KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.03.02.
Magyar Bálint szociológus, volt országgyűlési képviselő, korábbi oktatási miniszter azt fejtegette a Reggeli Gyors vendégeként, hogy hányféle kimenetele lehet az áprilisi országgyűlési változásoknak a kormány oldaláról nézve. A hatalom zökkenőmentes átadásától a kormányzati vereséget követő időhúzáson át az eredmény érvénytelenítéséig, mi több, a polgárháborús helyzetig történő eszkalációig. Magyar szerint Orbánék semmitől sem riadnak vissza a hatalmuk megtartásának biztosításáért, maffia módon működő rezsimjük nem ismer morális akadályokat, a nemzet érdekeivel fikarcnyit sem törődik. A szociológus a változás akaró többség erejében, valamint abban bízik, hogy Magyarország kizárólag az EU- és NATO-tagság miatt érdekes Oroszország és Kína számára, ha viszont a nyílt, erőszakos diktatúrát választja, e két szervezetben biztosan nem tarthatja meg a tagságát. A műsort Szénási Sándor vezette.
MAGYAR HANG / CÉLEGYENES PODCAST Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2026.03.02.
Magyar Péterhez és a Tisza Párthoz szivárgott ki több információ is a gödi és a debreceni akkugyárból, erre voltak a legtöbben kíváncsiak a szavazásunkon. De meddig nyúlik vissza az egész botrány? Úgy eleve, mi az ma, ami eléri az érdeklődés küszöbét? Ezt vesézték ki vendégeink. Természetesen szóba került az iráni események magyarországi hatása és a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet is, ahogyan a katonák kirendelése a kritikus infrastruktúrához. Mekkora a realitása az elmúlt időszakban egyre többet felvetett hamis zászlós műveletnek? És hogyan profitálhat a jelenlegi helyzetből a Fidesz? Erről is szó volt, ahogy a Medián legutóbbi méréséről. De miért kellett Orbán Viktornak is reagálnia rá? Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett ezúttal vendégünk: Pankotai Lili.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.03.02.
Kevesebb mint két hónap van hátra az országgyűlési választásokig - és a kérdés már nem az, hogy éles lesz-e a kampány, hanem az, hogy meddig lehet még fokozni. Stefano Bottoni Firenzéből kapcsolódva beszél arról, mire számíthatunk április 12-éig: lesz-e nyugalom, vagy újabb mesterséges intelligenciával gyártott videók, félelemkeltő üzenetek és politikai provokációk jönnek?
Bottoni szerint hiú ábránd békés hetekben reménykedni. A részvétel rekordmagas lehet, a tét óriási, a politikai küzdelem pedig mindent felülír. De a valódi kérdés az: strukturális válságban van-e az Orbán-rendszer? Elfogyott-e a pénz, elfogyott-e a levegő, és ami talán a legfontosabb: elfogyott-e a társadalmi türelem?
Szó esik a Fidesz 16 évéről, a médiarendszer kiépítéséről, az EU-s források apadásáról, a gazdasági tér szűküléséről és arról, hogyan idegenedtek el a rendszertől korábbi támogatók. Bottoni szerint Magyar Péter megjelenése nem pusztán politikai véletlen, hanem egy mélyebb társadalmi igény felszínre törése - egy vákuum betöltése, amely évek óta létezett.
De vajon visszafordítható-e a most mért hátrány? Lehet-e „doppingolni” a kampányt rendkívüli eszközökkel? És mit jelent az, ha a választás eredményét minden félnek el kell fogadnia – különben új korszak kezdődhet?
ECONOMX PODCAST Műsorvezető: TIEGER ENDRE 2026.03.02.
A Money Talks legújabb adásában Bod Péter Ákos közgazdász professzor arról beszél, hogy a forint mozgása ma már nem pusztán gazdasági, hanem politikai üzenet is lehet. Miközben a növekedés gyenge, az államadósság magas és a finanszírozási igény jelentős, a deviza mégis viszonylag erős – vajon a piac már egy esetleges politikai fordulatot áraz?
