2020. május 13., szerda

ORBÁN HARCA AZ ELLENZÉK-19 VÍRUS ELLEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2020.05.13.



Orbán Viktor valószínűleg már a győzelemként meghirdetett vereség másnapján elhatározta, hogy bosszút áll hűtlen népén. Hiszen tűrhetetlen, hogy míg 2019. október 13-ig csak 938 483 fő csúszott ki a markából (ennyien éltek ellenzék vezette városban), az önkormányzati választások óta viszont 2 333 631 fő. Hát ő majd megmutatja, hogy az ő markából nem lehet csak úgy kicsusszanni!

A koronavírus annyira kapóra jött neki, hogy ha hinnék az összeesküvés elméletekben, azt mondanám, hogy ő rakta össze egy titkos laboratóriumban, és szabadította a világra. De nem hiszek, és tudom, csak arról van szó, hogy rideg számítással fölhasználja a váratlan ajándékot, az emberek nyomorúságát, hatalma növelésére és bebetonozására.

Azt persze az első pillanattól lehetett tudni, hogy az ellenzéki vezetésű településeket úgy lehet a legkönnyebben megfojtani, ha egyre csökkentik a pénzüket. Ez azonban „békeidőben” egy kicsit strapás, mindenféle hihetőnek hangzó, rafinált ürügyet kell kitalálni, és még arra is vigyázni kell, hogy ne lógjon ki a lóláb. Úgy kell minden önkormányzatra érvényes megszorításokat elrendelni, hogy csak az ellenzéki vezetésűeknek fájjon. Soha nem kételkedtem Orbán leleményességében, ha ártani és rombolni kellett, ezért biztos voltam benne, hogy ez sikerülni fog neki. Ennek a tüneményes kreativitásnak jó példája a parkolási díj felfüggesztésének országos elengedése, amivel egyszerre két legyet ütött. Egyrészt, az „ingyen sörért” az emberek nem az önkormányzatoknak lesznek hálásak, akiktől ellopták ezt a pénzt, hanem neki, aki ellopta. Sőt, amíg a tolvajnak hálásak lesznek, a meglopott önkormányzatokat szidni fogják, mert – a hiányzó pénz miatt – meg kell szüntetniük valamelyik szolgáltatásukat. Azt könnyebb kommunikálni, hogy holnaptól ingyen parkolhatsz, mint megmagyarázni, hogy azért lesz drágább az iskolai étkezés, mert ingyen parkolsz. Másrészt, a parkolási díj elengedése csak a nagyobb – tehát zömmel ellenzéki vezetésű – városoknak fáj. A kisebbekben ugyanis nincs parkolási díj, ők nem veszítenek semmit.

Mivel Orbán úgy általában is gyengíteni akarta az önkormányzatok önállóságát, néhány gyors törvénnyel elvett tőlük egy csomó pénzt: a gépjárműadót és az iparűzési adót. Ezenkívül törvényt hozatott arról, hogy a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére a kormány „különleges gazdasági övezeteket” létesíthet, és az ott keletkező adót a helyi önkormányzatoktól a – kivétel nélkül fideszes – megyei önkormányzatokhoz tereli. Érdekes módon az első ilyen különleges gazdasági övezetet az ellenzéki vezetésű Gödön hozták létre, és egy tollvonással 1 milliárd forintot, a város költségvetésének harmadát vették ki az önkormányzat zsebéből. A polgármester szerint ezzel aláírták Göd halálos ítéletét.

Most már nem finomkodnak trükkös törvényekkel, hanem fogják, és viszik. Már nem is ravaszkodnak, nyíltan fosztogatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Egyszerűen kijelentik, hogy Budapest nem kapja meg a buszvásárlásokra ígért 3,2 milliárd forintot. A Baranyi Krisztina által vezetett Ferencvárostól elvontak egy 400 milliós felújítási beruházást, így a kulturális programokat tarthatják továbbra is egy romhalmazban. A Pikó András vezette Józsefvárossal közölték, hogy a kormány 1 milliárd 125 millió forint fejlesztési támogatást csoportosít át a kerülettől a járvány elleni védekezésre.

Amikor Pikó András kifejezésre juttatta nemtetszését, a Fidesztől a következő választ kapta: „… értetlenül állunk azelőtt, hogy a józsefvárosi polgármester kivonná magát ez alól a közös teherviselés alól, hiszen ő is tudja, most emberéletekről, az emberek egészségének védelméről van szó, az most legfontosabb feladat. A védekezés mind az egészségügy, mind a gazdaság és a munkahelyek védelme szempontjából áldozatvállalást követel mindenkitől, ezért arra kérjük Pikó Andrást, ne ezt az időszakot használja a politikai harcai megvívásához.”

A Fidesz nyilatkozatában megjelenő feneketlen cinizmus akkor válik világossá, ha végignézzük, hogy miközben az ellenzéki önkormányzatokat sanyargatják, és miközben orvosok, ápolók és idősotthoni gondozók megfelelő védőeszközök híján a betegek számát szaporítják, azonközben:

- Mészáros Lőrincnek élménypark-fejlesztésre adnak 19,6 milliárdot
- Tiborcz István balatoni kikötőfejlesztése kap 1,8 milliárdot
- a Külgazdasági és Külügyminisztérium gépjárműbeszerzésére szánnak 2,4 milliárdot
- a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállítás kap plusz 1,67 milliárdot
- a szegedi atlétikai cetrumra átcsoportosítottak 514 milliót
- a Haladás sportegyesület stadionüzemeltetésre kap 300 milliót
- a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására adnak 300 milliót
- a készülő Bozsik Stadionra adnak 1 milliárdot
- a Budapest Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztésére adnak 450 milliót
- egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatására adnak 133 milliót
- Lénárd Andrásnak, a Tiltott Csíki Sört gyártó székelyföldi cég vezetőjének egy sörkorcsolya-gyár építésére megítéltek 1,7 milliárdot...

HA EGY BALOLDALI KORMÁNY CSAK TIZEDANNYIT BÉNÁZNA, MINT MOST ORBÁNÉK...

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.13.


Ha egy baloldali kormány csak tizedannyit bénázna, mint most Orbánék, akkor már lángokban állna Magyarország. Össze volna hugyozva és szarva a budapesti Kossuth tér, mert Kubatov Gábor futballhuligánjai szolgálatba helyeznék magukat, és Toroczkai bűnelkövetőivel kiegészülve, tennék a dolgukat – ahogyan az tőlük elvárható. Kő kövön nem maradna, autókat gyújtogatnának, mint 2006-ban, betörnék a kirakatok ablakait és Túró Rudit faszolnának a TV székházának büféjéből.

Amit az Orbán-kormány művel, annak egy baloldali kormányzás esetén, a töredéke is elég volna, hogy kitörjön a balhé. Nem teszteltek a vírus kitörésének idején, mert úgy gondolták, hogy nincs rá szükség, előbb semmilyen, majd az egészségügyben használhatatlan maszkokat vásároltak, ki tudja, mennyi pénzért. És mostanra az is kiderült, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott lélegeztetőgépek egy része nem bevethető a koronavírus ellen, mert azokat leginkább alvászavarokból eredő légzési nehézségek, és más típusú tüdőbetegségek esetén lehet használni.

