BORIS JOHNSON LESZ AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KÖVETKEZŐ MINISZTERELNÖKE

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.07.23.

A várakozásoknak megfelelően Boris Johnsont választották a brit konzervatív párt új vezetőjének, ezzel a politikus lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A jövő azonban minden korábbinál bizonytalanabb egy olyan politikussal, akinél a karizma többet számít, mint a következetesség.

Ellentmondásos figura kerül Boris Johnson személyében a brit kormány élére. A politikus, aki korábban két cikluson keresztül vezette a konzervatívnak nehezen mondható Londont, a toryk 159 ezres tagsága körében lefolytatott szavazáson több mint 92 ezer voksot szerzett. Ellenfelét, Jeremy Hunt külügyminisztert 46 656-an támogatták. Nem meglepő a különbség: Johnson a frakción belüli szavazási köröket is rendre nyerte, így igazából az volt a kérdés, pontosan mekkora arányú lesz majd a győzelme.

A szabadszájú volt londoni polgármester botrányairól a róla készült portrénkban írtunk bővebben:

Boris Johnson és a kannibál orgiák: kiheverheti még a botrányt a Brexit főalakja?

"Magyarázatot követel a brit Konzervatívok egyik fő támogatója arra, mi is történt péntek este Boris Johnson házában. Egészen pontosan azt szeretné tudni John Griffin, hogy megfelelő helyre kerülnek-e fontmilliói, ha olyan politikus kerül a párt élére, aki barátnőjével, Carrie Symondsszal annyira összeveszett, hogy egy szomszéd kihívta rájuk a rendőröket."

Azt azért mindenki igyekszik kiemelni: Boris Johnson jóval komplexebb figura annál, mintsem elintézendő lenne egy "botrányhős" jelzővel.

Tom McTague a The Atlanticben megjelent írásában elemzi a diplomatagyerekből elitiskolák diákjává vált, majd botrányokkal tűzdelt újságírói karrierjét szép lassan a politikára váltó (igaz, a sajtótól teljesen azért el nem szakadó) Johnsont, és arra jut: a visszahúzódó, könyvmoly gyerek személyisége ugyan gyökeresen megváltozott, amikor édesanyja tízéves korábban idegösszeomlást kapott, és később is súlyos mentális problémákkal küzdött, ám akármennyire harsány lett, az intellektuális oldala máig megmaradt.

Azt azonban nehéz megjósolni, hogy miniszterelnökként melyik énje kerekedik felül. Teljesen egyedi politikus – Donald Trumphoz is inkább köti sajátos hajviselete, mint a stílusa. Sőt, akármennyire potenciális szövetségeseknek tűnnek kívülről, Johnson korábban igen éles szavakkal szólta le az amerikai elnököt. Trump júniusi látogatásán azért finomított az álláspontján – mondjuk először azt hitte, telefonbetyár keresi őt az elnök nevében –, ám a négyszemközti találkozót azért elutasította arra hivatkozva, hogy sürgős kampányolnivalója akadt. Ez persze nem jelenti azt, hogy Johnson ne Washingtonhoz húzna inkább Brüsszel helyett...

ITT OLVASHATÓ

MOST FELEMELTE, DE ŐSZRE MÁR FEL IS FALHATJA BORIS JOHNSONT A BREXIT NEVŰ SZÖRNYETEG

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.07.23.

...A hőbörgés mestere

Boris Johnson megválasztásával határozott jobboldali - populista fordulatot vett Nagy-Britannia, az új brit miniszterelnök rendszeresen kifejezte már, hogy Donald Trump amerikai elnök stílusához és politikájához érzi magát közel.

Külügyminiszterként udvariatlan beszólásaival és tárgybeli tévedéseivel hívta fel magára a figyelmet, magánéleti botrányok is kísérték, és az a jellemző kommunikációs technikája, hogy a logikai érveket érzelmi töltetű kirohanásokkal söpri le. A Brexitről szóló népszavazási kampányban hirdetett ígéretei közül semmi sem teljesült. Mindezt szörnyülködve nézték a megfontoltabb és méltóságteljesebb politizálás hívei, pártbeli és ellenzéki kollégái egyaránt, de az is kiderült közben, hogy ez a hőbörgő stílus nagyon sok választónak kifejezetten szimpatikus.

Ráadásul a konzervatívok súlyos válságba kerültek: a Brexit körüli szerencsétlenkedés nagyon kikezdte a párt népszerűségét, a májusi EP-választáson 9 százalékot sem kaptak, és ez az 1834-ben alakult párt történetének legrosszabb eredménye volt. Így logikusnak látszik, hogy a párttagok azt a politikust választották vezetőnek, aki a leghatározottabb, legradikálisabb megoldást ígérte az országot és a pártot teljesen megbénító dilemmára.

Johnson azt ígéri, hogy október 31-én ha a fene fenét eszik is, Nagy-Britannia kilép az EU-ból.

Csakhogy eddig nem azért nem léptek ki, mert az eddigi kormányok nem akarták megoldani a Brexitet, hanem azért nem, mert úgy látták, hogy a radikális, alku nélküli kilépés jóval több kárt okozna Nagy-Britanniának, mint a maradás. És még mindig többségben vannak a brit parlamentben akik ezt gondolják, és ezért Boris Johnson egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz betartani egyetlen ígéretét.

Cameron ellen vett fel pozíciót

A brit önrendelkezést és szuverenitást programjának fókuszába állító Boris Johnson egyszemélyben testesíti meg a multikluti olvasztótégelyt: felmenői között van litvániai rabbi, muzulmán török újságíró, francia katolikus és angol nemes is. Az USA-ban, New York-ban született, mert édesapja éppen ott járt akkor egyetemre, de élete nagy részét Nagy-Britanniában töltötte. Sokáig újságíró volt, egy ideig brüsszeli tudósítóként is dolgozott, 2001-ben lett először parlamenti képviselő. 2008-2016 között két cikluson át London polgármestere volt, majd visszatért a parlamentbe.

A 2016-os Brexitről szóló népszavazáskor a konzervatív párton belül ő lett a kilépéspártiak egyik leghangosabb vezetője. Több róla szóló portréban is azt írják, hogy nem volt meggyőződéses kilépéspárti, és még a népszavazás előtti nap is arra számított, hogy a többség úgyis a maradásra szavaz. Sokan vélik úgy, hogy azért állt bele a kilépési kampányba, mert felmérte, hogy a maradásra buzdító pártelnök-miniszterelnök David Cameron nem számít rá komolyabb pozícióban, és azzal számolt, hogy karrierjét a belső pártellenzék vezetőjeként könnyebben építheti majd. Ha volt ilyen számítása, akkor az most maradéktalanul bejött.

Amikor kiderült, hogy a többség (52%) a kilépésre szavazott, Cameron lemondott, és megindult a párton belüli vetélkedés az utódlásért. Felmerült, hogy Johnson is bejelentkezik, de aztán végül nem indult el, túlságosan megosztó stílusa akkor még nem kecsegtetett győzelemmel. A nála jóval visszafogottabb, a Brexitet a kampányban még ellenző Theresa May belügyminiszter vette át a párt irányítását, aki kormányfőként már a Brexit végrehajtását tűzte zászlajára. May igyekezett a párton belüli Brexit-vonal képviselőire támaszkodni kormányzása elején, és Boris Johnsont külügyminiszterévé nevezte ki...

ITT OLVASHATÓ

BORIS JOHNSON LETT AZ ÚJ BRIT MINISZTERELNÖK

INDEX
Szerzők: IVÁN ANDRÁS, MÁRTON BALÁZS
2019.07.23.

A lebonyolításért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság bejelentette, hogy Boris Johnson nyerte a brit Konzervatív Párt vezetőválasztását, ezzel a volt külügyminiszter és egykori londoni polgármester veszi át a távozó Theresa May helyét, és szerdától ő az Egyesült Királyság új miniszterelnöke. May szerdán délután megy formálisan is jelezni lemondását II. Erzsébetnek, Johnson pedig nem sokkal utána hivatalos a királynőhöz.

