2018. december 12., szerda

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

MÉRCE
Szerző: Mérce
2018.12.12.


A rohamrendőrök megpróbálják a Lendvay utcán kívül tartani a tüntetőket…


…illetve a Fidesz székházától is megpróbálják távolabb tolni a kb. ezres tömeget. Emiatt időnként tülekedés alakul ki a tömegben.

A demonstrálók „Értetek is tüntetők”, „A rendőr is dolgozó” és „Bűnözőket védtek” skandálásokkal reagálnak...

AZT KELLENE CSINÁLNI AZ UTCÁN, AMIT MOST A PARLAMENTBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.12.


A parlamenti ellenzék pártjai a rabszolgatörvény miatt fellázadtak és megpróbálták fizikailag megakadályozni a fideszes szavazógépezet működését.

Jelenlétük kizárólag a pártfinanszírozás parlamenti mandátumhoz kötött voltához kapcsolódik, a pénz az egyetlen indok, hogy a parlamentben vannak, és dicstelenül legitimálják Orbán rendszerét.

Nyolc nyomorúságos év után, miután kiépültek egy diktatúra alkotmányellenes jogi keretei, önkényesen megszüntették a demokratikus alkotmányt és az alkotmányosságot is, fellázadt a kollaboránsok hada, a magyar dolgozókat csaknem ingyenes túlórára kötelező, hazug rabszolgatörvény “megszavazásához” már nem voltak hajlandók asszisztálni. Kövért seggbe rúgta Orbán azért, mert már katonákat rendelt egy nappal korábban az ülésterem elé, ezért nem merték bevetni a fegyvereseket és az erőszakot a megválasztott ellenzéki képviselőkkel szemben.

Az ellenzék azt tette végre, ami a dolga, és az egyetlen módon igyekezett érvényesíteni az akaratát, amely a rendelkezésére áll. Az ellenállást választották, ami az egyetlen lehetséges eszköz egy diktatúrával szemben. A probléma csak az, hogy mindez a lázadás és ellenállás megmarad a parlament falai között, mert az ellenzék a pénzről nem akar lemondani, és nem vállalja azt, hogy az utcán politizáljon és utcai akciókkal, tömegtüntetésekkel, az élet megállításával tegye ugyanazt, amire most a parlamentben ettt kísérletet.

Ezért az akció megmarad egy parlamenti zűrzavarnak, amiért az orbáni propagandasajtó majd az ellenzéket teszi felelőssé, és az emberek nem nagyon tudják majd eldönteni, mi is történt. Az ellenzék ma már eljutott annak felismeréséig, hogy nem lehet szótlanul tűrni a hétköznapi fasiszmust, a mindennapos aljasságokat, és szó nélkül asszisztálni Orbán bűnszervezetének és nemzetárulásának. De arra a felismerésre még nem jutott el, hogy amíg a parlamentben vannak, addig ennek az egész törvénytelenségnek ők a törvényesség látszatát adják...

AZ UTCÁN FOLYTATJÁK A HARCOT A TÚLÓRATÖRVÉNY ELLEN . ÉLŐ

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.12.12.


A Lánchídon át vonul a Jobbik a Sándor palotához, hogy a köztársasági elnököt felszólítsa, ne írja alá a törvényt. Közben a Kossuth téren is tüntetnek. Percről percre tudósítunk:

VÍZVÁLASZTÓ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAY MIKLÓS
2018.12.12.



A képviseleti demokráciákban gyakran megfogalmazódó vád, hogy a parlamentben ülő politikusok az őket a képviseletükkel megbízó polgárok helyett szűk elitek részérdekeit képviselik. Nekünk erről most már kamerákkal közvetített, élőben adott bizonyítékunk is van. 

A rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály lényege a legklasszikusabb tőke-munka konfliktus: arról szól, hogy a jövőben ugyanannyi fizetésért több munkaórát kell ledolgozni (nem is kevéssel: az eddigi, átlagosan évi 1800 órát fejelik meg még 400 órával). Hogy a törvény erről szól, méghozzá a nagy munkáltatók kérésére, azt a javaslat eredeti szövege is tartalmazta, sőt az Orbán-kormány sem rejtette véka alá. Ami azóta jött, és amit a közpénzből működő pártmédia szemérmetlen hazugsággal „a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának” nevez, az már csak a kommunikációs kármentés. 

Bármit állítson is a miniszterelnök, a túlmunkakeret fölemelése és a három éves elszámolási ciklus bevezetése nem a dolgozók érdeke. (A kormányfői füllentéssel ellentétben nincs olyan ember Magyarországon, aki azért menne külföldre, mert itthon nem túlórázhat eleget.) Nekik az lenne az érdekük, hogy napi legfeljebb nyolc óra munkával, a pihenőidők betartása és az összes szabadság kiadása mellett is európai szintű, a lakhatásra és a rekreációra is elegendő munkabért kapjanak. Ha az EU egyik legalacsonyabb bérszínvonalú országában több bért csak több munkáért akarnak adni, az tisztességtelen ajánlat; de a mi esetünk ennél sokkal súlyosabb, amit nemcsak az Orbán Viktor által nyilvánosan lesajnált szakszervezetek, hanem egyesével a munkavállalók is pontosan érzékelnek...

TILTAKOZÓK ZÁRTÁK LE A MARGIT HIDAT, A FIDESZ SZÉKHÁZÁHOZ TARTANAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: KÖKÉNYESI GÁBOR
2018.12.12.



Többfelé zajlik tiltakozás a ma botrányos körülmények között elfogadott rabszolgatörvény miatt. A Kossuth téren is egyre többen gyülekeznek, tüntetők egy csoportja pedig lezárta a Margit hidat.

Élő közvetítésünk:


MEGUGROTT AZ ÜZEMI BALESETEK MIATTI TÁPPÉNZ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.12.


Ma alighanem megszavazza a kormányzati kétharmad a rabszolgatörvény néven elhíresült javaslatot. A mellette szóló érvek úgy foglalhatók össze: bárki akár szó szerint halálra dolgozhatja magát. A fáradtság növeli az üzemi balesetek esélyét, pedig a munkahelyi sérülések miatti táppénz az elmúlt években már így is nagyot nőtt.

Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is.

A DK frakciószóvivője az MTI beszámolója szerint sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy évi négyszáz túlóra ledolgozása esetén a munkavállalókra tízórás munkanapok vagy hatnapos munkahetek várnak. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, hogy ez komoly veszélyekkel járhat, mert egy amerikai orvosi magazinban megjelent kutatás szerint heti 60-70 óra munka is 42 százalékkal növeli a koszorúér-megbetegedés esélyét...

A NAGY DILEMMA: AZ EGYIK MENNE, A MÁSIK MARADNA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.12.


Ritkán esik szó arról, mi a helyzet, amikor a (házas)pár két tagja között nincs egyetértés a menjünk vagy maradjunk kérdésben. Márpedig ez elég komoly probléma, mint azt a mai poszt szerzője, Péter is megtapasztalja. Ráadásul még azt is el kellene dönteni, hogy merre induljanak el, ha elindulnak.

„Én 35 éves vagyok, végzettségemet tekintve gyengeáramú villamosmérnök. Öt éve projektmenedzsmenttel foglalkozom építőipari területen. Korábban voltam már szervízmérnök és nemzetközi fuvarszervező is.

Feleségem 36 éves gyógytornász. Én elég jól beszélek angolul, a feleségemnek azért kellene gyakorlás, de belerázódna szerintem. Van két gyerekünk, 6, 4 évesek, illetve február közepére várjuk harmadik gyermekünket.

Engem már régebb óta foglalkoztat a kiköltözés gondolata, de a feleségem beszélni sem hajlandó róla. Annyit sikerült elérnem, hogy amint felmerül az ország kilépése az EU-ból, megyünk.

