2026. május 28., csütörtök

"MINT A CUKROT, ÚGY OSZTOGATTA A DIPLOMATA ÚTLEVELEKET AZ ELŐZŐ KORMÁNY" // SAJTÓTÁJÉKOZATÓ

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.05.27.



Több mint 1300 diplomata útlevelet osztott ki nem diplomatáknak az Orbán-kormány, ennek 70 százalékát visszavonja az új külügyi vezetés – jelentették be a kormány sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón téma volt az uniós pénzek hazahozatalának akadályai, a magántőkealapok sorsa, valamint a Kontroll az oktatási átalakításokról is kérdezett.

BOD PÉTER ÁKOS: AZ ÚJ KORMÁNYNAK IGAZAT KELL MONDANIA

ÚJBUDA TELEVÍZIÓ / TIZENEGYES
Műsorvezető: TÖRÖK DÁNIEL
2026.05.27.



Magyarország divatba jött, amit ki kell használni – állítja Bod Péter Ákos közgazdász. A Corvinus egyetem professzor emeritusa, az MNB volt elnöke a 11-es podcastban euróbevezetésről, fájdalmas intézkedésekről, árstopról és az ideális kormányzati kommunikációról beszélt, útmutatót adva, hogyan lehet egy leharcolt országot fejlődési pályára állítani. Nemzeti fogyókúrát ajánl, de a koplalás mellett kondizást is javasol.

GYORSULÓ ÜTEMBEN SZÍVJA MAGÁHOZ A KÖZPÉNZT MÉSZÁROSÉK AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓJA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.15.28.



Nem kellett sok időnek eltelnie a kormányváltás után, hogy előkerüljön a 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László NER-es milliárdosok érdekeltségeinek koncesszióba adott gyorsforgalmi úthálózat ügye. Pedig közvetlenül nem is a kormány vette elő a témát, a választás után a tagjai inkább óvatosan fogalmaztak erről, mondván, más koncessziókkal együtt ezt is meg kell vizsgálni, újra kell tárgyalni. (A kormány mozgásteréről itt írtunk részletesen.)

Közben azonban kiderült, hogy 286 milliárd forint kiadás kimaradt az idei költségvetésből, és ennek több mint felét a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja teszi ki, ami a koncesszió költségeit takarja. Olyan szempontból ez nem meglepő, hogy már tavaly is látszott az erre ez évre betervezett 210 milliárd forint komolytalansága. Ha ehhez hozzáadjuk a kimaradt 175,6 milliárd forintot, akkor az már reális összegnek tűnik.*

Más kérdés, hogy elég lesz-e. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly végül nemcsak azzal a 40 milliárd forinttal lépte túl a tervezettet az állam gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó kiadása, amiről kormányhatározat született, hanem 69 milliárddal. Így közel 439 milliárd forintot fizetett tavaly a Mészáros–Szíjj-koncesszióra az állam...

A HONVÉDELMI ÉS RENDVÉDELMI BIZOTTSÁG ÜLÉSE – BEMUTATKOZIK AZ ÚJ VEZÉRKARI FŐNÖK | ATV ÉLŐ

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.05.28.



A Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság csütörtökön tíz órától hallgatja meg Sándor Zsolt altábornagyot a vezérkari főnöki kinevezése előtt.

DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEK LESZNEK - DUDA ERNŐ A BIOTECHNOLÓGIAI FORRADALOMRÓL | 24.HU

DELLA / 24.HU GAZDASÁI PODCASTJA
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.05.27.



Akinek van pénze, már most be tudja állítani a hosszú, egészségben töltött élet paramétereit. Hamarosan kinyílhat a piac a kevésbé tehetősek előtt is.

00:00:08 Adáskezdés 
00:02:53 Mennyi idővel rövidítette meg az életünket az elmúlt hat év? 
00:09:38 Mi választja el a kuruzslástól a longevityt? 
00:22:01 Átrendezi a nyugdíjrendszert a megnyújtott élethossz 
00:34:06 Mi a gyenge pontja az új valóságnak?

"KRAUSZ FERENCNEK EZT NEM KELLETT VOLNA ALÁÍRNIA" // INTERJÚ HEGYI PÉTER PROFESSZORRAL

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.05.28.



Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor Élvonal alapítványa 262 milliárd forintos állami támogatásban részesült még Hankó Balázs minisztersége idején. Magyar Péter azt mondta, a kormány fel fogja bontani ezt a szerződést, sőt az eddig odaítélt 22 milliárd forintot is vissza kell fizetniük. Ez a vita hatalmas hullámokat vetett tudományos berkekben, erről beszélgettünk a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatójával Hegyi Péter professzorral.

ORBÁN ZUHANÓREPÜLÉSE, PÓCS VERGŐDÉSE, AZ ORSZÁG GYÓGYULÁSA....

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.05.28.



00:00
Jön a védvonal...nem akárkivel... 
07:10 Orbán zuhanórepülésben... 
11:05 Novák Előd kényelmesen helyzetben... 
12:40 Kórházi fertőzési statisztika érdekes lehet? 
15:00 Ács Dani sem hiszi el ami zajlik... 
17:20 Orbán VS RTL előzetes ... 
18:00 Bye-bye diplomata levelek... 
19:50 Pócs János ámokfutása folytatódik... 
23:40 Parlamenti UFC-ről majd a következőkben... 
25:40 A MiezaVSvilágon jön a Kopasz...

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 02 // 6-OS KARTON

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.05.28.



Ungváry Krisztián: ügynökakták tutorial 2. rész: a  6-os karton.

MAGYAR PÉTER SZÉTOLTJA A FIDESZT ÉS A MIHASZNÁKAT A PARLAMENTBEN, HONT ANDRÁS MAGYARÁZKODIK

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2026.05.28.



Magyar Péter rendesen kiosztotta a Fideszt és a Mi Hazánkat a parlamentben, Hont András pedig megpróbálta megmagyarázni az 500 millió forintos támogatást az Ötben. De sikerült? Magyar Péter napirend előtti felszólalása, Kocsis mentelmi joga, Bujdosó sajtótájékoztatója

• Magyar Péter napirend előtti felszólalása,...

Az évad utolsó ÖT-je | Az Alaptörvény módosításának módosítása | Mire jók a vizsgálóbizottságok? 


MATOLCSY BÖRTÖNBE KERÜLHET? FELCSUTI PÉTER SÚLYOS ÁLLÍTÁSAI A JEGYBANKI BOTRÁNYRÓL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.05.28.



Ez a videó az egyik legkeményebb gazdasági és politikai elemzés, ami az utóbbi időben a KlikkTV-ben elhangzott. Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség korábbi elnöke nem köntörfalaz: a Magyar Nemzeti Bank körüli eseményeket egyszerűen „fehérgalléros bűnözésnek” nevezi, és rávilágít arra, miért nem úszhatja meg a felelősségre vonást Matolcsy György.

Íme a videó részletes leirata és az időbélyegek a legfontosabb témákhoz:

Időbélyegek és témák:

00:00 – Tényleg vége van a Fidesznek? Felcsuti Péter válaszol a nagy port kavart posztjára. 04:30 – Kell-e új szociáldemokrata párt, vagy a Tisza Párt elvégzi a „takarítást”? 
08:20 – Az orbáni leltár cáfolata: Miért nem igaz a „fantasztikus állapotban lévő ország” képe? 
11:30 – A béremelések csapdája: Miért veszélyes a növekedés nélküli bérrobbanás? 
13:10 – Erősödik a forint, de meddig? A külföldi befektetők megelőlegezett bizalma. 
16:50 – A jegybanki botrány: Miért nevezi Felcsuti fehérgalléros bűnözésnek a történteket? 
19:20 – Matolcsy és a börtönbüntetés: Szakmai hiba vagy büntetőjogi kategória a közpénzszórás? 
21:15 – A „pénzügyi zseni” mítosza: A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása és következményei. 
23:20 – Varga Mihály felelőssége: Mit tudott a pénzügyminiszter az MNB ügyeiről?