Ellenfele, Jeremy Hunt külügyminiszter magát a józan hangként próbálta beállítani az összes brit választót nézve megosztóbb Johnsonnal szemben, azonban valójában nem sok esélye volt a vezetőválasztásnak az elejétől a legnagyobb favoritként nekivágó, és a párttagság körében is legnépszerűbb Johnsonnal szemben. A 160 ezer párttag 87,4 százalék szavazott, közöttük Johnson 92 153, Hunt 46 656 szavazatot kapott.

Johnson az új pártvezetőként tartott első beszédében mindenkinek megköszönte, aki részt vett a kampányában, és ellenfelét is méltatta, szerinte Huntnak volt egy csomó jó ötlete. Viccesen hozzátette, hogy majd lehet, hogy „lenyúlja őket". Gratulált a távozó Maynek is, akinek egyik hangos kritikusa volt. May szintén gratulált, és támogatásáról biztosította utódját.

Johnson azt ígérte, hogy végrehajtja a brexitet, és legyőzi a Munkáspártot vezető Jeremy Corbynt. Azt is mondta, hogy mindenhez azzal a pozitív szemlélettel áll, hogy meg lehet csinálni. Egy szójáték kíséretében – a kampányszlogenjéhez, a Végrehajt, Egyesít, Legyőzhöz hozzárakta a Felpörgetést, aminek az angol kezdőbetűi így a DUDE (Haver) szót adták ki – azt ígérte, hogy felpörgetik az országot.

A BRIT KORMÁNYFŐ STÍLUSÁBAN ÉS KARAKTERÉBEN ÉLES VÁLTÁS JÖN,

azonban Johnsonnak ugyanúgy a May bukásához vezető brexitpatthelyzettel, és a megosztott Konzervatív Párttal is szembe kell néznie, miközben a toryknak továbbra sincs egymagukban többségük az alsóházban. Első száz napjában a brexitre összpontosítaná kormánya energiáit, de rögtön egy diplomáciai konfliktust is kezelnie kell majd. Pont a vezetőváltás előtt foglalt le Irán a múlt héten egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban, és azóta is fogva tartja a Stena Impero legénységét...

ITT OLVASHATÓ

EL KELLETT FOGADNOM, HOGY SOHA NEM LESZ SAJÁT LAKÁSOM

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2019.07.23.

Saját erőből legalábbis biztos, hogy nem. Nem feltétlenül rossz dolog ez, de kevésbé érzem magam lúzernek, mióta erre rájöttem.

Talán a bolti eladóktól érkező „Nincs kisebb?!” az egyetlen mondat, amit többször hallottam életemben annál, mint hogy az albérletért fizetett összeg ablakon kidobott pénz. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz enyém a lakás, hiába fizetem tíz, de akár húsz évig is ugyanannak az embernek a bérleti díjat, viszont – nagyon sok emberhez hasonlóan – nincs más választásom. Elmondom, miért.

A „kidobott pénzes” hasonlat nemcsak azért idegesítő, mert egyébként is annak vagyok a híve, hogy emberek döntését ne kritizáljuk úgy, hogy nem ismerjük a hátterét, hanem mert elég régóta frusztrál az, hogy azzal, hogy valaki egy normális albérletet bérel, olyan spirálba kerül, amiből nehezen lehet kimászni.

Családi segítség nélkül egyenesen esélytelen.

Vidéken nőttem fel, ám egyértelmű volt, hogy a húszas éveimben már Budapestre szeretnék költözni, szerencsére ez sikerült is. Huszonhárom évesen, nyolc és fél éve érkeztem a fővárosba, azóta a mostani albérlet az ötödik, amelyben élek, itt viszont már négy éve, úgyhogy elég tartósnak mondható. Két testvérem van, családi ingatlanvagyonunk nincs, ahogy számottevő örökségre sem számíthatok, szüleim saját kézzel épített családi háza egy ezerfős Fejér megyei településen áll. Ezzel egyébként nincs baj, ha valaki tudja támogatni a gyerekét úgy, hogy az már felnőtt, az csak egy plusz, egyébként mindenki jellemének jót tesz az, ha saját erőből teremti elő azt, amire szüksége van.

Csakhogy egyedül az bizony piszok nehéz.

A fizetés negyede elmegy lakbérre...

ITT OLVASHATÓ

HELLER, A FILOZÓFUS ÉS ORBÁN, A FUNDAMENTALISTA-NACIONALISTA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.07.23.

Korrumpálódott Microsoft, Heller és Orbán viszonya és brit politikai szépségverseny a taszító Boris Johnsonnal – témák, értékelések a külföld sajtóban. Nemzetközi lapszemle.

A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség a korábban közölt adatoknál nagyobb, 25 millió dolláros kártérítésről tesz említést azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftról kiderült, magyarországi részlege megkárosította az amerikai kormányzatot, amikor évekkel ezelőtt hamisan azt állította, hogy a szokásosnál nagyobb engedményt kell adniuk a magyar kormányzati szervek által igényelt szoftverek árából.

A számítástechnikai óriáscég az ügyben folytatott vizsgálat nyomán megállapodásra jutott a washingtoni igazságügyi minisztériummal, hogy a korrupciós gyakorlatra vonatkozó amerikai törvény megsértése - korábbi magyarországi alkalmazottainak félrevezető tájékoztatása - miatt kártérítést fizet az amerikai kincstárnak.

Se szeri, se száma

A minap 90 éves korában elhunyt nagy magyar filozófusról, Heller Ágnesről szóló megemlékezéseknek se szeri, se száma a nemzetközi sajtóban. Kiragadott példaként megemlítjük a TAZ-ként – Tageszeitung – emlegetett berlini napilapot, amelynek az igen terjedelmes írása egyebek közt kitér arra, hogy Heller eredetileg fizikát és kémiát hallgatott az egyetemen, de Lukács György előadásai lenyűgözték, és azok hatására váltott át a filozófiára.

„Az 1956-os magyar népfelkelés nyomán azon disszidensek táborához csatlakozott, akik megkérdőjelezték a szovjet védőernyő alatt létező, úgynevezett reális szocializmust” - írja a TAZ, majd kitér arra, hogy Heller első könyve még Magyarországon jelent meg 1967-ben, de az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, a prágai tavasz eltiprása után erősebb ellenőrzés alá került, majd férjével együtt 1977-ben Ausztráliába távozhatott.

A melbourne-i La Trobe egyetemen kezdődött, majd 1986-tól New Yorkban a Hannah Arendt tanszéken folytatódott a nemzetközi karrierje. Heller életének legutolsó időszakát áttekintve a TAZ kiemeli, hogy liberális demokrataként éles konfliktusba került a szabadságjogokat korlátozó Orbán Viktor miniszterelnökkel, és elítélte annak fundamentalista-nacionalista politikáját...

...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR ÁLLAM HALOTT

HVG ONLINE
Szerző: GOMPERZ TAMÁS
2019.07.23.

...Vár állott, most kőhalom

Mellesleg a NER teremtésének kilencedik évében járunk. A gép nem forog, az alkotó nem pihen. Az államműködtetés értelmében vett kormányzás látványos és letagadhatatlan kudarcára az a dacos Fidesz-szavazó visszatérő válasza, hogy 2010 előtt is szar volt. Ennél többet már a rezsim által tolt propaganda sem mer állítani, de azt akkora összegből teszi, amennyiből az ország összes műtőjének hűtését meg lehetne oldani.

