2020. augusztus 29., szombat

ORBÁNRÓL EGY SZÓT SEM

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.08.29.


Orvosi és pszichológiai szakkönyveket ad ki, alapítványával pszichiátriai betegek érdekvédelmével foglalkozik, barátaival közéleti kerekasztalt működtet, blogot ír. Öt éve hónapokig ápolta egy közeli hozzátartozóját, akit végül elveszített. Azóta türelmetlen, szókimondó. Nehezen viseli „az egyre több fasiszta jelleget mutató Magyarországot”, az éveket felfaló polgárháborút. Mindenek fölött tiszteli az emberi méltóságot és a jog uralmát. Aktív ellenzékiként élte meg az elmúlt tíz évet – erről, az ellenállás stációiról és árnyalatairól Oriold Károlyt kérdeztük.

Van valami megérzése, hogy hívják 2022 után a miniszterelnököt? 

– Úgy, mint most. Egyelőre nem látok konkrét szándékot a változásra, tervet meg végképp nem. Álmodozás van. 

A választójogi törvény átírása után 9 évvel az ellenzék beleáll a választókerületi összefogásba. Ez kevés? 

– Az. 

Mit kellene csinálni? 

– Szóba kellene állni a választókkal. 

A nyáron mindenhol ott voltak az ellenzéki politikusok, a nemzeti konzultáció és a szabadstrandok megőrzésének ügyével. 

– Ez szóba állás? 

A bázist sosem lehet eleget építeni, de most tényleg nem csak beszélnek róla. 

– Benne voltam a Momentum egészségügyi munkacsoportjában... 

Olvastam, és azt is, hogy csalódott. A Momentum csak most tanulja a pártlétet... 

– Magyarországon nincsenek demokratikus hagyományaink. Nem tudjuk, hogy lehet témává tenni egy témát, mi a módja a megvitatásának, és ha megállapodunk valamiben, akkor ahhoz tartani is kellene magunkat. 

Nem túl szigorú az ellenzékkel? 

– De igen. 

Legyünk szigorúak, de azért a kormány ott üti-vágja őket, ahol éri, például kurtítja az erőforrásaikat. 

– Erőforrások? Ha 100 ezer párttag befizetne havonta 2 ezer forintot, akkor a havi apanázs 200 millió forint lenne – nagyságrendileg más, mint a jelenlegi finanszírozás. Ebből sok mindent lehetne csinálni. Csakhogy a pártelitek tévúton járnak, mert nem a társadalmi támogatottságot tűzik ki célul, hanem az állami apanázst. Teljes tévedés. 

Ellenzéki pártnak dolgozni nem ígér nagy­ívű szakmai karriert, sőt a tagjának lenni sem veszélytelen. Szakértők általában nem nevezik az Orbán-rezsimet diktatúrának, ön viszont... 

– ...szerintem ez diktatúra, igen. 

Miért? 

– Az utóbbi két év legnagyobb könyvélménye volt számomra Mark Amadeus Notturno könyve Hayek és Popper a racionalitásról, az ökonomizmusról és a demokráciáról címmel. Notturno Pesten kutatta a témát, a CEU-n dolgozott több évig. Felcsuti Péter fordította, tőle mindent elolvasok. Hayek és Popper egyetértettek abban, hogy a diktatúrának egyetlen ismérve van, csak a saját törvényeit tartja be. Szóval ez diktatúra...

PARTIZÁNDOKU | VIDNYÁNSZKY ISKOLÁJA - 10 ÉV KAPOSVÁRON

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.08.28.



  Vidnyánszky Attilát 2020. augusztus 1-től 
  a Színház-és Filmművészeti Egyetemet 
  fenntartó alapítvány kuratóriumának 
  elnökévé nevezte ki a kormány. Hiába a 
  hallgatók, a tanári kar és a szakma 
  nagyjainak tiltakozása az agresszív 
  térfogalás ellen, az ügyben továbbra sem 
  történik érdemi egyeztetés a felek között. 
  Azonban Vidnyánszky nem ismeretlen 
  terepen manőverezik, tíz évvel ezelőtt 
  kicsiben már végigvitte ugyanezt: 2011-
  ben Kossuth-díjának köszönhetően a 
  Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi 
  tanára lett, majd 2013-2020 között az 
  intézmény művészeti rektorhelyettese és a 
  2012-ben induló színművész osztály osztályvezető tanára. Ebben a videóban volt kaposvári színművész hallgatókat és tanárokat kérdezünk, hogyan emlékeznek vissza a kinevezés és a változás éveire, a tervekre és ígéretekre, a Vidnyánszky által vezetett kaposvári színészképzés átalakítására.

ISKOLAKEZDÉS: FEJESUGRÁS A MÉLYVÍZBE – INTERJÚ NAGY ERZSÉBETTEL, A PDSZ TAGJÁVAL

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2020.08.27.


Már csak pár nap, és itt van szeptember 1., indul az iskola. A tavaszi koronavírus-járvány és annak következményei miatt elmondható, hogy soha ennyi dilemmával és bizonytalansággal nem vágtak bele a tanévbe pedagógusok és gyerekek. Fejesugrás a mélyvízbe.

„Itt most minden dilemma!” – válaszol Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége Országos Választmányának tagja arra a kérdésre, milyen problémákkal indul idén a tanév.

Mint mondja, dilemma például az, hogy miképpen lehet megoldani a jelenlegi létszámokkal a tanév indítását? Rengeteg ember hiányzik a rendszerből, sőt, még több is, mint amiről beszélnek, mert most már a szakképzésben tapasztalható munkaerőhiányt nem lehet látni, mert nem jelenik meg a közigazgatási állások között, hiszen kiszervezték őket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól.

De itt van a megbízási szerződésesek problémája is. A digitális oktatásra való átállással elküldték őket, s kérdés, hogy ezek a zömében nyugdíjasok bevállalnak-e újra ilyen bizonytalanra feladatot?

Védelem nélkül nap mint nap

„Aztán maga az indulás is problémás, mert mindenféle védelem nélkül tárjuk ki az iskolák kapuit” – mondja a pécsi tanárnő.

Hiszen nem kell a szülőknek nyilatkozatot kitölteni, hogy hol jártak az előző 14 napban, pedig biztosan lesznek, akik épp Horvátországból esnek be az évnyitóra, nincs tesztelés, nincs hőmérőzés, nincs távolságtartásra lehetőség, nem kötelező maszkot viselni, gyakorlatilag semmiféle védelem nincs!

A fertőtlenítésre egész biztosan nem lesz létszáma az intézményeknek, hogy napközben rendszeresen megoldják úgy, ahogy a járványügyi protokollban szerepel. Pedig a közoktatásban dolgozók jelentős része veszélyeztetett az életkora, vagy a krónikus alapbetegségei miatt, illetve azok is, akik az idős hozzátartozójukat kénytelen ellátni...


KENTAURBESZÉD – BELARUSZ: KIUTAT KERESVE

NÉPSZAVA 
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.08.29.


„Mindig is csaltak, csak épp a csalás nem érdemben változtatott a végeredményen, hanem stilárisan.

Az elmúlt napok eseményei egyre inkább azt a benyomást keltik, hogy Fehéroroszországban patthelyzet jött létre. A durva választási csalás miatt tiltakozók kitartanak és a szavazás megismétlését követelik, míg az elnök hallani sem akar erről, illetve legfeljebb csak akkor, ha előtte alkotmánymódosításra kerülne sor. A tüntetők persze tudják, hogy mindez csak időnyerésre szolgál, ahogy azzal is tisztában vannak, hogy addig, amíg Lukasenko van hatalmon, nincs esély sem tiszta választásra, sem tiszta referendumra. A megismételt elnökválasztás is csak akkor lenne a tüntetők számára elfogadható, ha azt jelentős számú külföldi – és nemcsak a FÁK-térségből érkező – megfigyelő hitelesítené. 