A beszélgetés rövid összefoglalója:

A legfontosabb rész a jegybank függetlensége mögé bújtatott pénzszórás elemzése. Felcsuti szerint a jegybanki alapítványok és az ingatlanpiaci befektetések olyan mértékű visszaéléssorozatot jelentenek, amelyre nem volt példa a modern magyar pénzügytörténetben. Úgy véli, az elszámoltatás nem maradhat el, még akkor sem, ha a fehérgalléros bűnügyek feltárása akár éveket is igénybe vehet.


„MEGÁLLÁS NÉLKÜL IDE-ODA, HOZZÁK, VISZIK A JAVÍTÓINTÉZETBEN ÉLŐ GYEREKEKET, HIÁBA TART MÉG A TANÉV”

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2026.05.28.


Még mindig nem rendezett a javítóintézetekben élő fiatalok oktatása, nevelése, a bezárt Szőlő utcai intézményben lakókon kívül január óta eddig 70 főnek kellett költöznie. A Hintalovon Alapítvány friss jelentése szerint egyre több a bántalmazott és elhanyagolt gyerek.


- Áthelyezgetik a javítóintézetben élő gyerekeket, „megállás nélkül ide-oda, hozzák, viszik őket, hiába tart még a tanév” - ezt mondta lapunknak az aszódi javítóintézet egyik dolgozója, aki megjegyezte, kollégáival együtt nem érti, mi ennek az oka, pedagógiai alapja. Azt is kijelentette, nem látják, ők hova fognak majd tartozni, ki irányítja majd a munkájukat, ezt a bizonytalanságot a gyerekek és a felnőttek is nehezen viselik.

A tavaly decemberben bezárt Szőlő utcai javítóintézet dolgozóival összefüggésben pedig megjegyezte: szeretnének elhelyezkedni, de nem lehet őket felvenni a javítóintézetekbe. „Papír erről nincs”, de ha elküldik a pályázatukat, a büntetés-végrehajtás elutasítja őket. Ezt megerősítette lapunknak egy volt Szőlő utcai dolgozó is.

„Szeretnék elhelyezkedni az egyik javítóintézetben, de olyan, mintha billog lenne rajtam. Az első pályázatomat február utolsó hetében adtam be, azóta még hármat küldtem, de választ sem kapok. Tizenhárom év alatt körülbelül ezer mentoráltam volt, ehhez értek, ezt szeretem csinálni. Azt hiszem, engem is szerettek a gyerekek, soha nem bántottam őket.”

Mint ismert, a Szőlő utcai botrány hatására Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül megszüntette az intézmény működését. Ezt megelőzően, 2025 decemberében pedig kormányrendelet született arról, hogy a javítóintézetek irányítása és a fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) kerül...

EDDIG MINDEN BEJELENTÉST ELFEKTETTEK, MOST HIRTELEN ELKEZDŐDÖTT A SZÁMVETÉS A GYERMEKVÉDELEMBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2026.05.28.


A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok dolgozói azt állítják, korábbi jelzéseikre választ sem kaptak felettes szervüktől, a választás másnapján azonban hirtelen érdekelni kezdte az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (OGYSZ), milyen nehézségekkel küzdenek a munkatársak, sőt, végre megoldási javaslatokat is kért saját területi egységeitől a szervezet. Eljutott lapunkhoz az a kizárólag zártkörű szakmai felhasználásra készített belső munkaanyag, amelyben hosszú évek óta először néz szembe a gyermekvédelem valódi helyzetével az országos szakszolgálat. Az a szerv, amelynek az elmúlt években közvetítenie kellett volna a döntéshozók felé a terepen dolgozók jelzéseit. A jelentések országszerte súlyos munkaerőhiányról, kritikus mentális állapotú gyerekekről, kilátástalan szociális körülményekről és a gyermekvédelmi intézmények túlzsúfoltságáról adnak hírt. Rávilágítanak egy-két olyan megdöbbentő összefüggésre is, amelyekről eddig nem beszélt senki.


Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat április 13-án (!) levelet küldött az ország összes területi gyermekvédelmi szakszolgálatához (TEGYESZ-ek), amelyben szakmai visszajelzéseket kért azok vezetőitől a klasszikus szakszolgálati feladatellátás öt területére vonatkozóan. Az érdeklődés meglepte a terepen dolgozókat, hiszen mindarra, amit most a szakszolgálat felhívására papírra kellett vetniük, az elmúlt években többször, több formában próbálták felhívni az OGYSZ és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) figyelmét, csakhogy jelzéseik rendre visszhang nélkül maradtak. Az OGYSZ vezetése az örökbefogadás, a gyermekvédelmi gyámság, a szakértői bizottság, az elhelyezés és a befogadó gyermekotthoni ellátás működési nehézségeire volt kíváncsi, sőt, nemcsak a problémák, de azok mélyebb – társadalmi, jogi, strukturális – okai és a megoldási javaslatok is érdekelni kezdték a választások másnapján.

A szakemberek tehát klaviatúrát ragadtak és összeírták a legfontosabb problémákat, amelyekből az OGYSZ vezetője, Csipkés Attila – AI segítségével – egy 90 oldalas helyzetértékelést készített. Ebben már nyíltan megjelennek azok a problémák, amelyekről az elmúlt években csak a független média adott hírt. Mindaz, amit az ország egyik fele – beleértve a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, Fülöp Attilát is – egyszerűen hazugságnak, ferdítésnek, túlzásnak tekintett. A helyzetértékelés az országos igazgatóságot, a központi osztályvezetőket és a területi igazgatókat tömörítő Operatív Tanács áprilisi ülésének előkészítő anyagául szolgált.

„A dokumentumot az elkészülte után haladéktalanul a fenntartónk rendelkezésére bocsátottuk” – írta kérdésünkre az OGYSZ igazgatója, Csipkés Attila. Az Operatív Tanács ülését követően a résztvevő vezetők közös álláspontként fogalmazták meg a levont tanulságokat, aminek lehet olyan optikája, mintha a szakszolgálattól szokatlan erőfeszítésnek egyszersmind a határok és felelősség elmosása (is) célja lenne. Csipkés Attila szerint ez nem így van: „A tapasztalatok és a nehézségek gyűjtése nem egy most induló, elszigetelt akció, hanem a szervezet 2021-es megalakulása óta folyamatos gyakorlat. A területi igazgatók minden évben készítenek átfogó helyzetértékelést, emellett pedig napi, heti és havi szintű fórumokon tartjuk a kapcsolatot. A mostani, tavaszi adatgyűjtés újdonsága abban állt, hogy vezetői elvárásként fogalmaztam meg: a megyei vezetők – a helyi szakmai közösségek bevonásával – az Operatív Tanács ülésére immár ne csupán a kihívásokat összegezzék, hanem konkrét megoldási javaslatokat is dolgozzanak ki.”
...

PONT AZOK AZ ÜGYEK HÚZÓDNAK A LEGTOVÁBB, AMIKBEN A KÖZVÉLEMÉNY AZONNALI EREDMÉNYEKET KÖVETELNE

TELEX
Szerző: PINTÉR LUCA
2026.05.28.


