2020. január 22., szerda

DÖNTÖTT A KORMÁNY, TÉNYLEG ELVISZIK DEBRECENBE A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMOT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.01.22.


Az Index által közölt, a hvg.hu számára is megerősített információ szerint tíz éven belül nyithat meg a múzeum a megyeszékhelyen, a budapesti Ludovika épületéből azonban már az év végén menniük kell. Az intézmény dolgozói kiborultak, az új helyre szinte senki nem menne át.

A lehetőség többévnyi lebegtetése után a kormány az Index információi szerint meghozta végleges döntést a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről.

A hírt a lap szerint egy múlt pénteki értekezleten közölte az alkalmazottakkal Bernert Zsolt főigazgató – ezt múzeumi források a hvg.hu-nak is megerősítették, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vonatkozó kormányhatározatot sem ők, sem az értekezleten elhangzott állítása szerint maga a főigazgató sem látta még, csak a tartalmát ismertették vele szóban.

Az Index szerint a kérdésről úgynevezett 2-es típusú (vagyis 2000-es sorszámú) határozatot hozott a kormány – nem véletlenül: ezt a típust ugyanis nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, így a döntés elkerülheti a nagyobb nyilvánosságot.

Az értekezleten elhangzottak szerint a kormány nemcsak a Debrecenbe költözés tényéről döntött – ez jó ideje várható volt –, hanem arról is, hogy ez év végéig ki kell költöznie a múzeumnak a Ludovika épületéből, az egyelőre meg nem nevezett ideiglenes helyről pedig tíz éven belül kerül valamikor az intézmény Debrecenbe, a megyeszékhelyen egyelőre ugyanis csak a telek van meg, de még azt is meg kell először vásárolna az államnak Debrecentől...

REMÉLJÜK, ORBÁN MEGSÉRTŐDIK, ÉS KILÉP, HA FENNTARTJÁK A FELFÜGGESZTÉST A NÉPPÁRTBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.22.


Az Európai Néppárt által felkért “három bölcs” elnevezéséhez hűen semmire nem jutott a Fidesz kizárásával kapcsolatban. A közvéleményben uralkodó felfogás a “bölcseket” pontosan ilyennek képzeli, akik nem döntenek el semmit. Azt gondolják bölcsességnek, ha valaki nem foglal állást egyértelmű kérdésekben sem. Márpedig Orbán magatartása, rendszere jellege, a jogállamiság helyzete Magyarországon egyértelmű. Ezért jobb lett volna, ha nem három “bölcset”, hanem három értelmes és tisztességes embert választanak meg, akik nem eleve elfogultságuk és érzelmeik alapján viszonyulnak Orbánhoz, hanem a tények alapján. Ebben az esetben nem lehetett volna más a javaslatuk, mint az egyértelmű kizárás.

Ám a “három bölcs” a magyar “okos lány” mintájára jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is. A kiszivárgott hírek szerint arra a megállapodásra jutottak, hogy a Néppártnak a jelenlegi helyzet fenntartását javasolják: ne változzon a “Fidesz” (ez valójában egyedül Orbánt jelenti) státusz a Néppártban. A kereszténydemokrata pártcsalád tartsa fenn a felfüggesztett státuszt, amely ugyan korlátozza bizonyos mértékben Orbán és “pártja” mozgásterét és lehetőségeit, de nem zárja ki a Néppártból. A hírek szerint Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, mint Orbán szimpatizánsa, a Fidesz tagságának visszaállítását akarta, Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke a tények alapján a kizárást javasolta, Hans-Gert Pöttering, az EP korábbi elnöke pedig tartózkodott, így döntöttek a felfüggesztés fenntartásáról.

Ez azt jelenti, hogy a munkájukat nem végezték el, a tények nem befolyásolták őket, mert már az indulás pillanatában ezen az állásponton voltak. Nagy valószínűséggel ez a javaslat kerül a Népárt elé, amely minden bizonnyal elfogadja ezt. Erre utal az is, hogy Donald Tusk, a Néppárt elnöke már találkozott a “bölcsekkel”, és a kommunikáció szerint egyetértett velük. A Néppártnak is ez a legjobb megoldás, ha nem foglal állást, hanem a felfüggesztés meghosszabbításával jegeli a kérdést. Várnak, legyen még egyértelműbb a helyzet. A kérdés az, hogy Orbánnak taktikai okokból mennyire elfogadható ez az állapot. Meddig látja jónak, hogy a Néppártban maradjon? Ha elérkezettnek látja az időt, hogy a Néppárt helyére megpróbál egy illiberális keresztényfasiszta alternatívát építeni, akkor látványosan megsértődik és kilép. Ha még nincs kész erre a helyzetre, akkor tudomásul veszi, hogy megalázzák.

Európa és a világ számára az lenne jó, ha ezúttal tényleg nem a Néppárt, hanem ő döntene önmaga kizárásáról, azaz kilépne. A világ számára az a jó, ha elválnak egymástól a liberális demokratikus pártok, a jogállamiság és az alkotmányosság hívei, az illiberális fasiszták pedig egyértelműen a másik oldalra kerülnek. Legyen egyértelmű, ki hova tartozik és mit képvisel. Orbán fasiszta rendszerének egyetlen újdonsága, hogy a demokrácia hamis látszatába burkolja a fasiszta diktatúrát. A rendszer addig él, amíg demokráciának hazudja magát, és a közmegegyezés elfogadja ezt a hamis látszatot. Ezért pozitív fejlemény lenne mindenképp, ha Orbán kilépne. Eddig is eltaktikázta magát, mert túl korán indított támadást a Néppárt ellen, erre a felfüggesztésre semmi szükség nem lett volna. Ha kikerül a Néppártból, az eddigi védelmét elveszíti...

ORBÁN VÁLASZRA SEM MÉLTATTA A TANÁROKAT – A SZAKSZERVEZET SZTRÁJKBIZOTTSÁGOT ALAPÍTOTT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.01.22.


A tavaly novemberi pedagógustüntetésen átadott petíciókra sem reagáltak a szakminisztériumok. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kormány ígérgetésekkel húzza az időt...

...A PSZ sztrájkköveteléseket is megfogalmazott:

- a szakképzésben dolgozók 2020 júliusa után is maradjanak közalkalmazottak, rájuk továbbra is a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozzon,
- a pedagógusok bérének vetítési alapja 2020 januárjától a minimálbér legyen,
- a pedagógusok heti óraszámát 2020 szeptemberétől 22 órában rögzítsék,
- az oktatásban dolgozó egyéb alkalmazottak bére is emelkedjen 2020 januárjától.
Arról is döntöttek, hogy megkezdik a tárgyalásokat a többi oktatási szakszervezettel a sztrájkbizottság kibővítéséről. Mindemellett egy vitairatot is készítettek „A magyar közoktatás válsága” címmel, amelyet a következő hetekben fővárosi és vidéki fórumokon ismertetnek majd a tanárokkal, tanítókkal, óvoda- és gyógypedagógusokkal, az oktatási intézményekben egyéb munkakörben foglalkoztatottakkal. A fórumokra a szülőket is várják. 