Ha nem Orbán és a Fidesz kormányozna, akkor a lakosság már rég megelégelte volna, hogy kormányuk nem a koronavírus, hanem hazájuk fővárosa ellen harcol. Hogy a járvány megfékezése ürügyén, különleges felhatalmazást szavaztatott meg magának a parlamenttel, korlátlan időre, ahogyan az diktatúrákban szokás, és ezt a teljhatalmat arra használja fel, hogy a jogállam még meglévő maradékát is eltüntesse. Megfélemlítse a másként gondolkodó embereket, megszívassa és kivéreztesse az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Ezért vettek el 400 millió forintot Ferencvárostól, mintegy 1,2 milliárdot Józsefvárostól, ezért nem adják oda idén a fővárosnak járó 3.2 milliárd forintot, amelyből buszokat tudna vásárolni, a metrófelújítás miatt kiesett közlekedési eszközök pótlására...

NÉMETORSZÁGI HATÁRÁTKELŐK VESZÉLYBEN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.05.13.


Vágóhídon dolgozni önmagában is nagyon nehéz, embert próbáló munka. A Németországban dolgozó közép-kelet-európaiak (köztük magyarok) helyzete különösen nehéz, hiszen sokan közülük rossz körülmények között laknak. Amire most rájött az új koronavírus.

A Spiegel információi szerint több mint 600 pozitív esetet mutattak ki a német húsiparban dolgozók között, ami elég magas számnak tűnik. Nem csak nekem, hanem a jelek szerint Észak-Rajna-Vesztfália vezetésének is, hiszen a tartományban minden vágóhídi dolgozót letesztelnek.

A 600 fertőzött többsége román vendégmunkás, akik esetében nem csak a munkahely jelent veszélyforrást, de (vagy elsősorban) a lakhatási körülmények, sokan közülük ugyanis zsúfolt szállásokon élnek. A Pforzheim közeli Müller húsgyárban az elmúlt hetekben mintegy 300 ember fertőződött meg.

Más piacvezető gyárak is érintettek. A Westfleisch két üzemében (Oer-Erkenschwickban és Coesfeldben) több mint kétszázan betegedtek meg – jegyezte meg a Spiegel.

Bezárt gyárak

Észak-Rajna-Vesztfália tartományi vezetése éppen ezért minden egyes alkalmazottat leteszteltet – jelentette be Christian Wiermer kormányszóvivő. A munka ugyanakkor egyelőre folytatódik a vágóhidakon, mert a hatóságok úgy vélik, a helyzetet képesek kordában tartani.

Legalábbis ez volt a helyzet péntek délelőtt, hogy alig pár órával később a tartomány egészségügyi minisztere, Karl-Josef Laumann bejelentse, hogy a Westfleisch coesfeldi üzemét a fertőzések miatt időlegesen bezárják.

Szintén bezárt a Vion (egy másik hasonló cég) vágóhídja a schleswig-holsteini Bad Bramstedtben. Ott több mint 100 ember fertőződött meg a szerződéssel dolgozó (jellemzően vendég)munkások közül.

A vírust elkapók többsége korábban barakkoknak használt szálláshelyeken él kétágyas szobákban, munkába pedig busszal szállítják őket, lássuk be, egyik sem tűnik nagyon hatékony megoldásnak karantén idején...

A VILÁGJÁRVÁNY OKOZTA ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSOK ÉVTIZEDEKRE VETIK VISSZA A NŐI EMANCIPÁCIÓT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.13.


Nemek szerinti bontásban kellene vizsgálni a COVID-járvány hatásait ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljanak a hónapok óta tartó és az emberiséget egyes feltételezések szerint akár még évekig is sújtó járványügyi helyzet és a nyomában haladó kormányzati egészségügyi intézkedések nőket sújtó többletterhei. Bár a pandémia az egész világot gúzsba köti, egyre több a bizonyíték arra, hogy a nőket összességében lényegesen hátrányosabban érintik a járvány miatt bevezetett szigorú intézkedések, mint a férfiakat.

Közvetlenül a járvány beindulása után egyértelművé vált például, hogy a társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások világszerte jelentősen növelik a nők ellen családon belül elkövetett erőszak mértékét és gyakoriságát. A segélykérő hívások száma világszerte többszörösére nőtt, egyes európai országokban gyógyszertárakban bemondható kódokat találtak ki a bajban lévő nők számára. Magyarországon a kormányzó pártok épp ezt az időszakot használták fel arra, hogy végképp ellehetetlenítsék a 2014-ben elfogadott, ám itthon azóta sem ratifikált, a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatását.

Távolról sem a nők biztonsága az egyetlen, ami veszélybe került a járvány miatt. Európa-szerte nőjogi szervezetek hívják fel a figyelmet arra, hogy a többnyire már amúgy is társadalmi többletterheket cipelő nők irányában érzéketlen járványügyi szigor évekkel, évtizedekkel vetheti vissza a nők egyenjogúsági törekvéseit. A gyermekeket nevelő családokban ugyanis elsősorban a nők fizetetlen otthoni munkája nőtt például azzal, hogy az iskolák bezártak. Ennek is betudható, hogy a nők a férfiaknál nagyobb arányban veszítették el az állásukat. Mindez a gyermeküket egyedül nevelő nőket még nehezebb helyzetbe hozta, különösképp, ha egyébként is bántalmazó kapcsolatból menekülve választották a válást, vagyis a másik szülő együttműködésére végképp nem számíthatnak.

Nincs olyan társadalmi réteg, amelyben a nők nem járnak rosszabbul

Hogy a nőket érő hátránytöbblet mennyire nem korlátozódik a társadalmilag amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő – a hagyományos sztereotípiák alapján az áldozatszerepre inkább kárhoztatottnak hitt – nőkre, jól jelzik a tudományos karriert építő nők utóbbi hetekben a témában sorra megjelenő cikkei. A COVID-járvány hatására az egyébként is a férfiak felé lejtő életpályákon nemcsak megtorpant, de visszájára is fordult az utóbbi években, legalábbis Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elindulni látszó kiegyenlítődés...

KITERJESZTENÉ A KORMÁNY A GÖDI MODELLT, MEGFOSZTVA AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT LEGFONTOSABB BEVÉTELÜKTŐL

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.05.13.


Törvényjavaslatot nyújtott be Semjén Zsolt kedd éjszaka, amelynek értelmében a kormány az egész országra kiterjesztené a gödi modellt, ahol áprilisban egy kormányrendelettel vették el az önkormányzat iparűzési adóból származó bevételét – írja a 444.

Az ATV azt írja, a javaslat szerint a legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák.

Amint arról mi is beszámoltunk, április közepén a Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amelyben „a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében”, valamint ” a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése és a meglévő munkahelyek megőrzése vagy új munkahelyek létesítése céljából” a kormány lehetőséget ad magának arra, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzon létre.

Ez a titulus pedig azzal jár, hogy az érintett településeknek az önkormányzat legfőbb bevételi forrását, a helyi iparűzési adót oda kell adniuk a megyének...

NEM FOGOK SORBAÁLLNI, HOGY A MINDENKORI HATALOMNAK KINYALHASSAM A FENEKÉT – BIGE LÁSZLÓ A 168 ÓRÁNAK

168 ÓRA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.05.13.


Egy régóta folyó ügyről van szó, amely teljesen alaptalan

– így reagált az ügyészség vádemelésére Bige László a 168 Órának. Az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót a vádhatóság vesztegetéssel gyanúsítja.


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
2020. május 13.
Ha a milliárdos Bige László hajlandó vallomást tenni, felfüggesztett börtönnel is megúszhatná az ügyészség szerint


Bige László elmondta,

pontosan be tudom bizonyítani, hogy teljesen megalapozatlan és törvénytelen a vád.