Hiába indítottak eljárást az egykori NER-kedvenc vállalkozóhoz, Balásy Gyulához köthető cégcsoport ellen, a két éve húzódó nyomozás alatt is nyugodtan dolgozhattak a piaci ár többszöröséért, és kiszámlázhattak milliókat egy-egy csoportfotózásért. 2024-ben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt kezdett nyomozni. És két éve megállás nélkül nyomoz. Balásy a Kontrollnak adott bűnbánó interjúban azt állította, hogy az NNI a cégeitől még senkit nem hallgatott ki az ügyben. Akkor mi is rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy áll a nyomozás, de csak annyit válaszoltak, hogy hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás.

Egy év nyomozás után az MNB-ügyben sem hallgattak ki gyanúsítottként senkit, pedig április közepén „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége miatt” az eljárást ügyészségi hatáskörbe is vonták.

Nyomozás van, gyanúsított még mindig nincs az újdörögdi gyakorlópályán történt súlyos baleset ügyében is. Egy 29 éves nő mindkét kezét elveszítette, és információnk szerint az arcán is súlyos sérüléseket szerzett, amikor tavaly márciusban a kezében robbant fel egy kézigránát.

Márpedig amíg nincs gyanúsított, a nyomozó hatóságok gyakorlatilag addig nyomoznak, ameddig csak akarnak. Legfeljebb az elévülés veszélye nyomaszthatja őket. A gyanúsítást megelőző úgynevezett felderítési szakasznak, vagyis amikor a nyomozók bizonyítékokat gyűjtenek, tanúkat hallgatnak ki, nincs határideje.

„Részben ezzel is összefügg, hogy a nyomozó hatóságok előtt az eljárás felderítési szakasza, összetettebb ügyekben több esetben elhúzódik”

– válaszolta a Telexnek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője...

ORBÁN MEGLOPTA A NYUGDÍJASOKAT – VÉGE A HŰSÉGNEK, MEGROPPANT A FIDESZ BÁZISA

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.05.26.



00:00
– Bevezető és a KlikkTV támogatása A műsorvezető köszönti a vendégeket: Korózs Lajost (szociológus, MSZP elnökhelyettes) és Karácsony Mihályt (Országos Nyugdíjas Parlament elnöke). Felhívás a független sajtó támogatására.

00:50 – Miért tart ki az idősek többsége Orbán Viktor mellett? Elemzés a választói bázisról. A vendégek szerint a támogatottság erodálódik, és a kisebb településeken már látható a változás szele (a Tisza Párt előretörése).

01:56 – Beégetett hiedelmek és az „állami gondoskodás” illúziója Miért félnek a nyugdíjasok a változástól? A paternalizmus és a gondoskodó állam iránti igény pszichológiája az idős generáció körében.

04:06 – Az Orbán–nyugdíjas szövetség valósága Hogyan szüntette meg a kormány a valódi érdekképviseletet (Idősügyi Tanács), és hozott létre lojális tagokból álló paraván-testületet? A propaganda és a „Jókor” újság szerepe.

08:09 – Európa sereghajtói: A magyar nyugdíjak mélyrepülése Döbbenetes adatok: Míg az EU-ban a GDP 11%-át, Magyarországon csak 6,3%-át fordítják idősgondozásra. A nyugdíjasok elszegényedése számokban.

09:48 – A kinyíló olló: Nyugdíj vs. Nettó átlagkereset Hogyan csúszott az átlagnyugdíj a keresetek 66%-áról 50% alá? A jövedelmi olló drasztikus kinyílása és annak tarthatatlansága.

11:10 – Svájci indexálás és az igazságtalan rendszer Milyen automatizmusok kellenének a rendszerbe? A nyugdíjemelés típusai (inflációkövető vs. bérindexálás) és a képviselői tiszteletdíjakhoz kötött emelés példája.

12:04 – A három „égbekiáltó” egyenlőtlenség

Nők és férfiak közötti különbségek. 2. Települések közötti szakadék (Mórahalom vs. XII. kerület). 3. A nyugdíjba vonulás időpontjának igazságtalansága.

15:02 – A 120 ezer forintos minimum ígérete Kálmán András (új pénzügyminiszter) felvetéseinek elemzése. Miért a teljes jövedelmet (és nem csak a nyugdíjat) kellene nézni a méltányossági emelésnél?

17:36 – Összegzés és zárszó Búcsú a nézőktől, a téma folytatásának ígérete.

A TISZA-KORMÁNY ELSŐ DILEMMÁJA: HARCI ÜZEMMÓD VAGY ÁLLAMFÉRFI-SZEREP?

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENY RITA
2026.05.28.



Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? A Válasz Podcastban Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Tisza első parlamenti napjáról, a Lex Orbánról, az elszámoltatás határairól, az EU-pénzek hazahozataláról, a Pride-ról, a migrációról, az orosz energiáról és a Fidesz végnapjairól is beszélt Benyó Rita.


Fontos mondatok a beszélgetésből:

Magyari Péter: „Két ciklus egy főnökből egy életre elég. Ha ezt szabályként rögzítjük, azzal elkezdhetjük átalakítani a politikai kultúrát – vagy legalább megmutatjuk, miben hisz ez a korszak.”

Stumpf András: „A Fideszben már nemcsak DK-sodást látunk, hanem néhány hét alatt megtörtént az SZDSZ-esedés is: nyílt levelekben, sértettségből, magas erkölcsi pozícióból próbálnak másokat rendreutasítani.”

Magyari Péter
: „Ha abból indulunk ki, hogy ami eddig volt, az nem demokrácia volt, akkor azt is kimondjuk, hogy ami most kezdődik, az rendszerváltás. Márpedig rendszerváltás után le lehet számolni a múlttal, akár sokkal radikálisabban is. Nem akarok nagyon messzire menni, mert nem hiszem, hogy az jót tenne a magyar társadalomnak és a demokráciának, de amellett is tudnék jogi érveket találni, hogy a Fideszt mint pártot be lehessen tiltani. Mégiscsak egy olyan politikai szervezetről van szó, amely sok szempontból lerombolta és kiüresítette a demokrácia alapjait, nemzetközi szövetségi térben pedig fél-szovjet státuszú területté vitte át az országot.”

Stumpf András: „Ezek az emberek törzsi gondolkodásban élnek: nem elvekhez, nem gondolatokhoz, nem értékekhez kell hűségesnek lenni, hanem Orbán Viktorhoz. Pedig az nem árulás, ha valaki kitart az elvei mellett.”

Magyari Péter: „A Fidesz-brandet és az egész építményt valahogy méltósággal el kell temetni. Orbán Viktor ebben temetési fősegédként akar ott lenni, hogy ellenőrizze, mi nő ki a helyén.”

KENESEI ISTVÁN: NYÍLNAK A ZSILIPEK - EGYETEMEK, PÉNZEK, KUTATÁSOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2026.05.22.


Kiöntött a Tisza, és ezzel párhuzamosan egy csomó folyón, patakon és egyéb vízfolyáson emelkednek a zsilipek, vagyis kezdenek bátorságra kapni az emberek, akik lassan elhiszik, hogy vége annak a korszaknak, amelyben szabadságvesztés ugyan nem járt a nyílt beszédért, de más retorziókra számítani lehetett – nem említve a választások utánra tartogatott intézkedéseket, például az ellehetetlenítési törvényt, amely a barátságtalan autokráciából már a komor diktatúra felé mutatta az utat.