Csakhogy ez nem jó válasz, mert egyrészt így nem volt szar vagy nem így volt szar, másrészt mindegy is, mennyire és hogyan volt az, mert a 2010-es fülkeforradalom idején a Fidesz nem arra kért felhatalmazást a néptől, hogy szeretné éppen olyan szarul csinálni, mint a szocik, hanem ellenkezőleg: azt ígérték, hogy ők jobban fogják működtetni az államot, és nem lopnak. („Jó kormányzás” – emlékszik erre valaki? És erre: „Ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze.”). Igaz, ezt még akkor vállalták, amikor Mészáros Milói Vénusz Lőrinc vagyontalan gázszerelőként bojlereket javított.

Kilenc év eltelt, és már nem vagyontalan. Illetve az, viszont a vagyon valódi tulajdonosa lehetővé teszi neki, hogy ne kelljen bojlereket javítania. Ami önmagában bizonyíték arra, hogy a magyar állam kimúlt, hiszen az ügyészség ezt a folyamatot olyan bárgyún nézte végig, amilyen tehetetlenségre ténylegesen létező szervezet már csak a szakmai önbecsülése miatt sem lenne képes.

Annak az államnak nincs tekintélye, amelyik nem tudja megvédeni magát a fosztogatóktól. Ott a legfőbb tolvajnak van tekintélye, de nem az államnak.

Hihetetlen, hogy a rendet, a fegyelmet és az autoritást imádó etatisták, akik az erős államban a magyarság nagyságának kifejeződését látják, nem tekintik sértésnek és nemzetgyalázásnak azt, hogy az állami iskolákban tanuló gyerekekre kevesebb költségvetési támogatás jut, mint az egyházi iskolába járókra. Milyen az az állam, amelyik annyira sem tartja magát, hogy a cégérével ellátott iskolákba járó diákok oktatását finanszírozza elsősorban?

Olyan, amelyiknek a kórházaiban nyáron 35, télen 9 fok van.

A magyar állam a valóságban nem az a valami, ami a miniszterelnök szónoklataiban megjelenik. Nem a történelmi nosztalgia, nem a merjünk nagyok lenni jellegű pávatánc, nem a stadionépítés, nem az uralkodó kaszt közbeszerzésekkel táplált vásárlóereje, nem a mi leszünk Európa legélhetőbb országa néhány éven belül lózungja, nem a német autógyárak termelékenysége, nem a senki által nem támadott határkerítés Európa közepén, nem a „mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle” komplexusa.

De a magyar állam még csak nem is a kokárda, nem a nagy-magyarországos matrica, nem a himnusz éneklése szilveszterkor, nem a balatoni alkony, nem a Duna, nem Tisza, nem a múlt, nem a jövendő. A magyar állam nem szimbólum, nem pátosz, nem ima.

A tényleges magyar állam az a műtő, amelyben jeges ruhával hűtik a gyerekeket életmentő operáció közben, mert a kormány képtelen kilenc év után biztosítani a működés minimális feltételeit azokban az intézményeiben, amelyeken kint lobog a nemzeti zászló.

Amire lehet azt mondani, hogy ez a társaság alkalmatlan, nem elég tehetséges az állam igazgatásához, és ezzel nehéz volna őszintén vitatkozni. Az alkalmatlanság azonban nem bűn. Lopni viszont az.
A „kormányhoz közeli” vállalkozások tavaly 80 milliárd forinttal magasabb nyereséget realizáltak, mint az adott területen az ipari átlag. Ezek a cégek szinte kizárólag az államból ének; ha nem zsebelnék be az extraprofitot is, akkor 80 milliárddal több maradt volna a kasszában.

Egy műtő légkondicionálásának megoldása pár millió forint...

ITT OLVASHATÓ

MIT ÉPÍTENEK AZ ORBÁN-BIRTOKON?

FÜHÜ BLOG
Szerző: FüHü
2019.07.22.

...Nem tudni, hogy Orbán lovakat fog-e tartani, vagy focipálya lesz benne, de az egyik istálló új tetőt kapott, egy részén már fent vannak a cserepek. A másik sorsa még kérdéses, a régi tetőt ott is elbontották de egyelőre nem látunk újat rajta.

Ami még változás fentről látható, az egy nagy, szépen gondozott „konyhakert”. Két éve még csak egy kis fóliasátor mutatta, hogy az Orbán család valamely tagja szeret kertészkedni.

Az öt épületből, plusz egy kis víztoronyból álló, kívülről, az országútról szinte láthatatlan majorság amúgy régen Habsburg József nádoré volt, most papíron a miniszterelnök apjáé. Hadházy azonban felidézi, hogy néhány éve kiderült, azt valójában Orbánék használják. A majorságot 2011-ben 10 évre kibérelte M. Lőrinc. Ez a politikus szerint színlelt szerződés, mert a birtokot minden jel szerint az O. család használta. M. ennek ellenére évi 15 milliót fizetett a miniszterelnök családjának- a semmiért.

A nyilvános cégadatokból amúgy látszik, hogy M. Lőrinc egyébként idén előre kifizette a hátralevő bérleti díjat és „távozott” – persze valójában eddig sem volt ott. Mindenesetre időközben megvette az Orbán-uradalom szomszédjában fekvő grandiózus golf klubot és a hozzá tartozó kastélyt – olvasható Hadházy oldalán.

ITT OLVASHATÓ

NINCS KÉTSÉG: TÉNYLEG APRÓPÉNZÉRT GÜRIZIK A MAGYAR

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.07.22.

Ugyanannyi ledolgozott munkaórára több átlagos bér jutott tavaly, mint 2017-ben - összegezhetnénk a nemrégiben megjelent friss statisztikák tanulságait. A helyzet azonban egyáltalán nem annyira kedvező, mint amilyennek elsőre tűnik.

A legfrissebb adatok szerint 2018-ban egy magyar alkalmazott 1741 munkaórát dolgozott - derül ki az OECD most közzétett adataiból. A szervezet 2017-re is ezzel megegyező ledolgozott óraszámot regisztrált hazánk esetében. A 2000-es évektől kezdődően egyébként lassú ütemben, de folyamatosan csökken az az idő, amennyit munkával töltenek el a dolgozók idehaza. Akkor még bőven az évi 2000 órát is meghaladta ez az idő, az elmúlt néhány évben pedig némiképp még gyorsabb ütemben is csökkent a ledolgozott órák száma. 2010-hez képest majdnem 36 órával - vagyis 4,5 munkanappal kevesebbet dolgozunk.

Hiába stagnált azonban a ledolgozott munkaórák száma Magyarországon tavaly, az OECD rangsorában kedvezőtlenebb helyre csúszott az ország. Míg 2017-ben még a középmezőnyben szerepeltünk, és a 17. legtöbb munkával töltött idő volt ez a mennyiség, addig tavaly már a 14. legmagasabb adat volt a magyar.

A legtöbbet egyébként továbbra is Mexikóban, Costa Ricán és Koreában dolgoznak az alkalmazottak, sorrendben 2148, 2121 és 2005 órát évente, ugyanakkor mindhárom ország esetében előző évhez képest csökkenés mutatkozott. A rangsor másik végén sem volt helycsere előző évhez képest: a legkevesebbet a németek, a dánok és a norvégok dolgozták tavaly, sorrendben 1363, 1392 és 1416 órát. A meglehetősen alacsony óraszám hátterében áll, hogy a nyugat-európai országokban gyakoriak a részmunkaidős álláslehetőségek...

ITT OLVASHATÓ

AZ IGAZI TANÁROKAT SAJNÁLOM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.23.

...A tanárok – a tűzoltókkal és mentősökkel ellentétben – megtehetnék, hogy országos sztrájkot hirdetnek, ezzel megbénítva a fél országot és térdre kényszerítve a kormányt, mégsem teszik meg. Ígérgetnek már évek óta, azonban úgy tűnik, nem elég nagy a hajlandóság arra, hogy ez meg is történjen. Pedig ők megtehetnék, hiszen senki élete nem kerülne veszélybe attól, ha 1 hétre bezárnának az iskolák. De úgy tűnik, még egymással sem elég szolidárisak ahhoz, hogy kiálljanak a saját igazukért. Vélhetően sokan inkább elfogadják a kialakult helyzetet, mintsem hogy összefognának és sztrájkba lépnének. Kérdem én, milyen példa ez a gyermekek számára? Hogy lehet az olyan tanárokra felnézni, akik nem képesek kiállni a saját igazukért, a saját jogaikért?

