LESZ-E FIDESZES BUSZOZTATÁS IRÁNBA IS? // SZABADSAJTÓ KLUB

SZABADSAJTÓ KLUB
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.

Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...

Ezen a héten műsorunk témái: 

- Meneszti-e Orbán Viktor Gulyás Gergelyt, amiért a miniszter "háborúpárti" kijelentést tett a Kormányinfón? 

- Érdemes-e Magyar Péternek kampánytémává tenni Gulyás Gergely elszólását a magyar katonák Iránba küldéséről? 

- Komolyan rettegnek a Békemenet szervezői attól, hogy Magyarország ukrán gyarmat lehet? 

- Hogyan buktatták le magukat a Tisza Párt Nemzeti Menetén ukrán zászlóval megjelenő fideszesek? 

- Milyen haszna lehet a Fidesznek abból, hogy a kampány végén Orbán Viktor is országjárásra indult? 

- Tényleg vannak a kormánypártoknak olyan rejtőzködő szavazói, akiket a közvélemény-kutatók nem érnek el? 

- Hogyan ér össze a Matolcsy-klán a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreivel?

ITT OLVASHATÓ

ALPÁR GYÖRGY: NEM FOG TAROLNI A KISTELEPÜLÉSEKEN A FIDESZ – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.

Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.

A műsorban szóba került az is, hogy: 

- Szerinte ki nyeri a választásokat? 

- Lenne-e még polgármester? 

- Miben tudna segíteni egy Tisza-kormánynak? 

- Hogyan vette meg a Fidesz a falusi polgármestereket?

ITT NÉZHETŐ MEG

ÚGY LECSÚSZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN, HOGY AZ ELTE KUTATÓI NEM HITTEK A SZEMÜKNEK

TELEX
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.

Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.

„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.

Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.

Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert

az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.

Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...

ITT OLVASHATÓ

MEGBUKOTT LÁZÁR JÁNOS KASTÉLYPRIVATIZÁCIÓJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.

Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.

Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ismerte el a HVG kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt, a majki kamalduli remeteséget ugyanis a közeli Oroszlány városa vette át. A másik ingatlan a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amit a PBE Építő Kft. kapott meg; ennek a cégnek Paár Attila építőipari milliárdos, Tiborcz István egykori üzlettársa a tulajdonosa.

Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.

Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy

a legtöbb nagyvállalatnak semmi szüksége nincs kastélyra, és az idegenforgalmi célú működtetéshez sincs meg náluk a megfelelő szakmai tudás és a személyi állomány.

A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.

Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...

ITT OLVASHATÓ

NINCS AZ A KOMMENT, AMI FELÉRNE EGY KÉZFOGÁSSAL ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLÁVAL #87

PARTIZÁN / VÉTÓ 
Beszélgetőtársak: RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLA
2026.03.19.

Úgy tűnik, mégsem a digitális térben akarja a Fidesz megverni a Tiszát. Az hagyján, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai nagyon is analóg akciót vezényeltek a Nemzeti Meneten, Orbán Viktor is országjárásba kezdett. A személyes találkozások fontosságáról beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla. Vigyázat, kampánytanácsadói tartalom!

0:00 Ukrán zsászló a vörösvonal-gyárban 

21:55 Két választókerületi kutatás 

30:37 Országjárás, fotócsata 

47:23 Tényleg kell a kézfogás

ITT NÉZHETŐMEG

BÁRÁNDY GERGELY KIMONDTA: ÍGY LEHET LEVÁLTANI AZ ORBÁN RENDSZERT!

KLIKKTV / ROSTRUM
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.03.20.

Új alkotmány, alkotmányozás Magyarországon, parlament szerepe, köztársasági elnök választása, ügyészség függetlensége, kétkamarás parlament, bírói önigazgatás – ezekről a kulcskérdésekről beszélget a Rostrum műsorában Bárándy Gergely. A beszélgetés feltárja, hogyan történhetne egy legitim és széles társadalmi támogatottságú alkotmányozási folyamat Magyarországon, milyen szerepe lehet a parlamentnek, a szakmai szervezeteknek és a társadalomnak az új alkotmány kialakításában.

A műsor második részének vendége ismét Bárándy Gergely, akivel az alkotmányozás kérdéséről, a magyar közjogi rendszer működéséről és az állami intézmények jövőjéről beszélgetünk.

A beszélgetés egyik központi kérdése: hogyan lehetne legitim és társadalmilag elfogadott alkotmányt létrehozni Magyarországon? A műsorban szó esik arról, hogy milyen szerepet kell játszania a parlamentnek az alkotmányozási folyamatban, és hogyan lehetne bevonni a társadalmi szervezeteket, szakmai műhelyeket és állami intézményeket.