Eltérő jövőképek

Az elmúlt év eseményei alapján azonban véleményem szerint csak az időt húzzuk feleslegesen az itt maradással. Egyre több helyről jön, hogy belátható időn belül nem lesz sem jóléti, sem demokratikus fordulat. És valószínűleg igazak ezek az előre jelzések. Legalábbis nekem annak tűnnek.

A sógornőm a férjével kint van Németországban orvosként. Reméltem, hogy ez előre mozdítja az ügyet, de egyelőre nem sok segítséget jelentett.

Próbálom fokozatosan összehangolni a jövőképünket a feleségemmel, de ha van esetleg valamilyen jó tanácsotok a meggyőzéshez, kérlek írjátok meg.

Szerencsére, nincsenek napi gondjaink, ez biztosan nem segít, de nem az anyagi motiváció lenne az elsődleges. Sokkal inkább számít, hogy a gyerekek egy normális országban nőjenek fel, ahol a nyitottság, ne pedig gyűlölet legyen az alapvetés, megfelelő oktatást és egészségügyi ellátást kapjanak.

Én hajlandó lennék vállalkozni is, ha megfelelőek a körülmények, és nem kellene attól tartani, hogy ha valamelyik „családtagnak” megtetszik a cég, akkor elveszik.

Merre induljunk?

A kérdésem az lenne, hogy tudnátok-e országot javasolni számunkra a fentiek alapján? A magam részéről Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország esetleg Németország jöhet szóba. Mondjuk, nem vetném el Angliát sem, Brexit ide vagy oda, illetve egy nagyobb levegővel Kanada vagy Szingapúr is szóba jöhetne.

Ezek az elképzelések azonban csak az innen-onnan összeszedett, vagy esetleg turistaként szerzett tapasztalatokon alapuló idealizált képeken alapszanak.

Nyilvánvalóan a nyelvtudás némileg behatárolja a lehetőségeket, de minden országban vannak multinacionális cégek, melyeknél reményeim szerint el tudnék helyezkedni.

Nemrég elkezdtem kínaiul tanulni, ennek szerintem a nagy kikötővárosokban (Rotterdam, Hamburg) vagy akár a Volvonál is hasznát vehetném, de javítsatok ki ha tévedek.

Böngésztem az országok honlapjait, de nem egyértelműek számomra a családtámogatási rendszerek. Nem teljesen tiszta, hogy hol mennyi az adókedvezmény vagy milyen egyéb támogatás érhető el. Érdemes ezt egyáltalán figyelembe venni a választásnál?

Kora tavasszal voltunk a gyerekkel Németországban és Hollandiában. Idén ugye kicsit elhúzódott a tél, tehát nem lehet azt mondani, hogy teljes pompájában tündököltek a városok, de a gyerekek maguktól mondták: „Olyan szép itt, nem fogunk itt lakni?”

Tudom, gyerekszáj, nem mérlegelnek minden szempontot, de azért érdekes, hogy nekik is átjön a különbség. És ez csak a külsőség.

Egyébként a hollandiai Kampenban, a feleségem is azt mondta, hogy el tudna élni. Csak ugye más elképzelni és beszélni róla, valamint tényleg elhatározni magunkat erre a lépésre...

ENNYIT A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2018.12.12.


Sajátságos helyzetet teremt az önálló közigazgatási bíróság felállítása: az állam és a polgárai közötti jogvitákban olyan bíráknak kell majd dönteniük, akik az igazságügy-miniszternek köszönhetik a talárt, s akiknek a vezetőit a miniszter maga nevezi ki. Lehet ebben a helyzetben az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélni? – teszi fel a kérdést Magyar György a blogján. Az írás percekkel azután jelent meg, hogy a fideszes képviselők botrányos körülmények között megszavazták az önálló közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényt.