Ugyanakkor szerinte a rendőrség és az ügyészség nem tudta és nem is akarta ezeket a szempontokat mérlegelni.”

„Nem érdekelte őket az igazság és amikor figyelmeztettem őket erre, akkor azt mondták, ez az igazságszolgáltatás és a bíróság dolga, őket ez nem érdekli.” – fogalmazott Bige László és kérni fogja a tárgyalás megtartását az ügyben.

Hangsúlyozta, még véletlenül sem tett keresztbe senkinek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
2019. június 12.
Bige László valakit nagyon magára haragított, bezárja a szolnoki gyárát


„El akarnak lehetetleníteni azért, mert
nem vagyok az a típusú ember, hogy sorbaálljak azért, hogy a mindenkori hatalomnak kinyalhassam a fenekét. Ilyet nem tettem és soha nem is fogok.”

– fogalmazott...

3,5 MILLIÁRDOS HIÁNY, LEMONDÁSOK A TENISZSZÖVETSÉGBEN

INDEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2020.05.13.


3,53 milliárd forintot igényelt a sportért felelős államtitkárságtól még áprilisban a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöke, Szűcs Lajos, derült ki abból a levélből, ami eljutott az Index szerkesztőségéhez.

Kérem tisztelettel, hogy járjon el annak érdekében, hogy a pénzügyi konszolidáció összege a lehető legrövidebb időn belül a szövetség rendelkezésére állhasson, különös tekintettel arra, hogy már a havi bérek fizetésekre sincs elegendő forrás"

– így zárta a Szabó Tünde államtitkárnak küldött levelet Szűcs.

Az MTSZ elnöke úgy indokolt, hogy a belső konfliktus miatt a szponzori bevételek visszaestek, a magyar-ukrán Davis Kupa-meccset a szövetség állami szerepvállalás nélkül rendezte, ennek összege 279 millió forint volt. A szállítói tartozásaik egymilliárd feletti összeget tesznek ki. Az egyéb szállítói tartozások is 150 milliós terhet jelentenek. Egyik tételt sem részletezték, mi kerülhetett ennyibe.

Magyarország az előző években ATP- és WTA-tornákat is rendezett - igaz a két legjobb játékos, Fucsovics Márton és Babos Tímea ezektől távol maradt legutóbb -, idén áprilisban itt lett volna a Federation Kupa döntője is, ami a koronavírus-járvány miatt elmaradt...

KISNYUGDÍJASOK, A MAGYAR TÁRSADALOM TŰZOLTÓI

MAGYAR HANG
Szerző: TOMPOS ÁDÁM
2020.05.13.


Érdekes videó jelent meg a minap a 444-en. A portál stábja egy baranyai kistelepülésre, Ágra látogatott, ahová a Civil Kollégium Alapítvány, az Esély Labor Egyesület és az aHang által gyűjtött adományokat vitték el. Szükség is volt rá: hiszen mint oly sok hasonló magyarországi faluban, itt is nagy a szegénység, a munkalehetőség viszont kevés. A koronavírus-járvány pedig nyilvánvalóan csak rontott a falubeliek kilátásain.
Történik mindez abban az országban, ahol tíz esztendeje ural mindent a „vidék pártja”.

A videóból kiderül, hogy főleg kisnyugdíjasok adakoztak, és hogy igazán vidéken kél el a segítség. Milyen furcsa látlelet ez! Először is az irány: a városból érkezik a segítség a falu felé. Nem volt olyan régen 1956, amikor a forradalom alatt még pont fordítva történt: akkor a gazdálkodók látták el élelmiszerrel a pesti srácokat. Ma már ez nem biztos, hogy megvalósulhatna.

Másodsorban pedig nézzük az adakozókat: kisnyugdíjasok, vagyis közgazdasági értelemben véve az inkatívak közül kerültek ki a legtöbben, akik szolidaritást tudtak vállalni. Ennek is ezer oka lehet, de talán nem tévedek nagyot, ha azzal magyarázom a jelenséget, hogy nálunk az idősebb korosztály érzékenyebben reagál a közéletre, mint a fiatalabbak. Amiben megint csak nagy szerepe lehet annak, hogy a regnáló kabinetünk annyira díjazza a civil kurázsit, hogy sokszor tényleg csak azok merik felvállalni a közélettel kapcsolatos véleményüket, akik már nyugdíjasok, így aztán – hogy sokszor hallott helyzetleírásukat idézzem – „nem is tudnak ártani nekik”. A riportban megszólaló Hajdu Gergő az aHang részéről meg is jegyzi, hogy „az nem lehet, hogy kisnyugdíjasok tartanak el Baranya, Szabolcs, Borsod megyei rászoruló családokat”. Hát sajnos, de, lehet. (Írom ezt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adománygyűjtő önkénteseként: évtizedes tendencia, hogy a legtöbb tartós élelmiszert a nyugdíjasok vásárolják a rászorulók számára.)...


MEGNÉZTÜK KÖZELEBBRŐL A MÉSZÁROS LŐRINC BICSKEI REZIDENCIÁJÁN ÁLLOMÁSOZÓ HARCJÁRMŰVEKET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.05.13.


Két katonai járművet fényképezett le nemrég Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, a képeket a Magyar Hang múlt heti száma közölte. A cikk megjelenése után sokan találgatták, kivel készül harcolni, vagy kitől fél a felcsúti nagyúr, és mi is kíváncsiak lettünk a járművekre. Mivel a Bicske határában, mindenkitől távol eső birtokon csak úgy a kerítésen át nem lehet benézni, ezért egy drón segítségével próbáltuk kideríteni, hogy magánhadsereg toborzására készülnek, vagy csak egy újabb drága luxushobbiról van szó a közpénzes munkákon meggazdagodott nagyvállalkozónál.

Mi az utóbbira tippeltünk, és nem tévedtünk nagyot, de nem bántuk meg, hogy odamentünk: a felvételek az egykori víz- gázszerelő vállalkozó elképesztő méretű vagyonáról és földesúri jólétről árulkodnak.

“Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón” – Bayer Zsolt, Népszabadság

A bicskei Erőmű-tavat, bár már akkor is magánkézben volt, néhány éve még a helyi horgászok is használhatták. A 170 hektáros birtokot aztán 2014-ben Mészáros Lőrinc szerezte meg, s olyan szerencsés volt, hogy nem sokkal ezután a bicskei testület megszüntette a telekadót a településen. A Magyar Hang cikke szerint a vétel óta eltelt pár év alatt 250 millió forintot spórolhatott ezzel a cégeivel évek óta közpénzes megbízások sorát elnyerő milliárdos...

GARANCSI ISTVÁN ÁTLÉPETT EGY HATÁRT - ANDY VAJNA BIZALMASA SOK SIKERT KÍVÁNT

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.05.13.


A hazai kaszinóknak több, mint a fele tartozik már Garancsi Istvánhoz: ez hat kaszinót jelent, pedig a koncessziós törvény szerint egy jogosultnak legfeljebb öt kaszinója lehet.

Teljesen új megvilágításba helyezi a hazai kaszinópiacot az a tény, hogy Andy Vajna örökösei helyett Garancsi István lett az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond Kft. új főtulajdonosa április végétől. Eddig ugyanis úgy lehetett tudni, hogy a törvények szerint egy embernek legfeljebb 5 kaszinója lehet, de Garancsi Istvánnak eddig már a soproni kaszinóban is volt kisebbségi érdekeltsége a Futball Invest Zrt. nevű cégének köszönhetően, így viszont már a székesfehérvári MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember összességében 6 kaszinóban is otthonosan mozoghat, nem csak a stadionok VIP-páholyaiban. Ez pedig több, mint a fele az összesen 11 hazai kaszinónak..
.

