2019. április 16., kedd

12 ÉS FÉLSZER ANNYIT KÖLT AZ ÁLLAM SPORTINGATLANOKRA, MINT SZOCIÁLIS ÉPÜLETEKRE

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.04.16.


A 2019-ben elkészülő sportberuházások többe kerülnek, mint az egészségügyi, szociális, igazgatási, oktatási, tudományos, kutatási épületek, valamint a nemzeti parkok épületei összesen. A Puskás Stadion éppen tízszer annyiba kerül, mint a 2019-ben elkészülő szociális ingatlanok. Számokkal az állami beruházások prioritásairól.

Tavaly összesen 478 állami beruházás fejeződött be 355 milliárd forint értékben, a legtöbb pénz, 217 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztésre ment el, ezt pedig a sportcélú beruházások követték 75 milliárd forinttal. Idén hasonló sorrend, de hatalmas ugrás várható – derül ki a Világgazdaság Ingatlan Évkönyv 2019 című kiadványából, amelynek listája a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztertől megkapott adatokon alapul.

A 2019-es, előzetes adatokból többek között kiderül:
- idén már 1601 milliárd forintnyi állami ingatlan készülhet el,
- a legnagyobb részt ezúttal is az infrastruktúra viszi el 1015 milliárd forinttal, a képzeletbeli 
dobogó második helyére ismét a sportcélú ingatlanfejlesztések kerültek 238 milliárd forinttal, 

- a harmadik helyen pedig a kulturális, rekreációs, turisztikai és egyházi ingatlanfejlesztések állnak összesen 183 milliárd forinttal,
- a lista végén kullognak a nemzeti parkok (4 milliárd) és az ipari-kereskedelmi beruházások (4 milliárd), de szociális területre is csak 19 milliárd forint jut...
ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-TERV

SZÜRKENYÚL BLOG
Szerző: Szürkenyúl
2019.04.15.


Népvándorlásról, migrációról, kicsit másképp.

Eddig KB. 600.000 gazdasági kivándorló (ezek valójában migránsok) hagyta el az országot! Királyunk elüldözte őket! Nem akarnak ebben a mérgezett légkörben élni, ahol a boldogulásuk is kilátástalan.
Bombaüzlet! Csak nem az országnak!

Nyugat-Európába 600.000 magyar migráns érkezett, várták őket, tárt karokkal, sőt, meg is fizették őket! Ezeknek a honfitársainknak döntő többsége jól képzett idegen nyelvet beszélő szakmunkás, mérnök, orvos. Tehát elmondható, gyártjuk Európának a minőségi migránsokat!
Bombaüzlet! Csak nem Magyarországnak!
Helyettük kb. 7000-en jutottak letelepedési engedélyhez az Orbán-kormány által. Ezek a jóemberek soha a büdös életben nem fognak Magyarországon dolgozni, de legalább ez több mint 162 milliárdot hozott Fidesz-közeli cégeknek, Rogán-féle bűnözőknek!
Bombaüzlet! Csak nem az országnak!
Ugyancsak helyettük eddig több tízezer képzetlen, magyarul sem tudó vendégmunkást hoztak Magyarországra.
Bombaüzlet! Csak nem az országnak!
A hazai, és persze nem csak a hazai cégek, az ide települt külföldi tulajdonú cégek is inkább alkalmaznak külföldi, sokszor unión kívülről jövő olcsó vendégmunkásokat, mint magyarokat, még úgy is, hogy szállást kell biztosítani nekik, utaztatni kell őket. A FIDESZ kormány inkább munkásszállókat épít migránsoknak, mint bérlakást saját állampolgárainak. Tehát elmondható, csalogatjuk a migránsokat! És még ők uszítanak, hogy ide migráns ne jöjjön! Mi ez, ha nem hazaárulás?
Bombaüzlet! Csak nem az országnak!
Ha jól belegondolunk, saját hazánkban is migránsok vagyunk, amikor német, francia, belga, japán, koreai cégeknek dolgozunk Magyarországon! Ezek a cégek helyünkbe jöttek, hogy az ő gyáraikban, nekik dolgozzunk, mert nekik így volt kifizetődőbb! A különbség csak annyi, hogy még a seggüket is kinyaljuk, hogy szarért, húgyért dolgoztassanak bennünket! Esetenként még az is tetten érhető, hogy a környezetszennyező technológiákat hozzák ide!
Bombaüzlet! Csak nem az országnak!
S még valami!
Milyen országok azok, amelyeket otthagynak állampolgárai, azaz migrálnak, vagy ha úgy tetszik, ahonnan menekülnek? Merthogy olyan ország vagyunk mi is!
Gazdaságilag elmaradott országok, ahol a kiszolgáltatottság, kilátástalanság az úr! Ahol nincs remény emberhez méltó életet élni.
Hát, itt tartunk! Mi nem csak hozunk migránsokat, hanem adunk is! 

Bravó!
Ez az Orbán-terv!
Magyarország migránsország!
Na, most már lehet migránsozni!

AZ EURÓPAI NÉPPÁRT ELÁRULTA A MAGYAROKAT, ORBÁN VIKTORNAK BEFELLEGZETT EURÓPÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.04.15.


Magyarország még sohasem volt annyira elszigetelt Európában, mint most, és ez már nem pártügy, hanem nemzeti tehertétel – nyilatkozta a 168 Órának Udo Bullmann, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője. Álláspontja szerint amennyiben Magyarország nem csatlakozik az európai ügyészség rendszeréhez, úgy olyan támogatási struktúrát kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az unió a magyar kormány megkerülésével önkormányzatokat és vállalkozókat közvetlenül támogathasson. A német politikus, aki az általa vezetett frakció két magyar tagpártjának, az MSZP-nek és a DK-nak a közös kampánynyitó eseményére érkezett Magyarországra, lapunknak azt mondta: az uniónak nincsenek pénzügyi alapjai Orbán Viktor oligarcháinak támogatására.

Mit gondol, mi az európai parlamenti választás tétje? Orbán Viktor azt mondja, hogy ez a voksolás sorsdöntő, mert ha az emberek nem szavaznak helyesen, akkor a kontinenst elárasztják a migránsok.

– Szerintem is sorsdöntő lesz ez a választás, de nem azért, amit Orbán Viktor állít róla. Sokkal inkább azért, mert a klímaváltozás miatt nagyon sürgős közös cselekvésre van szükség. A tudósok azt mondják, mindössze tíz évünk maradt arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. Ha nem használjuk ki ezt a rövid évtizedet, visszafordíthatatlan folyamatok szabadulhatnak el, amelyek az egész civilizációnkat veszélyeztetik. De vannak más sorsdöntő kihívások is, például a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Megjelent egy új, egyre táguló szakadék a szegények és a gazdagok között, és persze ide tartozik, hogy a földön milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Emberek menekülnek háborúk elől, nekik átmeneti menedéket kell nyújtanunk, és Afrikában fiatalok milliói számára nem ígér a jövő semmi jót. Nekünk az a dolgunk, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb gazdasági együttműködés keretében jobb kilátásokat teremtsünk számukra a saját hazájukban, de arra is lehetőséget kell adnunk nekik, hogy jöjjenek el hozzánk. Tanulják meg mindazt, amire a korszerű társadalmak működtetéséhez szükség van.

