VÁLASZ ONLINE / VÁLASZ EXTRA
Szerzők: VÁLASZ ONLINE + K-MONITOR + MAGYAR ORVOSI KAMARA
2026.10.05.
A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatása szerint a hálapénz klasszikus, borítékos formája ugyan visszaszorult, ám a rendszerben továbbra is jelen vannak a különféle informális korrupciós formák és a kapcsolati tőkével való visszaélés, illetve az ellátás magánegészségügybe való terelése is súlyos kockázatot hordoz. A Válasz Extra vendége Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító ügyvezetője és Szécsényi Nagy Balázs, a Magyar Orvosi Kamara ellenőrző bizottságának elnöke. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
2026. október 5., hétfő
MÉSZÁROS LŐRINC PÉNZELTE A MEGAFONT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
KIFULLADT AZ ORBÁN-FÉLE GAZDASÁGI MODELL, NEHÉZ ÖRÖKSÉG MARADT | DÁVID FERENC
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
BEIDÉZTÉK SZIJJÁRTÓT A NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG ZÁRT ÜLÉSÉRE
KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
HATVANPUSZTÁRÓL MESÉLT AZ ÉPÍTÉSZE, DE VALAMI NEM STIMMEL AZ ÉVSZÁMOKKAL
TELEX
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
„Elpukkant egy újabb lufi” – ezzel ajánlotta Orbán Viktor a követőinek vasárnap azt az interjút, amit a Demokrata készített Taraczky Dániellel, Hatvanpuszta építészével. Orbán szerint azoknak kell elolvasniuk az interjút, akik „tudni akarják a valóságot” az apja nevén lévő birtokról.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
ORBÁN: HANKÓ ÉRDEME ÉPPEN AZ VOLT, HOGY A KORMÁNY „SZELLEMI TARTALMÁHOZ” IGAZÍTOTTA, KIT TÁMOGAT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Orbán Viktor a jelek szerint meg akarta védeni Hankó Balázst, és közben sikerült elmondania mindazt, amit Hankó a saját védekezésében tagad. Hankó szerint az NKA támogatásainak odaítélésénél „sosem volt szempont”, hogy valaki fideszes-e, a Fideszhez kötődik-e vagy sem. Orbán ellenben büszkén arról beszél, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”, Hankó viszont végre felismerte: a kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, ezért azt támogatja, ami ebbe az irányba esik; ami pedig „aberráció”, „hazafiatlan”, LMBTQ vagy „mi az anyám kínja”, annak nem ad. Majd levonta a következtetést: „Ezért van Hankó a börtönben.”
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Ennél súlyosabb azonban az az orbáni nyelvezet, amelyen mindez megszólal: „Pesti liberális.”
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Persze éppen ettől válik érdekes kérdéssé: ha a „pesti” egyszerűen lakóhelyet jelöl, miért kell egyáltalán a „liberális” elé? Nyilvánvalóan azért, mert itt nem térképészeti adatként működik. A „pesti liberális” kulturális figura. Városi. Urbánus. Értelmiségi. Kozmopolita. Kissé idegen. Valahogy mindig nem eléggé „közülünk való”.
A magyar politikai nyelv túlságosan jól ismeri ezt a figurát ahhoz, hogy a szókapcsolatot ártatlan helymegjelölésnek lehessen tekinteni. A „pesti”, az „urbánus”, a „kozmopolita”, a „nemzetietlen” értelmiségi alakja a 20. században sokszor olyan jelentésrétegeket hordozott, amelyeket a beszélőnek nem kellett külön kimondania. Bizonyos szavak és fordulatok nem tegnap születtek.
A politikai kód ereje éppen ebben áll. Nem mond ki mindent. Nem kell. A hallgató végzi el a maradék munkát. Elég a „pesti”, mellé a „liberális”, aztán néhány mondattal később a „hazafiatlan” és az „aberráció”, és máris létrejön egy teljes karakterológia. Az egyik oldalon ott áll az egészséges, nemzeti, keresztény, megfelelő „szellemi tartalom”; a másikon a pesti, liberális, hazafiatlan, aberrált.
És itt valóban meg kell állni.
Mert az „aberráció” nem egyszerűen sértés, de nem is esztétikai kategória. Egy könyv lehet rossz, egy előadás dilettáns, egy film unalmas, egy kép giccses. Ezekről lehet vitatkozni. Az „aberrált” azonban egészen mást mond. Rendellenest. Eltévelyedettet. Valamit, ami kiesett a normalitásból.
Amikor a politikai hatalom kulturális jelenségeket kezd „aberrációnak” nevezni, már nem ízlésről beszél. Normalitást állapít meg.
És az európai 20. század kultúrtörténete pontosan tudja, milyen veszélyes pillanat az, amikor a hatalom a neki nem tetsző művészetet már nem rossznak, hanem betegnek, romlottnak, degeneráltnak, elfajzottnak nevezi.
Entartete Kunst.
A náci kultúrpolitika az „elfajzott művészet” kategóriájával választotta el az elfogadhatónak tekintett „német” művészetet attól, amit betegesnek, erkölcstelennek, rombolónak, „kulturális bolsevizmusnak” minősített. 1937-ben Münchenben külön kiállítást rendeztek az így megbélyegzett modern művészetből; több ezer művet koboztak el, és a rendszer a modern művészetet zsidó és kommunista befolyással is összekapcsolta.
Nem, az „aberráció” nem az Entartete Kunst fordítása. És nem, a két történelmi helyzet nem azonos. Éppen ezért nem is kell azonosítani őket. Elég észrevenni a nyelvi rokonságot: a politikai hatalom kijelöli, mi az egészséges, helyes, nemzeti kultúra, és vele szemben rendellenességként nevezi meg azt, ami nem illik az általa kívánatosnak tartott világba.
Az „aberráció” ezért sokkal veszedelmesebb szó, mint első hallásra tűnik. Megszünteti a vitát. A rossz művészetről lehet vitatkozni. A „rendellenességet” már nem vitatják. Azt korrigálják, kiszorítják, izolálják, támogatását megvonják. Leradírozzák.
És Orbán el is jut a pénzig.
A kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, tehát azt támogatja, ami ebbe az irányba esik.
Ez első hallásra akár ártalmatlan mondatnak is tűnhet. Minden kormánynak van programja. Minden pártnak van világnézete. A Fidesznek lehet kulturális ízlése. Orbán Viktornak is lehet. Hankó Balázsnak is. Szerethetnek bizonyos írókat, utálhatnak másokat, járhatnak operettbe,
Nagy Feróra vagy stadionba.
Csakhogy a pártízlés nem államízlés.
A Fidesz esztétikai preferenciája nem válik nemzeti kulturális normává attól, hogy a Fidesz kormányoz. Orbán kulturális rokonszenvei nem lesznek szakmai kritériumok attól, hogy a költségvetés fölött politikai hatalma van. Egy miniszter ízlése pedig nem válik objektív esztétikai mércévé pusztán attól, hogy közpénzt oszt.
Az NKA Nemzeti Kulturális Alap. Nem Fidesz Kulturális Alap.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Különösen árulkodó ehhez Orbán mondata arról, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”.
Micsoda kegyúri mondat.
Vagyis a liberális alkotó nem azért kaphat támogatást, mert jó a pályázata, jelentős az életműve, fontos az intézménye vagy szakmailag indokolható a támogatása. Azért kap, mert a hatalom időnként, a „békesség érdekében”, nagylelkűen neki is odavet valamit.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Ez az igazi kulturális hűbériség. A királyi kegyből juttatott birtok modern változata: ha a kultúrád megfelelő, kapsz. Ha nem megfelelő, örülj, ha a békesség kedvéért mégis jut valami.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
A fogalomkészlet szemétledobóvá válik. És természetesen feltámad az SZDSZ is. Orbán szerint Hankó ügye „az SZDSZ kulturális bosszúja”.
Az SZDSZ 2013-ban megszűnt. Ez azonban, úgy látszik, legfeljebb adminisztratív kellemetlenség. A politikai túlvilágon kiváló egészségnek örvend: tizenhárom évvel megszűnése után bosszút áll, kultúrharcot szervez, ügyeket mozgat és keresztény minisztereket üldöz. Kevés magyar párt mondhatja el magáról, hogy ennyivel hatékonyabb lett a megszűnése után.
A trükk azonban világos. Ha a büntetőeljárásból „kulturális bosszú” lesz, akkor többé nem kell arról beszélni, pontosan mi történt a támogatásokkal, hogyan születtek a döntések, ki befolyásolta őket, milyen jogszabályok vonatkoztak rájuk, és mit lehet mindebből bizonyítani. A dokumentumok helyére bevonul a démonológia: pesti liberális, újkommunista, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált, SZDSZ. És amikor már minden ellenség a színpadon áll, az eredeti kérdés szinte illetlenségnek tűnik: mi történt a közpénzzel?
