Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.19.
2026. június 20., szombat
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7020. – SZERETNÉK EGY VILÁGOT MAGAMNAK
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.19.
Ne legyen túl kicsi, hadd legyek továbbra is apró és jelentéktelen benne, de ilyen nagy sem kell, legyen éppen megérthető, mert ha meg tudjuk ismerni, akkor talán egymást is megérthetjük, és mennyivel jobb lenne egy olyan világ, ami nincs tele félreértésekkel, gyanakvással, kimondatlan sérelmekkel, olyan mondatokkal, amelyeket már akkor megbánunk, amikor még ki sem mondtuk őket, képzeld el, hogy nincsenek háborúk, énekelte Lennon, és persze, hogy lelőtték, mert valahogy mindig azok halnak meg, akik el merik képzelni, az én világomban nem lennének fegyverek, Lennon élne, de nem énekelhetné el az Imagine-t, hiszen abban a világban eleve nem lenne háború, legfeljebb csendes viták lennének a konyhaasztalnál arról, ki felejtett el tejet venni, de ezek a viták sem tartanának tovább néhány percnél, mert mindenki tudná, hogy a harag tulajdonképpen fáradtság, félelem vagy szeretethiány, meg amúgy is, mindenki elfelejtett tejet venni, és nem lenne szégyen azt mondani, hogy ma rossz napom van, ma ne kérdezz túl sokat, csak ülj mellém, csendben, és tegyél úgy, mintha ez magától értetődő volna, mintha nem lenne különös, hogy húsból, emlékekből, szorongásból és néhány makacs reményből összerakott lények sétálnak egymás mellett az utcán, táskákkal, bevásárlólistákkal, de néha lemarad a listáról a tej, mert a világom nem lenne tökéletes, hiszen a tökéletesség gyanús, és biztosan lakhatatlan, inkább olyan lenne, ahol a hibák nem végzetesek, ahol egy rosszul sikerült mondat után még vissza lehet fordulni, ahol a szeretetnek nem kell mindig szépnek lennie, elég, ha csak úgy van, mint egy régi kabát, amiről tudjuk, hogy bármikor felvehetjük, ebben a világban a házak ablakai esténként nem azért világítanának, mert mindenki bezárkózott a maga kis történetébe, hanem mert odabent emberek próbálnának nem teljesen elveszni, megölelnék egymást hátulról a mosogatónál, csak úgy, minden különösebb ok nélkül. Mert ebben a világban nem lennének hősök sem, vagy mindenki hős lenne, csak nem úgy, ahogy most képzeljük a hősiességet, nem nagy tettekben, nem áldozatban, nem abban, ki mer meghalni egy ügyért, hanem abban, ki mer kimaradni, ki mer bocsánatot kérni, ki meri kimondani, hogy ma rossz napja van, és nem lennének gazdagok sem, vagy mindenki gazdag lenne, de nem bankszámlában, nem jachtokban, nem abban, ki hány helyre tud elmenekülni önmaga elől, hanem időben, figyelemben, olyan délutánokban, amikor senki nem siettet senkit, amikor nem kell minden mondat mögé bizonyítékot tenni, hogy komolyan vegyenek, amikor nem kell eljátszani, hogy jobb vagyok, mint amilyen, csak azért, hogy másoknak kényelmesebb legyen szeretni, mert nem csak magamnak szeretném ezt, hiszen az hamar börtönné válna, még akkor is, ha puha a szőnyeg, jó a kilátás, és senki sem szól rám, ha egész nap ugyanazt a dalt hallgatom, olyat szeretnék, amiben van helye mások világának is, a furcsa szokásaiknak, a rossz zenéiknek, a kusza álmaiknak, és ha valaki megkérdezné tőlem, hol van ez a világ, nem tudnék térképet mutatni, nem lenne rajta országhatár, mert ezt a világot nem megtalálni kell, hanem felépíteni, atomonként, molekulánként, mozdulatonként, türelemből, figyelemből, bocsánatkérésből és újrakezdésből kell összerakni, abból, hogy nem vágunk vissza azonnal, hogy nem a legélesebb mondatot választjuk, hanem a legigazabbat, hogy megtanuljuk felismerni a másik ember félelmét a támadása mögött, a fáradtságát a közönye mögött, a szégyenét a hallgatása mögött, és a sajátunkat is, magunkban észrevenni a romlást, a jogos fájdalmat, ott kezdődnének az én világom törvényei, hogy nem kell mindig igazunknak lenni, hogy lehet bocsánatot kérni anélkül, hogy közben kisebbek lennénk, nem tökéletes világot szeretnék, csak élhetőt, amiben jó néha fáradtnak lenni, jó tévedni, és akkor talán már nem is számítana, hogy ez a világ az enyém-e, vagy a tiéd, vagy valaki másé, akit nem is ismerünk, csak ő is szerette volna elképzelni, milyen különös, milyen nevetséges és mégis milyen megható ez az egész, hogy élünk, hogy egymás mellett élünk, hogy néha elfelejtünk mindent, ami fontos, aztán mégis megpróbáljuk újra, és ha csak ezt az egyet sikerül megőrizni, ezt az újrapróbálást, akkor talán nem is kellene egy másik világ, mert ez a mostani, ez a túl nagy, túl hangos, túl sokszor elrontott világ is elkezdene lassan, szinte észrevétlenül hasonlítani arra, amelyet szeretnék.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.19.
BEREND T. IVÁN: A LEGSIKERESEBB LEMARADÁS
NÉPSZAVA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2026.06.19.
Az elmúlt másfél évtized Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb korszaka volt - ezt maga Orbán Viktor állítja.
Ha ezt a családjára érti, maradéktalanul igaza van. Leánya, Ráhel és veje, Tiborcz István a Forbes becslése szerint 2025-ben 211 milliárd forintos vagyonnal az ország tizenharmadik leggazdagabb családja volt. Apja, Orbán Győző cégbirodalma 408 milliárd forintos forgalmából söpört be hasznot, és ebből több milliárd forint osztalékot tett zsebre. Orbán legjobb és legrégibb barátja, a korábbi vidéki gázszerelő, Mészáros Lőrinc 591,3 milliárd forintos vagyonával a világ ezer leggazdagabb embere között van.
Az Orbán család fent említett mesés meggazdagodása úgy következett be, hogy Magyarország Európában az élre tört a korrupció tekintetében. Tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt még tizennégy ország volt Európában korruptabb Magyarországnál. A helyezés sokat javult, de nem tűzném ki az “Európa legkorruptabb országa” címet nagy sikerként a kalapomra.
Ha viszont nem a családja, hanem Magyarország legsikeresebb másfél évtizedét érti alatta, akkor sajnos meglehet, hogy nem ismeri a tényeket. Hadd sorakoztassam tehát ide őket. 2010-ben, amikor Orbán megkezdte 16 éves regnálását, az egy főre jutó GDP szerint Magyarország a 41. helyen állt az európai országok rangsorában. Milyen magasra emelkedtünk erről a kiinduló pontról?
Az összes európai országot vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös adatai szerint az egy főre jutó nominális GDP alapján Magyarország a 40. és 50. hely közötti sávban helyezkedik el a kontinentális rangsorban. Az ország az EU átlagának kereken háromnegyedét érte el, és ezzel csupán Görögországot és Bulgáriát előzte meg az EU-n belül. Hát ez nem tűnik a legsikeresebbnek. Ha az egy főre számított GDP vásárlóerőben mért értékét nézzük, ezek az országok vannak Európában még mögöttünk: Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Szlovákia, Montenegro, Macedónia, Albánia, Szerbia, Lettország és Románia. Ebből a listából is úgy látszik, hogy nem hagytunk le senkit. Sikernek ezt sem nevezhetjük.
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a boldog, békés öregkorra való esély, vagyis hogy hogyan boldogul egy élet munkája után egy ország idősebb lakossága. Az öregséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport szerint 18 ország között Norvégia, Svédország, és az USA áll az első helyeken, Magyarország pedig az utolsón. Hát ez sem tűnik a legsikeresebbnek.
Ha a lakosságnak az Európai Unió átlagához mért fogyasztását vizsgáljuk, akkor Magyarország - csupán Bulgáriát megelőzve - az utolsó előtti helyen áll, és az EU átlagos fogyasztásának 62 százalékát éri el. Ez sem valami nagy siker.
A lakosság jólétének nemzetközi statisztikákban általánosan használt mércéje a születéskor várható élettartam. Nos, ebben a tekintetben csak Romániában és Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, mint Magyarországon. Viszont a férfiak Szlovákiában 1 évvel, Horvátországban 2,6 évvel, és az ugyancsak szomszédos Ausztriában 7 évvel élnek tovább, mint Magyarországon. Összeurópai rangsorban mindez úgy néz ki, hogy 50 európai ország között a magyar férfiak a 8., a magyar nők a 10. legrövidebb életűek.
Mindezt összegezve egyértelmű, hogy az Orbán Viktor által dicsőített másfél évtized aligha tekinthető az elmúlt száz év legsikeresebb korszakának Magyarországon. Ezzel nem állítom, hogy a legsikertelenebb lett volna, hiszen gazdag a magyar történelem, és volt ennél rosszabb is: például 1930 és 1945 között.
Szerző: BEREND T. IVÁN
2026.06.19.
Ha ezt a családjára érti, maradéktalanul igaza van. Leánya, Ráhel és veje, Tiborcz István a Forbes becslése szerint 2025-ben 211 milliárd forintos vagyonnal az ország tizenharmadik leggazdagabb családja volt. Apja, Orbán Győző cégbirodalma 408 milliárd forintos forgalmából söpört be hasznot, és ebből több milliárd forint osztalékot tett zsebre. Orbán legjobb és legrégibb barátja, a korábbi vidéki gázszerelő, Mészáros Lőrinc 591,3 milliárd forintos vagyonával a világ ezer leggazdagabb embere között van.
Az Orbán család fent említett mesés meggazdagodása úgy következett be, hogy Magyarország Európában az élre tört a korrupció tekintetében. Tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt még tizennégy ország volt Európában korruptabb Magyarországnál. A helyezés sokat javult, de nem tűzném ki az “Európa legkorruptabb országa” címet nagy sikerként a kalapomra.
Ha viszont nem a családja, hanem Magyarország legsikeresebb másfél évtizedét érti alatta, akkor sajnos meglehet, hogy nem ismeri a tényeket. Hadd sorakoztassam tehát ide őket. 2010-ben, amikor Orbán megkezdte 16 éves regnálását, az egy főre jutó GDP szerint Magyarország a 41. helyen állt az európai országok rangsorában. Milyen magasra emelkedtünk erről a kiinduló pontról?