ITT OLVASHATÓ

SCHEER SÁNDOR: AZ ÉPÍTŐIPARNAK LE KELL SZÁLLNIA A MAGAS LÓRÓL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.05.13.


Nem mondunk újat azzal, hogy az építőiparban az utóbbi évek együttes folyamatainak hatására rendkívül nagyot emelkedtek az árak. A járvány okozta fejlemények azonban sok mindenben változást hozhatnak. Mennyit csúszhatnak a folyamatban lévő projektek? Hány és milyen típusú fejlesztés kerülhet befagyasztásra, akár végleges leállításra? Milyen szakipari tevékenységek váltak szinte elérhetetlenné, vagy épp ellenkezőleg, lett belőlük hirtelen túlkínálat? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakértők a Portfolio Ingatlan második, építőiparról szóló online konferenciáján.

Ilyen rövid idő alatt ekkora változás egyikünk életében sem volt még, mint most. Az építőiparban viszont még most is 300 ezer ember dolgozik, így inkább a hosszabb távú beruházási kedv visszaesésétől tartok - emelte ki Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója...


ITT OLVASHATÓ

MÁR NYÍLTAN A KÍNAI PÉLDÁT KÖVETVE EINSTANDOLNAK ORBÁNÉK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.05.13.


„Einstand” – röviden, de velősen ezzel jellemezte Mellár Tamás a kormány legújabb, a települési önkormányzatokat ellehetetleníteni szándékozó tervét, amellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák az 5 milliárd forint feletti összértékű beruházásokat, azokat a megyei önkormányzatok hatáskörébe adva, elszednének egy sor igazgatási és pénzügyi eszközt a településektől. „A szándékuk az, hogy ne legyen semmilyen mozgástere az ellenzéki irányítású települések vezetőinek” – szögezte le a közgazdász, parlamenti képviselő, aki szerint ez a kínai módszer átvétele. „Igaz, a végjátékban általános, hogy mindent bevetnek, mindenhez odakapnak és semmilyen ár sem drága” – mutatott rá. Botka László szegedi polgármester szerint, „elképesztő és felháborító” a terv. A Szabad Városok Szövetsége már fogalmazza a közleményét.

Egészen elképesztő tervvel állt elő a kormány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesre leosztva a nemes feladatot: mikor máskor, mint éjjel, törvényjavaslat-tervezetet nyújtottak be az Országgyűlésben „A különleges gazdasági övezetekről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel. A benne foglaltak jócskán megemelték tétet a 128/2020. (IV. 17.) kormányrendelethez képest, akkor ugyanis még csak a 100 milliárd forint feletti beruházásoknak terepet adó területeket „nyúlták le”, azaz vonták az állam felügyelete alá, ám ezúttal az alsó határt 5 milliárd forintban állapították meg. Az állam ezúttal a Fidesz által irányított megyei önkormányzatokat jelenti.

Mindent egy csapásra...

LEGFRISSEBB NARANCS

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.05.13.



Interjú
„Nem véd semmi”
Alföldi Róbert rendező, színész

A Köszönjük, Magyarország! nevű pályázat a független művészek megsegítésére jött létre, a kormánynak – ahogy ők mondják – „sikerült egymilliárd forintot átcsoportosítani” erre a célra. E „megmentő” csomag volt beszélgetésünk kiindulópontja.

VÉLEMÉNY

Soós Károly Attila
Lyukas zsebbel
Miért fizet sokat a hitelért az Orbán-kormány?

Litvánia messze van, és nemrégiben még szegény kis szovjet köztársaság volt; aligha jutott volna eszünkbe Magyarországot hozzá hasonlítani. Lényegében ma is hasonló a helyzet, csak fordítva. Az ország egy lakosra jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számolva) 1995-ben 64 – és még 2010-ben is csak 93 – százaléka volt a miénknek; tavalyelőtt viszont már 14 százalékkal meghaladta azt.

Sajó László: Öt és feles
Kivárd a májust (Ujjé, a Ligetben!)

A szerk.
Der Rubikon

A német alkotmánybíróság a minap alaposan befűtött az Európai Unió Bíróságának (EUB), és – végső soron – a német adófizetők pénzével (is) gazdálkodó uniós intézményeknek.
A szerk.
Innentől coki

Nem indult jól a hét Európa Legüldözöttebb Nemzete számára. Mert mit kellett látniuk, amikor végre felüthették a hétvégi FAZ-t?

POLITIKA

Ő majd megoldja
Erdély Zsigmond Gábor (1943–2020)

A bő három évtizeddel ezelőtti gazdasági rendszerváltozás egyik fontos és színes szereplőjétől búcsúzunk – Erdély Zsigmond Gábor a napokban hunyt el rövid betegség után.

Miért indult nehézkesen a koronavírus-tesztelés?

Ablak a járványra

Az illetékesek Magyarországon is a tesztelés felpörgetését ígérik a koronavírus-járvány elleni védekezés második szakaszában. Nem mindegy azonban, milyen típusú teszteket milyen stratégiával alkalmazunk.

KULTÚRA

Könyv a dunaszerdahelyi alvilágról
A temető oroszlánja
Barak Dávid: Elásott igazság

Az elmúlt 20–25 évben itthon sem volt teljesen ismeretlen a „csallóközi maffia” kifejezés, bár ahhoz képest, hogy tagjai szinte kivétel nélkül magyar nemzetiségűek voltak, a hazai sajtó ingerküszöbét csak a legbrutálisabb megmozdulásaik érték el.

ÉLET + MÓD

„Minden polc üres”
Kovács L. Gábor kutatóorvos, akadémikus

Nehéz türelemmel kivárni az új, vagy inkább új funkcióra alkalmazott régi gyógyszereket és a koronavírus-vakcinákat, de nincs más lehetőségünk. A tudománynak sincs könnyű dolga a rejtélyes természetű vírus leküzdésében.

Portré Merkely Béláról, a Semmelweis Egyetem rektoráról
A mindentudó

Kardiológus, kórházigazgató, rektor, sportorvos, aki most a koronavírus-járvány elleni védekezésből is kiveszi a részét. Rendre fölmerül a neve Kásler Miklós lehetséges utódaként. De akar-e miniszter lenni?

TÜNDÉRMESE, SZEREPLŐI MI VAGYUNK – MATOLCSYRA REZDÜLT GÁLVÖLGYI

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió  / PARA-KOVÁCS IMRE
2020.05.13.



  Matolcsy György is megmozdított valamit 
  Gálvölgyi Jánosban. A színész, lepárolva 
  az örök optimista jegybankelnök szakmai, 
  és talán legalább annyira lelki 
  megnyilvánulásait is, Matolcsy 
  univerzumának pár perces esszenciáját 
  adta a Klubrádióban. Beszélgetőtársa 
  Para-Kovács Imre riporter volt...

ÍME, ITT VANNAK BUDAPEST ÚJRANYITÁSÁNAK FŐVÁROSI FELTÉTELEI

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.05.13.