A szabad levegő hatása

Úgy hírlik, rektorok, kancellárok és más vezetők a székükbe kapaszkodva igyekeznek bizonyítani, hogy ők (vagy legalább a családjuk) már régóta támogatták a Tiszát. Hja, kérem, az egzisztenciális gondok felül tudják írni a tényeket. Fontosabb viszont az a folyamat, amely megindult az egyetemeken. Nem várnak kormányzati intézkedésekre, mert még az országgyűlés megalakulása előtt, április 30-án (mintha tudták volna, mit írok az aznapi ÉS-ben),1 lemondott például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem teljes kuratóriuma, az Orbán-kedvenc Böszörményi-Nagy Gergellyel az élen. Most újra napirenden van a rektorválasztás, de ezzel párhuzamosan a MOME szervezeti átalakítása is terítékre kerülhet, hiszen a Tisza-kormány kimondott szándéka a kekvák megszüntetése.2 Az „elrabolt” SZFE hallgatói is lázadoznak.3 A következő jelentkező a Corvinus volt, ahol az oktatói szakszervezet követelte az alapítványi modellről való lemondást, vagyis a kuratórium távozását és az egyetem vezetésének megújítását.4 Erre az egyetem egy pár nappal korábbra datált és nyilvánvalóan már régebben kimunkált programot tett közzé az intézmény átalakítására és fejlesztésére.5 Szegeden egy egyetemi önszerveződő csoport szólítja fel a vezetést lemondásra.6 A BME, vagyis a Műegyetem oktatói csoportja is sürgeti a megújulást, határozott elképzelések mentén.7 Pécsett maga a februárban megválasztott, de még hivatalba nem lépett rektor nyilatkozott arról, hogy a kekvákat meg kell szüntetni (természetesen az ATV-nek, mert valamely okból ez a csatorna bármely egyetemi vagy jogi ügyben Fábián Adriánt kérdezi meg).8 Csatlakozott hozzájuk az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyik doktori iskolája is, mert elégedetlenek a függetlenség mértékével, aminek az érdekében a kekva elől a katolikus egyházhoz menekültek annak idején.9 De nem érdemes sorolni, mert a zsilip nemhogy megnyílt, de valójában átszakadt, és a szabadság levegője egyre újabbakat késztet megmozdulni – tekintet nélkül a lapzárta idejére.

Mindez arra mutat, hogy az erjedés, vagy inkább az áradás visszafordíthatatlan, és akik eddig tűrték a fejük fölött zajló egyetemi átrendezést, azok elérkezettnek látják az időt, hogy a választások eredményét konvertálják a mindennapi környezetük, a sorsukat uraló szervezetek gyökeres transzformálására. Az oktatási kormányzatnak ezek után nem kell aggódnia, hogy elegendő támogatása lesz-e, hogy terveit megvalósítsa. A részletek kidolgozására persze oda kell figyelni, és az egyeztetések nem megúszhatók, hiszen számos megoldás kínálkozik az (európai standardok szerint átalakított) alapítványok megtartásától kezdve az állami tulajdonba visszavett egyetemekig. Nem beszélve a kivételezett Közszolgálati Egyetemről annak agyontámogatott Tanárképző Karától a sajátos oktatói nómenklatúrájáig. Ez azonban csak az egyik, és véleményem szerint külsődleges, kevésbé lényeges oldala az átalakulásnak.

A másik, lényegesebb összetevője az, ami a fejekben fog lezajlani. Amikor ugyanis felfogja az akadémiai közösség, hogy itt valóban lehetőség van a szabad cselekvésre, akkor kell eljönnie az eddigi, ha nem is mindenhol, de a legtöbb intézményben bevezetett parancsuralmi rend felszámolásának. Nem véletlen, hogy az előbb sorolt kezdeményezések mind az eddigi egyetemi vezetések megújítását irányozzák, és az oktatási kormányzatnak ehhez kell majd hathatós segítséget nyújtania, mert ha nem teszi, hamar visszanyeri a momentumot az eddigi „uralkodó osztály”. Új vezetői választásokat kell kiírni, lehetőséget adva a tulajdonképpeni „csendes többségnek”, akiknek eddig el kellett viselniük a „nerencek” irányító szerepét. És persze felismerve azt is, kik voltak azok a vezetőik, akik az intézet, a kar vagy az egyetem érdekeit próbálták a kormányzati önkény ellenében érvényesíteni.

Ha ugyanis a jelenlegi szenátusok tehetnek javaslatot a leváltandó kuratóriumok helyett kinevezendő új tagokra, akkor szélsőséges esetben az a helyzet állhat elő, amit a teljesen gleichschaltolt, vagyis elfideszesített vezetésű Színház- és Filmművészeti Egyetemen várhatunk: akár a jelenlegi tagokat is újrajelölhetik, de legalábbis nekik kedves személyeket fognak ajánlani. És vajon melyik szenátus lesz a saját ellensége, hogy az eddigi tevékenységüket kritikusan vizsgáló tagokat ajánljanak? Hiszen már igyekeznek előre menekülni, nemcsak az oktatási kormányzat által jobbára érinthetetlen egyházi egyetemek, mint például a református Károli, ahol Trócsányi László rektort már most kinevezték jövő januári kezdettel,10 hanem a dunaújvárosi is, ahol az elsők között igyekvő „modellváltó” András István újabb ötéves megbízatást vehetett át Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöktől. Nem lehet megúszni tehát az egyetemi vezetésnek alulról fölfelé lebonyolítandó újraválasztását, és addig ideiglenes kuratóriumok kijelölését, ahogy ezt legutóbbi írásomban vázoltam (ÉS, április 30.),11 és amint ezt nálam részletesebben a Corvinuson működő kutatócsoport vezetői a Telexben kifejtették.12

Emellett még azt a problématípust is kezelni kell, hogy mit kezdjenek a minisztériumokból, alapítványokból az egyetemekre visszaejtőernyőző káderekkel. Nem kevesen vannak azok, akik egyetemi állásukat függesztették fel, de most visszatérnének korábbi munkahelyükre. Navracsics Tibor exminiszter például egyetemi docensként, Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója adjunktusként az ELTE jogi karára, Hiller István eddigi ellenzéki képviselő pedig a BTK-ra. Jóllehet többen, mind oktatók, mind hallgatók tiltakoznak ez ellen, ám ha tudományos teljesítményük igazolható, akkor nem lehet kifogást emelni. A gond az, hogy Mráznak például minimális a publikációs listája, az MTMT szerint 26 év alatt 15 tudományos műve keletkezett, Hirsch-indexe 2 (kettő),13 Hiller a magyar táblázatba nem vezetett fel hivatkozásokat, de a nemzetközi adatbázis szerint h-indexe 4, Navracsicsé 6. (Egy tudós h-indexe azon publikációinak a száma, amire legalább h-szor hivatkoztak.)...

A MAFFIAÁLLAM SÖTÉT TITKAI: ÍGY ÁRULTÁK EL AZ ORSZÁGOT

KLIKKTV / EGYENLEG
Szerző: SEBES GYÖRGY
2026.05.27.



Ki az igazi áruló? Az, aki 16 év után kimondja az igazságot a rendszerszintű korrupcióról, vagy azok, akik felépítették és működtették ezt a gépezetet? Holoda Attila és Szentpéteri Nagy Richard a KlikkTV stúdiójában elemzik az Orbán Anita-interjú után kirobbant botrányt és a NER „habarcsának” nevezett lojalitás omlását.