A PSZ múlt héten arra is kérte az Emmi-t, hogy 24 órán belül küldjék meg számukra az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját. Nem kapták meg.

VISSZAÁLLÍTHATJÁK A TÖREDÉKIDŐ ELSZÁMOLÁSÁT A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJAZÁSNÁL

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.01.22. 


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál, hogy azok is legyenek jogosultak a korkedvezményes nyugdíjazásra, akiknek 2014. december 31-ig, azaz a rendszer megszüntetéséig még nem volt meg a korai nyugdíjazáshoz szükséges, legalább 10 évnyi munkaviszonyuk, azóta viszont már megvan – derült ki a végzésből, amely a Mérce birtokába jutott.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke lapunknak elmondta, nagyon sok olyan munkavállaló van, akinek néhány hónapon vagy 1-2 éven múlott, hogy meglegyen a 10 éve 2015 előtt, de hiába, mert a módosítás nem foglalkozott az efféle töredékidők elszámolásával, így most semmilyen kedvezményre nem jogosultak.

Ez pedig nagy probléma, ugyanis a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök dolgozóinak az egészségügyi állapota megindokolná, hogy korábban visszavonulhassanak.

Ez a kezdeményezés felülvizsgálná a kormányzatnak azon korábbi döntését, amely hozzájárult a nyugdíjrendszer szétveréséhez. Lassan egy évtizede komoly harca ez a szakszervezeteknek, hiszen korkedvezmény híján a munkavállalók olyannyira amortizálódnak, hogy sokszor még az öregségi nyugdíj korhatárát sem érik meg. A vegyiparban például 62 év az átlagéletkor, miközben a nyugdíjkorhatár meg 65” – mondta el Székely Tamás...

MAGYAR GYÖRGY: A KORMÁNY SZEMEZGETNI AKAR AZ ÍTÉLETEK KÖZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.22.


A Reuters szemlézi Magyar György ügyvéd nyilatkozatát, aki úgy reagált Orbán Viktor miniszterelnök bíróságokat érintő nyilatkozatára, hogy a kormány ki akarja válogatni, melyik ítéletet tartja tiszteletben, és melyiket mellőzi. A hírügynökségnek nyilatkozva Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a jogállamiságba vetett közbizalom aláásásával vádolta Orbán Viktort. A New York Times-ban egy filozófus az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulójához kapcsolódóan arról ír, hogy nem a közöny vezetett a népirtáshoz, hanem a kollaborálás.

Mi vezetett Auschwitzhoz?

Az auschwitzi haláltábor felszabadításának közelgő 75. évfordulója alkalmából a New York Times véleménycikket közöl Rivka Weinbergtől, a kaliforniai Claremontban található Scripps College filozófia professzorától, aki azt az - alighanem kisebbséginek számító – véleményét fejti ki, hogy az Auschwitzhez vezető út nem a közönnyel volt kikövezve, és hogy nem kell felkelőnek lenni ahhoz, hogy elkerüljük a népirtást – elég annyi, ha nem segítjük azt elő.

A szerző szembeszáll azokkal a nézetekkel, miszerint a gonosz győzelméhez csak annyi kell, hogy a jó emberek tétlenek maradjanak. Amellett érvel, hogy igazuk van ugyan azoknak, akik szerint az Auschwitzhez vezető utat a gyűlölet építette, de azt szerinte nem közönnyel, hanem kollaborálással kövezték ki. Az antiszemitizmus – írja – évszázadokkal a holokauszt előtt befészkelte magát Európában, és „a holokauszt alatt a helyi lakosság, a rendőrség és a hadsereg a nácikat segítette. Természetesen nem mindig. Voltak ellenállók (hősök), valamint tétlen szemlélők (átlagemberek). Egy dolog azonban világos: a holokauszt alatt ott, ahol a helyi lakosság körében erősebb volt az antiszemitizmus, nagyobb mértékben hajlottak a kollaborálásra, ami érzékelhetően több gyilkossághoz vezetett” – írja a New York Times szerzője. Azzal érvel: olyan nincs, hogy a németek bevonulnak Lengyelországba vagy Franciaországba, és csodálatos módon azonnal tudják, kiket kell begyűjteni, és ezek hol laknak. Nagy segítséget jelent, ha a helyi rendőrség végzi a begyűjtést, amint az egyes esetekben történt Litvániában, Franciaországban, illetve Magyarországon. A szerző Raul Hilbergre és Hannah Arendtre hivatkozik, akik kimutatták az erős korrelációt a helyiek lelkesedése és a népirtás halálozási arányszáma között. Bulgáriában és Olaszországban, ahol a gondolkodásmód nem volt antiszemita, a helyi lakosság nem működött együtt a zsidók legyilkolásában, a legtöbb bolgár, illetve olasz zsidó túlélte a vészkorszakot. Ezzel szemben Romániában és Ukrajnában, ahol virulens volt az antiszemitizmus, sok román és ukrán tevékenyen közreműködött a zsidók megölésében, és így kevesen maradtak életben. Lengyelország szintén nagyon antiszemita volt, és bár akadtak, akik bújtattak zsidókat, sokan inkább feladták és kifosztották őket, némelyek pedig saját maguk is öltek zsidókat. A lengyel zsidók közül nagyon kevesen maradtak meg.

Rivka Weinberg azt a nézetet képviseli, hogy a tétlenséget nem helyes kárhoztatni, mert az ellenállás lehet ugyan hatékony és ösztönző, de attól még veszélyes dolog, és a legtöbb ember nem hős. Nem könnyű hősnek lenni, és kockára tenni saját biztonságodat idegenek megsegítése érdekében. Ez túl nagy elvárás – vélekedik. Olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek azt mutatták ki, hogy a hősies cselekedeteket rendszerint ösztönösen, alaposabb végiggondolás nélkül követik el. A hősiesség – írja Weinberg – nem tanítható, és erkölcsileg nem kötelező. A New York Times véleménycikke szerzőjének a szemléletből az következik, hogy csak a gyűlölettel való pusztító együttműködés az, amit tilalmazni kell...

FAZ: EGYELŐRE NEM ZÁRNÁK KI A FIDESZT AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: SERDÜLT VIKTÓRIA, GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.01.22. 