...A védekezés második szakaszának programjához a városvezetés szerint az alábbi három elvet kell figyelembe venni:

- a legfontosabb az emberi élet és egészség megóvása 

- az egészségvédelem és a társadalmi élet újraindítása kölcsönösen függ egymástól 

- az intézkedéseknek rugalmasnak kell lenniük. 

Az újraindítás 7+1 lépéséhez a kormánynak és az önkormányzatoknak együtt kell működniük.
1. Az önkormányzatokat az eddigieknél jobban be kell vonni a döntések előkészítésébe, át kell adni számukra a járványügyi adatokat.
2. Induljon tömeges tesztelés, az eredményeket hozzák nyilvánosságra.
3. Új szabályokat kell bevezetni az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. Ennek részeként tesztelni kell a hazaküldött betegeket és az őket ellátó szociális munkásokat. A svéd modell mintájára mindazoknak, akik a „legkevésbé is betegnek érzik magukat”, lehetőségük legyen orvosi igazolás nélkül e hétig otthon maradni, miközben a kieső munkabérüket az állam vállalja magára. A kórházakból kikerülő betegek tesztelés nélküli haza, illetve idősotthonokba való küldésére vonatkozó határozatokat vissza kell vonni, a kórházakban és az idősotthonokban folyamatosan szűrni kell és fenn kell tartani a látogatási tilalmat. Az idősotthonok működtetésének egyéb kérdéseiről pedig haladéktalanul meg kell kezdeni az egyeztetést az állam, az önkormányzatok és az egyházak között.
4. A közlekedési eszközök túlzott zsúfoltságának elkerüléséhez biztosítani kell a rugalmas munka- és iskolakezdést, ahol lehet, fenn kell tartani a távmunkát. A népszerű találkahelyek, parkok mellett újabb területeket kell megnyitni a fővárosiak előtt új belvárosi sétáló zónák kialakításával és a rakpartok hétvégi autók előtti lezárásával, látogatószámláló app-ok kifejlesztésével, bevezetésével.
5. A vendéglátóhelyek újranyitását is a távolságtartás szabályaihoz kell szabni, könnyíteni kell a teraszengedélyek kiadásán. Az önkormányzatok tegyék lehetővé a közterek egyrészére való kitelepülést az éttermek, kávézó, stb. számára.
6. Az arcmaszkok használata továbbra is maradjon kötelező az üzletekben és közösségi közlekedés járatain, illetve tegyék kötelezővé a játszótereken a felnőtteknek, a vendéglátóhelyeken a pincéreknek.
7. Növelni kell a biciklis és gyalogosközlekedés lehetőségeit a városban, új biciklisávok és sétálóutcák kijelölésével. A városvezetés ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a közösségi közlekedés heti mintegy egymilliárdos vesztesége a rendszer finanszírozhatatlanságával fenyeget, így a buszbeszerzésre korábban ígért 3,2 milliárdos állami támogatás azonnali kifizetését várják.
+1. A járvány nyomában érkező szociális és gazdasági válság hatásainak – a budapesti önkormányzatok forrásai több mint százmilliárd forinttal csökkenhetnek az előttünk álló években – ellensúlyozására jelentőségének megfelelő eszközöket kell adni Budapestnek. A Budapest New Deal program megalkotását az országos gazdaságélénkítéskor meg kell kezdeni.

KISZIVÁROGTAK A KORMÁNY GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERVÉNEK RÉSZLETEI

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2020.05.13.


A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár május 12-én kedden, az európai országok magyarországi nagyköveteinek bemutatott, angol nyelvű prezentációjából korábban nem látott részletességgel derül ki, mennyi pénzt szán a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv különböző elemeire, és hogy eddig mennyi pénzt kértek a cégek a kormány különböző programjain keresztül. Az anyag végre segít megérteni, milyen számítások állnak a kormány által korábban bedobott hatalmas számok mögött.

A tervek szerint viszonylag kevés pénz, 400 milliárd forint megy munkahelyek védelmére, még ennél is kevesebb, 235 milliárd forint szociális programokra, és 674 milliárd forint beruházások támogatására új munkahelyek létrehozása érdekében. A kormány a legtöbb pénzt hitelekre és tőkealapokra (2416 milliárd forint) és a kormány által prioritásnak tartott ágazatok fejlesztésére (2564 milliárd forint) szánja.

Az anyagból az is kiderül, hogy május 8-ig négyezer cég kért bértámogatást 8,7 milliárd forint értékben, és ez 54 ezer dolgozót érint. A kutatás-fejlesztés területén 400 cég összesen 4,2 milliárd forintot kért, ami 6 ezer dolgozót érint...

SOK ÁLLÁS MEGSZŰNIK, DE MÉG TÖBB LESZ A BIZONYTALAN MUNKAHELY A JÁRVÁNY UTÁNI MUNKAERŐPIACON

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.05.13.


Érdekes felvetéssel közölt adatokat a bizonytalan munkahelyek arányáról az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat. A szervezet azokat az álláshelyeket sorolja ebbe a kategóriába, amelyeket három hónapnál rövidebb lejáratú szerződés alapján töltenek be, azaz az érintett munkavállaló három hónapon belül jó eséllyel munkanélküli lesz. Az Eurostat rövid elemzésében azt írta, hogy az ilyen megállapodás keretében foglalkoztatottak aránya az elmúlt évtizedben viszonylag stabil volt, a koronavírus azonban ezen is változtathat.

Első körben őket teszik az utcára

Mint az európai statisztikai hivatal megállapítja, a járványhelyzet, illetve az arra adott kormányzati intézkedések miatt rengeteg cégnek kellett átmenetileg felfüggesztenie a tevékenységét, és kirúgnia embereket, vagy legalábbis csökkenteni a munkaidejüket. Így nem teljesen egyértelmű, hogy milyen irányú elmozdulást várnak az egyébként az összes munkahelyhez viszonyítva tényleg stabilan 2,1 és 2,5 százalék között mozgó bizonytalan álláshelyek arányában.

Az elmozdulás egyébként már rövid és középtávon is ellentétes irányú lehet. Eleinte valószínűleg inkább csökkenni fog azoknak az aránya, akik rövidtávú szerződéssel dolgoznak, mivel tőlük jogilag könnyebb megválni, így a cégek nagyobb eséllyel szüntetik meg az ilyen szerződéseket, mint a határozatlan idejűeket. Ilyenre már itthon is volt példa:

egy autóipari beszállító cégnél lapunknak azt mondták, hogy a válság miatt a korábban határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott kollégáktól megváltak,

a többi munkavállalót azonban megtartották és esetükben rövidített munkaidőt vezettek be, amihez állami segítséget igényeltek (kurzarbeit).

A gazdaság újraindulását követően azonban éppen ellentétes irányú folyamat játszódhat le. A cégek többsége egyelőre nem tudja megbecsülni, hogy milyen ütemű lesz a visszarendeződés, így jó eséllyel nagyobb arányban vesznek majd fel csak meghatározott időre embereket, akiket legfeljebb később véglegesítenek, ha már biztosak abban, hogy tényleg szükség van a munkájukra...

EGY SZEMPILLANTÁS ALATT MAGYAROK TÍZEZREI VÁLTAK MUNKANÉLKÜLIVÉ

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio

2020.05.13.



A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet gazdasági következményei Magyarországon azonnal és közvetlenül érintettek számos, személyes szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozót, írja a KSH elemzése. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében tett intézkedések hatására a vállalkozások szüneteltetésének száma 2020 márciusának második felében jelentősen nőtt, április 1-jére pedig hatalmas ugrást láthattunk.