Egyszer a magyar igazságszolgáltatás történetének fekete szerdájaként emlegethetik majd 2018. december 12-ét: több mint ötven más napirendi pont mellett a parlament ezen a napon – mintegy mellékesen – döntött az önálló Közigazgatási Felsőbíróság, illetve nyolc közigazgatási törvényszék felállításáról szóló törvényről is. S hogy miért kongatjuk a lélekharangot? Azért, mert Magyarországon több mint húsz esztendeje egyetlen politikus sem szólhatott bele közvetlenül a független bíróságok működésébe, bírák, illetve bírósági vezetők kinevezésébe. Most viszont új időszak veszi kezdetét – olvasható a blogon. Amely hangsúyozza: a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán egyértelművé tették, hogy ennek a szervezetnek a működése felett közvetlenül a kormány – az igazságügy-miniszter – gyakorol közvetlen felügyeletet.

Ki képes pártatlan és tárgyilagos – a legjobb szakmai meggyőződésének, saját lelkiismeretének megfelelő – döntést hozni akkor, ha a kvázi munkáltatója az alperes? – teszi fel a kérdést a blog, majd továbbiakat is. Például, hogy mi van akkor, ha egy törvény értelmezésre szorul, illetve bizonyos mozgásteret ad a jogalkalmazónak? Mi számít közérdekű adatnak? Milyen kérdésben lehet elrendelni népszavazást? Mikor lehet betiltani egy demonstrációt? Többek között efféle ügyekben kell majd dönteniük a közigazgatási bíráknak. Akiknek a főnökét az igazságügy-miniszter nevezi ki, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat...

ÉRTED DOLGOZIK - VAGY ELLENED

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.12.


Orbán Viktor Mihályból tegnap kibukott az, amit eddig, méltatlanul hosszú élete és pláne illetlenül bőséges uralkodása alatt oly gondosan titkolni óhajtott, miszerint ő a munkásokért dolgozik, és csakis. Úgy jött ez elő belőle, mint egy szerelmes sóhajtás borgőzös kollégiumi szobák mélyin, egy fohász a magyarok Istenéhez, valamint trutymó, hogy nem szakadt rá a plafon, és azon át a mázsás, szörnyű mennybolt.

A munkásokat Rákosi pajtás dolgozó népnek nevezte, és ő is sokat fáradozott érettük, hogy majdnem bele is gebedtek a sztahanóviába a kényeztetettek. És a vége is érdekes lett annak a mesének, egy szobrot ez ügyben el is távolítanak a helyéről, nézni se bírják, kellemetlen érzeteket kelt, vagy mi a szösz. De nem vagyok én kellően képzett ideológiailag ehhez, honnan tudnám, mit is jelent a Duma bojkottja, ugye. Majd a börtönben kiderül.

Hiszen és voltaképp Orbán Viktor Mihály, amikor olyan maszlaggal eteti a malacokat, hogy a rabszolgatörvény “kifejezetten védi a munkásokat és lehetővé teszi nekik azt, hogy aki többet akar dolgozni, az többet is dolgozhasson, és többet is kereshessen. A kormány a munkások oldalán áll”, nos, akkor bájosan lódít. Mert nyilván azért hörög mindenki, mert nem ismeri fel a saját érdekét, ilyképp tehát ideológiailag oly képzetlen a mai összeszerelési szakmenedzser, mint A tanú börtönőre.

Ám, míg abban a korban – ami újra lengedez – megvolt az a kegyes hazugság, hogy tiéd a gyár, magadnak építed, máma csupán a német nagytőkés kedvéért dolgozza halálra magát a magyar rabszolga, akit Orbán Viktor Mihály annak karmai közé lök. Közben pedig azt dúdolja, hogy a népének él, érette, s általa. Így fáradozik ő rettenthetetlenül a magyar munkásért, akinek még a pofájába is hazudik, és nincs ember a magyar ugaron, aki ezért beverné a pömszli orrát neki. Na majd, s aztán.

