LÁTVÁNYOSAN KIVÉREZTETIK A NEMZETKÖZI HÍRŰ MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMET

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.12.11.

Még nem tudni, milyen sorsra jut a magyar természetvédelmi hálózat, amit a 2004-es EU-csatlakozás idején az eurokraták és külföldi zöld szervezetek egyöntetűen a kevés számú magyar bezzeg-ágazatnak tartottak, de az általunk összegyűjtött információkból aggasztó trend bontakozik ki. 

A Qubitnek név nélkül nyilatkozó, állami kötelékben dolgozó természetvédők szerint mostanra az ellehetetlenülés határára került az évtizedek alatt felépített, a nemzeti parkok és a természetvédelmi hatóságok szakmai felügyelete mellett működő rendszer. Egyrészt azért, mert az állami költségvetésből származó – idén 4 milliárd 32 millió forintos – támogatás még a 10 nemzeti park igazgatóság ezerfős apparátusának bérköltségeire sem elég. Másrészt azért, mert a turizmusból, a gazdálkodó szervezeteik által termelt-termesztett termékekből és a védett, de művelendő földek bérleti díjaiból származó bevételeikből csak ideig-óráig tudják ellátni a hatályos Alaptörvényben is előírt kötelezettségeiket. Az ágazat intézményei ugyanis két éve nem férnek hozzá az EU-s források működésüket támogató részéhez.

Lefelezés

November 12-i nyílt levelelükben magyarországi civil természetvédők súlyosan aránytalannak tartották a pár nappal korábban az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkárságán véghezvitt nagy mértékű leépítéseket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és további 82 kisebb egyesület az állami természetvédelem ellehetlenítését kérte számon az agrárminiszteren. A nyáron átkeresztelt tárca élére a tavaszi országgyűlési választások után kinevezett Dr. Nagy Istvánnál nemcsak a 128-ról 71 fősre apasztott államtitkársági létszámot panaszolták fel, hanem az állami tulajdonú Natura 2000 földterületek értékesítését, valamint a természetvédelmi oltalom szintjének csökkenését is.

A Qubit információi szerint november 6-án 30 természet- és 26 környezetvédelmi szakembert bocsátottak el az államigazgatásból. A természetvédelmi helyettes államtitkárságon ezzel megfeleződött, 63-ról 31-re csökkent a létszám. A 10 nemzeti park igazgatóságnál dolgozó mintegy 1000 hivatásos természetvédő ugyan most kimaradt a szórásból, ám értesüléseink szerint csak azért, mert a nyár végéig közülük is több mint 600 – határozott idejű szerződéssel, illetve a közmunkaprogram keretében foglalkoztatott – dolgozót küldtek el...

ITT OLVASHATÓ

ELMESZELTÉK A HATSZINTES FERIHEGYI PARKOLÓHÁZ TERVÉT

INDEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2018.12.11. 

Budapest Főváros Kormányhivatala hétfői döntésével visszavonta a hatszintes ferihegyi parkolóház engedélyét. A december 4-én kiadott építési engedély alapján már elkezdődött a munka, sőt a földmunkákat és a korábbi szintbeni parkoló elbontását már korábban elindította a reptér.

Mint azt Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője lapunknak szeptemberben elmondta, hatszintes parkolóházat épít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál előtti parkolóterületen. A döntést azzal indokolták, hogy a rekord mértékű utasforgalom-növekedésnek köszönhetően a parkolási igények is dinamikusan nőnek. A 40 millió euróba, azaz 13 milliárd forintba kerülő épület 2500 parkolóhelyet biztosított volna a repülőtérre érkező autósoknak. Átadását 2020 második negyedévére ígérték.

Az építési engedély visszavonását nem indokolta a kormányhivatal. Elképzelhető, hogy a későbbre tervezett reptéri vasútnak lenne útban a betonmonstrum. A Közlekedő Tömeg Egyesület nemrég azért kritizálta a parkolóház megépítését, mert elfoglalta volna a majdani állomás helyét. Mint mondták: jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának ideális, a terminálhoz közeli elhelyezése a parkolóház megépítésével...

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNT A LEGKELENDŐBB PORTÉKÁKKAL VAJNA ÉS PUCH URAK MÉDIABIRODALMÁBÓL?

MÉDIANAPLÓ
Szerző: ZÖLDI LÁSZLÓ
2018.12.11.

Andy Vajnával interjút készített az Index egyik munkatársa, a figyelemre méltó beszélgetés tegnap jelent meg a portál digitális felületén. A filmipari kormánybiztos és kaszinótulajdonos egy titokról is föllebbentette a fátylat. Eddig úgy tudtuk, hogy „önként” ajánlotta fel laphálózatát a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Ő cáfolta ezt, és mintha még azon is csodálkozott volna, hogy az olvasó társadalomba beágyazott újságjai végül is a kormány közeli nonprofit alapítványnál kötöttek ki.

Kifejtette, hogy ő ajánlatot kapott a Mediaworkstől, és üzletemberként adta el a portékáit. Hogy mennyiért, az persze üzleti titok, de más forrásból tudható, hogy a Lapcom nevű cég piaci értéke 6,16 milliárd forint. Megkockáztatható tehát, hogy eme szám közelében lévő összeget utaltak a számlájára. Arról pedig igazán nem tehet, hogy a vevő Mészáros Lőrinc a korábban felvásárolt megyei lapokkal együtt az ő újságjait is bevitte a nonprofit alapítványba. A tv2-t viszont nem adta el. Vagy azért, mert nem kapott rá ajánlatot, vagy mert arra is kapott, de még vannak vele tervei...

ITT OLVASHATÓ

EZ AZ A PÉNZ, AMI AZ ÉLETHEZ KEVÉS, AZ ÉHENHALÁSHOZ SOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.12.11.

A minimálbér még ahhoz sem elég, hogy nagyon szűkösen megéljen belőle valaki; a mai Magyarországon havi 192 ezer kell, hogy legalább átlagos szinten boldoguljon valaki.

Hiába nőtt papíron a minimálbér, annak értéke még arra sem elég, hogy legalább szűkös megélhetést biztosítson, derül ki az mfor.hu számításaiból.

Egyik oldalon ott áll a bérnövekedés: 2010 óta 87,7 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér és 101 százalékkal a garantált bérminimum összege. Bár a valós többlet, amit ebből a dolgozó hazavihet, ennél kevesebb az adózási szabályok elmúlt 8 évben bekövetkezett változásából fakadóan.

A nettó minimálbér ugyanis 52, a garantált bérminimum pedig 71 százalékkal lett magasabb 2010 óta.

A másik oldalon viszont a megélhetés költségei állnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissítette az egyes megélhetési szintekhez szükséges jövedelemösszegeket 2018-ra vonatkozóan. Ha az egyszemélyes, gyermektelen háztartások adatait nézzük, akkor elkeserítő kép rajzolódik ki:

idén egy minimálbéres dolgozó nettó 91 770 forintot vihet haza, miközben a nagyon szűkös megélhetéshez 105 700 forintra lenne szükség.

A garantált bérminimum 120 033 forintja ugyan ezt a szintet meghaladja és a nagyon szűkösmegélhetést biztosítja, ám még mindig túl kevés a szűkös megélhetéshez: a KSH szerint havi 139 100 forintra lenne ugyanis ehhez szükség.

