2020. május 11., hétfő

ELINDULT AZ ISKOLATÉVÉ MÁSODIK ÉVADA

INDEX
Szerző: ISKOLATÉVÉ
2020.05.11.



Koren Balázs, az ELTE oktatója a tudatos online jelenlétről beszél első előadásában, mert enélkül nem érdemes semmibe sem belevágni az interneten.

Az alábbiakról lesz szó:


- Az online világban mindig a kényelem és a biztonság két véglete közt mozdunk, ebben kell megtalálni a nekünk megfelelő helyet.
- Miért kell jó jelszót választani? Mi valójában egy emailcím?
- Mit tegyünk, ha olyan személybe botlunk a neten, aki (vagy inkább ami) nem is létezik?
- És miről beszélgetnek a malacok a vágóhídon?

Már tetőzött a koronavírus-járvány, de még mindig bizonytalan, hogy mikor tudunk kiszabadulni a négy fal közül. Az Index Iskolatévé sorozat második évadában a programozás világát szeretnénk megmutatni három tanár segítségével, akik az alapoktól a legórobotokon át a miniszámítógépek és szenzorok programozásáig mutatnak nekünk remek trükköket. Nem csak diákoknak szól!

LAZÍTANAK A KORLÁTOZÁSOKON, NYUGAT-EURÓPA LASSAN FELÉBRED A KARANTÉNÁLOMBÓL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.05.11.


Belgiumban vendégbuborékokat alkotnak, Hollandiában eltörlik a gyerekek távolságtartását, a britek pedig milliókat küldenek újra dolgozni. Eközben Németországban amint bejelentették a korlátozások feloldását, emelkedni kezdett a vírus reprodukciós rátája

A járványgörbe sikeres ellaposítása miatt egyre több ország hozhat nyugodtabban olyan döntéseket, amelyek kiszolgálják a nyárra készülő, a karanténból kitörni vágyó lakosságot, és enyhítheti a járványügyi korlátozásokat. A legtöbb ország a több lépcsős, fokozatos feloldások híve, de így is szerteágazóak az egyes államok intézkedései.

Franciaországban az 55 napon át tartó szigorú korlátozásokat első körben azzal oldják fel hétfőtől, hogy az emberek újra elhagyhatják otthonaikat nyomós indok nélkül, tíz főig engedélyezik a gyülekezést, valamint újra kinyithatnak a fodrászatok, virágboltok, könyvesboltok, piacok és ruhaüzletek, míg az éttermek, kocsmák, múzeumok, színházak és mozik továbbra is zárva tartanak.

Egyes iskolák is kinyitnak hétfőtől vagy keddtől, de ezekben a távolságtartás lehetőségét biztosítani kell. Körülbelül 400 ezer vállalkozás kezdi újra a működését, és 875 ezer dolgozó áll ismét munkába, ezért az arcvédő maszk viselését kötelezővé teszik a tömegközlekedési eszközökön. Az egyéni sportolást, például a futást újra engedélyezik a délelőtt 10 órától este 7-ig tartó időszakban, de az egyes régiók közötti mozgást továbbra is korlátozzák: a lakosok legfeljebb egy 100 kilométeres sugáron belül hagyhatják el otthonukat...

HOGYAN VOLT ERRE IDEJÜK?

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2020.05.11.


Két hónappal ezelőtt, március 11-én hirdetett rendkívüli veszélyhelyzetet a kormány. Azóta úgy darálják a koronavírushoz nem kapcsolódó témákat, mintha nem is egy világjárvány söpörne át éppen az országon, és mintha nem egy történelmi recesszió küszöbén állnánk. Színházak bezsákolása, közmunkások és kulturális közalkalmazottak megregulázása, a sportba öntött milliárdok, a holdudvarnak kiutalt ingatlanok, az állami átláthatóság csökkentése, ellenzéki vezetésű önkormányzatok forrásainak elvétele. És ez még nem minden...

A KARANTÉN NEM AZ OLVASÁSRÓL SZÓL: HATALMAS VISSZAESÉS A KÖNYVPIACON

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.05.11. 


Magyarország egyik vezető könyvkereskedője, a Líra Csoport március 27-én zárta be mintegy száz könyvesboltból álló hálózatát a kijárási korlátozás miatt. A cégcsoport éppen egy nappal előtte vágott bele egy olyan kísérletbe a Facebook-oldalán, amelytől azt remélte, hogy mérsékelni fogja a járvány miatt keletkező veszteségeit.

A Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián közel fél órán át beszélgetett élő videóban az egyik legismertebb kortárs magyar íróval, Grecsó Krisztiánnal. A videót 14 ezren látták, és azóta Nyáry – vagy egy kollégája – minden hétköznap beszélget magyar írókkal. Elsősorban arról kérdezik őket, hogy hogyan telnek napjaik a karanténban vagy milyen olvasmányokat ajánlanak.

Grecsó mellett szerepelt a sorozatban Spiró György, Závada Pál vagy éppen Bereményi Géza. A videók nézettsége jellemzően 5 és 20 ezer között mozog, a New Yorkban önkéntes mentősként dolgozó Röhrig Gézával készült beszélgetést pedig mintegy 100 ezren látták.
„Érezhető, hogy a beszélgetések után elkezdik keresni a szerzők könyveit, vagy azokat, amelyeket javasolnak” – mondta Nyáry Krisztián, aki szerint a plakátokat, bolti elhelyezéseket vagy a kirakatot most hasonló online eszközökkel próbálják pótolni. A négy órakor kezdődő videóknak sok törzsnézője lett, számukra stabil délutáni programmá váltak a beszélgetések...

EZ A HAJÓ ELMENT, PALIRA VETTÉK ROGÁNÉK A BALATONIAKAT

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.05.11.


Polgármestereket, köztük a fideszeseket és civil szervezeteket is becsapták. A balatoni vitorláskikötők dolgozóit már két héttel a május 6-i döntés előtt értesítette a cégvezetés: januártól kikerülnek a Balatoni Hajózási Zrt. fennhatósága alól. Múlt szerdán a vitorláskikötők kiszervezéséről döntött a Bahart közgyűlése egyetlen igen szavazattal. Ez a voks, a magyar államot képviselő, a Rogán Antal felügyelte turisztikai ügynökségé volt.

Az elsők között írtunk a 173 éve Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság szétszedését végrehajtó, úgynevezett reorganizációs tervről. Akkor, amikor értesítették a már kisebbségi tulajdonban lévő balatoni önkormányzatokat, hogy miről is kell majd szavazniuk a május 6-i közgyűlésen.

Többek között azt, hogy a tervek szerint kiszervezik az idén közel egymilliárdos bevételt termelő vitorláskikötői ágazatot. Ahhoz, hogy a terv át fog menni, nem férhetett kétség: a javaslatot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt lévő cég vezetősége dolgozta ki, a 6 milliárdos korábbi tőkeinekciónak köszönhetően az állam szavazati többsége pedig jó ideje biztosított.

S múlt szerdán minden a papírforma szerint történt, a döntés megszületett: 11 vitorláskikötőt pályázati úton bérbe adnak, megszüntetnek hajójáratokat, kivonnak a forgalomból és értékesítenek kikötőket, eladnak két kempinget és egy szállodát. Mindez 65 fős létszámleépítéssel is együtt jár.

Meg sem várták a döntést

Egyébként a Bahart vezetősége már a javaslatban világossá tette, hogy mindez a tulajdonosi jogokat gyakorló, a Rogán Antal miniszter által felügyelt turisztikai ügynökség "rendelkezései alapján" történik. Sőt, a cég vezetésének pontos információi lehettek arról, hogy a közgyűlés összehívása pusztán formalitás, nem fogják befogadni a kisebbségi részvénycsomagot birtokló önkormányzatok észrevételeit...

A SZEMÉTKUKÁBAN, HIDEG VÍZBEN VOLT KÉNYTELEN FÜRDENI EGY KORONAGYANÚS BETEG A KORÁNYIBAN, AHOL MOCSKOS, WC ÉS FÜRDŐ NÉLKÜLI SZOBÁBA ZÁRTÁK NAPOKRA

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.05.11.