A Fidesz politikusai azt állítják, hogy önök ki akarják nyitni a határokat Afrika előtt. Jöjjön, aki csak akar.

– Szó sincs róla. De az biztos, hogy szükség van némi emberségre azok ügyében, akik háborúkból vagy kínzások elől menekülnek. És olyan fiatal afrikaiak felé is ki kell nyújtanunk a kezünket, akik szakmát akarnak tanulni, hogy kellő tudás birtokában javíthassanak hazájuk helyzetén. Az pedig, hogy pár évig nálunk dolgozzanak, kölcsönös érdek, hiszen elöregedő társadalmakban élünk. Németországban már nincs kivel betölteni számos munkakört. Egyébként Magyarországon sincs, ezért fogadták el a rabszolgatörvényt. Ezért erőlteti Orbán, hogy a munkáltatók hetente egy munkanappal tovább dolgoztathassák az embereket. Persze nem arról beszélek, hogy a budapesti Opera hiányt szenvedne afrikai identitású énekesekben, de más szakmákban igenis van hiány. Természetesen szükség van a határok szigorú ellenőrzésére, nyilván senki sem akarja, hogy új népvándorlás kezdődjön, de ha kellően kontrollálják a folyamatot, és csak azok jöhetnek, akikre szükség van, akkor ez kölcsönösen előnyös lehet. Tudom, hogy Magyarországon elszabadult a Fidesz gyűlöletpolitikája, hogy Orbán és az ő hívei nagyon örülnek, ha én a migrációról beszélek. Ők ugyanis nem akarnak beengedni senkit. Legfeljebb a volt KGST-bank orosz alkalmazottjait ellenőrzés nélkül. És legfeljebb azokat a migránsokat, akik arany hitelkártyával tudnak fizetni a letelepedési kötvényért, hogy azután tízezrével ellenőrzés nélkül cirkálhassanak Európában. Ha a migrációról kérdez, arról fogok beszélni, de lehet, hogy érdekesebb lenne, ha arról ejtenénk pár szót, hogy miért van Magyarországon négymillió szegény ember, és egymillió, akik mélyszegénységben tengődnek...


Ő MÉG ROSSZABB, MINT A TÖBBI CIGÁNY, Ő INTÉZETIS CIGÁNY

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.04.15.


A gyermekotthonban nevelkedő diákok könnyű célpontjai az iskolai zaklatásnak. Van, ahol nem csak csúfolják, hanem fizikailag is bántalmazzák őket. Segítséget pedig már nem is kérnek, hiszen a tanárok – bár gyakran szemtanúi ezeknek a bántalmazásoknak –, mégsem tesznek semmit, sőt, nem ritka, hogy ők maguk is életreszóló sebeket okoznak a diákoknak. Mindez egy olyan kutatásból derül ki, amiben egy önkéntes arról kérdezte egy nagy létszámú, vidéki gyermekotthon lakóit, hogy az iskolai hétköznapok során milyen sérelmek érik őket.

„A gyerekeink sok esetben nem tudnak beilleszkedni az iskolába. Nem könnyű nekik, mert az iskolák elutasítóak a gyermekotthonos gyerekekkel szemben. Majdhogynem azt mondják nekik, hogy «reméljük, ma láttunk utoljára, és nem jössz többé». Így nehéz rávenni őket arra is, hogy járjanak iskolába”

– mondta a gyermekotthon szakmai vezetője.

Az iskolák előszeretettel javasolják a gyermekotthon számára, hogy a felvételt követően írassák magántanulónak a gyermeket – mesélte tovább a tapasztalatait a szakmai vezető Lőrincz Andreának, aki 2017 júliusa és novembere között vizsgálódott egy nagy létszámú, vidéki gyerekotthonban. Mivel a törvény tiltja a gyermekek intézményi keretek közötti ellátását, ugyanazon épületen belül kilenc lakásotthont alakítottak ki. A helyzetet tovább rontja, hogy mivel nagyon kevés a férőhely a speciális gyermekotthonokban, ezért sima gyermekotthonokba is kerülnek olyan problémás fiatalok, akikkel nem tudnak mit kezdeni. Így sok esetben – a gyermekek sokfélesége, a szakképzett és motivált nevelők, pszichológusok hiánya miatt – diszfunkcionálisan működik az intézmény – mondta Lőrincz Andrea.

A kutatás arra az egyszerű kérdésre kereste a választ, hogy a gyerekeket az iskolai hétköznapok során milyen sérelmekkel szembesülnek, tehát az őket érő iskolai bullying és a fekete pedagógia jelenségét vizsgálta. Előbbi lényege, hogy egy vagy több fiatal kiszemel magának egy diákot, és azt módszeresen bántalmazza. Utóbbi fogalom pedig olyan pedagógiai gyakorlatot jelent, ami hosszabb távon negatív nyomot hagy a diákban, takarhat verbális vagy fizikai megalázást, vagy kevésbé észrevehető hatalmi hierarchiákkal való visszaélést, beskatulyázást is...

ORBÁN MEGPECSÉTELTE SZERBIA UNIÓS CSATLAKOZÁSÁT AZZAL, HOGY Ő SZORGALMAZZA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.15.


A magyar és a szerb kormány újabb közös ülése után Orbán felszólalt és újra Szerbia uniós tagsága mellett kampányolt. Ezzel reményeink szerint meg is pecsételte Szerbia un iós csatlakozását, mert annyi esze talán még ennek az értékeit vesztett Európai Uniónak is van, hogy Orbán illiberális fasiszta államának mintáját követő, és Orbán kontrollja alatt levő országokat (amelyekben hónapok óta tüntetések vannak az alapvető demokratikus jogokért), nem vesznek fel az Európai Unióba.

Régen még azt mondtuk volna, hogy az uniós tagság segíti a szerbiai demokráciát, mert az EU számonkéri a demokratikus normákat, de ez ma már nem igaz. Nem az EU értékei jelennének meg Szerbiában, hanem Szerbia tovább erősítené Orbán irányítása alatt Európa fasizálódását. Nem elég, hogy Orbán fertőzi az uniós országokat, már Nyugat-Európát támadja a londoni székhelyű álhírgyárával, már csak az hiányzik, hogy a posztkommunista társágból és az általa célba vett Balkánról vegyenek be az Európai Unióba olyan országokat, amelyek már a belépéskor illiberális fasiszta modellt követnek...

MEGÖLTÉK - " ÉN TUDTAM, MIN DOLGOZIK" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.04.16.


Üzenet azoknak, akik vissza akarják szorítani a nacionalista hullámot. Caputová nem hajlandó a szélsőséges útra lépni. Mi a közös Magyarországban, Romániában és Csehországban?