Még különösebb, hogy Orbán mindehhez hozzáteszi a „keresztény kormány keresztény kultuszminiszterének” képét. De mit bizonyít egy gazdasági büntetőeljárásban, hogy valaki keresztény? A keresztség nem számla. A hitvallás nem könyvvizsgálói jelentés. A credo nem mentesít a büntető törvénykönyv hatálya alól, ahogyan a vallástalanság sem tesz senkit bűnössé. A „keresztény” szó itt nem bizonyíték, hanem glória. Arra szolgál, hogy még a tények vizsgálata előtt kiossza a morális szerepeket: itt áll a keresztény miniszter, amott a liberális bosszúállók.
A végén marad a legegyszerűbb képlet: a kormány megmondja, mi a normális kultúra, és ugyanő osztja hozzá a pénzt. Ami tetszik neki: nemzeti. Ami nem: aberrált.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
E ponton Hankónak valóban már csak egyetlen védekezési lehetősége maradt: megkérni Orbán Viktort, hogy hallgasson.
NYUGDÍJAS EGYETEM: ELŐADÁS A CSONTRITKULÁSRÓL ÉS AZ IDŐSKORI TÖRÉSEKRŐL
NYUGDÍJAS EGYETEM / SZÉCHENYI EGYETEM
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
ORBÁN ÉS ROGÁN MÉG A FIDESZ VEZETŐINEK IS HAZUDTAK
KLIKKTV / JUDITOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
MINTHA A FIDESZ NEM REALIZÁLTA VOLNA, HOGY ELVESZTETTÉK A HANGEREJÜK NAGY RÉSZÉT – VEZETŐ ÉLŐBEN
TELEX / VEZETŐ ÉLŐBEN PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
ITT NÉZHETŐ MEG
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
„AZ ELNÖK TÉNYLEG AZ ORBÁNI VÉDVONAL UTOLSÓ BÁSTYÁJÁNAK GONDOLJA MAGÁT”
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Az országgyűlési választásokat követő napokban a Gazdasági Versenyhivatal vezetői minden jel szerint komolyan fontolgatták lemondásukat, vagy legalábbis készültek arra, hogy heteken belül távozniuk kell posztjukról. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, már április végén elég egyértelmű volt, hogy foggal-körömmel ragaszkodni fognak pozíciójukhoz.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
OKOS, NEM BEFOLYÁSOLHATÓ, TEHÁT VESZÉLYES LEHET...
FACEBOOK / EURÓPA EXPRESSZ
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Ennek azzal nagyjából vége is lett, hogy Ligetit alkotmánybíróvá választották. Ezt maga mondja el a Klubrádióban: "Van-e valami szabály arra, hogy mikor nyilatkozhat egy alkotmánybíró?" – kérdezte tőle a Klubrádió műsorvezetője. „Ezen én magam is gondolkodom. Igazából egy ideje elhárítom a sajtó amúgy radikálisan csökkenő számú megkereséseit.” - válaszol Ligeti Miklós.
Legyünk őszinték: Senki sem fogja kibogarászni, Ligeti milyen elmés kommentárokat fűzött az AB-nek vizsgálatra megküldött törvényekhez. A sajtó már most elvesztette az érdeklődését Ligeti Miklós iránt. Saját jogon pedig nem tájékoztathat tovább a tevékenységéről. A korrupcióellenes harcának vége. Sajnos, teszem hozzá.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Tehetséges szörnyeteg ez a Magyar. Hasonlít arra az Orbán nevűre.
AZBESZTET IS TALÁLTAK A WASHINGTONI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG ÉPÜLETÉBEN, SZIJJÁRTÓÉK VÉGÜL 10 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK A FELÚJÍTÁSÁRA
HVG360
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Óriási összeget fordított az előző kormány az amerikai nagykövetség kialakítására – értesült a HVG. Információink szerint a műemlék épület vételára és felújítása összesen 15 milliárd forintba került. Az egyik szinten egy lakást is kialakítottak.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
AZ ÜGYÉSZSÉG FÜGGETLENSÉGÉT EGY ÚJ ALKOTMÁNY GARANTÁLHATJA // LACZÓ ADRIENN ÉS FLECK ZOLTÁN
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.03.
A Civil Bázis és az Ügyvédkör nyílt levélben hívja fel a civileket, újságírókat és szakértőket arra, hogy vegyenek részt az új alkotmányozási folyamatban. Sajtótájekoztatón beszélt céljaikról többek között Horváth Lóránt, az aranykonvojban érintett ukránok ügyvédje. Mi arról kérdeztük őket, egy erős alkotmány meggátolhatja-e a pénzszállító eltéréséhez hasonló eseteket?
Szerző: KONTROLL
2026.10.03.
A Civil Bázis és az Ügyvédkör nyílt levélben hívja fel a civileket, újságírókat és szakértőket arra, hogy vegyenek részt az új alkotmányozási folyamatban. Sajtótájekoztatón beszélt céljaikról többek között Horváth Lóránt, az aranykonvojban érintett ukránok ügyvédje. Mi arról kérdeztük őket, egy erős alkotmány meggátolhatja-e a pénzszállító eltéréséhez hasonló eseteket?
SILVERANA NOÉMI: ERŐSEN TÚLSZEXUALIZÁLT EZ AZ INTERJÚ!
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.05.
A 2020. évi XXX. törvény 33. §-ával rendelte el a Fidesz-kormány, hogy a hivatalos iratokban mindenkinek a születési nemét kell feltüntetni, s a Tisza-kormány sem állította vissza a korábbi állapotot, amikor Magyarországon is lehetőség volt a névcserére. Jogvédők most kampányt indítottak a jogszabály eltörléséért, 33 transzszexuális érintett történeteit osztva meg a nyilvánossággal. A Válasz Online inkább olyasvalaki segítségével járja körül a kérdést, aki már férfi külsővel is észrevétette magát: húsz éve a Demokrata újságírójaként, aztán a Habsburgok spanyol ágát kutató történészként, az elmúlt időszakban pedig az Ingában futó Totem Show producereként és műsorvezetőjeként, Puzsér Róbert munkatársaként. Milyen úgy új, nőies testben élni, ha az embernek nemcsak hogy felesége volt, de gyerekei is vannak? El kell-e fogadni bemondásra, ha valaki egyszer csak azt mondja, ő mostantól nő? És ha az illető azt mondja, ő bizony nembináris kecske? Mi az a halott név és pornós-e az új? Interjú...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.05.
KIDERÜLT, HONNAN ÖMLÖTTEK MILLIÁRDOK A MEGAFONNAK – MÉSZÁROS-AKTÁK I.
DIREKT36 / TELEX
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.05.
Hálálkodó emailt küldött 2023 februárjában egy magyar vállalatnak Kovács István, a fideszes közösségi médiás kampányokat futtató Megafon Digitális Inkubátor Központ vezetője. „A Megafon egész csapata nevében szeretném ismételten megköszönni korábbi támogatásukat” – írta Kovács, hozzátéve, örömmel vették, hogy a vállalat kifejezte szándékát a további támogatásra.
A címzett az Orbán Viktor kormányzása alatt állami megbízásoknak köszönhetően mesés vagyont felhalmozó Mészáros Lőrinc egyik cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója volt.
A vállalat nem is késlekedett sokat a Megafon további támogatásával. Egy héttel később a cég stratégiai vezérigazgató-helyettese kiadta az utasítást, hogy „kérlek utaljuk el az 500 mio támogatást a Megafonnak most!” Egy utalási bizonylat szerint az 500 millió forintot még aznap el is küldték a pénzügyesek. Pár hónappal később pedig még 400 milliót utalt a cég a Fideszt segítő kampányszervezetnek.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint rutinszerűnek számított, hogy az ország leggazdagabb embereként számon tartott Mészáros érdekeltségei nagy összegeket utaltak a Megafon számára. A dokumentumokból kiderül, hogy 2022 óta a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., és a Kontúr Csoport Kft. építőipari cégek legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Fidesz szócsöveként működő szervezetet. Ez az összeg a Megafon bevételeinek harmadát jelentette ebben az időszakban...
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.05.
A címzett az Orbán Viktor kormányzása alatt állami megbízásoknak köszönhetően mesés vagyont felhalmozó Mészáros Lőrinc egyik cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója volt.
A vállalat nem is késlekedett sokat a Megafon további támogatásával. Egy héttel később a cég stratégiai vezérigazgató-helyettese kiadta az utasítást, hogy „kérlek utaljuk el az 500 mio támogatást a Megafonnak most!” Egy utalási bizonylat szerint az 500 millió forintot még aznap el is küldték a pénzügyesek. Pár hónappal később pedig még 400 milliót utalt a cég a Fideszt segítő kampányszervezetnek.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint rutinszerűnek számított, hogy az ország leggazdagabb embereként számon tartott Mészáros érdekeltségei nagy összegeket utaltak a Megafon számára. A dokumentumokból kiderül, hogy 2022 óta a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., és a Kontúr Csoport Kft. építőipari cégek legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Fidesz szócsöveként működő szervezetet. Ez az összeg a Megafon bevételeinek harmadát jelentette ebben az időszakban...
