FACEBOOKSzerző: LANNERT JUDIT2026.08.19.
Száz napja vagyok oktatásért és gyermekügyért felelős miniszter. Már az első naptól világossá tettem: alapvető szemléletváltásra van szükség az oktatásban. Egy tizenhat év alatt felépült, rosszul működő rendszert nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de az irányt világosan ki lehet jelölni, és lépésről lépésre végig lehet vinni a szükséges változásokat. Éppen ezért a minisztériumot nyitott műhelyként működtetjük, folyamatos párbeszédben a civilekkel, szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal, érdekképviseletekkel, fiatalokkal.
Az első 60 napban megtettük az első fontos lépéseket. Önálló képviseletet kapott a kormányban a bölcsődei és óvodai terület, 400 ezer gyermeknek biztosítunk 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, visszaadtuk az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül, felfüggesztettük a pedagógusok TÉR-rendszerét, és megkezdtük a szabad tankönyvválasztás helyreállítását. Ezekkel a döntésekkel kijelöltük az irányt.
Azóta újabb döntéseket hoztunk a túlzott központosítás és a bürokrácia lebontásáról, az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságának megerősítéséről, valamint arról, hogy az oktatás működésében ismét a gyermekek érdeke legyen az első.
Visszaadtuk az iskolák autonómiáját. Az Országgyűlés mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadta el a köznevelési törvények módosítását. Bővítettük az iskolaigazgatók jogköreit, helyreállítottuk a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait, megerősítettük a munkavállalói érdekképviseletet, és rendeztük a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. Aki felelősséget visel egy iskoláért, annak valódi döntési lehetőséget is kell kapnia.
Döntöttünk a túlzott központosítás felszámolásáról. Átvilágítottuk a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt években ismét felépült egy olyan központosított rendszer, amely növelte a bürokráciát és szűkítette az iskolák mozgásterét. A Kormány döntött a rendszer átalakításáról: megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, és kutató-fejlesztő, szakmai háttérintézményként működik tovább. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatjuk meg, hogy az irányításuk megfelelő szakértelemmel és vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek kezébe kerüljön. A Központ élére Sinka Edit oktatáskutatót neveztem ki. Az új működés alapja a szakmaiság, az adatokra épülő döntéshozatal, a bizalom és az iskolákkal való együttműködés.
A felsőoktatásban nyílt pályázatot hirdettünk az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. Az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
Egyszerűbbé tesszük a szakképzés irányítását is. Megszüntetjük a szakképzési centrumok kettős vezetését és a kancellári rendszert, hogy egy kevésbé hierarchikus, gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést lehetővé tevő rendszer jöjjön létre. A centrumok vezetőit pályázat útján választjuk ki, hogy a feladatra legalkalmasabb szakemberek kerüljenek a vezetői pozíciókba.
Döntöttünk a gyermekközpontúbb iskolai mindennapokról. A 2026/2027-es tanév rendje idén előszőr összehangoltan és egy rendszeren belül jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan és először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap. Továbbá egyszerűsítettük a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adtunk az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. Emellett 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtünk az általános iskoláknak, amely a gyermekek felesleges terhelésének csökkentését, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepét segíti az alsó tagozaton.
A gyermekek érdekeit már az iskolába lépésnél is jobban érvényesíteni szeretnénk. A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá tesszük az óvoda és az iskola közötti átmenetet: ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát, ha pedig nincs közöttük egyetértés, vagy mindketten indokoltnak tartják az óvodában maradást, szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Megkezdtük a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot. A cél egy átláthatóbb, igazságosabb és egyértelműbb követelményrendszer, valamint a magyartanárok szakmai szabadságának növelése. A változtatásokat széles körű szakmai egyeztetésre építjük, mert az érettségi jövőjéről nem politikai bizalmi embereknek, hanem a szakmával együtt kell dönteni.
Folyamatosan bővítjük a tananyagkínálatot. A korábban meghirdetett nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák pedig augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal. Ez még csak az első lépés egy szélesebb és sokszínűbb tankönyvkínálat felé.
Az első száz napban világosan kijelöltük az irányokat: lebontjuk a túlzott központosítást, visszaadjuk az intézmények és a pedagógusok szakmai szabadságát, csökkentjük a felesleges bürokráciát, és a bizalomra építjük az oktatás működését. A változásokat nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt visszük végig.
Kevesebb központosítás. Több szakmai szabadság. Kevesebb bürokrácia. Több bizalom. És mindenekelőtt: a gyermekek és a pedagógusok érdeke.
Ezen az úton haladunk tovább.
