Rendező: Aitor Gabilondo és David Bermejo
2021.
2023. március 26., vasárnap
RÁADÁS (FILMSOROZAT-AJÁNLÓ): A SÍNEK MÁSIK OLDALÁN - WRONG SIDE OF THE TRACKS · ENTREVÍAS
FILMSOROZAT
Rendező: Aitor Gabilondo és David Bermejo
2021.
A Wrong Side of the Tracks egy spanyol dráma televíziós sorozat, amelyet Aitor Gabilondo és David Bermejo készített, José Coronado, Nona Sobo és Luis Zahera főszereplésével, és 2022. február 1-jén kezdték sugározni a Telecincón...
Rendező: Aitor Gabilondo és David Bermejo
2021.
SOMOGYI ANDRÁS: TÓTH GABI HITELE, ORBÁN REPARONJA, PETŐFI ZENEI TANÁCS
SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.03.25.
Tóth Gabi hitele, Orbán reparonja, Petőfi Zenei Tanács...
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.03.25.
Tóth Gabi hitele, Orbán reparonja, Petőfi Zenei Tanács...
GÁBOR GYÖRGY: PUSZTÁK NÉPE
SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.03.21.
Nekik a puszták népére van szükségük. Azokra, akik most is, mint egykoron, "amint hírt kaptak uruk kitéréséről, rögtön igazat adtak neki, s önszántukból… vándoroltak ők is hol a reformátusokhoz, hol a katolikusokhoz", most is alig pár pillanat után lettek uruk meggyőződésének változását követve, eltökélt "ruszkigyűlölőkből" oroszimádókká és Putyin-rajongókká, s félájult nyugatimádókból Brüsszel- és USA-megvetőkké. Cuius regio, eius religio.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.03.21.
Nekik a puszták népére van szükségük. Azokra, akik most is, mint egykoron, "amint hírt kaptak uruk kitéréséről, rögtön igazat adtak neki, s önszántukból… vándoroltak ők is hol a reformátusokhoz, hol a katolikusokhoz", most is alig pár pillanat után lettek uruk meggyőződésének változását követve, eltökélt "ruszkigyűlölőkből" oroszimádókká és Putyin-rajongókká, s félájult nyugatimádókból Brüsszel- és USA-megvetőkké. Cuius regio, eius religio.
„A puszták népe a legjobb államalkotó elem, mert a legnagyobb tekintélytisztelő. Bizonyos, hogy a tekintély tisztelete is nevelés eredménye, de oly régi s oly alapos nevelésé, hogy ma már e nép vérébe itatódott, idegzetébe szüremlett s szinte ösztönévé vált… engedelmes annyira, hogy már parancsolni se igen kell neki… megérzi ura gondolatát, s már teljesíti is… dolga végeztével egy figyelmeztető szempillantás nélkül kiódalog a szobából csak úgy, mint az életből vagy a történelemből… a cuius regio, eius religio korában sem kellett semmi erőszakot alkalmazni, hogy uraik elég gyakran változó belátását valamelyik keresztény vallás üdvözítőbb és hasznosabb voltáról azon nyomban magukévá ne tegyék. Meg vagyok győződve, hogy amint hírt kaptak uruk kitéréséről, rögtön igazat adtak neki, s önszántukból, élükön az ispánnal, lelkesedve és énekelve vándoroltak ők is hol a reformátusokhoz, hol a katolikusokhoz… kegyetlen, bosszúszomjas, és bosszúállásában nem ismer se Istent, se határt, ahogy ezt legutolsó alkalma, a Dózsa-felkelés bizonyítja. Viszont tanulékonysága mellett bizonyít, hogy az akkor kapott szörnyű leckét nem feledte, s azóta is jól meggondolta, hogy mikor »ártsa magát az urak dolgába«, ahogy a politikát nevezi.”
Illyésnek a Puszták népe című munkájában olvashatók a fenti sorok.
Ma pedig az olvasható, hogy a magyarok nem az Orbán-kormány velejéig tönkrevert gazdaságpolitikájában, nem a forint példátlan romlásában, gyengeségében látják az Európában is egyedülálló mértékű élelmiszerinfláció okát, hanem Brüsszelben, a brüsszeli szankciókban. Az agymosás hatott – írják itt meg ott, s valóban: a hazai kormányzás lényegét ma legfőképp az agyak átmosása dominálja.
Mit is mondott Orbán Balázs nem is oly régen? Azt, hogy „aki uralja a médiát, uralja az országot.” Nem tette hozzá, ám számukra evidencia: média alatt természetesen nem a sajtó tradicionális intézményét értik, hanem az agyak propagandisztikus megdolgozásának régről bevált módszerét, diktatúráktól örökölt receptjét. Ők nem sajtót pénzelnek, hanem pártállami propagandistákat, busásan megfizetett szócsöveket.
Ugyanis mindannyian a puszták népében gondolkodnak, s ehhez igazítanak mindent: azt, amit a propaganda szerepéről gondolnak; azt, amit az oktatás elsőrendű politikai-indoktrinációs szerepéről vallanak; mindazt, amit az egyetemekről, s azok funkcióiról képzelnek, ahogy azt a miniszterelnök megmondta: az egyetemeket közvetlenül a kormány alá rendelve; azt, amit a nyelvoktatásról, a nyelvtudásról, azaz annak feleslegességéről hirdetnek, s ahogy atyáskodva megkímélni igyekeznek a puszták népének gyermekeit attól, hogy képesek legyenek idegen nyelven olvasni, tájékozódni, megismerni a Hegyeshalom utáni világot: megkockáztatom, leginkább ők maguk örülnek annak, hogy az Erasmus-program jéghegynek ütközött: nincs külföldre menetel, a haldokló Nyugat mételye megszűnik, nemzetközi szakmai kapcsolatok, barátságok nem szövődnek.
Majd ők mondják meg, mi az, amit megírhat az általuk kézből etetett hazai propagandagépezet; majd ők mondják meg, mit tanulhatnak és hogyan a puszták népének gyermekei a közoktatásban, majd ők mondják meg, mi a dolga és kötelessége az egyetemeknek, s majd ők mondják meg, kinek áll jogában a nyelvtanulás (kizárólag a legmegbízhatóbbaknak), s kiknek a gyermekeit kell minél inkább távoltartani a nyelvismeretektől.
Nekik a puszták népére van szükségük. Azokra, akik most is, mint egykoron, „amint hírt kaptak uruk kitéréséről, rögtön igazat adtak neki, s önszántukból… vándoroltak ők is hol a reformátusokhoz, hol a katolikusokhoz”, most is alig pár pillanat után lettek uruk meggyőződésének változását követve, eltökélt „ruszkigyűlölőkből” oroszimádókká és Putyin-rajongókká, s félájult nyugatimádókból Brüsszel- és USA-megvetőkké. Cuius regio, eius religio.
A minap mutatták be Antonio Spadaro jezsuita atyának, a „La Civiltà Cattolica” c. lap (a Vatikán félhivatalos lapja) főszerkesztőjének Ferenc pápa külpolitikájáról írt könyvét (L’atlante di Francesco). A bemutatón beszélt Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke.
Meloni az orosz-ukrán háborúról szólva előbb leszögezte, hogy igazat ad Parolin bíborosnak, aki szerint „a népeknek joguk van megvédeni magukat, ha megtámadják őket.” Spadaróval is egyetértett, hogy nem szabad összekeverni a győzelmet a békével, de – tette hozzá – az invázió sem keverhető össze a békével. Adott egy megtámadott és egy agresszor. Ha nem védenénk meg a megtámadottat – folytatta –, akkor nem lenne béke, ám a háborús veszély megnövekedne. Meloni szerint jogilag támogatni kell azokat, akik védekeznek, hogy ne érvényesülhessen az elv, amely szerint az erősebb joga többet ér, mint a törvény ereje. Meg kell akadályozni, hogy az erősebb az erejével érvényesíthesse akaratát.
És Meloni, akit Orbán nemrég még szövetségesének remélt, azt mondta, hogy azért lehet a legjobb tárgyaló fél a Szentszék, mert a nemzetállamokat mozgató nemzeti érdekek fölé képes emelkedni, s mivel a nemzeti érdekek mögött mindig valamilyen háttérérdek áll, a nemzeti érdekek fölötti Szentszéknek valódi érdeke lehet a konfliktus igazságos megoldása.
Meloni hozzászólásából világossá vált, hogy ő ebben a konfliktusban nem Orbán szövetségese: ő nem a puszták népének leánya. Vagyis amikor Orbán arról beszél, hogy kizárólag Magyarország és a Vatikán békepárti, az egyszerűen manipulatív hazugság. Tény: Magyarország kormánya még csak nem is a nemzet, sokkal inkább az Orbán-kormány, esetleg Orbán személyes érdekeit képviseli, szemforgató módon, a Szentszék azonban – Meloni meglátása szerint – a nemzeti és egyéb partikuláris érdekeken képes felülemelkedni.
Vagyis Orbánnak nem partnere Meloni, nem partnere a Vatikán, egyedül az agyonmanipulált puszták népére számíthat.
Úgy tűnik, teljes joggal. Mert itt tényleg cuius regio, eius religio.
AZ UTOLSÓ MOHIKÁNON NŐTTÉL FEL, DE EZEKET NEM TUDTAD
KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: SÁNDOR ANNA
2023.03.26.
Harminc éve, március 26-án mutatták be Magyarországon a Michael Mann rendezésében készült Az utolsó mohikánt - az évforduló apropóján pedig a Filmhu meghívására Varga Dénessel és Kránicz Bencével beszélgettünk Mann feldolgozásáról filmes oldalról, valamint szót ejtettünk a regényről is (a podcastet itt tudod meghallgatni). A beszélgetéshez kapcsolódva itt, a Könyvesen alaposabban is foglalkozunk Cooper regényével. Milyen történelmi előzményei vannak a könyvnek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok a generációk, akik Réz Ádám átdolgozásában olvasták a regényt, és ami szembeötlő Gy. Horváth László szöveghű fordításában? Hogyan kapcsolódik ez a mai vitákhoz Roald Dahlról és Ian Flemingről? Mi volt Mark Twain véleménye Cooper írásairól? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?
A Bőrharisnya történetekben Cooper az eltűnő vadont is megörökíti
A Bőrharisnya történetek ötkötetes regényciklusa 1823 és 1841 között született, és a fiktív vadász és nyomolvasó Nathaniel "Natty" Bumppo életét mutatja be fiatalkorától öregségéig az amerikai határvidéken, őslakosok, telepesek és katonák között – a regényekben több nevét is megismerjük: ő Vadölő, Sólyomszem, Nyomkereső, Hosszú Puska és Bőrharisnya is.
James Fenimore Cooper (1789-1851) a regényeket nem kronológiai sorrendben írta, az első a Bőrharisnya (1823), aminek angol címe, The Pioneers valójában sokkal többet elmond a tartalmáról, mint a magyar. Ezt tartják az első regénynek, ami részletesen is leírta a határvidéken élők emberpróbáló mindennapjait és küzdelmeit, így az egyik első igazán amerikai regénynek is...
Szerző: SÁNDOR ANNA
2023.03.26.
A Bőrharisnya történetekben Cooper az eltűnő vadont is megörökíti
A Bőrharisnya történetek ötkötetes regényciklusa 1823 és 1841 között született, és a fiktív vadász és nyomolvasó Nathaniel "Natty" Bumppo életét mutatja be fiatalkorától öregségéig az amerikai határvidéken, őslakosok, telepesek és katonák között – a regényekben több nevét is megismerjük: ő Vadölő, Sólyomszem, Nyomkereső, Hosszú Puska és Bőrharisnya is.
James Fenimore Cooper (1789-1851) a regényeket nem kronológiai sorrendben írta, az első a Bőrharisnya (1823), aminek angol címe, The Pioneers valójában sokkal többet elmond a tartalmáról, mint a magyar. Ezt tartják az első regénynek, ami részletesen is leírta a határvidéken élők emberpróbáló mindennapjait és küzdelmeit, így az egyik első igazán amerikai regénynek is...
LÁZÁR JÁNOS ÁLLAMI KASTÉLYOKAT AJÁNDÉKOZNA EL, 16 MILLIÁRDOT KÖLT A KÖZTÉVÉ A FORMA-1-RE
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.03.25.