Ezzel természetesen nem a teljes tanári szakmát kívánom támadni, hisz én magam is ismerek nagyszerű embereket még iskolás éveimből. Azokról viszont igen is megvan a véleményem, akik inkább lehajtott fejjel meghunyászkodnak, mintsem hogy kiállnának a saját szakmájuk megbecsüléséért. Ezek után azokat a valódi tanárokat sajnálom, akik valóban hivatásként tekintenek szakmájukra és akik ott voltak akkor is, amikor a diákok mentek utcára. Ők az igazi tanárok, akikért óriási kár. Belőlük kellene több, nem pedig a rendszerhű szolgákból, akik kérdés nélkül mondanak igent a központi parancsokra.

ITT OLVASHATÓ

MI JÖN AZ OKJ-RENDSZER HELYETT?

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.07.23.

Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke a részletek ismerete nélkül azt mondta: üdvözlendőnek tartják az irányt.

Azok az idők végleg elmúltak, amikor az ember megszerzett egy szakképzettséget vagy egy diplomát, és élete hátralévő részében ugyanazt a szakmát űzte, pláne ugyanazon az egy munkahelyen. Magyarországon hosszú évek óta próbálnak kezdeni valamit a szakképzéssel, a fő kérdés az, hogyan lehet olyan munkaerőt képezni, ami az ipar rendkívül gyorsan változó igényeinek megfelel.

Minden 4. embernek újra tanulnia kell

Elképzelhető, hogy a ma kitanult szakma pár év múlva már nem is létezik, vagy az ott tanult tudás teljesen elavul, helyette viszont olyan képzettségekre lesz szükség, amikről ma még nem is tudunk. Nagyon gyorsan inflálódik az aktívan a szakmában dolgozó emberek tudása is. A digitalizáció és a robotizáció nem csak hangzatos szavak, tért hódítanak szinte minden területen. Az újabb és újabb informatikai megoldások miatt ma már nemcsak egy informatikusnak van szüksége folyamatos továbbképzésre, hanem egy nagy tapasztalatú ápolónőnek, egy logisztikai asszisztensnek, egy hegesztőnek, egy mezőgazdaságban dolgozó szakembernek is.

- Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint néhány felmérés elég érzékletesen mutat rá arra, mire lehet számítani a jövőben Európában:

- A mai gyermekek életük során előreláthatólag már 15 alkalommal fognak munkakört/munkahelyet váltani.

- 2022-ig a munkavállalók 54 százalékának átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége (WEF's Future of Jobs Report).

- Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újra képezni 2030-ig. Ez a munkaképes korúakat figyelembe véve minden negyedik embert érinti, azaz hazánkban 2 millió felnőttet.

Ezekre a kihívásokra próbál meg választ adni az a most megjelent elképzelés, amit a kormányközeli Magyar Nemzetben ismertetett Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. Erről a közvéleménynek leginkább az jött le, hogy 2020-tól megszüntetik az OKJ-s képzéseket, de a változtatások lényege nem ebben van...

ITT OLVASHATÓ

A GYURCSÁNY-TITOK!

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2019.07.23.

A pártfőnök szerint…..

“Nyári nyugalmasabb napokon csendes válaszok, szempontok jönnek egy bonyolultnak tűnő kérdés megválaszolásához. Miért egységes és sikeres a DK?

1. Ha nincsenek titkaid, nem lehet elárulni. A DK-nak nincsenek titkai. Sem pénzügyi, sem politikai titkok.

2. Nem szabad politikádat rángatni. Ha politikád kiszámítható, ha nincs politikai cikk-cakk, nem leszel kitéve a pártot folyamatosan terhelő belső vitáknak se.

3. Lehet hibázni. A hiba nem bűn, a tévedés természetes. Kisebbségben lenni bármilyen döntésnél nem szégyen, hanem a többség lehetősége, hogy átgondolja álláspontját.

4. A párt politikai közösség, amely belül versenyez, de riválisaival, ellenfeleivel szemben egységesen lép fel. Belül vita, kifelé egység.

5. Nincs egyéni politikai forgatókönyv, nincs egyéni politikai játszma. Csak együtt vagy sehogy.

6. Ezért vigyázunk egymásra. Mindenkire. Aki velünk van, az számíthat ránk jóban, rosszban.

7. Nem kell félni vezetni a pártot. A párt vezetése nem a párt feletti uralkodás. A politikai stratégia kialakításáért, egységes képviseletéért, a szereposztásért, a szabályok betartásáért viselt felelősség. Sok-sok beszélgetés, egyeztetés.

8. Gyenge párt bezárkózik, erős párt kinyitja magát. Ha bezárkózik a pártod, akkor előbb- utóbb véged van. Ha nyitsz, tovább erősödhetsz és növekedhetsz. Persze igaz, ha gyenge párt nyitja ki önmagát, az is a megsemmisüléshez vezet.

Nem nagy titkok, nem bonyolult felismerések, szabályok ezek.

Nekünk mostanra nyilvánvalóak. De talán így más is jobban érti, hogy miért működik a Demokratikus Koalíció.”
ITT OLVASHATÓ

KÉNYSZERBŐL MARADNAK GYERMEKTELENEK, TÖBBNYIRE MÉGIS BOLDOGABBAK AZ EGYEDÜLÁLLÓ NŐK, MINT A CSALÁDOSAK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.07.23.

Soha nem volt még ennyire magas a gyermektelen nők aránya Magyarországon, mint az utóbbi 4-5 évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból. A 35-39 éves korosztálynak majdnem a negyede még gyermekvállalás előtt állt, miközben két évtizeddel ezelőtt a hasonló korú nőknek csak a tizede volt gyermektelen.

Magyarországon alapvetésnek számít az elképzelés, hogy akkor lehet valaki igazán boldog, az élhet teljes életet, akinek előbb-utóbb gyermeke születik. Ezt még azok is így vélik, akiknek amúgy nem születik egy sem – mondta a Qubitnek le a témát a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában kutató Szalma Ivett szociológus. A 2014 és 2016 között a témában több ütemben mélyinterjús felméréseket végző társadalomkutató szerint ezért is lehet, hogy ha egy nőnek mégsem születik gyermeke, azt többnyire szükségét érzi alaposan megindokolni.

Mindennek van oka

Az okok igen változatosak. „A próbálkozások ellenére gyermektelen vagyok (...). Négy éve endometriózist diagnosztizáltak nálam. (...) Az benne az ellentmondás, hogy a terhesség gyógyítaná, ugyanakkor éppen a betegség hátráltatja a fogamzást” – mesélte a Nők gyermek nélkül című, idén megjelent hiánypótló kötet szerzőjének, Tanács Eszternek a Magashegyi Underground énekese, a 30-as évei második felét taposó Bocskor Bíborka. A saját egészségi állapot ingadozása vagy elégtelensége mellett gyakori ok, hogy egy nő úgy érzi, idősebb rokonai ápolása mellé már nem tud bevállalni egy gyereket is, vagy az, hogy hiába próbálta, nem tudta megteremteni a gyermekvállalás ideális körülményeit, például a megfelelő anyagi hátteret vagy a szerető párkapcsolatot. Nem ritka az sem, hogy egy nő a saját negatív gyermekkori tapasztalatai miatt nem mer belevágni a családalapításba.

A mélyinterjúikban 2014 és 2016 között férfiakat is kérdező Szalma Ivett és Takács Judit szerint ilyen tapasztalat lehet például a Magyarországon meglehetősen gyakori alkoholizmus. A szociológusoknak több férfi is azt vallotta, hogy végül azért nem jutottak el a családalapításig, mert a húszas-harmincas éveikben nem tudtak leállni az ivással. A férfiak alkoholizmusa pedig közvetve a nők gyermekvállalását is akadályozhatja, amennyiben korábbi vagy aktuális partnereik, esetleg a saját felmenőik alkoholproblémái miatt nem vállalták végül, hogy szüljenek...

