2026. szeptember 17., csütörtök

NŐK NYÍLT LEVELE A MINISZTERELNÖKNEK

ACTIONNETWORK
Szerzők: Lásd aláírók
2026.09.


Neki: Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke
Tőle: [A neved]






Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Magyar Péter!

Odaadtam Önnek a szavazatomat. És vele együtt a bizalmamat is.

Azért tettem, mert hittem abban, hogy lehet másképp. Hogy Magyarország lehet olyan európai ország, ahol a szabadság, a jogállam, az emberi méltóság és az egyenlőség nem üres szavak.

Voltak jó jelek. Voltak mondatok, amelyek reményt adtak. Ezért vártam, hogy a nők ügye végre valódi politikai üggyé válik. De eddig a pillanatig ez nem történt meg.

Pedig a nők ennél sokkal többet érdemelnek! Olyan politikai képviseletet, amely nem beszél rólunk nélkülünk, és még véletlenül sem akar helyettünk dönteni. Ebben éltünk tizenhat hosszú évet, a NER-ben nemcsak a levegő fogyott el körülöttünk, de folyamatosan és lassan szűkítették a nők jogait, lehetőségeit, önrendelkezését.

És most ugyanezt éljük meg a szívhangrendelet körüli helyzettel kapcsolatban, ami különösen megalázó és méltatlan. A reprodukciós jog egészségügyi kérdés, amelynek felelősségét és összes következményét kizárólag a nők viselik. Az egészségügyi miniszter mégis vallási vezetőkkel tárgyal erről, akik a saját kommunikációjuk szerint a nők manipulálásáról és a hozzáférés elzárásáról egyeztetnek.

Egy olyan intézkedésről beszélünk, amely a nőket érintő egyik legintimebb és legnehezebb élethelyzetbe avatkozik be, miközben a női szempontok, a nők tapasztalatai és a nők autonómiája újra és újra háttérbe szorulnak.

A testi autónómia nyelvi átkeretezése életkezdeti etikává, fájdalmasan ismerős számunkra: a szómágia a nőgyűlölő NER egyik propagandaeszköze volt.
A kormány hivatalba lépése óta eltelt négy hónap alatt nem törölték el az embertelen szívhangrendeletet, pedig minden eszközük megvan rá.

Hogy történhet ez meg?

Mi nem ilyen politikai vezetésre szavaztunk.

Mi egy olyan európai Magyarországot akarunk, ahol a nők nem másodlagos szereplői a saját életüknek. Ahol a saját testünkről, az egészségünkről és az életünkről szóló döntésekben az autonómiánk nem alku tárgya, főleg nem életkezdeti etikai kérdés.

Ahol a nőket teljes jogú állampolgároknak tekintik, így felnőttként kezelik.

Ha egy nő az abortusz mellett dönt, miért nem hiszik el, hogy ezt a döntést alaposan megfontolta? Mitől gondolják, hogy orvos, pap, politikus jobb döntést hozhatna nála?
Képesek vagyunk kompetens döntéseket hozni a saját életünkről, nem kell hozzá se nyomasztás, se meggyőzés, se manipuláció.

Nem általános ígéretet kérünk, hanem konkrét intézkedéseket:
RATIFIKÁLJÁK AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT!

Ez nem szimbolikus gesztus. Az Egyezmény I. fejezetének 4. cikk (2) bekezdése egyértelműen kimondja: a részes államoknak el kell törölniük a nőkkel szemben hátrányosan megkülönböztető törvényeket és gyakorlatokat.

Ez politikai állásfoglalás arról, hogy Magyarországon a nők elleni erőszakot, a diszkriminációt és a nők kiszolgáltatottságát nem fogadjuk el. A szívhangrendelet ügye pedig pontosan megmutatja, miért van szükségünk olyan politikai vezetésre, amely a nők jogait és önrendelkezését nem korlátozza, hanem védi.

A magyar nők a változásért folytatott küzdelemben nem nézők voltak. Ott voltunk. Dolgoztunk érte. Szerveztünk. Kampányoltunk. Mentünk az utcára. Szavaztunk.

A 2026-os politikai változás a nők nélkül nem történhetett volna meg. Ezt Ön is tudja.
A nők a társadalom több mint felét alkotják. Mégis újra és újra azt tapasztaljuk, hogy amikor „nőügyekről” van szó, azok valahogy mindig hátrébb kerülnek a politikai napirenden.

Ezen változtatni kell. Nem majd egyszer, nem egy következő ciklusban, nem egy újabb üres ígéretben, hanem: Most!

Ön azt mondta, hogy egy új Magyarországot szeretne.

Mi is…
Egy olyan országot, ahol alapvetés, hogy a saját életükről nem döntenek nélkülük és semmiképp sem helyettük. Ahol a társadalom felének hangját meghallják és komolyan veszik.
Én odaadtam Önnek a szavazatomat és a bizalmamat.

Most azt kérem, hogy ezt a bizalmat egyértelmű politikai tettel viszonozza.
Ratifikálják az Isztambuli Egyezményt!

Mert a magyar nők ezt érdemlik, jár nekünk a biztonság, járnak az alapvető emberi jogok!

Tisztelettel,
Hajnal Edina - nőjogi szakértő, aktivista
Murinai Angéla - író

Támogató aláírók:
Fodor Marcsi - újságíró
Görög Zita
Rácz Zsuzsa - író
Zubor Rozi - író
Ijjas Flóra -író
Neked, Rólad, Veled mozgalom
Péterfy-Novák Éva - író
Gryllus Dorka - színész
dr. Bánátfy Beatrix - jogász, tartalomgyártó
Pápai Ildikó - újságíró, autizmus aktivista
Vénusz Légycsapója - feminista tartalomgyártó
Jámbor Eszter - tabu-kommunikációs szakértő, Testsuli
L. Ritók Nóra - az Igazgyöngy Alapítvány alapítója
Bán András - halottnak a coach
Tapasztó Orsi - mentálhigiénés szakember, kutatófizikus
Sárosi Péter - Drogriporter alapítója
Mayday Fanni- tartalomgyártó
Kollár Dóra Media- stratégiai vezető, tartalomgyártó
Macsa- ápoló, tartalomgyártó
dr. Barát Erzsébet - nyelvész, genderkutató
Pozsgai Brigitta - újságíró, író
Spira Eszter - jogász, mentálhigiénés tanácsadó
Kuizs Lilla - képregény író, képzőművész
Url Izabell - tartalomgyártó
Szilágyi László - Billog közéleti hamburgerező tulajdonosa


BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7340. - KALANDOZÁSOK A LOGIKA ÉS MATEMATIKA VILÁGÁBAN

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.17.


A NotbookLM infografikája... és a Claude ajánlása a legutóbbi e-könyvemhez...

Egy sakkfeladvány 1922-ből, amelyről bizonyítható, hogy világos két lépésben mattot ad, de az nem, hogy hogyan — egzisztenciabizonyítás egy nyolcszor nyolcas táblán. Száz fogoly, akiknek egyenként kell megtalálniuk a saját szobájukat, és akiknek van egy közös stratégiájuk, amivel a csillagászati esélytelenségből reális esély lesz. Három isten, akik közül az egyik igazat mond, a másik hazudik, a harmadik véletlenszerűen válaszol, ráadásul csak annyit, hogy „ja" vagy „da", és nem tudni, melyik az igen. Egy macska, amelyik hét doboz között vándorol éjszakánként, és amelyet tíz nap alatt biztosan el lehet kapni. Hét cigaretta, amelyek mind érintik egymást — ezt a megoldást Martin Gardner olvasói találták meg, ő maga nem gondolt rá.