Válasz Online: Rendkívüli: ingyen passzolná át a felújított állami kastélyokat Lázár János
A lap birtokába jutott törvénytervezet szerint az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Nemcsak vagyonkezelést, hanem ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni a tervezet szerint, sőt, még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, az edelényit és a pécelit már idén tavasszal bezárja, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.
Magyar Hang: Megtudtuk: közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért
Több mint 43 millió dollárnak megfelelő összegért vásárolta meg a Forma-1-es világbajnoki sorozat közvetítési jogait az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly – derül ki a társaság szerződéseiből. A 43 millió 393 ezer 565 dolláros az összeg – napi árfolyamon – számolva 15 milliárd 817 millió forintnak felel meg. A Hungaroring Sport Zrt.-vel kötött szerződés 2025 végéig érvényes, ennek megfelelően az idei év mellett 2024-re és 2025-re szól. A futamokat az M4 Sport közvetíti.
Hvg.hu: Obsitos katonáknak, kormányközeli civileknek és Szerbiába is jut a KSH népszámlálási tabletjeiből
Diákok kapják meg a népszámláláshoz használt táblagépek kétharmadát, de 10 ezer még így is jut más szervezetnek, például a Fidesz szólamaival a főpolgármester ellen hergelő társaságnak, és kapnak belőle leszerelt katonák, valamint a Fideszt támogató szerbiai párt, a Vajdasági Magyar Szövetség is. Amúgy a KSH-s tabletek jól jöttek a kormánynak, hiszen azok többségének a közoktatásba adományozásával felpöröghet „a köznevelési rendszer digitális átállása”.
444: Közvetett részesedést szerzett az állam a Yettelben
A magyar állam közvetett részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, közölte hétfő délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. részvénycsere ügyletet kötött. A tranzakció eredményeképpen a Corvinus Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettel Magyarországban. A 4iG közleménye szerint a Yettelben meglévő 25 százalékos tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára cserélték. A tranzakcióval a 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 70,5 százalékra növeli részesedését a Vodafone Magyarországban, és megszűnik befolyása a magyarországi Yettel-CETIN leányvállalatokban.
24.hu: Pintér Sándor kirúgja a vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében
Hogy a címben megfogalmazott két tény között van-e összefüggés, egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy egy hónappal ezelőtt a területileg illetékes vízügyi hatóság olyan szakvéleményt adott a Debrecenbe tervezett kínai CATL-beruházásról, ami nem igazán illeszthető bele a kormányzati akkumulátorgyár-program voluntarista propagandájába. Mint kiderült, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének fel kell állnia az igazgatói székéből, de a Belügyminisztérium egyelőre nem reagált a lap kérdésére, hogy miért kell váratlanul távoznia Kincses Dánielnek.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.03.25.
A lap birtokába jutott törvénytervezet szerint az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Nemcsak vagyonkezelést, hanem ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni a tervezet szerint, sőt, még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, az edelényit és a pécelit már idén tavasszal bezárja, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.
Magyar Hang: Megtudtuk: közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért
Több mint 43 millió dollárnak megfelelő összegért vásárolta meg a Forma-1-es világbajnoki sorozat közvetítési jogait az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly – derül ki a társaság szerződéseiből. A 43 millió 393 ezer 565 dolláros az összeg – napi árfolyamon – számolva 15 milliárd 817 millió forintnak felel meg. A Hungaroring Sport Zrt.-vel kötött szerződés 2025 végéig érvényes, ennek megfelelően az idei év mellett 2024-re és 2025-re szól. A futamokat az M4 Sport közvetíti.
Hvg.hu: Obsitos katonáknak, kormányközeli civileknek és Szerbiába is jut a KSH népszámlálási tabletjeiből
Diákok kapják meg a népszámláláshoz használt táblagépek kétharmadát, de 10 ezer még így is jut más szervezetnek, például a Fidesz szólamaival a főpolgármester ellen hergelő társaságnak, és kapnak belőle leszerelt katonák, valamint a Fideszt támogató szerbiai párt, a Vajdasági Magyar Szövetség is. Amúgy a KSH-s tabletek jól jöttek a kormánynak, hiszen azok többségének a közoktatásba adományozásával felpöröghet „a köznevelési rendszer digitális átállása”.
444: Közvetett részesedést szerzett az állam a Yettelben
A magyar állam közvetett részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, közölte hétfő délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. részvénycsere ügyletet kötött. A tranzakció eredményeképpen a Corvinus Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettel Magyarországban. A 4iG közleménye szerint a Yettelben meglévő 25 százalékos tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára cserélték. A tranzakcióval a 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 70,5 százalékra növeli részesedését a Vodafone Magyarországban, és megszűnik befolyása a magyarországi Yettel-CETIN leányvállalatokban.
24.hu: Pintér Sándor kirúgja a vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében
Hogy a címben megfogalmazott két tény között van-e összefüggés, egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy egy hónappal ezelőtt a területileg illetékes vízügyi hatóság olyan szakvéleményt adott a Debrecenbe tervezett kínai CATL-beruházásról, ami nem igazán illeszthető bele a kormányzati akkumulátorgyár-program voluntarista propagandájába. Mint kiderült, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének fel kell állnia az igazgatói székéből, de a Belügyminisztérium egyelőre nem reagált a lap kérdésére, hogy miért kell váratlanul távoznia Kincses Dánielnek.
„CIPŐKANÁLLAL FOGUNK CSAK BEFÉRNI”
444.HU
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2023.03.26.
Március 9-én a Mandiner egy „értesülésre” hivatkozva írta meg, hogy az Alkotmánybíróság a Donáti utcából a Budai Várba, a Szent György téren újraépülő József Főhercegi Palotába (JFP) költözik. A lap semmit nem árult el a forrásáról.
A Várnegyedben a Nemzeti Hauszmann Program keretében a semmiből újraépülő épületekről évek óta vitázik az építészszakma. A vita részben esztétikai, részben gyakorlati. Utóbbi arról szól, hogy szabad-e 80-100 év után világos funkció nélkül, pusztán azért felújítani vagy újraépíteni régi épületeket, mert valamikor (például a kormánynak emlékezetpolitikai okokból kitüntetetten fontos 1920-as, '30-as években) azok pont így néztek ki. Ebbe a problémás sorba illeszkedik a Főőrség és a Lovarda már kész épülete, hosszabb távon pedig a Budavári Palota teljes átépítése, felújítása.
Az igazi talányt eddig a legnagyobb rekonstruált épület, a József Főhercegi Palota jelentette. A háborúban szétbombázott majd a 60-as években lebontott, az eredeti klasszicista Teleki-bérházból historizáló főhercegi magánpalotává átalakított épület modern technológiával készülő replikája épp a napokban lett szerkezetkész. A látványtervek alapján egyértelmű, hogy belül is a korhű kialakítás volt a cél. Csak azt nem lehet tudni, hogy pontosan miért, már persze azon túl, hogy azért, mert a Várkapitányságot irányító Karmelitában 2019-ben valaki így döntött...
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2023.03.26.
A Várnegyedben a Nemzeti Hauszmann Program keretében a semmiből újraépülő épületekről évek óta vitázik az építészszakma. A vita részben esztétikai, részben gyakorlati. Utóbbi arról szól, hogy szabad-e 80-100 év után világos funkció nélkül, pusztán azért felújítani vagy újraépíteni régi épületeket, mert valamikor (például a kormánynak emlékezetpolitikai okokból kitüntetetten fontos 1920-as, '30-as években) azok pont így néztek ki. Ebbe a problémás sorba illeszkedik a Főőrség és a Lovarda már kész épülete, hosszabb távon pedig a Budavári Palota teljes átépítése, felújítása.
Az igazi talányt eddig a legnagyobb rekonstruált épület, a József Főhercegi Palota jelentette. A háborúban szétbombázott majd a 60-as években lebontott, az eredeti klasszicista Teleki-bérházból historizáló főhercegi magánpalotává átalakított épület modern technológiával készülő replikája épp a napokban lett szerkezetkész. A látványtervek alapján egyértelmű, hogy belül is a korhű kialakítás volt a cél. Csak azt nem lehet tudni, hogy pontosan miért, már persze azon túl, hogy azért, mert a Várkapitányságot irányító Karmelitában 2019-ben valaki így döntött...
KÉT ÚR SZOLGÁJA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2023.03.24.
Kormányunk nem fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, hiába kérik erre a Facebookon volt külügyminiszterek és egyéb notabilitások, minek is tenné. Mindannyian tudjuk, hogy Svédország, de mellesleg Finnország is a legválogatottabb jelzőkkel sértegeti Magyarországot, vagy legalábbis ezt állította az országházmester két héttel ezelőtt, amit pedig ő egyszer kimond, az úgy igaz, vagy ha mégse, akkor is. Az udvari sajtó rögvest neki is látott, hogy a válogatott jelzők egy csekélyebb hányadát tételesen felsorolja. Az e tárgyban született Így gyalázzák Magyarországot a svéd és finn politikusok című fogalmazvány egyetlen konkrét példát se tudott említeni, ám ezen tudtunkkal senki se csodálkozott.
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2023.03.24.
Mi tagadás, honunk legjobbjainak orcáján ekkor már némi bizonytalanság kezdett tükröződni, kormányzó urunk azonban megmutatta a helyes utat: „Azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről”, mondta ő, kisvártatva pedig nagy örömmel hallottuk, hogy Hende Csaba vezetésével büntetőexpedíció indul a két északi államba, sorra járja az elkövetőket, és mindenkit felpofoz.
Ez már önmagában is örömteli fejleménynek számított volna, ám a kimenet még ennél is szívderítőbben alakult. Delegációnk vezetője a svéd vendéglátók vállát barátságosan megveregette, buksi fejükre barackot nyomott, véleményét és intelmeit pedig négy pontban foglalta össze: 1. Elégedettek vagyunk a látogatással. 2. Támogatjuk Svédország NATO-tagságát. 3. Ne terjesszék rólunk, hogy nálunk nincs jogállamiság. 4. Nem szabad hazugságot terjeszteni. Ebből nyilvánvalóan a 2. pont a legfontosabb, amelyik szerint Svédország NATO-tagságát támogatjuk. A többi másodlagos. A 3. pont nem is értelmezhető, hiszen azt, hogy nálunk nincs jogállamiság, az Európai Bizottság állapította meg és az Európai Bizottság szankcionálja, a svédeknek ehhez semmi közük. Ami pedig a negyedik pontot illeti, amely szerint hazudni nem helyénvaló, azt a svédek se vonják kétségbe. Nem is igen hazudnak, főleg nem a sajtóban, még kevésbé kormányszinten és folyamatosan, ha kell, ha nem...
NAGYON SÚLYOS HELYZETBE KERÜLT PUTYIN MAGÁNHADSEREGE - KIADTA A KREML A KILÖVÉSI ENGEDÉLYT?
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.03.26.
Az elmúlt hetekben egymás után érkeztek a hírek arról, hogy nehéz helyzetbe került a Jevgenyij Prigozsin vezette orosz Wagner zsoldoscsoport. Akadozó lőszerszállítmányok, brutális emberveszteségek, letartóztatások és folyamatos viták övezik Putyin magánhadseregét, de miért ilyen ellentmondásos a háború egyik legsikeresebb orosz katonai alakulata, és miért vélik sokan úgy, hogy az orosz belpolitikára is komoly hatással lehet Prigozsin? Nézzük...
Szerző: PORTFOLIO
2023.03.26.
HITELESSÉG VAGY RÓZSASZÍN LUFIK?
A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.24.
Furcsa lett a világ. Ma nagyon sok folyamat működésének alapvető része a kommunikáció, ami a célok teljesülését kívánja támogatni. Ám a befolyásoló tényezők gyakran eltérítik az irányokat, és mire észrevesszük, már a céljainktól is egyre távolabbra kerülünk. A hitelesség megtartása nagyon nehéz, még az is előfordulhat, hogy a saját magunk által épített csapdába estünk.
