZÓK?

RTL HÍREK
Szerző: RTL HÍREK
2026.11.17.



Több mint 6 milliárd forintnyi elrejtett készpénz került elő, miközben Matolcsy Ádám felkutatása is kérdéseket vet fel. Honnan származhat a pénz, kik tudhattak a rejtekhelyekről, és hogyan találhatnak meg a hatóságok egy külföldön tartózkodó körözött személyt?

A Reggeli vendége, a gazdasági nyomozások szakértője arról beszél, milyen összetett hálózatok állhatnak a pénzmozgások mögött, és miért lehetnek kulcsfontosságúak azok, akik részt vettek a készpénz elrejtésében.

A beszélgetés második felében Matolcsy Ádám ügyét elemzik: szóba kerülnek a külföldi kapcsolatok, a nemzetközi rendőrségi együttműködés és azok a hétköznapi helyzetek, amelyek során egy körözött személyt azonosíthatnak.

MAGYAR PÉTER DIKTÁLJA A TEMPÓT, A FIDESZ CSAK KAPKOD

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.11.16.



Bojár Iván András művészettörténész a Reggeli Személyben a magyar politikai közélet legfrissebb fejleményeiről beszél. Magyar Péter kommunikációs stratégiája, a politikai napirend alakítása és a Fidesz egyre inkább reakciókra szoruló kommunikációja mellett szó esik a Seszták-ügyről, Varga Judit megszólalásáról és Orbán Áron letartóztatásáról is.

A beszélgetés kitér az új kormány kultúrpolitikájára, a NER kulturális örökségére, valamint arra is, hogy mit jelenthet valójában a rendszerváltás utáni demokratikus megújulás.

ÍGY DUGTÁK EL ÉS MENTETTÉK KI A NAGY NER-VAGYONOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.11.16.



Az eddigi tapasztalatok alapján az Orbán-korszak alatt állami hátszéllel nagy vagyonokat gyűjtő szereplők közül Tiborcz István volt a legfelkészültebb a kormányváltásra: már a választás előtt igyekezett biztonságba helyezni mindent, amit csak tudott – mondja a Válasz Podcastban vagyonvisszaszerzés-ügyi szakírónk, Bódis András. Miért elképesztő, a kreatív pénzdugdosások történetében is páratlan a múlt héten előkerült 6,45 milliárd forint? Mit tudunk Seszták Miklós ügyéről, hibázott-e az NVVH vagy a kormány? Hol bukott el a Matolcsy-kör vagyonátmentési manővere?

VÖRÖS MIKLÓS: KIVÁLÓSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG /VITAIRAT – JAVASLAT AZ AKADÉMIAI RENDSZER REFORMJÁRA –

VULKÁN IRODALMI FOLYÓIRAT
Szerző: VÖRÖS MIKLÓS
2026.11.11.


Vitairat és törvény-előkészítő javaslat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezetének, finanszírozásának és az állami elismerések rendszerének átalakításához

I. Helyzetértékelés és alapelvek

A magyar szellemi, tudományos és kulturális élet szabadsága, nemzetközi versenyképessége és erkölcsi tekintélye megköveteli, hogy az intézményi rendszer igazságos legyen: a tagságot, a forrásokat és az elismeréseket teljesítmény alapján ítéljék oda, ne személyes lojalitás alapján. Az elmúlt évtizedben a politikai beavatkozás és a belterjesség igazságtalanságokat hozott létre: az intézményi megosztottság elmélyült, megerősödtek a személyes függőségeken alapuló informális hálózatok, a finanszírozás pedig egyenlőtlenné vált. Mindez gyengítette a magyar értelmiség autonómiáját.

A reformjavaslat célja az MMA kiváltságainak megszüntetése, valamint egy igazságosabb, a nemzetközileg is igazolható teljesítményt elismerő akadémiai rendszer kialakítása.

E cél érdekében a koncepció három területen hozza közös alapra az érintett testületeket:

1. A finanszírozás egységesítése: megszűnik a költségvetési fejezetek közötti politikai különbségtétel, és az akadémiák nem függnek közvetlenül egy-egy kormányzati tárcától.

2. A tulajdonviszonyok rendezése: a nemzeti és az intézményi vagyon kezelése egységes, átlátható, a napi politikától védett szervezethez kerül.

3. A szakmai mércék egységesítése: a tagfelvétel, az előmenetel és a juttatások azonos elvek szerint, nemzetközileg is mérhető szakmai teljesítmény alapján alakulnak.

A javaslat tudatosan elhatárolódik azoktól a szélsőséges elképzelésektől, amelyek az MMA azonnali megszüntetését, a fennálló akadémiai tagságok visszamenőleges felülvizsgálatát vagy az akadémikusok megfosztását követelik. Mindkét akadémiát nevesíti az Alaptörvény X. cikkének (3) bekezdése, ezért megszüntetésükhöz alaptörvény-módosításra lenne szükség. A szerzett jogok védelme és a tulajdonvédelem elve alapján a meglévő tagságok visszamenőleges eltörlése és a megítélt juttatások megvonása pedig jogilag nem valósítható meg, és az intézményrendszer összeomlásához vezetne. A politikai beavatkozás és a belterjesség okozta igazságtalanságokat ezért nem a testületek felszámolásával, hanem a kiváltságok megszüntetésével és a jövőre nézve érvényesülő, egységes mércével kell orvosolni.

A kontraszelekció és a belterjes hálózatok további erősödését a reform nem politikai tisztogatással, hanem az inaktív tagság jogintézményének bevezetésével állítja meg. A fennálló tagságokat szerzésük módjától függetlenül nem vonja vissza; ehelyett igazgatási és pénzügyi eszközökkel – a szavazati és az ajánlási jog megvonásával, valamint a juttatások nominális befagyasztásával – ellensúlyozza a színvonalat rontó folyamatokat. Ugyanakkor a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagjainak fillérre pontosan ugyanazokat a juttatásokat és elismeréseket biztosítja, mint amelyeket az MMA akadémikusai élveznek.