Ilyesmikből áll ez a kötet, közel négyszáz leckényiből. Van benne gyufaszálakkal kirakható geometria és Kakeya-probléma, huszárkörút, pentominó és szoliter, Königsberg hídjai és olyan kérdés is, amire máig nem tudja senki a választ. Vannak kézbe vehető darabok: ördöglakatok, Oskar öt gyufásdoboza, amit ragasztóval bárki megépíthet, az egymillió fontos Eternity-kirakó regénybe illő története, és Conway kétszavas cikke, a legrövidebb, amely valaha komoly matematikai lapban megjelent. És végigfut rajta egy szál arról, mire megy ezekkel a feladatokkal a mesterséges intelligencia — néha meglepően jól, néha meglepően magabiztosan rosszul.

A legszebb történet mégis a legegyszerűbb. Dantzig 1939-ben elkésett egy óráról, lemásolta a tábláról a két feladatot, és megoldotta őket, mert nem tudta, hogy megoldatlan problémák. Aki nem tudja egy feladatról, hogy megoldhatatlan, annak lényegesen nagyobb az esélye. Ezt a tudatlanságot ajánlom az olvasónak.

GÁBOR GYÖRGY: A FALAK TOVÁBB BESZÉLNEK ÉS EGYELŐRE UGYANAZT HAZUDJÁK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.17.


A múzeum, amelyből csak az igazgatót vitték el.

Tarr Zoltán döntésének első fele helyes volt: Schmidt Mária megbízatásának megszüntetése régen esedékessé vált. A folytatás viszont intellektuálisan védhetetlen. A Terror Háza kiállításának szakmai felülvizsgálata megkezdődik, az intézmény közben változatlan formában újranyit, sőt egy héten át ingyen fogadja a látogatókat. Az állam tehát hivatalosan kétségbe vonja a kiállítás szakmai hitelét, majd közpénzből gondoskodik arról, hogy az eddiginél is többen láthassák.

Ha a kiállítás szakmailag rendben van, fölösleges a felülvizsgálat. Ha felülvizsgálatra szorul, felelőtlenség változatlanul bemutatni. Mintha egy tankönyvről kimondanák, hogy tele lehet tévedésekkel, majd a vizsgálat idejére ingyen szétosztanák az iskolákban.

A múzeumi kiállítás nem tapéta, amely előtt az igazgatók időnként kicserélődnek. Tárgyak, feliratok, képek, fények, hangok, arányok és elhallgatások rendszere. Kijelöli az áldozatokat és a tetteseket, megszabja az okok és következmények rendjét, érzelmileg vezeti a látogatót. A kiállítótér maga a történeti beszéd.

A Terror Háza kezdettől fogva a látvány erejével pótolta az érvelést, a hanghatással a bizonyítást, a szcenográfiával a történettudományt. A fekete párkányzat, az utcára vetülő „TERROR” felirat, a tank, a kivégzéstörténetet közvetítő lift, a rekonstruált cellák és az audiovizuális sokk előre megírt érzelmi pályán vezetik végig a látogatót. Mire felmerülhetnének a történészi kérdések, a rendezés már kiosztotta a válaszokat.

A narratíva magva Magyarország kétszeri áldozatisága. Előbb a német, később a szovjet megszállás érkezik; a magyar társadalom mindkét esetben elszenvedőként jelenik meg. A nyilas uralom néhány helyiségbe szorul, a kommunista korszak sokszoros teret kap. A Horthy-rendszer antiszemita törvényhozása, a magyar közigazgatás, csendőrség és államapparátus részvétele a vidéki zsidóság kifosztásában, gettósításában és deportálásában elveszíti történeti súlyát. A magyar állam felelőssége a német megszállás árnyékába húzódik, a társadalmi közreműködés helyét elfoglalja a nemzeti szenvedéstörténet.

A „kettős megszállás” elbeszélése erkölcsi felmentőgépezetként működik. Minden bűn kívülről érkezik, a nemzet ártatlansága eleve biztosítva van. Az átöltözés terme még a két rendszer közötti személyi folytonosságot is úgy jeleníti meg, mintha egy nyilas egyenruha levetése és egy ávós uniformis felöltése magyarázatot adna két eltérő diktatúra társadalmi bázisára, intézményi szerkezetére és történeti genealógiájára. A történelem itt jelmeztárrá egyszerűsödik.

Schmidt Mária eltávolítása mindebből egyetlen feliratot, aránytévesztést vagy elhallgatást sem tüntet el. A falak kedden is ugyanazt állítják, amit hétfőn állítottak. A látogató ugyanazon az útvonalon halad végig, ugyanazokat a hiányokat kapja történeti tudásként, és ugyanazzal a politikai teológiával távozik: Magyarország örökké ártatlan, a gonosz mindig idegen, a felelősség rendszerint a határokon kívül születik.

Mit lát az a miniszter, aki belép ebbe az épületbe, és odabent kizárólag Schmidt Máriát veszi észre? A főigazgató dolgozószobáját bizonyára; a kiállítótermeket aligha. Személyi kérdésként kezeli az intézményesített történetszemléletet. Mintha egy könyvből eltávolítanánk a szerző fényképét, majd bejelentenénk, hogy ezzel a mű tartalma megváltozott.

A diktatúrák bukása után másutt komolyan vették a terekben tovább élő ideológiát. A náci propagandakiállításokat 1945 után nem nyitották meg változatlanul pusztán azért, mert új igazgatót neveztek ki. Az 1937-es Entartete Kunst későbbi rekonstrukciói szigorú kritikai keretben váltak bemutathatóvá: a látogató már a náci manipuláció működését vizsgálhatta. A propaganda tárgya történeti dokumentummá alakult, egykori ítéletei elveszítették intézményi tekintélyüket.

A Német Demokratikus Köztársaság kelet-berlini Museum für Deutsche Geschichtéjét az újraegyesítéskor feloszlatták, gyűjteményét a Német Történeti Múzeum vette át. Az államszocialista történetkép nem maradhatott hivatalos igazság addig, amíg a szakértők eldöntik, mely részei voltak ideológiai konstrukciók. Egy propagandakiállítás megőrizhető történeti forrásként, ám világosan jelezni kell, hogy a látogató egy letűnt hatalom valóságkonstrukcióját látja. A kritikai keretezés hiánya a propaganda folytatása.

Ezt nevezzük kontextualizálásnak: egy tárgy, szöveg vagy akár teljes kiállítás megőrizhető, amennyiben az új értelmezési keret feltárja eredetét, politikai funkcióját, torzításait és következményeit. A Terror Háza esetében azonban maga a kontextus hordozza a hamisítást. 
A vitatható tárgyak, feliratok és arányok egyetlen, politikai célokra szerkesztett nemzeti ártatlanságtörténetté rendeződnek. Ezért a kiállítás változatlan megnyitása és kontextualizálása egymást kizáró eljárások: kritikai keret nélkül a látogató továbbra is történeti igazságként kapja azt, amit a felülvizsgálat éppen vizsgálat tárgyává tett.