A diskurzus érinti a köztársasági elnök választásának módját, a parlament szerkezetét, valamint azt a vitát is, hogy szükség lenne-e kétkamarás parlamentre. Felmerül az ügyészség helyzete, a legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a büntetőpolitika érvényesítésében milyen kapcsolatnak kellene lennie a kormány és az ügyészség között.

A műsor kitér a bírói önigazgatás rendszerére, az igazságszolgáltatás intézményi működésére, valamint arra is, hogy milyen egyensúlyt kell teremteni a hatalmi ágak között egy stabil demokráciában.

Ez az adás mélyebb betekintést ad a magyar közjogi rendszer működésébe és abba a kérdésbe, hogy milyen intézményi reformokra lehet szükség a jövőben.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.

- Celldömölk - A legfontosabb országjárás

- Zalaszentgrót - A legfontosabb országjárás

- Fonyód - A legfontosabb országjárás

- Siófok - A legfontosabb országjárás

- Várpalota - A legfontosabb országjárás

- Paks - A legfontosabb országjárás

ITT NÉZHETŐ MEG (MAGYAR PÉTER HIVATALOS OLDALA)

EZ MÁR A VÉGJÁTÉK: PÁNIKBAN A HATALOM

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.

Lendvai Pál: Ez már a végjáték: pánikban a hatalom.

ITT NÉZHETŐ MEG

A KOLLEKTÍV MÍTOSZ LÁZADÁSA – AZ ILLIBERÁLIS RENDSZEREK HIÁBAVALÓSÁGÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ATZÉL TAMÁS
2026.03.20.

A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő – írja vendégszerzőnk. Atzél András eposzi méretű esszéjében arra tesz kísérletet, hogy vázolja: mi hajítja az illiberálisokat a társadalom hullámainak tetejére, s hogy miért hiábavaló mégis a vállalkozásuk hosszabb távon. Monstre világmagyarázat.

A fejlett államok társadalmai mindenütt szakadást mutatnak, helyenként polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Az illiberális jövő koncepciója hibás feltételezésen alapul, ezért megvalósíthatatlan. Akik ezen dolgoznak, nem értik a társadalom – végső soron az egyéni psziché működését. Eközben mérhetetlen szenvedést okoznak, és rombolják a civilizációt.

Minden fejlett társadalomban kialakult egy mély, szinte átjárhatatlan törésvonal, amit a megfigyelők a városi és a falusi lakosság, a fiatalok és az idősek, szülők és gyerekek, a tanultak és a kevésbé képzettek, vagy politikai táborokra egyszerűsítve konzervatívok és liberálisok szembenállásaként írnak le. A szembenállás valamennyi dimenziója egyetlen, a mélyben meghúzódó törésvonal kivetülése.

A még nem individuálódott és az individuálódott tömegek egymásnak feszülését látjuk. Az előbbiek el akarják pusztítani az utóbbiakat (pozíciókból, fórumokról, nyilvánosságból kiszorítani, elhallgattatni, szerveződéseiket ellehetetleníteni), mert azt hiszik, miattuk olvad, repedezik, tűnik el a világuk. Utóbbiak meg azért akarják kiszorítani az előbbieket, mert úgy érzékelik (sajnos helyesen) hogy azok egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra.

Az alábbi írásban a következő állításokat igyekszem bizonyítani:

1. A liberális demokráciák felemelkedése, és a régi társadalomszerkezet lebomlása természetes folyamat része. Ez a folyamat a világon mindenhol megvalósul – különböző társadalmakban eltérő időpontokban. Ahol még nem látszanak a nyomai, az nem egy másik típusú társadalom, hanem ugyanannak az időtengelynek egy másik pontja.

2. … ennek a változásnak az alapvető természete, hogy folyamatosan gyorsul …

3. … és visszafordíthatatlan.

4. Az illiberális kísérlet, amit látunk, egy anomália, amit végül az emberi természet fog megszüntetni...

ITT OLVASHATÓ

LAPONYI ZSOLT: AZ AZ ÉRZÉSEM, HOGY A RENDŐRÖK 90 SZÁZALÉKA NEM A FIDESZRE FOG SZAVAZNI

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.03.20.

„A Rétvári-ügy kirobbanásáig a rendőrség megbecsült állománytagjaként tekintettek rám a szolgálati elöljáróim, rendőrségi karrierem felfelé ívelő volt, kihívásokkal teli és szakmailag kifejezetten izgalmas feladatokat bíztak rám. A Rétvári-ügyet követően azonban a rendőrségi pályafutásom 180 fokos fordulatot vett. Minden egyes parancs, minden egyes munkáltatói intézkedés kizárólag az ellehetetlenítésemet szolgálta […].”