BUDAPESTET A SZEMÜNK LÁTTÁRA ÉPÍTIK ÁT? | GOLDA JÁNOS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.10.02.
Beszélgetés Gold János Ybl Miklós díjas és Kotsis István Érmes építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával.
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.10.02.
Beszélgetés Gold János Ybl Miklós díjas és Kotsis István Érmes építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával.
SZIJJÁRTÓ ÜGYE NEM ÉRT VÉGET – A FELJELENTÉS SORSÁRÓL BESZÉLT SUHA GYÖRGY
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.03.
Suha György volt diplomata a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elemezte a magyar-orosz kapcsolatok látványos fordulatát. Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig válaszlépést tett. Mit jelent mindez a két ország viszonyában, és mekkora pozíciót veszített Oroszország Magyarországon a kormányváltással? A beszélgetésben szóba kerül Szijjártó Péter korábbi orosz kapcsolatrendszere és az a kémkedés ügyében tett feljelentés is, amelyről Suha György szerint a feljelentő még nem kapott érdemi visszajelzést az ügyészségtől.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.03.
Suha György volt diplomata a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elemezte a magyar-orosz kapcsolatok látványos fordulatát. Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig válaszlépést tett. Mit jelent mindez a két ország viszonyában, és mekkora pozíciót veszített Oroszország Magyarországon a kormányváltással? A beszélgetésben szóba kerül Szijjártó Péter korábbi orosz kapcsolatrendszere és az a kémkedés ügyében tett feljelentés is, amelyről Suha György szerint a feljelentő még nem kapott érdemi visszajelzést az ügyészségtől.
KASSAI LAJOS: „ÖNBIZALOMHIÁNY ÉS MESSIÁSVÁRÁS MÉRGEZI AZ ORSZÁGOT” | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.04.
A Magyar Közöny Podcastnak adott interjújában Kassai Lajos az országjárása során szerzett tapasztalataira építve értékeli a magyar néplelket, kiemelve a krónikus önbizalomhiányt, a dicséret hiányát és a passzív „messiásvárást”. Az állandó megosztottság és a romboló viták helyett konszenzuskeresésre, valamint a japán Kaizen-filozófiához hasonlóan kitartó, apró lépésekkel történő fejlődésre lenne szükségünk? Lehet egy ideológiáktól és politikától függetlenül is létrehozható nemzetközileg működőképes közösséget építenünk? Mi gátolja az ország égető problémáinak a megoldását? Tényleg kiváló hazai szakembereink vannak a vízgazdálkodás és a klímaváltozás kérdésköreinek a megoldására? A valódi változás gátja a társadalmi összefogás hiánya? A népességfogyás ellensúlyozására a mennyiség helyett a minőségi emberi fejlődése a válasz? A kiemelt pedagógusképzés és a legfiatalabb korosztályok alapos, magas színvonalú nevelése a jövőnk kulcsa? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok válaszolt.
00:00 – Bevezető és Intro. Tapasztalatok az országjárásról és a magyar néplélek
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.04.
A Magyar Közöny Podcastnak adott interjújában Kassai Lajos az országjárása során szerzett tapasztalataira építve értékeli a magyar néplelket, kiemelve a krónikus önbizalomhiányt, a dicséret hiányát és a passzív „messiásvárást”. Az állandó megosztottság és a romboló viták helyett konszenzuskeresésre, valamint a japán Kaizen-filozófiához hasonlóan kitartó, apró lépésekkel történő fejlődésre lenne szükségünk? Lehet egy ideológiáktól és politikától függetlenül is létrehozható nemzetközileg működőképes közösséget építenünk? Mi gátolja az ország égető problémáinak a megoldását? Tényleg kiváló hazai szakembereink vannak a vízgazdálkodás és a klímaváltozás kérdésköreinek a megoldására? A valódi változás gátja a társadalmi összefogás hiánya? A népességfogyás ellensúlyozására a mennyiség helyett a minőségi emberi fejlődése a válasz? A kiemelt pedagógusképzés és a legfiatalabb korosztályok alapos, magas színvonalú nevelése a jövőnk kulcsa? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok válaszolt.
00:00 – Bevezető és Intro. Tapasztalatok az országjárásról és a magyar néplélek
06:00 – Önbizalomhiány és a dicséret kultúrájának hiánya
12:00 – Miért rombol a folyamatos politikai vita és a messiásvárás?
18:00 – A lovasíjász iskola: hogyan építsünk nemzetközi közösséget ideológiák nélkül?
24:00 – A Kaizen-filozófia ereje és a mindennapi munka fontossága
30:00 – Vízgazdálkodás és aszály: miért nem hallgatunk a szakemberekre?
36:00 – Társadalmi összefogás és a valódi párbeszéd esélyei
42:00 – Oktatás és pedagógusképzés: hol kezdődik a valódi nevelés?
48:00 – Demográfiai kihívások és a minőségi emberi fejlődés útja
54:00 – Hogyan találhatja meg Magyarország a saját útját a jövőben?
HANKÓ ÉS SESZTÁK BÖRTÖNBEN: MIÉRT ENGEDTE EL ŐKET ORBÁN?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.03.
A műsorban Lendvai Ildikó és Lattmann Tamás elemzik a volt miniszterek, Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételének jogi, valamint politikai hátterét. Külön kitérnek arra, hogy a hatalom és Orbán Viktor miért kezeli teljesen eltérően a két ügyet, és milyen szerepet játszhat a hatóságok, illetve az új vagyonvédelmi hivatal működése a felderítésben.
00:00 – Bevezető: Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vétele
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.03.
A műsorban Lendvai Ildikó és Lattmann Tamás elemzik a volt miniszterek, Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételének jogi, valamint politikai hátterét. Külön kitérnek arra, hogy a hatalom és Orbán Viktor miért kezeli teljesen eltérően a két ügyet, és milyen szerepet játszhat a hatóságok, illetve az új vagyonvédelmi hivatal működése a felderítésben.
00:00 – Bevezető: Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vétele
00:45 – Hankó Balázs beidézése és a helyszíni jelenet felidézése
01:10 – Lattmann Tamás jogi értékelése az eljárás megindításáról és az előzetes
letartóztatásról
03:07 – Lendvai Ildikó: a Hankó- és a Seszták-ügy eltérő politikai kezelése
07:28 – Orbán Viktor reakciója és a szolidaritás kérdése
08:26 – Pártérdek vs. egyéni korrupció: miért veszélyesebb a Hankó-ügy a rendszerre?
12:00 – Reakciók és politikai kommunikáció (Rogán Antal nyilatkozata)
14:11 – A vagyonvédelmi hivatal (MVVH) szerepe és a felderített ügyek háttere
18:20 – A jogászi felelősség, a bizonyíthatóság határai és zárszó
SZIJJÁRTÓ MA MEGKAPJA A 70 MILLIÁRDOS KÉRDÉST, ORBÁN CÁFOLHATTA HANKÓT – NEWSCAST
HVG / NEWSCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.10.05.
Kivégezhetik a kishíján katasztrófát okozó Flydubai-pilótát, folytatódnak a francia diáktüntetések, Orbán Viktor országot jár. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.10.05.
Kivégezhetik a kishíján katasztrófát okozó Flydubai-pilótát, folytatódnak a francia diáktüntetések, Orbán Viktor országot jár. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
2026. október 4., vasárnap
FÁBIÁN TAMÁS - SZABADNAP I. – RENDSZERVÁLTÁSOK | 2026.03.29.
LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.09.30.
Fábián Tamás – újságíró, író
Amikor elérkezik a morális határ – az Indextől a Telexig, politikai nyomás, kollektív kilépés és egy új, független platform felépítése.
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.09.30.
Fábián Tamás – újságíró, író
Amikor elérkezik a morális határ – az Indextől a Telexig, politikai nyomás, kollektív kilépés és egy új, független platform felépítése.
D. TÓTH KRISZTA - SZABADNAP I. – RENDSZERVÁLTÁSOK | 2026.03.29.
LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.10.03.
D. Tóth Kriszta – író, újságíró, a WMN alapítója
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.10.03.
D. Tóth Kriszta – író, újságíró, a WMN alapítója
A döntés ára – mi történik a döntés és az újrakezdés közötti bizonytalan időszakban?
KISS TIBI - SZABADNAP I. – RENDSZERVÁLTÁSOK | 2026.03.29.
LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.09.29.
Kiss Tibi – zenész, képzőművész
Amikor a rossz már normálisnak tűnik – függőség, fordulópont és felépülés.
Szerző: LOUPE SZÍNHÁZI TÁRSULÁS
2026.09.29.
Kiss Tibi – zenész, képzőművész
Amikor a rossz már normálisnak tűnik – függőség, fordulópont és felépülés.
„EBBŐL MÉG RENGETEG GOND LESZ!” - KÉRI LÁSZLÓ ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA ELŐADÁSA
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.04.
