JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.03.01.
Ha neked is eleged van Orbán háborús uszításából, nézd meg ezt a videót, és add tovább! Ritka az ilyen együttműködés, hogy ennyien mondjuk el egyben, miért nem hisszük Orbán szavait. Csatlakozz hozzánk te is, írd le a véleményedet, és hogy a megszólalók közül kivel értesz egyet leginkább!
A filmet megnézhetitek Budapesten, legközelebb a Puskin moziban március 5-én, sőt, lesz vetítés Szegeden is, szintén március 5-én, este 6-kor: https://belvarosimozi.hu/mozifilmek/1...
A 80 dühös újságíró című film az egykori Index újságíróinak forradalmát mutatja meg belülről. A filmet az események sűrűjében, testközelből forgattam, megmutatva, hogyan áll ki 80 ember az autokrácia, az öntelt kormánymegbízottak, és homályos hátterű alakok ellenében. De hogy is működik valójában a rendszer, ami ellen fellázadtak az újságírók? A film része ez a négyperces animáció, ami összefoglalja Orbán rendszerét. Az animáció Turai Balázs munkája. Szöveg: Földes András
EN: The film 80 Angry Journalists takes viewers inside the internal revolution of the former Index newsroom. I shot the film in the very midst of the events, as close as possible, showing how 80 people stood up against autocracy, self-assured government appointees, and shadowy figures operating in the background. But how does the system they opposed actually work? This four-minute animation, featured in the film, summarizes that deliberately opaque structure. Animation: Balázs Turai, Script: András Földes
Fekete-Győr András vagyok, a Momentum Mozgalom és a Politikai Üldözöttekért Alapítvány alapítója. Magyar állampolgár, volt országgyűlési képviselő, egy csodálatos gyermek édesapja. Orbán Viktor tegnapi, Önnek címzett nyílt levele, valamint a Barátság kőolajvezeték körül mesterségesen szított politikai hisztéria kapcsán érzem erkölcsi kötelességemnek, hogy megszólaljak.
A pártállami propaganda és a kormányfői nyilatkozatok azt a hamis látszatot keltik a nagyvilágban, mintha szeretett országom egy emberként fordult volna el a megtámadott szomszédjától. Valójában azonban nagyon sokan vagyunk Magyarországon - mi több, egyre többen -, akik mélységesen elítélik az Orbán-kormány szövetségeseinket és szabadságharcainkat eláruló, orosz érdekeket kiszolgáló külpolitikáját.
Ezért is tartom fontosnak, hogy sokunk nevében jelezzem mind Ukrajnának, mind a világnak: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. Szeretném, ha tudná, hogy a tisztességes, európai értékrendet valló magyarok milliói határozottan elutasítják azt a hatalom által ránk erőszakolt irányt, amely a szolidaritás helyett a nemzeteink közötti megosztást és gyűlöletkeltést választja.
A hétköznapokban nagyon is jól meg tudjuk különböztetni az áldozatot az agresszortól. Egy olyan nemzet számára, amelynek történelmébe vérrel írták bele az 1956-os orosz tankok lánctalpnyomait, megbocsáthatatlan történelmi bűn, ha a vezetői megtagadják a saját múltjukat, és az áldozat helyett az agresszor érdekeit szolgálják ki. Rengetegen vagyunk Magyarországon, akik nem felejtették el '48-as és '56-os őseink és hőseink emlékét.
Ami Orbán Viktor tegnapi nyílt levelét illeti, kötelességem, hogy sok millió magyar nevében tételesen visszautasítsam a miniszterelnök állításait.
Először is: Orbán Viktor azt írja, Ön "képtelen elfogadni a magyar emberek álláspontját". Ez közönséges csúsztatás. A magyar emberek történelmi tapasztalatokon nyugvó, valódi álláspontja a szabadságukért küzdők melletti szolidaritás. Amit a miniszterelnök számonkér Önön, az nem a magyarok álláspontja, hanem egy szűk elit korrupt, politikai és gazdasági érdekei mentén kialakított, Kreml-párti politikája.
Másodszor: Orbán Viktor azzal vádolja Önt, hogy négy éve háborúba akarja kényszeríteni Magyarországot. Mi viszont pontosan tudjuk: nem Ukrajna fenyegeti a békénket. Önök a saját hazájukat, és ezáltal Európa biztonságát is védik. Aki ténylegesen veszélybe sodorja a nemzetünket, az pont az a magyar miniszterelnök, aki az európai szövetségi rendszereink bomlasztásán és Vlagyimir Putyin hatalmi érdekeinek kiszolgálásán dolgozik.
Ezt a hazug narratívát tetézi az az abszurditás is, hogy az Orbán-kormány napok óta egy állítólagos ukrán szabotázstól tartva vezényel katonákat a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére. Szakmailag és biztonságpolitikailag is egyértelmű: ha hazánkat valóban külső támadás veszélye fenyegetné, a magyar kormánynak azonnal a NATO Washingtoni Szerződésének 4. cikkelyét kellene aktiválnia, hivatalos konzultációt kérve a szövetségesektől.
