2026. augusztus 4., kedd

HA NŐ A DUNA VÍZÁLLÁSA, NAGYON GYORSAN TELJES TELJESÍTMÉNYRE LEHET KAPCSOLNI A PAKSI ATOMERŐMŰ MÉG MŰKÖDŐ BLOKKJÁT

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2026.08.04.


Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő szerint a Duna alacsony vízállásának nincs hatása az erőmű biztonságára. A három, már leállított blokk újraindítása viszont napokig is eltarthat.


„A legnehezebb és legkritikusabb éjszakán vagyunk túl” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kedd reggel közösségi oldalain megosztott videójában. A Duna folytatódó apadása miatt hétfő estétől egyre kilátástalanabb tűnt, hogy működésben tudják tartani a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának még termelő turbináját. Hajnali fél 2-kor arról tájékoztatták, hogy néhány milliméterre jár a vízszint attól, hogy 44 év után először teljesen le kelljen kapcsolni az erőművet a hűtővizet szolgáltató szivattyúk teljesítményének romlása következtében. Ezután előbb a paksi fő Duna-ágon, majd az erőmű hidegvizes csatornájának öblében lassú emelkedésnek indult a vízszint, és helyreállt a szivattyúk teljesítménye. Kedd reggelre 2 centimétert emelkedett a vízszint, és azóta is stabilan több mint 220 megawattot termel a 2. blokk.

Ha nő a Duna vízállása, nagyon gyorsan, akár egy órán belül teljes teljesítményre lehet kapcsolni a Paksi Atomerőmű még működő kettes blokkját – mondta a Qubitnek hétfőn Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő. A szakember szerint a Duna alacsony vízállásának az erőmű biztonságára nincs hatása, mivel a biztonságot a reaktor leállítás utáni túlmelegedésének megakadályozása jelenti, amihez nagyságrendekkel kevesebb vízre van szükség, mint az üzemeléshez. A 2. blokk működésének fenntartása, ami kedd hajnalban néhány milliméternyi vízszintkülönbségen múlott, Adorján szerint manőverezési szabadságot ad az erőmű üzemeltetőinek és a magyarországi villamosenergia-rendszernek. A három, már leállított paksi reaktorblokk újraindítása viszont akár napokba is telhet az erőmű mérnökeinek...

TELEX: LÉGI FELVÉTELEKEN MUTATJUK BE, HOGYAN FEST A REKORDALACSONY DUNA MADÁRTÁVLATBÓL

TELEX
Szerzők: NÉMETH SZ. PÉTER, MADZIN EMÍLIA
2026.08.04.


Soha nem volt ennyire alacsony a Duna vízszintje Budapesten. Bár a hét vége felé minimálisan javulhat a helyzet, és optimistábbak a kilátások, a következő napok nagy szárazsága miatt tovább apadhat a folyó. A mostani hőség miatt a városon átszelő folyóból egyre-másra bukkannak elő mindenféle érdekességek, amiket eddig a Duna elnyelt: látni lehet a Szabadság híd alatt az egykori Ferenc József híd maradványait, a Batthyány térnél második világháborús robbanótestek kerültek elő az iszapból, a Margitszigetnél fegyverek kerültek elő a folyóból.

Sztraka Ferenc fotós július 30-án készült légi felvételein és kommentárján keresztül mutatjuk meg, hogy fest jelenleg a Duna Budapesttől indulva egészen Esztergomig.

Az alacsony vízállás okairól mindenféle vad tévhitek keringtek az interneten, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam. És bár igen csábító lenne puszta kalandvágyból felfedezni a szabaddá vált Duna-medret, a Fővárosi Vízművek nyomatékosan arra kért mindenkit, hogy semmiképp se kiránduljanak, sportoljanak vagy lépjenek ezekre a területekre, ugyanis ezek jellemzően mind vízbázisvédelmi területnek minősülnek. „Ha pedig most ezeken az éppen elérhető területeken az egyébként szokatlan emberi tevékenység bármilyen szennyezést produkál, annak következményei szélsőséges esetben évekre vagy évtizedekre is használhatatlanná tehetik a vízbázis adott részét. Magyarul: az a szakasz kieshet az ivóvíztermelés folyamatából” – közölte a Fővárosi Vízművek...

RASKÓ GYÖRGY: AZ ALFÖLD KÖZEL FELÉT ELVESZÍTHETJÜK, HA NEM VÁLTOZIK A VÍZGAZDÁLKODÁS

KLIKKTV / NAPI POL
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.04.



Magyarországon nem a klímaváltozás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy évtizedeken át nem készültünk fel rá – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász a KlikkTV Napi Pol című műsorában. A volt közigazgatási államtitkár szerint a tudomány már a kilencvenes évek elején pontosan jelezte, milyen következményei lesznek a felmelegedésnek, a döntéshozók azonban nem építették ki azt a vízgazdálkodási rendszert, amely ma mérsékelhetné az aszály pusztítását. Úgy véli, a késlekedés ára már több ezer milliárd forint, miközben az Alföld jelentős része mezőgazdasági szempontból veszélybe került.

