2025. február 5., szerda

FELFEDEZTE A KORMÁNY A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLYT, DE TÉNYLEG OLYAN IZMOS?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2025.02.03.


A középosztály megerősítése lett az elmúlt hetekben Orbán Viktor egyik kedvenc témája, és ugyanez az egyik fő csapásvonala a kormány új kommunikációs kampányának, amiben az elmúlt időszak sikereit és a gazdasági hangulatjavító intézkedéseket mutatják be.

2025 a középosztály megerősödésének az éve lesz – mondta Orbán a Kossuth Rádióban január közepén. Az interjúban arról is beszélt, hogy az ő definíciója szerint az számít középosztálybelinek, akinek van saját ingatlanja, gépjárműve, a családját munkából tartja el, és a hónap végén is kijön a pénzéből. A 2025-ös gazdaságpolitika Orbán szerint a középosztály megerősítése mellett az az alatt lévők középosztályba való segítését célozza, ami a covid előtt Magyarország meghatározó társadalmi folyamata volt.

A pénzügyi stabilitásról, megtakarításokról Orbán részletesebben is beszélt egy másik interjúban. Az állampapírok év elején esedékes kamatkifizetései kapcsán azt mondta, nagyjából 800 ezer embernek van megtakarítása állampapírban, és ha ezt felszorozza néggyel, az már hirtelen 3,2 millió ember. Orbán szerint ebből látszik, hogy „izmos középosztályunk van”, hiszen százezrekben mérhető azoknak a családoknak a száma, amelyeknek 5-20 millió forint közti állampapírban elhelyezett megtakarítása van. Azt is megemlítette, hogy Magyarország a lakosság összes nettó megtakarítása alapján a 13. helyen van az Európai Unió tagállamainak mezőnyében, ez pedig nem a családok nemzedékein keresztül történő felhalmozás, mert azt a kommunizmus lehetetlenné tette, hanem egy középosztály-politika eredménye. Szerinte ez is bizonyítja, hogy Magyarország nem szegény ország, „miközben a károgó ellenzéktől azt hallja, hogy mi vagyunk a legszegényebbek”.

Múlt hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lámfalussy Konferenciáján a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta dolgozik az erős középosztály megteremtésén, amiért sokat is tett. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottsági ráta, és a háztartások pénzügyi megtakarítása, 10-ből 9 magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik, a mikrovállalkozások 10 év alatt megduplázták a bevételüket, és a munkavállalók 60-70 százalékának folyamatosan nőtt a reáljövedelme (kivéve 2023-ban).

A miniszterelnök szerint ez nem csak önmagában fontos cél. Szerinte a következő időszakban csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan és megbillenthetetlen. Azt is mondta, Magyarországon nem engedték, hogy megtörténjen az, ami nyugaton, ahol a liberális államszervezési modell elgyengítette a nyugati középosztályokat. És miközben az európai középosztályok fogyatkoznak, a kelet-ázsiai világban százmilliószámra emelnek be nagy társadalmi rétegeket a középosztályba, amivel nemcsak stabilitást, hanem gazdasági prosperitást is teremtenek maguknak Orbán szerint.

Közkedvelt középosztály

A középosztály fogalmának előhúzásával a miniszterelnök olyan hagyományhoz kapcsolódik, amiben a rendszerváltás óta pártok egész sora osztozott...

UPOR LÁSZLÓ: LEVÁGJUK AZT, AMIT VARGABETŰNEK GONDOLUNK ÉS NÉHA NEM VESSZÜK ÉSZRE, HOGY A LÉNYEG A KIFEJTÉSBEN REJLENE

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH PATRÍCIA
2025.02.03.


Upor Lászlóval, a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány együttműködésében indított élet.történet. pályázat zsűritagjával beszélgettünk felfedezőutakról, buboréklakókról és a történetmesélés idejéről.


Azt mondta a múltkor, amikor beszélgettünk, hogy „ideje van a mesélésnek”. Miért gondolja, hogy most van ideje? Vagy már egy ideje ideje van?

Azért, mert leszoktunk arról, hogy alaposan végiggondolt, hosszú történetekben – komolyan vagy viccesen, de részletezve – beszéljünk magunkról meg egymásról. Rövidítésekben fogalmazunk. A szó szoros értelmében is rengeteg rövidítést használunk: levágjuk azt, amit vargabetűnek gondolunk és néha nem vesszük észre, hogy a lényeg a kifejtésben rejlene, a megfogalmazás dallamával, ritmusával együtt. És ezt nem csak nyelvi értelemben mondom: a tartalmi részletezésről is beszélek. Mert az a bizonyos kisördög – meg a kisangyal is – a részletekben rejlik. Egy életet, akár egy drámát el lehet mesélni öt szóban, és azt hisszük, hogy átadtuk a lényeget, hiszen ön is tudja miről beszélek, én is tudom miről beszélek, mehetünk is haza. Csakhogy semmi más nem képes azt a telített ismeretet átadni, azt a gazdag élvezetet nyújtani, amit egy „kifejtő”, illetve aprólékos elbeszélés. Egyrészt tehát az életmód – életstílus? – szempontjából is ideje van a mesélésnek. Másrészt meg azért, mert a világ sok kicsi és néhány hatalmas csapdába készül belesétálni, vagy van éppen belesétálóban, és ezeket a csapdákat annál nagyobb eséllyel kerüljük el, minél többet tudunk a másikról meg egymásról – és egyáltalán nem utolsósorban saját magunkról. Ehhez pedig történetek kellenek. Nem általánosítások, nem deklarációk, nem sommás ítéletek, hanem komplex és kompakt élettörténetek...

UKRAJNA SORSA - RÁCZ ANDRÁS, NÉMETH ANDRÁS HVG | DOKK

DOKK PODCAST
Szerző: BIDF OFFICIAL
2025.02.04.



Résztvevők: 

▶ RENDEZŐ: Jury Rechinsky 
▶ SZAKÉRTŐ: Rácz András történész / HistorianJournalist, Foreign Policy Expert
▶MODERÁTOR: Németh András újságíró, HVG / Journalist, HVG 

A beszélgetés HAMAROSAN magyar felirattal is megtekinthető

A GAZDASÁG VALÓJÁBAN RECESSZIÓBAN VAN, A 2024-ES TELJESÍTMÉNYE NEM ÉRI EL A 2022-EST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.02.05.


Ha egy bili helyett kettőt gyártanak, akkor az 100 százalékos növekedést jelent – ennek fényében kell a helyén kezelni azt, hogy a magyar gazdaság az idén növekedni fog, hiszen a bázis rendkívül alacsony – szögezte le Katona Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét, volt pénzügyi államtitkárt a tavalyi gazdasági teljesítmény friss adatának közzététele után kerestük meg, hogy reagáljon a kormány prognózisaira. Köztük arra, hogy ha burkoltan is, de már Nagy Márton is elismerte, nem fogják tudni tartani a költségvetés alapjául szolgáló 3,4 százalékos növekedést. Katona szerint sem lesz meg, legfeljebb 1-1,5 százalékkal bővülhet az idén GDP. Ezzel pedig nem leszünk uniós éllovasok – cáfolt egy további kormányzati vágyálmot. Ami azt illeti, a magyar gazdaság valójában recesszióban van – mondta, s el is magyarázta, miért.