ITT OLVASHATÓ

KÉT NAGY CSATA VÁR ORBÁNRA ÉS VON DER LEYENRE

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.07.23.

Ursula von der Leyent a múlt héten szoros eredménnyel megválasztották az Európai Bizottság élére. Már a jelölése konfliktusos volt, mert az európai kormányfők elvetették azokat a csúcsjelölteket, akikkel a pártok kampányoltak az EP-választás előtt, és a semmiből vették elő Angela Merkel egyik legrégebbi szövetségesét, Németország védelmi miniszterét.

A konfliktus súlyát jelzi, hogy felhatalmazása alapján Ursula von der Leyen lesz minden idők leggyengébb bizottsági elnöke, hiszen csak kilenc szavazat választotta el a bukástól az Európai Parlamentben. Még fontosabb lehet, hogy kiktől jöttek azok a szavazatok, amelyekkel von der Leyen megszerezte a többséget.

A szavazás titkos volt, így csak azt tudjuk, kik vallották be előre, hogy támogatják, ráadásul feltételeznünk kell, hogy igazat mondanak. Eszerint az Európai Néppárt és a liberálisok frakciója szinte egyöntetűen támogatta, de a szocialisták megosztottak voltak, csak a fél frakció állt ki mögötte, a zöldek pedig elutasították. Az, hogy meglett a szükséges számú szavazat, leginkább három, a szélsőjobboldalra sorolt, de három különböző frakcióban ülő csoportnak köszönhető: az olasz belügyminiszter Matteo Salvini Ligájának, a lengyel kormánypártnak és a Fidesznek...

ITT OLVASHATÓ

CSERNOBIL UTÁN, HARMINC ÉVE FÉLBEHAGYOTT REAKTORBLOKKOKAT HELYEZNÉNEK ÜZEMBE UKRAJNÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.07.23.

Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe az ukrajnai Hmelnickij-ben. A most leporolt tervek szerint 2000 MW teljesítményű atomerőmű épülne fel itt, tehát nagyjából akkora, mint a Paksi Atomerőmű. Egy nemzetközi eljárás keretében most Magyarország is észrevételeket tehetne az ügyben, de rejtélyes okból nem tesz. Az illetékes ukrán és magyar minisztériumok egymásra mutogatnak...

ITT OLVASHATÓ

A SZUPERÁLLAMPAPÍR A GAZDAGOK BANKÁRAIT IS MEGIZZASZTJA - ITT VANNAK A FRISS SZÁMOK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.07.23.

Újabb mérföldkőhöz ért a hazai privátbanki vagyon: átlépte az 5000 milliárd forintot, mindeközben egyre nő az egy ügyfélszámlára eső vagyon is, utóbbi június végén 117 millió forintot tett ki. Kezelt vagyonban és ügyfélszámlákban is az Equilor ment a legnagyobbat a szolgáltatók között az év első felében, de továbbra is az OTP a legnagyobb privátbanki szolgáltató a piacon. A Portfolio Privátbanki Felméréséből kiderül, hogy a szuperállampapír a gazdagok bankárait is megizzasztja, ugyanis jelentős vagyonelszívó hatását érzik a MÁP+-nak a privátbanki piacon is...

ITT OLVASHATÓ

GYILKOS SZOMSZÉDOK – ZOLTÁN GÁBOR: TOVÁBB ÉL A 20. SZÁZADI MÚLT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2019.07.19.

Két éve jelent meg Zoltán Gábor rendező, író Orgia című könyve, és nagy vihart kavart. A XII. kerületben élő szerző helytörténeti kutatásokba kezdett, hogy feltárja a környék nyilas múltját. Szálasiék hatalomátvétele után ugyanis itt működött a legnagyobb nyilasközpont, itt volt a legerősebb nyilasszervezet, és a legkegyetlenebb tömeggyilkosságokat is itt követték el. Az író eredeti dokumentumok alapján írta meg a korszakról regényét, amely provokatívan őszinte szembenézés a múlttal. Nemrég jelent meg a folytatás, a Szomszéd című esszékötet, amelyben az író új dokumentumokat tár a nyilvánosság elé, és arról is ír, miért kezdett bele az Orgiába és milyen volt a könyv fogadtatása. Úgy véli, a 20. századi tragikus múlt nem zárult le, a jelenünkben tovább él.

– Az Orgia nagy szakmai és sajtóvisszhangot kapott. A siker mennyire változtatta meg írói életét?

– Előző könyveim pár száz, ezer példányban fogytak, ahhoz képest az Orgiát már kétszer újranyomták. Nekem ez nagyon nagy dolog. Megtisztelő, hogy történészek is felfigyeltek a regényre, recenziót írtak róla, és meglepett, hogy írótársaim közül is többen milyen szeretettel fordultak hozzám. De persze akadtak kritikus hangok is.

– Említette, hogy egyetlen külföldi kiadó sem vállalta az Orgia megjelentetését.

– Pedig komoly erők mozdultak meg azért, hogy máshol is kiadják. Megkeresett egy magyar származású üzletember, aki évekig élt Kanadában. A regény egyik fejezetét angolra fordíttatta, Kanadában eljuttatta kiadókhoz is, de nem járt sikerrel. Amerikában, Németországban is hiába próbálkoztunk. Egy részlet lengyelül megjelent egy varsói irodalmi lapban, de a teljes kötet iránt nem volt fogadókészség. Igazából nem tudom, mi lehet az elutasítások oka.

– Az Orgia és a most boltokba kerülő esszéregény, a Szomszéd is kíméletlen őszinteséggel szembesítenek a nyilasok rémtetteivel. Arra is választ keresnek, miként lehetséges, hogy a gyűlölet és az aljasság ilyen mélyen megfertőz egy társadalmat, és a polgárait kegyetlengyilkosokká teszi. Nem könnyen befogadható témák. Ön eredeti dokumentumok alapján tárta fel a XII. kerület nyilas történelmét. Nyilván azért, hogy elkezdődhessen egy párbeszéd a múltról.

– Nem voltak ilyen szándékaim. A kutatómunkámat 2010-ben kezdtem el, az után, hogy az Orbán-kormány hatalomra került, és engem mint „szélsőségesen liberális” elemet kirúgtak a munkahelyemről, a Magyar Rádióból. Úgy húsz évig voltam az irodalmi osztály szerkesztő-rendezője. Munkanélküli lettem, és közben láttam, ahogy az Orbán-kormány lebontja a jogállamot, és napról napra erősödik a szélsőjobb. Amikor az Orgiába fogtam, már elveszítettem minden reményemet és kapcsolatomat ezzel a társadalommal. Úgy írtam meg a könyvet, mint amikor az ember magában beszél. Elvárásaim nem voltak, viszont senkitől sem zárkóztam el, aki a regényem kapcsán megkeresett.

– Kik keresték meg?

– Például egy amatőr dokumentumfilmes páros arra kért, vegyek részt a munkájukban. Filmjükben a hazai egyházakat akarták szembesíteni történelmi felelősségükkel és azzal, hogy milyen szerepük volt a nyilasrémuralom idején. Nem vállaltam, mert úgy gondolom, a felelősség össztársadalmi ügy, nem érdemes kiragadni az egyházakat, és rajtuk számon kérni a múltat. Itt, a XII. kerületben sok helyen ugyanabban a házban, egymás szomszédságában éltek a nyilasok és majdani áldozataik. Gyakran a szomszédok jelentették fel egymást, és tudniuk kellett arról, hogy kit mikor hurcoltak el Szálasi pribékjei. Tudniuk kellett a tömeggyilkosságokról is, de erről a háború után sem beszéltek. Az Orgia megjelenése után azonban több egykori áldozat leszármazottja megkeresett, hogy elmondják a történeteiket, és kérdezhessenek...