Ez a néhány mondat is szerepel Laponyi Zsolt március 9-én beadott azonnali hatályú lemondásában. Laponyi Zsolt 2022-ben csatlakozott a BRFK-hoz, ahol többek között a rendőrségi kampányok egyik arca lett. 2025. április 24-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára bejegyzést tett közzé a rendőrség napján, amit egy olyan fotóval illusztrált, amin Laponyi is szerepelt, a kép alatt pedig a KDNP.hu felirat volt látható. Miután az őrmester nyilvános posztban kérte az államtitkárt, hogy ne használja politikai marketinghez a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban fegyelmi indult ellene, majd kitették a seriffprogramból is.

Az idén március elején lemondott rendőrt arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt egy éve a BRFK-nál, ki adhatott ki hozzá „használati utasítást”, és mit gondol, az állomány tagjai a fegyverpénz miatt tényleg a Fideszre fogják-e húzni az ikszet. Laponyit a beszélgetésre az egyik ügyvédje, Sziklai Tamás is elkísérte...

ITT OLVASHATÓ

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6746. – HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T?

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.19.

A NotebookLM öt perc alatt készített a sorozat szövege alapján egy három perces videót, terjesszétek.

A teljes sorozat itt olvasható:

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02sUTR8Auku4qPWqNjNYADa4Wy8wePUYimHPFuEXBP8jkQXiwYVEEJvNkwgpfxxG3Rl&id=100011261778267

Még 24 nap.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

OROSZ BEAVATKOZÁS A HIDEGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / FELEDY BOTOND
2026.03.18.

Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője beszélget arról, mit tudunk az orosz beavatkozások történetéről. Vajon tényleg sorsfordító kémháború zajlik Európában? Mi spekuláció, és mi tény? És mit tehet egy hétköznapi polgár?

00:00 - Visszaszámláló 

5:00 - A cári titkosszolgálattól a KGB-ig 

24:15 - Putyin hibrid háborúja 

37:26 - Magyarország és a fekete internacionálé 

55:59 - Mit ér a dezinformáció, ha az állam maga is trollfarmot üzemeltet? 

1:12:15 - Hamis zászlós műveletek 

1:28:59 - Elhárítás

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN 16 ÉVE A LECSÚSZÁS TÖRTÉNETE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.

Ágh Attila politológus szerint az Orbán-rendszer 16 éve nem egyszerűen politikai korszak, hanem egy olyan lecsúszástörténet, amelynek mára minden következménye egyszerre látszik. Egy készülő új kötet apropóján beszél arról, hogyan sodródott Magyarország az Európai Unió perifériájára, miként vált a korrupció a rendszer szervezőelvévé, és miért jutott el odáig a kormányzás, hogy már saját magát is rombolja.

A beszélgetésben szó esik az ország gazdasági állapotáról, az önkormányzatok kivéreztetéséről, az infrastruktúra leépüléséről, az egészségügy és az oktatás válságáról, valamint arról is, hogyan működött 16 éven át a hatalom „hazugságbirodalma”. Ágh Attila szerint a Fidesz nemcsak uralni akarta a politikát, hanem egy teljes hegemóniát épített ki, amelyben a valóságot propaganda fedte el.

A politológus arról is beszél, hogy egy esetleges kormányváltás után miért jöhet rendkívül feszült időszak, milyen szerepe lehet ebben a köztársasági elnöknek, és miért lehet szükség a választói részvétel folytatására a szavazás után is.

Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról is, milyen állapotban van ma Magyarország, és mi következhet az Orbán-rendszer után.

ITT NÉZHETŐ MEG

REMÉNY A RENDSZERVÁLTÁSRA, EGY VALÓDI DEMOKRÁCIÁRA

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.19.

Bolgár György beszélgetőtársa Pető Iván, politikus, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnöke. 

Sokakban felvetődik a kérdés, hogy elég-e egy kormányváltás, vagy rendszerváltásra lenne szükség. A 90-es években az egypártrendszert váltotta fel a társadalom egy többpártrendszerre. 

A mostani rendszert sokan maffiaállamnak nevezik, mely egy vezérelvű demokrácia. Ha ezek a mai rendszer legfőbb ismérvei, akkor reméljük, hogy rendszerváltás lesz, és egy valódi demokrácia jöhet létre. 

Ha a FIDESZ elveszti a választást, önkontrol nélkül rombolni fog.