Az összes európai országot vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös adatai szerint az egy főre jutó nominális GDP alapján Magyarország a 40. és 50. hely közötti sávban helyezkedik el a kontinentális rangsorban. Az ország az EU átlagának kereken háromnegyedét érte el, és ezzel csupán Görögországot és Bulgáriát előzte meg az EU-n belül. Hát ez nem tűnik a legsikeresebbnek. Ha az egy főre számított GDP vásárlóerőben mért értékét nézzük, ezek az országok vannak Európában még mögöttünk: Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Szlovákia, Montenegro, Macedónia, Albánia, Szerbia, Lettország és Románia. Ebből a listából is úgy látszik, hogy nem hagytunk le senkit. Sikernek ezt sem nevezhetjük.
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a boldog, békés öregkorra való esély, vagyis hogy hogyan boldogul egy élet munkája után egy ország idősebb lakossága. Az öregséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport szerint 18 ország között Norvégia, Svédország, és az USA áll az első helyeken, Magyarország pedig az utolsón. Hát ez sem tűnik a legsikeresebbnek.
Ha a lakosságnak az Európai Unió átlagához mért fogyasztását vizsgáljuk, akkor Magyarország - csupán Bulgáriát megelőzve - az utolsó előtti helyen áll, és az EU átlagos fogyasztásának 62 százalékát éri el. Ez sem valami nagy siker.
A lakosság jólétének nemzetközi statisztikákban általánosan használt mércéje a születéskor várható élettartam. Nos, ebben a tekintetben csak Romániában és Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, mint Magyarországon. Viszont a férfiak Szlovákiában 1 évvel, Horvátországban 2,6 évvel, és az ugyancsak szomszédos Ausztriában 7 évvel élnek tovább, mint Magyarországon. Összeurópai rangsorban mindez úgy néz ki, hogy 50 európai ország között a magyar férfiak a 8., a magyar nők a 10. legrövidebb életűek.
Mindezt összegezve egyértelmű, hogy az Orbán Viktor által dicsőített másfél évtized aligha tekinthető az elmúlt száz év legsikeresebb korszakának Magyarországon. Ezzel nem állítom, hogy a legsikertelenebb lett volna, hiszen gazdag a magyar történelem, és volt ennél rosszabb is: például 1930 és 1945 között.
NYOMOZÁS A MOL-ALAPÍTVÁNYNÁL, LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS A MEDIAWORKSNÉL
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.06.19.
Magyar Hang: Bejelentette a Mediaworks: keddtől megszűnik a Bors, júliustól pedig több megyei lap
Hétfő délután bejelentette a Mediaworks Hungary, ami már várható volt: számos lapot bezárnak, egyeseket digitális formában üzemeltetnek tovább. Az értesülések több száz ember elbocsátásáról szólnak. A Mediaworks azt nem közölte, hány főtől válnak meg, azt viszont megerősítették, hogy keddtől felfüggesztik a Bors megjelenését, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapokét. Az egyes lapok digitális felületei üzemelnek tovább. A Ripost.hu és a Metropol.hu esetében viszont azokat is bezárják.
HVG: Reagált az Integritás Hatóság elnöke arra, hogy az ÁSZ vezetője a felmentését kezdeményezte
Bízik a bíróság reális helyzetértékelésében – közölte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke azután, hogy az Állami Számvevőszéket vezető Windisch László kezdeményezte elnöki jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken. Windisch azután fordult a bírósághoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyebek mellett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat Biróval szemben. Az IH elnöke kedden azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít.
444: Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt
Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban.
Telex: Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére. Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes.
444: Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot
Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek, és az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf). A törvény többek között szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését; rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról; a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait; fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.06.19.
Hétfő délután bejelentette a Mediaworks Hungary, ami már várható volt: számos lapot bezárnak, egyeseket digitális formában üzemeltetnek tovább. Az értesülések több száz ember elbocsátásáról szólnak. A Mediaworks azt nem közölte, hány főtől válnak meg, azt viszont megerősítették, hogy keddtől felfüggesztik a Bors megjelenését, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapokét. Az egyes lapok digitális felületei üzemelnek tovább. A Ripost.hu és a Metropol.hu esetében viszont azokat is bezárják.
HVG: Reagált az Integritás Hatóság elnöke arra, hogy az ÁSZ vezetője a felmentését kezdeményezte
Bízik a bíróság reális helyzetértékelésében – közölte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke azután, hogy az Állami Számvevőszéket vezető Windisch László kezdeményezte elnöki jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken. Windisch azután fordult a bírósághoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyebek mellett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat Biróval szemben. Az IH elnöke kedden azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít.
444: Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt
Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban.
Telex: Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére. Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes.
444: Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot
Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek, és az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf). A törvény többek között szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését; rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról; a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait; fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.
FIDESZES HÁTTÉREMBEREK ELLENŐRIZTÉK VOLNA, HOGYAN KÖLTI EL A KRAUSZ FERENC-FÉLE ÉLVONAL ALAPÍTVÁNY A TÖBB SZÁZMILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST
TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.
Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés, amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekvaformátumban (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány formátumában) működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft.-nél sem.
A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.
A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...
SEMJÉN ZSOLT NEVE IS ELŐKERÜLHET? ÁLLAMPOLGÁRSÁGI VISSZAÉLÉSEKRŐL BESZÉLT VELKEY
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző:
2026.06.19.
Velkey György újabb videóban beszélt az indokolatlanul adományozott magyar állampolgárságok ügyéről. A politikus állítása szerint ezúttal azt mutatja be, hogyan adhattak a legmagasabb körök tudtával több tízezer dollárért magyar állampolgárságot kanadaiaknak.
A videó egyik legsúlyosabb állítása, hogy magyar diplomaták már a Szijjártó-féle időszakban jelezték a visszaéléseket, de a jelzéseiket a politikus szerint nem vették komolyan. Velkey György úgy fogalmazott: hálával tartoznak azoknak a diplomatáknak, akik ebben az időszakban is becsülettel jelezték a problémákat.
A kérdés most az: kik tudtak ezekről az ügyekről, kiknek kellett volna lépniük, és milyen felelősség terheli azokat, akik a jelzések ellenére sem állították meg a visszaéléseket?
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb közéleti, parlamenti és elszámoltatási ügyekért.
Szerző:
2026.06.19.
Velkey György újabb videóban beszélt az indokolatlanul adományozott magyar állampolgárságok ügyéről. A politikus állítása szerint ezúttal azt mutatja be, hogyan adhattak a legmagasabb körök tudtával több tízezer dollárért magyar állampolgárságot kanadaiaknak.
A videó egyik legsúlyosabb állítása, hogy magyar diplomaták már a Szijjártó-féle időszakban jelezték a visszaéléseket, de a jelzéseiket a politikus szerint nem vették komolyan. Velkey György úgy fogalmazott: hálával tartoznak azoknak a diplomatáknak, akik ebben az időszakban is becsülettel jelezték a problémákat.
A kérdés most az: kik tudtak ezekről az ügyekről, kiknek kellett volna lépniük, és milyen felelősség terheli azokat, akik a jelzések ellenére sem állították meg a visszaéléseket?
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb közéleti, parlamenti és elszámoltatási ügyekért.
SZÉTROBBANT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG: SULYOK TAMÁS AKCIÓJA UTÁN HETEN SZÁLLTAK KI
KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
A KlikkTV Fordulópont című adásában Ónody-Molnár Dóra (Jelen), Lánczi Richárd (Magyar Hang) és Murányi András (Index) elemzik a hazai belpolitika legfrissebb eseményeit, különös tekintettel a köztársasági elnök körüli vitákra és az Alkotmánybíróság belső feszültségeire.
Időrendi áttekintés és kulcspontok:
00:00 – Köszöntő és vendégek bemutatása A műsorvezető üdvözli a nézőket és bemutatja a kerekasztal résztvevőit.
00:19 – Sulyok Tamás és a Tisza Párt törvénymódosítása A beszélgetés az elnök legutóbbi aláírásával indul. Mennyiben akadályozza vagy segíti az államfő a kormányváltó erők munkáját? Az elemzők szerint Sulyok a „két lábon járó toll” szerepét hozza, és továbbra is mindent aláír, amit a hatalmi érdek megkíván.
02:23 – Miért nem mond le az államfő? Vita arról, hogy miért ragaszkodik Sulyok Tamás a székéhez a folyamatos támadások és a múltját érintő vádak ellenére. Felmerül Orbán Viktor háttérben meghúzódó szerepe és a NER bástyáinak védelme.
05:04 – A bombahír: Szétrobbanó Alkotmánybíróság Részletes elemzés arról a friss információról, miszerint Sulyok Tamás beadványa után (melyben saját szerepfelfogásának értelmezését kérte) hét alkotmánybíró zárta ki magát a folyamatból. Ez példátlan válságot jelez az intézményen belül.
07:46 – Súlyos vádak és a múlt árnyai Az elnök önéletrajzi ellentmondásai, a zsebszerződéses földügyek és a családi múlt körüli viták hatása a köztársasági elnöki intézmény tekintélyére.
12:03 – Változások a nyomozóhatóságoknál? Elkezdődött-e valódi munka az ügyészségen és a rendőrségen? A vendégek azt vizsgálják, hogy az áprilisi események óta látható-e elmozdulás a megfelelési kényszerben.
15:40 – A választói elvárások és a valóság Magyar Péter ígéretei és a Tisza Párt szimpatizánsainak várakozásai az elszámoltatással kapcsolatban. Hol tart most a folyamat, és miért tűnik úgy, mintha bizonyos pontokon megrekedtek volna?
19:41 – Uniós források és diplomáciai mozgások A jogállamisági viták, az EU-s pénzek hazahozatala és Magyarország helyzete az európai térképen. A prioritások elemzése: szimbolikus ügyek kontra gazdasági kényszerek.
22:32 – Gazdasági ügyek és a „mély állam” A Matolcsy-ügy és más, jól dokumentált visszaélések feltárása. Miért nehéz az államigazgatási gépezet átállítása egy új korszakra?
25:13 – Előzetes a következő részhez: Az aranykonvoj-ügy A műsorvezető lezárja az első részt, és beharangozza a következő blokkot, amely a Fidesz legfelsőbb köreit is érintő aranykonvoj-botránnyal foglalkozik.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.
A KlikkTV Fordulópont című adásában Ónody-Molnár Dóra (Jelen), Lánczi Richárd (Magyar Hang) és Murányi András (Index) elemzik a hazai belpolitika legfrissebb eseményeit, különös tekintettel a köztársasági elnök körüli vitákra és az Alkotmánybíróság belső feszültségeire.
Időrendi áttekintés és kulcspontok:
00:00 – Köszöntő és vendégek bemutatása A műsorvezető üdvözli a nézőket és bemutatja a kerekasztal résztvevőit.
00:19 – Sulyok Tamás és a Tisza Párt törvénymódosítása A beszélgetés az elnök legutóbbi aláírásával indul. Mennyiben akadályozza vagy segíti az államfő a kormányváltó erők munkáját? Az elemzők szerint Sulyok a „két lábon járó toll” szerepét hozza, és továbbra is mindent aláír, amit a hatalmi érdek megkíván.
