Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.20.
Sajtótájékoztató a pénzügyminiszter úrral a költségvetés részleteiről.
2026. október 20., kedd
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PÉNZÜGYMINISZTER ÚRRAL A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETEIRŐL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.20.
Sajtótájékoztató a pénzügyminiszter úrral a költségvetés részleteiről.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.20.
Sajtótájékoztató a pénzügyminiszter úrral a költségvetés részleteiről.
MAGYAR PÉTER MA REGGEL A KOSSUTH RÁDIÓBAN FOLYTATTA A HÉTFŐN MEGKEZDETT KÖLTSÉGVETÉSI ISMERTETŐ
FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.10.20.
Na, gyermekeim, Magyar Péter ma reggel a Kossuth Rádióban folytatta a hétfőn megkezdett költségvetési ismertetőt. A 2027-es büdzsét az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezte. Adócsökkentést, béremeléseket, magasabb családi pótlékot, nyugdíjemelést és olcsóbb állami működést ígért. De beszélt a hiányról, az uniós pénzekről, az euróról és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az előző évek elmaradásait.
KIK JÁRHATNAK JÓL A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSSEL?
Magyar Péter szerint elsősorban a családok, a munkából élők és a nyugdíjasok. Kiemelte az egészségügyet és a szociális szférát is, amelyek szerinte különösen nagy figyelmet kapnak majd.
A HIÁNYT IS CSÖKKENTENÉK, NEM CSAK KÖLTENÉNEK
A miniszterelnök elmondása szerint a kormány 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vette át az országot. Ezt 2027-ben 4,9 százalékra, 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra szorítanák le.
A gazdasági növekedés az idei 1,7–1,8 százalék után jövőre 2,4 százalék lehet, a kormány pedig 3 százalék körüli inflációval számol. A cél az, hogy 2030-ra már 3 százalék feletti növekedést érjen el az ország.
Az államadósság jelenleg 77,5 százalék körül van, ezt 2027-re 77,2 százalékra mérsékelnék, majd fokozatosan tovább csökkentenék. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Magyarország korábban rendkívül magas kamatokkal finanszírozta az államadósságát. A kötvényhozamok a kormányváltás után mérséklődtek, de szerinte még mindig van hová javulni.
HONNAN LESZ PÉNZ A VÁLLALÁSOKRA?
A kormányfő szerint a fedezet egyik legfontosabb forrása az állami pazarlás visszaszorítása. Állítása szerint már 700 milliárd forintnyi felesleges vagy túlárazott kiadást sikerült megfogniuk, és a Pénzügyminisztérium további megtakarítási lehetőségeket keres.
Magyar Péter szerint a korábbi rendszerben rengeteg pénz ment el olyan kiadásokra, amelyek nem szolgálták megfelelően az ország érdekeit. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet korlátlanul faragni a költségekből: meg kell őrizni az állami szolgáltatások megfelelő színvonalát, és a digitalizációval kell hatékonyabbá tenni a működést.
A közmédiát sem hagyta ki a felsorolásból: szerinte a takarékosságból mindenkinek ki kell vennie a részét, a Kossuth Rádiónak is.
EURÓ, UNIÓS PÉNZEK ÉS NAGYBERUHÁZÁSOK
Az euró bevezetéséről konkrét céldátumot nem mondott. Úgy fogalmazott, előbb stabil gazdasági pályára kell állítani az országot, betartani a költségvetési vállalásokat, és ha ennek eredményeként eljutnak az ERM II árfolyam-mechanizmusba, az már további előrelépést jelenthet.
Az uniós források hazahozatalát kulcsfontosságúnak nevezte. Lengyelország példáját hozta fel, amely szerinte az európai pénzek felhasználásával jelentős fejlődésen ment keresztül. Magyar Péter úgy látja, hogy a következő 6–7 évben Magyarország is látványosan átalakulhat.
A növekedést többek között vízmegtartási beruházásokkal, vasútfejlesztéssel és lakásépítési programmal ösztönöznék. Szóba került a 300 milliárd forintos Baross Gábor vasútfejlesztési terv, valamint a Wekerle+ program is.
Utóbbi a kormányfő szerint a korábbi Otthon Startnál célzottabban segítené a lakhatást. A tervek szerint a 18–41 évesek új lakásra fix 3 százalékos, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának. Emellett energiahatékonysági felújításokat is támogatnának kedvezményes, fix 3 százalékos konstrukcióval.
NEM MINDEN ÍGÉRET VALÓSUL MEG EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a béremelések mértékéről nehéz dönteni, mert egyszerre kell figyelembe venni az emberek jogos elvárásait és az ország pénzügyi lehetőségeit. Szerinte az előző években felhalmozódott elmaradásokat nem lehet egyetlen költségvetéssel teljesen ledolgozni, de el kell indulni a felzárkózás felé.
Az interjú végén a lengyel külügyminiszter azon állításáról is kérdezték, hogy bizonyítékaik vannak az orosz beavatkozásra és Orbán Viktor korábbi kormányának támogatására. Magyar Péter azt mondta, erről nincs további információja, és ha Lengyelországnak vannak bizonyítékai, azokat átadhatják.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad, demokratikus és valóban szuverén Magyarországon szeretnének ünnepelni, éppen azokért az értékekért, amelyekért 1956-ban az emberek küzdöttek.
Bözsi néni szerint most már nem a szép szavakból lesz hiány. A nagy kérdés az, hogy a költségvetési tervezet számai, a megígért béremelések és támogatások a mindennapokban is érezhető változást hoznak-e. Mert a családoknak nem százalékokkal kell befűteniük a lakást, a nyugdíjasoknak nem ígéretekkel kell kifizetniük a gyógyszert, a dolgozóknak pedig nem sajtótájékoztatóval kell megtölteniük a hűtőt. A következő években a számoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy a bejelentésekből valóban lesz valami.
Szerző: Bözsi néni
2026.10.20.
KIK JÁRHATNAK JÓL A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSSEL?Magyar Péter szerint elsősorban a családok, a munkából élők és a nyugdíjasok. Kiemelte az egészségügyet és a szociális szférát is, amelyek szerinte különösen nagy figyelmet kapnak majd.
A tervek között szerepel, hogy mintegy 2,5 millió munkavállaló kevesebb személyi
jövedelemadót fizessen. A minimálbér adókulcsa 9 százalékra csökkenhet, ami az érintetteknél havi 20 ezer forinttal növelheti a nettó jövedelmet.
A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megdupláznák, a minimálnyugdíjat pedig 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék. A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és kifizetné a 14. havi juttatás első részletét is.
A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megdupláznák, a minimálnyugdíjat pedig 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék. A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és kifizetné a 14. havi juttatás első részletét is.
A közszférában több mint 600 ezer dolgozó béremelésére terveznek forrást. Az egészségügyi szakdolgozók 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók 17,8, a rendvédelmi alkalmazottak pedig 15 százalékos emelést kaphatnak. Az állami egészségügy további 510 milliárd forintot kaphat.
Magyar Péter ugyanakkor elismerte: sokan nagyobb emelést szeretnének, és érthető, ha a mostani ajánlat nem mindenkinek elég. Szerinte azonban a költségvetésnek a lehetőségekhez kell igazodnia. Ahogy fogalmazott, nem lehet tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér.
A HIÁNYT IS CSÖKKENTENÉK, NEM CSAK KÖLTENÉNEKA miniszterelnök elmondása szerint a kormány 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vette át az országot. Ezt 2027-ben 4,9 százalékra, 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra szorítanák le.
A gazdasági növekedés az idei 1,7–1,8 százalék után jövőre 2,4 százalék lehet, a kormány pedig 3 százalék körüli inflációval számol. A cél az, hogy 2030-ra már 3 százalék feletti növekedést érjen el az ország.
Az államadósság jelenleg 77,5 százalék körül van, ezt 2027-re 77,2 százalékra mérsékelnék, majd fokozatosan tovább csökkentenék. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Magyarország korábban rendkívül magas kamatokkal finanszírozta az államadósságát. A kötvényhozamok a kormányváltás után mérséklődtek, de szerinte még mindig van hová javulni.
HONNAN LESZ PÉNZ A VÁLLALÁSOKRA?A kormányfő szerint a fedezet egyik legfontosabb forrása az állami pazarlás visszaszorítása. Állítása szerint már 700 milliárd forintnyi felesleges vagy túlárazott kiadást sikerült megfogniuk, és a Pénzügyminisztérium további megtakarítási lehetőségeket keres.
Magyar Péter szerint a korábbi rendszerben rengeteg pénz ment el olyan kiadásokra, amelyek nem szolgálták megfelelően az ország érdekeit. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet korlátlanul faragni a költségekből: meg kell őrizni az állami szolgáltatások megfelelő színvonalát, és a digitalizációval kell hatékonyabbá tenni a működést.
A közmédiát sem hagyta ki a felsorolásból: szerinte a takarékosságból mindenkinek ki kell vennie a részét, a Kossuth Rádiónak is.
EURÓ, UNIÓS PÉNZEK ÉS NAGYBERUHÁZÁSOKAz euró bevezetéséről konkrét céldátumot nem mondott. Úgy fogalmazott, előbb stabil gazdasági pályára kell állítani az országot, betartani a költségvetési vállalásokat, és ha ennek eredményeként eljutnak az ERM II árfolyam-mechanizmusba, az már további előrelépést jelenthet.
Az uniós források hazahozatalát kulcsfontosságúnak nevezte. Lengyelország példáját hozta fel, amely szerinte az európai pénzek felhasználásával jelentős fejlődésen ment keresztül. Magyar Péter úgy látja, hogy a következő 6–7 évben Magyarország is látványosan átalakulhat.
A növekedést többek között vízmegtartási beruházásokkal, vasútfejlesztéssel és lakásépítési programmal ösztönöznék. Szóba került a 300 milliárd forintos Baross Gábor vasútfejlesztési terv, valamint a Wekerle+ program is.
Utóbbi a kormányfő szerint a korábbi Otthon Startnál célzottabban segítené a lakhatást. A tervek szerint a 18–41 évesek új lakásra fix 3 százalékos, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának. Emellett energiahatékonysági felújításokat is támogatnának kedvezményes, fix 3 százalékos konstrukcióval.
NEM MINDEN ÍGÉRET VALÓSUL MEG EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRAMagyar Péter arról is beszélt, hogy a béremelések mértékéről nehéz dönteni, mert egyszerre kell figyelembe venni az emberek jogos elvárásait és az ország pénzügyi lehetőségeit. Szerinte az előző években felhalmozódott elmaradásokat nem lehet egyetlen költségvetéssel teljesen ledolgozni, de el kell indulni a felzárkózás felé.
Az interjú végén a lengyel külügyminiszter azon állításáról is kérdezték, hogy bizonyítékaik vannak az orosz beavatkozásra és Orbán Viktor korábbi kormányának támogatására. Magyar Péter azt mondta, erről nincs további információja, és ha Lengyelországnak vannak bizonyítékai, azokat átadhatják.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad, demokratikus és valóban szuverén Magyarországon szeretnének ünnepelni, éppen azokért az értékekért, amelyekért 1956-ban az emberek küzdöttek.
Bözsi néni szerint most már nem a szép szavakból lesz hiány. A nagy kérdés az, hogy a költségvetési tervezet számai, a megígért béremelések és támogatások a mindennapokban is érezhető változást hoznak-e. Mert a családoknak nem százalékokkal kell befűteniük a lakást, a nyugdíjasoknak nem ígéretekkel kell kifizetniük a gyógyszert, a dolgozóknak pedig nem sajtótájékoztatóval kell megtölteniük a hűtőt. A következő években a számoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy a bejelentésekből valóban lesz valami.
ÉLŐ: MAGYAR PÉTER ÉS KÁRMÁN ANDRÁS A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSRŐL
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.20.
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter sajtótájékoztatója.
Szerző: KONTROLL
2026.10.20.
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter sajtótájékoztatója.
SZERVEZETT CSALÁS VAGY RÁGALOM MIT TALÁLT AZ OLAF TIBORCZ ISTVÁN VOLT CÉGÉNÉL
ARANY ÉS BOTRÁNY
Szerző: ARANY ÉS BOTRÁNY
2026.10.18.
Szervezett csalás vagy RÁGALOM Mit talált az OLAF Tiborcz István volt cégénél...
Szerző: ARANY ÉS BOTRÁNY
2026.10.18.
Szervezett csalás vagy RÁGALOM Mit talált az OLAF Tiborcz István volt cégénél...
„ELMONDOM AZ IGAZSÁGOT!” – MATOLCSY GYÖRGY VÉGRE ELÁRULTA, HOL VAN A PÉNZ // AKTUÁL 2026.10.16.
ATV MAGYARORSZÁG / AKTUÁL
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG2026.10.19.