A múlt hét második felében tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi gazdasági teljesítmény egészére vonatkozó gyorstájékoztatóját, s ugyanazon a napon publikálta az EU statisztikai Hivatala, az Eurostat a GDP helyzetét azokban az országokban, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok. Nos, a jó hír – s ennek megfelelően veri is a mellét minden megszólaló kormányzati tényező –, hogy a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból (amiben a 2. és 3. negyedév gazdasági zsugorodása miatt került). A GDP ugyanis a 4. negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint –0,5 százalékkal bővült az előző, 3. negyedévhez képest. 2023. utolsó negyedévéhez viszonyítva, a növekedés minimális, 0,2 százalékos volt. 2024 egészében pedig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékos plusz volt 2023 egészéhez képest. Ahogy a Portfolio rámutatott: ezek az adatok meglepetést okoztak, kedvezőbbek a piaci várakozásoknál, mind éves, mind negyedéves összevetésben néhány tized százalékponttal jobbak lettek az elemzői előrejelzéseknél. „A kormány kicsivel nulla feletti GDP-indexeket várt, a KSH számai alapján ez megvalósult” – írta a szakportál. Mindenesetre Nagy Márton örömködött: a Facebookon a következőt posztolta: „Úgy látjuk, hogy a gazdaság 2025-ben negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében pedig már 3 százalék feletti bővülést tapasztalhatunk.”

Az Eurostat adataiból azt látjuk, hogy a fenti teljesítménnyel a magyar gazdaság nem is áll annyira rosszul, összehasonlítva a többi tagállammal (már azzal a 12-vel, amelyikről már szintén rendelkezésre állnak az adatok). Az egész éves gazdasági teljesítmény kilenc országban növekedést hozott, háromban visszaesést, köztük van Németország (-0,2 százalék) és Franciaország (-0,1 százalék), valamint Írország [-1,3 százalék). Nálunk jobban teljesített hat tagország, jobb volt az uniós átlag is, miközben szintén hat tagállam produkált gyengébb eredményt. Nagy Márton ezt is sietett kommentálni. A közösségi médiában büszkén a következőt írta: „A magyar GDP-növekedés 2024-ben az uniós középmezőnyben volt, de 2025-ben a 3 százalék körüli növekedés már az élmezőnyben lesz!”...


A POLITIKÁNAK HASZNOS, HA TÖNKRETESZI A BÖLCSÉSZETET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.02.05.


A Pázmány Germanisztika Tanszéke a hétvégén, 32 év után befejezte működését, mivel az egyetemi vezetés úgy döntött, a jövőben nem kíván germanisztikai tanulmányokat kínálni hallgatóinak. Bár a bölcsészképzések bezárása világtendencia, hazánkban most feltehetően felsőbb utasításnak tesznek eleget a nagy egyházi egyetemek azzal, hogy lemondanak több évtizedes műhelyeikről. Jóllehet, a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a humán képzések elengedése stratégiai hiba, ennél is nagyobb válságot okozhat, hogy a magyar kormány minden erejével igyekszik visszafogni a felsőoktatásba kerülők számát. A fiatal diplomások arányát illetően mára a középmezőnyből az utolsó előtti helyre csúsztunk az Európai Unióban. Kinek az érdeke ez? Nagytotál
.

„Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk. Az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság, ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz. De a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem – ezek azok, amiért érdemes élni.” (Holt költők társasága)

Az elmúlt hetek, sőt, hónapok híradásai alapján joggal lehet az a benyomásunk, hogy egyre több repedésen át ömlik kifelé a víz a magyar felsőoktatás akváriumából. Az intézmények fenntartóinak üzleti szemlélete a jelek szerint megpecsételi a klasszikus értelemben vett bölcsészképzés sorsát. Az állam folytatja kivonulását a felsőoktatásból: újabb ingyenes férőhelyeket vont meg az egyetemektől, s miközben a szakképzést erősíti, zuhanórepülésben a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. Az ország legjobb egyeteme állami kézben, éhbéren vegetál.

A nagy egyházi intézmények fenntartói inkább milliárdos campusokba fektetik az államtól kapott vagyonukat, közben pénzhiányra és a túl kevés hallgatóra hivatkozva megszüntetik alapvető humán képzéseiket. Mondván: nem rentábilisak. A kevés hallgatóért viszont újabb versenyző is ringbe száll: szeptembertől új humán szakokkal jelentkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely biztos nyertese lesz a kialakult helyzetnek. De miért nem választják a humán pályát a fiatalok? Vajon csak Magyarországon váltak üzleti szemléletűvé az egyetemek? És tényleg nem lehet jól elhelyezkedni bölcsész diplomával? Nehéz átlátni, mi miért történik, de azért nem lehetetlen.


Készséges egyházi fenntartók a bölcsész szakok leépítése mögött

„Majd akkor lesz több oktató, ha lesz több hallgató!” – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, miután az általa lényegében már felszámolt germanisztika szak képzésük kellős közepén lévő hallgatói arra kérték, biztosítsa számukra az oktatói hátteret. A bölcsészkarának alapító intézetei közé tartozó Germanisztika Tanszéket a Pázmány a „szakmai színvonal emelése és a rendelkezésükre álló kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében” indított együttműködésre hivatkozva engedte át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Nyilván ilyesmire fog hivatkozni akkor is, amikor a többi bölcsészképzését engedi majd át. Az elmúlt évek gyakorlatának tükrében ugyanis naivitás lenne azt hinni, hogy ez nem fog bekövetkezni. Bognár Zsuzsa, a Germanisztika Tanszék egykori vezetője legalábbis erről beszélt lapunknak...

RENDŐRAKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.02.05.


A BRFK különös sajtótájékoztatója, a gurulódollározást felváltó ukránpénzezés, Trump újabb nagyszerű ötletei és a terézvárosi kutyaszarüldözés a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt kívánok mindenkinek a fokozott ellenőrzés előtt! Újra itt a 444 napindító – de nem az egyedüli – hírlevele, benne az elmúlt 24 óra főbb cikkeivel.

RENDŐRIRAM


A rendőrség egészen furcsa sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mégis nyomozni kezdtek az V. kerületi lakástűz után megtalált japán nő ügyében. A nő terrorban élt Budapesten, mégsem kapott segítséget a hatóságoktól. Az ügy felháborodást keltett, ami után a kommentelőkkel hevesen kommunikált a rendőrség, de az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem kaptunk értékelhető választ.

KOMMÜNIKÉ

Kocsis Máté szerint az ukrán állam lejárató kampányt indít Orbán ellen, ezt a titkosszolgálatok közölték a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Az új narratíva az, hogy guruló dollárok helyett ukrán pénzért árulják a hazát. Az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló film miatt vádolják ukrán finanszírozással a Direkt36-ot, ami Direkt36 szerint viszont egy szó sem igaz a vádból.

NEMESI ARCÉL

A leggazdagabb magyar nomádabb vidékekre jár, mint a többi fideszes szupervadász: Mészáros Lőrinc a tádzsikisztáni Pamír hegységben vadászott kőszáli kecskére és sziklaszarvasra.

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője forradalmi megállapításokat tett: jobb ma szegénynek lenni Magyarországon, mint amilyen 15 éve volt gazdagnak, hiszen több a tévé és a telefon.

- Rahimkulov Ruszlan cégének ügyvezetője vette meg a volt soproni gyermekotthon épületét.

LAKÓHELY

Terézváros háborút indít a kutyaszar ellen: nem azokat büntetik, akik nem szedik össze kutyájuk utána a szart, mert a tettenérés lehetetlen, hanem azokat, akiknél nincs üres kakazacskó.