ITT OLVASHATÓ

PÁRTBELI TÖRTÉNETEK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.07.21.

...Magyarországon ennyi belső ellenség nem volt, de azért ellenségkereső belügyéreink akadtak. Farkas Mihály, Péter Gábor és Kádár – mert, kérem, mielőtt pártnacsalnyik lett volna, belügyminiszter volt Rákosi idején – sikeresek voltak a belső ellenség felderítésében és kiiktatásában. Szibériánk nem lévén, az Alföld kietlen tájaira deportálták a nép ellenségeit, és Gulag híján Recsket és Kistarcsát tömték meg velük.

A gengszterváltás után Orbán kínosan ügyelt arra, hogy autokratikus hatalmát holmi belügyminiszter nem veszélyeztesse. Pintért megelőzően súlytalan belügyminiszterei voltak, el is tűntek nyomtalanul a süllyesztőben. Hanem Pintérrel bevásárolt. Azt hitte, hogy az olajszőkítéssel megvette kilóra, de ez nem jött be. Pintér elvtárs amolyan szürke eminenciássá nőtte ki magát, köszönhető annak, hogy első minisztersége után három páncélszekrénynyi TÜK anyaggal távozott a Deák térről. Jó kis biztosíték, támadhatatlanná is vált. Igaz, a felszínen egész jól működött: Clodo, a Fenyő-gyilkosság, a roma gyilkosságok hasznos kulisszát adtak neki, de a két pofonos stratégiája valahogy nem jött be. Cserébe érdekes módon színre lépésével megszűntek a politikai indíttatású – amúgy komolytalan – merényletkísérletek.

Nem tudni, mivel tartja sakkban Orbánékat, de tény, hogy hozzá képest Berijáék nyeretlen kétévesek voltak.

Orbanisztán nem kell, hogy féljen a széteséstől, a Fideszben nincsenek belső, ártó ellenségek. Most legalábbis nincsenek. De a Fidesz bukása után milliók fognak ráébredni, hogy ők tkp. csak a bomlasztás szándékával rajongtak Orbánért.

ITT OLVASHATÓ

KÉZIVEZÉRLÉSRE ÁLLÍTJÁK AZ OKTATÁST: KÖNNYÍTENEK AZ ISKOLAIGAZGATÓK KINEVEZÉSÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.07.23.

Nincs túljelentkezés az intézményvezetői posztokért, egy-egy tankerületben már az is kuriózumnak számít, ha két pályázó indul egy iskola igazgatói székéért. A jövőben ezt kevesebb szakmai tapasztalattal is megtehetik majd.

Öt helyett csupán négy év szakmai gyakorlat is elegendő lesz ahhoz, hogy egy pedagógus intézményvezetői posztra pályázzon – derült ki egy lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. A Kásler Miklós humánminiszter és Bódis József oktatási államtitkár nevével ellátott javaslat azt is lehetővé tenné, hogy intézményvezetői szakképzettség nélkül is kinevezhessenek valakit egy iskola élére. 

Utóbbi akkor lehetséges, ha egy igazgatói pályázati eljárás azért lett eredménytelen, mert egyik induló sem rendelkezett ezzel a szakképzettséggel. Ebben az esetben – ha egyébként minden más feltételnek megfelel 

– legfeljebb egyszeri alkalommal két évre megbízás adható olyan személynek is, aki vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Ha ez sikerül, megbízása – újabb pályázat nélkül – további három évvel meghosszabbítható. 

– Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van. – A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg.

Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat. Az érintettek attól tartanak, még több alkalmatlan „politikai kinevezett” kerülhet az iskolák élére...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT LENNE JÓ MINDENKINEK, HA ERŐSÖDNI TUDNA A KONZERVATIVIZMUSUNK?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.07.22.

...Az írásom lényege: ami egykor elmaradt, az már nem pótolható. Magyar konzervativizmus azért nincs, amiért a polgárosodás és a modernizáció elakadt. Magyarország a belátható időben -- míg más, az eddigitől független produktív nemzetfejlődési logika nem válhat dominánssá (de én ilyesmit csaknem lehetetennek tartok) -- folyamatos hanyatlásban marad, amit csak a nyugati integrációnk lassíthat. Ugyanezen okból a konzervativizmus (szemben a nacionalizmussal) soha nem lesz része a magyar Hagyománynak (és amikor a baloldal mégis ennek jegyében szidja a politikai kultúrát vagy a kormányzást, akkor nemcsak a hozzá nem értéséről árulkodik, hanem maga is hozzájárul a nemzetromboló etnicizmus továbbéléséhez). 

A magyar konzervativizmus lehetősége az uralkodói udvari irodalom és történetírás, a vékony skolasztika, az erdélyi reformátorok, az ellenreformáció, a felvilágosodás kori progresszió (Berzsenyi, Csokonai), a liberalizmus jobboldala (Széchenyi, Kemény, Deák), a polgári írók (Babits, Kosztolányi, Csáth, Szerb, Márai stb.) és tudósok, a piaci gondolkodók stb. szinte ezoterikus spektrumában érhető tetten, minimális hatást gyakorolva a mai közgondolkodásra. A progresszivizmussal, a baloldali radikalizmussal vagy éppen a virtigli reakcióval szemben (a tegnapi és a mai nyilasok) a konzervativizmusnak éppen az éltetőelemét, a Hagyományt kell nélkülöznie, amiért nem tehet mást, mint az egyetlen biztos ponthoz, az európai preaufklérista erkölcsi rendhez visszanyúlni, és ennek jelentéssel teli (értelmezhető) maradékait részint kritikai, részint pozitív funkcióval ápolni, esetleg -- némi optimizmussal -- erőfeszítéseket tenni a jelzett töredékes szellemi közeg megszólítására, értelmezésére és befogadására: röviden, legalább a saját hagyománya megkonstruálására.

Hogy ebből mikor lehet potens politikai áramlat, az mindebből sejthető. De már az is számítana, ha nem próbálnánk tovább diszkreditálni azzal, hogy az újnyilasokhoz viszonyítjuk, akik minden (voluntarista etnicista reakció), ami a konzervativizmus nem (preaufklérista keresztény realizmus, polgárság, individualizmus, modern nemzet, fontolva haladás). A konzervativizmus közben jót tenne mindenkinek: a produktív közösségi identitásunk erősítésében, a társadalmi hatékonyság új paradigmájának kialakításában és a bal-jobb törésvonal felülírásában (de legalább elmosásában). Kár érte.

*A vidéki polgári kultúrát hordozó svábság nagy részének kitelepítése a II. világháború után maga is az etnicizmus megmutatkozása volt egy furcsán kitekert verziójában. A vidéki zsidóság és a svábság eltűnése alapjában vetette vissza a magyar vidék polgárosodási tartalékait a rendszerváltozás utáni időszakban.

ITT OLVASHATÓ

NEM KÜLÖN-KÜLÖN KELLENE JAJVESZÉKELNI A FOTELBÓL, HANEM ÖSSZEFOGNI, UTCÁRA VONULNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.07.23.

...a fideszes propagandisták a vesztüket érzik. Eddig sem volt tejbekása, amit összehordtak bárkiről, akiben ellenséget láttak, de most még magasabb sebességre kapcsoltak. Hogy a sértett kisember adta utasításba, mert eldurrant az agya, hogy az Európai Parlamentben nem a tervek szerint mennek a dolgok, vagy ebben már benne van Salvini tánca a repedező jégen, esetleg a kettő együtt, plusz a közelgő önkormányzati választások, azt én nem tudom. Mindenesetre öröm látni azt a nagysebességű vergődést, amit úton-útfélen előadnak.