Így most egy kicsit kuszának tűnik, de megpróbálom kibontani. Írtam már erről egyébként többször, hogy mennyire nehéz a civileknek jól képviselni azokat az ügyeket, amelyek nem az állam sikertörténetei. A társadalmi leszakadás, a gyermekszegénység ügye kifejezetten ilyen.
Nézzük kicsit részletesebben, területenként. Hol képviseljük az ügyet és milyen célokkal?
Nem egyszerű, ha az ember a rendszerre szeretne befolyással lenni. Márpedig ez lenne a legfontosabb, hogy tömeges legyen a változás. Kívülről nem igazán lehet hatni, pláne nem civilnek és pláne nem most. De belül dolgozva is veszélyes terepen találjuk magunkat egy ilyen ügy-képviselettel, mert ennek elengedhetetlen része a hibajelzés is. Ugyanis a rendszeren belül alapvető működési elv lett a sikerkommunikáció. Ha nem ezt tükrözöd vissza a munkáddal, hanem esetleg a nehézségeket, félrecsúszott fókuszokat, már magad alatt vágod a fát. Nincs olyan, hogy egy átalakítás, pályázat, bármi, ami állami, nem sikeres. Mert az jól van kitalálva. Annak működnie kell. Döntési pozícióban levő emberek találták ki, íróasztalok mellett. Akik nyilván azért kerültek döntési pozícióba, mert megérdemlik, rátermettek, értik a dolgukat. A hiba csak benned lehet, ha nem vagy képes a végrehajtásra.
Ezen alapul az egész rendszer működése, az “alulról jövő kezdeményezések” kifejezés (is) törlődött a rendszerből. Minden központilag dől el. Olyan szinten, ahol az önreflexió sem működik.
A hierarchia, az egzisztenciális függés pedig elhallgattatja a hibajelzéseket. Lassan, de biztosan tűnik el a kreativitás, a megoldáskeresés, helyét kitölti a gyanakvás, az ellenségkép állandó keresése, az éberen figyelők egyre növekvő tábora, akik a rendszernek való megfelelésben már egyre gyakrabban önjárók. És ebben a folyamatban van még kifutásunk, a történelmi tapasztalatok legalábbis azt mutatják.
Szóval, ezen a területen a rózsaszín lufi fújása ma kötelező elem, a gondolkodás helyét átvette a végrehajtás, ha jót akarsz, fújod te is, vagy legalább hallgatsz, hogy túléld.
Döntés lehet, hogy ezt szolgálod, vagy sem. Ami azért korántsem ilyen egyszerű. Mert az ügyet ebben a rendszerben is kellene képviselni. Merthogy benne van, sőt ott alakul ki, ott növekszik a probléma. Ha nemcsak a tetejét nézed, amitől elvben könnyű elhatárolódni, hanem látod azt is, ahogy a gyakorlatban működik, vagyis, hogyan nem működik, elképesztő ellentmondások között találod magad. Amiben látod, hogy mindenki túl akarja élni. Szóval látod, hogy nem igaz a kommunikáció, sőt, lassan a kommunikáció tartja össze az egészet, erőszakosan, valamiféle vélt működéssé. A folyamatosan sulykolt szöveg, hogy igen, ez a jó, a sikeres, sőt a legsikeresebb, minden más hazugság, támadás, nem nemzeti, nem keresztény, nem emberi. Hogy ez így nem hiteles, az nem érdekes. Az sem, ha hazugság. Csapdába szorul, aki ebbe beszáll. De (nemrég hallottam ezt a mondást), ha felvetted a bohócsapkát, rázni kell rajta a csengettyűt.
Nézzünk egy másik szegmenset. A támogatók elérését, akik biztosítják a civileknek az államon kívüli segítségnyújtást. Ez is egy nagy csapda, amit sok civil szervezet nem tud elkerülni. Ilyen a világ is, így működik, így érdemes hát, tolni a kommunikációt, hogy nekik megy, ők tudják a tutit, megtalálták a megoldásokat, csodálatos minden, és a munkájuk támogatásra érdemes. Csakhogy ez nem igaz. Mert a generációs szegénység, ami hosszú időn át alakult ilyen nehezen megtörhetővé, nem változtatható meg egyik pillanatról a másikra. Egyik évről a másikra sem. A megoldásokat csak generációs léptékben tudjuk értelmezni. A rózsaszín lufi hamar kipukkan, ha a beépülést, a fenntarthatóságot nézzük. De utána már köd borít mindent. A kudarcokat senki sem elemzi.
Aztán nem elkerülhető hatással van a közvélemény is. Amit, ahogy most divatos, “érzékenyíteni” kellene, szociálisan érzékennyé tenni, szolidárissá, ehhez sokak szerint az lehet a jó út, ha a kommunikációban csak a sikeres életutakról beszélünk. Megmutatva a sikereset, elhallgatva a sikertelent, vagy túltolva az áldozat szerepet.
A probléma ezzel csak annyi (és nem kisebbítem ezzel a sikersztorik szereplőinek érdemeit), hogy közben sokan mást tapasztalnak. Nem megy a sikersztorik általánosító kiterjesztése, mert azok a viszonyulások, melyeket velük kihangosítanak, nem általánosak. Ezzel egy nagy ellentmondás feszül a kommunikált kép és a valóság között. Rózsaszín lufi fújódik itt is, aminek ugyan igaz egy része, a sikeres emberek sztorija, akik képesek voltak, kiemelkedtek, maguk mögött hagyták, stb. De kipukkan az a lufi ott, hogy mindenki ilyen, aki érintett a társadalmi leszakadásban. Mindenki akar, tanul, dolgozik, motivált, családcentrikus, stb. Csak hát ugye a lehetőségek. Amelyektől megfosztották őket. Azok hiányoznak. Ha ennyi lenne, már rég megoldódott volna… Ha az emberek így működnének, mindannyian.
Mostanában többször szaladtam bele olyan történetbe, amiben ez a szemlélet elvárássá vált. Olyan meghívásokkal, melyeket a társadalmi leszakadásban élők nem képesek teljesíteni. mert nincs rá tudás, képesség, gyakorlat. Ha ezeket úgy tudnák, ahogy elvárják tőlük, már nem ott és nem úgy élnének. Akik elvárják ezt, ők semmit sem tudnak ezekről az élethelyzetekről. Semmit sem értenek a generációs szegénységben traumatizált emberek életéből, túlélési stratégiájukból. A védtelenségükről, a szocializációjukról. Ha kitesszük őket ezeknek az elvárásoknak, sérülhetnek. Nem azt nyújtják, amit várnak tőlük. És félő, hogy csak a sztereotípiákat erősítenék.
Annyira jó lenne, ha ezt az iszonyú nagy űrt meg tudnánk mutatni. Hitelesen. De nem merem már én sem. Már rég cenzúrázom magam a történetekkel, hogy ne rontsam a helyzetet, ne erősítsem a hibáztatást, a gyűlöletet. Óvatos lettem, minden közlést százszor megrágok. De közben a rózsaszín lufit fújók nem dilemmáznak…
Vajon jó lesz így? Jobb lesz? Elfogadóbb lesz a társadalom, ha sosem beszélünk a megoldhatatlan problémákról, csak a sikerekről? Ha egy fellegvárat építünk? Ha elhallgatjuk, mennyire nehéz, sőt elhallgattatjuk azokat, akik beszélni mernek róla?
A kommunikációnak már nem az a célja, hogy a valóságot megmutassa, megértesse, hanem, hogy “eladhatóvá” tegyen társadalmi ügyeket. És ebbe beletorzult az ügy-képviselet.
Én nem hiszem, hogy ez jó így.
Nekem még mindig a hitelesség a vesszőparipám. De érzem, ahogy ezzel nem illeszkedek ehhez a világhoz.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.24.
Így most egy kicsit kuszának tűnik, de megpróbálom kibontani. Írtam már erről egyébként többször, hogy mennyire nehéz a civileknek jól képviselni azokat az ügyeket, amelyek nem az állam sikertörténetei. A társadalmi leszakadás, a gyermekszegénység ügye kifejezetten ilyen.
Nézzük kicsit részletesebben, területenként. Hol képviseljük az ügyet és milyen célokkal?
Nem egyszerű, ha az ember a rendszerre szeretne befolyással lenni. Márpedig ez lenne a legfontosabb, hogy tömeges legyen a változás. Kívülről nem igazán lehet hatni, pláne nem civilnek és pláne nem most. De belül dolgozva is veszélyes terepen találjuk magunkat egy ilyen ügy-képviselettel, mert ennek elengedhetetlen része a hibajelzés is. Ugyanis a rendszeren belül alapvető működési elv lett a sikerkommunikáció. Ha nem ezt tükrözöd vissza a munkáddal, hanem esetleg a nehézségeket, félrecsúszott fókuszokat, már magad alatt vágod a fát. Nincs olyan, hogy egy átalakítás, pályázat, bármi, ami állami, nem sikeres. Mert az jól van kitalálva. Annak működnie kell. Döntési pozícióban levő emberek találták ki, íróasztalok mellett. Akik nyilván azért kerültek döntési pozícióba, mert megérdemlik, rátermettek, értik a dolgukat. A hiba csak benned lehet, ha nem vagy képes a végrehajtásra.
Ezen alapul az egész rendszer működése, az “alulról jövő kezdeményezések” kifejezés (is) törlődött a rendszerből. Minden központilag dől el. Olyan szinten, ahol az önreflexió sem működik.
A hierarchia, az egzisztenciális függés pedig elhallgattatja a hibajelzéseket. Lassan, de biztosan tűnik el a kreativitás, a megoldáskeresés, helyét kitölti a gyanakvás, az ellenségkép állandó keresése, az éberen figyelők egyre növekvő tábora, akik a rendszernek való megfelelésben már egyre gyakrabban önjárók. És ebben a folyamatban van még kifutásunk, a történelmi tapasztalatok legalábbis azt mutatják.
Szóval, ezen a területen a rózsaszín lufi fújása ma kötelező elem, a gondolkodás helyét átvette a végrehajtás, ha jót akarsz, fújod te is, vagy legalább hallgatsz, hogy túléld.
Döntés lehet, hogy ezt szolgálod, vagy sem. Ami azért korántsem ilyen egyszerű. Mert az ügyet ebben a rendszerben is kellene képviselni. Merthogy benne van, sőt ott alakul ki, ott növekszik a probléma. Ha nemcsak a tetejét nézed, amitől elvben könnyű elhatárolódni, hanem látod azt is, ahogy a gyakorlatban működik, vagyis, hogyan nem működik, elképesztő ellentmondások között találod magad. Amiben látod, hogy mindenki túl akarja élni. Szóval látod, hogy nem igaz a kommunikáció, sőt, lassan a kommunikáció tartja össze az egészet, erőszakosan, valamiféle vélt működéssé. A folyamatosan sulykolt szöveg, hogy igen, ez a jó, a sikeres, sőt a legsikeresebb, minden más hazugság, támadás, nem nemzeti, nem keresztény, nem emberi. Hogy ez így nem hiteles, az nem érdekes. Az sem, ha hazugság. Csapdába szorul, aki ebbe beszáll. De (nemrég hallottam ezt a mondást), ha felvetted a bohócsapkát, rázni kell rajta a csengettyűt.
Nézzünk egy másik szegmenset. A támogatók elérését, akik biztosítják a civileknek az államon kívüli segítségnyújtást. Ez is egy nagy csapda, amit sok civil szervezet nem tud elkerülni. Ilyen a világ is, így működik, így érdemes hát, tolni a kommunikációt, hogy nekik megy, ők tudják a tutit, megtalálták a megoldásokat, csodálatos minden, és a munkájuk támogatásra érdemes. Csakhogy ez nem igaz. Mert a generációs szegénység, ami hosszú időn át alakult ilyen nehezen megtörhetővé, nem változtatható meg egyik pillanatról a másikra. Egyik évről a másikra sem. A megoldásokat csak generációs léptékben tudjuk értelmezni. A rózsaszín lufi hamar kipukkan, ha a beépülést, a fenntarthatóságot nézzük. De utána már köd borít mindent. A kudarcokat senki sem elemzi.