A kiszivárgott jelentés szerint a felfüggesztés meghosszabbítását javasolják Donald Tusk pártelnöknek. Az Európai Néppárt vezetése így oldaná meg, hogy Orbán Viktor személyében ne szerezzenek maguknak újabb ellenséget az uniós politikában.

Nem mertek dönteni a Fidesz sorsáról a néppárti bölcsek, ezért azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg a magyar kormánypárt felfüggesztését – ez derült ki a kiszivárgott jelentésből, amelyet a német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozott nyilvánosságra.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke hétfőn jelentette be, hogy találkozott a Fidesz vizsgálatával megbízott három politikussal. Az osztrák Wolfgang Schüssel, a belga Herman von Rompuy és a német Hans-Gert Pöttering feladata az volt, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztése után mérjék fel, mennyire megy szembe az EPP alapértékeivel a Fidesz...


ITT OLVASHATÓ

FUTBALLFÉNYŰZÉS KÖZPÉNZBŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BERNAU PÉTER
2020.01.22.


A közpénzből működtetett labdarúgó NB I-ben a játékosok havi átlagfizetése 3,3 millió forint, ez pont a tízszerese annak az összegnek, amit átlagosan a magyar lakosság keres.

Senki sem kérdezte meg a magyar lakosságot arról, hogy a befizetett adóforintjaiból a labdarúgó NB I-ben pályára lépők bérét kívánja-e finanszírozni vagy esetleg azt szeretné, ha másra fordítaná a kormány a pénzét. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kimutatása szerint 2018-ban a magyar bajnokságban szereplő futballisták átlagosan bruttó 3,3 millió forint fizetést kaptak havonta, pont tízszer annyit, amennyit a magyar lakosság keres átlagban.
Nemcsak a fizetések terén vannak kivételezett helyzetben a futballisták, klubjaiknak ugyanis az adóterhei is alacsonyabbak: Tiba István fideszes országgyűlési képviselő javaslatára a kormány ugyanis 2017 szeptemberében úgy döntött: a sportvállalkozásoknak nem kell ekhót fizetni a játékosok bére után. Tiba személyesen is aktív résztvevője volt a honi futballnak, a Balmazújváros labdarúgócsapatánál dolgozott ügyvezető igazgatóként. Az együttes 2018 nyarán kiesett az első osztályból, egy évvel később pedig a második vonalból is kizárták, mert elfogyott pénze, az Index akkori cikke szerint négymilliárd forint hiányzott a klub kasszájából. Balmazújváros arról is emlékezetes marad, hogy az anyagi gonddal nem küzdő labdarúgókat szociális bérlakásokban helyezték el, elvéve ezzel a helyet a valóban rászorulóktól.
Muszbek Mihály sportközgazdász lapunknak tavaly ősszel adott nagyinterjújában már kifejtette, hogy mi a probléma a labdarúgás gazdasági üzemeltetésével. Elmondta, ugyan kívánatos volna, hogy minél több saját piaci típusú bevétele legyen a sportágnak, de ez nálunk nem valósul meg. Mivel a fejlődést gyorsítani akarják, ezért az állam speciális eszközöket mozgósít.
Kelet-Európában vagy a szovjet utódállamokban ezt úgy szokás, hogy egészen egyszerűen kijelölnek egy oligarchát, akinek fel kell építenie például a szocsi téli olimpia egyik létesítményét, vagy működtetnie kell egy csapatot. Van ennek egy klasszikus magyar modellje, amikor azt állam viselkedik úgy, mint egy befektető, és közpénz-forrásokat nyújt a sportági fejlődés gyorsításához. Magyarországon a közösségű igényű ingatlanokat nem magántőkéből, hanem közpénzből megelőlegezi az állam, és saját maga lép a befektetői piacra. Sőt a bújtatott fogyasztói piacra, mert minek nevezzük azt, amikor állami vállalatok hirdetéseivel vannak tele a csarnokok, a pályák?
...

A KISEMMIZETT GAZDÁKRÓL, A BALOLDAL ADATBÁNYÁSZ CÉGEIRŐL, ÉS A HONVÉDSÉGI REPÜLŐK ÚTJAIRÓL BESZÉLTÜNK A TILOS RÁDIÓBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.01.22.


Kedd délután a Tilos Rádió Bádogdob című műsorában Horn Gabriella, Bátorfy Attila és Sarkadi Nagy Márton beszélgettek az Átlátszó legutóbbi három nagy témájáról.

Január 21-én a Tilos Rádió közéleti-beszélgetős műsorának az Átlátszó három munkatársa volt a vendége, akik a műsorvezetővel lapunk legfrisebb témáiról beszélgettek.

Horn Gabriella a földárverések során kisemmizett hortobágyi gazdákról, Bátorfy Attila a honvédségi repülőgépek titokzatos útjairól, Sarkadi Nagy Márton pedig a baloldal közösségimédiás adatbányász cégeiről mondott részleteket.

ITT HALLGATHATÓ MEG
:

VITÉZY: TÍZ ÉVEN BELÜL UTAZHATUNK AZ ÖTÖS METRÓVAL

INDEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2020.01.22.


A következő hét év legfontosabb közlekedési beruházása az 5-ös metró, ami egy metrószerű vasút lesz, mondta Vitézy Dávid, a most létrehozott Budapest Fejlesztési Központ frissen kinevezett vezetője, aki szerint 7-10 év telik el az átadásig egy ekkora projektnél. Mint közölte, nem kormányzati alternatív városházát építenek, hanem együttműködésre törekszenek a fővárossal. Interjúnkban beszélt még új hidakról, M0-nyugati szakaszról, kerékpárutakról és a rollerfóbia ellenszeréről. Az is kiderült, hogy a jövő budapesti fejlesztéseit végrehajtó cég vezetője egyben múzeumigazgató is marad...

MŰHELYEK ÉHKOPPON – FOLYÓIRATPIAC: EGYENLŐK ÉS MÉG EGYENLŐBBEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.01.22.


Az elmúlt év végének kultúrharcos turbulenciái miatt még nem jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idei pályázatai, így számos nagy hagyományú folyóirat és a körülöttük kiépült szellemi műhely is összeomolhat. Miközben nemzedékek mentori tapasztalatait összegző szerkesztőségek, regionális irodalmi központok, egy-egy szakma meghatározó kiadványai sodródtak a lét és nemlét határára, közpénzekből átláthatatlan módon jutnak milliárdokhoz a kultúrharc kormányhű csapatai. Olyan helyzet alakult ki, amikor néhány százas példányszámban megjelenő lapokat hiába várhatnak évtizedek óta hűséges előfizetői, ám háromszázezret meghaladó számban nyomják ki az Előretolt Helyőrség elnevezésű mellékletet (milyen beszédes a cím!), amelyet nem az olvasói igény, hanem az állami akarat hívott életre.