Most éppen tényfeltáró újságírósat játszanak, holott az a létező legnehezebb szakma, az újságírók legjobbjai alkalmasak csak ilyesmire, propgandistáéknál pedig nemhogy jó, hanem semmiféle újságíró nincsen. Igaz, most a nyolcaska talán változtatni akar ezen, mert újságírókat keresnek. Ideje, bár kötve hiszem, hogy valóban ez az elképzelés, inkább szalagmunkás kell oda.

A PestiSrácokon Jurák Kata megpróbálkozott a dologgal. Igaz, hogy ki is merült annyiban a nyomozás és a tényfeltárás, hogy belebámult a megtámadni szándékozottak közösségi oldalaiba és az ott lelt információkból ügyesen összetákolt egy olyan történetet, ami alátámasztja a prekoncepcióját. Ez nagyon korrekt és rendkívül hatékony dolog, volt már nekünk is szerencsénk hozzá. Egy ilyen oknyomozó műből tudtuk meg, hogy az egyik kolléganőnk zöldbáró valahol, iszonyatos földbirtokok boldog tulajdonosa. Szegény azóta is várja az örökséget, de a cserép muskátli alatt lévő földnél még most sincs több a tulajdonában. Gergő kolléga meg egyenesen egy aranyifjú, aki Spanyolországban nyaralgat és ha nagyon melege van, átugrik Angliába golfozni. Ezt a Facebookról okoskodta ki az oknyomozó, kettő fotó alapján. Lényegében igaz is volt, mert Gergő Sapnyolországban – nem nyaral, hanem ott él – sütteti is, és valóban volt Angliában (dolgozni), ahol egy úgynevezett közösségi – tehát ingyenes – golfpályán talált egy törött ütőt, amivel megörökítődött.

Na, valami hasonló módszerrel oknyomozott Jurák Kata is, hasonlóan remek eredménnyel. Őt a Momentum politikusai izgatták nagyon, tehát az ő közösségi oldalaikat kukucskálta meg. Le is szűrte a tanulságot: ezek nem magyarok. Csak így, lazán. Alighanem külföldi ügynökök és innen már egy lépésre sincs Soros György. Nem magyarok, mert van, aki másik országban született. Magyar szülők magyar gyerekeként, de akkor is. Teljesen korrekt ez a nemzeti hozzáállás, de komolyan. A határon túli magyar, aki talán életében nem járt ebben az országban, adót sem itt fizet, következményeket sem viseli, na, ő bátran belepofázhat, hogy ki legyen itt kormányon és ki menjen az Európai Parlamentbe Magyarországról. Ő magyar. Az nem magyar, aki nem tetszik az önmagát mostanában nemzetinek és patriótának becézgető oldalnak. Az a munkatársam, aki Erdélyben született, de a felnőtt élete jókora részét itt élte le, ő büdös román nemzetiék szemében. Persze, ha rajongana Orbán Viktorért, akkor más lenne. Akkor magyarabb lenne a magyarnál. Így megy ez patriótáéknál. Meg idiótáéknál is így megy.

Márpedig ott most erősen gyűlölik a Momentumot. Is. Mert például a DK-t is. Merthogy nem támogatják a fideszes képviselőket. Hát kérem, szar az élet. Jó lenne megjegyezni patriótáéknak, hogy az ellenzéki képviselő többnyire arról ismerszik meg, hogy nem kormánypárti. Annyira egyébként nem bonyolult a dolog, de úgy tűnik, meghaladja a propagandisták képességeit.

Természetesen a láncolat teszi a dolgát...

ITT OLVASHATÓ

ÉSZREVETTE? TÖBBET HÚZTAK KI A ZSEBÉBŐL A TAVALYINÁL - CSÖKKENŐ MÉRTÉK MELLETT IS TÖBB CSEKKADÓ FOLYT BE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.23.

Az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest áfából (amit alapvetően a lakosság fizet) 22,4 százalékkal több folyt be. A költségvetés számos más címen is szépen gazdagodik, a családi támogatásokra kiadott összeg viszont 2 százalékkal csökkent, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszaesése ennél is nagyobb volt.

Az idén az első hat hónapban a központi kormányzat előzetes mérlege (ezt itt találhatja meg) szerint a bevételek körülbelül 15 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 1,6 százalékkal csökkentek. Nagyon jól látszik, hogy milyen szépen hozhatott a konyhára a lakosság felszárnyaló költekezése. Általános forgalmi adóból (áfa) ugyanis 22,4 százalékkal több folyt be, ami majdnem 400 milliárd forint plusz jelent. (Az áfát pedig végső soron a magánszemélyek fizetik meg, hiszen a cégek visszaigényelhetik ezt az adót.)

Az összes bevétel messze legnagyobb tétele az áfa, a második pedig a személyi jövedelemadó. Szja-ból az éves növekedés tíz százalékos volt (ez 105 milliárd forint plusz). Érdemes kiemelni, hogy Illetékekből a magánszemélyek több mint 17 százalékkal – ez 16 milliárd forint – fizettek többet a tavalyinál.

Kemény a pénzügyeken a sarc...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ IDEGESÍTŐ DOLOG NÉMETORSZÁGBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Eszter
2019.07.23.

Minden országnak van a pozitív mellett negatív oldala is. A minapi izlandi posztnál arra kértelek titeket, írjátok meg, mik ezek abban az országban ahol éltek. Szóval a feladat kifejezetten az (továbbra is), hogy a titeket zavaró dolgokat foglaljátok össze (azaz kösz szépen előre is az „akkor miért nem költözik haza, ha nem jó ott neki” típusú kommenteket, de most nem erről van szó). Az öt éve Ludwigshafenben élő Eszter írta meg tapasztalatait. A férje egyébként Heidelbergbe ingázik az egyetemre, ő pedig helyben dolgozik idősgondozóként.

#1 Magyarok

Nagyon sok rossz tapasztalatunk van már más, idekint élő magyarokkal. Sokan lehúznak, ha megtudják, hogy te is magyar vagy, megpróbálnak kihasználni. Rászoktunk arra, hogy ha magyar szót hallunk az utcán, boltban, feltűnően hangosan beszélgetünk a férjemmel németül.

#2 Kaja

A német konyha nem túl bonyolult: sült virsli savanyú káposztával és gombóccal. Ja, meg a barna szósszal. Bármilyen húsételhez a barna szósz dukál, a német „gulasch” apróra vágott főtt hús barna szósszal. És mindennek ugyanolyan íze van.

#3 Biztonság

A német nem cselekszik addig, amíg biztonságosnak nem értékeli a helyzetet. Ez egyébként egy nagyon értékes tulajdonság lehet, de túlzásba is lehet vinni. A németek nagyon későn, vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket, mert nem találják biztonságosnak az anyagi helyzetüket.

Kidobálnak még jócskán fogyasztható kajákat, mert furán csillan a hús a napfényben, vagy mert már két napja nyitva van a hűtőben. A gyereknek nem vesznek használt cuccokat, mert még elkap mindenféle bőrbetegséget.

#4 „Idegenellenesség”

A németek alapvetően nagyon elfogadóak a külföldiekkel szemben, és valamilyen szinten hálásak is, mert elvégezzük azt a munkát, amit ők nem végeznének el. De csak egy bizonyos szintig.

Ha túl magasra törsz, gyorsan csinálsz karriert, esetleg okosabb vagy, vagy jobb meglátásaid vannak, mint a német kollégáidnak, rögtön jönnek az idegenellenes beszólások és társaik.

#5 Politika

Ehhez kapcsolódik igazából a következő pont, a politika is. Az AfD jelenlétével nagyon felerősödött a szélsőjobboldali hangvétel az átlaglakosság körében is. Nagyon sok dolognak okai szerintük a bevándorlók, a menekültek, a demokratikus politikusok tehetetlensége.

