Nem kell föltalálni a spanyol viaszt: ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Zsiday Viktor közgazdász a magyar gazdaság rövidtávú esélyeiről, a geopolitikai buborékról, a reálbérek és a Fideszre adott szavazatok összefüggéséről.
A Fidesz szavazói évekig várták, hogy Gyurcsány Ferencet bilincsben viszik majd el, de nem vitték soha, ezt még egyszer nem lehet eljátszani. A magyar társadalom nem bírja el még egyszer, hogy átverjék, a Tisza Pártnak a győzelme esetén muszáj belekezdenie az elszámoltatásba – mondta a Kultúrtájban Bódis András, a Válasz Online alapító kiadója, a NER-akták – Az Orbán-korszak 50 legpiszkosabb ügylete című kiadvány szerkesztője.
Ki vagy te Orbán Viktor? Visszatekintés a miniszterelnök elmúlt 40 évére. Nézd végig, oszd meg és segítsd az algoritmust!
Ez a 17 perces videó megmutatja, hogy hogyan változott a miniszterelnök véleménye, értékrendje és ellenségekről alkotott álláspontja az elmúlt 40 évben.
Írd, meg, hogy a régi Orbán romlott meg, vagy most látjuk az igazi arcát és eddig csak az álarcait cserélgette! Ki az igazi Orbán Viktor?
Kedden robbant be a hazai nyilvánosságba a Direkt36 oknyomozó cikke, ami azt mutatja be, hogy jól szervezett - feltehetően titkosszolgálati - akció zajlott a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére majd amikor a Tisza párthoz kötődő emberek le akarták buktatni a párt elleni akciót, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük, több jel szerint mondvacsinált indokkal.
Ma napközben aztán a Direkt36 közzétett egy videós interjút egy rendőrnyomozóval, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda azon osztályon dolgozott, amely érintett volt a Tisza informatikusai elleni nyomozásban. Szabó Bence arcát és nevét vállalva részletesen elmondta az interjúban, hogyan próbált meg többször is beavatkozni a nyomozásba az Alkotmányvédelmi Hivatal, és kifejtette azt is, miért jutott arra a következtetésre, hogy: egy kézi irányítás alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozhatott a Tisza Párt bedöntésén.
A keddi cikk után Szabó Bencénél kutatást tartottak a rendőrök az NNI-nél lévő munkaállomásán és később a lakásában is, ennek során adathordozókat foglaltak le. Ezután a Központi Nyomozó Főügyészségen gyanúsítottként hallgatták ki hivatali visszaélés gyanújával, Szabó azonban nem tett vallomást. A műsorban az ügyvédje, Laczó Adrienn a vendégünk.
Ihász Sándor egykori fellebbviteli főügyésszel beszélgetünk arról, hogyan működik valójában a büntető igazságszolgáltatás rendszere. A beszélgetés nem elméleti: konkrét ügyeken és belső tapasztalatokon keresztül mutatja meg, miként lehet egy nyomozást befolyásolni, elhúzni vagy éppen felgyorsítani. Szó esik az ügyészség szerepéről és hatalmáról, a hierarchikus működés visszásságairól, a politikai és informális ráhatások lehetőségéről, valamint arról is, hogy miért sérülnek alapelvek, mint a függetlenség, a pártatlanság vagy az átláthatóság.
De a volt főügyész kitér arra is, hogy milyen lépések lennének szükségesek a jogállami működés helyreállításához: milyen személyi, szervezeti és jogszabályi változások kellenek rövid, közép- és hosszú távon, és hogy egyáltalán lehetséges-e újraépíteni a rendszert.
Nézheted még 18 napig a radnaimark hu oldalon az üres ágyat, elolvashatod a propagandasajtóban, hogy Kocsis Máté szerint az ukránok akarták beszervezni a Tisza informatikusait.
Házkutatást tartották nála, majd gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen azt a rendőrnyomozót, aki a Direkt36-nak kitálalt a Tisza bedöntésére irányuló titkos műveletről. Miért döntött úgy, hogy kitálal? A döntéshozók közül ki tudhatott a házkutatás és a nyomozás részleteiről? Hogyan dolgoztak a cikken? Ezekről kérdeztük Pethő Andrást, a Direkt36 társalapítóját.
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2026.03.24.
Helyzetkép a választás előtt
A pártok támogatottsága, szavazótábora az akkor ismert közvélemény-kutatási adatok szerint - mik azok a legfontosabb kérdések, amelyek dönthetnek a választási eredményről?