A Terror Háza jelenlegi formájában maga is fontos dokumentum: megmutatja, miként alakította át az Orbán-rendszer a történelmet politikai önéletrajzzá, hogyan lett a nemzeti emlékezetből kormányzati dramaturgia, és miként szorította ki a felelősség vizsgálatát az áldozati önkép. Ebben a minőségében az Orbán-korszak emlékezetpolitikai propagandájának múzeumi tárgyaként volna érdemes megőrizni.

Akár egyetlen termet is változatlanul lehetne hagyni, ezzel a felirattal: „Így beszélt a hatalom a múltról 2002 és 2026 között.” Ott maradhatna a harsány látványvilág, az aránytalanságok, az elhallgatások és a nemzeti önfelmentés teljes gépezete. A látogató így egyszerre ismerhetné meg a diktatúrák történetét és azt a későbbi politikai korszakot, amely saját legitimációja érdekében újrarendezte emlékezetüket.

Az egyhetes ingyenesség ezért különösen abszurd. A minisztérium jutalomként osztja azt, amit ugyanebben a pillanatban szakmai felülvizsgálat alá von. Mintha egy gyógyszert minőségi vizsgálatra küldenének, a vizsgálat lezárultáig pedig térítésmentesen osztogatnák.
Schmidt Mária távozott. Schmidt Mária történetpolitikája továbbra is naponta nyit, most éppen ingyenesen. A főigazgatót eltávolították, világmagyarázatát gondosan őrzik. Mintha a delphoi jósdát úgy kívánnák szekularizálni, hogy elküldik a Püthiát, miközben az állam továbbra is hivatalos közleményként teszi közzé a jóslatait.

A miniszternek végül egyetlen kérdésre kell válaszolnia: Schmidt Mária volt a probléma, vagy az a hazug történeti elbeszélés, amelyet huszonnégy éven át intézményesített? Ha csak Schmidt Máriát látta, nem értette meg, mivel van dolga. Ha a kiállítást is látta, változatlan újranyitása tudatos politikai döntés.

A falak tovább beszélnek. És egyelőre ugyanazt hazudják.

MENNEK AZ ELŐZETESBE: FELGYORSULT AZ ELSZÁMOLTATÁS

KLIKKTV / HIDEG FEJJEL PODCAST
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.17.



Felgyorsult az elszámoltatás, és egyre magasabbra érhetnek a hullámok: vajon kik kerülhetnek még a hatóságok látókörébe? A Klikk TV Hideg fejjel című műsorában Laczó Adrienn, Baka F. Zoltán és Pulai András elemzik a legfrissebb fejleményeket és azok politikai következményeit.

TRUMP MEGENNÉ A FELTRANCSÍROZOTT, SAJTTAL-HAGYMÁVAL TÁLALT EURÓPAI UNIÓT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPPF ANDRÁS
2026.09.17.



Ursula von der Leyen nem állta meg, hogy éves nagy beszédébe beleszője Magyarországot – ezúttal azonban mi voltunk a pozitív példa. Az Európai Bizottság elnöke szerint visszakerültünk a helyünkre, vagyis Európa szívébe. Az unió ugyanakkor kihívások sorával néz szembe, Donald Trump amerikai elnök „legszívesebben a hamburgere mellé megenné a feltrancsírozott, sajttal-hagymával tálalt Európai Uniót”. De mi újság az ukrán fronton? Mit művelnek az oroszok Európa-szerte? Hogyan függ össze Trump Ukrajna-politikája az elnök iráni háborújával? És a novemberi amerikai félidős választásokkal? Ismét jelentkezik a Válasz Podcast világpolitikai kibeszélője Ablonczy Bálinttal és Vörös Szabolccsal. Műsorvezető: Stumpf András.


Részletek a műsorból:


Fontos beszéd volt von der Leyen bizottsági elnök évértékelője?

Vörös Szabolcs: „Volt egy nagyon jó mondat a beszédében. »A hibrid fenyegetések egyre kevésbé hibridek és egyre kevésbé fenyegetések.« Szerintem ez nagyon jól összefoglalja azt, hogy miben vagyunk éppen. Orosz hadihajó ad le jelzőlövést egy egyébként a saját felségvize fölött járőröző dán helikopterre… A hétvégén Duma-választások vannak Oroszországban, és még ha idézőjelbe tehetjük is a »választásokat«, akkor is muszáj elbábozni odaát, hogy »itt kampány van, hogy itt jelöltek vannak, hogy itt a jelölt az mindent megtesz azért, hogy a saját polgárait védje«. Ebbe a logikába elég jól illeszkedik az, amit látunk: hogy Lipcsében találnak drónt, hogy a dánokra rálőnek, hogy az Északi-tengeren meg a Balti-tengeren kábeleket vágnak át, meg drónok repkednek be – a lett kormányt megbuktatni például. Hadd tudjam én ezt még be az orosz választási kampánynak! Ha egy hónap múlva is ilyenek lesznek, akkor azért ott már tényleg el kell kezdeni a fejünket vakarni.”

Ablonczy Bálint: „Én ebben a Titanic-frakció tagja vagyok. Az orosz birodalom belső logikájából fakad az, amit csinálnak most Európában. Mi ez a logika? Arról szól, hogy lehetőleg háború indítása nélkül meg kell törni az Ukrajnának nyújtott európai támogatást. Itt két út adódik: az egyik – hogy ezzel a politikai szakkifejezéssel éljek – a becsicskulás. Tehát Európa fölteszi a kezét is, azt mondja, »inkább megadjuk magunkat, gyengék vagyunk, ne húzgáljuk a medve bajszát«. Abszolút érződik a háborús fáradtság Európában; teljesen legitim és jogos kérdéseket lehet föltenni arról, hogy például Ukrajna hogyan költi el a támogatást, vagy hogyan is miként kell segíteni. De ha mindig mindent elnézünk az oroszoknak, abból mindig ugyanaz lesz. Terjeszkednek tovább. Az oroszok csak az erőből értenek.”


VÁLYI-NAGY VILMOS INTERJÚ: AZ ILYEN MEGSZÓLALÁSOK KOMOLYAN SEGÍTHETIK UNGER ANNÁÉK MUNKÁJÁT

PARTIZÁN
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2026.09.16.



Miért szólt akkorát Vályi-Nagy Vilmos interjúja a Partizánon? Milyen konkrét, fontos új információk szerepelnek benne, és mi az, amivel összességében segít megérteni az Orbán-rezsim működését? Hogyan dőlt el, hogy a 3,5 órás nyers interjúból mi marad bent a szerkesztett adásban? Hogyan segíthetik a Vályi-Nagyhoz hasonló, az előző rendszert belülről ismerő emberek az elszámoltatást és az NVVH munkáját? Erről beszélgettünk Léderer Andrással, a K-Monitor ügyvezetőjével és Miklósi Gáborral, a Vályi-Nagy interjú szerkesztőjével.

