Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
2026. szeptember 16., szerda
REMÉLEM, EZ A BÁNTALMAZÁSI ÜGY HOZZÁJÁRUL, HOGY AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT RATIFIKÁLJÁK | SPIRA ESZTER
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
VÉGE A PERVERZ ÚJRAELOSZTÁSNAK, ÚJ SZOCIÁLIS TÖRVÉNY JÖN – KLASSZIS PODCAST SZABÓ-TÓTH KINGÁVAL
KLASSZIS PODCAST
Műsorvezető: VÁMOSI ÁGOSTON
2026.09.16.
Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és azt mondta: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.
Műsorvezető: VÁMOSI ÁGOSTON
2026.09.16.
Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és azt mondta: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.
ALBERT ENIKŐ: SZÖRNYEK CSÚSZTAK ÁT A FIDESZ GYERMEKVÉDELMI SZŰRŐJÉN – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.16.
Ne beszéljenek leszámolásról a fideszes képviselők, amikor látjuk, hogy milyen rendszert hagytak maguk után. A gyermekvédelem bűneit fel kell tárni, a felelősöket meg kell találni, ez nem politikai leszámolás, nem pellengérre állítás, ez a legalapvetőbb feladat, amit az államnak meg kell tennie az áldozatok érdekében – mondja a Kultúrtáj podcastban Albert Enikő, a Magyar Hang újságírója. A beszélgetésben Balog Zoltán magyarázkodása és Orbán Viktor felelőssége mellett a fideszes képviselők abszurd védekezése is szóba került. – Panyi Miklós szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Tisza Párt kampánya milyen rossz hatással volt a gyermekvédelemre, mert szerinte sok szakember Magyar Péterék miatt hagyta ott a rendszert. Hol van a gazemberség határa? Látjuk, hogy 16 év alatt mik történtek, és akkor szerinte a Tisza miatt amortizálódott a rendszer. Ezért is fontos a parlamenti vizsgálóbizottságok működése – fogalmazott Albert Enikő.
• Mivel védekezik a Fidesz a gyermekvédelmi botrányok ügyében?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.16.
Ne beszéljenek leszámolásról a fideszes képviselők, amikor látjuk, hogy milyen rendszert hagytak maguk után. A gyermekvédelem bűneit fel kell tárni, a felelősöket meg kell találni, ez nem politikai leszámolás, nem pellengérre állítás, ez a legalapvetőbb feladat, amit az államnak meg kell tennie az áldozatok érdekében – mondja a Kultúrtáj podcastban Albert Enikő, a Magyar Hang újságírója. A beszélgetésben Balog Zoltán magyarázkodása és Orbán Viktor felelőssége mellett a fideszes képviselők abszurd védekezése is szóba került. – Panyi Miklós szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Tisza Párt kampánya milyen rossz hatással volt a gyermekvédelemre, mert szerinte sok szakember Magyar Péterék miatt hagyta ott a rendszert. Hol van a gazemberség határa? Látjuk, hogy 16 év alatt mik történtek, és akkor szerinte a Tisza miatt amortizálódott a rendszer. Ezért is fontos a parlamenti vizsgálóbizottságok működése – fogalmazott Albert Enikő.
• Mivel védekezik a Fidesz a gyermekvédelmi botrányok ügyében?
• Miért nehezen hihető Balog Zoltán magyarázkodása?
• Milyen borzalmas történetekkel szembesül egy újságíró a gyermekvédelmi botrány feltárásakor?
• Hogyan leplezte le saját magát a Fidesz?
• Milyen magasra juthatnak a parlamenti vizsgálóbizottságok?
• Hogyan támadott vissza a Fidesz a súlyos vádakra?
• Hogyan maradhatott a helyén Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai intézmény vezetője?
• Mit kell tennünk, hogy megőrizzük az áldozatok méltóságát?
Lásd még:
PINTÉR SÁNDOR ÉS ORBÁN PONTOSAN TUDTA MEKKORA A BAJ A GYERMEKVÉDELEMBEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.16.
„Pintér Sándor pontosan tudott mindent” – fogalmaz Mérő Vera jogvédő a Klikk TV műsorában, ahol Balogh Judittal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és a frissen nyilvánosságra került jelentés megállapításairól beszélgetnek. Mérő szerint nem egyszerűen egy válság szélén álló, hanem már összeomlott rendszerről van szó, amelyben a szakemberhiány, az alulfinanszírozottság és a hallgatás kultúrája hosszú éveken át súlyos problémákat okozott.
Szóba kerül Pintér Sándor felelőssége, Orbán Viktor korábbi kijelentése, a gyermekotthonok mindennapi valósága, a túlterhelt gyámok és az is, hogyan fordulhatott elő, hogy papíron napi 4000 forint jutott étkezésre, miközben a beszélgetés szerint ténylegesen csak 1500 forint maradt rá.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.16.
„Pintér Sándor pontosan tudott mindent” – fogalmaz Mérő Vera jogvédő a Klikk TV műsorában, ahol Balogh Judittal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és a frissen nyilvánosságra került jelentés megállapításairól beszélgetnek. Mérő szerint nem egyszerűen egy válság szélén álló, hanem már összeomlott rendszerről van szó, amelyben a szakemberhiány, az alulfinanszírozottság és a hallgatás kultúrája hosszú éveken át súlyos problémákat okozott.
Szóba kerül Pintér Sándor felelőssége, Orbán Viktor korábbi kijelentése, a gyermekotthonok mindennapi valósága, a túlterhelt gyámok és az is, hogyan fordulhatott elő, hogy papíron napi 4000 forint jutott étkezésre, miközben a beszélgetés szerint ténylegesen csak 1500 forint maradt rá.
JELENLEG ÜZEMKÉPTELEN AZ NVVH – ZAMECSNIK PÉTER A DELLÁBAN | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.09.16.
A Della vendége úgy tudja, a vártnál kisebb az érdeklődés a vagyonvisszaszerzési hivatal állásajánlataira. Zamecsnik Péter arról is beszélt, hogy meglepték a keddi nyomozati előállítások.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.09.16.
A Della vendége úgy tudja, a vártnál kisebb az érdeklődés a vagyonvisszaszerzési hivatal állásajánlataira. Zamecsnik Péter arról is beszélt, hogy meglepték a keddi nyomozati előállítások.
00:00:00 Adáskezdés
00:00:51 Miért meglepetés Jellinek Dániel és Szivek Norbert előállítása?
00:20:19 Miért kell az NVVH, ha a nyomozók mégis dolgoznak?
00:29:23 Mennyit ér Orbán Viktor fenyegetése?
00:32:43 Hajdú János elviszi a balhét az Aranykonvoj ügyben?
00:41:33 Ki volt a felbújtó a Fenyő-gyilkosságban?
MIT LEHET TENNI AZ ELŐZŐ KORMÁNY ITT HAGYOTT AKNÁIVAL?
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zsombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zsombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
GAZDASÁGILAG EZ EGY KISZÁMÍTHATÓ RENDSZER LESZ, AZ ORBÁN-RENDSZERREL ELLENTÉTBEN | BUSINESS KLUB
BUSINESS KLUB / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NAGY IVÁN
2026.09.16.
A Business Klub 2026 szeptember 14-i adásában Nagy Iván vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.
Műsorvezető: NAGY IVÁN
2026.09.16.
A Business Klub 2026 szeptember 14-i adásában Nagy Iván vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.
ÁVH-T KERESETT A FRISSEN LÉTREHOZOTT VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALBAN; VÉGÜL A MIKROFONBAN ÉS A TÜKÖRBEN TALÁLTA MEG.
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.
Orbán Viktor a most felállított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt „ÁVH-típusú intézménynek” nevezte, majd ugyanazzal a lendülettel listázást, megfigyelést, személyes nyilvántartást és későbbi megtorlást ígért azoknak, akik ott munkát vállalnak.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.
MIÉRT FULLAD KUDARCBA MINDEN REFORM MAGYARORSZÁGON? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.15.
Az Egyensúly Intézet „Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa egy bátor és adatokra épülő jövőkép hazánk legfájóbb strukturális válságaira. A független agytröszt szakértői nem elégednek meg a puszta panaszkodással: az oktatástól a klímaváltozáson át a szegénységig 33 kulcsterületen mutatnak be konkrét, tíz éven belül megvalósítható szakpolitikai recepteket. A szerzők szerint a javaslatok sikerének elengedhetetlen előfeltétele az országot gúzsba kötő, bénító politikai „hideg polgárháború” azonnali lezárása. Ezzel a kötettel a döntéshozók és a tudatos állampolgárok egyaránt egy olyan ideológiáktól mentes iránytűt kapnak a kezükbe, amely képes Magyarországot egy boldogabb és versenyképesebb pályára állítani. de mik ezek a problémák, Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási-igazgatója válaszolt a Magyar közöny Podcast kérdéseire!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.15.
Az Egyensúly Intézet „Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa egy bátor és adatokra épülő jövőkép hazánk legfájóbb strukturális válságaira. A független agytröszt szakértői nem elégednek meg a puszta panaszkodással: az oktatástól a klímaváltozáson át a szegénységig 33 kulcsterületen mutatnak be konkrét, tíz éven belül megvalósítható szakpolitikai recepteket. A szerzők szerint a javaslatok sikerének elengedhetetlen előfeltétele az országot gúzsba kötő, bénító politikai „hideg polgárháború” azonnali lezárása. Ezzel a kötettel a döntéshozók és a tudatos állampolgárok egyaránt egy olyan ideológiáktól mentes iránytűt kapnak a kezükbe, amely képes Magyarországot egy boldogabb és versenyképesebb pályára állítani. de mik ezek a problémák, Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási-igazgatója válaszolt a Magyar közöny Podcast kérdéseire!