– Magyarországon hagyományosan igen erős volt a folyóirat-kultúra, és bár a lapok száma jelentősen csökkent, még mindig esélyt kínáltak arra, hogy a fiatal szerzők első publikációikat elhelyezzék, azokat hozzáértő szerkesztők gondozzák, sőt a kritika is mutatott csökevényes életjeleket – így nyilatkozott a 168 Órának Spiró György író, irodalomtudós. Szerinte

jelentős értékeket veszélyeztet, hogy nem írták ki az NKA idei évre vonatkozó pályázatait.

Igaz, a lapok többsége csak néhány száz, maximum egy-kétezer példányban jelenik meg, ám jelentőségük nem mérhető a darabszámmal, azzal, hogy mennyit nyomnak belőlük.

A 20. század első felének legfontosabb irodalmi fóruma a Nyugat volt, amely szintén csak négy-ötszáz példányban jelent meg – mondja az író. – Korszakos jelentőségű azért lehetett, mert azok olvasták, akik figyeltek a szellemi folyamatokra, és rajtuk keresztül hatott a közgondolkodásra, a közízlésre. Hosszan lehetne sorolni olyan lapok címeit, amelyek évtizedek óta a magyar irodalom értékeinek őrzői az Alföldtől a Forráson, a Jelenkoron keresztül a Tisztatájig, a 2000-ig és persze sokkal tovább. Ha az NKA forrásai elapadnak, mindegyik veszélybe kerülhet.

A folyóiratok nemcsak a műhelyek megnyilvánulási fórumai, hanem maguk a közös gondolkodás műhelyei is – erősítette meg lapunknak Margócsy István irodalomtörténész, az ELTE nyugalmazott tanszékvezetője, a 2000 című folyóirat szerkesztője. Mint mondta, a magyar irodalom a 19. század óta folyóiratokban mutatta meg magát, és a rendszerváltás, a pártállami represszió utáni évek új sajtószabadságának egyik legfontosabb következménye volt, hogy sok új folyóirat indult. A magyar irodalmi elit értelmiségnek mindig is természetes megnyilvánulási terepe volt, hogy folyóiratokon keresztül képviselje értékrendjét, ahogyan az új nemzedékek is lapokban szeretnék megmutatni, hogyan akarják ők továbbvinni a magyar irodalmat.

Ezt a folyamatot vághatja el, ha elapad az NKA támogatása.

– Ha csak azok a lapok tudnak megjelenni, amelyek a kormányközeli alapítványok támogatására számíthatnak, ez azt jelentené, hogy az egész magyar kultúra folyamatossága válik szakadékossá, problémássá – mondja Margócsy. Hozzáteszi: a 2000 című lap bizonyosan megszűnik az NKA támogatása nélkül...

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNT A LAKÁSTAKARÉKOKKAL, AMIÓTA NINCSEN ÁLLAMI TÁMOGATÁS?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.01.22.


2018 októberében rendkívül gyors ütemben szüntette meg a kormány a lakás-takarékpénztári (ltp) rendszer állami támogatását. Azóta a piac szereplői eltérő stratégiákat valósítottak meg, de a 2019-es tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy maga a rendszer szubvenció nélkül is fennmaradt.

2018 októberének közepén rendkívül gyorsan szűnt meg a lakás-takarékpénztári (ltp) rendszer (maximum évi 72 ezer forintos) állami támogatása. Előbb híre kelt, hogy a kormány valamilyen változást tervez, majd jött a gyors parlamenti vita, a parlament elfogadta a támogatást a jövő szerződéseire már megszüntető törvényt, végül az hatályba is lépett.

Két napos roham

Eközben mindössze két napja maradt a magyar lakosságnak arra, hogy aki esetleg még állami támogatással szeretett volna ilyen szerződést kötni, megtehesse azt...

„A BÁNTALMAZÓK JOBB HELYZETBEN VANNAK MA MAGYARORSZÁGON, MINT AZ ÁLDOZATOK”


MÉRCE
Szerzők: BOGATIN BENCE, CSENGEL KARINA ÉS PÓSFAI ORSI
2020.01.22.


Orosz Bernadett neve a tavalyi év végén azzal vált ismertté, hogy volt barátja annyira megverte, hogy az arca szinte felismerhetetlenné vált. A miskolci nő azonnal a nyilvánossághoz fordult az ügyével, és azóta is fáradhatatlanul küzd a saját és gyermekei biztonságáért. Bernadett Varga Judit igazságügyi miniszternek és Polt Péter főügyésznek is levelet írt, melyben rendőri védelmet kért a továbbra is szabadlábon lévő volt élettársa ellen, ám csak pszichológiai és jogi segítséget ajánlottak fel neki.

Bernadett története sajnos csak abban egyedülálló, hogy ekkora nyilvánosságot kapott: ma Magyarországon minden ötödik nő nemi erőszak áldozatául esik az élete során, és szintén minden ötödik nő él, vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen fizikailag bántalmazta. Eközben az elkövetőknek közel 99%-a büntetlen marad.

Ezek nem egyéni tragédiák, hanem az egész társadalom problémája. Éppen ezért ahhoz, hogy kevesebb ilyen eset legyen, együtt és minél többen kell felemelnünk a hangunkat és kiállnunk minden áldozat jogaiért!

VASÁRNAP VÁLASZTÁS – A VÁROS JÖVŐJÉRŐL KÉRDEZTÜK A GYŐRIEK VÉLEMÉNYÉT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.01.21.


Hatalmas a tét, amiről vasárnap a győrieknek dönteniük kell: folytatódjon-e a Borkai Zsolt fideszes polgármester botrányos múltjával meghatározott út, vagy világos, átlátható, korrupciótól mentes és hiteles, minden győri polgár életét segítő vezetőt látnának szívesen a polgármesteri székben. A válaszokból arra következtethetünk, hogy kettős az emberek hangulata.

Akik a változás mellett vannak, egyértelműen új utakon járó polgármester és átlátható önkormányzati működés mellett képzelik el Győr jövőjét. Akik az eddigi politika folytatásának szavaznak bizalmat, azok is nehezen fogalmazzák meg, hogy ez a régi-új változás miként valósítható meg a hétköznapokban úgy, hogy ne éljenek vissza tovább a helyiek lokálpatrióta hűségével és városukért elkötelezett munkájával...

A FIDESZ JELÖLTJE NEM MENT EL A GYŐRI POLGÁRMESTERJELÖLTEK VITÁJÁRA

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.01.22.