Az a tény, hogy az Orbán-kormány ezt a mechanizmust nem alkalmazza, mindennél világosabban bizonyítja, hogy az ukrán fenyegetésről szóló narratíva nettó belpolitikai blöff. Számunkra teljesen egyértelmű: ha bármilyen támadás érné a magyar infrastruktúrát, annak elkövetője nem Ukrajna lenne.
Harmadszor: a miniszterelnök a "magyar családok biztonsága elleni támadásként" állítja be a Barátság kőolajvezeték leállását. Az Orbán-kormány a hivatalos kommunikációjában szándékosan elhallgatja, de a hazai közvélemény jelentős része pontosan tudja, hogy a vezeték elleni legutóbbi támadásért és a tranzit fennakadásáért sem Ukrajna, hanem a civil infrastruktúrát évek óta gátlástalanul pusztító Oroszország a felelős.
Ami hazánk és a magyar családok energiabiztonságát illeti: a mindenkori energiaellátásunkat valójában az Orbán-kormány felelőtlensége sodorta veszélybe. Orbán Viktornak több mint egy évtizede lett volna rá, hogy diverzifikálja hazánk beszerzési forrásait, ám ő szándékosan fenntartotta az egyoldalú orosz energiakiszolgáltatottságot. Egy ország valódi szuverenitása az energiaforrások diverzifikálásánál kezdődik - a magyar miniszterelnök éppen ezt a szuverenitást adta fel.
Tisztelt Elnök Úr!
Szeretném egyértelművé tenni: mi, magyarok a béke pártján állunk. És pontosan tudjuk, hogy a békét senki nem akarja jobban a világon, mint a saját otthonaikat és gyermekeiket védő ukránok. A kapituláció és az agresszor diktátumainak elfogadása azonban nem béke. Mi egy olyan igazságos és tartós békében hiszünk, amely maradéktalanul garantálja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Tisztában vagyunk azzal, hogy két szomszédos ország között mindig lehetnek legitim viták, megoldásra váró nézetkülönbségek. Azonban bármilyen vitás kérdés is feszüljön közöttünk, egy felelős államférfi soha nem teheti meg, hogy a kapcsolatok építése és a közös megoldások keresése helyett a viszony módszeres aláásásán dolgozzon. Különösen nem teheti ezt meg akkor, amikor a szomszédjában egy nemzet az életéért küzd.
Magyarország a tavaszi választásokkal egy valódi rendszerváltás kapujában áll. Abban a reményben írom ezeket a sorokat, hogy hamarosan egy olyan kormánya lesz hazánknak, amely végre visszatérhet az Európai Unió értékeihez, a megosztás és a zsarolás helyett pedig a partneri, tiszteletteljes kapcsolatok kiépítésére törekedhet Ukrajnával.
Addig is, kérem, vigye hírül az ukrán embereknek: a magyar polgárok jelentős része osztozik az Önök fájdalmában, támogatja az Önök igazságos és tartós béke érdekében tett erőfeszítéseit, és őszintén hisz egy olyan jövőben, ahol egy szabad Ukrajna és egy szabad Magyarország békés, egymást tisztelő szomszédként élhet.
Kívánok Önöknek erőt, kitartást és mielőbbi, igazságos békét!
NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA Beszélgetőtársak: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR 2026.02.28.
Magyarország kormánya szerint egy pilóta nélküli légi jármű (drón) átrepült az ország légterén, beleértve az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közvetlen közelét is, a 2022-es ukrajnai háború kitörése után. Az ügy részleteit eredetileg 30 évre titkosították nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.A 2022-es incidens 2026-ban újra reflektorfénybe került, amikor a kormány a nemzetgazdasági infrastruktúrák védelmének fontosságát hangsúlyozta, hivatkozva a korábban titkosított drónesetre. A kérdés csak az, hogy amikor valóban itt járt egy Orosz gyártmányú drón, miért nem erősítették meg a védelmet? hm?
INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: FARKAS DÁVID 2026.03.01.
Miért lépték ezt meg az izraeliek és az amerikaiak?
Mi váltotta ki ezt az iráni háborút, és miben különbözik a korábbi Izrael-Irán feszültségektől, például a 2025 június kritikus napoktól?
Milyen következményei lehetnek a legfőbb vallási vezető likvidálásának?
Mit jelent egy fanatikus siítának Ali Hamenei ajatollah halála?
Beszélhetünk-e klasszikus háborúról Irán esetében?
Mekkora a rendszerváltás esélye és támogatottsága Iránban?
A támadást hosszas iráni-amerikai tárgyalások előzték meg.Volt-e a feleknek valós megegyezési szándékuk?
Milyen katonai forgatókönyvek jöhetnek mostantól?
Mennyire haragíthatja magára Irán a környező országokat a repterek és az ottani amerikai támaszpontok támadásával?
