HOGY MI A JÓ A JELENLEGI HELYZETBEN A MARADÉK FIDESZ SZÁMÁRA, AZ MA MÁR TELJESEN EGYÉRTELMŰ.

FACEBOOK
Szerző: VIRÁNYI ANDRÁS
2026.08.05.

Hogy mi a jó a jelenlegi helyzetben a maradék Fidesz számára, az ma már teljesen egyértelmű.

Azért mert nem ők nyertek a választáson, most annak szurkolnak ami rossz, és az pont miattuk is van.

Hogy ők most mit szeretnének?

Apadjon továbbra is Duna, ne legyen elég víz Paks hűtéséhez.

Legyen még melegebb, száradjon tovább a föld, az aszály faljon fel minden zebralegelőt.

Az ellopott rendszerhasználati díjból nem karbantartott energiarendszer omoljon össze, a lakossági áramszolgáltatás akadozzon.

Fogyjon ki a gázolaj, a benzin a kutakon, álljanak hosszú sorokban az út mentén a teherautók, rohadjon meg a platójukon az áru, a boltok polcai legyenek üresek.

És akkor azt hiszik eljön számukra a nagy visszatérés, Orbán Viktor újra beköltözik a Karmelitába és onnan rendeletileg kormányozva ismét elborítják az országot a kék plakátok.

A Fidesz most abban bizakodik, azért szurkol legyen minél rosszabb helyzet az országban, és akkor a választók majd szinte könyörögnek nekik legyenek szívesek ismét úgy irányítani az országot, ahogy azt tizenhat év alatt tönkretették.

Aki értelmet keres ebben a reményben az ne tegye, felesleges.
BANDITA.

ITT OLVASHATÓ

ŐSSZEL LESZ MÉG EGY VÁLASZTÁS? – LÁSZLÓ CSABA A DELLÁBAN | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvetető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.05.

A korábbi pénzügyminiszter szerint Ruff Bálint a Tisza-kormány erős embere. Vendégünk arról is beszélt, mi a hiba a kormányzat kiépítésével, valamint arról, hogy a klímaváltozás felperzselheti az euróbevezetési terveket.

00:00:00 Adáskezdés 

00.01:59 Hőségpara: mennyit vesz el a gazdaság teljesítményéből? 

00:08:23 Örülhetünk, ha idén a 1,5 százalékot eléri a GDP-növekedés? 

00:11:07 A klímavédekezésre önálló költségvetési alapot kellene létrehozni? 

00:19:21 Választási évben jelentkezni az eurózónában? A politika ezt nem szereti. 

00:32:24 Orbán Viktor jóslata: mint mond az orákulum? 

00:37:20 Most is megcsinálná a kétszer száz napos programot? 

00:43:32 Kremlinológia: ki most az erős ember a kormányban Magyar Péter mögött?

ITT NÉZHETŐ MEG

DIREKT36 PODCAST – MIT KEZD A KORMÁNY AZ ENERGIAVÁLSÁGGAL?

DIREKT36 PODCAST
Műsorvezető: GALAVITS PATRIK
2026.08.05.

Extrém meleg, szárazság, apadó természetes vizek és leálló paksi atomerőmű. A klímaválság próbára teszi az energiaellátást Magyarországon is. A mostani helyzetnél a jövőben borítékolhatóan még jelentősebb kihívások várnak ránk.

Mennyire várjuk felkészülten a jelenleginél is nagyobb problémákat? Milyen beruházásokra van szükség, hogy minél zökkenőmentesebben vészeljünk át hasonló időszakokat? Meddig lehet szent tehén a rezsicsökkentés, és hogyan lehet értékelni az új kormány eddigi energetikai ígéreteit?

Ezekről a kérdésekről beszélget Galavits Patrik a Direkt36 podcastjában Deák Andrással, a John Lukács Intézet főmunkatársával.

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGNÉZTEM ORBÁN MAGYAR KIKÖTŐJÉT 😮 EZ ÉPÜLT TRIESZTBEN 7 ÉV ALATT 🤨

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.08.05.

Elmentem megnézni, hogy áll a trieszti kikötőnk. Tudod, 2019-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy 30 millió euróért vettünk egy kikötőt ami 3 év múlva már működni is fog. Kiderült, hogy nem vettünk, hogy nem kikötő, és ma, 7 évvel később sem tud fogadni hajókat.

Elmesélem neked az egész történetet és bemutatom a helyszínt, ahol ha elköltünk százötvenmillió eurót, talán lesz egy kikötő. Bár nem a miénk.
----------- 

00:00 Megnéztem a treszti magyar kikötőt 

00:57 A koperi kikötő jelentősége 

04:02 Orbánék koperi tervei és a szlovén ellenállás 

06:44 A trieszti magyar kikötő valósága 

09:27 Vasút nélkül a tengeren: A logisztikai csapda 

14:25 Hová tűntek a milliárdok?

ITT NÉZHETŐ MEG

SÚLYOS ÁLLÍTÁSOK A NER LEGZÁRTABB VILÁGÁRÓL - LELEPLEZZÜK A NER VADÁSZAIT

KLIKKTV / CENTRÁLPÁLYA PODCAST
Szerző: KLIKKTV
2026.08.04.

A magyar vadászat valóban a természetről és a hagyományokról szól, vagy az elmúlt években egy szűk politikai-gazdasági elit egyik legzártabb világává vált? Milyen szerepet játszott a rendszer átalakításában Semjén Zsolt, és kik lettek a legnagyobb nyertesei a vadászterületek újraosztásának? Hol jelenik meg a politika, az állami pénz és a gazdasági befolyás ebben a sokak számára láthatatlan világban?

Glück Balázssal részletesen beszélünk a vadászati rendszer működéséről, a világkiállítás körüli vitákról, a kiváltságos körök helyzetéről és arról is, milyen változások jöhetnek egy esetleges kormányváltás után. Szó esik a NER egyik legkevésbé ismert területéről, a vadászterületek sorsáról, valamint arról, hogy kik és milyen szempontok alapján jutottak a legértékesebb lehetőségekhez. Egy őszinte beszélgetés a politika, a természetvédelem és a vadászat összefonódásáról, olyan részletekkel, amelyek ritkán kerülnek nyilvánosságra.