A TETSZIK Egyesület meghívására Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász egy részletes és adatokkal is alátámasztott páros előadáson mutatta be, hogy mit örökölt a Tisza-kormány az elmúlt 16 évből a gazdaság, a munkaerőpiac, a demográfia, a jogállamiság, a sajtó és a közélet területein. Elmondták azt is, szerintük milyen irányba indultak el az ország az áprilisi választás után, és hogy mit tartanak a május óta működő új kormány legfontosabb eredményeinek és legveszélyesebb kihívásainak. A felvétel szeptember 16-án készült az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban.
Szerző: KONTROLL
2026.10.04.
A TETSZIK Egyesület meghívására Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász egy részletes és adatokkal is alátámasztott páros előadáson mutatta be, hogy mit örökölt a Tisza-kormány az elmúlt 16 évből a gazdaság, a munkaerőpiac, a demográfia, a jogállamiság, a sajtó és a közélet területein. Elmondták azt is, szerintük milyen irányba indultak el az ország az áprilisi választás után, és hogy mit tartanak a május óta működő új kormány legfontosabb eredményeinek és legveszélyesebb kihívásainak. A felvétel szeptember 16-án készült az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban.
LAKNER ZOLTÁN: A MINISZTERELNÖK MONDATAI FONTOSAK, DE MÁS IS TÖRTÉNIK AZ ORSZÁGBAN – TÉMA 2026.09.30
VTVSZEGED
Szerző: SZEGED TV STÚDIÓ
2026.09.30.
Öt hónap telt el az új kormány megalakulása óta. Bizonyos kérdésekben jelentős előrelépések történtek, más területeken elmaradtak a megígért intézkedések. Közben a Fidesz egyelőre úgy tűnik, nem tud valódi ellenzékként működni a kétharmados Tisza-kormánnyal szemben. Lakner Zoltánnal beszélget Bod Péter a Témában.
Szerző: SZEGED TV STÚDIÓ
2026.09.30.
Öt hónap telt el az új kormány megalakulása óta. Bizonyos kérdésekben jelentős előrelépések történtek, más területeken elmaradtak a megígért intézkedések. Közben a Fidesz egyelőre úgy tűnik, nem tud valódi ellenzékként működni a kétharmados Tisza-kormánnyal szemben. Lakner Zoltánnal beszélget Bod Péter a Témában.
A POLITIKA GYILKOS ÖLELÉSÉBŐL KI KELL SZABADÍTANI A MŰVÉSZETET! | KOVÁTS ADÉL ÉS MÁCSAI PÁL
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.10.04.
Kováts Adéllal és Mácsai Pállal Bóta Gábor beszélget arról, hogyan változott meg a magyar színházi és kulturális élet az elmúlt évtizedekben, és milyen következményei lehetnek annak, ha a politika tartósan beleszól a művészet működésébe. Szóba kerül az elmúlt 16 év, a kultúrpolitika, a szakmai autonómia, az öncenzúra, a tiltólisták és az is, hogyan lehetne a politika „fojtó öleléséből” kiszabadítani a kultúrát.
Kováts Adél arról beszél, hogy szerinte a „radikális őszintesség korába” érkeztünk, amelyben nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a múlt konfliktusait és sérüléseit. Mácsai Pál ennél is tágabb történelmi összefüggésbe helyezi a kérdést: szerinte a magyar művészet több mint egy évszázada újra és újra politikai nyomás alatt próbál szabadon működni, és ezen a beidegződésen nem lehet egyik napról a másikra változtatni.
A beszélgetésben előkerülnek a személyes tapasztalatok is: fekete- és tiltólisták, elmaradt állami díjak, a közmédiától való távolság, valamint az, hogyan tud a politikai lojalitás szakmai szempontokat háttérbe szorítani.
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.10.04.
Kováts Adéllal és Mácsai Pállal Bóta Gábor beszélget arról, hogyan változott meg a magyar színházi és kulturális élet az elmúlt évtizedekben, és milyen következményei lehetnek annak, ha a politika tartósan beleszól a művészet működésébe. Szóba kerül az elmúlt 16 év, a kultúrpolitika, a szakmai autonómia, az öncenzúra, a tiltólisták és az is, hogyan lehetne a politika „fojtó öleléséből” kiszabadítani a kultúrát.
Kováts Adél arról beszél, hogy szerinte a „radikális őszintesség korába” érkeztünk, amelyben nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a múlt konfliktusait és sérüléseit. Mácsai Pál ennél is tágabb történelmi összefüggésbe helyezi a kérdést: szerinte a magyar művészet több mint egy évszázada újra és újra politikai nyomás alatt próbál szabadon működni, és ezen a beidegződésen nem lehet egyik napról a másikra változtatni.
A beszélgetésben előkerülnek a személyes tapasztalatok is: fekete- és tiltólisták, elmaradt állami díjak, a közmédiától való távolság, valamint az, hogyan tud a politikai lojalitás szakmai szempontokat háttérbe szorítani.
POLITIKUSBŰNÖZŐK VEZETŐSZÁRON | EUFÓRIA
HVG / EUFÓRIA
Szerző: HVG
2026.10.04.
Miniszterek bilincsben, eltűnt milliárdok, összefonódások az üzlet és a politika között. A magyar korrupciótól hangos Európa. De vajon változott-e valami? Érzékenyebbek vagyunk-e a korrupciós jelenségekre? Milyen sikert tud felmutatni az Orbán-kormány? Mire lesz elegendő az NVVH? Az EUrologus és a HVG közös podcastjában, az EUfóriában Fazekas Mihályt, a Közép-európai Egyetem professzorát kérdeztük arról, hogyan lehet mérni a korrupciót egy országban, és van-e magyar korrupciós sajátosság.
Szerző: HVG
2026.10.04.
Miniszterek bilincsben, eltűnt milliárdok, összefonódások az üzlet és a politika között. A magyar korrupciótól hangos Európa. De vajon változott-e valami? Érzékenyebbek vagyunk-e a korrupciós jelenségekre? Milyen sikert tud felmutatni az Orbán-kormány? Mire lesz elegendő az NVVH? Az EUrologus és a HVG közös podcastjában, az EUfóriában Fazekas Mihályt, a Közép-európai Egyetem professzorát kérdeztük arról, hogyan lehet mérni a korrupciót egy országban, és van-e magyar korrupciós sajátosság.
MI LESZ AZ ORBÁN-RENDSZER ÖRÖKSÉGÉVEL? | LENGYEL LÁSZLÓ
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.10.03.
Mi maradt az Orbán-rendszer után, és hogyan lehet rendbe tenni az országot? Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója Bolgár György műsorában az elszámoltatásról, az ügyészség átalakításáról, a költségvetési hiányról és a magyar gazdaság előtt álló nehézségekről beszél.
Szóba kerül az ukrán aranykonvoj ügye, a vagyonvisszaszerzés, az új állami intézményrendszer kialakítása, valamint az is, hogy milyen örökséget hagyott maga után az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája. Lengyel László szerint nem pusztán személycserékre van szükség: az állam működését, az önkormányzati rendszert, az egészségügyet és az oktatást is át kell alakítani.
A beszélgetés kitér a rezsicsökkentés és a nyugdíjrendszer problémáira, az uniós források felhasználására, a magyar ipar jövőjére, valamint arra is, milyen gazdasági és intézményi döntések határozhatják meg Magyarország következő éveit.
Lengyel László arról is beszél, miért lehet fontosabb egy átfogó államreform és az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása, mint önmagában egy új alkotmány megalkotása.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.10.03.
Mi maradt az Orbán-rendszer után, és hogyan lehet rendbe tenni az országot? Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója Bolgár György műsorában az elszámoltatásról, az ügyészség átalakításáról, a költségvetési hiányról és a magyar gazdaság előtt álló nehézségekről beszél.
Szóba kerül az ukrán aranykonvoj ügye, a vagyonvisszaszerzés, az új állami intézményrendszer kialakítása, valamint az is, hogy milyen örökséget hagyott maga után az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája. Lengyel László szerint nem pusztán személycserékre van szükség: az állam működését, az önkormányzati rendszert, az egészségügyet és az oktatást is át kell alakítani.
A beszélgetés kitér a rezsicsökkentés és a nyugdíjrendszer problémáira, az uniós források felhasználására, a magyar ipar jövőjére, valamint arra is, milyen gazdasági és intézményi döntések határozhatják meg Magyarország következő éveit.
Lengyel László arról is beszél, miért lehet fontosabb egy átfogó államreform és az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása, mint önmagában egy új alkotmány megalkotása.
„HA A SZART FÖLTESZIK A POLCRA, ATTÓL MÉG NEM LESZ BELŐLE LEKVÁR.” | TÓTH ILDIKÓ
RTL HÍREK
Szerző: RTL HÍREK
2026.10.03.