Magyar Péter találkozott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel, majd a Tisza Pár elnöke tájékoztatást adott a tárgyalásról a Legfőbb Ügyészség épülete előtt.
PARTIZÁN / KAMPÁNYNAPLÓ Szerző: PARTIZÁN / VIDA KAMILLA 2026.03.02.
A Fidesz kampánya komoly bajban van, ismét fellángolt a gödi botrány, a Medián-kutatása szerint pedig korábban sosem látott hátrányba kerültek. Szorult helyzetéből Orbán Viktor háborús félelemkeltéssel kerülne ki. De mit kezd azzal, hogy közeli szövetségese újabb háborút indított? Vida Kamilla Lakner Zoltánnal es Ruff Bálinttal beszélget az elmúlt hét legfontosabb eseményeiről a kampányban.
Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a háború harmadik napján.
Tényleg brutális olajárrobbanás jön?
- Az olaj árának drámai emelkedése csak akkor valószínű, ha a Hormuzi-szoros hónapokig használhatatlan marad.
- Ha jönne orosz olaj a Barátságon keresztül Magyarországra, akkor az ugyanúgy drágulna, mint minden más olaj a világon. Így nem igaz, hogy Ukrajna jóindulatán múlik, kimaradhatna-e Magyarország egy általános olajválságból – ha lenne olyan egyáltalán.
- Ha extrém esetben annyira rosszra fordulna a helyzet, hogy azért kellene orosz olaj, mert egyszerűen máshonnan már nem jut elég Európába, akkor nem életszerű, hogy abból csak Magyarország vásároljon majd a Barátságon keresztül. Egy ilyen esetben vélhetően az egész EU-s szankciós politika módosulna.
Ha háború van a Közel-Keleten, akkor általában emelkedik az olaj ára a világpiacon, mert fizikai veszélybe kerül a termelés és a szállítás is. Amikor tavaly júliusban Izrael tizenkét napig bombázta Iránt, akkor 64,7 dollárról 70,3 dollárra ment fel a hordónkénti átlagár, de augusztusban, a hadműveletek végeztével már csak 64,2 volt.
A szombaton kitört háború előtt 67 dollár volt az ár, hétfőn derül ki, hogy mennyit megy fel. A Brent típusú, Észak-Európában termelt olaj ára (ez általában drágább a világpiaci átlagnál) 70 dollár volt péntek reggel, 73 dollárra kúszott fel a háborús készülődés hírére aznap este, és mivel ezzel vasárnap is kereskednek, itt már látszik a háború hatása, március 1-én estére már 77 dollárba került. Tetemes, de nem drámai drágulás ez.
Érdemes megjegyezni, hogy volt az olaj ennél már sokkal drágább is. 2008 júliusában volt a csúcson, akkor 147 dollárig emelkedett (ez mai áron 208 dollár lenne az infláció miatt!), és még háború sem kellett hozzá. Elég volt, hogy sok spekuláns hiányra fogadott, mert néhány akkori tanulmány szerint úgy tűnt, hogy a kitermelés nem tud lépést tartani a növekvő ázsiai igényekkel. Aztán hamar kiderült, hogy tudott.
A mostani háború két ok miatt vezethetne jelentős áremelkedéshez. Az egyik, hogy Irán maga is olajtermelő, és ha bombázzák, akkor az olaja hiányozhat a világpiacról. Ez csak mérsékelten aggasztó az árak szempontjából, mert Irán régóta nyugati szankciók alatt áll, az olaját ezért jórészt illegálisan, átcímkézve adja el, főként Kínának. A termelése idén nem érte el a napi 2 millió hordót, jellemzően inkább 1,5 – 1,7 millió között volt, miközben a világ olajigénye 102-103 millió hordó. Azaz
ha teljesen kiesik az iráni olaj, az legfeljebb 1,5 százalékát érinti a világ szükségletének. A nagy termelők, ha akarják, pótolhatják ezt a mennyiséget.