Egészen elképesztő élményekről számolt be a 444-nek egy beteg, akit koronavírus-gyanús tünetekkel utaltak be pénteken, május 8-án a Korányi kórházba. 

X. 40 éves, kétgyerekes anya, nincs ismert betegsége. Április közepétől kezdve köhögött és fulladt. A házirovosa koronavírus-gyorstesztet rendelt neki, ami negatív lett, de utána folytatódtak a tünetek, sőt a fulladás rosszabbodott, szúrni kezdett a mellkasa, majd amikor egy röntgenfelvétel árnyékot mutatott ki az egyik tüdején, beutalták a Korányi kórház Covid-osztályára, hogy a sokkal megbízhatóbb, úgynevezett PCR-teszttel állapthassák meg, hogy fertőzött-e.

X. május 8-án, pénteken érkezett meg a kórházba és tudta, hogy a legjobb esetben is kábé 4 napot bent kell töltenie. Az igazán megbízható eredmény végett a betegeket ugyanis kétszer tesztelik egymás után és ez a PCR esetében nagyjából ennyi időbe kerül.

X. a Korányiban azonnal úgynevezett izolációs szobába került, aminek az a lényege, hogy a beteg addig nem hagyhatja el egyáltalán, amíg ki nem derül, hogy koronavírusos-e.

“Ha emlékeim nem csalnak, Müller Cecillia folyamatosan az alapvető higiéniára hívja fel a figyelmet a vírussal kapcsolatosan” - írta X. az első kapcsolatfelvételünk idején. Nem véletlenül. A szobájában elhelyezkedve ugyanis meghökkenve tapasztalta, hogy ott nincs sem fürdési lehetőség, sem wc.

Igen, a definíciója szerint többnapos tartózkodásra szánt helyiségben összesen egy fali mosdókagyló volt, a lakótértól elválasztott wc pedig egyáltalán nem, helyette egy kis mobi útivécét helyeztek el odabent.

“Az emberi méltóság megtiprásának érzem, hogy egy mini pottyantós wc van behelyezve a szobába. Azt nem viszik, az ott van. Az egész szaga átjárja a szobát. Tegnap óta senki nem jött fertőtleniteni.”

- írta X. még szombaton, május 9-én.

A higiénés körülményekhez képes szinte eltörpült, hogy “az egész épületet fűtik, (...) forró a radiátor miközben május 9,-ét írunk és kint 28 fok van.”

X. eleve kényes a tisztaságra, ilyen körülmények között pedig duplán is mosdani akart, de a kis mosdókagylóban ez nem tűnt kivitelezhetőnek. Ezért kénytelen volt unortodox megoldáshoz folyamodni.

“Tegnap este (vagyis pénteken, a szerk.) a veszélyeshulladék kukából kiszedtem a zsákot, Domestosszal kimostam és abban fürödtem.Találékony a magyar, de ez mindennek az alja.”...

KÍNA NAGYKÖVET: MÁSHONNAN JÖHETETT A KORONAVÍRUS, A MAGYAR KORMÁNY VISELKEDÉSE PEDIG ÖRÖMTELI

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.05.11.


Egyre több bizonyíték mutatja, hogy nem Vuhanból ered az új koronavírus, sem a helyi piacról, sem a nagyváros oly sokat emlegetett víruslaboratóriumából – nyilatkozta a Klubrádiónak Kína magyarországi nagykövete, Duan Jielong. A tolmácson keresztül nyilatkozó diplomata visszautasította és provokációnak minősítette azt az amerikai gyanúsítást, hogy a vuhani kutatóhelyről szabadult volna ki a kórokozó. Más hangon beszélt Magyarországról, Duan Jielong dicsérte a kormánnyal való együttműködést és azt, ahogy Magyarországon az 5G fejlesztésben érdekelt Huaweijel bánnak, ám azt nem árulta el, milyen értékben szállítottak védőfelszereléseket hazánkba. Nincs tudomása a Budapest-Belgrád vasúti projektre vonatkozó, a sajtóban ismertetett adatokról, a szerződés titkosítását pedig nem kívánta kommentálni. Duan Jielong nagykövettel Csernyánszky Judit riporter beszélgetett...

SZÉLSŐSÉGES SZINGAPÚRI KALANDOK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Gábor
2020.05.11.


A következő írás Gábor ázsiai körútjának utolsó állomását mutatja be: nevezetesen Szingapúrt. A 2,5 hetes utazás Budapestről indult Moszkván keresztül Szöulba, onnan át Kuala Lumpurba, majd a maláj Penang és Langkawi szigetekre, onnan át az indonéz Jáva és Bali szigetekre, majd végül Szingapúrba, és vissza Abu Dabin keresztül Moszkvába.

„Szingapúr ma független ország, egy törpe városállam Ázsia délkeleti részén. Területe
mindössze 716 négyzetkilométer, lakossága viszont majdnem eléri a 6 milliót.

Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától, a sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit simha, vagyis oroszlán és pura, azaz város szavakból kapta.

1965-ös Malajziától való függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet, Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost...

CUKISÁGEMBEREK

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: SIBA ANTAL
2020.05.08.


(Celebek karanténban)

De ez még hagyján, mert előbb-utóbb előkerül a celebgyerek. A celebek gyereke, aki már most is celeb, de hamarosan úgynevezett cukiságot művel. Cukiságfotót, cukiságrajzot vagy csak úgy cukiságot. Ezek többnyire nagyon kedves mozdulatok vagy mondatok, bemutatóik pont annyira cukik, mint azok, akik valahol a panelek fogságában élnek valahol a negyediken, de ők nyilván nem látszanak. A nyárelő tájékán a celebes karantén panorámás erkélyajtajában törvényszerűen bukkan föl a mama, nem fogják elhinni, ilyenkor már ún. falatnyi bikiniben. Arról beszél, amiről tegnap, tegnapelőtt, három napja ugyancsak falatnyi bikiniben egy másikuk, hogy pediglen karantén idején vigyázni kell a táplálkozással, mert könnyen jönnek a kilók. Ilyenkor lép a képbe a papa két súlyzóval a markában, és a mozgás elengedhetetlenségéről mond igaz és fontos dolgokat.

Az utóbbi hetek felmérései szerint a televízió jelentősen felértékelődött az otthonába kényszerülő népesség számára – olvasható ki a Nielsen Közönségmérés adataiból, ami bizonyára alapos kutatás kiértékelése után rajzolódott ki. Nem tudom, mekkora hír ez, az igazi nyilván az lenne, ha a felmérések azt mutatnák, a televízió jelentősége, nézettsége csökkent az otthonába kényszerülő népesség számára. Számsorok vannak, adatok, ezek szerint például az első három hónapban a 15 és 29 év közöttiek töltötték a legkevesebb időt a képernyő előtt – nem egészen 3 órát –, míg a legtöbbet a 60 év feletti korosztály: ők átlagosan 7 óra 38 percet ültek a képernyők előtt. További adatok szerint iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, ami a nemeket illeti, a nők naponta 5 óra 27 percnyit néztek televíziót, ez 37 perccel több, mint amennyit a férfiak, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát. Az persze nem nagy felismerés, hogy a karanténban élő népesség többet ül a képernyők előtt, mint amikor nincs bezártság, ez körülbelül akkora igazság, mint hogy kijárási korlátozások idején az utakon kisebb a gépjárműforgalom, mint korlátozások nélkül, vagy hogy novembertől a téli gumival közlekedők aránya szignifikánsan emelkedik, márciustól azonban ez az emelkedés érezhetően visszaesik, áprilistól pedig ellenkező trend érvényes.