Hogyan reagálhatnak azok az Öböl-államok, amelyek területét rakétatámadás érte?
Milyen védelmi képességekkel rendelkeznek a most támadott államok?
Már beszálltak a britek is, kik érkezhetnek még?
Ciprus felé is lőttek iráni rakétát, beléphet-e az EU is a konfliktusba?
Milyen erőt képvisel Iránban a Forradalmi Gárda?
Milyen fegyvereket vetettek be eddig a háborús felek?
Milyen szinten van a Vassugárral is megerősített izraeli légvédelem?
Belekényszerülhet-e Amerika egy újabb szárazföldi háborúba a Közel-Keleten?
Számítanunk kell-e arra, hogy a konfliktus miatt újabb komoly menekülthullám indul meg Törökországon keresztül Európa felé?
Nőhet-e a terrorfenyegetettség az Egyesült Államokban és Európában?
Irán a kitermelt kőolajának jelentő részét Kínának adja el. Hogyan reagálhat Peking a konfliktusra?
Minden Iránt ért eddigi izraeli támadás kapcsán felvetődött annak a lehetősége, hogy a perzsák lezárják a Hormuzi szorost, ahol a világ kitermelt nyersolaj készletének meghatározó része halad át. Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán. Milyen folytatás valószínű ebben a helyzetben?
Mennyire valószínű az, hogy a most kirobbantott iráni konfliktus elvonja majd Washington figyelmét az orosz-ukrán háborúról?
Dmitij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese azt üzente, hogy az irániaknak szurkol. A jelenlegi helyzetben Oroszország tud ennél többet segíteni Iránnak?
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.03.01-én. Podcast.
Romsics Ignác új könyvéről Magyari Péterrel, a Válasz Online újságírójával beszélgetett az Inga Kávézó színpadán február 18-án.
A KÖNYVRŐL
Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! – adták tovább a hírt a rémült római polgárok i. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötete első részének címe arra utal, hogy napjaink európai polgárai ismét fenyegetve érezhetik magukat. Az átalakulóban lévő világpolitika többféle lehetőséget rejt magában, s ezek egyike nem a tartós béke és a szilárd jogrend, hanem a nagyhatalmi ellentétek és a regionális konfliktusok állandósulása irányába mutat. Ezért döntő jelentőségű az Európai Unió jövője és békepárti szerepvállalása. Ha a 27 állam globális politikai hatalommá akar válni, és meg akarja védeni polgárait a külső veszélyektől, akkor közös kül- és védelempolitikára van szüksége. A tagállamok egy része ezt évek óta szorgalmazza, míg másik részük az integráció lazítására és a nemzetállami szuverenitás erősítésére törekszik. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányzat ez utóbbiak közé tartozik. Orbán Viktornak és rendszerének nyugat-európai megítélése emiatt is ellentmondásos. Miközben az euroszkeptikus jobboldali sajtóban elismerően írnak róla, az Európa-párti liberális és demokratikus hírmagazinokban egyre keményebben bírálják. A könyv második része az Economist, az Express, a Spiegel és a Weltwoche című hetilapokban az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban megjelent közleményeket elemzi.
Az EU és az Orbán-kormány közötti ellentét évente több ezer milliárd forintos kárt okozna a magyar gazdaságnak, a kilépés hatása pedig egy háború pusztításával érne fel.
Az elmúlt években látványosan lassult Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz képest, de régiós helyezésünk is egyre rosszabb – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján.
A tanácskozás Magyarország uniós integrációs lehetőségeit tárgyalta, a legfigyelemreméltóbb előadás azonban éppen a lehetséges dezintegrációs forgatókönyvek gazdasági hatásainak vizsgálatáról szólt. A tanulmány készítője, Gulácsi Gábor, a Gondolat Erejével Közhasznú Alapítvány kutatója szerint 2022 óta – amikor megindultak a jogállamisági eljárások Magyarországgal szemben – az unióval szembeni konfliktus társadalmi költségei „fájdalmasan megnőttek”. A kutató szerint az Orbán-rendszer második évtizedében az ország úton van afelé, hogy kiszakadjon az uniós integrációból. A következő évek politikai fejleményei egyfelől fokozhatják ezt a szembeállást, de akár visszarendeződést is hozhatnak; mindez az áprilisi parlamenti választás fényében nem csupán elvi lehetőség...
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA 2026.03.01.
Mi a 3 legnagyobb problémája a magyar agráriumnak és mik ezekre a TISZA megoldási javaslatai? – Bóna Szabolcsot, a TISZA Párt mezőgazdasági szakértőjét kérdeztük pártja és a leendő kormány agrárstratégiájáról.
Továbbá:
- Mit kínál a TISZA az agráriumban tevékenykedőknek?
- Miért ebben a nehezen nyerhető körzetben indul?
- Keresztény-konzervatívként miért nem a Fideszben politizál?
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.03.01.