Az OPEC nyolc tagállama vasárnap délután be is jelentette, hogy máris 0,2 millió hordóval növelik a napi kitermelésüket. Kína azért vesz iráni olajat, mert a szankciók miatt olcsóbb mint a többi forrása, vagyis elsősorban a saját beszerzését drágíthatja a kiesés, de a világpiaci árakat ez önmagában még nem repíti az egekbe.
Aggasztóbb a Hormuzi-szoros esetleges blokádja. A szoros a Perzsa-öböl kijárata az Indiai-óceánra, és itt halad át szinte az összes olaj, amit Szaúd-Arábiában, az Emirátusokban és a környék többi államában termelnek ki. Ez mintegy 20 százaléka annak a rengeteg olajnak, amely a világ tengerein utazik egyszerre. A szoros legszűkebb része csak 40 kilométer széles, az északi oldala pedig Iránhoz tartozik, onnan elvben tűz alatt lehet tartani az egészet.
Irán vasárnap felszólította a tankereket, hogy ne használják a szorost, mert veszélyes lett a háború miatt. Hivatalos blokádot nem rendeltek el, de az iráni hadsereg rádión figyelmezteti a hajókat, hogy ne menjenek át a szoroson. A két oldalán máris több száz hajó vesztegel emiatt, bár vannak tankerek, amelyek így is megkockáztatták a hétvégén az átkelést: a hajók negyede vállalta a kalandot. A nagy kereskedelmi társaságok viszont sorra jelentették be vasárnap, hogy egyelőre kivárnak...
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.03.01.
Ha neked is eleged van Orbán háborús uszításából, nézd meg ezt a videót, és add tovább! Ritka az ilyen együttműködés, hogy ennyien mondjuk el egyben, miért nem hisszük Orbán szavait. Csatlakozz hozzánk te is, írd le a véleményedet, és hogy a megszólalók közül kivel értesz egyet leginkább!
A filmet megnézhetitek Budapesten, legközelebb a Puskin moziban március 5-én, sőt, lesz vetítés Szegeden is, szintén március 5-én, este 6-kor: https://belvarosimozi.hu/mozifilmek/1...
A 80 dühös újságíró című film az egykori Index újságíróinak forradalmát mutatja meg belülről. A filmet az események sűrűjében, testközelből forgattam, megmutatva, hogyan áll ki 80 ember az autokrácia, az öntelt kormánymegbízottak, és homályos hátterű alakok ellenében. De hogy is működik valójában a rendszer, ami ellen fellázadtak az újságírók? A film része ez a négyperces animáció, ami összefoglalja Orbán rendszerét. Az animáció Turai Balázs munkája. Szöveg: Földes András
EN: The film 80 Angry Journalists takes viewers inside the internal revolution of the former Index newsroom. I shot the film in the very midst of the events, as close as possible, showing how 80 people stood up against autocracy, self-assured government appointees, and shadowy figures operating in the background. But how does the system they opposed actually work? This four-minute animation, featured in the film, summarizes that deliberately opaque structure. Animation: Balázs Turai, Script: András Földes
Fekete-Győr András vagyok, a Momentum Mozgalom és a Politikai Üldözöttekért Alapítvány alapítója. Magyar állampolgár, volt országgyűlési képviselő, egy csodálatos gyermek édesapja. Orbán Viktor tegnapi, Önnek címzett nyílt levele, valamint a Barátság kőolajvezeték körül mesterségesen szított politikai hisztéria kapcsán érzem erkölcsi kötelességemnek, hogy megszólaljak.
A pártállami propaganda és a kormányfői nyilatkozatok azt a hamis látszatot keltik a nagyvilágban, mintha szeretett országom egy emberként fordult volna el a megtámadott szomszédjától. Valójában azonban nagyon sokan vagyunk Magyarországon - mi több, egyre többen -, akik mélységesen elítélik az Orbán-kormány szövetségeseinket és szabadságharcainkat eláruló, orosz érdekeket kiszolgáló külpolitikáját.
Ezért is tartom fontosnak, hogy sokunk nevében jelezzem mind Ukrajnának, mind a világnak: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. Szeretném, ha tudná, hogy a tisztességes, európai értékrendet valló magyarok milliói határozottan elutasítják azt a hatalom által ránk erőszakolt irányt, amely a szolidaritás helyett a nemzeteink közötti megosztást és gyűlöletkeltést választja.