A kötelező online regisztráció dacára zsúfolásig megtelt hétfő este a győri Rába Hotel félemeleti nagyterme, ahol a győri időközi választáson induló polgármesterjelöltek vitáztak – egy kivételével. A kormánypárti jelölt, Dr. Dézsi Csaba András ugyanis nem jelent meg az Azonnali.hu szervezésében megtartott, a hírportál győri tudósítója, Pintér Bence által moderált rendezvényen. A fideszes politikust csak az asztalra helyezett fotója “képviselte” a beszélgetés során. Így is intéztek hozzá kérdést, ami persze válasz nélkül maradt: mit tenne polgármesterként, ha a kormány elvonná a nyugat-magyarországi területekről a fejlesztési pénzeket

A másik öt induló – Pollreisz Balázs, az ellenzéki összefogás, Géber József, a Mi Hazánk, Balla Jenő, az Összefogás Győrért egyesület részéről, valamint Kirchfeld Mária és Hajnal János független jelöltek – viszont részt vettek a vitán, amit nagy érdeklődés övezett.

A négy téma – korrupció és átláthatóság, helyi közlekedés, a város gazdasága, illetve a környezetvédelem – mentén folyó vitán az Átlátszó is ott volt.

Azért indultak el, hogy az ellenzéket megosszák? – tették fel a kérdést a közönség soraiból, taps kíséretében a közös ellenzéki jelölt, Pollreisz Balázs riválisainak.

– Nem sikerült megegyezésre jutnunk – indokolta a külön indulást Balla Jenő.
– A kérdést igazából nem értem. […] Miért kellett volna nekünk bárkivel is szóba állni? – válaszolt Géber József.
– Nem látok valódi ellenzéket, hanem azt, hogy ennek a diktatúrának több oldala van – felelte Hajnal János...

AZ UEFA SZERINT NINCS MÉG EGY OLYAN CSAPAT EURÓPÁBAN, MINT A FELCSÚT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.01.22.


Egy olyan listán tűnt fel egy magyar focicsapat az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) üzleti kiadványában, ahol valószínűleg senki nem várta volna, hogy valaha megtörténhet ez. A szervezet napokban kiadott jelentésében (pdf) ugyanis a Felcsút bekerült Európa húsz legtöbb nyereséget termelő együttese közé.

Barcelona, Dortmund, Ajax? Na persze

Az 1812 főt számláló Fejér megyei település „klubja”, amely tavaly a hetedik helyen végzett a magyar élvonalban közvetlenül a hatszázezres Lipcse a német bajnokságban tavaly bronzérmes Red Bull által birtokolt csapatát előzi a listán. Mindezt úgy, hogy az üzemi eredmények alapján összeállított húszas listán nincs rajta például a közel 700 millió euróból élő Barcelona, a tavalyi Bajnokok Ligája elődöntős Ajax, vagy éppen a jellemzően elég jól gazdálkodó Borussia Dortmund*...

VIGYÁZAT, MINDJÁRT LEJÁRNAK A MATRICÁK, A PARKOLÁSI ENGEDÉLYEK! - NEM JÓ AZ UTOLSÓ PILLANATRA HAGYNI A MEGÚJÍTÁST

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.22.


Már csak tíz napjuk van a 2020-as e-matrica beszerzésére azoknak, akik országos vagy megyei autópálya matricával járnak. A 2019-esek január 31-ig még érvényesek, februárban azonban már csak az idei évre szólóakkal szabad felhajtani a fizetős gyorsforgalmi utakra.

Az autópályák díjai az idén sem változnak. Az egész évre szólóak ára így már nyolcadik éve, a megyeiek pedig bevezetésük, 2015. óta ugyanannyi. A személygépkocsik (D2) üzembentartóinak a megyei matricákért 5000, az évesért 42 980 forintot kell fizetniük. Legutóbb a 10 naposok ára emelkedett, azok 2018 októbere óta 3500 forintba kerülnek.

Egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója elmondta, tíz nap múlva 2,5 millió darab 2019-re érvényes éves e-matrica jár le. Az újak beszerzésére az autósoknak már csak tíz napjuk van. Februárban csak a 2020-as matricákkal szabad felhajtani a fizetős gyorsforgalmi utakra.

A mentességek megújításának határideje is január 31. Eddig az időpontig kell megújítani például a nagycsaládosok díjkedvezményét. A mozgáskorlátozottaké azonban addig érvényes, amíg a nyilvántartásból nem törlik őket.

Megközelítően 150 ezer idei matricát már decemberbe elővételben megvettek, húsz százalékkal többet, mint egy évvel korábban – tudatta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Az országos e-matricából a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több, 56 ezer kelt el, míg a megyei jogosultságokból közel 88 ezret, 13 százalékkal többet vettek meg az elővásárlási szezonban, mint egy évvel korábban.

Jóval több mint 2 millió matrica vár tehát még megújításra. Pedig – mint erre a NÚSZ vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, az új e-matrica megvásárlását nem érdemes utolsó pillanatra hagyni, mert az utolsó napokban nagy lesz a „tumultus”. A fizetős útszakaszra jogosultság nélkül felhajtóknak pedig pótdíjat kell fizetniük. Továbbra is érvényes azonban az a tavaly bevezetett szabály, hogy a véletlenül a fizetős szakaszra tévedőknek a felhajtás követően 60 percük még van a matrica megvételére...

NÉMET ÉS MAGYAR KÓRHÁZI ÉLMÉNYEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2020.01.22.


Ma kivételesen két rövid történet következik. Ami összeköti őket, hogy mindkettő két országban játszódik, Magyarországon és Németországban és kórházi élményeket hasonlít össze.

Rita története voltaképpen viszonylag egyszerű mind Magyarországon, mint Németországban, de a körülmények sokat elárulnak a különbségekről
.



„Turistaként fizettem volna egy ilyen szobáért”

„Magyarországon az ujjamat kellett operálni, és a János Kórházba utaltak be. Itt egy olyan kórterembe kerültem, amely kicsi volt, négyen feküdtünk benne, voltak köztük ágytálazott, járni nem tudó betegek.

Nem vagyok kényes az ételre, de az ebéd, amit kaptunk, az szörnyű volt. Szerencsére én tudtam járni, ezért le tudtam menni a boltba. Fájdalomcsillapítót infúzióban legalább kaptam.

Hétfőn mentem be a kórházba, és szerdára volt betervezve a műtét, de késő este kérdeztek, hogy ettem-e, mert mégis kedd hajnalban műtenének. Mondtam, hogy hát ettem, nem ez volt a terv, de ettől még megműtöttek.