Tóth Ildikó éveken át gyűjtött fotókat a NER-közeli szereplők drága ruháiról és kiegészítőiről. A Cápák között befektetője zárt internetes csoportokból mentette a képeket, majd álnéven küldte el őket Hadházy Ákosnak.
A riportban Tóth Ildikó és Hadházy Ákos először találkoznak személyesen, és felidézik, hogyan kezdődött a levelezésük. Ildikó arról is beszél, miért éppen cipőkön, táskákon és ruhákon keresztül akarta megmutatni a látványos gazdagságot.
Herceg Zoltán divattervezővel az Andrássy út luxusüzleteinek kirakatait nézzük meg, majd Tóth Ildikó a saját gardróbját is megmutatja. Előkerülnek a magyar tervezők darabjai és egy Chanel-táska is, miközben arról beszél, ő mire költi inkább a pénzét.
Szerző: RTL HÍREK
2026.10.03.
Tóth Ildikó éveken át gyűjtött fotókat a NER-közeli szereplők drága ruháiról és kiegészítőiről. A Cápák között befektetője zárt internetes csoportokból mentette a képeket, majd álnéven küldte el őket Hadházy Ákosnak.
A riportban Tóth Ildikó és Hadházy Ákos először találkoznak személyesen, és felidézik, hogyan kezdődött a levelezésük. Ildikó arról is beszél, miért éppen cipőkön, táskákon és ruhákon keresztül akarta megmutatni a látványos gazdagságot.
Herceg Zoltán divattervezővel az Andrássy út luxusüzleteinek kirakatait nézzük meg, majd Tóth Ildikó a saját gardróbját is megmutatja. Előkerülnek a magyar tervezők darabjai és egy Chanel-táska is, miközben arról beszél, ő mire költi inkább a pénzét.
VALLHAT-E HANKÓ BALÁZS „FELFELÉ”? – HANGOSÍTUNK
MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK PODCAST
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.04.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Tompos Ádámmal beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.04.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Tompos Ádámmal beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
03:09 – Milyen közpolitikai dimenziói vannak annak, ha bűncselekmény áldozata lesz egy
közmunka-vezető?
07:16 – Vallhat-e Hankó Balázs „felfelé”?
15:10 – Mi a helyzet Seszták Miklós birodalmában, Kisvárdán?
19:23 – Mi változhat azután, hogy letartóztatták a helyi „kiskirályt”?
24:14 – Mi a hasonlóság a szerb és a magyar választások között?
27:05 – Miért érdemes még megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
A legfrissebb Magyar Hang tartalomjegyzéke:
KISVÁRDA KORONÁZATLAN KIRÁLYA VOLT – NYÍLT TITOK 6.
NYÍLT TITOK / KOSSUTH RÁDIÓ
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.04.
Vesztegetés elfogadásával gyanúsítják Seszták Miklóst, de a haszontalan kisvárdai beruházásokról és egy nagyon gyanús szoftverügyletről is hírhedt volt. Sokan félték, még azután is, hogy kiesett a politika első sorából nyolc évvel ezelőtt. Műsorvezető Magyari Péter, szerkesztő riporter: Báthory Róbert és Kovács Áron.
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.04.
Vesztegetés elfogadásával gyanúsítják Seszták Miklóst, de a haszontalan kisvárdai beruházásokról és egy nagyon gyanús szoftverügyletről is hírhedt volt. Sokan félték, még azután is, hogy kiesett a politika első sorából nyolc évvel ezelőtt. Műsorvezető Magyari Péter, szerkesztő riporter: Báthory Róbert és Kovács Áron.
2026. október 3., szombat
PONT ÚGY KRITIZÁLJÁK MOST A VAGYONADÓ BEVEZETÉSÉT, MINT SZÁZ ÉVE A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓÉT
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.02.
Gabriel Zucman francia közgazdász, a Paris School of Economics professzora, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóprofesszora és az EU Tax Observatory alapító igazgatója. 2023-ban elnyerte az Amerikai Közgazdasági Társaság (American Economic Association) John Bates Clark-érmét. Fő kutatási témái a vagyoni egyenlőtlenségek, az adózás és az offshore vagyon. Első könyvében (The Hidden Wealth of Nations) bemutatta, hogy a világ háztartási pénzügyi vagyonának mintegy 8 százalékát adóparadicsomokban tartják. A Thomas Pikettyvel és Emmanuel Saezzel közösen végzett kutatásaiban azt vizsgálta, hogyan alakul a különböző társadalmi csoportok tényleges adóterhe, és miért alacsonyabb a szupergazdagok tényleges adóterhelése más társadalmi csoportokénál. Legújabb, We Need to Tax Billionaires című könyvében – amelynek magyar nyelvű kiadása a Napvilág Kiadó gondozásában jelenik meg – legalább 2 százalékos vagyonarányos minimumadó mellett érvel, amely a 100 millió dollárnál nagyobb nettó vagyon birtokosait érintené globálisan. Abból az alkalomból beszélgettünk vele, hogy szeptember 25-én, a Kutatók Éjszakája keretében a Budapesti Corvinus Egyetemen előadást tartott a könyvről.
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.02.
2013-ban Gattyán György egy interjúban felvetette, hogy a „100 leggazdagabb magyar” listája mellett érdemes lenne egy olyan rangsort is készíteni, amely azt mutatja meg, hogy a milliárdosok mennyi személyi jövedelemadót (szja) fizetnek. Idén tavasszal pedig a magyar vagyonadó kapcsán Csányi Sándor arról beszélt, hogy hajlandó lenne magasabb kulcs szerinti személyi jövedelemadót fizetni, de indokolatlannak tartja, hogy még egyszer adót kelljen fizetnie a vagyona után, mert az olyan üzleti tevékenység során keletkezett, ami munkahelyeket teremtett, és adóbevételeket az államnak. Ön az új könyvében amellett érvel, hogy ha csak a jövedelemadókat vizsgáljuk, félrevezető képet kapunk a legvagyonosabb emberek valós adófizetéséről. Miért van ez így, és mit mondana arra az érvre, hogy nem érdemes a vagyont adóztatni, mert már egyszer adóztak utána?
Ezekben az interjúkban elmondták, hogy pontosan mennyi szja-t fizetnek?Szerintem az interjúkban a számokról nem volt szó.
Ezt is elmondhatták volna. Bár azt nem tudom, hogy ők konkrétan mennyi szja-t fizetnek, a kutatások, amelyeket adóhatóságokkal együttműködve végeztünk különböző országokban, azt mutatják, hogy a szupergazdagok nagyon keveset fizetnek ebből az adófajtából. Ez a kiindulópontja a könyvnek és tágabb értelemben minden érdemi vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyan megadóztatni a szupergazdagokat, illetve milyen szerepe lehetne ebben a vagyonadónak. Néhány éve például a ProPublica nevű amerikai lap feltárta, hogy egyes amerikai milliárdosok, például Elon Musk vagy Jeff Bezos, mennyire kevés szja-t vallanak be és fizetnek. Volt olyan év, amikor Bezos önbevallása szerint annyira szegény volt, hogy jogosult volt a családi adókedvezményre, és az adóhatóság vissza is utalta neki ezt a pénzt. Az elmúlt öt-hat év kutatásai alapján ez nem a kivétel, hanem a szabály, és rámutat a kortárs adórendszerek strukturális problémájára.
A szupergazdagok ugyanis gyakran szinte teljesen el tudják kerülni, hogy jövedelemadót fizessenek...
Ezekben az interjúkban elmondták, hogy pontosan mennyi szja-t fizetnek?Szerintem az interjúkban a számokról nem volt szó.
Ezt is elmondhatták volna. Bár azt nem tudom, hogy ők konkrétan mennyi szja-t fizetnek, a kutatások, amelyeket adóhatóságokkal együttműködve végeztünk különböző országokban, azt mutatják, hogy a szupergazdagok nagyon keveset fizetnek ebből az adófajtából. Ez a kiindulópontja a könyvnek és tágabb értelemben minden érdemi vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyan megadóztatni a szupergazdagokat, illetve milyen szerepe lehetne ebben a vagyonadónak. Néhány éve például a ProPublica nevű amerikai lap feltárta, hogy egyes amerikai milliárdosok, például Elon Musk vagy Jeff Bezos, mennyire kevés szja-t vallanak be és fizetnek. Volt olyan év, amikor Bezos önbevallása szerint annyira szegény volt, hogy jogosult volt a családi adókedvezményre, és az adóhatóság vissza is utalta neki ezt a pénzt. Az elmúlt öt-hat év kutatásai alapján ez nem a kivétel, hanem a szabály, és rámutat a kortárs adórendszerek strukturális problémájára.
A szupergazdagok ugyanis gyakran szinte teljesen el tudják kerülni, hogy jövedelemadót fizessenek...
AZ ELPOCSKONDIÁZOTT KÖZSZOLGÁLATBÓL PROPAGANDAADÓK, ÁM TAVASZ ÓTA MOSOLY ÉS REMÉNY | KEPES ANDRÁS
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.10.02.