02:23 – Miért nem mond le az államfő? Vita arról, hogy miért ragaszkodik Sulyok Tamás a székéhez a folyamatos támadások és a múltját érintő vádak ellenére. Felmerül Orbán Viktor háttérben meghúzódó szerepe és a NER bástyáinak védelme.
05:04 – A bombahír: Szétrobbanó Alkotmánybíróság Részletes elemzés arról a friss információról, miszerint Sulyok Tamás beadványa után (melyben saját szerepfelfogásának értelmezését kérte) hét alkotmánybíró zárta ki magát a folyamatból. Ez példátlan válságot jelez az intézményen belül.
07:46 – Súlyos vádak és a múlt árnyai Az elnök önéletrajzi ellentmondásai, a zsebszerződéses földügyek és a családi múlt körüli viták hatása a köztársasági elnöki intézmény tekintélyére.
12:03 – Változások a nyomozóhatóságoknál? Elkezdődött-e valódi munka az ügyészségen és a rendőrségen? A vendégek azt vizsgálják, hogy az áprilisi események óta látható-e elmozdulás a megfelelési kényszerben.
15:40 – A választói elvárások és a valóság Magyar Péter ígéretei és a Tisza Párt szimpatizánsainak várakozásai az elszámoltatással kapcsolatban. Hol tart most a folyamat, és miért tűnik úgy, mintha bizonyos pontokon megrekedtek volna?
19:41 – Uniós források és diplomáciai mozgások A jogállamisági viták, az EU-s pénzek hazahozatala és Magyarország helyzete az európai térképen. A prioritások elemzése: szimbolikus ügyek kontra gazdasági kényszerek.
22:32 – Gazdasági ügyek és a „mély állam” A Matolcsy-ügy és más, jól dokumentált visszaélések feltárása. Miért nehéz az államigazgatási gépezet átállítása egy új korszakra?
25:13 – Előzetes a következő részhez: Az aranykonvoj-ügy A műsorvezető lezárja az első részt, és beharangozza a következő blokkot, amely a Fidesz legfelsőbb köreit is érintő aranykonvoj-botránnyal foglalkozik.
2000 MILLIÁRD HIÁNYZIK – HOVA LETT A NYUGDÍJASOK PÉNZE?
HÍRKLIKK / KLIKKTV PLUSZ
Szerző:
2026.06.
A nyugdíjrendszer jövője körüli vita egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai kérdésként jelent meg abban a beszélgetésben, amelyet a KlikkTV Egyenleg című műsorában folytatott Korózs Lajos és Karácsony Mihály. A felek nem csupán a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen irányba lehetne elmozdítani egy olyan struktúrát, amely egyszerre biztosítja a költségvetési stabilitást és az idősek méltányos ellátását. A vita egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyar és az európai nyugdíjmodellek között folyamatos feszültség húzódik a „fenntarthatóság” és a „méltányosság” elvei között.
A politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszerben halmozódó feszültségek már társadalmi konfliktusokat is generálnak, ezért „sürgősen hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez”. Érvelésében kitért arra is, hogy Európa több országában nyugdíjas tüntetések zajlanak, és egyre több helyen jelennek meg nyugdíjas érdekképviseleti pártok, ami szerinte jól mutatja, hogy az idősek érdekei sok helyen nem kapnak megfelelő politikai súlyt.
Politikai döntések és európai kötelezettségek
A vita másik hangsúlyos eleme az volt, hogy mennyiben tekinthető a nyugdíjrendszer finanszírozása technikai vagy politikai kérdésnek. Korózs Lajos szerint a rendszer nem omlik össze önmagától, mert annak működése alapvetően politikai döntéseken múlik: „egy nyugdíjrendszer nem tud tönkremenni, az államon múlik, és politikai döntések tömkelegét kell meghozni”. Hozzátette, hogy a források elosztása mindig prioritási kérdés is.
A beszélgetésben szóba került az Európai Unióhoz való viszony is. Elhangzott, hogy Magyarország korábban vállalt bizonyos nyugdíjreform-lépéseket, amelyek azonban nem valósultak meg a megadott határidőkig. Ez a vita szerint nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források hozzáférése szempontjából. A szereplők szerint a reform elmaradása hozzájárul a jelenlegi bizonytalansághoz, miközben az európai elvárások továbbra is fennállnak.
Karácsony Mihály ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás erősítésére több jogi és intézményi alap is létezik, amelyekre lehetne építeni. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi rendszerben a feladatok túlságosan szét vannak tagolva, ami megnehezíti az átlátható működést és a hatékony döntéshozatalt.
2000 milliárd, állami hatékonyság és a rendszer tartalékai
A beszélgetés egyik legmarkánsabb pontja a források kérdése volt. Korózs Lajos szerint nem feltétlenül forráshiányról van szó, hanem az állami működés hatékonyságáról. Ennek alátámasztására több példát is említett, köztük azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a behajthatatlan kinnlevőségek összege meghaladja a 2000 milliárd forintot. „Hát ezt én nem tudom behajtani? Hát milyen állam?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy szerinte ez az összeg önmagában is jelentős nyugdíjforrást jelenthetne.
A vita során felmerült az áfa-rés, a feketemunka és az árnyékgazdaság kérdése is, amelyek mind hozzájárulnak az állami bevételek csökkenéséhez. A résztvevők szerint ezek kezelése nélkül nehéz hosszú távon stabil nyugdíjrendszert fenntartani. Karácsony Mihály ehhez hozzátette, hogy az állami feladatok leépítése és az ellenőrzési kapacitások szűkítése is hozzájárul a rendszer gyengüléséhez, példaként említve a munkavédelmi ellenőrzések visszaszorulását.
A beszélgetés kitért az alapnyugdíj kérdésére is, amelyet mindkét fél fontos lehetséges reformirányként említett. Karácsony Mihály szerint „senkinek nem kellene 21. századi körülmények között egy bizonyos szint alatt élnie”, ezért támogatja egy minimális, minden jogosult számára biztosított alapnyugdíj bevezetését, amely ugyanakkor feltételekhez köthető lehetne.
Korózs Lajos ezzel összhangban azt hangsúlyozta, hogy az idősek ellátása nem csupán nyugdíjkérdés, hanem komplex szociálpolitikai rendszer része, amelyben az egészségügytől kezdve az önkormányzati ellátáson át számos terület érintett. Szerinte a jelenlegi széttagolt struktúra nem kedvez a hatékony működésnek, és akadályozza az idősellátás átláthatóságát.
A vita végén szó esett az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervéről is. Karácsony Mihály szerint egy olyan program, amely 20 000 új férőhely létrehozását célozza, komoly előrelépés lenne, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 58 000 ember él intézményi ellátásban, miközben körülbelül 60 000-en várakoznak elhelyezésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években az idősellátás iránti igény tovább növekedhet, ami újabb kihívásokat jelent majd a rendszer számára.
Szerző:
2026.06.
A nyugdíjrendszer jövője körüli vita egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai kérdésként jelent meg abban a beszélgetésben, amelyet a KlikkTV Egyenleg című műsorában folytatott Korózs Lajos és Karácsony Mihály. A felek nem csupán a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen irányba lehetne elmozdítani egy olyan struktúrát, amely egyszerre biztosítja a költségvetési stabilitást és az idősek méltányos ellátását. A vita egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyar és az európai nyugdíjmodellek között folyamatos feszültség húzódik a „fenntarthatóság” és a „méltányosság” elvei között.
Fenntarthatóság és méltányosság feszültségében
A beszélgetésben Korózs Lajos hangsúlyozta, hogy Európa-szerte két nagy logika határozza meg a nyugdíjpolitikát: az egyik a pénzügyi fenntarthatóságot, a másik a szociális igazságosságot helyezi előtérbe. „Ha egy fiskális pénzügyes írja a nyugdíjrendszert, akkor az a logika, hogy meg kell szorítani, hogy felesleges ennyit adni, a fenntarthatóságot kell biztosítani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel szemben a szociális megközelítés az igazságosságot és a szolidaritást tekinti elsődlegesnek. Szerinte Magyarországon is ez a két szemlélet feszül egymásnak, és ebből adódnak a rendszer alapvető ellentmondásai.A politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszerben halmozódó feszültségek már társadalmi konfliktusokat is generálnak, ezért „sürgősen hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez”. Érvelésében kitért arra is, hogy Európa több országában nyugdíjas tüntetések zajlanak, és egyre több helyen jelennek meg nyugdíjas érdekképviseleti pártok, ami szerinte jól mutatja, hogy az idősek érdekei sok helyen nem kapnak megfelelő politikai súlyt.
Politikai döntések és európai kötelezettségek
A vita másik hangsúlyos eleme az volt, hogy mennyiben tekinthető a nyugdíjrendszer finanszírozása technikai vagy politikai kérdésnek. Korózs Lajos szerint a rendszer nem omlik össze önmagától, mert annak működése alapvetően politikai döntéseken múlik: „egy nyugdíjrendszer nem tud tönkremenni, az államon múlik, és politikai döntések tömkelegét kell meghozni”. Hozzátette, hogy a források elosztása mindig prioritási kérdés is.
A beszélgetésben szóba került az Európai Unióhoz való viszony is. Elhangzott, hogy Magyarország korábban vállalt bizonyos nyugdíjreform-lépéseket, amelyek azonban nem valósultak meg a megadott határidőkig. Ez a vita szerint nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források hozzáférése szempontjából. A szereplők szerint a reform elmaradása hozzájárul a jelenlegi bizonytalansághoz, miközben az európai elvárások továbbra is fennállnak.
Karácsony Mihály ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás erősítésére több jogi és intézményi alap is létezik, amelyekre lehetne építeni. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi rendszerben a feladatok túlságosan szét vannak tagolva, ami megnehezíti az átlátható működést és a hatékony döntéshozatalt.
2000 milliárd, állami hatékonyság és a rendszer tartalékai
A beszélgetés egyik legmarkánsabb pontja a források kérdése volt. Korózs Lajos szerint nem feltétlenül forráshiányról van szó, hanem az állami működés hatékonyságáról. Ennek alátámasztására több példát is említett, köztük azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a behajthatatlan kinnlevőségek összege meghaladja a 2000 milliárd forintot. „Hát ezt én nem tudom behajtani? Hát milyen állam?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy szerinte ez az összeg önmagában is jelentős nyugdíjforrást jelenthetne.
A vita során felmerült az áfa-rés, a feketemunka és az árnyékgazdaság kérdése is, amelyek mind hozzájárulnak az állami bevételek csökkenéséhez. A résztvevők szerint ezek kezelése nélkül nehéz hosszú távon stabil nyugdíjrendszert fenntartani. Karácsony Mihály ehhez hozzátette, hogy az állami feladatok leépítése és az ellenőrzési kapacitások szűkítése is hozzájárul a rendszer gyengüléséhez, példaként említve a munkavédelmi ellenőrzések visszaszorulását.