00:00 – Bevezető és Intro. A humán tőke és a Magyarország-kézikönyv
06:00 – Szegénység, társadalmi mobilitás és a regionális lemaradás
12:00 – Politikai polarizáció és a ciklusokon átívelő szakpolitika
18:00 – Kivándorlás: Miért mennek el és mi hozhatná haza a magyarokat?
24:00 – Egészségmegőrzés, életmód és az oktatási rendszer hiányosságai
30:00 – Klímaváltozás és vízválság: Önvédelem a mezőgazdaságban
36:00 – Mentális egészség és a munkahelyi termelékenység összefüggései
42:00 – Szakpolitika a gyakorlatban, beépülés a döntéshozatalba és zárszó
ORBÁNÉK HASZNOT HÚZTAK A SPORTBÓL IS | KULCSÁR KRISZTIÁN | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE!
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE! / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.16.
Kulcsár Krisztián, tiszás képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke nem csalódott, amiért nem ő viszi a sportügyeket Magyar Péter kormányában. Azt mondja, ezt eleve nem is akarta, és nem is tudja, hogy valaha az életben politikussá válik-e. Annak, hogy 2021 végén bizalmatlansági indítvánnyal váltották le a MOB éléről, az lehetett az oka, hogy nem volt hajlandó teljesíteni néhány "baráti" kérést, például, hogy támogassák Rogán Cecília vállalkozását, hogy az Adidast cseréljék le a Mészáros Lőrinc-féle Turulra, vagy hogy a Paralimpiai Bizottság vezetőjének kérésére támogassák a Puskás-musicalt. Miután nemet mondott, néhányan besétáltak a miniszterelnökhöz, aki kiadta nekik, hogy vágjátok le a fejét. 180 lejárató cikket jelentettek meg róla, azóta több tucat pert nyert jogerősen. A Tisza-szigetek helyzete pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: tudják, hogy nélkülük nem létezünk.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.16.
Kulcsár Krisztián, tiszás képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke nem csalódott, amiért nem ő viszi a sportügyeket Magyar Péter kormányában. Azt mondja, ezt eleve nem is akarta, és nem is tudja, hogy valaha az életben politikussá válik-e. Annak, hogy 2021 végén bizalmatlansági indítvánnyal váltották le a MOB éléről, az lehetett az oka, hogy nem volt hajlandó teljesíteni néhány "baráti" kérést, például, hogy támogassák Rogán Cecília vállalkozását, hogy az Adidast cseréljék le a Mészáros Lőrinc-féle Turulra, vagy hogy a Paralimpiai Bizottság vezetőjének kérésére támogassák a Puskás-musicalt. Miután nemet mondott, néhányan besétáltak a miniszterelnökhöz, aki kiadta nekik, hogy vágjátok le a fejét. 180 lejárató cikket jelentettek meg róla, azóta több tucat pert nyert jogerősen. A Tisza-szigetek helyzete pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: tudják, hogy nélkülük nem létezünk.
LAKNER ZOLTÁN: MÁR UNGER ANNÁN VAN A BIZONYÍTÁS TERHE
NÉPSZAVA
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.09.16.
Akár hihettük is, hogy egy hét alatt lecsengett az Unger Anna megválasztását övező indulathullám, de a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztása, a személye körüli kérdések és kritikák, tévedések és rágalmak érzelmi hatása alighanem nyomot hagy a közvéleményben, talán a kormánypárt – továbbra is széles körű – támogatottságán is. Azóta Orbán Viktor is megfenyegette a hivatal dolgozóit, Unger Anna pedig visszaszólt neki: senkinek nincs ahhoz joga, hogy a hivatal munkatársait fenyegesse vagy megfélemlítse. Elemzésében Lakner Zoltán öt szempont alapján arra tesz kísérletet arra, hogy az ügy botránnyá dagadásának és politikai megoldásának tényezőit jobban megértesse...
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.09.16.
MAGYAR PÉTER KÍSÉRLETE AZ ŐSZINTE KORMÁNYZÁSSAL, RADNAI KISZORULÁSA, ORBÁN HARMADIK VISSZATÉRÉSE
TELEX / 2X26 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA
Műsorvezető: RÉTI BALÁZS
2026.09.15.
Újszerűek Magyar Péter önkritikus mondatai, kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tiszát a választás előtti sok ígéret és az azonos nemű párok örökbefogadása az első, amihez a Tisza hozzányúlt a Fidesz szent tehenei közül – Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével és Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával beszélgettünk az elmúlt napok legfontosabb politikai történéseiről.
Műsorvezető: RÉTI BALÁZS
2026.09.15.
Újszerűek Magyar Péter önkritikus mondatai, kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tiszát a választás előtti sok ígéret és az azonos nemű párok örökbefogadása az első, amihez a Tisza hozzányúlt a Fidesz szent tehenei közül – Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével és Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával beszélgettünk az elmúlt napok legfontosabb politikai történéseiről.
MIRŐL SZÓL A VOLÁNBUSZ-ÜGY, AMI MIATT ELŐÁLLÍTOTTÁK JELLINEK DÁNIELT ÉS SZIVEK NORBERTET?
TELEX
Szerzők: BÁNÁTI ANNA, BRÜCKNER GERGELY, TENCZER ÁBOR
2026.09.16.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-posztjából derült ki kedden, hogy előállították Jellinek Dánielt, az Indotek vezetőjét és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, Szivek Norbertet. Ezt a Telex értesülései is megerősítették, úgy tudjuk, hogy Jellineket egy belvárosi ingatlanból, Sziveket pedig egy ismert budai (hármashatárhegyi) luxusingatlanból állították elő.
Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményt adott ki, amiben azt írták, a Volánbusz Zrt.-t érintő „személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével” kapcsolatos, milliárdos vesztegetés kapcsán, azaz az úgynevezett Volánbusz-ügyben kedden több helyszínen végeztek kutatást és lefoglalásokat. A KNYF közleménye szerint összesen négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három személyt őrizetbe vettek.
Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni az érintettekről és a szövevényes ügyről, amiben a rendőrség már évek óta nyomozott, az ügyészségre viszont csak idén májusban jutott el...
Szerzők: BÁNÁTI ANNA, BRÜCKNER GERGELY, TENCZER ÁBOR
2026.09.16.
Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményt adott ki, amiben azt írták, a Volánbusz Zrt.-t érintő „személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével” kapcsolatos, milliárdos vesztegetés kapcsán, azaz az úgynevezett Volánbusz-ügyben kedden több helyszínen végeztek kutatást és lefoglalásokat. A KNYF közleménye szerint összesen négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három személyt őrizetbe vettek.
Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni az érintettekről és a szövevényes ügyről, amiben a rendőrség már évek óta nyomozott, az ügyészségre viszont csak idén májusban jutott el...
BUSZSOFŐRÖK, VASUTASOK, ERDÉSZEK – CSALÁDOK TÍZEZREI SZEMBESÜLNEK HAMAROSAN ROKONUK ÜGYNÖKMÚLTJÁVAL
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.09.16.
Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint amennyi egy tegnap elfogadott törvénynek köszönhetően az 1956-as forradalom hetvenedik évfordulóján elérhetővé válik. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára (ÁBTL) gőzerővel dolgozik a publikáláson, s Cseh Gergő Bendegúz főigazgató szerint a több tízezer nyilvánossá tett adat megváltoztatja majd az „ügynökkérdésről” alkotott képünket. „Félreértés, hogy az állambiztonság hálózata értelmiségközpontú lett volna. A határsávban kik tudták szemmel tartani az idegeneket, kik figyeltek fel a gyanús mozgásokra? Buszsofőrök, kocsmárosok, vasutasok, vadászok, erdészek. Közülük igen sokat beszervezett az állambiztonság” – hoz példát a szakember az egész társadalmat átfogó rendszerre. A legnagyobb kérdés, hogy miként reagál majd sok tízezer magyar család még élő vagy már halott rokonuk érintettségére. E sokk feldolgozáshoz az ÁBTL eszközei elégtelenek. Nagyinterjú...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.09.16.
KEMÉNY ÁDÁM: PÓTKÖLTSÉGVETÉS - ALULNÉZETBEN
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.
...Mielőtt rátérnék a kormány javaslatának részletesebb tartalmi áttekintésére, kénytelen vagyok néhány törvényességi anomáliát, illetve jogi bűvészkedést észrevételezni. A most rögzített hiánycél (7,5 százalék) jelentősen meghaladja mind az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, mind a kormány által benyújtott középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Ez utóbbi kapcsán a nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete a Költségvetési Tanács szerint nem tartalmaz információt. Ugyanakkor ismert, hogy az Európai Unió 2025–2028 közötti időszakra vonatkozó szabályrendszere a Readiness 2030 programra való tekintettel módosítás alatt áll, ami a tagországok számára a hiányban a GDP maximum 1,5 százalékát elérő rugalmasságot eredményezhet, a vállalt nettó kiadási pályától való eltérés során ugyanis figyelembevételre kerülhet a védelmi kiadások GDP-arányos növekedése a 2021. évi költéshez képest. Ennek hatálybalépése után a kormánynak haladéktalanul át kellene tekintenie az uniós szabályoknak való megfelelést, és persze ezt a tényt célszerű volna rögzíteni a törvényjavaslatban. Az már csak a hab lenne a tortán, ha az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő költségvetési egyenleg számítási módját és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter a Stabilitási törvénynek megfelelően az általa vezetett minisztérium honlapján közzétenné.
Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.
Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)
További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.
Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.
Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)
További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...
KÖZEL DUPLÁJÁRA KELLETT EMELNI A MÉSZÁROS-FÉLE AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓS CÉGNEK JÁRÓ ÖSSZEGET
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.09.16.
Az idei költségvetés módosításakor közel duplájára kellett emelni az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek kifizetni tervezett összeget. A még a Fidesz-kormány által elfogadott eredeti 2026-os költségvetésben nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt, amit most nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra növelt a kormány.
Az ügy előzményeiről a Telex írt több cikkben, eszerint egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az említett eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban (KBM) kérdésünkre elmondták, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.
Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. Mint az alábbi grafikonon látszik, a megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.09.16.
Az ügy előzményeiről a Telex írt több cikkben, eszerint egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az említett eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban (KBM) kérdésünkre elmondták, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.
Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. Mint az alábbi grafikonon látszik, a megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek...
2026. szeptember 15., kedd
JOGERŐS, ISMÉT BEJEGYZETT EGYHÁZ LETT A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG
FACEBOOK
Szerző: SZ.ZS.
2026.09.15.
Az Iványi Gábor vezette egyház a státuszát már négy éve megkapta, de az akkori ügyészség azt megtámadta. A Fővárosi Törvényszék mostani jogerős döntése azt jelent, hogy a MET-nek is automatikusan jár az 1 százalékos felajánlások után a kiegészítő állami támogatás.
Jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) – ezt az Iványi Gábor vezette egyház a Facebook-oldalán tette közzé. Mint írták, a bejegyzett egyházi státuszt a MET már 2022-ben megkapta, de a végzés ellen az ügyészség felülvizsgálati eljárást indított. 2024 decemberében a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla határozatait, és a MET újra nyilvántartásba vett egyházi státuszba került. – Hosszadalmas jogi küzdelem után 2026 júliusában született meg az elsőfokú pozitív döntés, és mivel az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést, a végzés 2026. szeptember 7-én jogerőre emelkedett – tették hozzá.
A döntés azt jelenti, hogy a hatályos egyházi törvény szerint bejegyzett egyházként automatikusan jár az 1 százalékos felajánlások után a kiegészítő állami támogatás. – Az elmúlt három évben a státusz visszaminősítése miatt a MET közel 2 milliárd forint kiegészítő támogatástól esett el. A MET célja a 2011 előtti jogosultságainak visszaszerzése, ehhez a bevett egyházi státusz áll a legközelebb. A törvény szerint „a bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött” – olvasható a közleményben.
Arra is kitértek, hogy a MET többször kezdeményezte az ilyen, a bevett egyházi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését az új kormánynál, egyelőre még nem indult el a hivatalos egyeztetés. Nyilvántartásba vett egyházként is köthettek volna a MET-tel ilyen megállapodást. Bejegyzett egyházként a szerződés időtartama 10-ről 15 évre emelkedik a törvény szerint. Mint írták, a bevett egyházi státusz orvosolná a közel másfél évtizedes jogsértő állapotot, és olyan kiegészítő normatív támogatásokkal járna, amelyek biztosítanák a MET és az egyházi fenntartású szociális, oktatási és egészségügyi intézmények hosszú távú biztonságos működését. – A MET minden szükséges adminisztratív előkészületet megtett az állammal való szerződéskötés gyors és hatékony lebonyolításához. Bízunk benne, hogy rövid időn belül tárgyalóasztalhoz ülhetünk a kormány illetékeseivel – zárták a bejegyzést, amelyben köszönetet mondanak támogatóiknak, akik az előző kormány ellehetetlenítő lépései ellenére felajánlásaikkal kulcsszerepet játszottak a bejegyzett egyházi státusz meg- és visszaszerzésében.
Szerző: SZ.ZS.
2026.09.15.
Jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) – ezt az Iványi Gábor vezette egyház a Facebook-oldalán tette közzé. Mint írták, a bejegyzett egyházi státuszt a MET már 2022-ben megkapta, de a végzés ellen az ügyészség felülvizsgálati eljárást indított. 2024 decemberében a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla határozatait, és a MET újra nyilvántartásba vett egyházi státuszba került. – Hosszadalmas jogi küzdelem után 2026 júliusában született meg az elsőfokú pozitív döntés, és mivel az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést, a végzés 2026. szeptember 7-én jogerőre emelkedett – tették hozzá.
A döntés azt jelenti, hogy a hatályos egyházi törvény szerint bejegyzett egyházként automatikusan jár az 1 százalékos felajánlások után a kiegészítő állami támogatás. – Az elmúlt három évben a státusz visszaminősítése miatt a MET közel 2 milliárd forint kiegészítő támogatástól esett el. A MET célja a 2011 előtti jogosultságainak visszaszerzése, ehhez a bevett egyházi státusz áll a legközelebb. A törvény szerint „a bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött” – olvasható a közleményben.
Arra is kitértek, hogy a MET többször kezdeményezte az ilyen, a bevett egyházi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését az új kormánynál, egyelőre még nem indult el a hivatalos egyeztetés. Nyilvántartásba vett egyházként is köthettek volna a MET-tel ilyen megállapodást. Bejegyzett egyházként a szerződés időtartama 10-ről 15 évre emelkedik a törvény szerint. Mint írták, a bevett egyházi státusz orvosolná a közel másfél évtizedes jogsértő állapotot, és olyan kiegészítő normatív támogatásokkal járna, amelyek biztosítanák a MET és az egyházi fenntartású szociális, oktatási és egészségügyi intézmények hosszú távú biztonságos működését. – A MET minden szükséges adminisztratív előkészületet megtett az állammal való szerződéskötés gyors és hatékony lebonyolításához. Bízunk benne, hogy rövid időn belül tárgyalóasztalhoz ülhetünk a kormány illetékeseivel – zárták a bejegyzést, amelyben köszönetet mondanak támogatóiknak, akik az előző kormány ellehetetlenítő lépései ellenére felajánlásaikkal kulcsszerepet játszottak a bejegyzett egyházi státusz meg- és visszaszerzésében.
RÉGI ELJÁRÁS, ÚJ ARCOK: MIT VÁRJUNK A FRISSÍTETT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGTÓL?
PARTIZÁN
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2026.09.15.
Kedden öt új alkotmánybírót választott a parlament, köztük Ligeti Miklóst, aki augusztusban még majdnem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöke lett. A kiválasztási folyamathoz nem nyúlt hozzá a Tisza, ezért a Fidesz időszakához hasonlóan ezúttal is egypárti jelölteket választottak. Mit jelent ez az Alkotmánybíróság függetlensége szempontjából? Erről beszélgetünk Kádár András Kristóffal, a Helsinki Bizottság társelnökével és Somody Bernadette alkotmányjogásszal.
Szombaton bemutatták a kormány gyermekvédelmi jelentését, ami több mint 200 oldalon keresztül részletezi, hogyan omlott össze a gyermekvédelmi rendszer 2026-ra. Eredetileg két vendégünk lett volna, egyikük egy állami gyermekotthon pszichológusa, de a minisztérium letiltotta a megszólalását. Elfogadta viszont a meghívást Kozma-Kákonyi Lilla, a zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársa.
És adásunkban foglalkozunk azzal is: mitől szólt ekkorát a Vályi-Nagy Vilmossal készült kétrészes interjúnk? Erről beszélgetünk Miklósi Gáborral, az interjú készítőjével és szerkesztőjével, valamint Léderer Sándorral, a K-monitor ügyvezető igazgatójával.
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2026.09.15.
Kedden öt új alkotmánybírót választott a parlament, köztük Ligeti Miklóst, aki augusztusban még majdnem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöke lett. A kiválasztási folyamathoz nem nyúlt hozzá a Tisza, ezért a Fidesz időszakához hasonlóan ezúttal is egypárti jelölteket választottak. Mit jelent ez az Alkotmánybíróság függetlensége szempontjából? Erről beszélgetünk Kádár András Kristóffal, a Helsinki Bizottság társelnökével és Somody Bernadette alkotmányjogásszal.
Szombaton bemutatták a kormány gyermekvédelmi jelentését, ami több mint 200 oldalon keresztül részletezi, hogyan omlott össze a gyermekvédelmi rendszer 2026-ra. Eredetileg két vendégünk lett volna, egyikük egy állami gyermekotthon pszichológusa, de a minisztérium letiltotta a megszólalását. Elfogadta viszont a meghívást Kozma-Kákonyi Lilla, a zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársa.
És adásunkban foglalkozunk azzal is: mitől szólt ekkorát a Vályi-Nagy Vilmossal készült kétrészes interjúnk? Erről beszélgetünk Miklósi Gáborral, az interjú készítőjével és szerkesztőjével, valamint Léderer Sándorral, a K-monitor ügyvezető igazgatójával.
A TISZA LEKAPCSOLJA ORBÁNÉK KIFIZETŐHELYEIT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.15.
Kuncze Gábor és Magyar György Magyar Péter vidékfejlesztési programjáról, az önkormányzatokról, az elszámoltatásról, az alkotmányról és a Tisza-kormány első lépéseiről vitázik a Klikk TV Egyenleg című műsorában. Kuncze szerint a megyei önkormányzatok jelenlegi rendszere valóban rosszul működik, de nem lehet egyszerűen megszüntetni egy közigazgatási szintet anélkül, hogy világos lenne, mi kerül a helyére. Magyar György arra figyelmeztet: a változtatások mögül hiányzik a megfelelő szakmai előkészítés és egyeztetés.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.15.