VELKEY GYÖRGY: BÁRHOVÁ NYÚLUNK, MINDEN RAGAD A MOCSOKTÓL

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2026.09.17.


...Tudatos szerepleosztás ön és Orbán Anita között, hogy a nyilvánosságban ön viszi az átvilágítások során kibukó ügyeket, amik belpolitikailag fontosak lehetnek, a külügyminiszter pedig inkább diplomácia ügyekben nyilvánul meg?

Rendszeresen egyeztetünk a miniszter asszonnyal arról, hogy ki milyen feladatokat lásson el. Ilyen szempontból ezek mindig átgondolt döntések. A Külügyminisztériumban elsősorban én felelek az átvilágításért, de adott esetben a külügyminiszter is kommunikál az ügyekről, mint például a Covid-beszerzéseknél. Felelősségemnek érzem, hogy mindent átnézzünk, amit csak lehet, és adott esetben megtegyük a jogi lépéseket és tájékoztassuk a nyilvánosságot. Nagyon jó csapat végzi az átvilágítást, sok eredményt tudtunk már elérni, szerintem ez látszik is.

Hol tart most ez a munka?

Ez tényleg hatalmas feladat, folyamatosan nézzük át a dokumentumokat. Csak a Covid-beszerzéseknél több mint 130 ezer dokumentumot néztek át a kollégáink, mielőtt feljelentést tettünk. Nemrég tudomásunkra jutott egy újabb részlet Szijjártó Péter magánrepülőzéseiről. Szijjártó február 19-én a honvédségi gépen repült ki Washingtonba Orbán Viktorral a Béketanács ülésére, de ő már másnap hazarepült egy kampányesemény miatt.

Ez le van írva a papírokban. 75 millió forintnyi közpénzen béreltek neki magángépet, hogy lakossági fórumokat tartson Mátészalka környékén.

Emiatt az egyetlen út miatt tesznek feljelentést? Ha jól értem, itt gyakorlatilag az történt, hogy Szijjártó Péter a minisztérium pénzén jött haza, hogy kampányoljon a Fidesznek.

Ez az ügy azért is került elő, mert dolgozunk a magánrepülőzés témáján. Már korábban nyilvánosságra hoztuk, hogy 2022 és 2026 között közel 5 milliárd forintért béreltek magángépet Szijjártó Péter utazásaira. Csak 2025-ben kétmilliárdot költöttek magánrepülőzésre, el sem tudom képzelni, hogyan jutott valaki ide. Át fogjuk vizsgálni teljes egészében ezt a területet, összesíteni fogjuk az információkat, és kitaláljuk a minisztériumban, mi a megfelelő következő lépés. Ha indokolt, akkor természetesen megtesszük a szükséges jogi lépéseket.

Látják már, hogy a Covid-beszerzések, a magánrepülőzések és a diplomata-útlevelek mellett milyen ügyek kerülhetnek még elő az átvilágítás során?

Természetesen látjuk. Bárhová nyúlunk, minden ragad a mocsoktól. Bármilyen ügyet kezdünk el kapirgálni, kiderül, hogy itt valami nem oké. Csak hogy mondjak egy másik példát. A dokumentumok átnézése során azt láttuk, hogy Orbán Gáspár mindenféle felhatalmazás nélkül úgy fogadott és kísért külföldi delegációkat, mintha csak a kormányzat nevében járna el...

TIBORCZ HAVERJAI ŐRIZETBEN, LÁZÁRNAK FIZETNIE KELL! MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.09.17.



TIBORCZ haverjai őrizetben, LÁZÁRNAK fizetnie kell!

FLECK: ÉRDEMES MEGTANULNI, MIT CSINÁLUNK A MAFFIÁVAL, HA KIMÚLT A POLITIKAI TÁMOGATÁSA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.09.15.



Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, hétfőn meghallgatta a parlamenti bizottság a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeit. Kedden öt új, a Tisza Párt által jelölt alkotmánybírót választ a Ház, ám – hívja fel a figyelmet a Népszava – velük együtt sem kerülnek többségbe a 15 fős Alkotmánybíróságon a nem „fideszes” bírák. A kétharmados Fidesz-időszak alatt egyoldalú politikai befolyás alá került testület választási szabályai nem módosultak, így most az ugyancsak kétharmados többséggel rendelkező Tisza jelöl és választ egymagában új alkotmánybírákat. A új jelöltek alkalmasságához ugyanakkor nem fér kétség.

Az elmúlt 16 évben az alkotmányos intézmények vezetői – köztük az alkotmánybírák – nem teljesítették megfelelően az alkotmányos kötelezettségeiket – véli Fleck Zoltán jogszociológus. Ezért a politikai rendszer átalakulásakor szerinte nem elég egyszerűen új kormányt választani, hanem az ilyen kulcsintézmények személyi és működési viszonyait is rendezni kell. Különösen fontosnak tartja, hogy az intézményi függetlenséget nem lehet pusztán jogszabályokkal biztosítani. Az is számít, hogy az intézményben dolgozóknak milyen a szakmai és erkölcsi hozzáállásuk, vagyis van-e bennük valódi alkotmányos elkötelezettség.

Az előző kormányok oligarcháival kapcsolatban – mint Mészáros Lőrinc – megjegyezte: „Ezt érdemes lesz a nemzetközi példákból és máshonnan is majd megtanulni, mit csinálunk a maffiával, ha kimúlt a politikai támogatása. A büntetőjogi eszközök pedig azért egyrészt adottak és társadalmilag elvártak, tehát legyen valami következménye ott, ahol bűncselekményeket követtek el.” Ezek között érti a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések kezelését, különösen az állami megrendelések és közbeszerzések környezetében; a jogtalanul megszerzett vagyonok, közpénzek visszaszerzését, amelyeket polgári jogi eszközökkel is lehetségesnek tartja; a hatalommal való visszaélés felszámolását, amikor egy politikai vezető a hatalmát súlyos jogsértésekre használja; az oligarchák esetében pedig általában olyan cselekmények felderítését, amelyek büntetőjogi felelősséget is megalapozhatnak.

A jogtudományokról, és a tudományokról általában elmondta, a szakértelem önmagában nem jelent erkölcsi helyességet, utalva Polt Péter volt legfőbb ügyészre, és Scahdl Györgyre. A tudományt és a szakmai tudást is fel lehet használni káros vagy akár súlyosan igazságtalan célok szolgálatára. Ezért nem elég az, hogy valaki szakmailag kiváló; erkölcsi felelőssége is van azért, hogy mire használja a tudását.

Fleck szerint ezért a tudományos és akadémiai elitnek is van társadalmi és morális felelőssége. Fontosnak tartja, hogy a társadalom jobban megbecsülje a tudományos érveket, és megfelelő körülményeket biztosítson a tudományos munkához.

2026. szeptember 16., szerda

REMÉLEM, EZ A BÁNTALMAZÁSI ÜGY HOZZÁJÁRUL, HOGY AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT RATIFIKÁLJÁK | SPIRA ESZTER

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.



A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.

VÉGE A PERVERZ ÚJRAELOSZTÁSNAK, ÚJ SZOCIÁLIS TÖRVÉNY JÖN – KLASSZIS PODCAST SZABÓ-TÓTH KINGÁVAL

KLASSZIS PODCAST
Műsorvezető: VÁMOSI ÁGOSTON
2026.09.16.



Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és azt mondta: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.

ALBERT ENIKŐ: SZÖRNYEK CSÚSZTAK ÁT A FIDESZ GYERMEKVÉDELMI SZŰRŐJÉN – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.16.



Ne beszéljenek leszámolásról a fideszes képviselők, amikor látjuk, hogy milyen rendszert hagytak maguk után. A gyermekvédelem bűneit fel kell tárni, a felelősöket meg kell találni, ez nem politikai leszámolás, nem pellengérre állítás, ez a legalapvetőbb feladat, amit az államnak meg kell tennie az áldozatok érdekében – mondja a Kultúrtáj podcastban Albert Enikő, a Magyar Hang újságírója. A beszélgetésben Balog Zoltán magyarázkodása és Orbán Viktor felelőssége mellett a fideszes képviselők abszurd védekezése is szóba került. – Panyi Miklós szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Tisza Párt kampánya milyen rossz hatással volt a gyermekvédelemre, mert szerinte sok szakember Magyar Péterék miatt hagyta ott a rendszert. Hol van a gazemberség határa? Látjuk, hogy 16 év alatt mik történtek, és akkor szerinte a Tisza miatt amortizálódott a rendszer. Ezért is fontos a parlamenti vizsgálóbizottságok működése – fogalmazott Albert Enikő.

• Mivel védekezik a Fidesz a gyermekvédelmi botrányok ügyében? 
• Miért nehezen hihető Balog Zoltán magyarázkodása? 
• Milyen borzalmas történetekkel szembesül egy újságíró a gyermekvédelmi botrány feltárásakor? 
• Hogyan leplezte le saját magát a Fidesz? 
• Milyen magasra juthatnak a parlamenti vizsgálóbizottságok? 
• Hogyan támadott vissza a Fidesz a súlyos vádakra? 
• Hogyan maradhatott a helyén Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai intézmény vezetője? 
• Mit kell tennünk, hogy megőrizzük az áldozatok méltóságát?


Lásd még:

PINTÉR SÁNDOR ÉS ORBÁN PONTOSAN TUDTA MEKKORA A BAJ A GYERMEKVÉDELEMBEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.16.



„Pintér Sándor pontosan tudott mindent” – fogalmaz Mérő Vera jogvédő a Klikk TV műsorában, ahol Balogh Judittal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és a frissen nyilvánosságra került jelentés megállapításairól beszélgetnek. Mérő szerint nem egyszerűen egy válság szélén álló, hanem már összeomlott rendszerről van szó, amelyben a szakemberhiány, az alulfinanszírozottság és a hallgatás kultúrája hosszú éveken át súlyos problémákat okozott.

Szóba kerül Pintér Sándor felelőssége, Orbán Viktor korábbi kijelentése, a gyermekotthonok mindennapi valósága, a túlterhelt gyámok és az is, hogyan fordulhatott elő, hogy papíron napi 4000 forint jutott étkezésre, miközben a beszélgetés szerint ténylegesen csak 1500 forint maradt rá.

JELENLEG ÜZEMKÉPTELEN AZ NVVH – ZAMECSNIK PÉTER A DELLÁBAN | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.09.16.



A Della vendége úgy tudja, a vártnál kisebb az érdeklődés a vagyonvisszaszerzési hivatal állásajánlataira. Zamecsnik Péter arról is beszélt, hogy meglepték a keddi nyomozati előállítások.

00:00:00 Adáskezdés 
00:00:51 Miért meglepetés Jellinek Dániel és Szivek Norbert előállítása? 
00:20:19 Miért kell az NVVH, ha a nyomozók mégis dolgoznak? 
00:29:23 Mennyit ér Orbán Viktor fenyegetése? 
00:32:43 Hajdú János elviszi a balhét az Aranykonvoj ügyben? 
00:41:33 Ki volt a felbújtó a Fenyő-gyilkosságban?

MIT LEHET TENNI AZ ELŐZŐ KORMÁNY ITT HAGYOTT AKNÁIVAL?

SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.16.



Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zsombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.

GAZDASÁGILAG EZ EGY KISZÁMÍTHATÓ RENDSZER LESZ, AZ ORBÁN-RENDSZERREL ELLENTÉTBEN | BUSINESS KLUB

BUSINESS KLUB / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NAGY IVÁN
2026.09.16.



A Business Klub 2026 szeptember 14-i adásában Nagy Iván vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.

ÁVH-T KERESETT A FRISSEN LÉTREHOZOTT VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALBAN; VÉGÜL A MIKROFONBAN ÉS A TÜKÖRBEN TALÁLTA MEG.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.


Orbán Viktor a most felállított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt „ÁVH-típusú intézménynek” nevezte, majd ugyanazzal a lendülettel listázást, megfigyelést, személyes nyilvántartást és későbbi megtorlást ígért azoknak, akik ott munkát vállalnak.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.

TIBORCZ BARÁTJÁT, JELLINEK DÁNIELT ELŐÁLLÍTOTTÁK

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.09.16.



TIBORCZ barátját, Jellinek Dánielt ELŐÁLLÍTOTTÁK.

MIÉRT FULLAD KUDARCBA MINDEN REFORM MAGYARORSZÁGON? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.15.



Az Egyensúly Intézet „Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa egy bátor és adatokra épülő jövőkép hazánk legfájóbb strukturális válságaira. A független agytröszt szakértői nem elégednek meg a puszta panaszkodással: az oktatástól a klímaváltozáson át a szegénységig 33 kulcsterületen mutatnak be konkrét, tíz éven belül megvalósítható szakpolitikai recepteket. A szerzők szerint a javaslatok sikerének elengedhetetlen előfeltétele az országot gúzsba kötő, bénító politikai „hideg polgárháború” azonnali lezárása. Ezzel a kötettel a döntéshozók és a tudatos állampolgárok egyaránt egy olyan ideológiáktól mentes iránytűt kapnak a kezükbe, amely képes Magyarországot egy boldogabb és versenyképesebb pályára állítani. de mik ezek a problémák, Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási-igazgatója válaszolt a Magyar közöny Podcast kérdéseire!

00:00 – Bevezető és Intro. A humán tőke és a Magyarország-kézikönyv 
06:00 – Szegénység, társadalmi mobilitás és a regionális lemaradás 
12:00 – Politikai polarizáció és a ciklusokon átívelő szakpolitika 
18:00 – Kivándorlás: Miért mennek el és mi hozhatná haza a magyarokat? 
24:00 – Egészségmegőrzés, életmód és az oktatási rendszer hiányosságai 
30:00 – Klímaváltozás és vízválság: Önvédelem a mezőgazdaságban 
36:00 – Mentális egészség és a munkahelyi termelékenység összefüggései 
42:00 – Szakpolitika a gyakorlatban, beépülés a döntéshozatalba és zárszó

ORBÁNÉK HASZNOT HÚZTAK A SPORTBÓL IS | KULCSÁR KRISZTIÁN | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE!

VÁGJUNK A KÖZEPÉBE! / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.16.