A KSH adatai szerint egyébként egy egyszemélyes, gyermektelen háztartás esetében

- a nagyon szűkös megélhetéshez havi 105 700 forint kell idén,
- a szűköshöz 139 100,
- az átlagoshoz 192 200,
- a jóhoz 273 400,
- a nagyon jóhoz pedig 416 500 forint.

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR KÓRHÁZ ÉPÜL UKRAJNÁBAN, CSAK MAGYAROKNAK

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.12.11.

A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították, de a kormány nem tett le arról, hogy magyar kórház épüljön Beregszászon. Azt viszont még nem tudni, hogyan lehet kizárni, hogy ukránok árasszák el a tervek szerint a diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra szakosodó intézményt. A két ország közötti feszültség sem könnyíti a dolgot.

Már megvan a helye a kárpátaljai Beregszászon annak a vadonatúj, világszínvonalú kórháznak, amit a kárpátaljai reformátusok neve alatt, de a magyar kormányzat által biztosított pénzből hoznának létre.

Beregszász polgármestere néhány hete a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a város elindította a beruházáshoz szükséges előkészületeket. Babják Zoltán azt írta: a városi tanácsban megszavazták annak az ingatlannak az értékesítését, amelyet a református egyházkerület kinézett a leendő egészségügyi intézmény számára. A tanács jóváhagyta, hogy a város egyik főútvonalán, a Hmelnickij úton adjanak bérbe egy nagyobb területet, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egy „keresztény kórházat” létesítsen ott.

Az egyházkerületnek azonban valójában sem pénze, sem szakértőgárdája nincs ahhoz, hogy belekezdjen egy több milliárd forintos építkezésbe, majd pedig felszereljen és működtessen egy modern kórházat. Jellemző, hogy a reformátusok helyi iskolahálózatát is nagyrészt a magyar állam finanszírozza hosszabb ideje. Ezt 2015-ben az Orbán-kormány akkori szociális és felzárkózási ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly mondta el. Czibere egyúttal azt hangoztatta, hogy a kormány az egész kárpátaljai térség felzárkóztatásában partnerként tekint a KRE-re...

ITT OLVASHATÓ

PUZSÉR, A POLGÁRMESTER

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.12.11.

Előrebocsátanám, hogy Budapestnek eddig még, fennállása óta kifogástalan főpolgármestere nem nagyon volt, olyan állás az, amihez sokféle kvalitás kell, és Tarlós mester csak abban tűnik ki, hogy ő ezek közül eggyel sem rendelkezik – no, de Puzsér Róbert nézetem szerint nem egyszerűen alkalmatlan, be is van oltva főpolgármesterség ellen.

Most arról jutott eszembe, hogy megszerezte hivatalosan is az LMP támogatását, és Vona Gábor is azt mondta, szívesen szavazna rá. Ezt készséggel elhiszem, elvtársak ők, mármint abból a szempontból, hogy hasonló elveket vallanak: Puzsér a minap elővette a sifonérból a még 2014-ben közzétett videóját, amiben – többek között – kötelező bentlakásos iskolákat javasol a szegény és cigány gyermekek számára.

Nem kétlem, hogy tapsvihart fog aratni, ahogy én meg valószínűleg erős nemtetszést – de ki kell mondanom: ez embertelenség.

Embertelenség, több szempontból is, de leginkább azért, mert gyermekeket szakítana ki családokból, kényszerítene intézetekbe, ráadásul vagyoni és/vagy származási alapon. Mármost egyfelől, ami Magyarországon intézményi hatáskörbe kerül, pláne, ha az az intézmény állami, az Csáky szalmája, azt megeszi a fene, illetve amit meghagy, azt elsikkasztják. Másfelől meg különben sem lenne elég férőhely az abszurd és gonosz tervhez, bár az megint valószínű, hogy ha valamivel szenvedést lehet okozni, arra azért találnának pénzt. A gyerekeknek kín volna, egyedül, a szülői háttér nélkül, ismeretlenek között, mindenféle követelménynek megfelelni már kicsi korban – minden gyermeknek kín volna ez, nem csak a szegény vagy cigány gyermekeknek. De a szülők is szenvednének irtózatosan. Ez a terv egyszerűen nem veszi tekintetbe, hogy emberekről van szó, sőt, már önmagában a gondolat, hogy származási és vagyoni alapon venné el a szülőktől és adná intézetbe a gyermekeket, felveti, hogy aki hirdeti, másik bolygón él.

Éspedig azért, mert ma, Magyarországon olyan pillanatok alatt juthat el bárki a középosztálybeli léttől a mélyszegénységig, sőt, akár a hajléktalanságig, hogy közben háromszor is átlépi a fénysebességet, kétszer oda, egyszer vissza. Elég hozzá egy banki csőd mondjuk, elég egy munkahely megszűnése – nekem az elmúlt napokban két munkahelyem szűnt meg, és csak azért nem őrjöngök idegességemben, mert négy volt eredetileg, tehát lesz annyi jövedelmem, hogy ha nehezen is, de megéljek, viszont voltam én munkanélküli is, és a technikai háttér hiánya miatt (nem volt sem telefonom, sem internetem) nem is kaptam munkát évekig. Dolgoztam, amit tudtam, ismerem a nyomort. Ma is simán elképzelhető, hogy bárki egyik pillanatról a másikra marad megélhetés nélkül. És az ember nem fregoli, nem csereszabatos minden munkakörbe, nem mindenki alkalmas mindenre: a jó vasesztergályosból könnyen lesz rossz gyárigazgató, de az igazgatóból csak rossz esztergályos lehet, hiszen elmélet ide vagy oda, semmi szakmai gyakorlata. Ezért beteg gondolat a közmunkaprogram is, ami nyilvánvalóan arra alapoz, hogy olyan munkát kell adni nagy mennyiségben, amire mindenki alkalmas, csak épp ilyen nem nagyon létezik az utcaseprést kivéve – sőt, mostanra a közmunka-program anyagi alapjai is kezdenek eltünedezni. Egyéni problémákra nincsenek egyszerű, általános válaszok.

A szegénységet pedig nem lehet még büntetni is, a család megcsonkításával.

De ennek már nem csak Puzsér főpolgármesterségéhez van köze, térjünk vissza a tárgyra...

ITT OLVASHATÓ

PUZSÉRIÁDÁK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.12.11.

Viccesnek gondoltam a napot, amikor Puzsér Róbert bejelentkezett a főpolgármesteri címre; biztos voltam benne, hogy a hirtelen üressé vált napjait akarta feldobni azzal, hogy meghekkeli a főváros első embere címért folyó versenyt. Aztán kiderült, hogy komolyan beszél, még programot is hirdetett– „Sétáló Budapest” -, és nyilatkozott agyba-főbe. Javára legyen írva, nem tagadta meg önmagát, gúnyos, csipkelődő, helyenként durván beszólogató stílusát, amiből számomra az következett: egyszer csak mégis előáll azzal, hogy persze az egész csak egy tréfa volt; én maradok az, aki voltam, a sehova sem beilleszthető showman, publicista.