A TÉMÁK:
00:00 Intro | Beköszönés
02:19 Magyar Péter szerint Zelenszkij nem fog eljönni október 23-án Budapestre
09:28 Szerdán hallgatják meg Fürcht Pált
26:22 Matolcsy György: Hamis mese, hogy eltűnt az MNB-s vagyon, megvan a pénz
35:16 Imádságot tartottak Hankó Balázsért, Bús Balázsért, Varga-Bajusz Veronikáért és Seszták Miklósért
39:22 Schummer Orsolya: A cinkosok közül még mindig van, aki a gyermekvédelemben dolgozik
A műsor vendégei:
• Laczó Adrienn ügyvéd
• Ónody-Molnár Dóra, a Népszabadság újságírója
• Ilyés Márton közgazdász
HÁROM KÖZRENDŐR
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2026.10.16.
Mint ismeretes, a Központi Nyomozó Főügyészség pillanatnyilag öt embert gyanúsít az ukrán pénzszállítók elleni akcióval, az úgynevezett aranykonvojüggyel összefüggésben. Júniusban Hajdu János egykori terrorelhárító főigazgatót gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. Az ügyben érintett az a Szathmáry István is, akinek a testvérét Baka András köztársasági elnök jelölte legfőbb ügyésznek, de aztán a parlament nem választotta meg.
Hanem most három közrendőr is képbe került.
A Telex cikke szerint a Terrorelhárító épületében fogva tartott hét ukrán állampolgárt idegenrendészeti őrizetbe vették, és még aznap éjjel három kőbányai kerületi rendőrt kiküldtek, gondolom, hogy jegyzőkönyvet vegyenek föl. A három rendőr meg is érkezett, el is kezdte volna az intézkedést, csakhogy ekkor az ukránok már aludtak. Nem ébresztették fel őket: valószínűsíthető, hogy aznap ez volt velük kapcsolatban az egyetlen emberséges intézkedés. Csakhogy a gyanú szerint a rendőrök valótlan tartalmú rendőri jelentést írtak, ezért közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. Kár, hogy ennek a tartalmát a köznép nem ismerheti meg. Vajon mit írhattak a jelentésbe? Hogy túlságosan mélyen aludtak? De bármit írtak is, pillanatnyilag öt gyanúsított van: Hajdu és Szathmáry, akik részt vettek az intézkedésben, és három közrendőr, akik nem, most azonban egybezárta őket a történelem: gyanúsított Hajdu is, a közrendőr is. Az arányosság szempontjából olyan a terrorelhárító főnök meg az ügybeni közrendőrök viszonya, mint Seszták Miklós 11 milliárdos korrupciós gyanúsítása meg Magyar Péter telefonügye között: tény, hogy ennek is, annak is fölfüggesztették a mentelmi jogát. Ami pedig a fő kérdést illeti, nevezetesen, hogy ki rendelte el a pénzszállítókkal szembeni fegyveres akciót, azt nem tudni, a vizsgálat jóformán a kérdésfelvetésig sem jutott el. Orbán volt miniszterelnök az egyetlen, számára védelmet és menekülést jelentő magyarázata szerint a hatóságok közvetlen kormányzati utasítás nélkül hajtották végre, a háttérben folyó egyeztetések és politikai nyilatkozatok alapján azonban a döntéshozatali felelősség bonyolultabb képet mutat. Nehéz más okot találni arra, miként lehetséges, hogy őt magát, aki nélkül az országban két tányér sem csörrenhetett össze, a hatóság még nem hallgatta meg az ügyben. Tízből nyolcszor egyes szám első személyben beszél. „Azért küzdök, hogy a csak négy év alatt odaadni tervezett teljes 13. havi nyugdíjat már 2022-ben, azaz felgyorsítva odaadjuk az érintetteknek” (2021). Küzd, ha nyugdíjról van szó. Elrendel, ha még több homokzsák kell. Utasít, elrendel, figyelmeztet. Csak az ukránok elleni fegyveres akcióban nem aktív, talán csak később tudta meg, mi történt az alacskai parkolóban...
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2026.10.16.
Hanem most három közrendőr is képbe került.
A Telex cikke szerint a Terrorelhárító épületében fogva tartott hét ukrán állampolgárt idegenrendészeti őrizetbe vették, és még aznap éjjel három kőbányai kerületi rendőrt kiküldtek, gondolom, hogy jegyzőkönyvet vegyenek föl. A három rendőr meg is érkezett, el is kezdte volna az intézkedést, csakhogy ekkor az ukránok már aludtak. Nem ébresztették fel őket: valószínűsíthető, hogy aznap ez volt velük kapcsolatban az egyetlen emberséges intézkedés. Csakhogy a gyanú szerint a rendőrök valótlan tartalmú rendőri jelentést írtak, ezért közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. Kár, hogy ennek a tartalmát a köznép nem ismerheti meg. Vajon mit írhattak a jelentésbe? Hogy túlságosan mélyen aludtak? De bármit írtak is, pillanatnyilag öt gyanúsított van: Hajdu és Szathmáry, akik részt vettek az intézkedésben, és három közrendőr, akik nem, most azonban egybezárta őket a történelem: gyanúsított Hajdu is, a közrendőr is. Az arányosság szempontjából olyan a terrorelhárító főnök meg az ügybeni közrendőrök viszonya, mint Seszták Miklós 11 milliárdos korrupciós gyanúsítása meg Magyar Péter telefonügye között: tény, hogy ennek is, annak is fölfüggesztették a mentelmi jogát. Ami pedig a fő kérdést illeti, nevezetesen, hogy ki rendelte el a pénzszállítókkal szembeni fegyveres akciót, azt nem tudni, a vizsgálat jóformán a kérdésfelvetésig sem jutott el. Orbán volt miniszterelnök az egyetlen, számára védelmet és menekülést jelentő magyarázata szerint a hatóságok közvetlen kormányzati utasítás nélkül hajtották végre, a háttérben folyó egyeztetések és politikai nyilatkozatok alapján azonban a döntéshozatali felelősség bonyolultabb képet mutat. Nehéz más okot találni arra, miként lehetséges, hogy őt magát, aki nélkül az országban két tányér sem csörrenhetett össze, a hatóság még nem hallgatta meg az ügyben. Tízből nyolcszor egyes szám első személyben beszél. „Azért küzdök, hogy a csak négy év alatt odaadni tervezett teljes 13. havi nyugdíjat már 2022-ben, azaz felgyorsítva odaadjuk az érintetteknek” (2021). Küzd, ha nyugdíjról van szó. Elrendel, ha még több homokzsák kell. Utasít, elrendel, figyelmeztet. Csak az ukránok elleni fegyveres akcióban nem aktív, talán csak később tudta meg, mi történt az alacskai parkolóban...
ITT VANNAK A KÖLTSÉGVETÉS FŐSZÁMAI!
KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ
Szerző: KOSSUTH RÁDIÓ
2026.10.20.
Újabb részleteket árult el Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és a következő esztendők terveiről. A 2027-es tervezet 1,7 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Folyamatos hiánycsökkentéssel jövőre 3,4 százalék, majd 2,8 százalék alá szorítanák a költségvetés túlköltekezését. Hogyan folytatódnak a béremelések, milyen gazdasági tervek vannak a kormány asztalán, min és hogyan spórol az állam, hogy jelentősen, 1500 milliárd forinttal csökkentse saját magára fordított kiadásait.
Szerző: KOSSUTH RÁDIÓ
2026.10.20.
Újabb részleteket árult el Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és a következő esztendők terveiről. A 2027-es tervezet 1,7 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Folyamatos hiánycsökkentéssel jövőre 3,4 százalék, majd 2,8 százalék alá szorítanák a költségvetés túlköltekezését. Hogyan folytatódnak a béremelések, milyen gazdasági tervek vannak a kormány asztalán, min és hogyan spórol az állam, hogy jelentősen, 1500 milliárd forinttal csökkentse saját magára fordított kiadásait.
SZÁZEZER EMBER KÉNYTELEN TÚLTERHELT, ROSSZ ÁLLAPOTÚ, EMBERHEZ MÉLTATLAN INTÉZMÉNYBEN ÉLNI
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.10.20.
17,8 százalékkal emelik a szociális dolgozók bérét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol a 2027-es költségvetést ismertette. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez elég-e, de az biztos, hogy a kormány egyértelmű gesztust tett azok felé, akik az elmúlt évtizedekben a legkevesebb megbecsülést kapták.
A szociális ellátórendszer recseg-ropog, folyamatos pénz- és szakemberhiánnyal küzd. A szociális ellátórendszerhez tartoznak az állami idősotthonok, a pszichiátriai betegek bentlakásos intézményei, a szenvedélybetegek otthonai, a fogyatékosotthonok és a hajléktalanok bentlakásos otthonai. A szociális ellátás szorosan kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz, de a páciensek az előbbibe már akkor kerülnek, ha aktív kezelésre nincs szükségük, viszont az állapotuk nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjanak magukról.
Egy társadalom állapotát nagyban meghatározza, hogy bánik a legelesettebbjeivel. A hazai szociális ellátás feltérképezése után az látszik:
Ezt mi sem mutatja meg jobban, minthogy felvételi zárlatot rendeltek el több szociális intézményben, mert nincs elég munkavállaló. Tíz megyében, 26 állami bentlakásos telephelyen nem lehet felvenni újabb jelentkezőket, miközben folyamatosan nő a rászorulók száma. Nem ritka, hogy az idősek évekig várnak, hogy bejussanak egy állami idősotthonba.
A fizetésemelés mellett szükség van a férőhelyek bővítésére is
Az állami idős- és fogyatékosellátás jórészt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozik, 900 telephelyet és 81 intézményt működtetnek. Az SZGYF-től kapott adatok alapján október elején az engedélyezett álláshelyek száma összesen 13251 volt, a betöltött álláshelyek száma 11660. Ez azt jelenti, hogy 1591 álláshely betöltetlen.
Megyénként nagyon eltérő, hol mekkora a munkaerőhiány. Például Fejér megyében az engedélyezett 607 álláshelyből 473 pozíciót töltöttek be, Győr-Moson-Sopron megyében a 730-ból 522-t. De nem jobb a helyzet a fővárosban sem: Pest megyében 1411-ből 1182 a betöltött álláshelyek száma...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.10.20.
A szociális ellátórendszer recseg-ropog, folyamatos pénz- és szakemberhiánnyal küzd. A szociális ellátórendszerhez tartoznak az állami idősotthonok, a pszichiátriai betegek bentlakásos intézményei, a szenvedélybetegek otthonai, a fogyatékosotthonok és a hajléktalanok bentlakásos otthonai. A szociális ellátás szorosan kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz, de a páciensek az előbbibe már akkor kerülnek, ha aktív kezelésre nincs szükségük, viszont az állapotuk nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjanak magukról.
Egy társadalom állapotát nagyban meghatározza, hogy bánik a legelesettebbjeivel. A hazai szociális ellátás feltérképezése után az látszik:
a segítségre szorulók nehéz helyzetben vannak, és az állam nem tudja levenni a terhet a családokról.
Ezt mi sem mutatja meg jobban, minthogy felvételi zárlatot rendeltek el több szociális intézményben, mert nincs elég munkavállaló. Tíz megyében, 26 állami bentlakásos telephelyen nem lehet felvenni újabb jelentkezőket, miközben folyamatosan nő a rászorulók száma. Nem ritka, hogy az idősek évekig várnak, hogy bejussanak egy állami idősotthonba.
A fizetésemelés mellett szükség van a férőhelyek bővítésére is
Az állami idős- és fogyatékosellátás jórészt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozik, 900 telephelyet és 81 intézményt működtetnek. Az SZGYF-től kapott adatok alapján október elején az engedélyezett álláshelyek száma összesen 13251 volt, a betöltött álláshelyek száma 11660. Ez azt jelenti, hogy 1591 álláshely betöltetlen.
Megyénként nagyon eltérő, hol mekkora a munkaerőhiány. Például Fejér megyében az engedélyezett 607 álláshelyből 473 pozíciót töltöttek be, Győr-Moson-Sopron megyében a 730-ból 522-t. De nem jobb a helyzet a fővárosban sem: Pest megyében 1411-ből 1182 a betöltött álláshelyek száma...
S.O.S BALATONPART - CIVILEK, KÖRNYEZETVÉDŐK A BALATONÉRT
SOSBALATON
Szerzők: CIVILEK
2026.10.
Mentsétek meg a partjainkat!
A természetes partokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek állami tulajdonba vételét, és Balaton-védelmi alap létrehozását kérjük a kormánytól!
Szerzők: CIVILEK
2026.10.
A természetes partokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek állami tulajdonba vételét, és Balaton-védelmi alap létrehozását kérjük a kormánytól!