A hétköznapokban nagyon is jól meg tudjuk különböztetni az áldozatot az agresszortól. Egy olyan nemzet számára, amelynek történelmébe vérrel írták bele az 1956-os orosz tankok lánctalpnyomait, megbocsáthatatlan történelmi bűn, ha a vezetői megtagadják a saját múltjukat, és az áldozat helyett az agresszor érdekeit szolgálják ki. Rengetegen vagyunk Magyarországon, akik nem felejtették el '48-as és '56-os őseink és hőseink emlékét.
Ami Orbán Viktor tegnapi nyílt levelét illeti, kötelességem, hogy sok millió magyar nevében tételesen visszautasítsam a miniszterelnök állításait.
Először is: Orbán Viktor azt írja, Ön "képtelen elfogadni a magyar emberek álláspontját". Ez közönséges csúsztatás. A magyar emberek történelmi tapasztalatokon nyugvó, valódi álláspontja a szabadságukért küzdők melletti szolidaritás. Amit a miniszterelnök számonkér Önön, az nem a magyarok álláspontja, hanem egy szűk elit korrupt, politikai és gazdasági érdekei mentén kialakított, Kreml-párti politikája.
Másodszor: Orbán Viktor azzal vádolja Önt, hogy négy éve háborúba akarja kényszeríteni Magyarországot. Mi viszont pontosan tudjuk: nem Ukrajna fenyegeti a békénket. Önök a saját hazájukat, és ezáltal Európa biztonságát is védik. Aki ténylegesen veszélybe sodorja a nemzetünket, az pont az a magyar miniszterelnök, aki az európai szövetségi rendszereink bomlasztásán és Vlagyimir Putyin hatalmi érdekeinek kiszolgálásán dolgozik.
Ezt a hazug narratívát tetézi az az abszurditás is, hogy az Orbán-kormány napok óta egy állítólagos ukrán szabotázstól tartva vezényel katonákat a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére. Szakmailag és biztonságpolitikailag is egyértelmű: ha hazánkat valóban külső támadás veszélye fenyegetné, a magyar kormánynak azonnal a NATO Washingtoni Szerződésének 4. cikkelyét kellene aktiválnia, hivatalos konzultációt kérve a szövetségesektől.
Az a tény, hogy az Orbán-kormány ezt a mechanizmust nem alkalmazza, mindennél világosabban bizonyítja, hogy az ukrán fenyegetésről szóló narratíva nettó belpolitikai blöff. Számunkra teljesen egyértelmű: ha bármilyen támadás érné a magyar infrastruktúrát, annak elkövetője nem Ukrajna lenne.
Harmadszor: a miniszterelnök a "magyar családok biztonsága elleni támadásként" állítja be a Barátság kőolajvezeték leállását. Az Orbán-kormány a hivatalos kommunikációjában szándékosan elhallgatja, de a hazai közvélemény jelentős része pontosan tudja, hogy a vezeték elleni legutóbbi támadásért és a tranzit fennakadásáért sem Ukrajna, hanem a civil infrastruktúrát évek óta gátlástalanul pusztító Oroszország a felelős.
Ami hazánk és a magyar családok energiabiztonságát illeti: a mindenkori energiaellátásunkat valójában az Orbán-kormány felelőtlensége sodorta veszélybe. Orbán Viktornak több mint egy évtizede lett volna rá, hogy diverzifikálja hazánk beszerzési forrásait, ám ő szándékosan fenntartotta az egyoldalú orosz energiakiszolgáltatottságot. Egy ország valódi szuverenitása az energiaforrások diverzifikálásánál kezdődik - a magyar miniszterelnök éppen ezt a szuverenitást adta fel.
Tisztelt Elnök Úr!