Valóban kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy javuljon a nyugdíjasok helyzete Magyarországon? A KLIKKTV elemző műsorában erről beszélgetünk Kuncze Gábor és Szakonyi Péter részvételével.
Hiába a 13. havi nyugdíj, sőt a 14. havi ígérete: a nyugdíjas szervezetek szerint a jelenlegi számítási rendszer átlagosan 57 ezer forinttal károsítja meg a nyugdíjasokat. Eközben a nyugdíjkassza bevételei csökkennek, az aktív dolgozók száma fogy, a bérek nőnek – a nyugdíjak viszont egyre jobban leszakadnak.
A beszélgetésben szó esik – a svájci indexálás megszüntetéséről, – a magánnyugdíjpénztárak felszámolásáról és a 3000 milliárd forintos vagyonelvonásról, – a 13–14. havi nyugdíj politikai logikájáról, – valamint arról, hogy a rendszer omlik-e össze, vagy a nyugdíjasok mindennapi megélhetése.
Felmerül a kulcskérdés is: lehet-e még hinni bármilyen nyugdíjreformban, és mernek-e az emberek újra öngondoskodásban gondolkodni? A beszélgetés végén szóba kerül az is, miért marad sok, rossz helyzetben élő nyugdíjas mégis a kormány legstabilabb szavazóbázisa – és mit árul ez el a magyar társadalom állapotáról.
Ez a műsor nem ígéretekről szól, hanem számokról, rendszerekről és következményekről.
Jeffrey Epstein bűnei valósak voltak, és az áldozatok igazságot érdemelnek. De ha megállunk a keserű részleteknél, akkor elszalasztjuk azt a mechanizmust, amely mindezt lehetővé tette. Ebben az epizódban Elvira Bary elmagyarázza a blatot – egy szovjet típusú operációs rendszert, ahol a formális szabályok papíron léteznek, míg a valódi hatalom szívességek, közvetítők és kölcsönös kompromisszumok révén mozog. Megvizsgáljuk, miért alakulnak ki „tiltott zónák” a gyengülő intézményeken belül, mit adott el Epstein valójában a hatalommal bíró embereknek, és hogyan csúszik át egy társadalom csendben a törvényekből egy olyan háttérrendszerbe, ahol a mentességek válnak az igazi státuszszimbólummá.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.03.01.
Elkezdődött a hivatalos választási kampány Magyarországon – és már az aláírásgyűjtésnél kirobbant a vita a Fidesz és a Tisza Párt között. Valóban rekordidő alatt gyűjtöttek össze százezres nagyságrendű ajánlást? Mit mond a Nemzeti Választási Iroda? És egyáltalán: mennyire átlátható és tisztességes a jelenlegi választási rendszer?
A Klikk TV elemző műsorában Csillag István és Holoda Attila beszél a kampánytechnikákról, a digitális aláírás lehetőségéről, az elektronikus szavazás kérdéséről, valamint a politikai kommunikáció színvonaláról. Szó esik a mesterséges intelligenciával (AI) készített kampányvideókról, a propaganda működéséről, a manipuláció felismeréséről és arról, hogyan válik egy politikai üzenet mémmé a közösségi médiában.
A beszélgetés kitér a „digitális állampolgárság”, az e-szavazás és a nemzetközi példák – például Észtország – tapasztalataira is. Vajon a 21. században miért papíralapú ajánlásgyűjtés zajlik? Valóban fejlődik a társadalom „immunrendszere” a politikai manipulációval szemben? És mit mutatnak a közvélemény-kutatások a kampány elején?
Elemzés a Fidesz kommunikációs stratégiájáról, az ellenzéki narratíváról, a választási rendszer működéséről és a 2026-os választások tétjéről. Ha érdekel a magyar politika, a kampányháttér, az aláírásgyűjtés vitája és a digitális választás jövője, nézd meg a teljes beszélgetést, és iratkozz fel további mélyelemzésekért.
A Kontroll riportere, Fiala János ezúttal Gödön járt, hogy megkérdezze az embereket, mi a véleményük a helyi akkumulátorgyár körül kirobbant botrányról, és arról is, hogy milyen közéleti ügyek foglalkoztatják őket.
A Samsung-gyár miatt Göd évek óta nem látott reflektorfényt kapott. Az Economx új videóriportjában megkérdeztük az utca emberét, hogy mit érez mindebből.
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.03.01.
Vendégünk volt Somogyi Zoltán szociológus, a hazai csapatot pedig Bolgár György, Selmeci János és Szénási Sándor képviselte.
Szó volt a Medián-kutatásról, arról, hogy a szavazók úgy érzik-e, a miniszterelnök manipulálja őket. Megvitattuk, milyen kérdéseket vetnek fel az akkumulátorgyárak ügyei, például, hogy mit titkol a választók elől a kormány, mondjuk a Washingtonban legutóbb aláírt megállapodásról. Végül szóba került az is, mit tanulhatott el Orbán Viktor Trump populizmusából.