Kepes András a televíziózás aranykorától a podcastok és a közösségi média világáig kalauzol minket ebben a beszélgetésben. Miért hagyta ott önként a televíziózást? Hiányzik-e neki a képernyő? Mit változtatott meg az internet és az okostelefon a média világában, és szükség van-e még egyáltalán hagyományos közszolgálati médiára?
Szó esik a régi Magyar Televízió kulturális szerepéről, a média és a politika kapcsolatáról, az ismert arcok túlsúlyáról, a podcastok térnyeréséről és arról is, hogyan alakítja a média a közbeszédet és a társadalmi normákat.
Kepes András személyes történeteken és tapasztalatokon keresztül beszél arról, hogyan változott meg a nyilvánosság az elmúlt évtizedekben, és miért lehet egyszerre felszabadító és problémás, hogy ma már gyakorlatilag bárki médiát készíthet.
A beszélgetés végén pedig szóba kerül az is, hogy milyen társadalmi és kulturális környezetben szeretnénk élni, és vajon képes-e a média hozzájárulni ahhoz, hogy egy kicsit jobb legyen körülöttünk a világ.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.10.02.
Kepes András a televíziózás aranykorától a podcastok és a közösségi média világáig kalauzol minket ebben a beszélgetésben. Miért hagyta ott önként a televíziózást? Hiányzik-e neki a képernyő? Mit változtatott meg az internet és az okostelefon a média világában, és szükség van-e még egyáltalán hagyományos közszolgálati médiára?
Szó esik a régi Magyar Televízió kulturális szerepéről, a média és a politika kapcsolatáról, az ismert arcok túlsúlyáról, a podcastok térnyeréséről és arról is, hogyan alakítja a média a közbeszédet és a társadalmi normákat.
Kepes András személyes történeteken és tapasztalatokon keresztül beszél arról, hogyan változott meg a nyilvánosság az elmúlt évtizedekben, és miért lehet egyszerre felszabadító és problémás, hogy ma már gyakorlatilag bárki médiát készíthet.
A beszélgetés végén pedig szóba kerül az is, hogy milyen társadalmi és kulturális környezetben szeretnénk élni, és vajon képes-e a média hozzájárulni ahhoz, hogy egy kicsit jobb legyen körülöttünk a világ.
SZÉL BERNADETT: A FIDESZES POLITIKUSOKBAN NEM VOLT EMPÁTIA ÉS KÖNYÖRÜLET
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KLUG EMÍLIA
2026.10.02.
A fideszes politikusokban nem volt empátia és könyörület – mondta Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke, kutató a Szinten túl Krug Emíliával podcastban. Arról is beszélt: még a 2018-as kampányban arra lett figyelmes, hogy fekete kocsiból kamerázzák a házukat, férjével pedig úgy éltek, hogy ha valami fontos dolgot kellett megbeszélniük, telefonjukat hátrahagyva bementek a közeli erdőbe. Miután kiszállt a politikából és kutatóként dolgozott, mindig épp akkor kapta meg az Iványi-per miatti idézését, amikor egy külföldi útja után leszállt a repülőről. Keveházi Katával, a Jól-Lét Alapítvány elnökével közösen kutatták a nők politikában betöltött helyzetét. A kutatás szerint öt vizsgált európai ország közül a magyar női képviselők között legmagasabb azok aránya, akik tapasztaltak már online, szexualizált vagy pszichológiai erőszakot, a kutatásban résztvevő képviselőnők 91 százalékának volt ilyen tapasztalata. A műsorban Keveházi Kata elmondta: mentális újjáépítésre van szüksége a társadalomnak, a nemi szerepekkel kapcsolatos felfogást pedig egyéni és intézményi szinten is meg kell változtatni. A kutató szerint nemi esélyegyenlőségre van szükség, ezt a szemléletet minden szakpolitikai területen egységesen, kormányzati szinten kell érvényesíteni.
00:00 Intro
Műsorvezető: KLUG EMÍLIA
2026.10.02.
A fideszes politikusokban nem volt empátia és könyörület – mondta Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke, kutató a Szinten túl Krug Emíliával podcastban. Arról is beszélt: még a 2018-as kampányban arra lett figyelmes, hogy fekete kocsiból kamerázzák a házukat, férjével pedig úgy éltek, hogy ha valami fontos dolgot kellett megbeszélniük, telefonjukat hátrahagyva bementek a közeli erdőbe. Miután kiszállt a politikából és kutatóként dolgozott, mindig épp akkor kapta meg az Iványi-per miatti idézését, amikor egy külföldi útja után leszállt a repülőről. Keveházi Katával, a Jól-Lét Alapítvány elnökével közösen kutatták a nők politikában betöltött helyzetét. A kutatás szerint öt vizsgált európai ország közül a magyar női képviselők között legmagasabb azok aránya, akik tapasztaltak már online, szexualizált vagy pszichológiai erőszakot, a kutatásban résztvevő képviselőnők 91 százalékának volt ilyen tapasztalata. A műsorban Keveházi Kata elmondta: mentális újjáépítésre van szüksége a társadalomnak, a nemi szerepekkel kapcsolatos felfogást pedig egyéni és intézményi szinten is meg kell változtatni. A kutató szerint nemi esélyegyenlőségre van szükség, ezt a szemléletet minden szakpolitikai területen egységesen, kormányzati szinten kell érvényesíteni.
00:00 Intro
02:47 Iványi-per
07:28 Nem volt biztonságos az ország
08:46 Fideszes bosszúvágy
09:56 „Óvtam a családomat!”
11:29 Megfigyelések
13:15 Megbeszélés az erdőben
13:44 Így fogunk élni!
15:00 Felépült az autokrácia
18:32 Menczer: Hova tűnt Szél Bernadett?
19:52 Van-e megbocsátás?
26:03 Az ország tönkrement
29:52 „Veteránként tekintek magamra”
31:56 Magyarázat mindenre
35:00 Nem volt könyörület
37:30 Kutatás: nők a politikában
40:27 Nemi egyenlőtlenség
41:27 Minta a társadalomnak
43:02 „Sikítozó kékharisnya”
45:47 Konkrét példák
50:17 Mindenkit ér erőszak
53:18 Mit okoz a demokráciának?
57:20 Hogyan kéne jól csinálni?
1:00:47 Elszámoltatás és düh
1:02:52 Milyen kommentek jönnek?
1:03:36 Mit tegyen a kormány?
1:06:26 Eltörölt stratégia
1:11:40 Ne ismétlődhessen meg!
KÉRI LÁSZLÓ: KAMPÁNY-PÉTERBŐL MÉG NEM LETT KORMÁNY-PÉTER
INDEX VIDEÓ
Szerző: INDEX.HU
2026.10.02.
Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás, az elmúlt napokban egymást követték a nagy visszhangot kiváltó ügyek, miközben október elején megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is.
Szerző: INDEX.HU
2026.10.02.
Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás, az elmúlt napokban egymást követték a nagy visszhangot kiváltó ügyek, miközben október elején megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is.
FORDULAT AZ ARANYKONVOJ-ÜGYBEN - GÓRCSŐ ALÁ KERÜL AZ ORBÁN-CSALÁD
KLIKKTV / TROLLKIRÁLYOK PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.02.
A Trollkirályok új részében Orbán Viktor és családja körül felmerült ügyek kerülnek terítékre Csintalan Sándorral, Kukorelly Endrével és Lánczi Richárddal. A műsorban szó esik az Orbán testvéréhez kapcsolódó ügyről, amely a leirat szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal első vizsgálatai között lehet, valamint az aranykonvoj-ügyről is. A beszélgetésben olyan, a nyomozó ügyészségtől származó iratokról beszélnek, amelyek ismét felvetik a kérdést: ki adhatta az utasítást az akcióra? A vendégek emellett a legfőbb ügyész jelölése körüli vitát és az új politikai helyzet első konfliktusait is elemzik.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.02.
A Trollkirályok új részében Orbán Viktor és családja körül felmerült ügyek kerülnek terítékre Csintalan Sándorral, Kukorelly Endrével és Lánczi Richárddal. A műsorban szó esik az Orbán testvéréhez kapcsolódó ügyről, amely a leirat szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal első vizsgálatai között lehet, valamint az aranykonvoj-ügyről is. A beszélgetésben olyan, a nyomozó ügyészségtől származó iratokról beszélnek, amelyek ismét felvetik a kérdést: ki adhatta az utasítást az akcióra? A vendégek emellett a legfőbb ügyész jelölése körüli vitát és az új politikai helyzet első konfliktusait is elemzik.
VÉRLÁZÍTÓ, AMIT RÁKAY PHILIP MŰVEL – MAJD A BÖRTÖNBEN MEGNEVELIK
KLIKKTV / VANÍLIA PUCCS
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.10.03.
VÉRLÁZÍTÓ, amit Rákay Philip művel – majd a börtönben megnevelik.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.10.03.
VÉRLÁZÍTÓ, amit Rákay Philip művel – majd a börtönben megnevelik.