Ennél valamivel érdekesebb, hogy a képernyő előtt kényszerűségből több időt töltő lakosság mit lát a bezártság hetei, sőt hónapjai idején. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, alig több mint 3 százalékot képviselt. Ez valamivel magasabb a szokásos trendhez képest, ami feltehetően a márciusban kialakult vírushelyzetnek (is) tulajdonítható. A szórakoztató műsorok aránya viszont jelentősen nőtt, különösen azoké, amik arról szólnak, hogyan töltik a korlátozások napjait a magyar szórakoztatóbiznisz celebjei. Szinte minden csatornának beindultak ilyen tartalmú műsorai, azt lehet mondani, azonnal, a veszélyhelyzet első napjaitól kezdve, és még azt is, hogy ijesztően egyformák. (Nem egészen a Nielsenhez mérhető módszertani alapossággal, de jelentős tapasztalati hitellel bíró egyik szerkesztő barátom kifakadása pontosan mutat a lényegre: „ha még egy karanténnaplót küld valaki, agyfaszt kapok”. Az agyfasz ugyan nem a legpedánsabb és legválasztékosabb megfogalmazás, de az egysíkúsággal és a kényelmes megoldásokkal kapcsolatban azóta sem hallottam ennél érzékletesebb és őszintébb kifakadást.)...

AZ IDÉN EGY FILLÉR PLUSZ SEM JÁRHAT A NYUGDÍJASOKNAK - ELEMZŐK SZERINT A KSH FRISS ADATAI ELTÁVOLODTAK A VALÓSÁGTÓL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.11.


Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idei infláció egyáltalán nem, vagy csak alig haladja majd meg azt a mértéket, amit a nyugdíjasoknak már az év elején, az árak emelkedésének ellentételezéseként kaptak. Az már egy ideje egyértelmű, hogy 2020. nem éppen a nyugdíjprémium éve lesz.

Tavaly novemberben a nyugdíjasok egy összegben átlagosan körülbelül plusz 32 ezer forintot kaptak. A gazdasági növekedéstől függő nyugdíjprémium is minden korábbinál nagyobb lett, az áremelkedést pedig az ellátás 8,4 százalékával egyenlítette ki a kormány. A havi 0,7 százalékos kiegészítésnek megfelelő összeg a csúsztatott kifizetés és a hivatalosnál jóval magasabbnak érzett drágulás tükrében elég kevésnek tűnhetett, de legalább – szemben a prémiummal – beépült a nyugdíjba. Úgy tűnik, ezt a pénzt is érdemes megbecsülniük a nyugdíjasoknak, hiszen az azt megelőző évben nem kaptak ilyen címen novemberben plusz pénzt (valahogy ugyanis sikerült épp akkorára kihozni az inflációt, mint amennyit a kormány a költségvetési törvényben szerepeltetett).

Idén év elején a nyugdíjakat 2,8 százalékkal emelték. Sokáig hitte mindenki, hogy ebből biztosan újabb kiegészítés lesz, de most úgy tűnik, a helyzet a tavalyi helyett inkább a két évvel ezelőttihez lesz hasonló.

Ezt alighanem már a kormányzat is felmérte, ezért helyezhették kilátásba a 13. havi nyugdíj „visszaépítését”. Ez sem egyszerre, és nem is túl gyorsan történik majd. A nyugdíjasok a következő év februárjában kaphatnak majd egyheti pluszt. Félhavi összeg 2022 elején jár majd a nyugdíjasoknak extra juttatásként, ezután a 2023-as kifizetés háromnegyed havi summának felel majd meg, és 2024-ben ér a folyamat a végére...

SZABAD SZEMMEL: MINDJÁRT VIZSGÁZIK AZ ÚJ HELYZETBEN MAGYARORSZÁG - A NÉPSZAVA NEMZEKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.11.


FT 

„Csak lassan a testtel!” – üzente Weber, az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakciófőnöke azoknak a kelet-európai vezetőknek, akik úgy vélik a német Alkotmánybíróság legutóbbi ítélete kapcsán, hogy ezek után ők is nyugodtan kétségbe vonhatják az Európai Bíróság ítéleteit. Mint emlékezetes, a karlsruhei taláros testület úgy foglalt állást, hogy hiába adta áldását az EiB az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjára, Németország nem működhet abban közre, ha kiderül, hogy a Covid-19 miatt elhatározott gazdasági mentőcsomag nem felel meg az arányosság követelményének. Ilyen mértékben idáig még egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg az európai bírák tekintélyét, és félő, hogy Magyarország és Lengyelország gyorsan lecsap az alkalomra, miután jó ideje jogvitát folytat különféle EU-intézményekkel. A lengyel kormány máris kinyilvánította, hogy megerősítve látja véleményét, miszerint nem mindenható az Európai Bíróság. A varsói Alkotmánybíróság nevében, amely már nem jelent ellensúlyt a hatalommal szemben, az elnök úgy foglalt állást, hogy íme, kiderült: a végső döntés joga a tagállamok bíróságainál van. Magyarország idáig sosem vonta kétségbe olyan nyíltan az Európai Bíróság illetékességét, mint a lengyelek, de most mindjárt vizsgázik az új helyzetben. Luxemburgban ugyanis a héten teszik közzé a verdiktet a magyar menedékpolitikáról és az előzetes szakvélemény cseppet sem volt kedvező az Orbán-kormány számára. Habár az igazságügyi miniszter azt bizonygatta, hogy a szabályozás teljesen összhangban áll a nemzetközi normákkal. Varga Judit ugyanakkor kijelentette, hogy a német ítélet precedens értékű a tagállami szuverenitás szemszögéből. Mármint hogy a német alkotmánybírák nem hagyták annyiban, amit az EiB kimondott. Ezzel szemben Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság képviseletében azt fejtegette: egyes kormányok nem kívánnak eleget tenni az európai jog rendelkezéseinek és az alapvető értékeknek, így ők most késztetést éreznek, hogy megvizsgálják, milyen más területen lehet hivatkozási alapul felhasználni a német döntést. Ám szakértők szerint itt az unió jogi alapjai inognak meg. Épp ezért hangsúlyozta azt Weber, hogy a tét a közösségi jog primátusa. Arra intett bizonyos politikusokat, akik most odavannak az örömtől, hogy jól fontolják meg, mit is kívánnak.

FAZ 


Az újság úgy értékeli a jogállamiságért felelős uniós alelnök tegnapi nyilatkozatát, hogy az szembeszállt Orbán Viktorral. A politikus ugyanis pár napja levélben azt közölte az európai kereszténydemokrata pártok vezetőivel, hogy Magyarország ellen dezinformációs kampány folyik, ám hozzátette: Jourová többször is kinyilatkozta, hogy a rendkívüli állapot miatt hozott jogszabályok nem ütköznek az EU-jogba. A cseh biztos azonban most tisztázta, hogy minden attól függ a továbbiakban, miként él a miniszterelnök a kapott jogokkal, hiszen hasonló intézkedések összesen 20 államban születtek, de csak a magyarok nem jelölték meg, hogy azok meddig maradnak érvényben. Mint rámutatott, a brüsszeli reakció attól függ, hogy Orbán meddig él a rendkívüli eszközökkel és miként jár el az újságírókkal. Merthogy már most is a félelem légköre uralkodik a sajtóban, és az nem segíti elő a szólásszabadságot. Azon kívül olyan rendszerszintű változások zajlanak, amelyek a Fidesz és a miniszterelnök korlátlan hatalmához vezetnek. Hát, ez nem éppen úgy hangzik, egy felmentő ítélet, jegyzi meg az újság. A lengyeleknél a legaktuálisabb ügy az, hogy Varsónak be kell mutatnia a Bizottság számára, miként tett eleget az Európai Bíróság döntésének, azaz felfüggesztette-e az új fegyelmi kamara működését a Legfelsőbb Bíróságnál. A gond az, hogy utóbbi testület élén vezetőváltás történt, és az államfő által kinevezett elnök megerősítette a kifogásolt tanács működését, a folyamatban lévő fegyelmi ügyeket pedig magához vonta, ami minden, csak nem megnyugtató. Jourová közölte, hogy a lengyelek körmére néznek, de nagyon nyugtalanítja a helyzet, mind Lengyelországban, mind Magyarországon.