Lukasenko, aki 1994 óta áll az ország élén, hosszú időn át élvezte a belorusz társadalom többségének támogatását, annak ellenére, hogy az első megválasztását követő voksolások nem voltak tisztességesek. Az elnök egy ideig kétségtelenül népszerű volt ugyan, de soha nem annyira, hogy rendre 80 százalék körüli eredménnyel erősítsék meg. Azt azonban még az üldözött ellenzék is kénytelen volt elismerni, hogy Lukasenko csalás nélkül is meg tudná szerezni – mint ahogy hosszú időn át meg is szerezte – az első fordulós győzelemhez szükséges 50 százalék fölötti támogatást. Ennek ellenére a rendszer úgy volt beállítva – és ehhez a Központi Választási Bizottság folyamatosan asszisztált is –, hogy a szavazás végén mindig 80 százalék körüli eredménnyel győzzön. Vagyis mindig is csaltak, csak épp a csalás nem érdemben változtatott a végeredményen, hanem stilárisan. Valamilyen rejtélyes ok miatt az autokraták „szépérzéke” azt követeli, hogy ne a tényleges támogatottságuknak megfelelően győzzenek, hanem annál sokkal jobban. Egyszer már volt ebből komoly gondja Lukasenkónak, de úgy látszik, nem tanult belőle. 2010-ben, amikor Belarusz és az Európai Unió kapcsolatai felmenő ágban voltak, a fehérorosz diktátor úgy döntött, hogy ezúttal valódi ellenzéki jelöltek is versenybe szállhatnak az elnöki címért. Nyilván azt gondolta az egykori kolhozelnök, hogy ezt a gesztust Brüsszelben is díjazzák majd. De nem ez történt, mert az a fránya hübrisz ezúttal is elszabadult. Lukasenko megint 80 százalék körüli eredménnyel győzött, miközben az összes többi jelölt közül egynek sem sikerült még 3 százalékot sem elérnie. Ez még a sokat látott beloruszoknak is sok volt, tömegek vonultak utcára a nyilvánvaló csalás ellen tiltakozva. A tüntetők sokan voltak ugyan, de a Lukasenkóhoz hű – anyagilag jól tartott – karhatalmi erők rövid időn belül „rendet tettek”.

Néhány év elteltével azonban a hatalom és a társadalom újra megbékélt egymással. Ehhez szükség volt pár gazdasági reformlépésre, ami meg is hozta eredményét. De a külpolitikai körülmények is Lukasenko kezére játszottak. A 2013 őszén belobbanó ukrajnai válság, majd a Krím-félsziget orosz annektálása újabb lehetőséget adott a minszki diktátornak, hogy igazolja országa függetlenségét, illetve azt, hogy Belarusz az orosz gazdaságtól való jelentős függése ellenére sem Moszkva bábja. A fehérorosz elnök több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy világosan látja az Ukrajnában történtek természetét, és az abban játszott orosz szerepet. Ennek szellemében nem sokkal a Krím elcsatolása után kezdeményezte a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó törvény módosítását. Egyetlen új bekezdés került a szövegbe, ami kimondta, ha az ország határainál felségjelzés nélküli „zöld emberkék” bukkannának föl, mi azonnal lőni fogunk. De Lukasenko nem érte be ennyivel: ahogy az Eurázsiai Gazdasági Unió többi tagországa, úgy Fehéroroszország sem ismerte el a Krím Oroszországhoz való csatolását. Ezen felül azt is el tudta érni, hogy az ukrajnai válság rendezésére a „normandiai négyek” kétszer is Minszkben tegyenek kísérletet. Mindez imponált a belorusz társadalom többségének. Ezért aztán Lukasenkónak – annak ellenére, hogy a 2015-ös választás is alternatíva nélküli volt és ezúttal is csaltak – sikerült gond nélkül újra 80 százalék körüli eredménnyel győznie, és ez semmiféle jelentős utólagos tiltakozást nem váltott ki. Valószínűleg ez volt az a választás, amikor utoljára tudott érdemi csalás nélkül is győzni, vagyis a szavazók több mint fele alighanem valóban rá szavazott. Ez többek között azokból az akkor még engedélyezett független közvélemény-kutatásokból is sejthető, amik azt mutatták, hogy Lukasenko továbbra is élvezi a belorusz társadalom 25-30 százalékának támogatását, s még azok közül is sokan hajlandóak rá szavazni, akik apolitikusak, a közélet ügyei iránt kevéssé érdeklődnek, és többnyire anyagi helyzetük alakulásának függvényében voksolnak. Az utóbbiak arányát a korabeli felmérések 40 százalék körülire becsülték. Mindebből az valószínűsíthető, hogy 2015-ben Lukasenko csalás nélkül is győzött, de nem akkora arányban, mint azt a hivatalos végeredmény mutatta. 

De mi változott meg az utolsó öt évben?
...

ELON MUSK PÉNTEK ÉJJEL MALACOKON MUTATTA BE EDDIGI LEGVADABB ÖTLETÉT, A NEURALINKET

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.08.29.


Önvezető elektromos autók ide, Marsra küldött űrhajósok oda, a SpaceX-ről és a Tesláról ismert Elon Musk legizgalmasabb és legőrültebb projektje egyértelműen a 2016-ban alapított Neuralink, amelynek elsődleges célja egy agy-számítógép interfész létrehozása, amely segítségével lehetővé válik ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelése, az emlékek korlátlan tárolása, de még a gondolatolvasás is, sőt, Musk a mesterséges intelligenciával való szimbiózis elérését is emlegette már. De ne szaladjunk ennyire előre.

Már az sokat elmond a neurotechnológiai cégről, hogy a múlt héten a világ negyedik leggazdagabb emberévé előlépett Muskot két sci-fi inspirálta a megalapítására: a Mátrix, valamint Iain M. Banks Kultúra-regénysorozata. És amint az az interfész frissített változatának magyar idő szerint szombat éjfél után tartott bemutatóján kiderült, már a Black Mirror-hasonlattól sem riad vissza: „Végülis a Black Mirror elég jól előre tud jósolni különböző dolgokat.”

Amikor Musk legutóbb a nyilvánosság elé állt a Neuralink színeiben, még egész máshogy nézett ki az eszköz. Az agyi aktivitást rögzítő, az idegsejtekhez és a szinapszisokhoz csatlakoztatott elektródákkal ellátott ultravékony szálak akkor még egy fül mögé helyezett külső készülékből vezettek a koponyán belülre, de azóta új dizájnt kapott az interfész: az érme nagyságú új eszköz most már a koponyából kivájt azonos méretű csontdarab helyére kerül, így észrevétlenül illeszkedik a fej formájához...

SZABAD POLGÁRRÁ LENNI

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2020.08.29.


Minek foglalkozik az ellenzék folyamatosan jogállami kérdésekkel, amikor láthatóan a választókat hidegen hagyja alkotmányos kultúránk hanyatlása és a Freedom House éves jelentése? Ez a kérdés fogalmazódik meg egyre többször még a Fidesz hatalmát korlátozni akarók körében is. Meg kellene érteni, hogy mit kíván a magyar nemzet! Most nem polgári szabadságjogokat. Le kellene szállnia az ellenzéknek a magas lóról, le kellene sétálnia a belpesti házak felső emeleteiről a magyar ugarra! Az ellenzéknek végre a magyar emberekhez kellene szólnia! – mondják, különösen a 60 százalékos Fidesz-szimpátiaindexet látva.

De hát nem ez a hozzáállás nézi le leginkább „a” magyar embereket? És nem ez a gondolkodás helyezi épp központba a hatalom kérdését? Hiszen a tartalmat másodlagos jelentőségűnek tartja, és csak arra összpontosít, hogy az ellenzék „sikeres” legyen, és kormányra kerüljön.

Elharapózik az az aggasztó jelenség, hogy az állampárt népszerűségéhez igazítjuk politikai értékítéletünket. A Fidesz elkötelezett szavazóinak körében érthető, de az ellenzéki (vagy nem fideszes) szavazók között megdöbbentő, ha érvként kerül elő egy-egy erkölcsi dilemmában a kormányzó erő népszerűsége. Az aljasságot nem legitimálja a szimpátiaindex, az ellenzék előtt nem lehet cél aljasságban felzárkózni a Fideszhez. A békát lassú tűzön főzik meg, hogy fel ne tűnjön neki, mi is zajlik körülötte. Az üstben ülve nem lehet megfordítani a folyamatot! Amíg szükség- vagy törvényszerűnek ítéljük demokráciánk romlását, és nem tételezzük fel azt, hogy van reális másik út, addig fövünk a lassacskán felforró vizünkben tovább...


ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-KORMÁNY A MÁSODIK HULLÁMBAN: TÖBB HORVÁTORSZÁG, KEVESEBB BALATONI BULI

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.08.29.


Ahogy hetekre előre meghatározta a koronavírus-járvány első hullámának végét, úgy jóval a hivatalos bejelentés előtt Orbán Viktor belengette a második hullám, illetve a vele járó korlátozó intézkedések bevezetésének időpontját is. A miniszterelnök minden híreszteléssel ellentétben nem rendelkezik parafenomén képességekkel, hiszen nagyon is jól felfogott érdeke volt mindkét esetben előre kijelölni az időpontokat. Az utóbbi esetben például fontos szempont volt, hogy hazatérjen horvátországi vakációjáról, mielőtt lezárják a határokat...

SOKKAL NAGYOBB A FERTŐZÉS ESÉLYE EGY KÓRHÁZLÁTOGATÁSKOR, MINT EGY KÜLFÖLDI ÚTRÓL VISSZATÉRVE

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.08.29.


...míg az EMMI szerint 168 ember hozhatta haza külföldről a vírust, addig csak júniusig 576 egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal, most éppen a debreceni védőnők között tarol.

Tehát ezek a számok is azt mutatják, hogy a vírus belső terjedése a számottevően magas, és a gócpontok egészségügyi- és szociális intézményekben vannak. Azaz nem a határokat, hanem ezen intézményeket kellene bezárni, amennyiben ez lehetséges volna, ami persze nem az.

Mégis sokat tehetne a kormány a szemforgató, hipokrita intézkedései helyett. Elsősorban ideje lenne őszinte és tisztességes kommunikációt és adatközlést gyakorolni. Azt ugyanis csak a vak nem látja, hogy a miniszterelnöki majdnem satu bejelentés óta hogy-hogy nem hirtelen, egycsapásra megugrott a fertőzöttek száma, mintegy előkészítve a határzár bevezetését.

Pedig valahol - a Gödény-Pócs-Tamási laposföld, gyíkemberek, nincsen járvány és a zárjunk be mindent, legyen megint karantén, ahol lelkiismeretfurdalás nélkül magamat sajnálva zabálhatok, miközben a jógamatracon teljesedik ki az élet, mert egyébként mind meghalunk - gondolkodás között kellene egy tisztességes járványügyi kommunikációnak rendet vágni.

Miközben a határzár előtt jöhetnének még azok az intézkedések is, amelyek valóban alkalmasak lennének a járvány terjedésének megállítására.

Ilyen a ZÁRT térben nem, vagy nem megfelelően hordott maszk és a megfelelő távolságtartás sokkal szigorúbb ellenőrzése, valamint a kézhigiénia betartása. Amely intézkedéseket természetesen a sokkal kiterjedtebb szűrésekre kellene alapozni. Amennyiben ezen valós járványügyi intézkedésekkel kezdene a kormány, könnyen bebizonyosodhatna, hogy a határzárra semmi szükség.

De a cél nem ez, hanem a fent már kifejtett politikai és gazdasági haszon besöprése, aminek sajnálatos következménye lesz az, hogy mind az eddigi maszkellenes, valamint az oltásellenes, és vírustagadó gondolkodás fog megerősödni. Hiszen a bevezetni kívánt határzár alig fog bármiféle segítséget adni a járvány leküzdéséhez. Ellenben növelni fogja munkanélküliséget és a fertőzöttek, végső soron a halottak számát is.

Azaz a kormány -bár úgy játszik a statisztikával, ahogyan kénye-kedve tartja - a fickós és macsó döntéseivel pontosan az ellenkezőjét fogja elérni annak, ami a címszavakban szerepel.

Ami, ha másra nem is arra biztosan jó ez, hogy pár napra elterelje a figyelmet a Lady MRD-ről.

A KORMÁNY NEM TUDJA KEZELNI A VÁLSÁGOKAT – EZT MÁR A VIDÉK IS MEG FOGJA ÉREZNI

KLIKKTV / HÍRKLIKK
Szerző: KlikkTV
2020.08.28.

„Az igazi nagy válság szerintem még előttünk van. Nagy a baj a német autóiparral – ami hozzánk is begyűrűzik – és a gépiparral is. Előttünk van, hogy az építőipart így nem lehet folytatni, be fog zuhanni. A szolgáltatásokkal ismét gond lesz” – mondta a Klikktv-nek Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „a foglalkoztatás területén ugyancsak súlyos bajok előtt állunk. Ezekre nem gyógyír a közmunka – hiába az akármilyen győzelmi jelentés. Ezt addig hiszik el, míg vidéken úgy gondolják, hogy a munkanélküliség és a járvány csak egy pesti huncutság.”

Szeptember 1-jével szokásos rendben nyitnak az iskolák, amire a szakértő úgy reagált: „a kormány magára hagyja a vírus következő hullámában az iskolákat, ahogyan azt tette a járvány megjelenésekor. Ki kell mondani, hogy nem képes kezelni a válságokat.”

A második hullám sokaknak azt jelenti, hogy újra be kell zárkóznunk, ugyanaz lesz az országban, mint amit márciusban megtapasztaltunk. Lengyel László véleménye szerint, „teljes leállással nem kell már számolni, mert a gazdaság nem élné túl, de a kormánynak már kész tervei kellene legyenek a gazdaságra, az egészségügyre és az oktatásra is, arra, hogy mi a teendő, ha újra nagy számban terjed a vírus. Egyetlen ember dönt erről – a miniszterelnök. De az is jól látszik, hogy akarata szerint manipulálja mind a gazdasági adatokat, mind a fertőzöttek számát. Így nem is csoda, ha nem lát tisztán.

KÖKÉNY MIHÁLY: ORBÁNT NEM A JÁRVÁNY, HATALMI SZEMPONTOK MOZGATJÁK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.29.


„Az elmúlt hónapokban látványosan bebizonyosodott, mennyire erőtlen az emberi erőforrás miniszterének pozíciója, az egészségügyi államtitkár pedig láthatatlanná vált. Az operatív törzset vezető belügyminiszternek jelentenek a tisztázatlan feladatkörű kórházparancsnokok, az orvosképzés az innovációs minisztérium felügyelete alatt van, reformterveket a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank készíti és a külügyminisztérium szerzi be az egészségügyi gépeket. Ebben a kaotikus rendszerben nem a szakértelem, hanem a kritikátlan lojalitás az alkalmazás feltétele. Igazi labirintus, Ariadné fonala nélkül” – így nyilatkozott a Hírklikknek Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter, WHO konzultáns. Azt is elmondta, hogy a kormány mostani döntése pofon az európai közösségnek.

Szeptember 1-jén drákói szigorítások lépnek hatályba a koronavírus feltartóztatására. A nagyon várt kormányülés két napot csúszott, mert több kormánytag karanténba kényszerült a fertőzés veszélye miatt. Ön ezeket az intézkedéseket várta?

– Szomorú, hogy a sokkal fertőzöttebb Ukrajna mintájára, a kormány kizárólag a határok lezárásában lát megoldást, s úgy tűnik, hogy nincs szándéka az Európai Unióval egyeztetni a határátlépés szabályairól, a más tagállamban végzett negatív tesztek elfogadásáról. Ez szerintem pofon a közösségnek, amelyhez tartozunk. Az is felháborító, hogy a sporteseményekre látogatókra majd külön szabályok vonatkoznak, ott majd elfogadják a külföldi vizsgálatok eredményét. A határrendészeti szigorítás nem csodaszer, a vírust nem lehet lefülelni Hegyeshalomnál. Többet számítana az itthoni óvatosság. Az önfeledt lazításnak, a féktelen, „csak egy nap a világ” típusú buliknak nincs itt az idejük. S látjuk, hogy a kormány tagjai és tisztségviselői sem gyakorolják mértékletesség Aquinói Szent Tamás tanaiban részletezett erényét. Ez romboló hatású. Egyébként Magyarország eddig aránylag megúszta, bár augusztus 20-a óta aggasztóan nőni kezdett a pozitív esetek száma, főleg a 40 év alattiak körében. Az új fertőzések száma itthon négy és félhavi csúcsra került. Azt azonban érdemes tudni, hogy valamilyen ok miatt, az elmúlt napokban a korábbinál jóval több tesztelést végeztek: a nagyobb számú vizsgálat nyilván több fertőzést derített fel...