A beszélgetés kitért az alapnyugdíj kérdésére is, amelyet mindkét fél fontos lehetséges reformirányként említett. Karácsony Mihály szerint „senkinek nem kellene 21. századi körülmények között egy bizonyos szint alatt élnie”, ezért támogatja egy minimális, minden jogosult számára biztosított alapnyugdíj bevezetését, amely ugyanakkor feltételekhez köthető lehetne.
Korózs Lajos ezzel összhangban azt hangsúlyozta, hogy az idősek ellátása nem csupán nyugdíjkérdés, hanem komplex szociálpolitikai rendszer része, amelyben az egészségügytől kezdve az önkormányzati ellátáson át számos terület érintett. Szerinte a jelenlegi széttagolt struktúra nem kedvez a hatékony működésnek, és akadályozza az idősellátás átláthatóságát.
A vita végén szó esett az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervéről is. Karácsony Mihály szerint egy olyan program, amely 20 000 új férőhely létrehozását célozza, komoly előrelépés lenne, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 58 000 ember él intézményi ellátásban, miközben körülbelül 60 000-en várakoznak elhelyezésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években az idősellátás iránti igény tovább növekedhet, ami újabb kihívásokat jelent majd a rendszer számára.
ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT IGAZSÁG
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VARGA TAMÁS
2026.06.19.
A szemünk előtt látványosan összeomlott Orbán-rendszerben a közügyekért aggódó olvasók egy idő után már semmin nem lepődtek meg, így halkan felsóhajtva, rezignáltan vették tudomásul azokat a sajtóhíreket is, amelyekben a független médiumok jól dokumentáltan, alaposan feltárt korrupciós ügyekről adtak hírt, de vagy mégsem indult nyomozás, vagy ha indult, abban sok köszönet nem volt, mert valahogy soha nem sikerült kinyomozni évek alatt sem, hogy történt-e bűncselekmény, és azt kik követték el. Miközben az ország korrupciós indexe egyre nőtt, a bűnüldözésre hivatott szervekbe vetett társadalmi bizalom indexe egyre csökkent. Ez a bűnüldözési rendszer papíron még mindig „szolgál” és „véd”, a gyakorlatban viszont inkább olyan színházi előadás, ahol a szereposztást rég a lojalitás és megbízhatóság, mintsem a tehetség dönti el, a kritika megszűnt, a taps pedig kötelezővé vált – néha ugyan késik, de azt is belső utasítás szabályozza. A színészek alkalmatlansága pedig nemhogy nem hiba, hanem szelekciós előny – aki nem ért hozzá, legalább nem kérdez rá feleslegesen dolgokra, hanem gondolkodás (mert az tilos!) nélkül végrehajtja a rendező utasításait.
*
Jelen írásom célja annak vizsgálata, milyen felelőssége volt abban a legfőbb ügyésznek (értsd Polt Péter Fidesz-tagsági könyves örökös legfőbb ügyésznek) és a mindenkori országos rendőrfőkapitánynak, hogy így alakultak a dolgok?
Szerző: VARGA TAMÁS
2026.06.19.
*
Jelen írásom célja annak vizsgálata, milyen felelőssége volt abban a legfőbb ügyésznek (értsd Polt Péter Fidesz-tagsági könyves örökös legfőbb ügyésznek) és a mindenkori országos rendőrfőkapitánynak, hogy így alakultak a dolgok?
MAGYART ÜNNEPELTÉK BRÜSSZELBEN, DE Ő HŰTENI AKARTA A KEDÉLYEKET
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.19.
Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor. Brüsszelben figyeltük, hogyan tért vissza Magyarország Európába.
Megtapsolták hivatalos bemutatkozásakor Magyar Pétert az európai miniszterelnökök és elnökök, amikor először szólalt fel az Európai Tanács hatalmas körasztalánál. Ez az elismerés jól mutatja, hogy milyen a hangulatban fogadták a többiek, hogy immár nem Orbán Viktor képviseli az EU legfontosabb testületében Magyarországot.
Ebben a körben ritkán tapsolnak. A szigorúan zárt ajtók mögötti megbeszélések nem a gesztusokról, hanem az alkudozásokról szólnak általában. Hogy most mégis kifejezték elégedettségüket Európa vezetői, az elsősorban annak szólt, hogy vissza lehet térni az alkudozások jól bejáratott, és az egész EU-t működtető világához.
Orbán Viktor ugyanis egyre inkább kiszállt az érdemi megbeszélésekből, és átállt arra, hogy addig vétózik, amíg mindent el nem ér, amit akar. Ha pedig nem éri el, akkor behúzza a féket, és lehetetlen akár csak részeredményeket elérni. Ezzel érdemben nem lehetett mit kezdeni. A tanácsülések előtt a többiek arra kényszerültek, hogy azt találják ki, hogyan lehet kikerülni Magyarországot a fontos döntésekkor. Hogyan lehet trükközni a saját szabályaikkal, vagy érdemes-e megpróbálni mégis alkudozni a magyarok hajthatatlanul ukránellenes miniszterelnökével. Ennek az őrületnek vetett véget Magyar első felszólalása csütörtök este. Csakhogy ő is rögtön azt ígérte, hogy vele sem lesz könnyű.
„Az elején minden felszólalás azzal kezdődött, hogy milyen jó, hogy Magyarország visszatért, óriási volt a megelőlegezett bizalom. De mondtam nekik, hogy nem barátkozni és népszerűsködni jöttem. Megadom mindenkinek a tiszteletet, de el is várom ezt, és azért vagyok itt, hogy mindenben a magyar érdeket képviseljem.”
– mondta közvetlenül a csúcstalálkozó után Magyar Péter.
Első hozzászólásakor éppen a menekültügy volt napirenden, és rögtön neki is ment azoknak a kollégáinak, akik szerinte a politikai korrektséget előrébb tartják az őszinteségnél. Azt mondta a magyar újságíróknak, hogy első tapasztalatai alapján az olasz és a dán miniszterelnöknők a leghatározattabb tagjai a Tanácsnak, akik többek között a határok lezárása ügyében is a legszigorúbb eljárást követelik. Ebben a témában hozzájuk csatlakozott.
A többiek szempontjából azonban nem ez volt a legfontosabb most, hanem a beszélő viszony helyreállítása. Annak örültek, hogy a közös asztalnál ismét lett értelme az alkudozásnak...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.19.
Megtapsolták hivatalos bemutatkozásakor Magyar Pétert az európai miniszterelnökök és elnökök, amikor először szólalt fel az Európai Tanács hatalmas körasztalánál. Ez az elismerés jól mutatja, hogy milyen a hangulatban fogadták a többiek, hogy immár nem Orbán Viktor képviseli az EU legfontosabb testületében Magyarországot.
Ebben a körben ritkán tapsolnak. A szigorúan zárt ajtók mögötti megbeszélések nem a gesztusokról, hanem az alkudozásokról szólnak általában. Hogy most mégis kifejezték elégedettségüket Európa vezetői, az elsősorban annak szólt, hogy vissza lehet térni az alkudozások jól bejáratott, és az egész EU-t működtető világához.
Orbán Viktor ugyanis egyre inkább kiszállt az érdemi megbeszélésekből, és átállt arra, hogy addig vétózik, amíg mindent el nem ér, amit akar. Ha pedig nem éri el, akkor behúzza a féket, és lehetetlen akár csak részeredményeket elérni. Ezzel érdemben nem lehetett mit kezdeni. A tanácsülések előtt a többiek arra kényszerültek, hogy azt találják ki, hogyan lehet kikerülni Magyarországot a fontos döntésekkor. Hogyan lehet trükközni a saját szabályaikkal, vagy érdemes-e megpróbálni mégis alkudozni a magyarok hajthatatlanul ukránellenes miniszterelnökével. Ennek az őrületnek vetett véget Magyar első felszólalása csütörtök este. Csakhogy ő is rögtön azt ígérte, hogy vele sem lesz könnyű.
„Az elején minden felszólalás azzal kezdődött, hogy milyen jó, hogy Magyarország visszatért, óriási volt a megelőlegezett bizalom. De mondtam nekik, hogy nem barátkozni és népszerűsködni jöttem. Megadom mindenkinek a tiszteletet, de el is várom ezt, és azért vagyok itt, hogy mindenben a magyar érdeket képviseljem.”
Nekem az is jó lesz, ha én leszek a legnépszerűtlenebb a Tanácsban négy év múlva, ha ez az ára, hogy minden pénzt elvigyek, ami a magyaroknak jár
– mondta közvetlenül a csúcstalálkozó után Magyar Péter.
Első hozzászólásakor éppen a menekültügy volt napirenden, és rögtön neki is ment azoknak a kollégáinak, akik szerinte a politikai korrektséget előrébb tartják az őszinteségnél. Azt mondta a magyar újságíróknak, hogy első tapasztalatai alapján az olasz és a dán miniszterelnöknők a leghatározattabb tagjai a Tanácsnak, akik többek között a határok lezárása ügyében is a legszigorúbb eljárást követelik. Ebben a témában hozzájuk csatlakozott.
A többiek szempontjából azonban nem ez volt a legfontosabb most, hanem a beszélő viszony helyreállítása. Annak örültek, hogy a közös asztalnál ismét lett értelme az alkudozásnak...
HIÁBA LETTEM RÁKOS, AKKOR IS MEGÉRTE MINDEN | L. RITÓK NÓRA
NESHAMA TV
Műsorvezető: HIDAS JUDIT
2026.06.19.
Fél éve mellrákkal diagnosztizálták L. Ritók Nórát, akinek emiatt sok mindent át kellett rendeznie az életében, de most is örökmozgó, tevékeny, másokért tenni akaró ember, akárcsak Tapasztó Orsi. Mégis sokat küzdenek a belső elégedetlenségükkel. Honnan jöttek, milyen értékeket hoztak otthonról, mi hajtja őket, többek között erről is mesélnek Hidas Juditnak a Párban legújabb adásában. Szóba kerül az is, hogyan hatott a háborús propaganda az ország leszakadó részein, hogy mit tehetünk a manipuláció ellen és hogy miért nem jó a poroszos oktatás.
Időbélyegek
Műsorvezető: HIDAS JUDIT
2026.06.19.
Fél éve mellrákkal diagnosztizálták L. Ritók Nórát, akinek emiatt sok mindent át kellett rendeznie az életében, de most is örökmozgó, tevékeny, másokért tenni akaró ember, akárcsak Tapasztó Orsi. Mégis sokat küzdenek a belső elégedetlenségükkel. Honnan jöttek, milyen értékeket hoztak otthonról, mi hajtja őket, többek között erről is mesélnek Hidas Juditnak a Párban legújabb adásában. Szóba kerül az is, hogyan hatott a háborús propaganda az ország leszakadó részein, hogy mit tehetünk a manipuláció ellen és hogy miért nem jó a poroszos oktatás.
Időbélyegek
00:00 – Bemutatkozás és a közös témák felvezetése
01:08 – Belső elégedetlenség és a teljesítmény kérdése
02:30 – Miért keresi mindig a kihívást az ember?
04:13 – A siker megélése és az egyensúly megtalálása
05:33 – Amit már elértünk, azt mennyire értékeljük?