HVG / EUFÓRIA PODCAST Műsorvezető: ARATÓ LÁSZLÓ 2026.03.01.
Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt hitelt és az új szankciócsomagot. Milyen forgatókönyvek lehetségesek a közeljövőben? Hogyan reagáltak a tagállamok? Hogy függ össze mindez az uniós forrásokkal és hogyan használja Magyarország a vétózást? Az EUrologus és a HVG közös podcastjában, az EUfóriában Halmai Katalin újságíróval, a Népszava volt brüsszeli tudósítójával beszélgettünk. A kiélezett választási kampány idején még fontosabb, hogy biztosítsuk a szabad tájékozódást. Szerkesztőségünkben 12 pontot fogalmaztunk meg, amellyel az átlátható, propagandamentes tájékozódást tehetjük lehetővé mindenki számára.
MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK PODCAST Műsorvezető: KATONA MARIANN 2026.02.28.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? Szerető Szabolccsal beszélgetünk – aki ezúttal is az Álláspontot jegyzi a legfrissebb Magyar Hangban –, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
06:02 – Miről írt ezúttal Szerető Szabolcs? Mi a szuverenitásunk sarokköve?
08:38 – Mi állhat amögött, hogy Orbán Viktor „újabb” ukrán támadástól tart a kritikus infrastruktúránkat érintően? Mennyire reális, hogy kell tartani egy hamis zászlós művelettől vagy önmerénylettől?
15:03 – Mit lehet kiolvasni a Medián számaiból, amely 20 százalékos előnyt mért a Tiszának?
20:40 – A gödi szennyezés ügye befolyásolhatja érdemben a kampányt? „Lassú méreg?”
24:35 – Magyar Péter országjárása tudja ellensúlyozni a háborús riogatást?
Technokrata populizmus: így nevezte Kováts Eszter a Tisza programját és azt a kvázi „harmadik utat”, amit Magyar Péter ígéretei képviselnek a magyar politikában. A Bécsi Egyetem kutatója szerint más európai példák, így a cseh, a német vagy az osztrák politika is azt mutatják, hogy ez egy járható modell, csak kérdés, hogy mennyire fenntartható, amikor egy olyan széles politikai palettáról merít, mint a Tisza programja. De mit kezd majd Magyar Péter olyan kényesebb kérdésekkel, mint Ukrajna támogatása, Ukrajna uniós csatlakozása vagy az identitáspolitikai kérdések? És fennáll-e a veszélye, hogy Magyar Péter is „beorbanizálódhat” egyszer?
Ez itt a Kampányzajszűrő, a DW Magyar hetente jelentkező politikai podcastja. A műsorvezető Kuczogi Jakab vendége ezúttal Kováts Eszter politológus volt.
Nem csak az ellenzékre szavazók száma nő a közvélemény-kutatások szerint, hanem egyre többen hisznek is a ner vereségében. Az első részben volt róla szó, hogy ez mennyire fontos, és én már egyre több jelét látom a változásnak.
Két hét múlva szép erődemonstráció lehet az ellenzéki megemlékezés Budapesten, ha nagyon sokan leszünk, már azoknak a belépési küszöbét is elérhetjük, akiknél ez nagy.
59. Gyere el a nemzeti menetre.
A Nem zéróösszegű játszmák alsorozatban írtam arról, hogyan működik a belépési küszöb. Van, aki addig nem mer csatlakozni egy mozgalomhoz, amíg nem látja, hogy elég sokan vannak már. Nem gyávaságból. Az agy így működik: a tömeg egyszerre jelzés és védelem. Ha látom, hogy százan vannak, megyek a százegyediknek. Ha látom, hogy százezren vannak, elmegy az a valaki is, aki egyébként soha.
Október 23-án körülbelül több mint 200 ezer ember volt az Andrássy úton. Az akkori felmérések szerint a Tisza 5-10 ponttal vezetett. Most 20 ponttal vezet a biztos szavazók között. Vannak, akik október 23-án még nem jöttek el, mert nem tudták, elegen lesznek-e. Március 15-én, 15 órakor, az Andrássy úton megint lehetőség nyílik megmutatni, hányan vagyunk. Négy héttel a választás előtt. Az utolsó nagy nyilvános esemény április 12-e előtt. Ha sokan leszünk, az nem csak egy szép kép lesz a hírekben. Az egy üzenet annak a néhány százezer embernek, aki még mindig mérlegel, még mindig bizonytalan, még mindig nem tudja, megéri-e elmenni szavazni.
A belépési küszöb nem egyszerre jön el mindenkinél. Lépésenként, minden egyes ember, aki ott van, csökkenti a következő ember küszöbét.
Ha el tudsz jönni, gyere. Ha tudsz valakit hozni, hozd.
JELEN HETILAP / KIJUTUNK? PODCAST Szerző: JELEN HETILAP / ÓNODY-MOLNÁR DÓRA 2026.02.27.