Kulcsár Krisztián, tiszás képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke nem csalódott, amiért nem ő viszi a sportügyeket Magyar Péter kormányában. Azt mondja, ezt eleve nem is akarta, és nem is tudja, hogy valaha az életben politikussá válik-e. Annak, hogy 2021 végén bizalmatlansági indítvánnyal váltották le a MOB éléről, az lehetett az oka, hogy nem volt hajlandó teljesíteni néhány "baráti" kérést, például, hogy támogassák Rogán Cecília vállalkozását, hogy az Adidast cseréljék le a Mészáros Lőrinc-féle Turulra, vagy hogy a Paralimpiai Bizottság vezetőjének kérésére támogassák a Puskás-musicalt. Miután nemet mondott, néhányan besétáltak a miniszterelnökhöz, aki kiadta nekik, hogy vágjátok le a fejét. 180 lejárató cikket jelentettek meg róla, azóta több tucat pert nyert jogerősen. A Tisza-szigetek helyzete pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: tudják, hogy nélkülük nem létezünk.

LAKNER ZOLTÁN: MÁR UNGER ANNÁN VAN A BIZONYÍTÁS TERHE

NÉPSZAVA
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.09.16.


Akár hihettük is, hogy egy hét alatt lecsengett az Unger Anna megválasztását övező indulathullám, de a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztása, a személye körüli kérdések és kritikák, tévedések és rágalmak érzelmi hatása alighanem nyomot hagy a közvéleményben, talán a kormánypárt – továbbra is széles körű – támogatottságán is. Azóta Orbán Viktor is megfenyegette a hivatal dolgozóit, Unger Anna pedig visszaszólt neki: senkinek nincs ahhoz joga, hogy a hivatal munkatársait fenyegesse vagy megfélemlítse. Elemzésében Lakner Zoltán öt szempont alapján arra tesz kísérletet arra, hogy az ügy botránnyá dagadásának és politikai megoldásának tényezőit jobban megértesse...

MAGYAR PÉTER KÍSÉRLETE AZ ŐSZINTE KORMÁNYZÁSSAL, RADNAI KISZORULÁSA, ORBÁN HARMADIK VISSZATÉRÉSE

TELEX / 2X26 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA
Műsorvezető: RÉTI BALÁZS
2026.09.15.



Újszerűek Magyar Péter önkritikus mondatai, kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tiszát a választás előtti sok ígéret és az azonos nemű párok örökbefogadása az első, amihez a Tisza hozzányúlt a Fidesz szent tehenei közül – Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével és Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával beszélgettünk az elmúlt napok legfontosabb politikai történéseiről.

MIRŐL SZÓL A VOLÁNBUSZ-ÜGY, AMI MIATT ELŐÁLLÍTOTTÁK JELLINEK DÁNIELT ÉS SZIVEK NORBERTET?

TELEX
Szerzők: BÁNÁTI ANNA, BRÜCKNER GERGELY, TENCZER ÁBOR
2026.09.16.


Magyar Péter miniszterelnök Facebook-posztjából derült ki kedden, hogy előállították Jellinek Dánielt, az Indotek vezetőjét és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, Szivek Norbertet. Ezt a Telex értesülései is megerősítették, úgy tudjuk, hogy Jellineket egy belvárosi ingatlanból, Sziveket pedig egy ismert budai (hármashatárhegyi) luxusingatlanból állították elő.


Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményt adott ki, amiben azt írták, a Volánbusz Zrt.-t érintő „személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével” kapcsolatos, milliárdos vesztegetés kapcsán, azaz az úgynevezett Volánbusz-ügyben kedden több helyszínen végeztek kutatást és lefoglalásokat. A KNYF közleménye szerint összesen négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három személyt őrizetbe vettek.

Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni az érintettekről és a szövevényes ügyről, amiben a rendőrség már évek óta nyomozott, az ügyészségre viszont csak idén májusban jutott el...

BUSZSOFŐRÖK, VASUTASOK, ERDÉSZEK – CSALÁDOK TÍZEZREI SZEMBESÜLNEK HAMAROSAN ROKONUK ÜGYNÖKMÚLTJÁVAL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.09.16.


Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint amennyi egy tegnap elfogadott törvénynek köszönhetően az 1956-as forradalom hetvenedik évfordulóján elérhetővé válik. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára (ÁBTL) gőzerővel dolgozik a publikáláson, s Cseh Gergő Bendegúz főigazgató szerint a több tízezer nyilvánossá tett adat megváltoztatja majd az „ügynökkérdésről” alkotott képünket. „Félreértés, hogy az állambiztonság hálózata értelmiségközpontú lett volna. A határsávban kik tudták szemmel tartani az idegeneket, kik figyeltek fel a gyanús mozgásokra? Buszsofőrök, kocsmárosok, vasutasok, vadászok, erdészek. Közülük igen sokat beszervezett az állambiztonság” – hoz példát a szakember az egész társadalmat átfogó rendszerre. A legnagyobb kérdés, hogy miként reagál majd sok tízezer magyar család még élő vagy már halott rokonuk érintettségére. E sokk feldolgozáshoz az ÁBTL eszközei elégtelenek. Nagyinterjú...

KEMÉNY ÁDÁM: PÓTKÖLTSÉGVETÉS - ALULNÉZETBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.


...Mielőtt rátérnék a kormány javaslatának részletesebb tartalmi áttekintésére, kénytelen vagyok néhány törvényességi anomáliát, illetve jogi bűvészkedést észrevételezni. A most rögzített hiánycél (7,5 százalék) jelentősen meghaladja mind az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, mind a kormány által benyújtott középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Ez utóbbi kapcsán a nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete a Költségvetési Tanács szerint nem tartalmaz információt. Ugyanakkor ismert, hogy az Európai Unió 2025–2028 közötti időszakra vonatkozó szabályrendszere a Readiness 2030 programra való tekintettel módosítás alatt áll, ami a tagországok számára a hiányban a GDP maximum 1,5 százalékát elérő rugalmasságot eredményezhet, a vállalt nettó kiadási pályától való eltérés során ugyanis figyelembevételre kerülhet a védelmi kiadások GDP-arányos növekedése a 2021. évi költéshez képest. Ennek hatálybalépése után a kormánynak haladéktalanul át kellene tekintenie az uniós szabályoknak való megfelelést, és persze ezt a tényt célszerű volna rögzíteni a törvényjavaslatban. Az már csak a hab lenne a tortán, ha az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő költségvetési egyenleg számítási módját és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter a Stabilitási törvénynek megfelelően az általa vezetett minisztérium honlapján közzétenné.

Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.

Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)

További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...

KÖZEL DUPLÁJÁRA KELLETT EMELNI A MÉSZÁROS-FÉLE AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓS CÉGNEK JÁRÓ ÖSSZEGET

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.09.16.


Az idei költségvetés módosításakor közel duplájára kellett emelni az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek kifizetni tervezett összeget. A még a Fidesz-kormány által elfogadott eredeti 2026-os költségvetésben nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt, amit most nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra növelt a kormány.

Az ügy előzményeiről a Telex írt több cikkben, eszerint egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az említett eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban (KBM) kérdésünkre elmondták, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.

Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. Mint az alábbi grafikonon látszik, a megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek...