Aztán nem elkerülhető hatással van a közvélemény is. Amit, ahogy most divatos, “érzékenyíteni” kellene, szociálisan érzékennyé tenni, szolidárissá, ehhez sokak szerint az lehet a jó út, ha a kommunikációban csak a sikeres életutakról beszélünk. Megmutatva a sikereset, elhallgatva a sikertelent, vagy túltolva az áldozat szerepet.
A probléma ezzel csak annyi (és nem kisebbítem ezzel a sikersztorik szereplőinek érdemeit), hogy közben sokan mást tapasztalnak. Nem megy a sikersztorik általánosító kiterjesztése, mert azok a viszonyulások, melyeket velük kihangosítanak, nem általánosak. Ezzel egy nagy ellentmondás feszül a kommunikált kép és a valóság között. Rózsaszín lufi fújódik itt is, aminek ugyan igaz egy része, a sikeres emberek sztorija, akik képesek voltak, kiemelkedtek, maguk mögött hagyták, stb. De kipukkan az a lufi ott, hogy mindenki ilyen, aki érintett a társadalmi leszakadásban. Mindenki akar, tanul, dolgozik, motivált, családcentrikus, stb. Csak hát ugye a lehetőségek. Amelyektől megfosztották őket. Azok hiányoznak. Ha ennyi lenne, már rég megoldódott volna… Ha az emberek így működnének, mindannyian.
Mostanában többször szaladtam bele olyan történetbe, amiben ez a szemlélet elvárássá vált. Olyan meghívásokkal, melyeket a társadalmi leszakadásban élők nem képesek teljesíteni. mert nincs rá tudás, képesség, gyakorlat. Ha ezeket úgy tudnák, ahogy elvárják tőlük, már nem ott és nem úgy élnének. Akik elvárják ezt, ők semmit sem tudnak ezekről az élethelyzetekről. Semmit sem értenek a generációs szegénységben traumatizált emberek életéből, túlélési stratégiájukból. A védtelenségükről, a szocializációjukról. Ha kitesszük őket ezeknek az elvárásoknak, sérülhetnek. Nem azt nyújtják, amit várnak tőlük. És félő, hogy csak a sztereotípiákat erősítenék.
Annyira jó lenne, ha ezt az iszonyú nagy űrt meg tudnánk mutatni. Hitelesen. De nem merem már én sem. Már rég cenzúrázom magam a történetekkel, hogy ne rontsam a helyzetet, ne erősítsem a hibáztatást, a gyűlöletet. Óvatos lettem, minden közlést százszor megrágok. De közben a rózsaszín lufit fújók nem dilemmáznak…
Vajon jó lesz így? Jobb lesz? Elfogadóbb lesz a társadalom, ha sosem beszélünk a megoldhatatlan problémákról, csak a sikerekről? Ha egy fellegvárat építünk? Ha elhallgatjuk, mennyire nehéz, sőt elhallgattatjuk azokat, akik beszélni mernek róla?
A kommunikációnak már nem az a célja, hogy a valóságot megmutassa, megértesse, hanem, hogy “eladhatóvá” tegyen társadalmi ügyeket. És ebbe beletorzult az ügy-képviselet.
Én nem hiszem, hogy ez jó így.
Nekem még mindig a hitelesség a vesszőparipám. De érzem, ahogy ezzel nem illeszkedek ehhez a világhoz.
GYÓGYSZERTURIZMUS SZLOVÁKIÁBA – PÁRKÁNYBÓL SZERZIK BE A HIÁNYSZEREKET A MAGYAR SZÜLŐK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.03.24.
Szlovákiába zarándokolnak a magyar szülők, hogy beszerezzék gyerekük epilepszia-gyógyszereit, mert itthon csak a legsúlyosabb állapotúak számára van a készítményből. A többi szülőnek alternatív gyógymódot javasolnak, csakhogy alternatíva nincs. Több száz készítmény, köztük jó néhány súlyos betegség kezelésére szolgáló gyerekorvosság hiánycikk ma Magyarországon. A hiány globális, Szlovákiában mégis kapható például az epilepszia-gyógyszer is. Hogyan lehetséges ez? Mit csinálnak ügyesebben a szlovákok, mint a magyar egészségügy? A Válasz Online egy magyar családot kísért gyógyszerportyázni Felvidékre.
– Az utolsó – mondja a patikus és egyik kezével nyúl a recept után, a másikkal pedig a pultra helyezi a két doboz gyógyszert, amiért száz kilométert autóznak, és egy országhatáron is átkelnek a magyarok. A szülők egymásra néznek: sikerült, ezzel újabb három hónapra megoldott a gyerek gyógyszerellátása. Párkányban vagyunk, Szlovákiában, a Maja Gyógyszertárban. Ide utaznak azok a szülők, akiknek Magyarországon nem tudják biztosítani a gyerekük fejlődéséhez nélkülözhetetlen gyógyszert. A hiány akkora, hogy már a kormányig is elért a szülők segélykérése...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.03.24.
– Az utolsó – mondja a patikus és egyik kezével nyúl a recept után, a másikkal pedig a pultra helyezi a két doboz gyógyszert, amiért száz kilométert autóznak, és egy országhatáron is átkelnek a magyarok. A szülők egymásra néznek: sikerült, ezzel újabb három hónapra megoldott a gyerek gyógyszerellátása. Párkányban vagyunk, Szlovákiában, a Maja Gyógyszertárban. Ide utaznak azok a szülők, akiknek Magyarországon nem tudják biztosítani a gyerekük fejlődéséhez nélkülözhetetlen gyógyszert. A hiány akkora, hogy már a kormányig is elért a szülők segélykérése...
ÍGY HÓDÍTJÁK MEG EURÓPÁT A KÍNAI GYÁRAK
24.HU
Szerző: LUGOSI PÉTER
2023.03.26.
Egyre nagyobb az igény az elektromos járművekre az EU-ban, ehhez igazodva pedig nemcsak Magyarország, hanem sok más uniós tagállam is próbálja erősíteni az akkumulátoriparát az elkövetkező években. A láthatáron Kína mellett ugyanakkor egy új vetélytárs jelent meg, ami átírhatja az unió terveit. Az amerikai törekvések miatt kérdésessé vált, hogy az Európai Unió, illetve benne hazánk képes lesz-e akkumulátor-nagyhatalommá fejlődni.
A debreceni akkumulátorgyár ügye az elmúlt időszakban óriási vitát generált, a létesítményt azon stratégia keretében építik, amellyel 2030-ra megtízszereznék a hazai gyártási kapacitást. A kormány szerint a tervvel Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válhat, ez pedig a későbbiekben kulcsfontosságú lehet, hiszen az energiatárolók iránti igény előreláthatóan csak nőni fog az elkövetkező években, évtizedekben. Az állítólagos gazdasági előnyöket, valamint a kapcsolódó beruházások mikéntjét azonban rengeteg kritika érte, az aggályokról ebben a cikkünkben számoltunk be bővebben.
Ami egészen biztos: Európában nem csupán Magyarország törekszik a kapacitásnövelésre, az egész régió számára kiemelten fontos, hogy fokozzák a gyártást, sőt, fejlesszék az egész ellátási láncot.
Ennek fő oka az, hogy az Európai Unió a klímavédelmi célok megvalósítása közepette a kínai befolyástól is próbál függetlenedni – eközben viszont épp kínai vállalatok bukkannak fel sorban a tagállamokban...
Szerző: LUGOSI PÉTER
2023.03.26.
A debreceni akkumulátorgyár ügye az elmúlt időszakban óriási vitát generált, a létesítményt azon stratégia keretében építik, amellyel 2030-ra megtízszereznék a hazai gyártási kapacitást. A kormány szerint a tervvel Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válhat, ez pedig a későbbiekben kulcsfontosságú lehet, hiszen az energiatárolók iránti igény előreláthatóan csak nőni fog az elkövetkező években, évtizedekben. Az állítólagos gazdasági előnyöket, valamint a kapcsolódó beruházások mikéntjét azonban rengeteg kritika érte, az aggályokról ebben a cikkünkben számoltunk be bővebben.
Ami egészen biztos: Európában nem csupán Magyarország törekszik a kapacitásnövelésre, az egész régió számára kiemelten fontos, hogy fokozzák a gyártást, sőt, fejlesszék az egész ellátási láncot.
Ennek fő oka az, hogy az Európai Unió a klímavédelmi célok megvalósítása közepette a kínai befolyástól is próbál függetlenedni – eközben viszont épp kínai vállalatok bukkannak fel sorban a tagállamokban...
KAZETTÁS BOMBAKÉNT ROBBANHAT AZ ETIKAI ELJÁRÁSOK ELVÉTELE ÉS ÁLLAMI KÉZBE ADÁSA A MAGYAR ORVOSI KAMARÁTÓL
RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2023.03.25.
Talán a legveszélyesebb dolog, amit most látunk a Magyar Orvosi Kamara bedarálása, illetve annak kísérlete mögött az, ami az etikai eljárások körül zajlik.
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2023.03.25.
Míg a MOK-ot nem sikerült megszüntetni, az etikai eljárásokat igen.
Nekem személyesen is kifejezetten sok problémám volt a MOK etikai bizottságaival, azonban ezek a bizottságok, ha lassan is, de kezdtek éppen átformálódni a betegek és az ellátás érdekei szerint. Most ezt is szétverte úrhatnám péniszméregetése közben a tanácselnökként pózoló államtitkár.
Az egy dolog, hogy nincs hova etikai panaszt benyújtani, illetve egy olyan szervezetre – az Egészségügyi Tudományos Tanácsra (ETT) – bízná az etikai eljárások lefolytatását, amely teljesen más, tudományos tevékenységet végez, mint például gyógyszerkutatásokat engedélyez, és sem tapasztalata, sem infrastruktúrája, sem humánerőforrása, de még Etikai Kódexe sincsen, amely alapján ezen eljárásokat lefolytathatná. Most a Medicalonline szerint az is kiderült, hogy
Az egy dolog, hogy nincs hova etikai panaszt benyújtani, illetve egy olyan szervezetre – az Egészségügyi Tudományos Tanácsra (ETT) – bízná az etikai eljárások lefolytatását, amely teljesen más, tudományos tevékenységet végez, mint például gyógyszerkutatásokat engedélyez, és sem tapasztalata, sem infrastruktúrája, sem humánerőforrása, de még Etikai Kódexe sincsen, amely alapján ezen eljárásokat lefolytathatná. Most a Medicalonline szerint az is kiderült, hogy
ezekben az ügyekben az elsődleges hatóság a megyei ellátást irányító megyei kórházak lennének és a működésüket a kiszabott bírságokból kellene finanszírozniuk.
Sötét idők jönnek, ugyanis ez azt jelenti, hogy ezen elsődleges hatóságok nyilvánvalóan a saját érdekeiknek megfelelően fognak működni. Így képzeljük el azt a rendőrséget, amelyet nem az állam, hanem a befolyó bírságok tartanak el. Ugye hogy mindenki bűnöző lesz!
Ez az ősközösségi szemlélet nem ahhoz fog vezetni, hogy a valós etikai problémákat megoldja, és azokat megfelelően szankcionálja, hanem mintegy erőszakos bírsággyárként fog funkcionálni. Elsődleges célként a megyei intézmény érdekeit fogja bármiféle etikai ügyben képviselni, pénznyelő és bírságoló automataként.
Nem is kell majd ehhez betegpanasz, elég lesz, ha a kórház aktuális orvosbárója éppen elégedetlen egy kollégája munkájával (na nem ám szakmai téren!), vagy valamely rezidens nem vállal további rabszolgamunkát, esetleg önként vállalt túlmunkát.Jöhet a persely az adománnyal, ami akár közel 3 millió forint is lehet, de akár el is tilthatja az orvosi munkától a rebellis kollégát. Kétségek ne legyenek, ez a rendszer így felépítve erre lesz alkalmas, erre fogják használni - még akkor is, ha ezt a lehetőséget még nem ismerték fel, hiszen ennyire azért nem okosak a tanácsban - miközben az orvosbáró szinte majd mindent megtehet. Lesznek újabb „lúgosorvosok” etikai büntetés nélkül, hiszen az urambátyám tanácselnöki rendszerben ez a normalitás.