A videó főbb témái:

A korrupció mint rendszer: Miért nem hiba, hanem a NER alapköve a lopás? Maffiamódszerek a politikában: Hogyan kényszerítették ki a lojalitást az elmúlt másfél évtizedben? Az árulás bélyege: Miért támadják azokat, akik ki mernek lépni a rendszerből? A NER omlása: Mi történik, ha elfogy a „kenőpénz” a rendszerből? Időbélyegek a beszélgetéshez:

00:00 – Bevezetés: Ki az áruló? Aki feltárja a bűnöket, vagy aki elkövette őket? 
01:00 – Az Orbán Anita-interjú: A külügyminiszter-helyettes, aki kimondta a kimondhatatlant. 
01:45 – 16 évnyi tagadás: Hogyan üldözi Orbán Viktor „tűzzel-vassal” a korrupciót papíron? 
02:40 – Az eltűnt ezermilliárdok: Magyarország az európai korrupciós lista élén. 
03:15 – Maffiaszerű működés: A 1300 milliárdos honvédségi szerződés mint látlelet. 
04:00 – Miért szállt ki Holoda Attila? „Három és fél hónap után láttam, mi folyik itt.” 
05:50 – A választók becsapása: A polgári kormányzás mint „politikai termék”. 
07:05 – Bűnözői módszerek: A legfőbb ügyész lemondatása és a hatalmi gépezet titkai. 
09:50 – Autoriter párhuzamok: Miért hasonlít a NER lojalitási rendszere a legsötétebb történelmi korszakokhoz? 
12:10 – Belülről nem javítható: Miért bukik el mindenki, aki „reformálni” akarja a rendszert? 
13:10 – Omlik a habarcs: Mi történik, ha elfogy a korrupciós pénz és marad a puszta hűség? 
15:40 – A vezér tévedhetetlensége: A hitvilág, ami még a józan észt is legyőzi. 
17:30 – Összegzés: A korrupció sokrétűsége és a levél, ami mindent elárul.

FEKETÉN-FEHÉREN A LAKÁSKIADÁSRÓL

NÉPSZAVA / ERKÉLY - INGATLANPIACI KITEKINTŐ
Műsorvezető: SÁNDOR TÜNDE
2026.05.27.



Eltűntek a 200 ezer forint alatt bérbe vehető lakások Budapest belső részein, ahol sokszor az egymásra licitáló bérlők verik fel az árakat. A hazai lakbérek a régióban nem kimagaslóak, a probléma inkább a fizetésekkel van: már az átlagkereset több mint 40 százalékát viszi el a lakbér. Már lassult a bérleti díjak drágulása, az Otthon Start Program és az Airbnb-korlátozása révén is nőtt a kínálat, de az Erasmus-program újraindítása, a külföldi diákok visszatérése, valamint a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása átrendezheti a keresletet és az árakat. A bérleti piac tisztult, de a mérsékelt adóteher mellett sem lett teljesen fehér. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kétszery Zsuzsával, a Duna House Home Management üzletág igazgatójával.

2026. május 27., szerda

ZSIDAY VIKTOR ÉS STEFANO BOTTONI A MAGYAR-ÉRA REMÉNYEIRŐL ÉS KOCKÁZATAIRÓL | TOTEM SHOW

TOTEM SHOW / INGA KÁVÉZÓ
Műsorvezető: SILVERANA NOÉMI
2026.05.27.



Zsiday Viktor és Stefano Bottoni a Magyar Péter-éra reményeiről és kockázatairól. 

Vendégünk Zsiday Viktor befektető, akivel a NER gazdasági és társadalmi örökségéről, a piacok reakciójáról, a forint erősödéséről, az euró lehetőségéről és a gazdasági fordulatról beszélgetünk. Szóba kerül Magyarország nemzetközi megítélése, a stagnálás okai, a kivándorlás, valamint az is, hogy van-e reális út egy nyitottabb és európaibb Magyarország felé. 

Mit várnak most a befektetők? Jöhet-e valódi fordulat a magyar gazdaságban?

SZIJJÁRTÓ 11 PONTJÁNAK SOSEM A MEGEGYEZÉS VOLT A CÉLJA – FEDINEC CSILLA AZ UKRÁN-MAGYAR VISZONYRÓL

JELEN HETILAP PODCASTJA
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.05.27.



Miért csinált a fideszes magyar kormányzat főellenséget egy szomszédos országból, és mi a valóság a kárpátaljai magyarok "jogfosztása" mögött? A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán Fedinec Csilla történésszel, kisebbségkutatóval beszélget, hogy a politikai retorika mögé nézve, tényalapon tárják fel a magyar-ukrán kapcsolatok valódi mozgatórugóit.

A beszélgetés során fókuszba kerül Szijjártó Péter hírhedt, 2024. januári 11 pontos javaslatcsomagja. Ahogy Fedinec Csilla rávilágít: a dokumentumnak sosem a megegyezés volt a célja, hanem az, hogy a magyar diplomácia lobogtathassa, Ukrajna nem hajlandó az egyezségre. Az epizód részletesen elemzi a magyar kormány kisebbségpolitikáját, bemutatva, hogyan alakult ki egy támogatásokra épülő, feudális kliensrendszer Kárpátalján.

A podcast legfontosabb témái: 
- A kampány ukrán szemmel: Hogyan csapódott le Kijevben a magyar választás, és miért látták úgy, hogy az teljesen orosz módszerekkel – például klónjelöltekkel és "tituskákkal" – zajlott?
- Oktatás és jogfosztás – mi a tény? Bezártak-e valóban magyar iskolákat a 2017-es oktatási kerettörvény miatt, vagy a valóság egészen más? És hogyan jön a képbe egy csapi magánkertbe száműzött Lenin-szobor?
- Geopolitikai vakság: Miért engedheti meg magának egy ország, hogy évtizedekig (1991/92 óta) ne küldjön az államnyelvet beszélő nagykövetet a szomszédjába?
- Kiút a gödörből: Milyen érdekünk fűződik a normális szomszédsági viszonyhoz, és hogyan lehetne szakpolitikai alapokra helyezni a kárpátaljai magyarság képviseletét a budapesti iránymutatások helyett?

LOVASI ANDRÁS: MAGYAR PÉTER MOST A LEGNAGYOBB ROCKSZTÁR, DE EZ IS ELMÚLIK – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.05.27.



A Fideszben tudatosan építették fel a vezető szakralitását: Orbán Viktor tévedhetetlen, mert a jövőbe lát. Ezért is volt fontos pont a NER bukásában, amikor Orbánt varázstalanították, amikor már el lehetett kezdeni szidni a vezetőt – mondja a Kultúrtájban Lovasi András, aki szerint ettől a személyi kultusztól kell megóvni a Tisza Pártot.

A műsorban arról is beszéltünk: 
– Mikor kezdték el szidni Orbán Viktort? 
– Mivel kezdődött a NER bukása? 
– Mire kell figyelnie Magyar Péternek? 
– Hogyan teszi a paranoiássá az embert a NAV? 
– Miért álltak be a lázadó rockerek a Fidesz mögé? 
– Mi történt Mága Zoltán fotósának 500 milliójával? 
– Mi lesz a „mocskos Fidesz” rigmussal a rendszer bukása után?

A FIDESZ SZAVAZÓK MOST VALAMI MÁSRA VÁRNÁNAK, NEM VÉDVONALRA | MIKECZ DÁNIEL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.05.27.