A műtét maga sikerült, nincs baja az ujjamnak. Természetesen hálapénzt kellett fizetnem mindezért. Pár napot töltöttem a kórházban, máig visszatérő rossz emlék volt.

Németországban az orromat kellett műteni, egy kis város kórházába kerültem. A szülészeten kaptam egy szobát, mert éppen szabad volt. Egyedül voltam egy olyan kétágyas szobában, amelyben volt tablet az ágy felett, saját zuhanyzója volt.

Turistaként fizettem volna egy ilyen szobáért napi kb. ötven eurót. Állami biztosítással is ingyen kaptam. Az ételre nem emlékszem, tehát rendben volt. Pár napot töltöttem a kórházban, különösebb trauma nélkül.”...

ÓBUDAI NYILASOK - EGY VICEHÁZMESTERNÉ KALANDJAI BUDAPEST OSTROMA IDEJÉN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SCHMAL ALEXANDRA
2020.01.17.


Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza egy máig ismeretlen munkatársa kap – ha arcot egyelőre nem is, mivel ez idő szerint egyetlen portréját sem ismerjük – nevet és hangot Kunt Gergely társadalomtörténésznek, a Miskolci Egyetem adjunktusának kutatásai nyomán: Tolnainé Kassai Margit (1909–?) banktisztviselő, fotográfus, 1944–45-ben a Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban bujkáló gondozónő memoárnaplója eddig kéziratban rejtőzött. A szöveg, amely tavasszal jelenik meg a Magvető Kiadó és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös kiadásában a Tények és Tanúk sorozatban, igazi felfedezés: olyan kisportrék sorát tartalmazza a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintúgy bujkáló felnőttekről és az események sok más szereplőjéről, amelyek közel hozzák a budapesti zsidók üldözése, a menekülés és az embermentés, az ostrom és a felszabadulás mindennapjait – ezekről ugyanis nem vagy alig maradtak fenn „hivatalos” dokumentumok, így leginkább naplókból, korabeli levelekből, memoárokból ismerhetők meg.

Lássunk egy ilyen kisportrét – egy óbudai nyilas viceházmesterről, szintén nyilas fiáról és a viceházmesternéről, aki a memoárnapló tanúsága szerint a családtagjai háta mögött zsidókat segített, bújtatott és mentett.

Kassai Margit így ír néhány héttel az események után, 1945 tavaszán arról az időszakról, amikor – zsidónak minősített evangélikus vallású magyar állampolgár lévén – már „inkognitóban” közlekedett: „…bejárkáltam a városba, méghozzá villamoson, sőt nemritkán a 72-esen, ami így utólag visszagondolva hallatlan merészség volt, mert az utasokat mind jól ismertem látásból hosszú évek óta, nyilván ők is engem, és láthattak csillaggal járni annak idején. De több volt a szerencsém, mint az eszem, mert véletlenül soha nem találkoztam veszélyes ismerőssel. Borszékiék, a Kecske utcai viceházmesterék tudták, hogy hol vagyok, Borszékiné meg is látogatott egyszer [...], sőt libát is szerzett, és áthozta, arról is tudott, hogy [...] hova kerültem. Hogy ez milyen veszélyt jelentett, arról csak fél évvel később értesültem, amikor kiderült Borszékiről és fiáról, hogy mint aktív nyilasok tömegesen jelentettek fel, hurcoltattak, illetve saját kezűleg hurcoltak el, végeztek ki és raboltak ki zsidókat, köztük nem egy házbelit is. Állítólag megöltek egy asszonyt a gyerekével együtt, akinek az értékei náluk voltak elrejtve, úgy, mint a mieink. Ismétlem, hozzánk mindig nagyon rendesek voltak, ezt a rémhistóriát még ma sem tudom elhinni, pedig állítólag rájuk van bizonyítva, az öreg le is van fogva, a fiú elszökött Nyugat felé. Hogy velünk milyen mesébe illő módon viselkedtek, azt más helyen írom majd le. Borszékinét is kértem akkoriban, hogy néha alhassam nála, de ő akkor két-három öreg zsidóasszonyt rejtegetett a lakásán, és különben is veszélyes lett volna az ügy rám nézve, mert – bár július óta Kecskének az a szárnya csaknem teljesen lakhatatlan és lakatlan volt – az egyik nő, az én szempontomból a legveszedelmesebbik, mégis benn lakott, és félni kellett tőle.”

Kassai Margit sorait olvasva elképzelhetjük a múlt század közepi Kecske utcát, benne a romantikus, ütött-kopott óbudai kis házat, ahol mindenki ismer mindenkit, és nem értjük, hogyan rejteget itt az egy vagy két szoba-konyhás házmesterlakásban, mindenki szeme előtt zsidókat a viceházmesterné, méghozzá a férje és a fia tudta nélkül.

Néhány éve megjelent a Vádirat a nácizmus ellen című dokumentumgyűjtemény IV. kötete, amely a nyilas hatalomátvételtől, 1944. október 15-től Pest felszabadulásáig, 1945. január 18-ig tartalmazza a zsidóüldözés dokumentumait Karsai László szerkesztésében (a Balassi Kiadó honlapján a teljes sorozat elérhető és ingyen letölthető); itt találhatunk utalást egy bizonyos Borszéki Ferencre, akinek peres iratait az ÁBTL-ben őrzik. Az illető lakatos (másutt: lakatossegéd) volt, emellett „szegény segéd-házfelügyelő” a III., Bécsi út 82–92. számú háztömb V. épületében. Ezt a háztömböt vagy inkább bérházkomplexumot a laikus városi sétáló könnyen sokkal későbbinek, ötvenes évekbelinek vélheti, pedig valójában 1928-ban készült el, az Angol Magyar Bank építtetett itt öt bérházat városi kislakások céljára. (Az épületkomplexum Bécsi úti frontján látható ma Göncz Árpád és Orbán Ottó emléktáblája.) Kassaiék azon frissiben, 1928 márciusában be is költöztek az V. épület, vagyis (alternatív címén) a Kecske utca 30. első emeletén egy három szoba-cselédszobás lakásba. Innen eredt a Kassai család ismeretsége Borszékiékkel – a memoárnapló megőrizte néhány találkozásukat, például Borszékinétól szereznek be „vajat maximális áron (!!), zsemlét stb.”, nála helyezik el Kassai Margit öccse, Dénes zsidó vagyonnak minősülő és így rejtegetendő „fehérneműit, csizmáját, síbakancsát, öltönyeit”; amikor pedig 1944 telén Kassai Margit napokig szaladgál, hogy szüleiket biztonságba helyezze, Borszékiné neve is felmerül, de mint írja, az általa fenntartott rejtekhely már megtelt...
ITT OLVASHATÓ

MÁR JÓ IDEJE AZ JELENT HÁTRÁNYT, HA VALAKI MAGYARORSZÁGI MAGYARNAK SZÜLETIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.01.22.