Szeretném egyértelművé tenni: mi, magyarok a béke pártján állunk. És pontosan tudjuk, hogy a békét senki nem akarja jobban a világon, mint a saját otthonaikat és gyermekeiket védő ukránok. A kapituláció és az agresszor diktátumainak elfogadása azonban nem béke. Mi egy olyan igazságos és tartós békében hiszünk, amely maradéktalanul garantálja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Tisztában vagyunk azzal, hogy két szomszédos ország között mindig lehetnek legitim viták, megoldásra váró nézetkülönbségek. Azonban bármilyen vitás kérdés is feszüljön közöttünk, egy felelős államférfi soha nem teheti meg, hogy a kapcsolatok építése és a közös megoldások keresése helyett a viszony módszeres aláásásán dolgozzon. Különösen nem teheti ezt meg akkor, amikor a szomszédjában egy nemzet az életéért küzd.
Magyarország a tavaszi választásokkal egy valódi rendszerváltás kapujában áll. Abban a reményben írom ezeket a sorokat, hogy hamarosan egy olyan kormánya lesz hazánknak, amely végre visszatérhet az Európai Unió értékeihez, a megosztás és a zsarolás helyett pedig a partneri, tiszteletteljes kapcsolatok kiépítésére törekedhet Ukrajnával.
Addig is, kérem, vigye hírül az ukrán embereknek: a magyar polgárok jelentős része osztozik az Önök fájdalmában, támogatja az Önök igazságos és tartós béke érdekében tett erőfeszítéseit, és őszintén hisz egy olyan jövőben, ahol egy szabad Ukrajna és egy szabad Magyarország békés, egymást tisztelő szomszédként élhet.
Kívánok Önöknek erőt, kitartást és mielőbbi, igazságos békét!
NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA Beszélgetőtársak: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR 2026.02.28.
Magyarország kormánya szerint egy pilóta nélküli légi jármű (drón) átrepült az ország légterén, beleértve az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közvetlen közelét is, a 2022-es ukrajnai háború kitörése után. Az ügy részleteit eredetileg 30 évre titkosították nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.A 2022-es incidens 2026-ban újra reflektorfénybe került, amikor a kormány a nemzetgazdasági infrastruktúrák védelmének fontosságát hangsúlyozta, hivatkozva a korábban titkosított drónesetre. A kérdés csak az, hogy amikor valóban itt járt egy Orosz gyártmányú drón, miért nem erősítették meg a védelmet? hm?
INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: FARKAS DÁVID 2026.03.01.
Miért lépték ezt meg az izraeliek és az amerikaiak?
Mi váltotta ki ezt az iráni háborút, és miben különbözik a korábbi Izrael-Irán feszültségektől, például a 2025 június kritikus napoktól?
Milyen következményei lehetnek a legfőbb vallási vezető likvidálásának?
Mit jelent egy fanatikus siítának Ali Hamenei ajatollah halála?
Beszélhetünk-e klasszikus háborúról Irán esetében?
Mekkora a rendszerváltás esélye és támogatottsága Iránban?
A támadást hosszas iráni-amerikai tárgyalások előzték meg.Volt-e a feleknek valós megegyezési szándékuk?
Milyen katonai forgatókönyvek jöhetnek mostantól?
Mennyire haragíthatja magára Irán a környező országokat a repterek és az ottani amerikai támaszpontok támadásával?
Hogyan reagálhatnak azok az Öböl-államok, amelyek területét rakétatámadás érte?
Milyen védelmi képességekkel rendelkeznek a most támadott államok?
Már beszálltak a britek is, kik érkezhetnek még?
Ciprus felé is lőttek iráni rakétát, beléphet-e az EU is a konfliktusba?
Milyen erőt képvisel Iránban a Forradalmi Gárda?
Milyen fegyvereket vetettek be eddig a háborús felek?
Milyen szinten van a Vassugárral is megerősített izraeli légvédelem?
Belekényszerülhet-e Amerika egy újabb szárazföldi háborúba a Közel-Keleten?
Számítanunk kell-e arra, hogy a konfliktus miatt újabb komoly menekülthullám indul meg Törökországon keresztül Európa felé?
Nőhet-e a terrorfenyegetettség az Egyesült Államokban és Európában?