Évtizedek óta ismert volt a veszély

Raskó György felidézte, hogy Láng István akadémikus már 1992-ben olyan tanulmányt készített, amely szinte pontosan leírta, mi vár Magyarországra 20–30 év múlva. A kutatás szerint az Alföld kiszáradása, a talajvíz csökkenése és az egyre gyakoribb aszályok elkerülhetetlenek lesznek, ha nem történnek átfogó vízgazdálkodási fejlesztések. A szakember szerint a kormányok megkapták ezeket az előrejelzéseket, mégsem cselekedtek, sőt volt időszak, amikor a klímaváltozás jelentőségét is megkérdőjelezték.

Szerinte súlyos hiba volt a vízgazdálkodási társulatok leépítése is. Miután megszűnt a gazdák kötelező hozzájárulása a csatornák fenntartásához, a rendszer pénz nélkül maradt, a csatornák elgazosodtak, a műtárgyak leromlottak, a szivattyútelepek tönkrementek. A karbantartás elmaradásával a vízmegtartás lehetősége is fokozatosan megszűnt.

Raskó szerint ennek következményeként az Alföldön akár egymillió hektár termőterület is kieshet a mezőgazdasági termelésből. A Jászság, a Nagykunság, a Homokhátság és Észak-Békés különösen veszélyeztetett, ami több tízezer család megélhetését érintheti...

LÁNYI ANDRÁS: A VÍZLÉPCSŐS HAZUGSÁG MEGINT FUTÓTŰZKÉNT TERJED

VÁLASZONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2026.08.04.


Létezik Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre – írja Lányi András. Az egykori Duna körös író bemutatja, hogy az érvek mindig változnak, miért kellene a duzzasztó, egy dolog fix csak: hogy kell. Mármint e csoport szerint. Mert valójában nem kell és a mostani paksi helyzetre sem lenne megoldás Bős-Nagymaros.


„Vajon kik azok a patkányok, akik miatt nem épült meg a nagymarosi vízierőmű és a bajai duzzasztó?” – olvasom egy Facebook-bejegyzésben. A szerző nyilván nagyon fiatal és másodkéz-információkból dolgozik, mert szerinte ez is a Fidesz miatt történt. Duna Körről talán életében sem hallott. Arról sem, hogy 1988-ban és a következő évtizedekben egyedül a régi-új állampárt állt ki nyíltan a gátépítő lobbi mellett (újabban pedig a Mi Hazánk). Létezik azonban Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre, és a mostani kánikulában a felelőtlenül elejtett hazugság futótűzként terjed az interneten.

Mint a megszólított patkányok egyike (amúgy közismert Fidesz-bérenc), bátorkodom reagálni az elmúlt napokban csőstül érkező, jobbnál jobb érvekre, hogy miért is kell mindenáron duzzasztani a Dunát. Mert hogy kell, az nem kérdés, csak hogy miért kell, arra keresnek évtizedről-évtizedre újabb magyarázatot. Eleddig kevés sikerrel...

RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ A PAKSI ATOMERŐMŰBŐL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.04.



A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatója a Paksi Atomerőműből. (Kezdés: 4:36-)

HVG: KIKÉRTÜK AZ ADATOKAT, TÖBB TÍZMILLIÁRDOT KÖLTÖTT AZ ORBÁN-ÁLLAM KÜLFÖLDI INGATLANOKRA – A LUXUS SOKSZOR FONTOSABB VOLT, MINT A HASZNOSSÁG

HVG
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.08.04.


Hiába van még Észak-Koreában is ingatlantulajdona Magyarországnak, az Orbán-kormány 16 évében tízmilliárdok mentek el reprezentatív külföldi épületek megvásárlására Washingtontól Teheránig – derült ki a HVG közérdekű adatigénylése nyomán. Mennyibe került a rekorder, a kulturális célokra megvásárolt Magyar Ház a londoni City közepén?


Nem sajnálta a pénzt a kormány az Orbán-éra 16 éve alatt, ha külföldi ingatlanok vásárlásáról volt szó: a HVG összesítése szerint ugyanis 2010 óta nagyjából 40 milliárd forint ment el különböző épületek megvásárlására a világ más országaiban.

A megvásárolt ingatlanok kiválasztásánál feltehetően mindig szempont lehetett az exkluzív környezet, a több tízmilliárd forintos összegért ugyanis mindössze 26 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az állam.