A Reggeli személy Mikecz Dániel politológus, társadalomkutató volt.

EZÉRT KAPOTT KIÜTÉST A KELETI NYITÁSTÓL A DIPLOMATA | HERMAN JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.05.27.



Az adás vendége Herman János volt NATO-nagykövet, korábban az Európai Unió nagykövete Norvégiában és Grúziában, aki szívesen nevezi magát „brüsszeli bürokratának”. Szénási Sándorral arról beszélgettek, milyen Európa-politikát és általában milyen külpolitikát kellene folytatnia a Tisza-kormánynak az elkövetkező években.

Szó esik Orbán és Putyin kapcsolatáról, az orosz befolyásról, a keleti nyitás kudarcairól, az EU vétókról és arról is, hogyan látta Brüsszel Magyarországot az elmúlt 16 évben. Herman János több ponton is rendkívül kemény állításokat fogalmaz meg Magyarország nemzetközi helyzetéről és az Orbán-kormány külpolitikájáról.

Kemény állítások, diplomáciai kulisszatitkok és egy olyan nézőpont, amit ritkán lehet ilyen nyíltan hallani.

0:00 - Főcím 
0:13 - Szénási Sándor vendége Herman János 
0:16 - Mitől lett "büszke brüsszeli bürokrata"? 
3:43 - "Welcome back, Hungary" 
5:50 - Mozgások az EU-n belül 
15:21 - Volt reális esély, hogy kikerülünk az EU-ból? 
21:30 - A "medve" ajánlatai 
26:46 - Az orosz befolyás csökkentése 
32:45 - Működött valaha is a hintepolitika? 
38:14 - Csontvázak a szekrényből 
45:05 - Mi volt Orbán valódi célja az EU-val? 
51:20 - Köszönjük, hogy megtekintették videónkat! Ne felejtsenek el feliratkozni!

A NER LUXUSFELESÉGEKET EL KELL SZÁMOLTATNI - MÉSZÁROS LŐRINC EGY KESZTYŰBÁB

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.27.



A Mélyvíz vendége ezúttal Tóth Ildikó, az RTL Cápák között című műsorának szereplője, aki éveken át segítette Hadházy Ákos munkáját a NER luxuséletmódjának leleplezésében. Az üzletasszony az interjúban először beszél nyíltan arról, hogyan gyűjtötte és azonosította a több tíz- és százmillió forintos táskákat, ékszereket és luxuscikkeket, amelyeket a NER-hez köthető feleségek és családtagok viseltek.

Tóth Ildikó szerint nem pusztán a drága ruhák és luxusnyaralások jelentették a problémát, hanem az a kontrollvesztés és arrogancia, amely az elmúlt években kialakult a hatalom körül. Az interjúban arról is beszél, miért csak a választások után vállalta fel a szerepét: saját bevallása szerint félt attól, hogy retorzió érheti őt vagy a családját.

A beszélgetés egyik központi témája Magyar Péter felemelkedése és az, hogy miért érezte már az első Partizán-interjú után: ő lehet az az ember, aki belülről ismeri a rendszert, és képes lehet változást hozni. Szó esik a social média szerepéről, a politikai kommunikáció teljes átalakulásáról, valamint arról is, hogyan élte meg a társadalom a félelem és a hallgatás éveit.

00:00 – Ki segített Hadházi Ákosnak a luxuscikkek beazonosításában? 
02:30 – Luxus táskák, ruhák és a „NER-feleségek” világa 
06:30 – Miért lett politikai ügy a luxizásból? 
10:00 – A hatalom és a kontrollvesztés 
14:00 – Miért félt korábban kiállni? 
18:00 – Magyar Péter megjelenése és a rendszer megingása 
24:00 – Magyar Péter kommunikációs stílusa és social media ereje 
30:00 – Mit vár az új kormánytól? 
35:00 – Orbán Viktor felemelkedése és a NER torzulása 
42:00 – Mészáros Lőrinc és a „kijelölt elit” kritikája 
48:00 – Generációváltás, félelem és Európa

LÉGIFOTÓKON MUTATJUK MEG, MIVÉ VÁLTOZOTT 16 ÉV ALATT ORBÁNÉK FELCSÚTI ÉS HATVANPUSZTAI BIRODALMA

TELEX
Szerző: VORÁK ANITA
2026.05.26.


Nincs még egy vidéki régió Magyarországon, amit annyira megváltoztatott volna Orbán Viktor 16 éves kormányzása, mint a szülőföldjét. Felcsút és környéke közpénzből és közpénzből lett magánvagyonokból is fejlődött, gazdagodott. A választások után, április végén átrepültünk a települések fölött, és légi fotókon mutatjuk be, hogy néz ki most, 16 év kormányzás, majd az elbukott választás után a hatvanpusztai uradalom és állatkert, Tiborcz István alcsútdobozi golfklubja, Mészáros Lőrinc építkezése és az Orbán Viktor felcsúti házának környékén kinőtt sportbirodalom.

A hatvanpusztai majorság, avagy az Orbán család öröksége

Mintagazdaságnak, a magyar mezőgazdaság fejlesztését célozva építette az 1820-as években József nádor a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai majorságot. A több mint tízhektáros birtok közepére íves tetőszerkezetű, klasszicista magtár épült két istállóval, két cselédházzal, víztoronnyal. A műemléki védelmű épületegyüttest az állampárt idején is használták, Orbán Viktor szívesen anekdotázik arról, hogy tanuló korában nyári munkán dolgozott az ottani gazdaságban. A rendszerváltás után az épületek lepusztultak, meglehetősen romos állapotban voltak akkor is, amikor már a Fidesz első kétharmada után, 2011-ben egy cégen keresztül megvette őket Orbán Viktor apja.

Bár az Orbán család gazdagodását figyelemmel követő oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina már 2011-től írt Hatvanpusztáról, a szélesebb közvélemény figyelmét Orbán Viktor hívta fel a birtokra – akaratlanul. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet 2016-ban Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz, amit akkor még Mészáros Lőrinc vett bérbe Orbán apjának cégétől, állítólag azért, hogy ott tárolja a szomszédos földek műveléséhez szükséges eszközeit. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól. Aztán 2019-ben Orbán Győző saját nevére vette a birtokot, és nagyszabású építkezés kezdődött a területen: előbb földig gyalulták a műemlék épületeket, majd az eredetire nyomokban hasonlító, de egyáltalán nem istállónak és magtárnak való épületeket húztak fel a birtokon.

Az építkezést rendszeresen dokumentálta a levegőből Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, és az évek során újságírók is többször készítettek drónfelvételeket arról, hogy áll a munka. Az impozáns épületek a 2026-os választások előtt elkészültek, már csak a kertépítők dolgoztak, de néhány, az építkezés során készült fényképen túl nem sokat tudunk arról, hogy az épületekben belül mi van.

Az április végén készült képeinken látszik, hogy több autó is áll a majorság területén. A kertben megy a munka, de már minden késznek látszik: az orangerie tele van óriási dézsás növényekkel, a mellette kialakított veteményesben pedig néhány soron már előbújtak a növények. Az L alakú épületek köré végig virágzó növényeket ültettek, és a kert minden pontján feltekert locsolócsövek várják a szárazságot.

Az is jól látszik, hogy bár minden kapunál vannak kisebb, talán személyzeti épületek, a birtokot védő biztonsági őrök a főbejáratnál és az északi kapunál is leharcolt lakókocsikban töltik a napjaikat...