ITT NÉZHETŐ MEG

MEDDIG KELL SZENVEDNÜNK A BRUTÁLIS HŐSÉG MIATT? A METEOROLÓGUS ELMONDJA! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.08.05.

41 fok, hőségriasztás és semmi eső, mi történik az országban az időjárásunk szempontjából? Meddig tart itthon a brutális forróság és hőkupola? Miért melegszik Közép-Magyarország az átlagnál is gyorsabban? A mostani extrém nyár lesz az elkövetkező évek „normális” időjárása? Milyen mértékben tér el az idei év középhőmérséklete az elmúlt 30 év éghajlati átlagától? Mennyire kritikus most a helyzet a hazai mezőgazdaságban és a vízbázisaink tekintetében? Miért nem tudnak már áthűlni az éjszakák? Meteorológiailag mi teszi lehetővé ezt a szinte sivatagi léptékű felmelegedést a Kárpát-medencében? Mennyire tolódtak el a hagyományos évszakhatárok hazánkban az elmúlt évtized adatai alapján? A Magyar közöny Podcast kérdéseire Gaál Áron meteorológus, a MET munkatársa válaszolt!

ITT NÉZHETŐ MEG

PAKS A KRITIKUS HATÁRON: MAGYAR PÉTER MAI HELYZETJELENTÉSEI ÉS MINDEN ELŐZMÉNY

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.05.

A Magyar News Online rendkívüli adásában egymás után mutatjuk be az energiahelyzettel kapcsolatos legfontosabb felhívásokat, sajtótájékoztatókat és parlamenti eseményeket. Magyar Péter az ország villamosenergia-rendszerének vezénylőközpontjából adott helyzetjelentést. Közlése szerint az áramhálózat stabil, az utolsó működő paksi turbina továbbra is termel, a tényleges fogyasztás pedig jelentősen alacsonyabb a vártnál.

A kedvezőbb adatok a magyar vállalatok, intézmények és a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentésének köszönhetők. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb napok még előttünk állnak.

A videó végén külön üzenetet fogalmazott meg egy Mészáros Lőrinchez köthető cégnek az „olasz partokon”. A megszólalás politikai kérdése: miközben a magyar emberektől és vállalatoktól önmérsékletet kérnek, minden nagy gazdasági szereplő azonos mértékben veszi-e ki a részét az energiafogyasztás csökkentéséből?

Az adásban láthatóak lesznek Magyar Péter rendkívüli energiahelyzettel kapcsolatos tájékoztatásai és a magyar állampolgárokhoz intézett felhívásai. Szó lesz a Paksi Atomerőmű teljes leállásáról, az ország energiarendszerének állapotáról, a fogyasztási adatokról, a hazai erőművi kapacitásokról és az energiaimport lehetőségeiről.

Bemutatjuk Forsthoffer Ágnes állampolgárokhoz intézett üzenetét is, amelyben az összefogás, a felelős víz- és energiahasználat, valamint az egymásra való odafigyelés fontosságát hangsúlyozza.

Az adás része a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztató, ahol a blokkok leállításának és újraindításának folyamatáról, az alacsony dunai vízállás következményeiről, valamint az energiaellátás biztonságáról adtak tájékoztatást.

Ezt követően a százhalombattai MOL Dunai Finomítóban tartott sajtótájékoztatót is közvetítjük, amelyen az üzemanyag-ellátás, a vállalati fogyasztáscsökkentés és a hazai energiatermelés lehetőségei kerültek szóba.

Az adás végén a parlament múlt heti kétnapos munkájának legfontosabb felszólalásait és vitáit mutatjuk be.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT MÁSZKÁL MATOLCSY SZABADLÁBON?

ÚJSÁGÍRÓK PODCAST / NÉPSZAVA
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.08.05.

Miért nincs máig gyanúsítás a jegybanki ügyben? Az Újságírók klubjában szóba került, hogy az elszámoltatás lassúsága mennyire viseli meg a kormány támogatóit — és hogy az Opus bóvli kategóriába sorolása után hol van az a vagyon, amit Mészáros Lőrinc felhalmozott.
Szó esett még az aszályról mint új politikai főtémáról, a közmédiás kinevezés egy nap alatt történt visszavonásáról, és arról, fel áll-e valaha bárki a Fideszben Orbán Viktorral szemben.

00:00 – Intro: Hőségriadó és politikai forróság a stúdióban. 

01:25 – Ki a felelős a vízhiányért? A politika és az aszály kapcsolata. 

03:41 – Őszinteségi roham: Miért csak krízis idején beszélünk a bajról? 

05:31 – Víz kontra ipar: Az akkumulátorgyárak hatása a vízkészletünkre. 

08:49 – Klímaváltozás és demokrácia: Hogyan változtatja meg a hőség a politikát? 

10:44 – Debreceni dilemma: Gazdasági fejlődés vagy ökológiai kockázat? 

15:42 – Az életmódunk vége? Hogyan alakítja át a klíma a hétköznapjainkat. 

24:41 – A „Fajiskola” projekt: Mi áll a Fidesz új irányvonala mögött? 

30:32 – A sajtó állapota: Miért tűntek el a politikai napilapok? 

36:06 – Közszolgálat vs. dezinformáció: Van még remény a hiteles tájékoztatásra? 

43:01 – Tőzsdei mozgások: Miért gyengülnek Mészáros Lőrinc papírjai? 

51:01 – Elszámoltatás: Mire képes valójában a Vagyonvisszaszerzési Hivatal? 

58:33 – Egy váratlan fordulat: Palvin Barbara és az elnöki szék?

ITT NÉZHETŐ MEG

ELTŰNIK BUDAPEST ALÓL A TALAJVÍZ? BARDÓCZI SÁNDOR A VÁROSI FÁK ÉS A DUNA JÖVŐJÉRŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.08.04.