NOVEMBERBEN INDULHAT A VÁRÓLISTA-CSÖKKENTÉS, A KÓRHÁZAK KERESHETIK MEG A BETEGEKET
NÉPSZABADSÁG
Szerző: DANÓ ANNA
2026.10.20.
Az idő sürget: a NEAK adatai szerint augusztusban átlagosan 295 napot vártak térdprotézis-műtétre.
A Tisza-kormány eredetileg október elejére, majd október közepére ígérte a csípő- és térdprotézis-műtétek felgyorsítását célzó program indulását. Azonban az indításhoz szükséges, a részleteket pontosító jogszabályok még nem készültek el, ezért a többletműtétek ténylegesen novemberben kezdődhetnek meg.
A program lényege, hogy a feladatot vállalók többletfinanszírozás fejében az átlagos napi műtétek mellett több beteget operáljanak, a műtétekben részt vevő egészségügyi dolgozók pedig plusz pénzt kapnának. A kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni vagy hétvégi beavatkozásokkal növelhetnék.
Információink szerint a várólistán szereplő betegeknek nem kell külön jelentkezniük. A többletműtéteket vállaló kórházak keresnék meg az érintetteket, hogy egyeztessenek velük a beavatkozás lehetőségéről és időpontjáról. Egyelőre azonban nem ismert, pontosan mely intézmények kapcsolódnak be a programba, és mikor kezdhetik meg a betegek behívását.
A program pénzügyi keretéről a kormányzati megszólalásokban tízmilliárdos és a több tízmilliárdos nagyságrend is elhangzott. Lapunk úgy tudja: a legutóbbi tervezett összegként 20 milliárd forinttal számolnak a döntéshozók. Az egészségügyi kormányzat célja, hogy 2027 végére érdemben rövidüljenek a várakozási idők.
Korábbi vállalásuk szerint a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapot, a járóbeteg-ellátásban legfeljebb két hónapot kellene várni. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később úgy fogalmazott, hogy a betegek legalább 90 százalékának 180 napon belül kellene ellátáshoz jutnia. A két vállalás között van különbség: az utóbbi a betegek egy részénél továbbra is megengedne fél évnél hosszabb várakozást.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2019-ben országosan átlagosan 126 napot vártak azok a betegek, akiken térdprotézis-műtétet végeztek. 2026 augusztusára ez az idő 295 napra emelkedett. A csípőprotézis-beültetéseknél ugyanezen időszak alatt 88 napról mintegy 145 napra nőtt a tényleges átlagos várakozási idő. Ezek az adatok a már elvégzett műtétek előtti várakozást mutatják, nem azt, hogy egy ma várólistára kerülő beteg pontosan mikor jut operációhoz...
Szerző: DANÓ ANNA
2026.10.20.
A Tisza-kormány eredetileg október elejére, majd október közepére ígérte a csípő- és térdprotézis-műtétek felgyorsítását célzó program indulását. Azonban az indításhoz szükséges, a részleteket pontosító jogszabályok még nem készültek el, ezért a többletműtétek ténylegesen novemberben kezdődhetnek meg.
A program lényege, hogy a feladatot vállalók többletfinanszírozás fejében az átlagos napi műtétek mellett több beteget operáljanak, a műtétekben részt vevő egészségügyi dolgozók pedig plusz pénzt kapnának. A kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni vagy hétvégi beavatkozásokkal növelhetnék.
Információink szerint a várólistán szereplő betegeknek nem kell külön jelentkezniük. A többletműtéteket vállaló kórházak keresnék meg az érintetteket, hogy egyeztessenek velük a beavatkozás lehetőségéről és időpontjáról. Egyelőre azonban nem ismert, pontosan mely intézmények kapcsolódnak be a programba, és mikor kezdhetik meg a betegek behívását.
A program pénzügyi keretéről a kormányzati megszólalásokban tízmilliárdos és a több tízmilliárdos nagyságrend is elhangzott. Lapunk úgy tudja: a legutóbbi tervezett összegként 20 milliárd forinttal számolnak a döntéshozók. Az egészségügyi kormányzat célja, hogy 2027 végére érdemben rövidüljenek a várakozási idők.
Korábbi vállalásuk szerint a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapot, a járóbeteg-ellátásban legfeljebb két hónapot kellene várni. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később úgy fogalmazott, hogy a betegek legalább 90 százalékának 180 napon belül kellene ellátáshoz jutnia. A két vállalás között van különbség: az utóbbi a betegek egy részénél továbbra is megengedne fél évnél hosszabb várakozást.
Hét év alatt több mint kétszeresére nőtt a várakozás
SZEMEK A LÁNCBAN – MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON A NER KORRUPCIÓJÁBAN SEGÉDKEZŐ JOGÁSZOK ÉS TANÁCSADÓK FELELŐSSÉGÉRŐL
VÁLASZ ONLINE / VITA
SZERZŐ: MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON
2026.10.13.
Hat hónappal ezelőtt nyerte meg a választást a Tisza, egyik legfontosabb ígérete az elszámoltatás volt. Fél évvel később már zajlanak az eljárások, két országgyűlési képviselő, egykori miniszter is előzetes letartóztatásba került, de még csak most kezd feltárulni teljes valóságában a NER korrupciós hálózata. Melléthei-Barna Márton ügyvéd, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke lapunknak küldött írásában a közpénzek kicsatornázásának egyik eddig keveset emlegetett szeletét: az államot megkárosító szerződésekben szerepet vállaló ügyvédek, jogászok, tanácsadók felelősségét vizsgálja. „Az ügyvéd nem egyszerű »jogi szolgáltató«, akinek az a dolga, hogy az ügyfél által kigondolt célhoz minden körülmények között megtalálja a formailag működő konstrukciót” – állítja a jogász-politikus, aki szerint a kétes ügyletekben lévő kollégái pontosan tudták, mit tesznek. A felelősségre vonás mellett javasolja a nyilvánosság kiszélesítését: a közpénzből megbízást kapó ügyvédeknek számolniuk kelljen azzal, hogy a szerződés ténye, tárgya és díjazása közérdekű adat. Lapunk főszabály szerint nem közöl politikusi véleményeket, de a Válasz Online által alapításunk óta kiemelt figyelemmel kísért korrupciós ügyek miatt most kivételt teszünk. Vitaindító...
SZERZŐ: MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON
2026.10.13.
ÍGY HÜLYÜL EL A VILÁG
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Volt idő, amikor sok Sartre-ot olvastam. Egyes írásai közel álltak hozzám, másoktól aligha érezhettem volna magam távolabb. Most azonban ennek csekély a jelentősége.
Az 1968-as diáklázadáshoz kapcsolt híres történet szerint, amikor Sartre letartóztatását javasolták neki, de Gaulle így felelt: „On n’arrête pas Voltaire.” – „Voltaire-t nem tartóztatjuk le.” A mondatnak több történeti változata él, de az értelme világos: a köztársasági elnök az egyik legádázabb politikai ellenfelében is felismerte a francia szellem emberét. Ehhez kellett némi fogalom a tudás rangjáról és a szólásszabadság szentségéről. És kellett hozzá annyi politikai nagyvonalúság, hogy az elnök legádázabb ellenfelének tudását is tisztelje, szabadságát is védelmezze.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Az 1968-as diáklázadáshoz kapcsolt híres történet szerint, amikor Sartre letartóztatását javasolták neki, de Gaulle így felelt: „On n’arrête pas Voltaire.” – „Voltaire-t nem tartóztatjuk le.” A mondatnak több történeti változata él, de az értelme világos: a köztársasági elnök az egyik legádázabb politikai ellenfelében is felismerte a francia szellem emberét. Ehhez kellett némi fogalom a tudás rangjáról és a szólásszabadság szentségéről. És kellett hozzá annyi politikai nagyvonalúság, hogy az elnök legádázabb ellenfelének tudását is tisztelje, szabadságát is védelmezze.
Akármit gondoljunk 1968-ról vagy a mostani franciaországi eseményekről: hol van ma az a Sartre, akiben a köztársasági elnök felismerhetné Voltaire-t? És hol az az elnök, akinek saját ellenfeléről egyáltalán Voltaire jutna eszébe?
Sartre politikai tévedéseiről, az erőszakot igazoló szövegeiről bőven volna mit mondani. Az életműve ettől még életmű. Ma Mélenchon van, meg Bally Bagayoko, Saint-Denis LFI-s polgármestere, aki nyilatkozatai mellett személyes utcai jelenlétével is a Párizst szétverők élére állt. Ott van a tiltakozók között, a blokádoknál, a rendőrökkel szemben. És hozzá a mondat: „La violence, à un moment donné, peut être légitime.” – „Az erőszak egy adott pillanatban legitim lehet.”
Utóbb az erőszak elutasításáról is beszélt, de kijelentését fenntartotta. Aki kirakatot tör, autót gyújt fel, kilós köveket hajigál, alighanem pontosan tudja, a polgármester melyik mondatát érdemes megjegyeznie.
Így hülyül el a világ. A Voltaire név még megvan. Csak lassan már kizárólag a szétvert könyvesbolt polcán.
2026. október 19., hétfő
A FIDESZ SOK SZENT TEHENET HAGYOTT HÁTRA
TELEX / 2X26
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.10.19.
Magyar Péter hétfőn bemutatta az első tiszás költségvetés főbb számait. Voltak területek, ahol csak hangsúlyozta, ami lesz, de igyekezett elhallgatni, ami nem lesz. A stúdióban Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával elemeztük mindazt, ami kiderült a tervezetről.
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.10.19.
Magyar Péter hétfőn bemutatta az első tiszás költségvetés főbb számait. Voltak területek, ahol csak hangsúlyozta, ami lesz, de igyekezett elhallgatni, ami nem lesz. A stúdióban Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával elemeztük mindazt, ami kiderült a tervezetről.
MÉG A VAGYONADÓVAL EGYÜTT IS A GAZDAGABBAKNAK KEDVEZ A MAGYAR ADÓRENDSZER
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.19.
„Várkonyi Andrea segítségét kérem, hogy majd segítsen elmagyarázni két százmilliós zebrabőr csizma vagy egy francia pezsgő és egy dobozos Hell kávé elfogyasztása közben a szerelmetes urának, hogy szigorúbb feltételek mellett fogjuk bevezetni, mint ahogy azt vállaltuk”
– ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon szeptember végén, miután bejelentette, hogy a januártól életbe lépő vagyonadónak lesz egy magasabb kulcsa is, ami a 100 milliárd forint feletti vagyonokra fog vonatkozni. Miután pedig a Fidesz a vagyonadó bevezetésére, a kata átalakítására és a profi labdarúgók ekhókedvezményének eltörlésére úgy reagált, hogy Magyarországnak adóemelés helyett adócsökkentésre van szüksége, Magyar Péter a múlt héten azzal vádolta a korábbi kormánypártot, hogy a milliárdos oligarchák érdekeit védi, és megpróbálja megakadályozni a tervezett intézkedéseket.
A kormányzati nyilatkozatokban keveredett, hogy a vagyonadóra az oligarchák miatt vagy az igazságosabb közteherviselés miatt van-e szükség, de összességében többször fordult elő indoklásként az utóbbi szempont. Magyar 2025 augusztusában a tervezett vagyonadó részletei kapcsán például kifejezetten arról beszélt, hogy a nagy vagyonok adóztatása nem büntetés, „hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele”, és azt is megemlítette, hogy ebből fogják fedezni kétmillió (mediánbér alatt kereső) ember szja-jának csökkentését. Múlt héten arról is beszélt, hogy itthon a tőkejövedelmek adózása kedvező, a vagyon pedig egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Felidézte azt a statisztikát, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona 170 százalékkal nőtt, a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal növekedett.
Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadóról szóló sajtóeseményen nemrég részletesebben is kifejtette, hogy a kormány szerint azért is van szükség a magyar adórendszer átalakítására, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelműekre, miközben a tehetősebbek jövedelmükhöz és vagyonukhoz képest kevesebb adót fizetnek. Érvelése szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági adókulcs és a megtakarítások viszonylag kedvező adóztatása elsősorban a vagyonosabb rétegeknek kedvez. Ezzel szemben a magas fogyasztási adók – különösen az általános forgalmi adó és a jövedéki adó – arányaikban nagyobb terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelműek számára.
Kármán ugyan most nem említette, de tavaly a HVG-nek még a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként adott interjújában konkrétabban is kifejtette, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak. „Ezt az aránytalanságot akarjuk az adójóváírással, az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek áfájának csökkentésével és a szupergazdagokra kivetett vagyonadóval orvosolni” – mondta a párt terveiről, amelyek egy része már a közeljövőben meg is fog valósulni.