Merthogy, akár az is megtörténhet, hogy az egészségügyi államtitkár volt közvetlen munkatársa az a Nyulasi Tibor doktor legyen például a Szent János Kórház etikai bizottságának az elnöke, aki nemrég kapott Lovagkeresztet „a közszolgálatban végzett több mint négy évtizedes kimagasló szakmai és vezetői tevékenysége elismeréséül. És aki kitüntetése ellen több civil szervezet is erősen tiltakozott, hiszen a lúgosorvost védendően, olyan szakvéleményt adott ki, amely szerint a lúggal leöntött nemi szerv sérülését akár forró folyadék, akár kamillateás borogatás is okozhatta. (Nyulasi a fellelhető adatok szerint jó kapcsolatot ápolt a lúgosorvos nagybátyjának a családjával az egykori egészségügyi miniszter Mikola István testvérével.) ...
Ez az ősközösségi szemlélet nem ahhoz fog vezetni, hogy a valós etikai problémákat megoldja, és azokat megfelelően szankcionálja, hanem mintegy erőszakos bírsággyárként fog funkcionálni. Elsődleges célként a megyei intézmény érdekeit fogja bármiféle etikai ügyben képviselni, pénznyelő és bírságoló automataként.
Nem is kell majd ehhez betegpanasz, elég lesz, ha a kórház aktuális orvosbárója éppen elégedetlen egy kollégája munkájával (na nem ám szakmai téren!), vagy valamely rezidens nem vállal további rabszolgamunkát, esetleg önként vállalt túlmunkát.Jöhet a persely az adománnyal, ami akár közel 3 millió forint is lehet, de akár el is tilthatja az orvosi munkától a rebellis kollégát. Kétségek ne legyenek, ez a rendszer így felépítve erre lesz alkalmas, erre fogják használni - még akkor is, ha ezt a lehetőséget még nem ismerték fel, hiszen ennyire azért nem okosak a tanácsban - miközben az orvosbáró szinte majd mindent megtehet. Lesznek újabb „lúgosorvosok” etikai büntetés nélkül, hiszen az urambátyám tanácselnöki rendszerben ez a normalitás.
Merthogy, akár az is megtörténhet, hogy az egészségügyi államtitkár volt közvetlen munkatársa az a Nyulasi Tibor doktor legyen például a Szent János Kórház etikai bizottságának az elnöke, aki nemrég kapott Lovagkeresztet „a közszolgálatban végzett több mint négy évtizedes kimagasló szakmai és vezetői tevékenysége elismeréséül. És aki kitüntetése ellen több civil szervezet is erősen tiltakozott, hiszen a lúgosorvost védendően, olyan szakvéleményt adott ki, amely szerint a lúggal leöntött nemi szerv sérülését akár forró folyadék, akár kamillateás borogatás is okozhatta. (Nyulasi a fellelhető adatok szerint jó kapcsolatot ápolt a lúgosorvos nagybátyjának a családjával az egykori egészségügyi miniszter Mikola István testvérével.) ...
MIÉRT FINNORSZÁG A VILÁG LEGBOLDOGABB ORSZÁGA?
QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.03.25.
Finnország zsinórban hatodik alkalommal nyerte el a világ legboldogabb országa címet az idén március 20-án, a boldogság világnapján közzétett World Happiness Report szerint, amelyben az ENSZ annak alapján rangsorolja az egyes országokat, hogy mennyire jó ott élni. Magyarország a középmezőnyben, az 51. helyen, El Salvador és Argentína között bújik meg, míg a legkevésbé Afganisztánban boldogak az emberek.
De hogy lehet, hogy az élbolyban rendszerint skandináv országok végeznek, ahol hónapokig sötét van és hideg, sőt Finnországban néhány tekintetben még rosszabb is a helyzet? A finn titkot olyan nagy érdeklődés övezi, hogy Heli Jimenez, a Business Finland kormányzati szervezet igazgatója a héten a médiaérdeklődést meglovagolva bejelentette: az ország boldogságügyi „mesterkurzust” indít, mivel szerinte nem titokról van szó, hanem egyszerűen elsajátítható készséghalmazról.
De vajon tényleg tanulható a boldogság? Mérhető egyáltalán ez a rendkívül szubjektív fogalom? Van bármi, amit át tudnánk venni a finnektől? Egyebek mellett ezekről beszélt csütörtök este a finn-magyar származású Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója a FinnAgora és a KÉK Kulturális Élményklub szervezésében megtartott online előadásában, amely azt ígérte, hogy sorra veszi azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségeket, amelyek hozzásegíthetnek egy nemzetet a boldogsághoz.
Nem a legboldogabb, inkább a legkevésbé boldogtalan
Lukács leszögezte: a World Happiness Report nem a szubjektív érzelmi állapotot jelölő boldogságot méri, hanem inkább általános elégedettséget, vagyis olyan külső tényezőket, amelyek társadalomtudományi módszerekkel mérhetők, és ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Finnországban ne lennének problémák. Kérdésekre válaszolva beszélt a finnek alkoholfogyasztási szokásairól, amik inkább a kelet-európai, mint a nyugat-európai szokásokra hajaznak, és arról is, hogy az egészségügyi ellátásban is mutatkoznak területi különbségek és problémák.
Nem csoda, hogy az első néhány évben maguk a finnek is rácsodálkoztak a World Happiness Report eredményeire, és széles társadalmi egyeztetés indult arról, hogy vajon miként tudnák mindezt maguknak is értelmezni, mivel szubjektív, egyéni megélésük nem feltétlenül tükrözte az eredményeket. „A finnek sokszor úgy fordítják le a kutatás eredményét, hogy Finnország nem feltétlenül a legboldogabb vagy legsikeresebb ország, hanem a legkevésbé sikertelen” – mondta Lukács, és hozzátette: a World Happiness Index tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy mennyire gördülékenyek a hétköznapok egy adott országban, mennyire könnyen lehet hozzájutni az egyes szolgáltatásokhoz, és ez mennyi stressztől kíméli meg az embereket a hétköznapokban.
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.03.25.
De hogy lehet, hogy az élbolyban rendszerint skandináv országok végeznek, ahol hónapokig sötét van és hideg, sőt Finnországban néhány tekintetben még rosszabb is a helyzet? A finn titkot olyan nagy érdeklődés övezi, hogy Heli Jimenez, a Business Finland kormányzati szervezet igazgatója a héten a médiaérdeklődést meglovagolva bejelentette: az ország boldogságügyi „mesterkurzust” indít, mivel szerinte nem titokról van szó, hanem egyszerűen elsajátítható készséghalmazról.
De vajon tényleg tanulható a boldogság? Mérhető egyáltalán ez a rendkívül szubjektív fogalom? Van bármi, amit át tudnánk venni a finnektől? Egyebek mellett ezekről beszélt csütörtök este a finn-magyar származású Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója a FinnAgora és a KÉK Kulturális Élményklub szervezésében megtartott online előadásában, amely azt ígérte, hogy sorra veszi azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségeket, amelyek hozzásegíthetnek egy nemzetet a boldogsághoz.
Nem a legboldogabb, inkább a legkevésbé boldogtalan
Lukács leszögezte: a World Happiness Report nem a szubjektív érzelmi állapotot jelölő boldogságot méri, hanem inkább általános elégedettséget, vagyis olyan külső tényezőket, amelyek társadalomtudományi módszerekkel mérhetők, és ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Finnországban ne lennének problémák. Kérdésekre válaszolva beszélt a finnek alkoholfogyasztási szokásairól, amik inkább a kelet-európai, mint a nyugat-európai szokásokra hajaznak, és arról is, hogy az egészségügyi ellátásban is mutatkoznak területi különbségek és problémák.
Nem csoda, hogy az első néhány évben maguk a finnek is rácsodálkoztak a World Happiness Report eredményeire, és széles társadalmi egyeztetés indult arról, hogy vajon miként tudnák mindezt maguknak is értelmezni, mivel szubjektív, egyéni megélésük nem feltétlenül tükrözte az eredményeket. „A finnek sokszor úgy fordítják le a kutatás eredményét, hogy Finnország nem feltétlenül a legboldogabb vagy legsikeresebb ország, hanem a legkevésbé sikertelen” – mondta Lukács, és hozzátette: a World Happiness Index tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy mennyire gördülékenyek a hétköznapok egy adott országban, mennyire könnyen lehet hozzájutni az egyes szolgáltatásokhoz, és ez mennyi stressztől kíméli meg az embereket a hétköznapokban.
A nagykövetség tanácsadója szerint azt is fontos észben tartani, hogy Finnország száz évvel ezelőtt még kifejezetten elmaradott országnak számított, és ha nem tesznek folyamatosan érte, egyáltalán nem garantálja semmi, hogy a mostani elégedettségi szint a jövőben is megmarad...
NAGY BOLDIZSÁR: AZ ORBÁN-KORMÁNY HASZONLESŐ HÁZMESTERI MENTALITÁSÁRA REAGÁL AZ EU
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.26.
Az Európai Unió megelégelte, és immár hatékony szankciókkal reagál arra, hogy Orbán Viktor egyszerre akar Keleten és Nyugaton jelen lenni, és mind a kettőből a hasznot akarja húzni – véli Nagy Boldizsár, a CEU docense, nemzetközi jogász. Szerinte egy olyan pillanatban vált határozottabbá, amikor látta, hogy ennek lehet hatása, mert nem jobban a keleti szélre űzi Orbánt, hanem inkább visszatéríti. Mint mondja, ha marad a haszonleső házmesteri mentalitás, annak az lesz a következménye, hogy tovább csúszunk lefelé, egyre nyomorúságosabban, egyre szocialistább körülmények között fogunk élni. A szocializmusban is működött minden, csak rosszul, ócskán, szegényesen és ízléstelenül.
Egyre többen sorakoznak fel az Orbán-kormány ellenében az úgynevezett pedofiltörvény (a 2021. június 15-én elfogadott 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról) miatt indult perben. Eddig nyolc uniós ország, és most már az Európai Parlament (EP) is részt vesz az Európai Bizottság (EB) oldalán a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt a Magyarország ellen indított perben. Milyen esélyeket ígér ez a per kimenetelét illetően?
A magyar államnak semmilyen esélye nincs, mert ez a per nem előzmények nélküli. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy litván ügyben, és a Velencei Bizottság pedig konkrétan egy hasonló magyar és a litván ügyben is egyértelműen kimondta, hogy sérti az információszabadság elvét a gyerekek elzárása a homoszexualitás illetve a másfajta magatartások elől, vagyis elrejtése előlük annak, hogy az emberek nem mind heteronomok, egyszerűen ez nem áll a gyermekek érdekében. A gyermek legfőbb érdekét védi a Gyermekjogi Charta. Ezek a testületek mind megállapították, hogy az információ elzárása, vagy az olyan helyzetekről való beszéd, amikor például egynemű emberek házasodnak össze, vagy élnek együtt, szerelmesek egymásba, az nem elrejthető a gyermekek elől. Minden ilyen intézmény természetesen azt is kimondta, hogy a homoszexualitás se nem betegség, se nem abnormális, hanem természetes része az életnek. Ebből fakadóan összeegyeztethetetlen a demokrácia alapértékeivel úgy kezelni, mintha valami deviancia lenne. A Bizottság kifejezetten utal az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amelyben az unió alapértékeiről van szó, így a demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról. Tehát nem kérdés, hogy a magyar törvény a Magyarországra vonatkozó nemzetközi és uniós emberi jogi normákat sérti, és mint ilyen kötelezettségszegőnek fog bizonyulni...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.26.
Egyre többen sorakoznak fel az Orbán-kormány ellenében az úgynevezett pedofiltörvény (a 2021. június 15-én elfogadott 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról) miatt indult perben. Eddig nyolc uniós ország, és most már az Európai Parlament (EP) is részt vesz az Európai Bizottság (EB) oldalán a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt a Magyarország ellen indított perben. Milyen esélyeket ígér ez a per kimenetelét illetően?