A klímaváltozás hatásait már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban érezzük, hanem Budapest fáin és zöldfelületein is. De mi történik a város alatt húzódó talajvízzel, és milyen jövő vár a fővárosi zöldterületekre?

A Reggeli személy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, akivel Para-Kovács Imre beszélget a városi fák helyzetéről, a csökkenő talajvízszintről és arról, hogyan alkalmazkodhat a főváros az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.

Szó esik arról is, valóban jó ötlet-e külföldről idős fákat telepíteni, mire használható az esővíz vagy akár a klímaberendezésekből lecsöpögő kondenzvíz, és miért kell óvatosan bánni a szürkevízzel. 

A beszélgetés második felében a Duna jövője is előkerül: megoldást jelenthetnek-e a vízlépcsők, vagy inkább természetközelibb módszerekkel lehet megőrizni Magyarország vízkészleteit? 

Egy izgalmas beszélgetés a városi természet jövőjéről, a klímaváltozás mindennapi hatásairól és azokról a döntésekről, amelyek hosszú időre meghatározhatják Budapest arculatát.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A FIDESZ FŐSZEREPLŐIT BÁRMIKOR LE LEHETNE TARTÓZTATNI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.08.05.

Ebben a beszélgetésben Németh Péter vendége Bruck Gábor, akivel a magyar politikai közélet legégetőbb kérdéseit járják körül. A diskurzus fókuszában a kontraszelekció jelensége, a hatalmi mechanizmusok változása és a társadalmi igazságérzet áll ebben a feszült, átmeneti időszakban.

00:00 – Miért a szervilis, gyenge képességű embereket választja a hatalom? 

02:55 – A kontraszelekció csapdája: miért félünk az autonóm vezetőktől? 

05:42 – A bűnök lerakódása: mi történik, ha megszűnik a politikai védelem? 

10:04 – Az Odüsszeusz-példa: működhet-e a kampány agresszivitása a békés kormányzásban? 

14:26 – Egy stabil ország építése: mi Magyar Péter valódi feladata a következő években? 

24:16 – Orbán Viktor és a menekülőútvonal: kiiratkozás a politikából? 

30:14 – A végszó: „Bármikor bárkit le lehetne tartóztatni.”

ITT NÉZHETŐ MEG

A TISZA ÉS A FIDESZ ENERGIACSATÁJA

INNEN ÉS TÚL PODCAST
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.08.05.

Paksi teljesítménycsökkenés, rekordalacsony Duna, önkéntes fogyasztáscsökkentés és egymásnak feszülő politikai narratívák. Az energiaválság ma már nemcsak a villamosenergia-rendszerről szól, hanem arról is, ki viseli a felelősséget érte. Ezt a vitát bontjuk ki a mai adásban.

ITT NÉZHETŐ MEG

„NEM ALJAS, HAZUG PROPAGANDA A BLIKK” // INTERJÚ A LEMONDOTT FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESSEL

KONTROLL
Műsorvezető: FIALA JÁNOS
2026.08.04.

Szirmay Dávid húsz éven át volt a Blikk munkatársa, aztán július közepén váratlanul lemondott a főszerkesztő-helyettesi posztról. Nem volt különösebb oka. "Elegem lett" - mondta Fiala Jánosnak a Kontroll stúdiójában. Nem az elmúlt hetek tisztítüzében égett ki, talán inkább el/megfáradt, de nem mond elkoptatott szavakat. Nem tudja mi lesz vele. Arról beszél már-már szenvtelenül, hogy mit élt át az elmúlt évtizedekben újságíróként és hogyan fogadta azt, amikor a Blikk egy tulajdonosváltás után a Fidesz közelébe került, miközben dobogót ácsol az interjúban a bulvár műfajának.

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ ATOMERŐMŰ EGYKORI ÜZEMVEZETŐJE ELMONDJA AZ IGAZSÁGOT! | VÁGATLAN VERZIÓ!

CREATIVE NOISE PODCAST

Szerző: CREATIVE NOISE PODCAST
2026.08.04.

Mi történik Magyarország energiaellátásával, ha a Paksi Atomerőmű blokkjai leállnak? Jelenthet-e veszélyt az alacsony dunai vízállás, és valóban kell-e tartanunk áramhiánytól vagy akár országos áramszünettől?

A Morning Feed Podcast vendége Kiss Ernő, a Paksi Atomerőmű egykori üzemvezetője, aki több évtizedes szakmai tapasztalatával segít megérteni, hogyan működik valójában egy atomerőmű, mi történik egy blokk leállításakor, és miért van kiemelt szerepe a Dunának a paksi energiatermelésben.

Az adásban többek között szó lesz arról:

– miért van szüksége Paksnak ekkora mennyiségű hűtővízre; 

– mit jelent technikailag egy reaktorblokk leállítása; 

– biztonságos marad-e az erőmű akkor is, amikor nem termel áramot; 

– hogyan pótolható a kieső paksi teljesítmény; 

– okozhat-e a helyzet áramkimaradást vagy energiaár-emelkedést; 

– milyen műszaki állapotban vannak Paks I több mint negyvenéves blokkjai; 

– meddig működhet még biztonságosan a jelenlegi atomerőmű; 

– Paks II megoldást jelenthet-e Magyarország hosszú távú energiaellátására; 

– és mennyire lesz az új erőmű is kiszolgáltatva a Duna vízállásának.

Az interneten terjedő félelmeket és tévhiteket is megvizsgáljuk: felrobbanhat-e egy atomerőmű a hűtővíz hiánya miatt, radioaktívvá válhat-e a Duna vize, illetve valóban Paks nélkül maradna-e áram nélkül az ország?

Vendég: Kiss Ernő – a Paksi Atomerőmű egykori üzemvezetője

ITT NÉZHETŐ MEG

⚡ ENERGIAKRÍZIS 🎙️ PROF DR. ASZÓDI ATTILA |

MILLÁSREGGELI / RADIOCAFE98.HU
Szerző: RADIOCAFE98.HU
2026.07.30.