Ugyanis Orbán Viktor Mihály az egész rühes országot a saját hitbizományának tekinti, és annyira van azért csavaros eszű, hogy tudja, ő és mind az udvartartása kivenni ebből csak addig tud (lopni tehát), amíg forog a kerék. Az Unio tejel, és a német nagytőkés is kaszál. E kettő nélkül fejre állna a királysága, így nem azon fáradozik, hogy a munkás európai bért kapjon, hanem, hogy a német nagytőkésnek megérje itt maradni, holttá zsákmányolva a keményen dolgozó kisembert...

A PARLAMENTI BOTRÁNY 12 FONTOS FORDULATA

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.12.12.


Váratlan akcióval akarta megbénítani az ellenzék a parlament munkáját szerdán. Részletesen is beszámoltunk a történtekről, illetve az elfogadott fontosabb törvényekről. Most összefoglaljuk a 12 legfontosabb fordulatot.

1. MSZP-s, DK-s és párbeszédes képviselők szerdán az ülés kezdete előtt elfoglalták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, hogy így akadályozzák meg az ülés megnyitását és a túlóratörvény elfogadását.
2. Az ellenzékiek attól tartottak, hogy a házőrség beavatkozik. Mindkét oldalon képviselőnők álltak elöl: egyik oldalon Kunhalmi Ágnes, Bangóné Borbély Ildikó, Gurmai Zita, a másik oldalon Vadai Ágnes, Szél Bernadett és Bősz Anett.
3. A Jobbik és az LMP nem csatlakozott az akcióhoz. A jobbikosok egy rabszolgatörvényező molinót feszítettek ki, az LMP-sek papírokat szórtak a karzatról.
4. A Fidesz–KDNP-sek közben a helyükön várakoztak, Szabó Tímeáék odaléptek interjút készíteni Orbán Viktorral. A miniszterelnök figyelmeztette az ellenzékieket, hogy olvassák el a jogszabályokat.

5. A házőrség nem avatkozott közbe, Kövér László házelnök egy kisebb csellel nyitotta meg az ülést: a saját helyéről egy mikrofonnal a kezében.
6. Ezután – szintén a saját helyéről – a KDNP-s Latorcai János vette át az ülés vezetését, és megkezdődtek a szavazások.
7. Hogy az ellenzékiek ne zavarják meg a levezető elnököt, a fideszesek, köztük Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Rogán Antal sorfalat álltak. Az ellenzékiek közben a terem közepén sípoltak.
8. A kormánytöbbség a káosz és szirénaszó közepette számos törvényt elfogadott. Köztük olyan jelentős jogszabályokat, mint a közigazgatási bíróságok felállítása. Több ellenzéki is sérelmezte, hogy bedugott kártya nélkül is működnek a szavazógépek, ami szerintük szabályellenes.
9. A teremben megjelentek testőrök is, több ellenzéki szerint Orbán testőrei.

10. Délután megjelent Áder János köztársasági elnök is a teremben az NVB új tagjainak megválasztásakor. Az ellenzék hangosan kifütyülte.

11. Délután a túlóratörvényt is elfogadta a parlament. Az ellenzék előtte a Himnuszt énekelte, amihez csatlakoztak a fideszesek. Utóbbiak megszavazták a törvényt, majd elénekelték a Kossuth-nótát.

12.A végén Kövér László példátlan obstrukciós kísérletnek nevezte a történteket. Akkora volt a káosz, hogy a végén meg kellett ismételni az egyik módosító indítványról szóló szavazást...

AZ AI AZT ÜZENTE, HOGY AZ EURÓPA TANÁCS CSAK MÉG NAGYOBB VESZÉLYBE SODORJA A MAGYAR DEMOKRÁCIÁT, HA TOVÁBBRA IS TÉTLENKEDIK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.12.


- A szélsőségesek fenik a fogukat az európai választásokra, mert azt remélik, hogy annak révén nagyobb befolyáshoz jutnak a meggyengült EU-ban

- Magyarországon előreláthatólag csak tovább romlik a demokratikus intézmények helyzete, ideértve a civileket és az emberi jogokat

- A CEU intellektuális menedéket kap Bécsben, az ottani egyetem rektora szerint a város tudományos élete gazdagabb lesz az egyetem odaköltözésével (Budapesté meg szegényedik...)