A koncepció négy alapelvre épül:

• Igazságosság: Egységes mérce vonatkozik minden akadémiára és minden tagra. A politikai beavatkozás és a belterjesség okozta igazságtalanságokat a jogállam keretei között, a szerzett jogok tiszteletben tartásával kell megszüntetni.

• Érdemelvűség: A kutatási források, az akadémikusi tagságok és a legmagasabb állami elismerések kizárólag igazolt, nemzetközi mércével is elismert szakmai teljesítmény alapján ítélhetők oda.

• Politikasemlegesség: Az igazgatási, tagfelvételi és pénzügyi folyamatokból ki kell zárni a közvetlen kormányzati, minisztériumi és pártpolitikai befolyást.

• Gazdasági önállóság: Az akadémiai és kutatási infrastruktúra működése – önfenntartó, tőkealapú finanszírozás révén – függetlenedik az éves költségvetési törvény politikai ciklusaitól.

II. Az Akadémiai Holding Alapítvány

A kiváltságok megszüntetésének, a tulajdonviszonyok rendezésének és a politikasemlegességnek az eszköze egy törvénnyel létrehozott, sajátos jogállású vagyonkezelő szervezet, az Akadémiai Holding Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány).

1. A tulajdonosi szerkezet és a vagyonátadás

Az MTA-ra és az MMA-ra vonatkozó törvények módosításával a két akadémia köztestületi fejezetéhez rendelt törzsvagyon, valamint a kiemelt kulturális és tudományos infrastruktúra (így a székházak, a Pesti Vigadó és a Műcsarnok ingatlana) tulajdonjoga törvény erejénél fogva az Alapítványra száll. A kutatóhálózat intézményei által használt ingatlanvagyont az átadás nem érinti: sorsáról a kutatóhálózat jogállását rendező külön jogszabály rendelkezik, amelyhez az Alapítvány-törvénynek igazodnia kell. Az Alapítvány törzstőkéjében a Magyar Állam törvényben rögzített, 55–60%-os többségi részesedéssel rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen marad, és az állam a legfontosabb kérdésekben is viseli a felelősséget.

2. A tőkealap és a bevételi források

Hogy az állam ne élhessen vissza többségi tulajdonával, az Alapítvány fennmaradó 40–45%-os tulajdonrésze és tőkeállománya piaci és civil forrásokra épülő, zárt tőkealapként működik.

• Piaci pillér: Hazai és külföldi nagyvállalatok, valamint technológiai és kutatási cégek hosszú távú, meghatározott célra szánt tőkebefektetései. Szavazati jogot ezekért nem kapnak; cserébe az Alapítvány kutatási-fejlesztési eredményeihez férhetnek hozzá, és innovációs partnerséget alakíthatnak ki.

• Mecenatúra és civil pillér: Művészetpártoló egyesületek magánadományai, valamint egy új, harmadik 1%-os rendelkezési lehetőség a személyi jövedelemadó (SZJA) terhére. Az adózók – a jelenlegi két 1%-os felajánlás (civil szervezet; egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzat) mellett, azokat nem csökkentve – megfizetett adójuk újabb 1%-áról az Alapítvány Kiválósági Alapja javára rendelkezhetnek. Ez társadalmi legitimációt ad a finanszírozásnak, és nem von el forrást a civil szervezetektől. A harmadik 1% költségvetési hatását a hatásvizsgálatnak kell kimutatnia.

3. Az autonómia vagyoni háttere

A kormányzati függőség megszüntetése érdekében a javaslat az állami forrásokat elválasztja a napi politikától. Az Alapítvány tulajdonába adott, tartós hozamot termelő vagyonelemek (stratégiai vállalati részvénycsomagok osztaléka, ingatlanhasznosítás) az Alapítvány saját, törvény által védett bevételét képezik. E vagyoni háttér kizárja, hogy a szakminisztériumok operatív szinten irányítsák a kifizetéseket vagy a likviditást, illetve zárolási jogkört gyakoroljanak az akadémiai intézmények felett.

4. A KEKVA-modellek tanulságai

A magyar felsőoktatásban végrehajtott egyetemi modellváltások (KEKVA) tapasztalata azt mutatja, hogy a kizárólag tőzsdén jegyzett részvénycsomagokra (például Mol, Richter) épülő tőkeellátás súlyos likviditási kockázatot hordoz. Az árfolyamok ingadozásánál is nagyobb veszélyt az osztalékfizetés bizonytalan időzítése és esetleges elhalasztása jelentette. Amikor 2026-ban az egyetemi autonómia körül jogi és uniós viták támadtak, az érintett vállalatok az alapítványoknak járó osztalék kifizetésének elhalasztásáról állapodtak meg. Az intézmények fizetőképességének hirtelen elapadását és működésük ellehetetlenülését csak az állam által biztosított, hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződések és rendkívüli tőkebevonások tudták megakadályozni.

E tapasztalatok alapján a reform két védelmi garanciát épít a finanszírozási rendszerbe:

1. Kiegyensúlyozott vagyonszerkezet: Az Alapítvány vagyona nem korlátozódhat részvényekre. A vagyont a részvények mellett kiegyensúlyozottan kell elosztani a stabil hozamú ingatlanhasznosítás és az alacsony kockázatú állampapírok között. A kiemelt nemzeti életjáradékok kifizetését egy teljesen elkülönített, a tőkepiaci ingadozástól független állampapír-alap fedezi.

2. Kiszámítható átállás: Az új finanszírozási modellre való áttérés ütemezetten, a működés biztonságát megőrizve történik. Mivel a tőkealap feltöltése és a civil felajánlások beáramlása időt igényel, az átmeneti időszakban a központi költségvetés jogszabályban rögzített, évente előre meghatározott mértékben csökkenő kiegészítést nyújt az Alapítványnak. Ez az ütemezett átmenet a gazdasági önállóság eléréséig biztosítja az intézményrendszer, a kutatói illetmények és a kiemelt állami elismerések finanszírozását, és megakadályozza, hogy az Alapítvány egyoldalúan a piactól függjön.