A rekordalacsony Duna-vízállás miatt a Paksi Atomerőmű egyik blokkját 254 MegaWattal vissza kellett fogni, mert a hűtés ilyen körülmények között már korlátozottá vált. Mennyire jelent ez kockázatot az energiaellátásra, és milyen műszaki-fizikai korlátok határozzák meg az erőmű működését egy ilyen szélsőséges helyzetben?

Prof. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára volt a millásreggeli vendége. Mint elmondta, az atomenergia-termelésnél a hűtés kulcskérdés; a teljesítménycsökkentés nem üzemi hiba, hanem kényszerű alkalmazkodás a környezeti feltételekhez, a mostani csökkentés háttérében pedig az a tágabb kérdés áll, hogy az ilyen vízszinthez kötött korlátok milyen hatással lehetnek Magyarország villamosenergia-ellátására.

A beszélgetésből egyrészt kiderül, hogy az ellátás nem kerül azonnal veszélybe, de a nukleáris termelésnek vannak természetes, időjárási és vízrajzi korlátai, másrészt arra is fény derül, hogy az erőmű műszaki működése és a hazai energetika milyen mértékben függ a Duna állapotától.

ITT HALLGATHATÓ MEG

HA NŐ A DUNA VÍZÁLLÁSA, NAGYON GYORSAN TELJES TELJESÍTMÉNYRE LEHET KAPCSOLNI A PAKSI ATOMERŐMŰ MÉG MŰKÖDŐ BLOKKJÁT

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2026.08.04.

Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő szerint a Duna alacsony vízállásának nincs hatása az erőmű biztonságára. A három, már leállított blokk újraindítása viszont napokig is eltarthat.

„A legnehezebb és legkritikusabb éjszakán vagyunk túl” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kedd reggel közösségi oldalain megosztott videójában. A Duna folytatódó apadása miatt hétfő estétől egyre kilátástalanabb tűnt, hogy működésben tudják tartani a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának még termelő turbináját. Hajnali fél 2-kor arról tájékoztatták, hogy néhány milliméterre jár a vízszint attól, hogy 44 év után először teljesen le kelljen kapcsolni az erőművet a hűtővizet szolgáltató szivattyúk teljesítményének romlása következtében. Ezután előbb a paksi fő Duna-ágon, majd az erőmű hidegvizes csatornájának öblében lassú emelkedésnek indult a vízszint, és helyreállt a szivattyúk teljesítménye. Kedd reggelre 2 centimétert emelkedett a vízszint, és azóta is stabilan több mint 220 megawattot termel a 2. blokk.

Ha nő a Duna vízállása, nagyon gyorsan, akár egy órán belül teljes teljesítményre lehet kapcsolni a Paksi Atomerőmű még működő kettes blokkját – mondta a Qubitnek hétfőn Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő. A szakember szerint a Duna alacsony vízállásának az erőmű biztonságára nincs hatása, mivel a biztonságot a reaktor leállítás utáni túlmelegedésének megakadályozása jelenti, amihez nagyságrendekkel kevesebb vízre van szükség, mint az üzemeléshez. A 2. blokk működésének fenntartása, ami kedd hajnalban néhány milliméternyi vízszintkülönbségen múlott, Adorján szerint manőverezési szabadságot ad az erőmű üzemeltetőinek és a magyarországi villamosenergia-rendszernek. A három, már leállított paksi reaktorblokk újraindítása viszont akár napokba is telhet az erőmű mérnökeinek...

ITT OLVASHATÓ

TELEX: LÉGI FELVÉTELEKEN MUTATJUK BE, HOGYAN FEST A REKORDALACSONY DUNA MADÁRTÁVLATBÓL

TELEX
Szerzők: NÉMETH SZ. PÉTER, MADZIN EMÍLIA
2026.08.04.

Soha nem volt ennyire alacsony a Duna vízszintje Budapesten. Bár a hét vége felé minimálisan javulhat a helyzet, és optimistábbak a kilátások, a következő napok nagy szárazsága miatt tovább apadhat a folyó. A mostani hőség miatt a városon átszelő folyóból egyre-másra bukkannak elő mindenféle érdekességek, amiket eddig a Duna elnyelt: látni lehet a Szabadság híd alatt az egykori Ferenc József híd maradványait, a Batthyány térnél második világháborús robbanótestek kerültek elő az iszapból, a Margitszigetnél fegyverek kerültek elő a folyóból.

Sztraka Ferenc fotós július 30-án készült légi felvételein és kommentárján keresztül mutatjuk meg, hogy fest jelenleg a Duna Budapesttől indulva egészen Esztergomig.

Az alacsony vízállás okairól mindenféle vad tévhitek keringtek az interneten, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam. És bár igen csábító lenne puszta kalandvágyból felfedezni a szabaddá vált Duna-medret, a Fővárosi Vízművek nyomatékosan arra kért mindenkit, hogy semmiképp se kiránduljanak, sportoljanak vagy lépjenek ezekre a területekre, ugyanis ezek jellemzően mind vízbázisvédelmi területnek minősülnek. „Ha pedig most ezeken az éppen elérhető területeken az egyébként szokatlan emberi tevékenység bármilyen szennyezést produkál, annak következményei szélsőséges esetben évekre vagy évtizedekre is használhatatlanná tehetik a vízbázis adott részét. Magyarul: az a szakasz kieshet az ivóvíztermelés folyamatából” – közölte a Fővárosi Vízművek...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

RASKÓ GYÖRGY: AZ ALFÖLD KÖZEL FELÉT ELVESZÍTHETJÜK, HA NEM VÁLTOZIK A VÍZGAZDÁLKODÁS

KLIKKTV / NAPI POL
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.08.04.

