2020. július 15., szerda

A GYEREKPORNOGRÁFIA MIATT ELÍTÉLTEK NEM EGÉSZEN HARMADA KAPOTT LETÖLTENDŐT

444.HU
Szerző: UFI PÉTER
2020.07.15.


A Kaleta-ügy először azzal váltott ki népharagot, hogy a diplomata ellen hozott ítéletet kirívóan enyhének tartották sokan, aztán jött a felháborodás másik iránya, miután jogászok és gyermekjogi szakemberek felhívták a figyelmet: az ítélet egyáltalán nem egyedülálló, hasonlókért nagyon kevesen kapnak letöltendőt Magyarországon. Ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol ugyanebben a nemzetközi ügyben, ugyanilyen elkövetőket 5 évre leültettek.

Az Index most kikérte az Országos Bírósági Hivataltól a gyermekpornográfia miatt felnőttek ellen hozott jogerős ítéletek statisztikáit az elmúlt 5 évből. A Büntető törvénykönyv 204. paragrafusa szerint aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
- megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
- készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
- forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Fontos előrebocsátani, hogy a törvény előtt Kaleta Gábor a legkevésbé súlyos esetek közé tartozik, hiszen ő „csak” tartotta a képeket, és a Btk. - sokat bírált módon - nem tesz különbséget aközött, hogy valaki 2 darab képet tölt le, vagy 19 ezret. A büntetlen előélet viszont enyhítő körülmény.

Az OBH adataiból az derül ki, hogy 2015 és 2019 között összesen 357 felnőtt embert ítéltek el Magyarországon gyermekpornográfiáért. A statisztikában ebből
- 28 százalék a letöltendő szabadságvesztés (101 ilyen ítélet volt),
- 56 százalék a felfüggesztett szabadságvesztés (200) és
- 16 százalék ennél is enyhébb büntetés (56).

Még azok sem kaptak mind letöltendőt, akik halmazati elkövetők...

A KALETA-ÜGYRŐL - MI VOLT, MI LEHETETT VOLNA MÁSKÉPP, ÉS A „MIT HOGYAN NE” PROBLÉMÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LATTMANN TAMÁS
2020.07.10.


Hiába uralja a médiát és a nyilvánosságot ez a téma, nem szívesen beszélek róla a megtisztelő médiamegkeresések ellenére sem. Egyrészt, mert általánosságban sem szeretek megszólalni olyan ügyben, amelyben bírósági eljárás van folyamatban, amelyben az, akinek döntést kell hoznia, sokkal több információhoz, a döntést befolyásoló tényhez fér hozzá, mint én. Másrészt, és jelenleg ez hangsúlyosabb szempont, itt lassan már boldog-boldogtalan pedofília- és büntetőjog-szakértő, ahogy a lassan sajnos szokásosnak tekinthető, politikai alapú egymásra mutogatás és sárdobálás is beindult. Emiatt érdemesnek tartok közzétenni egy-két gondolatot, hogy a médiában fellelhető rövid nyilatkozataim mellett egyértelművé tegyem a véleményem.

Elsőként egy kérdés: ennyire hihetetlen lenne, hogy valaki a politikától meg az ott húzódó törésvonalaktól teljesen függetlenül legyen undorító? Ráadásul az ügyet körülvevő politikai zaj épp a lényegi, szakmai kérdéseket fedi el, amelyek tisztázása épp a jövőbeli hasonlók jobb, hatékonyabb kezeléséhez járulhat hozzá. Ezekre szeretnék itt most röviden kitérni – megértve az ügy által kiváltott felháborodást és indulatokat, de igyekezve nem helyt adni azoknak.

Fussuk le gyorsan a kötelező köröket: Deutsch Tamás tehet egy szívességet, amiért megpróbálja Kaletát a politikai baloldalhoz kötni, az ellenzéki/baloldalon pedig mindenki, aki a teljes kormánypárti közösséget igyekszik vele egyenértékűvé minősíteni. Mennyivel jobb ez, mint amikor valaki az egész katolikus egyházat és annak követőit pedofilozza le egy-egy kipattant botrány után? Komolyan, nem tudunk ennél jobbat? A „fideszes pedofil diplomata” kifejezés lehet, hogy sokaknak tetszik, ahogy a „titokban kimentette a TEK Peruból, hogy aztán itthon jól megússza” narratíva is nyilván jól hangzik, de nem biztos, hogy akár csak köszönőviszonyban van a valósággal...


AZ OSZTRÁK SZÍNVONAL A CÉL A MAGYAR TUDOMÁNYNAK

24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2020.07.15.


2019 derekán egymásnak feszült a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány: utóbbi el akarta venni az akadémiai kutatóhálózatot, és az MTA-tól függetlenül finanszírozni, irányítani. Végül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter erővel vonta el az intézeteket az akadémiától, és szeptember 1-jével megalakult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ELKH főtitkárával, Szigeti Ádámmal beszélgettünk a magyar tudományos kutatás jövőjéről, az új struktúrákról és a finanszírozásról, valamint arról, mennyire fog beleszólni a politika a hazai tudományba.

Lassan egy éve alakult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ami a korábban az MTA-hoz tartozó kutatóintézeteket fogja egybe. Hogyan zajlottak az ELKH-nál az elmúlt hónapok?

A szeptemberi indulás óta teljesíteni tudtunk mindent, amit vállaltunk: működő költségvetési szervet hoztunk létre, megválasztottuk a tudományos testületeket, megvannak a vezetők, az állományt feltöltöttük, elkészültek a szervezeti és működési szabályzatok. Ilyen értelemben a fenntartóváltás teljes körűen lezárult, reméljük, augusztusban az új székházba is beköltözhetünk.

Hogy néz ki most az ELKH struktúrája?

Van egy ELKH-titkárság, ami fenntartója a tíz kutatóközpontból és öt kutatóintézetből álló hálózatnak. Ezeken kívül van egy tizenhatodik intézetünk, ez a támogatott kutatóhelyek irodája, ami egy több mint száz egyetemi kutatócsoportot összefogó adminisztratív szervezet. Az MTA–ITM tárgyalások során született egy olyan egyezség a két fél között, hogy az első évben, amíg ezek a rendszerek felállnak, amíg egy teljes elemzést el nem lehet végezni, addig egy átalakítási moratórium lép életbe, ami azt jelenti, hogy semmilyen struktúra nem fog változni. A lejárt mandátumú intézetigazgatók és a külső tanácsadó testületek szerződését is meghosszabbítottuk...

EGY ÚJABB APRÓ NER-MANŐVER A BÍRÓSÁGOK BEDARÁLÁSÁRA

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2020.07.15.


Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén

Év végén lejár Darák Péter, a Kúria elnökének 9 éves mandátuma, a Fidesz-KDNP pedig alaposan előkészítette a legfelsőbb bírói fórum vezetőjének utódlását, ahogyan a kormányoldalról sokat bírált kúriai ítélkezései gyakorlat "reformját" is...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ZSAROLÁSSAL MENEKÜL A VIZSGÁLAT ELŐL, ÉS KERESZTÉNYSÉGE CÉLIRÁNYOS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.15.



Frankfurter Rundschau

Az EU most már nem habozhat tovább, mert végképp elszalasztja a lehetőséget is, hogy Magyarországon és még néhány más államban véget vessen a nepotizmusnak, a közpénzek lenyúlásának. Ezt Daniel Freund német EP-képviselő írja, budapesti tapasztalatai alapján. A zöld politikus ellátogatott a budapesti Dankó utcába, Iványi Gáborhoz, miután a lelkész gyámolítja a romákat, a hajléktalanok és a menekülteket, vagyis pontosan azokat, akik a leginkább ki vannak téve a hivatalos elnyomatásnak. Freund üzenete az, hogy sürgősen cselekedni kell, mert Orbán Viktor és emberei lerombolják a jogállamot, miközben uniós pénzekkel tömik tele a zsebüket. 

Iványi Gáborral éppen az a baja a hatalomnak, hogy szóvá teszi a korrupciót és ragaszkodik az alapvető jogok érvényesüléséhez. Ennek aztán meg is lettek a következményei, hiszen közössége kikerült az elismert egyházak közül, és búcsút inthetett az állami támogatásnak. Ám messze nincs egyedül, mert manapság kemény sors vár arra, aki kritizálja a politikust és bandáját. A közbeszédet és a sajtót a Fidesz uralja. Jelenleg az Index van soron, viszont nincs hely a nap alatt az ellenzéknek, amikor Orbán diktálja a tempót. 