Svájcban például 2024-ben több mint 1,8 milliárd forintot fizettek ki a berni nagykövetség 270 négyzetméteres épületéért, a hozzá tartozó 662 négyzetméteres kerttel. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter munkatársai tehát ebben az esetben is kiváló körülmények között dolgozhattak: az előkelő városrészben sorakoznak a villák, több nagykövetség is itt működik, ráadásul a helyszín közel van a történelmi óvároshoz is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésünkre kiadott kimutatása szerint jelenleg összesen, tehát a 2010 előtt vásároltakat is figyelembe véve, 158 olyan ingatlana van külföldön a magyar államnak, amelyben valamilyen hivatalos munka – általában külképviseleti vagy kulturális tevékenység – folyik. A diplomaták szállásaként funkcionáló lakások listája – adatvédelmi okokból – nem publikus. Ha ez utóbbiakat is belevennénk, akkor nagyjából 50 országot és 400 tételt tartalmazna a lista.

A külföldi ingatlanvásárlásokkal járó pénzszórást ugyanakkor korábban is sokan bírálták. Brüsszelben például 2021-ben 10 millió eurót (nagyjából 3,5 milliárd forintot) kellett fizetni az ottani Magyarország Házért, amely szintén az egyik legelegánsabb környékén helyezkedik el – az ottani kormányzati épület, valamint az amerikai nagykövetség közelében. Ebben az esetben az adásvétel után a felújításra is elkülönítettek több mint kétmilliárd forintot, és a rekonstrukciók esetében korántsem volt egyedülálló milliárdos számla.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-es beszámolója szerint ugyanis a Fidesz-kormány idején több mint 70 milliárd forintos alapot hoztak létre a külképviseleti ingatlanokat érintő beruházásokra, azt ugyanakkor nem tudni, végül mennyit költöttek el ebből...

VÍZÜGYI HELYZETÜNK

VIZUGY.HU
Szerző: vizugy.hu
2026.08.04.


A legfrissebb vízállásokat és folyami adatokat tartalmazza, például a Duna és a Tisza aktuális vízszintjeit különböző mérőhelyeken, mint Budapest, Paks vagy Baja. A weboldal interaktív grafikonokat és térképeket is biztosít a vízállások nyomon követésére.

FÉLÓRÁNKÉNT FRISSÜLŐ VALÓS ADATOK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER PILLANATYI ÁLLAPOTÁRÓL

HOL A DELEJ?
Szerző: HOLADELEJ.HU
2026.08.04.


Mennyi áramot használ most Magyarország, honnan jön, mi megy át a határokon, és mi történik Paksnál a Duna apadása miatt. Félóránként frissülő, valós adatok.

AZ ASZÁLY VÉGKÉPP KINYÍRTA A GYÜMÖLCSTERMESZTÉST, A TAVALYINÁL IS ROSSZABB BETAKARÍTÁS VÁRHATÓ

NÉPSZAVA
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2026.08.04.


A tavalyi történelmi terméskiesés után idén újabb csapások érték a magyar gyümölcstermesztést: a tavaszi fagyokat rendkívüli aszály követte, így több gyümölcsfaj esetében a 2025-ösnél is gyengébb termés várható. A FruitVeB szerint a helyzet annyira súlyos, hogy egyre több termelő hagyhat fel végleg a gazdálkodással.

Egy szóval össze tudom foglalni az idei évet a gyümölcstermesztésben: katasztrófa! Nincs jobb szó rá, egyszerűen elkeserítő, hogy milyen helyzetben van a gyümölcstermelő ágazat az aszály miatt. De nem csak ez a baj – fejtette ki a Népszavának Kocsis Márton, a FruitVeB, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gazdasági elemzője.

Szerinte ahhoz, hogy megértsük, mekkora a baj, egészen az év elejéig, sőt az elmúlt évig kell visszatekinteni.

2025-ben a magyar gyümölcstermesztés egyik legrosszabb szezonját élte át az elmúlt évtizedekben.

A FruitVeB szerint az almatermés a 2024-es, már önmagában is gyengének számító 340 ezer tonnáról mintegy 170 ezer tonnára zuhant, vagyis nagyjából a felére esett vissza, amire fél évszázada nem volt példa. A meggytermés is jelentősen csökkent: a korábbi években megszokott 60–70 ezer tonna helyett mindössze 30–35 ezer tonna termett, miközben már az előző évi 51 ezer tonnás mennyiséget is gyengének tartotta az ágazat...

L. RITÓK NÓRA: FELZÁRKÓZTATÁS – ÚJRA KELL GONDOLNOM?

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.01.


Sokan – én is – abban reménykedem, hogy az esélyteremtésben és a felzárkóztatásban változnak majd most a fókuszok. Hogy megszűnik a beleépült indikátorkényszer, a korrupció, és ezzel a „forró krumplival”, amit hosszú ideje egyik kormány sem szeret kézben tartani, végre történik valami érdemi.

Mert eddig inkább a problémák szőnyeg alá söprése történt. A projektalapú esélyteremtés kötelező eleme lett a sikerkommunikáció, miközben valós hatásmérés nem történt. Rengeteg pénz ment el, érdemi változás nélkül.