Orbán Viktor folyamatosan tárgyal, hogy egy jó dealt(!) köthessen az új amerikai kormányzattal. Amikor újabb jó hírt jelentett be, Rogán Antal furcsa testtartásban hallgatta.

Csehország és Dánia is csatlakozna a szuverenitásvédelmi törvény miatt Magyarország ellen indított EU-s eljáráshoz.

- A titkosszolgálatok szerint nem iszlám radikálisokhoz köthetők az iskolákat ért bombafenyegetések.

- Fejenként 5 millió forinttal segíti az EU a magyar tanárok béremelését 2030-ig.

Felújítás lesz a ferihegyi repülőtéren, forgalomkorlátozások jönnek az indulási és az érkezési oldalon is.

- A parkolósáv és a járdaszegély közé költözik a bringasáv a Nagykörúton.

TRUMPIZMUS

Volodimir Zelenszkij nyitott Trump ajánlatára, aki ahhoz kötné Ukrajna támogatását, ha hozzáférhetne a ritkaföldfém-készletekhez. Közben Kijevben attól tartanak, hogy Trump és Putyin el akarja takarítani az útból Zelenszkijt, ezért mielőbbi választásokat szorgalmaznak.

Kína vámokkal és ellenőrzésekkel válaszol a Trump által bevezetett vámokra: vámot vetnek ki az amerikai szénre, az LNG, a kőolajra és az autókra, a Google-lel szemben pedig monopóliumellenes vizsgálatot indítanak.

Trump 8,3 milliárd liter vizet folyatott ki a kaliforniai víztározókból, szakértők szerint feleslegesen.

- Azzal vádolják Trump fiát, hogy védett madarat ölt meg a velencei lagúnában.

VARIETÉ

Nemzeti büszkeség: a koreai kajainfluenszer fél tucat fullosra pakolt lángossal zárta budapesti körutazását, ebből kettő nutellás volt, mert az volt a kedvence.

Neil Gaiman volt bébiszittere polgári pert indított az író ellen szexuális erőszak vádjával, Scarlett Pavlovich 7 millió dolláros kártérítésre tart igényt.

- A miskakancsó ihlette Miska lett az oszakai világkiállítás magyar kabalafigurája.

- Csillagokból kirakott csodaszarvas csillog a magyar űrprogram logóján.

VILÁG

Putyin elindítja az orosz Eurovíziót, az Intervigyenyijét, a versenyt a Kreml felügyeli, az eredményeket egy politikai vezető hitelesíti. Szergej Lavrov szerint hiba volt, hogy az orosz külpolitika a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat felé fordult.

Tíz halottja van egy svédországi felnőttképzési intézményben történt lövöldözésnek, a támadó is meghalt.

- A kazah kormány szerint a decemberben lezuhant azeri gépet „külső objektumok” rongálhatták meg.

- Ausztrália kitiltotta a DeepSeeket minden kormányzati eszközről és rendszerről.

2025. február 4., kedd

ÖSSZEOMLOTT A GYERMEKVÉDELEM, CSAK EZT SENKI NEM MERI KIMONDANI – INTERJÚ TAPASZTÓ ORSIVAL

MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.02.04.



Azt állítja, összeomlott a gyermekvédelmi rendszer, mert nem tudják kiemelni azokat a gyerekeket, akikről tudják, hogy rendszeresen verik őket a családjuknál. Szerinte az elmúlt egy évben csak látszatintézkedések történtek, a kórházban hagyott csecsemők ügye is megmutatta, mennyire rosszul működik a gépezet. Miután tavaly ilyenkor meghirdették az Odakint szörnyek járnak tüntetést, 24 órán belül felhívták egy állami cégtől, hogy másnap már nem kell mennie az előre leszervezett forgatásra. A Most jövök legújabb adásának vendége Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember, fizikus, tartalomgyártó.

0:00 Bevezetés 
1:05 Az influenszertüntetés után: jött a telefon, hogy akkor a holnapi forgatásra nem kell jönni 
10:27 Nincs hova kiemelni egy gyereket egy bántalmazó családból 
16:12 A kórházban hagyott csecsemők tragikus helyzete 
26:20 A gyermeki ősbizalom kérdése és egy örökbe fogadott fiú nevelése 
38:23 15 évnyi fizikai kutatás és műszaki kerámia 
42:41 Az erdélyi anyától kapott igazságérzet 
46:55 Segítő szakember, influenszer, fizikus, anya: visszatalálás önmagához 
53:17 Van szatmári akcentusom? 
59:15 A férjemnek joga van azt mondani, hogy ne vigyem ki az életünket a nyilvánosság elé 
01:02:15 Hogyan tartja tisztán a saját fejét? 
01:05:35 Milyen most Magyarország lelkiállapota? 
01:09:54 Azt kapjuk, hogy „légy jó kislány”, és nem merjük meghúzni a saját határainkat 
01:13:52 A Nemakarokbeleszólni, amit jó volt létrehozni, de nehéz volt elengedni 
01:18:39 Az influenszer szóról az jut eszembe, hogy nagyon sokan csak mosóporreklámra 
               használják 
01:26:49 Nehezen mondok nemet a gyerekünknek

ITT NÉZHETŐ MEG


ORBÁN ÉS PUTYIN! 😍 NINCS SZEGÉNYSÉG ITTHON! 🤬

MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?
2025.02.04.



🔴 00:00-00:36 ELŐSZÓ, INTRO! 👊 
🔴 00:37-08:20 VITYA LOVE PUTYIN! 😍 
🔴 08:21-12:30 AZ MCC AZ ÚJ MEGAFON ? 
🔴 12:31- 12:49 OUTRO 👊

AZ MCC ELEMZŐJE SZERINT MA JOBB SZEGÉNYNEK LENNI MAGYARORSZÁGON, MINT 2010-BEN GAZDAGNAK

HVG
Szerző: HVG
2025.02.04.


Sebestyén Géza szerint ezt az támasztja alá, hogy ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.


Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok – erre a következtetésre Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője jutott, aki saját Facebook-oldalán mutatta be számításait. Sebestyén arra alapozza a kijelentést, hogy a KSH adatai szerint a társadalom legszegényebb jövedelmi ötödének 2020-ban átlagosan bizonyos eszközökből – tévékből, mobiltelefonból, autóból – több vagy közel annyi volt átlagosan, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak.

Az elemző kiemeli például, hogy LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízióból 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak átlagosan 25 jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebbekre is 111. Mobiltelefonból 2020-ra 257 jutott 100 szegény családra, miközben egy évtizeddel korábban még ugyanennyi gazdag háztartásra is csak 192. Ugyanígy több laptopja, tabletje, hűtője volt az öt évvel ezelőtti nélkülözőknek, mint korábban a vagyonosabbaknak – sőt, még a 100 háztartásra jutó szárítógépek számában (5 a 2-vel szemben) is verik a mai szegények a korábbi gazdagokat...

MAGYAR INFÓ 17. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.02.03.



Magyar infó...

HIÁBA ÁLLÍTJA ORBÁN, NEM KÖTHET TRUMPPAL AZ UNIÓS SZABÁLYOKTÓL ELTÉRŐ KÜLÖN ALKUT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
20258.02.04.