Az amerikai Bloomberg hírügynökség beszélgetést közöl Zuzana Caputová megválasztott szlovák köztársasági elnökkel, aki azt reméli, hogy választási győzelme példaként szolgálhat azoknak a politikai erőknek, amelyek vissza akarják szorítani az Európai unió országain végigsöprő nacionalista hullámot. Caputová felidézi, hogy Jan Kuciak újságíró meggyilkolása adta meg neki a döntő lökést ahhoz, hogy induljon az elnökválasztáson. „Azonnal világos volt számomra, hogy a munkája miatt ölték meg, tudtam, hogy min dolgozik” - mondta az interjúban az új szlovák államfő. Kuciak az országot kormányzó Smer párt és egyes üzletemberek közötti kapcsolatok ügyében folytatott tényfeltáró munkát. Az az üzletember pedig, akit időközben megvádoltak azzal, hogy ő adta a megbízást az újságíró meggyilkolásához, ugyanaz a személy volt, akivel Caputová korábban szembekerült egy tervezett szemétlerakóval kapcsolatos vitában. Caputovának sikerült megakadályoznia a szemétlerakó létrehozását, és ennek nyomán indult el közéleti pályája.
Szlovákia bent marad az EU magvában

A megválasztott elnökkel folytatott beszélgetésről szóló cikkben a Bloomberg azt írja: Szlovákiát az a Magyarország és Lengyelország fogja közre, ahol a kormányzó párt az EU úgymond „keresztény gyökereit” védelmezi, és összecsap az unióval a multikulturális értékek és a jogállamiság ügyében. A szlovák vezetés kiáll amellett, hogy az országot benn tartja a tömb magvában, és támogatja a mélyebb integrációt. De néhány fősodorbeli politikus, köztük Robert Fico volt háromszoros miniszterelnök, így is csatlakozott ahhoz az erősödő regionális trendhez, amelyet a melegekkel és muszlimokkal szemben táplált gyűlölet, valamint az olyan összeesküvési teória jellemez, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányáé Soros György milliárdos pénzemberrel szemben.

Caputová hangsúlyozta, hogy ő nem hajlandó a szélsőséges útra lépni, hanem Európa-párti és liberális. Saját győzelmét a változásért, a tisztességért és az igazságosságért való fellépés visszaigazolásaként értelmezi. „Nagyon remélem, hogy ez fog tükröződni az európai parlamenti választásokon is” - tette hozzá. Szerinte lehet, hogy a szavazóknak elegük van a politikai elitből, de a közvélemény-kutatási adatok arról tanúkodnak, hogy nincs elegük azokból az előnyökből, amelyekkel az EU-tagság jár. „A nyugati demokráciák megbirkóznak a bizalmi válsággal” - vélekedett a megválasztott szlovák elnök...


NÉHA MEGDUGOK EGY-KÉT NŐT, DE EZ NEM SZÁMÍT MEGCSALÁSNAK! - KRITIKA A SZERETLEK MINT ÁLLAT CÍMŰ FILMRŐL

INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2019.04.16.


"Próbálok nem seggfejnek lenni, de nem megy,"

mondja a Szeretlek mint állat című film főszereplője, és tényleg pont erről szól a film. Hogy egy huszonegyedik századi Don Juan, egy igazi idióta macsó nem nagyon érti, mi a baja vele lényegében minden nőnek, akivel csak kapcsolatba kerül, pedig tényleg szeretné megérteni, és tényleg szeretne változtatni rajta, mert valójában nem seggfej, csak sajnos nagyon annak tűnik.

Novák Erik rendező filmjének Erik nevű filmrendező főhőse pont olyan, mint amilyen az X- és Y-generáció férfijainak számottevő része, aktuális optimizmustól vagy pesszimizmustól és saját korábbi tapasztalatoktól függően fele, háromnegyede, netán csak némelyike. Az a fajta, aki teljesen őszintén szeretné elhinni, hogy ha néha megdug egy-egy nőt az aktuális párkapcsolata mellett, az nem számít megcsalásnak, hiszen nincs benne érzelem, és hát különben is, csak testi szükségletekről beszélünk, amúgy meg tényleg érthetetlenek a nők, hogy nem értik, nincs ebben semmi különös, nem is nagy dolog az egész...

A MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBB EGYETLEN TÉMÁJA, DE EZZEL NAGYON HATÉKONYAN MOZGÓSÍTANAK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.04.16.


A német szociáldemokrata párthoz kötődő Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében Budapestre látogatott Richard Hilmer, a Policy Matters nevű közvélemény-kutató és politikai tanácsadó cég igazgatója. Zárt körű előadására az MSZP és a Párbeszéd néhány politikusát és szakértőjét hívták meg, illetve több hazai kutatóintézet vezetője is ott volt. 

Hilmer bemutatta a legfrissebb, 11 EU-s tagállamban végzett közvélemény-kutatásának eredményeit, különös tekintettel a magyarországi adatokra, ám ezekről csak korlátozottan számolhatunk be, mert egyelőre nem nyilvánosak. A vizsgált országok: Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia voltak.

A megbeszélésen kiderült, hogy ugyan minden vizsgált országban kisebbségben vannak, akik kifejezetten hátránynak érzik, hogy hazájuk az EU tagja, de a 11-ből csak 4 országban vannak többségben azok, akik kifejezetten előnyösnek látják a tagságot: a lengyelek, a spanyolok, a svédek és a magyarok, ebben a sorrendben. Hilmer azt mondta, hogy az EU megítélése 2015-ben volt a mélyponton, aztán 2017-re jóval optimistább lett a hangulat, de azóta ismét erősödik a pesszimizmus.

A magyar kutatók arról számoltak be, hogy felméréseik szerint a magyarok azért szeretik az EU-t, mert pénzt ad, de ha alaposabban kérdezgetik őket, akkor már nem sok jót mondanak róla. Esetleg még a szabad mozgást említik az előnyök között, de nagyon sok a kritikus észrevétel, és a „jó az EU, de...”típusú hozzáállás a legáltalánosabb.

A kormánypárti sajtó szinte csak negatív színben tünteti fel az EU-t a vizsgálatok szerint, és az ottani üzenetek erősen hatnak a magyar társadalomra. Az EU föderációs átalakítása pedig kifejezetten népszerűtlen elképzelés itthon. Hilmer saját mérései szerint a magyarok így is érezhetően több pozitív, és kevesebb negatív hatást tulajdonítanak az EU-nak, mint a 11 ország átlaga.

Hilmer arra figyelmeztette a magyar baloldali politikusokat, hogy azok az európai szociáldemokrata pártok lettek képesek összeszedni magukat, amelyek határozottan elmondták, hogy mit akarnak tenni a migráció ügyében, mint történt ez Dániában és Svédországban.

A megbeszélés után Hilmer válaszolt a 444 néhány kérdésére:...

NYUGDÍJ: ILYEN MÉG NEM VOLT A NŐK 40-NÉL

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.04.15.