FAZ 


A konzervatív lap szerint a német alkotmánybírák minden további nélkül láthatták volna előre, hogy olyanok fogják megtapsolni döntésüket, akik azt szeretnék, ha megnyirbálnák az Európai Bíróság jogkörét. Ezt pedig – mutat rá a kommentár – Brüsszel nem engedheti meg. Jourová máris jelezte, hogy semmiféle extra kedvezmény nem jár Németországnak, minden tagállamra nézve érvényes az EU-jog elsőbbsége. Von der Leyen pedig még azt is megpendítette, hogy szerződésszegési eljárás kezdődik Berlin ellen. Az éles reakció érthető, mert Brüsszel hosszú ideje csatázik a jogállam ügyében. Lengyelország ellen éppen most indult kötelezettségszegési eljárás az igazságügyi reform miatt. Az ilyen pereket idáig mindig az unió nyerte meg. Varsó tartotta is magát az ítéletekhez, de most Morawiecki miniszterelnök ujjong, mert a karlsruhei testületben végre egy szövetségesre akadt, aki helyre teszi az európai bírákat. Teljesen képtelen módon azzal érvel, hogy nem Lengyelország, hanem az Európai Bíróság veszélyezteti a jogállamot. Ha most a lengyel kormány is jogot formál a luxemburgi döntések felülvizsgálatára, akkor az EU még mélyebben belesüpped a válságba. Ám ezt a német Alkotmánybíróság eleve tudhatta volna, hiszen többször is megállapította, hogy a lengyeleknél és a magyaroknál széteshet a demokrácia. A testületnek ezúttal nem csupán az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját kellett volna mérlegre tennie, hanem azt is, hogy állásfoglalása milyen következményekkel jár az európai jogközösségre nézve.

Tagesspiegel 


Az olyan autokraták, mint a kínai elnök és a magyar kormányfő hatalmuk kibővítésére használják a válságot, de a helyzetük nem egyforma. Erre hívja fel a figyelmet a berlini Globális Közpolitikai Intézet társalapítója és igazgatója. Thorsten Benner emlékeztet arra, hogy a demokráciákban is alkalmaznak különleges intézkedéseket a fertőzés visszaszorítására, csak éppen a beépített ellenőrző mechanizmusok miatt ezek a jogosítványok csupán átmenetiek. Ezzel szemben a tekintélyelvű rezsimekben fennáll a veszély, hogy ott a ragály igazából lepelként szolgál a teljhatalom megragadására és a hosszan tartó elnyomás bevezetésére. Európa közepén Orbán Viktor biankó csekket állíttatott ki magának a parlamenttel, hogy rendeleti úton kormányozhasson. Úgyhogy máris hozzálátott, hogy kivéreztesse az ellenzéki irányítás alatt álló városokat. Azon kívül a rémhírterjesztés ügyében hozott törvény Zimbabwéra emlékeztet, csak ott 20 év jár az ilyesmiért. De a sorba beletartozik Algéria, Azerbajdzsán, Kína és Oroszország is. A lap azt írja, az olyanoknak, mint Orbán, akinek az EU demokratikus rendje ellenében kell kiépítenie a maga autokráciáját, a járvány alapvető fontosságú, hogy igazolja húzásait. A bejáratott tekintélyelvű rendszerekben viszont ilyen ürügyre nemigen van szükség. Vonatkozik ez Pekingre, Moszkvára és Ankarára is. Számukra a Covid-19 nem jelent minőségi változást, amikor hatalmuk kiterjesztéséről van szó.

ARD 


Diktátor lesz-e Orbán Viktorból, aki immár dekrétumokkal, az Országgyűlés terhes felügyelete nélkül kormányozhat? Ezt kérdezte az este a német közszolgálati tévé, az ARD politikai magazinműsora, amely helyszíni riportban foglalta össze a magyarországi helyzetet. Az ötperces összeállítás azzal kezdődött, hogy vidéki körútja során Szél Bernadett orvosoknak maszkot vitt, miután a kormány a hivatalos adatok szerint rengeteg védőfelszerelést hozott be, csak éppen ezek felhasználása teljesen átláthatatlan. Mármint hogy kik kapják. A képviselőnő azt kérdi, miként lehet védekezni a járvány ellen, ha az egészségügy dolgozóit sem óvják meg. A tudósító hozzáteszi, hogy az újságírókat megfélemlítik, ezért még nehezebb utánajárni a dolgoknak. Az tény, mutat ár az összefoglaló, hogy a magyaroknál lényegesen kevesebb a beteg, mint másutt, és idézi Orbán Viktor rádiónyilatkozatát, miszerint az ország megnyerte az első csatát, és fel vagyunk készülve a továbbiakra is. A miniszterelnök idáig 70 rendeletet adott ki, közülük nem egy az önkormányzatokat sújtja, ám azok véleményét előzetesen nem kérték ki. Megszólalt Karácsony Gergely, aki azt fejtegette, hogy a hatalom azt csinál, amit csak akar. Így többnyire az ellenzék vezette városokat bünteti, de ez csak a jéghegy csúcsa. Ehhez képest az igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy minden a legnagyobb rendben van a felhatalmazás körül. A vírus elleni küzdelem a lényeg, senkit sem vettek őrizetbe, a bírálat megengedett – mondta Varga Judit. Azon kívül a Parlament, ha úgy látja jónak, feloldhatja a különleges intézkedéseket. Sok magyar szerint tényleg nem rosszak az eredmények a vírus feltartóztatására. Ám nem kevesen aggódnak a munkahelyük miatt. Ezeket a nézeteket alighanem osztja Orbán is, mert sikere a gazdasági fellendülésre épült. És ha itt valami gond támad, akkor könnyen elvesztheti jelentős népszerűségét.

Huffington Post 


A lap arról ír, Orbán Viktor átfogó hatalmat szerzett, gyakorlatilag dekrétumokkal, a parlament kikapcsolásával kormányozhat, ameddig csak jónak látja. A hatóságok pedig jogot kaptak, hogy letartóztassák azokat, akik szerintük álhíreket terjesztenek. A bírálók azt mondják, hogy a miniszterelnök kivégzi a demokráciát és a politikus már hozzá is kezdett, hogy kiterjessze ellenőrzését. Magyarország és más államok a járványt a saját politikai hasznukra fordítják, így aggályos, hogy a jogállam miként élheti túl a fertőzést. Uniós illetékesek és újságírók arra figyelmeztetnek, hogy az új jogkör birtokában Orbán csak még jobban lebontja a demokráciát. Egyes bírálók szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert itt már autokrata rendszer jött létre. Sophie In’t Veld, a holland liberális EP-képviselő úgy fogalmaz, hogy a politikus befejezte a nagy művet: kinyírta a demokráciát és a jogállamot. A kormányfő nagy ravaszdi és abban különösen ügyes, hogy átírja a törvényeket és olyan jogszabályokat fogadtasson el, amelyek a Fidesznek kedveznek. Ám arra idáig még nem vetemedett, hogy nyíltan támadja ellenfeleit és abszolút hatalmat építsen ki. Sok új rendeletének azonban nem sok köze van a vírushoz, ellenben saját pártjának befolyását igyekszik növelni, illetve gyengíti az ellenzéket. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint Orbán fel akarja gyorsítani a teljhatalom megragadását. Közben erősödött a nyomás a független sajtóra a rémhírterjesztési törvény miatt. A jogszabály felveti azt a gondot is, hogy még nehezebb lesz felbecsülni a járvány méreteit. A WHO szerint a hivatalos adatok nem megbízhatóak, és a fertőzés sokkal szélesebb körű, mint ahogy azt a hatóságok állítják. Az egyetlen testület, amely elvileg még képes felügyelni, mit is csinál Orbán, az az Alkotmánybíróság. Ám arról ellenzékiek azt mondják, hogy tele van vazallussal. Az Országgyűlésben pedig a fideszes többség egy emberként megszavazza, amit a kormányfő csak akar, állapítja meg a legnépszerűbb amerikai hírportál európai változata.

ITT OLVASHATÓ

JESZENSZKY GÉZA: „VOLT MÁR ERŐSEBB A KÜLÜGYI GÁRDA"

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: B. SIMON KRISZTIÁN
2020.05.11.