III. A művészeti akadémiák fokozatos közeledése

Az MMA 2011-es Alaptörvénybe foglalása óta fennálló egyenlőtlenséget, kiváltságos helyzetet és a művészeti élet mély törésvonalait a javaslat fokozatos közeledésre építve oldja fel, és elkerüli az azonnali kényszeregyesítést, amely jogilag és politikailag egyaránt megvalósíthatatlan.

1. A két akadémia párhuzamos működése az átmeneti időszakban

Rövid és középtávon a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önálló köztestületként, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) pedig az MTA önálló, társult testületeként egymás mellett működik tovább, megőrizve sajátos esztétikai, kulturális és világnézeti értékrendjét. A két tagság kényszerű összevonására nem kerül sor.

2. Egyenlő képviselet a kulturális források elosztásában

Az Alapítványon belül a művészeti és kulturális források elosztásáért felelős alkuratórium egyenlő, 50–50%-os szavazati aránnyal jön létre. Az MMA és a SZIMA azonos számú tagot delegál a döntéshozó testületbe, függetlenül attól, hogy az MMA jelenleg nagyobb taglétszámmal és erősebb beágyazottsággal rendelkezik. Ezáltal a SZIMA törvényben biztosított vétójogot kap a kulturális források elosztásában, az MMA eddigi egyeduralma és finanszírozási előnyei pedig megszűnnek.

3. Kötelező közös programok

Az akadémiai törvények módosításával az Alapítvány kulturális költségvetésének jelentős részét kötelezően olyan közös tudományos és kulturális projektekre kell fordítani (például kiállításokra, nemzetközi megjelenésre, kritikai kiadásokra), amelyek feltétele, hogy a két akadémia (az MMA és a SZIMA) szakértői közösen valósítsák meg, és közös megegyezéssel hagyják jóvá azokat. Ez a gazdasági ösztönzés fokozatosan oldja a két intézmény közötti történelmi bizalmatlanságot.

IV. Tiszteletdíjak és életjáradékok

A juttatások átláthatósága és a visszaélések megelőzése érdekében a törvény élesen elkülöníti egymástól az akadémiai tagsághoz kapcsolódó tiszteletdíjakat és az állami kitüntetésekhez kötődő életjáradékokat, jogi és pénzügyi szempontból egyaránt.

1. A juttatások fajtái és emelésük szabályai

• Akadémikusi tiszteletdíj: Az MTA, az MMA és az Alapítvány révén törvényi szintre emelt SZIMA rendes és levelező tagjainak a tisztség viseléséért járó, rögzített havi juttatás (jelenleg a rendes tagoknak 455 000 Ft, a levelező tagoknak 353 900 Ft). Az MMA tagjai ezt az összeget jelenleg életjáradékként kapják. Az arányosság és a kiváltságok megszüntetésének elve alapján ezt az életjáradékot az MTA-tagok juttatásához hasonlóan tagsági tiszteletdíjjá kell átalakítani, a már megállapított összeg csökkentése nélkül. Az aktív, a szakmai teljesítményminimumot teljesítő tagok tiszteletdíja az Alapítvány hozamaiból évente, az inflációhoz igazodva emelkedik. Az inaktívvá nyilvánított tagok tiszteletdíját nominálisan befagyasztják; a szerzett jogok miatt az összeg nem vonható el tőlük, de az inflációkövető emelésből tartósan kimaradnak.

• Állami életjáradék: A legmagasabb nemzeti címekhez (Nemzet Művésze, Színésze, Sportolója és Tudósa: nettó 630 000–655 000 Ft), valamint a csúcsdíjakhoz (a Kossuth- és a Széchenyi-díj utáni járadék: 130 000–180 000 Ft) kapcsolódó, az állam által garantált, élethosszig járó juttatás. Idetartoznak az akadémiai tagságtól független művészeti középdíjakhoz (például a Jászai Mari-, a Munkácsy- és a József Attila-díjhoz) kapcsolódó életjáradékok is (121 125 Ft), amelyek változatlan formában épülnek be az Alapítvány költségvetésébe. Az életjáradék állami elismerés, ezért nem módosítható és nem fagyasztható be. Az Alapítvány elkülönített, kockázatmentes állampapír-alapjából kötelezően és folyamatosan, az inflációhoz igazodva emelni kell, hogy reálértéke megmaradjon.

2. A SZIMA anyagi egyenjogúsítása

Az Alapítvány-törvény megszünteti azt a hátrányos megkülönböztetést, hogy az MMA tagjai tagságuk alapján kiemelt, jelenleg életjáradék formájában folyósított juttatást kapnak, a SZIMA alkotói viszont semmilyen javadalmazásban nem részesülnek. A törvény kimondja: a SZIMA rendes tagjai az MMA és az MTA rendes tagjaival azonos összegű havi akadémikusi tiszteletdíjra jogosultak, amelyet az Alapítvány a saját forrásaiból folyósít.

V. A legmagasabb állami elismerések egységes rendje

A legmagasabb állami elismerések rendszerét azonos eljárási, függetlenségi és teljesítményelvű alapokra kell helyezni.

1. A Nemzet Tudósa cím megalapítása

Létrejön a Nemzet Tudósa cím, a Nemzet Művészével azonos rangú, 70 fős létszámkerettel rendelkező, életjáradékra jogosító státusz. A helyeket az MTA 11 tudományos osztálya között arányosan kell felosztani, a reál- és a humántudományok súlyát kiegyensúlyozva:

• Társadalom- és bölcsészettudományi keret: 20 hely (az I., II. és IX. osztály javára).
• Természet-, reál- és élettudományi keret: 50 hely (a fennmaradó 8 tudományos osztály javára).