De pontosan honnan jön ez a hat százalékos adat, mit jelent, és mennyit változtat rajta a vagyonadó? És egyáltalán mennyire számít kivételesnek a magyar adórendszer amiatt, hogy jobban adóztatja a rosszabbul keresőket a jobban keresőknél? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat...
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.19.
– ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon szeptember végén, miután bejelentette, hogy a januártól életbe lépő vagyonadónak lesz egy magasabb kulcsa is, ami a 100 milliárd forint feletti vagyonokra fog vonatkozni. Miután pedig a Fidesz a vagyonadó bevezetésére, a kata átalakítására és a profi labdarúgók ekhókedvezményének eltörlésére úgy reagált, hogy Magyarországnak adóemelés helyett adócsökkentésre van szüksége, Magyar Péter a múlt héten azzal vádolta a korábbi kormánypártot, hogy a milliárdos oligarchák érdekeit védi, és megpróbálja megakadályozni a tervezett intézkedéseket.
A kormányzati nyilatkozatokban keveredett, hogy a vagyonadóra az oligarchák miatt vagy az igazságosabb közteherviselés miatt van-e szükség, de összességében többször fordult elő indoklásként az utóbbi szempont. Magyar 2025 augusztusában a tervezett vagyonadó részletei kapcsán például kifejezetten arról beszélt, hogy a nagy vagyonok adóztatása nem büntetés, „hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele”, és azt is megemlítette, hogy ebből fogják fedezni kétmillió (mediánbér alatt kereső) ember szja-jának csökkentését. Múlt héten arról is beszélt, hogy itthon a tőkejövedelmek adózása kedvező, a vagyon pedig egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Felidézte azt a statisztikát, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona 170 százalékkal nőtt, a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal növekedett.
Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadóról szóló sajtóeseményen nemrég részletesebben is kifejtette, hogy a kormány szerint azért is van szükség a magyar adórendszer átalakítására, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelműekre, miközben a tehetősebbek jövedelmükhöz és vagyonukhoz képest kevesebb adót fizetnek. Érvelése szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági adókulcs és a megtakarítások viszonylag kedvező adóztatása elsősorban a vagyonosabb rétegeknek kedvez. Ezzel szemben a magas fogyasztási adók – különösen az általános forgalmi adó és a jövedéki adó – arányaikban nagyobb terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelműek számára.
Kármán ugyan most nem említette, de tavaly a HVG-nek még a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként adott interjújában konkrétabban is kifejtette, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak. „Ezt az aránytalanságot akarjuk az adójóváírással, az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek áfájának csökkentésével és a szupergazdagokra kivetett vagyonadóval orvosolni” – mondta a párt terveiről, amelyek egy része már a közeljövőben meg is fog valósulni.
De pontosan honnan jön ez a hat százalékos adat, mit jelent, és mennyit változtat rajta a vagyonadó? És egyáltalán mennyire számít kivételesnek a magyar adórendszer amiatt, hogy jobban adóztatja a rosszabbul keresőket a jobban keresőknél? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat...
„MEGÖLTÜK EGYMÁST A TÁRGYALÓTEREMBEN AZ IGAZSÁGÉRT” – EGYKORI KOLLÉGÁI FEJES PÉTER LEGFŐBBÜGYÉSZ-JELÖLTRŐL
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.10.19.
Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül irányított ügyészség belső körein kívül álló személy. Fejes ismeretlen a széles közvélemény előtt, pedig már a nyolcvanas évek óta nagy visszhangot kiváltó ügyekben képviselte a vádat. Olykor azóta legendássá vált perekben. Háttér...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.10.19.
MIT KERESETT A FIDESZ HÁTTÉREMBERE MAGYARÉK SZOBÁJÁBAN?
444.HU / HELYZET VAN
Szerzők: Czinkóczi Sándor, Kovács Bendegúz, Bábel Vilmos, Botos Tamás
2026.10.19.
Tavaly februárban az egész ország fantáziáját megmozgatta a radnaimark.hu nevű oldal feltűnése, ami hálószobás képével azt sugallta, hogy ott hamarosan megjelenik egy felvétel Magyar Péter 2024-es görbe estéjéről. A videót a mai napig nem látta senki, de azóta is spekulációk keringenek róla.
Bábel Vilmos a 444-en megírta, hogy kik voltak ott Magyar Péteren kívül a házibuliban, hogyan épített a Fidesz fekete kampányt a történetből, és mit keresett Kubatov Gábor intéző embere a hírhedt szobában. Erről beszélgettünk a Helyzet: van! legújabb adásában.
2026.10.19.
Tavaly februárban az egész ország fantáziáját megmozgatta a radnaimark.hu nevű oldal feltűnése, ami hálószobás képével azt sugallta, hogy ott hamarosan megjelenik egy felvétel Magyar Péter 2024-es görbe estéjéről. A videót a mai napig nem látta senki, de azóta is spekulációk keringenek róla.
Bábel Vilmos a 444-en megírta, hogy kik voltak ott Magyar Péteren kívül a házibuliban, hogyan épített a Fidesz fekete kampányt a történetből, és mit keresett Kubatov Gábor intéző embere a hírhedt szobában. Erről beszélgettünk a Helyzet: van! legújabb adásában.
MAGYAR PÉTER BEJELENTÉSEI: MEGSZŰNIK AZ ÁRRÉSSTOP, DUPLÁZÓDIK A CSALÁDI PÓTLÉK, JÖN AZ ADÓCSÖKKENTÉS
TELEX
„Készítsetek hidegélelmet! Hosszú leszek” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, mielőtt hétfőn a napirend előtti parlamenti felszólalásában bemutatta a kormány 2027-es évi költségvetését, amit az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett. Magyar nem túlzott: több mint két órán keresztül jelentette be a változásokat, többek között a családi adókedvezmény összegének megduplázását, a nyugdíjminimum megnégyszerezését, az árrésstop kivezetését és azt, hogy az Otthon Startot a Wekerle Plusz hitelprogram váltja fel.
Szerző: KRÁSZ ZSOMBOR
2026.10.19.
2026.10.19.
Jelentősen nő a családi pótlék és a nyugdíjminimum
Magyar a bejelentéseket azzal kezdte, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót. Havi 680 ezer forintos jövedelem alatt is csökkenni fog a személyi jövedelemadó, ami a miniszterelnök szerint havonta átlagosan 20 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet majd az érintetteknek.
A miniszterelnök elmondta, 2027 január elsejétől a kormány megduplázza a családi pótlék összegét. Ez minden gyermek után jár, egy gyermek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy gyerek után pedig évi 768 ezer forint többletet jelent a családoknak. Megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, de az Orbán-kormány korábbi döntésével ellentétben az szja-mentességet nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Magyar szerint erre már akkor sem volt fedezet, amikor az előző kormány megígérte.
Jövő év elejétől 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a nyugdíjminimumot, míg az alacsonyabb nyugdíjakat is sávosan növelik. Az időskorúak járadékát is megduplázzák 2027 januárjától, ami azoknak az időseknek nyújt segítséget, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy csak nagyon alacsony összegű ellátást kapnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a 13. havi nyugdíjat megtartják, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A miniszterelnök a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is bejelentette, amit 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg, és gyógyszerre, élelmiszerre vagy pihenésre költhetnek majd róla. Az első részletet már 2027-ben megkapják azok, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot, erre 90 milliárd forintot szánnak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is 10 százalékkal emelik, és a kormány ígérete szerint az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havi 120 ezer forintot kapnak majd. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal nőnek.
Magyar a bejelentéseket azzal kezdte, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót. Havi 680 ezer forintos jövedelem alatt is csökkenni fog a személyi jövedelemadó, ami a miniszterelnök szerint havonta átlagosan 20 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet majd az érintetteknek.
A miniszterelnök elmondta, 2027 január elsejétől a kormány megduplázza a családi pótlék összegét. Ez minden gyermek után jár, egy gyermek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy gyerek után pedig évi 768 ezer forint többletet jelent a családoknak. Megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, de az Orbán-kormány korábbi döntésével ellentétben az szja-mentességet nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Magyar szerint erre már akkor sem volt fedezet, amikor az előző kormány megígérte.
Jövő év elejétől 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a nyugdíjminimumot, míg az alacsonyabb nyugdíjakat is sávosan növelik. Az időskorúak járadékát is megduplázzák 2027 januárjától, ami azoknak az időseknek nyújt segítséget, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy csak nagyon alacsony összegű ellátást kapnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a 13. havi nyugdíjat megtartják, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A miniszterelnök a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is bejelentette, amit 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg, és gyógyszerre, élelmiszerre vagy pihenésre költhetnek majd róla. Az első részletet már 2027-ben megkapják azok, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot, erre 90 milliárd forintot szánnak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is 10 százalékkal emelik, és a kormány ígérete szerint az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havi 120 ezer forintot kapnak majd. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal nőnek.
Iskolafejlesztési program indul, 667 milliárddal több megy jövőre a közszolgálati bérekre
A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét pedig 17,8 százalékkal tudják emelni 2027-től. A rendvédelemben dolgozók bére jövőre átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők nettó bére 21,5 százalékkal nő. A múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését is emelik, ők átlagosan 10,7 százalékkal fognak többet keresni. Folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot különítettek el. A bérek emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben.
Jövőre a Hugonnai Vilma-programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, 2027-ben 510 milliárddal fordítanak többet az állami egészségügyre. Jövőre a kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal emelik, 25 milliárddal többet költenek klimatizálásra. Így 2027-ben 4604 milliárd forint jut majd az egészségügyre, ami több mint 12,5 százalékkal nagyobb költségvetési forrást jelent az idei évhez képest.
A miniszterelnök iskolafejlesztési program indulását is bejelentette, aminek célja, hogy a bajba jutott gyerekek időben kapjanak segítséget, és a diákok előtt valóban megnyíljanak a lehetőségek. Az idei 10 milliárd forintos krízisprogramra építve 2027-ben további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak a gyermekvédelem megerősítésére. A fejlesztések között 184 új vagy új feladatot ellátó férőhely kialakítása, 15 speciális gyerekotthon és 80 krízisférőhely szerepel. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére is 115 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal több jut...
A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét pedig 17,8 százalékkal tudják emelni 2027-től. A rendvédelemben dolgozók bére jövőre átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők nettó bére 21,5 százalékkal nő. A múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését is emelik, ők átlagosan 10,7 százalékkal fognak többet keresni. Folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot különítettek el. A bérek emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben.
Jövőre a Hugonnai Vilma-programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, 2027-ben 510 milliárddal fordítanak többet az állami egészségügyre. Jövőre a kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal emelik, 25 milliárddal többet költenek klimatizálásra. Így 2027-ben 4604 milliárd forint jut majd az egészségügyre, ami több mint 12,5 százalékkal nagyobb költségvetési forrást jelent az idei évhez képest.
A miniszterelnök iskolafejlesztési program indulását is bejelentette, aminek célja, hogy a bajba jutott gyerekek időben kapjanak segítséget, és a diákok előtt valóban megnyíljanak a lehetőségek. Az idei 10 milliárd forintos krízisprogramra építve 2027-ben további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak a gyermekvédelem megerősítésére. A fejlesztések között 184 új vagy új feladatot ellátó férőhely kialakítása, 15 speciális gyerekotthon és 80 krízisférőhely szerepel. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére is 115 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal több jut...
„AZ A BAJ VELETEK, HOGY LÉTEZTEK” – FODOR TAMÁS A HATALOM ÉS A FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK VISZONYÁRÓL
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.19.
Fodor Tamás színész-rendező a Vándorévekben személyes emlékein keresztül idézi fel az 1956-os forradalmat, a Kádár-korszak kulturális elnyomását és a független színházak történetét. Az Orfeó és a Stúdió K múltjáról, a rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalásáról, valamint a művészi szabadság és a politikai hatalom viszonyáról is beszél. Megosztja gondolatait az Orbán-rendszer kultúrpolitikájáról, a független társulatok finanszírozási nehézségeiről és arról, miért nélkülözhetetlen a kritikus, önálló gondolkodás. A beszélgetés a kulturális szabadság, a társadalmi felelősség és a színház közéleti szerepének kérdéseit járja körül.
A műsort Szénási Sándor vezette, a szerkesztő Selmeci János volt, a videót Loboda István készítette.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.19.
Fodor Tamás színész-rendező a Vándorévekben személyes emlékein keresztül idézi fel az 1956-os forradalmat, a Kádár-korszak kulturális elnyomását és a független színházak történetét. Az Orfeó és a Stúdió K múltjáról, a rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalásáról, valamint a művészi szabadság és a politikai hatalom viszonyáról is beszél. Megosztja gondolatait az Orbán-rendszer kultúrpolitikájáról, a független társulatok finanszírozási nehézségeiről és arról, miért nélkülözhetetlen a kritikus, önálló gondolkodás. A beszélgetés a kulturális szabadság, a társadalmi felelősség és a színház közéleti szerepének kérdéseit járja körül.