Nem lehet az a célunk, hogy Magyarország összeszerelőüzem maradjon, ahol betanított munkások dolgoznak nyugati cégek termékein – mondja Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, akivel az EU-ról, Trumpról és a magyar külpolitikáról beszéltünk.

Narancs.hu: Az Európai Unió lassú kezdés után számos tabudöntögető lépést tett meg annak érdekében, hogy csökkentse a koronavírus-járvány következményeit. Átmenetileg felfüggesztette a maastrichti kritériumokat, százmilliárd eurót tesz bele egy páneurópai, munkanélkülieket támogató alapba, és még sorolhatnánk. Hogyan értékeli, ami eddig történt?

Jeszenszky Géza: Én leginkább a gőzmozdonyhoz hasonlítanám az Európai Unió működését: az is lassan indul, de ha már beindult, akkor rendkívül erős. A jelen helyzetben azért is volt kicsit lassú a reakciója, mert eleinte nem lehetett látni, hogy mennyire lesz súlyos a járvány, s az se volt kezdetben világos, hogy mit tud az EU ebben a helyzetben tenni. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy az EU belátható időn belül nem lesz egy szuperállam. Van ugyan egyfajta kormánya, de nem tud gyorsan cselekedni, és egy csomó kérdésben nincs is jogköre. Nem tud például kijárási tilalmat vagy tesztelést elrendelni.

Arra van csak lehetősége, amire a lisszaboni szerződés és más dokumentumok felhatalmazzák. Viszont azt láttuk, hogy ezen kereteken belül megtette, amit csak tudott: egy ideig például úgy tűnt, hogy az uniós tagállamok leállítják vagy komolyan lassítják majd az országok közötti kamionforgalmat – ami akár súlyos élelmiszerellátási problémákhoz is vezethetett volna –, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kellett ahhoz, hogy ennek elejét vegye. Még ha formálisan csak annyit tudott tenni, hogy kéréssel fordult az uniós kormányokhoz: változtassanak ezen a helyzeten. Míg a válságkezelést eleinte az egyes kormányok önző lépései jellemezték, közben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy egy járvány esetén egységes fellépésre lenne szükség.

Narancs.hu: És tényleg megtanulták ezt a tagállamok?

JG: Ezt majd akkor fogjuk látni, ha a nehezén már túlvagyunk. Ha minél többen fejezzük ki azt az óhajunkat, hogy az EU képes legyen váratlan veszélyhelyzetekre gyorsan reagálni, akkor akár el is indulhat valami a megfelelő irányba...

DURVUL A KÖTBÉRHARC: MÁR 8 MILLIÁRD A TÉT - EGYRE ELKESEREDETTEBBEN PRÓBÁL PÉNZT KICSIKARNI AZ OROSZ METROVAGONMASBÓL A BKV

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.05.11.


A BKV 2019 február elején perelte be az M3-as metróvonalon közlekedő kocsikat felújító orosz Metrowagonmast (MWM), mivel a cég nem volt hajlandó megfizetni a fővárosi közlekedési cég által követelt kötbért. Az oroszok a kezdetektől makacsul vitatják ennek összegét. Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozott az orosz gyártó. De Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató már három évvel ezelőtt azt írta Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának, hogy a „Metrowagonmas a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”. Akkor még csak 850 milliót követeltek.

A BKV kárigénye az újabb hibák észlelése, illetve a javítás idejére kieső járművek után felszámolható kárátalány okán azóta többszörösére duzzadt. Március végére – kamatok nélkül – meghaladta a 23 millió eurót, ami a jelenlegi 350 forintos euró árfolyamon számítva 8,1 milliárd forint plusz a kamatok. S ebbe bele sem számolták a kieső reklámbevételt. A szerződés értelmében ugyanis a metrószerelvények reklámfelületeinek kialakítása is az orosz gyártó feladat lett volna. A teljes kárigényből az orosz cég alig 1,2 millió eurót (430 millió forintot) ismer el, ami a kár alig 5 százaléka. Bár a korábbi egyeztetéseken felmerült, hogy” természetben fizetnének” a légkondicionálók utólagos beszerelésével.

A BKV és a városvezetés 6,8 milliárd forintnak megfelelő kötbér megfizetését kéri a perben. A jogvita azonban jottányit se haladt előre. A BKV hivatalosan annyit válaszolt ezzel kapcsolatos kérdésünkre, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt első fokon van folyamatban a per. Egy belső iratban azonban ennél pesszimistábban fogalmaznak: „a keresetlevelet az Igazságügyi minisztériumon keresztül nemzetközi jogsegély útján kézbesítik az MWM-nek. Ez a mai napig nem történt meg.”...

INGYEN NÉZHETŐ AZ EGYIK LEGJOBB TAVALYI MAGYAR DOKUMENTUMFILM

CINEMATRIX BLOG
Szerző: KB
2020.05.08.


Május 8. és 15. között ismét meghirdette 5+1 filmes akcióját a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE). Ezúttal A létezés eufóriája, A monostor gyermekei, az Ütős csajok, a Cooking History, a Besence Open és a Szél viszi érhető el egy hétig ingyenesen Magyarországon.

Az idén januárban megalakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete egyik célja, hogy népszerűsítse a dokumentumfilm műfaját, ezért már februárban egy hétre elérhetővé tettek hat magyar filmet (Gettó Balboa, Könnyű leckék, Nagyi projekt, Puskás Hungary, Drifter, Mignon). Mostani közleményükben azt írják: a filmeket több mint ötvenezren látták az akció ideje alatt.

Május 8-án, pénteken indul a MADOKE második akciója: megint 5 fesztiválkedvenc egész estés és egy rövid dokumentumfilmet tesznek ingyenesen nézhetővé egy hétig. A filmek az egyesület honlapján, a https://madoke.hu/ oldalon keresztül lesznek elérhetőek, forgalmazási okokból csak Magyarországon.

A következő filmekről van szó:

A létezés eufóriája (r.: Szabó Réka, 83 p., 2019)


2019 egyik legsikeresebb magyar filmje A létezés eufóriája volt, amelyet a Tünet Együttes vezetője, Szabó Réka rendezett. A film a 90 éves holokauszt-túlélő, Fahidi Éva és egy fiatal táncosnő színházi duettjének próbáin keresztül mesél meghatóan a traumákról, nőiségről és az öregedésről. A film Locarnóban elnyerte a Kritikusok Hete program Nagydíját, a Szarajevói Filmfesztivál Emberi jogi díját, a 16. Verzió Emberi Jogi Filmfesztivál magyar közönségdíját és a Legjobb dokumentumfilmnek járó Magyar Filmdíjat is. Interjúnk a rendezővel és kritikánk a filmről itt olvasható: ...

„ITT NEM AZ TÖRTÉNIK, HOGY SZÁNALOMBÓL DOBSZ APRÓT A VAK KALAPJÁBA”

24.HU
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2020.05.20.


Interjú Feiszt Viktor hivatásos szociális görcsoldóval, aki Sulyok Péter vak stand-upossal járja az országot közös érzékenyítő előadásukkal, már amikor nincsen koronavírus-járvány.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Mindegy, hogy a humoristának van-e vaginája

A Békaperspektíva projekt egy izgalmas interaktív érzékenyítő műsor, amelyben Sulyok Péter vak humorista és látó kollégája, Feiszt Viktor közösen gondolkodtatja el a cégvezetőket, máskor pedig iskolások szemléletét formálja. Interjú feszültséget oldó humorkatarzisról, kelet-európai kommunikációs analfabetizmusról, és arról, lehet-e vaknak hívni a vakot.
* * *
Felidéznéd az első találkozásotokat Péterrel?
Lejártam a Dumaszínház kiszavazós tehetségkutató estjeire, és egyik alkalommal bejött egy vékony vak csávó hátizsákban, alig tudott átjutni a széksorok között, felment a színpadra, és nem szemben állt meg a közönséggel. Azt gondoltam, szerencsétlen, nincs elég baja, még az is kell neki, hogy itt szétégeti magát. Ehhez képest egy teljes értékű, aktuális, rohadt jó stand-upot nyomott, meg is nyerte azt az estét, nekem meg csomószor eszembe jutott utána, hogy miért gondoltam valakiről, hogy rosszabb lesz másoknál csak azért, mert nem lát.