A pályázati rendszer, amely projektalapra rendezte a megoldáskeresést, nem tett jót ennek a területnek (sem). Egymást követték az egy-két éves programok, az eredményeket senki sem firtatta, hiszen adminisztratív úton kellett igazolni a hatást és a fenntartást. Irodák nyíltak a projektidőszakra, majd zártak be, a szakemberek pedig projektzárásról projektzárásra keresték a következő állást.

Közben átrendeződtek a fókuszok is. Fontossá vált a könnyen teljesíthető indikátor, ezért nem a legproblémásabb helyzetekkel foglalkoztak, hanem azokkal, ahol „van fogadókészség”. Azokkal a közösségekkel, ahol ez hiányzik, korábban sem – és ma sem – akar igazán foglalkozni senki. Mert ott a kudarc szinte borítékolható, és a munka is sokkal nehezebb.

Így történhetett meg, hogy felzárkóztató programok kerültek olyan településekre, ahol nagyságrendekkel kisebb volt a probléma, mint a szomszédos faluban. Látványos, sikeres projekteket futtattak, azt kommunikálva, hogy megoldódott a társadalmi leszakadás problémája. Aztán rövid idő alatt minden visszarendeződött. Az egyéni sorsokban és a közösségekben alig maradt nyoma a beavatkozásoknak. Ha volt infrastrukturális fejlesztés, az épületek ma üresen állnak, a táblák még kint vannak, az eszközök egy ideig raktárban porosodnak.

A legnagyobb gond talán az, hogy a megoldáskeresők – legyenek állami vagy civil szereplők – nem „szintezik” a szegénységképet. Pedig a szegénységnek sok szintje van, és ezekhez teljesen eltérő beavatkozásokra, módszertanokra lenne szükség.

Más a helyzet ott, ahol „lecsúszó” családokról beszélünk, és más ott, ahol generációk óta újratermelődik a nyomorúság. Más a városi és a vidéki szegénység. Más, ahol a túlélési stratégiák már a szürke-fekete zónára épülnek, és más, ahol még számít valamit a jogkövető magatartás. Más, ahol van munkalehetőség, és más, ahol semmi sincs. Más a helyzet a lakhatási szegénységben élőknél, mint ott, ahol az áram-víz-gáz-szennyvízhálózathoz képesek kapcsolni a lakásokat.

A szegénység szintjeit érdemes a kilátástalanság felől is vizsgálni. Ahol ez mélyen beépült, ott először a hitet, a reményt és a motivációt kell újra felépíteni. Itt már hatalmas a tudás- és képességhiány is, amit kezelni kell. Ahol viszont még felismerhetők az érdekeltek számára a lehetőségek, ott gyorsabban mozdulhatnak el az emberek – ha ehhez némi segítséget, támogatást kapnak.

Nem tekinthetünk el egyik szinttől sem csak azért, mert gyors eredményeket akarunk felmutatni. A kockázat nagy: a negatív túlélési stratégiák könnyen beépülnek, és ha valaki belecsúszik, onnan sokkal nehezebb visszahozni.

A felzárkóztatást időről időre különböző alapokra próbálták építeni. Volt, amikor az oktatásra helyeződött a hangsúly. Régebben az iskolarendszert próbálták esélyteremtővé tenni, aztán ezt elengedték, de ma is működnek tanodák, ösztöndíjprogramok, vannak szakkollégiumok.

Az oktatás nélkülözhetetlen – de önmagában nem elég a felzárkózáshoz. A generációs szegénységben élő családok életét más logikák szervezik, így az iskola hatása gyakran leamortizálódik.

Máskor a munkaalapú megközelítés került előtérbe, például a közmunkaprogramon keresztül. Gyakran hallani az egyszerűsítő érveket: „legalább a gyerek látja a szüleit dolgozni”. A tereptapasztalat azonban sokszor mást mutat. Sok helyen ez inkább egy helyhez kötött segély, mint valódi munka, és nem vezet át stabilan a munkaerőpiacra. A szociális szövetkezeti hálózat megoldásként beharangozott indulása után mára alig látszik az eredmény, az ott előállított termékek piaci értéke a legtöbb helyen nem támogatta a fenntarthatóságot.

Az oktatás és a munka között pedig nem jött létre valódi kapcsolat. Az alapkészséghiányos, szakképzetlen réteg nem felel meg a 21. századi munkaerőpiaci elvárásoknak.

Az Igazgyöngyben mi a közösségfejlesztést látjuk kulcspontnak. Ez áthatja az oktatási és a foglalkoztatási programjainkat is. Nem harmadik út ez, hanem egy stratégiába épült elem. Jó magyar szó nincs rá: empowerment – „képessé tevés”-ként szokott a szakma beszélni róla. Tizenhét év tapasztalata alapján biztosan állítom: e nélkül a másik két terület sem tud tartósan beépülni.

A közösség képes hatni az egyénre. Egyéni életstratégiaváltást támogatunk, közösségi megerősítéssel. Ez adhat esélyt arra, hogy ne kelljen folyamatosan „bábáskodni” egy önmagát újratermelő réteg fölött. Hogy az emberek képessé váljanak megszervezni az életüket, támogassák egymást, közös célokat fogalmazzanak meg. Az ember közösségi lény – erre az erőforrásra építeni kell, különösen ott, ahol a nyomorúság ezt már szétrombolta.