MI LESZ VELÜNK, HA AZ AI ELVESZI A MUNKAHELYEKET? | CSILLAG ISTVÁN
A BŐRÜNKRE MEGY PODCAST
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.10.03.
Mit jelent valójában a „nemzeti tőkésosztály”? És mi a különbség egy valódi vállalkozó és egy államilag kijelölt „nemzeti bajnok” között?
Csillag István közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint a kapitalizmus egyik alapja a verseny: a vállalkozó a saját vagyonát és munkáját kockáztatja, hogy a piacon sikeres legyen. De mi történik akkor, ha a verseny helyét az állam által kijelölt szereplők veszik át?
Csillag István a beszélgetésben a nemzeti tőkésosztály fogalmáról, a vállalkozói kockázatról, az állami szerepvállalásról és a verseny jelentőségéről beszél.
A teljes beszélgetésben szó esik a magyar gazdaság helyzetéről, az autópálya-koncessziókról, Európa gazdasági problémáiról, a fiatalok változó elvárásairól, valamint az AI és a robotizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól is.
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.10.03.
Mit jelent valójában a „nemzeti tőkésosztály”? És mi a különbség egy valódi vállalkozó és egy államilag kijelölt „nemzeti bajnok” között?
Csillag István közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint a kapitalizmus egyik alapja a verseny: a vállalkozó a saját vagyonát és munkáját kockáztatja, hogy a piacon sikeres legyen. De mi történik akkor, ha a verseny helyét az állam által kijelölt szereplők veszik át?
Csillag István a beszélgetésben a nemzeti tőkésosztály fogalmáról, a vállalkozói kockázatról, az állami szerepvállalásról és a verseny jelentőségéről beszél.
A teljes beszélgetésben szó esik a magyar gazdaság helyzetéről, az autópálya-koncessziókról, Európa gazdasági problémáiról, a fiatalok változó elvárásairól, valamint az AI és a robotizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól is.
L. RITÓK NÓRA: A NEGATÍV DOLGOK VONZÁSÁBAN
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.02.
Sokat gondolkodom azon, vajon miért van az, hogy a negatív hírek, cirkuszok, másoknak kellemetlen pillanatokat okozó helyzetekről szóló hírek jobban vonzzák az embereket, mint a pozitív, megértő, megoldást kereső információk?
Biztosan a média is ludas ebben, de attól tartok ők is csak követik az igényeket, és sokszor ezért születnek meg a “kattintásvadász” címek, kiemelések. Aztán az ember a cikk elolvasása után nem is érti, hogy miért ez lett a cím, vagy a legfontosabb, kiemelendő üzenet.
Már rég én is úgy járulok hozzá egy riporthoz, ha a beszélgetés szövegén túl a címet is jóváhagyom. És már nem adok riportot olyan helyre, akik azt írják, hogy “főszerkesztői utasításra nem küldhetem el a teljes cikket, csak azt a részt, amiben a te mondataid vannak”, vagy “nem tudok címet küldeni, mert azt mindig a főszerkesztő adja”. Esetleg “lesznek benne videós részek, de azokat nem tudom átküldeni”.
Mert itt jönnek be a torzítások, és az ember azt látja, hogy egy méltatlan játszma eszköze lesz, amiből már nem tud kihátrálni… De az ember az évek során rutint szerez a kockázatok kezelésében.
Aztán még ott van az is, hogy nekünk sokszor nemcsak a mi mondatainkért kell felelősséget vállalnunk, hanem azokért is, akikért dolgozunk, akik sok esetben megszólalnak mellettünk, de sokszor nem tudják megfelelően árnyaltan kifejezni magukat, és belecsúsznak egy olyan kommunikációba, ami utána rájuk negatívan csorog vissza. A riporterek nagy része (tisztelet a kivételnek) a riport után elengedi az egészet, nem törődik a cikk, videó utóéletével, ezzel már nincs dolga.
Pedig utóélete mindennek van, az online tér ezt biztosítja, ráadásul visszakereshetően, eltörölhetetlenül. A helyiek is reagálnak rá, a kommentek pedig könnyen elkezdik gerjeszteni a negatív viszonyulásokat, amelyek aztán megsokszoródnak a helyi közösségben. Gyakran szembesültünk azzal, hogy minden megerősítésünk ellenére magukba zuhantak azok, akik örömmel vállalták a megnyilatkozást, de a végén megfogalmazták, hogy soha többé nem akarnak riportalanyok lenni.
Ilyenkor az embert nagyon nyomasztja a felelősség, mert mi már meg tudjuk védeni a lelkünket a nemtelen támadásoktól, de ők nem…
Mennyire öngerjesztő lett ez a folyamat! A média egy adott helyzetet kihangosít, sajnos ebben nagyon sokszor nem a hiteles kép, a humánus hozzáállás, hanem a pillanatnyi elérés a fontos, ez legyen minél több, ezért mozdul a manipulálás, torzítás irányába a média, nekik eddig fontos valami, a nézettségig… Minél provokatívabb, minél több véleménynyilvánítást vált ki, annál sikeresebb a cikk. A véleményekből pedig a negatívak váltanak ki még több kommentet, egyrészt, mert tódítják tovább azok, akik ebben élik ki magukat, sokszor a névtelenségbe burkolózva, másrészt, mert ha a jobb érzésűek próbálják ezt visszaszorítani, az újabb rohamra hívja a negatív szemszögből ítélkezőket.
És hömpölyög tovább a gyűlölködés…Tényleg erre van igény?
De nincs ez másképp a terepi munkában sem. Minden pontosan így működik ott is. Mintha csak az lenne a hír, ami valakit negatív helyzetbe hoz. Igen, mondhatnák sokan, ez a pletyka.. De nem egészen. Mert régen a pletykának volt valami alapja, amiből félre lehetett érteni dolgokat. Nem kitalált dolgok alapján indult el.
Most azonban ez is jellemző. Gyerekek között is, hiszen leveszik a felnőtt mintát, a felnőttek közül pedig sokan ütik el úgy az időt, az unalmas délutánokat, hogy kitalálnak valamit, aminek nincs semmi valóságalapja. Bármit. És a furcsa az, hogy ehhez rögtön lesz, aki kapcsolódik, hasonló kitalációval. Mikor eljut hozzánk egy információlánc, ami már konfliktussá növi ki magát, és elkezdjük visszabontani, kiderül, hogy hazugság az egész… de addigra olyan mélyen hiszi az illető, aki elindította, hogy ez meg is történt, hogy nem lehet kiállítani belőle. Bár az is előfordult már, hogy egyszerűen közölte: “hazudtam…. na és?”
Témában pedig óriási a választék. Nyilván alapból ott vannak a párkapcsolatok, a “ki, kivel, mikor”, aztán a ‘ki, mit szerzett, birtokol”, vagy a “ki, hogy neveli a gyerekét”, esetleg “ki, hogy károsít meg másokat”, stb. Nyilván kijut nekünk is, akik nehezen igazodnak a közösségünkhöz, ők minket is próbálnak negatív helyzetbe tolni, bevonni a hazugságok, rágalmak terébe. Mert megvádolni bárkit könnyű. Úgy is, hogy nincs valóságalapja. Nem az a lényeg, hanem maga a vád. Hogy lehessen sérteni, bántani.
Mennyi munkánk van már abban, hogy ezeket visszanyomjuk, és kialakuljon valami olyan normarendszer, amibe ez már nem fér be. Mennyi konfliktusban kellett mediálnunk, hogy helyreálljon a béke a felek között! Mennyi türelem kellett ahhoz, hogy kivárjuk a döntést: ha a közösséghez akar tartozni, ott nincs helye az ilyesminek. És mennyi rágalmat kellett már elviselnünk azoktól, akik pillanatnyilag úgy vélik, nélkülünk jobbak az esélyeik a túlélésre.
De azt is tudjuk, ez mindig ideig-óráig tart. Mert hamar jön egy olyan helyzet, amikor senki sem segít. Amikor csak mi vagyunk. Amikor fellángol újra a családon belüli erőszak, beteg lesz a gyerek, elfogy a pénz, krízishelyzet alakul ki, esetleg egy ponton a gyámhivatal, vagy a rendőrség is bejön a képbe. Akkor bizony átfordul minden, és jön a visszarendeződés.
Mi pedig adunk esélyt a folytatásra. Velünk, a közösséggel. Persze nem feledve, ami történt, levonva a következtetéseket, de adni lehetőséget az újrakezdésre. Mert máshogy nem megy,
Megtanultuk azt is, hogy ezt nem lehet siettetni. Korábban, mikor ezeket a játszmákat még nem értettük, próbáltuk segíteni a visszacsatornázódást, de szinte mindig vesztesen jöttünk ki belőle, mert a negatív viszonyulásból nem tudtak kilépni, és úgy értelmezték a közeledésünket, hogy “pitizünk” nekik, vagyis, szerintük beláttuk, hogy nekik van igazuk, és így még tovább nyúlt az az idő, mikor ellenségesen viszonyultak hozzánk.