„Az Európai Unióban a külkereskedelem a kezdettől fogva uniós jog, amiből az következik, hogy csak az EU köthet kereskedelmi megállapodásokat, ha pedig egy tagország köt egy harmadik országgal, annak is összehangban kell állnia az EU kereskedelempolitikai szabályaival.” Így reagált A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője Orbán Viktor keddi – a kereskedelemmel kapcsolatos – kijelentésére, miszerint az EU meg fogja szívni, ám mi, magyarok „egy jó dealt fogunk kötni az Egyesült Államok új kormányzatával.” Inotai András szerint egy láncolatba illik az az orbáni vágyálom is, hogy Trump hatalomra jutásával eljön a magyar-amerikai kapcsolatok aranykora. „Nem vagyok pszichológus, de amit ő csinál, az nem magyarázható politikai, gazdasági, nemzetérdekeket védő racionalitással – ez már pszichológiai eset, aminek a súlyos következményeit az ország szenvedi el, s ha hagyjuk, még súlyosabb következményekkel kell számolnunk” – mondta.


A világkereskedelem eddig ismert szabályainak is búcsút inthetünk. Trump elnök ki fog állni az amerikai érdekekért, Európa ellenében is. Nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió és kemény hónapok elé néznek a brüsszeli bürokraták...Megállapodást, egy dealt kell kötnünk, hogy meg tudjuk őrizni a gazdasági kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Igazán jó dealt pedig azok tudnak kötni, akik nemcsak ismerik, de tisztelik is egymást...Mi mindig is tudtuk, hogy Trump elnök vissza fog térni, ezért felkészültünk. Folyamatosan tárgyalunk, és egy jó dealt fogunk kötni az Egyesült Államok új kormányzatával. A brüsszeliek pedig megehetik, amit főztek!” A többi között ezt is tartalmazza Orbán Viktor kedd délelőtti Facebook posztja, amit az Európai Unió hétfői „elvonulásnak” nevezett informális csúcstalálkozója kapcsán tett közzé.

Az egy dolog, hogy a miniszterelnök – vélhetően a figyelemfelhívás, a nyomaték kedvéért – a rövidke pár mondaton belül háromszor is nagy piros felkiáltójelek közé tette azt a szót, hogy „deal” (amit lefordítva leginkább alkunak nevezhetnénk), de van azért további problematikus momentum is mondandójával kapcsolatban. Az ugyanis felveti a kérdést, vajon Magyarország, mint uniós tagország, valóban köthet-e külön „dealt” az Egyesült Államokkal? Inotai Andrást kérdeztük...

KORMÁNYKÖZELI ÜZLETI KÖRÖK CSAPTAK LE A PÁLYAUDVAROKRA

SZABAD EURÓPA
Szerző: Wiedemann Tamás, Kósa András, Benyó Rita
2025.02.03.


Garancsi István és Somlai Bálint mellett többek között török építőipari vállalkozások is jelentkeztek a MÁV által meghirdetett állomásfelújítási pályázatra. A legtöbb ajánlat a Déli pályaudvarra érkezett, információnk szerint a siófoki pályaudvarban senki sem látott fantáziát, a Nyugatira a terézvárosi önkormányzat is pályázott.



A MÁV november 29-én hirdette meg a honlapján állomásfelújítási programját. Az állami vasúttársaság olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várta, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. A beruházást rengeteg kritika éri, mivel 99 évig a magáncégek üzemeltethetik az ingatlanokat a felújításért cserébe. „Évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hétoldalas pályázati kiírással” – írta decemberben a közösségi oldalán Vitézy Dávid fővárosi képviselő.

A MÁV programjára január 31-ig lehetett pályázni. A Szabad Európa információi szerint a siófoki pályaudvarra egy ajánlat sem érkezett, ezzel szemben a fővárosban található Déli pályaudvarra már sokkal nagyobb volt az érdeklődés: a Szeivolt Éptech Kft., a Market Asset Management Zrt., a Wing Zrt. és a Raw Development Kft. adott be pályázatot.

A Szeivolt Éptech Kft. nemcsak a Délire, hanem a Keleti pályaudvarra is adott ajánlatot. A céget 2021 októberében alapították, a tavalyi évet 493 millió forintos árbevétellel és nyolcvanmillió forintos adózott eredménnyel zárta. A társaság egyedüli tulajdonosa Szeivolt Csaba. A vállalkozás honlapján elérhető információk szerint a kereskedelmi, lakossági és civil szférának építenek, referenciaként leginkább családi házak fotói vannak feltüntetve. Építészet, belsőépítészet a kezdeti tervezéstől a végleges kivitelezésig.

Ehhez kapcsolódóan: Magántőke a pályaudvarokban: mi a garancia arra, hogy a köz javát szolgálja?

A Nyugati pályaudvarra az Erdei Bálinthoz köthető Redwood Real Estate Holding adott be pályázatot. Hogy Erdei pontosan melyik cége pályázott, azt nem tudjuk, de feltehetőleg a Redwood Holding Kft. nyújtotta be a dokumentumokat. A céget 2017-ben alapították, 2023-ban 167 millió forintos árbevételt ért el 112 millió forintos adózott eredménnyel. A társaság tulajdonosa az Erdei Bálint által megnevezet bizalmi vagyonkezelő. A cég honlapja szerint lakóingatlan-, szálloda- és irodafejlesztéssel foglalkoznak.

A Nyugatiban a VI. kerületi önkormányzat is fantáziát látott. Ez nem véletlen, hiszen Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere a MÁV pályázatának megjelenése után azt állította, hogy magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környékén lévő vasúti területeket. Ez szerinte ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, amelynek megvalósításáért évek óta küzd a VI. kerület. A Telex kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt cáfolta, szerintük az állomásmegújítás-program a megpályázott állomásépületek – vasútüzemtől szigorúan elválasztott – épített részén teszi csak lehetővé a kereskedelmi célú hasznosítást...

ÍME A FÉKTELEN MAGYAR PÉNZSZÓRÁS ROHADÓ EMLÉKMŰVEI, AMELYEKBŐL MÁR CSAK A ZOMBIK HIÁNYOZNAK

HVG.HU
Szerző: HVG
2025.02.02.


A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül használatba. Kastélyok, stadionok, fürdők és persze állatkert, amelyeket akár használhatnánk is, de inkább enyésznek, mint egy posztapokaliptikus zombifilmben. Szavazzon, melyik legyen a pénzégetés emlékműve!


A hungarikumok közé is sorolhatnánk a lopásnak azt a típusát, amelyben a beruházás amúgy elkészül, akár használhatná is a nép, de mivel a cél valójában a közpénz magánvagyonná alakítása volt, azzal már senki nem fáradozik, hogy beüzemelje azokat. A műfaj egyik variációja, amikor a politikai rövidlátás miatt marad befejezetlen egy létesítmény.

A magyar pusztában elfeledve állnak gigantikus betontorzók, üvegkupolák, üres lelátók. Összeszedtünk hat ikonikus példányt, amelyek közül olvasóink választhatják ki, melyik legyen a magyar pénzégetés emlékműve...

RAHIMKULOV RUSZLAN CÉGÉNEK ÜGYVEZETŐJE VÁSÁROLTA MEG A VOLT GYERMEKOTTHON ÉPÜLETÉT SOPRONBAN

TELEX
Szerző: NAGY MÁRTA
2025.02.04.


A Rahimkulov Ruszlan Megdetovics tulajdonában lévő Startimmo Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. ügyvezetője vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től Sopron egyik ikonikus épületegyüttesét – erre utal az értékes ingatlan tulajdoni lapján megjelent új bejegyzés. A korábban gyermekotthonként funkcionáló, több épületből álló ingatlan több mint tízezer négyzetméteres, ráadásul Sopron legdrágább városrészében, a Lőverekben van.