A magyar államnak semmilyen esélye nincs, mert ez a per nem előzmények nélküli. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy litván ügyben, és a Velencei Bizottság pedig konkrétan egy hasonló magyar és a litván ügyben is egyértelműen kimondta, hogy sérti az információszabadság elvét a gyerekek elzárása a homoszexualitás illetve a másfajta magatartások elől, vagyis elrejtése előlük annak, hogy az emberek nem mind heteronomok, egyszerűen ez nem áll a gyermekek érdekében. A gyermek legfőbb érdekét védi a Gyermekjogi Charta. Ezek a testületek mind megállapították, hogy az információ elzárása, vagy az olyan helyzetekről való beszéd, amikor például egynemű emberek házasodnak össze, vagy élnek együtt, szerelmesek egymásba, az nem elrejthető a gyermekek elől. Minden ilyen intézmény természetesen azt is kimondta, hogy a homoszexualitás se nem betegség, se nem abnormális, hanem természetes része az életnek. Ebből fakadóan összeegyeztethetetlen a demokrácia alapértékeivel úgy kezelni, mintha valami deviancia lenne. A Bizottság kifejezetten utal az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amelyben az unió alapértékeiről van szó, így a demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról. Tehát nem kérdés, hogy a magyar törvény a Magyarországra vonatkozó nemzetközi és uniós emberi jogi normákat sérti, és mint ilyen kötelezettségszegőnek fog bizonyulni...
LENGYEL LÁSZLÓ: ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ
NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.03.26.
A Nyugat egysége nem bomlott fel. Orbán Viktor Magyarországa egyedül maradt. Vesztett. S vele vesztettünk mi is.
Az örökösödési háborúban két irányzat harcol. Az egyik, érdekei és értékei alapján a személyes önkényuralom híve, meggyőződése, hogy a rendszer Orbánnal áll vagy bukik. Orbán nélkül nincs Orbán-rendszer – ez a Rogán-doktrína: kapaszkodjunk Orbán varázsköpenyébe, kizárólag vele folytatható a rendszer. Ahogy Kádár rendszere elbukott Kádár nélkül, és Trump, Putyin, Erdoğan rendszerei nem működnek Trump, Putyin és Erdoğan nélkül, a személyes autokráciák nem fordíthatók át intézményes egyeduralomba, mert hiányoznak hozzá az intézményi feltételek. A populista-nacionalista eszméknek, a hatalom és az anyagi javak közvetlen elosztásának a személyes autokrácia rendszere felel meg. Orbán a migránsellenesség, a nemzetállami szuverenitás és a „csak mi vagyunk”, a „maradjunk ki mindenből” – háborúból, világjárványból, klímaváltozásból, másokkal való szolidaritásból – hazai és nemzetközi arca. Költségvetési túl-elosztás, erőltetett növekedés nélkül nemcsak Orbán, a rendszer is bukik. Mindent alá kell vetni Orbán támogatottságának, kizárólag azt kell nézni, hogy mi erősíti vagy gyengíti személyes hatalmát. Erőt kell mutatni, s kitartani 2025 tavaszáig, Trump visszatéréséig. Orbán: kibír a gazdaság két évet összeomlás nélkül? Nagy Márton: kibír. És a társadalom lázadás nélkül? Rogán: kibír. Orbán: akkor a cél, a fennálló viszonyok befagyasztása. Aki kiszabadul a fagyasztóból, azon átgázolunk!
A másik irányzat az intézményes önkényuralomban hisz: a rendszer fenntartható Orbán nélkül, sőt, csak nélküle tartható fenn. A rendszer jól volt összerakva, s 2018-19-ig olajozottan működött. Amikor Orbán kézi vezérléssel a közigazgatási, a gazdasági és az európai intézmények ellenében kezdte kormányozni, szétzilálta a rendszert, működőképességét és hatékonyságát rontotta, s egy jól kormányzott intézményi autokráciát rosszul kormányzott személyes önkényuralommá tett. A Lázár-doktrína szerint az intézményi autokráciában a szervezetek képesek a döntések szakmai megalapozására, a koordinált irányításra és az intézményi végrehajtás folyamatos korrekciójára, ellenben a személyes önkényuralom döntései ellenőrizetlenek, önkényesek, ellentmondanak egymásnak és az intézményi működésnek. Az ország Európában végzetesen elszigetelődik, a gazdaságban és a társadalomban elviselhetetlen feszültségek támadnak, nem szabad megkockáztatni egy „mindent vagy semmit” haláljátszmát. Mind egy hazai kiegyezésnek, mind egy nemzetközi újrakezdésnek, tárgyalásnak az Orbántól – Trumptól, Putyintól, Erdoğantól – való megszabadulás a feltétele. Kérdés: a hatalmi intézmények ötszögéből – párt, állam(igazgatás), titkosszolgálatok, rendőrség, hadsereg – ki, mit birtokol, hogyan tud felhasználni?
Orbán nem a megoldás, hanem a probléma maga – Matolcsy György kimondta. 2021 tavaszán írtam először a Orbán-Matolcsy hideg polgárháborúról. Ekkor jelent meg először a „választási költségvetés, növekedés hajszolása” vagy „antiinflációs megszorítás” – a gázra lépjünk vagy a fékre politikai és gazdasági dilemmája. Orbán a győzelemért a pénzosztást, a gázra lépést választotta, ettől kezdve Matolcsy és az MNB mondhatott, amit akart. „Mindkét fél arrogánsan felsőbbrendűnek tudja magát. Matolcsy kulturálisan kezeli le Orbánt: hiába tanítottalak, hiába neveltelek, még mindig képtelen vagy késsel és villával enni, a világot még mindig vagy már megint a felcsúti disznóól mellől nézed! Orbán az erőhatalom alapján érzékelteti: lehet, hogy nem tudom, kanállal eszik-e a levest vagy villával, de tudom, hogy kit s mikor kell seggbe rúgni!” – írtam a HVG-ben 2021 júniusában, ezzel a befejezéssel: „Az érdekes orbáni ember/állatkísérlet, hogyan változtassunk egy kedves szabad kalandort hűséges csaholó kutyánkká, majd hogyan változik észrevétlen, rossz helyre, rosszul kikötve a gazdájába harapó gyilkos dühű ebbé, no ez a kísérlet nem sikerült.”
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.03.26.
Az örökösödési háborúban két irányzat harcol. Az egyik, érdekei és értékei alapján a személyes önkényuralom híve, meggyőződése, hogy a rendszer Orbánnal áll vagy bukik. Orbán nélkül nincs Orbán-rendszer – ez a Rogán-doktrína: kapaszkodjunk Orbán varázsköpenyébe, kizárólag vele folytatható a rendszer. Ahogy Kádár rendszere elbukott Kádár nélkül, és Trump, Putyin, Erdoğan rendszerei nem működnek Trump, Putyin és Erdoğan nélkül, a személyes autokráciák nem fordíthatók át intézményes egyeduralomba, mert hiányoznak hozzá az intézményi feltételek. A populista-nacionalista eszméknek, a hatalom és az anyagi javak közvetlen elosztásának a személyes autokrácia rendszere felel meg. Orbán a migránsellenesség, a nemzetállami szuverenitás és a „csak mi vagyunk”, a „maradjunk ki mindenből” – háborúból, világjárványból, klímaváltozásból, másokkal való szolidaritásból – hazai és nemzetközi arca. Költségvetési túl-elosztás, erőltetett növekedés nélkül nemcsak Orbán, a rendszer is bukik. Mindent alá kell vetni Orbán támogatottságának, kizárólag azt kell nézni, hogy mi erősíti vagy gyengíti személyes hatalmát. Erőt kell mutatni, s kitartani 2025 tavaszáig, Trump visszatéréséig. Orbán: kibír a gazdaság két évet összeomlás nélkül? Nagy Márton: kibír. És a társadalom lázadás nélkül? Rogán: kibír. Orbán: akkor a cél, a fennálló viszonyok befagyasztása. Aki kiszabadul a fagyasztóból, azon átgázolunk!
A másik irányzat az intézményes önkényuralomban hisz: a rendszer fenntartható Orbán nélkül, sőt, csak nélküle tartható fenn. A rendszer jól volt összerakva, s 2018-19-ig olajozottan működött. Amikor Orbán kézi vezérléssel a közigazgatási, a gazdasági és az európai intézmények ellenében kezdte kormányozni, szétzilálta a rendszert, működőképességét és hatékonyságát rontotta, s egy jól kormányzott intézményi autokráciát rosszul kormányzott személyes önkényuralommá tett. A Lázár-doktrína szerint az intézményi autokráciában a szervezetek képesek a döntések szakmai megalapozására, a koordinált irányításra és az intézményi végrehajtás folyamatos korrekciójára, ellenben a személyes önkényuralom döntései ellenőrizetlenek, önkényesek, ellentmondanak egymásnak és az intézményi működésnek. Az ország Európában végzetesen elszigetelődik, a gazdaságban és a társadalomban elviselhetetlen feszültségek támadnak, nem szabad megkockáztatni egy „mindent vagy semmit” haláljátszmát. Mind egy hazai kiegyezésnek, mind egy nemzetközi újrakezdésnek, tárgyalásnak az Orbántól – Trumptól, Putyintól, Erdoğantól – való megszabadulás a feltétele. Kérdés: a hatalmi intézmények ötszögéből – párt, állam(igazgatás), titkosszolgálatok, rendőrség, hadsereg – ki, mit birtokol, hogyan tud felhasználni?
Orbán nem a megoldás, hanem a probléma maga – Matolcsy György kimondta. 2021 tavaszán írtam először a Orbán-Matolcsy hideg polgárháborúról. Ekkor jelent meg először a „választási költségvetés, növekedés hajszolása” vagy „antiinflációs megszorítás” – a gázra lépjünk vagy a fékre politikai és gazdasági dilemmája. Orbán a győzelemért a pénzosztást, a gázra lépést választotta, ettől kezdve Matolcsy és az MNB mondhatott, amit akart. „Mindkét fél arrogánsan felsőbbrendűnek tudja magát. Matolcsy kulturálisan kezeli le Orbánt: hiába tanítottalak, hiába neveltelek, még mindig képtelen vagy késsel és villával enni, a világot még mindig vagy már megint a felcsúti disznóól mellől nézed! Orbán az erőhatalom alapján érzékelteti: lehet, hogy nem tudom, kanállal eszik-e a levest vagy villával, de tudom, hogy kit s mikor kell seggbe rúgni!” – írtam a HVG-ben 2021 júniusában, ezzel a befejezéssel: „Az érdekes orbáni ember/állatkísérlet, hogyan változtassunk egy kedves szabad kalandort hűséges csaholó kutyánkká, majd hogyan változik észrevétlen, rossz helyre, rosszul kikötve a gazdájába harapó gyilkos dühű ebbé, no ez a kísérlet nem sikerült.”
...
OROSZOK, SZANKCIÓK, HÁBORÚ: MINTHA A JOBBIK 2014-ES KOMMUNIKÁCIÓS KISFÜZETÉBŐL DOLGOZNA A KORMÁNY
TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2023.03.26.
„Magyarország nem kér a háborúból, akár a NATO-tagsága ellenére is, kívül akar maradni” és „A szankciók komoly gazdasági károkat okoznak” – ismerősen csengő mondatok, amikről nem is gondolnánk: 2014-ben már elmondták őket.
Háborúból kimaradás, rossz szankciók, gazdasági kapcsolatok fenntartása az oroszokkal, és az eurázsiai országok gazdasági jelentősége – ügyek, amiket a Vona Gábor által vezetett Jobbik 2014-2015-ben tartott fontosnak, és ügyek, amiket a magyar kormány napjainkban fontosnak tart.
Ez a cikk akár egy egyszerű kattintgatós kvíz formájában is elkészülhetett volna. Ki mondta: egy kormánytag 2023-ban vagy a Jobbik képviselői 2014-ben? A kitöltőnek nem lenne egyszerű dolga, mert vannak olyan mondatok, amelyek a 2014-ben még erősen oroszpárti Jobbiktól, majd 2023-ban Orbán Viktortól ugyanúgy, vagy nagyon hasonló formában hangoztak el. Összehasonlítva a két kommunikációs stratégiát, különösen Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos mondatait, egészen érdekes hasonlóságokat találhatunk.