A műsort Szénási Sándor vezette, a szerkesztő Selmeci János volt, a videót Loboda István készítette.
2026. OKTÓBER 19. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.19.
Az Országgyűlés mai ülésének élő közvetítése.
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.10.19.
Az Országgyűlés mai ülésének élő közvetítése.
GÁBOR GYÖRGY: AKI MÁSOKAT TÁJÉKOZÓDÁSRA ÉS A DOLGOK HELYES ÉRTELMEZÉSÉRE SZÓLÍT FEL, AZ LEGALÁBB A SAJÁT ÁLLÍTÁSAIT ELLENŐRIZZE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Nem tudom, Jámbor András és Horn Gábor milyen nyelveken olvas, és miféle forrásokból szerzi az ismereteit, de aki másokat tájékozódásra és a dolgok helyes értelmezésére szólít fel, miként tette ezt Jámbor András, legalább a saját állításait ellenőrizze. Jámbor néhány bekezdésben megfejti több ország társadalmi válságát, az utcai erőszak okait és a nyugati világ elmúlt negyven évét. Horn pedig a budapesti tévészékház 2006-os ostromával kívánja eligazítani a franciaországi és belgiumi zavargások értelmezőit. Ekkora vállalkozáshoz a politikai meggyőződés és néhány felidézett utcakép együtt is kevés.
Kezdjük Horn érvelésével, mert azon gyorsabban túl lehet jutni. Magyarországon húsz éve bevándorlók nélkül is megtámadták a tévészékházat, tehát a mostani nyugat-európai erőszak magyarázatában sem kellene ekkora szerepet tulajdonítani a migrációnak. Ez az érvelés legfeljebb azt bizonyítja, hogy utcai erőszakhoz nincs feltétlenül szükség bevándorlókra. Ezt eddig is lehetett tudni. Arról azonban semmit sem mond, milyen szerepet játszanak a migrációval összefüggő feszültségek egy másik ország más összetételű csoportjainak erőszakában.
Attól, hogy Budapesten mások, más előzmények után, más politikai körülmények között megtámadtak egy középületet, még egyetlen párizsi elkövetőről sem tudtunk meg semmit. A szerbiai diákmozgalom és a tiranai tiltakozások odavetése ugyanezt a hibát ismétli: különböző eseményeket sorol egymás mellé, majd a felsorolást magyarázatként kínálja fel. Közös bennük, hogy emberek vannak az utcán. Egy társadalmi elemzés ennél valamivel több különbség érzékelését igényelné.
Horn ráadásul maga is elismeri a nehezen vagy egyáltalán nem integrálódó bevándorlók jelentette problémát. Ezt azonban rögtön követi a megnyugtató mondat: „nem minden erről szól”. Rendben. Akkor mondja el, mi szól erről, mi másról, és milyen bizonyítékok alapján különíti el a kettőt. A „nem minden” kényelmes fordulat: úgy tesz, mintha árnyalná a képet, miközben a konkrét kérdést érintetlenül hagyja. Horn a dolgokat a helyükön kívánja kezelni, csak azt nem árulja el, hogyan állapította meg a helyüket.
Jámbor részletesebb magyarázatot ad, de a részletesség sajnos nem pótolja a bizonyítást. Szövegének alapvető csúsztatása, hogy a tüntetők megélhetési gondjaival a gyújtogatást és a fosztogatást is megmagyarázottnak tekinti. Abból azonban, hogy emberek jobb fizetést, több tanárt vagy megfizethető lakást követelnek, még nem derül ki, kik és miért gyújtanak fel középületeket vagy fosztanak ki üzleteket. Ehhez az elkövetők kilétét, céljait és szerveződését kellene megvizsgálni. Jámbor ezt a munkát megspórolja: a békés tüntetők sérelmeivel magyarázza a rombolók cselekedeteit, anélkül, hogy a kettő közötti kapcsolatot bizonyítaná. Megtudtuk, hogy az embereknek nehéz a megélhetésük. Egyetlen gyújtogató indítékát sem sikerült vele megállapítani...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.19.
Kezdjük Horn érvelésével, mert azon gyorsabban túl lehet jutni. Magyarországon húsz éve bevándorlók nélkül is megtámadták a tévészékházat, tehát a mostani nyugat-európai erőszak magyarázatában sem kellene ekkora szerepet tulajdonítani a migrációnak. Ez az érvelés legfeljebb azt bizonyítja, hogy utcai erőszakhoz nincs feltétlenül szükség bevándorlókra. Ezt eddig is lehetett tudni. Arról azonban semmit sem mond, milyen szerepet játszanak a migrációval összefüggő feszültségek egy másik ország más összetételű csoportjainak erőszakában.
Attól, hogy Budapesten mások, más előzmények után, más politikai körülmények között megtámadtak egy középületet, még egyetlen párizsi elkövetőről sem tudtunk meg semmit. A szerbiai diákmozgalom és a tiranai tiltakozások odavetése ugyanezt a hibát ismétli: különböző eseményeket sorol egymás mellé, majd a felsorolást magyarázatként kínálja fel. Közös bennük, hogy emberek vannak az utcán. Egy társadalmi elemzés ennél valamivel több különbség érzékelését igényelné.
Horn ráadásul maga is elismeri a nehezen vagy egyáltalán nem integrálódó bevándorlók jelentette problémát. Ezt azonban rögtön követi a megnyugtató mondat: „nem minden erről szól”. Rendben. Akkor mondja el, mi szól erről, mi másról, és milyen bizonyítékok alapján különíti el a kettőt. A „nem minden” kényelmes fordulat: úgy tesz, mintha árnyalná a képet, miközben a konkrét kérdést érintetlenül hagyja. Horn a dolgokat a helyükön kívánja kezelni, csak azt nem árulja el, hogyan állapította meg a helyüket.
Jámbor részletesebb magyarázatot ad, de a részletesség sajnos nem pótolja a bizonyítást. Szövegének alapvető csúsztatása, hogy a tüntetők megélhetési gondjaival a gyújtogatást és a fosztogatást is megmagyarázottnak tekinti. Abból azonban, hogy emberek jobb fizetést, több tanárt vagy megfizethető lakást követelnek, még nem derül ki, kik és miért gyújtanak fel középületeket vagy fosztanak ki üzleteket. Ehhez az elkövetők kilétét, céljait és szerveződését kellene megvizsgálni. Jámbor ezt a munkát megspórolja: a békés tüntetők sérelmeivel magyarázza a rombolók cselekedeteit, anélkül, hogy a kettő közötti kapcsolatot bizonyítaná. Megtudtuk, hogy az embereknek nehéz a megélhetésük. Egyetlen gyújtogató indítékát sem sikerült vele megállapítani...
„AZ EGÉSZ NER-BEN JELLEMZŐ VOLT, HOGY LESZÓLNAK VALAKI MIATT” – DARÁZS LÉNÁRD, AZ ELTE REKTORA
KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.18.
Történelmi felelőssége van a Tisza-kormánynak abban is, hogy kijavítsa azt a strukturális torzulást, amit az elmúlt 16 évben a NER okozott a magyar felsőoktatásban - nyilatkozta Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Kontroll főmunkatársának. Miközben ugyanis az ország első számú egyetemére jár az összes magyar hallgató több mint 10 százaléka, a felsőoktatásra szánt állami forrásokból az ELTE évente csak 4 százalékot kapott eddig, és az itt dolgozó oktatók bére 30 százalékkal alacsonyabb, mint a Fidesz-kormányok idejében magánalapítványokba kiszervezett egyetemeken foglalkoztatottaké. Darázs Lénárd beszél arról is, hogyan lehetne normalizálni a tudományegyetemek és a kutatói hálózatok viszonyát, és elmondja véleményét arról is, hogy szükség van-e ennyi felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Az interjúban az ELTE rektora elmeséli Gulyás Balázsnak azt is, hogyan próbálta rávenni őt Hankó Balázs volt kulturális miniszter és mások is a kormányból arra, hogy távolítsa el az ELTE oktatói és professzorai közül azokat, akik az elmúlt években rendszeresen kritizálták a NER működését.
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.10.18.
Történelmi felelőssége van a Tisza-kormánynak abban is, hogy kijavítsa azt a strukturális torzulást, amit az elmúlt 16 évben a NER okozott a magyar felsőoktatásban - nyilatkozta Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Kontroll főmunkatársának. Miközben ugyanis az ország első számú egyetemére jár az összes magyar hallgató több mint 10 százaléka, a felsőoktatásra szánt állami forrásokból az ELTE évente csak 4 százalékot kapott eddig, és az itt dolgozó oktatók bére 30 százalékkal alacsonyabb, mint a Fidesz-kormányok idejében magánalapítványokba kiszervezett egyetemeken foglalkoztatottaké. Darázs Lénárd beszél arról is, hogyan lehetne normalizálni a tudományegyetemek és a kutatói hálózatok viszonyát, és elmondja véleményét arról is, hogy szükség van-e ennyi felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Az interjúban az ELTE rektora elmeséli Gulyás Balázsnak azt is, hogyan próbálta rávenni őt Hankó Balázs volt kulturális miniszter és mások is a kormányból arra, hogy távolítsa el az ELTE oktatói és professzorai közül azokat, akik az elmúlt években rendszeresen kritizálták a NER működését.
BOD PÉTER ÁKOS: CSAK AZ EURÓ MENTHETI MEG A FORINTOT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2026.10.17.
Hatalmas a hiány: Tényleg csak az euró mentheti meg a forintot? Az euró miatt éppen Magyarország jövőjét áldozhatjuk fel? Rezsicsökkentés vagy költségvetési összeomlás? Valóban elkerülhetetlen a megszorítás? Mekkora a gazdasági valóság súlya? Őszintébben is lehetne politizálni? Melyik kezünkbe harapjunk, a 3%-os hiánycél elérhető vagy gazdasági összeomlás jöhet vagy van más megoldás is? Szükséges a vagyonadó? Ki jár jó az új KATA-val? Van joga a Fidesznek a Tisza gazdaságpolitikáját kritizálnia? Egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben? Ki szeretne újabb megszorításokat? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Költségvetési kihívások
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2026.10.17.
Hatalmas a hiány: Tényleg csak az euró mentheti meg a forintot? Az euró miatt éppen Magyarország jövőjét áldozhatjuk fel? Rezsicsökkentés vagy költségvetési összeomlás? Valóban elkerülhetetlen a megszorítás? Mekkora a gazdasági valóság súlya? Őszintébben is lehetne politizálni? Melyik kezünkbe harapjunk, a 3%-os hiánycél elérhető vagy gazdasági összeomlás jöhet vagy van más megoldás is? Szükséges a vagyonadó? Ki jár jó az új KATA-val? Van joga a Fidesznek a Tisza gazdaságpolitikáját kritizálnia? Egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben? Ki szeretne újabb megszorításokat? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász válaszolt!
00:00 – Bevezető és Intro. Költségvetési kihívások
06:00 – Árkorlátozások, rezsicsökkentés és közművek helyzete
12:00 – Gazdasági növekedés és a hiány finanszírozása
18:00 – A forint árfolyama és a piaci bizalom visszatérése
24:00 – KATA-módosítások és adózási kérdések
30:00 – Az euróbevezetés feltételei és a 3%-os hiánycél
36:00 – Az IMF javaslatai és az adórendszer reformja
42:00 – A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és zárszó
„EZ EGY VÉRTELEN FORRADALOM” – BAKA ANDRÁS ELSŐ ÁLLAMFŐI INTERJÚJA
VÁLASZ INLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.19.
Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s egyébként sem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.19.
2026. október 18., vasárnap
A NER-VAGYONOK KIMENEKÍTÉSÉT SEGÍTŐ ÜGYVÉDEK IS BÖRTÖNBE KERÜLHETNEK?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.18.
Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszél, milyen felelősség terhelheti a NER vagyonkimentési ügyeiben közreműködő jogászokat. Hol húzódik a határ a jogszerű ügyvédi munka és a bűnsegédlet között? Mi történik, ha közpénzek magánvagyonná alakításához készülnek szerződések? A beszélgetésben szóba kerül az MNB-alapítványok 300 milliárdos ügye, az ügyvédi titoktartás, a kamara felelőssége és a lehetséges büntetőjogi következmények is. Magyar György szerint az ügyvédek sem állhatnak a törvények felett, de minden érintett felelősségét egyedileg kell bizonyítani.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.18.
Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszél, milyen felelősség terhelheti a NER vagyonkimentési ügyeiben közreműködő jogászokat. Hol húzódik a határ a jogszerű ügyvédi munka és a bűnsegédlet között? Mi történik, ha közpénzek magánvagyonná alakításához készülnek szerződések? A beszélgetésben szóba kerül az MNB-alapítványok 300 milliárdos ügye, az ügyvédi titoktartás, a kamara felelőssége és a lehetséges büntetőjogi következmények is. Magyar György szerint az ügyvédek sem állhatnak a törvények felett, de minden érintett felelősségét egyedileg kell bizonyítani.
SZIRTES TAMÁS: „A MADÁCH SZÍNHÁZ AZ ÉLETMŰVEM, DE NEM A TULAJDONOM” // SORSOK MÖGÖTT
KONTROLL / SORSOK MÖGÖTT
Műsorvezető: GERGELY ÉVA
2026.10.14.
A Sorsok Mögött vendége Szirtes Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója, akivel a gyerekkori élményeitől kezdve a Macskák legendás 1983-as bemutatóján át Az Operaház Fantomja és a Mamma Mia sikerét is magába foglaló pályafutásáról beszélgettünk. És persze szóba kerül az Evita is: a hatalom, a női sors és a karizma kérdése – valamint az, hogy miért gondolja úgy, hogy egy zenés darab legfontosabb üzenete maga a zene.
Az interjúban szóba kerül még a nemzetközi jogtulajdonosok bizalma, a magyar musicalek helyzete, a színházi verseny, az állami támogatási rendszer, valamint az a bizonyos 123 millió forintos jogdíja is, ami annak idején felháborodást keltett.
Szirtes Tamás beszél arról is, hogy vajon ki viszi tovább azt, amit ő évtizedek alatt felépített és miért tartja fontosnak, hogy legyen utánpótlás a Madách Színházban. Ennek során elmondja azt is, hogyan képzeli el az átmenetet, és mit jelent számára a „megőrizve meghaladni” gondolata.
Műsorvezető: GERGELY ÉVA
2026.10.14.
A Sorsok Mögött vendége Szirtes Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója, akivel a gyerekkori élményeitől kezdve a Macskák legendás 1983-as bemutatóján át Az Operaház Fantomja és a Mamma Mia sikerét is magába foglaló pályafutásáról beszélgettünk. És persze szóba kerül az Evita is: a hatalom, a női sors és a karizma kérdése – valamint az, hogy miért gondolja úgy, hogy egy zenés darab legfontosabb üzenete maga a zene.
Az interjúban szóba kerül még a nemzetközi jogtulajdonosok bizalma, a magyar musicalek helyzete, a színházi verseny, az állami támogatási rendszer, valamint az a bizonyos 123 millió forintos jogdíja is, ami annak idején felháborodást keltett.
Szirtes Tamás beszél arról is, hogy vajon ki viszi tovább azt, amit ő évtizedek alatt felépített és miért tartja fontosnak, hogy legyen utánpótlás a Madách Színházban. Ennek során elmondja azt is, hogyan képzeli el az átmenetet, és mit jelent számára a „megőrizve meghaladni” gondolata.
ORBÁN ÉRZI, HOGY KÖZEL VAN HOZZÁ AZ ARANYKONVOJ-ÜGY – HANGOSÍTUNK
HANGOSÍTUNK / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.17.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Koncz Tamással beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.17.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Koncz Tamással beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
02:09 – Mi a probléma a gyermekvédelemben a kifogástalan életvitel vizsgálattal, ami még mindig tart?
05:57 – Orbán Viktort meg kellene hallgatni a vizsgálóbizottságban a gyermekvédelem helyzete miatt?
07:22 – Félhet a volt miniszterelnök az aranykonvoj-ügy miatt?
11:24 – Érdemi növekedési potenciál van most a Mi Hazánkban?
16:09 – Lehet bátorsága a Tiszának hozzányúlni a rezsicsökkentéshez?
19:34 – Mennyire prioritás a rendvédelem és biztonság kérdése a költségvetésnél?
24:45 – Miért érdemes megvásárolni még a legfrissebb Magyar Hangot?
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt:
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt:
👉 https://bit.ly/4dHSZQf
György Zsombor szocioregénye, a Társbérlet, már megvásárolható:
György Zsombor szocioregénye, a Társbérlet, már megvásárolható:
👉 https://hang.hu/tarsberlet
Megjelent a Vidéki Prókátor könyve
Megjelent a Vidéki Prókátor könyve
ROMSICS: AZ ÜGYNÖKAKTÁK NEM HOZNAK MEGTISZTULÁST | MÁSNAP LAKNERREL #3
PARTIZÁN / MÁSNAP LAKNERREL
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.17.
Mi köze volt '56 megítélésének a hűtőszekrényhez és a nyugdíjhoz? Mi képviselte '56 sokszínűségén belül az egységet? Megfér-e több valóság a közös emlékezetben?
A Másnap harmadik adásában Lakner Zoltán vendége Romsics Ignác történész, akivel az ügynökaktákról és a hallgatás végéről, a Kádár- és Horthy-korszakok közéletének egy közös tulajdonságáról, valamint arról beszélget, hogy lehet-e a történelem választóvonal helyett kapocs a magyar társadalom számára.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.17.
Mi köze volt '56 megítélésének a hűtőszekrényhez és a nyugdíjhoz? Mi képviselte '56 sokszínűségén belül az egységet? Megfér-e több valóság a közös emlékezetben?
A Másnap harmadik adásában Lakner Zoltán vendége Romsics Ignác történész, akivel az ügynökaktákról és a hallgatás végéről, a Kádár- és Horthy-korszakok közéletének egy közös tulajdonságáról, valamint arról beszélget, hogy lehet-e a történelem választóvonal helyett kapocs a magyar társadalom számára.
UNGVÁRY KRISZTIÁN ELŐADÁSA - AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGA
0412 TISZASZIGET
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.10.17.
Ungváry Krisztián történészként régóta kutatja a kommunista állambiztonság működését, az ügynökhálózat kérdését és a múltfeltárás dilemmáit. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló vita nem csupán történelmi ügy: a társadalmi bizalomról, az igazsághoz való jogról és a közös emlékezetünkről is szól. Az előadás témája különösen aktuális az '56-os forradalmunk és szabadságharcunk 70 éves évfordulójához közeledve!
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.10.17.
Ungváry Krisztián történészként régóta kutatja a kommunista állambiztonság működését, az ügynökhálózat kérdését és a múltfeltárás dilemmáit. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló vita nem csupán történelmi ügy: a társadalmi bizalomról, az igazsághoz való jogról és a közös emlékezetünkről is szól. Az előadás témája különösen aktuális az '56-os forradalmunk és szabadságharcunk 70 éves évfordulójához közeledve!
„A FIDESZ-SZAVAZÓKTÓL IS ELVETTÉK EZT A 16 ÉVET” | DÖMSÖDI GÁBOR
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.10.18.
Dömsödi Gábor ismét polgármester lett, de közben azt mondja: a politika, a kampány és a média világa alapvetően megváltozott. A beszélgetésben mesél arról, hogyan segítette választási kampányát a Facebook, milyen állapotban vette át Pásztót, és miért gondolja úgy, hogy polgármesterként már nem beszélhet ugyanazzal a szabadsággal és élességgel a közéletről, mint korábban.
Szóba kerül a Fidesz elmúlt 16 éve, az újságírói függetlenség, a televízió és a rádió jövője, valamint a YouTube és a podcastok térnyerése is.
Dömsödi életének személyesebb oldaláról is beszél: arról a húsz hónapról, amikor munkanélküli volt, a pénzhez és a saját múltjához való viszonyáról, valamint arról, hogyan próbált polgármesterként közösséget építeni egy kis faluban – akár egy kocsma és egy bolt megmentésével is.
Lásd még:
- ÉS DÖMSÖDI
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.10.18.
Dömsödi Gábor ismét polgármester lett, de közben azt mondja: a politika, a kampány és a média világa alapvetően megváltozott. A beszélgetésben mesél arról, hogyan segítette választási kampányát a Facebook, milyen állapotban vette át Pásztót, és miért gondolja úgy, hogy polgármesterként már nem beszélhet ugyanazzal a szabadsággal és élességgel a közéletről, mint korábban.
Szóba kerül a Fidesz elmúlt 16 éve, az újságírói függetlenség, a televízió és a rádió jövője, valamint a YouTube és a podcastok térnyerése is.
Dömsödi életének személyesebb oldaláról is beszél: arról a húsz hónapról, amikor munkanélküli volt, a pénzhez és a saját múltjához való viszonyáról, valamint arról, hogyan próbált polgármesterként közösséget építeni egy kis faluban – akár egy kocsma és egy bolt megmentésével is.
Lásd még:
- ÉS DÖMSÖDI
ORBÁN NEM BÍRJA A HATALOMVESZTÉST, EGYRE VADABB DOLGOKAT MOND – ODZE GYÖRGY
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.17.
Odze György szerint Orbán Viktor nehezen viseli a hatalomvesztést, és egyre vadabb kijelentéseket tesz Magyarországról és az Európai Unióról. A beszélgetésben keményen értékeli az Orbán-rendszer örökségét, és elmondja, miért érdeke Brüsszelnek Magyar Péter kormányának megerősödése.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.17.
Odze György szerint Orbán Viktor nehezen viseli a hatalomvesztést, és egyre vadabb kijelentéseket tesz Magyarországról és az Európai Unióról. A beszélgetésben keményen értékeli az Orbán-rendszer örökségét, és elmondja, miért érdeke Brüsszelnek Magyar Péter kormányának megerősödése.
L. RITÓK NÓRA: EGY LÁTVÁNY, EGY ÉRZÉS…
A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.16.
Kétszer voltam eddig a Szociális és Családvédelmi Minisztérium épületében. Ez az épület a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda céljait szolgálta. Persze olvastam korábban én is, hogy 27 milliárd forintot költöttek el erre az épületre, és azt is, micsoda luxussal rendezték be, sőt, láttam a videót is, amiben bemutatták belülről ezt az épületet is.
De más volt személyesen megtapasztalni.
Az első látogatásom idején is felajánlották, hogy a program végén megmutatják a szivarszobát, meg az ebédlőt, a tetőteraszt… de akkor azt mondtam, nem akarom megnézni. Nekem az aula is sok volt, és olyan érzésem volt, mint mikor a szegénységről rendeztek konferenciát, és senkit sem izgatott az ehhez rendelt fényűző fogadás és a téma között feszülő ellentmondás.
Az egyik első fővárosi kiállításaink egyikén, aminek a “Mi meséink” volt a címe, és különleges módon készülő akrilképek voltak, mert a nehéz sorsú gyerekek otthonában készültek el…nem az iskolában, hanem ott, a “terepen”. A folyamatot fotóztuk is, és a kész kiállítási anyagban a gyerekek festményei mellett ezeket a fotókat is kiállítottuk. A tárlatnak nagy sikere volt, még Strasbourgban is bemutattuk… aztán egy konferenciára a kiállítási kurátor beszervezte újra a fővárosban. A konferencia a gyerekszegénységhez kapcsolódott.
Minket akkor már nem hívtak ilyen előadásokra, máig sem értem, a kiállítást hogy tudta a kurátor ide belobbizni, de tény, hogy sikerre vitte. Mondjuk, nem is volt igazán fontos a szervezőknek, mert az ebédet, a svédasztallal pont a képek és fotók elé helyezték. Szóval, ez tényleg csak díszlet volt, dekoráció, lehetett volna ott bármi. Én nem voltam ott, de volt ismerős, aki felhívott, elmesélte…és el tudtam képzelni a kettő kontrasztját. A gőzölgő szarvaspörkölt mögött a lakhatási szegénységben élőket mutató fotókat.
Arra is emlékszem, hogy egyszer ennek az ellentmondását nem bírtam nem megemlíteni, ez is valami pályázati rendezvény volt, kisebb persze, de mégis…A szervezők azzal magyarázták, hogy a fogadás kötelező eleme a pályázatnak, aztán, hogy csökkentsék a negatív érzést, megkérdezték, a maradékot elvisszük-e a szegény gyerekeknek. Ezzel sikerült tovább növelni a helyzet abszurditását.
Ezek az emlékek tolultak fel bennem, és nem bírtam bejárni a minisztériumi épületet. Aztán, a második alkalommal megint felkínálták a lehetőséget, és akkor már kicsit alakult bennem az ellenállás, és elfogadtam.
Megnéztük az elhíresült szivarszobát, a hatalmas ebédlőt, a csigalépcsőn felmentünk a tetőre is, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a fővárosra, a Dunára, a Parlamentre. Minden a legnagyobb luxussal van berendezve, végigsimítottam a 38 milliós bárpult oldalát, és meghallgattam a kísérőinket, akik négymillió forintos íróasztalokról, és egymillió forintos irodaszékekről meséltek.
