2021. július 29., csütörtök

A TANÁRKÉPZÉS VÉGNAPJAI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.29.


A NAT színvonaltalansága nem követel magas szinten képzett tanárokat, így a tanterv elhülyítése után a tanárképzést is ennek a nívójához igazítja a NER, a totális elhülyítés folytatódik. Ma ott tartunk, hogy az ezerszer elátkozott Hofmann Rózsa ideje maga az idill, főleg, ha látjuk, hogy a NAT-ot ideológiai moslékká alakító Takaró Mihály jogosult lesz arra, hogy minden tanárképző intézmény kimeneti követelményeit felülbírálja. A tanárképzésre tehát az vár, mint a NAT-ra, tocsogni fog a nacionalista, nagymagyar búbánatban azzal a teherrel, hogy Takaró egy náci szellemiségű manus.

Semmi jóra ne számítsunk tehát, mondhatnám harsányabban és a kiábrándultabban azt is, hogy meneküljetek. Rosszkedvünk tele ezen felül onnan fakad, hogy a tanárképzés célja az, s érdemes idézni: „A pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. (…) A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell.”

A tanár az emelt szintű érettségire már nem tud felkészíteni, így előállhat az a rendkívül kínos helyzet, hogy a gyermek kérdez valamit, ami túlmutat a tornaórán, a tanár pedig képtelen lesz válaszolni rá, mert ő sem tudja, lévén, nem tanulta, mert nem követelték tőle, engedték neki, hogy tanuljon olyat, ami nem felel meg Takaró Mihály gusztusának. Aki nem tudja, tanítja, mint emlékezhetünk az ismert mondás befejező részére. Viszont az is lehet, nem kell tartania az alulképzett tanárnak a kellemetlen kérdésektől, mert a gyermek még arra sem lesz képes, hogy olyat megfogalmazzon.

Utunk a pokolba vezet, ez itt a Tajgetosz fejtetőn, ahol a hülye, a tehetségtelen és gyenge megmarad, a tanulni vágyót, okosat és jót akarót kilökik, ez a tanárképzési idea a már megvalósult NAT-tal bűncselekmény. Most még visítoznak és kalimpálnak ellene a jobb érzésűek, aztán minden elcsöndesül, és az iskolák ontják magukból az irányítható, befolyásolható szolgákat. Az év elején, amikor volt online oktatás a nagyságos televízióban, néztem néhány Takaró Mihály órát azon, és jó szívvel mondom, óvjátok a kisdedeket a hasonló tanároktól és a hasonló oktatástól.

Pedig nem kapnak mást. Választhatnak majd még egyházi iskolát, ahol a mai magyar oktatás összes pénze, paripája és fegyvere rendelkezésre áll, viszont az sem igazán nevezhető világnézetileg semlegesnek, úgyhogy a kör bezárul. Most zárul be igazán, mert eddig a NAT-ból kikacsintó tanárokat lehetett remélni, ezután már azt sem. A tanárképzés ezután arra dresszíroz, hogy a NAT-ot átadja a delikvens, több tudása már neki sem lesz, dolgos népünk pedig elhülyül. Orbán mondta, hogy van egy vörös vonal, a gyerekeinket nem hagyjuk. Milyen igaza van, mi sem...

2021. július 28., szerda

ITT A TÖRTÉNELMI CSÚCS, SOHA NEM VOLT MÉG ILYEN DRÁGA A BENZIN MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.07.28.


Pénteken változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a benzin átlagára 454 forint lesz literenként, ami új történelmi csúcs, míg a gázolaj 449 forintra emelkedik, ami mindössze egy forinttal marad el a korábbi rekordtól. Az áremelkedés annak köszönhető, hogy a múlt hét elejei eladási hullámot követően gyorsan visszapattant az olajár, ami arra utal, hogy a növekvő kereslettel egyelőre nem tud lépést tartani a kínálat. Emellett pedig a forint is gyengült az elmúlt időszakban a dollárral szemben az MNB tegnapi kamatemeléséig. A delta vírusvariáns terjedése ugyan továbbra is jelentős kockázati tényező, de egyelőre inkább az olaj- és üzemanyagárak emelkedése tűnik valószínűbbnek a következő időszakban. Érdemes azonban az amerikai jegybank lépéseit és kommunikációját is figyelemmel követni az inflációs fejleményekkel kapcsolatban...

ILYEN MÉG NEM VOLT: ORBÁN RÁHEL CÉGALAPÍTÓ LETT

MFOR.HU
Szerző: for.hu
2021.07.28.


Odu Store néven hozott létre céget, amelyben Orbán Viktor lánya egyben az ügyvezető is. Közben a férje, Tiborcz István sem tétlenkedett, újabb vállalkozással bővítette céghálóját.

Orbán Viktor miniszterelnök lányáról, Orbán Ráhelről régóta tudni lehet, hogy érdeklődik a divat- és szállodaipar iránt, és az évek során fontos háttérpozíciókat szerzett meg ezekben az iparágakban. Eddig névvel nem vállalta fel tevékenységét, azonban az elmúlt hetekben nyíltan kezdte felvállalni munkásságát, előbb cégvezetőként, aztán tulajdonosként is beazonosítható szereplő lett.

A friss fejlemény, hogy a saját tulajdonában és vezetése alatt álló cég került bejegyzésre, mégpedig nem is oly rég, június végén.

A 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított Odu Store Kft. fő tevékenysége ipari jellegű bolti kiskereskedelem, vagyis lényegében mindennel foglalkozik, ami nem élelmiszer, ital vagy dohányáru. A cégnyilvántartás alapján azonban az a sejtésünk, hogy elsősorban az Orbán Ráhel fő profiljába tartozó ruha- illetve textilipari tevékenység lehet meghatározó, ezek dominálnak a cég teljes tevékenységi körén belül is.

Mint említettük, az Odu Store egyedülálló abban a tekintetben, hogy mind az alapító, mind a cégvezető Orbán Ráhel, és a hatályos dokumentumok szerint ebben az üzletben nincsenek társai. Mivel nagyon friss alapítású vállalkozásról van szó, egyelőre nem tudni, milyen kiterjedésű üzletkörrel fog rendelkezni. Az biztos, hogy az Odu Store-t a XII. kerületi Apor Vilmos téren jegyezték be, ahol a Hegyvidék Bevásárlóközpont is működik, ám az Odu Store-hoz köthető boltot nem találtunk a bevásárlóközpont által listázottak között...