New York Times

Vágyálom maradt, hogy Európa az idén majd szépen rendbe teszi a saját háza táját, ideértve, hogy megállítja a magyar és a lengyel demokrácia lebomlását, feltartóztatja a populizmust. Sőt, mára mindennapos lett a felfordulás. A különbség az előző évhez képest az, hogy az EU-nak már nincs erős vezetője, aki átnavigálja a szervezetet a soron következő válságon. Merkel béna kacsa, Macront lekötik a hazai erőszakos tiltakozások, amelyekbe még bele is bukhat. Úgy hogy May tegnap hiába próbált támogatást szerezni egy sor fővárosban. A jövőre esedékes EP-választás kulcsfontosságú lesz, mert szélsőjobbos pártok azt remélik, hogy általa növelhetik befolyásukat Brüsszelben. Egy francia elemző szerint a helyzet a saját országában rendkívül súlyos, és ha az elnök kudarcot vall, akkor az olasz út áll a franciák előtt, feljöhet Le Pen. Az eheti uniós csúcson fontos téma volna a migráció, de az álláspontok semmivel sem jutottak közelebb egymáshoz. Pedig a radikálisok ezt a témát lovagolják meg jövő május előtt. Ezért csak még több gondra kell számítani, miközben teljesen újjáalakul az európai politikai térkép.

EU Observer

Az EU késlekedése a jogállamot veszélyezteti Magyarországon. Erre figyelmeztet a Human Rights Watch európai szakigazgatója. Philippe Dam rámutat, hogy az EP, illetve az Európai Bíróság örvendetesen lép az ügyben, ám a Tanács esetében nem látni, hogy kellőképpen felfogta volna, mi forog kockán. Az EU-ügyekben illetékes miniszterek éppen egy hónapja inkább eljárásjogi kérdésekben merültek el, ahelyett, hogy mozgósítottak volna a demokráciára épülő Európa védelmében. Pedig a veszély továbbra is nagy. Egyáltalán nem biztos, hogy a lengyel kormány valóban visszakozik a Legfelsőbb Bíróság bíráinak lecserélése ügyében, végre kell hajtania a Bizottság összes ajánlását az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében.

Magyarországon csak még átfogóbb lesz a támadás a civil társadalom, a sajtó és tanintézmények ellen. A CEU Ausztriába kénytelen áttelepülni. A hatalom betiltotta a gender szak oktatását, fokozott ellenőrzést alá akarja vonni a Tudományos Akadémiát. Rágalomkampány folyik civil szervezetek ellen. Büntetik azokat az NGO-kat, amelyek menekülteket segítenek. Csaknem 500 jobboldali szerkesztőség közös irányítás alá került, ami felveti, hogy még inkább sérülhet a média sokszínűsége.

Mindennek ellenére a Tanács és az uniós vezetők nem vonták felelősségre a Fideszt, amiért az folyamatosan ostromolja a demokrácia jelképének számító intézményeket. A Bizottság és az uniós vezetők magukat csapják be, ha az Európai Bíróságot tekintik az egyetlen intézménynek, amely képes szembeszállni a veszéllyel. Nekik is fel kell lépniük a magyar és a lengyel vezetés ellen. Nem riadhatnak vissza e feladattól, pár hónappal az alapvető EP-választás előtt. A földrészen nem lehet visszaszorítani a tekintélyuralmi irányzatokat, ha az EU nem mondja ki egyértelműen, hogy politikai következmények várnak azokra az államokra, amelyek kikezdik a jogállamot és az emberi jogokat. Ha nem történik semmi, az csak bátorítja a további jogsértéseket a magyaroknál és a lengyeleknél. És rossz üzenetet küld azoknak az országoknak, amelyek hajlamosak utánozni a budapesti és varsói példát....