Szerző: NÁDOR ANDRÁS, NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.11.22.
Kiderült, hogy más intézményekben jobban keresnek az azonos pozícióban dolgozók, ezért a legsúlyosabb állapotú sérülteket ellátó Fiumei úti baleseti központ 13 intenzíves ápolója hétfőn benyújtotta felmondását. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetre a kormány szakdolgozói bérrendezési tervének részletezésével, a korábbi rendszer kritizálásával reagált. Csakhogy szakértők szerint az új, országos, központosított bértábla sem nyújt megoldást a szakdolgozók közötti bérfeszültségekre.
„Összeomlás közeli helyzetet eredményezne”, ha valóban távoznának az Fiumei úti Baleseti Központból azok az ápolók akik a héten beadták a felmondásukat – mondta a Telexnek Sebestyén Gábor, a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara aneszteziológiai és intenzív ápolási tagozatának vezetője. „Nem látjuk a kiutat. El kell mondani, hogy az a bértábla, amit kidolgoztak, két dolgot nem támogat: a szakmai képességeket és a gyakorlottabb, régebb óta a rendszerben dolgozó ápolókat.”
Pedig rendkívül összetett, nehéz feladat az olyan súlyos sérültek ellátása, akik a mostani hivatalos nevén a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központba (korábban Országos Baleseti Intézetbe) kerülnek. Sebestyén Gábor szerint azok között az ápolók között, akik most fel akarnak mondani, több képzett és tapasztalt szakember is van. A tagozatvezető azt mondta: beszélt a baleseti központ több dolgozójával, akik szerint még a belengetett felmondások előtti 28 ápoló sem fedi le a teljes létszámigényt, és „az osztály működése szempontjából 35-38 ápoló lenne az ideális”.
Hétfőn 13 intenzíves ápoló adta be a felmondását a Fiumei úti baleseti központban. A helyzet azért is súlyos, mert egyébként is ápolóhiány van, ráadásul intenzíves ápolót még nehezebb találni – főleg egyszerre tizenhármat. Speciális tudás, gyakorlat, nagy felelősség és folyamatos készenlét szükséges a munkájukhoz. Ráadásul, ha egyszerre ennyi ember távozik egy kórházból, nem csak kevesebb lesz a munkaerő, hanem az összeszokott csapat is felbomlik, ezt pedig végképp nem lehet gyorsan pótolni.
A felmondások után elindult egy pletyka, miszerint a felmondott ápolókat nem vehetik át más kórházba, ezzel is ösztönözve őket a maradásra. Egy egészségügyi dolgozókról szóló Facebook-csoportban jelent meg a poszt, ami szerint – állítólag – kiadták az említett utasítást több fővárosi klinikai intenzív osztályon. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter erre úgy reagált: „A tények kedvéért. A hír nem igaz. Nem korlátozzuk az egészségügyi szakdolgozók munkahelyváltását. Véletlenül sem.”
A miniszter úgy fogalmazott, hogy nem alkalmaznak „pintéri módszereket”, megfigyelést vagy megfélemlítést az egészségügyben, nem nyúlnak a dolgozók után, és nem tartják őket egzisztenciális félelemben. Szerinte mindez az előző kormányra volt jellemző.
A belengetett távozások mögötti bérfeszültségek egyik fő oka az, hogy hatalmas eltérés van az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) alá tartozó állami egészségügyi intézetek, valamint az egyházi, az önkormányzati és az egyetemi kekvák által fenntartott kórházak finanszírozása között – mondta a Telexnek Lantos Gabriella egészségügyi menedzser. „A legrosszabbul az állami intézmények finanszírozása áll, hiszen ezekbe az állam nem tesz bele semmi extrát, míg például az egyházak és az önkormányzatok igen. Feltehetően a nővérek egyházi intézményekhez fognak menni, ahol az egyházak plusz finanszírozást tudnak adni” – mondta a szakember.
Lantos Gabriella szerint az állam egyszerűen nem költ annyit a saját tulajdonában álló intézményekre, mint a többi fenntartó, ezért „az állami intézményekben a legrosszabb a bér- és HR-helyzet”. „Az egy kifejezetten rossz struktúra, hogy az állam a szolgáltató. Az államnak nem szolgáltatnia kell, hanem szabályoznia és ellenőriznie. Szolgáltasson mindenki más.”..