Mostanra azonban egészen komollyá vált a dolog; Puzsért már a nevére vette az LMP; hát hogyne tett volna, ha egyszer saját jelöltje nincs, Puzsért meg ismerik is, echte zöld programot hirdetett. Hát kell ennél jobb? Vállalja az MSZP és a DK utálatát, hajlandó centrum pártként kezelni az LMP mellett a Jobbikot, meg a Momentumot; ő nem használta a Keresztes Lóránd által oly előszeretettel emlegetett XXI. század pártjai kifejezést, amúgy nem tudom miért nem.

Hétfőn már sajtótájékoztatót is tartott, oldalán az LMP szóvivőjével, aki rezzenéstelen arccal hallgatta végig, amint újdonsült polgármester-jelöltjük éppen azt ecseteli a nyilvánosság számára, hogy a párt – az őt harcba küldő, mellette kiálló párt – identitáskrízisben van. Nem voltam jelen a bejelentésen, így nem követhettem végig, hogy Kanász Nagy Máté rezzenéstelen arca később milyen színre váltott, de még azt sem tartom kizártnak, hogy meghatódott Puzsér szókimondásán...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY ÚJABB RENDEZVÉNYÁLMA: CSAK LOGÓRA ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAKRA ELMEGY MAJD EGYMILLIÁRD

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.12.11.

Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.

- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.

- Mennyi pénz?

- Sok.

- Mégis: nagyságrendileg mennyi?

- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.

A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek...

ITT OLVASHATÓ

SOKMILLIÁRDOS BERUHÁZÁST ÍGÉRT ERDÉLYBEN A FIDESZES BÁNKI ERIK. A PROJEKT BEDŐLT, DE Ő SZÁZMILLIÓVAL SZÁLLT KI

444
Szerző: DIREKT36 / ZÖLDI BLANKA, ANA POENARIU
2018.12.11.

- Bánki Erik fideszes képviselő hatalmas üzletbe vágott Erdélyben több mint tíz éve

- Cégein keresztül földeket vett, ahol egy sokmilliárdos beruházást akart megvalósítani

- Se az nem világos, hogy földekre miből tellett neki, se az, hogy a beruházásra honnan lett volna pénze

- Az ötlet végül bebukott, Bánki cégei rengeteg köztartozást halmoztak fel, idén mégis sikerült százmillió forint plusszal kiszállnia

- Bánki azt mondja, sok részletre nem emlékszik már és lehet, hogy valami kimaradt a könyvelésükből, de egyébként minden rendben volt

Több mint tíz évvel ezelőtt egy fiatal magyar vállalkozó a Duna TV Gazdakör című műsorában beszélt egy nagyszabású, erdélyi beruházásról: bioetanol gyárak fognak épülni Nagyszalontán és Nagykárolyban. A gyártandó üzemanyaghoz szükséges növényeket, például kukoricát és cirokot, a helyi gazdáktól tervezték felvásárolni. „Azt gondolom, hogy egy jó megélhetést biztosít ez számukra” – mondta a 70 millió eurós (több mint 17 milliárd forintos) beruházást ígérő cég, a HP Investment ügyvezetője.

Az üzletember Bánki Erik volt, aki már a felvétel idején is a Fidesz parlamenti képviselője volt, ma pedig az egyik legfontosabb parlamenti testület, a gazdasági bizottság elnöke...

A tervezett beruházások megvalósításához Bánki 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Romániában, több mint 250 millió forint értékben, derítette ki a Direkt36 és a Rise Project nevű romániai tényfeltáró központ. Bánki a földek egy részét a nagyszalontai önkormányzat árverésein szerezte, amelyeken egyetlen vetélytársa az unokatestvére volt. A földvásárlások eddig rejtve maradtak, mivel a képviselő az ingatlanokat nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.

Vagyonnyilatkozatából és a cégei nyilvános pénzügyi beszámolóiból az sem derül ki, miből fedezte a föld- és cégvásárlásokat. A befektetéseket megelőző években ugyanis romániai és magyar cégei veszteséget, vagy mindössze pármillió forintos nyereséget termeltek. Bánki a Direkt36-nak azt mondta, hogy a romániai cégei több vállalattól is kaptak kölcsönt a föld- és cégvásárlásokra, de a hitelező cégek nevére már nem emlékezett, és bár kértük, nem mutatott ezekről dokumentumokat sem. Azt pedig, hogy vagyonnyilatkozatából miért hagyta ki a romániai földeket, azzal indokolta, hogy nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta, így pedig szerinte nem volt köteles feltüntetni azokat.

A Bánki által ígért bioetanol gyárakból végül nem lett semmi, cégei a bedőlt projekt után 2,3 millió eurós (akkori árfolyamon több mint félmilliárd forintos) köztartozást halmoztak fel Romániában, majd felszámolás alá kerültek. Bánki romániai földjei azóta már nincsenek meg. Egy részükből a tartozásait fedezte úgy, hogy a földeket jóval magasabb áron számították be a törlesztésbe, mint amennyiért szerezte azokat. A maradékot pedig 309 ezer euróért (100,4 millió forintértért) értékesítette idén nyáron...

ITT OLVASHATÓ

AZ AMERIKAI ATOMFEGYVEREK TÖBB AMERIKAIT ÖLTEK MEG, MINT A JAPÁNRA DOBOTT ATOMBOMBÁK

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2018.12.11.

Ha a nukleáris fegyverek által megölt százezrek kerülnek szóba, mindenkinek Hirosima és Nagaszaki neve ugrik be elsőként; a két város, amire az Egyesült Államok atombombát dobott, kikényszerítve Japán kapitulációját és lezárva a második világháborút. A két atombomba nagyjából 150 ezer emberrel végzett Hirosimában, illetve 75 ezerrel Nagaszakiban – és bár ezek csak becslések, a pusztítás léptékét így is jól mutatják.

DE AZ AMERIKAIAK MÉG ENNÉL IS NAGYOBB ÁRAT FIZETTEK. BECSLÉSEK SZERINT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 340-690 EZER HALOTTJA IS LEHET A NUKLEÁRIS FEGYVERKEZÉSNEK.

A két atombomba pusztítása közvetlen és gyilkos volt, az amerikai atomkísérletek viszont alattomos módon fejtették ki a pusztító hatásukat. Az arizonai közgazdász, Keith Meyers nyomon követte az amerikai atomkísérletekből visszamaradt radioaktív sugárzást, ami 1951 és 1973 között körülbelül félmillió emberrel végezhetett...

ITT OLVASHATÓ

KIZÁRÓ VAGY

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.12.11.

Úgy nyilatkozott Kövér László a Heti TV-nek még a nyáron Nagy Imre szobrának áthelyezésével kapcsolatban, hogy nem szereti Nagy Imrét, viszont tiszteli, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit. Vagyis az egykori miniszterelnök mintegy eszmei megtisztuláson ment keresztül, ha szabad ezt így mondani. Más tartalommal Kövér szavai aligha értelmezhetők.