Kuncze Gábor és Magyar György Magyar Péter vidékfejlesztési programjáról, az önkormányzatokról, az elszámoltatásról, az alkotmányról és a Tisza-kormány első lépéseiről vitázik a Klikk TV Egyenleg című műsorában. Kuncze szerint a megyei önkormányzatok jelenlegi rendszere valóban rosszul működik, de nem lehet egyszerűen megszüntetni egy közigazgatási szintet anélkül, hogy világos lenne, mi kerül a helyére. Magyar György arra figyelmeztet: a változtatások mögül hiányzik a megfelelő szakmai előkészítés és egyeztetés.
AZ ELFELEJTETT TUDÁS, AMELY MEGHOSSZABBÍTHATJA AZ ÉLETÜNKET – PÁNDICS TAMÁS A ZÖLD VÁLASZBAN
ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: ZÖLD VÁLASZ PODCAST / LITKAI GERGELY
2026.09.14.
Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője most a Zöld Válaszban Litkai Gergelynek a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melyek segítségével tisztább, ezáltal jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.
A környezet-egészségügy része mindaz, ami bennünket körülvesz. A beltéri levegő minősége, hiszen időnk 90 százalékát mesterséges terekben töltjük. A környezeti zaj, mellyel keveset foglalkozunk, pedig – mint a műsorból kiderül – a zajterhelés konkrét betegségek okozója, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás. A bútorok és különböző festékek kémiája és „kipárolgása”, melyek miatt az újonnan vásárolt berendezési tárgyakat érdemes lenne pár napig szellőztetni. És ez csak egy gyakorlati jótanács a Zöld Válaszban elhangzottak közül.
Litkai Gergely vendége Pándics Tamás, aki alapvégzettsége szerint neurológus szakorvos, de szakmai munkája ma főként közegészségügyi és környezet-egészségügyi területre koncentrál. Vagyis hogy a vízben, levegőben, talajban vagy más környezeti közegekben jelen lévő szennyezők milyen egészségügyi kockázatot jelentenek.
Szerző: ZÖLD VÁLASZ PODCAST / LITKAI GERGELY
2026.09.14.
Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője most a Zöld Válaszban Litkai Gergelynek a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melyek segítségével tisztább, ezáltal jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.
A környezet-egészségügy része mindaz, ami bennünket körülvesz. A beltéri levegő minősége, hiszen időnk 90 százalékát mesterséges terekben töltjük. A környezeti zaj, mellyel keveset foglalkozunk, pedig – mint a műsorból kiderül – a zajterhelés konkrét betegségek okozója, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás. A bútorok és különböző festékek kémiája és „kipárolgása”, melyek miatt az újonnan vásárolt berendezési tárgyakat érdemes lenne pár napig szellőztetni. És ez csak egy gyakorlati jótanács a Zöld Válaszban elhangzottak közül.
Litkai Gergely vendége Pándics Tamás, aki alapvégzettsége szerint neurológus szakorvos, de szakmai munkája ma főként közegészségügyi és környezet-egészségügyi területre koncentrál. Vagyis hogy a vízben, levegőben, talajban vagy más környezeti közegekben jelen lévő szennyezők milyen egészségügyi kockázatot jelentenek.
JELINEK ÉS SZIVEK ŐRIZETBEN. LÁZÁRT 13 MILLIÓRA BÜNTETTÉK. LIGETI MIKLÓS ALKOTMÁNYBÍRÓ LETT
NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.09.15.
Információink szerint őrizetbe vette a rendőrség Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozót és Szivek Noerbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját feltehetően a Volánbusz-ügyben kedden reggel. –24.hu– 13 millió forintra büntette az erdészeti hatóság Lázár Jánost, ráadásul a batidai erdőben engedély nélkül felhúzott létesítményeket teljes egészében el kell bontania! Eközben hatalmas fordulat a jogállamiság frontján: az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország eddigi jogi igazgatóját. Ligeti szerint ideje visszaadni a „foglyul ejtett Alkotmánybíróság” méltóságát.
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.09.15.
Információink szerint őrizetbe vette a rendőrség Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozót és Szivek Noerbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját feltehetően a Volánbusz-ügyben kedden reggel. –24.hu– 13 millió forintra büntette az erdészeti hatóság Lázár Jánost, ráadásul a batidai erdőben engedély nélkül felhúzott létesítményeket teljes egészében el kell bontania! Eközben hatalmas fordulat a jogállamiság frontján: az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország eddigi jogi igazgatóját. Ligeti szerint ideje visszaadni a „foglyul ejtett Alkotmánybíróság” méltóságát.
A SCHMIDT-KORSZAK VÉGE ÉS A TERROR HÁZA MÚZEUM JÖVŐJE
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.09.15.
Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon álló állami múzeumi intézmény. Mondjuk a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg az Andrássy út 60. színpadias gesztusokkal átalakított épületében. Az első Orbán-kormány utolsó heteiben jártunk, az új intézmény az akkori kultúrharc egyik legfőbb terepe volt; a külső átalakítástól a kiállítás tartalmáig minden elemében bírálták, védték, megkérdőjelezték, jelképként értelmezték.
Az örökös főigazgató, Schmidt Mária – akit a hamarosan hivatalba lépő új MSZP–SZDSZ-kormány nagyvonalúan a helyén hagyott – kezdettől arra törekedett, hogy a Terror Háza ne csak a 20. századi totalitárius diktatúrák emlékhelye legyen, hanem a fideszes világ egyik ideológiai központja is. És egyben olyan fellegvár, ami a rendes állami kulturális intézményrendszeren kívül állva döntő szerepet játszik az emlékezetpolitika alakításában. Rendre innen, és nem a fősodorhoz tartozó történettudományi műhelyekből kiindulva szerveződtek meg a közelmúlt nagy eseményeit (újra)értelmező állami megemlékezések, legyen szó az első világháborúról vagy 1956-ról.
Nem mindenben volt sikeres, az új holokausztmúzeum a Józsefvárosi pályaudvaron például emlékezetes módon elbukott a NER belharcaiban és a zsidó közösség szervezeteinek ellenállásán, de összeségében tény: az elmúlt szűk két évtizedben Schmidt múzeuma, a körülötte szerveződő intézeti hálózat sokkal inkább meghatározta,
Ez is egyfajta privatizációs kiszervezése volt egy egyértelműen állami feladatnak és hatáskörnek, hiszen Schmidt intézménye mindig is egyfajta szürkezónában működött. Nem volt része a rendes közgyűjteményi hálózatnak, és nem is úgy viselkedett, mint egy rendes állami múzeum – például nyíltan politizált, miközben ettől a közgyűjtemények még a NER késői szakaszában is ódzkodtak –, de valójában döntően állami forrásokból működött.
A Schmidt vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 1999-ben jött létre, alapítója a magyar állam volt, és közhasznú szervezetként működött, de ténylegesen a főigazgató irányította bármilyen érdemi külső kontroll nélkül. Tulajdonképpen előbb volt kekva, mint hogy a kekvák létrejöttek volna. Az Andrássy út 60. megvásárlására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának beruházási keretéből biztosítottak annak idején 500 millió forintot, a felújítás közel 3 milliárd forintos költségét is központi forrásokból állták, vagyis kvázi állami múzeum volt kezdettől fogva, mégsem látszott annak...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.09.15.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg az Andrássy út 60. színpadias gesztusokkal átalakított épületében. Az első Orbán-kormány utolsó heteiben jártunk, az új intézmény az akkori kultúrharc egyik legfőbb terepe volt; a külső átalakítástól a kiállítás tartalmáig minden elemében bírálták, védték, megkérdőjelezték, jelképként értelmezték.
Az örökös főigazgató, Schmidt Mária – akit a hamarosan hivatalba lépő új MSZP–SZDSZ-kormány nagyvonalúan a helyén hagyott – kezdettől arra törekedett, hogy a Terror Háza ne csak a 20. századi totalitárius diktatúrák emlékhelye legyen, hanem a fideszes világ egyik ideológiai központja is. És egyben olyan fellegvár, ami a rendes állami kulturális intézményrendszeren kívül állva döntő szerepet játszik az emlékezetpolitika alakításában. Rendre innen, és nem a fősodorhoz tartozó történettudományi műhelyekből kiindulva szerveződtek meg a közelmúlt nagy eseményeit (újra)értelmező állami megemlékezések, legyen szó az első világháborúról vagy 1956-ról.
Nem mindenben volt sikeres, az új holokausztmúzeum a Józsefvárosi pályaudvaron például emlékezetes módon elbukott a NER belharcaiban és a zsidó közösség szervezeteinek ellenállásán, de összeségében tény: az elmúlt szűk két évtizedben Schmidt múzeuma, a körülötte szerveződő intézeti hálózat sokkal inkább meghatározta,
hogyan emlékezik a hivatalos Magyarország a múlt nagy eseményeire, mint mondjuk a Nemzeti Múzeum vagy a Történettudományi Intézet.
Ez is egyfajta privatizációs kiszervezése volt egy egyértelműen állami feladatnak és hatáskörnek, hiszen Schmidt intézménye mindig is egyfajta szürkezónában működött. Nem volt része a rendes közgyűjteményi hálózatnak, és nem is úgy viselkedett, mint egy rendes állami múzeum – például nyíltan politizált, miközben ettől a közgyűjtemények még a NER késői szakaszában is ódzkodtak –, de valójában döntően állami forrásokból működött.