Magyarországon nem a klímaváltozás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy évtizedeken át nem készültünk fel rá – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász a KlikkTV Napi Pol című műsorában. A volt közigazgatási államtitkár szerint a tudomány már a kilencvenes évek elején pontosan jelezte, milyen következményei lesznek a felmelegedésnek, a döntéshozók azonban nem építették ki azt a vízgazdálkodási rendszert, amely ma mérsékelhetné az aszály pusztítását. Úgy véli, a késlekedés ára már több ezer milliárd forint, miközben az Alföld jelentős része mezőgazdasági szempontból veszélybe került.

Évtizedek óta ismert volt a veszély

Raskó György felidézte, hogy Láng István akadémikus már 1992-ben olyan tanulmányt készített, amely szinte pontosan leírta, mi vár Magyarországra 20–30 év múlva. A kutatás szerint az Alföld kiszáradása, a talajvíz csökkenése és az egyre gyakoribb aszályok elkerülhetetlenek lesznek, ha nem történnek átfogó vízgazdálkodási fejlesztések. A szakember szerint a kormányok megkapták ezeket az előrejelzéseket, mégsem cselekedtek, sőt volt időszak, amikor a klímaváltozás jelentőségét is megkérdőjelezték.

Szerinte súlyos hiba volt a vízgazdálkodási társulatok leépítése is. Miután megszűnt a gazdák kötelező hozzájárulása a csatornák fenntartásához, a rendszer pénz nélkül maradt, a csatornák elgazosodtak, a műtárgyak leromlottak, a szivattyútelepek tönkrementek. A karbantartás elmaradásával a vízmegtartás lehetősége is fokozatosan megszűnt.

Raskó szerint ennek következményeként az Alföldön akár egymillió hektár termőterület is kieshet a mezőgazdasági termelésből. A Jászság, a Nagykunság, a Homokhátság és Észak-Békés különösen veszélyeztetett, ami több tízezer család megélhetését érintheti...

ITT NÉZHETŐ MEG

LÁNYI ANDRÁS: A VÍZLÉPCSŐS HAZUGSÁG MEGINT FUTÓTŰZKÉNT TERJED

VÁLASZONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2026.08.04.

Létezik Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre – írja Lányi András. Az egykori Duna körös író bemutatja, hogy az érvek mindig változnak, miért kellene a duzzasztó, egy dolog fix csak: hogy kell. Mármint e csoport szerint. Mert valójában nem kell és a mostani paksi helyzetre sem lenne megoldás Bős-Nagymaros.

„Vajon kik azok a patkányok, akik miatt nem épült meg a nagymarosi vízierőmű és a bajai duzzasztó?” – olvasom egy Facebook-bejegyzésben. A szerző nyilván nagyon fiatal és másodkéz-információkból dolgozik, mert szerinte ez is a Fidesz miatt történt. Duna Körről talán életében sem hallott. Arról sem, hogy 1988-ban és a következő évtizedekben egyedül a régi-új állampárt állt ki nyíltan a gátépítő lobbi mellett (újabban pedig a Mi Hazánk). Létezik azonban Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre, és a mostani kánikulában a felelőtlenül elejtett hazugság futótűzként terjed az interneten.

Mint a megszólított patkányok egyike (amúgy közismert Fidesz-bérenc), bátorkodom reagálni az elmúlt napokban csőstül érkező, jobbnál jobb érvekre, hogy miért is kell mindenáron duzzasztani a Dunát. Mert hogy kell, az nem kérdés, csak hogy miért kell, arra keresnek évtizedről-évtizedre újabb magyarázatot. Eleddig kevés sikerrel...

ITT OLVASHATÓ

RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ A PAKSI ATOMERŐMŰBŐL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.04.

A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatója a Paksi Atomerőműből. (Kezdés: 4:36-)

ITT NÉZHETŐ MEG

HVG: KIKÉRTÜK AZ ADATOKAT, TÖBB TÍZMILLIÁRDOT KÖLTÖTT AZ ORBÁN-ÁLLAM KÜLFÖLDI INGATLANOKRA – A LUXUS SOKSZOR FONTOSABB VOLT, MINT A HASZNOSSÁG

HVG
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.08.04.

Hiába van még Észak-Koreában is ingatlantulajdona Magyarországnak, az Orbán-kormány 16 évében tízmilliárdok mentek el reprezentatív külföldi épületek megvásárlására Washingtontól Teheránig – derült ki a HVG közérdekű adatigénylése nyomán. Mennyibe került a rekorder, a kulturális célokra megvásárolt Magyar Ház a londoni City közepén?

Nem sajnálta a pénzt a kormány az Orbán-éra 16 éve alatt, ha külföldi ingatlanok vásárlásáról volt szó: a HVG összesítése szerint ugyanis 2010 óta nagyjából 40 milliárd forint ment el különböző épületek megvásárlására a világ más országaiban.

A megvásárolt ingatlanok kiválasztásánál feltehetően mindig szempont lehetett az exkluzív környezet, a több tízmilliárd forintos összegért ugyanis mindössze 26 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az állam.

Svájcban például 2024-ben több mint 1,8 milliárd forintot fizettek ki a berni nagykövetség 270 négyzetméteres épületéért, a hozzá tartozó 662 négyzetméteres kerttel. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter munkatársai tehát ebben az esetben is kiváló körülmények között dolgozhattak: az előkelő városrészben sorakoznak a villák, több nagykövetség is itt működik, ráadásul a helyszín közel van a történelmi óvároshoz is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésünkre kiadott kimutatása szerint jelenleg összesen, tehát a 2010 előtt vásároltakat is figyelembe véve, 158 olyan ingatlana van külföldön a magyar államnak, amelyben valamilyen hivatalos munka – általában külképviseleti vagy kulturális tevékenység – folyik. A diplomaták szállásaként funkcionáló lakások listája – adatvédelmi okokból – nem publikus. Ha ez utóbbiakat is belevennénk, akkor nagyjából 50 országot és 400 tételt tartalmazna a lista.