Szigorú ítélet ez olyan ember szájából, aki csaknem ugyanezt a hosszú utat tette meg, csak pontosan visszafelé. Valamikor parázsló szájjal hirdette a szabadságot, a nyitott társadalom eszméjét, párttársaival tüntetőleg szabotálta az 1990-es trianoni emléknapot, megvetette a nacionalizmust és az állami túlhatalmat. Mit csinál ma? Házelnökként asszisztál a jogkorlátozó törvényalkotáshoz, ugyanebben a minőségében kegyetlenül bünteti a véleménynyilvánítást, támogatja a hatalomkoncentráció legsunyibb változatait, és készségeskedik a kormány gazdasági koncentrációjának az ötvenes évek államosítási rohamait idéző törekvéseihez, végső soron üdvözli az állami túlhatalmat.

És még hol a vége. Meddig jut ebben a visszafelé haladásban, hiszen egészen fiatal ember.

Vagy itt van harcostársa, a kormányfő: „Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság” – kezdte Orbán Viktor 2016-os ünnepi beszédét Petőfit idézve. Márpedig, ha szereti Petőfit, akkor hogyan vállalhat tevékeny szerepet a magyar tanszabadság korlátozásában? A sztrájkjog korlátozásában, vagy ami Petőfinek olyannyira kedves volt, hogy azon a márciusi nagy napon reggel tájt még másnaposan is a Landerer nyomdába sietett, mert hirdetni vágyta nagy nyilvánosság előtt a sajtó szabadságát. Orbán ezt is korlátozza, kormányzásának a lelke a korlátozás maga.

Érthetetlen, hogy aki szereti Petőfit, az hogyan szeretheti azt az elmondhatatlanul nyomasztó sajtó-, nyilvánosság- és szabadságellenes rendszert, amit a mostani napokban épp a kormány és annak hű kiszolgálói rendeznek be úgyszólván résmentesen. Tehát, hogy olyan rendszert hozzanak létre, ami ellen valamikor küzdöttek...

ITT OLVASHATÓ

MEGŐRÜLÖK!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.12.10. 

Akkor most – szokásommal ellentétben – erőteljesen bírálom a magyarországi ellenzéket. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem tanuljuk meg használni a meggyőzés, a figyelemfelhívás eszközeit. Amik egyébként mások a parlamenti ülésen, egy tévényilatkozatnál vagy egy tüntetésen.

A képesség hiánya különösen feltűnő volt a tegnapi tüntetésen, ahová egyébként a vártnál is kevesebben, alig néhány ezren mentek el. Holott milliókat érintő törvényről van szó: nevezetesen arról, a munkáltatók ezek után évente akár 400 órányi túlmunkára is kötelezhetik alkalmazottaikat. Ráadásul úgy, hogy e túlmunka bérének kifizetését akár három évig is halaszthassák. (Mindezt abban a környezetben, ahol egy cég három éves túlélése már eredmény, és számos „vállalkozó” legfőbb haszonszerzési eszköze, hogy a munkásait, alvállalkozóit kifizetetlenül bocsátja útjukra.)

Ehhez képest, az első szónok pedánsan felolvasta mind a tizenvalahány szolidaritást vállaló szervezet levelét. Engem már a felénél ellepett a szürke unalom. Kérem szépen: az ilyen szövegek szükségszerűen sok általánosságot tartalmaznak, tök fölösleges lelombozni vele a biztatásra váró tömeget. Elég lett volna az egyetértésüket kifejező szervezetek nevét felsorolni, és a tömeget arra kérni, mondjanak egy harsány „köszönjük”-et. Így már bevonjuk a megjelenteket az eseményekbe – nemcsak elszenvedőinek, hanem részeseinek, alakítóinak is érezhetik magukat.

Igaz, e megmozdulás szervezői a szakszervezetek voltak – és bár az ellenzéki pártok mindegyike támogatta a tüntetést, nyilván ráhagyták a mondandó megjelenítését a szakszervezetekre. Háááát. Komolyan mondom, hogy 1976-ban élesebb hangú szakszervezeti üléseken vettem részt, mint a tegnapi tüntetés.

Mellékszál: az ellenzéki pártok sem használják sokkal jobban a meggyőzés eszközeit. Volt olyan tüntetés, ahol azt mondtam: ha a nyolcadik szónok is csak arról beszél, hogy ő miért és milyen nagyon utálja a jelenlegi kormányfőt – lövök.

Joggal mondhatjátok – mit mondtam volna én.

Kezdetnek felolvastam volna a szolidaritásukat kifejező szervezetek nevét – és csak a nevüket. Aztán arra kértem volna a tömeget, egy harsány „köszönjük”-kel nyugtázzuk az üzeneteket. Aztán ezt mondtam volna: Magyarországnak nincs kormánya. Az áprilisban befutó alakulatok nem kormányt alakítottak felelős miniszterekkel, hanem udvartartást, vazallusokkal és cselédekkel. Ezek a gerincetört cselédek képesek egy rongy papírt törvénynek nevezni, és alázatosan aláírni. Hol van ennek a törvénynek a felelős minisztere?

Magyarország gazdag és erős ország. De a gazdagságát nem bűzlő olajkutak, és nem cicomára való gyémántbányák adják. Hanem a munkásai fejében rejlő innováció. Ereje a karjainkban rejlik. Aki ezt a gazdagságot és erőt akarja leuralni, az a nemzetet veszejti el.

Aztán köszönetet mondtam volna a rendőröknek, hogy ilyen nagy létszámmal erősítik demonstrációnkat. Tapsoljuk meg őket! Megígérhetjük nekik, hogy nem fogunk utcatáblákkal, kövekkel rájuk támadni. Nem akarunk kárt tenni az Ország Házában. Nem kell ahhoz körbepisilnünk az épületet, hogy tudjuk: ez a MI országunk háza is. A Hazánk háza, ahol a képviselőinknek helyük és joguk van a jognak asztalánál, hablatyoljon bármit is bármelyik nagybajuszú küldetéses...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZEREZTÜK, FELDOLGOZTUK ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZZUK A HATÁRON TÚLI FOCIAKADÉMIÁK TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSEKET

ÁTLÁTSZÓ / NEMZETI FUTBALLMÁNIA
Szerző: OROSZI BABETT, SIPOS ZOLTÁN
2018.12.11.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Összesítésünk szerint az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) kereszül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, vagy legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a magyar állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották.

Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI ELFELEJTETTE, HOGY A HITELFELVÉTEL VESZÉLYES IS LEHET?

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: SÁNDORFALVI BALÁZS
2018.12.11.

Tíz évvel a hazai lakosság jelentős részét durván megégető hitelválság kirobbanása után újra csúcsra emelkedett a magánszemélyek hitelfelvétele, és a növekedés 2019-ben is szinte biztosan folytatódik. Mi történt? Mindenki elfelejtette, hogy a hitelfelvétel veszélyes is lehet, vagy minőségében egy teljes más mozi forog most?

2018-ban a lakosság új hitelfelvételei ismét elérték a válság előtti csúcsértékeket. A lakáshitel-kihelyezések összértéke várhatóan 2 százalékkal, a személyi kölcsönök felvétele 45 százalékkal haladhatja meg a 2008-as szintet. Első ránézésre ez több mint riasztó. Különösen annak tükrében, hogy a szakemberek jelentős része 2019-ben további növekedést prognosztizál a hitelpiacon.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy miben tér el a mai hitelpiaci helyzet a tíz évvel ezelőtti állapotoktól.