KARÁCSONY A GUARDIANNEK: „A LEGKEVESEBB, HOGY AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERNEK LE KELL MONDANIA”

444.HU
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2021.07.28.


Karácsony Gergely is lemondásra szólította fel Varga Judit igazságügyi minisztert a Guardiannek adott interjújában. A brit lap vezető anyagban foglalkozik a Pegasus-botrány mentén kialakuló magyar politikai adok-kapokról. Karácsony mellett idézik Ungár Pétert, aki a nemzetbiztonsági bizottság kudarcos ülése után mondta ugyanezt és Donáth Annát, aki a hétfői tüntetésen a teljes kormány lemondását követelte.

„Az a legkevesebb, hogy az igazságügyi miniszternek le kell mondania” - mondta a lap tudósítójának Karácsony a városházán.

A cikk összegzi a kormányzati reakciókat, vagyis azt, hogy mennyire nem mondott semmit például Varga Judit. Felidézik a Le Monde-nak adott interjúját, ahol előbb provokációnak nevezte már a kérdést is, hogy adott-e engedélyt újságírók lehallgatására, majd letiltotta az interjút.

A MAGYAROK HÁROMNEGYED RÉSZE SZEGÉNY

FÜHÜ BLOG
Szerző: Polomius
2021.07.28.


Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.


A TÁRKI tanulmánya szerint minden más egykori szocialista országnak sikerült csökkentenie a lemaradását az Európai Unió átlagához képest – kivéve Magyarországot! A magyar szegénységi küszöb éppúgy az uniós átlag 40%-a volt mint 2005-ben miközben mindenki másnak sikerült javítania. A lengyelek például , akik szintén 40%-on álltak elérték az uniós átlag 70%-át! A szlovákok 60, a csehek 80%-nál tartanak.

Hol mekkora a szegénység?

Finnországban, Franciaországban és Holkandiaban mindössze a lakosság 5%-a számít szegénynek. Csehországban a lakosság 20%-a, Lengyelországban a 40%, Szlovákiában 50%, nálunk több mint 75%!

Orbán Viktor népe

A magyar gazdaság ennyivel nem teljesített rosszabbul.

A JÖVEDELEM KÜLÖNBSÉGEK NŐTTEK MEG: A HATALOM ÉS HŰ OLIGARCHÁI NÖVELTÉK ROHAMTEMPÓBAN A BEVÉTELEIKET.

Ezek a kiugró jövedelmek az átlagot ugyan emelik, de a szegények millióinak nem sok vigaszt jelentenek...

TAKARÓ MIHÁLY VEZÉNYLETÉVEL ALAKÍTJÁK ÁT A NAT UTÁN A TANÁRKÉPZÉST IS

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.07.28.


A pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány. Elvileg az egyetemi lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével, de ez sokak szerint tévút, és csak a minőség romlásához vezet.


„Mi, bölcsészdékánok összefogtunk, levelet írtunk a rektori konferenciának, jeleztük mindenütt, hogy katasztrofálisnak tartjuk a változás tervezett irányát” – mondja a tanárképzés tervbe vett átszervezéséről Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, ám hozzáteszi: „A reakciókból egyértelmű, hogy nem fognak engedni.” Volt egy másfél éves szakmai egyeztetés a tanárképzés átalakításáról, annak az eredményét is lesöpörték az asztalról, amikor az új koncepciót bedobták. Ráadásul „amikor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár előállt ezzel, egy hetet sem adtak, hogy létrejöjjenek az egyetemeken a kkk-kat kidolgozó munkacsoportok”.

A kormány a tanárképzés úgynevezett képzési kimeneti követelményeit (kkk) változtatja meg. E változtatáshoz Kásler Miklós emberminiszter egy felügyelőt is delegált – a Nemzeti alaptanterv (NAT) ideológiai szempontú átdolgozását is irányító Takaró Mihály személyében –, aki e szerint jogosult arra, hogy minden bölcsész pedagógusképző intézet kimeneti követelményeit felülbírálja. Ez azt sejteti, hogy az alaptanterv vitatható átalakításához kell igazítani ideológiai szempontból a tanárképzést is.

Az Emmitől érkezett az egyetemek tanárképző intézeteihez nyár elején az a levél is, amelyben tájékoztatták őket, hogy miképpen képzeli el a minisztérium az átalakítást. E szerint az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz – a középiskolai tanárok képzése eddig 12 félévig tartott –, ami azt jelentené, hogy kevesebb idő jut a szakterületen való elmélyedésre. A tanárképzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. (…) A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből. Ez azt is jelenti, hogy egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell...

„EURÓPA JÖVŐJE ALAPVETŐ ÉRTÉKEINEK MEGVÉDÉSÉN MÚLIK”

TELEX
Szerzők: KATARINA BARLEY, OTHMAR KARAS
2021.07.28.


Példa nélküli vállalkozásba fogtak az európai intézmények a közvetlen demokrácia terén, amikor a múlt hónapban elindították az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amely – választott képviselők mellett – a kontinens minden részéről érkező állampolgárok aktív részvételével zajlik. Eközben

Magyarország miniszterelnöke az Európai Uniót és különösen az Európai Parlamentet elítélő hirdetést jelentetett meg tucatnyi európai lapban. Egy ilyen dezinformációs kampány nem maradhat válasz nélkül.

Senki, aki tisztában van az Európai Unió eredetével és a béke és a jólét előmozdítását célzó törekvésével, nem maradhat tétlen az Európa jövőjéről folyó vitában. Ha nem állunk ki szilárdan alapvető értékei védelmében, uniónk elveszíti identitását és létének értelmét.

Csatlakozásakor az EU minden tagállama ugyanazt a szerződést írta alá. De egyes kormányok, különösen a jelenlegi magyar kormány, megszegik az alapvető kötelezettségeket, amelyeket országuk az EU-hoz való csatlakozásával vállalt, és egy olyan autoriter, egypárti állam felé sodródnak, amelyet harminc évvel ezelőtt elszántan igyekeztek hátrahagyni...