Tavaly 30,7 ezren éltek a Nők 40 kedvezménnyel, ami a program elindítása óta új rekord, írta a Világgazdaság hétfőn.

A program 2012-es elindítása óta összesen 197 ezren vették már igénybe a kedvezményt, amelynek lényege, hogy akkor is teljes jogú nyugdíjat kapnak a nők, ha nem érték el a rájuk vonatkozó korhatárt, de legalább 40 év biztosítási időt fel tudnak mutatni. Ez nem feltétlenül jelent 40 év munkában töltött évet, mert a gyerekneveléssel töltött éveket is elismeri az állam jogszerző időnek, s azt is beszámítja a kedvezménybe.

Az öregségi nyugdíjazások száma is nőtt tavaly: 98,3 ezren kaptak új öregségi nyugdíjat, míg az előző évben 72,8 ezren. A KSH adatai alapján készült cikk szerint jelentősen visszaesett az újonnan megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások száma, így összesen 164,2 ezer, az előző évekhez képest kevesebb új nyugdíjmegállapító határozatot hozott a Magyar Államkincstár. Ez 2012 óta a legalacsonyabb szám, de a Világgazdaság megjegyzi, hogy a KSH által közölt adatokban nem szerepelnek az egyéb jogon járó ellátások, így például az özvegyi ellátás.

OPERETTSZÍNHÁZ: NEM POLITIKAI OKOKBÓL MARAD EL BRÓDY JÁNOS DARABJA


HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2019.04.15.



Bródy János írt egy zenész darabot szerzőtársával egy Bulgakov-műből az Operettszínház számra. A darab elkészült, ám azt nem mutatják be. A színház szerint ennek nem politikai okai vannak.

Bródy János nemrégiben szűkszavú posztban közölte, hogy elmarad Bulgakov Képmutatók című drámájának operettszínház-beli bemutatója, amelyen Kocsák Tiborral közösen dolgoztak, mert a színház frissen kinevezett igazgatója felmondta a szerződésüket.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy politikai döntés született-e, Bródy János úgy válaszolt: nem tudja, hogy a frissen kinevezett igazgató elképzeléseihez miért nem illett a darab, de könnyen lehet, hogy éppen azért választották őt, mert más elképzelései vannak, mint elődeinek voltak.

A Budapesti Operettszínház hétfőn közleményben utasított vissza „minden olyan, a fenti műsorban elhangzott feltételezést, mely szerint a művészeti döntéseket politikai megfontolások bármilyen szempontból befolyásolhatják”.

A Bulgakov-mű elkészítésére vonatkozó szerződés megkötésére a színház korábbi vezetése idején került sor...


A GYENGÉBB FORINT MENTI MEG MAGYARORSZÁGOT A BÉRKATASZTRÓFÁTÓL?

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2019.04.16.


Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott...

HITELHÁTRALÉKA VAN? MÁJUSTÓL ÚJ VILÁG JÖHET - ELVÁRÁSOKAT FOGALMAZNAK MEG A BEHAJTÓKRA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.16.


A követeléskezelők új díjakat és költségeket csak akkor vezethetnek be, ha erre az adós által kifejezetten elfogadott szerződési feltételek alapot adnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májustól érvényes ajánlásából. Kitérnek az alkalmazható késedelmi kamat mértékére, de az elvárt tájékoztatásokra is.

Már egy évvel ezelőtt arról tájékoztatta az MNB az Azénpénzem.hu-t, hogy a követeléskezelők számára új felügyeleti ajánlást ad ki. Tipikus probléma ugyanis, hogy a banki tartozásokat felvásárló cégek elképesztő költségekkel növelik a hátralékot, nem adnak az adósok számára megfelelő tájékoztatást, ráadásul úgy csinálnak, mintha az élet velük kezdődött volna el (például a korábbi egyezségeket, sőt befizetéseket is figyelmen kívül hagyják).

Többször írtunk arról, hogy az egész behajtói üzletág átfogó szabályozására lenne szükség. Ezt az MNB is így látja, de végre legalább saját hatáskörben lép is az ügyben, 2019. május 1-jétől hatályba lép az az ajánlás, ami megfelelő ellenőrzés és fellépés esetén javíthat a helyzeten. Bíznak abban, hogy az ajánlásukban most lefektetett elvek egy későbbi átfogó követeléskezelési törvény alapjául szolgálhatnak. A cikkünk elején említett gondok mindegyikére kitérnek az új iránymutatásban...

A ZSENIÁLIS SVÉDCSAVAR

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Dr. FARKAS ANDRÁS
2019.04.16.


Svédországot sok szempontból szokás példaként emlegetni. Az egyik ilyen a nyugdíjrendszer, amit egyébként bő másfél évtizede alakítottak át gyökeresen. Dr. Farkas András szakértő Németország után most a svédeket nézte meg közelebbről – írásának akadnak bőven tanulságai.



A hárompilléres rendszer

A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres, van az állami nyugdíj (allmän pension - önmagában is három összetevős), a foglalkoztatói nyugdíj (a svédországi munkavállalók több, mint 90%-ára kiterjed, ennek négy nagy szervezete van) és a privátnyugdíj (a svéd lakosság 50%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással).

A keresőtevékenységet folytató svéd lakosság évente átlagosan a keresete 28%-át fordítja a kötelező, a foglalkoztatói és az önkéntes nyugdíjjogosultság megszerzésére.

A nyugdíjcélú befizetések megoszlása: 63% jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerbe, 36% foglalkoztatói nyugdíjszervezetekbe, 1% privát nyugdíjbiztosításokba.

A nyugdíjkifizetések megoszlása: 70% a jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerből, 25% a foglalkoztatói nyugdíjszervezetektől, 5% a privát nyugdíjbiztosításokból.

Miért változtattak?

A svéd állami nyugdíjrendszer alapvető reformját 1998-ban határozták el és teljes mértékben 2003-ban léptették életbe. Az 1954-ben és később született személyek esetében teljes mértékben az új nyugdíjrendszer szabályai érvényesülnek.

A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, vagyis az, hogy nem volt képes hatékonyan reagálni a svéd demográfiai és gazdasági változásokra.

További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi igazságosságát és méltányosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt...

A GLOBÁLIS VILÁG HÉT PARANCSOLATA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2019.04.12.


„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan” – foglalta össze életfilozófiáját Zorbász, a görög Kazantzakisz csodálatos novellájában. Ám a harmóniához nem csak a táncban, az életben is fontos tudni, hogyan lép partnerünk, és jó, ha ő is tisztában van azzal, mi merre fogunk. Az élet „táncrendjében” először a bölcs öregek igazítottak el: „jó tett helyébe jót várj” vagy „szemet szemért, fogat fogért”. A komplex társadalmak azonban már nem nélkülözhették az Isten tekintélyére hivatkozó intéseket. Aranyszabályaik írták elő: „Ne tedd másnak, amit magadnak nem kívánsz” (Hillél), „azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének” (Lukács), vagy „azt tedd másnak, amit ő tesz veled” (Konfucius). Majd előlépett a filozófus – Kant –, aki az ész nevében a „kategorikus imperatívuszt” ajánlotta: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként szolgálhasson.” Ez, bár másként hangzik, mint az aranyszabályok, de ugyanarra figyelmeztet: mielőtt cselekednél, képzeld el, jó volna, ha mindenki hozzád hasonlóan viselkedne?