A Nemzet Tudósa cím nem azt a célt szolgálja, hogy újabb terhet rójon a költségvetésre vagy közpénzt pazaroljon, hanem az akadémiák egymáshoz viszonyított arányosságát állítja helyre. A művészeti élet legkiemelkedőbb képviselői a Nemzet Művésze címen és az MMA-tagok életjáradékán keresztül törvényben rögzített, kiemelt elismerést kapnak, a tudomány legkiemelkedőbb művelői számára viszont hasonló rangú cím nincs. A keret zárt (70 fő), a járadék összege a Nemzet Művészéével azonos, és a kifizetést az Alapítvány elkülönített állampapír-alapja fedezi. A nettó 630 000–655 000 forintos havi összeggel számolva a teljes keret éves költsége mintegy 0,53–0,55 milliárd forint.

Hosszabb távon megfontolandó a Nemzet Színésze, a Nemzet Sportolója, a Nemzet Művésze és a hasonló címek fokozatos kivezetése: új cím ezután nem volna adható, a már odaítélt címek és járadékok azonban a szerzett jogok miatt életük végéig megmaradnának. Erre azonban csak azután kerülhetne sor, hogy a Nemzet Tudósa cím a művészeti és a tudományos élet elismerései közötti aránytalanságot kiegyenlítette. A javaslat ezt nem rögzíti, csak vitára bocsátja.

2. Az elismerések egységes odaítélési rendje

A Nemzet Színésze, a Nemzet Sportolója, a Nemzet Művésze és a Nemzet Tudósa címet egyetlen, közös eljárási rend szerint kell odaítélni, a Nemzet Színésze cím mintájára:

• Választás a cím viselői által: Tag elhalálozása esetén az új tagot – a Nemzet Tudósa cím kivételével, amelyre külön, kétlépcsős eljárás vonatkozik – kizárólag a kategória élő tagjai választják meg zárt körben, titkos szavazással. A mindenkori kormánynak és a miniszternek nincs jelölési, jóváhagyási vagy vétójoga.

• Kétlépcsős választás a Nemzet Tudósa címnél: A jelölést az MTA tudományos osztályai végzik, az osztályülésen titkos szavazással, a megüresedett helynek megfelelő tudományterületi keretre (társadalom- és bölcsészettudományi, illetve természet-, reál- és élettudományi keret). A döntést a cím viselői hozzák meg a jelöltek közül, zárt körben, titkos szavazással. A Nemzet Tudósa címet első alkalommal nemzetközi értékelő testület javaslata alapján az MTA közgyűlése osztja ki. A kormánynak ebben az eljárásban sincs szerepe.

• Politikai összeférhetetlenség: Aktív politikai tisztséget viselő személy nem lehet jelölt, és a választásban sem vehet részt. Ha a címet már viselő személy aktív politikai szerepet vállal, tagsága és járadékának folyósítása a tisztség idejére automatikusan szünetel.

VI. Az inaktív tagság jogintézménye

A korábbi kontraszelekció hatásainak ellensúlyozására és a színvonal további romlásának megállítására a reform objektív, jogilag védhető minőségbiztosítási rendszert vezet be, amely a szerzett jogokat maradéktalanul tiszteletben tartja.

1. Egyszeri nemzetközi szakmai értékelés

Hogy az egységes szakmai mércék visszamenőlegesen is érvényesüljenek, a törvény az Alapítvány felállításával egy időben elrendeli az MTA és az MMA teljes tagságának egyszeri, átfogó szakmai értékelését. Az értékelést – a hazai szereplők teljes kizárásával – nemzetközi szervezetek által delegált, független minőségbiztosítási és szakértői testületek végzik, kizárólag szakmai teljesítmény alapján: a szakértői bírálat (peer review) áll a középpontban, a mennyiségi mutatók pedig csak kiegészítő szerepet kapnak.

A törvény a felkérhető szervezeteket név szerint megjelöli. A tudományos területeken szakértőket delegálhat az ALLEA (az európai tudományos és bölcsészeti akadémiák szövetsége), az Academia Europaea (a páneurópai akadémia) és az Európai Tudományos Alapítvány (ESF), amely szakértői panelek szervezésében és az összeférhetetlenség kezelésében tapasztalt. A művészeti területeken az ELIA (az európai művészeti felsőoktatási intézmények hálózata) és annak EQ-Arts minőségbiztosítási szolgálata, a zeneművészetben pedig az AEC (az európai zeneművészeti felsőoktatási intézmények szövetsége) és a hozzá kapcsolódó MusiQuE delegálhat szakértőket. Az értékelés módszertanában a Kutatásértékelés Reformjának Koalíciója (CoARA) által is képviselt elvek érvényesülnek: a szakértői értékelés elsődlegessége, a folyóirat- és publikációalapú mutatók (például a hatástényező és a h-index) nem megfelelő használatának, valamint az intézményi rangsorok alkalmazásának mellőzése. Az eljárási szabályok az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási sztenderdjeinek (ESG) mintáját követik.

A megjelölt szervezetek egymástól függetlenül választják ki a szakértőiket, akik összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek. Hazai szereplőnek számít, aki az elmúlt öt évben magyarországi intézményhez kötődött. Az Alapítvány csak az eljárást szervezi: a szakértők személyét nem választhatja ki, és nem utasíthatja el, kivéve összeférhetetlenség esetén; a kormányzati delegáltak az értékelésbe nem szólhatnak bele. Ha valamelyik szervezet a felkérést nem vállalja, helyére a törvényben rögzített elvek szerint működő más nemzetközi szervezet léphet, amelyet a Kuratórium kétharmados többséggel jelöl ki.

A minősítés és az esetleges inaktívvá sorolás kizárólag szakmai teljesítményen alapulhat. A művészeti területeken ágazatspecifikus mércéket kell alkalmazni: az irodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti, építőművészeti, színház- és filmművészeti vagy más alkotói teljesítmény nem mérhető ugyanazokkal a mutatókkal, ezért az értékelő panel a mércét szakterületenként, az értékelés megkezdése előtt, nyilvánosan rögzíti.