A Jobbik 8-9 évvel ezelőtt az oroszokkal való gazdasági együttműködés fontosságáról, a kapcsolatok fenntartásáról, a közép-ázsiai országokban (a Türk Tanács országaiban) rejlő gazdasági potenciálról, hibás EU-s szankciókról és NATO-tagként a háborúból való kimaradásról is beszélt. De sok a hasonlóság Orbán Viktor 2023-as és Vona Gábor 2015-ös évértékelőjében is. Kilenc év elteltével ugyanazt a mantrát halljuk, csak mástól...
Szerző: NAGY BÁLINT
2023.03.26.
Háborúból kimaradás, rossz szankciók, gazdasági kapcsolatok fenntartása az oroszokkal, és az eurázsiai országok gazdasági jelentősége – ügyek, amiket a Vona Gábor által vezetett Jobbik 2014-2015-ben tartott fontosnak, és ügyek, amiket a magyar kormány napjainkban fontosnak tart.
Ez a cikk akár egy egyszerű kattintgatós kvíz formájában is elkészülhetett volna. Ki mondta: egy kormánytag 2023-ban vagy a Jobbik képviselői 2014-ben? A kitöltőnek nem lenne egyszerű dolga, mert vannak olyan mondatok, amelyek a 2014-ben még erősen oroszpárti Jobbiktól, majd 2023-ban Orbán Viktortól ugyanúgy, vagy nagyon hasonló formában hangoztak el. Összehasonlítva a két kommunikációs stratégiát, különösen Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos mondatait, egészen érdekes hasonlóságokat találhatunk.
A Jobbik 8-9 évvel ezelőtt az oroszokkal való gazdasági együttműködés fontosságáról, a kapcsolatok fenntartásáról, a közép-ázsiai országokban (a Türk Tanács országaiban) rejlő gazdasági potenciálról, hibás EU-s szankciókról és NATO-tagként a háborúból való kimaradásról is beszélt. De sok a hasonlóság Orbán Viktor 2023-as és Vona Gábor 2015-ös évértékelőjében is. Kilenc év elteltével ugyanazt a mantrát halljuk, csak mástól...
2022. ÁPRILISÁIG ÖSSZESEN 1836 OLYAN POLITIKAI DÖNTÉST HOZOTT A KORMÁNY, AMELY NEM KERÜLT A NYILVÁNOSSÁG ELÉ
HUPPA
Szerző: HUPPA-ÉRTESÜLÉS
2023.03.25.
A HVG-nek első fokon igazat adott a bíróság abban, hogy a kormány nem titkolhatja el a döntéseit – adta hírül a Der Standard, és ennek kapcsán elemezte a Magyarországon még megmaradt független sajtóorgánumok helyzetét, és a kormány titkolózó politikáját.
A szerző rámutatott, hogy a független orgánumokból elenyészően kevés maradt meg mára, és ezek túlélése is hajszálon függ, mert Orbán teljesen a maga javára építette át a médiarendszert. A függetlenek alig jutnak hirdetésekhez, nem részesülnek támogatásban és jogi helyzetük miatt is aggódniuk kell, mindemellett súlyosan megnehezíti a munkájukat, hogy
a kormány többnyire nem válaszol a kérdéseikre.
A HVG adatai szerint a kormány 2010-es hatalomra kerülésétől 2022. áprilisáig összesen 1836 olyan politikai döntést hozott, amely nem került a nyilvánosság elé. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a válasz mindig ugyanaz: a döntések az életbe lépésüktől kezdve tíz évre nem nyilvánosak, mert „előkészítő anyagnak” tekintendők.
Ezt most megcáfolta az első fokú ítélet, és amennyiben a fellebbviteli bíróság a döntést helyben hagyja, a kormány kénytelen lesz közzétenni 30 ilyen intézkedést, amelyet a tíz év letelte után sem tett nyilvánossá.
A hivatalosan közzé nem tett döntések mellett léteznek titkosnak minősítettek is, ezek kapcsán általában biztonsági okokra hivatkozik a kormány, és ilyenek mindenhol vannak.
Magyarországon azonban létezik még egy harmadik kategória is, az úgynevezett „kétezres” törvények, amelyek az elnevezésüket arról kapták, hogy 2-vel kezdődő, négy számjegyű számmal jelölik ezeket. Ezek nem titkosak, de nem is teszik közzé őket, hanem csak azokat tájékoztatják, akik érintettek. Véletlenszerűen néha ilyenek is nyilvánosságra kerülnek, például ha valaki, aki megkapta a tájékoztatást, informátori szerepet vállal. Legutóbb tavaly ősszel volt egy ilyen „szivárgás”, amikor a kormány egy hónapra leállított nagyon sok kifizetést. Akkoriban a kormány azt állította, hogy ilyen döntés nem létezik...
Szerző: HUPPA-ÉRTESÜLÉS
2023.03.25.
A szerző rámutatott, hogy a független orgánumokból elenyészően kevés maradt meg mára, és ezek túlélése is hajszálon függ, mert Orbán teljesen a maga javára építette át a médiarendszert. A függetlenek alig jutnak hirdetésekhez, nem részesülnek támogatásban és jogi helyzetük miatt is aggódniuk kell, mindemellett súlyosan megnehezíti a munkájukat, hogy
a kormány többnyire nem válaszol a kérdéseikre.
A HVG adatai szerint a kormány 2010-es hatalomra kerülésétől 2022. áprilisáig összesen 1836 olyan politikai döntést hozott, amely nem került a nyilvánosság elé. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a válasz mindig ugyanaz: a döntések az életbe lépésüktől kezdve tíz évre nem nyilvánosak, mert „előkészítő anyagnak” tekintendők.
Ezt most megcáfolta az első fokú ítélet, és amennyiben a fellebbviteli bíróság a döntést helyben hagyja, a kormány kénytelen lesz közzétenni 30 ilyen intézkedést, amelyet a tíz év letelte után sem tett nyilvánossá.
A hivatalosan közzé nem tett döntések mellett léteznek titkosnak minősítettek is, ezek kapcsán általában biztonsági okokra hivatkozik a kormány, és ilyenek mindenhol vannak.
Magyarországon azonban létezik még egy harmadik kategória is, az úgynevezett „kétezres” törvények, amelyek az elnevezésüket arról kapták, hogy 2-vel kezdődő, négy számjegyű számmal jelölik ezeket. Ezek nem titkosak, de nem is teszik közzé őket, hanem csak azokat tájékoztatják, akik érintettek. Véletlenszerűen néha ilyenek is nyilvánosságra kerülnek, például ha valaki, aki megkapta a tájékoztatást, informátori szerepet vállal. Legutóbb tavaly ősszel volt egy ilyen „szivárgás”, amikor a kormány egy hónapra leállított nagyon sok kifizetést. Akkoriban a kormány azt állította, hogy ilyen döntés nem létezik...
ORBÁN VIKTOR ÁLÁVJÚ
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.26.
Üzent nekünk a kedves vezető. Brüsszelből szólt hozzánk egyenesen, mert szívbéli jóságában és értünk való aggódásában egy percet sem bír ki, hogy valamit ne böfögjön. Ha kell, ha nem, ha van értelme, ha nincs. Mostanában egyre inkább az ég egy világon semmi tartalmat nem lehet felfedezni a pállott szagú mondandóban. Ahogyan a kedves vezető szellemi állapota rohamosan hanyatlik, üzeneteinek – ahogyan mifelénk, a sparhelt mellett mondanák – se füle, se farka. Kiesnek belőle a lecsupaszított bölcsességei, ha így folytatja, már nem is tőmondatokban vagy egy-egy szóban, hanem morgásokkal és vakkantásokkal fog kommunikálni, a nyála pedig csöpög.
Ezúttal az érkezett tőle a távoli Brüsszelből – ahol újólag rábólintott a szankciókra, és ettől az akciótól nagy valószínűséggel meghasonlott -, hogy: „No migration! No gender! No war!” Ezeket persze csupa-csupa nagybetűvel (nyomdászul verzál) írta nekünk, hogy érezzük a hatalmas fontosságát neki. S miután ez megtörtént, csak akkor látunk neki mélázni azon, hogy a kedves vezető mi az anyánk valagát is akar mondani a maga sajátos módján, mi a megfejtés, mi a félelembe rejtett csatazaj, ha már verzál, ugye. „No war!”, hát nem akar háborút a lelkem, a cukipofa, de ki az, aki akar a Putyin haverján kívül, nem ártana ezt bővebben kifejteni, mert hülyék vagyunk mi, és nem tudjuk az igazat.
Ez ilyen békegalamb puki, ahogyan megszokhattuk a kedves vezetőtől a mostani időben. Annyira belegárgyult ebbe a szerepbe, hogy lassacskán olajággal a szájában fog röpködni, s akkor nem kell nem is kormánygéppel Toszkánába utazni, kész nyereség lesz az egész nyüves élet. „No migration!” látjuk még az üziben. Ezt meg még régebben hajtogatja, már választást is nyert vele, s amíg az angol nyelvű békepukit nem biztos, hogy az összes hülye szavazója megérti, ezt azonban már igen, hiszen mindegyik retteg a migráncsoktól, akik vagy megtosszák őtet, vagy pediglen elveszik a munkáját, illetve a kultúráját is, a keresztényit. Ez tehát rendben volna, ha nem is érthető a valóság miatt.
Persze a hülye szavazó nem tudja, a kedves vezető pedig nem árulja el neki, hogy a statisztikák szerint itt, minálunk Neriában senki nem akar megtelepedni. Ilyen kérelmekkel alig is folyamodnak mihozzánk, csak átrohannának az országon boldogabb vidékek felé. Az tehát, hogy a kedves vezető az ő hülye szavazóit még mindig ilyesmi veszélyek képével tudja etetni, egyként jellemzi mindkettejüket. Az egyik – a kedves vezető – aljas, a másik – hiszen ezért szavaz rá – tényleg hülye. Ez nem eposzi jelző, valami díszítés a szövegben, hanem a kiábrándító valóság, amitől hullana a könnyünk, ha megérdemelnék, vagy nem apadt volna el teljesen a szenvedés több mint egy évtizede alatt.
Viszont hátra van még a hab a tortán. A vaj a kenyéren, illetve a kreténség csimborasszója, amelyben a k. vezető és az általa megvezetettek egyesülnek a nagy, végtelen ostobaságban, mikor is kiteljesedik a mondanivaló, miszerint: „No gender!” (verzál persze ez is, de még mennyire, hogy jól látszódjék.) No most, ezt meg fogjuk vizsgálni alaposabban, főleg azért, mert a minálunk üldözött LMBTQ közösségek, akik ellen szólna ez voltaképp, annyira jót röhögtek rajta, hogy némelyik még használni is kezdte, hogyha a kedves vezető ezt megtudná – meg fogja, ha már nem most is -, sírva szaladna ki ebből a kajla világból az Óperenciás tengeren túlra, a kurtafarkú kismalachoz (vö.: helloröfi)...
Szerző: Rezeda
2023.03.26.
Ezúttal az érkezett tőle a távoli Brüsszelből – ahol újólag rábólintott a szankciókra, és ettől az akciótól nagy valószínűséggel meghasonlott -, hogy: „No migration! No gender! No war!” Ezeket persze csupa-csupa nagybetűvel (nyomdászul verzál) írta nekünk, hogy érezzük a hatalmas fontosságát neki. S miután ez megtörtént, csak akkor látunk neki mélázni azon, hogy a kedves vezető mi az anyánk valagát is akar mondani a maga sajátos módján, mi a megfejtés, mi a félelembe rejtett csatazaj, ha már verzál, ugye. „No war!”, hát nem akar háborút a lelkem, a cukipofa, de ki az, aki akar a Putyin haverján kívül, nem ártana ezt bővebben kifejteni, mert hülyék vagyunk mi, és nem tudjuk az igazat.
Ez ilyen békegalamb puki, ahogyan megszokhattuk a kedves vezetőtől a mostani időben. Annyira belegárgyult ebbe a szerepbe, hogy lassacskán olajággal a szájában fog röpködni, s akkor nem kell nem is kormánygéppel Toszkánába utazni, kész nyereség lesz az egész nyüves élet. „No migration!” látjuk még az üziben. Ezt meg még régebben hajtogatja, már választást is nyert vele, s amíg az angol nyelvű békepukit nem biztos, hogy az összes hülye szavazója megérti, ezt azonban már igen, hiszen mindegyik retteg a migráncsoktól, akik vagy megtosszák őtet, vagy pediglen elveszik a munkáját, illetve a kultúráját is, a keresztényit. Ez tehát rendben volna, ha nem is érthető a valóság miatt.