A 2026-os választás reményt ad a rendszerváltásra, a valódi demokrácia létrejöttére, ugyanakkor Tisza győzelem esetén nagyon fontos, hogy milyen többséggel győz, hiszen a mozgásterét jelentősen ez a tény fogja meghatározni.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A "MACSKÁS FADÍSZ" JELENSÉG NEM CSAK EGY FELLÁNGOLÁS A FIATALOKNÁL | NAGY ÁDÁM

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.03.19.

A Reggeli személy 206 március 19-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nagy Ádám egyetemi tanár, ifjúság -és neveléskutató, a Civil Szemle főszerkesztője volt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

RENDSZERVÁLTÓ HANGULAT: A TISZA LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSA? | KAMPÁNYZAJSZŰRŐ SCHULTZ NÓRÁVAL

DW MAGYAR / KAMPÁNYZAJSZŰRŐ
Műsorvezető: KUCZOGI JAKAB
2026.03.18.

Erőpróba március 15-én: Orbán Viktor és Magyar Péter is menetelt a nemzeti ünnepen. Bár a kutatók szerint a Tiszánál voltak többen, mind Magyar Péterék, mind a Fidesz nagy tömeget tudott felmutatni a választás előtt. Az utcai politizálás pedig tovább folytatódik: Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Első államosán, Kaposváron sokan voltak, ami után a Tiszát egyszerűen digitális blöffnek nevezte – pedig az előny a független felmérések szerint még mindig bőven a Tiszánál van.

Ez itt a Kampányzajszűrő, a DW Magyar hetente jelentkező politikai podcastja. A műsorvezető Kuczogi Jakab vendége ezúttal Schultz Nóra politológus, akivel az aktualitások mellett a vélt rendszerváltó hangulat politikai hatásait és a bizonytalan választók helyzetét beszéltük át. A magyar és a 3 évvel ezelőtt lengyel választás összehasonlításáról Végh Zsuzsannát, a German Marshall Fund elemzőjét kérdeztük. Állandó vendégünk, Bódi Mátyás pedig arról beszélt, hogy mit kell tudni a bizonytalan szavazókról, illetve, hogy mit gondol Orbán Viktor országjárásról.

ITT NÉZHETŐ MEG

A Kampányzajszűrő korábbi adásai:

  • Kampányzajszűrő

HOLODA ATTILA: MILYEN REZSICSÖKKENTÉS AZ, AMELYBE AZ ELSŐ NAGY HIDEGNÉL BE KELL AVATKOZNI?

NÉPSZAVA / EXIT PODCAST

Szerző: NÉPSZAVA
2026.03.19.

Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.

ITT NÉZHETŐ MEG

Legfrissebb hírek a Népszavában: https://nepszava.hu/

ÉRA VAN - DALOS GYÖRGGYEL BÁRDOS DEÁK ÁGNES BESZÉLGETETT

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: BÁRDOS DEÁK ÁGNES
2026.03.20.

...– Ne felejtsd el, hogy én a gyerekkoromat az 50-es években éltem át; volt olyan korszak, mikor csak a Szabad Népet lehetett olvasni. Ma is van egy hatalmi nyelv, bár a mostaniban, ellentétben az ötvenes évek propagandájával, alig van ideológia. Ami van, az legfeljebb a túlerőltetett nemzettudat, ami szintén régi dolog, mindig volt ilyen narratíva a magyar történelmi sérelmek miatt.

– A jelenlegi sérelmi politika mentén reális veszély-e, hogy Orbán kiugraszt minket az unióból?

– Nem, de ezt ő se gondolja komolyan. Ami igazán komoly probléma, hogy nincs új gondolat, nemcsak Orbánnál, senkinél arra vonatkozóan, hogy mi oldaná azt a feszültséget, ami Magyarországnak a nemzetközi mezőnyben való jelenlétéből fakad. A másik baj az, hogy a jelenlegi politikai elit annyira ragaszkodik a maga hatalmához, hogy minden eszközt bevet a megtartása érdekében. Törvényes vagy akár nem törvényes eszközöket is. Ideje lenne észrevenni, hogy ha egy párt túl sokáig van hatalmon, kívánatos egy kis pihentető szünet.

– Magyar Péter megjelenése azt mutatja, hogy már a Fidesz-szavazók egy része is észrevette ezt.