Ahol egy szakterületre nem működik nemzetközi minőségbiztosítási szervezet, a törvény szakterületenként ad hoc panel felállítását írja elő. A panel tagjait az ALLEA, az Academia Europaea és az ELIA közösen jelöli, nemzetközi összetételben, a hazai szereplők kizárásával; megbízatásuk az adott értékelésre szól. A panel eljárására a fenti összeférhetetlenségi és nyilvánossági szabályok érvényesek.

2. Az inaktív státusz

Mivel az akadémiai tagságtól való utólagos megfosztás alkotmányjogilag nem megvalósítható, a reform a cím elvétele helyett az értékelés eredménye alapján inaktív státuszt vezet be, amely kizárólag szakmai teljesítményen alapulhat, és amelyhez igazgatási és pénzügyi jogkövetkezmények fűződnek:

• Aktív (kiváló) tagság: Azok az akadémikusok, akik megfelelnek a nemzetközi és hazai szakmai teljesítményminimumnak. Megtartják teljes tiszteletdíjukat, annak éves emelését, valamint szavazati és ajánlási jogukat.

• Inaktív tagság: Azok a jelenlegi tagok, akiknél az értékelés kimutatja, hogy tényleges szakmai teljesítményük elmarad az akadémiai színvonaltól. Megtarthatják az „akadémikus” címet jelképes titulusként, valamint jelenlegi tiszteletdíjukat, amely nem vonható el tőlük; az összeget azonban nominálisan befagyasztják, így reálértéke az infláció miatt fokozatosan csökken, a jövőbeli emelésekből pedig végleg kimaradnak. Ezzel egyidejűleg elveszítik szavazati és ajánlási jogukat az új tagok felvételénél, szavazati jogukat pedig az akadémiai tisztségviselők megválasztásánál. Így a kontraszelektált réteg intézményi befolyása azonnal megszűnik, anélkül hogy a reform alkotmányjogilag megtámadható lenne.

3. A rendes és a levelező tagok

Az MTA-nak is, az MMA-nak is rendes és levelező tagjai vannak, a két kategória azonban nem egyenrangú. Az MTA-nál rendes taggá az a levelező tag választható, aki megválasztása óta további jelentős eredményeket ért el, és rendes taggá jelöléshez az akadémiai választási szabályok rendes tag ajánlását kívánják meg; az MMA-nál is levelező tag választható rendes taggá (a Nemzet Művésze címre tekintettel történő választás kivételével). A tiszteletdíj is eltér (455 000, illetve 353 900 Ft). Szavazati joga ugyanakkor mindkét kategóriának van. Ez az inaktív státusz szabályait négy ponton érinti:

• Eltérő mérce: A teljesítményminimumot kategóriánként kell meghatározni. A rendes tagságot a levelező tagság utáni további eredmény alapozza meg, ezért a rendes tagoktól magasabb mérce várható el, mint a levelező tagoktól.

• Ajánlási és jelölési jog: Az inaktív státusz a szavazati joggal együtt az ajánlási és a jelölési jog elvesztésével is jár. Ez különösen a rendes tagoknál fontos, mert rendes taggá csak rendes tag ajánlásával lehet jelöltté válni: ez a kör dönti el, kik kerülhetnek a legmagasabb tagsági kategóriába.

• Előmenetel: Inaktív levelező tag nem választható rendes taggá, mert ez a kontraszelekciót az előmenetelen keresztül újratermelné.

• Besorolás és összeg: Az inaktív státusz nem jár visszasorolással, a tag megtartja kategóriáját, tiszteletdíja pedig a saját kategóriája szerinti összegen fagy be. A rendes és a levelező tag között így az inaktív státuszban is megmarad a jelenlegi különbség.

4. Az inaktív besorolás eljárási garanciái

Az inaktív besorolás előtt a tagot meghallgatáshoz való jog illeti meg, a határozatot indokolni kell, és ellene bírósági felülvizsgálat vehető igénybe. Ezek a garanciák azért szükségesek, mert az inaktív besorolás jogkövetkezményei – a szavazati és az ajánlási jog elvesztése, valamint a tiszteletdíj befagyasztása – olyan súlyúak, hogy a besorolást indokolt, ellenőrizhető és megtámadható eljárásban kell meghozni. Az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése szerint a döntések indokolásának kötelezettségét törvényben kell meghatározni, a XXVIII. cikk (7) bekezdése pedig mindenkinek biztosítja a jogorvoslat jogát az olyan döntéssel szemben, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Mivel vitatható, hogy az értékelés alapján hozott besorolás hatósági vagy más közigazgatási döntésnek minősül-e, az Alapítvány-törvény a jogorvoslatot kifejezetten biztosítja. Az eljárás lépései:

• Előzetes értesítés és jelentéstervezet: A tag az értékelés megkezdése előtt írásban értesül az értékelés tárgyáról, a kategóriájára (rendes vagy levelező) alkalmazott mércéről és az értékelő testület összetételéről. A testület a besorolást megalapozó jelentéstervezetet megküldi a tagnak, aki iratbetekintést kérhet.

• Meghallgatáshoz való jog: A tag az észrevételeit meghatározott határidőn belül (javasolt: 30 nap) írásban vagy szóban előterjesztheti, és szakmai képviselő közreműködését kérheti. Az értékelő testület az észrevételekre érdemben válaszol.

• Indokolási kötelezettség: A besorolásról szóló határozat indokolásának tartalmaznia kell az értékelt időszakot és a tag kategóriájára alkalmazott mércét; az értékelők nevét, delegáló szervezetét és összeférhetetlenségi nyilatkozatát; a tag teljesítményének szakmai értékelését, valamint az esetleg figyelembe vett mennyiségi mutatókat és azok súlyát; annak megindokolását, hogy a tag észrevételeit miért fogadták el vagy utasították el; a jogkövetkezményeket, vagyis hogy a tag mit veszít el és mit őriz meg; végül a jogorvoslati tájékoztatást. Teljesítményen kívüli szempont – a tag politikai nézete, jelölési háttere vagy tagságának szerzési módja – az indokolásban nem szerepelhet.