Irán a kitermelt kőolajának jelentő részét Kínának adja el. Hogyan reagálhat Peking a konfliktusra?
Minden Iránt ért eddigi izraeli támadás kapcsán felvetődött annak a lehetősége, hogy a perzsák lezárják a Hormuzi szorost, ahol a világ kitermelt nyersolaj készletének meghatározó része halad át. Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán. Milyen folytatás valószínű ebben a helyzetben?
Mennyire valószínű az, hogy a most kirobbantott iráni konfliktus elvonja majd Washington figyelmét az orosz-ukrán háborúról?
Dmitij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese azt üzente, hogy az irániaknak szurkol. A jelenlegi helyzetben Oroszország tud ennél többet segíteni Iránnak?
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.03.01-én. Podcast.
Romsics Ignác új könyvéről Magyari Péterrel, a Válasz Online újságírójával beszélgetett az Inga Kávézó színpadán február 18-án.
A KÖNYVRŐL
Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! – adták tovább a hírt a rémült római polgárok i. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötete első részének címe arra utal, hogy napjaink európai polgárai ismét fenyegetve érezhetik magukat. Az átalakulóban lévő világpolitika többféle lehetőséget rejt magában, s ezek egyike nem a tartós béke és a szilárd jogrend, hanem a nagyhatalmi ellentétek és a regionális konfliktusok állandósulása irányába mutat. Ezért döntő jelentőségű az Európai Unió jövője és békepárti szerepvállalása. Ha a 27 állam globális politikai hatalommá akar válni, és meg akarja védeni polgárait a külső veszélyektől, akkor közös kül- és védelempolitikára van szüksége. A tagállamok egy része ezt évek óta szorgalmazza, míg másik részük az integráció lazítására és a nemzetállami szuverenitás erősítésére törekszik. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányzat ez utóbbiak közé tartozik. Orbán Viktornak és rendszerének nyugat-európai megítélése emiatt is ellentmondásos. Miközben az euroszkeptikus jobboldali sajtóban elismerően írnak róla, az Európa-párti liberális és demokratikus hírmagazinokban egyre keményebben bírálják. A könyv második része az Economist, az Express, a Spiegel és a Weltwoche című hetilapokban az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban megjelent közleményeket elemzi.
Az EU és az Orbán-kormány közötti ellentét évente több ezer milliárd forintos kárt okozna a magyar gazdaságnak, a kilépés hatása pedig egy háború pusztításával érne fel.
Az elmúlt években látványosan lassult Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz képest, de régiós helyezésünk is egyre rosszabb – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján.
A tanácskozás Magyarország uniós integrációs lehetőségeit tárgyalta, a legfigyelemreméltóbb előadás azonban éppen a lehetséges dezintegrációs forgatókönyvek gazdasági hatásainak vizsgálatáról szólt. A tanulmány készítője, Gulácsi Gábor, a Gondolat Erejével Közhasznú Alapítvány kutatója szerint 2022 óta – amikor megindultak a jogállamisági eljárások Magyarországgal szemben – az unióval szembeni konfliktus társadalmi költségei „fájdalmasan megnőttek”. A kutató szerint az Orbán-rendszer második évtizedében az ország úton van afelé, hogy kiszakadjon az uniós integrációból. A következő évek politikai fejleményei egyfelől fokozhatják ezt a szembeállást, de akár visszarendeződést is hozhatnak; mindez az áprilisi parlamenti választás fényében nem csupán elvi lehetőség...
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA 2026.03.01.
Mi a 3 legnagyobb problémája a magyar agráriumnak és mik ezekre a TISZA megoldási javaslatai? – Bóna Szabolcsot, a TISZA Párt mezőgazdasági szakértőjét kérdeztük pártja és a leendő kormány agrárstratégiájáról.
Továbbá:
- Mit kínál a TISZA az agráriumban tevékenykedőknek?
- Miért ebben a nehezen nyerhető körzetben indul?
- Keresztény-konzervatívként miért nem a Fideszben politizál?
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.03.01.
Valóban kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy javuljon a nyugdíjasok helyzete Magyarországon? A KLIKKTV elemző műsorában erről beszélgetünk Kuncze Gábor és Szakonyi Péter részvételével.