Megtanultuk, hogy kivárunk. Persze sokszor nehéz a gyerekek miatt, de máshogy nem megy. Amikor saját maguknak kell meghozni egy visszarendeződő döntést, az sokkal erősebben hat, mintha mi eszközölnénk ki.
A közösségben pedig azon dolgozunk, hogy megértsék: nem a negatív dolgok az előremutatók. Az csak mélyebbre visz, konfliktusokat szül, indulatokat korbácsol. Hogy belássák: ők formálják a közösségüket, egyéni életüket is. És nem mindegy, hogy ebben a negatív, vagy a pozitív viszonyulások a meghatározók.
Amikor együtt vagyunk, mi minden elemében a munkánknak a pozitívat közvetítjük. Ez egy fontos minta, elhatárolódások, megerősítések sorozata. Nagy ebben a felelősségünk. És persze közben mi is emberek vagyunk, a mi lelkünk is sérülékeny…De nem adjuk fel. Újrakezdjük, napról napra. És töltekezünk a másoknak aprónak tűnő felismerésekből, pozitív történésekből.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.02.
Biztosan a média is ludas ebben, de attól tartok ők is csak követik az igényeket, és sokszor ezért születnek meg a “kattintásvadász” címek, kiemelések. Aztán az ember a cikk elolvasása után nem is érti, hogy miért ez lett a cím, vagy a legfontosabb, kiemelendő üzenet.
Már rég én is úgy járulok hozzá egy riporthoz, ha a beszélgetés szövegén túl a címet is jóváhagyom. És már nem adok riportot olyan helyre, akik azt írják, hogy “főszerkesztői utasításra nem küldhetem el a teljes cikket, csak azt a részt, amiben a te mondataid vannak”, vagy “nem tudok címet küldeni, mert azt mindig a főszerkesztő adja”. Esetleg “lesznek benne videós részek, de azokat nem tudom átküldeni”.
Mert itt jönnek be a torzítások, és az ember azt látja, hogy egy méltatlan játszma eszköze lesz, amiből már nem tud kihátrálni… De az ember az évek során rutint szerez a kockázatok kezelésében.
Aztán még ott van az is, hogy nekünk sokszor nemcsak a mi mondatainkért kell felelősséget vállalnunk, hanem azokért is, akikért dolgozunk, akik sok esetben megszólalnak mellettünk, de sokszor nem tudják megfelelően árnyaltan kifejezni magukat, és belecsúsznak egy olyan kommunikációba, ami utána rájuk negatívan csorog vissza. A riporterek nagy része (tisztelet a kivételnek) a riport után elengedi az egészet, nem törődik a cikk, videó utóéletével, ezzel már nincs dolga.
Pedig utóélete mindennek van, az online tér ezt biztosítja, ráadásul visszakereshetően, eltörölhetetlenül. A helyiek is reagálnak rá, a kommentek pedig könnyen elkezdik gerjeszteni a negatív viszonyulásokat, amelyek aztán megsokszoródnak a helyi közösségben. Gyakran szembesültünk azzal, hogy minden megerősítésünk ellenére magukba zuhantak azok, akik örömmel vállalták a megnyilatkozást, de a végén megfogalmazták, hogy soha többé nem akarnak riportalanyok lenni.
Ilyenkor az embert nagyon nyomasztja a felelősség, mert mi már meg tudjuk védeni a lelkünket a nemtelen támadásoktól, de ők nem…
Mennyire öngerjesztő lett ez a folyamat! A média egy adott helyzetet kihangosít, sajnos ebben nagyon sokszor nem a hiteles kép, a humánus hozzáállás, hanem a pillanatnyi elérés a fontos, ez legyen minél több, ezért mozdul a manipulálás, torzítás irányába a média, nekik eddig fontos valami, a nézettségig… Minél provokatívabb, minél több véleménynyilvánítást vált ki, annál sikeresebb a cikk. A véleményekből pedig a negatívak váltanak ki még több kommentet, egyrészt, mert tódítják tovább azok, akik ebben élik ki magukat, sokszor a névtelenségbe burkolózva, másrészt, mert ha a jobb érzésűek próbálják ezt visszaszorítani, az újabb rohamra hívja a negatív szemszögből ítélkezőket.
És hömpölyög tovább a gyűlölködés…Tényleg erre van igény?
De nincs ez másképp a terepi munkában sem. Minden pontosan így működik ott is. Mintha csak az lenne a hír, ami valakit negatív helyzetbe hoz. Igen, mondhatnák sokan, ez a pletyka.. De nem egészen. Mert régen a pletykának volt valami alapja, amiből félre lehetett érteni dolgokat. Nem kitalált dolgok alapján indult el.
Most azonban ez is jellemző. Gyerekek között is, hiszen leveszik a felnőtt mintát, a felnőttek közül pedig sokan ütik el úgy az időt, az unalmas délutánokat, hogy kitalálnak valamit, aminek nincs semmi valóságalapja. Bármit. És a furcsa az, hogy ehhez rögtön lesz, aki kapcsolódik, hasonló kitalációval. Mikor eljut hozzánk egy információlánc, ami már konfliktussá növi ki magát, és elkezdjük visszabontani, kiderül, hogy hazugság az egész… de addigra olyan mélyen hiszi az illető, aki elindította, hogy ez meg is történt, hogy nem lehet kiállítani belőle. Bár az is előfordult már, hogy egyszerűen közölte: “hazudtam…. na és?”
Témában pedig óriási a választék. Nyilván alapból ott vannak a párkapcsolatok, a “ki, kivel, mikor”, aztán a ‘ki, mit szerzett, birtokol”, vagy a “ki, hogy neveli a gyerekét”, esetleg “ki, hogy károsít meg másokat”, stb. Nyilván kijut nekünk is, akik nehezen igazodnak a közösségünkhöz, ők minket is próbálnak negatív helyzetbe tolni, bevonni a hazugságok, rágalmak terébe. Mert megvádolni bárkit könnyű. Úgy is, hogy nincs valóságalapja. Nem az a lényeg, hanem maga a vád. Hogy lehessen sérteni, bántani.
Mennyi munkánk van már abban, hogy ezeket visszanyomjuk, és kialakuljon valami olyan normarendszer, amibe ez már nem fér be. Mennyi konfliktusban kellett mediálnunk, hogy helyreálljon a béke a felek között! Mennyi türelem kellett ahhoz, hogy kivárjuk a döntést: ha a közösséghez akar tartozni, ott nincs helye az ilyesminek. És mennyi rágalmat kellett már elviselnünk azoktól, akik pillanatnyilag úgy vélik, nélkülünk jobbak az esélyeik a túlélésre.
De azt is tudjuk, ez mindig ideig-óráig tart. Mert hamar jön egy olyan helyzet, amikor senki sem segít. Amikor csak mi vagyunk. Amikor fellángol újra a családon belüli erőszak, beteg lesz a gyerek, elfogy a pénz, krízishelyzet alakul ki, esetleg egy ponton a gyámhivatal, vagy a rendőrség is bejön a képbe. Akkor bizony átfordul minden, és jön a visszarendeződés.
Mi pedig adunk esélyt a folytatásra. Velünk, a közösséggel. Persze nem feledve, ami történt, levonva a következtetéseket, de adni lehetőséget az újrakezdésre. Mert máshogy nem megy,
Megtanultuk azt is, hogy ezt nem lehet siettetni. Korábban, mikor ezeket a játszmákat még nem értettük, próbáltuk segíteni a visszacsatornázódást, de szinte mindig vesztesen jöttünk ki belőle, mert a negatív viszonyulásból nem tudtak kilépni, és úgy értelmezték a közeledésünket, hogy “pitizünk” nekik, vagyis, szerintük beláttuk, hogy nekik van igazuk, és így még tovább nyúlt az az idő, mikor ellenségesen viszonyultak hozzánk.
Megtanultuk, hogy kivárunk. Persze sokszor nehéz a gyerekek miatt, de máshogy nem megy. Amikor saját maguknak kell meghozni egy visszarendeződő döntést, az sokkal erősebben hat, mintha mi eszközölnénk ki.
A közösségben pedig azon dolgozunk, hogy megértsék: nem a negatív dolgok az előremutatók. Az csak mélyebbre visz, konfliktusokat szül, indulatokat korbácsol. Hogy belássák: ők formálják a közösségüket, egyéni életüket is. És nem mindegy, hogy ebben a negatív, vagy a pozitív viszonyulások a meghatározók.
Amikor együtt vagyunk, mi minden elemében a munkánknak a pozitívat közvetítjük. Ez egy fontos minta, elhatárolódások, megerősítések sorozata. Nagy ebben a felelősségünk. És persze közben mi is emberek vagyunk, a mi lelkünk is sérülékeny…De nem adjuk fel. Újrakezdjük, napról napra. És töltekezünk a másoknak aprónak tűnő felismerésekből, pozitív történésekből.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)