LÉNÁRD RITA: NEM ELADÓ AZ ORVOSI HIVATÁS ÉS MÉLTÓSÁG!

MEDICALONLINE
Szerző: TARCZA ORSOLYA
2020.08.28.


...Úgy emlékszem, az én „nevelésem” 18 évesen kezdődött, amikor elfogódottan, félve álltam egy borzalmas formalinszaggal telt teremben, ahol először szembesültem az emberi test egy darabjával, egy felkarral a boncasztalon. Ebben a lelkiállapotban léptem be abba a poroszos rendszerbe, ahol már nem lehetett kamaszként idétlenkedni, és ettől a pillanattól kezdett kialakulni az a viselkedési modell, amelyben el kellett fogadnom, amit az idősebb oktatóm vagy az általam tisztelt professzorom mond. Innen csúsztam át abba, hogy feltétel nélkül alkalmazkodtam a rendszerhez, ideértve azt is, hogy fiatal szakorvosként nem ülhettem le ahhoz az asztalhoz, ahol az idősebb kollégáim ebédeltek. Rémesen megalázottnak éreztem magam, amikor megvető pillantásokkal elküldtek, de továbbálltam. Meg kellett tanultam, hol a helyem.

Csupán a rendszer hibája, hogy megalkusznak?

Érdekes, hogy még a szocializmusban is kívül estünk bizonyos tekintetben az akkori politikai szcénán, hiszen soha nem szólítottak bennünket doktor elvtársnak. Volt egy évfolyam az ötvenes évek elején, akiktől – nyilván a társadalmi „egyenlőség” jegyében – elvették a doktori címet, ők okleveles orvosok lettek. Az ellen sem az orvosok lázadtak, hanem a lakosság követelte vissza a dr-t az orvosuk neve elé. Nem is kísérleteztek aztán ilyesmivel.

Nem vagyok biztos abban, hogy ma is követelne azt a dr-t a társadalom.

Lehet, hogy így van. Talán mert áruba bocsátottuk a tartásunkat.

Miért?

Az orvosira mindig is nehéz volt bekerülni, 22-24 éven át kell kiválóan teljesíteni ahhoz, hogy valaki végül szakorvossá váljon, hogy azután óriási felelősséggel álljon munkába, hiszen a betege egészsége, vagy akár az élete múlik azon, hogy megfelelően kezeli-e. Míg korábban a társadalom megbecsülte ezt, mára átalakult az értékrend. A tudással, tudományos előrehaladással szemben az anyagi előrelépés kapott egyre nagyobb szerepet. Amikor egy orvos alárendeli magát ennek a szemléletnek, eladja magát és függővé válik. Már nem gyógyít, hanem pénzügyi tranzakciót bonyolít le a beteggel. Nem véletlen, hogy a magánellátásban nem az orvos veszi át a vizsgálat díját, hanem a recepciós...

ANNYIRA MEGÉPÍTENÉ A KORMÁNY AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIÁT A VÁROSLIGETBE, HOGY 26-RÓL 72 MILLIÁRDRA DRÁGULT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.08.28.


A fővárosi Városliget fejlesztésére a kormány 2015-ben 157 milliárd forintot szánt, és 2019-re tervezték azt befejezni az erről szóló kormányrendelet szerint. A költségeket és a határidőket már biztosan nem fogják tartami.

Már 2017-ben 230 milliárdra lehetett a teljes költséget becsülni, amikor még ki sem írták az összes épület közbeszerzési eljárását. Tavaly év végén a leszerződött összegek is már 150 milliárd forintnál jártak*, ami rögtön 222-re ugrik a Nemzeti Galéria tervezett költségeivel.

Azóta sok más munka is drágult, illetve még mindig vannak olyan munkák, amikre szerződést sem kötöttek. Így a projekt megvalósítására létrehozott állami cég, a Városliget Zrt. sem időben, sem költségben nem tudta a vállalásokat tartani.

Az állami cég akkori közlése szerint 2017-ben még 26 milliárdot terveztek elkölteni az Új Nemzeti Galériára, ez később a tervezés során 48 milliárdra kúszott fel, egy mostani szerződésmódosításból azonban már az is kiderült, hogy immár 73 milliárd forinttal számolnak...

A HATTYÚDAL LESZ HÉTFŐN A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM „UTOLSÓ ELŐADÁSA”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.29.


Ennek a történetnek már akkor vége volt, amikor még el sem kezdődött.

Pénteken délután tartotta a SZFE szenátusa jelen összetételében utolsó megbeszélését. Pénteken délután, a szenátus hetekkel ezelőtti meghívására, a legutolsó utáni pillanatban sem ment ki a függöny elé meghajolni a kommunisták elleni hősi harcok frontvonalában vitézkedő Vidnyánszky Attila, az érintettekkel váltandó egyetlen büdös szó nélkül teszi be a fenekét az új vezetői garnitúrával elsejétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem trónszékébe.

Vidnyánszky Attila a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emberi Erőforrások döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak, és a színházművészet szakmai érdekeinek védelmét ellátó Magyar Teátrumi Társaságnak elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektorhelyettese, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója augusztus elejétől a Színház és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke

Vidnyánszky Attila, bár számtalan kizárólag a kormánymédiában elhangzott kijelentése szerint folyamatosan kommunikál, a mai napig nem ült le érdemben tárgyalni az egyetem szenátusával, Hallgatói Önkormányzatával, pedagógusaival, egyetlen közvetlenül érintettel sem.

Vidnyánszky Attila viszont a kormány által megalakított kuratórium vezetése mellett, mely kuratóriumban két olajipari felsővezető is tag, szerdán megalakította az SZFE felügyelőbizottságát. Bár az SZFE javaslatokat tett a felügyelőbizottság tagjaira is, és ahogy a kuratóriumba, úgy ide is jelölte az egyetemi közösség egy elismert tagját, de a kormány figyelmébe ajánlotta például Csóti Józsefet, az Alkotmánybíróság gazdasági főigazgatóját, korábban több színház gazdasági vezetőjét. Bár a minisztérium kért ajánlásokat a kurátorok személyére az SZFE-től is, ám azok közül egyet sem fogadtak el: a felterjesztettek között szerepelt Eötvös Péter zeneszerző, Udvaros Dorottya színművész és Röhrig Géza, az Oscar-díjas Saul fia főszereplője. Palkovics minisztériuma azonban ezeket a neveket figyelmen kívül hagyta, ellenben a felügyelőbizottság tagjai egytől-egyig közismerten a kormány hű emberei, mint például:

- Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója, a Vidnyánszky vezette Teátrumi Társaság tagja, fideszes események rendszeres résztvevője;

- Szapáry György, Orbán Viktor korábbi tanácsadója, washingtoni nagykövete, 2015 óta a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója;

- Windisch László, a második Orbán-kormányban minisztériumi főosztályvezető, 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Vidnyánszky Attila a jelek szerintcsak akkor hajlandó először személyesen beszélni az SZFE vezetőivel, amikor már teljes jogú főnök, vagyis jogilag kétségbe vonhatatlanul felülről beszél. miközben zavarban lesz, félszeg lesz, mert nehezére esik majd a szemekbe nézni, ezért lesütött szemmel fog mondani valami olyasmit, hogy ’nem, idén nem Mohácsi indít osztályt, hanem én’, és felvetett fejjel fog ígérni, pénzt, új kampuszt, nemzetközi kapcsolatokat a posztszovjet harmadvonalból, és mindenkinek biztonságot. Vigyázat: ilyenkor hazudik. Ő, aki a számára baráti csicskamédiában egyfolytában a beszélgetés, egyeztetés szükségességéről beszél, másképp, mint hatalmi pozícióból, még sosem tárgyalt senkivel. és akkor most jöhetnek az ötletek, hogy ki itt a komcsi...”
...