Sanyarú helyzetbe került a média, az igazságszolgáltatás, zaklatják a fedél nélkül élő embereket és a migránsokat. Ennek ellenére dől a lé az unióból, noha pl. a kormányfő édesapja, legidősebb lányának férje köztudottan mesés vagyonra tett szert. Ezt Hadházy Ákos pontosan dokumentálta. Alsó hangon 20 cent vándorol a haverok számlájára minden egyes euróból, amelyet az unió utal át Magyarországnak. Ám ennek jogi következményei csupán elvétve vannak. 

A milliárdokat a pártelit céljaira fordítják, illetve azoknak jön jól, akik a politika jóvoltából jó időben vannak jó helyen. Tisztára olyan, mint az Arab Emirátusokban, ahol csak a szűk hatalmi elit profitál az olajjövedelmekből. (A cikk címe: A magyar emirátus – a szerk. megj.) Hogy ez ne így legyen a jövőben, annak érdekében az Európai Parlament már részletes terveket dolgozott ki. A pénteken összeülő állam- és kormányfőkre hárul a feladat, hogy ne vegyék el e javaslatok élét. Egyértelművé kell tenni, hogy nincs alku a közösség értékei ügyében.

Bloomberg
Orbán Viktor igyekszik fokozni a nyomást, hogy az unió szüntesse be a jogállami vizsgálatot. Az eszközt ehhez a gazdasági ösztönző csomag adta a politikus kezébe, amint arról a tegnap jóváhagyott parlamenti nyilatkozat tanúskodik. Vagyis Budapest emeli a tétet a pénteki EU-s csúcs előtt. Az ott megvitatandó 750 milliárdos gazdasági tervet egy-két ország ellenzi, de ahhoz hogy átmenjen, egyhangú támogatás szükséges. Krekó Péter szerint az üzenet az, hogy Orbán nem engedhet, de azért figyelnie kell, hogy mit csinálnak a többiek, akik szerint szintén nem jó a tervezet. A Political Capital igazgatója hozzátette: bármi is lesz az eredmény, a miniszterelnök úgy jön majd haza Brüsszelből, hogy hatalmas sikert aratott. De egyedül nem fog vétózni, mert annak nagy lenne a diplomáciai ára. 

Keményen alkudozva megpróbálhatja elérni, hogy Magyarország ugyanannyi támogatást kapjon az uniótól, mint eddig, hiszen itt fontos bevételi forrásról van szó mind a kormány, mind a politikus szoros szövetségesei számára. Mindenesetre igyekszik kihasználni az EU szorult helyzetét, tehát hogy szűnjön meg a bírálat a demokrácia visszaszorítása miatt. A nyomás erősödik, mert Merkel és mások keményebb irányvonalat követelnek a lator tagokkal szemben. 

Ám visszaüthet, hogy Orbán bevonta a törvényhozást, mert mindenki tudja, hogy ő az, aki megmondja a frankót – mutat rá Hegedűs Dániel. A berlini German Marshall Alapítvány szakértője ezt azzal magyarázza, hogy Magyarország jelen állás szerint egy rakás pénzhez jutna a koronaválság gazdasági hatásainak kiküszöbölését célzó alapból. Ám aki csak egy kicsit is ismeri a magyar viszonyokat, az tisztában van vele, hogy nem több műbalhénál, amikor mozgósítják a Fidesz uralta Országgyűlést.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lengyel vezetés példaképe Orbán Viktor, de Varsónak nehezebb a dolga, mint Budapesté, mert a lengyel ellenzék megmutatta az elnökválasztáson, hogy erős. Még akkor is, ha Duda győzelmével jó időre irányba állították a váltókat. A PiS és az államfő olyan jogköröket akar magának, amikre a rendszerváltás óta nem akadt példa. Arra hivatkoznak, hogy történelmi igazságot kell tenni. Ennek jegyében vetik alá az igazságszolgáltatást és a közmédiát a végrehajtó hatalomnak. Merthogy – hangzik a verdikt - a kereskedelmi tévék és a magánkézben lévő újságok többségükben az államfő ellen vannak, ezért „ellensúlyt” kell képezni. Így most ismét felmerült a „visszalengyelesítés” gondolata. 

Nem sokat ér, ha az ellenzék megtámadja az eredményt, mert a döntést hatalombarát tagok mondják ki a Legfelsőbb Bíróságon. Kaczynski 5 éve meghirdette, hogy Varsóból Budapest lesz, de Lengyelország változatlanul messze van a magyar állapotoktól. Az ellenzék az ősszel többséget szerzett a Szenátusban. Előzőleg a helyi választásokon is megmutatta: számolni kell vele. Akkor került a főváros élére Trzaskowski. Vagyis az ország sokszínű marad.

Bloomberg
A kelet-európai populisták rávilágítanak az unió gyengeségére, és éppen akkor, amikor olyan kulcsfontosságú kérdésben kellene határozni, mint a gazdasági újjáépítési terv. Szóval fájhat Brüsszel feje, annál is inkább, mert a magyar Parlament arra szólította fel Orbán Viktort, hogy az mindaddig ne fogadja el a Bizottság javaslatát, sem pedig a következő költségvetést, amíg az EU nem állítja le a jogállami eljárást az ország ellen. A lengyel választás pedig megmutatta, hogy Lengyelország mennyire megosztott az integrációhoz fűződő viszony kapcsán. 

Budapest és Varsó már jó ideje tengelyt akasztott az európai politika fő áramlatával, összecsapott azzal minden lehetséges ügyben, a többi közt a bíróságok szuverenitása, a sajtó ellenőrzése, a légkörváltozás és a bevándorlás ügyében. A kérdés az, mit tehet válaszul az EU, miután idáig nem sikerült visszaterelnie a nyájba a két elkóborolt bárányt. A jelenleg zajló eljárások még nagyon messze vannak a végkifejlettől, hát még a szankcióktól. A pénzügyileg konzervatívabb országok mormognak, hogy a hétéves büdzsében ki kellene kötni a jogállam tiszteletben tartását. De ahogy egy brit professzor mondja, az EU nem tanul a saját hibáiból. 

A magyar és a lengyel vezetés nagy dilemma elé állítja az uniót, mert az európai szövetségesek ugyan elítélik a demokratikus intézmények lebontását, ám félnek szembemenni a két ország választóinak akaratával. Nehogy más államok is kövessék a Brexit példáját. Egyelőre azonban semmi jele, hogy akár Varsó, akár bármely más keleti tag ki akarna lépni. Lengyelország azonban megerősítette helyét Magyarország oldalán, mint akik kilógnak a közösségből. Sokatmondó, hogy Nigel Farage azt üzente Dudának: jó látni egy euroszkeptikus sikerét. Orbán ugyanakkor az országgyűlési felhatalmazás birtokában keményen alkudozhat a két nap múlva esedékes csúcson, és még azt is megpróbálhatja elérni, hogy ne csökkenjen a Magyarországnak szánt támogatás.

The Times
Az autokraták nem elégednek meg azzal, hogy szobrok őrizzék emléküket, ők arra vágynak, hogy bekerüljenek a történelemkönyvekbe. Így a politikai halhatatlanságot célozza meg Erdogan, amikor vissza akarja alakítani mecsetté az isztanbuli Hagia Sophiát, de ugyanebbe az irányba mutat Putyin krími kalandja, valamint Hong Kong betagosítása is. Azt próbálják elérni az örökös uralkodók klubjának tagjaként, hogy az utódok ne tudják lerombolni a nimbuszukat, illetve életművüket. Vagyis többet szeretnének annál, hogy ne üldözhessék őket és senki se tehesse rá a kezét a vagyonukra, ha netán elvesztik hatalmukat. 

Nem kétséges, hogy az orosz elnök élete fő műveként, az orosz önbizalom megnyilvánulásaként tekint a Krím-félsziget elhódítására. A területhez nem fog senki sem nyúlni, bárki is kövesse őt a Kremlben. Ezért nem jutnak semmire az orosz-ukrán tárgyalásokon. Az orosz megszállást tanítják a kínai katonai akadémiákon, mint a hibrid hadviselés mesterművét. Továbbá hogy a Nyugat tehetetlen, pedig itt megsértették a nemzetközi jogot. Azaz modell Hong Kong „pacifikálása” számára. A mozgatórugók azonosak: elég volt a megaláztatásból. 