1. A lakosság hitelfelvételében három nagy hitelfajta tekinthető döntő mértékben meghatározónak: a lakáshitelek, a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek. Ez utóbbiak olyan hitelek, ahol a magánszemély a banknak fedezetként felajánl egy ingatlant, de a felvett kölcsönt nem feltétlenül lakás- vagy lakhatási célra fogja elkölteni.

A három előbb említett meghatározó hitelfajta együttes hitelkihelyezése 2018-ban várhatóan még 25 százalékkal elmarad a 2008-as szinttől (annak ellenére, hogy a lakáshitel és a személyi kölcsönök volumene új csúcson van). Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelpiac ma 90 százalékkal (azaz éves kihelyezésben 650 milliárd forinttal!) kisebb, mint 2008-ban volt. Ez a drasztikus elmaradás elsősorban arra vezethető vissza, hogy a személyi kölcsönök (szintén gyakorlatilag bármire elkölthető kölcsön) átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét. (További részletek az alábbi táblázatban.)

2. Alacsony vagy magas ma a lakosság hitelállománya? Pénzügyi értelemben ezt a kérdést soha nem az dönti el, hogy történelmi visszatekintésben elértük-e az előző válság előtti csúcsot. Sokkal inkább meghatározó a kérdés eldöntésében, hogy a hitelállomány hogyan aránylik a pénzügyi megtakarításokhoz. Ebben a nézetben egy igen egészséges piaci elmozdulás mutatható ki: míg a hitelállomány ma 25 százalékkal elmarad a 2008 év végi értéktől, addig a megtakarítások állománya 62 százalékkal magasabb. A hitel/megtakarítás mutató 50 százalék feletti szintről 25 százalékra esett.

Havi szinten ma átlagosan 120 milliárd forint felett van a lakosság hitelfelvétele. 7350 milliárd forint teljes hitelállomány mellett ez nagyon magasnak tűnhet. Fontos azonban látni, hogy az adott havi hitelfelvétel nem jelenti egy az egyben a hitelállomány növekedését, hiszen a korábban felvett hiteleket több tízmilliárd forint értékben folyamatosan törlesztik. Ennek köszönhető, hogy a hitelállomány abszolút mértéke csak lassan emelkedik.

3. A havi nettó átlagjövedelem a 2008-as értékekkel összevetve 121 000 forintról 215 000 forintra emelkedett (+78%). A növekmény akkor is érdemi, ha egyéni szinten a lakosság többsége a 78 százaléknál kisebb emelkedést érzékel. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan a tíz évvel ezelőtti 7,8 százalékos munkanélküliségi mutató 3,8 százalékra esett, és a munkaerőhiány ma már mindenki számára egyértelmű az országban...

ITT OLVASHATÓ

LÁTSZIK MÁR AZ ÚJABB HITELCSAPDA? - BEKEMÉNYÍTENEK A KÖVETELÉSKEZELŐK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.11.

Egy szakember szerint 2019-ben mintegy 300 ezer régebbi hitelszerződés válhat problémássá. A volt devizaadósok közül sokan még mindig reménykednek, pedig jól látszik: központi segítség nem lesz. A követeléskezelők közben egyre keményebben lépnek fel. A hitelcsapda az újonnan eladósodottakat is fenyegetheti.

Ahogy az elmúlt év végén, úgy idén decemberben is várható, hogy nagy számban indítanak el fizetési meghagyásos eljárásokat, illetve ez az a hónap is, amikor nagy számban kapják meg a közjegyzők is a záradékolási „megrendeléseket” a hitelezőktől – írta le Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy bejegyzésében a Facebookon. Arról is beszámolt, hogy a követeléskezelők egyik rendezvényén világosan kiderült: a tartozásrendezési eljárások egy ideje a teljes követelés beszedésére irányulnak, a közreműködőket pedig felszólították a folyamatok gyorsítására.

Ez az elvárás Barabás Gyula szerint nagyon szomorú jövőt sejtet. Ő úgy véli, a már forintosított és változó kamatozású devizahitelek esetében a következő évben a várható kamatemelés újabb bedőlési hullámot generál majd. Becslése szerint 300 ezer szerződés lehet veszélyben. Különösen az eredetileg több mint 8 millió forintos kölcsönt hosszú türelmi idővel felvettek kerülhetnek nagy bajba. Náluk a bedőlési arány akár a 80 százalékot is meghaladhatja. A követeléskezelők változó magatartását tehát az indokolhatja, hogy kell a hely az új és felmondásra kerülő hitelek kezeléséhez...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJ EURÓPAI CSELÉDSÉG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.11.

Nagyon sok nő (egyes kutatások szerint minden második határátkelő) vállal külföldön munkát és sokan közülük a házi idősgondozásban helyezkednek el. Mindez sok szempontból alakítja át a társadalmakat, részben a magyart is.

Világszerte a nők a migrációban érintettek felét adják, ami átalakítja a szerepüket és a megítélésüket egyaránt – egyre kevésbé könyvelik el őket úgy, mint a házastársukat kísérő feleség vagy anya, hanem a kivándorlás autonóm szereplőivé váltak.

Erről a témáról szól az MTA kutatója, Váradi Monika egy nagyon érdekes elemzése (teljes egészében itt található), amit most röviden megpróbálok összefoglalni, különösen, hogy ebben a globális folyamatban Magyarország is érintett.

A cikk maga a migráció feminizációjáról szól, ami viszont szerintem minket ennél jobban érdekel, az az a folyamat, ami részben a magyar nőket is határátkelővé teszi. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, érdemes egy kicsit globálisabban is körülnézni.

Világjelenség

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Regionális Kutatások Intézetének munkatársa szerint a folyamatot az táplálja, hogy az egyik oldalon visszaszorult a hagyományos ipari termelés, megrendült a munka és a szociális ellátások biztonsága, az állam visszahúzódott a közszolgáltatásokból.

Ezzel párhuzamosan a gyengén fejlett, a periférián fekvő országokban megjelent a neoliberális tőke, a fejlett országok gazdasági és politikai intézményei, márpedig ez alapvetően felforgatta a hagyományos megélhetési lehetőségeket.

Mindez azt jelenti, hogy egyre nagyobb szerepe van a nőknek a családok anyagi fenntartásában, egyre többen kényszerülnek külföldre menni dolgozni, ráadásul a családjuk is egyre inkább az általuk hazautalt pénztől függ.

Az igény pedig hatalmas, hiszen a fejlett országokban egyrészt a nők nagy része dolgozik, másrészt folyamatosan öregszik a népesség, azaz nő a kereslet a háztartási és gondozási feladatokat ellátó munkaerő iránt.

Ezt a munkaerőt ráadásul muszáj külföldről hozni, mert a szolgáltatás igénybe vevői vagy nem akarnak, vagy nem tudnak annyit fizetni, amennyiért országon belül (vagy hasonló fejlettségű országból) lenne, aki elvállalja a munkát. Magyarán egy német vagy osztrák nő a legritkább esetben vállal házi idősgondozói, háztartásvezetői munkát a hazájában.