Már pakolnak a volt soproni gyermekotthon udvarán, kezd heggyé nőni az egykori szobákból kihordott limlom a Lőverek egyik központi részén. Az állami tulajdonú épületegyüttest az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) végre értékesítette. Végre, mert a gyerekeket a már akkor is méltatlanul rossz állapotú otthonból 2009-ben költöztették ki, azóta csak romlott az ingatlan állapota. Sopronban azonban nem mindenki örül ennek. Vannak, akik attól tartanak, hogy az új tulajdonos lebontja az ingatlant, ezért már az épületeket védő élőláncra toboroznak.

Semmi sem jó

Az épület ablaküvegei már rég kitörtek, befutotta a borostyán a falakat, amik köztudottan már akkor vizesek voltak, amikor még itt laktak a gyerekek. A több mint tízezer négyzetméteres ingatlan megvásárlása ennek ellenére is jó üzlet lehet, lévén a Lőverek városrészben a legmagasabb a négyzetméterek ára az egyébként is drága Sopronban.

Január 9-én jelent meg az ingatlan tulajdoni lapján az új bejegyzés, amin a tulajdonos Ábrahám Zsuzsa. Ő az ügyvezetője a Startimmo Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.-nek, ami saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, és ahol Rahimkulov Ruszlan Megdetovics a másik tulajdonos.

Ő Megdet Rahimkulov orosz milliárdos Magyarországon élő kisebbik fia, aki 178 milliárdos vagyonával maga is a 11. helyen volt tavaly a leggazdagabb magyarok Forbes-listáján. Neve felbukkant a Városháza-gate kapcsán, bátyja, Timur pedig a Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányában került legutóbb a figyelem középpontjába. Testvérével együtt ők az OTP és a Mol nagytulajdonosai. Hogy mekkora OTP- és Mol-részesedéssel bírnak a testvérek, azt a tulajdonrészeik átstrukturálása miatt már nehéz már nyomon követni, de 2022-ben még 7 százalékos tulajdonosok voltak az OTP-ben, amivel a bank egyik legnagyobb befektetőjének számítottak.

Telefonon és emailen is kerestük a céget, hogy mik a terveik a soproni ingatlannal, de egyelőre nem kaptunk választ...


ORBÁN VIKTORT KÉRDEZTE, NEM VITTÉK EL A RENDŐRÖK 👮🏻‍♂️MIKET BESZÉL?! #45

MIKET BESZÉL? PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.02.03.



A szokásos Orbán interjú, ámde sokkal szórakoztatóbb a szokásosnál. Túl azon, hogy Orbán elmondja, hogy a szankciókat elfogadni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem, egyéb csemegék is vannak benne. Például kiderül, hogy mit kell kérdezni Orbántól, hogy ne vigyenek el a rendőrök, és az is, hogy mit jelent valójában a cinizmus. Utóbbit bemutatja Lázár János is, aki meghívott vendégként beköszön hozzánk. Tarts velünk, ha meg akarod tudni a világ történéseinek ellenkezőjét! 
----------- 
00:00 Beköszönés 
00:45 Orbán reakció

2025. február 3., hétfő

MAGYAR ORVOSI KAMARA: A MAGYAROK EGÉSZSÉGE TÖBBET ÉRDEMEL - A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY JELENLEGI ÁLLAPOTA A TÖBB ÉVTIZEDES ELHANYAGOLÁS KÖVETKEZMÉNYE

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK
2025.02.03.


A magyar egészségügy jelenlegi állapota a több évtizedes elhanyagolás következménye.

Eljött az idő, hogy ezen változtassunk!

Ezért a Magyar Orvosi Kamara a lakosság bevonásával társadalmi kampányt indít az egészségügy finanszírozásának javításáért. Ismerje meg az okokat és csatlakozzon a MOK-hoz, mert a magyarok egészsége többet érdemel!

Miért fontos egy jól működő egészségügy?

01 – Feleannyit költünk a betegeinkre - VIDEÓ

02 – Miért kell a TB mellé még pluszba fizetni? - VIDEÓ

03 – Miért nincs 1 millió embernek háziorvosa? - VIDEÓ

04 – 60.000 fő – évente ennyi embert menthetnénk meg - VIDEÓ

05 – Gyakrabban belehalunk a rákba, mint mások - VIDEÓ

06 – 10 férfiből 4 nem éri meg a nyugdíjkorhatárt - VIDEÓ

07 – Ezt javasolja a Magyar Orvosi Kamara!





ORBÁN URALMA ÉS AZ ELVESZETT GENERÁCIÓ MIATT NINCS REMÉNY MAGYARORSZÁGON KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ SZERINT

HVG
Szerző: HVG
2025.02.02.


A demokrácia törékeny, különösen a jogokkal felvértezett iskolázatlan tömegekkel szemben, az pedig több mint nevetséges, ahogy Orbánék dicsőséges magyar történelemről beszélnek. Az író egy svéd lapnak adott interjút regénye, a Herscht 07769 stockholmi elismerésével kapcsolatban
.


A Svenska Dagbladet svéd lapnak adott interjút Krasznahorkai László író, aki a Kulturhuset Stadsteatern nemzetközi irodalmi díját elnyerő regénye a Herscht 07769 díjátadója alkalmából járt Stockholmban. Az interjú szerzője által világcsavargóként jellemzett író maró kritikával illette a magyarországi helyzetet.

Orbán és társai most dicsőséges történelemünkről beszélnek. Ez több mint nevetséges. A magyar történelem csak vereségekből áll.

– állapítja meg Krasznahorkai, aki beszél arról is, Berlin után miért inkább a monarchia városaiban – Bécsben Budapesten és főként Triesztben – szeret már élni. Trieszt például mindig multikulturális és nemzetközi volt szerinte, “nem úgy mint

Magyarország, amely az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól, Orbán Viktor nemzeti konzervatív uralma alatt”.

Szóba kerül a trianoni trauma is, amiből szerinte Orbán tőkét igyekszik kovácsolni, és egy “Vissza Trianont!” feliratú plakát nyomán megállapítja, hogy mennyire tanulatlanok lettek mára az emberek, hiszen Trianon csak egy kastély Franciaországban.

Nincs remény Magyarországon, és nem az Orbán-rezsim miatt, de az ilyen emberek miatt is. A probléma nem csak politikai, de társadalmi is. Ez egy elveszett generáció – idézi a lap az írót, aki azt is mondja:

A demokrácia nagyon törékeny. Iskolázatlan tömegek jogokkal felvértezve, és olyan sok a seggfej. Egy tömött vasúti kocsiban egyetlen neonáci is elég, csak egy...


MI, EMBEREK, TELJESEN ŐRÜLTEK VAGYUNK, MARKOLÓVAL ÁSSUK A SAJÁT SÍRGÖDRÜNKET

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2025.02.02.



A természet egyre kisebb, szigetszerű foltokra húzódik vissza, ahogy az emberiség zabolázatlanul terjeszkedik és teljesen átalakítja a környezetét. A nagyvárosoknál ez a jelenség még szembetűnőbb, de aki nyitott szemmel jár, még felfedezhet néhány menedékként is felfogható területet, ahol az élővilág őrzi utolsó sáncait. A vizes élőhelyek világnapján, február 2-án egy ilyet mutatunk be. Kriska György és Szendőfi Balázs Megsebzett táj – Észak-Pest természeti értékei, veszteségei című filmje először látható online.