Erdogan, Putyin és Hszi egykorúak, az emberek általában ebben a korban szokták eldönteni mi a fontos számukra életük hátralévő részében. Egyikük sem rajong a szobrokért, és Putyin bizonyosan nem kívánja, hogy bebalzsamozzák, mint Lenint. De mindent megtesznek azért, hogy olyan országot hagyjanak hátra, amely örökre hálás nekik. Márpedig ez veszedelmes, mert hiú emberek, nagy hadsereggel, kezdenek hajlani meggondolatlan kockázatvállalásra.

Euractiv
Orbán katolicizmusa célirányos és csak addig terjed, amíg nem ütközik bele a kormányfő politikai érdekeibe. Hiszen a pápával az élen az egész világ feljajdult, amikor a török elnök úgy döntött, hogy ismét mecset lesz Isztanbulban a Hagia Sophiából, amely jelenleg a Világörökség része és múzeum, de 1500 évvel ezelőtt bizánci katolikus székesegyháznak épült. Igaz, 1935-ig, csaknem fél évszázadon át muzulmán szentélyként szolgált. Ám hogy most visszaalakítják, az ügyben a portál hiába kopogtatott a magyar külügyi tárcánál, az ország brüsszeli uniós képviseletén, de még annál a hivatalnál is, amelynek feladata az üldözött keresztények megsegítése a világban. 


Pedig Orbántól mást sem hallani, hogy Európa csak akkor menekülhet meg, ha ismét ráébred a keresztény gyökereire. Úgy hogy a kormányfő a kereszt nevében kíván pajzsot tartani a földrész elé a globalizálódó világban. Akkora katolikus, hogy blokkolja az EU bevándorlás- politikájának megújítását és kerítést emelt a szerb határon, nehogy elsősorban muzulmánok betehessék a lábukat az ígéret földjére. Viszont alighanem Magyarország is aközé a pár állam közé tartozik, amely elutasítja az unió közös nyilatkozatát, miután az elítéli és a döntés megváltozatására szólítja fel Ankarát a Hagia Sophia kapcsán. Csak most már ezek a kormányok nem tudnak a britek mögé bújni.

ITT OLVASHATÓ

MIVEL ORBÁNNAK CSAK A PÉNZ KELL, MINDENT EGY LAPRA TESZ FEL: HA NINCS PÉNZ, NEM KELL EU - ORBÁNNAK ÉLET-HALÁL KÉRDÉS, HOGY A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYE ÉS AZ UNIÓS PÉNZ ELVÁLJON EGYMÁSTÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.07.14.


Orbán zsarolja az Európai Uniót, és a parlamenti szavaztatással elhárítja a felelősségét saját döntésével kapcsolatban. Az uniós hitelek és támogatások jogállamisághoz kötése ugyanis az első valamire való terv az illiberális fasiszta rendszerek megfékezésére az EU-n belül. Mivel ezek rendszerszintűen bontják le a jogállamot és nincs más egyéb szankció ennek megakadályozására (fel sem tételezték az uniós jogalkotók, hogy erre szükség lehet), azzal lehet őket megfogni, ha elveszik tőlük azt, ami nekik a legfontosabb az uniós tagságból: a pénzt. Ha nincs pénz, az illiberális fasiszta rendszerek, amelyek a korrupcióra, az állami koncentrációra, kontrollra és protecionizmusra épülnek, össeomlanak.

Ezért Orbánnak élet-halál kérdés, hogy a jogállamiság követelménye és az uniós pénz elváljon egymástól. Mivel a jogállamiság visszaállításáról szó sem lehet, ezért ő mindenképpen elveszíti a rendszer fenntartásához szükséges uniós pénzeket, ha azokat a jogállamisághoz kötik. Ebben az esetben azonban megszűnik számára az Unióban való maradás legfőbb oka. A másik ok is elveszik, annak reménye, hogy az Unión élősködve aláássa a jogállami Európai Uniót, és az európai szélsőjobboldalt felerősítve a magyarországihoz hasonló puccsot hajtson végre és az illiberális keresztényfasiszták átvegyék a hatalmat. Ha a jogállamiság lebontását a pénzzel szankcionálják, akkor ez nem lesz többé járható út, s ezért is értelmetlenné válik az uniós tagság.

Ezért most mindennek alfája és ómegája, hogy az EU ne hátráljon meg, korrupt és elvtelen emberek ne tudják megfúrni ezt a tervet, a jogállamiság és a pénz összekapcsolását. A tét nagyságát mutatja, hogy Orbán parlamenti megerősítést akar, és ilyenkor látszik, mennyire káros és pusztító az álellenzéki pártok jelenléte a parlamentben, amivel a pénzért legitimálnak egy álparlamentet. Orbán így hivatkozhat arra a látszatra (kívül és belül), hogy ez a magyar parlament, ergo a magyar nép döntése, és ő semmi mást nem tesz, mint a magyar nép szuverén akaratát képviseli, miközben ez kizárólag az ő személyes akarata. De úgy állíthatja be, mintha a “gyarmatosító” elnyomó EU egy ország akaratát utasítaná el...

UGAR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.15.


Tegnap óta Európa pöcegödre lettünk. Eddig csupán különös, vad, civilizálatlan népek voltunk, akik mindenkit elküldenek az anyjába, leordítják a nagykövetek fejét, vezetőnk zsebrebaszott kézzel jár, kel a világban trottyos gatyában és félretaposott cipőben, ráhasalva csókolgatja a nők kezét. Az európai népek röhögtek rajta vagy szörnyülködtek, de az európai népeket nem nagyon érdekelte, mit művel ez a félázsiai dagadék. Messze volt, ők pedig élték a maguk életét a megszokott tempójukban, délen lassabban, északon kimérten, de rendezetten mégis. Nem volt befolyással a sorsukra, voltaképp felőlük azt csinált, amit csak akart.

Erre most kiderül, nem elég a bajuk járvánnyal, gazdasággal, meg, hogy döglenek a nyulak, erre ez a köpcös itt hepciáskodik, hogy nekik is keresztbe tesz. Ne juthasson a pénzéhez a német paraszt, miatta veszítse el a munkáját az olasz munkás, egyáltalán egy egész kontinens szenvedje meg, hogy neki nem tetszik valami. De mi nem tetszik neki vajon? – Kérdezhetné a német paraszt, az olasz munkás vagy az osztrák irodista, és kiderülne minden titok. Hogy ez a magyar tahó azért szívatja őket, mert nem lophat zavarok nélkül. A galeri ugyanis a hetes cikkely leállításához, a jogállamhoz nem kötött kifizetéshez köti a nem vétót.

Ezzel pedig nem egyebet mond, mint, hogy e téren bajok vannak vele. Ezt vallja be. Eddig meg lehetett oldani, hogy amikor erről tanácskoztak volna, akkor pökhendien üzent, nem ér rá, miközben Szerbiában pózolt, a levelezője, az igazságügyis biorobotja pedig elküldött mindenkit az anyjába, kioktatták az egész világot a felsőbbrendűségükről. Kárt eddig csak a saját népüknek okoztak, de annak sokat, most azonban megismerheti az egész nyüves világ, kik is ezek. Ezek, ezek. Másképpen mondani nem lehet. Olyanok, akik egy egész kontinenst nyektetnének és nyektetnek is, ha nem úgy fütyöl, ahogyan nekik tetszik, és erre már csak fölkapja a fejét a német paraszt.

Az olasz munkás és az osztrák irodista. Kik ezek? – Kérdezi ránk nézve, ahogy szaros zombiként előbukunk a pöcegödrünkből, és mögöttünk decensen kiköp. Ne lopj, magyar, írja majd ki a boltjában újra, vagy lehúzza a redőnyt, ha a parkolóba begördül egy busz, csurig lapos fejű, trágyaszagú magyarokkal. A tegnapi parlamenti cirkusz után elvesztettük azt a jogunkat, hogy európaiként nézzünk az európaiak szemébe. Azok után, hogy Kövér pedellus szerint valami – és most tessenek figyelni – IV. Német-Római Szent Birodalom épül, aminek ő része nem akar lenni. Ez még a nem leszünk Brüsszel gyarmata őrületnél is ütősebb, ez maga a színtiszta téboly...

2020. július 14., kedd

MAGYARORSZÁG: MOST MÚLUNK PONTOSAN

HÍRKLIKK
Szerző:  FÖLD S. PÉTER
2020.07.14.