Aztán megismerkedtetek, és már együtt léptek fel. Milyen embernek ismerted meg Pétert?

Elképesztő szociális ambíciói vannak. Segíti a nála kevésbé cselekvőképes vakokat, bevásárol, házat bont, flexel, jön-megy, szervez. Két évig élt tanyán csak azért, hogy bebizonyítsa, vakon is el lehet látni állatokat. Volt, hogy felhívtam, és mondta, hogy épp derékig benne van egy mosógépben – gondoltam, megint cipekedik, de kiderült, hogy szereli. Peti egy tiszta, nagyon stabil, egyszerű és konkrét csávó, aki kesergés helyett megpróbálja hasznos dolgokra fordítani az energiáját és az idejét. Nyitott és befogadó, én is nagyon sokat tanulok tőle.

Ő találta ki az érzékenyítő projektet?

Mivel az alaptanterv nem biztosítja, hogy a diákok bármilyen szinten találkozzanak fogyatékkal élő emberekkel, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége küldözgette Petit iskolákba érzékenyítő órákra. Kialakult ebben egy rutinja. Egy időben sokszor stand-upoltunk egymás után kis klubokban, és egyszer csak felvetette, hogy mi lenne, ha. Van Magyarországon csomó profi stand-upos, rengeteg eszkimó a néhány fókára, és mi nem is ambicionáltuk, hogy nagyszínpadokon csillogjunk, viszont annak láttuk értelmét, hogy belevigyünk az egészbe egy erős szociális tartalmat...

AZ ÁLLÁSOK MEGTARTÁSA JÁRVÁNY IDEJÉN – A MUNKAJOGÁSZ SZEMÉVEL

MÉRCE
Szerző: DR. BALCZER ÁDÁM LL. M.
2020.05.11.


A pandémia második hónapja is számos tanulságos és megdöbbentő jogesettel szolgál a munkajog iránt érdeklődők számára. Kezdetben jellemzően a vírusfertőzéssel kapcsolatos társadalombiztosítási és munkavédelmi kérdések merültek fel – ezekről itt is írtunk korábban. Ezeket azonban egyre gyorsuló ütemben váltottak fel a munkáltatás nehézségeivel, a csökkenő munkaidővel és a munkahelyek megszűnésével kapcsolatos jogi aggályok.

A hozzám tanácsért fordulók ügyeiből merített tapasztalatom az, hogy jelenleg a súlyponti munkajogi kérdések a munkahelyek megtartása és a bevételkiesés minimalizálása körül forognak. Úgy látom, hogy míg kezdetben a megbetegedés réme sokkolta a társadalmat, addig mostanára már hasonló méreteket öltött a tartós munkanélküliségtől és a fizetésképtelenségtől való rettegés.

Az elmúlt hetek jogesetei elsősorban a munkaviszony megtartásával kapcsolatosak:.

EZT TÚLÉLTÜK? DE HOGY? ÉS MILYEN ÁRON? – A HVG.HU NAGY KARANTÉNKÖRKÉPE

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.05.11.


Lassan talán országszerte vége lesz a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetését követő kényszerű bezártságnak, a koronavírus azonban egyelőre velünk marad, és tovább formálja az életünket. A kérdés csak az, hogy miben és milyen mértékben. Az alábbi kérdőív segítségével azt igyekszünk kideríteni, miként élték meg a hvg.hu olvasói az elmúlt két hónapot, és milyen változások látszanak már most ennek hatására. Segítsen minél árnyaltabbá tenni az összképet, legyen ebben partnerünk, válaszoljon kérdéseinkre. Köszönjük!

Vegyen részt a hvg.hu karanténkutatásában. Ide kattintva éri el kérdőívünket. Kérjük, töltse ki. Segítségét köszönjük!

Amennyiben úgy érzi, hogy szívesen mesélne nekünk mindarról, hogyan vészelte át ezt az időszakot, vagy ha úgy gondolja, olyan tapasztalatokat szerzett, amit másokkal is megosztana, adja meg elérhetőségét az ugyelet@hvg.hu-n, hogy munkatársaink adott esetben megkereshessék.

Az elmúlt két hónap legfontosabb változásai, pontról pontra:

Március 11.: Egy héttel az első igazolt (iráni állampolgár) fertőzöttek azonosítása után, szinte azonnali hatállyal rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet meg a kormány, a döntést Gulyás Gergely jelenti be. A schengeni határokon bevezetik az ellenőrzést, az olasz, kínai, iráni, dél-koreai állampolgárok belépését megtagadják, az ezekből az országokból hazatérő magyarok két hetes házi karanténba kerülnek. Betiltotják a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket, az egyetemeken távoktatást rendelnek el, minden iskolai programot töröltek.

Március 13.: 7.30: Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában nem tartja indokoltnak az iskolák bezárását, majd aznap este negyed 10 körül videóüzenetben mégis bejelenti a digitális oktatásra átállást. Már Izraelből sem lehet belépni az országba...

FELCSÚT TÖRETLENÜL SZÍVJA FEL A KÖZPÉNZT, DE MÁR ORBÁN MÁSIK KEDVENC KLUBJÁT IS MILLIÁRDOS ÖSSZEGGEL GAZDAGÍTJÁK A CÉGEK

24.HU
Szerzők: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
2020.05.11. 


Kilenc év alatt 790 milliárd forint ment az államkassza helyett sportklubokhoz és szövetségekhez. A mostani támogatási időszak újdonsága, hogy a Felcsút mellett immáron a Fehérvár is milliárdos összeget gyűjtött egy év alatt.

Kilenc év alatt 790,3 milliárd forintot gyűjtöttek össze a szövetségek és a sportegyesületek a nyereséges cégek társasági adójából – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu kérdésére. Tavaly ilyenkor 658 milliárd taotámogatásról számoltunk be, az összeg tehát 132 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, igaz, ennek alig több mint a fele „friss pénz”, a 2019/2020-as idényre eddig 70,8 milliárd forint felhasználását jelentették a sportszövetségek, azaz majdnem ugyanennyivel nőtt a korábbi évek számláinak értéke. Ez nem újdonság, régóta megfigyelhető, hogy az összeg évekre visszamenőleg gyarapodik – ami azt jelenti, hogy az idei bevétel is biztosan több lesz végül az említett 70,8 milliárd forintnál.

Gyanítható, hogy főleg a futballtao összege fog még emelkedni, az április végén rendelkezésünkre bocsátott adatok ugyanis azt a 2011 óta példátlan helyzetet rögzítik, hogy kézilabdára többet áldoztak a vállalkozások, mint labdarúgásra:
- a kéziszövetség 20,4,
- a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség 19,4 milliárd forint lehívásáról számolt be erre az időszakra...

BOLDOGSÁG, SZEGÉNYSÉG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.05.10.


Emlékszem, régebben is felmerült, akkor a gyerekeink rajza kapcsán. Azt kérdezték tőlem, hogy, ha a gyerekek szegénységben élnek, akkor miért ilyen vidámak a rajzaik ? Akkor pont egy olyan sorozatunk is volt, ahol a szeméttelepről is készültek rajzok, mosolygós, gyűjtögetős, bungaló-építős képek. Pont azoknak a rajzoknak a példáján magyaráztam el, hogy mindenki ott, azok között a keretek között kell, hogy megtalálja a boldogságát, ahol él. És a gyerekek nem depressziósan, magukba roskadva élik a mindennapokat a lakhatási szegénységben, a nyilvánvaló nélkülözésben sem, hanem megtalálva ott is az öröm érzését. 

És azt gondolom, nincs ez másképp a felnőtteknél sem. Az átörökítés erős, a megtapasztalások generációk óta azonosak, és egy más körülmények között szocializálódott embernek felfoghatatlan keretek között teremtődnek meg a boldogság színterei. A boldogság szubjektív kategória. A szegénységben pedig nélkülözhetetlen a túléléshez, hogy belekapaszkodjanak az örömteli pillanatokba. Amelyek viszonylagosak. A jobb társadalmi státuszúak számára feltehetően nem azok hoznák meg a boldogság érzését, amelyekkel a szegénységben találkozhatunk.