Ám a problémát – amit sokáig kizárólag a vallás és a filozófia érzett sajátjának – a matematika is „kezelésbe” vette. A 1970-es évek végén egy politológus – Robert Axelrod – arra kérte barátait: írják le, milyen elvek szerint játszanák a minden kapcsolatukat átszövő csereberét. Életünk ugyanis a cseréről szól: a családban és a szomszédokkal, a piacon és a munkahelyen folytonosan adjuk, ami a miénk – szeretetet, kedvességet, megtisztelést, segítséget vagy éppen pénzt – a viszonzás reményében. A cseréket azonban – mint az a „foglyok dilemmája” játékban feltárul – mindig a kölcsönös bizalom vezérli. A bizalom hiánya és a szabadulás csábítása miatt vallanak egymás ellen az elkülönített bűnözők, így mindkettőjük rajtaveszt. Mindennapi cseréink során éppígy szembesülünk azzal: nemcsak becsületes – a másiknak a bizalmat megelőlegező –, hanem csaló – csak önző érdekeikre tekintő – partnerekkel is találkozhatunk. Sokan választják, hogy potyautasok lesznek: elfogadják a partner szolgáltatásait, de nem fizetnek érte. Ráébredve, hogy a csalás „kifizetődő”, egész életüket „nyerésre” játsszák: minden kapcsolatukban csak kapni akarnak, viszonozni soha...


BIZARR VONÁSOK A NEMZETI KÖTVÉNY KIBOCSÁTÁSÁBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.15.


„A Nemzeti kötvény vonzó feltételeinek a célja, hogy bevonja a lakosságnál lévő 5-6 ezer milliárd forintnyi készpénzt az államadósság-finanszírozásba, s ennek érdekében nem csak szokatlan módon gyengítik a jegybankok szerepét a kamatszint alakításában, de kalandor módon a következő kormányra hagyják a terheit” – fejtette ki megkeresésünkre Bodnár Zoltán. De van itt más is – derül ki szavaiból. A jogász, egyetemi tanár szerint egyébként a kötvény idővel nyilvánvalóan kihat az ingatlanpiac alakulására is.

Több „érdekes” furcsaságot vél felfedezni a kötvény körül – derül ki mindabból, amit Bodnár Zoltán kifejtett a Hírklikknek. Ezek egy része a jegybankot, más része a kormányt érintik.

Az egyik, hogy – paradox módon a kötvénnyel az állam – bizonyos értelemben a monetáris politika eszközének a feladatát veszi át, amikor az induláskor inflációs mértékű kamatot fizet utána (amit később még emel is). A magas kamattal ugyanis a monetáris politika helyett jelentős részben az állam fogja majd meghatározni az irányadó kamatszintet. „Kérdés, hogy a jegybanknak milyen monetáris politikai eszköze marad, és az mennyit ér, ha az állam lényegesen magasabb kamatot kínál; ezt nem szokták csinálni, ez egészen furcsa új jelenség, nem emlékszem még a szakirodalomból sem ilyenre” – szögezte le Bodnár.

Ha ezt furcsának tartja, azt egyenesen kalandorságnak, hogy az új kötvény terheit a jelenlegi kormány a következő kormányra hárítja. Mint fogalmazott: „krakéler vonása a kibocsátásnak és egyben a legbizarrabb is, hogy a 4,5-6 százalékos kamat terheit már a következő kormányra hárítják; ha ők maradnak, akkor majd szépen elinflálják ha pedig lesz kormányváltás, akkor az az utódokra hagyják a problémát” – fejtegette. Amíg ez a kormány van hatalmon, addig ugyanis nagyjából nullszaldós a kötvény terhe, hiszen induláskor és még egy ideig nagyjából az inflációs szintnek megfelelő kamatot kell csak fizetni utána.

A kötvény kibocsátásának szerinte több célja is van. Kétségtelen, hogy a gazdaság számára nem jó – mert nem hasznosíthatja – a lakosságnál kint lévő mintegy 5-6 ezer milliárd forintnyi készpénz. A pénz számlán tartása a tulajdonosai számára költséges, miközben még tranzakciós díjat is kell fizetni használata után – ez utóbbit ugyanakkor a kormány nem akarja megszüntetni, de még mérsékelni sem...

KRITIKUS SZINTET ÉRT EL AZ ÁPOLÓK HIÁNYA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.04.16.


Menekülnek a 30-40 éves szakdolgozók a kórházakból. Ez megroppanthatja az ellátórendszert.

Elkésettnek látszanak az ápolók jövedelmét javító kormányzati intézkedések. Mert bár a statisztikák szerint az utóbbi két évben több fiatal lépett a pályára, a középkorú generáció menekül a szakmából, ez pedig végleg megroppanthatja az ellátórendszert. Ezt jelzi az is, hogy az orvoshiány miatt megszűnő rendelések mellett egyre többször arról érkezik hír: szakdolgozóhiány miatt akadozik az ellátás. Március közepén a Péterfy Kórház baleseti intézetében már annyi elég volt a rendszer megbénításához, hogy a szükségesnél két műtőssegéddel kevesebb állt munkába egy reggel. Emiatt nem tudták beüzemelni az összes műtőt, így néhány napig csúsztak-torlódtak a tervezett operációk. Van olyan szakkórház is, ahol azért nő a várólista, mert nincs elég intenzíves ápoló a megoperált betegek megfelelő ellátására. 

Operáció el sem kezdhető, ha nincs ott betegenként legalább egy műtősnő, altatóorvos, altatóasszisztens, műtősfiú – márpedig ők egyre többször hiányoznak. A szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 26 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába. A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől...

„REGGEL EGYÜTT NEVETÜNK, ESTE MEG KAPOK EGY ÉRTESÍTÉST, HOGY MEGHALT” – KATONAÉLET AZ OROSZ-UKRÁN FRONTON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HALÁSZ ÁRON
2019.04.15.


Múlt héten került mozikba a dokumentumfilm, ami egy kárpátaljai magyar fiú orosz-ukrán fronton töltött katonai szolgálatát, családja és tágabb környezete életét mutatja be, azonban a családi drámán keresztül a világpolitika egyik legforróbb konfliktusába is beleláthatunk. Premier előtti vetítésen nézhettük meg a Kilenc hónap háború című filmet, ami után a film készítői, Rácz András biztonságpolitikai szakértő és az ukrán nagykövet beszélt a látottakról...

HATÉKONY AZ AGYMOSÁS: A MAGYAROK NAGY TÖBBSÉGE HALLANI SEM AKAR MIGRÁNSOKRÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.16.