Január 1-je és május 1-je között több mint ötszörösére nőtt a szüneteltetők száma az előző év azonos időszakához képest, idén ugyanis összességében 61 ezren, ezen belül március 1. óta 49 ezren döntöttek a szüneteltetés mellett. Az alábbi ábrákon az látható, hogy az adott napon/hónapban hány bejelentés született a szüneteltetésről:...


VISSZATÉRT MAGYARORSZÁGRA A DEVIZAADÓSSÁG

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.05.13.


A magyar kormány sokáig kerülte az olcsóbb, de a külföld felé eladósító devizakötvény-kibocsátásokat. A koronavírus nyomán aztán akadozott itthon, az elsősorban a lakosságra hagyatkozó önfinanszírozás és a magasabb hiány finanszírozási igénye is megnőtt. Ekkor hirtelen bejelentettük, hogy 2020-ban újra 4 milliárd euróért megyünk ki a nemzetközi piacra. Az első 2 milliárdos csomagot el lehetett adni, ha tetszik, sikeres volt a kibocsátás, a magyar adósságfinanszírozásnak azonban vannak árnyoldalai.

Az elmúlt években a magyar kormánynak kulcsfontosságú volt az adósságkezelésben az önfinanszírozási program. Vagyis a GDP-arányosan csökkenő (a 2011-es 80,8 százalékról, 2019-re 66,3 százalékig javult a mutató) magyar államadósság finanszírozásán belül elsősorban a lakossági állampapír-kibocsátásokon volt a hangsúly.

A majdnem évi 5 százalékot fizető MÁP Plusz, illetve az inflációt érdemi kamatfelárral megfejelő változó kamatozású PMÁK-sorozat is népszerű volt.

DEVIZAADÓSSÁGOT VISZONT NEM HALMOZOTT FEL A KORMÁNY, UTOLJÁRA A SZITOKSZÓVÁ VÁLT LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY PÓTOLT MÉG ÉRDEMBEN LEJÁRÓ DEVIZAADÓSSÁGOKAT.

(Akit részleteiben is érdekel a magyar államadósság, ebben az angol ynelvű prezentációban minden fontos adatot és folyamatot megtalál.)...

VAN EGY RÉMHÍRÜNK: ELVITTEK A RENDŐRÖK AZ OTTHONÁBÓL EGY EMBERT A VÉLEMÉNYÉÉRT

444.HU
Szerző: plankog
2020.05.13.



  Talán a szerencsi rendőrség sem 
  gondolta,hogy történelmi dokumentumot 
  tesznek közzé 2020. május 12-én a 
  police.hu-n, amikor bemutatták egy reggeli 
  akció videófelvételét. Négyen kutatják át 
  egy férfi otthonát, fényképezik laptopját, 
  aztán közrefogva kísérik ki otthonából, és 
  rendőrautóba teszik. 

  A 64 éves férfi a rendőrség közlése szerint 

  rémhírt terjesztett.

  Az érintettel órákkal később a 444-nek 
  sikerült beszélnie, és bemutattuk a 
  Facebook-posztot is, ami miatt elindult az 
  eljárás. Íme:...

A VIZSGÁLAT SZERINT NEM HIBÁZOTT A LEVÁLTOTT SZÉKESFEHÉRVÁRI KÓRHÁZ-FŐIGAZGATÓ

HVG
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.05.12.


Nem Csernavölgyi István, hanem más követte el a mulasztást, amelyre hivatkozva április közepén statáriális gyorsasággal menesztette a vezetőt Kásler Miklós. Sőt, a kórház lezárult belső vizsgálata szerint éppen az hibázott, akire a leváltása után átmenetileg rábízta az intézményt az erőforrásminiszter.

Nem a székesfehérvári Szent György Kórház egy hónapja leváltott főigazgatója követte el azt a mulasztást, amelyre hivatkozva leváltotta őt az emberi erőforrások minisztere – állapította meg információink szerint az intézményben lezajlott belső vizsgálat. A vizsgálatot az új főigazgató, Bucsi László indította, aki hétfőn megerősítette értesüléseinket.

Az intézményt tíz éve vezető Csernavölgyi István leváltását – ahogy arról beszámoltunk – április 11-én csak az után ismerte el az erőforrásminisztérium, hogy a feol.hu saját információ alapján írt a történtekről, a főigazgató pedig megerősítette azt. A menesztés hivatalos okát is ő mondta el először, nevezetesen, hogy az intézmény késve szolgáltatott adatokat a vírushelyzetről. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a kórház telefonon mindig pontosan továbbította az információkat. Ez pedig eleve nem is főigazgatói hatáskör, hanem adminisztrációs feladat, ő főigazgatóként a kollektíva többi tagjával "a nap minden órájában a betegellátást szervezte, gyógyított, szűrt, és minden idegszálával a járványügyi helyzet megoldására koncentrált.”...

TGM: A KÚRIA A CIGÁNYGYEREKEKNEK IGAZSÁGOT SZOLGÁLTATOTT

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.05.13.


Az emlékezetes gyöngyöspatai ügyben a korábbi ítélet pénzbeli kártérítést ítélt meg azoknak a roma gyerekeknek (vagy a családjuknak), akiket a faluban – törvényellenesen – fajilag szegregált oktatásban részesített a helyi iskola.

Ez amúgy se nagyon tetszett volna a fajgyűlölőknek, de a dologba ráadásul beleszólt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a legnagyobb nyilvánosság előtt kijelentette (alkotmány- és törvénysértő módon, ám látható élvezettel), hogy a magyar kormány (illetve alárendelt állama) nem fog fizetni, a magyar bíróság által megítélt kártérítés pedig munkakerülő pernahajdereknek jutna, amiről szó se lehet, miközben dolgos fehér népünk megszakad a munkában, ezek a ripők, lusta színesek meg csak dőzsölnek.

A magyar állam képviseletében a hatvani tankerületi igazgatóság megföllebbezte az ítéletet. Amíg a bíróság tanakodott és iratokat tanulmányozott, a kormányzati propagandatörzs által mozgatott portyázó egységek megtalálték a felelőst no kicsoda, Soros György személyében, akinek a (még senki által nem látott) hálózata úgymond pénzt óhajt kicsikarni az óhazából.

Az esetről két cikket is írtam (ld. itt és itt), korábbi állításaimat nem fogom megismételni.

A megdöbbentő arányú, intenzitású és hangerejű kormányzati, kormánypolitikai és – ami nálunk nagyjából ugyanezt jelenti – médianyomás ellenére az ország legfölsőbb bírósága, a Kúria most a kormány ellen döntött, méghozzá úgy, hogy a kártárítést az állami szerveknek készpénzben kell kifizetniük, nincs tréfa: az egész história kitűnő összefoglalása itt, a Kúria közleménye itt. A bírói hatalomnak még mindig vannak független szegmentumai, s ha holnap diadalmasan kérdezi az igazságügy-miniszter, hogy akkor hogy is van ez, nincs itt jogállam…? – akkor azt felelhetjük: de igen, asszonyom, itt-ott, hébe-hóba, szíre-szóra akad a környéken jogállamiság.

Ez az ítélet egyben azt is jelenti, hogy a Kúria a magyar alkotmányos állam (vagy ami maradt belőle) nevében elítéli a faji megkülönböztetést, a faji elkülönítést és óriási nyaklevest kevert le mindazoknak, akik jogerős bírói ítéletek megszegésére hívnak föl, noha jórészt hivatalos személyek.