Persze vannak azonosságok is, pl. a fogyasztói társadalomból érkező, jólétet fémjelző dolgok, mint a telefon, plazma tv, autó, melynek megszerzése, birtoklása a boldogság pillanatait mindenkire vonatkoztatva elhozza. Bár a közeg, a környezet, a szegénységben korántsem olyan egységes ezek befogadására, mint a társadalom szerencsésebb csillagzatai alatt. De birtokolni ezeket mindenhol örömöt ad, ez nyilvánvaló, ezt célozza meg a fogyasztói világ.

De most nem erről szeretnék beszélni, hanem egy más nézőpontból szemlélni a boldogságot. A járvány idején szervezett online-workshopok egyikén én is felkért hozzászóló voltam. Mélyszegénység, vidékfejlesztés, ökológiai megoldások mentén folyt a beszélgetés. Külföldi és hazai példákról is szó esett. Ott merült fel az egyik hozzászólásban, hogy a vidéki falvakat ki kell rángatni abból a letargikus állapotból, amiben vannak, és visszaadni nekik a vidéki lét méltóságát, értéktudatát, örömét, azt, hogy maguknak termelik meg az emberek mindazt, amire szükségük lehet, visszaadni a közösségeket, és ez az önfenntartás útján képzelhető csak el. Tehát a szegénység felszámolásának eszköze lehet a vidéki, önfenntartó élet.

Nos, én akkor szóltam, hogy én nem igazán látok letargiát, még a szegregátumok lakóit sem látom boldogtalannak, magába roskadtnak. És itt valami nem stimmel, ha ezen a vonalon indulunk el, motivációs tényezőt keresve a kétkezi munkához. Akkor valaki más megkérdezte tőlem, hogy aki olyan lakhatási szegénységben él, amelyekről a Láthatatlan Magyarország című könyvemben olvasott, ők, azok a szülők, nem boldogtalanok attól, hogy a gyerekeik nélkülöznek? És ha boldogok így, akkor miért kínlódunk velük, ha jó nekik így, miért nem hagyjuk őket békén?

A válaszban próbáltam magam elé idézni a könyvben megírt családot, amit felidézett. Örökösen visszaeső család, most éppen megint rémesek a körülményeik, bár már annyiszor próbáltuk stabilizálni őket, hogy számát sem tudom. És azt hiszem, az első találkozásunk idején tapasztalt szintre már nem csúsztak vissza. Szóval, kicsit jobb a helyzet, de csak önmagukhoz viszonyítva, más biztosan döbbenettel nézné őket ma is. Mégsem mondhatom, hogy boldogtalanok. Régóta ismerem őket, azóta így élnek. Az élettapasztalatokat, kereteket a szülők hozták a maguk életéből, ami indokként is működik náluk, igen, az ő életük egy ilyen élet, ők is így éltek gyerekként, tudják, milyen érzés. És tudják azt is, mi a jó, ha sikerül tűzifát gyűjteni és befűteni, vagy megfőzni este, annyit, amennyiből mindenki jól lakik. Vagy kibékülni egy kiadós veszekedés után, amiben benne volt a “rád hívom a rendőröket” sztori is. Öröm kiülni a napra, nézni a gyerekeket, szóba elegyedni az utcabeliekkel, és sajnos, öröm nekik cukkolni a többit, valótlan dolgokkal, csak a bosszantás öröméért.

Hogy miért nem hagyjuk akkor őket ott és úgy? Azt hiszem, mi nem bírjuk. Mi, akik a boldogságoknak a 21.században más tartalmait éljük meg. Mi nem bírjuk a gyerekeket így látni felnőni, és újratermelni a nyomorúságot. Mi, a többségi társadalomban nem bírjuk, hogy ebben a közegben milyenné válnak, mondjuk kommunikációban, amit mi is megszenvedünk, ha kapcsolatba kerülünk velük, bárhol, tömegközlekedésen, utcán, orvosnál, szomszédban. Mi szenvedjük meg a kriminalizáció útjára térőket is, óhatatlan kapcsolódás ez is az életünkhöz. És mi látjuk azt is, az ország gazdasági helyzete szempontjából mennyire tarthatatlan, hogy munkaerőhiány van, de elfecséreljük a szakképzett munkaerő képzésnek a lehetőségét, ugyanakkor a szociális támogatások rendszerében, no meg az életkörülményekből és életvitelből adódó egészségügyi problémák megoldásában pedig segítséget igényelnek.

Nem tudtunk konszenzusra jutni a vitában, de engem tovább foglalkoztatott, még napok múlva is. Kíváncsi voltam arra is, jól gondolom-e azt, hogy a boldogság és a szegénység nem egymást kizáró fogalmak. Megkérdeztem hát az egyik online mikrocsoportban az asszonyokat, ők boldognak, vagy boldogtalannak érzik-e magukat, és miért. Mindannyian boldogságot fogalmaztak meg. Abban érzik ezt, hogy van családjuk, gyerekeik, és ezzel van értelme az életüknek. Még az is így fogalmazott, akiről pontosan tudom, mennyi nehézséggel kell naponta megküzdenie. “A boldogság nem pénz kérdése.”-mondták.

Ami nyilván igaz, de azt is látjuk, ha annyira nincs, hogy a biztonságot rendíti meg, még ha csak napokra, vagy egy hétre is, a hozadéka olyan konfliktushalmaz lesz, aminek az átélésben nem lehet boldogságról beszélni, örömöt majd az hoz, ha jövedelemhez jutnak, és vége lesz. Nem véletlen, hogy ciklikusság figyelhető meg a családi cirkuszokban is. Ritkán vannak hó elején, mikor jövedelmet kapnak, és gyakrabban hó végén, mikor semmi sincs. Szóval, ilyenkor a családban megfogalmazott boldogságtartam nagyon sérülékennyé válik.

Én azt hiszem, ebben a szubjektív kategóriában, ami a boldogság, kell, hogy legyen valami standard, társadalmi, 21.századi. Amiben életstratégiák vannak, a mindennapok megéléseivel, a javak eléréseivel, olyan készségekkel, tudásokkal, amiben mindannyian egy bizonyos szint fölé kell, hogy kerüljünk. Azt gondolom, akkor lesz élhető egy ország, ha ez a szint mindenki számára elérhető boldogságforrás lesz.

Hogy mi kell hozzá? Két fogalommal tudom megfogalmazni: esélyek és szociális készségek.

Esélyek, mint esélykiegyenlítő oktatás, ami megfelelő tudást ad, munkaerőpiaci esélyek, valós, legális jövedelmekkel, és esélyek a részvételi demokrácia megélésére. És szociális készségek, mint az önbecsülés, identitás, önértékelés, ami mind alapja lehet a motivációnak, és tolerancia, szolidaritás, együttműködési képesség, ami az integrációhoz segíthet.

Ezzel közelebb húzható a társadalomban a leszakadók és a stabilan élők boldogságfogalma. Még akkor is, ha a boldogság szubjektív fogalom.

PÉNTEKTŐL BUDAPESTRE KELL SZÁLLÍTANI MINDEN SÚLYOS ÁLLAPOTÚ KORONAVÍRUSOS BETEGET, HA SZÁLLÍTHATÓ

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.05.11.


Az egészségügyi vezetés és az operatív törzs rendszeresen péntek délutánokon, vagy éppen három napos ünnep előtt este ad ki fontos utasításokat. Aki életében megfordult már legalább egy alapszintű menedzsertréningen, az tudja, hogy a vezetés akkor időzít péntek délutánra, pláne estére bejelentést, ha azt akarja, hogy a dolgozóknak már ne legyen idejük a munkahelyen reagálni rá. Ha meglepetésszerűen, agresszívan akarnak átvinni valamilyen döntést. Például az elbocsátásokat ezért szokták ilyen időpontokban intézni.