Előadók:
Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója és
Pulai András politológus, a Publicus Intézet vezetője, stratégiai igazgatója
Egy ellenzéki képviselő fotókat közöl egy hatalom közeli személy luxusmosdójáról, mire kitör az országos botrány. Az ügyben több embert meggyanúsítanak, néhányat le is tartóztatnak, a tágabb korrupciós nyomozás minisztereket is elér. Melyik országban járunk? Ukrajnában. A vadkeleti aranyvécé-történetből idehaza a Fidesz próbált kampányfegyvert gyártani, mely aztán visszafelé is elsült, és pusztító lehet a kormányra nézve. Merthogy kiderült, a Magyar Nemzeti Bank felújításakor több tízmillió forintért építettek elnöki mosdót Matolcsy György és utódai számára. Míg a pénzégetés szimbólumává tett, óriásplakátokra is kirakott kijevi vécéügyben kemény elszámoltatás kezdődött, az MNB-nél hosszú hónapok óta még csak gyanúsítás se történt.
Az újkori történelem első aranyvécé-felfedezését civileknek és újságíróknak köszönhetjük, akik 2014 februárjában, nem sokkal a bukása után behatoltak Viktor Janukovics ukrán államfő hírhedt luxusrezidenciájába, a Kijev melletti Mezsihirjába. A dácsa egy ortodox vallási központ helyén épült a szovjet korszakban, és magas rangú elvtársak zárt állami rezidenciájaként szolgált. Az maradt a független Ukrajna idején is, mígnem 2007 körül, Janukovics miniszterelnöksége idején egy bonyolult cégcserés manőverrel magánkézbe, a kormányfőhöz köthető offshore-vállalkozáshoz került. A luxusfejlesztések ekkor kezdődtek, és 2010–2013 között teljesedtek ki. (Ukrajna félprezidenciális rendszer, Viktor Janukovics 2006–2007 között a miniszterelnöki, 2010–2014-ben pedig az elnöki tisztséget viselte.) Feltehetően ezekben az években szerelték fel a híressé vált pompás szaniterekkel: arany (vagy aranyozott) lábakon álló vécével és bidével, klozetpapírtartóval és hasonlókkal.
Máig vitatott, hogy Janukovics saját, keleti mércével is kirívóan korrupt pénzszerző módszereivel, vagy egyszerűen kiszervezett állami vagyonból finanszírozta-e ezeket a javakat. Akárhogy is volt, az adófizetők mindenképpen oroszlánrészt vállaltak a finanszírozásban. A mesterséges tóval és mini állatkerttel övezett rezidencia 2014 után az ukrán ancien régime szimbóluma lett, valamint belépőjegy ellenében látogatható közpark, lényegében turisztikai látványosság...
A Direkt36 rögzített egy felvételt egy rendőr nyomozóval, aki azon a rendőrségi osztályon dolgozott, amely érintett volt a Tisza informatikusai elleni nyomozásban.
Szabó Bence ebben részletesen beszélt arról, hogyan gyakorolt nyomást a titkosszolgálat rájuk a rendőrségnél. Szabót szerda hajnalban hivatali visszaéléssel gyanúsították meg és házkutatást tartottak nála.
A házkutatás és Szabó meggyanúsítása az után történt meg, hogy a Direkt36 kedden közölt egy cikket, amelyben részletesen beszámoltunk a Tisza elleni műveletről és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásokról.
Leírtuk, hogy 2025 júliusában a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentést kapott arról, hogy gyermekpornográfia gyanúja merült fel két magyar férfinél. A bejelentésre külön felhívta a figyelmüket az egyik titkosszolgálati szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, és nyomást gyakorolt a rendőrségre, hogy minél gyorsabban végezzenek házkutatást a két személynél.
A nyomozók a házkutatáson azzal szembesültek, hogy két, a Tisza Párthoz köthető informatikushoz érkeztek, így egy politikai jelentőséggel bíró ügybe csöppentek. Több tucat adathordozót foglaltak le, ezeken azonban utóbb semmi nyomát nem találták gyerekpornónak.
Előkerült viszont több száz, üzenetváltásokat tartalmazó képernyőfotó, amelyekből viszont rábukkantak egy politikai összeesküvésnek tűnő művelet részleteire. Egy olyan műveletre, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszerének feltörése és esetleges bedöntése volt.
KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT Műsorvezető: KUN ZSUZSA 2026.03.24.
Suha György magyar diplomata, egyetemi tanár és Afrika-szakértő, korábban miniszteri biztosként és tiszteletbeli konzulként is dolgozott, valamint több évtizedes külpolitikai tapasztalattal rendelkezik. A legfrissebb hírek szerint 2026 februárjában megszüntették a házi őrizetét, ugyanakkor továbbra sem hagyhatja el Budapestet a korrupciós vádak miatt folyó, évek óta húzódó büntetőeljárásban. Az ügyészség szerint diplomáciai pozíciók „elintézéséért” pénzeket fogadhatott el, ő viszont mindezt tagadja, és politikai indíttatású eljárásnak nevezi az ellene folyó ügyet, miközben közéleti és külpolitikai témákban továbbra is publikál és megszólal.
Titkosszolgálatok lejárató műveleteket hajtanak végre a legnagyobb ellenzéki párt ellen, a külügyminiszter az oroszoknak továbbítja az infókat az uniós ülésekről és magyarellenes külföldi pártok kampányát támogatja, a miniszterelnökséget vezető miniszter az iráni háborúban való magyar részvételt fontolná meg, és még hátravan húsz nap a választásokig.
Akit a sorozatom eddig nem győzött meg, hogy le kell váltani a nert, azt már nem is fogja,
de még mindig sokan bizonytalanok.
Nem szimpatikus Magyar Péter? Nem tökéletes a Tisza programja? Bizonytalan, hogy miket tud beváltani az ígéreteiből? Persze, de itt már nem ez a kérdés.
Milyen irányban akarsz továbbmenni? Az egyik irány ismert. Tizenhat év után pontosan lehet tudni: orosz orientáció, szétlopott közpénz, propagandagépezet, kiüresített intézmények, elvándorló fiatalok, álkonzultációk, óriásplakátok, és egy állam, amely nem szolgáltat.
A másik irányban nincs garancia. De van valami, ami az elsőben már biztosan nincs: lehetőség. Tedd félre a fenntartásaidat, majd három hét múlva, ha sikerült, előkaphatod, és számon kérhetsz. Addig nincs értelme. És ha marad a ner, rajtuk nem lesz mit számon kérni.
Mindenki, akivel beszélsz, akinek írsz, akit esetleg még el lehet érni, már csak egy kérdést tegyél fel a maradék 19 napban. Ne vitatkozz részletekről, ne magyarázd a győzteskompenzációt, ne sorold a korrupciós ügyeket, ha látod, hogy falba ütközöl. Csak kérdezd meg: melyik irányba akarsz menni? Orosz befolyás vagy európai irány?
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2026.03.24.
Aggódva figyeli a Közel-Kelet felől gyűrűző legújabb válságot Jaksity György befektető, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója. Szerinte az eszkalálódó konfliktus azzal fenyeget, hogy a mostani szinteknél (394-es euró, 242-es dollár) is gyengébb lehet a forint árfolyama a dollárral és az euróval szemben, ami végső soron kamatemelésre késztetheti a Magyar Nemzeti Bankot.
Ebben a Klikk TV elemző műsorában az ukrán pénzszállítók ügye, a magyar állam szerepe, az ukrán bankot érintő botrány, valamint az Orbán-kormány politikai és gazdasági felelőssége kerül középpontba.
A beszélgetés azt vizsgálja, hogy visszaüthet-e a jelenlegi hatalomra az ukrán pénzszállítók elfogása, a pénz lefoglalása, a kiutasítás, valamint az ügy nyomán indított perek és jogi eljárások. Szó esik pénzmosás gyanújáról, a magyar állam fellépéséről, a vitatott törvényalkotásról, a jogállamiság állapotáról, az ukrán–magyar viszonyról, a Tisza kampányát övező narratívákról, valamint arról is, milyen következménye lehet annak, ha Magyarország kiszámíthatatlan szereplőként jelenik meg a nemzetközi üzleti és banki folyamatokban.
Az elemzők szerint az ügy nemcsak politikai botrány, hanem súlyos gazdasági és jogbiztonsági kérdés is. Felmerül, hogy milyen üzenetet küld a befektetőknek, ha egy jogszerűnek mondott bankközi pénzszállítást az állam megállít, majd utólag külön szabályozással próbálja igazolni a lépését. A műsor kitér arra is, hogyan hat mindez Magyarország nemzetközi megítélésére, a befektetői bizalomra, az üzleti környezetre, valamint a választási kampány politikai légkörére.