A külföldi ingatlanvásárlásokkal járó pénzszórást ugyanakkor korábban is sokan bírálták. Brüsszelben például 2021-ben 10 millió eurót (nagyjából 3,5 milliárd forintot) kellett fizetni az ottani Magyarország Házért, amely szintén az egyik legelegánsabb környékén helyezkedik el – az ottani kormányzati épület, valamint az amerikai nagykövetség közelében. Ebben az esetben az adásvétel után a felújításra is elkülönítettek több mint kétmilliárd forintot, és a rekonstrukciók esetében korántsem volt egyedülálló milliárdos számla.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-es beszámolója szerint ugyanis a Fidesz-kormány idején több mint 70 milliárd forintos alapot hoztak létre a külképviseleti ingatlanokat érintő beruházásokra, azt ugyanakkor nem tudni, végül mennyit költöttek el ebből...

ITT OLVASHATÓ

VÍZÜGYI HELYZETÜNK

VIZUGY.HU
Szerző: vizugy.hu
2026.08.04.

A legfrissebb vízállásokat és folyami adatokat tartalmazza, például a Duna és a Tisza aktuális vízszintjeit különböző mérőhelyeken, mint Budapest, Paks vagy Baja. A weboldal interaktív grafikonokat és térképeket is biztosít a vízállások nyomon követésére.

ITT OLVASHATÓ

FÉLÓRÁNKÉNT FRISSÜLŐ VALÓS ADATOK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER PILLANATYI ÁLLAPOTÁRÓL

HOL A DELEJ?
Szerző: HOLADELEJ.HU
2026.08.04.

Mennyi áramot használ most Magyarország, honnan jön, mi megy át a határokon, és mi történik Paksnál a Duna apadása miatt. Félóránként frissülő, valós adatok.

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ ASZÁLY VÉGKÉPP KINYÍRTA A GYÜMÖLCSTERMESZTÉST, A TAVALYINÁL IS ROSSZABB BETAKARÍTÁS VÁRHATÓ

NÉPSZAVA
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2026.08.04.

A tavalyi történelmi terméskiesés után idén újabb csapások érték a magyar gyümölcstermesztést: a tavaszi fagyokat rendkívüli aszály követte, így több gyümölcsfaj esetében a 2025-ösnél is gyengébb termés várható. A FruitVeB szerint a helyzet annyira súlyos, hogy egyre több termelő hagyhat fel végleg a gazdálkodással.

Egy szóval össze tudom foglalni az idei évet a gyümölcstermesztésben: katasztrófa! Nincs jobb szó rá, egyszerűen elkeserítő, hogy milyen helyzetben van a gyümölcstermelő ágazat az aszály miatt. De nem csak ez a baj – fejtette ki a Népszavának Kocsis Márton, a FruitVeB, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gazdasági elemzője.

Szerinte ahhoz, hogy megértsük, mekkora a baj, egészen az év elejéig, sőt az elmúlt évig kell visszatekinteni.

2025-ben a magyar gyümölcstermesztés egyik legrosszabb szezonját élte át az elmúlt évtizedekben.

A FruitVeB szerint az almatermés a 2024-es, már önmagában is gyengének számító 340 ezer tonnáról mintegy 170 ezer tonnára zuhant, vagyis nagyjából a felére esett vissza, amire fél évszázada nem volt példa. A meggytermés is jelentősen csökkent: a korábbi években megszokott 60–70 ezer tonna helyett mindössze 30–35 ezer tonna termett, miközben már az előző évi 51 ezer tonnás mennyiséget is gyengének tartotta az ágazat...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: FELZÁRKÓZTATÁS – ÚJRA KELL GONDOLNOM?

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.01.

Sokan – én is – abban reménykedem, hogy az esélyteremtésben és a felzárkóztatásban változnak majd most a fókuszok. Hogy megszűnik a beleépült indikátorkényszer, a korrupció, és ezzel a „forró krumplival”, amit hosszú ideje egyik kormány sem szeret kézben tartani, végre történik valami érdemi.

Mert eddig inkább a problémák szőnyeg alá söprése történt. A projektalapú esélyteremtés kötelező eleme lett a sikerkommunikáció, miközben valós hatásmérés nem történt. Rengeteg pénz ment el, érdemi változás nélkül.

A pályázati rendszer, amely projektalapra rendezte a megoldáskeresést, nem tett jót ennek a területnek (sem). Egymást követték az egy-két éves programok, az eredményeket senki sem firtatta, hiszen adminisztratív úton kellett igazolni a hatást és a fenntartást. Irodák nyíltak a projektidőszakra, majd zártak be, a szakemberek pedig projektzárásról projektzárásra keresték a következő állást.

Közben átrendeződtek a fókuszok is. Fontossá vált a könnyen teljesíthető indikátor, ezért nem a legproblémásabb helyzetekkel foglalkoztak, hanem azokkal, ahol „van fogadókészség”. Azokkal a közösségekkel, ahol ez hiányzik, korábban sem – és ma sem – akar igazán foglalkozni senki. Mert ott a kudarc szinte borítékolható, és a munka is sokkal nehezebb.

Így történhetett meg, hogy felzárkóztató programok kerültek olyan településekre, ahol nagyságrendekkel kisebb volt a probléma, mint a szomszédos faluban. Látványos, sikeres projekteket futtattak, azt kommunikálva, hogy megoldódott a társadalmi leszakadás problémája. Aztán rövid idő alatt minden visszarendeződött. Az egyéni sorsokban és a közösségekben alig maradt nyoma a beavatkozásoknak. Ha volt infrastrukturális fejlesztés, az épületek ma üresen állnak, a táblák még kint vannak, az eszközök egy ideig raktárban porosodnak.

A legnagyobb gond talán az, hogy a megoldáskeresők – legyenek állami vagy civil szereplők – nem „szintezik” a szegénységképet. Pedig a szegénységnek sok szintje van, és ezekhez teljesen eltérő beavatkozásokra, módszertanokra lenne szükség.