Kijutunk-e abból az igazságtalan és rosszul teljesítő oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz teremtett 2010-ben? Az Újratervezés című ötrészes podcast sorozatunk második részében nem a múltat elemezzük, hanem a jövő iskolájára fókuszálunk Ónody-Molnár Dóra műsorvezetővel és Radó Péter oktatáskutatóval.
Miközben a világ az információs forradalom és a mesterséges intelligencia kihívásaival néz szembe, a magyar oktatásirányítás még mindig poroszos tantervekben és lexikális adatok sulykolásában gondolkodik. Radó Péter kíméletlenül rávilágít a rendszer abszurditására: a pedagógusokat egy "tananyag átadó darálóba" kényszerítik, ami miatt sokan "kettős könyvelést" kénytelenek vezetni a Kréta rendszerben – lepapírozzák az előírtakat, miközben a valóságban a túlélésért küzdenek a tanteremben.
Adásunkban megvitatjuk, miért lenne szükség egy kimeneti, kompetenciaalapú záróvizsgára a 8. osztály végén, miért a "tantervi fetisizmus" az oktatási szakma egyik legnagyobb rákfenéje, és miért a legrosszabb válasz a mobiltelefonok kitiltása a digitális szakadék áthidalására. És egy megkerülhetetlen alapvetés a hatalom számára: az iskolának nem a szenvedésről kell szólnia, a gyereknek igenis joga van ahhoz, hogy boldog legyen.
📌 TARTALOMJEGYZÉK / IDŐKÓDOK:
02:45 - Magolás vagy jövőkép? Mi valójában az iskola célja?
09:34 - Az értelmiségi elit kulturális kódja: miért kirekesztő a jelenlegi műveltségeszmény?
16:10 - Kékgalléros szakmunkások vagy alkotó értelmiségiek a tanárok?
20:16 - Okosszabályozás vs. buta kormányzás: hogyan kellene kinéznie a tantervnek?
25:04 - A "kettős könyvelés" kora: hazugságra kényszerítve a Kréta rendszerben
29:12 - Miért kellene eltörölni az évszámok magolását és bevezetni a 8. osztályos záróvizsgát?
47:28 - Generációs szakadék és a telefonok kitiltása: miért ez a legrosszabb válasz?
52:49 - A mesterséges intelligencia tényleg kiváltja a pedagógusokat?
54:45 - "Nettó baromság", hogy az iskolában szenvedni kell: az etika és a gyermeki jólét
57:23 - A magyar oktatás rákfenéje: mi az a tantervi fetisizmus?
JELEN HETILAP PODCASTJA Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN, KORMOS LILI 2026.02.28.
Miért érezzük úgy, hogy a magyar társadalom lassan egy évszázada egy folyamatos, hol fellángoló, hol befagyasztott polgárháborúban él? A Jelen podcastjában Lakner Zoltán és Kormos Lili vendége Hatos Pál történész, akinek legújabb, Hidegpolgárháború című kötete a Horthy-korszak kezdeteit és az 1918 utáni széthullott ország mindennapjait dolgozza fel.
Ez az adás nem egy poros történelemóra. A beszélgetés kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy a politikai emancipáció és a társadalmi integráció 1848 óta tartó kudarca hogyan ágyazott meg a mai napig velünk élő kasztosodásnak. Bár a mindenkori elit előszeretettel hivatkozik a nemzeti egységre, a tények azt mutatják, hogy a „belső ellenség” megkonstruálása mindig is jövedelmező hatalmi eszköz volt. Hatos Pál rávilágít: az 1920-as évek cinikus, sokszor felülről, titkos hálózatok által szított antiszemitizmusa sem egy természetes népi indulat volt, hanem a politikai és gazdasági térfoglalás eszköze.
Tarts velünk, és ismerd meg a történelmi párhuzamokat! Főbb témáink:
- Mítosz és valóság: Fehér terror, orgoványi erdő és a háttérállam – hogyan csináltak pénzt és hatalmat a gyűlöletből?
- Társadalmi mobilitás helyett kasztrendszer: Miért maradt közömbös a magyar társadalom többsége a nagy sorsfordító időkben, és miért érezzük ennek hatását ma is az iskolarendszerben?
- Karinthy és a Barabás-effektus: Miért dönt a tömeg újra és újra irracionálisan, a saját érdekeivel szöges ellentétben?
- Evolúciós drive: Vajon a mai, végletesen polarizált szekértábor-logika nem más, mint a magyar polgár túlélési stratégiája egy kiszámíthatatlan világban?
A történelem nem tanítómesterünk, és nem ad kész recepteket a mára. De ha megértjük, hogyan zúzták be azt a bizonyos történelmi kirakatot, talán kevésbé dőlünk be a mai politikai szimulációknak.