• Belső felülvizsgálat: A tag a határozat kézhezvételétől számított meghatározott határidőn belül (javasolt: 30 nap) felülvizsgálatot kérhet. Ezt a törvényben megnevezett szervezetek által felkért, az első testületben részt nem vett szakértőkből álló másik testület végzi, díjmentesen.

• Bírósági felülvizsgálat: A belső felülvizsgálat eredménye ellen a tag a törvényben kijelölt bírósághoz fordulhat. A bíróság az eljárási szabályok betartását, az indokolás teljességét, az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését és a mérce egyenlő alkalmazását vizsgálja; a szakmai értékelés tartalmát nem pótolja.

• Hatályosulás: A besorolás a belső felülvizsgálat lezárultáig nem hatályosul. A bírósági keresetnek nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a végrehajtás felfüggesztését elrendelheti.

5. A cím elvételének törvényi esetei


Az akadémikusi címet véglegesen és kötelezően el kell venni, de csak az alábbi három, objektíven bizonyítható, súlyos esetben:

1. Tudományos plágium és igazolt adathamisítás (nemzetközi vagy hazai vizsgálóbizottság végleges döntése alapján).

2. Súlyos szakmai etikai vétség vagy a közvagyonnal való visszaélés (korrupció, zaklatás vagy pénzügyi bűncselekmény miatt hozott jogerős bírósági ítélet alapján).

3. Lusztráció: ha történeti források alapján bebizonyosodik, hogy a tag a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szervek hálózati személye (ügynöke) volt, és ezt az akadémiai felvétele során elhallgatta.

VII. A megvalósítás jogi feltételei

A javasolt reform megvalósításához nincs szükség az Alaptörvény módosítására, mert nem szünteti meg és nem szervezi át az Alaptörvény X. cikkének (3) bekezdésében nevesített két akadémiát. Az akadémiák megszüntetéséhez alaptörvény-módosítás kellene; a javaslat a gazdálkodásukra, juttatási rendszerükre és az állami elismerések odaítélésére vonatkozó törvényeket módosítja. A tulajdonviszonyok és a költségvetési fejezetek átalakítása egyszerű, egyes elemeiben sarkalatos törvénymódosításokkal végrehajtható. Az akadémiai vagyon átadása azonban tulajdonvédelmi szempontból (Alaptörvény XIII. cikk) alkotmányossági kockázatot hordoz, ezért a törvényalkotás során külön alkotmányjogi elemzést igényel.

1. A szükséges jogszabályi változtatások

• Az MTA-törvény (1994. évi XL. törvény) és az MMA-törvény (2011. évi CIX. törvény) gazdálkodási rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése: Az akadémiák kutatóhálózat által nem használt ingatlantulajdonát és önálló költségvetési fejezetét ki kell vezetni az akadémiák jogköréből, és az új Alapítvány-törvény hatálya alá kell helyezni.

• Az Alapítvány-törvény megalkotása és a 11 tagú Kuratórium: Az új jogszabály rögzíti az Akadémiai Holding Alapítvány felállítását, a vagyonelemek átadását, valamint a 11 tagú Kuratórium összetételét: 3 tagot a kormányzat (a szakminisztériumok delegáltjai útján), 4 tagot az MTA (titkos szavazással), 2 tagot az MMA, 2 tagot pedig a SZIMA delegál. A stratégiai és pénzügyi döntésekhez a törvény kétharmados kuratóriumi többséget ír elő, így a kormányzati tagok a szakmai delegáltak egyetértése nélkül nem dönthetnek.

VIII. Összefoglalás

A javasolt modell – az Alapítvány létrehozása és a művészeti akadémiák fokozatos közeledése – megszünteti a magyar szellemi élet kiváltságrendszerét, és igazságosabb rendet teremt: a tulajdonviszonyokat, a finanszírozást és az elismeréseket egységes, nemzetközileg is igazolható teljesítményelvekhez köti. Az intézmények belső szervezeti felépítését érintetlenül hagyja, így elkerüli a korábbi átszervezések okozta zavarokat. A felsőoktatási modellváltások tanulságait felhasználva kiegyensúlyozott vagyonszerkezettel és kiszámítható átállással védi a magyar szellemi életet a fizetőképességi és a politikai kockázatoktól. A szerzett jogok és a tulajdonvédelem tiszteletben tartásával a tervezet jogilag és erkölcsileg is védhető, szakszerű alternatívát kínál a szellemi intézményrendszert romboló, szélsőséges javaslatokkal szemben.

KIRÁLY JÚLIA: MATOLCSYÉK MŰKÖDÉSE NAGYON SOKBA KERÜLT AZ ORSZÁGNAK

VÁNDORÉVEK / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.11.16.



Király Júlia közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke Szénási Sándor vendége a Vándorévekben. A beszélgetésben felidézi Matolcsy György jegybankelnökségének időszakát, az MNB vagyonának alapítványokba szervezését és azokat a döntéseket, amelyek miatt már 2013-ban távozott a jegybankból.

Szó esik a rendszerváltás gazdasági és társadalmi következményeiről, az első Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, a 2010 utáni évekről és a politikai család gazdasági befolyásáról is. Király Júlia beszél a baloldali liberalizmus helyzetéről, a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról, valamint arról, hogy milyen szerepük lehet a régi ellenzéki értelmiségieknek az új politikai korszakban.

A beszélgetés végén a világgazdaság előtt álló kockázatok, a mesterséges intelligencia körül kialakuló pénzügyi buborék és az euró bevezetésének lehetséges előnyei is szóba kerülnek.


2026. NOVEMBER 17. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉSÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.17.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

PISZKOS PÉNZEK, FÉLRENÉZŐ BANKÁROK: FELTÁRULNAK A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB BANKJÁNAK TITKAI

DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2026.11.17.