JÖVEDELMEK: ELSŐKBŐL UTOLSÓK – AZ MSZP TUDJA A RECEPTET

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2021.07.28.



Magyarországon megtöbbszöröződött a szegénységi rés: az emberek háromnegyedét érintő szegénységben a régióban az utolsók, az egész EU-ban pedig leszakadva, már az utolsó előtti helyen vagyunk
.

A kormányváltás egyik fő célja, hogy mindenkinek végre legalább a V4-ek szintjét elérő tisztességes jövedelme legyen Magyarországon – jelentette ki szerdai online sajtótájékoztatóján Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke.

„Igazságtalannak tartjuk, hogy a minimálbér ugyanolyan kulccsal adózik, mint mondjuk egy topmenedzser több millió forintos fizetése. Elfogadhatatlan számunkra az is, hogy szinte az Európai Unióban a legalacsonyabb a magyar minimálbér (…) közben pedig Európa egyik legmagasabb áfá-ját fizetik a magyar munkavállalók” – emlékeztetett Korózs...

A NEM LÉTEZŐ VILÁGOK LEGJOBBIKA

HUPPA.HU
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.07.28.


Nagyon szívesen folytatnánk a megfigyelési botrányról indított sorozatunkat, ennek csak egyetlen akadálya van: semmiféle néven nevezhető hírrel nem szolgálhatunk ez ügyben, maximum véleményekkel. Az meg mindenkinek van, nekünk is, tehát ma írjunk másról, például arról, mi fogja rövid időn – pár éven – belül tönkretenni a Facebookot?

Nos, nem külső hatalom, nem politikai vagy gazdasági erő, hanem a Facebook maga. Ennek a saját méretein többszörösen túlnőtt óriásnak semmi szüksége ellenségekre – jóllehet vannak szép számmal – és barátokra sem, egyedül is képes tönkremenni. De azt legalább parádésan teszi majd. Hogy aztán az amerikai alt-right és magyar cimboráik ezt miképpen sikerült teljesen félremagyarázzák, az külön hír tárgya. De térjünk a lényegre: miféle öngyilkosságra készül a világ legnagyobb közösségi oldala?

Szó szerint látványosra. Három dimenziósra.

Hat nappal ezelőtt interjút adott Mark Zuckerberg a The Verge-nek, melyben elmesélte, hogy nemsokára megkezdik a közösségi oldal metaverzummá alakítását.

Mivé?

A történetben még ennek a szónak a jelentését a legegyszerűbb elmagyarázni: a metaverzum virtuális univerzumot jelent. Igaz, nagy falat halandónak Világmindenséget teremteni, de mint kiderül, a munka java részét úgyis a lakókra bízná. És nincs is szükség túl nagy Mindenségre, elég, ha akkora, amekkorába az összes felhasználó elfér, meg persze korlátlanul bővíthető. Hogy mire lenne ez jó, az más kérdés, szerintem haszna semmi sem volna, csak kára, de lássuk, hogyan képzeli ezt maga Mark Zuckerberg?

„A MINISZTERELNÖK GYAKORLATILAG BILINCSBE VERTE A MAGYAR DOLGOZÓKAT ÉS A SZAKSZERVEZETÜKET”

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSA
2021.07.28.


László Zoltán, a Vasas-szakszervezet alelnöke reagált így a légiirányítók rendeletben betiltott sztrájkjára.

"Felháborított bennünket a hír. Magyarországon már így is eléggé korlátozottak a sztrájkjogok. A veszélyhelyzetre tekintettel, a rendeleti kormányzás lehetőségével élve uniós alapjogot töröltek el egyik pillanatról a másikra. A szakszervezetek számára elfogadhatatlan egy ilyen döntés"

– mondta lapunknak László Zoltán. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét azután kerestük meg, hogy a kormány rendeletben lehetetlenített el egy tiltakozást. A légiirányítók készültek határozatlan idejű sztrájkra, miután a magyar légiforgalmi irányítókat tömörítő szakszervezet kevesli a három évre, 2021 és 2023 között egyenlően elosztott, összesen 15 százalékos béremelést...

A MUNKA HALÁLATÖREDÉKEK A MUNKÁRÓL – I. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: BORBÉLY ANDRÁS
2021.07.28.


A munka mostanság nem képezi komoly politikai viták tárgyát. Igaz, szórványosan fel-feltűnnek szólamok a dolgozók jogairól, munkaidejéről, a munkahelyi körülményekről, a munka értelméről vagy értelmetlenségéről, a fölösleges vagy a leértékelt munkáról, a közmunkáról, a reproduktív munkáról, stb.

A benyomásunk ezekkel a szólamokkal kapcsolatban mégis az lehet, hogy akaratlanul is úgy tüntetik fel, mintha a munka problémája egyrészt nem lenne középponti jelentőségű, csak amolyan járulékos kérdés lenne, mintha életünk egészének egy félreeső szegmensét képezné csupán. Másrészt úgy, mintha nem mindenkit érintene, illetve mindenkit egyénileg másképpen. Harmadrészt úgy, mintha a munkáról való beszéd a politizálás egy elavult zsargonjához (a munkásmozgalomhoz, a szocializmushoz, stb.) tartoznék.

A munka problémájának nincs politikai éle. A munka hétköznapi, naturális. Titokzatos, megfejthetetlen, ám egyszersmind banális. A munka kritikája nem tűnik lehetségesnek, létét el kell fogadnunk, és örülnünk kell a szerencsének, ha nekünk jobb jutott.