A német alsóközéposztálybeli munkás legfőbb ellensége manapság vagy a menekült, vagy pedig a segélyért folyamodó, aki nem dolgozik. Sajnos tényleg sokan vannak, akik segélyből jól élnek idekint, illetve akadnak olyan külföldiek, akik munka helyett a segélyre utaznak, de elég sok HARTZ IV (ez a munkanélküli és a szociális segély reformja – HÁ) ellenes hangot hallani...

ITT OLVASHATÓ

GÖRÖGORSZÁG TÍZ ÉV UTÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: FOKASZ NIKOSZ
2019.07.19.

A ma már hivatalosan is Észak-Macedón Köztársasággal kötött egyezmény biztosan elvett egy-két százalékot a Sziriza választási eredményéből. Ennél jóval nagyobb volt az egyezmény körüli vita emocionális töltete. A görög választók többsége ugyanis a kérdést identitáskérdésként kezelte, az Új Demokrácia politikusai pedig ennek igyekeztek hangot adni. Ez utóbbit igyekezett a Sziriza a kampány utolsó hetében képmutatásként leleplezni a 2004-es diplomáciai levelezések kiszivárogtatásával, amelyekben az Új Demokrácia akkori kormánya nagyobb engedményekre tett ígéretet, mint amekkorát most Ciprasz egyezménye esetében elfogadhatatlannak tartottak.

A július 7-i parlamenti választásokon tulajdonképpen papírforma-eredmény született. A közvélemény-kutatások néhány éve már folyamatosan mintegy tízszázalékos előnyt mértek a jobbközép Új Demokráciának. A négy és fél éve kormányzó s nevében még radikális baloldali Sziriza vezetése azonban meg volt győződve arról, hogy mindez egykori szavazói csalódott távolságtartásának köszönhető, s hogy éles helyzetben visszatérnek a párthoz.

A párt elnökét, Alexisz Ciprasz miniszterelnököt legközvetlenebb tanácsadói köre még a májusi európai parlamenti választások során is meggyőzte arról, hogy fej fej melletti küzdelem várható. Nem így történt. Az Új Demokrácia kilenc és fél százalékos előnnyel győzött, s ez sokkolónak bizonyult. A Sziriza elnöke hirtelen felindultságában még az EP-választások éjszakáján bejelentette, hogy az októberben esedékes parlamenti választások előrehozását javasolja a köztársasági elnöknek.

A kampány meglehetősen lagymatagon indult. Frissen szerzett győzelme birtokában az Új Demokrácia csak az eredmény tartására törekedett, a Sziriza pedig az első napokban még kissé zavarodottan próbálta értelmezni a vereség okait, kereste a megfelelő válaszlépéseket. Végül is a helyzetet kiélező, megosztó stratégiával, az Új Demokrácia hatalomra jutásában rejlő veszélyekkel igyekezett híveit mozgósítani.

Ezzel a stratégiával azonban hozzájárult az Új Demokrácia szavazóbázisának mozgósításához. Miközben tehát a közvélemény-kutatások hétről hétre a Sziriza erősödését mutatták, vele együtt nőtt az Új Demokrácia támogatottsága is. Joggal feltételezhető, hogy a Sziriza ezzel a vagy-vagy stratégiával már nem is annyira az Új Demokrácia legyőzésére törekedett, hanem inkább azt igyekezett megakadályozni, hogy az egykori nagy balközép párt, a Paszok utódpártja, a Kinal nekilendüljön mint harmadik erő.

Az Új Demokrácia a nyugodt erő pozíciójából, elsősorban az általános adócsökkentés ígéretével operált. Kisebb adók, gyorsabb növekedés! – szólt az ígéret. S bár ez a kapcsolat egyáltalán nem magától értetődő, olyan országban, amelynek polgárai az újkori állam megalakulása óta meg vannak győződve arról, hogy aki az államot lopja meg, az nem lop meg senkit, s a természetes személyek tizenkilenc százaléka fizeti be a személyi jövedelemadó kilencven százalékát, ez a stratégia eleve sikerre ítéltetett.

Különösen igaz ez napjaink Görögországára. Az adósságválság 2010-es napvilágra kerülése óta Görögország három hitelcsomaghoz kapcsolódó súlyos megszorításokat élt meg. A visszafizetés garanciájaként az utolsó hitelcsomag része volt az a hitelezői elvárás, hogy Görögország 2022-ig 3,5 százalékos elsőrendű költségvetési többletet produkáljon. Ezt csak az adózás fokozott ellenőrzésével, a készpénzes forgalom csökkentésével és magas adókulcsokkal lehetett elérni...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ IGAZ MAGYAR NEM BUZI

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.07.22.

Próbálkoznak. Megint próbálkoznak. Kell valami, ha a migráns-cidri kifut. Olyasmi kell, ahol már lehet valamire építeni. Régi félelemre, elfojtott előítéletre, taplóságra, gúnyra. Akkor már csak az kell, hogy a lappangó rosszindulatot előcsalogassák és helyeseljék, hogy ebben egymásra kacsinthasson nép és kormánya. Ilyenkor azzal adnak önbizalmat, hogy Te a többséghez tartozol, ha más érdemed nincs is. Veszélyt kiáltanak, amelytől csak egy erős vezetés véd meg. Közben mérik a hatást.

Most a buzizást, a homofóbiát kóstolgatják. Ha mégsem sikerül államvallássá tenni úgy, mint a migránsozást, könnyedén találnak mást. Esetleg lehet utáltatni megint a szingliket (felelőtlenül halasztják a házasságot), az egyetemistákat (romkocsmáznak, siránkoznak a drága albérlet miatt, ahelyett, hogy dolgoznának), a tudósokat (csupa elvont haszontalanságra költik a pénzünket, de egy szöget nem tudnának beverni), a tornából felmentetteket (milyen ember lesz az ilyenből), a kövéreket (hát semmi önuralmuk nincs, mindig csak a zaba), a soványakat (egy jó magyar töltöttkáposztától kileli őket a hideg), az egy gyerekeseket (miattuk fogy a nemzet), a túl sok gyerekeseket (fogadni mernék, a családi pótlékért szülnek), a fiatalokat, az öregeket, a kopaszokat, a szőkéket, a szemüvegeseket (csak)...

ITT OLVASHATÓ

RADNÓTI SÁNDOR: THEN TO THE ELEMENTS – HELLER ÁGNES HALÁLÁRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: RADNÓTI SÁNDOR
2019.07.22.

Tánclépésben halad át az élet meredélyein. Aztán kiúszott az életből.

Aztán az elemek közé, legyél szabad – mondja Prospero Arielnek. Így halt meg Heller Ágnes, az elemek között, szabadon. Beúszott a Balatonba, ahogy minden nyáron tette, hosszú órákig, és nem tért vissza. Nemrég ünnepeltük kilencvenedik születésnapját. Testi és szellemi erejének teljes birtokában volt. Az előbb csak félelmet keltő, majd utóbb bebizonyosodó hír éppen utolsó – még kiadatlan – könyvének olvasása közben ért, amely a két nagy európai műfajról, a tragédiáról és a filozófiáról szól. A halál szomorú, de nem tragikus – írta benne –, mert ha az lenne, minden ember tragikus hős lenne. Így kellene felfognunk Heller Ágnes elmúlását, akinek megadatott a teljes élet, s megalkotta, aminek fogalmával fiatalkorában sokat foglalkozott, a maga értelmes életét.

Arisztotelész megkülönböztette a szerencsés embert a szerencsés természetű embertől – „akiket szerencsésnek nevezünk, azok nem a véletlen folytán azok. Tehát nem is szerencsések ezek, hiszen azok a szerencsések, akiknél a szerencsés véletlen az oka valamennyi javuknak”. József Attila „erényekből épült szerencséről” írt. Ebben az értelemben beszélhettünk Heller Ágnes szerencsejavairól, arról, hogy üstökön tudta ragadni mindig a szerencsét, mindent szerencsésre tudott fordítani maga körül, minden szerencsétlenséget a visszájára fordított, s mindmostanáig dacolt az évekkel is...

ITT OLVASHATÓ