07:59 – Influenszerség, szakmai identitás és önazonosság
12:10 – Gyerekkori minták és a segítő szerep
18:22 – Családi háttér, tanulás és pályaválasztás
26:21 – Betegség, felismerés és újrarendezett élet
30:56 – Tabuk, kritikai gondolkodás és lezárás
A ROMÁN SAJTÓ MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐNEK TARTJA
FACEBOOK
Szerző: KENESSEY ÁGNES
2026.05.22.
A román sajtó magától értetődőnek tartja, hogy Kónya Endre köztársasági elnöki kegyelmének hátterében Lévai Anikó, Mikes grófnő és Kónya Eugénia állt.
Lévai Anikó baráti kapcsolatot ápol a grófi családdal, Mikes Katalin idősebb és Ugron Zsolna fiatalabb grófnővel és gyakran vendégeskedik Zabolán.
Mikes Katalin grófnőnek barátnője a kegyelmi botrány fő figurájának, Kónya Endrének az édesanyja, Kónya Eugénia is.
Carmen Dumitrescu és Parászka Boróka cikke - 2024.02.13.
https://www.mediaquality.ro/exclusiv-legaturi-primejdioase-gratiatul-endre-konya-care-a-lasat-ungaria-fara-presedinte-are-radacini-in-covasna-castelul-mikes-filmul-documentar-si-prietenia-cu-nevasta-lui-o/
Tovább ömlik a közpénz Lévai Anikó erdélyi barátainak kastélyára
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/31/tovabb-omlik-a-kozpenz-levai-aniko-erdelyi-baratainak-kastelyara/
Remek kapcsolatokkal rendelkezett K. Endre és erdélyi családja
https://hvg.hu/360/20240209_K_endre_zabola_mikes_katalin_buzanszky_ugron
Kolozsváron mutatták be Ugron Zsolna kötetét
http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/54199
Szerző: KENESSEY ÁGNES
2026.05.22.
Lévai Anikó baráti kapcsolatot ápol a grófi családdal, Mikes Katalin idősebb és Ugron Zsolna fiatalabb grófnővel és gyakran vendégeskedik Zabolán.
Mikes Katalin grófnőnek barátnője a kegyelmi botrány fő figurájának, Kónya Endrének az édesanyja, Kónya Eugénia is.
Carmen Dumitrescu és Parászka Boróka cikke - 2024.02.13.
https://www.mediaquality.ro/exclusiv-legaturi-primejdioase-gratiatul-endre-konya-care-a-lasat-ungaria-fara-presedinte-are-radacini-in-covasna-castelul-mikes-filmul-documentar-si-prietenia-cu-nevasta-lui-o/
Tovább ömlik a közpénz Lévai Anikó erdélyi barátainak kastélyára
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/31/tovabb-omlik-a-kozpenz-levai-aniko-erdelyi-baratainak-kastelyara/
Remek kapcsolatokkal rendelkezett K. Endre és erdélyi családja
https://hvg.hu/360/20240209_K_endre_zabola_mikes_katalin_buzanszky_ugron
Kolozsváron mutatták be Ugron Zsolna kötetét
http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/54199
LELEPLEZZÜK ROGÁN TITKÁT - 8 ÉVE TART A NYOMOZÁS A 2 MILLIÁRDOS TALÁLMÁNY ÜGYÉBEN
KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.19.
Valóban egy zseniális találmány tette milliárdossá Rogán Antalt, vagy csupán egy olyan konstrukcióról van szó, amely mögött más bevételek rejtőzhetnek? A Börtön Ablakában legújabb adásában ezt a kérdést járjuk körül Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésszel. A beszélgetés apropóját az adja, hogy a nyilvánosságra került információk szerint a NAV immár nyolc éve nyomoz a Rogán-féle szabadalom ügyében, miközben érdemi eredményről továbbra sem tudni. Mit jelent egyáltalán egy ilyen elhúzódó nyomozás? Normális-e, hogy egy ügy ennyi ideig tart? És vajon miért nem történnek látványosabb lépések azokban az ügyekben, amelyek korábban a politikai közbeszéd középpontjában álltak?
Ihász Sándor részletesen beszél az ügyészség működéséről, az elszámoltatások nehézségeiről, valamint arról, hogy szerinte miért lenne szükség az igazságszolgáltatás mélyreható reformjára. Szó esik a Rogán-találmány jogi hátteréről, a bizonyítás problémáiról, a letelepedési kötvények ügyéről és arról is, hogy milyen szerepet játszhatnak a politikai szempontok a nagy horderejű nyomozásokban.
Az adás nem ítélkezik, hanem azt vizsgálja: milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre, hogyan lehetne bizonyítani egy esetleges visszaélést, és miért olyan nehéz a büntetőjogi felelősség megállapítása még akkor is, amikor a közvélemény már biztosnak érzi a választ.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.19.
Valóban egy zseniális találmány tette milliárdossá Rogán Antalt, vagy csupán egy olyan konstrukcióról van szó, amely mögött más bevételek rejtőzhetnek? A Börtön Ablakában legújabb adásában ezt a kérdést járjuk körül Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésszel. A beszélgetés apropóját az adja, hogy a nyilvánosságra került információk szerint a NAV immár nyolc éve nyomoz a Rogán-féle szabadalom ügyében, miközben érdemi eredményről továbbra sem tudni. Mit jelent egyáltalán egy ilyen elhúzódó nyomozás? Normális-e, hogy egy ügy ennyi ideig tart? És vajon miért nem történnek látványosabb lépések azokban az ügyekben, amelyek korábban a politikai közbeszéd középpontjában álltak?
Ihász Sándor részletesen beszél az ügyészség működéséről, az elszámoltatások nehézségeiről, valamint arról, hogy szerinte miért lenne szükség az igazságszolgáltatás mélyreható reformjára. Szó esik a Rogán-találmány jogi hátteréről, a bizonyítás problémáiról, a letelepedési kötvények ügyéről és arról is, hogy milyen szerepet játszhatnak a politikai szempontok a nagy horderejű nyomozásokban.
Az adás nem ítélkezik, hanem azt vizsgálja: milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre, hogyan lehetne bizonyítani egy esetleges visszaélést, és miért olyan nehéz a büntetőjogi felelősség megállapítása még akkor is, amikor a közvélemény már biztosnak érzi a választ.
POGÁTSA ZOLTÁN: BIZONYÍTOTT, HOGY LÉTEZIK DEEP STATE | MINDENSÉGIT! 179
MINDENSÉGIT! PODCAST
Szerző: Mindenségit! podcast
2026.06.14.
Sokan a mai napig abban a kellemes hitben élnek, hogy ha az ember elmegy szavazni, akkor leválthatja az éppen aktuális haszonleső bandát és majd minden megváltozik, jó lesz. Nem nagyon szeretnénk szembe nézni azzal a körülménnyel, hogy legfelül a szálak összeérnek, és létezik egy alternatív valóság, aminek a fősodratú média és annak narratívái önkényes görbe tükrei csupán.
Úgyszintén sokan vannak, akik annak hallatán, hogy "Deep State", vagy "háttérhatalom" egyből az összeesküvés-elméletek füstös-homályos vonzáskörzetét érzik felderengni, mit sem foglalkozva azzal, hogy rengeteg összeesküvés-elmélet tulajdonképpen összeesküvés-gyakorlattá vált, s ahelyett, hogy a történelem során kibukott lólábakat jó alaposan megjegyeznénk egy életre, hagyjuk magunkat kábulatba ringatni újból és újból - ugyanazon agymosási technikák által.
Pogival most arra tettünk kísérletet, hogy a Deep State témáját és jelenkorunk ezzel kapcsolatos sztárfiguráját, Jeffrey Epstein-t kicsikét elemezve tágítsuk egymás és hallgatóink tudatát, inspirálva őket és magunkat egy szkeptikus, de nyitott gondolkodási mechanizmus irányába. Pogi a diskurzus során korábbi, immár szinte teljesen elfeledett példákkal reprezentálja a dolgok működési mechanizmusait, ami sokat segít abban, hogy felismerjünk olyan mintázatokat, amelyek ma is engedelmes kábulatban tartják a populációt. Kellemes kritikai gondolkodást mindenkinek.
[00:02:28] Létezik-e deep state, és mit jelent valójában?
Szerző: Mindenségit! podcast
2026.06.14.
Sokan a mai napig abban a kellemes hitben élnek, hogy ha az ember elmegy szavazni, akkor leválthatja az éppen aktuális haszonleső bandát és majd minden megváltozik, jó lesz. Nem nagyon szeretnénk szembe nézni azzal a körülménnyel, hogy legfelül a szálak összeérnek, és létezik egy alternatív valóság, aminek a fősodratú média és annak narratívái önkényes görbe tükrei csupán.
Úgyszintén sokan vannak, akik annak hallatán, hogy "Deep State", vagy "háttérhatalom" egyből az összeesküvés-elméletek füstös-homályos vonzáskörzetét érzik felderengni, mit sem foglalkozva azzal, hogy rengeteg összeesküvés-elmélet tulajdonképpen összeesküvés-gyakorlattá vált, s ahelyett, hogy a történelem során kibukott lólábakat jó alaposan megjegyeznénk egy életre, hagyjuk magunkat kábulatba ringatni újból és újból - ugyanazon agymosási technikák által.
Pogival most arra tettünk kísérletet, hogy a Deep State témáját és jelenkorunk ezzel kapcsolatos sztárfiguráját, Jeffrey Epstein-t kicsikét elemezve tágítsuk egymás és hallgatóink tudatát, inspirálva őket és magunkat egy szkeptikus, de nyitott gondolkodási mechanizmus irányába. Pogi a diskurzus során korábbi, immár szinte teljesen elfeledett példákkal reprezentálja a dolgok működési mechanizmusait, ami sokat segít abban, hogy felismerjünk olyan mintázatokat, amelyek ma is engedelmes kábulatban tartják a populációt. Kellemes kritikai gondolkodást mindenkinek.
[00:02:28] Létezik-e deep state, és mit jelent valójában?
[00:09:28] Forráskritika, bizonyosság és összeesküvés-elméletek
[00:16:47] Deep state vagy világösszeesküvés? Fogalmi tisztázás
[00:27:03] Davos, BlackRock és a félreértett elitfórumok
[00:32:01] A FED, a pénzrendszer és a „magánbank” mítosza
[00:55:24] Pénz, média és politikai befolyás: így működik a valódi hatalom
[01:15:40] Jeffrey Epstein története: pedofil sziget vagy mélyállami hálózat?
[01:29:44] Epstein eltűnt évei: fegyverkereskedelem, Maxwell és titkosszolgálati szálak
ROGÁNÉK OLCSÓN KÓTYAVETYÉLTÉK EL AZ INGATLANOKAT I BICSKANYITOGATÓ
KLUBRÁDIÓ / BICSKANYITOGATÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.15.