Pedig ha körülhallgatózunk, arról is tudósítanak minket, hogy míg egyfelől a munkátlan tömegek, akiknek munkáját kiváltotta az automatizáció és a holt gépi munka, éhesen loholnak a tőke után, mely körbetáncolja a bolygót,[1] addig másfelől a munkás és munkáltató viszonyára egyre inkább egyfajta refeudalizáció nyomja rá a bélyegét, a feudális hála azok részéről, akiknek egyáltalán még abban a kiváltságban lehet részük, hogy nekik még jut munka – ez eleve kizárja a munka és méltóság bármiféle összekapcsolását, és persze erodálja a munkások jogköveteléseinek esélyeit is.[2] És arról, hogy míg egy fél délután kiképzett, betanított munkások „bullshit” munkájukért százezreket tesznek zsebre,[3] addig a pénzpiacok spekulatív machinációi, melyek a fiktív értéknövekedést a reálgazdaság növekedésének próbálják álcázni, csak a munka társadalmának és az ennek igazgatására fenntartott állam reális alapjainak végleges megszűnését leplezik.[4]

A munka depolitizálása az 1989-es rezsimváltás egyik legfontosabb teljesítménye Kelet-Európában.

1989-ben nem „csak” annyi történt ugyanis, hogy milliók egzisztenciája vált bizonytalanná, vagyis milliók veszítették el a munkájukat, vagy milliók munkája veszítette el az értékét. Ezt a tényt még el lehet mesélni a politikai képviseletiség zsargonjában, mondván, hogy a dolgozókat vagy a munka világából és ezáltal a társadalomból kiszoruló tömegeket senki nem képviselte innentől sem a politikában, sem a kultúrában. Ám így a kérdés a végül is gyanús moralizálás síkján marad.

Mondhatjuk, hogy 1989 után egy olyan politikai kultúra alakult ki, amelyben az elesettekkel, a szegényekkel, a vesztesekkel vállalt szolidaritás még a szimbolikus politizálás szintjén sem igazán jutott szóhoz, azóta sem, vagy ha igen, pusztán a „szavazatmaximalizálás” manipulatív célzatával.

Mindez talán igaz, de nem a teljes igazság. Mert azt is hozzá kell tenni, hogy nem pusztán a munkások szorultak ki a politikai arénából, hanem

a munka fogalma és egyben gyakorlata maga is deszocializálttá és depolitizálttá vált, elvesztette társadalmi és politikai tartalmát.


A „szociális munka” külön szűk szektora ugyan létezik. De hát végül is nem úgy van, hogy minden munka per definitionem – szociális?
...

AZ ISKOLAIGAZGATÓKRA BÍZTÁK AZ OLTÁSSZERVEZÉST

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.07.28.


Bő egy hét alatt, augusztus 5-ig fel kell mérniük, hány fő igényelné az oltás felvételét.


A kormány döntése alapján idén augusztus 30-31. napján kaphatnak koronavírus elleni védőoltást a 12-18 éves diákok, ez pedig az iskoláknak még a nyári szünet alatt lényegében maguknak kell megszervezniük - derült ki abból a lapunkhoz eljutott kormányhivatali levélből, amit nemrég kaptak kézhez az intézményvezetők. E szerint ez a korosztály kizárólag Pfizer oltóanyaggal oltható, az oltások megszervezése érdekében pedig bő egy hét alatt, augusztus 5-ig fel kell mérniük, hány fő igényelné az oltás felvételét. 

A vakcinákat az iskolák épületében adják majd be, ugyanakkor az intézmények nagy száma miatt - különösen a tankerületi iskolák esetében - összevont oltóhelyeket is kialakíthatnak, erre a tankerületek tehetnek javaslatot. A kormányhivatalok arról is tájékoztatták az intézményvezetőket: megkeresték az iskolaorvosokat, hogy felmérjék, mennyien hajlandóak közreműködni az oltásokban, ugyanakkor az igazgatókat is arra kérik, egyeztessenek intézményük orvosával egyeztetni. Mindezen túl a 12-18 évesek oltásához a szülői hozzájáruló nyilatkozatokat is be kell szerezniük...

TÓTH ZOLTÁN: ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS NER-MÓDRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.07.28.


.
..Lejt a pálya:

- A kormány engedélyezte az országos, de továbbra is tiltja a helyi népszavazás megtartását. A választástudományban ennek a cselnek (jogalkotással való visszaélésnek) a megnevezése: „a szavazás eredményének a majoralizálása.” Mindenki tudja, hogy más a kormány politikai elfogadottsága Budapesten (a nagyvárosokban) és más a kisvárosi-falusi környezetben. Míg az előbbiben a politikai ellenzék van többségben, addig az utóbbiban a kormánypárt. Ha csak Budapesten tartanának népszavazást a kormánypárti kérdésekről, akkor biztos volna a kormánypártok veresége. Ha a főpolgármester kérdéseiről lehetne dönteni Budapesten, akkor biztos többséget kapnának az ő kérdései. De nem lehet Budapesten helyi népszavazást tartani! Viszont a kormánypárti népszavazási kérdésekkel valószínűleg országos összesítésben szerény győzelmet aratnának a kormánypártiak a kisvárosi-falusi számszerű többség miatt.

- A kormány pontosan tudta az országos népszavazás (addig mélyen titkolt) engedélyezésének időpontját, míg az ellenzéki főpolgármester csak csatlakozni tudott az általa kezdeményezett népszavazási kérdések benyújtásával. (Emlékezetes, hogy a kormánypárt kopaszfejű fasisztái hogyan szorították ki az MSZP képviselőit a választási iroda előteréből, hogy ne tudják elsőként benyújtani a népszavazási kezdeményezésüket!)

- A kormány által kezdeményezett népszavazásnak szabad útja van a választási bizottságban és az országgyűlésben, továbbá a népszavazási időpont kitűzésében a köztársasági elnöknél. Néhány hét alatt vagy a 2022. évi országgyűlési választás előtti időpontig bármikor kitűzethetik a nemzet horgászával az országos népszavazás időpontját. Ezzel szemben az ellenzéki népszavazást – ha egyáltalán megengedik, akkor a választási szervek, az országgyűlési elnök, a kúria közreműködésével – akár 18 hónappal később is engedélyezhetik.

- A népszavazási kérdés megfogalmazásának hitelesítésénél a kormánynak abszolút elsőbbsége van: 2010 után még egyetlen ellenzéki népszavazást nem engedélyezett a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria. Ezt a „szellemi fölényt” a matematika és politika biztosítja: az NVB matematikai többségét a kormánypárt nevezi/nevezte ki, és a Kúria elnöke is hithű kormánypárti csatlós. Ezzel szemben egy ellenzéki/civil népszavazási kezdeményezésnek a kormánypárti szervek özönén kell/ene áthatolnia, amely jelenleg lehetetlen az egzisztenciális és politikai függőségük miatt.