... az az érzésem, hogy Orbán valamiféle árnyék-városvezetést tervez. Igyekszik kivenni Karácsony Gergely kezéből a gyeplőt, a főpolgármester és a kerületi polgármesterek nélkül döntéseket akar hozni. Ne legyen igazam. De mindenesetre igen különösnek találom, hogy Vitézy Dávidnak véletlenül sem Krácsony Gergellyel, hanem Fürjes Balázzsal kel együtt dolgoznia. Lehet persze úgy tenni, mintha Orbán markában lenne a főváros gyeplője – lehet zsarolni is a fővárost, csinálja is lelkesen -, de úgy gondolom és azt remélem, Karácsony Gergelyben emberére akad. Sajnálom, amiért képtelen vagyok segítős szándékot vagy bármi pozitívat feltételezni a kormányról. Nem én tehetek róla.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint hamarosan el fog jönni az az idő, amikor nem jelent hátrányt az, ha valaki külhoni magyar. Szerintem Potápi lemaradt a kanyarban. Már jó ideje az jelent hátrányt, ha valaki magyarországi magyarnak születik. Konkrétan az történik, hogy a magyarországi magyarok adójából a magyar kormány a külhoniakat támogatja. Ami nem is lenne akkora baj, ha itt már minden probléma megoldódott volna, de erről szó sincs. Olyannyira nem oldódott meg, hogy konkrétan gyerekek és idős emberek éheznek. És olyan országokba viszi ki a mi pénzünket Orbán Viktor, amely országok semmivel nem állnak rosszabbul, mint Magyarország. Vagy éppen jobban állnak. Ez pedig szemét dolog a magyarországi magyarokkal szemben...

A RÁK LETT AZ EURÓPAI EMBER LEGNAGYOBB ELLENSÉGE, ÉS FÉLŐ, HOGY MAGYARORSZÁG A VESZTESEK KÖZT MARAD

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.01.22.


- Európa-szerte egyre többen szenvednek rákban, és ahogy öregszik a társadalom, ez egyre inkább így lesz. 

- Magyarországon diagnosztizálják a legtöbb beteget, tőlünk veszi el a rák a legtöbb egészséges évet, és nekünk kerül ez az egész a legtöbbe. Erről szól egy svéd kutatóintézet friss elemzése.
- Ahhoz, hogy változzon a helyzet, muszáj lenne javítani a megelőzésen, a szűrésen és az ellátáson is.

1995 óta egymillióval nőtt a rákos megbetegedések száma Európában, és ha minden így megy tovább, húsz év múlva még 775 ezret hozzáadhatunk a mostani számokhoz. Legalábbis így becsüli a Svéd Egészséggazdaságtani Intézet (IHE), amely vaskos kötetet adott ki az európai rákhelyzet 1995 és 2018 közti alakulásáról. Tényleg elég látványos a növekedés:...

PÉNTEKTŐL VIZSGÁLJÁK A METRÓBESZERZÉST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.01.22.


A BKV felügyelőbizottságának ülésén vezető napirendi pont lesz az M3-as vonalon közlekedő szerelvények beszerzésének kivizsgálására vonatkozó javaslat.

Péntekre összehívta a BKV felügyelőbizottságát Katona Tamás, a testület elnöke. A vezető napirendi pont az M3-as vonalon közlekedő orosz metrószerelvények beszerzésének teljes körű kivizsgálására vonatkozó javaslat.

Karácsony Gergely főpolgármester január elején kérte fel a BKV és a BKK felügyelőbizottságát a beszerzés minden körülményét tisztázó vizsgálat lefolytatására, miután az Mfor megírta: hat felújított metrókocsit rozsdásodás miatt ki kellett vonni a forgalomból. A városvezető akkor abban bízott, hogy két hónap elegendő lesz a vizsgálat lefolytatására. Ebből lassan egy hónap letelt, de még nem sok minden történt.
A fővárosi közlekedési cég igazgatósága tavaly decemberben még leszavazta a kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójának független szakértő által történő kivizsgálására tett javaslatot.

Akkor azt mondták, hogy a Metrowagonmash az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után megváltoztatta a gyártási technológiát, a többivel tehát nem lesz gond. Bár azt már akkor elismerte a BKV, hogy a forgalomból kivont hat kocsi padlójának szétszedése után azzal kellett szembesülniük, hogy „oda zabálni jár a rozsda”.
A cég egészen odáig körömszakadtáig tagadta a szerelvények többször jelzett korrózióját, holott a decemberi ülésen az is elhangzott, hogy két és fél éve tudnak a problémáról. A cég vezetése azzal nyugtatgatta az igazgatóságot, hogy a gyártónak a garanciaidőn belül meg kell javítania minden hibát, sőt ezzel nő a jótállási idő is. Ha pedig egy hiba miatt ki kell vonni egy járművet a forgalomból és a javítása két napnál tovább tart, akkor onnantól napi 23 ezer eurót kell fizetnie az orosz félnek kártérítésként.

Vélhetőleg már írják is a számlát. Az első hat kocsit ugyanis a BKV Népszavának adott válasza szerint mind a mai napig nem sikerült megjavítani és visszaengedni a forgalomba. Az összes többit pedig át kell vizsgálni...

STÍLUSTALAN SZÖRNNYÉ ALAKUL A VILÁGÖRÖKSÉGI ZÓNA RENESZÁNSZ PALOTÁKAT IDÉZŐ LAKÓHÁZA

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.01.22.


Az Andrássy úttól néhány lépésre, százhuszonöt évvel ezelőtt született Paulay Ede utca 39. rövidesen leginkább egy stílusát kereső időutazó otthonára hasonlít majd.

Az elmúlt egy évben egymást érték a századfordulós belvárosi épületek tetőtérbeépítését vagy szintráépítését célzó projektek:
- a Nagymező utcában fémrács mögé bújtatják az épp megszülető Hard Rock Hotel két új emeletét,
- a Várkert rakparton a lakók hozzájárulása nélkül változtatják meg a városképet,
- a Paulay Ede utcában pedig két emeletet építhetnek egy közel húszéves munkával a legtöbb értékétől megfosztott, néhány napig még az Ankertnek otthont adó műemlékre.