„Mi emberek teljesen őrültek vagyunk, markolóval ássuk saját sírgödrünket és gépekkel járjuk haláltáncunkat” – hangzik el a filmben, ami archív felvételeken is bemutatja, hogy a terjeszkedő Budapest és az épülő M0-s, hogyan tarolta le az egykori értékes és változatos élőhelyeket, szántott be gyepeket, tüntetett el ligeterdőket. Amik megmaradtak, mint a Dunakeszi-láp, az erdőkertesi homokpuszta vagy az újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület sincs teljesen biztonságban, néha szinte úgy tűnik, jegyzik meg az alkotók, mintha a jövő nemzedékét természetkárosításra tanítanánk, és azokat területeket, amelyeket nem áldoztak fel gazdasági okokból, azt szórakozásból teszik tönkre.

Kriska Györgyék végigkövették a megnyomorított, betonvályúba kényszerített Csömöri-patakot is, ahol már az is élőhelyfejlesztésnek számít hogy valakik teledobálják a medrét kövekkel. A kövek a betonfelszínt megtörve máris egy csomó apró élőlénynek adtak otthont.

Szerencsére a film nemcsak a pusztításról tud beszámolni, hanem sikeres élőhely-rehabilitációról és előremutató környezeti nevelőprogramokról is. A David Attenborough-t és Gerald Durrellt idéző ismeretterjesztés sem marad el, beleláthatunk a vízi gerinctelenek sokszínű világába, ami legtöbbször rejtve maradnak előttünk. Megtudjuk, hogy a világ legelfoglaltabb lényei a bolharákok, azt, hogy a lápon siralmas a közbiztonság, könyörtelenül felfalják egymást a lakói. Láthatjuk a szitakötők rapid randiját, közelről megnézhetjük, ahogy egy imádkozó sáska tömi a fejét más sáskákkal, de találkozhatunk zsákmány szerző vízi skorpiókkal és búvárpókokkal is, mintha csak egy akciófilm és egy mese keverékében lennénk.

A film tételmondata rámutat az emberi abszurditásra. Valahogy úgy gondolkodunk, hogy a természet helye valahol a városokon kívül van, de alig van már ott is természet, ami nincs szem előtt, ott még nagyobb a pusztítás. Éppen ezért fontosak azok a természetszigetek, amelyek a településeinken vannak, azokat talán jobban meg is tudjuk becsülni.

Kriska György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Természettudományi Karának Biológia Intézetének docense és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a kutatásai mellett mindig nagy figyelmet szentelt a tudomány népszerűsítésének könnyed hangvételű filmjeiben. Korábban a Telexen is írtunk a vízi rovarok ökológiai csapdáit bemutató Poláros világ című filmjéről, de Kriskát a dunavirágzás kutatójaként is ismerhetjük, és ebben a témában is készített már filmet. Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes néhány nappal ezelőtt mutatta be a WWF-fel közösen készített Eltékozolt vizeink című kisfilmjét, de rendszeresen forgat a Ráckevei-Soroksári-Dunán, és nagy sikere volt a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom című filmjének is, amelynek alapján tavaly a Tudományünnepen tartott egy előadást a duzzasztógátak káros hatásairól.

„MEGBOCSÁTANI SOSEM FOGOM” – ÍGY REMÉLNEK VÁLTOZÁST A KERESZTÉNYEK SZÍRIÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: THORPE DÁNIEL
2025.02.01.


Múlt hét óta új elnöke van Szíriának. Az egykori az al-Kaida helyi szárnyát irányító Ahmed as-Saráa uralmától sokan a szír keresztényeket féltik a legjobban, hiszen közmondásosan az ancien régime támogatói voltak – jobb híján. Hogy a valóság kissé bonyolultabb, kiderül Thorpe Dániel írásából. Az Isztambulban élő újságíró a Válasz Online számára küldött cikkéhez szíriai keresztény kolostorokat járt végig. Olyan környéken, ahol a polgárháború első éveiben épp as-Sara dzsihádistái pusztítottak, és egy olasz jezsuitának is nyoma veszett. A derűlátóbb helyiek most azt remélik: az új vezető és köre végigmegy a damaszkuszi úton – és nem csak fegyverekkel. Exkluzív riport...

„MAGYAR PÉTER SZERBIÁBÓL NÉZVE AZÉRT ÉRDEKES, MERT A FIDESZ-VILÁG RÉSZE VOLT” – VUJO ILIĆ A SZERB–MAGYAR PÁRHUZAMOKRÓL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.02.03.



A gyenge ellenzék helyett egy botrányt követő társadalmi felháborodás rendítette meg a sziklaszilárd rendszert – a leírás nem az egy évvel ezelőtt a kegyelmi üggyel megváltozott Magyarországról, hanem Szerbiáról szól. Vujo Ilić, a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének igazgatóhelyettese szerint az Orbán Viktorral szövetséges Aleksandar Vučić elnök eddigi legnagyobb kihívásával szembesül az újvidéki pályaudvaron bekövetkezett tragédia miatt indult tüntetésekkel. A magyarországi politikát is követő elemzőtől megkérdezzük: mi a közös a szlovák, a magyar és a szerb illiberális rendszerek elleni lázadásban? Lesz-e szerb Magyar Péter? Mit indított el arab befektetők belgrádi mini-Dubaja? Miért beszél Aleksandar Vučić egyre többet politikai örökségéről? Nagyinterjú Szerbiáról, meglepően sok magyar áthallással.

Három hónapja zajlanak tüntetések az újvidéki pályaudvaron történt katasztrófa után. Hétvégén többezer egyetemista és más tüntető gyalogolt el Belgrádból Újvidékre, ahol mindhárom hidat lezárták. A demonstráció a konkrét ügyről szól vagy Aleksandar Vučić elnök ellen irányul?

– A megértéshez kicsit távolabbról kell indítanom. A tömegdemonstrációk megszokottak Szerbiában, 2016 óta az emberek szinte minden évben tiltakoznak valamilyen ügy miatt. Kilenc éve a fővárosi Waterfront ingatlanprojekt miatt mentek ki a belgrádiak az utcára, ez az esemény nyitotta meg a tiltakozások sorát. A titokban letárgyalt, a városfejlesztési szabályokat megszegő óriásberuházás ahhoz a Mohamed Alabbarhoz köthető, aki most Budapesten tervez valami hasonlót. Demonstráltak az emberek 2023-ban két iskolai tömegmészárlás után, tavaly pedig nyáron egy hatalmas lítiumbánya ellen tüntettek. A megmozdulások jelezték demokratikus intézményrendszerünk működésképtelenségét, kiüresedését; a parlament például képtelen becsatornázni a különféle társadalmi konfliktusokat, és megoldásokat kínálni rájuk. Ebben a politikai környezetben történt az újvidéki pályaudvar egész országot megrázó katasztrófája, amikor is tizenöten lelték halálukat a nemrégen felújított állomásépület leszakadt beton tetőszerkezete alatt. Az emberek tudni akarták, hogy milyen gondatlanság, korrupció áll a propagandaokokból kétszer is felavatott állomás tragédiája mögött. Az általános politikai környezet, az újvidéki eset súlyossága mellett még egy harmadik tényező kellett a demonstrációk kiszélesedéséhez. A Színművészeti Főiskola tiltakozó hallgatóit november 22-én megtámadták a kormányzó Szerb Haladó Párthoz (SNS) köthető személyek. Ez olaj volt a tűzre, a diákok országszerte utcára vonultak. Ha nincs a támadás, aligha válhatott volna a mozgalom ilyen kiterjedtté, s nem kapott volna még erőteljesebb politikai színezetet...

ORBÁN ÉS PUTYIN KÖZTI TITKOS MEMORANDUMOT SEJT A NYUGALMAZOTT UKRÁN TITOKSZOLGA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.02.03.