KÖZMÉDIA-HORROR: A TEHETSÉGTELENSÉG 160 MILLIÁRDOS BIRODALMA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.05.26.



Hogyan lett a magyar közszolgálati televízió egy 160 milliárd forintos „mentális és morális romhalmaz”? Szabostin Imre, a Magyar Televízió korábbi alelnöke és főigazgatója kíméletlen őszinteséggel beszél a KlikkTV-ben arról a kontraszelekcióról és szakmai csődről, ami az elmúlt 15 évet jellemezte.

A beszélgetésben szóba kerül a 160 milliárdos büdzsé rejtélye, a nézettségi mélyrepülés, és az a kérdés is: hogyan lehetne visszabontani a propaganda-monolitot, hogy újra valódi közszolgálat legyen Magyarországon? Miért vallott kudarcot a Fidesz a közmédiával, és miért „innen könnyebb nyerni”?

A videó tartalmából:

A közmédia jelene: Miért van mentálisan és morálisan romokban a tévé? A 160 milliárdos rejtély: Mire ment el a felfoghatatlan összeg, ha a nézettség a nullához közelít? Kontraszelekció: Miért a lojalitás és nem a tehetség dönt a pozíciókról? Visszabontás: Hogyan lehetne egy új, EU-konform médiatörvénnyel rendet tenni? A jövő: Miért lenne szükség tévéjátékokra és valódi kulturális misszióra? Támogasd a KlikkTV munkáját, hogy továbbra is ilyen tabudöntögető beszélgetéseket hozhassunk el neked! Részletek a videóban és a leírás végén.

00:00 – Magyar Péter és a közmédia: Óriási az igény a változásra 
01:40 – „Mentális és morális romhalmaz” – A közmédia valódi állapota 
02:50 – A páratlan sikertelenség: Hogyan lett 1-5%-os a nézettség? 
03:30 – Tehetségtelenség és kontraszelekció: A lojalitás ára 
04:30 – 160 milliárd forint a semmire? A felfoghatatlan büdzsé 
06:40 – Új médiatörvény kell: A rendszer visszabontásának lehetőségei 
09:25 – Horrorisztikus gyártási költségek és túlszámlázások a kulisszák mögött 
11:40 – Repedések a falon: A Duna Médiaszolgáltató és az Altóri-ügy 
15:15 – Kert Attila és a jövő: Ki építhetné újjá a közszolgálatot? 
17:15 – Miért kellene visszahozni a tévéjátékokat és a valódi kultúrát? 
20:30 – „Lefelé nivellálás”: Miért hűítik a nézőket a kereskedelmi tévék is? 
23:00 – Ki maradjon és kit kell „kihajítani”? – Morális kérdések az újjáépítésnél 
25:00 – A rádió és az MTI tragédiája: Hogyan ölték meg a hírügynökséget? 
27:30 – BBC vs. MTVA: Miért innen a legkönnyebb nyerni?


Cikk:

GYERMETEG TABLÓ, KÍNOS TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS – HÁROM TÖRTÉNÉSZ SARKOS VÉLEMÉNYE A CITADELLA ÚJ KIÁLLÍTÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerzők: B. Szabó János, Hermann Róbert, Hatos Pál
2026.05.26.


Ha nem dolgozzák át, hosszú időre torzíthatja magyarok és külföldi turisták történelemképét is az új Citadella A Szabadság Bástyája című kiállítása. A Válasz Online három neves történészt, B. Szabó Jánost, Hermann Róbertet és Hatos Pált kérte fel, hogy véleményezzék a tárlatot, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert jegyzi. Értékelésük egybehangzó: látványos, ám tárgyi tévedésekkel teli alkotás született, amely alapvetően félrevezető képet mutat a magyarság múltjáról, és a történettudomány elmúlt fél évszázadának kutatási eredményeiből szinte semmit nem tartalmaz. Az 1950-es évek mondanivalója ez a 21. század technológiájával elmesélve. Jó lenne, ha nem maradna így évtizedekre.


Ennek a látványos, hazafias panoptikum jellegű kiállításnak a történelemszemlélete külön elemzést igényelne, mert tökéletesen összegzi a NER múltfelfogását, írtuk cikkünkben két nappal a választás előtt. Írásunkban részletesen bemutattuk, hogyan alakították át a Citadellát az egykori erőd durva átszabásával.

Abban a cikkben építészetről, műemlékvédelemről és a radikális átalakítás mögötti ideológiai mozgatórugókról volt szó, de A Szabadság Bástyája című történelmi kiállítás valóban külön elemzést érdemel. A kiemelt helyszín miatt ugyanis a Magyarországra látogató turisták közül valószínűleg többen fogják ebből megismerni a történelmünket, mint mondjuk a Nemzeti Múzeum kiállításából. Még ennél is fontosabb, hogy minden bizonnyal rengeteg magyar diákcsoport keresi majd fel, ezért ez a tárlat jelentősen befolyásolhatja a következő nemzedékek történelemszemléletét. Legalább annyira, ha nem jobban, mint ami a tankönyvekben szerepel...

ELLENSÉGGÉ VÁLTAK, AKIK FELEMELTÉK A SZAVUKAT AZ ELESETTEKÉRT

NÉPSZAVA / EXIT PODCAST
Műsorvezető: SZABÓ BRIGITTA
2026.05.26.



Bár Magyar Péter miniszterelnök mindenkitől bocsánatot kért, akit az orbáni rendszer ellehetetlenített, megfélemlített, kirekesztett, megbélyegzett, az igazi fellélegzést ez még nem hozta el. Nem csak azért, mert nem Orbán Viktor tette meg ezt a gesztust, hanem azért is, mert 16 évnyi rombolás hatása nehezen múlik, s az újjáépítés, újjáépülés is időt igényel. Amikor rendőrök szállják meg az ember munkahelyét, kormányzati hivatalok indítanak teljesen hamis indokokkal vizsgálatokat vagy nem kívánt személynek nyilvánítanak valakit és ellehetetlenítik a munkáját, akkor nem csak az adott pillanatban kell állva maradni, de a folytatáshoz is erős elszántság kell. A civil szektort és a médiát ért támadásokról, a megoldásokról és a folytatásról beszélgetett Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával és Ónody-Molnár Dóra újságíróval Szabó Brigitta, a Népszava gazdaság rovatának vezetője az Exit podcastban.

ÁGH ATTILA: ORBÁN ELAGGOTT FIGURA – EZ A RENDSZER MÁR CSAK VICC A FIATALOK SZEMÉBEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.05.26.



00:00
– Bevezetés: A KlikkTV közeledik a 100 000 feliratkozóhoz; Ágh Attila mint a rendszer egyik legkarakteresebb bírálója. 
02:45 – A felismerés pillanata: Mikor vált egyértelművé, hogy az Orbán-rendszernek vége van? Miért bukott el a 2022-es ellenzéki összefogás? 
05:30 – Az információs forradalom és a Tisza-jelenség: Hogyan használta ki Magyar Péter az új technológiai platformokat egy olyan generáció megszólítására, amely korábban láthatatlan volt a politika számára. 
06:50 – „Európa, Európa!”: A fiatalok spontán érzelmi kitörése és a jövőkép hiánya a jelenlegi rendszerben. 
08:20 – Mozgalomból új politikai rendszer: Radnai Márk és a Tiszapárt stratégiája – miért nem akarnak „hagyományos” pártot építeni? 
11:50 – Az új modell: Alulról építkező demokrácia és a „tanuló vezetők” korszaka. Miben tér el ez a 89-es elitpolitizálástól? 
14:10 – Generációváltás a vezetésben: A középnemzedék és a nők szerepének felértékelődése Magyar Péter csapatában. 
16:10 – „Orbán egy elaggott figura”: Miért nevetik ki a fiatalok a kormányzati retorikát, és miért vált nevetségessé a rendszer nemzetközi szinten is? 
18:20 – A kétciklusos korlát: A hatalom önkorlátozása mint a bizalom alapja – „Ne féljetek, mi se maradunk itt örökké”. 
21:10 – Az igazi rendszerváltás: Miért volt a 89-es váltás és a 2010-es „fülkeforradalom” is csak egy szűk elit játéka, és miért most történik meg a valódi váltás. 
25:50 – Összegzés: Az autokrata modell összeomlása és a remény egy radikális demokratikus átalakulásra.