A Deutsche Bank (DB) évek óta próbálja meggyőzni a világot arról, hogy lezárult a korszak, amikor a bank működését sorozatos bírságok, peren kívüli egyezségek és botrányok jellemezték. Amikor 2018-ban Christian Sewing lett a vezérigazgató, megígérte, hogy onnantól a német bankóriás más lesz: stabilabb és „egy kicsit unalmasabb”.

Az Inside Deutsche Bank néven futó nemzetközi nyomozás, amelyben több mint 200 újságíró vett részt a világ minden tájáról, erőteljesen árnyalja ezt a képet.

Belülről mutat meg egy bankot, amely hatalmas apparátust épített ki a pénzügyi bűnözés megelőzésére, mégsem tudta azt jól működtetni. Sokszor nem ismerte fel a pénzmosás és a szankcióelkerülés jeleit, vagy csak évek múltán vett észre gyanús pénzmozgásokat.

Kiderül belőle, hogy a bank megannyi alkalommal hajlandó volt eltérni saját szabályaitól, ha befolyásos ügyfelekről volt szó. Egy jó üzlet kedvéért újra és újra háttérbe szorította a saját compliance rendszerét.

Az újságírók munkája több mint 15 millió kiszivárgott belső iraton alapszik. A dokumentumok között vannak például a bankvezetés emailjei, titkos kockázatértékelési jelentések, gyanús tranzakciókat részletező dokumentumok és kiemelt ügyfelek adatai. Köztük például Donald Trump, Jeffrey Epstein vagy éppen szankciókkal sújtott pénzemberek sora. Cégek, amelyekben önkényuralmi rendszerek pénze van. Pénzmozgások, amelyek környezetpusztító projektek megvalósításához vagy éppen fegyverkereskedelemhez, prostitúcióhoz köthetők.

Az adatokat Josy Joseph indiai író és újságíró, valamint Khadija Sharife dél-afrikai újságíró szerezte meg, a nyomozást pedig a Barracuda Media, egy dél-afrikai nonprofit szervezet irányította a németországi Data and Research Center (DARC) technikai támogatásával. A munkába az elmúlt hónapokban világszerte több mint 50 szerkesztőség újságírói kapcsolódtak be.

A projektben egyetlen magyar partnerként a Direkt36 is részt vett, hogy feltárja a magyar vonatkozású iratokból kirajzolódó történeteket. Ennek eredményét hamarosan külön cikkben mutatjuk be...

2026. november 16., hétfő

MIKOR MOND LE ORBÁN VIKTOR?

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.11.16.



Mikor mond le Orbán Viktor?

CSÁNYI VILMOS - MIÉRT NEM TUDUNK SOHA ELÉGEDETTEK LENNI?

KÖSZ, JÖ(L) VAGYOK! PODCAST
Műsorvezető: KRIZSÓ SZILVIA
2026.11.11.



Miért nem tudunk soha elégedettek lenni? Miért vágyunk mindig többre, és vajon tényleg a boldogság az, amit keresünk?

A Kösz, jó(l) vagyok! podcast következő vendége Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus, biológus, akadémikus, akivel az emberi természetről, a boldogságról, a vágyainkról és a modern világ működéséről beszélgetünk.

Csányi Vilmos szerint a boldogság fogalma korántsem olyan egyértelmű, mint gondolnánk. De akkor mitől érezzük jól magunkat? Miért hajszoljuk folyton az újabb célokat, eredményeket és lehetőségeket? És vajon a fejlődés valóban mindig az emberiség javát szolgálja?

A beszélgetésben többek között szó esik arról is: 

- Miért fontos a szerénység, ha valódi tudásra teszünk szert?
- Miért nem tudunk elégedettek lenni azzal, amink van?
- Hogyan alakítják vágyaink a társadalmat és a jövőnket?
- Miért lehet veszélyes, ha összekeverjük a megvalósítható és a megvalósíthatatlan jövőt?
- Miért nem feltétlenül a végcél a fontos, hanem az, hogy amit nap mint nap teszünk, annak legyen értelme?

Egy izgalmas, helyenként provokatív beszélgetés az emberről, a gondolkodásról, a tudásról és arról, hogyan élhetnénk értelmesebben.

Vendégünk: Csányi Vilmos

EZ LENNE A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK RENDSZERE? BAKA ANDRÁS ÚJABB TÖRVÉNYT KÜLDÖTT VISSZA A PARLAMENTNEK

ATV START
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.11.16.



Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt, az állami vagyon védelméről szóló jogszabály esetében pedig az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kérte. Az ATV Start vendége Zeisler Judit, a Transparency International szakpolitikai vezetője.

KIÉ AZ ÉLETÜNK, HA MEGBETEGSZÜNK? – DAGANATOS BETEGSÉGEK ÉS ÖNRENDELKEZÉS | PARAFRÁZIS

PARAFRÁZIS / MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.11.15.



Mi történik egy fiatal életével, amikor szembesül egy daganatos diagnózissal? Ki dönthet a kezeléséről? Hol ér véget a család gondoskodása, és hol kezdődik az önrendelkezés korlátozása? Hogyan lehet visszaszerezni az irányítást a saját életünk felett a gyógyulás után?

A Parafrázis november 4-i adásában Puzsér Róbert és Paulinyi Tamás vendégeikkel a fiatal daganatos betegek élethelyzetét, az orvosi döntések etikai dilemmáit, a halálfélelem kezelését, valamint a gyógyulás és az újrakezdés lehetőségeit járják körül.

Vendégek: 
Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója
Dr. Mátrai Tamás orvosigazgató
Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus

Műsorvezetők: Puzsér Róbert és Paulinyi Tamás

Mert nemcsak az számít, hogy valaki életben marad-e, hanem az is, hogy milyen élet vár rá.


NÉPNEMZETI ÉLMÉNYKÖZPONT 30 MILLIÁRD KÖZPÉNZBŐL: DRÓNVIDEÓN MUTATJUK A LAKITELEKI HUNGARIKUM LIGETET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2026.11.16.