A Schmidt vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 1999-ben jött létre, alapítója a magyar állam volt, és közhasznú szervezetként működött, de ténylegesen a főigazgató irányította bármilyen érdemi külső kontroll nélkül. Tulajdonképpen előbb volt kekva, mint hogy a kekvák létrejöttek volna. Az Andrássy út 60. megvásárlására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának beruházási keretéből biztosítottak annak idején 500 millió forintot, a felújítás közel 3 milliárd forintos költségét is központi forrásokból állták, vagyis kvázi állami múzeum volt kezdettől fogva, mégsem látszott annak...
AMÍG A RÉGIÓ FELZÁRKÓZIK, MAGYARORSZÁG HÚSZ ÉVE EGY HELYBEN TOPOG TERMELÉKENYSÉGBEN
QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.14.
Az Eurostat múlt héten közzétett adatai szerint 2026 második negyedévében 0,9 százalékkal nőtt a munka termelékenysége az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest, ha a gazdaság teljesítményét a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk, míg a ledolgozott munkaórákra vetítve 0,8 százalékos az emelkedés. Mindez gyorsulást jelent az első negyedévhez képest, amikor mindkét mutató 0,4 százalékkal nőtt – Magyarország nem áll jól, de legalább látszik némi javulás.
A termelékenység azt mutatja meg, hogy egy munkavállaló vagy egy ledolgozott munkaóra mennyi gazdasági értéket állít elő. Ha ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt több terméket vagy szolgáltatást hoz létre, nő a termelékenység. Ez azért nagyon fontos, mert hosszabb távon ebből lesznek magasabb bérek, magasabb életszínvonal és több adóbevétel is. Egy ország ugyanis nem tud tartósan úgy gazdagodni, hogy egyszerűen egyre több embert állít munkába: egy ponton túl már azt kell elérni, hogy ugyanaz a munka adott idő alatt több értéket hozzon létre – ezzel a témával már nagyon sokat foglalkoztunk a Qubiten is.
A magyar felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben jórészt abból származott, hogy sokkal többen dolgoztak, mint korábban. Ez önmagában komoly eredmény volt, csak épp nehezen folytatható: a munkaképes korú népesség évről évre csökken, vagyis a foglalkoztatás további bővítésének egyre szűkebbek a lehetőségei. A tartós felzárkózáshoz arra lenne szükség, hogy egy óra alatt egyre nagyobb értéket állítsunk elő, vagyis hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkát végezzünk...
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.14.
A termelékenység azt mutatja meg, hogy egy munkavállaló vagy egy ledolgozott munkaóra mennyi gazdasági értéket állít elő. Ha ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt több terméket vagy szolgáltatást hoz létre, nő a termelékenység. Ez azért nagyon fontos, mert hosszabb távon ebből lesznek magasabb bérek, magasabb életszínvonal és több adóbevétel is. Egy ország ugyanis nem tud tartósan úgy gazdagodni, hogy egyszerűen egyre több embert állít munkába: egy ponton túl már azt kell elérni, hogy ugyanaz a munka adott idő alatt több értéket hozzon létre – ezzel a témával már nagyon sokat foglalkoztunk a Qubiten is.
A magyar felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben jórészt abból származott, hogy sokkal többen dolgoztak, mint korábban. Ez önmagában komoly eredmény volt, csak épp nehezen folytatható: a munkaképes korú népesség évről évre csökken, vagyis a foglalkoztatás további bővítésének egyre szűkebbek a lehetőségei. A tartós felzárkózáshoz arra lenne szükség, hogy egy óra alatt egyre nagyobb értéket állítsunk elő, vagyis hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkát végezzünk...
ORBÁN VIKTOR TÉNYLEG VISSZATÉRT VAGY CSAK ÁLMODOZIK RÓLA? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY / NEHÉZFIÚK
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.14.
Orbán Viktor visszatért? Magyar Péter vagy Orbán Viktor nyerte a hétvégét? Mi történt Kötcsén és a Bayer Show-ban? A bukott miniszterelnök nem érti mi történt vele és a pártjával? Szinte mozdulatlan maradt a pártok támogatása augusztusban? Hogyan osztozna a Mi Hazánk és a Tisza a Fidesz elvesztett szavazóin? Politikai szempontból forró ősz elé nézünk? Végre a gyermekvédelemmel is foglalkozik egy párt Magyarországon, de mire lesz elég a 9.5 milliárdos gyorssegély? Megjelentek a repedések a Tisza Pártban? Hová vezethet Toroczkai László férgezős mondata? Hankó Balázs mártírt csinálna magából? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. A legfrissebb felmérések Tisza és Fidesz támogatottsága
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.14.
Orbán Viktor visszatért? Magyar Péter vagy Orbán Viktor nyerte a hétvégét? Mi történt Kötcsén és a Bayer Show-ban? A bukott miniszterelnök nem érti mi történt vele és a pártjával? Szinte mozdulatlan maradt a pártok támogatása augusztusban? Hogyan osztozna a Mi Hazánk és a Tisza a Fidesz elvesztett szavazóin? Politikai szempontból forró ősz elé nézünk? Végre a gyermekvédelemmel is foglalkozik egy párt Magyarországon, de mire lesz elég a 9.5 milliárdos gyorssegély? Megjelentek a repedések a Tisza Pártban? Hová vezethet Toroczkai László férgezős mondata? Hankó Balázs mártírt csinálna magából? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. A legfrissebb felmérések Tisza és Fidesz támogatottsága
06:00 – A Fidesz kétirányú védekezése és szavazóbázisának kihívásai
12:00 – Párton belüli dinamikák, Kötcse hatása és Navracsics Tibor szerepe
18:00 – A kötcsei beszéd és a Bayer Show elemzése: Ki uralta a hétvégét?
24:00 – Nemzetközi kitekintés, geopolitikai ambíciók és európai folyamatok
30:00 – Egy személyre épített pártstruktúrák és a visszatérés dilemmái
36:00 – Elszámoltatás, gyermekvédelmi diagnózis és valóságérzékelés
42:00 – Őszi politikai várakozások, parlamenti hangulat és zárszó
ORBÁN NEM VOLT MINDIG ILYEN HÜLYE - MÁRKI-ZAY PÉTER
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.15.
Márki-Zay Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában kimondja, miért tartja hazaárulásnak Orbán Viktor politikáját. Kemény állítások és súlyos kérdések arról, kinek az érdekeit szolgálja valójában a miniszterelnök.
⚠️ A KlikkTV működése komoly veszélybe került. Kérjük, segítsenek, hogy továbbra is színvonalas műsorokat készíthessünk Önöknek!
👉 Támogatás: https://4fund.com/hu/4d583e
Az alábbi linkre kattintva is támogathatja munkánkat egy kávé árával: https://buymeacoffee.com/klikktv
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.15.
Márki-Zay Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában kimondja, miért tartja hazaárulásnak Orbán Viktor politikáját. Kemény állítások és súlyos kérdések arról, kinek az érdekeit szolgálja valójában a miniszterelnök.
⚠️ A KlikkTV működése komoly veszélybe került. Kérjük, segítsenek, hogy továbbra is színvonalas műsorokat készíthessünk Önöknek!
👉 Támogatás: https://4fund.com/hu/4d583e
Az alábbi linkre kattintva is támogathatja munkánkat egy kávé árával: https://buymeacoffee.com/klikktv
MIKOR KATTAN A BILINCS? AZ ELSZÁMOLTATÁS KULISSZATITKAI – DR. VENCZL LÁSZLÓ | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző? MAGYAR KÖZÖNY
2026.09.14.
Mi Polt Péter legfőbb ügyészi hagyatéka? Az oknyomozó újságírók végezték el a politikailag érzékeny ügyekben az ügyészek felderítési munkáját? Vajon mi okozhatta a társadalmi bizalomvesztést az ügyészséggel szemben? Láthatunk majd vezetőszáron esetleg ügyészeket is? Milyen egy alkalmas és hiteles főügyész, akiben bízhatunk? Miért kellett egyáltalán az NVVVH miért nem lehetett az ügyészségből kialakítani a korrupciós szuperügyészséget? Hogyan lehetne modernizálni az ügyészi szervezetet? Személy szerint ki lehet a legjobb jelölt a legfőbb ügyészi-posztra? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Dr. Venczl László nyugalmazott ügyész, az EUROJUST, volt magyar nemzeti képviselője válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Az Eurojust szerepe a határon átnyúló bűnözésben
Szerző? MAGYAR KÖZÖNY
2026.09.14.
Mi Polt Péter legfőbb ügyészi hagyatéka? Az oknyomozó újságírók végezték el a politikailag érzékeny ügyekben az ügyészek felderítési munkáját? Vajon mi okozhatta a társadalmi bizalomvesztést az ügyészséggel szemben? Láthatunk majd vezetőszáron esetleg ügyészeket is? Milyen egy alkalmas és hiteles főügyész, akiben bízhatunk? Miért kellett egyáltalán az NVVVH miért nem lehetett az ügyészségből kialakítani a korrupciós szuperügyészséget? Hogyan lehetne modernizálni az ügyészi szervezetet? Személy szerint ki lehet a legjobb jelölt a legfőbb ügyészi-posztra? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Dr. Venczl László nyugalmazott ügyész, az EUROJUST, volt magyar nemzeti képviselője válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Az Eurojust szerepe a határon átnyúló bűnözésben
06:00 – Az ügyészség hatalma, felépítése és a törvényesség kérdése
12:00 – Hivatalból induló eljárások és az oknyomozó újságírók munkája
18:00 – A társadalmi bizalom, a kommunikáció és az ügyészi túlterheltség
24:00 – Csapatmunka, reformlehetőségek és az európai együttműködés
30:00 – Mikor emel vádat az ügyész? Katonai ügyészségi tapasztalatok
36:00 – Ügyészek érintettsége és a feljelentések gyakorlata
42:00 – A legfőbb ügyész kiválasztása és a felkészült szakemberek köre
48:00 – Az MVVH működése, hatásköri kérdések és zárszó
OROSZORSZÁG ÉS AZ ÁLLAMI TERRORIZMUS - AVAGY MI A GOND AZ OROSZ DIPLOMATÁKKAL KÜLFÖLDÖN?