- Bunkók vagyunk a civilizált világhoz képest, de azt legalább nagy mellénnyel hirdetjük 

- Az EP-választás utáni helyzet majd megmutatja, mennyire gondolja komolyan renitens magyar, illetve román párt megzabolázását a két nagy európai pártcsalád

- Hogy a szlovák elnök asszony lett a befutó, az nagy lökést adhat az újraéledő liberális irányzatnak Közép-Európában, ám ez nem érvényes Magyarországra

Pew Research

A magyarok megerősítették azt a hírüket, hogy ritka mód utálják az idegeneket. A Pew közvélemény kutató világszerte 18 országban végzett felmérése arra jutott, hogy a többség nyereségnek tekinti a bevándorlókat, ám ez messze nem igaz Magyarországra. Olyan államokról van szó, mint Kanada, az USA, Dél-Afrika, Izrael, Japán, vagy éppen Oroszország. Nálunk 73 % úgy gondolja, hogy a migránsok terhet jelentenek, és csak 5 % értékeli úgy, hogy hasznot hajtanak. Ezzel az utolsók vagyunk a ranglistán, noha idehaza édeskevés befogadott menedékkérő van. Utóbbiak megítélése persze sok helyen romlik, főleg az olaszoknál és a görögöknél. Ellenben javult a spanyolok, britek és a franciák körében.

A politikai hovatartozást tekintve a baloldaliak általában pártolják a bevándorlást, a jobboldaliak nem annyira. Az első megállapítás vonatkozik a magasabb képzettségűekre, a fiatalokra és a jobban keresőkre is. A magyarok szintén sereghajtók a tekintetben, hogy mennyire gondolják hajlandónak a migránsokat a beilleszkedésre. 66 % szerint nem, 10 % szerint igen. Ugyanakkor a középmezőny alsó felében foglalunk helyet, amikor a felmérés az iránt tudakozódott, hogy az idegenek mennyire tehetők felelőssé a bűncselekményekért. 33 % azt válaszolta, hogy inkább, 45 % szerint viszont nem annyira. A magyarokat viszont csak az olaszok múlták alul, amikor arról faggatták őket, hogy a népvándorlás mennyire növeli meg a terrorveszélyt. Itt esetünkben az arány: 66 a 15-höz. Egyébiránt nálunk 68 % támogatja, hogy toloncolják ki az illegális bevándorlást, míg 21 % ellenzi azt, amivel a 7-ek vagyunk az értékelésben.

FAZ

A román szociáldemokraták helyzete kissé más, mint a Fideszé: hogy a magyar párt tagságát jegelik az EPP-ben, az a tekintélyelvű magyar változásokkal függ össze, míg Romániában a korrupció a fő gond. Így látja ezt a konzervatív lap „Vészfék” címmel megjelent kommentárjában. A cím arra utal, hogy a szociáldemokraták is meghúzták a vészféket és befagyasztották viszonyukat a PSD-vel. Ez persze még mindig nem menti fel őket teljesen a vád alól, mármint hogy vakok a bal szemükre. Mindazonáltal a felfüggesztés pontosan olyan jogos, mint a Fidesz esetében. A két országban zajló fejleményeket nem lehet összeegyeztetni sem a jogállammal, sem a két nagy pártcsalád által kitűzött célokkal. Ám feltűnő, hogy mindkét frakció nyitva hagyta a kiskaput a nem szeretett tagok visszatérte előtt. Hiszen mindkettő szép számú képviselőt küldhet Strasbourgba. Majd meglátjuk, hogy a sokat idézett európai értékek mennyire számítanak, amikor a választás után többséget kell kialakítani.

Der Standard

Ahhoz képest, hogy mekkora visszhangot váltott ki a Fidesz ellen hozott néppárti szankció, jóformán észrevétlen maradt, hogy az európai szociáldemokraták további intézkedésig befagyasztották az együttműködést a román tagpárttal, sőt most már a liberálisoknál is zajlik az eljárás, hogy kizárják a kisebbik román kormánypártot. Az ok az, hogy a kontinentális választás előtt a mérsékelt, EU-barát pártcsaládok jó pontokat kívánnak szerezni, ezért lépnek fel a politikai „utcagyerekek” ellen. Főként a nagy német pártok nem szeretnék, ha az egyre erősebb zöldek a szemükre hánynák, amiért szövetséget alkotnak olyan tömörülésekkel, amelyek idegenellenesek és járszalagra veszik az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót.

A CDU-CSU hónapokon át halogatta, hogy bármit is tegyen Fidesszel, noha az többször is Európa-ellenes, sőt antiszemita hangokat hallatott. Ám a felfüggesztés után a német kereszténydemokraták elnök asszonya azonnal felszólította a szociáldemokrata pártszövetséget, hogy az se tétlenkedjen, miután a román koalíció politikájával szemben már a Bizottság is felemelte hangját. Ezek után mondták azt a liberálisok, hogy a PSD-nek egyértelműen állást kell foglalnia a jogállami elvek mellett, mert csak akkor kapcsolódhat be ismét a közös munkába. Viszont ha a románokat eltávolítják, akkor a frakció esélyei nőnek, hogy meg tudja nyerni magának Marcon En Marche-át. Ugyanakkor Orbán ezek után csatlakozhat a jobboldali populisták klubjához, arról nem beszélve, hogy a kelet-európaiak május után regionális tömböt képezhetnek. Összeköti őket az uniós menekültpolitika elutasítása, illetve a vitatott bírósági reform...

BEVÁNDORLÓKÉNT ÉLNI A FALUBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.04.15.


– Jó napot kívánok, Gizella! Hallottam, a faluban nagyon örülnek a CSOK-nak.

– Jó napot, riporter úr! Hát ki az a hülye fiatalasszony, aki nem fogadja szívesen a csókot? Az én uram gyakran csókolgat, szeretjük egymást.

– Drága Gizella! Én most konkrétan a Családi Otthonteremtési Kedvezményre gondoltam. Tudja, amivel a kormány kedveskedik maguknak, a falvakban élőknek.

– Ja, hallottam róla, de tessék ide figyelni, csessze meg az Orbán a nagy gondoskodását. Mi szegények vagyunk, azok is maradunk, majd a szomszédban a Ritáék, azok igen, azok hajbókolhatnak a Vezérnek. Van ott most is lé, nem élnek rosszul, de hiszen ezeket segíti a kormány.

– Ugyan, Gizella, lehet szép házuk, kapnak rá pénz.

– Van nekünk kicsike házunk, még a papáé volt, ráférne egy kis korszerűsítés, kéne egy nagy fürdőszoba is. Nem megyünk semmire, az uram dolgozik csak, mindennap hajnalban kel, utazik hatvan kilométert, aztán este ér haza. Mondanám neki, hogy egy kicsit kapja össze magát itthon is: csak tudja, riporter úr, nincs miből összekapni magunkat, egy fizetés az semmi két gyerekkel. Eszünk, a gyerekeknek megveszem, ami az iskolába kell. Van egy kis kertünk, én ott kaparászok, aztán, ha lesz belőle valami, lesz, de tavaly sem volt, gondolhatja, se répánk, se uborkánk, csak a kelkáposzta nőtt, mint a bolondgomba. Ej, nagyon nehéz élet ez!