Évekig hallottuk, hogy „tanulj meg kódolni”, ha sikeres akarsz lenni az életben. Most azonban látványosan elkezdett beszűkülni a programozók munkaerőpiaci mozgástere, mivel elkezdték mesterséges intelligenciával kiváltani őket. Műszaki informatikus vendégszerzőnk, aki jelenleg a Bécsi Műszaki Egyetemen mikroelektronika doktori tanulmányokat folytat, a bőrén érzi a jelenséget, ám ennél is nagyobb veszélyre figyelmeztet. A kezdetektől nyomon követi a gépi tanulás fejlődését, így azt is tudja, mire jók és mire nem. Valóban alkalmas az AI mindarra, amire sok iparágban lelkesen be akarják vetni?
Először a Budapest Műszaki Egyetemen, a ’90-es évek végén találkoztam mai értelemben vett mesterséges intelligenciával, pontosabban egy mai szemmel egyszerű neurális hálózattal. Ez képes volt megtanulni, hogy két pótkocsis teherautóval tolatást szimuláljon. A neurális hálózatok matematikai alapjai már akkor rég ismertek voltak, viszont hiányzott a tanításukhoz az elegendő és olcsó számítási kapacitás. A neurális hálózatok kérdései jórészt megmaradtak akadémiai kutatások tárgyának. A gyakorlati problémákat hagyományos szoftverfejlesztési eszközökkel oldották meg, melyeknek részei lehettek a mesterséges intelligencia korábbi megoldásai, például szakértői rendszerek.
Ekkor – és még évtizedekig – a szoftverfejlesztés robbanásszerűen fejlődő terület volt. Egyetemi éveim alatt naponta jöttek állásajánlatok az évfolyamok levelezési listáira. Bár nem volt se végzettségünk, se szakirányú tapasztalatunk, csak az nem dolgozott egyetem mellett, aki nem akart. A 2001-es diplomaosztóm után is bő két évtizedig könnyű volt elhelyezkedni, szükség esetén váltani. A fejvadászok kéretlenül is írtak és hívogattak, mert mindenhol, az egész világon kevés volt a szakember.
A gyors fejlődés korábban elképzelhetetlen eszközöket eredményezett. Közel húsz év alatt a végfelhasználók számítógépeiben elérhető processzorfrekvencia a harminc-negyvenszeresére emelkedett, majd amikor az új évezred elején ez a növekedés lelassult, megjelentek a párhuzamos végrehajtást lehetővé tevő többmagos processzorok (CPU), és az új irány a feladatok párhuzamosítása lett. A grafikai algoritmusok különösen alkalmasak a többszálú végrehajtásra. A játékipar törekvése az egyre élethűbb megjelenítésre életre hívta a hardveres gyorsítókártyákat, melyek egyszerű műveleteket – háromszögrajzolás, árnyékolás stb. – tudtak tucatjával, később százával végrehajtani. Párhuzamosan. Megszületett a GPU (graphics processing unit)...
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.02.27.
Sokat töröm a fejem a rendszereken, melyek generációk óta ugyanazzal a protokollal működnek. Láthatóan nincs nagy hatásuk, mégsem változnak. Pedig a világ gyorsan változik körülöttünk. Teljesen más hatások érik már az embereket, a korábbiak pedig hatástalanokká válnak.
Itt vannak pl. a büntetések. A társadalmak működését a szabályok biztosítják, melyeket mindig a hatalmon levők érdekeihez igazítanak. Persze vannak egyetemes szabályok is, amelyekről közösen megállapodnak, és amelyeket mindenhol alkalmazniuk kellene, de gyakori, hogy azt is felülírják a hatalmi érdekek, figyelmen kívül hagyják, még akkor is, ha az általuk is elfogadott nemzetközi szabályozás egyértelműen rendelkezik.
Aki nem tartja a szabályokat, az büntetést érdemel, kiépült ehhez a hatósági eszközök egyre gazdagodó tárháza. Persze ez így megint nem igaz, hiszen látjuk, hogy pozíciótól függ, mit lehet megúszni, és mit nem.
De az biztos, hogy minél kudarcosabb egy rendszer a problémák kezelésében, annál inkább mozdul el a büntetések felé. A reakció pedig az, hogy sok emberben kialakult a büntetés-elkerülés jó, vagy rossz útja. De ez nem egy értékrendváltás, egy “megjavulás”, hanem egy elkerülés. A kettő nem ugyanaz.
A legrosszabb pedig az, hogy ebben az egész büntető attitűdű rendszerben egyre növekvő agresszió-szinttel kerülünk szembe, ami tömegesedik is, mert elfogadottá teszi a hatalmi viszonyokban működtetett szerepeket, az erőből reagálást. Ez pedig lekúszik a legkisebb közösségek szintjére is, és végül az embereknél beépül a megküzdési stratégiákba. Vagyis, a problémáikat erőből akarják megoldani.