HONT ANDRÁS A FÜLKÉBEN: "SEMMI KÖZE A FIDESZ LEGYŐZÉSÉNEK AHHOZ, HOGY AZ ELLENZÉK MIT CSINÁL"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.08.29.


Mit kellene csinálnia az ellenzéknek, miben volt igaza Orbán Viktornak – erről szól a hvg.hu e heti közéleti podcastja, a Fülke, melynek vendége Hont András. A beszélgetést péntek kora délután, a határzár részleteinek bejelentése előtt rögzítettük.

Bár a közvélemény-kutatási adatok szerint egy közös ellenzéki listával megközelíthető a Fidesz, nagy kérdés, hogy legyőzhető-e. Hont András, a HVG publicisztikai rovatának vezetője szkeptikus, azt mondja, a Fidesz legyőzéséhez semmi köze annak, amit az ellenzék csinál (amely nemrég megállapodott abban, minden egyéni választókerületben közös jelöltet indít a 2022-es választáson. A listáról azonban még nincs megállapodás, ahogy a miniszterelnök-jelöltről sem. A HVG e heti számából kiderült, Gyurcsány Ferenc DK elnök nem tartja kizártnak, hogy Dobrev Klárát indítják a miniszterelnök-jelölti előválasztáson).

"A Fidesz vagy megbukik egy választás előtt, és a választás már csak romeltakarítás lesz, vagy ebben a rendszerben, amit saját képére fabrikált, amit ő üzemeltet, amit ő felügyel, újra és újra nyerni fog"

– mondja Hont. Az ellenzéknek a minszki mintát kellene követnie, és nulladik lépésként mindenkinek beismernie, hogy alkalmatlanok. A Fülkében Hont arról is beszél, miben van szerinte igaza Orbánnak, kik voltak a tavaszi járvány nagy hősei, és hogy szerinte történelmi bűn lett volna, ha nem engedik érettségizni a végzősöket.

ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: A KORONAVÁLSÁG ÉS A MUNKAVÁLLALÓK FÉLELMEI

POLICYAGENDA
Szerző: PolicyAgenda
2020.08.23.


... A májusban lebonyolított új felvételünk eredményei alapján a megállapítások a következők:

A munka elvesztése
- A járvány a dolgozók 41%-át érintette munkavégzésükben. 6%-ukat elbocsátották azok közül, akik a járvány előtt dolgoztak.
- A szükségszerű kijárási szigorítások miatt szinte általánossá váló un. „home office” munkavégzés a dolgozók 16%-át érintette.
- A vállalatok, szervezetek, intézmények rákényszerültek a rövidített munkaidő, fizetés nélküli szabadság bevezetésére, sőt az elbocsátásokra is. A dolgozók mintegy 8%-át szabadságra küldték, közülük minden negyediket fizetés nélküli szabadságra. A dolgozók 12%-ának rövidítették a munkaidejét., és ez nyilván jelentős bércsökkenéssel jár.
- Ez utóbbi miatt a dolgozók egyötödének (20%-nak) megszűnt, vagy csökkent a jövedelme már a válság első hónapja alatt. (De meg kell jegyezni, hogy ennél többen is lehetnek, ha a pótlékok kapcsán volt változás, vagy a dolgozó nem kapta meg a korábban megígért nem „adózott jövedelmet”.)
- A mostani folyamatokban hangsúlyosan megjelenik a romló helyzet. Míg ugyanis a 2018-ban végzett felvételünkben – a dolgozók félelmeiről szóló kutatás kapcsán – a munkavállalók 85%-a nem félt attól, hogy elveszíti a következő félévben a munkáját, most már ez az arány 78%-ra csökkent.
- 2018-ban a dolgozók kissé több mint a fele mondta azt, hogy egyáltalán nem fél. A többiek is valamilyen mértékben bizonytalanok voltak. A minimális iskolai végzettséggel rendelkezők 19%-a inkább tartott vagy nagyon tartott ettől az opciótól, míg a diplomásoknak csupán 10%-a. Most ezek az arányok is romlottak. Most 2020. májusában a dolgozóknak már csak 78% nem tart állása elvesztésétől. Emellett mostani felvételünk tanúsága szerint 11% lett azoknak az aránya, akik nagyon félnek a munkájuk elvesztésétől, míg két éve csak 2%-uk jelezte ezt.

A jövedelem csökkenése
- A válság kedvezőtlen hatásai miatt, most már 25% körüli azoknak az aránya, akik hangsúlyozzák, már számolnak is jövedelmük csökkenésével, azaz kifejezetten érzik életszínvonaluk csökkenését. A 2018-as kutatásunkban a dolgozói társadalomnak még csak harmada utalt arra, hogy félhet attól, hogy az elkövetkező években a munkabére nem lesz elegendő a meglévő életszínvonalának fenntartására.
- A munka elvesztése – főleg akkor, ha nincsenek megtakarításai az adott háztartásnak – az egyik legfontosabb eleme a kiszolgáltatottság növekedésének. A jelen helyzetben egyértelműen kiszolgáltatottá váltak a dolgozók, kénytelenek elfogadni a csökkentett munkaidőt és esetenként jelentősen csökkentett munkabért, kénytelenek kivenni szabadságukat és mind ezek jelentős félelmet gerjesztenek.
- A mostani vizsgálatunk adatai szerint a foglalkoztatottak 57%-a nem tart az életszínvonaluk visszaesésétől, de fontos arány az, hogy ugyanannyian ahányan a munkájuk elvesztésétől tartanak, annyian az életszínvonaluk csökkenésében is (11%-uk) biztosak. 10-ből 4 dolgozó fél attól, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat, már nem fog tudni olyan színvonalon élni mint eddig.
- Leginkább az 50 év felettiek érzik bizonytalannak egzisztenciális helyzetüket, azaz számítanak arra, hogy életszínvonalukban kedvezőtlen fordulat következik be (sőt 12%-uk nagyon fél ettől). A 30-39 éves korosztály már magabiztosabb, ugyanis 60%-uk egyáltalán nem fél helyzetük romlásától.
- A munkahely elvesztése, a gazdaság átalakulása sokak számára a jövedelmek csökkenését jelenti. Az az elkövetkező évek kérdése, hogy ez a változás társadalmi szinten is romló életkörülményeket jelent.

Anyagi kiszolgáltatottság
- Már a járvány előtt összességében a magyar társadalom közel kétharmada úgy érezte, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kellene finanszíroznia. 
Feltűnő az is, hogy a fővárosban élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt jellemző.
- A megkérdezettek válaszai alapján a háztartások 40%-a tart az életszínvonaluk csökkenésétől. Legjobban az 50 év felettiek félnek eddigi anyagi helyzetük jelentős romlásától, ezt jelezte több mint 18%-uk, sőt 5%-uk kifejezetten fél ennek bekövetkeztétől. Hasonlóan rossz helyzetet jeleznek a 40-50 év közöttiek is.