A héten egy szakmai fórumon voltam, ahol azt a visszajelzést kaptam: a közösségfejlesztési alapú munkát nem szereti a politika.

Ez a mondat engem, aki nagyon hisz a közösségfejlesztési alapú esélyteremtésben, és látom az eredményeit is, megdöbbentett. Erre így még sosem gondoltam. Még az AI segítségét is kértem, hogy jól értettem-e. Megerősített, hogy igen, ez így van. Nem szereti a politika, mert ez a munka belső motivációt épít, döntési képességet fejleszt, kapcsolati tőkét hoz létre, és megerősíti a „hangot”. Ez pedig növeli az érdekérvényesítést, erősíti az alulról jövő kezdeményezéseket, és kérdéseket tesz fel a rendszerrel szemben. Vagyis kevésbé kontrollálható, és hosszabb távon a hatalmi viszonyokat is érintheti.

“Így a politika inkább a rövid távú, mérhető programokat preferálja, egyéni szintű beavatkozásokat támogat, és kerüli a közösségi erősödést.”-írta az AI.

Most azt hiszem, megint újra kell gondolnom magamban ezt az egészet. Nem abból a szempontból, hogy működik-e, mert ebben biztos vagyok, hanem abból, hogy beépíthető-e a rendszerbe ez a szemlélet? Mert ez, ezek szerint, pártoktól függetlenül mindig szembemegy a politikai érdekkel.

Lehet-e valódi változás a társadalmi leszakadás mérséklésében, ha a beavatkozások továbbra is az egyéni „ügykezelésre” épülnek, és nem az okokra? Ha a rendszer működése arra épül, hogy az „ügy-kezelő” szemlélettel fenn is tartja a problémát?

Vagy valóban lehetetlen vállalkozás rendszerszinten olyan folyamatokat működtetni, amelyek képessé teszik a generációs szegénységben élőket arra, hogy megszervezzék a saját életüket – és közösségi erőforrásokra támaszkodjanak?

MAGYAR PÉTER: A LEGNEHEZEBB ÉJSZAKÁT SIKERÜLT ÁTVÉSZELNI

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.04.



Magyar Péter szerint Magyarország túl van a rendkívüli energiahelyzet eddigi legnehezebb és legkritikusabb éjszakáján.

A megszólalásban köszönetet mondott mindazoknak, akik önkéntes fogyasztáscsökkentéssel, felelős energiahasználattal vagy szakmai munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az ország működőképességét és az energiaellátás biztonságát fenn lehessen tartani.

Magyar Péter a „Segíts magadon, az Isten is megsegít” mondattal foglalta össze az elmúlt időszak tapasztalatát. Közlése szerint a magyar emberek, a vállalatok, az intézmények és a szakemberek példátlan nemzeti összefogást mutattak.

A videó legfontosabb kérdései:

– Miért ez volt az energiahelyzet eddigi legkritikusabb éjszakája? 
– Milyen szerepe volt az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek? 
– Mennyire stabil jelenleg az ország energiarendszere? 
– Várhatók-e további kritikus időszakok? 
– Meddig kell fenntartani a lakossági és vállalati önmérsékletet? 
– Milyen további intézkedésekre lehet még szükség?

A PAKSI ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE HIVATKOZVA SZÁZSZOROS ÁRON VEHETTEK LEGELŐKET ÉS ERDŐKET A KÖRNYÉKEN, HADHÁZY ÁKOS FELJELENTÉST TESZ

444.HU
Szerző: GAZDA ALBERT
2026.08.04.


„Feljelentést teszek, mert SZÁZSZOROS ÁRON vettek meg legelőket és erdőket a PAKSI ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE hivatkozva” – írja közösségi oldalán Hadházy Ákos. A volt parlamenti képviselő szerint olyan rossz mezőgazdasági területeket is megvásároltak, amelyekre a Paks 2-nek semmi szüksége nem volt, és azóta sem történt rajtuk semmi.

Hadházy fotót is közöl egy területről, azzal, hogy a szóban forgó

24 hektáros erdőt-legelőt 2020-ban 3,5 milliárd, azaz hektáronként 150 millió forintért vették meg a tulajdonosoktól.

A terület a blokkoktól egy kilométerre található. Akkor történt ez, írja, amikor Tolna megyében egy hektár erdő piaci ára egy-másfél millió forint volt.

Egy közérdekű adatigénylés szerint – amit először Bomba Gábor szekszárdi önkormányzati képviselő adott be – 2018 óta a Paksi Ipari Park Nkft. 32 milliárdért vett hasonló ingatlanokat hasonló árakon. „Az így ellopott pénz pont elég lett volna arra, hogy megelőzzék a mostani alacsony vízállás miatti hűtési problémát. De nem ez volt a fontos, hanem hogy minél több pénzt lehessen szétlopni ebben a paksi bővítésnek nevezett gigantikus rmutyiban” – állítja az exképviselő...