(Cselekményük közigazgatási jogi és büntetőjogi súlyának megítélése egyelőre jogi vita tárgya.)

Viszont röviden szemügyre kell vennünk azt, hogy miként alakult ki az új cigányellenesség, amely arra sarkallta az egyik európai tagállam vezetőjét, hogy a faji megkülönböztetés népszerűségére sandítva ne átallja megtagadni bírói ítélet végrehajtását, szembeszállva az ország jogrendjével, amelynek a jóvoltából az ország vezetője...

„A HATÓSÁGOKNAK HALVÁNY GŐZÜK SINCS, MI A TEENDŐ”

NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2020.05.13. 


A kormány főleg a fővárosi idősotthonok kríziséről beszél, de valójában az állami és civil fenntartású intézményekre is súlyos csapást mért a járvány.

Régi szocreál épület a hajdan virágzó, ma már lepusztult volt lemezgyártól alig kőhajításnyira: itt működik az állami fenntartású Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény borsodnádasdi otthona, ahol a hivatalos közlések szerint négy idős, koronavírussal fertőzött gondozott vesztette életét. Az intézmény elvileg 41 férőhelyes, legalábbis ilyen adatok jelentek meg eddig: ha ebből indulunk ki, akkor a halálozási arány rosszabb itt, mint a sokat emlegetett és pellengérre állított fővárosi Pesti úti idős otthonban. (A hangsúly persze az arányon van, hiszen a két otthon aligha összevethető: a fővárosi intézményben több mint tízszer ennyien, 544-en éltek, közülük hunyt el a vírus miatt 44 gondozott.) A borsodnádasdiak közül viszont többen is azt mondták nekünk a városban, hogy az otthon nem működött teljes kapacitással. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem segített tisztázni a számokat, lapzártánkig nem válaszoltak arra, hány férőhelyes az intézmény, hányan élnek most ott, s van-e jelenleg beteg lakója az otthonnak. 

Az intézmény előtt egy tetőtől-talpig védőruhába öltözött ápolónővel találkoztunk. Ő azt mondta, negyvenöten vannak most az otthon 16 szobájában, ami azt jelenti, hogy a szobák többségében hárman laknak együtt. Az ápolónő tudomása szerint a négy elhunyt közül ketten helybéliek voltak. Rajtuk kívül valamennyi, eddig kórházban ápolt beteg visszatért már az intézménybe: a Borsod megyei kormányhivatal korábbi közlése szerint 31 koronavírus-fertőzést regisztráltak az állami fenntartású otthonban, s 15 beteget vittek kórházba. Mint megtudtuk, munkába állt kedden az a bekölcei illetőségű gondozónő is, aki szintén megfertőződött, de mivel különösebb tünetei nem voltak, otthoni karanténban vészelte át a két hetet. Azt is elárulta: jelenleg egy új koronavírus-gyanús ápolt van az idősek között, hozzá szerdán érkeznek, hogy leteszteljék. 

Ennek fényében úgy tűnik, kissé talán elsietett volt a város háziorvosának optimizmusa, aki örömhírként jelentette be hétfőn a település közösségi oldalán: „Elmondhatjuk, hogy hetek óta nincs új koronavírusos esetünk sem a városban, sem a szociális otthonban. (...) Valószínűleg a borsodnádasdi kiemelkedő hullámon túl vagyunk” – írta. Erre a jó hírre hivatkoztak az otthon közelében lakók közül többen is, s mintha valóban kissé felszabadultak volna a nyomás alól, maszkot alig viselt valaki, s a másfél méteres távolságot sem nagyon tartották be...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBAN FURA RÍTUS ALAKULT KI ORBÁN MIATT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.13.


A jelek szerint ahhoz hozzá szokott az EU, hogy se lenyelni, se kiköpni nem tudja a magyar miniszterelnököt, de lassanként a torkán akad.

Süddeutsche Zeitung

Az újság felszólítja mind az Európai Néppártot, mind az uniót, hogy végre lépjenek Orbán Viktor ellen, hacsak nem akarják, hogy az belülről ossza meg és verje szét az EU-t, ahogyan a saját országával is tette. Merthogy a politikus immár úgy látja, hogy a saját maga által kreált illiberális demokrácia képviseletében vezeti a harcot a másik Európáért. Tudja, hogy az idő neki dolgozik, hiszen eddig jóformán kivétel nélkül elérte a többi tagállamnál, amit csak akart. Ennek megfelelően pofátlan, amit legutóbb is bizonyított, amikor berendelte az öt északi ország nagyköveteit. Az ok az volt, hogy Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország nyilvánosan csatlakozott az Európa Tanács főtitkárához, aki nyugtalanságát fejezte ki az Orbánnak adott különleges jogosítványok miatt. És még jó, hogy a nagyköveteket védi a diplomáciai mentesség, mert ha nem így volna, még az is elképzelhető lenne, hogy akár öt évig leültetik őket rémhírterjesztés vádjával. Ám az eset azt támasztja alá, hogy Orbán csak újabb kapaszkodóhoz jut, ha megbírálják. Duzzad az erőtől és úgy alakítja, hogy a végén jól jöjjön ki az európai partnerekkel vívott küzdelmekből. A minap például dühös levélben hányta a néppárti tagszervezetek elnökeinek szemére, hogy azok „dezinformációs kampányt” kezdtek Magyarország ellen. Brüsszel a felhatalmazási törvény kapcsán is csak igen óvatosan hangoztatta fenntartásait. A jogállamiságért felelős alelnök egyelőre nem lát jogalapot újabb kötelezettségszegési eljárásra. De Orbán nem kell aggódnia a már folyamatban lévő eljárás miatt sem, amely az Európai Parlament javaslatára indult „a demokrácia és a közösségi értékek súlyos megszegése” miatt. A lengyelek úgyis megvédik, sőt, most már számíthat szlovén elvbarátjára is. Az EPP-ben immár rítusnak számít, hogy tárgyalnak a magyar kormánypárt kizárásáról, de idáig csak annyi történt, hogy tavaly márciusban felfüggesztették a tagságát. Ám most már valamit tényleg tenni kell. A kereszténydemokraták aligha tudják elkerülni, hogy ne paterolják ki a Fideszt. Az uniónak pedig ki kell mondania, hogy nem kaphat uniós támogatást az a tagország, amely semmibe veszi a közös játékszabályokat.