– Nyilvánvaló, hogy a politikában mindig hasznos a rotáció, az, hogy ne legyen visszafordíthatatlan egyetlen hatalomgyakorlás se. De ez már a társadalom szerkezetéről is szól: a Kádár-éra eltartott harminckét évig, a leghosszabb korszak volt tulajdonképpen ’45 után. Aki ’56-ban született, amikor a Kádár-éra kezdődött, az felnőtt dolgozó emberként élte meg ’88-ban a végét, aki pedig fiatal volt, az nyugdíjba ment, mikorra a korszak véget ért. Emberi mértékkel ez a harminckét év valóban sok. Putyin huszonhatodik éve van hatalmon, ami kezd elég hosszú lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: éra van. Ha meg éra van, az azt jelenti, hogy a kulturális, szellemi, morális hatóereje mindenre kiterjed...

ITT OLVASHATÓ

MÉRŐ VERA: NEM AZ KELLETT, HOGY MAGYAR PÉTER SZIMPATIKUS LEGYEN, HANEM, HOGY ELHITTÉK NEKI, VÉGIGCSINÁLJA

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.16.

Az ország az elmúlt két évben felébredt a pusztító apátiából, az emberek elkezdtek beszélgetni, kimondani, hogy nem akarnak már így élni. A tanult tehetetlenségből a tanult optimizmus felé mozdultak – véli Mérő Vera, aki szerint ehhez ugyan szükség volt egy népmesei alakra.

"...nemcsak hogy vége van, hanem valami visszafordíthatatlanul át is fordult. Annyira átfordult, hogy nincs az az orosz trollfarm, titkosszolgálati mesterkedés, kamurobbantás, terrortámadás vagy háborúval riogatás, amely felül tudná írni ezt az... ébredést" – írta néhány napja Mérő Vera, korábbi kollégánk, író, újságíró, aktivista Facebook-oldalán, miután megnézte a Magyar Péter eddigi politikai karrierjét, illetve a Tisza eddigi szerveződését feldolgozó dokumentumfilmet.

Felváltva sírtam és nevettem végig a filmet, amely persze megmutatja olyan emberi árnyaltságban Magyart, ahogy eddig kevésbé láttuk. Ám a film lényege mégis az, hogyan ébredt fel ez az ország a pusztító apátiából, hogyan kezdtek el az emberek beszélgetni, és kimondani, hogy nem akarunk így élni tovább. Ebben a folyamatban szükség volt egy népmesei alakra, és ebből a szempontból fontos Magyar személye, de inkább közvetítőként, katalizátorként – mondta Mérő a Megbeszéljükben.

Mérő szerint Magyar – aki bő két évvel ezelőttig a Fidesz világához tartozott –, azzal tudott hitelessé válni az ellenzékiek szemében, hogy ő maga is sokat formálódott az azóta eltelt időszakban. Szerinte egyébként nem is kell szimpatizálni Magyarral, az hamar kiderült róla, hogy komolyan gondolja a változást és végig fogja csinálni. Ez volt a lényegi állítása és ezt egy idő után nagyon sokan elhitték neki, ami a szimpátia kérdésétől függetlenül elég volt a folyamatok elindulásához.

Mérő úgy érzi, a többség hisz a változásban, amit a Tisza szigetek értek el, szerinte tanult tehetetlenségből tanult optimizmusba kezdett átmenni a társadalom, sokan pedig már élik is a változást, másképp érzik magukat a bőrükben. Ő maga is optimista a választások kimenetelét illetően, mint mondta, nemcsak a felmérések miatt.

"Az év felében egy Budapesthez közeli zsákfaluban élek, ami kő fideszes volt, egészen a legutóbbi időkig. Tavaly nyáron viszont azzal szembesültem, hogy már nincs egy kormánypárti sem. Megírtam nyáron egy jelenetet, amit a helyi közértben láttam, a fiatal boltos egy idős hölggyel beszélgetett arról, hogy most már változás lesz, ott volt ebben a remény és ott volt az, hogy mindegy is ki jön, csak ezek most már takarodjanak. A bejegyzésem alatt megjelent a Mandiner főmunkatársának észrevétele, azt kérdezte, hány lájkért találom ki ezeket a történeteket? A faluból rengetegen válaszoltak a bejegyzésére, nagyon udvariasan megírták, hogy ez valóban nagyon fideszes falu volt, de ma már nincs így. A leírt jelenet vélhetően a legvisszafogottabb volt, ami elhangzott a hatalommal kapcsolatban aznap a boltban" – idézte fel Mérő.

ITT OLVASHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELVIRA BARY: MIÉRT DÜHÍTETTE FEL OROSZORSZÁGOT PUTYIN UKRAJNAI HÁBORÚJÁNAK NÉGY ÉVE A ROSSZ DOLGOK MIATT?

ELVIRA BARY VIDEÓ
Szerző: ELVIRA BARY
2026.03.20.