Rogán polgármestersége alatt a jó kapcsolatokkal bíró személyek feltűnően olcsón juthattak amúgy igen sokat érő belvárosi ingatlanokhoz. – Nem új dolog ez, Juhász Péter ezek egy részét már évekkel ezelőtt feltárta.
A Klubrádió erről szóló riportjában Juhász ismerteti a módszereket, amelyekkel ilyen előnyökhöz juthattak a tűz közeli szereplők. Ez az ügyeskedés később tovább folytatódott, tavaly például két menetben is meghirdetett a lipótvárosi önkormányzat nem lakáscélú ingatlanokat (ezek között üzlethelyiségeket és irodákat). Ezek egy része egy panellakás négyzetméter áránál is kevesebbért kelt el – tájékoztatta a Bicskanyitogatót Csárdi Antal, aki 2026. áprilisig a terület országgyűlési képviselője volt. Ő megpróbálta megismerni a részleteit ezeknek az ingatlan eladásoknak, de szerinte az önkormányzat semmi érdemi információt nem adott ki. Ezért a politikus két pert indított, ezekből egyet megnyert, egyet elveszített, de a mai napig nem sikerült megkapnia a kért adatokat. Arról például, hogy milyen értékbecslések születtek az ingatlanokról. Riportukban megkérdeztük Léderer Sándort a K-Monitkor alapító igazgatóját is a trükkös ingatlan szerzésekről. Elmondta, hogy sok önkormányzat forrás-kiegészítésként használja az ingatlanvagyonát, gyakran "áron alul, haveroknak" juttatva értékes lakásokat vagy üzlethelységeket.
00:00 - 00:36 - Intro – Bicskanyitogató bemutatása, Belvárosi ingatlanmutyik és a
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.15.
Rogán polgármestersége alatt a jó kapcsolatokkal bíró személyek feltűnően olcsón juthattak amúgy igen sokat érő belvárosi ingatlanokhoz. – Nem új dolog ez, Juhász Péter ezek egy részét már évekkel ezelőtt feltárta.
A Klubrádió erről szóló riportjában Juhász ismerteti a módszereket, amelyekkel ilyen előnyökhöz juthattak a tűz közeli szereplők. Ez az ügyeskedés később tovább folytatódott, tavaly például két menetben is meghirdetett a lipótvárosi önkormányzat nem lakáscélú ingatlanokat (ezek között üzlethelyiségeket és irodákat). Ezek egy része egy panellakás négyzetméter áránál is kevesebbért kelt el – tájékoztatta a Bicskanyitogatót Csárdi Antal, aki 2026. áprilisig a terület országgyűlési képviselője volt. Ő megpróbálta megismerni a részleteit ezeknek az ingatlan eladásoknak, de szerinte az önkormányzat semmi érdemi információt nem adott ki. Ezért a politikus két pert indított, ezekből egyet megnyert, egyet elveszített, de a mai napig nem sikerült megkapnia a kért adatokat. Arról például, hogy milyen értékbecslések születtek az ingatlanokról. Riportukban megkérdeztük Léderer Sándort a K-Monitkor alapító igazgatóját is a trükkös ingatlan szerzésekről. Elmondta, hogy sok önkormányzat forrás-kiegészítésként használja az ingatlanvagyonát, gyakran "áron alul, haveroknak" juttatva értékes lakásokat vagy üzlethelységeket.
00:00 - 00:36 - Intro – Bicskanyitogató bemutatása, Belvárosi ingatlanmutyik és a
2026. június 19., péntek
ELITISKOLÁK, EGYHÁZI ISKOLÁK, ÚT SZÉLÉN HAGYOTT LEMARADÓK: KONFLIKTUSOK KÖZT EGYENSÚLYOZ AZ ÚJ OKTATÁSI MINISZTER
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.19.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kinevezése után hamar belekezdett az oktatás átalakításának előkészítésébe. Szinte naponta ül le egyeztetni különböző szereplőkkel, jelent be változtatást, intézkedést a tanárok és a diákok életében, közben nyilatkozataiban a rendszerben lévő évtizedes problémákra mutat rá. Előre tudható volt, hogy az oktatáskutatóból lett miniszter egy olyan terület irányítását kapta meg, amiben kódolva vannak a konfliktusok. És ezek elég hamar meg is mutatkoztak.
Lannert Judit eddigi nyilatkozataiban kiemelt hangsúlyt kapott az oktatási egyenlőség kérdése. Régi tétel: a közoktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a lemaradók felemelése, fejlesztése, hogy nagyrészt egyenlő lehetőségekkel indulhasson mindenki a munka világa felé. Lannert láthatóan a zászlajára tűzte, hogy az iskolai szegregáció megszüntetésével a mostaninál jóval több gyerek jusson minőségi oktatáshoz.
Az erről szóló kijelentései azonban eddig nem arattak osztatlan sikert. Volt két dolog, ami többek felháborodását kiváltotta: az egyik, hogy az egyházi iskolákban több roma gyerek tanuljon, illetve a hat-és nyolcosztályos gimnázium ne csak az elitnek kedvezzen. Az elitoktatás előnyeit élvezők érthető okokból nem szeretnék, ha a gyerekük rosszabb helyzetbe kerülne. Még akkor sem, ha egyébként össztársadalmi érdek lenne a hátrányos helyzetű diákok felemelése.
Lannert Judit nem árult zsákbamacskát. Már a miniszteri meghallgatásán is kiemelte: minden gyereknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését.
A téma azért is aktuális, mert a legfrissebb európai kutatás szerint Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban. Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne, viszont ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű feladat...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.19.
Lannert Judit eddigi nyilatkozataiban kiemelt hangsúlyt kapott az oktatási egyenlőség kérdése. Régi tétel: a közoktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a lemaradók felemelése, fejlesztése, hogy nagyrészt egyenlő lehetőségekkel indulhasson mindenki a munka világa felé. Lannert láthatóan a zászlajára tűzte, hogy az iskolai szegregáció megszüntetésével a mostaninál jóval több gyerek jusson minőségi oktatáshoz.
Az erről szóló kijelentései azonban eddig nem arattak osztatlan sikert. Volt két dolog, ami többek felháborodását kiváltotta: az egyik, hogy az egyházi iskolákban több roma gyerek tanuljon, illetve a hat-és nyolcosztályos gimnázium ne csak az elitnek kedvezzen. Az elitoktatás előnyeit élvezők érthető okokból nem szeretnék, ha a gyerekük rosszabb helyzetbe kerülne. Még akkor sem, ha egyébként össztársadalmi érdek lenne a hátrányos helyzetű diákok felemelése.
Lannert Judit nem árult zsákbamacskát. Már a miniszteri meghallgatásán is kiemelte: minden gyereknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését.
Lannert szerint „skatulyátlanításra” van szükség. Ez egy szemléletváltást jelent, az oktatás lényege ugyanis az, hogy a tanulók egyéni szükségleteire tudjanak reagálni.
A téma azért is aktuális, mert a legfrissebb európai kutatás szerint Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban. Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne, viszont ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű feladat...
SZINTE TELJESEN BEKEBELEZTE A NER A PÉNZTÁRGÉPPIACOT, MOST ÚJ KORSZAK JÖHET
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.06.17.
- Az országgyűlési választás, 2026. április 12-e után sok szektor szabályozását kell újragondolni, így az éppen átalakulóban lévő pénztárgépes piacét is.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.06.17.
- Az egykori online pénztárgép (OPG) piac helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újfajta rendszert vezetne be: az e-pénztárgépeket (EPG).
- Az új rendszer vélhetően nem a korábban Garancsi István, jelenleg a 4iG Nyrt. tulajdonában álló és a rendszernek SIM-eket adó Mobil Adat Kft.-vel vagy a kiberbiztonsági auditot végző
Hunguard Kft.-vel fog felállni. Utóbbi cég tulajdonosai azok, akik Rogán Antalnak fizettek eddig gigantikus szabadalmi díjakat.
- A szakma képviselőinek segítségével igyekszünk áttekinteni ennek a piacnak a múltját, aktuális kihívásait.
A hazai pénztárgéppiac története a rendszerváltással fonódik össze, 1991-ben kezdődött az úgynevezett fiskalizálás, vagyis ekkor jelentek meg azok a pénztárgépek, amelyek valamilyen módon rögzítettek adatokat az adóhivatalnak is. 1998-tól lehetővé vált az elektronikus naplózás. Ekkor már nem pusztán egy könnyen kijátszható másolatos megoldáson rögzültek az adatok, hanem elektronikus – bár még offline – megoldást írtak elő a szabályok.
A következő nagy lépcső 2013-ban érkezett meg, ekkor Magyarország elhatározta, hogy bevezeti a NAV-val online módon összekötött pénztárgépek rendszerét. Ha a teljes képet nézzük, ez nagyon jó lépés volt, rengeteget tisztult a kiskereskedelem, érezhetően nagyobb lett a hazai GDP, több a költségvetési bevétel, visszaszorult az adómentes szürkegazdaság. Ha 2013-ban nem volt is kimagasló a GDP növekedése, 2014-ben már 3,6 százalékos volt a bővülés, ami részben ennek a lépésnek is tulajdonítható. A rendszer lényege az lett, hogy a NAV szinte azonnal látta áfakulcsonként gyűjtve, hogy a kiskereskedelmi egységben milyen forgalom keletkezett...
A hazai pénztárgéppiac története a rendszerváltással fonódik össze, 1991-ben kezdődött az úgynevezett fiskalizálás, vagyis ekkor jelentek meg azok a pénztárgépek, amelyek valamilyen módon rögzítettek adatokat az adóhivatalnak is. 1998-tól lehetővé vált az elektronikus naplózás. Ekkor már nem pusztán egy könnyen kijátszható másolatos megoldáson rögzültek az adatok, hanem elektronikus – bár még offline – megoldást írtak elő a szabályok.
A következő nagy lépcső 2013-ban érkezett meg, ekkor Magyarország elhatározta, hogy bevezeti a NAV-val online módon összekötött pénztárgépek rendszerét. Ha a teljes képet nézzük, ez nagyon jó lépés volt, rengeteget tisztult a kiskereskedelem, érezhetően nagyobb lett a hazai GDP, több a költségvetési bevétel, visszaszorult az adómentes szürkegazdaság. Ha 2013-ban nem volt is kimagasló a GDP növekedése, 2014-ben már 3,6 százalékos volt a bővülés, ami részben ennek a lépésnek is tulajdonítható. A rendszer lényege az lett, hogy a NAV szinte azonnal látta áfakulcsonként gyűjtve, hogy a kiskereskedelmi egységben milyen forgalom keletkezett...
A FIDESZ POLITIKAI TEMETÉSÉRE MÉG SOKAN ELMENNEK | ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL
PARTIZÁN / ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.19.
Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként uniós csúcson, ahol több mint egy év után újra sikerült közös európai állásfoglalást elfogadni. De mit jelent a váltás valójában? Elég-e az, hogy Magyarország nem vétózik, vagy már önmagában ez is új tárgyalási pozíciót teremt?