2026. szeptember 15., kedd

JOGERŐS, ISMÉT BEJEGYZETT EGYHÁZ LETT A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG

FACEBOOK
Szerző: SZ.ZS.
2026.09.15.


Az Iványi Gábor vezette egyház a státuszát már négy éve megkapta, de az akkori ügyészség azt megtámadta. A Fővárosi Törvényszék mostani jogerős döntése azt jelent, hogy a MET-nek is automatikusan jár az 1 százalékos felajánlások után a kiegészítő állami támogatás.


Jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) – ezt az Iványi Gábor vezette egyház a Facebook-oldalán tette közzé. Mint írták, a bejegyzett egyházi státuszt a MET már 2022-ben megkapta, de a végzés ellen az ügyészség felülvizsgálati eljárást indított. 2024 decemberében a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla határozatait, és a MET újra nyilvántartásba vett egyházi státuszba került. – Hosszadalmas jogi küzdelem után 2026 júliusában született meg az elsőfokú pozitív döntés, és mivel az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést, a végzés 2026. szeptember 7-én jogerőre emelkedett – tették hozzá.

A döntés azt jelenti, hogy a hatályos egyházi törvény szerint bejegyzett egyházként automatikusan jár az 1 százalékos felajánlások után a kiegészítő állami támogatás. – Az elmúlt három évben a státusz visszaminősítése miatt a MET közel 2 milliárd forint kiegészítő támogatástól esett el. A MET célja a 2011 előtti jogosultságainak visszaszerzése, ehhez a bevett egyházi státusz áll a legközelebb. A törvény szerint „a bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött” – olvasható a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a MET többször kezdeményezte az ilyen, a bevett egyházi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését az új kormánynál, egyelőre még nem indult el a hivatalos egyeztetés. Nyilvántartásba vett egyházként is köthettek volna a MET-tel ilyen megállapodást. Bejegyzett egyházként a szerződés időtartama 10-ről 15 évre emelkedik a törvény szerint. Mint írták, a bevett egyházi státusz orvosolná a közel másfél évtizedes jogsértő állapotot, és olyan kiegészítő normatív támogatásokkal járna, amelyek biztosítanák a MET és az egyházi fenntartású szociális, oktatási és egészségügyi intézmények hosszú távú biztonságos működését. – A MET minden szükséges adminisztratív előkészületet megtett az állammal való szerződéskötés gyors és hatékony lebonyolításához. Bízunk benne, hogy rövid időn belül tárgyalóasztalhoz ülhetünk a kormány illetékeseivel – zárták a bejegyzést, amelyben köszönetet mondanak támogatóiknak, akik az előző kormány ellehetetlenítő lépései ellenére felajánlásaikkal kulcsszerepet játszottak a bejegyzett egyházi státusz meg- és visszaszerzésében.

RÉGI ELJÁRÁS, ÚJ ARCOK: MIT VÁRJUNK A FRISSÍTETT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGTÓL?

PARTIZÁN
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2026.09.15.



Kedden öt új alkotmánybírót választott a parlament, köztük Ligeti Miklóst, aki augusztusban még majdnem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöke lett. A kiválasztási folyamathoz nem nyúlt hozzá a Tisza, ezért a Fidesz időszakához hasonlóan ezúttal is egypárti jelölteket választottak. Mit jelent ez az Alkotmánybíróság függetlensége szempontjából? Erről beszélgetünk Kádár András Kristóffal, a Helsinki Bizottság társelnökével és Somody Bernadette alkotmányjogásszal.

Szombaton bemutatták a kormány gyermekvédelmi jelentését, ami több mint 200 oldalon keresztül részletezi, hogyan omlott össze a gyermekvédelmi rendszer 2026-ra. Eredetileg két vendégünk lett volna, egyikük egy állami gyermekotthon pszichológusa, de a minisztérium letiltotta a megszólalását. Elfogadta viszont a meghívást Kozma-Kákonyi Lilla, a zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársa.

És adásunkban foglalkozunk azzal is: mitől szólt ekkorát a Vályi-Nagy Vilmossal készült kétrészes interjúnk? Erről beszélgetünk Miklósi Gáborral, az interjú készítőjével és szerkesztőjével, valamint Léderer Sándorral, a K-monitor ügyvezető igazgatójával.


PINTÉR WARTBURGJA, ORBÁN HAZUGSÁGAI

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.09.15.



Pintér Wartburgja, Orbán hazugságai...

A TISZA LEKAPCSOLJA ORBÁNÉK KIFIZETŐHELYEIT

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.15.



Kuncze Gábor és Magyar György Magyar Péter vidékfejlesztési programjáról, az önkormányzatokról, az elszámoltatásról, az alkotmányról és a Tisza-kormány első lépéseiről vitázik a Klikk TV Egyenleg című műsorában. Kuncze szerint a megyei önkormányzatok jelenlegi rendszere valóban rosszul működik, de nem lehet egyszerűen megszüntetni egy közigazgatási szintet anélkül, hogy világos lenne, mi kerül a helyére. Magyar György arra figyelmeztet: a változtatások mögül hiányzik a megfelelő szakmai előkészítés és egyeztetés.

AZ ELFELEJTETT TUDÁS, AMELY MEGHOSSZABBÍTHATJA AZ ÉLETÜNKET – PÁNDICS TAMÁS A ZÖLD VÁLASZBAN

ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: ZÖLD VÁLASZ PODCAST / LITKAI GERGELY
2026.09.14.



Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője most a Zöld Válaszban Litkai Gergelynek a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melyek segítségével tisztább, ezáltal jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.


A környezet-egészségügy része mindaz, ami bennünket körülvesz. A beltéri levegő minősége, hiszen időnk 90 százalékát mesterséges terekben töltjük. A környezeti zaj, mellyel keveset foglalkozunk, pedig – mint a műsorból kiderül – a zajterhelés konkrét betegségek okozója, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás. A bútorok és különböző festékek kémiája és „kipárolgása”, melyek miatt az újonnan vásárolt berendezési tárgyakat érdemes lenne pár napig szellőztetni. És ez csak egy gyakorlati jótanács a Zöld Válaszban elhangzottak közül.

Litkai Gergely vendége Pándics Tamás, aki alapvégzettsége szerint neurológus szakorvos, de szakmai munkája ma főként közegészségügyi és környezet-egészségügyi területre koncentrál. Vagyis hogy a vízben, levegőben, talajban vagy más környezeti közegekben jelen lévő szennyezők milyen egészségügyi kockázatot jelentenek.

JELINEK ÉS SZIVEK ŐRIZETBEN. LÁZÁRT 13 MILLIÓRA BÜNTETTÉK. LIGETI MIKLÓS ALKOTMÁNYBÍRÓ LETT

NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.09.15.



Információink szerint őrizetbe vette a rendőrség Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozót és Szivek Noerbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját feltehetően a Volánbusz-ügyben kedden reggel. –24.hu– 13 millió forintra büntette az erdészeti hatóság Lázár Jánost, ráadásul a batidai erdőben engedély nélkül felhúzott létesítményeket teljes egészében el kell bontania! Eközben hatalmas fordulat a jogállamiság frontján: az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország eddigi jogi igazgatóját. Ligeti szerint ideje visszaadni a „foglyul ejtett Alkotmánybíróság” méltóságát.