Így aztán világszerte fülöp-szigeteki, perui, moldáviai, eritreai, indonéziai nők végzik ezeket a munkákat. A jelenséget akad, aki globális gondoskodási láncnak, más a gondoskodás nemzetközi áthelyezésének nevezi.

A lánc egyik végén tehát a fejlett országok háztartásaiban gyerekeket, időseket gondozó asszonyok néha hosszú éveket töltenek távol családjuktól és gyermekeiktől, akiket a lánc másik végén az otthon maradt női családtagokra bíznak, vagy külföldi keresményükből egy másik nőt fizetnek meg a gondozási, nevelési feladatok ellátásáért.

Magyarán az történik, hogy a fejlett országokban élő családok megvásárolják a gondoskodást (meg a hozzá tartozó „érzelmi értéktöbbletet”), miközben a szegényebb országokban ezzel párhuzamosan gondozási hiány és érzelmi veszteség alakul ki...

ITT OLVASHATÓ

KÓRHÁZ-KONSZOLIDARIZÁCIÓ A BEÍGÉRT PÉNZ FELÉBŐL, ÉS MÉG A VEZETŐK BÉRE IS BÁNHATJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.12.11.

Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.

Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. 

A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) 

A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. 

Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. 

A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül...

ITT OLVASHATÓ

A SZAKSZERVEZETEK MEGÚJULÁSA NÉLKÜL NEM AKADÁLYOZHATÓ MEG A RABSZOLGATÖRVÉNY

MÉRCE
Szerző: KEMÉNY BENCE
2018.12.11.

A múlt század elején a munkások mindenütt a világban hosszú ideig harcoltak erejüket összeadva és ebből hatalmat építve, szemben a gyárosok, bankárok és korrupt politikusok hatalmával. Ennek eredménye lett a korábban szabadon romboló munkaerőpiac és a korabeli kapitalizmus megregulázása: 40 órás munkahét, a gyermekmunka eltörlése, a szakszervezetek és a munkás érdekképviselet eszközeinek legalizálása. A feladat (szinte) most is ugyanaz, de a szakszervezeti mozgalomnak más eszközökre támaszkodva kell végigvinnie azt.

Mi a rabszolgatörvény?

A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának körülményei már ismertek, a lényeg pedig: 400 óra (heti még egy nap) túlóra, amit a cégek ráérnek három éves kereten belül kifizetni, ha egyáltalán túlórának számít majd. A rabszolgatörvény a munkanap határait hosszúvá és bizonytalanná teszi, a kizsigerelés pedig minden jót elvesz. Ezzel a tervezettel együtt más javaslat is érkezett: a közszférában uralkodó káoszt is a dolgozók kizsigerelésével orvosolnák.

Mit jelent valójában?

A kormányzati álláspont szerint a munkások érdekeit szolgálja a törvénymódosítás: aki többet akar dolgozni, hadd tegye. Nagyon fontos: a munkások nem többet akarnak izzadni a műanyagfröccsöntő üzemben, hanem többet akarnak keresni.
Ez nem a munkásoknak teremt lehetőségeket, hanem a munkaadónak, aki a munkaügyi rendszerből fakadó hatalma miatt ezzel élni is fog.

Ennek a hatalomnak a forrása egyértelmű, álságos úgy tenni, mintha bárki azt gondolná, a munkaerőpiacot és a munkát a munkások szabad döntései határoznák meg. Legtöbb esetben nem azért vállal valaki munkát, mert ebben találja életének kiteljesedését. Azért teszi ezt, mert nem kíván éhen halni. Ha a 40 órás munkahét nem elég ehhez, akkor nem a hosszát, hanem a bért kell növelni.

Ha megteremtjük azt a lehetőséget, hogy évi 400 órát túlórázhasson valaki, de ezzel a célunk az, hogy a munkások belátásuk szerint élhessenek ezzel a lehetőséggel, akkor garanciákra van szükség. Ilyen lenne a szakszervezeti jelenlét (jó esetben) biztosítéka a munkások érdekeinek érvényesülésére és a kollektív szerződés feltétele, ami a szakszervezet és a munkáltató között jön létre...

ITT OLVASHATÓ

LEVÉL A MIKULÁSHOZ

YOUTUBE
Szerző: noÁr
2018.

Operatőr: Rónai Domonkos Zene: Kunert Péter Vágó: Simó Marcell Angol szöveg: Molnár Tímea Szakmai konzulensek: Menhely Alapítvány - https://www.facebook.com/menhely.hu A Város Mindenkié - https://avarosmindenkie.blog.hu/ https://hu-hu.facebook.com/AVarosMind... Budapest Intézet - http://www.budapestinstitute.eu Utcajogász - https://utcajogasz.hu https://www.facebook.com/utcajogasz utcajogasz@gmail.com TASZ - https://www.facebook.com/atasz/ https://www.instagram.com/ataszjelenti/ "RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány Női Éjjeli Menedékhely - https://www.facebook.com/alapitvany.res/

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR ÉS A CSEL - ITT A HADERŐREFORM, AZONNAL RÁREPÜLTEK AZ OLIGARCHÁK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.12.11.

Legfontosabb céljai közé emelte az „önálló magyar hadsereg” megteremtését a miniszterelnök, ennek jegyében a kormány a pincétől a padlásig átszervezi a honvédséget. A több pénzre nagy szükség van, nemzetközi kötelezettségvállalásunk is ezt diktálja, az viszont már nem biztos, hogy a honvédség vezetésének átalakítása, a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmának bevezetése, a honvédelmi sportközpontok építése és 1450 milliárd forint közbeszerzés nélküli elköltése tényleg levezethető a nemzeti érdekből.

A katonai hasonlatokat addig is nagy kedvvel alkalmazó miniszterelnök számára a honvédség felkészültsége a menekültválság időszakában vált kiemelt politikai kérdéssé. A határkerítés építése körüli teszetoszaság Hende Csaba miniszteri székébe került 2015-ben. Utóda, a strapakáder Simicskó István képes volt az elemi ellátási feltételek rovására elérni, hogy az Orbán-rendszer jelképévé váló kerítés időben felépüljön, és legyenek azt őrző katonák is. Bár Simicskó indította útjára a honvédelmi és haderőfejlesztési programot – amely a szigetvári hős, Zrínyi Miklós nevét viseli, nem a sikeres hadvezér, hadtudós, önálló hadsereget létrehozni tervező dédunokájáét –, és sportállamtitkári múltját is kamatoztatta a lőtérprogram meghirdetésével, idén neki is mennie kellett. Nem is akárhova, a Honvédelmi Sportszövetség elnöki székébe.

Orbán Viktor 2018 májusában, a rendszerváltás óta első alkalommal nevezett ki aktív katonát honvédelmi miniszterré, Benkő Tibor vezérkari főnök ült a miniszteri bársonyszékbe. Az új vezérkari főnök beiktatásán Orbán bejelentette, hogy a honvédség költségvetését a következő években megduplázzák. Első lépésként jövőre csaknem nyolcvanhatmilliárd forinttal több pénz jut honvédelemre, mint idén. Ezen felül van az a forrás, amiről a Magyar Nemzet még az év elején megírta, hogy közbeszerzés nélkül költhető el. A hadieszközök és szolgáltatások fejlesztésére fordítható, átláthatatlanságba burkolt összeget a HVG nemrégiben megjelent elemzése 1450 milliárd forintra tette...