– Na látja, két gyerekre már kapnának 2,6 millió forintot. Figyeljen ide, Gizella, súgok valamit: tessék még szülni egy, kettő, három, négy kisbabát, aztán milliomosok lesznek.

– Menjen már, riporter úr, ezért kár volt ide jönnie, hogy felidegesítsen. Szerencséje, hogy nincs itthon az uram, mert már készítené is a kanna forró vizet. A múltkor jöttek fehér ingesek, hogy írjunk alá valami ajánlólapot. Fideszesek voltak. Jaj, riporter úr, maga még ilyent nem látott, az uram úgy eligazította őket a forró vizes ajánlatával, hogy ezek eltűntek, mint Magyarországon a szegények. Tudja, nálunk a nyulak szülnek kisnyulakat, ha kell, ha nem, nem győzzük őket elajándékozni, már az egész faluban a mi nyulainkat eszik. Már, aki szereti. Kér egyet, riporter úr?

– Jó, de akkor, lenne szép fürdőszobájuk, ha megkapnák három gyerekre a tízmilliót.

– Mennyit? Annyi pénz nincs is, aztán meg a mi a rossebből fizetnénk vissza? Tudja, uram, ha nekem pénzem lenne, úgy kotornánk el innen, mint a gőzgép. Lassan, de biztosan.

– Gyönyörű vidék ez, Gizella.

– Gyönyörű és halott, egyre többen mennek a városba, arról meg már nem szólok, hogy a fiatalok húznak el külföldre. Itt nincs munka, nem akarnak úgy élni, mint az uram. Bevándorlóként, már bocsánat. Reggel el-, este hazavándorol, hogy tudjunk élni valamennyire. Én meg mit csináljak? Egyetlen maszek kertész van itt, hát nem rám vár. Egy héten egyszer rendel az orvos, nem is gyerekorvos, hanem felnőtt. A gyerekek is a városba mennek iskolába, ne tudja meg riporter úr, mennyit nyúznak bennünket, hogy költözzünk már innen el. Ettől a csokjuktól itt nem változik meg semmi. Még az a nagy szerencsém, hogy a boltos mindig elviszi a gyerekeket a városba, az egyik angolt tanul, a másik dzsúdózik. Nem kívánom én ingyen ezt, riporter úr, cserébe segítek neki a háztájiban...

JÉZUS KRISZTUS NEM ALAPÍTHATNA EGYHÁZAT MAGYARORSZÁGON - AZ ÁLLAM RANGSOROLJA A HITELVEKET ÉS A MAGYAR POLGÁROK VALLÁSI KÖZÖSSÉGEIT - AZOKNAK AD EGYHÁZI STÁTUSZT, AKIK FELADJÁK SZELLEMI ÉRTELEMBEN EGYHÁZI JELLEGÜKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.15.


"Gittegyletből (“vallási egyesületből”) olyan feltételekkel kerülhet egy hívő közösség magasabb “kategóriába”, amelyeknek Jézus Krisztus és tanítványai sem felelnének meg. Az egyházaknak fel kell adniuk a szabadságukat és a krisztusi tanításokat, ha meg akarnak felelni az egyházi törvénynek. Orbán Viktor rendszere valójában üldözi az igazi keresztényeket Magyarországon, nemhogy védené az európai kereszténységet."

Életbe lépett az orbáni egyházi törvény módosítása, amely nem megszüntette az alkotmányellenes korábbi törvényt, hanem annak törvénytelenségeit egyenként kibontotta. Az új törvény most már egyértelműen és kifejtve tartalmazza azokat a jogtiprásokat, amelyeket az eredeti törvény csak implicite tartalmazott. Ennek lényege, hogy Orbán maga döntheti el, kinek ad bevett egyházi státuszt. Ennek nincsenek objektív ismérvei és nem független bíróságra tartozik.

Az Országgyűlés által 2018. december 12-én elfogadott “lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvény” az állatorvosi ló esete, mintha szándékosan gyűjtötték volna egybe a vallásszabadságot és a felekezeti jogegyenlőséget sértő rendelkeéseket, azokat mind egy törvénybe sűrítették volna. Azt nem a hívők, nem a Biblia vagy bármely vallás szent könyve, hanem a császár mondja meg, hogy mi vallás, mi egyház és mi nem. Ez a legdurvább beavatkozás a lelkiismereti- és vallásszabadságba...

HAJNALRA SIKERÜLT ELOLTANI A NOTRE-DAME-OT PUSZTÍTÓ TÜZET, AZ ÉPÜLET SZERKEZETE MEGMENEKÜLT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MTI-Népszava összefoglaló
2019.04.16.


4000 tűzoltó órákig dolgozott az épület és a benne őrzött relikviák megmentésén. A homlokzatot és a két fő tornyot megmentették, a helyreállítás évekig fog tartani.

Órákon át égett Párizs egyik jelképe, a Notre-Dame székesegyház hétfő este, a nagyhét első napján, a tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes, a XIII. században tölgyfából épült tetőszerkezete. 

A lángokat csak több órás erőfeszítéssel tudták megfékezni, egyes részeken eloltani kedd hajnalra. Négyezer tűzoltó küzdött a lángokkal, a tűzoltóság tájékoztatása szerint sikerült megmenteni a 850 éves gótikus épület kőből készült szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól...

ORBÁN EGY LAPRA TESZ FÖL MINDENT. VAGY NÁLA A PAKLI?

KLUBRÁDIÓ / AZ IGAZSÁG PILLANATA
Szerző: Klubrádió / BOLGÁR GYÖRGY
2019.04.15.


A magyar miniszterelnök nem akar, nem tud már másról beszélni, csak a bevándorlás veszélyéről. Ha nincs ilyen veszély, akkor hazudni kell a népnek.

Az európai parlamenti választási kampány megindulása jó alkalom volt arra, hogy a miniszterelnök összegyűjtse és hallgatósága elé terjessze téveszméit, tévtanait és persze régóta híresztelt megtévesztő, szándékos hazugságait is, méghozzá úgy, hogy már semmi egyébről ne kelljen beszélnie, mint a migrációról, a bevándorlásról, az Európát fenyegető veszélyről. Mindent egy lapra tesz föl tehát, de tudja, hogy ezzel nem kockáztat semmit, hiszen nemcsak az adu ász van a kezében, hanem az egész kártyapakli is. De lássuk, mivel ijesztgette népét a kampánynyitón Orbán Viktor:

Európát ma népvándorlás fenyegeti, mert amikor ekkora embertömeg indul meg a szülőföldjéről azért, hogy másutt, más földrészen telepedjen le, az nem egyszerűen migrációs válság, hanem népvándorlás. Megkockáztatható, hogy annyi ember, mint amennyiről most beszélünk, még soha nem indult útnak a történelem során.