Már bogozza a csomót, hogy elkösse Kompország hajóját a cölöpöktől, és elinduljon velünk oda, ahova nem akarunk menni. Kelet felé veszi az irányt a kapitány, egy olyan világba, amiről maga nyilatkozta néhány évvel ezelőtt, hogy „bár az olaj keletről jön, a szabadság nyugatról érkezik”. Jó volna olajra lépni és megszabadulni hajónk tébolyult kapitányától, de ez csak közös akarattal volna lehetséges. Fel kéne fogni végre, hogy a saját démonaival küzdő kormányosunk nemcsak azokat veszélyezteti, akik már látják, hogy jéghegynek vezeti a hajót, hanem azokat is, akik ma még vidáman húzzák a táncolóknak a talpalávalót.

A legutóbbi választás előtt tele volt ragasztva a képével a város. Lenézett rám a messzi magasból, gyarló városlakóra. Megborzongtam a tekintetétől, próbáltam kitalálni, hogy mit gondol rólam valójában, miközben felemelkedést és gyarapodást ígér mindenkinek. Magasabb bért, több nyugdíjat, korszerűbb oktatást, szakszerűbb egészségügyi ellátást. Jobb jövőt, élhetőbb életet.

Azt ígérte, hogy jobb lesz, mint amilyen volt...


MEGHALT BOGDÁN LÁSZLÓ, CSERDI POLGÁRMESTERE

INDEX
Szerző: MG
2020.07.14.


Az Index helyi forrásokból úgy értesült, hogy éjszaka holtan találták Bogdán Lászlót, a Baranya megyei Cserdi polgármesterét. Forrásaink szerint a roma polgárjogi aktivistaként is ismert Bogdán öngyilkos lett, holttestére az önkormányzat egyik épületében tegnap este találtak rá, miután a családja keresni kezdte. A halálhírt az Indexnek Papp Gizella, a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal bodai kirendeltségének vezetője, valamint Kolompár Orbán, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke is megerősítette, aki ma találkozott volna Bogdán Lászlóval, és a férfi családjától értesült a hírről.

A haláleset körülményeit a Szigetvári Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja, további részleteket nem közöltek. (A rendőrség közigazgatási hatósági eljárás keretében szokta vizsgálni az öngyilkossági eseteket.)

Bogdán László 46 éves volt, 2006 óta állt a település élén függetlenként, előtte négy évig alpolgármester volt. 2013-ban lett országosan ismert, miután a cserdieknek bűnmegelőzési céllal börtönlátogatási programot szervezett, amire ellentmondásos címe miatt a média is felfigyelt...

HIÁBA GYŐZÖTT A LENGYEL KORMÁNYPÁRT, KIDERÜLT, HOGY MÉGSEM VERHETETLEN AZ ILLIBERALIZMUS

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.07.14.


Ezt a győzelmet nehéz lesz győzelemként eladni, hiszen pár hónapja még úgy volt, hogy a kormánypárt jelöltje agyonveri az ellenzékét.

Hétfőre virradó éjjel egy egész ország ült tűkön alvás helyett. A lengyel elnökválasztás eredményét a vasárnap esti urnazárás után is lehetetlen volt még megállapítani, az exit pollok annyira szoros eredményt mutattak a két jelölt között. Zárás után egy százalékpontra jósolták a két jelölt, a hivatalban lévő Andrzej Duda és kihívója, Rafal Trzaskowski közötti különbséget.

Reggelre a feszültségnek vége lett, és az ország egyik felét inkább mély kétségbeesés kaphatta el. A választást Duda, a kormánypárt jelöltje nyerte 51,21 százalékkal, Traskowski, Varsó polgármester pedig – akit a liberális-konzervatív Polgári Platform vezette koalíció jelölt – 48,79 százalékot szerzett.

Ennek az eredménynek rengeteg tanulsága és következménye van Lengyelországra nézve. Sőt, mivel a magyar és a lengyel politika igencsak hasonlít, talán Magyarországra nézve is le lehet belőle vonni fontos következtetéseket...

SZABAD SZEMMEL: DUDA GYŐZELME CSAK MÉG JOBBAN ELMÉLYÍTI A KELET-NYUGATI ELLENTÉTET EURÓPÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.14.


Die Welt 

Német kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt arra szólították fel az újjáválasztott lengyel elnököt, hogy vesse be magát a jogállam megerősítésére. A kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy Andrzej Dudának oda kell figyelnie az európai értékek és normák betartatására, hiszen ehhez minden eszköz a rendelkezésére áll. Johann Wadephul ezt megtoldotta azzal, hogy az igen szoros végeredmény miatt a legfőbb közjogi méltóságnak meg kell mutatnia: minden lengyel elnöke. Ezért mindent el kell követnie, hogy véget vessen a PiS által előidézett mély társadalmi megosztottságnak. 

A zöldek kelet-európai ügyekben illetékes szóvivőjét aggasztja Duda ismételt sikere, mert ily módon a Jog és Igazságosság szélsőjobbos erői megerősítve érezhetik magukat és még drasztikusabb lépéseket sürgethetnek a belpolitikában. Manuel Sarrazin rámutatott, hogy az uniós tagoknak fel kell sorakozniuk az európai intézmények mögé, hogy feltartóztassák a demokrácia leépítését.

A Freedom House emberi jogi szakértője, Csáky Zselyke szerint Duda győzelme után a lengyel kormánypárt gyakorlatilag szabad kezet kap, hogy a 3 év múlva esedékes választásig felszámolja a hatalom maradék korlátait és a dolgozzon a független intézmények felszámolásán, mint az igazságszolgáltatás és a sajtó. A lap hozzáteszi, hogy az elnök homófób és antiszemita felhangokkal teli kampány után győzött. A hívek viszont ünnepelnek, mert úgy vélik, hogy a felhatalmazás egyértelmű. 

Így a párt mehet tovább az úton – jegyzi meg az összefoglaló –, ami csökkentette a szegénységet, ám komoly aggályokat vetett fel, hogy veszély fenyegeti a demokráciát. Bírálók és emberi jogi szervezetek nyugtalanok, mert úgy vélik, hogy a siker feldobja az illiberális erőket, és nem csak lengyel földön, hanem az EU-ban is, amely birkózik azzal, hogy feltartóztassa a jogállam lebontását az orbáni Magyarországon. Brüsszel többször is neheztelését fejezte ki a magyar és a lengyel kormány bizonyos lépései miatt.

A vezércikk „Egy elnök, két Lengyelország” címmel megállapítja, hogy Duda nagy nehezen vette ugyan a 2. fordulót, ám az eredmény komoly figyelmeztetés a hatalmat gyakorló pártnak. Rafal Trzaskowski nem egészen két hónap alatt igen látványosan tudta mozgósítani a demokratikus erőket. A nagyarányú részvétel szintén arról tanúskodik, hogy igen lendületes volt a varsói polgármester választási hadjárata. A 2. menetben képes volt összefogni az ellenzéket. Utóbbi menetel és már a 2023-as parlamenti választásra tekint. Éppen ez a demokratikus energia különbözteti meg Lengyelországot, illetve Magyarországot, ahol az illiberális demokrácia hívei sikeresen zúzták szét az ellenoldalt. 

A kihívó nagy haditette az, hogy majdnem megverte a PiS gépezetét, ideértve egy olyan közmédiát, amelyet Jaroslaw Kaczynski teljes mértékben ellenőriz. Ez a fölény nem válik az újra megválasztott elnök becsületére, mint ahogy a rengeteg melegellenes kirohanása és az sem, hogy négy nappal az első menet előtt Donald Trumpnál járt. A másik nagy tanulság, hogy két teljesen különböző Lengyelország van. Az egyik a nagyvárosokra és a nyugati országrészre terjed ki, a másik a vidéket foglalja magában és Dudára voksolt. A PiS melléfogott, amikor alábecsülte ezt a szakadékot, de a jövőben nem kormányozhat a lakosság fele ellenében. Vagyis Duda sikerét nem veheti bátorításnak, hogy még jobban kiterjessze befolyását a sajtóra és a bíróságokra. 

Az EU-nak szintén figyelmesen elemeznie kell a választás kimenetelét. Amikor éppen a gazdasági segélycsomag van terítéken és annak egyik fő haszonélvezője pont Varsó lesz, nem szabad megengedni, hogy a milliárdos támogatásért cserében Brüsszel ne követelje meg a jogállami normák betartását – Lengyelországtól is.

A szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy Duda győzelme csak még jobban elmélyíti a kelet-nyugati ellentétet Európában. A kampány igen gusztustalan volt, melegellenességgel és antiszemitizimussal körítve. És most a kormánypártnak jó esélye van arra, hogy újból célba vegye a független demokratikus intézményeket, ami további feszültséget feltételez Varsó és Brüsszel között. A választás időzítése szerencsétlen, hiszen az EU-költségvetésről, illetve a gazdasági csomagról szóló vitát már így megnehezíti az észak-déli megosztottság. Amihez hozzájön, hogy sok tagállam szerint a brüsszeli alapokból csak akkor lehet folyósítani a támogatásokat, ha minden kormány betartja a jogállami előírásokat. 

Márpedig ez oda vezethet, hogy Magyarország és Lengyelországot kirekesztik a szubvenciókból. Annál is inkább, mert a PiS máris bedobta, hogy fel kíván lépni a független média ellen. Igazából meg van kötve az unió keze, ha nyomást akar gyakorolni Varsóra, mivel a hosszú távú költségvetés ügyében egyhangú döntésre van szükség. A szavazati jogokat pedig nem lehet felfüggeszteni, mert Orbán kiáll Kaczynski mellett. Úgyhogy Brüsszel csak abban bízhat, hogy marad az eddigi gyakorlat, tehát hogy a lengyel fél óvakodik a végső összecsapástól. 

Sok múlik azon, milyen következtetéseket von le a lengyel kormány abból, hogy csupán késhegyig menő küzdelemben tudott felülkerekedni. Ezúttal az ellenzék minden eddiginél egységesebb volt és elnyerte a fiatalabb rétegek voksait. Reménykedni lehet, hogy Duda beváltja ígéretét és igyekszik egyesíteni a megosztott országot. Ehhez azonban több méltóságot kell tanúsítania, mint a választási hadjárat során.

A vasárnap jó napja volt az intoleranciának Lengyelországban – fejti ki a vezércikk, amely egyúttal azt is aláhúzza, hogy a liberálisoknak ismét meg kell találniuk a kapcsolatot a vidéki szavazókkal. Ám közben az is látnivaló, hogy Kaczynski nacionalista, megfélemlítő politikája és a kisebbségekkel szembeni ellenséges hozzáállása rávetítette árnyékát a lengyel közéletre az elmúlt 5 évben. És a következő három esztendőben semmi sem áll útjában, hogy vízióját kiterjessze az iskolákra, az igazságszolgáltatásra és a médiára is. Vagyis még hűvösebb szelek fújnak majd az LMBT-közösség, az önálló sajtó számára és folytatódik a vita Varsó és Brüsszel között a bírák függetlensége ügyében. 

Végül is mintegy félmillió szavazat döntött, amiben része volt az elfogult közmédiának. De a keserű vereség kemény tanulságot hordoz az ellenzék számára. Duda olyanokat tudott mozgósítani, akik két hete még otthon maradtak. A fiatalok és a városlakók Trzaskowskira voksoltak, mert akárcsak Magyarországon és a legtöbb nyugati államban a fiatalság által lakott települések liberálisak. De ha az ellenzék vissza akarja szerezni az irányítást, akkor ismét el kell nyernie azoknak a közösségeknek a bizalmát, amelyek a nagyobb anyagi biztonságot a kulturális konzervativizmussal és a PiS bigottságával azonosítják. Ám ez cseppet sem könnyű a katolikus egyház konzervatív szárnyának túlsúlya mellett. Mégis erre kell összpontosítani, ha a szabadelvűek legközelebb szeretnék megfordítani az illiberális hullámot.

A lengyel elnök lakájként fedezi Kaczynski hátát, Duda újjáválasztása után a kormány szilárdan ül a nyeregben – hangsúlyozza a vezércikk. Ám félő, hogy most a magánkézben lévő sajtóra is ki akarja terjeszteni csápjait. Az államfő a pártvezér kezéből eszik, bármit jóváhagy, amit csak elé terjesztenek. Akár egy elhasznált ágy előtti szőnyeget is. És az alighanem így is marad, mivel az első öt évben többször is átlépett az alkotmányon, felégetett egy sor jogállami hidat, így nehezen tudna elhatárolódni az illiberális gyakorlattól. Nem szabadszellem, hanem lakáj. 

Viszont Kaczynski három okból is aggódhat a szoros verseny láttán: a lakosság felére nem hatott a megszállt közmédia, az elfogulatlan és teljesítmény központú rétegeket igencsak taszítja a kormánypárt, végül pedig: a PiS-nek kell a folyamatos kulturális ellenforradalom, a német származású transzszexuális eurokraták mumusa, hogy mozgósítani tudja törzsgárdáját. 

Európa aligha örülhet, mert ami most várható, ahhoz az orbáni Magyarország jelölte ki az utat. Az uniónak három fronton kell harcolnia:

- fel kell tartóztatnia az intézményi nyomást és azonnal meg kell torolnia a közösségi jog megsértését,
- gondoskodnia kell arról, hogy az anyagi juttatások fejében Lengyelország tartsa tiszteletben az EU-normákat és itt azért jó lapjai vannak a szervezetnek,
- Brüsszelnek meg kell tanulnia, hogy néven nevezze a dolgokat, mert Kacynski nem konzervatív, hanem egy retropopulista álforradalmár.


Duda sikere erősíti a lengyel nemzeti konzervatívok autoriter uralmát, Kaczynski tovább rombolhatja a demokráciát, hiszen bár nem indult a választáson, ő az igazi nyertes, hiszen ő helyezte posztjára lakáját, marionettfiguráját, az államfőt. Senki sem hiszi Lengyelországban, hogy az elnök vagy a jobboldali-nacionalista kormány önállóan politizál. Az autoriter fordulat a PiS vezéréhez fűződik, ő mozgatja a szálakat. Tekintélye óriási, a háttérből ő szabja meg az irányvonalat. 

Mestere megbízásából győzött Duda másodszor is a választáson. Kaczynski a hatalom igézetében él, nem sokra tartja a liberális demokráciát. Nem a diktatúra az eszményképe, de erős államban gondolkodik, amiben ő van a kormányrúdnál, anélkül, hogy sokat kellene törődnie a másként gondolkodók és a kisebbségek bajaival. Ezért építette le a politikai kontrollmechanizmusokat. A Jog és Igazság ellenállás nélkül irányíthat, kezében vannak a kulcspozíciók, az állami média és a bíróságok. Mindehhez készségesen segédkezet nyújt az államfő, aki viszont a kampány során támaszkodhatott a köztévére, a kormánypárt PR-osztályára. 

Kaczynkinak felemás a viszonya a sajtószabadsággal. A külföldi újságírókat kormányuk ügynökének tartja, akiknek az a feladata, hogy keltsék a hangulatot a PiS ellen. Ezért nem foglalkozik azzal, ha a tudósítók bírálják. Most nyilvánvalóan azzal kacérkodik, hogy korlátozza az idegen tulajdonosok hányadát a médiapiacon, mert akkor még inkább kézből etetheti a sajtót. 

Szíve csücske azonban az igazságügy reformja és nem érdeklik még az európai ellenvetések sem. Kockáztatja, hogy Lengyelország a margóra kerül az EU-ban, noha az ország polgárainak 90 százaléka egyetért a tagsággal. Részben a nagyvonalú társadalmi juttatások magyarázzák, hogy az emberek elviselik a machinációit. Mármint az idősebbek és a vidékiek, akik a bázisát alkotják. Duda éppen az egyszerű lengyelt célozta meg a kampány során. Azt az alig 50 százalékot, amely rá adta a voksát. De csak 500 ezerrel szerzett több szavazatot, mint Trzaskowski. 

És még a végén az is kiderülhet, hogy csupán pirruszi győzelemről van szó. Hiszen Kaczynski nem mehet élesen szembe a lakosság egyik felével, mert akkor csak még mélyebb lenne a megosztottság.