A háztartások anyagi tartalékai
- 2020-ban a koronavirus járvány okozta munka-jövedelem elvesztése miatti helyzetben a meglévő tartalékaikat a háztartások jelentős része feltehetően nagyon gyorsan felélte. Ebben a helyzetben még a normál körülmények között hosszú időre biztos „tartalék” is gyorsan elfogyott, a családok márciustól júniusig a munkahely és jövedelem elvesztése miatt már nagyrészt felélhették korábban félretett pénzüket.
- Most a dolgozóknak csupán 48%-a mondta azt, hogy van elegendő megtakarítása az esetleges kisebb váratlan kiadásokra. Életkor alapján nincs lényegi különbség (a 18-29 éves korosztály tagjainak nehezebb a helyzete, de a kisebb esetszám miatt óvatosan kell kezelni ezeket az adatokat).
- Kisebb váratlan kiadásra a megkérdezettek szerint 368 ezer forint kell. Ez korosztályi alapon nem különbözik nagyon. Talán a 30-39 évesek esetében kissé nagyobb az összeg, 405 ezer forint.
- Településtípus alapján saját bevallásuk szerint a fővárosban élők kissé több mint fele (54%-uk) rendelkezik elegendő megtakarítással, míg a kisvárosokban élőknek csak 45%-a.
- Településtípusok szerint van jelentős eltérés a megjelölt összegek között. A háztartások kisebb váratlan kiadásaira 2020-ban 444 ezer forint kellene a fővárosban élőknél, míg a nagyvárosokban 330 ezer forint ez az összeg.

A 2020. májusi felvétel a válság nehéz helyzetében tükrözi a foglalkoztatottak, a háztartások romló munkaerőpiaci helyzetét és jelentősen visszaeső jövedelmi viszonyait.

SZENÁTUS: VIDNYÁNSZKYÉK AZ SZFE AUTONÓMIÁJÁNAK MINDEN LÉNYEGES ELEMÉT FELSZÁMOLJÁK

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.08.28.



Az SZFE szenátusa elfogadhatatlannak tartja a Vidnyánszky Attila által már aláírt új egyetemi alapdokumentumokat, amelyek – a korábbi ígéretekkel ellentétben – a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának minden lényeges elemét felszámolják – közölte az egyetem péntek este. 

Az új tulajdonos szándékai szerint szeptember elsejétől a szenátus, az egyetem legfőbb döntéshozó szerve többé


- nem dönthet saját működési szabályzatáról,

- nem szólhat bele a költségvetésbe

- nem fogadhatja el intézményfejlesztési tervét

- nem választhatja meg az egyetem rektorát

- nem jogosult önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat kinevezni, osztályokat indítani.

A szenátus szerint a „Vidnyánszky Attila vezette kuratórium egyáltalán nem vette figyelembe az egyetem vezetése által kidolgozott és elfogadott, a fenntartó minisztérium kérésére már két héttel korábban elküldött alapdokumentumokat, és – a rövid határidőre hivatkozva – nem fogadta el az egyetem meghívását az augusztus 28-i egyeztető szenátusi ülésre.”...

„MAGYARORSZÁG ZÖLD, MINDEN MÁS ORSZÁG VÖRÖS”

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.29.


Gyakorlatilag lezárja a határokat Magyarország szeptember elsejétől, magyar állampolgárok komoly nehézségek árán, külföldiek pedig gyakorlatilag szinte sehogy sem léphetnek be az ország területére. Mi lesz az ingázókkal és a hazalátogatásra készülő határátkelőkkel?

„Két színkód van, Magyarország zöld, minden más ország vörös” - ez a nem túl bonyolult mondat foglalja talán össze legjobban a magyar kormány hozzáállását a járványhoz, illetve a jelenlegi helyzethez.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter péntek késő délután jelentette be, hogy szeptember elsejei hatállyal a járvány első hulláma idején alkalmazott határvédelmi szabályokhoz való visszatérésről döntött a kormány.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szeptember 1-jétől külföldi állampolgárok csak indokolt kivételekkel, a biztonsági szabályok megtartása mellett léphetnek Magyarország területére.

Ami a külföldről hazatérő magyarokat illeti, nekik 14 napig - vagy mindaddig, amíg két nap különbséggel két negatív tesztet nem tudnak bemutatni - karanténba kell vonulniuk – tette hozzá Gulyás Gergely...

Lesznek kivételek, a katonai konvojok viszonylag kevés embert érintenek, de például a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazások ide számítanak (ja, és a diplomáciai és hivatalos utak is)...

FELHÍVÁS: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKKAL FOGLALKOZÓ PEDAGÓGUSOK TÁMOGATÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA

SZÉCHENYI 2020
Szerző: Emberi Erőforrások Minisztériuma
2020.08.


A Felhívás címe: Kedvezményezett településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása

A Felhívás kódszáma: EFOP-3.1.11-19

Magyarország Kormányának felhívása a Klebelsberg Központ részére, a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (2. melléklet) alapján kedvezményezett településeken működő állami fenntartású alap- és középfokú intézmények pedagógusainak, valamint a helyi igényekre alapozottan az intézményvezetők által bevonni kívánt nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében felsoroltak közül) támogatása érdekében.

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését és a köznevelés hátránykompenzációs képességének erősítését. A cél elérését a Kormány a Klebelsberg Központ együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy

- a Felhívás feltételeinek megfelelő projektet a projektre megítélt legfeljebb 6 430 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti; 

- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 100 %-ának megfelelő, maximum 6 430 000 000 Ft összegű támogatási előleget biztosít. 

A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja 1 , hogy: 

- projektje megvalósításával hozzájárul a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javításához, az oktatási egyenlőtlenségek csökkentéséhez; 

- projektje megvalósításával hozzájárul a koronavírus járvány miatt bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend során a szociális helyzet vagy egyéb ok miatt nehezebb helyzetben lévő tanulók esélyeinek megerősítéséhez; 

- a tanulók lemorzsolódási kockázatának csökkentéséhez; 

- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozza a projektet...

SZABAD SZEMMEL: AMINT A VÍRUS ELÉRTE A KORMÁNYT, ORBÁNÉK BEZÁRKÓZTAK, A NÉMET TÉTLENSÉGRŐL MEG JOBB NEM IS BESZÉLNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.29.


Az viszont jó hír, hogy lelepleződött az orosz autokrácia gyengesége.

Handelsblatt


Az Európai Parlament nagy pártcsaládjai kitartanak amellett, hogy a jövőben a kormányok csak akkor kaphassanak uniós támogatást, ha eleget tesznek a jogállami feltételeknek. Ezt a kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetője erősítette meg, mégpedig arra hivatkozva, hogy Európa hamarosan minden eddiginél több pénzt oszt el, részben a következő hétéves költségvetés, részben a vírus gazdasági következményeinek enyhítését célzó újjáépítési program keretében. Éppen ezért viszont szavatolni kell – hangsúlyozta Weber -, hogy a támogatást tisztességes és átlátható módon használják fel a tagországok. Az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága elengedhetetlen feltétel.

Egyben állást foglalt amellett, hogy az állam- és kormányfők döntésével szemben a Bizottság javaslatát kell elfogadni, azaz szükség esetén a szankciók megakadályozásához írjanak elő kétharmados többséget. A politikus kiemelte az Európai Néppárt nevében, hogy a demokrácia állapotát mindenképpen ellenőrizni kell olyan helyeken, mint Magyarország és Lengyelország vagy Málta. Az erre szolgáló mechanizmus azonban csak akkor lehet hatékony, ha nem befolyásolják a tagállamok törekvései, semlegesen születnek meg a döntések. Weber megismételte: az EP csak akkor adja áldását a pénzügyi csomagra, ha bevezetik a jogállami feltételrendszert.

Kurier

Orbán Viktor meg akarta akadályozni, hogy a jelenlegihez hasonló járványügyi állapotok alakuljanak ki Magyarországon, ezért javasolta nemrégiben az embereknek, hogy nyaraljanak odahaza, ám a jelek szerint neki magának unalmasnak tűnt a hazai üdülés, ezért inkább elment az Adriára vitorlázni. De lebukott, mármint hogy vizet prédikál és bort iszik, hiszen közben felvétel készült róla.

Jó, szereti a horvát tengerpartot, ez köztudott róla. Ugyanakkor a szóvivője nem kívánta kommentálni a híreket a déli szomszédnál eltöltött napokról. Viszont tulajdonképpen szerencsés a politikus, hogy külföldre ment, mert így nem tudott ott lenni egy hete a Balatonnál rendezett kerti partin, mert azon részt vett többek között Hollik István, akiről kimutatták, hogy megfertőzte a vírus. Így most a kormányzat több fontos figurájának karanténba kellett vonulnia. Azaz a kórokozó a legfelső körökben grasszál.