Hiába a 13. havi nyugdíj, sőt a 14. havi ígérete: a nyugdíjas szervezetek szerint a jelenlegi számítási rendszer átlagosan 57 ezer forinttal károsítja meg a nyugdíjasokat. Eközben a nyugdíjkassza bevételei csökkennek, az aktív dolgozók száma fogy, a bérek nőnek – a nyugdíjak viszont egyre jobban leszakadnak.
A beszélgetésben szó esik – a svájci indexálás megszüntetéséről, – a magánnyugdíjpénztárak felszámolásáról és a 3000 milliárd forintos vagyonelvonásról, – a 13–14. havi nyugdíj politikai logikájáról, – valamint arról, hogy a rendszer omlik-e össze, vagy a nyugdíjasok mindennapi megélhetése.
Felmerül a kulcskérdés is: lehet-e még hinni bármilyen nyugdíjreformban, és mernek-e az emberek újra öngondoskodásban gondolkodni? A beszélgetés végén szóba kerül az is, miért marad sok, rossz helyzetben élő nyugdíjas mégis a kormány legstabilabb szavazóbázisa – és mit árul ez el a magyar társadalom állapotáról.
Ez a műsor nem ígéretekről szól, hanem számokról, rendszerekről és következményekről.
Jeffrey Epstein bűnei valósak voltak, és az áldozatok igazságot érdemelnek. De ha megállunk a keserű részleteknél, akkor elszalasztjuk azt a mechanizmust, amely mindezt lehetővé tette. Ebben az epizódban Elvira Bary elmagyarázza a blatot – egy szovjet típusú operációs rendszert, ahol a formális szabályok papíron léteznek, míg a valódi hatalom szívességek, közvetítők és kölcsönös kompromisszumok révén mozog. Megvizsgáljuk, miért alakulnak ki „tiltott zónák” a gyengülő intézményeken belül, mit adott el Epstein valójában a hatalommal bíró embereknek, és hogyan csúszik át egy társadalom csendben a törvényekből egy olyan háttérrendszerbe, ahol a mentességek válnak az igazi státuszszimbólummá.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.03.01.
Elkezdődött a hivatalos választási kampány Magyarországon – és már az aláírásgyűjtésnél kirobbant a vita a Fidesz és a Tisza Párt között. Valóban rekordidő alatt gyűjtöttek össze százezres nagyságrendű ajánlást? Mit mond a Nemzeti Választási Iroda? És egyáltalán: mennyire átlátható és tisztességes a jelenlegi választási rendszer?
A Klikk TV elemző műsorában Csillag István és Holoda Attila beszél a kampánytechnikákról, a digitális aláírás lehetőségéről, az elektronikus szavazás kérdéséről, valamint a politikai kommunikáció színvonaláról. Szó esik a mesterséges intelligenciával (AI) készített kampányvideókról, a propaganda működéséről, a manipuláció felismeréséről és arról, hogyan válik egy politikai üzenet mémmé a közösségi médiában.
A beszélgetés kitér a „digitális állampolgárság”, az e-szavazás és a nemzetközi példák – például Észtország – tapasztalataira is. Vajon a 21. században miért papíralapú ajánlásgyűjtés zajlik? Valóban fejlődik a társadalom „immunrendszere” a politikai manipulációval szemben? És mit mutatnak a közvélemény-kutatások a kampány elején?
Elemzés a Fidesz kommunikációs stratégiájáról, az ellenzéki narratíváról, a választási rendszer működéséről és a 2026-os választások tétjéről. Ha érdekel a magyar politika, a kampányháttér, az aláírásgyűjtés vitája és a digitális választás jövője, nézd meg a teljes beszélgetést, és iratkozz fel további mélyelemzésekért.
A Kontroll riportere, Fiala János ezúttal Gödön járt, hogy megkérdezze az embereket, mi a véleményük a helyi akkumulátorgyár körül kirobbant botrányról, és arról is, hogy milyen közéleti ügyek foglalkoztatják őket.