A hivatalban lévő elnökök gyakran igen nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megtartsák tisztségüket, Duda esetében ebbe beleértendő, hogy homofób nyelvezetet használt, kirohant az önálló sajtó ellen és beavatkozással vádolta meg a német kormányt. A kampány során klasszikus, populista témákat dobott be, de ez végül bevált. Így eredménye a PiS konzervatív populizmusát támasztja alá. Az ellenzék arra készül, hogy panaszt nyújtson be a lebonyolítás módja ellen. A köztévé választási műsorainak egyoldalúságát máris éles bírálatok érik. Mégsem valószínű, hogy bármi veszély leselkedne az államfő győzelmére. Viszont a liberálisok attól tartanak, hogy kampányának hangja előrevetíti, mi várható ezek után. Hiszen máris közölte, hogy nem bánt meg semmit sem. Sikerével félő, hogy a Jog és Igazságosság összpontosítani tud illiberális programjára. Pedig ha bölcsebb volna, akkor reagálna arra, hogy a politikus milyen csekély különbséggel lett első, és megfontolná, hogy térjen vissza középre.

Oda Lengyelország bizalma a nyílt társadalom iránt, de nem csak ez a baj. Hanem az is, hogy valami megroppant Európa és Varsó viszonyában. Ez most már alighanem azoknak is dereng, akik idáig megértést szorgalmaztak a lengyel politika iránt. Hiszen az ország antiliberális kísérleti terep. Gazdaságilag ugyan sikeres, de nem számíthat semmiféle megértésre, sem odahaza, sem az EU-ban. Ezt mutatja az eredményen kívül az odavezető út is, hiszen a PiS darálja be a demokratikus intézményeket. Az elnöki kampány és az állami média propaganda sortüze pedig feltárta a demokratikus kultúra megrázó hiányát. Ebből a szempontból súlyosabbak a kisebbségek és az újságírók elleni támadások, az antiszemita beütésű tévéadások, mint egy-egy bíró elbocsátása. 

A PiS azonban előreláthatólag csak még jobban elmélyíti az árkot a lengyel társadalomban és nagy viszályt provokál az unióval. Pedig az igen csekély különbséggel megszerzett győzelem nem arra ad felhatalmazást, hogy kezessé tegye a bíróságokat és korlátozza a sajtószabadságot. Az autoriter kormánypárt hívei is beláthatják, hogy a politikának támaszra van szüksége a társadalomban, de pont az nincsen meg. Az 51,2 százalék minden, csak nem stabil többség. Főleg ha valakinek olyan nagy tervei vannak, mint Kaczynskinak. Ezért éleződő viszály készül a lakosság jelentős részével. Ám az emberek már nem bíznak a demokratikus intézményekben, miközben a hatalom tovább nyomul.

„Pedig már reménykedtünk!” – írja vendégkommentárjában a liberális varsói Gazeta Wyborcza külpolitikai újságírója, hozzátéve, hogy ha Európa nem akar 2. Magyarországot, akkor nem szabad megengednie, hogy a folytatódjon a lengyel állam tekintélyelvű átalakítása. Michal Kokot szerint azonban minden csalódás ellenére csupán az igazolódott be, hogy az ország két táborra szakadt. A nyugati rész demokratikus, Európa-barát politikusokat pártol, a konzervatív Kelet ezzel szemben hajlik a jobboldal felé, amely az európai nyitottság ellen gerjeszti a hangulatot. Ebben persze szerepe van annak, hogy a keleti vajdaságok jobban rá vannak szorulva az állami juttatásokra. 

Duda nem az európai értékeket képviseli, és olyan hangot ütött meg a választási hadjáratban, ami az olyan, tekintélyelvű államokból ismerős, mint Magyarország, Szerbia, Törökország és Oroszország. Meg persze PiS-politikusok jóvoltából. És bizonyos, hogy az elnök a hatalom lojális támasza marad. Erre utal eddigi ténykedése, és mivel mandátuma lejártakor csak 52 éves lesz, mindent alá fog írni államfőként – és a „nemzet golyóstollaként”. 

Az ország számára azonban nagy a tét, mert Kaczynski Magyarországot tekinti példaképnek. Hiszen a magyaroknál már alig van független sajtóorgánum, az államot egyre inkább központosítják, úgyhogy az ellenzék már nem képes választást nyerni. A Jog és Igazságosság elnöke nyíltan beismeri: ez az ő álma is. Az unió hiába tiltakozik Varsónál, ott a jelzéseket alighanem ismét külső beavatkozásnak minősítik. Brüsszel számára az a bökkenő, hogy mikor folyamodjon keményebb intézkedésekhez, ha érzékeli, hogy hiábavaló a párbeszéd, de úgy, hogy a lengyelek ne kövessék a magyar modellt. Viszont ha lesznek szankciók, az az egész lengyel lakosságot sújtja majd.

Lehet, hogy Európa éppen most szalasztotta el az egyik utolsó, igen kitűnő esélyt, mármint hogy megállítsa a földrész nacionalista erőit. Hogy Duda államfő kerekedett fölül, az várhatóan nagy lökést ad az átalakítási folyamatnak az unió legnagyobb keleti országában. Az elnök átvette a jelszavakat Putyintól, Orbántól és Trumptól: ostorozta a migránsokat és a melegeket, elítélte a német kormányt és az állami tévé útján arra figyelmeztetett, hogy liberális vetélytársa zsidó érdekeket szolgálna. 

A PiS ideológiája nacionalista, beleértve a független bírák és média elleni támadásokat, ami nagyon zavarja az az EU-t. A pártnak most három éve van, hogy felkészüljön az újabb összecsapásokra Brüsszellel, a széndioxid kibocsátástól kezdve a közösségi támogatásokig.

A lengyel kormánypárt visszaverte az eddigi legnagyobb fenyegetést az ország nacionalista átépítésével szemben. A PiS politikája nyomán a rendszerváltás utáni átalakulás egyik mintaállama immár az európai demokratikus értékekkel hadakozik. Ha újabb időszakra felhatalmazást kap, akkor a Jog és Igazságosság annyira lerombolhatja a jogállamot, hogy a lengyelek évekre kikerülnek az EU fő áramlatából. Hogy nyerni tudjon a súlyos gazdasági válság közepette, Duda az ország ellenségének minősítette a melegeket, a külföldi sajtót, valamint Németországot, ezzel spékelte meg nacionalista retorikáját. 

Csak igen kis különbséggel győzött, ám mivel többé nem indulhat, aligha várható tőle kompromisszumkészség. Az igazságügyi tárca vezetője máris jelezte, hogy fel kell számolni az „aránytalanságot” a sajtón belül. Egy londoni pénzügyi elemző úgy értékeli, hogy erősödik a hullám az illiberalizmus ellen, hiszen Trzaskowski éppen csak hogy kikapott, pedig ellene dolgozott az egész közmédia. Timothy Ash rámutatott: a közel 50 százalékos eredmény arra utal, hogy globálisan nem törvényszerű az illiberálisok, populisták és nacionalisták felemelkedése. 

Berlin ugyanakkor kénytelen azzal szembenézni, hogy egyértelmű az ideológiai szembenállás a lengyel vezetéssel. Ugyanakkor az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodája attól tart, hogy a PiS a győzelem nyomán immár foglyul ejtheti az egész államot. Azaz lebonthatja a még megmaradt fékeket és ellensúlyokat, hasonlóképpen, ahogyan az Magyarországon lejátszódott.

A varsói polgármester megerősödve kerül ki a versengésből – állítják varsói megfigyelők, mert a kormánynak a jövőben nagyobb ellenszélre kell számítania. Hiszen jön fel a liberális ellenzék, amelynek Trzaskowski lehet a központi alakja. A minimális különbség jelzi a lakosságon végighúzódó mély árkot, mert ugyan a PiS határozza meg továbbra is a politikai menetrendet, ám rosszabbodik a társadalmi-gazdasági helyzet és ezért sokan a hivatalos politikát teszik majd felelőssé. 

Az osztrák külügyminiszter kijelentette Brüsszelben, hogy aggodalommal tölti el a Jog és Igazságosság intézkedése, amely melegmentes övezeteket irányoz el. Schallenberg szerint egy ilyen lépés egyszerűen méltatlan a 21. században egy európai államhoz. Az SPÖ strasbourgi frakcióvezetője úgy értékeli, hogy Duda cseppet sem szilárdította meg helyzetét a 2. forduló eredményeként, hiszen egyértelmű jelzést küldött neki az EU-barát lengyel közvélemény.