Ennélfogva a hatalom drasztikus lépésre szánta el magát: keddtől külföldiek csak nagyon nyomós indokkal léphetnek be az országba. A határokat lezárják. Az osztrák Külügyminisztérium elzárkózott attól, hogy megjegyzést fűzzön a döntéshez. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, mi lesz az ingázókkal, további részleteket ma tesznek közzé.

Economist

Fehér-Oroszország és Navalnij megmérgezése az orosz autokrácia gyengeségét tanúsítja. Belarusz fejre állt, mert az emberek nem hajlandóak elfogadni a diktátor választási győzelmét, pedig az ország idáig a tekintélyelvű stabilitás modellje volt. Habarovszkban egy hónapja a tartanak a tüntetések, mert Moszkva parancsára letartóztatták és gyilkossággal vádolták meg a helyi kormányzót. A tiltakozások reményt adtak Navalnijnak, az ellenzék karizmatikus vezetőjének, hogy jól fog szerepelni a jövő hónapban tartandó regionális választáson. Ám most kómában van, mert nyilvánvalóan mérget adtak be neki.

Ez a három fejlemény azonban minden eddiginél ingatagabbá teszi az orosz elnök helyzetét. Akárki is tört az ellenzéki politikus életére, az, hogy a Kreml elvetette a németországi gyógykezelést, továbbá visszautasította az eset kivizsgálását erősen utal a bűnrészességre, már ha nem a közvetlen felelősségre. Navalnijt eddig is üldözte a hatalom, de nem akarta végleg elhallgattatni. Ám hogy most éppen erre tettek kísérletet, az azt mutatja, hogy az államfő fél vagy már nem tartja kézben a saját embereit.

Hogy mitől tart, azt jól érzékelni a beloruszoknál, ahol a nép úgy érzi: eljött az ő ideje. A szomszédos állam sorsának alakulása azért fontos, mert Kreml egy csomó mindent onnan vett át uralma fenntartásához, ám most Lukasenko elvesztette minden legitimitását. Bár Putyin soha nem volt annyira diktatórikus, mint belorusz kollégája, persze sokban maradt el tőle. Viszont úgy tűnik, hogy Minszk ura sokkot kapott. De az orosz támogatás nélkül valószínűleg már megbukott volna. Putyin azonban nem annyira geopolitikai, hanem sokkal inkább hazai hatalmi megfontolások miatt állt mellé.

Navalnij – minden hatósági gáncsoskodás ellenére – egyre sikeresebb lett a választásokon, és emiatt csak fokozta a tempót a két hét múlva esedékes regionális szavazás előtt, amit a jövőre esedékes parlamenti választások főpróbának szánt. Mivel egyre több követőre talált, amit csak súlyosbított a fehérorosz lázadás, elképzelhető, hogy Putyin úgy gondolta: az ellenzék képes kárt okozni neki. Mellesleg Minszk újólag alátámasztotta, hogy rendőri erőszakkal messze nem lehet mindent elérni. Csak rontott a zsarnok helyzetén.

De lehet, hogy emiatt a rendszer bukása viharosabb lesz, mint ahogy egyébként lezajlott volna. Hiszen Navalnijjal az utolsó olyan vezető tűnt el a színről, aki képes volt befolyásolni az utcai megmozdulásokat, miközben tárgyal a Kremllel. Úgy hogy innentől kezdve sokkal nehezebb látni, miként is zajlanak majd a tiltakozások. Putyin úgy gondolhatja, hogy kézben tartja a helyzetet, de hát ezt hitte Lukasenko is.

Politico

Az amerikai portál arra figyelmeztet, hogy Fehér-Oroszországban nem ismétlődhet meg, ami Ukrajnában és Grúziában történt, vagyis hogy Moszkva fegyveresen beavatkozzon. Épp ezért az elemzés azt tanácsolja a Nyugatnak, hogy az egyelőre vegye le a napirendről az uniós, illetve NATO-tagságot Belorusz számára. Ez egyben segíthet kiolvasztani a befagyott viszályokat, amiken keresztül a Kreml nyomást gyakorol az ún. szürke övezetben a volt szovjet köztársaságokra.

A Nyugatnak fel van adva a lecke, mert miként támogassa Európa és az USA a fehéroroszokat úgy, hogy azzal ne szolgáltasson ürügyet az orosz intervencióhoz. Azonban vissza kell utasítania a meghamisított választási eredményt. Erkölcsi és politikai támogatást nyújthat a belorusz civil társadalomnak, a szakszervezeteknek és a független sajtónak. Hozhat továbbá célzott szankciókat, bár ezek nagyrészt csupán jelképesek. Megteheti, hogy szorgalmazza az EBESZ bevonását. Sürgetheti Putyint, hogy az intézmények útján működjön közre a rendezésben, de közben nyugtassa meg: a Nyugat nem kívánja elorozni Fehér-Oroszországot.

Csakhogy a képbe beletartozik, hogy az utóbbi 20 évben Moszkva és az fejlett demokráciák harcot vívtak Kelet-Európáért, ám emiatt az érintett országok: Belarusz, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Azerbajdzsán és Örményország népének instabilitás, szegénység, és rossz kormányzás lett a sorsa. A Kreml mindenképpen meg akarja gátolni, hogy a NATO-hoz vagy az EU-hoz csatlakozzanak olyan államok, amelyeket ő a saját érdekövezetéhez sorol. Számára ez vörös vonalat jelent. Az ellenkező nyugati törekvések viszont idáig több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hajtottak.

Emellett az is tény, hogy az említett államok még messze nincsenek felkészülve a belépésre, szembe kell nézni ezzel a realitással. Ezért nem kellene forszírozni a dolgot és akkor az oroszok nem tartanának attól, hogy bekerítik őket. Cserében Moszkva vállalhatná, hogy nem pártolja a szakadárokat, Kelet-Ukrajnától Dél-Oszétiáig, és hogy együttműködik az EBESZ-szel ezeknek a konfliktusoknak a rendezésében.

Azt persze nem lehet tudni, hogy Putyin üdvözli-e a ilyesfajta enyhülést. Ugyanakkor szinte kizárt, hogy kivonná csapatait a Krímből, bár a szankciók miatt a megszállás súlyos veszteségekkel járt számára. De ha a Nyugat realista politikára tér rá a „szürke övezetben”, akkor lehet, hogy az elnök inkább beadja a derekát, mármint hogy a fehéroroszok járhassák a maguk, demokratikus útját.

Neue Zürcher Zeitung

A német határnyitás 5. évfordulójára írott elemzésben a lap főszerkesztője felveti, hogy Németország nagy árat fizetett, amiért Merkel annak idején kiadta a jelszót: Megcsináljuk! Merthogy morális okokra hivatkozva engedtek be a több mint egymillió migránst, és nem voltak tekintettel a nemzeti érdekekre, ez pedig káoszt idézett elő és az a mai napig hat. Ami akkor magyar, osztrák és német földön lejátszódott, az mindenesetre választóvonalat jelentett.

Látszólag a kancellárnak lett igaza: mindenkiről gondoskodnak, senki sem kényszerült embertelen körülmények között vegetálni, ahogy arra más uniós államokban akadt példa. Az „Isten hozott” kultúrája csodálatos módon bizonyította a németek hatékonyságát. Csak éppen ez sokba került. Nem csupán pénzben kifejezve, bár a gondoskodás csak két éve 15 milliárd eurót vitt el, amihez hozzájönnek még a tartományok és a települések kiadásai.

Ahol ilyen rövid idő alatt, ennyi ember kerül össze a legkülönfélébb országokból, ott ez óhatatlanul tükröződik a bűnözési statisztikákon. Arányukhoz viszonyítva a menekültek több testi sértést, lopást és csalást követnek el. Ehhez jönnek hozzá a nemi erőszak látványos esetei, mint ami a kölni főpályaudvaron történt. Ez pedig tovább rombolja a biztonságérzetet, miután öt éve a határon látott tumultuózus jelenetek azt sugallták, hogy az állam elvesztette az ellenőrzést a dolgok felett.