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.09.14.
Ez a videó a tíz budapesti orosz diplomata nemrég történt kiutasításához szolgál adalékokkal. A konkrét példa Zelimkhan Khangoshvili 2019-ben történt meggyilkolása Berlinben.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.09.14.
Ez a videó a tíz budapesti orosz diplomata nemrég történt kiutasításához szolgál adalékokkal. A konkrét példa Zelimkhan Khangoshvili 2019-ben történt meggyilkolása Berlinben.
GLOBÁLIS TANULÁSI VÁLSÁGOT JELEZ A PISA, A LEXIKÁLIS TUDÁSRA ÉPÍTŐ „ANGOL CSODA” LEHET AZ ÚJ SIKERRECEPT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.09.15.
Miközben a magyar sajtó most is a lehangoló hazai eredményekre koncentrál, a friss PISA-jelentésből globális tanulási válság képe bontakozik ki. A szövegértés romlása különösen drámai világszerte, és a magyarázatok között egyre hangsúlyosabban jelenik meg a digitalizáció: az elmélyült olvasást háttérbe szorító képernyőktől a szellemi erőfeszítést is kiváltani képes mesterséges intelligenciáig. A hanyatlás azonban nem mindenütt egyforma: miközben a „finn csoda” kifulladt, Anglia állja a sarat. Sikerük egyik fontos magyarázatát pedig egy sokat támadott reform kínálja, amely a biztos tárgyi tudást tette a készségfejlesztés alapjává. Szembemenve a divatos elképzeléssel, miszerint az iskola feladata az ismeretátadás helyett elsősorban az általános készségek fejlesztése. Bemutatjuk a PISA-helyzet teljes hátterét.
Kevés olyan nemzetközi összehasonlítás van, amely annyira jelképévé vált Magyarország lemaradásának, mint a PISA-felmérés. Az OECD által szervezett, rendszerint háromévente elvégzett vizsgálat azt méri, hogyan tudják a 15 éves diákok alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásában. Mivel a nagy minta, a szigorú mintavételi szabályok és az egységes mérési eljárások lehetővé teszik az országok eredményeinek és azok időbeli változásának összehasonlítását (a 2025-ös mérésben 91 oktatási rendszer mintegy 760 ezer tanulója vett részt) – a PISA világszerte fontos mércéje lett az oktatáspolitikák teljesítményének.
A szeptember 8-án közzétett adatok ezúttal sem adtak okot az ünneplésre: a magyar diákok mindhárom területen az OECD átlaga alatt teljesítettek. A legnagyobb visszaesés szövegértésből következett be, ahol a magyar eredmény három év alatt 473-ról 452 pontra zuhant, a mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre. A 2009-es magyar csúcshoz képest már 42 pontot veszítettünk. Csaknem minden harmadik tanuló az ún. második képességszint alatt teljesített, ami azt jelenti, hogy egy közepesen hosszú szöveg fő mondanivalójának felismerése vagy az olvasottakból egy egyszerű következtetés levonása is nehézséget okoz nekik. Ráadásul Magyarországon az OECD átlagánál szorosabban függ össze a tanulók eredménye azzal, milyen társadalmi és anyagi helyzetű családba születtek.
Nem véletlen, hogy a hazai beszámolók főleg a magyar bizonyítványt vették elő. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a PISA országspecifikus eredményeit. A szaktárca infografikát is összeállított a magyar adatokból, a miniszter pedig a tehetséggondozás újragondolásáról, olvasásnépszerűsítő kampányról és a Nemzeti Alaptanterv átalakításáról beszélt. A sajtótájékoztatót azonban egy tágabb megállapítással kezdte:
„Az adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy globális válságban van az oktatás.”
És valóban: a magyar eredmények egy olyan nemzetközi mezőnyben romlanak, amely maga is lefelé tart (bár mindhárom területen nagyobb volt a magyar pontszámok csökkenése, mint az OECD átlagos pontvisszaesése). Szövegértésből például Franciaország, Spanyolország és Norvégia teljesítménye sem különbözik statisztikailag érdemben a miénktől, és a visszaesés mértéke is hasonló volt. A magyar iskolarendszer bajait nem kisebbíti, hogy másutt is egyre nehezebben értik a gyerekek az olvasottakat, azt viszont jelzi, hogy messzebb kell néznünk a magyar oktatáspolitikánál...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.09.15.
Kevés olyan nemzetközi összehasonlítás van, amely annyira jelképévé vált Magyarország lemaradásának, mint a PISA-felmérés. Az OECD által szervezett, rendszerint háromévente elvégzett vizsgálat azt méri, hogyan tudják a 15 éves diákok alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásában. Mivel a nagy minta, a szigorú mintavételi szabályok és az egységes mérési eljárások lehetővé teszik az országok eredményeinek és azok időbeli változásának összehasonlítását (a 2025-ös mérésben 91 oktatási rendszer mintegy 760 ezer tanulója vett részt) – a PISA világszerte fontos mércéje lett az oktatáspolitikák teljesítményének.
A szeptember 8-án közzétett adatok ezúttal sem adtak okot az ünneplésre: a magyar diákok mindhárom területen az OECD átlaga alatt teljesítettek. A legnagyobb visszaesés szövegértésből következett be, ahol a magyar eredmény három év alatt 473-ról 452 pontra zuhant, a mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre. A 2009-es magyar csúcshoz képest már 42 pontot veszítettünk. Csaknem minden harmadik tanuló az ún. második képességszint alatt teljesített, ami azt jelenti, hogy egy közepesen hosszú szöveg fő mondanivalójának felismerése vagy az olvasottakból egy egyszerű következtetés levonása is nehézséget okoz nekik. Ráadásul Magyarországon az OECD átlagánál szorosabban függ össze a tanulók eredménye azzal, milyen társadalmi és anyagi helyzetű családba születtek.
Nem véletlen, hogy a hazai beszámolók főleg a magyar bizonyítványt vették elő. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a PISA országspecifikus eredményeit. A szaktárca infografikát is összeállított a magyar adatokból, a miniszter pedig a tehetséggondozás újragondolásáról, olvasásnépszerűsítő kampányról és a Nemzeti Alaptanterv átalakításáról beszélt. A sajtótájékoztatót azonban egy tágabb megállapítással kezdte:
„Az adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy globális válságban van az oktatás.”
És valóban: a magyar eredmények egy olyan nemzetközi mezőnyben romlanak, amely maga is lefelé tart (bár mindhárom területen nagyobb volt a magyar pontszámok csökkenése, mint az OECD átlagos pontvisszaesése). Szövegértésből például Franciaország, Spanyolország és Norvégia teljesítménye sem különbözik statisztikailag érdemben a miénktől, és a visszaesés mértéke is hasonló volt. A magyar iskolarendszer bajait nem kisebbíti, hogy másutt is egyre nehezebben értik a gyerekek az olvasottakat, azt viszont jelzi, hogy messzebb kell néznünk a magyar oktatáspolitikánál...
2026. SZEPTEMBER 15. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.
POLT PÉTER SZÉKE NEM SOKÁIG MARADT ÜRES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.09.15.
Jön az őszi ülésszak első titkos szavazása. Az Országgyűlés ezúttal alkotmánybírákat választ és rögtön ötöt. A hetvenéves korhatár visszaállítása miatt nemcsak Polt Péter megbízatása járt le, hanem a taláros testület három másik tagjáé is. Bár az ötödik érintett alkotmánybíró novemberig még hivatalban marad, egy füst alatt az ő utódlásáról is gondoskodik a parlament.
Noha a Mi Hazánk is állított jelölteket, az Országgyűlés szakbizottsága csak a TISZA Párt jelöltjeit engedte tovább, így a képviselők csak róluk voksolhatnak.
Az öt alkotmánybíró-jelölt: Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor, Szomora Zsolt.
A "törvénygyár" folytatja a megszokott munkát is, zárószavazást tartanak az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát szabályozó törvényről, majd sürgősséggel tárgyalják a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről szóló jogszabály-módosítást, amivel a kormány a dízel üzemanyag kompenzációjához teremti elő a pénzt.
Szerző: KONTROLL
2026.09.15.
Jön az őszi ülésszak első titkos szavazása. Az Országgyűlés ezúttal alkotmánybírákat választ és rögtön ötöt. A hetvenéves korhatár visszaállítása miatt nemcsak Polt Péter megbízatása járt le, hanem a taláros testület három másik tagjáé is. Bár az ötödik érintett alkotmánybíró novemberig még hivatalban marad, egy füst alatt az ő utódlásáról is gondoskodik a parlament.
Noha a Mi Hazánk is állított jelölteket, az Országgyűlés szakbizottsága csak a TISZA Párt jelöltjeit engedte tovább, így a képviselők csak róluk voksolhatnak.
Az öt alkotmánybíró-jelölt: Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor, Szomora Zsolt.
A "törvénygyár" folytatja a megszokott munkát is, zárószavazást tartanak az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát szabályozó törvényről, majd sürgősséggel tárgyalják a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről szóló jogszabály-módosítást, amivel a kormány a dízel üzemanyag kompenzációjához teremti elő a pénzt.