A lengyel elnökválasztás vesztesének kudarca négy leckével szolgál a populizmus elleni küzdelemben, amellett, hogy az eredményt halálos csapás a lengyel liberális demokrácia számára – fejti ki a Közép-Európai Egyetem egyik tanára. Maciej Kisilowski, aki immár Bécsben oktat, a vereség első tényezőjének azt nevezi, hogy egy okos kampány sem elég, ha a másik oldalon a demagógok által uralt államapparátus van. Amire a győzelemhez okvetlenül szükség van:

- Egységes ellenzék. Trzaskowskinak az első körben négy riválissal kellett szembenéznie a saját táborából.
- A hatalommal szembenálló erőknek olyan erős alternatívát kell kínálniuk, amely komolyan veszi a populista szavazókat. A varsói polgármester ugyan tiszteletet hirdetett az „egyszerű lengyel számára, de nem oszlatta el a PiS hívek félelmeit és előítéleteit. Nem fogta fel, hogy a demagógia mennyire megváltoztatta a politikai környezetet, és nem lehet eredményes, ha nem jut kompromisszumra a másik oldallal.
- Egy olyan országban, amely a tekintélyelvűség felé tart, hatékony ellenzék csak bejáratott pártok útján lehetséges. Ebből a szempontból a független Holownia kifejezetten sokat ártott Trzaskowski esélyeinek. Csak fékezte annak lendületét és pazarolta a szűkös anyagiakat, hogy azután a végén nem egészen 14 százalékot kapjon.

A Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány a következő öt évben 220 millió dollárt ad Amerikában a faji egyenlőség ügyének támogatására. Ebből 150 milliót fekete jogvédő szervezetek kapnak, a többit a helyi rendőrség, illetve igazságszolgáltatás reformjára, valamint civil kezdeményezésekre fordítják. A kiindulópont George Floyd meggyilkolása, amelynek nyomán tovább folynak a tiltakozások és a felajánlással az alapítvány most közel kerül a küzdelem frontvonalához. 

Patrick Gaspard, az OSF elnöke közölte, hogy a segítséggel szeretnék fenntartani a lendületet a faji egyenlőség érdekében, ezért szeretnék hosszabb távon is helyzetbe hozni az érintett NGO-kat. Kijelentette, hogy erre a lehetőségre vártak 25 éve. Mert nem csak a fekete életek, hanem a fekete szervezetek is számítanak. Egyébiránt kisebb összegekben ugyan, de így is rekord nagyságban érkeznek anyagi felajánlások az ilyen csoportoknak, valamint a demokrata jelöltek címére is.

JOGÁLLAMI NONSZENSZ: MIÉRT VÉTÓZHATJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYÉT OLYAN ORSZÁG, AMELY SÉRTI A JOGÁLLAMISÁGOT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.07.13.


Aki az EU alapjait támadja, tagadja, sérti, aki nyíltan ellene szavaz, az elutasítja az Unió alapjait, és önmagát zárja ki az Európai Unióból.

Különös bája van annak, amikor az Európai Unió első fasiszta állama megvétózza azt, hogy az uniós hiteleket és támogatásokat a jogállamisághoz kössék. Ez nyílt bevallása annak, hogy elutasítják a jogállamiságot, és az Európai Unióból semmit nem kérnek, kizárólag a liberális jogállamok pénzét. Gyalázzák az európai liberális demokráciát, illiberális államot működtetnek, ami a jogállamiság tagadása. Az illiberalizmus egyenlő a jogállamiság és törvényuralom tagadásával. Ha az Európai Unió fundamentuma a jogállamiság, akkor Orbán jogállamiságot tagadó állama miért lehet még mindig tagja?

De a kérdések kérdése az, hogy egy jogállam miképp teheti lehetővé azt, hogy a jogállamiságot tagadó és minden elemében sértő ország megvétózza a jogállamiságra vonatkozó követelményeket? Európa fasisztái (Orbánnal az élen) azt hangoztatják, hogy Európa és az Unió válságban van, mert maga a jogállamiságra, a liberális demokráciára, az emberi és polgári jogokra épülő szisztéma van válságban. Ezzel szemben a válság mindössze annyi, hogy a jogállamok nem védik meg magukat a fasisztáktól és lehetővé teszik, ogy azok szabadon rombolhassák a szabad világot.

Ennek egyik markáns megnyilvánulása az, amikor Európa nem tudja a jogállamiság követelményeihez kötni az uniós hiteleket és támogatásokat, mert azt megvétózhatja egy olyan állam, amelyik tagadja és sérti a jogállamiságot. Aki ezt megteszi, normális esetben önmagát zárja ki nemcsak a finanszírozásból, hanem az uniós tagságból is. Mert ha a jogállamiság követelményét össze akarják kötni a pénzügyi támogatással, akkor az azt jelenti, hogy a jogállamiság az EU alapja. Aki az EU alapjait támadja, tagadja, sérti, aki nyíltan ellene szavaz, az elutasítja az Unió alapjait, és önmagát zárja ki az Európai Unióból.

Nevetséges macska-egér harc zajlik, ahogy Orbán és csicskásai bújócskáznak az Unió adminisztrációjával, azt bizonygatva, hogy Magyarország jogállam, miközben nyíltan elutasítják és megvétózzák, hogy a jogállamiság feltétel legyen a támogatásoknál. Ha be akarnák tartani a jogállami normákat, akkor miért szavaznának ellene? Milyen “demokratikus” ország az, amely a jogállamiság ellen szavaz, amely nem meri magát megméretnie annak kockázatával, hogy nem kap pénzt, ha könnyűnek találtatik? Ebben az esetben pedig nem bekeményítenek, nem arra törekszenek, hogy ezt a jogállami nonszentsz megszüntessék, hanem keresik a megoldásokat, hogyan tudnák a jogállamiság követelményét úgy megfogalmazni, hogy azok a fasiszták, akik nem tartják be, akik megvétózhatják, mégis valahogy becsússzanak és elfogadhatónak találják. Ami arra jó, hogy a nem jogállamokból is látszólag “jogállamokat” kreáljanak...

A SZIVÁRVÁNY LEKONYUL

REZDA VIÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.14.


Pride fesztivál lett volna Linzben nemrégiben, de a járvány miatt elmaradt. Ezen okból és ez alkalomból a helyi katolikus gyülekezet ifjúsági csoportja szivárványos zászlót pakolt a templomára, ráadásul nem forradalmárként, suttyomban, hanem egyházi engedéllyel. Azaz, a helyi plébános, püspök, vagy én nem tudom milyen rangú Isten szolgája jóváhagyásával. Isten pedig, aki mindent lát, nem sújtotta haragjával őket, nem volt se mennydörgés se villámlás, hanem nyájasan sütött a nap. Hiába hisszük másként, Szodoma sem a kurválkodás miatt pusztult el, hanem, mint Ezékiel könyvéből kiderül, a gőgösség volt a bűne, hogy az ottaniak jólétük ellenére sem segítették a rászorulókat. Innen is lehet nézni, mert máshonnan minek.

Itt ugrik be oldalsodorként az a magyar templomi cetli, amely arra int, hogy ne adakozzanak a koldusoknak, következésképp a linzi fiatalok rá sem szolgálnak a mindenható büntetésére, míg viszont a magyar egyháziak pedig igen. A linzi sorosista katolikusok tovább is mentek istentelenségükben, mert még ezt is írták a szivárványos zászlójuk mellé: „Az evangéliumi örömhírnek a szeretet az alapja, és nem tesz különbséget az emberek között a szexuális orientációjuk alapján. Mindenki Isten szeretett gyermeke. Kitartunk amellett, hogy a saját nemükhöz vonzódó emberek és a nemi identitások elleni semmiféle diszkriminációnak nem lehet köze a keresztény princípiumhoz. Mi mindenkit várunk, hogy velünk ünnepeljen, mindenkit befogadunk, nálunk lelki hajlékra talál.”

Ilyeneket látva és hallva az ember tanácstalanná válik, mert érzékei a magyar, avas szagú, fennakadt szemű és ájtatos pátoszba merülő katolikus ifjakhoz (és vénekhez) szoktak. Illetve még olyanhoz, hogy Bayer tagkönyv, valamint a hasonszőrűek az ilyen ifjakat leköcsögözik vagy leköcsögöznék, mindenféle lapokban és televíziókban pedig elképesztő leleplezések látnának napvilágot a bűnben tocsogó, elhajló keresztényekről, akiket ki kellene közösíteni a nyájból. Néhányukat pedig elhagyott utcákon vernék meg nagy-nagy szeretettel. Jobban belegondolva már az maga a tragédia, és mutatja, hol is élünk, hogy egy ilyen hírre az ember fölkapja a fejét, sőt, csodálkozik, hogyan mennek a dolgok a világ más tájain, mert nem ehhez szokott itthon. És ilyenkor önmagán is elképed, hogy furcsa neki a természetes...