A hasonló átalakítások a város egyetlen pontján sem aratnának osztatlan sikert, a világörökségi státuszt élvező dunai látkép közepén, illetve az ugyanezzel büszkélkedő Andrássy út védőzónájában lévő Paulay Ede utcán pedig egyszerűen megmagyarázhatatlanok, főleg, ha mindez egy helyi, vagy épp műemléki védettséget kapott épülettel történik – gondolhatnánk, a gyakorlat azonban mást mutat. A felújításért cserébe sorra veszítik el varázsukat a belváros rossz állapotú épületei, és alakulnak felborult egyensúlyú, a XXI. század erőszakos beavatkozásának nyomát viselő furcsaságokká...

SZABAD-E A SAJTÓ MAGYARORSZÁGON?


444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.01.21.


A Transzparens Újságért Alapítvány hétfőn rendezte az első vitaestjét, amin Apáti Bence, a Magyar Nemzet és a Hír TV publicistája telt ház előtt vitázott Plankó Gergő kollégánkkal.

Olyan kérdésekről, mint: Szabad-e a sajtó Magyarországon? Létezik-e objektív újságírás? Olvassák-e egymás írásait, mit gondolnak egymás munkásságáról? Milyen kritikákat fogalmaznának meg a saját lapjukkal szemben? Van-e no-go zóna Malmőben? Hallgatott-e éveken át a kritikus sajtó a kölni szilveszteri zaklatásokról? Kokainozott-e valaha az életben Borkai Zsolt? Mennyire torzította el a kormány a médiapiacot? Lesz-e Magyar Nemzet TikTok-csatorna? Mik voltak 2019 legjobb cikkei? Van-e olyan dolog, amit, ha most kimondanának, akkor holnaptól nem lenne állásuk?

TÓTA W.: MIVAN? MIVAN? MIVAN? – KARÁCSONY-INTERJÚ KÖZTÉVÉ MÓDRA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.01.22.


Hőst csináltál belőle, te hülye csipa.

Két ember ül egymással szemben, és végzik a munkájukat. Az egyik Budapest polgármestere, a másik a köztelevízió riportere.

A polgármestert megint hosszú ideig nem látjuk ezen a csatornán. A másikat még évekig nézhetjük.

Ennek oka, hogy a polgármester jól dolgozott ebben a félórában, a riporter pedig minden szakmai mérce szerint megbukott.

A feladatát viszont elvégezte. Annyi volt, hogy Katikám, amíg a tár adja. Agyatlan bokszolás az előre összeírt, kellemetlennek kigondolt kérdésekkel és állításokkal – majd türelmetlen terelés percről percre, amint Karácsony Gergely nekiáll válaszolni. Jól láthatóan az a cél, hogy elhangozzanak a vádak, a válasz viszont ne.

Szép íve van az interjúnak. Másodpercekben mérhető, ahogy fogy az öngyilkos küldetésre kijelölt, eldobható riporter türelme. Végül már azonnal és erőszakosan témát vált, amint észleli, hogy az alany erre is tud válaszolni. – Jó, erről is hosszan lehetne beszélni – vág közbe, amikor körvonalazódik, hogy nem a főpolgármesteren múlt a hóeltakarítás. Kapaszkodik a szívószálba, hogy ők mégsem egy szopoda, hiszen egyszer megkérdezték egy fotókiállításról.

Sajátos aknamezőn kell ugrálnia szegénynek.

Az évente most már százmilliárdot elégető bordély,

a közmédia közönsége megválasztása óta nem látta, nem hallotta a főpolgármestert. Pár százezren most látják először szemtől szembe, mármint úgy, hogy nem valami bérborz „elemzi” a ténykedését, hanem ő maga beszél. Ők most fognak róla véleményt alkotni, noha előtte már sokszor hallották róla, hogy egy nyálkás, tekergőző féreg, akit a külföldiek hoztak a város nyakára.

Oltári veszély, hogy ehhez képest esetleg azt látják, hogy egy normális ember, aki a legnyomorultabb molesztálásra is türelmesen reagál és még válaszra is méltatja a kérdést, hogy miért nem ott szállt ki az autóból, ami nem bicikli, és különben is hogy lehetne már biciklivel menni a Kunigunda utcába, micsoda hülyeség ez az egész klímázás.

Márpedig ezt látják. Karácsony Gergely angyali toleranciával magyarázza el, hogy mi nem igaz már a kérdésben sem, és mi a helyzet ezzel szemben.

A helyzet, ahogy rendre kiderül, mindig bonyolultabb, mint a riporter mesevilágában, amelyben Karácsony AL-KAL-MAT-LAN, ahogy az a nagysikerű kampányból ismert. Nem felfoghatatlanul bonyolult, csak éppen van egy közgyűlés, folyik az alkalmatlan cégvezetők kitakarítása, és a környezetvédelem is összetettebb ügy annál, hogy jajistenem, most majd nem lehet autózni. Minden egyes összecsapás így végződik. A kötekedő barom megszégyenül, úgyhogy kötekszik tovább, van még az asztalán pohár, dobja a következőt. A normál ügymenet az lenne, hgy tíz perc után eljut a „mivan? mivan? mivan?” kérdésig, és üt. De ezt az egyet nem teheti – így aztán alulmarad...

KARÁCSONYT VÉGRE MEGHÍVTÁK A KÖZMÉDIA HÍRADÓJÁBA, ÉS AZ ELMÚLT ÉVEK LEGABSZURDABB INTERJÚJÁT HOZTÁK ÖSSZE

INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2020.01.21.



Ahogy azt megírtuk, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester épp a 20-22 éves Ikarusokat váltó, Dél-Pestre szánt buszokat adta át, amikor az M1 riportere arról kérdezte, fenntartja-e a Mozgó Világ folyóiratnak korábban tett kijelentését, miszerint a közmédia a főpolgármesterré választása óta nem hívta. Karácsony azt válaszolta, hogy nem tud róla, hogy hívták volna, hozzá és sajtós munkatársaihoz sem jutott el ilyen megkeresés. Az M1 riportere végül élőben hívta meg kedd estére Karácsonyt, aki közölte, hogy lemondja tervezett programját, hogy el tudjon menni.

Végül január 21-én este meg is jelent a közmédia Híradójának stúdiójában. A főpolgármesterrel folytatott beszélgetést olyan felvezetéssel látta el a közmédia, hogy tankönyvekbe fog kerülni. Farkas Örs, a közmédia állandó szakértője arról beszélt a kijelentő mondatokban „kérdéseket” feltevő műsorvezetővel, Mészáros Katával, hogy Karácsony mennyire nem azt csinálja, amiket ígért. Azt hiszem, érdemes lesz megnézni majd a néhány perces beszélgetést, a műsorvezető keményebb volt, mint bármilyen „szakértő”, akit a közmédia azért hív be, hogy közvetítsék a kormány álláspontját bármilyen kérdésben...