- A sztálini „hatalom egységének” elve alapján a jelenlegi miniszterelnök vezényletével az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, az NVB és NVI elnöke összejátszik: abban a kérdésben lehet országos népszavazást tartani, amelyben a kormánypárt győzhet. Minden ellenzéki népszavazást el kell tiporni, és helyette nemzeti konzultációt kell tartani a saját szavazóknak, titkosított eredménnyel.

- A Népszavazási törvény 9. § (1) bekezdése szerint “A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”

- Az idézett törvényhely első fordulata (mondatrésze) alapján a kormány által népszavazásra bocsátandó kérdésekre normális ember csak igennel válaszolhat. Ez benne a csalás! Nem döntési alternatívát, hanem csaló módon „igeneket” kényszerít mindenkire. A második fordulatra a kormány a kitűzött népszavazás kampányában kíván válaszolni. (Szavazatokat akarnak, nem értelmes kezdeményezést.)

Összegzésül: a kormány népszavazási kérdései hamisak és félrevezetők...


INKOGNITÓBAN LÁZÁRNÁL JÁRT MEZŐHEGYESEN ORBÁN VIKTOR

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2021.07.28.


Úgy tudjuk, a kormányfő a feleségével látogatott el a tangazdaságba. Kérdésünkre a hírt Orbán sajtósa, Havasi Bertalan nem tagadta.


Több, egymástól független helyi forrás arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy szombaton – a nyilvánosság teljes kizárásával, inkognitóban – Lázár János vendégeként Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnál járt Orbán Viktor és felesége.

„A Ménesbirtok központi épületében, amit mi csak 'nagyirodának' nevezünk, a franciáktól visszavásárolt vetőmagüzemben, a ménesnél, a tehenészetben és az új iskolában is járt szombaton Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó.

Lázár Jánossal, a gazdaság kormánybiztosával és feleségével együtt érkeztek, s több helyütt még a terepjáróból sem szálltak ki”

– mondta lapunknak az egyik mezőhegyesi informátor.

Ugyanezt erősítette meg egy másik helybéli is azzal a kiegészítéssel, hogy két terepjáró volt, ezek közül az egyik Lázár Land Roverje...


LETOLT GATYÁVAL A NEGYEDIK IPARI FORRADALOMBAN: TÖBB SZÁZEZER DIGITÁLISAN FELKÉSZÜLT MUNKAVÁLLALÓ HIÁNYZIK MAGYARORSZÁGRÓL

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.07.28.


Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

„Senki ne lepődjön meg, ha gépies munkáját holnap már a gépek végzik – ezzel mindenki jobban jár, hosszabb távon még az érintett munkavállaló is, mert amennyiben hajlandó fejleszteni a kompetenciáit és a tudását, új és magasabb hozzáadott értéket termelő munkakört vagy munkahelyet kereshet” – írta a Qubitnek Both Vilmos, a digitális gazdaság szereplőit képviselő IVSZ iparági szövetség elnöki tanácsadója. A digitalizáció és az automatizáció szerinte mindenhol sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy a munkaerőpiac egyes szereplői, illetve a szakpolitika és a szabályozás észleli, mivel mindenki csak egy-egy szegmenst lát a változásból. Pedig Both szerint a munkaerőpiacon zajló folyamatok eredménye előre is jól látható: az ismétlődő munkafázisokra épülő, egyben lélekölő fizikai és szellemi munkákat egyaránt könnyű automatizálni, legyen szó csavarbehúzásról vagy banki hitelbírálatokról.

A munkaerőpiac hegyomlásszerű átalakulásáról szóló állítások annyit visszhangoztak az elmúlt évtizedekben, hogy már-már közhellyé váltak, miközben az egyszeri magyar munkavállaló nem, vagy legfeljebb a világjárvány kitörése óta érzékeli, hogy megfordult volna vele a világ. Mit hoz és hozott a digitalizáció a munkaerőpiacon, mi minden lenne lehetséges, és mi a magyarországi realitás? Mennyire térítette el a már zajló folyamatokat a koronavírus-világjárvány? Meddig maradhatunk a kis keresetű szakmunkások országa, mennyire fejlettek a magyar munkavállalók digitális készségei?
...

SORRA EMELIK KAMATAIKAT A BANKOK - AUTOMATIKUS IS LEHET A HITELEK DRÁGULÁSA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.07.28.


Mától hatályos a jegybanki alapkamat újabb emelése, de akad bank, amelyik sietve szintén július 28-ától emelt kamatot. Több pénzintézet is lépett már, de nem egy helyen ilyen külön intézkedésre sincs szükség. A kamatok ugyanis az irányadó mutatókkal együtt lendülnek felfelé.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi intézkedésével mától 1,2 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A Raiffeisen új kondíciós listát tett közzé, amelyben már mától érvényesíti a jegybanki kamatemelést. A bankszámlahitel kamatozása így 21,1 százalék lett. A teljes hiteldíj (THM) pedig 31,5 százalékra emelkedett.

Néhány bank már a kamatemelési ciklus elindítása előtt megkezdte hitelei drágítását. Aligha lepődik meg bárki azon, hogy ez a tendencia folytatódott. A CIB július elsejétől szinte minden hitelterméke kamatát megemelte. Az 5 éves kamatperiódusú szabad felhasználású jelzáloghitel 5,49 százalékról 5,74 százalékra drágult. Tízéves kamatperiódus esetén a kamat 5,97-ről 6,22 százalékra nőtt. A 25 bázispontos emelést csak a felújítási kedvezménycsomagosok úszhatják meg.

A CIB-től új lakásra kölcsönt igénylők még az előbbinél is rosszabbul jártak. Számukra ugyanis a bank – szintén július elsejétől – a kamatot 0,4 százalékkal emelte. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel 5 évre rögzített kamat esetében kedvezmények nélkül 3,99 helyett 4,39 százalékos kamatozású lett. Tíz év esetében a kamatot 4,47-ről 4,77 százalékra emelték.