Évekig tartó háború, szankciók és veszteségek után Oroszországot áthatja a düh – de ennek nagy részét nem lehet következmények nélkül az államra irányítani. Ebben az epizódban Elvira Bary írónő elmagyarázza a „biztonságos haragot”: az átirányított felháborodást, amely megengedett célpontokra – kisebb botrányokra, hírességekre, migránsokra, hibás alkalmazásokra, „a Nyugatra” – zuhan, miközben a fájdalom valódi forrása érinthetetlen marad. Látni fogod azokat a szabályokat, amelyek „biztonságossá” tesznek egy célpontot, megismerkedhetsz az átlagos orosz emberrel, aki ebben a nyomás alatt álló fazékban él, és megtudhatod, hogyan ejti csapdába a társadalmat a bűnbakok és a halogatás csapdájába a felelősség felső „megoldójára” való átruházása a cselekvés helyett.

Videófejezetek:

00:00 Miért dühítette fel Oroszországot Putyin 4 évnyi ukrajnai háborúja a rossz dolgok miatt? 

02:38 A biztonságos haragtérkép 

07:30 Az igazi átlagos orosz 

12:05 Az érinthetetlen ellenség 

14:58 A nyolcadik bűn 

18:59 Menekülés az akció elől

ITT NÉZHETŐ MEG (MAGYAR FELIRATTAL IS)

ELVIRA BARY KORÁBBI VIDEÓI

BÁNKI GYÖRGY: ORBÁN VIKTOR SZAVAI MÖGÖTT SOSEM VOLT TISZTESSÉGES SZÁNDÉK – KULTÚRTÁJ

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.03.18.

Itt a tavasz, és miről beszélgetünk mégis? Hogy meddig kell még ilyen feszültségben élnünk. És ebben nem számítanak a politikai oldalak sőt, a fideszesek talán még feszültebbek. Nekik el kell hinniük Orbán Viktor szavait, és ahhoz le kell kapcsolniuk sok mindent, az együttérzést és a jóhiszeműséget, és ez sokkal nehezebb feladat. Nekem nem kell elhinnem, amit a miniszterelnök mond – fogalmazott a Kultúrtájban Bánki György pszichiáter.

- Tényleg erős vezetőkre vágyunk? 

- Miért kerül egyre rosszabb lelkiállapotba az ország? 

- Hogyan lehet megosztani a társadalmat, ha a lelke mélyén valójában mindenki jót akar? 

- Miért nem számít, hogy melyik meneten voltak többen? 

- Hogyan hatna a fideszesekre, ha Orbán Viktort külföldi óriásplakátokon szidalmaznák? 

- Mikor volt utoljára, hogy a nemzet megosztottság nélkül emlékezett egy ünnepen? 

- Miért nagyon vonzó és veszélyes egyszerre Donald Trump? 

- Minden vezető nárcisztikus?

ITT NÉZHETŐ MEG

PAUL LENDVAI: ÉRVEK A FANYALGÓK ELLEN

NÉPSZAVA
Szerző: PAUL LENDVAI
2026.03.20.

Nem szívesen írom ezt a cikket: nem élek Magyarországon, és a választás eredménye nem érint sem engem, sem a családomat közvetlenül. Ezen kívül nem szeretnék senkit sem megbántani, sem barátaimat, sem a bátor, de szerintem tévesen gondolkodó ellenzékieket. De nagy tétről van szó: az Orbán-rendszer megbuktatása magyar sorskérdés és európai érdek.

Tizenhat év alatt könyvek, tanulmányok és sok-sok cikk jelent meg az uralkodó párt garázdálkodásának következményeiről. Az első és máig érvényes látleletet az időközben elhunyt barátom, a világhírű közgazdász, Kornai János már 2011-ben megírta: az Orbán-rendszer célja egy olyan hatalmi erődítmény felépítése, amely egy demokratikus, békés kormányváltást szabad választással lehetetlenné tesz. Itt csak a legfrissebb és szerintem kitűnő Rosta Miklós cikkre („Az Orbán-rendszer jellemrajza és lebontásának feltételei”, Élet és Irodalom, február 6.) szeretném a figyelmet felhívni, anélkül, hogy megismételném helytálló következtetéseit és időszerű figyelmeztetéseit. Rosta és a kiváló történész, Gyáni Gábor (Magyar Narancs, 2025. december 18.) is rámutat arra, hogy a Fidesz legbiztosabb szavazóbázisát a legszegényebb falusi, alacsony iskolázottsággal rendelkező rétegek adják. Ennek oka a csaknem teljes kiszolgáltatottságuk a helyi és a központi hatalomnak és a mindent elárasztó NER politikai propaganda. A szervezett butítás eredménye Gyáni finom fogalmazása szerint az, hogy „nincsenek tisztában a valóság mibenlétével.”