Nyilván sokkolt az egész. Az aula értelmezhetetlen növényoszlopait már korábban megnéztem, most megtudtam, hogy egy speciális öntözőrendszer biztosítja a vízszükségletet, és a növények időnként karbantartását, metszését alpintechnikával oldják meg a szakemberek.
A kolléganőm jegyezte meg a tetőteraszon, hogy aki ide feljön, és lenéz, aki ezt így kitalálta, megtervezette, kitalálta, engedélyezte és élvezte, az könnyen elhihette magáról, hogy mindenek felett áll, és mindent megengedhet magának. Elhihette, hogy hozzá képest mindenki alsóbbrendű.
Tudom persze, hogy egy Kabinetiroda, egy minisztériumi épület nem lehet “átlagos” iroda. Bár tőlem lehetne az is, de értem az üzenetet, a hatalom, a rang kiemelkedőt kíván. Kiemelkedő, tekintélyt parancsoló azonban lehet értelmetlen luxus nélkül is.
Biztosan van, akit nem ráz meg ez a látvány annyira, mint engem. Lehet, ha nem a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben élőkkel dolgoznék, nekem is könnyebb lenne. De egyszerűen émelyegtem ettől az egésztől.
Egy íróasztalból is biztosan van olyan, ami nagyon szép, nagyon praktikus, de nem több százezernél. A célnak pedig tökéletesen megfelel. Nem is értem, mi lehet egy ilyen bútorban négymillió. És nem bírok nem számolni, hogy csak egyetlen íróasztal árából hány családnak lehetne beköttetni a vizet a házába… hogy egyetlen irodai székből hány életveszélyes kéményt tudnánk átrakatni. Vajon hány ilyen íróasztal, szék lehet itt?
Próbálok persze nem gondolni erre, értelmetlen bármilyen számolgatás. De az, hogy ebben az országban, ahol kétmillió embert érint valamilyen szinten a lakhatási szegénység, és közben egy kivagyi, urizáló vezetés magának ilyen “munkakörülményeket” teremtett, ezt nem bírom megemészteni. Hogy ilyen körülményeket teremtettek maguknak, azokból az adófizetői forintokból, amit a hivataluknak az ország boldogulására, az elfogadható intézményrendszeri működésre, oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra stb. kellett volna fordítani. Az emberekre, akik megválasztották őket, akik bíztak abban, hogy számukra is élhető országot teremtenek.
Nem tudtam nem emlékezni Bukarestre…a parlamentre. Ahol voltam egyszer egy konferencián, és a program után körbevezettek minket az épületben. A Ceaușescu idejéből származó szobákon, melyek szintén óriási luxussal voltak berendezve, ott leginkább a márványszobor-másolatok, és a mindent befutó aranyozás hordozta a magát mindenek felé helyező vezető életérzését.
Az már, ilyen történelmi távlatból inkább nevetségesnek tűnt. A miénken azonban nem tudok nevetni. Csak azt érzem, hogy nem értem. Nem értem, hogy vesztik el az emberek a kontrollt. Hogy válik a kezükben minden a saját érdek szerint működővé.
Egy saját magába torzult világ eredménye ez az épület. És a többi is. Nem dicsőség, nem építészeti-belsőépítészeti remek, hanem egy torz világ lenyomata. Ami használt minket is, mindannyiunkat, akik becsületesen adóztunk, mert azt hittük, nem fognak visszaélni vele.
Hogy ezzel így mit lehet tenni, nem tudom. Ez a rengeteg pénz már ezekben az épületekben van, és ezek ilyenek is maradnak. Talán turisták nézik majd egy idő múlva ezt is, és fejcsóválva mondják, hogy micsoda érthetetlen luxust teremtettek azok, akiknek a hatalom csúcsán nem az ország, nem az emberek, hanem saját maguk voltak egyedül fontosak.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.10.16.
De más volt személyesen megtapasztalni.
Az első látogatásom idején is felajánlották, hogy a program végén megmutatják a szivarszobát, meg az ebédlőt, a tetőteraszt… de akkor azt mondtam, nem akarom megnézni. Nekem az aula is sok volt, és olyan érzésem volt, mint mikor a szegénységről rendeztek konferenciát, és senkit sem izgatott az ehhez rendelt fényűző fogadás és a téma között feszülő ellentmondás.
Az egyik első fővárosi kiállításaink egyikén, aminek a “Mi meséink” volt a címe, és különleges módon készülő akrilképek voltak, mert a nehéz sorsú gyerekek otthonában készültek el…nem az iskolában, hanem ott, a “terepen”. A folyamatot fotóztuk is, és a kész kiállítási anyagban a gyerekek festményei mellett ezeket a fotókat is kiállítottuk. A tárlatnak nagy sikere volt, még Strasbourgban is bemutattuk… aztán egy konferenciára a kiállítási kurátor beszervezte újra a fővárosban. A konferencia a gyerekszegénységhez kapcsolódott.
Minket akkor már nem hívtak ilyen előadásokra, máig sem értem, a kiállítást hogy tudta a kurátor ide belobbizni, de tény, hogy sikerre vitte. Mondjuk, nem is volt igazán fontos a szervezőknek, mert az ebédet, a svédasztallal pont a képek és fotók elé helyezték. Szóval, ez tényleg csak díszlet volt, dekoráció, lehetett volna ott bármi. Én nem voltam ott, de volt ismerős, aki felhívott, elmesélte…és el tudtam képzelni a kettő kontrasztját. A gőzölgő szarvaspörkölt mögött a lakhatási szegénységben élőket mutató fotókat.
Arra is emlékszem, hogy egyszer ennek az ellentmondását nem bírtam nem megemlíteni, ez is valami pályázati rendezvény volt, kisebb persze, de mégis…A szervezők azzal magyarázták, hogy a fogadás kötelező eleme a pályázatnak, aztán, hogy csökkentsék a negatív érzést, megkérdezték, a maradékot elvisszük-e a szegény gyerekeknek. Ezzel sikerült tovább növelni a helyzet abszurditását.
Ezek az emlékek tolultak fel bennem, és nem bírtam bejárni a minisztériumi épületet. Aztán, a második alkalommal megint felkínálták a lehetőséget, és akkor már kicsit alakult bennem az ellenállás, és elfogadtam.
Megnéztük az elhíresült szivarszobát, a hatalmas ebédlőt, a csigalépcsőn felmentünk a tetőre is, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a fővárosra, a Dunára, a Parlamentre. Minden a legnagyobb luxussal van berendezve, végigsimítottam a 38 milliós bárpult oldalát, és meghallgattam a kísérőinket, akik négymillió forintos íróasztalokról, és egymillió forintos irodaszékekről meséltek.
Nyilván sokkolt az egész. Az aula értelmezhetetlen növényoszlopait már korábban megnéztem, most megtudtam, hogy egy speciális öntözőrendszer biztosítja a vízszükségletet, és a növények időnként karbantartását, metszését alpintechnikával oldják meg a szakemberek.
A kolléganőm jegyezte meg a tetőteraszon, hogy aki ide feljön, és lenéz, aki ezt így kitalálta, megtervezette, kitalálta, engedélyezte és élvezte, az könnyen elhihette magáról, hogy mindenek felett áll, és mindent megengedhet magának. Elhihette, hogy hozzá képest mindenki alsóbbrendű.
Tudom persze, hogy egy Kabinetiroda, egy minisztériumi épület nem lehet “átlagos” iroda. Bár tőlem lehetne az is, de értem az üzenetet, a hatalom, a rang kiemelkedőt kíván. Kiemelkedő, tekintélyt parancsoló azonban lehet értelmetlen luxus nélkül is.
Biztosan van, akit nem ráz meg ez a látvány annyira, mint engem. Lehet, ha nem a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben élőkkel dolgoznék, nekem is könnyebb lenne. De egyszerűen émelyegtem ettől az egésztől.
Egy íróasztalból is biztosan van olyan, ami nagyon szép, nagyon praktikus, de nem több százezernél. A célnak pedig tökéletesen megfelel. Nem is értem, mi lehet egy ilyen bútorban négymillió. És nem bírok nem számolni, hogy csak egyetlen íróasztal árából hány családnak lehetne beköttetni a vizet a házába… hogy egyetlen irodai székből hány életveszélyes kéményt tudnánk átrakatni. Vajon hány ilyen íróasztal, szék lehet itt?
Próbálok persze nem gondolni erre, értelmetlen bármilyen számolgatás. De az, hogy ebben az országban, ahol kétmillió embert érint valamilyen szinten a lakhatási szegénység, és közben egy kivagyi, urizáló vezetés magának ilyen “munkakörülményeket” teremtett, ezt nem bírom megemészteni. Hogy ilyen körülményeket teremtettek maguknak, azokból az adófizetői forintokból, amit a hivataluknak az ország boldogulására, az elfogadható intézményrendszeri működésre, oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra stb. kellett volna fordítani. Az emberekre, akik megválasztották őket, akik bíztak abban, hogy számukra is élhető országot teremtenek.
Nem tudtam nem emlékezni Bukarestre…a parlamentre. Ahol voltam egyszer egy konferencián, és a program után körbevezettek minket az épületben. A Ceaușescu idejéből származó szobákon, melyek szintén óriási luxussal voltak berendezve, ott leginkább a márványszobor-másolatok, és a mindent befutó aranyozás hordozta a magát mindenek felé helyező vezető életérzését.
Az már, ilyen történelmi távlatból inkább nevetségesnek tűnt. A miénken azonban nem tudok nevetni. Csak azt érzem, hogy nem értem. Nem értem, hogy vesztik el az emberek a kontrollt. Hogy válik a kezükben minden a saját érdek szerint működővé.
Egy saját magába torzult világ eredménye ez az épület. És a többi is. Nem dicsőség, nem építészeti-belsőépítészeti remek, hanem egy torz világ lenyomata. Ami használt minket is, mindannyiunkat, akik becsületesen adóztunk, mert azt hittük, nem fognak visszaélni vele.
Hogy ezzel így mit lehet tenni, nem tudom. Ez a rengeteg pénz már ezekben az épületekben van, és ezek ilyenek is maradnak. Talán turisták nézik majd egy idő múlva ezt is, és fejcsóválva mondják, hogy micsoda érthetetlen luxust teremtettek azok, akiknek a hatalom csúcsán nem az ország, nem az emberek, hanem saját maguk voltak egyedül fontosak.
A NER PANOPTIKUMA – NYÍLT TITOK 8. / KOSSUTH RÁDIÓ
KOSSUTH RÁDIÓ / NYÍLT TITOK
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.17.
Százmilliárdokért megidéztek egy olyan korszakot, amely eleve idézni óhajtott egy sosem volt királyi központot, és nem garasoskodtak a berendezésével sem. Itt a budai vár átalakításának története. Műsorvezető: Magyari Péter, szerkesztő-riporter: Báthory Róbert, Kovács Áron és Windisch Judit.
Műsorvezető: MAGYARI PÉTER
2026.10.17.
Százmilliárdokért megidéztek egy olyan korszakot, amely eleve idézni óhajtott egy sosem volt királyi központot, és nem garasoskodtak a berendezésével sem. Itt a budai vár átalakításának története. Műsorvezető: Magyari Péter, szerkesztő-riporter: Báthory Róbert, Kovács Áron és Windisch Judit.
BÁTONYI PÉTER: ORBÁN VIKTOR ELKÖVETETT EGY SÚLYOS HIBÁT, ÉS EZEN BUKHAT MEG – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.10.14.
Orbán Viktor elkövetett egy súlyos hibát. Több hibát is vétett természetesen, de a Lengyelországnak ajándékozott Jagelló-páncél ügye lehet az, ami miatt elkaphatják – mondja a Kultúrtájban Bátonyi Péter. A művészettörténész és korábbi kormányfőtanácsos két éve a Partizán műsorában lépett ki a nyilvánosság elé, hogy bemutassa a NER súlyos visszaéléseit. Nyilatkozata miatt Lázár János kirúgta a minisztériumtól, és több pert is indítottak ellene. Bátonyi Péter most a 2021-ben Krakkóba vitt műkincs ügyét tárja fel: ha a gyanúja beigazolódik, akkor akár 10 éves börtönbüntetés is várhat az elkövetőre. – És ez nem Hankó Balázs, vagy más jelentéktelen figurák ügye, ezen a dokumentumon egyedül Orbán Viktor aláírása szerepel.
- Miben hasonlíthat egymáshoz Al Capone és Orbán Viktor?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.10.14.