SEJTETTÜK, HOGY ORBÁNÉK LOPTAK – DE EZ FELFOGHATATLAN
KLIKKTV / FORDULPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.15.
Kukorelly Endre, Lattmann Tamás és Horn Gábor a KlikkTV Fordulópont című műsorában arról beszélnek, hogyan épített Orbán rendszere a félelemre és a kiszolgáltatottságra. A vendégek szerint sejteni lehetett, mi zajlik a háttérben, de a feltáruló valóság még így is felfoghatatlan.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.15.
Kukorelly Endre, Lattmann Tamás és Horn Gábor a KlikkTV Fordulópont című műsorában arról beszélnek, hogyan épített Orbán rendszere a félelemre és a kiszolgáltatottságra. A vendégek szerint sejteni lehetett, mi zajlik a háttérben, de a feltáruló valóság még így is felfoghatatlan.
ORSZÁGGYŰLÉS. A PARLAMENT FONTOS ÜLÉSE! 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
ÁRAD A TISZA
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.15.
A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.15.
A közvetítés forrása az Országgyűlés ÉLŐ YouTube csatorna.
TÖBB MILLIÁRD FORINTTAL TARTOZIK BALÁSY AZ ÁLLAMI RENDEZVÉNYEN DOLGOZÓKNAK, AZ ÁLLAM KIVÁR AZ ÁTVÉTELLEL
TELEX
Szerző: KRÁSZ ZSOMBOR
2026.09.15.
Továbbra sem fizették ki azokat az alvállalkozókat, akik részt vettek több nagy idei esemény szervezésében, miután az állam júniusban felbontotta keretszerződését az események mögött álló Balásy-céggel, a Lounge Event Kft.-vel – tudta meg a Telex érintett szakmabelitől és szervezettől.
A kormány korábban megígérte ugyan, egyelőre a Bajnokok Ligája-döntő szervezésén dolgozó alvállalkozókat fizették ki. Az eseményeket megrendelő állami Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szerint jelenleg is dolgoznak rajta, hogy rendezni tudják a szerződésszerűen teljesítő alvállalkozók igazolt követeléseit, ha nem fizetne a Lounge. Négy olyan nagy eseményt is megrendeztek Magyarországon a májusi kormányváltás után, ahol végül a Telex információi szerint nem fizették ki az alvállalkozókat. Ilyen volt
Emellett több kisebb jövőbeli rendezvény is van, amelyeknél már teljesítettek előzetes munkákat az alvállalkozók.
Mindenképpen a kormányváltás ikonikus pillanataként fogunk emlékezni arra, amikor Balásy Gyula, a Lounge cégcsoport vezetője egy nagy paksaméta papírral beült a Kontroll stúdiójába, hogy elérzékenyülve elmondja, állami megrendelésekből meghízott cégeit és befektetéseit átadja az államnak...
Szerző: KRÁSZ ZSOMBOR
2026.09.15.
A kormány korábban megígérte ugyan, egyelőre a Bajnokok Ligája-döntő szervezésén dolgozó alvállalkozókat fizették ki. Az eseményeket megrendelő állami Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szerint jelenleg is dolgoznak rajta, hogy rendezni tudják a szerződésszerűen teljesítő alvállalkozók igazolt követeléseit, ha nem fizetne a Lounge. Négy olyan nagy eseményt is megrendeztek Magyarországon a májusi kormányváltás után, ahol végül a Telex információi szerint nem fizették ki az alvállalkozókat. Ilyen volt
- a május elején tartott Tour de Hongrie kerékpárverseny;
- a május végén Budapesten megtartott Bajnokok Ligája-döntő;
- a június elején tartott MotoGP Magyar Nagydíj, amit a balatonfőkajári Balaton Park Circuit pályán tartottak;
- az EHF Női Kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntője, amit június elején rendeztek meg az MVM Dome-ban.
Emellett több kisebb jövőbeli rendezvény is van, amelyeknél már teljesítettek előzetes munkákat az alvállalkozók.
A rendezvények közös pontja, hogy mindegyiken Balásy Gyula cége, a Lounge Event Kft. volt a fővállalkozó.
Mindenképpen a kormányváltás ikonikus pillanataként fogunk emlékezni arra, amikor Balásy Gyula, a Lounge cégcsoport vezetője egy nagy paksaméta papírral beült a Kontroll stúdiójába, hogy elérzékenyülve elmondja, állami megrendelésekből meghízott cégeit és befektetéseit átadja az államnak...
GYERMEKVÉDELMI JELENTÉS, RADICS BÉLA ÉS ORBÁN VISSZATÉR! MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #40
MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.09.15.
Informatív hahota Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.09.15.
Informatív hahota Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.
2026. szeptember 14., hétfő
KÉRI: AZ ÚT A BÖRTÖNBE AZ ROHADT HOSSZÚ LESZ
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.14.
Kéri László szerint a Tisza-kormány több ponton is tévúton jár, és ezek közül az egyik legfontosabb, hogy nem sikerült időben elmagyaráznia a választóknak: az "út a börtönbe" program megvalósítása jóval hosszabb és bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amire sokan számítottak. Emellett a politológus szerint az új politikai elit közben azzal is hibát követ el, hogy túlságosan a saját szűk szubkultúrájára – például a pázmányos, református, egyházi közegre – támaszkodik szakmai kérdésekben, az új elitnek kevésbé tesz gesztusokat, miközben azt sem tisztázta, milyen szerepet szán a választási győzelemben kulcsszerepet játszó Tisza-szigeteknek.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.14.
Kéri László szerint a Tisza-kormány több ponton is tévúton jár, és ezek közül az egyik legfontosabb, hogy nem sikerült időben elmagyaráznia a választóknak: az "út a börtönbe" program megvalósítása jóval hosszabb és bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amire sokan számítottak. Emellett a politológus szerint az új politikai elit közben azzal is hibát követ el, hogy túlságosan a saját szűk szubkultúrájára – például a pázmányos, református, egyházi közegre – támaszkodik szakmai kérdésekben, az új elitnek kevésbé tesz gesztusokat, miközben azt sem tisztázta, milyen szerepet szán a választási győzelemben kulcsszerepet játszó Tisza-szigeteknek.
„AZ EGYETLEN ÉSZSZERŰ DOLOG A SZÖKÉS A GYEREKEKNEK, ÉN SE MARADNÉK OTT” – A DOLGOZÓK TAPASZTALATAI MUTATJÁK MEG A GYERMEKVÉDELEM IGAZI ARCÁT
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.09.14.
„A gyermekvédelmi rendszer befulladt. Nem tudjuk a családokat megsegíteni, és ha egy gyereket ki kell emelni, ott sem tudunk jól helyt állni. Kevés a férőhely, kevés a szakember, kevés a szolgáltatás. Egyszerűen csak rossz döntések közül tudunk válogatni, és már nagyon régóta nem a gyerek legfőbb érdekét nézzük, hanem a legkisebb rosszat keressük. Ez így nagyon megviseli a kollégákat is. Egyre nehezebb őket megtartani” – mondta egy gyermekvédelmi dolgozó a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársainak a kormány gyermekvédelmi jelentése szerint.
Ez a néhány mondat jól összefoglalja, hogy mit látnak belülről a gyermekvédelemben dolgozók nap mint nap: túl sok családból való kiemelést, méltatlan körülményeket, szakemberhiányt, a gyerekek romló mentális állapotát.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár Magyar Péter miniszterelnökkel és Kátai-Németh Vilmos miniszterrel szombat délelőtt egy sajtótájékoztatón mutatta be a kormány gyermekvédelmi jelentését. A 220 oldalas jelentés készítői közel 500 szakemberrel találkoztak, száz órát beszélgettek személyesen a szakma érintettjeivel. A jelentésből megismerhetjük a gyerekek és a dolgozók konkrét tapasztalatait, és ezen keresztül érzékelhetjük a problémák súlyát. Az általuk elmondottak alapján a magyar gyermekvédelmi rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.09.14.
Ez a néhány mondat jól összefoglalja, hogy mit látnak belülről a gyermekvédelemben dolgozók nap mint nap: túl sok családból való kiemelést, méltatlan körülményeket, szakemberhiányt, a gyerekek romló mentális állapotát.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár Magyar Péter miniszterelnökkel és Kátai-Németh Vilmos miniszterrel szombat délelőtt egy sajtótájékoztatón mutatta be a kormány gyermekvédelmi jelentését. A 220 oldalas jelentés készítői közel 500 szakemberrel találkoztak, száz órát beszélgettek személyesen a szakma érintettjeivel. A jelentésből megismerhetjük a gyerekek és a dolgozók konkrét tapasztalatait, és ezen keresztül érzékelhetjük a problémák súlyát. Az általuk elmondottak alapján a magyar gyermekvédelmi rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott...
KIK LESZNEK AZ ÚJ ALKOTMÁNYBÍRÓK? – MUTATJUK A JELÖLTEKET
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.09.14.
Négy, a TISZA által jelölt alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága: Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt és Orosz Árpád Gábort.
A meghallgatáson mind a négy jelölt arról beszélt, hogyan képzeli el az Alkotmánybíróság szerepét és milyen irányban erősítené a testület szakmai tekintélyét.
Ligeti Miklós szerint az Alkotmánybíróságot „újra kell gondolni és újra kell építeni”. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állunk szemben, amely szerinte több esetben gyenge jogi érveléssel és nem kellően jogállami irányban működött. Azt mondta: „Vissza kell adni a testület méltóságát.”
Chronowski Nóra a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte az alkotmányosság legfontosabb értékeinek. Fontosnak tartja a kisebbségek, sérülékeny csoportok és az egyének jogainak védelmét, valamint az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát.