Hogy egy komoly járványhelyzet közepén az egészségügyi vezetés miért úgy kommunikálja a döntéseit, hogy a dolgozóknak esélyük se legyen fölkészülni a hétvége előtt – rejtély. Most hétvégén két fontos rendelkezés is jött.

Az egyik az éppen május 4-én kiadott egészségügyi újraindítással kapcsolatos, illetve annak gyengítése. Visszavontak egy nyilvánvalóan életszerűtlen, végrehajthatatlan utasítást: immár nem teszik kötelezővé a beteg légútbiztosítása (intubálása) előtti koronavírustesztet (PCR-t). (Ezzel az előző bejegyzésben foglalkoztam.)

Ebben a rendelkezésben, mint írják, a szakmai kollégiumok átgondolták az eljárásokat, így sok eddig életveszélyes protokollt írtak át.

Azonban így is benne maradt az eljárásrendben a hospice-palliatív ellátás keretében a maszkos lélegeztetés, valamint a neonatalógiai ellátásban a légúti leszívás, vagy a lélegeztetés minden formája. Tehát ezen beavatkozások előtt PCR-tesztet kellene végezni. Dehát az ember nem tervezetten akar maszkkal lélegeztetni, vagy koraszülötteket lélegeztetőgépre rakni, légúti váladékot sem viccből, vagy passzióból szívna le az orvos, hanem azért, hogy a beteg meg ne fulladjon.

Tehát a módosított eljárás sem sikerült, de hátha lesz majd harmadik kiadása is a miniszteri levélnek.

Amire levonul a járvány, talán sikerül kitalálni a szakmailag megfelelő eljárásrendet.

A másik rendelkezés merőben új információkat tartalmaz, és ez érkezett az ellátókhoz hamarabb, mert még voltak oly' kedvesek péntek délután kiküldeni. Ezt a levelet Müller Cecília jegyzi és Kásler Miklós EMMI miniszter hagyta jóvá.

Ebben az áll, hogy a beutalási rend megváltozik május 8-tól (ne felejtsük, a levelet szintén május 8-án írták meg, és aznap délután küldték ki), az alábbiak szerint:

A koronavírus (2019-nCOV) fertőzés jellege és tünetei alapján a továbbiakban – kapacitásai mértékéig – a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (továbbiakban DPC – a szerk.), valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet látja el a középsúlyos és kritikus állapotú, szállítható betegeket. A gyanús és igazolt, fent említett rizikócsoportba tartozó új, illetve szállítható állapotú kezelt betegeket – telefonon történt előzetes egyeztetést követően – a szabad kapacitások mértékéig a Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe, vagy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe kell szállítani.”

Tehát: az ország egész területéről ebbe a két intézménybe kell szállítani a koronavírusos betegeket, akik súlyos, vagy kritikus állapotban vannak. Azaz ide kell eljuttatni a lélegeztetett, szállítható állapotú betegeket, akár még az egyetemi klinikáról is.

Ez szakmailag sincs rendben. Nagyon nincs:...

ÉPÍTKEZÉS NER-MÓDRA: ÁLLAMI PÉNZBŐL VÁSÁROLHATNAK FEL BAJBA JUTOTT CÉGEKET KORMÁNYKÖZELI ÜZLETEMBEREK - AZ ÜGYLETEKBE MÉG A VERSENYHIVATAL SEM SZÓLHAT BELE.

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.05.10.


Jelentős könnyítést kaptak a cégfelvásárlásra készülő közvetlen, vagy közvetetten állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok és magántőkealapok, melyek egyedül vagy más vállalkozással közösen irányítási jogokat szereznek egy vállalatban. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) bejelenteniük és engedélyeztetniük, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe az erről szóló rendelet szerint – közölte Tölgyes Katinka a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. 

A koronavírus válság brutális erővel sújtott le a magyar cégekre is, egyes becslések szerint azok harmada tönkre is mehet. A kormány előre gondolt erre a gondra, és tőkelapok segítségével olyan pénzügyi programokat hoz létre az Magyar Fejlesztési Bank, illetve leánycége a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közreműködésével, amely során tőkét juttatnak olyan cégeknek, amelyek felvásárlási célponttá válhatnak, vagy ők maguk akarnak más vállalkozást felvásárolni. Az állami tőkealapok, magántőkealapok ilyenkor részesedést vásárolnak a cégekben, ezt pedig a kormányrendelet értelmében a GVH-nak nem kell bejelenteni, vagyis nem vizsgálják, hogy létrejön-e ezzel versenyre káros összefonódás. Ugyanakkor a kormányrendeletnek van egy másik értelmezése is, mutatott rá egy szakértő, aki egyszerűen gumiparagrafusnak titulálta a kormány rendeletét: ha egy vállalat állami pénzt kap arra, hogy céget vásároljon fel, akkor lehet úgy is értelmezni a paragrafusokat, hogy szintén nem kell a GVH engedélyét kikérnie. 

A következő hetekben, hónapokban számos olyan cég fizetőképessége rendülhet meg, amelynek megszerzése zsíros falat lenne a NER-oligarcháknak. A cégvásárlásokat a versenytörvény értelmében a GVH-nak engedélyezni kell, ám az elmúlt tíz évben ez alól is bőven volt kivétel. A versenyhivatal elmúlt tízéves működését egy bizonyos értelemben vett tunyaság jellemezte: különösen gyakran néztek félre, ha valamelyik kormányközeli oligarcha üzletét kellett minősíteni. (Nem nagyon fordult az elő, hogy oligarchák cégügyleteit versenykorlátozónak minősítette volna a GVH.) Ha viszont nagyon kilógott a lóláb, akkor a kormány mentesítette az ügyletet a GVH eljárás alól, mondván az adott cég felvásárlása „nemzetgazdasági jelentőségű”, így érdektelen, hogy a szabad versenyt korlátozza-e vagy sem. Ez történt például a KESMA esetében, amikor is egy Fidesz-közeli alapítvány kezébe került a fél magyar sajtó...

A VÍRUS GYÓGYSZERÉT STATISZTIKÁNAK HÍVJÁK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.05.09.


...Nevetséges a vírussal kapcsolatos kommunikáció - ezek összevissza dumálnak, pofátlanul hazudnak, a tetejébe visszafelé dolgoznak - kitalálják, mi tenne nekik jót politikailag, és ahhoz igazítják a propagandát meg a statisztikát.
Most például az lenne a jó, ha a vírus örökkön-örökké fenyegetné az emberiséget, mert akkor fenn lehetne tartani a rendeleti kormányzást, ami felettébb kedves a Suttyó szívének, otthon is ezen szocializálódott, a családjában is bevált, most végre országos méretű halljakenddé válhatott.
Na, ez olyan elégedett érzést vált ki belőle, mintha pisilés közben kiderülne, hogy villás a farka, mint a fecskemadárnak.
Lemondani önként erről a hatalomról?
Na neeee!
A valószínűsíthető eljárás az lesz, hogy tavasszal és ősszel koronavírus-járvány, nyáron migránsjárás, télen meg parlamenti szünet - kellemes karácsonyi ünnepeket kívánva.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy ki fogja felépíteni a temetőt, ahova majd azokat hantolják el, akik éhenhalnak.
Különösen a gyermekek koporsói mutatnak majd jól - minőségi papundekli, Mészáros & Mészáros márka mind, állami támogatással, szinte ingyen.
Az ugyanis, hogy a magyar társadalom legszegényebb harmada neveli a gyerekek felét - ezt vetíti előre, de ne legyen igazam...

Nem egyszerű errefelé az élet, nem elég a koronavírus, a járványos hülyeség is pusztít, magyarember boldog képpel tűri, hogy ez a bűnöző papás-mamást játsszon vele, és akár papa, akár mama, mindig neki kell szopni.
Vagy így megy ez ezer évig, vagy nagyon csúnya vége lesz.
Két-három hónapon belül elfogy a tartalék a szegényeknél, utána meg senki sem tudja hitelt érdemlően megjósolni, merre fordul ez az ország.

Hát, majd kiderül, de lehet, komoly árat kell fizetnünk a türelmünkért...