A magyar kormány meg akar állapodni Trumpékkal az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról és csak Washington egyetértése mellett adja áldását az uniós határozatra – címmel hívja fel figyelmünket az Euractiv az újabb háttéregyeztetésekre, amelyekről Bóka János EU-s miniszter beszélt a Die Weltnek.


Azt jelezte Amerikának és Brüsszelnek is, hogy addig semmi esély az újabb lejáró (félévente kell ezeket folyamatosan meghosszabbítani) szankciók további kiterjesztésére, amíg nem köt alkut erről a washingtoni vezetéssel. Ő egyébként csak megismételte Szijjártó szavait, aki pár napja már bejelentette a magyar kormány álláspontját a Brüsszellel való újabb konfliktus felvállalásával. A brüsszeli újság viszont diplomatikusan arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt Trumpnak a jelen pillanatban kisebb gondja – mondjuk Grönland vagy a Panama csatorna megszerzése – is nagyobb annál, minthogy a magyarokkal alkudozzon. Nem beszélve a hétvégén berobbantott újabb intézkedésről, Trump súlyos vámtarifákat vetett ki Kanadára, Mexikóra és Kínára. Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy Trump nagyhatalmi területszerzési fenyegetései épp abba az irányba mutatnak, mint amit Putyin Ukrajnában már elkezdett.

Szintén erről adott hírt a New Voice of Ukraine portál, amely viszont kitért arra is, hogy brüsszeli vezetésnek is szót kellene értenie ez ügyben Donald Trumppal, mielőtt újabb hosszabbítást kezdeményezne.

A magyar kormány nem a kárpátaljaiak védelmében, hanem feltehetően az oroszokkal kötött paktum miatt vonultatta fel katonáikat az ukrán határ mentén az orosz invázió előtt 2022-ben – ezt állította az ukrán titkosszolgálat nyugalmazott vezérőrnagya, Viktor Yagun, amiről a magát pártatlannak hirdető, orosz székhellyel alapított, angol és orosz nyelvű a EurAsia Daily számolt be. A cikknek nincs szerzője, de ellenőriztem, általában nem is szokott lenni. Azt írják, hogy Magyarország és Oroszország fel akarta egymás közt osztani Ukrajnát, amennyiben az orosz csapatok elfoglalják esetleg Kijevet. Yagun azt állítja, erre bizonyítékaik is vannak … egyedüli hadsereg volt a magyar, amelyik nem a saját államát akarta megvédeni, hanem az ukrán határ felé lett tartott. Idézem a vezérőrnagyot: „Nem zárom ki, hogy Orbán aláírt egy memorandumot Ukrajna bizonyos területének elfoglalásáról Putyinnal, ami hatályba lépett volna, ha mondjuk Kijevet elfoglalják.” És ő nem hisz Orbánék erre vonatkozó, ezt cáfoló magyarázatára. Yagun törekvése, hogy hiteltelenítse Orbánt, nem véletlen és a lap találgatásokba kezd, miszerint csak a kárpátaljai magyarokat akarták védeni. Orbán feltétel nélküli vagy mindenáron történő békekövetelése is erre utaló jel, akárcsak az Ukrajna megsegítését célzó brüsszeli intézkedések vagy kijevi törekvések folytonos gáncsolása. Sőt még utalnak Orbánnak a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozataira, például az általa megszabott három feltételre, amelyek teljesülése esetén tudja a magyar kormányfő támogatni az Oroszország elleni szankciókat. Úgyis mint: Ukrajnának vissza kell állítani az orosz gáztranzitot, nem intézhetnek katonai támadást a Török Áramlat ellen és továbbra is biztosítani kell az orosz olajszállításokat Európába. Mint ismeretes, január végén a magyar kormány belement a szankciók további hosszabbításába, azonban fenyegetőzött, amennyiben Brüsszel nem teljesíti az általa szabott feltételeket, akkor újabb hosszabbítást kizárt Orbán részéről. Yagun erről nyilatkozott is, amit a Telegramra tettek fel.

A szintén orosz híreket tálaló Peporter oldalán is megtalálható a hír, szintén a nyugalmazott vezérezredes ukrán tv-s nyilatkozata alapján. Majd megtaláltam a tv-s nyilatkozatot is: Az ESPRESO ukrán tv oldalán (ez internetes tv-portál, amely 2013-ban azzal vált ismertté, hogy lehetővé tette az Eurimaidan tüntetések közvetítését világszerte). Ezen a portálon viszont már névvel ellátott cikk adott hírt Yagun véleményéről, beágyazva a nyugalmazott vezérezredes tv-s interjúját. A kétnyelvű Espreso oldalán még angolul is fenn van az írás, és mindezt egy fél mondattal még meg is toldanánk, mert azt is állítják, hogy Orbán a Trumppal lezajlott floridai találkozóját követően felhívta Putyint.

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KITALÁLT EGY NEM LÉTEZŐ EGYETEMI CÍMET AZ INDULÓ TANÁRKÉPZÉSHEZ

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2025.02.03.


2025. szeptember elsején fog elindulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) osztatlan tanárképzése gyakorlatilag a semmiből, ez pedig néhol már most meg is látszik a képzésen. Az újonnan életre hívott tanárképző ellen már hónapokkal ezelőtt tiltakoztak az oktatói szervezetek, akik szerint a Közszolgálati Egyetem induló tanárképzése mögött politikai-ideológiai-gazdasági stratégia húzódik meg.

Bár a közszolgálati egyetem az állami egyetemekéhez képest sokkal nagyobb fizetésekkel próbálja magához csábítani az egyetemi oktatókat, ez nem minden tanszéken látszik úgy, hogy maradéktalanul sikerülne. Eredetileg arról volt szó, hogy első körben csak magyar-, történelem-, angol- és némettanár-képzéseket indítanak, később pedig többek között földrajztanárokat és integrált természettudományos tanárokat is képeznek majd, a felvi.hu szerint mégis most szeptembertől elindulnak ezek a szakok. Lesz:

- osztatlan tanári [földrajztanár; történelemtanár] és

- természettudomány-környezettan szakos tanár képzés.

Ehhez pedig az NKE honlapja szerint már megalakult az NKE tanárképző karán a Földrajz és Természettudomány Tanszék. Azonban a tanszék munkatársai menüpontban sok érdekességet találhatunk. Egyrészt csak földrajzszakos oktatók vannak feltüntetve, pedig a természettudományos tárgyak körébe tartozik a fizika, a kémia és a biológia is, így kérdés, hogy ezeket ki fogja oktatni a természettudomány-környezettan szakos tanárjelölteknek. Kérdeztük erről az NKE-t, de megkeresésünkre nem reagáltak.

A másik furcsaság a néhány oktató neve mellett feltüntetett titulus: közszolgálati docens. Bár viszonylag sok felsőoktatással kapcsolatos cikket írtam már, sosem találkoztam még ezzel a kifejezéssel: docenssel igen, főiskolai docenssel igen, egyetemi docenssel igen, sőt még habilitált egyetemi docenssel is, de közszolgálati docenssel nem. Első keresésre semmit nem találtam a közszolgálati docensekről, a Google-nak és a Wikipédiának is ismeretlen volt a megnevezés. Az NKE 2020-as működési szabályzatában sem létezik ilyen titulus, noha a többi felsőoktatási titulust megnevezik benne: tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár, stb.