2020. július 13., hétfő

MI PEDIG BOLDOGAN, DALOLVA KIFIZETJÜK A SZÁMLÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA / NEHAZUGGY
Szerző: Swan Edgar
2020.07.13.



Szép estét! Ma sem keltünk fel hiába. Pláne, mert már feküdhetünk is le és arról álmodhatunk, hogy holnap jobb világra ébredünk. Pedig nem. Lengyelországban az történt, hogy semmi nem történt. Minimális különbséggel, de az eddigi államfő, Andrzej Duda szorgoskodhat tovább a jogállam leépítésében. Vagy az ellenzéki pártok nem voltak képesek megmozdítani az embereket, vagy megfelel ez a lengyeleknek, nem akarnak változást. Az ottani rendszer más, mint a magyar. A lengyel államfő jogköre bőven túlmutat a horgászsáson, esőerdők védelmén, gagyi szónoklatok megtartásán és mindennek az aláírásán, ezért annak ott jelentősége van. Nálunk meg nincs, akár Mészáros Lőrinc vagy Farkas Flórián is lehetne köztársasági elnök, az sem változtatna semmin.

A DK bejelentette, hogy ők tovább küzdenek Brüsszelben az euró bevezetéséért. Ezen eltöprengtem egy kicsit és bevallom, töprengés után sem lettem okosabb, mint amilyen azt megelőzően voltam. Ez nem Brüsszelben dől el, hanem Magyarországon. Legalábbis az a része, hogy akarja-e az ország bevezetni a közös valutát, és meg akar-e felelni az ehhez szükséges feltételeknek. Lehet persze Brüsszelben is küzdeni, de én sok értelmét nem látom. Aligha fognak onnan utasítani egy tagországot arra, hogy márpedig tessék bevezetni. Lehet, talán célszerűbb lenne itthon küzdeni ez ügyben. Is.

Még egy fontos hír: az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy áldozzon forrásokat a balatoni közúti és vasúti közlekedés további fejlesztésére. Amúgy szerintem is ez jelenleg a legnagyobb bajunk. Azt sem tartom kizártnak, hogy a Fidesz-kormány nem fog elzárkózni a dolog elől, hiszen fontos lehet, hogy a NER tavának NER strandjai, szállodái és kempingjei jól megközelíthetőek legyenek. Még az is lehet, hogy kiírnak egy pályázatot, amit majd jól megnyer az ország legokosabb üzleti zsenije, mi pedig boldogan, dalolva kifizetjük a számlát...


TÖBB GENERÁCIÓ ÉLETÉT ÍRHATJA ÁT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2020.07.13.


Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Mindenki a gyors kilábalásban bízik

Mióta tavasszal beütött a koronavírus-járvány, azóta minden ország azon dolgozik, hogy minimalizálja a gazdasági károkat, ennek érdekében korábban sosem látott költségvetési és jegybanki gazdaságélénkítés indult a világban. Az utóbbi hetekben megjelent makroadatok alapján ez egyelőre sikeresnek is látszik, hiszen a márciusi és áprilisi sokkszerű leállás után egyre kedvezőbb adatok érkeznek, sok helyen elérhetőnek látszik a hőn áhított V-alakú lefutás, vagyis a hirtelen beszakadás utáni gyors felpattanás...

TÚSSZÁ VÁLÓ BETEGEK II. - TRAGÉDIÁVAL VÉGZŐDÖTT AZ IDŐS BETEG DRÁMÁJA

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.07.13.


Elhunyt az a beteg, akit pár hete stroke gyanújával szállítottak egy fővárosi kórházba, de miután kiderült, hogy tüdőgyulladása van, a COVID-osztályra száműzték. Amikor egyértelművé vált, hogy az idős férfi nem koronavírusos, a kezelőorvos utasította a legközelebbi rokonát, hogy még aznap vigye haza. A családtag próbálta kérlelni, hogy a beteget pár napra vegyék át a krónikus osztályra, amire a doktor egyszerűen odavetette, hogy „a kórház nem szálloda”. A férfit ezután sikerült átszállíttatni a kórház egy másik tagintézményébe, ahol pár nap múlva meghalt.

„Két teljes hetet sem töltött a nagyapám kórházban, ennyi idő elég volt arra, hogy az egészségügyi rendszer áldozatává váljon”

– állt egy 168 Óra szerkesztőségének címzett levélben. Egyik olvasónk írta meg, hogyan folytatódott az a történet, amelyről mi is beszámoltunk (168 Óra, 25. szám, június 17.). Akkor arról írt, hogy 80-hoz közeledő nagyapját a mentők stroke gyanújával szállították el otthonából, de időközben kiderült, hogy tüdőgyulladása van, ezért azonnal egy fővárosi kórház COVID-osztályára került. Ezzel még önmagában nem is lett volna probléma, ha a családja idejében értesül az idős férfi állapotáról, valamint arról, hogy később hol keressék őt. Erre azonban napokig várniuk kellett, a kórház dolgozói a beteg legközelebbi hozzátartozóját válogatott indokokkal hajtották el. A családnak végül a feszült várakozást megszakítva sikerült egy egészségügyben dolgozó ismerősön keresztül telefont bejuttatnia az idős férfihoz, akivel attól kezdve már legalább tudtak beszélgetni...

ILYEN AZ, AMIKOR ORBÁN VIKTOR KETTŐS MÉRCÉT ALKALMAZ

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.07.10.


Orbán Viktor újfent bebizonyította, hogy nem akar minden magyar állampolgár miniszterelnöke lenni, legfeljebb azt szeretné, ha minden választó tőle függene. A kettő között hatalmas a különbség, ugyanis az első esetben kizárólag azok érdekeit képviseli, akik potenciális támogatói lehetnek, a második esetben viszont rá akarja kényszeríteni az akaratát olyanokra, akiknek jelenleg esze ágában sincs rá szavazni. Ami a magyar sajtó utolsó független műhelyeivel és az ellenzéki vezetésű településekkel művel, épp azt bizonyítják, hogy kettős mércét alkalmaz, és nyíltan különbséget tesz állampolgár és állampolgár között.

A magyar kormányfő gyakran sérelmezi, hogy az Európai Unióban kettős mércét alkalmazva bírálják a tevékenységét. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy az uniós tagsággal járó előnyök ellentételezéseként illik tiszteletben tartani a közös normákat, illetve hogy nem illik beleköpni abba a tenyérbe, amely éppen ki akar rántani bennünket egy mély gödörből. A járvány kapcsán például halálra sértődött azon, hogy bírálatot kapott a határozatlan időre szóló rendkívüli felhatalmazás miatt, de a koronavírus-járvány elleni védekezésre kapott támogatást minden fenntartás nélkül elfogadta.

Orbán azonban azt sem rejti véka alá, hogy számára jóval fontosabbak azok a magyar polgárok, akik kormánya potenciális támogatói, azoknál, akik esetében ennek épp az ellenkezője igaz. Bünteti például azokat a városokat, melyek élére ellenzéki vezetést választottak a helyiek, illetve kárpótolja veszteségeik miatt azokat az önkormányzatokat, ahol a Fidesz potentátjai kaptak bizalmat tavaly október 13-án. A koronavírus-járvány elleni védekezés indokával megsarcolt önkormányzatok esetében a kettős mérce úgy rajzolódik ki, hogy a kormányhívő városvezetők valamilyen csatornán visszakapják azt a pénzt, amit korábban egységesen elvettek az önkormányzatoktól, ám az ellenzékieknek főhet a fejük, honnan teremtik elő a kormány által elvont összegeket...

„NEM AKARTAM CSENDBEN ELSUNNYOGNI” – MÉLYINTERJÚ A PAPSÁGOT HÁTRAHAGYÓ FÜZES ÁDÁMMAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.07.13.


Van úgy, hogy egy pap kilép a szolgálatból – ez még nem lenne közérdekű. Amikor azonban rögtön fröcsögni kezdenek rá egy KDNP-közeli portálon, onnantól az már nem magánügy. Az érintett egyedül a Válasz Online-nak számol most be döntése valós mozgatórugóiról...


ITT OLVASHATÓ