Orbán Viktor elkövetett egy súlyos hibát. Több hibát is vétett természetesen, de a Lengyelországnak ajándékozott Jagelló-páncél ügye lehet az, ami miatt elkaphatják – mondja a Kultúrtájban Bátonyi Péter. A művészettörténész és korábbi kormányfőtanácsos két éve a Partizán műsorában lépett ki a nyilvánosság elé, hogy bemutassa a NER súlyos visszaéléseit. Nyilatkozata miatt Lázár János kirúgta a minisztériumtól, és több pert is indítottak ellene. Bátonyi Péter most a 2021-ben Krakkóba vitt műkincs ügyét tárja fel: ha a gyanúja beigazolódik, akkor akár 10 éves börtönbüntetés is várhat az elkövetőre. – És ez nem Hankó Balázs, vagy más jelentéktelen figurák ügye, ezen a dokumentumon egyedül Orbán Viktor aláírása szerepel.
- Miben hasonlíthat egymáshoz Al Capone és Orbán Viktor?
- Miért ajándékozott Orbán Viktor egy páncélt Lengyelországnak, és miért követett ezzel óriási hibát?
- Milyen következménye lehet az „évszázad múzeumi rablásának”?
- Hogyan bontotta le az Orbán-rendszer a műemlékvédelmet?
- Miért volt jobb főnök Lázár János, mint Gulyás Gergely?
- Miért nem állt ellen senki Tiborcz Istvánnak?
- Mi szüksége volt a NER-nek szakemberekre, ha sosem hallgatott rájuk?
- Mit beszélt be magának L. Simon László?
- Mi a legfontosabb feladata a Tisza-kormánynak?
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
BAYER ZSOLT CÉGÉNEK ADÓTARTOZÁSA ÉS A KÖZPÉNZBŐL VETT FELNŐTT TÁRSASJÁTÉK
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.10.16.
24.hu: Bár Bayer Zsolt az akkurátus adófizetésével büszkélkedett, többmilliós köztartozást és sorozatos végrehajtásokat találtunk körülötte
Bayer Zsolt nemrégiben azt állította, akkurátusan be szokta fizetni az adóit, és szerinte bárkivel előfordulhat, hogy figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt tartozása keletkezik. A lap által megismert hivatalos iratok viszont ennél jóval mozgalmasabb előzményeket mutatnak: Bayer üzletrészét parkolási tartozások, kártérítési és perköltség-követelés, valamint gyermektartásdíj-hátralék és építményadó-tartozások miatt is lefoglalták. Az 1100ÉV Kft.-nek megítélt NKA-s támogatás nagy része rögtön a NAV-hoz került köztartozás miatt, a céggel szemben pedig később 19 végrehajtás indult.
Magyar Hang: Kapitány István a hatóságokhoz fordul Orbánék szállodafejlesztési programja miatt
„475 milliárd forint, majdnem 23 ezer szerződés, súlyos visszaéléseket tártunk fel a Kisfaludy turisztikai program átvilágítása során” – erről tett ki rövid videót közösségi oldalára Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt mondta, különösen jelentő vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt feljelentést tett. Kapitány István ezután grafikonokkal illusztrálva beszélt arról, hogy a pénz több mint felét pályázaton kívül, egyedi döntésekkel osztották ki, az összes támogatás több mint háromnegyede pedig mindössze a szerződések másfél százalékához kapcsolódik.
Hvg: Luxushotel, gin, ékszerek az elszámolásokban – 20 milliárdnyi informatikai szerződés ügyében indul vizsgálat
Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Felvetődik a hűtlen kezelés is – közölte Tanács Zoltán szombaton Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető szerint komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Példaként említette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ahol „luxusszálloda, gin, ékszerek és még egy felnőtteknek szóló társasjáték költségei is szerepeltek az elszámolásokban”. Tanács Zoltán azt írta, hogy más ügyekben milliárdos informatikai szerződéseket vizsgálnak, felmerült az esetleges párhuzamos elszámolás és a nem megfelelően igazolt teljesítések gyanúja is.
444: Kézzel ráírták a kormányhatározatra, hogy Fellegi exminiszter cégének kell nyernie, Gulyás Gergely és Pintér Sándor is érintett
Feljelentést tett a Miniszterelnökség egy 2021-es tanácsadói szerződés ügyében, ami közel 3 milliárd forintot juttatott verseny nélkül Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cégének. Az ügy érdekessége, hogy a fideszes döntéshozók nem óvatoskodtak, és valaki kézzel ráírta a vonatkozó titkosított kormányhatározat hátoldalára, hogy csak Fellegi cégétől szabad ajánlatot kérni. A szerződést 3 nappal később már meg is kötötték. A szerződést az az egyesült államokbeli EAC International, Inc. (jogutódlással EuroAtlantic Consulting & Investment, Inc.) nevű cég nyerte el, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója a szerződéskötés idején dr. Fellegi Tamás volt.
Telex: Orbánék szabályaira hivatkozik a kormány, titkosak maradnak a kormányülések összefoglalói
A lap közérdekűadat-igényléssel kérte ki a Magyar-kormány május 12-i megalakulása óta készített összefoglalókat és jegyzőkönyveket, hogy az eddigieknél pontosabb képet kaphassunk arról, hogy milyen ügyeket tárgyalt a kabinet az elmúlt fél évben. A Miniszterelnökség a kérésünket a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozva elutasította, amely kimondja, hogy „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. Az Orbán-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne ismerhesse meg a kormányülésen elhangzottakat, és úgy tűnik, az új kormány sem változtatott eddig ezen a gyakorlaton.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.10.16.
Bayer Zsolt nemrégiben azt állította, akkurátusan be szokta fizetni az adóit, és szerinte bárkivel előfordulhat, hogy figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt tartozása keletkezik. A lap által megismert hivatalos iratok viszont ennél jóval mozgalmasabb előzményeket mutatnak: Bayer üzletrészét parkolási tartozások, kártérítési és perköltség-követelés, valamint gyermektartásdíj-hátralék és építményadó-tartozások miatt is lefoglalták. Az 1100ÉV Kft.-nek megítélt NKA-s támogatás nagy része rögtön a NAV-hoz került köztartozás miatt, a céggel szemben pedig később 19 végrehajtás indult.
Magyar Hang: Kapitány István a hatóságokhoz fordul Orbánék szállodafejlesztési programja miatt
„475 milliárd forint, majdnem 23 ezer szerződés, súlyos visszaéléseket tártunk fel a Kisfaludy turisztikai program átvilágítása során” – erről tett ki rövid videót közösségi oldalára Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt mondta, különösen jelentő vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt feljelentést tett. Kapitány István ezután grafikonokkal illusztrálva beszélt arról, hogy a pénz több mint felét pályázaton kívül, egyedi döntésekkel osztották ki, az összes támogatás több mint háromnegyede pedig mindössze a szerződések másfél százalékához kapcsolódik.
Hvg: Luxushotel, gin, ékszerek az elszámolásokban – 20 milliárdnyi informatikai szerződés ügyében indul vizsgálat
Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Felvetődik a hűtlen kezelés is – közölte Tanács Zoltán szombaton Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető szerint komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Példaként említette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ahol „luxusszálloda, gin, ékszerek és még egy felnőtteknek szóló társasjáték költségei is szerepeltek az elszámolásokban”. Tanács Zoltán azt írta, hogy más ügyekben milliárdos informatikai szerződéseket vizsgálnak, felmerült az esetleges párhuzamos elszámolás és a nem megfelelően igazolt teljesítések gyanúja is.
444: Kézzel ráírták a kormányhatározatra, hogy Fellegi exminiszter cégének kell nyernie, Gulyás Gergely és Pintér Sándor is érintett
Feljelentést tett a Miniszterelnökség egy 2021-es tanácsadói szerződés ügyében, ami közel 3 milliárd forintot juttatott verseny nélkül Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cégének. Az ügy érdekessége, hogy a fideszes döntéshozók nem óvatoskodtak, és valaki kézzel ráírta a vonatkozó titkosított kormányhatározat hátoldalára, hogy csak Fellegi cégétől szabad ajánlatot kérni. A szerződést 3 nappal később már meg is kötötték. A szerződést az az egyesült államokbeli EAC International, Inc. (jogutódlással EuroAtlantic Consulting & Investment, Inc.) nevű cég nyerte el, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója a szerződéskötés idején dr. Fellegi Tamás volt.
Telex: Orbánék szabályaira hivatkozik a kormány, titkosak maradnak a kormányülések összefoglalói
A lap közérdekűadat-igényléssel kérte ki a Magyar-kormány május 12-i megalakulása óta készített összefoglalókat és jegyzőkönyveket, hogy az eddigieknél pontosabb képet kaphassunk arról, hogy milyen ügyeket tárgyalt a kabinet az elmúlt fél évben. A Miniszterelnökség a kérésünket a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozva elutasította, amely kimondja, hogy „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. Az Orbán-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne ismerhesse meg a kormányülésen elhangzottakat, és úgy tűnik, az új kormány sem változtatott eddig ezen a gyakorlaton.
LENGYEL TAMÁS: MEG KELL ÉRTENÜNK, MI TÖRTÉNT AZ ELMÚLT 16 ÉVBEN
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.14.
Nemcsak az áldozatai vagyunk annak, hogy 16 évig egy maffiaállam uralkodott Magyarországon, hanem az okai is - mondja Lengyel Tamás színész, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Meggyőződése, ha a Fidesz szavazó is látja, mennyi pénzt loptak ki az országból, amit nem az ország gyarapodására költöttek, akkor ők is meg fogják érteni, mi történt. Lengyel Tamás Molnár Áronnal, Mucsi Zoltánnal és Staub Viktóriával játszik az Örökség című új magyar filmben, amelyet állami támogatás nélkül forgattak, mindössze két hét alatt készült, és a munkát a szereplők ingyen vállalták el. Elmeséli a film hányatott sorsát, hogyan lett az alapötletből – egy idős férfi átveréséről szól a thriller – független mozi nyolc év előkészítő munka után. Beszél arról is, hogy az áprilisi rendszerváltás után nem tartja helyénvalónak, hogy Kiss B. Attila, az Operettszínház igazgatója a Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályt indíthatott. Elmondja véleményét az Eszenyi Enikőt, a Vígszínház volt igazgatóját érintő fővárosi vizsgálatról, és arról, lesz-e valódi következmény. Szóba kerül, hogy a közéleti aktivitás nemcsak felelősség, de láthatóság, promóció kérdése is, mert egyre kevesebb pénzt költenek a magyarok kultúrára, színházra, egyre jobban meg kell dolgozni a nézőkért, márpedig a Loupe ezután is a piacról akar megélni, és nem fog állami forrásokra pályázni. Lengyel elmondja azt is, mire költene hétmilliárd forintot, amekkora összeg a Most vagy Soha! című film büdzséje volt.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.10.14.
Nemcsak az áldozatai vagyunk annak, hogy 16 évig egy maffiaállam uralkodott Magyarországon, hanem az okai is - mondja Lengyel Tamás színész, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Meggyőződése, ha a Fidesz szavazó is látja, mennyi pénzt loptak ki az országból, amit nem az ország gyarapodására költöttek, akkor ők is meg fogják érteni, mi történt. Lengyel Tamás Molnár Áronnal, Mucsi Zoltánnal és Staub Viktóriával játszik az Örökség című új magyar filmben, amelyet állami támogatás nélkül forgattak, mindössze két hét alatt készült, és a munkát a szereplők ingyen vállalták el. Elmeséli a film hányatott sorsát, hogyan lett az alapötletből – egy idős férfi átveréséről szól a thriller – független mozi nyolc év előkészítő munka után. Beszél arról is, hogy az áprilisi rendszerváltás után nem tartja helyénvalónak, hogy Kiss B. Attila, az Operettszínház igazgatója a Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályt indíthatott. Elmondja véleményét az Eszenyi Enikőt, a Vígszínház volt igazgatóját érintő fővárosi vizsgálatról, és arról, lesz-e valódi következmény. Szóba kerül, hogy a közéleti aktivitás nemcsak felelősség, de láthatóság, promóció kérdése is, mert egyre kevesebb pénzt költenek a magyarok kultúrára, színházra, egyre jobban meg kell dolgozni a nézőkért, márpedig a Loupe ezután is a piacról akar megélni, és nem fog állami forrásokra pályázni. Lengyel elmondja azt is, mire költene hétmilliárd forintot, amekkora összeg a Most vagy Soha! című film büdzséje volt.
00:00 Intro
01:39 Örökség, az új független film
04:00 Időskori magány, mint családi élmény
07:11 A film keletkezéstörténete
15:14 Kispadon a filmrendezők
15:42 Mihez kezdene 7 milliárd forinttal?
17:44 Nem pályázunk állami pénzre!
19:54 Színészi Kamarára lenne szükség
25:30 Színész-bántalmazások
33:00 Mi jelenthet elégtételt?
36:53 Hogyan lesz nyugodt a társadalom?
38:54 Morális bűnök
42:30 Másik szakma
50:11 Nincs megállás
51:27 Tévék, portálok bojkottja
57:51 Felajánlott műsor
1:01:30 Búcsú a Szinten túltól
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)