Más a helyzet ott, ahol „lecsúszó” családokról beszélünk, és más ott, ahol generációk óta újratermelődik a nyomorúság. Más a városi és a vidéki szegénység. Más, ahol a túlélési stratégiák már a szürke-fekete zónára épülnek, és más, ahol még számít valamit a jogkövető magatartás. Más, ahol van munkalehetőség, és más, ahol semmi sincs. Más a helyzet a lakhatási szegénységben élőknél, mint ott, ahol az áram-víz-gáz-szennyvízhálózathoz képesek kapcsolni a lakásokat.

A szegénység szintjeit érdemes a kilátástalanság felől is vizsgálni. Ahol ez mélyen beépült, ott először a hitet, a reményt és a motivációt kell újra felépíteni. Itt már hatalmas a tudás- és képességhiány is, amit kezelni kell. Ahol viszont még felismerhetők az érdekeltek számára a lehetőségek, ott gyorsabban mozdulhatnak el az emberek – ha ehhez némi segítséget, támogatást kapnak.

Nem tekinthetünk el egyik szinttől sem csak azért, mert gyors eredményeket akarunk felmutatni. A kockázat nagy: a negatív túlélési stratégiák könnyen beépülnek, és ha valaki belecsúszik, onnan sokkal nehezebb visszahozni.

A felzárkóztatást időről időre különböző alapokra próbálták építeni. Volt, amikor az oktatásra helyeződött a hangsúly. Régebben az iskolarendszert próbálták esélyteremtővé tenni, aztán ezt elengedték, de ma is működnek tanodák, ösztöndíjprogramok, vannak szakkollégiumok.

Az oktatás nélkülözhetetlen – de önmagában nem elég a felzárkózáshoz. A generációs szegénységben élő családok életét más logikák szervezik, így az iskola hatása gyakran leamortizálódik.

Máskor a munkaalapú megközelítés került előtérbe, például a közmunkaprogramon keresztül. Gyakran hallani az egyszerűsítő érveket: „legalább a gyerek látja a szüleit dolgozni”. A tereptapasztalat azonban sokszor mást mutat. Sok helyen ez inkább egy helyhez kötött segély, mint valódi munka, és nem vezet át stabilan a munkaerőpiacra. A szociális szövetkezeti hálózat megoldásként beharangozott indulása után mára alig látszik az eredmény, az ott előállított termékek piaci értéke a legtöbb helyen nem támogatta a fenntarthatóságot.

Az oktatás és a munka között pedig nem jött létre valódi kapcsolat. Az alapkészséghiányos, szakképzetlen réteg nem felel meg a 21. századi munkaerőpiaci elvárásoknak.

Az Igazgyöngyben mi a közösségfejlesztést látjuk kulcspontnak. Ez áthatja az oktatási és a foglalkoztatási programjainkat is. Nem harmadik út ez, hanem egy stratégiába épült elem. Jó magyar szó nincs rá: empowerment – „képessé tevés”-ként szokott a szakma beszélni róla. Tizenhét év tapasztalata alapján biztosan állítom: e nélkül a másik két terület sem tud tartósan beépülni.

A közösség képes hatni az egyénre. Egyéni életstratégiaváltást támogatunk, közösségi megerősítéssel. Ez adhat esélyt arra, hogy ne kelljen folyamatosan „bábáskodni” egy önmagát újratermelő réteg fölött. Hogy az emberek képessé váljanak megszervezni az életüket, támogassák egymást, közös célokat fogalmazzanak meg. Az ember közösségi lény – erre az erőforrásra építeni kell, különösen ott, ahol a nyomorúság ezt már szétrombolta.

A héten egy szakmai fórumon voltam, ahol azt a visszajelzést kaptam: a közösségfejlesztési alapú munkát nem szereti a politika.

Ez a mondat engem, aki nagyon hisz a közösségfejlesztési alapú esélyteremtésben, és látom az eredményeit is, megdöbbentett. Erre így még sosem gondoltam. Még az AI segítségét is kértem, hogy jól értettem-e. Megerősített, hogy igen, ez így van. Nem szereti a politika, mert ez a munka belső motivációt épít, döntési képességet fejleszt, kapcsolati tőkét hoz létre, és megerősíti a „hangot”. Ez pedig növeli az érdekérvényesítést, erősíti az alulról jövő kezdeményezéseket, és kérdéseket tesz fel a rendszerrel szemben. Vagyis kevésbé kontrollálható, és hosszabb távon a hatalmi viszonyokat is érintheti.

“Így a politika inkább a rövid távú, mérhető programokat preferálja, egyéni szintű beavatkozásokat támogat, és kerüli a közösségi erősödést.”-írta az AI.

Most azt hiszem, megint újra kell gondolnom magamban ezt az egészet. Nem abból a szempontból, hogy működik-e, mert ebben biztos vagyok, hanem abból, hogy beépíthető-e a rendszerbe ez a szemlélet? Mert ez, ezek szerint, pártoktól függetlenül mindig szembemegy a politikai érdekkel.

Lehet-e valódi változás a társadalmi leszakadás mérséklésében, ha a beavatkozások továbbra is az egyéni „ügykezelésre” épülnek, és nem az okokra? Ha a rendszer működése arra épül, hogy az „ügy-kezelő” szemlélettel fenn is tartja a problémát?

Vagy valóban lehetetlen vállalkozás rendszerszinten olyan folyamatokat működtetni, amelyek képessé teszik a generációs szegénységben élőket arra, hogy megszervezzék a saját életüket – és közösségi erőforrásokra támaszkodjanak?

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER: A LEGNEHEZEBB ÉJSZAKÁT SIKERÜLT ÁTVÉSZELNI

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.08.04.

Magyar Péter szerint Magyarország túl van a rendkívüli energiahelyzet eddigi legnehezebb és legkritikusabb éjszakáján.

A megszólalásban köszönetet mondott mindazoknak, akik önkéntes fogyasztáscsökkentéssel, felelős energiahasználattal vagy szakmai munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az ország működőképességét és az energiaellátás biztonságát fenn lehessen tartani.