ÚJABB FIDESZES CSONTVÁZAK! / ORBÁN TITKOSÍTOTT! / MARISKA AKCIÓBAN!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.08.04.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:38 KÖSZÖNJÜK! 
02:12 ERRE MENT A PÉNZED! 
08:03 ÚJABB FIDESZES AKNA! 
09:30 NAGY MEGBESZÉLÉS VOLT! 
12:04 A FIDESZ LÁZAD! 
13:45 A TITKOSÍTÁSOK KORMÁNYA! 
16:31 SCHMIDT MARISKA AKCIÓBAN! 
18:10 HANKÓ MAGYARÁZKODIK! 
19:36 KÖSZÖNET, OUTRO

A FIDESZ KIFOGYOTT, KDNP NEM IS VOLT

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2026.08.04.


Uborkaszezon? Milyen uborkaszezon?! Újabb extrém viharos hónapon vagyunk túl a magyar politikában, aminek a központi témája a Fidesz erodálódása volt. Sulyok Tamás bedobta a törölközőt, Szijjártó Péter kiszállt, Gulyás Gergely hátralépett, Orbán Viktor meg a krízis kellős közepén elment Amerikába focit nézni. Aztán Tusványoson előadta a győzelmi terv 2.0-t: ne csináljunk semmit, hátha a Tisza elront magától mindent. Eközben a Tisza is beleszaladt egy ki nem kényszerített hibába Polgár Judit köztársaságielnök-jelölésével. És csak ezután jött az idei nyár második nagy hőhulláma, energiaválsággal, Paks-leállással, és ezeknek változatosan bizarr politikai lecsapódásaival. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk a toplistánkat: ennyi interakciót hoztak össze a politikusaink júniusban a Facebookon:
InterakciókPosztok
1.Magyar Péter11 655 000165
2.Orbán Viktor2 276 00066
3.Németh Balázs2 044 000318
4.Vitézy Dávid2 039 000205
5.Pócs János1 644 00097
6.Szűcs Gábor1 529 000166
7.Kapitány István1 304 00075
8.Márki-Zay Péter1 176 000207
9.Fekete-Győr András1 174 00032
10.Takács Péter1 115 000160
11.Rétvári Bence761 000132
12.Hegedűs Barbara734 000156
13.Forsthoffer Ágnes703 10034
14.Juhász Hajnalka601 00045
15.Gajdos László574 00056
(Jelmagyarázat: ≡ – múlt hónap óta nem változott a helyezése; ▲ – előrelépett a listán; ▲▲ – legalább öt helyet előrelépett; ▼ – visszaesett; ▼▼ – legalább öt helyet visszaesett; ● – új belépő a listán. A számok a július 1. és 31. között született posztokra érkezett lájkok, kommentek és megosztások összegét mutatják. Technikai limitációk miatt július 1. délelőtt és 31. este nem szerepel a mérésben, ez egészen kis torzításokat okozhat az adatokban.)

Első ránézésre feltámadni látszik a Fidesz, nyolc politikusuk van a toplistán, öt tiszás, és két óellenzéki (ha nem is a szó eredeti értelmében) mellett. Ha az egy posztra jutó átlagot nézzük, már fordul a kocka (4-5-1), ami azt jelenti, hogy a fideszesek inkább azzal aratnak, hogy sokat posztolnak, és nem azzal, hogy az egyes posztjaik olyan népszerűek lennének...

ÉSZAK-OLASZ VILLÁRA CSERÉLTE BUDAPESTI LAKCÍMÉT HABONY ÁRPÁD, EGY HELYI INGATLANOS-DINASZTIÁHOZ VEZETNEK A SZÁLAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SOLTI HANNA
2026.08.03.


Június vége óta több hazai cégében is új lakcímmel szerepel Habony Árpád: a változás a kaszinóüzlethez kapcsolódó vállalkozásokat is érinti, és egy több száz négyzetméteres varesei villára mutat. Ez ugyanaz az észak-olasz város, ahol idén tavasszal az Orbán-közeli kör többmillió eurós luxusingatlant vásárolt. A lakcímváltozás azt sugallja, hogy Habony és bizalmi köre a svájci határt választhatta új központjául.


Olvasónk segítségével vettük észre, hogy Habony Árpád július 30-i hatállyal töröltette magyarországi lakcímét a cégjegyzékből: korábbi Aranykéz utcai címét több társaságban is egy észak-olaszországi címre cserélte. A tulajdoni hányad nem változott, Habony például továbbra is 33 százalékos részesedéssel rendelkezik az LVC Diamond-ban, a Garancsi Istvánnal közös érdekeltségébe tartozó kaszinócsoport operatív cégében. Az LVC-hez tartozik öt budapesti kaszinó és a Vegas.hu online szerencsejáték-platform üzemeltetése, ami évi több tízmilliárdos árbevétellel és milliárdos osztalékokkal dolgozik...