BÁTONYI PÉTER: LÁZÁR JÁNOST ÚGY ÉRDEKELTÉK A KASTÉLYOK, MINT TOLVAJT A ZSEBÓRÁK

VÁLASZ PODCAST
Szerző: BENYÓ RITA
2026.05.26.



A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell”.


Fontos mondatok a beszélgetésből:

A bombák és Tiborczék

„A meglévő műemlékek lebontása a legnagyobb veszteség, mert ilyenkor olyan kár ér minket, mint a világháború idején. A Mahart-székház 2019–20 környékén járt úgy, ahogy ’44–45-ben is járhatott volna. A háborút túlélte, pedig nagyon kitett helyen volt – amit nem bombáztak ki, azt most Tiborczék abszolválták.”

A „műemlékmentésről”

„A fideszesek szeretik úgy beállítani magukat, mintha műemlékmentők lennének, de amikor valamit főhomlokzatig kibelezünk és visszabontunk, azt műemlékmentésnek nevezni finoman szólva túlzás. Ez olyan, mintha valaki egy kitömött állatot hagyna a kandallópárkányon, és azt állatmentésnek tekintené.”

A csillogó felszínről

„A NER egészére jellemző volt a felszínesség. A felszín csillogása őket mindenben kielégítette, és azt gondolták, hogy a szavazóikat is kielégíti. Az, hogy a felszín mögött mi a rothadó valóság, nem nagyon érdekelt senkit – csak ennek a szaga hozzánk, szakemberekhez eljutott.”

A nemzetieskedésről

„A NER-t és a Fidesz felső vezetését műveltségbeli felszínesség jellemzi. A műemlékekhez való hozzáállásuk lakmuszpapír: megmutatja, mennyire tettetett ez a nemzetieskedés, és mennyire nem gyökerezik mély meggyőződésben vagy műveltségi rétegben.”

A jogállam meghekkeléséről

„A jogállamiság lebontásának van egy ritkábban emlegetett, de talán fontosabb aspektusa: az állam a saját, egyébként vállalható jogállami szabályait is szándékosan megszegte vagy megszegette az apparátusaival. Nemcsak vállalhatatlan jogszabályok születtek, hanem a betartható és betartandó jó jogszabályokat is sikerült megtekerni.”

Újrakezdés

„Ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell. Önálló intézményrendszer nélkül nem működik a műemlékvédelem, ezt tizenhat év megmutatta. A mostani struktúra gyakorlatilag a műemlékrombolások lepapírozására alkalmas, semmi másra.”

A PÉNZ ÚTJA: HOGYAN TŰNT EL A KÖZVAGYON? | MARTIN JÓZSEF PÉTER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.05.26.



A pénz útja: hogyan tűnt el a közvagyon?

A műsor vendége Martin József Péter, közgazdász, szociológus, újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 01 // BEVEZETŐ

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.05.26.



Ez egy minisorozat első része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.


2026. május 26., kedd

ÉLŐ: MAGYAR PÉTER NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁSA, KOCSIS MENTELMI JOGA, BUJDOSÓ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.05.26.



Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik ma az Országgyűlés ülése, amit a Kontroll ÉLŐBEN KÖZVETÍT.

A napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik, először a napirend előtti felszólalások hangzanak el, majd a képviselők egy órán át interpellálhatják a kormány tagjait.

A parlament ma fog dönteni öt, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról, amelyek 
• a végrehajtási visszaéléseket, 
• a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, 
• a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, 
• a kegyelmi botrány felelőseit, illetve 
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát tárnák fel.

Az országgyűlési törvény alapján a vizsgálóbizottságok létrehozásáról a parlament vita nélkül határoz.

Ezután a képviselők döntenek Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyében is. A Fidesz frakcióvezető-helyettese mentelmi jogának kiadását egy, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ellene indított magánvádas ügy miatt kérték.

A határozathozatalok után az új Országgyűlés megalakulása óta először tartják majd meg az azonnali kérdések és válaszok óráját.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS IGAZSÁGÜGYI ÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE | ATV ÉLŐ

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.05.26.



Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága kedden több kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot és vizsgálóbizottság felállításáról szóló indítványt is tárgyal. Napirendre kerülnek többek között a végrehajtási visszaélések, az MNB működésével kapcsolatos ügyek, a kegyelmi botrány, valamint a közvagyon elvesztésének kivizsgálása is.

POTTYONDY EDINA: TISZA-DIKTATÚRA EGY HÉT ALATT; BAYER ZSOLT A KEGYELMI BOTRÁNYRÓL; HONT BANDI 500 MILLIÓJA

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.05.26.



Tisza-diktatúra egy hét alatt; Bayer Zsolt a kegyelmi botrányról; Hont Bandi 500 milliója...

2026. május 25., hétfő

SZÁMTALAN ÜZENETET KAPOK OLIGARCHÁKTÓL, EZEKRE ÉN NEM VÁLASZOLOK – INTERJÚ MAGYAR PÉTERREL

TELEX
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.05.25.



Beiktatása óta Magyar Péter az első stúdiós élő interjúját a Telexnek adta. A miniszterelnököt kérdeztük a május 31-i ultimátumáról, a kegyelmi ügy lehetséges kifutásáról, vagyonvisszaszerzésről, uniós forrásokról és még sok minden másról is.


TÉNYLEG MEGÁLL A KEGYELMI ÜGY BALOG ZOLTÁNNÁL? – CÉLEGYENES

CÉLEGYENES
Műsorvezető: LAPÉ ÁGNES
2026.05.25.



Kegyelmi ügy, Magyar Péter bejelentései és fideszes védvonal – Önök ezeket a témákat választották, így ezekről beszélt Lampé Ágnes, Egri Viktor és Ónody-Molnár Dóra. Nézze meg Ön is!

00:00 – Kegyelmi ügy: kínzó kérdés, kapunk rá választ? 
22:02 – Első miniszterelnöki interjúját adta Magyar Péter: érnek el a költségek csökkentésével? 
46:46 – Fideszes védvonal alakul: mi ennek az értelme?

KASTÉLY, MÉNESBIRTOK, LAKÁSOK: A LÁZÁR-KÖZELI INGATLANOK SORSA

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.05.25.



Lázár János vagyonos ember és ezt ő sem tagadja. Jól termő mezőgazdasági földterületek, mezőhegyesi ménesbirtok, batidai vadászkastély és fővárosi ingatlanok kerültek az érdekeltségébe a NER 16 éve alatt. Vagyonának gyarapítása közben a volt közlekedési miniszter olykor másokon is átgázolt - akkor is, ha az ember Fidesz-szavazó. Riportunkban bemutatjuk, hogy mi történt az április 12-i választási bukása óta Lázár birodalmában!