Magyar Péter a „Segíts magadon, az Isten is megsegít” mondattal foglalta össze az elmúlt időszak tapasztalatát. Közlése szerint a magyar emberek, a vállalatok, az intézmények és a szakemberek példátlan nemzeti összefogást mutattak.

A videó legfontosabb kérdései:

– Miért ez volt az energiahelyzet eddigi legkritikusabb éjszakája? 

– Milyen szerepe volt az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek? 

– Mennyire stabil jelenleg az ország energiarendszere? 

– Várhatók-e további kritikus időszakok? 

– Meddig kell fenntartani a lakossági és vállalati önmérsékletet? 

– Milyen további intézkedésekre lehet még szükség?

ITT NÉZHETŐ MEG

A PAKSI ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE HIVATKOZVA SZÁZSZOROS ÁRON VEHETTEK LEGELŐKET ÉS ERDŐKET A KÖRNYÉKEN, HADHÁZY ÁKOS FELJELENTÉST TESZ

444.HU
Szerző: GAZDA ALBERT
2026.08.04.

„Feljelentést teszek, mert SZÁZSZOROS ÁRON vettek meg legelőket és erdőket a PAKSI ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE hivatkozva” – írja közösségi oldalán Hadházy Ákos. A volt parlamenti képviselő szerint olyan rossz mezőgazdasági területeket is megvásároltak, amelyekre a Paks 2-nek semmi szüksége nem volt, és azóta sem történt rajtuk semmi.

Hadházy fotót is közöl egy területről, azzal, hogy a szóban forgó

24 hektáros erdőt-legelőt 2020-ban 3,5 milliárd, azaz hektáronként 150 millió forintért vették meg a tulajdonosoktól.

A terület a blokkoktól egy kilométerre található. Akkor történt ez, írja, amikor Tolna megyében egy hektár erdő piaci ára egy-másfél millió forint volt.

Egy közérdekű adatigénylés szerint – amit először Bomba Gábor szekszárdi önkormányzati képviselő adott be – 2018 óta a Paksi Ipari Park Nkft. 32 milliárdért vett hasonló ingatlanokat hasonló árakon. „Az így ellopott pénz pont elég lett volna arra, hogy megelőzzék a mostani alacsony vízállás miatti hűtési problémát. De nem ez volt a fontos, hanem hogy minél több pénzt lehessen szétlopni ebben a paksi bővítésnek nevezett gigantikus rmutyiban” – állítja az exképviselő...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB FIDESZES CSONTVÁZAK! / ORBÁN TITKOSÍTOTT! / MARISKA AKCIÓBAN!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.08.04.

00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO 

00:38 KÖSZÖNJÜK! 

02:12 ERRE MENT A PÉNZED! 

08:03 ÚJABB FIDESZES AKNA! 

09:30 NAGY MEGBESZÉLÉS VOLT! 

12:04 A FIDESZ LÁZAD! 

13:45 A TITKOSÍTÁSOK KORMÁNYA! 

16:31 SCHMIDT MARISKA AKCIÓBAN! 

18:10 HANKÓ MAGYARÁZKODIK! 

19:36 KÖSZÖNET, OUTRO

ITT NÉZHETŐ MEG

A FIDESZ KIFOGYOTT, KDNP NEM IS VOLT

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2026.08.04.

Uborkaszezon? Milyen uborkaszezon?! Újabb extrém viharos hónapon vagyunk túl a magyar politikában, aminek a központi témája a Fidesz erodálódása volt. Sulyok Tamás bedobta a törölközőt, Szijjártó Péter kiszállt, Gulyás Gergely hátralépett, Orbán Viktor meg a krízis kellős közepén elment Amerikába focit nézni. Aztán Tusványoson előadta a győzelmi terv 2.0-t: ne csináljunk semmit, hátha a Tisza elront magától mindent. Eközben a Tisza is beleszaladt egy ki nem kényszerített hibába Polgár Judit köztársaságielnök-jelölésével. És csak ezután jött az idei nyár második nagy hőhulláma, energiaválsággal, Paks-leállással, és ezeknek változatosan bizarr politikai lecsapódásaival. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk a toplistánkat: ennyi interakciót hoztak össze a politikusaink júniusban a Facebookon:

		Interakciók	Posztok
1.	Magyar Péter	11 655 000	165	≡
2.	Orbán Viktor	2 276 000	66	▲
3.	Németh Balázs	2 044 000	318	▲
4.	Vitézy Dávid	2 039 000	205	▼
5.	Pócs János	1 644 000	97	▲
6.	Szűcs Gábor	1 529 000	166	▼
7.	Kapitány István	1 304 000	75	▼
8.	Márki-Zay Péter	1 176 000	207	▼
9.	Fekete-Győr András	1 174 000	32	≡
10.	Takács Péter	1 115 000	160	●
11.	Rétvári Bence	761 000	132	▼
12.	Hegedűs Barbara	734 000	156	●
13.	Forsthoffer Ágnes	703 100	34	▼
14.	Juhász Hajnalka	601 000	45	●
15.	Gajdos László	574 000	56	●

(Jelmagyarázat: ≡ – múlt hónap óta nem változott a helyezése; ▲ – előrelépett a listán; ▲▲ – legalább öt helyet előrelépett; ▼ – visszaesett; ▼▼ – legalább öt helyet visszaesett; ● – új belépő a listán. A számok a július 1. és 31. között született posztokra érkezett lájkok, kommentek és megosztások összegét mutatják. Technikai limitációk miatt július 1. délelőtt és 31. este nem szerepel a mérésben, ez egészen kis torzításokat okozhat az adatokban.)

Első ránézésre feltámadni látszik a Fidesz, nyolc politikusuk van a toplistán, öt tiszás, és két óellenzéki (ha nem is a szó eredeti értelmében) mellett. Ha az egy posztra jutó átlagot nézzük, már fordul a kocka (4-5-1), ami azt jelenti, hogy a fideszesek inkább azzal aratnak, hogy sokat posztolnak, és nem azzal, hogy az egyes posztjaik olyan népszerűek lennének...

ITT OLVASHATÓ