A SCHMIDT-KORSZAK VÉGE ÉS A TERROR HÁZA MÚZEUM JÖVŐJE

VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.09.15.


Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon álló állami múzeumi intézmény. Mondjuk a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között.


A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg az Andrássy út 60. színpadias gesztusokkal átalakított épületében. Az első Orbán-kormány utolsó heteiben jártunk, az új intézmény az akkori kultúrharc egyik legfőbb terepe volt; a külső átalakítástól a kiállítás tartalmáig minden elemében bírálták, védték, megkérdőjelezték, jelképként értelmezték.

Az örökös főigazgató, Schmidt Mária – akit a hamarosan hivatalba lépő új MSZP–SZDSZ-kormány nagyvonalúan a helyén hagyott – kezdettől arra törekedett, hogy a Terror Háza ne csak a 20. századi totalitárius diktatúrák emlékhelye legyen, hanem a fideszes világ egyik ideológiai központja is. És egyben olyan fellegvár, ami a rendes állami kulturális intézményrendszeren kívül állva döntő szerepet játszik az emlékezetpolitika alakításában. Rendre innen, és nem a fősodorhoz tartozó történettudományi műhelyekből kiindulva szerveződtek meg a közelmúlt nagy eseményeit (újra)értelmező állami megemlékezések, legyen szó az első világháborúról vagy 1956-ról.

Nem mindenben volt sikeres, az új holokausztmúzeum a Józsefvárosi pályaudvaron például emlékezetes módon elbukott a NER belharcaiban és a zsidó közösség szervezeteinek ellenállásán, de összeségében tény: az elmúlt szűk két évtizedben Schmidt múzeuma, a körülötte szerveződő intézeti hálózat sokkal inkább meghatározta,

hogyan emlékezik a hivatalos Magyarország a múlt nagy eseményeire, mint mondjuk a Nemzeti Múzeum vagy a Történettudományi Intézet.

Ez is egyfajta privatizációs kiszervezése volt egy egyértelműen állami feladatnak és hatáskörnek, hiszen Schmidt intézménye mindig is egyfajta szürkezónában működött. Nem volt része a rendes közgyűjteményi hálózatnak, és nem is úgy viselkedett, mint egy rendes állami múzeum – például nyíltan politizált, miközben ettől a közgyűjtemények még a NER késői szakaszában is ódzkodtak –, de valójában döntően állami forrásokból működött.

A Schmidt vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 1999-ben jött létre, alapítója a magyar állam volt, és közhasznú szervezetként működött, de ténylegesen a főigazgató irányította bármilyen érdemi külső kontroll nélkül. Tulajdonképpen előbb volt kekva, mint hogy a kekvák létrejöttek volna. Az Andrássy út 60. megvásárlására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának beruházási keretéből biztosítottak annak idején 500 millió forintot, a felújítás közel 3 milliárd forintos költségét is központi forrásokból állták, vagyis kvázi állami múzeum volt kezdettől fogva, mégsem látszott annak...

AMÍG A RÉGIÓ FELZÁRKÓZIK, MAGYARORSZÁG HÚSZ ÉVE EGY HELYBEN TOPOG TERMELÉKENYSÉGBEN

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.14.


Az Eurostat múlt héten közzétett adatai szerint 2026 második negyedévében 0,9 százalékkal nőtt a munka termelékenysége az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest, ha a gazdaság teljesítményét a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk, míg a ledolgozott munkaórákra vetítve 0,8 százalékos az emelkedés. Mindez gyorsulást jelent az első negyedévhez képest, amikor mindkét mutató 0,4 százalékkal nőtt – Magyarország nem áll jól, de legalább látszik némi javulás.

A termelékenység azt mutatja meg, hogy egy munkavállaló vagy egy ledolgozott munkaóra mennyi gazdasági értéket állít elő. Ha ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt több terméket vagy szolgáltatást hoz létre, nő a termelékenység. Ez azért nagyon fontos, mert hosszabb távon ebből lesznek magasabb bérek, magasabb életszínvonal és több adóbevétel is. Egy ország ugyanis nem tud tartósan úgy gazdagodni, hogy egyszerűen egyre több embert állít munkába: egy ponton túl már azt kell elérni, hogy ugyanaz a munka adott idő alatt több értéket hozzon létre – ezzel a témával már nagyon sokat foglalkoztunk a Qubiten is.

A magyar felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben jórészt abból származott, hogy sokkal többen dolgoztak, mint korábban. Ez önmagában komoly eredmény volt, csak épp nehezen folytatható: a munkaképes korú népesség évről évre csökken, vagyis a foglalkoztatás további bővítésének egyre szűkebbek a lehetőségei. A tartós felzárkózáshoz arra lenne szükség, hogy egy óra alatt egyre nagyobb értéket állítsunk elő, vagyis hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkát végezzünk...

ORBÁN VIKTOR TÉNYLEG VISSZATÉRT VAGY CSAK ÁLMODOZIK RÓLA? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY / NEHÉZFIÚK
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.14.



Orbán Viktor visszatért? Magyar Péter vagy Orbán Viktor nyerte a hétvégét? Mi történt Kötcsén és a Bayer Show-ban? A bukott miniszterelnök nem érti mi történt vele és a pártjával? Szinte mozdulatlan maradt a pártok támogatása augusztusban? Hogyan osztozna a Mi Hazánk és a Tisza a Fidesz elvesztett szavazóin? Politikai szempontból forró ősz elé nézünk? Végre a gyermekvédelemmel is foglalkozik egy párt Magyarországon, de mire lesz elég a 9.5 milliárdos gyorssegély? Megjelentek a repedések a Tisza Pártban? Hová vezethet Toroczkai László férgezős mondata? Hankó Balázs mártírt csinálna magából? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!

00:00 – Bevezető és Intro. A legfrissebb felmérések Tisza és Fidesz támogatottsága 
06:00 – A Fidesz kétirányú védekezése és szavazóbázisának kihívásai 
12:00 – Párton belüli dinamikák, Kötcse hatása és Navracsics Tibor szerepe 
18:00 – A kötcsei beszéd és a Bayer Show elemzése: Ki uralta a hétvégét? 
24:00 – Nemzetközi kitekintés, geopolitikai ambíciók és európai folyamatok 
30:00 – Egy személyre épített pártstruktúrák és a visszatérés dilemmái 
36:00 – Elszámoltatás, gyermekvédelmi diagnózis és valóságérzékelés 
42:00 – Őszi politikai várakozások, parlamenti hangulat és zárszó

ORBÁN NEM VOLT MINDIG ILYEN HÜLYE - MÁRKI-ZAY PÉTER

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.15.



Márki-Zay Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában kimondja, miért tartja hazaárulásnak Orbán Viktor politikáját. Kemény állítások és súlyos kérdések arról, kinek az érdekeit szolgálja valójában a miniszterelnök.

⚠️ A KlikkTV működése komoly veszélybe került. Kérjük, segítsenek, hogy továbbra is színvonalas műsorokat készíthessünk Önöknek!

👉 Támogatás: https://4fund.com/hu/4d583e

Az alábbi linkre kattintva is támogathatja munkánkat egy kávé árával: https://buymeacoffee.com/klikktv