A március 15-iki ünnepségek, felvonulások, Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde megerősítette véleményemet, hogy a Tisza Pártnak komoly lehetősége van arra, hogy megszabadítsa a magyar népet ettől az ellopott pénz számolásában kifáradt és a demokratikus Europában elszigetelt rablóbandától. Orbán ünnepi beszéde az olcsó politikai cinizmus iskolapéldája volt abban, amit mondott, és abban, amit elhallgatott. A négy éve a fönnállásáért harcoló Ukrajnát és az Európai Uniót támadta újra mint a háborús uszítás és a magyar függetlenség elleni összeesküvés központjait. Azt a Brüsszelt átkozza, ahonnan az ország hosszú éveken keresztül egy főre számítva a legtöbb pénzt kapta a volt kommunista tagállamok közül. Az ellenzék már nem a „Soros világhálózat”, hanem a Brüsszel-Kijev-tengely ügynöke. Az új ellenség Ukrajna és elnöke, Volodimir Zelenszkij. A politikailag instrumentalizált nacionalista kampány fő célpontja Ukrajna lett. Orbán blokkolta a 90 milliárd eurós EU segélycsomagot Ukrajnának, azzal a hivatkozással, hogy a január végén orosz rakéták által megsértett olajvezetéket az ukrán kormány nem hozza rendbe, és ezzel olajblokádot indít Magyarország és Szlovákia ellen.

Két, a nemzetközi joggal ellentétes magyar lépés is tovább mérgesítette a már feszült ukrán-magyar viszonyt. Egy ukrán bank hivatalos és a háború óta rendszeres pénztranszportját Ausztriából Ukrajnába a magyar hatóságok „maffia pénzmosás" gyanúja miatt feltartoztatták, a hét ukrán kisérőt egy éjszakára őrizetbe vették, és a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kiló aranyat lefoglalták. Ebből nemzetközi botrány lesz, miután az érintett ukrán bank feljelentést tett Budapesten „hivatali visszaélés és terrorcselekmény” miatt.

Emellett különösen visszataszító lehetett a harcoló ukránoknak, hogy Putyin személyesen adott át a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek - szinte ajándékként - két magyar származású ukrán hadifoglyot. Egyikük azt állította egy a Magyar Televízióban sugárzott orosz propagandavideóban, hogy őt az ukrán hadsereg cserben hagyta, az orosz katonák mentették meg az életét, és barátságosan kezelték. Orbán egy budapesti kórházban mindkettőjüket meglátogatta, és megnyugtatta őket, hogy most már „biztonságban vannak, senki sem bánthatja őket”. Mindezt – Putyin ajándékát és Orbán fellépését - a Facebookon is bemutatták, sőt egy későbbi telefonbeszélgetésük során Putyin megígérte Orbánnak, hogy a jövőben minden magyar származású ukrán hadifoglyot szabadon fognak engedni. Egy moszkvai hivatalos közlemény szerint Putyin méltatta „Magyarország szuverén kurzusát és szilárd elvi támogatását az ukrán konfliktus diplomáciai megoldásához”. E barátság nyilvánvaló jelét adta Orbán azzal is, hogy soha nem bírálja, sőt meg sem említi Oroszországot mint az Ukrajna elleni agresszív háború kirobbantóját.

Mindez érthetően felháborította az ukrán közvéleményt és Zelenszkij elnököt is, aki elragadtatta magát, és egy kormányülésen Orbánt megnevezés nélkül megfenyegette: „Reméljük, hogy egy bizonyos illető az Európai Unióban nem fogja blokkolni a 90 milliárdot vagy a 90 milliárd első részletét, és az ukrán katonák fegyverhez jutnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek az illetőnek a címét a fegyveres erőinknek, a srácainknak, hadd hívják fel, és beszélgessenek el vele a saját nyelvükön.” Ez súlyos politikai hiba volt, és nagyszerű ürügyet adott mind Orbánnak, mind az orosz propagandagépezetnek, hogy ebből kampányt kovácsoljanak...

ITT OLVASHATÓ

A JÁTSZMA FOLYTATÓDIK: EGY ÉVE TÖRT KI AZ MNB-BOTRÁNY, A FŐSZEREPLŐK AZÓTA IS ÉLIK VILÁGUKAT

TELEX PODCAST
Szerző: TELEX.HU
2026.03.19.