Esetenként persze nem is kell kamatemelésről határozni a bankoknak. Azok a kölcsönök ugyanis, amelyek a pénzpiaci kamathoz kötöttek, minden külön intézkedés nélkül drágulnak. Így például az OTP lakáshitele július 1-jétől 18 bázisponttal kerül többe, kizárólag azért, mert a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) 1,05 százalékra ment fel...

KELET-EURÓPA NEM LÉTEZIK?

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: BEREND T. IVÁN
2021.07.23.


Timothy Garton Ash
 ismert angol történész, az oxfordi egyetem professzora legalábbis ezt jelentette ki. Szó szerint azt: „Le kell szögezni, nincs olyan, hogy Kelet-Európa. Ezek rendkívüli módon különböző országok, amelyeknek van néhány közös vonása. Az egyik ezek közül persze az, hogy valamennyi posztkommunista ország.”

Érdeklődéssel olvastam az Élet és Irodalom publicisztikai mellékletében 2021. június 11-én megjelent interjút, melyben az angol modern kori Közép-Európa-szakértő történész Garton Ash Gian-Paolo Accardo és Papp Réka Kinga kérdéseire válaszolt. Érdeklődésem természetes, hiszen már fiatal történészként, harmincas éveiben a készülődő közép-európai rendszerváltás egyik híres krónikásaként tűnt fel az 1980-as évek végén megjelent esszéköteteivel. 1986-ban publikálta Does Central Europe Exist? című tanulmányát a The New York Review of Books október 9-i számában. (Ez magyarul is megjelent: A birodalom hanyatlása – Létezik-e Közép-Európa? Esszék, 1989.) 1989-ben ezt a The Uses of Adversity: Essays on the Fate of Central Europe című esszégyűjteménye és egy évvel később különösen sikeres esszékötete, a The Magic Lantern: The Revolution of ’89 Witnessed in Warsaw, Budapest, Berlin, and Prague követte. Garton Ash igazi műfaja az esszé, melyek jórészt interjúkra, kortársakkal folytatott beszélgetésekre épültek. Történeti esszéi mellett publicistaként is sűrűn jelentkezik újságokban. Érdemes és kell is vele vitázni.

Amikor a címben is idézett kijelentését olvastam, azonnal a fent említett 1986-os tanulmánya jutott eszembe, melyben éppen azt a kérdést tette fel, hogy „létezik-e Közép-Európa?”. Az angol történész akkor erre a kérdésre úgy válaszolt, „Közép-Európa újra létezik”. Hosszan fejtegette, hogy 1945 után a közép-európai régió fogalma eltűnt, a német nyelvű országokban a „Mitteleuropa fogalma mintha Adolf Hitlerrel együtt sírba szállt volna, s csak abban a fura formában létezett, hogy a német vasutak étkezőkocsijait »Mitropának« nevezték. Prágában és Budapesten privát társasági beszélgetéseken – tette hozzá – az egy nézetet valló felnőttek büszkén emlegették Közép-Európát, de a hivatalos nyelvhasználatban, ugyanúgy, ahogy Nyugaton sem, ez a régió nem létezett. [Csak] Kelet-Európáról beszéltek, amibe beleértették a történelmi Közép-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európát, mely 1945 után szovjet uralom alá került.” Ezek a régiók tehát akkor Timothy Garton Ash szerint is léteztek. Hozzátette, hogy a „Közép-Európa vagy Kelet-Közép-Európa meghatározás evidens módon hasznos. Ez ugyanis emlékezteti az amerikai és angol olvasókat, hogy Prága és Budapest nem azonos Kievvel vagy Vlagyivosztokkal, és Szibéria nem a berlini Checkpoint Charlie-nál [a Kelet- és Nyugat-Berlin közötti átkelőhelynél] kezdődik.” Még hozzá is tette, hogy a nyugati olvasókkal ez azt is megértette, hogy a közép-európai régió nem csak „lábjegyzet a szovjet tanulmányokhoz”.

Milyen közös vonások jellemezték Közép-Európa országait?

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

MÁR 75 MILLIÁRDNÁL TART SEMJÉN VADÁSZATA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.28.


Nem túlzás azt állítani: hónapról hónapra drágul a vadászati kiállítás. Sokáig az is kérdőjeles volt, hogy a Covid miatt lehet-e egyáltalán számítani a budapesti eseményre, ám a nemzetközi kommunikációért felelő államtitkár, Kovács Zoltán minden kétséget kizárt: a rendezvény megtartják szeptember 26. és október 14. között. A nem túl sima modorú kormánytag – főként, ha ellenzéki, vagy fogalmazzunk így: nem kormánypárti ember kérdezi – a maga durva stílusában reagált a hírekre, emígy: „nem kell a közösségi médiában hangoskodó rémhírterjesztőkre figyelni sem ebben, sem más témában, hiszen úgy tervezzük: lesz világkiállítás!”.


Ha már rémhír, gyorsan tisztázzunk egy dolgot: a fővadász, bocsánat, a kettes számú vadász a világkiállításról beszél, noha neki kell a legjobban tudnia, hogy a nemzetközi szervezet nem adta meg Magyarországnak a világkiállítás címet, ezért csak kiállításról beszélhetünk. (A fővadász, természetesen, Semjén Zsolt, aki beosztása szerint miniszterelnök helyettes, de igazi érdemeket a vadászat magyarországi felemelésében szerzett...

NEM JÓ A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS, MÁR A ROBOTOK BETANÍTÁSÁRA KELLENE OKTATNI A FIATALOKAT

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.07.28.


A gyári munka valószínűleg egyre inkább a színjátékhoz fog hasonlítani a közeljövőben, legalábbis ami az emberek által elvégzett feladatokat illeti. A legújabb robotok ugyanis a munkások megfigyeléséből tanulnak, és amint összegyűjtötték a műveletsorok reprodukálásához szükséges adatokat, ki is váltják az emberi munkaerőt. Persze egyelőre csak ritkán alkalmaznak ilyen fejlett mesterséges intelligenciát az üzemekben, de a technológia terjedőben van, és mindinkább átalakítja a gyári dolgozókkal szembeni elvárásokat.