Die Welt
A magyar és a lengyel jogrendszer átalakításának egyik legfőbb szakértője szerint a német Alkotmánybíróság döntése után valószínűleg már csupán idő kérdése, mikor követi Magyarország a lengyel példát, miután Varsó már idáig is jó párszor visszautasította az Európai Bíróság határozatait. Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológia professzora ezért úgy gondolja, hogy ily módon az EU még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a két országban a bíróságok helyzetével. Arra is kitért: különös, hogy a német testület vezetője, aki mandátuma lejártával azóta már távozott tisztségéből, pontosan tudja, mire mennek ki a lengyel jogi reformok, hiszen korábban többször is bírálta azokat. Mégis ez a döntés született Karlsruhéban. Ám szakértők fejcsóválással fogadták az ítéletet, mert éppen Budapest és Varsó miatt az ügynek immár van egy politikai dimenziója, és a keleti populisták most erősítést kaptak. Így még jobban leépíthetik a jogállamot. Lengyel kormánypárti politikusok egyfolytában méltatják a német alkotmánybírákat, mivel azok az Európai Bíróság véleményével szembehelyezkedve elutasították, hogy a német jegybank közreműködjön az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjában, ami a járvány miatt megrendült gazdaságok támogatását célozza. A lengyel vezetés évek óta vitában áll az Európai Bírósággal. Azt mondja, az túllépte jogkörét, miután már többször is kifogásolta az igazságszolgáltatás átalakítását. A karlsruhei verdikt miatt azonban most azt fenyeget, hogy Magyarország és Lengyelország még jobban lecsúszik, hiszen Orbán Viktor is nagy mértékben ellenőrzése alá vonta a bíróságokat. A lengyel igazságügyi miniszter máris kijelentette: íme, kétségtelenül beigazolódott, hogy a nemzeti hatóságoké a végső szó, amikor az uniós szervek ténykedését kell elbírálni. Ehhez csak annyit, hogy Varsóban az Alkotmánybíróságot Kaczynski egyik bizalmasának a felesége vezeti. A testület a kormány minden döntésére rábólintott, állásfoglalásai mindig ütköztek az Európai Bíróság irányvonalával. A lengyel vezetés alighanem most ellenszegül annak a felszólításnak is, hogy szüntesse meg az új bírósági fegyelmi kamara működését, ily módon azonban az egész európai jogrendszer legitimációs válsága fenyeget. Mindazonáltal Sergey Lagodinsky, a német zöldek EP-képviselője, aki maga is ügyvéd, óva int attól, hogy bárki egy lapon említse a karlsruhei határozatot, illetve Varsó és Luxemburg viszályát, Hiszen a német alkotmánybírák illetékességi vitába bonyolódtak, a lengyelek ellen viszont újabb szerződésszegési eljárás készül, mivel erősen feltételezhető, hogy az ország nem tartja be a jogállami normákat. Azaz ez utóbbi esetben fel sem merül, hogy az unió, vagy annak legfőbb bírósága túllépte volna hatáskörét.

Frankfurter Rundschau
Az európai zöldek azt javasolják, hogy a jövőben a városok és régiók jussanak meghatározó szerephez a menekültek elosztásánál, mármint azok, amelyek hajlandóak menedékkérőket befogadni. A Strasbourgban előterjesztett javaslat búcsút mondana annak az elvnek, hogy az érkezők ügyében azok az államok az illetékesek, ahol a migránsok először léptek az unió földjére. Azaz a déli országok. A környezetvédők felvetik, hogy a külső határokon létesüljenek regisztrációs központok, ahol az EU menedékhatóságának munkatársai jegyzékbe veszik a jelentkezőket és egyben meghatározzák számukra, hogy melyik tagállamba kell menniük. Mégpedig a lehető leggyorsabban. Mindenki számára kijelölnék a célországot, majd ott eldöntik, hogy jogosultak-e a menedékjogra. A rendszer egyesítené a kötelező és önkéntes szolidaritás előnyeit. Ha a települések és körzetek készek átvenni embereket, akkor ezért pénzt kapnának az uniótól. Viszont ha nincs elég hely, akkor a tagállamoknak kellene gondoskodniuk az elhelyezésről, illetve hozzá kellene járulniuk a befogadás költségeihez. A zöldek szerint ily módon meg lehetne törni a magyar és a lengyel ellenállást a kvótákkal szemben. De ha valamely kormány megszegi a rendelkezéseket, akkor a Bizottság büntetést szabhatna ki rá. A lényeg, hogy a szolidaritást jutalmaznák és segítenék, és a jelenlegi helyzettől eltérően nem járna rosszul, aki hajlandó rá. Aki viszont nem akar közreműködni az új rendszerben, az fizessen érte. Egyébként az elkövetkező hetekben Brüsszel is bemutatja a saját tervét a menedékpolitika reformjára, ami a 2. félévben elvileg a német uniós elnökség egyik súlyponti kérdése lesz. Ha nem szorítja háttérbe, hogy miként építsék újjá a gazdaságot a járvány után.

Médiapart
Szörnyű állapotokat mutat be a két magyar tranzitövezetben a riport, de még szörnyűbb a hatóságok hozzáállása, miközben a fogvatartottak többsége még fiatalkorú. Köztük van egy 17 éves iráni fiú, aki a nagybátyjával és annak négytagú családjával jutott el Röszkéig. A többiek menedéket kaptak, neki jó egy év után utasították el a kérelmét. Merthogy nem látták bizonyítottnak a rokoni kapcsolatot, úgy hogy elszakították a többiektől. Az utóbbi hónapokat teljesen magányosan töltötte. Ezt már Kovács Timea ügyvéd mondja, aki a Helsinki Bizottság megbízásából képviseli a fiatalt. A civil szervezet, amely ritka kivételként időnként kap felvilágosítást az illetékes szervektől, úgy becsüli, hogy a két táborban 350-400-an vannak. Hogy többségük gyerek, azt Szél Bernadett derítette ki, miután a két létesítménybe nem mehetnek be sem újságírók, sem civil aktivisták, de még az ENSZ menekültszervezetének munkatársai sem. Korábban napi egy-egy menedékkérő léphetett oda be, de a járvány miatt most egyetlen egy sem. A többiek a határ túloldalán vadkempingekben várnak a jó szerencséjükre. Akik bent vannak a konténervárosban, azok bármikor visszamehetnek Szerbiába, így ez sem Magyarország, sem a strasbourgi bíróság szerint nem jelent fogva tartást. Csakhogy aki dél felé elhagyja a zónát, még mielőtt így vagy úgy, de pecsét kerülne az ügye végére, az örökre elveszti a jogát, hogy menedékért folyamodjon valamelyik uniós tagállamban. Szóval, a rendszer perverz. Valóságos börtön, amellyel el akarják riasztani mindazokat, akik immár négy év óta szeretnének bejutni az országba. Akiket mégis beengednek, azokat megmotozzák, ujjlenyomatot vesznek tőlük és azokat összevetik a nemzetközi bűnügyi adatbázisokkal. Majd berakják a szerencsétleneket egy konténerbe, ahol joguk van várni a vizsgálat lezárultáig. Vagyis őrizetben tartják őket, noha ez szigorúan tilos a nemzetközi menekültügyi egyezmények értelmében. A gyakorlatot elítélte az Amnesty International és a WHO is, de mindhiába. Léderer András a Helsinki Bizottságtól úgy becsüli, hogy átlag 400 napot kell tölteni a műintézményben. Beleértve, hogy ez szép csendben vonatkozik a gyerekekre is. Budapest sajátságos módszere az ott lévők meggyőzésére, tehát hogy térjenek vissza szerb területre, hogy napokon keresztül éhezteti őket. Általában 3 napig, mert ennyi idő kell, hogy a Helsinki Bizottság értesítse az Európai Emberi Jogok Bíróságát és az felszólítsa a magyar szerveket, hogy ne vonják meg az élelmet az adott kérelmezőktől. A magyar fél arra hivatkozik, hogy akinek a kérelmét elutasították, az már nem jogosult az ellátásra. A gyerekek azonban végig kapnak enni, de Szél Bernadett tud olyanról, amikor az őrök kényszerítették a kicsiket, hogy dobják el a kekszet, amelyet a zsebükben akartak a szülőknek vinni. Strasbourg 2018 augusztusa óta 17 ilyen esetet tárgyalt, így 27-en jutottak ismét táplálékhoz. Ám a magyar hatóságok álláspontja az, hogy az ítéletek mindig az adott ügyre vonatkoznak, és nem érvényesek a rendszer egészére.