Az Elemzőben Lakner Zoltánnal beszélünk az új kormány első heteiről, a Tisza-frakció parlamenti szerepléséről, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Szóba kerül az is, hogy Magyar Péter kormánya hol látszik határozottnak, hol kerüli még a nehezebb konfliktusokat, és miért lehet a menekültügy az egyik legveszélyesebb politikai terep.
Az adás végén arról is beszélünk: kell-e még Orbán Viktorról és a Fideszről beszélni, ha a volt kormánypárt politikai relevanciája látványosan csökkent? Lakner szerint a válasz igen - nem feltétlenül Orbán napi megszólalásai miatt, hanem azért, mert a Fidesz hagyatéka, a társadalomban és az intézményekben hátrahagyott károk feldolgozása még előttünk áll.
Ez az Elemző Benyó Ritával, a Válasz Online és a Partizán együttműködésében.
Iratkozz fel a Válasz Online és a Partizán YouTube-csatornájára, és írd meg kommentben: szerinted kell-e még Orbán Viktorról beszélni?
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.19.
Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként uniós csúcson, ahol több mint egy év után újra sikerült közös európai állásfoglalást elfogadni. De mit jelent a váltás valójában? Elég-e az, hogy Magyarország nem vétózik, vagy már önmagában ez is új tárgyalási pozíciót teremt?
Az Elemzőben Lakner Zoltánnal beszélünk az új kormány első heteiről, a Tisza-frakció parlamenti szerepléséről, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Szóba kerül az is, hogy Magyar Péter kormánya hol látszik határozottnak, hol kerüli még a nehezebb konfliktusokat, és miért lehet a menekültügy az egyik legveszélyesebb politikai terep.
Az adás végén arról is beszélünk: kell-e még Orbán Viktorról és a Fideszről beszélni, ha a volt kormánypárt politikai relevanciája látványosan csökkent? Lakner szerint a válasz igen - nem feltétlenül Orbán napi megszólalásai miatt, hanem azért, mert a Fidesz hagyatéka, a társadalomban és az intézményekben hátrahagyott károk feldolgozása még előttünk áll.
Ez az Elemző Benyó Ritával, a Válasz Online és a Partizán együttműködésében.
Iratkozz fel a Válasz Online és a Partizán YouTube-csatornájára, és írd meg kommentben: szerinted kell-e még Orbán Viktorról beszélni?
00:00 – Beköszönés, Magyar Péter első EU-csúcsa
09:11 – Menekültpaktum: hol lehet tárgyalási pozíciója az új kormánynak?
18:54 – Újra nézett műfaj lett a parlamenti vita
30:16 – Egyéni képviselői javaslatok: gyorsaság vagy társadalmi vita hiánya?
39:41 – „Nem lakták be a kormányzatot”: mit lehet számon kérni 39 nap után?
43:15 – Sulyok Tamás és a közjogi méltóságok eltávolításának dilemmája
54:58 – Orbán Viktor Brüsszelben: volt miniszterelnöki szerep vagy politikai zsákutca?
01:01:41 – Fidesz-kongresszus: őszre ígért visszatérés, belső kritikák és tagadás
01:11:12 – Bocsánatkérés, felelősség, Szőlő utca: ki tud belépni az új politikai korszakba?
ORBÁN LEGNAGYOBB FÉLELME? ÍGY BUKHATNAK LE A NER-MILLIÁRDOK
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.19.
Orbán legnagyobb félelme? Így bukhatnak le a NER-milliárdok...
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.19.
Orbán legnagyobb félelme? Így bukhatnak le a NER-milliárdok...
ÁGH ATTILA – A FIDESZ SZÉT FOG MORZSOLÓDNI – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.06.19.
Ha a Tisza-kormány valódi mozgásteret akar szerezni a belpolitikában, akkor a Fidesz bábjait el kell távolítania a pozícióikból – jelentette ki Kompország című műsorunkban Ágh Attila politológus. Szerinte ehhez elkerülhetetlen a konfrontáció azokkal, akik az elmúlt másfél évtizedben a politikai lojalitás révén kerültek kulcspozíciókba. Arról is beszélt, hogy a magyar politikai élet erodálódott az elmúlt 16 évben. A politikai elit minősége lepusztult, a választási rendszer torzulását pedig jól mutatja, hogy a Fidesz korábban 40 százalék körüli támogatottsággal is kétharmados többséget tudott szerezni.
A volt kormánypárt jelenlegi stratégiája kapcsán vendégük megjegyezte: nem lesznek képesek felfalni egy szélsőjobboldali pártot. A Fidesz szét fog morzsolódni.
A műsorban szó esett arról is, hogy:
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.06.19.
Ha a Tisza-kormány valódi mozgásteret akar szerezni a belpolitikában, akkor a Fidesz bábjait el kell távolítania a pozícióikból – jelentette ki Kompország című műsorunkban Ágh Attila politológus. Szerinte ehhez elkerülhetetlen a konfrontáció azokkal, akik az elmúlt másfél évtizedben a politikai lojalitás révén kerültek kulcspozíciókba. Arról is beszélt, hogy a magyar politikai élet erodálódott az elmúlt 16 évben. A politikai elit minősége lepusztult, a választási rendszer torzulását pedig jól mutatja, hogy a Fidesz korábban 40 százalék körüli támogatottsággal is kétharmados többséget tudott szerezni.
A volt kormánypárt jelenlegi stratégiája kapcsán vendégük megjegyezte: nem lesznek képesek felfalni egy szélsőjobboldali pártot. A Fidesz szét fog morzsolódni.
A műsorban szó esett arról is, hogy:
• Mi várható a következő négy évben?
• Melyek az új kormány legfontosabb feladatai?
• Mi lesz a Fidesz sorsa, ha továbbra is a megkezdett úton halad?
• Kik számára szolgálhat példával a magyar fordulat?
• Miért áll érdekében az Európai Uniónak a Tisza-kormány sikere?
ÖTSZÁZ FORINT LESZ EGY EURÓ? | IFKOVICS ÁBRAHÁM
KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA
Műsorvezető: ZENTAI PÉTER
2026.06.19.
Az Klubrádió Eurozóna vendége Ivkovics Ábrahám befektetési szakértő, akivel a műsorvezető a világgazdaság jelenlegi állapotáról, az amerikai piacok dominanciájáról, a mesterséges intelligencia körüli befektetési lázról és Magyarország gazdasági kilátásairól beszélget. A beszélgetés központi kérdése, hogy a globális tőkepiacok miként alakítják a politikai döntéseket, és hogy a világ vezető gazdaságai – különösen az Egyesült Államok és Kína – milyen előnyben vannak Európával szemben. Szó esik arról is, hogy a mesterséges intelligencia körüli hype mennyiben hasonlít a korábbi technológiai buborékokhoz, és vajon Európa végleg lemarad-e az innovációs versenyben. A vendég szerint az AI-forradalom valós gazdasági hatásokat hoz majd, de ma még nem tudni, mely cégek és országok lesznek a legnagyobb nyertesek. A műsor második felében Magyarország helyzete kerül fókuszba: miért maradtunk le az európai átlagtól, milyen szerepe lehet a bizalomnak a gazdasági növekedésben, és mikor lehet reális az euró bevezetése.
00:00 - 06:15 – Intro, világgazdasági helyzetkép, Amerika, Kína és Európa versenye
Műsorvezető: ZENTAI PÉTER
2026.06.19.
Az Klubrádió Eurozóna vendége Ivkovics Ábrahám befektetési szakértő, akivel a műsorvezető a világgazdaság jelenlegi állapotáról, az amerikai piacok dominanciájáról, a mesterséges intelligencia körüli befektetési lázról és Magyarország gazdasági kilátásairól beszélget. A beszélgetés központi kérdése, hogy a globális tőkepiacok miként alakítják a politikai döntéseket, és hogy a világ vezető gazdaságai – különösen az Egyesült Államok és Kína – milyen előnyben vannak Európával szemben. Szó esik arról is, hogy a mesterséges intelligencia körüli hype mennyiben hasonlít a korábbi technológiai buborékokhoz, és vajon Európa végleg lemarad-e az innovációs versenyben. A vendég szerint az AI-forradalom valós gazdasági hatásokat hoz majd, de ma még nem tudni, mely cégek és országok lesznek a legnagyobb nyertesek. A műsor második felében Magyarország helyzete kerül fókuszba: miért maradtunk le az európai átlagtól, milyen szerepe lehet a bizalomnak a gazdasági növekedésben, és mikor lehet reális az euró bevezetése.
00:00 - 06:15 – Intro, világgazdasági helyzetkép, Amerika, Kína és Európa versenye
befektetési láz
Magyar Péter szerepe
VÍGH ZOLTÁN: A LOPÁS BACCHANÁLIÁJA VOLT, AMIT A FIDESZ CSINÁLT
NÉPSZAVA / KÖZBESZÉLGETÉS
Beszélgetőtársak: VÍGH ZOLTÁN, POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.19.
Megdőlt volna-e az Orbán-rendszer, ha nem vagyunk uniós tagok? Mennyire volt döntő kérdés az uniós források megvonása? Akarunk-e együtt haladni az európai integráció felé a belső maggal vagy maradunk a félperiférián?– ezeket a kérdéseket járta körül a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat legújabb részében Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője Vígh Zoltán külpolitikai szakértővel.
Beszélgetőtársak: VÍGH ZOLTÁN, POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.19.
Megdőlt volna-e az Orbán-rendszer, ha nem vagyunk uniós tagok? Mennyire volt döntő kérdés az uniós források megvonása? Akarunk-e együtt haladni az európai integráció felé a belső maggal vagy maradunk a félperiférián?– ezeket a kérdéseket járta körül a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat legújabb részében Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője Vígh Zoltán külpolitikai szakértővel.
PÓCS JÁNOS FELSZÁMOLJA A FIDESZT
DÖMSÖDI VIDEÓ
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.06.19.
Pócs János felszámolja a Fideszt...
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.06.19.
Pócs János felszámolja a Fideszt...
ORBÁN RÚGJA KI A NER-PROPAGANDISTÁKAT // SZABADSAJTÓ KLUB
KONTROLL / SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.06.19.
Ezen a héten műsorunk témái:
• Van-e joga a PestiSrácok főszerkesztőjének szolidaritást elvárni a fideszes propagandasajtóban elrendelt tömeges leépítések miatt?
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.06.19.
Ezen a héten műsorunk témái:
• Van-e joga a PestiSrácok főszerkesztőjének szolidaritást elvárni a fideszes propagandasajtóban elrendelt tömeges leépítések miatt?
• Miért nem utasítja Orbán Viktor a vejét, Tiborcz Istvánt, hogy mostantól tartsa el ő a megszerzett vagyonából a fideszes propagandistákat?
• Hogyan akarta átverni az Orbán-kormány a vitnyédi menekülttábor felépítésével az Európai Bizottságot, és miért nem sikerült?