Az ÁSZ dokumentumai több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását mutatták be, amiben persze nem volt sok meglepő azoknak, akik korábban is követték a Matolcsy-korszak jegybankjáról szóló híreket. A jogállami működést elváró állampolgár mégis joggal gondolhatta, hogy ha már egy állami szervnek is feltűnt mindez, sőt, feljelentések is születtek az ügyben, akkor most már rövid úton keményen le fognak csapni a hatóságok a pénz elherdálóira. A valóságban semmi ilyesmi nem történt az elmúlt egy évben, amit a legfőbb ügyész azzal magyaráz, hogy nagy mennyiségű adatot foglaltak le a nyomozók.

Az MNB-ügyet feldolgozó első filmünket, A nagy játszmát itt lehet megnézni: • A nagy játszma - Az MNB-botrány és a Matol...

ITT NÉZHETŐ MEG

MATOLCSY HARMINCMILLIÓS BUDIJÁTÓL A JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK 8 MILLIÁRD FORINTJÁIG – KIPERELTÜK AZ MNB-SZÉKHÁZ SZÁZMILLIÁRDOS FELÚJÍTÁSÁNAK DOKUMENTÁCIÓJÁT

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2026.03.19.

- A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben döntött a Szabadság téri székházának átfogó korszerűsítéséről, akkor erre bruttó 55 milliárd forintot szántak, a beruházás csaknem a duplájába került.

- Matolcsy „aranybudiján” kívül vannak bőven extrém tételek, mint például az aranyszínű szappantartók és hasonlók 14 millióért, illetve a 2,1 milliárd forintért beszerzett ajtók.

- A felújítás generálkivitelezője a Matolcsy György fiának, Ádámnak a barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development lett.

- Az MNB új vezetésének feljelentése nyomán az ügyben büntetőeljárást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda.

- Az Állami Számvevőszék által is kifogásolt beruházás szerződéses dokumentációját ki kellett perelnünk az MNB-től, de megérte.

Ha valaki esetleg a Magyar Nemzeti Bank második emeleti, 35,1 négyzetméter alapterületű elnöki vizesblokkjában jár mostanában, jól nézzen szét: millió, sőt, tízmillió forintok veszik körül. (Feltéve, hogy az új elnök, Varga Mihály nem kért változtatást.) Míg eljut a piszoárig vagy a soft close, quick release és bidé funkciókkal ellátott, nettó 1,1 millió forintba kerülő vécéig, addig nettó 9 566 417 forint értékű fekete-fehér kőmozaikon sétálhat végig.

Ha esetleg vizelés közben a falfelületre téved a tekintete, akkor egy rendkívül értékes, az észak-olaszországi Val Venostából származó márványtípusból, a többek között kivételes fényességéről ismert, luxus belső terek díszítésére már az ókori rómaiak által is használt Bianco Lasa márványból készült nagytáblás természetes kő falburkolatban gyönyörködhet. Ezt a 84,4 négyzetméternyi burkolatot 11 291 678 forintért kapta meg a vécéjébe az akkori MNB-elnök Matolcsy György (áfa nélkül, de fényes felülettel, ragasztva, szorított műgyanta fugával, helyszíni csiszolással, szükség esetén műgyantás pórustömítéssel).

A jegybankelnöki aranybudi – hogy ezt az ukránellenes Fidesz-kampányban népszerűsített kifejezést kölcsönvegyük –, amit egy áfa nélkül 11 921 904 forintba kerülő, műemléki jellegű díszítő fatagozatokkal ellátott, külön belsőépítészeti tervek alapján készített pácolt tömör fa ajtó választ el a több mint nettó 20 millió forintért kitapétázott elnöki irodától, csak egy szimbóluma annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank felújítása során Matolcsy Györgyék két kézzel szórták a pénzt, mindent egybevéve csaknem 105 milliárd forintot...

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNT EZZEL AZ ORSZÁGGAL? – TOP OKNYOMOZÓK TALÁLKÁJA A NER-AKTÁK BEMUTATÓJÁN

HETI VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.03.19.

Noha a közönség nagyon szeretett volna neveket hallani, az ország top oknyomozóinak egyike sem nevezte meg, kiket kellene nehéz vasban elvinni az elmúlt 16 év általuk feltárt korrupciós ügyeiért. Bódis András a Válasz Online-tól, Jandó Zoltán a G7-től, valamint a Direkt36-os Pethő András egyetértettek abban, hogy ez túl van az újságírói hatáskörön – cserébe vázolták, milyen módszerekkel fosztotta ki az államot a NER-elit. A Stumpf András által vezetett beszélgetés az új Válasz Offline-kötet, a NER-akták bemutatóján zajlott a Fonó Budai Zeneházban hétfőn. Rendhagyó HetiVálasz-adásunkban ezt láthatják most.

ITT NÉZHETŐ MEG