ITT OLVASHATÓ

VÉSZEK ÉS VÁLSÁGOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.11.

Holnap egy salátatörvényben (hogy mért nem gyümölcstál, ugye) a parlamenti őrség, vagy a takarító személyzet – országgyűlésünk jelen állapotában tök mindegy – készül elfogadni egy új, szívünknek kedves fogalmat törvényileg, amely álcája alatt minden galádság megtehető lesz, és ez a honvédelmi vészhelyzet. Aztán így frissiben, állítólag január egytől már be is lehetne vezetni mindannyiunk legteljesebb gyönyörűségére, de mindenféleképpen OVM hasznára.

Vagy mondhatnánk azt is, hogy eská fasizmusunk törzsfejlődésében a militáns szakaszba lépett, ha már nem lenne benne szügyig. Illetve könyékig Németh Szilárd honvédő velőspacaljában és rakétahordozó rezsicsökkentő atom meghajtású rollerjében úgyis. Hanem másról van szó, mert a honi haderő mind az öt röpcsijével és a többi játékszerrel csak arra elég, hogy ilyen ukrán-féle sereg a kisujja körmével pöckölje el a biliárdasztalról, és mégis rájuk hivatkozva akarnak itt elsötétítést játszani.

A honvédelmi vészhelyzet arra hatalmazza fel majd a fideszcsürhét, hogy ingatlanokat vegyen igénybe, minden korlát nélkül gyűjtsön adatokat az alattvalókról, szigorítsa az államhatár őrzését, ellenőrizze a kiberteret, alkalmasint lekapcsolja az internetet. Ez különleges jogrendi típus lesz. Ilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos esetekben, közös jellemzőjük, hogy bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, jogkorlátozások vezethetők be, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.

Ukrajnában nagy a feszkó, mint az ismeretes, tíz megyében hadiállapot van életben, ez okozza a sietős törvénykezést, meg, hogy a behívott ötven éves tartalékosok kirándulhassanak a Donhoz. Bocsánat a nyegle szórakozásért, de már úgy pattog az agyam, mint egy pingpong labda. Most épp pedig arra jutott, hogy ugyan már, az ukránok, ha megindulnak, akkor kelet felé teszik azt, Moszkva felé. Mi úgy játszhatunk ebben a mesében, ha Putyin óhajára hátba támadjuk őket, kétfrontos háborúra kényszerítve a magyarutálókat...

ITT OLVASHATÓ

AZ EMERIKAI REPUBLIKÁNUSOK A FIDESZ NYOMDOKAIN HALADNAK - MONDJA KRUGMAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.11.

- A magyar kormány úgy gondolja, hogy idehaza minden rendben van a demokrácia, a jogállam, a szólásszabadság körül

- Timmermans: Orbán Viktor szíveskedjék még burkoltan sem zsidózni Soros ürügyén

- Európa élvonalában vannak a magyarok, ha a migránsokat kell utálni 

New York Times

Paul Krugman szerint az amerikai Republikánus Párt teljesen rááll a tekintélyuralmi vonalra, vagyis követi azt az utat, amelynek klasszikus példáját a nacionalista Fidesz szolgáltatta. A magyar párt nem tankokkal, sokkal körmönfontabb módon szerezte meg a teljhatalmat, alakított ki de facto egypártrendszert – mutat rá a Nobel-díjas közgazdász. Így-úgy kiterjesztette uralmát a sajtóra, felszámolta az igazságszolgáltatás függetlenségét, manipulálta a választási rendszert, hogy megfossza jogaiktól az ellenzéki szavazókat, átrajzolta a választási körzetek határait és új játékszabályokat honosított meg, amelyek révén 50 %-nál rosszabb eredménnyel is kétharmadhoz jut. Orbán Viktor a demokratikus normák ellen dolgozik.

Mindez ismerősen hangzik az Egyesült Államokban, ahol a Köztársaság-pártiak hasonló taktikát alkalmaznak, igaz, nem országosan, hanem egyelőre azokban az államokban, ahol övék a hatalom. És pontosan ebből a szempontból nagy szerencse, hogy éppen Trump az elnök. Ez az önjelölt diktátor megveti a jogállamot, korrupt, idegen hatalmak valószínűleg megvették, ugyanakkor lusta, fegyelmezetlen, önimádó és alkalmatlan. Mégis azért jó, hogy ennyire nevetséges, mert ő az arca az Amerikát fenyegető mélyebb veszélynek. Ezek az erők ugyanis még felülkerekedhetnek. Wisconsinban máris az megy, mint Magyarországon: a demokraták a szavazatok 54 százalékával a mandátumoknak mindössze 37 %-hoz jutottak. De ugyanez történt Michiganban, North-Carolina-ban pedig nyíltan meghamisították a választást. A párt képviselői mind inkább osztják a Fidesz nézeteit, beleértve hogy semmibe veszik a demokráciát. Mindenre képeeks, hogy megszerezzék, illetve megtartsák a hatalmat. És csak egyetlen választás kell ahhoz, hogy a demokrácia vereséget szenvedjen Amerikában.

FAZ

A magyar kormány gyenge Bizottságot szeretne, ugyanakkor úgy érzi, légből kapottak a brüsszeli vádak és az országot igazságtalanul próbálják elszigetelni az unióban. Erről beszélt a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a lapnak adott interjúban. Magyar Levente kiemelte, hogy képtelenek az állítások a demokrácia és a jogállam megsértéséről. Szerinte pont az ellenkezőjét bizonyítja, hogy milyen nagy számban jönnek az országban külföldi befektetők, hiszen számukra fontos a politikai stabilitás, valamint a kiszámíthatóság, a versenyképesség.

Ugyanakkor a politikus nagyon nincs jó véleménnyel a Bizottságról, illetve az Európai Parlamentről. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz háromszor egymás után is jelentős győzelmet aratott, ennélfogva erős a felhatalmazása. Úgy gondolja, hogy nem tiszteli a magyar népet az, aki elvitatja a választási eredményt. De megalapozatlan az a vád is, hogy nálunk korlátoznák a szólásszabadságot. Arra hivatkozott, hogy a kormánykritikus RTL Klub, illetve Index piacvezető a maga szegmensében. Tagadta egyúttal, hogy nyomás alá helyeztek volna bizonyos intézményeket és civil szervezeteket, lásd a CEU-t. Sorosról azt mondta, hogy az megpróbál politikai befolyásra szert tenni az országban és kétes menekültügyi csoportokat támogat. Pedig azok közül nem egy kétségtelenül migránsokat akar behozni az országba, illetve átvinni azokat rajtunk keresztül Nyugatra. A helyettes államtitkár ugyanakkor elutasítja, hogy az uniós támogatásokat a demokratikus normák betartásához kössék.

Süddeutsche Zeitung

A populistákkal szemben foglalt állást a német kancellár, amikor Marrakes-ben személyesen magyarázta el, országa miért csatlakozik az ENSZ Migrációs Csomagjához. Azzal érvelt, hogy az illegális migráció nagy félelmeket vált ki és ezt azután arra használják ki a nemzetközi szabályozás ellenfelei, hogy hamis híreket hozzanak forgalomba. Pedig összefogásra van szükség a nemzeti külön utak helyett. A világszervezet főtitkára a konferencián tételesen cáfolta, hogy az egyezmény korlátozná a tagállamok jogait, és hogy a fejlett államoknak ne lenne szükségük bevándorlókra.