Nem akarom megkérdőjelezni a hatósági eszközök szükségességét, tudom, hogy bizonyos esetekben kellenek, mi is kérjük, ha nem látunk más megoldást. De azt is látom ennyi év munkája után, ahogy folyamatában veszett ki a rendszerből egy másképp ható, másképp gondolkodó eszközrendszer. Bár már kétségeim vannak abban is, hogy egyáltalán megvolt, és működtetett volt ez? Egészen biztos vagyok abban is, hogy a kikényszerített normák nem épülnek be megfelelően a személyiségbe. Ha ez így lenne, nem romlana a világ körülöttünk lépésről lépésre.
Vajon miért nem ismerjük be, hogy ez nem jó vonal? Hogy ennél differenciáltabb eszközrendszerre lenne szükség?
Amikor központi folyamatokat terveznek egy íróasztalnál valamilyen kedvezőtlen társadalmi folyamat befolyásolására, azok mindig egységesítenek. Talán ez elkerülhetetlen… De itt van egy nagy gond. Az, hogy a problémák sosem egyformák. És így a megoldások sem lehetnek azok. Ezért nem lehet olyan recepteket adni, ami mentén mindenhol megoldódhat a társadalmi leszakadás kérdése. Nincs franchise-típusú megoldás.
Sokszor leírtam már, hogy az intézményrendszer fókuszában az ügyek vannak, és nem az okok. Mondhatnám úgy is, hogy nem a családok, hanem az ügymenet a meghatározó.. Ügytípusok vannak, iskolai hiányzás, verekedés, betörés, stb. amiben nincsenek meg az ezeket létrehozó okok egyedi halmaza.
Mennyit foglalkozhatnak ezeknek az ügytípusoknak a leírásával, a rájuk kidolgozott büntetési rendszerek összeállításával… Miközben nem látni, hogy a családok megismerésére, az okok megértésre lenne kidolgozott protokoll.
Annyit olvasni most a szakmában arról, mennyire fontos lenne szülőknek, pedagógusoknak megismerni és megérteni az egyes gyereket. Nem általában, hanem a maga egyediségében. Mert e nélkül nem tudjuk megfelelően támogatni őket a fejlődésükben, hogy értsék önmagukat és a világot is. Milyen régi időkre nyúlik vissza ez nálunk is… Brunszvik Teréztől Vekerdy Tamásig óriási szaktekintélyek fogalmazták már meg, és sokan fogalmazzák meg ma is, hogy nem a büntetés a megoldás, hanem a megértés.
Ez még mindig pozitívabb, mint más, annak ellenére, hogy közben ezeknek az elveknek az alkalmazására teljesen alkalmatlan iskolarendszerünk lett. Amit áthat a büntetés, miközben nő az iskolán belüli bántalmazás. Amit nyilván a rendszer újabb büntetésekkel torol meg.
De közben a hatások összeérnek. Mert ez ömlik a médiából, ez a közösségi médiából, az online játékokból, a hírekből, a plakátokról, a filmek közé becsempészett vizuális üzenetekből….. erő, erőszak, félelemkeltés, hatalmi visszaélések.
A gyerekekre és a felnőttekre is ez zúdul, és nem rendelkezik mindenki a hatások megszűrésének képességével. Aki pedig nem rendelkezik ezzel, mert alapkészséghiányos, mert sosem értelmezte, gyerekként sem a szülői tudatosságot, nincs világlátása, annál ezek a minták beépülnek. Ráadásul naponta kap mindez megerősítést.
Annyira érzem, hogy át kellene alakítani ezt is. Kidolgozni egy mentorálási modellt azok számára, akik nem képesek olyan életstratégiát építeni, ami más, könnyebb, jobb, mint amiben élnek, és amiben a gyerekeiket nevelik ugyanarra a sorsra.
Ma a világ szerencsésebb fele az önfejlesztés, az önmegvalósítás legsikeresebb módszereit keresi, és tanítja azoknak, akik a kidolgozókhoz hasonlóan fontosnak érzik ezt (jellemzően az üzleti szférában). Közben a világ nehezebb felén maradt családoknak való eszköztár marad egy leegyszerűsített, büntetésekben gondolkodó ósdi rendszerben (jellemzően az állami intézményekben).
Pedig lehetne másképp is. Ahogy a manipulálásukra építő hatalmi eszköztár kidolgozásra és kiépítésre került, ennek a mintájára elkészülhetne egy másik is. Aminek nem az a célja, hogy ott tartsa őket, ahol generációk óta élnek, akik csak a választásoknál lesznek érdekesek a hatalom számára, hanem pont az, hogy felismerje: ők is emberek, akikben lehetőségek vannak, akik többre képesek.
Azt hiszem, a felzárkóztatás, esélyteremtés legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet olyan protokollokat leírni, ami az egyediséget is képes kezelni. Az biztos, hogy nélkülözhetetlen lenne hozzá a problémák pontos beágyazottságának ismerete… az okok feltárásával. Erre sajnos a mai intézményrendszerben, ezzel a protokollal esély sincs. Így viszont nem lesz megoldás. Ezen az úton biztosan nem.
• Kampányzajszűrő 