Persze a hülye szavazó nem tudja, a kedves vezető pedig nem árulja el neki, hogy a statisztikák szerint itt, minálunk Neriában senki nem akar megtelepedni. Ilyen kérelmekkel alig is folyamodnak mihozzánk, csak átrohannának az országon boldogabb vidékek felé. Az tehát, hogy a kedves vezető az ő hülye szavazóit még mindig ilyesmi veszélyek képével tudja etetni, egyként jellemzi mindkettejüket. Az egyik – a kedves vezető – aljas, a másik – hiszen ezért szavaz rá – tényleg hülye. Ez nem eposzi jelző, valami díszítés a szövegben, hanem a kiábrándító valóság, amitől hullana a könnyünk, ha megérdemelnék, vagy nem apadt volna el teljesen a szenvedés több mint egy évtizede alatt.
Viszont hátra van még a hab a tortán. A vaj a kenyéren, illetve a kreténség csimborasszója, amelyben a k. vezető és az általa megvezetettek egyesülnek a nagy, végtelen ostobaságban, mikor is kiteljesedik a mondanivaló, miszerint: „No gender!” (verzál persze ez is, de még mennyire, hogy jól látszódjék.) No most, ezt meg fogjuk vizsgálni alaposabban, főleg azért, mert a minálunk üldözött LMBTQ közösségek, akik ellen szólna ez voltaképp, annyira jót röhögtek rajta, hogy némelyik még használni is kezdte, hogyha a kedves vezető ezt megtudná – meg fogja, ha már nem most is -, sírva szaladna ki ebből a kajla világból az Óperenciás tengeren túlra, a kurtafarkú kismalachoz (vö.: helloröfi)...
VLAGYIMIR PUTYIN MAGYAR HANGJA: A PROPAGANDA MŰKÖDIK, A KÖZTÉVÉ UNIÓS JOGOT SÉRT
NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.03.26.
Az MTVA a kormány, s ezzel Oroszország pártján áll Ukrajna megszállása ügyében – továbbra is ezt az érzetet keltik a közmédia műsorai.
A propaganda terjesztése ellen az orosz agresszió kezdete óta számos ellenzéki párt, médiaszakember és civil szervezet tiltakozott, hiába. A megbonthatatlan oroszbarátságot talán csak az oldhatná fel, ha az Orbán-kormány hátrébb lépne Putyintól. Az orosz elnök ellen Hágában kiadott nemzetközi elfogatóparancs után ez nem is volna furcsa – kútba eshetne a drúzsba, ha háborús bűnös a jó barát. Szakértők szerint azonban aligha halkul a propaganda, hiszen az a választási eredmények és a minapi Népszava-Publicus kutatás szerint is hibátlanul működik (ötödével nőtt a szankciós infláció hívőinek aránya). Moszkva magyar hangja a héten elért Brüsszelig: irodát nyitott az uniós fővárosban a köztévé. Érdemes lesz figyelni, milyen lelkesedéssel követik az EU botrányait, és milyennel az Orbán-kormány mocsarának lecsapolását. Számláló indul.
„Az állami tévé Spöttlével, Nógrádival és hasonló közveszélyes hazudozókkal harsogja az orosz háborús propagandát – írta akkor Polyák Gábor akkor a Facebookon. – Koltay András, a te személyes felelősséged, hogy ennek azonnal véget vess. Te vagy az egyetlen, aki eltávolíthatja a magyar nyilvánosságból az MTVA vezérigazgatóját, a hírhamisításban személyes tapasztalattal rendelkező Papp Dánielt, aki a munkáltatója a hazugság-gépezet további döntéshozóinak.” Koltay ezután a 24.hu-nak a közmédia pártosságát firtató kérdésére azt mondta, „nincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”, és „nem az a fő kérdés, ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha…”
Ez nyilván nem magyarázza a múlt évben 130 milliárd adóforintból működő közmédia elfogultságát. Ott ugyanis Spöttle akkoriban azt fejtegette, hogy Zelenszkij hibát követett el a civil lakosság felfegyverezésével (ezért Hitlerhez és a Volkssturmhoz hasonlította), és Putyin talán azért zárta körül Csernobilt, hogy az ukrán elnök ne fejleszthessen atomfegyvert. Az orosz katonák pedig „nyugodtan végzik a munkájukat”. Akkor ugyan egy közlekedési csomópont zavartalan biztosításáról beszélt, de
vajon a hódító katonának ebből áll ki a „munkája”, tehette föl a kérdést a döbbent tévénéző.
Az orosz agresszió másnapján Ungár Péter, az LMP politikusa fordult nyílt levélben Papp Dánielhez, mivel szerinte az Ukrajna elleni katonai agresszióról szóló műsoraik „árnyalatlan, kontextus nélküli orosz propagandaanyagok” voltak. Az Egységben Magyarországért pártjai emiatt az EBESZ-misszióhoz fordultak.
A Momentum „orosz propagandagyár” feliratot festett a tévészékház elé. Ugyanitt később az ellenzéki pártok demonstráltak. A kormány és az MTVA akkor már folyamatosan harsogta a bornírtságot, miszerint az ellenzék fegyvert és katonákat küldene a frontra, de Márki-Zay Pétert véletlenül sem hívták meg a műsoraikba. Akkoriban csak a kormánypártok képviselőinek és elemzőinek volt „bejárásuk a nézők agyába”. Időközben megszólalt a Koltay-féle Médiatanács is: szerintük a közmédia elleni támadások „alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére és közhangulat indokolatlan felkorbácsolására”. Nincs itt semmi látnivaló. Néznivaló pedig: csak ez van...
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.03.26.
A propaganda terjesztése ellen az orosz agresszió kezdete óta számos ellenzéki párt, médiaszakember és civil szervezet tiltakozott, hiába. A megbonthatatlan oroszbarátságot talán csak az oldhatná fel, ha az Orbán-kormány hátrébb lépne Putyintól. Az orosz elnök ellen Hágában kiadott nemzetközi elfogatóparancs után ez nem is volna furcsa – kútba eshetne a drúzsba, ha háborús bűnös a jó barát. Szakértők szerint azonban aligha halkul a propaganda, hiszen az a választási eredmények és a minapi Népszava-Publicus kutatás szerint is hibátlanul működik (ötödével nőtt a szankciós infláció hívőinek aránya). Moszkva magyar hangja a héten elért Brüsszelig: irodát nyitott az uniós fővárosban a köztévé. Érdemes lesz figyelni, milyen lelkesedéssel követik az EU botrányait, és milyennel az Orbán-kormány mocsarának lecsapolását. Számláló indul.
„Az állami tévé Spöttlével, Nógrádival és hasonló közveszélyes hazudozókkal harsogja az orosz háborús propagandát – írta akkor Polyák Gábor akkor a Facebookon. – Koltay András, a te személyes felelősséged, hogy ennek azonnal véget vess. Te vagy az egyetlen, aki eltávolíthatja a magyar nyilvánosságból az MTVA vezérigazgatóját, a hírhamisításban személyes tapasztalattal rendelkező Papp Dánielt, aki a munkáltatója a hazugság-gépezet további döntéshozóinak.” Koltay ezután a 24.hu-nak a közmédia pártosságát firtató kérdésére azt mondta, „nincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”, és „nem az a fő kérdés, ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha…”
Ez nyilván nem magyarázza a múlt évben 130 milliárd adóforintból működő közmédia elfogultságát. Ott ugyanis Spöttle akkoriban azt fejtegette, hogy Zelenszkij hibát követett el a civil lakosság felfegyverezésével (ezért Hitlerhez és a Volkssturmhoz hasonlította), és Putyin talán azért zárta körül Csernobilt, hogy az ukrán elnök ne fejleszthessen atomfegyvert. Az orosz katonák pedig „nyugodtan végzik a munkájukat”. Akkor ugyan egy közlekedési csomópont zavartalan biztosításáról beszélt, de
vajon a hódító katonának ebből áll ki a „munkája”, tehette föl a kérdést a döbbent tévénéző.
Az orosz agresszió másnapján Ungár Péter, az LMP politikusa fordult nyílt levélben Papp Dánielhez, mivel szerinte az Ukrajna elleni katonai agresszióról szóló műsoraik „árnyalatlan, kontextus nélküli orosz propagandaanyagok” voltak. Az Egységben Magyarországért pártjai emiatt az EBESZ-misszióhoz fordultak.
A Momentum „orosz propagandagyár” feliratot festett a tévészékház elé. Ugyanitt később az ellenzéki pártok demonstráltak. A kormány és az MTVA akkor már folyamatosan harsogta a bornírtságot, miszerint az ellenzék fegyvert és katonákat küldene a frontra, de Márki-Zay Pétert véletlenül sem hívták meg a műsoraikba. Akkoriban csak a kormánypártok képviselőinek és elemzőinek volt „bejárásuk a nézők agyába”. Időközben megszólalt a Koltay-féle Médiatanács is: szerintük a közmédia elleni támadások „alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére és közhangulat indokolatlan felkorbácsolására”. Nincs itt semmi látnivaló. Néznivaló pedig: csak ez van...
DARÁLÁS ÉS ŐRMESTER TEMPÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.03.25.
A Hetes Stúdió e heti vendégei Katarina Barley, Berecz Anna, Korpás Kriszta, Kunetz Zsombor és Pille Tamás voltak.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.03.25.
A Hetes Stúdió e heti vendégei Katarina Barley, Berecz Anna, Korpás Kriszta, Kunetz Zsombor és Pille Tamás voltak.
Az orvosi tevékenység nem olyan, mint a katonaság vagy a rendőrség ügyei, nem is lehet úgy megoldani a problémákat – állítja Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki szerint amíg nyitva maradnak a határok, ha efféle módszerekkel próbálkoznak, még több orvos megy külföldre Magyarországról. A vita győztese eddig az orvosi kamara, amelyet hiába póbálnak tönkretenni, az aktiv orvosok kétharmada már visszalépett, és ezzel jelentős erőt képviselnek.
Korrupciós tankönyvbe illő esetről lesz szó, van most belőle elég: a letelepedési kötvényekről. Az erről szóló törvényt 2013-ban verte át a parlamenten az akkori gazdasági bizottsági elnöke, ma a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal. A főként orosz és kínai ügyfelek offshore-cégeken keresztül vásárolhattak letelepedési kötvényeket, de ezeknek az üzleteknek egy része rosszul végződött – nekünk adófizetőknek. De azért legyünk nyugodtak, valahol csak landoltak azok a milliárdok. A történetet fölgöngyölítő oknyomozó újságírót Józsa Márta kérdezte.
Meseország mindenkié – hatalmas siker, ováció, taps a könyvből készült bábmesék előadásán. Bécsben. Mert Bécsig kell annak mennie aki meg akarja nézni Pille Tamás, színész-rendező és a Svung társulat előadását. Mesék, amelyet a szélsőjobb politika elüldözött Magyaroszágról, pedig semmi más nincs benne, mint hogy az emberek – a sárkányok, a medvék,a nyulak – sokfélék és ez így jó. Amúgy van kislány, aki jobban érzi magát nadrágban. Nahát! És az milyen, ha a királyfi egy halottat csókolgat vagy Hófehérke hét törpével? Szóval, lenne még mit darálni.
Nem szolgálja a magyarok érdekeit az, amit Orbán Viktor képvisel az Európai Unióban, egyedüliként az összes tagország közül. Például az, hogy az orosz háború ellenére mélyíti a kapcsolatait Putyinnal és Kínával – mondta Klubrádiónak Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Angela Merkel volt igazságügyi minisztere. Elmondta azt is: a bizottság és a parlament is úgy látja, nem teljesülnek a szupermérföldkőnek nevezett ígéretek, tehát egyelőre nem érkezik pénz a magyar kasszába. Csernyánszky Judit interjúja.
A műsor második órájában megbeszéltük a hét eseményeit Berecz Annával, Korpás Krisztinával és Bolgár Györggyel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)