Ha érdeklik a magyar politika, az ukrán pénzszállítók ügye, az Orbán-kormány döntései, a jogállamiság, a gazdasági bizalom, a Tisza körüli politikai viták és a magyar közélet nagy kérdései, ez az elemzés kihagyhatatlan.
Beszervezés, megfélemlítés, hamis vád, koncepciós eljárás: a magyar állam ezeket az eszközöket vetette be egy 19 éves fiúval szemben, aki csak önkéntesként segítette a Tiszát. Ki védi meg az állampolgárokat? Miben bízhatnak a választók? És meglepő-e még bárkinek, hogy Szijjártó Péter forródróton van az orosz külüggyel? Az arany vécékefe mennyire teszi átélhetővé az MNB-sztorit? Erről beszélgettünk Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Választás '26 Benyó Ritával új adásában.
A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) neve egyre gyakrabban kerül elő a kampányban: a cég amellett, hogy a Fidesz kampányeszközét, a Digitális Polgári Köröket menedzseli, számos más akció is náluk fut össze a bérkommenteléstől a március 15-i hamis zászlós műveletig.
A cég a 13. kerületben, egy olyan irodaházból működik, aminek tulajdonosa az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Alapkezelő.
Hétfő reggel itt, a Kassák Lajos utcai iroda előtt kérdeztük Balog Gézát, a DDÜ egyik regionális vezetőjét arról, milyen szerepe volt a Tisza menetének megtrollkodásában, és mit tervez a cég a választások után.
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2026.03.24.
A Direkt36 oknyomozása szerint titkosszolgálati nyomásra tartottak házkutatást azoknál az informatikusoknál, akik a Tisza Párt informatikai rendszereinek védelmén dolgoztak. A történet egy anonim bejelentéssel indult, de a házkutatások során nem találtak illegális tartalmat – viszont előkerültek olyan üzenetek, amelyek egy, a párt rendszereinek feltörésére és megbénítására irányuló műveletre utaltak.
A beszélgetésekben egy „Henry” fedőnevű személy próbált beszervezni informatikusokat, hogy segítsenek hozzáférni a párt informatikai infrastruktúrájához, és a választások előtt működésképtelenné tegyék azt. A történetben titkosszolgálati szál is felmerült, és több jel szerint a hatósági eljárás irányát is befolyásolhatták.
Ez az ügy nem csak egy rendőrségi történet, hanem egy sokkal nagyobb kérdés: mi történik egy országban, ha titkosszolgálati eszközök jelennek meg a politikai küzdelemben?
Egyre zavarosabb és egyre súlyosabb ügyek kerülnek elő a kampány hajrájában. Lehallasztott beszélgetések, kiszivárgott információk, nemzetközi kapcsolatok – olyan témák, amelyek már messze túlmutatnak a napi politikai vitákon.
A műsorban Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter segít eligazodni abban, hogy mi lehet a valóság a hírek mögött. Valóban elképzelhető, hogy egy magyar újságírótól szerezne meg egy külföldi titkosszolgálat érzékeny adatokat? Mennyire reálisak azok az állítások, amelyek szerint magas szintű politikai egyeztetések zajlottak más országok választásainak befolyásolásáról?
A beszélgetés rámutat: a kérdés nem csupán az, hogy mi igaz ezekből az információkból, hanem az is, hogy miért éppen most kerülnek elő. Egyes értelmezések szerint a kiszivárogtatások célja lehet a politikai napirend alakítása, mások szerint viszont egy mélyebb, régóta fennálló probléma jelei.
Szó esik arról is, hogy a titkosszolgálatok szerepe mennyiben változott meg az elmúlt években, és hogy egyáltalán: hol húzódik a határ államérdek és pártérdek között. Eközben a nemzetközi térben is egyre több a feszültség, és Magyarország helyzete egyre nehezebben értelmezhető a szövetségi rendszereken belül.
NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA Szerző: VERES GÁBOR, KOMLÓDI GÁBOR 2026.03.24.
Mi hangzott el Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiben? Hazaárulás történt, vagy külföldi titkosszolgálatok lejárató akciójáról van szó? Panyi Szabolcs újságíró vagy Szijjártó Péter, miniszter a lényegesebb?