Beruházási iratokat, szerződéseket és számlákat vizsgáltak a nyomozók 2026. november 12-én a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál. A NAV két folyamatban lévő eljárást erősített meg, a konkrét gyanúról egyelőre nem közölt részleteket. Az Átlátszó 2021-ben mutatta be, hogyan lett a népfőiskolából 30 milliárd forintnyi beruházási támogatással szállodás, termálfürdős élményközpont. Az alapítvány idén tavasszal újabb 4,84 milliárd forint állami támogatást kapott a működésére, szakmai programjaira és a népfőiskolai hálózat fenntartására.

Kapcsolódó cikkünk: https://atlatszo.hu/kozpenz/2026/11/1...

7-8 ÉVE TUD AZ ÜGYÉSZSÉG A SESZTÁK MIKLÓSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÜGYEKRŐL

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.16.



Januártól az állam is tulajdonos lesz a BKK-ban, amely a főváros mellett az agglomeráció közlekedését is szervezi majd. A megállapodást történelminek nevezték az aláírók, a kritikusok viszont a főváros közlekedésének államosításától tartanak. Közben folytatódik a kiemelt beruházások átvilágítása: újabb projektek veszítették el különleges státuszukat, több építkezés pedig bizonytalan helyzetbe került. Hogyan lehet egyszerre megtisztítani a rendszert a visszaélésektől és újraindítani a beruházásokat? A Felkelő vendége Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

SESZTÁK-ÜGY: ABSZURD FELTÉTELEZÉS, HOGY AZ NVVH ÁSTA EL A 6,5 MILLIÁRD FORINT KÉSZPÉNZT

KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.16.



Több mint ötmilliárd forint, két és fél millió euró és több mint egymillió dollár. Összesen közel hat és fél milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folyó büntetőeljárásban. A pénz egy részét erdőkben ásták el, más részét épületekben és széfekben rejtették el. De hogyan találnak meg és dokumentálnak ennyi pénzt, mi történik vele a lefoglalás után, és mit bizonyít egyáltalán a megtalálása? Vendég Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke.

LAKNER ZOLTÁN: A DAKOTA LÓ MEGDÖGLÖTT - A TÁRSADALOM TÖBBSÉGE LE IS SZÁLLT RÓLA

NÉPSZABADSÁG
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.11.16.


Mikor ezt a cikket írom, Seszták Miklós még mindig a politikai foglyok listáján szerepel a Fidesz honlapján. Nincs is ott egyébként semmi más információ a nagyvilágról, csak a „mártírok” tablója. Annak ellenére, hogy Bóka János fideszes és Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető a hétvégén a parlamenti helyéről való lemondásra szólította fel a „pártszövetség” képviselőjét. Azt a volt minisztert, akit gyanús ügyei ellenére még a 2026. áprilisi választáson is egyéni és listás képviselőjelöltként egyaránt a nevükre vettek.

Orbán Viktor hallgat.

Igaz, pár nappal korábban megszólalt egy hosszú interjúban, és akkor azt mondta, egyetlen minisztere sem volt korrupt. Egy másik letartóztatott politikus, a szintén képviselői mandátummal rendelkező Hankó Balázs kapcsán azt is kijelentette, hogy a kormánytagok tetteit mindig kormánydöntések alapozták meg.

A Fidesz ellenségképekre és összeesküvés-elméletekre trenírozott legelszántabb követői mesének tartják a kiásott milliárdokat. Eddig a bizonyítékokat hiányolták az eltűnt pénz ügyében, most a bizonyítékokat kérdőjelezik meg. Ilyen követői bázissal szinte lehetetlen az elhatárolódás a hatóságok által megvádolt politikustól, miközben a Fidesz józanabb, vagy legalábbis opportunistább káderei láthatóan érzékelik, hogy ez az ügy úgy borul rájuk, hogy sose másznak ki alóla...

MAGYAR PÉTER: SESZTÁK CSAK EGYETLEN CSAVAR VOLT A GÉPEZETBEN

TELEX
Szerzők: CSEKE BALÁZS, KOVÁCS PÁL
2026.11.16.


„A Kisvakond frakció felkészül a végső merülésre” – posztolta hétfő reggel Magyar Péter. A miniszterelnök várhatóan Seszták Miklós elásott milliárdjairól és a jövő évi költségvetésről is beszélni fog a parlament hétfői rendkívüli ülésén. Délután indul a költségvetés maratoni, 30 órás vitája. Percről percre követjük a miniszterelnök beszédét.

Cikkünk folyamatosan frissül!
...

ÉLŐ: A MINISZTERELNÖK NAPIREND ELŐTTI BESZÉDE ÉS A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA

KONTROLL
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.16.



Az Országyűlés háromnapos rendkívüli ülése Magyar Péter beszédével indul, amiben a miniszterelnök a 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az annak megalapozásához szükséges törvényjavaslat mellett kitér az Orbán-kormány volt minisztere, a szeptemberben már letartóztatott KDNP-s Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárásban előkerült csaknem 6,5 milliárd forintnyi készpénzre is. A költségvetés vitája előtt még elhangozhatnak az interpellációk és a képviselők kérdései, valamint közvetítjük az azonnali kérdések óráját is.

MAGYAR EURÓ: HOGYAN VÁLHAT AZ EURÓ BEVEZETÉSE A FEJLŐDÉS MOTORJÁVÁ?

MTA 1825 / KONFERENCIA
Szerzők: MTA KONFERENCIA előadók
2026.11.16.



Milyen feltételek mellett válhat az euró bevezetése a magyar gazdaság fejlődésének motorjává? Hogyan lehet felkészíteni a gazdaságot az euróövezeti csatlakozásra, és milyen reformokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország a közös valuta előnyeit a lehető legjobban kihasználhassa?

A konferencia szakértői az euró bevezetéséhez vezető út gazdasági kihívásait és a versenyképes, tudásalapú, innovációvezérelt növekedés feltételeit vizsgálják.

Részletes program: https://mta.hu/esemenynaptar/2026-11-...