Nem csoda, hogy az embernek még ültében is megremeg a lába. A legszívesebben maga is menekülőre fogná, hiszen jönnek a tatárok, de aztán mégsem kerekedik föl, hiszen akkor maga is migránssá válna, az pedig nemkívánatos személy, ugyebár?

Orbán Viktor ezt is mondta, helyre téve mindenki mást:

Minden népvándorlásnak megvannak a maga okai, jelen esetben is sokan hivatkoznak, úgy látom, előszeretettel külső okokra, mint szegénység, éhezés, vízhiány, klímaváltozás, háború és üldözés. Ezek nem vitathatók, de azt is be kell látnunk, hogy ilyen okok eddig is voltak. A legfőbb ok egészen más. A legfőbb ok az az egyszerű, de fájdalmas tény, hogy sokkal több gyerek születik Európán kívül, mint Európában, és innen érthető meg, hogy a népvándorlás, illetve az ebből kifejlődő európai migrációs válság fő oka nem kívül, hanem belül keresendő. Azért nem születnek nagyobb számban gyerekek Európában, mert a mi kontinensünk kulturális meghasonlással és identitászavarral küzd.”

Értik, ugye? Az európaiak nem tudják, kik ők, és ezért inkább nem is akarnak gyereket. Bár ez elég szomorúan hangzik ránk, magyarokra nézve is, hiszen ezek szerint mi is identitászavarral küzdünk, és ezért olyan alacsony a magyarországi születésszám is, de semmi baj, majd Orbán Viktor visszaadja a magyarok önazonosságát, sőt a belgákét is, akik majd tudni fogják, hova álljanak. Csak azt nem értem, hogy a miénknél is alacsonyabb termékenységi rátával küszködő japánok vagy dél-koreaiak mitől hasonlottak meg? Nem akarom elviccelni a dolgot, de nem atomfizika ez, annál jóval egyszerűbb. Ahogy fejlődik a világ, ahogy egyre több ország, társadalom jön ki a szegénységből, ahogy egyre több helyen tudnak iskolába járni és továbbtanulni a lányok, ahogy egyre többen keresnek maguknak hivatást, az anyai hivatáson kívül, úgy csökken természetszerűen a termékenységi ráta. Még Afrikában is, ahol persze a legmagasabb. Az elmúlt évtizedek viharos ázsiai fejlődése ezért járt a születések számának csökkenésével, nem pedig azért, mert a világon szinte minden nép és nemzet elvesztette identitástudatát. Arról már nem is beszélve, hogy a világnak nem ártana, a világ megmaradásának esélyeit növelné, ha az emberiség létszámnövekedése megállna. Már eddig is túl nagy és nehezen kiheverhető nyomot hagytunk a Földön, és az lesz a vége, hogy nemhogy önazonosságunk nem lesz, hanem még mi sem leszünk, mert a létezésünk feltételeit tesszük tönkre. Ezt üzenném a keresztes hadakat vezénylő tábornoknak, már ha figyelne...

LÁTSZATRA SEM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.16.


A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese tegnap egy interjúban képletesen széttárta a karjait, és azt mondta, mit lehessen tenni, ugye. Gáva Krisztián pedig nem egyébről mesélt, mint, hogy az ajánlóívek hitelességét képtelenek megvizsgálni, mint ahogyan azzal szemben is tehetetlenek, ha a határon túlról halottak szavaznak, vagy nem a szavazásra jogosult voksol levélben. A tavalyi szerverleállást pedig “erőforráshiány” okozta, értsünk ezalatt, amit csak akarunk.

A Nemzeti Választási Iroda állítólag autonóm államigazgatási szerv, amelynek feladata a választások előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó központi feladatok ellátása. A 2013. évi XXXVI. törvény szerint az NVI feladatai közé tartozik a pártsemleges tájékoztatás, a választások lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Mint kitetszik, ennek nem tud, vagy nem akar megfelelni, és Gáva Krisztián interjút ad, ahelyett, hogy lemondana.

De nézhetjük tovább is. A 2013. évi XXXVI. törvény (a választási eljárásról) 2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
f) a választási eljárás nyilvánossága.

Ezt is a sárba tapodják, a választás (a Gáva-féle szabálytalanságok, buszoztatások, kétszáz ukrán egy putriban, furcsa szavazatok, etc.) nem tiszta, a jelölő szervezetek között esélyegyenlőség nincs, az eljárás nem transzparens. A törvényt megszegik, erősebb szóval csalnak. Így, ha belegondolunk, tavaly a kétharmadot holtak, importukránok, kampánykrumpli-kedvezményezettek és más felelősen gondolkodó magyarok hozták össze. Ez amellett, hogy elkeserítő, törvénytelen is, és idén sem lesz másként.

Tovább is van, mondom még. A Nemzeti Választási Bizottság jogállása az idézett törvény 21. § szerint: A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az NVB sem teljesíti feladatát, nem felel meg a törvényben foglalt előírásoknak. Így ez a kirakatszervezet az NVI-vel együtt ebben az összeállításban voltaképp felesleges, funkciója nincs, a diktatúra fedőszerve mindkettő. Ráadásul, mint a Gáva interjúból is látszik, már nem is törekszenek arra, hogy másnak tűnjenek, mint amik. Nem tartjuk be a törvényt? Istenem, ez van. – Mondják, és megy minden tovább, mintha mi sem történt volna. Ha emiatt nem megy százezer ember az utcára, akkor elvesztünk, és még joga sincs senkinek sem háborogni...

ROMOKBAN VAN, ÁM MEGMENEKÜLT A NOTRE-DAME - DE MOST JÖN A NEHEZE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.16.


Egy tragikus tűz kellett ahhoz, hogy a franciák, a hívők és a Párizsba látogató turisták számára is világossá váljon, mennyire rossz állapotban van a világ egyik legismertebb temploma, a párizsi Notre-Dame. Azt azonban egyelőre felbecsülni sem lehet, mennyi pénzt és időt emészt majd fel az újjáépítés...

„Együtt újraépítjük ezt a katedrálist” - üzente a franciáknak Emmanuel Macron hétfőn nem sokkal éjfél előtt, és percekkel az után, hogy a tűzoltók bejelentették: sikerült megfékezni a Notre-Dame-nál pusztító tüzet, és meg tudták menteni a Párizs egyik jelképének számító épület két fő tornyát és az épület szerkezetét. A francia államfő az EP-választási kampány szempontjából (is) kulcsfontosságú, este nyolcra tervezett televíziós beszédének sugárzását halasztotta el a tűzeset miatt, amely nem sokkal este hét óra előtt kezdődött a felújítás alatt álló épület felső részénél...

NOTRE DAME 2019.04.15.

YOUTUBE
Szerző: SBSNEWS
2019.04.15.