A LEGKÁROSABB PAKSI ÁTVERÉS: NEM IGAZ, HOGY „VOLT MÁR ILYEN” ÉS HOGY „MEGOLDJUK ERŐBŐL”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.08.04.


Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével emelezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet, melyet összevete a mai krízissel pontosan az ellenkező következtetésre juthatunk, mint a magyar jogrendszer működéséért áprilisig felelős politikus.


Az ellenzéki Fidesz eddigi történetének egyik legsikeresebb facebookos tartalmát élesítette Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter július 31-én, nem sokkal este fél tíz után. Az „1983-ban csaknem kiszáradt a Duna. Akkor megoldották” című tartalom több mint 60 ezer egyedi felhasználó interakciója (tetszésnyilvánítása, hozzászólása, megosztása) látszik – kivételesen a lájkoknál sem a „röhögő fejek” vannak többségben –, elérése egymillió fölötti lehet. Bár Tuzson írását komolyan vehető portálok nem szemlézték, csak a Minden Szó és Orbán Viktor igeforrása, a Vadhajtások, így is messze túljutott a politikai buborékokon, és valószínűleg tömegek agyában ültette el a magot, hogy a mai krízisnek van közvetlen előzménye, sőt sikeres technológiai kezelése is, bármiféle leállás nélkül.

A bejegyzés ugyanis azt állítja, hogy alig avatták fel a Paksi Atomerőmű első blokkját, amikor „a folyó vízszintje történelmi mélységbe süllyedt”, és veszélybe került az erőmű hűtővízellátása. „A válasz nem sajtótájékoztató és Facebook-kormányzás volt. Harmadfokú készültséget rendeltek el, 556 vízügyi szakembert vezényeltek Paksra, 71 szivattyút, 132 teherautót, darukat és közel két kilométernyi csővezetéket mozgósítottak. Szádfalat építettek, lezárták a hidegvízcsatornát, és negyven szivattyúval emelték át a Duna vizét. Az erőmű működését fenntartották” – írta a volt igazságügyi miniszter.

Tökéletesen szerkesztett virális tartalom, mely ráadásul lefegyverző erejű. Azt sugallja, hogy a kormány felsült egy problémával, amit negyven éve egyszer már sikeresen megoldottak sokkal szerényebb technológiai körülmények között. Felidéz egy régen elfeledett esetet, majd mellékeli a megoldást, amely által a szerző sokkal okosabbnak látszik bárkinél, aki ma döntéshozó Magyarországon. Tuzson afféle sakkmesterként tűnik fel, aki három lépésből kényszerített mattot ad.

Mármint adna,

ha a bejegyzése nem lenne színtiszta szemfényvesztés, végső soron állampolgárok tömegeinek durva megtévesztése egy krízishelyzet közepén.

Negyvenhárom évvel ezelőtt tényleg volt egy válság, de annyi a különbség a régmúlt és a ma között, hogy felsorolni is nehéz.

- Akkor egyetlen paksi blokk üzemelt, ma négy.
- Akkor novemberben ütött be a sosem látott kisvíz, most egy extrém hőhullám és egy éveken átnyúló megaaszály közepén.
- Akkor 20 m³/s volt a paksi hűtővízigény, most 100 m³/s.
- Akkor –21 cm volt a vízállás, most –130 cm, és a kettő különbségét nemcsak a radikálisan kevés csapadék, hanem a folyómeder bevágódása növelte ekkorára. (A jelenségről itt írtunk részletesen.)
- Egyszerűen nem is ugyanarról a Duna-mederről beszélünk, mint 1983-ban. Mely mederhez egyébként hozzá sem nyúltak negyven éve, „csupán” az erőműhöz épített mesterséges hidegvíz-csatornához.

Ebből a néhány tényből látszik, hogy alig vethető össze 1983 2026-tal. Itt akár le is zárhatnánk ezt a cikket, hiszen nem szoktunk minden félrevezető Facebook-tartalommal egyenként foglalkozni. A volt miniszter megnyilvánulása azonban messze túlmutat önmagán. Két olyan felfogást szuggerál, amely mély és régi kollektív meggyőződésekhez kapcsolódik, és amelyek nem segítői, hanem gátjai lesznek annak, hogy a jövőben működő megoldásokat és élhető viszonyokat alakítsunk ki a Kárpát-medencében.

„Volt már ilyen”

Minden egyes hőhullám és kiszáradó vízfelület idején nagy erőkkel tör fel a meggyőződés a közvéleményben, hogy ilyenek régen is voltak. A Válasz Online-on számos klímatörténettel kapcsolatos tartalmat közöltünk már, s ezekből kiviláglik a tudományos egyfajta konszenzus: ilyen sebességű, mértékű és kiterjedésű felmelegedés nemhogy az emberi emlékezet, de a közelmúlt földtörténetének mércéjével is példátlan...