Kérdés, hogy erre mennyiben készülnek fel az iskolarendszerben azok a fiatalok, akik az egykor viszonylag kiszámítható gyári munkakörökhöz vezető, és a manapság sok európai országban – újabban például az Egyesült Királyságban, de a 2010-es évek során Magyarországon is – újra előtérbe került szakképzést választják.

Ahogy John Preston, az Essexi Egyetem szociológia professzora írja cikkében, a munkásoknak a negyedik ipari forradalomnak is nevezett átalakulás során a robotok betanítására, vagy legalábbis a velük való együttműködésre kell képessé válniuk. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a fizikai munkát a gépek számára követhető, „érthető” módon kell elvégezniük, amíg azok meg nem tanulják a feladatok végrehajtásához szükséges lépéseket.

Az automatizált gyárakban tehát leginkább a magas szintű technikai készségeket díjazzák majd, az iskolában tanított szakmunkákat pedig gépek hajtják végre.


A gyári dolgozóknak arra is fel kell készülniük, hogy a digitalizáció következtében a cégek egyre precízebben tudják felmérni, hogy mennyire passzolnak egy-egy munkakörbe – hamar kiderül tehát, ha valaki nem tud a robotokkal együttműködni...

A MOSTANI HELYZET ROSSZABB, MINT A 2006-OS, MERT NEM SZÁMÍTHATUNK AZ UNIÓ TÁMOGATÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2021.07.28.


„Ezek az összehasonlítások és statisztikák szándékosan buták és értelmetlenek” – jelentette ki a közgazdász, a GKI Gazdaságkutató elnöke, arról, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán hasonlította össze az MSZP-SZDSZ-kormányok és a Fidesz-KDNP-kormányok államadósságát, valamint ott számolt be a gazdasági újraindítás sikerességéről is. Vértes András úgy látja, ezek az „adok-kapok” játékok nem viszik előbbre az ország gazdaságát és nem javítanak a jelenlegi helyzeten.


Varga Mihály Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a heti gazdasági index értéke már 18 hete pozitív, ami azt jelenti, hogy sikeres a kormány által kezdeményezett gazdasági újraindítás. Sőt, az április 1. és június 30. közötti időszakban, már 13,7 százalékra javult. Mit lehet leszűrni ebből a statisztikából?

– Ezzel a statisztikával csak meghülyítjük az embereket. Itt most csak annyiról van szó, hogy tavaly volt egy olyan időszak, amikor hatalmasat zuhant a gazdaság, 13-14 százalékot. Most javultak a gazdasági feltételek, ahogyan a járvány gyengült. Ennek köszönhetően, volt most egy óriási ugrás, amivel visszaállt az eredeti szintre a gazdaság. Ezeket a statisztikákat csak akkor lehet majd valójában értékelni, amikor túlmentünk 2021-en és 2022-ből, vagy még későbbről visszatekintünk. Ráadásul valószínűleg még fog jönni egy újabb hullám – vagy akár több is –, amely után ismét ingadozhat az ország teljesítménye...

EZEN A TESZTEN MAGYARORSZÁG ELBUKHAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.28.


A helyreállítási alapból sorra kapják meg az országok a kért pénzt, de a magyar és a lengyel kormánnyal óriási problémák vannak. A küzdelem a lap szerint európai kulturális háborúval ér fel, és ebben a világnézeti konfliktusban a tekintélyelv áll szemben a pluralizmussal, írják a német lapok.

„Ez a mi pénzünk” - hangzik Magyarország Brüsszelhez intézett hadüzenete. Így indította tegnap megjelent cikkét a Die Welt című, nagy példányszámú, jobboldali német lap a Budapesttel és Varsóval folytatott uniós vitákról. A szerző, Philip Fritz szerint Magyarország sokat kockáztat azzal, hogy szembeszáll a brüsszeli követelésekkel.

Az EU lépésről lépésre, sorra jóváhagyja azokat a nemzeti újjáépítési terveket, amelyek a világjárvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek felszámolásához, az ezt szolgáló uniós pénzek folyósításához szükségesek. Magyarország és Lengyelország esetében azonban aggályok merülnek fel, és az EU szemszögéből nézve sokkal többről van szó, mint milliárdos összegekről - hangsúlyozta a Die Welt.

Magyarországnak 7,2 milliárd eurót kellene kapnia, de egyre valószínűtlenebb, hogy hamarosan átutalják ennek első, egymilliárdos részletét. Az Európai Bizottság ugyanis előbb olyan reformokat vár el az országtól, amelyek révén biztosítható, hogy a pénz ne szivárogjon el. A cikk idézte Didier Reynders belga igazságügyi EU-biztost, aki szerint rendszerszerű problémák vannak a magyar jogállamisággal. A magyar kormány ugyanakkor - folytatódott a hamburgi lap helyzetismertetése - világossá tette, hogy nem minden áron törekszik a pénz megszerzésére, és a kérdést a vitatott anti-LMBTQ-törvény ügyével kapcsolta össze.

Ez utóbbi miatt a brüsszeli Bizottság gyakorlatilag már elindította ugyan a magyar kormánnyal szemben a kötelezettségszegési eljárást, ám az újjáépítési alapból történő kifizetések hivatalosan nem függnek össze ezzel a magyar törvénnyel - emelte ki a Die Welt, ugyanakkor megjegyezte azt is: az EU-szerződés második cikkében biztosított alapjogokra való hivatkozással a két téma akár össze is kapcsolható.

Ugyanez mondható el az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről, arról az európai mechanizmusról, amelyhez Budapest és Varsó tavaly hozzájárult, és amely a jogállami normák tiszteletben tartásához köti az EU-pénzek folyósítását.

Ez olyan teszt, amelyen Magyarország és Lengyelország megbukhat, ha valóban elvégzik - állapította meg a Die Welt. A cikk szerint Lengyelország esetében is egyre kevésbé látszik reálisnak, hogy hamarosan átutalják az újjáépítési alapból igényelt tekintélyes summa, 36 milliárd euró első részletét.