A 2024-es új szabályzatba viszont már bekerült, igaz nem olyan pőrén, ahogy a tanszéki honlapon szerepel: közszolgálati docens, hanem közszolgálati egyetemi docens. A leírás szerint:

a szenátus az óraadó oktatónak, ha b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet adományozhat.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem szenátusa dönthet úgy, hogy egy óraadó oktatónak címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet ad, amennyiben az illető szakmai elismertsége nem csupán helyi, hanem országosan is elismert.

Magyarán ahhoz, hogy valaki közszolgálati egyetemi docens lehessen, nem kell előtte egyetemi docensnek lennie. Vagyis ha valaki nem rendelkezik hivatalos egyetemi docensi pozícióval, de elismert szakember a szakterületén (akár más egyetemeken, intézményekben, vagy kutatási körökben), akkor is kaphat közszolgálati egyetemi docensi címet...

BREAKOUT ROOM: A GAZDAGSÁGRÓL

WMN MAGAZIN
Műsorvezető: D. TÓTH KRISZTA
2025.02.02.



Bojár Gábor 75 éves vállalkozó, Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus, a Graphisoft tervezőszoftver fejlesztő vállalat alapítója. Stabil helye van a leggazdagabb magyarok százas listáján. Sikereit a nyolcvanas években alapozta meg. Orvos feleségével két gyereket neveltek fel. A közéletben is aktív, ellenzéki érzelmeit nyíltan vállalja. A Breakout Room második évadában hozzá érkezett a legtöbb olvasói-nézői kérdés.

A Ki vele! közösségi talkshow-hoz kapcsolódóan elindul a WMN új beszélgetéssorozata is, amelyben D. Tóth Kriszta vendégei olyan emberek, akik valamilyen szempontból – életmódjuk, identitásuk, döntéseik vagy adottságaik miatt – eltérnek a társadalmi többségtől. A cél nem az egyetértés, hanem a megismerés, annak elismerése, hogy nagyon különbözőek vagyunk, de mindannyian itt élünk, ebben az országban, ebben a társadalomban. Ennek eszköze egy beszélgetés, amelyben a felvetések egy részét az internet népe írta, előre összegyűjtött hozzászólások, kérdések formájában. Aranyszabály: a Breakout Roomban mindenki biztonságban van, akkor is, ha mást képviselünk. A sorozat minden beszélgetésének egy-egy pár perces részletét bemutatjuk, és megbeszéljük a Viasat3 csatornán futó Ki vele! talkshow-ban, a WMN YouTube-csatornáján pedig a teljes interjút mutatjuk meg nektek. Ez itt a második évad második része, amelyben D. Tóth Kriszta Bojár Gábor milliárdos vállalkozóval, a Graphisoft alapítójával beszélget. A Ki vele! következő epizódját hétfőn 19 órakor láthatjátok a VIASAT3 műsorán!

00:00 Intro 
00:53 A gazdag listákon szereplő embereket érdekli a gazdag lista? 
02:13 Az első épület, amit az ő szoftverükkel terveztek 
03:08 A siker és a kudarc megélése 
05:09 Az elmúlt 10 évben meggazdagodottak 
05:43 „Vörös Báró” név, politikai támogatások 
11:15 Miért nem vállal politikai szerepet 
13:44 Cégvezetői pályaíve, milyen a jó vezető? 
19:06 Kapcsolata a magyar valósággal 
23:15 Lehet milliárdossá válni erkölcsösen? 
23:48 Közös kassza házasságban, pénzköltési szokások 
25:21 Párkapcsolat és pénzügyi egyenlőtlenségek 
28:01 Családi cégépítés? 
30:06 Mennyire volt jelen apaként? 
33:41 Viszonya a tágabb családdal 
34:11 Mennyi pénzre van szüksége a nyugodt élethez? 
37:58 Vagyonféltés 
41:10 Kapcsolódása a valósággal 
46:26 Megváltozott-e, amióta vagyonos? 
50:22 Társadalmi felelősségvállalás 
55:19 Elmenni az országból


Lásd még:


HA NINCS ORBÁN VIKTOR, AKKOR NINCS, AKI VIGYE A BOLTOT

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2025.02.03.


Míg Orbán Viktor Indiában tuktukozott, dzsungeltúrázott és Vasco da Gama nyomába eredt a családdal, addig Magyarországon nem állt le az élet. Megint meglódult az infláció, tavalyhoz képest több mint tíz százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, közben pedig meglepő csapás érte a miniszterelnök legfontosabb emberét: az Egyesült Államok korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogán Antalt, aki az amerikaiak szerint „a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában áll”.

Ez azonnal egy olyan ügy volt az év elején, amiben a kormány és a Fidesz magyarázkodásra kényszerült. Rögtön ki is kiáltották azt „politikai provokációnak”, „pitiáner bosszúnak”, de maga Orbán Viktor egészen addig nem reagált erre, míg haza nem érkezett a nyaralásából. (És akkor is csak annyit mondott, hogy Rogán Antal pozíciója ettől még inkább megerősödött.)

Aztán január végén közel háromszáz oktatási intézmény kapott fenyegető levelet az országban, a bombariadó sok ezer ember napját írhatta át. Orbán Viktor ebben a helyzetben is meglepően a háttérben maradt, egy Facebook-bejegyzésben mindössze annyit reagált, hogy „forródrótón van a belügyminiszterrel”. Az eligazítások, helyszínre látogatások helyett egy zárt körű uniós konferencián járt, este pedig templomba ment.

A Rogán-féle botrány és a bombariadók újra rámutattak valami fontosra: arra, hogy Orbán Viktor távollétében nincs a Fidesznek olyan vezéregyénisége, aki képes lenne menedzselni az ilyen helyzeteket. Hogy amikor a miniszterelnök nincs az országban vagy láthatóan a világpolitikai magaslatokkal van elfoglalva a hazai történések helyett, nincs más, aki irányt mutasson a tábornak. Hogy amikor baj van, akkor nincs olyan, aki Orbán helyett a cselekvő vezető képét mutassa, aki átvegye a kormányrudat.

Magyarán: Orbán Viktornak láthatóan nincs utódja. Nincs második ember a Fideszben. Nincs, aki vigye a boltot.

Orbán Viktor érzékelhetően nagyon ragaszkodik a miniszterelnöki székhez. 2022-ben elárulta, ő milyen matematikát használ: tizenhat évig volt ellenzékben, és neki az lenne a „kielégítő”, ha ennél jóval tovább lenne hatalmon. A következő évben Kötcsén arról beszélt, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását, amit azzal indokolt, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett tőlük négy évet. Ez nála összesen 28 évet jelentene a kormányon. Tavaly a tusványosi fesztiválon aztán már 2050-ig szóló terveket vázolt fel, igaz, itt már elismerte, hogy ezeket a terveket valószínűleg már nem ő fogja megvalósítani, hanem a fiatalabb korosztály.

Mégis, Orbán Viktor az elmúlt években fokozatosan eltávolodott a napi belpolitikától, láthatóan jobban érzi magát az európai- és a világpolitikában, legalábbis szeretné magát Brüsszel megmentőjeként láttatni, meg azon kevesek egyikeként, aki mindig két, de inkább három lépéssel a többi európai politikus előtt járva pontosan eligazodik a világpolitika keszekusza útvesztőiben. Közben békegalambként repdes Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között, hogy besegítsen az orosz–ukrán háború megállításában. Próbálja magát egy szintre pozicionálni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, de eközben érdemes ezt a küldetést olyan szemmel is nézni, hogy mindeközben mennyire válik az orosz elnök eszközévé egy veszélyes világpolitikai játszmában...