• Magyar Péter tudatosan tesz gesztusokat a konzervatív és a liberális szavazóinak hol a menekültek, hol pedig a melegek jogainak az ügyében?
• Felépülhet-e még valaha egy új párt a Fidesz romjain, vagy ahhoz előbb Orbán Viktornak végleg távoznia kellene a politikából?
• Mennyire tetszik majd a Mi Hazánk szavazóinak, ha a népszerűségét elvesztett Fidesz teljesen szélsőjobboldalivá válik?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
RENDKÍVÜLI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BRÜSSZELBŐL.
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.19.
Rendkívüli sajtótájékoztató Brüsszelből.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.19.
Rendkívüli sajtótájékoztató Brüsszelből.
MAGYAR A CSÚCSON, A FIDESZES MÉDIABIRODALOM A PADLÓN | 24.HU
24.HU / HÁROMHARMAD
Műsorvezető: BÁNSZEGI REBEKA
2026.06.19.
A közmédia átalakítását célzó törvénycsomaggal indít Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Jankovics Márton a mai Háromharmadban, hogy aztán a fideszes médiabirodalom foszlásán, a parlamenti adok-kapokon, és az orbáni visszatérésen keresztül Magyar Péter első EU-csúcs részvételéig jussanak.
Műsorvezető: BÁNSZEGI REBEKA
2026.06.19.
A közmédia átalakítását célzó törvénycsomaggal indít Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Jankovics Márton a mai Háromharmadban, hogy aztán a fideszes médiabirodalom foszlásán, a parlamenti adok-kapokon, és az orbáni visszatérésen keresztül Magyar Péter első EU-csúcs részvételéig jussanak.
SÚLYOS ÁRAT FIZETÜNK AZ ALACSONY VÍZDÍJÉRT!
KARÁCSONY GERGELY VIDEÓ
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.06.19.
Az alacsony vízdíjakkal kapcsolatban június 19- én sajtótájékoztatót tartottam, ahol ismertettem Budapest javaslatait a kormány felé.
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.06.19.
Az alacsony vízdíjakkal kapcsolatban június 19- én sajtótájékoztatót tartottam, ahol ismertettem Budapest javaslatait a kormány felé.
ORBÁNÉK SEMMIT NEM TESZNEK AZÉRT, HOGY VALAHA MEGBOCSÁSSANAK NEKIK | RÉZ ANNA
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.
A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.
A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.
„BŰNHŐDNIÜK KELL!” – ELSZÁMOLTATÁS A HAL FEJÉTŐL A FARKÁIG
KLIKKTV
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.19.
00:00 – Bevezetés és a Fidesz „szembenézése” A műsorvezető felveti Magyar Péter parlamenti felszólalását, mely szerint a Fidesznek szembe kellene néznie a bűneivel. A beszélgetés résztvevői (Bedő Dávid és Magyar György) azt elemzik, vajon képes-e a kormánypárt a megújulásra a jelenlegi propagandagépezet mellett.
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.19.
00:00 – Bevezetés és a Fidesz „szembenézése” A műsorvezető felveti Magyar Péter parlamenti felszólalását, mely szerint a Fidesznek szembe kellene néznie a bűneivel. A beszélgetés résztvevői (Bedő Dávid és Magyar György) azt elemzik, vajon képes-e a kormánypárt a megújulásra a jelenlegi propagandagépezet mellett.
00:54 – Az ellenzék szükségessége és a politikai dinamika Magyar György hangsúlyozza a működőképes ellenzék fontosságát a demokráciában. Úgy látja, a Tisza Párt heterogén társadalmi bázisa előbb-utóbb belső ideológiai differenciálódáshoz vezet, ami új típusú politikai mozgásokat generálhat.
03:11 – Prioritások: Tisztogatás vs. Ideológia Bedő Dávid szerint a társadalomban jelenleg nincs igény az ideológiai vitákra. A fő cél most az uniós pénzek hazahozatala, a korrupció felszámolása, valamint az egészségügy és oktatás rendbetétele. Szerinte a Fidesz képtelen a megújulásra, mert a szembenézés a szavazóbázisának elvesztésével járna.
05:58 – A Fidesz belső állapota és a konzervatív alternatíva A beszélgetők felvetik, hogy a Fideszen belül is lehetnek tisztességes emberek, akiknek elegük van a jelenlegi irányból. Felmerül egy lehetséges jobboldali, keresztény-konzervatív szakadás esélye.
08:22 – Önkorrekció és hatalmi korlátok Szóba kerül az önkorlátozás szükségessége, például a miniszterelnöki mandátumok maximalizálása (két ciklus), mint a demokratikus jogállam egyik biztosítéka.
10:10 – A média és a nyilvánosság szerepe A résztvevők elemzik a sajtó helyzetét az új politikai rendszerben. Bedő hangsúlyozza, hogy ellenzéki alternatívát csak kritika és szakpolitikai javaslatok útján lehetne építeni, de a Tisza Párt dominanciája miatt erre most kisebb a társadalmi fogadókészség.
13:42 – Elszámoltatás: Hol a határ? A beszélgetés legkritikusabb része az elszámoltatás mélységét firtatja. Különbséget tesznek a bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása és a rendszert kiszolgáló köztisztviselők (pl. MTVA, ügyészség) sorsa között. Bedő Dávid radikálisabb álláspontot képvisel a szakmájukat „eláruló” kiszolgálókkal szemben.
18:28 – Társadalmi gyógyulás és a jövő Magyar György szerint a szervilizmus és a lelki sérülések gyógyítása lassú folyamat. Két kulcsszót emel ki a jövőre nézve: türelem és bizalom. Úgy véli, a társadalom a legutóbbi választásokon már megmutatta az érettségét és a józan gondolkodásra való képességét.
OLIGARCHATÚRA, TIBORCZÉK MILLIÁRDOS LAKÁSA, ZÁRT KÖRŰ TONHALAS BULI: ILYEN A NER-LUXUS BELÜLRŐL
ÖTPONTBAN PODCAST
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.06.19.
Tóth Ildikó a választások után tárta fel, hogy ő küldte Hadházy Ákosnak a fotókat a luxizó NER-feleségekről. Az ingatlanbefektetővel arról beszélgetett Dull Szabolcs, hogy mikor telt be nála a pohár a NER-rel, kik lehetnek a leggazdagabb NER-esek, milyen villákban, milyen zárt körű bulikat tartottak, azaz milyen volt a luxizó világ belülről.
0:00 Kicsoda Tóth Ildikó?
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.06.19.
Tóth Ildikó a választások után tárta fel, hogy ő küldte Hadházy Ákosnak a fotókat a luxizó NER-feleségekről. Az ingatlanbefektetővel arról beszélgetett Dull Szabolcs, hogy mikor telt be nála a pohár a NER-rel, kik lehetnek a leggazdagabb NER-esek, milyen villákban, milyen zárt körű bulikat tartottak, azaz milyen volt a luxizó világ belülről.
0:00 Kicsoda Tóth Ildikó?
3:30 Az első NER-feleség, akit lebuktatott
8:13 Amiket Hadházy sem posztolt
11:12 Az olasz villában nem számított a pénz
13:53 Vett egy több milliárdos lakást Tiborcz Istvántól
18:48 Amikor Rogán Cecília megkergette egy oligarchatúrán
20:52 Ilyen a vidéki luxus
24:40 A NER-es feleségekről
29:31 Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea luxusáról
33:47 Hatvanpuszta luxizásának mértéke
39:37 A tízezer eurós tonhalas buliról
45:21 Hogyan lehet elszámoltatni?
57:50 Kinek a meggazdagodását vizsgálhatják először
KREKÓ PÉTER A JÓVÁTÉTELRŐL: A GYORS TÚLLÉPÉS AZ ORBÁN-RENDSZER BŰNEIN AZ ELKÖVETŐK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA
TELEX / 2X26
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.06.19.
Két hónappal a kormányváltás után is bizonytalan a magyar társadalom abban, mit kezdjen az elmúlt 16 évével. Egyesek szerint nagyon határozott jogi és morális számonkérésekre lenne szükség a megtisztuláshoz, mások úgy gondolják, elég a feszültségekből, ideje a múlt sérelmei helyett inkább a jövőre koncentrálni. Krekó Péter szociálpszichológussal, egyben az Orbán-rendszer fekete kampányainak személyes érintettjével arról beszélgettünk, hogy
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.06.19.
- miért kellene elkerülni, hogy csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek;
- ha gyorsan túllépünk az elmúlt évek történésein, az miért az elkövetők érdekeit szolgálja;
- az Orbán-rendszer működtetői miért nem hivatkozhatnak a „parancsra tettem” magyarázatára; és
- miért érdemes elgondolkodni egyénileg is azon, korábban milyen pontokon hódoltunk be feleslegesen a hatalomnak.
Ruff Bálint még elemzőként a kétharmad megszületése után pár perccel arról beszélt, hogy mielőtt elkezdünk a megbocsátás útjára lépni, érdemes végigvenni, kit hogyan nyomorított meg az elmúlt rendszer, és amellett érvelt, hogy ’89 után ne kövessük el újra azt a hibát, hogy a bűnöknek nem lesz következményük. Mit gondol, a magyar társadalom többsége most valóban kemény elszámoltatást és igazságtételt vár el?
Minden kutatás azt mutatja, hogy elsöprő a társadalmi igény a közvéleményben az elszámoltatásra, a vagyonvisszaszerzésre – és leginkább a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Ez nemcsak pragmatikus érdeke az országnak, de a morális megtisztulás szempontjából is fontos, és komoly demokratikus felhatalmazás is van rá. Ez persze jogilag nem teszi könnyebbé a folyamatot. Ebben a típusú elszámoltatásban nem a kormánykommunikáció és a Miniszterelnökség, hanem a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mondják majd ki a döntő szót. Az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetés mellett nem a kormány szövetségese lesz ebben a folyamatban...
Minden kutatás azt mutatja, hogy elsöprő a társadalmi igény a közvéleményben az elszámoltatásra, a vagyonvisszaszerzésre – és leginkább a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Ez nemcsak pragmatikus érdeke az országnak, de a morális megtisztulás szempontjából is fontos, és komoly demokratikus felhatalmazás is van rá. Ez persze jogilag nem teszi könnyebbé a folyamatot. Ebben a típusú elszámoltatásban nem a kormánykommunikáció és a Miniszterelnökség, hanem a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mondják majd ki a döntő szót. Az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetés mellett nem a kormány szövetségese lesz ebben a folyamatban...
„TÉRDIG JÁRTAK A LEDARÁLT PAPÍRBAN” – SÚLYOS VISSZÁSSÁGOKRÓL BESZÉL A MAGYARSÁGKUTATÓ VOLT VEZETŐJE
VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Részletek a beszélgetésből:
Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?
B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.
Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?
B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.
Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?
B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…
Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?
B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.
2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?
B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.
Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?
B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Részletek a beszélgetésből:
Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?
B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.
Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?
B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.
Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?
B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…
Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?
B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.
2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?
B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.
Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?
B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)