Lásd még: 


A NER TUDATOSAN TARTOTTA FÜGGÉSBEN A CIGÁNYSÁGOT | HORVÁTH ALADÁR

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.08.03.



Szénási Sándor vendége a Vándorévek legújabb adásában Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke. A beszélgetés középpontjában a magyarországi romák helyzete, a politikai képviselet, a közmunka rendszere, valamint a NER időszakának társadalmi és politikai hatásai állnak. Horváth Aladár arról is beszél, miként alakult ki a roma közösségek politikai kiszolgáltatottsága, milyen szerepet játszott ebben a hatalom, és mi akadályozza ma is a valódi esélyegyenlőséget.

Az interjú szóba hozza a szegregáció, az oktatás, a lakhatás és a roma értelmiség helyzetét is, valamint azt, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a roma közösségek önállóan, valódi társadalmi és politikai súllyal képviselhessék érdekeiket Magyarországon.

SOHA ENNYI EMBER NEM FIGYELT MÉG A POLITIKÁRA – EZT HOZTA MAGYAR PÉTER

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.04.



Új műsorunkban, a Trollkirályokban Csintalan Sándor, Magyar György és Komlódi Gábor azt találgatják, hogy ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke. Kommentben várjuk, hogy ti kit jelölnétek államfőnek?

HÁROM HÓNAPIG IS ELTARTHAT A JELENLEGI PAKSI HELYZET // ASZÓDI ATTILA ÉS TIMÁR GÁBOR

KONROLL ÉS GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.08.03.



A Paksi Atomerőmű leállítása kapcsán a Kontroll főmunkatársa, Gulyás Balázs beszélget Aszódi Attila energetikai szakértővel, az atomerőmű volt kormánybiztosával és Timár Gábor geofizikussal, az ELTE egyetemi tanárával arról, hogy megismétlődhet-e a jövőben is a mostanihoz hasonló energiakrízis-helyzet a Duna alacsony vízállása miatt. Szóba kerül az is, hogy megoldás lehet-e a folyón egy duzzasztómű építése Paks alatt, vagy inkább másképp kell felkészülnünk a klímaváltozás hatásaira az ország villamosenergia-igényének a harmadát biztosító atomerőmű biztonságos működtetése érdekében.

MIT ÍGÉRT SZIJJÁRTÓ A KÍNAIAKNAK? HAVI 50 MILLIÓS FIZETÉS CSERÉBE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.04.



Ebben az adásban Suha György külpolitikai szakértővel járjuk körül a magyar külpolitika legforróbb témáit, a kormányzati háborús retorika hatásaitól kezdve a távozó miniszterek különös karrierútjáig. Részletesen elemezzük a BYD-gyár körüli ígéreteket és Szijjártó Péter szerepvállalását, miközben választ keresünk arra is, hová tűnt az Erdélynek szánt iránymutatás Tusványosról.

00:00 - 02:04 – Mi maradt a 17 milliárdos háborús riogatásból a választások után? 
02:05 - 04:43 – A szélsőjobb előretörése a régióban és a romániai veszélyek. 
04:44 - 07:44 – Tusványos titkai: Miért maradt el a várt politikai iránymutatás? 
07:45 - 10:51 – Kármentés a külügyben: Hogyan próbálja visszaszerezni Magyarország a nemzetközi bizalmat? 
10:52 - 14:13 – 70 milliárdos ígéret és 10 ezer vendégmunkás: A BYD-deal háttere. 
14:14 - 18:31 – Havi 50 milliós fizetés? Szijjártó Péter és a kínai autógyár kapcsolata. 
18:32 - 22:36 – Eximbank és korrupciógyanú: A NER nemzetközi kifizetőhelye? 
22:37 - 26:00 – Az afrikai biznisz és az "alkotmányos költségek": Hogyan működik a korrupció valójában?

BŰNLAJSTROM KÉSZÜL ORBÁNRÓL, ROGÁNRÓL ÉS SZIJJÁRTÓRÓL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.03.



Ebben az adásban Magyar György ügyvéddel járjuk körül a politika és a büntetőjog veszélyes összefonódásait, különös tekintettel az „aranykonvoj” és a TEK főigazgatójának ügyére. Megvizsgáljuk, hogyan befolyásolhatják a kormányzati nyilatkozatok a független igazságszolgáltatást, és vajon meddig érhetnek el a szálak a politikai döntéshozók szintjén.

01:11 – „A politikának nem osztanak lapot”: Magyar György a jogállami keretekről. 
03:12 – Beavatkozás a nyomozásba? Egy különös dokumentum felmutatása a kamerák előtt. 
04:45 – Orbán Viktor „hős tábornoka”: Mi köze van a miniszterelnöknek a TEK-ügyhöz? 
07:50 – 1,7 milliárdos kormánydöntés: Rossz védekezési stratégia vagy kollektív felelősség? 
11:58 – „Maffiaszerű működés”: Mit várnak el a választók az elszámoltatástól?