Kovács András György a Sólyom László vezette rendszerváltó Alkotmánybíróság joggyakorlatának továbbviteléről beszélt. Három évtizedes igazságszolgáltatási tapasztalatára, valamint a nemzetközi, uniós és alkotmányjog összehangolt alkalmazására hivatkozott.
Orosz Árpád Gábor szerint a testület iránti bizalom visszaállításának kulcsa a hiteles és független alkotmánybírókban rejlik. A szakmai vitát, az ügyek teljes körülményeinek megismerését és a döntések következményeinek mérlegelését hangsúlyozta.
A tudósításból egyelőre nem derül ki, mikor születik döntés a jelöltekről és mikor kerülhet sor parlamenti szavazásra.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.09.14.
Négy, a TISZA által jelölt alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága: Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt és Orosz Árpád Gábort.
A meghallgatáson mind a négy jelölt arról beszélt, hogyan képzeli el az Alkotmánybíróság szerepét és milyen irányban erősítené a testület szakmai tekintélyét.
Ligeti Miklós szerint az Alkotmánybíróságot „újra kell gondolni és újra kell építeni”. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állunk szemben, amely szerinte több esetben gyenge jogi érveléssel és nem kellően jogállami irányban működött. Azt mondta: „Vissza kell adni a testület méltóságát.”
Chronowski Nóra a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte az alkotmányosság legfontosabb értékeinek. Fontosnak tartja a kisebbségek, sérülékeny csoportok és az egyének jogainak védelmét, valamint az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát.
Kovács András György a Sólyom László vezette rendszerváltó Alkotmánybíróság joggyakorlatának továbbviteléről beszélt. Három évtizedes igazságszolgáltatási tapasztalatára, valamint a nemzetközi, uniós és alkotmányjog összehangolt alkalmazására hivatkozott.
Orosz Árpád Gábor szerint a testület iránti bizalom visszaállításának kulcsa a hiteles és független alkotmánybírókban rejlik. A szakmai vitát, az ügyek teljes körülményeinek megismerését és a döntések következményeinek mérlegelését hangsúlyozta.
A tudósításból egyelőre nem derül ki, mikor születik döntés a jelöltekről és mikor kerülhet sor parlamenti szavazásra.
GAZDASÁGI AKNAMEZŐT ÖRÖKÖLTEK ORBÁNTÓL, AZ UNIÓS PÉNZ SEM OLDJA MEG A PROBLÉMÁT
VÁNDORÉVEK / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.14.
Mihez kezdhet a Tisza a Fidesztől örökölt gazdasági rendszerrel? Farkas Zoltán, a HVG munkatársa szerint a politikai hatalomváltás önmagában még nem jelent gazdasági fordulatot. A rezsicsökkentés, az egykulcsos adó, a különadók, az államadósság, az uniós pénzek és a NER-hez kötődő vállalatok rendszere mind olyan örökség, amelyhez politikailag és gazdaságilag is nehéz hozzányúlni.
A beszélgetésben szóba kerül a forint erősödése mögött álló nemzetközi bizalom, az uniós támogatások kettős hatása, a beruházások visszaesése, a termelékenység problémája, a munkaerőpiac helyzete és az is, mi történhet azokkal a vállalatokkal, amelyek korábban erősen függtek az állami megrendelésektől. Farkas Zoltán szerint az új kormány legnagyobb kihívása az lehet, hogy valóban szakítson a korábbi gazdaságpolitikai logikával, miközben a társadalomban mélyen rögzült gazdasági tabukkal is szembe kell néznie.
Farkas Zoltán a HVG munkatársa, a beszélgetés műsorvezetője Szénási Sándor.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.14.
Mihez kezdhet a Tisza a Fidesztől örökölt gazdasági rendszerrel? Farkas Zoltán, a HVG munkatársa szerint a politikai hatalomváltás önmagában még nem jelent gazdasági fordulatot. A rezsicsökkentés, az egykulcsos adó, a különadók, az államadósság, az uniós pénzek és a NER-hez kötődő vállalatok rendszere mind olyan örökség, amelyhez politikailag és gazdaságilag is nehéz hozzányúlni.
A beszélgetésben szóba kerül a forint erősödése mögött álló nemzetközi bizalom, az uniós támogatások kettős hatása, a beruházások visszaesése, a termelékenység problémája, a munkaerőpiac helyzete és az is, mi történhet azokkal a vállalatokkal, amelyek korábban erősen függtek az állami megrendelésektől. Farkas Zoltán szerint az új kormány legnagyobb kihívása az lehet, hogy valóban szakítson a korábbi gazdaságpolitikai logikával, miközben a társadalomban mélyen rögzült gazdasági tabukkal is szembe kell néznie.
Farkas Zoltán a HVG munkatársa, a beszélgetés műsorvezetője Szénási Sándor.
MAGYAR PÉTER A KOSSUTH RÁDIÓBAN - 2026.09.14.
KOSSUTH RÁDIÓ
Szerző: KOSSUTH RÁDIÓ / BENYÓ RITA
2026.09.14.
Magyar Péter a hétvégén újra országjárásra indult. Közben már sok olyan ügy van napirenden, amelyből az is látszik, mit tart halaszthatatlan feladatának a kormányzás. Gyermekvédelmi krízisprogram, a családi pótlék ügye, új örökbefogadási szabályok. Magyar Péter miniszterelnök volt Benyó Rita vendége, akit jogállami kritikákról és a 444-en megjelent „Radnai-minipuccsról” is kérdezett.
Szerző: KOSSUTH RÁDIÓ / BENYÓ RITA
2026.09.14.
Magyar Péter a hétvégén újra országjárásra indult. Közben már sok olyan ügy van napirenden, amelyből az is látszik, mit tart halaszthatatlan feladatának a kormányzás. Gyermekvédelmi krízisprogram, a családi pótlék ügye, új örökbefogadási szabályok. Magyar Péter miniszterelnök volt Benyó Rita vendége, akit jogállami kritikákról és a 444-en megjelent „Radnai-minipuccsról” is kérdezett.
2026. SZEPTEMBER 14. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.14.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése...
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.09.14.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése...
ÉLŐ: AZ ÜGYNÖKAKTÁKRÓL VITÁZIK A PARLAMENT
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.09.14.
Napirenden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény záróvitája, benne az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó rendelkezésekkel. Ezt követi az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására irányuló kezdeményezés, majd az alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő törvények módosítása.
Szerző: KONTROLL
2026.09.14.
Napirenden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény záróvitája, benne az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó rendelkezésekkel. Ezt követi az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására irányuló kezdeményezés, majd az alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő törvények módosítása.
AZ AZONOS NEMŰ PÁROK ÖRÖKBEFOGADÁSA AZ ELSŐ, AMIHEZ A TISZA HOZZÁNYÚLT A FIDESZ SZENT TEHENEI KÖZÜL
TELEX / 2X26
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.09.14.
Önkritikus beszéddel kezdte országjárását Magyar Péter, elkészült a kormány gyermekvédelmi jelentése, Orbán Viktor pedig támadásról és harcról beszélt Kötcsén – előbb a Political Capital elemzőjével, Hunyadi Bulcsúval vesszük végig a hét legfontosabb eseményeit, majd élőben adjuk a parlament mai ülését, amelyről zárásként Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával elemzünk.
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.09.14.
Önkritikus beszéddel kezdte országjárását Magyar Péter, elkészült a kormány gyermekvédelmi jelentése, Orbán Viktor pedig támadásról és harcról beszélt Kötcsén – előbb a Political Capital elemzőjével, Hunyadi Bulcsúval vesszük végig a hét legfontosabb eseményeit, majd élőben adjuk a parlament mai ülését, amelyről zárásként Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával elemzünk.
„HA KELL, ELMEGYEK KASSZÁSNAK IS” | VÁLYI ISTVÁN
NESHAMA TV / ÉN ÉS A PÉNZ
Műsorvezető: M. KISS CSABA
2026.09.12.
„Gyerekfejjel hordókat vertem csapra a nagymamám kocsmájában" | Vályi István
Műsorvezető: M. KISS CSABA
2026.09.12.
„Gyerekfejjel hordókat vertem csapra a nagymamám kocsmájában" | Vályi István
A pénz tesz minket kiegyensúlyozottá és boldoggá, vagy éppen ellenkezőleg rabszolgává? Az Én és a pénz adásában M. Kiss Csaba vendége Vályi István autós újságíró, tartalomgyártó és vállalkozó. Pista tabuk nélkül mesél a felvidéki panellakásból indult útjáról: a gyermekkori terményzsákolásról, arról, hogy az első fizetéséből vett öltöny miatt miért kellett 15 kilométert gyalogolnia, és hogy miként építette fel a 14 fős saját cégét. Szó esik a fiatalok lakhatási nehézségeiről, a gyermekeink pénzügyi tudatosságra neveléséről, valamint arról a bizonyos 400 milliós lélektani határról is, amely minden ember gondolkodását alapjaiban teszi próbára.
Időbélyegek
Időbélyegek
0:00:15 – Vályi István és a pénzhez fűződő viszonya
0:03:42 – Miért nem uralkodhat rajtunk a pénz?
0:06:02 – A felvidéki panelből a csúcsra
0:09:15 – Kemény munka gyerekként
0:12:17 – Az első felnőtt fizetés
0:15:15 – Lakhatási válság és segítség
0:19:47 – Pályaváltások sora
0:26:04 – A tartalomgyártó cég sikere
0:36:55 – A hazai YouTube realitása
0:44:39 – Mire költene Vályi István egy lottóötöst?
Lásd még:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)