Ursula von der Leyen egyelőre nem tervez varsói látogatást. Ez a csúszás a lengyel igazságszolgáltatás úgynevezett reformja miatti vitának tudható be: a kormányzó, Jog és Igazságosság elnevezésű nemzeti konzervatív párt a számára nem tetsző bírákat nyugdíjazza, illetve megfosztja őket immunitásuktól, valamint új bírói kamarákat létesít, és azokat párthű emberekkel tölti fel.

Szakértők szerint Lengyelországban már nem beszélhetünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről - írta a Die Welt.

A cikk felhívta a figyelmet arra, hogy lengyel vonatkozásban előtérbe került a jogrendszerek elsőbbségének a kérdése is. Azon túl, hogy a varsói kormány rendszerint figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság ítéleteit, július 14-én a lengyel alkotmánybíróság úgy foglalt állást: a lengyel legfelső bíróság fegyelmi tanácsával kapcsolatos európai bírósági ítéletek nem állnak összhangban a lengyel alkotmánnyal.

Ez az állítás nyílt konfrontációt jelent az Európai Bírósággal, és felveti az úgynevezett „jogi Polexit” eshetőségét, vagyis azt, hogy Lengyelország kiválhat az európai jogi közösségből - írta a német lap. A német alkotmánybíróság is hozott már korábban olyan döntést, amely szembe ment az Európai Bíróság valamely konkrét ítéletének a végrehajtásával.

Ez azonban még nem jelenti annak kimondását, hogy a tagállam általánosságban is prioritást ad saját nemzeti jogának az uniós joggal szemben. Lengyelország esetében sem történt ez meg, amit célszerű hangsúlyozni egyes jobboldali médiasugalmazásokkal szemben.

Viszont ez a kérdés is napirenden van Varsóban. Többszöri halasztás után - írja a Die Welt - most augusztus 31-re várják a lengyel alkotmánybíróság ítéletét pontosan arról, hogy az európai jogrend egyáltalán összhangban áll-e a lengyel alkotmánnyal.

A német lap hozzáteszi: történetesen éppen eddig a dátumig kellene dönteni arról, elfogadja-e Brüsszel a lengyel nemzeti újjáépítési tervet. A Die Welt szerint az Európai Bizottságra mind nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy reagáljon a lengyelországi és magyarországi államátalakításra.

Varsó és Budapest eddig nem hajlott meg semmilyen figyelmeztetés, illetve követelés előtt, de most nem csak az Európai Parlament követeli a Bizottságtól, hogy alkalmazza végre a jogállamisági mechanizmust, hanem „az európai közvéleménynek is egyre nehezebb eladni azt, hogy Magyarország és Lengyelország, amely fundamentális módon áthágja az európai alapértékeket és jogi normákat, pénzhez jusson az újjáépítési alapból vagy a strukturális eszközök révén”.

A legtekintélyesebb konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárban foglalkozik Brüsszel, illetve Varsó és Budapest vitáival, és azt írja: az EU-nak jogi kérdésként kell kezelnie egy politikai természetű konfliktust, ami nem ad okot az elégedettségre, de elkerülhetetlen.

A küzdelem a lap szerint európai kulturális háborúval ér fel, és ebben a világnézeti konfliktusban a tekintélyelv áll szemben a pluralizmussal, a nemzeti pedig a multikulturálissal.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NEM VOLTAM HAJLANDÓ EZEKRE A MUTYIKRA – KITÁLALT KÓSA LAJOS VOLT FIDESZES POLGÁRMESTER

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2021.07.27.


„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak.

Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől Fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy látta „az irányított pénzosztást” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját.

„A tét az volt, hogy ki fog jobban beleállni a pénzszivattyú működtetésébe”– foglalta össze a tapasztalatait.

ÖSSZEFOGLALJUK RÖVIDEN A PEGASUS-BOTRÁNYT

TELEX VIDEO
Szerző: Telexponthu
2021.07.21.



Animációs videóban magyarázzuk el a nemzetközi megfigyelési botrányt, kiemelve a magyar vonatkozásokat és a magyar kormányzat reakcióit.

IVÁNYI GÁBOR: „KÉNYTELENEK VOLTUNK FELLEBBEZNI”

NÉPSZAVA
Szerző: Cz. G.
2021.07.28.


A lelkész szerint a cél egyértelmű: „mindent elkövetni azért, hogy ne kapjuk vissza azt a státuszt, amit jogsértő módon elvettek tőlünk”.


Továbbra sem látszik, hogy az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség helyzetének rendezése belátható közelségbe került volna. Ellenkezőleg. Iványi Gábor arról tájékoztatta lapunkat, hogy múlt hónapban a bíróság egy olyan, „alacsony szintű” státuszt ítélt meg felekezetének, amely elfogadhatatlan számukra. „Kénytelenek voltunk fellebbezni” – mondta a lelkész.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a Kádár-korszakban politikai üldöztetést és rendőri zaklatásokat szenvedett el, hosszú küzdelem után sikerült elérnie, hogy jogi értelemben is elnyerje az egyházi státuszt. Ettől aztán a kétharmados Fidesz-kormány fosztotta meg.

Annak, hogy egy vallási szervezet milyen státuszt tölt be, részben erkölcsi, de anyagi szempontból is nagy jelentősége van. Teljes mértékig csak az úgynevezett bevett egyházak részesülnek a költségvetési forrásokból. Iványi Gáboréknak a „bevett egyháznál” több fokozottal alacsonyabb besorolást ajánlott meg a bíróság. A lelkész szerint a cél egyértelmű: „mindent elkövetni azért, hogy ne kapjuk vissza azt a státuszt, amit jogsértő módon elvettek tőlünk”...

EGYMÁSNAK FESZÜLTEK ORBÁN BRÜSSZELI SZÖVETSÉGESEI: MI LESZ A FIDESSZEL?

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2021.07.27.


Elképesztő kavarás zajlik az olasz belpolitikában: az események az európai radikális jobboldalt is érintik. A Fidesz e játszmában is szerephez juthat, kérdés azonban, hogy jól jön-e a magyar kormánypártnak az, hogy repedezni látszik az olasz és a lengyel populista jobboldal együttműködése európai szinten...