A jelentés hozzáteszi, hogy az okmány, amelyhez végül 164 kormány csatlakozott, Európában a megosztottság jelképe lett. A sort a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor nyitotta meg, aki megakadályozta, hogy az EU közös álláspontot alakítson ki. Majd csatlakozott hozzá a többi közt Lengyelország, Olaszország és Ausztria. A német vezetés pedig most attól tart, hogy a jövő évi európai választások előtt a populisták megint csak álhírekkel keltenek hangulatot.

ITT OLVASHATÓ

KARAFIÁTH: A KÖZÖS KÖLTSÉGBŐL ELUTAZOM IBIZÁRA, ELŐTTE BEFALAZOM A BICIKLITÁROLÓT, SŐT, AZ ALSÓ SZOMSZÉDOM LAKÁSÁT IS

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.12.09.

Mindez arról jutott szerzőnk eszébe, hogy egy kihesszelt magánlevél miatt kitiltatott egy Spiró-darab a Párizsi Magyar Intézetből.

A Párizsi Magyar Intézet letiltotta Spiró György Csirkefejének olvasószínházi előadását. Azért kellett távoznia a darabnak, mert a  rendező, Gerzsenyi Bea egy barátainak, ismerőseinek kiküldött e-mailben szidta a kormányt és Orbán Viktort.

„Az okokat ismerjük” – kommentálja a Párizsi Magyar Intézet az esetet. Az okokat immár mi is ismerjük. És innentől nyilvánvaló: a rezsim immár nem elégszik meg az öncenzúrával. Hanem árgus szemmel figyeli nemcsak a közösségi oldalakra kitett posztjainkat, hanem a magánleveleinket is...

ITT OLVASHATÓ

VÉGÉRVÉNYESEN KISZOLGÁLTATOTTÁ VÁLIK AZ ORSZÁG AZ ÚJ ROTHSCHILDNAK. ORBÁN VIKTORNAK ÉS BANDÁJÁNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: V.Z.
2018.12.10.

Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a bölcsek kövének hordozója, azaz a következő eszmefuttatás csak az én jóslatom a jövőre nézve. Nevezheti ezt bárki összeesküvés-elméletnek, fikciónak, vagy bárminek, de én sajnos nagy realitást látok benne, és csak reménykedni tudok abban, hogy nem lesz igazam.

Kezdem talán onnan, hogy soha senkit nem vontak felelősségre a rendszerváltás óta végrehajtott privatizációkért. Azaz ami anno állami tulajdonból magánkézbe került, az abban a marokban is maradt, még akkor is, ha nem volt törvényességi szempontból teljesen tiszta az ügymenet. Tehát ami egyszer elvesztette köz jellét, az egyszer és mindenkorra magán vagyonná avanzsált. Ez idáig tény.

Mostanság nem privatizáció folyik, hanem monopolhelyzet kialakítása. Az egész ország politikailag és gazdaságilag egy ember, és a hozzá köthető rokonok és stromanok magántulajdonába kerül. Ma már nincs az országnak olyan szeglete, nincs olyan ágazat, de még olyan gigaberuházás sem, amit ne ez a kör nyerne el, avagy azt is mondthatnám, nyelne be.

Természetesen ezekhez a felvásárlásokhoz, tender önerőkhöz elképesztő mennyiségű tőkére van szükség, de ezt is megoldották a benfenntesek. Állami tulajdonban lévő, vagy az állam által meghatározó tulajdonrészt birtokló bankok fedezik azt a pénzmennyiséget, ami ehhez szükséges. Ez is tény.

Az írott és audiovizuális media meghatározó többségben szintén ezen érdekkör birtokában van, tehát a tájékoztatás a társadalom felé központilag irányított, szervezett agymosás, butítás folyik az országban. A sajtónak nincs kontroll lehetősége, hiszen szabad sajtó sincs.

Az ügyészség sem pártatlan és független, tehát ott sem fogják elejét venni, és ők sem fognak fellépni a törvénytelen harácsolások ellen. Lásd OLAF-jelentés, stb. Ez itt még mindig tény.

A minap olvasom, hogy óriásbank jön létre Magyarországon, amennyiben 2020-ig Takarékbank néven egyetlen univerzális nagybankká olvasztják össze a Takarék Csoport szövetkezetként és részvénytársasági bankként működő bankjait egy-egy kivételével. A tőzsdén forgó Takarék Jelzálogbank külön intézményként megtartja jelzálogbanki funkcióját, és nem vezetik ki a tőzsdéről...

ITT OLVASHATÓ

KITASZÍTOTTAK (SZUBJEKTÍV ASSZOCIÁCIÓ)

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.12.09.

Gyakran forgatom a szinonima szótárt, ahogyan az betűvető emberhez illik. Nem csupán azért, hogy stílusom ne szóismétlések közt bukdácsoljon – bár ez sem elhanyagolható szempont – hanem azért is, mert egy-egy szó rokonértelmű párjai egészen új képzettársításokat képesek felidézni. Így történt ez most is, amikor azon törtem a fejem, hogy ebben a – megszűnő Vasárnapi Hírekben utolsó – írásomban vajon a hajléktalanok, vagy a CEU elleni újabb atrocitásokról számoljak be Önöknek.

Mert, ha hiszik, ha nem mindkettőjükre illik a „kitaszított” szó valamelyik jelentése. Többször írtam már arról, milyen aljas jogalkotás kellett ahhoz, hogy a hajléktalanságot kriminalizálják, hogy a legkiszolgáltatottabb szerencsétleneket amiatt büntessék, mert kiszolgáltatottak és szerencsétlenek. Amiért most ismét szóba hozom őket, az az „emberminisztérium” legfrissebb előterjesztése: elektromos rácsokat az aluljárókra! A Kásler Miklós vezette tárca szerint „a fővárosi aluljárók rendezett állapotának hosszú távú fenntartásához az éjszakai lezárásuk elengedhetetlen.” Szerintük így biztosítható a köztisztaság megóvása mellett a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”. Vajon a rákot is úgy próbálta volna intézeti főigazgatóként „megszüntetni”, hogy bezáratja az Országos Onkológiai Intézetet? A miniszter mentségére szolgáljon (vajon?), hogy ez a zseniális ötlet nem az ő fejéből pattant ki.

„Én kértem, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit” – büszkélkedett az Indexnek Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A tervezet szerint ez első lépésben mintegy 51 aluljáró kijáratot és közel 100 millió forintos költséget jelent. És mielőtt bárki azzal vádolna, hogy rendben lévőnek találom, hogy a hajléktalanok az aluljárókban éjszakázzanak, vagy azzal, hogy sokallom a 100 milliót: nem. A sorrend háborít fel. Akkor költsenek milliókat elektromos rácsokra (vagy inkább akkor sem), ha már minden hajléktalan tisztességes elhelyezéséről gondoskodtak...

ITT OLVASHATÓ