Ha ennyien jönnek, az megnehezíti a beilleszkedést. Ráadásul az érkezettek között nem volt elég szakember, a többség csupán segédmunkára alkalmas. A vírus miatt azután őket bocsátották el leginkább. De még ennél is fontosabb, hogy továbbra sem állt helyre a társadalmi béke. A migráció megosztja a társadalmat. Az AfD ugyanakkor sikeresen lovagolja meg a nyugtalanságot, vele együtt a szélsőséges jelszavak is bevonultak több tartományi parlamentbe. A szélsőségesek részéről nyílt erőszak volt a válasz, a politikai közép ideges lett. Közben radikalizálódtak a kilátás nélküli muzulmán migránsok. De fokozódott a szélsőjobbos terrorizmus is.

Az ország 5 éve túlment a terhelhetőség határain. Ennek következménye a vad politikai erőszak. Még a toleráns és nyílt német társadalom is csak korlátozott számban tud embereket befogadni. Ha erre nincsenek tekintettel, az ellenreakciót vált ki. De Berlin a külpolitikában is elszigetelte magát. Egyetlen más európai ország sem nyitotta fel a határait, nem mutatott szolidaritást az erkölcsi apostol iránt. Viszont a német kormány ragaszkodott az elosztási kvótákhoz, noha tudnivaló volt, hogy azzal nem jut semmire.

Igaz ugyanakkor, hogy a Merkel-kabinet szép csendben korrigálta az irányvonalat, ám az európai menedékpolitika azóta állóháborús csatamezőre emlékeztet, ahol a felek beásták magukat. Németországnak a maga részéről bizonyos dolgokat sikerült megoldania, több minden azonban kudarcba fulladt. Pedig tudott volna mit tenni, ha 5-6 éve időben reagál a készülő emberáradatra. Ám mivel tétlen maradt, később emiatt időnként nem volt ura a helyzetnek. Így nem tudott középutat találni az emberséges nagyvonalúság és a nemzeti érdek között. Nem az állam mondott csődöt, de hogy csőd volt, az kétségtelen.

A SZOMSZÉDBÓL TRIANON MÁR NEM LÁTSZIK, CSAK ORBÁN PÉLDÁJA

AZONNALI.HU
Szerző: TECHET PÉTER
2020.08.29.


A szomszédos országok a trianoni békeszerződés századik évfordulóján már nem látnak veszélyt Magyarországban. Annál inkább azon orbáni nacionalizmusban, amely a határon túli magyarok eddig is kicsinyke autonómiáját is elvenné. Vitazáró.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. A sorozat végén az Azonnalitól Techet Péter összegzi a beérkezett cikkek tanulságait.

Véget ért a vitasorozat, amiben a szomszédos országok több értelmiségije mondhatta el, hogyan tekint a mai Magyarországra – a trianoni békeszerződés századik és az orbáni hatalom tizenegyedik évében.

Valamennyi szomszédos hozzászóló túllépett Trianonon
– erre persze lehetne azt mondani, hogy könnyű nekik, nem ők vesztettek a tárgyalásokon. De túlléptek a sérelmi-félelmi nacionalizmuson is, nem látnak Magyarországban revizionista hatalmat, nem tekintik belső ellenségnek a náluk élő magyarokat...

MOMENTUM: BÁR LÁTVÁNYOS A KONFLIKTUS DÉL-BÉKÉSBEN, A FIDESZ MÉGIS BEVÉDTE SIMONKÁT ÉS EMBEREIT

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2020.08.28.


Az elmúlt napokban, hetekben arról szóltak a hírek, hogy a Fideszen belül Dél-Békésben sokan Simonka György, viharsarki országgyűlési képviselő ellen fordultak. A Momentum szerint a csütörtöki orosházi testületi ülés ennek az ellenkezőjét bizonyította.

Rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte még augusztus 10-én Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője arra hivatkozva, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg egy minisztériumi ellenőrzés egy EU által támogatott közel 500 milliós projektnél. A humán szolgáltatások fejlesztéséről és a társadalmi felzárkóztatásról szóló EFOP-program esetében olyan aggályok merültek fel, hogy a benne részt vevő önkormányzatoknak és civil szervezeteknek a teljes támogatási összeget, azaz félmilliárd forintot (!) vissza kell fizetni.

Bár a pályázati konzorcium vezetője Tótkomlós volt, de fontos szerepet kapott benne az orosházi önkormányzat is. A jogerősen lezárult vizsgálat következményeként a dél-békési iparvárosnak 52 millió forintot kell záros határidőn belül visszafizetnie a központi költségvetésnek. Ha ezt nem tenné meg, akkor inkasszót nyújt be az állam, s így vonja el a több tízmilliós összeget az önkormányzat bankszámlájáról. Ugyanakkor tény, hogy a másodfokon lezárult vizsgálat után jogorvoslati lehetőségként a bírósághoz fordulhatnak a visszafizetésre kötelezett konzorciumi tagok. Ám semmi garancia nincs arra, hogy ott megfordulna az ügy megítélése.

A pályázati konzorciumban szereplő és Simonka György alapította Dél-Békés Katasztrófavédelmi Mentőcsoportnak a jogerős minisztériumi döntés értelmében több mint 260 millió forintot kell visszafizetni.

Fegyelmi eljárás lett volna

A Momentum orosházi önkormányzati képviselője azért látta mindezek fényében szükségesnek a rendkívüli testületi ülés összehívását, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Emellett fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte Dávid Zoltán orosházi polgármester, Oravecz Nóra alpolgármester és Elekes Lajos volt alpolgármester ellen. Sebők Éva a Narancs.hu-nak elmondta, hogy: „a fegyelmi eljárás alkalmas lett volna a városvezetők felelősségének megállapítására és az okozott anyagi kár rajtuk történő behajtására.” Aztán minden másképp alakult.

Végül egyéb napirendi pontok miatt rendes képviselő-testületi ülést tartottak Orosházán, ahol a napirendek között szerepelt a Momentum kezdeményezte fegyelmi eljárás kérdése is...

VITÉZEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.08.28.



...A kérdés egyre világosabban és egyértelműbben fogalmazódik meg: miért hiányzik az ország kormányfőjéből az igazi politikusi ambíció? Vagy úgy is föltehető ez, hogy létezik-e nagyobb, gigantikusabb terv az elmaradott, fejletlen térségek felzárkóztatásánál. Tíz éve, amikor Magyarország kormányfője volt az unió soros elnöke, Orbán meghirdette stratégiai elképzelését a cigányság helyzetének lehetőség szerinti gyors javítására (a másik a Duna hajózási struktúrájának és lehetőségeinek jelentős bővítése – erre már nem is emlékszünk). De a cigányság helyzetének javító szándékú felvetéséből nem lett semmi érdemi fejlemény. Ha vita van erről, ezen a ponton mint nyomós érv lép be, hogy Borsodban varrótanfolyamot indítottak cigány asszonyoknak, meg főzőtanfolyamot. Tényleg csak erre futotta tíz év alatt? Nem szeretném ideráncigálni az egészségügyet meg az oktatást, de vajon nem ezek jelentenék egy ambiciózus miniszterelnök igazi kihívásait? Bizonyosan ezek jelentik, de nem Orbán Viktornak, akinek ezek a kérdések ugyan nagygyűléseken elmondott beszédeinek hangzatos részeit adják, aztán nem történik semmi. Miért nem akar korszakos miniszterelnök lenni, akinek a nevéhez olyan tettek társulnak, mint például az egykori szlovák kormányfőnek, Mikuláš Dzurindának? Bevezette az eurót, végigvitt reformokat, majd jöttek a populisták, és kihasználva az átmeneti nehézségeket, megbuktatták, és helyébe ültették Ficót. De tény, hogy ma is Dzurinda reformjai tartják egyensúlyban Szlovákiát, és nemzetközileg is azok a tényezők tették a korábbihoz képest jelentőssé az országot. A magyar kormányfő ilyenre nem vágyik, ambíciói kimerülnek abban, hogy Lukasenka után lassan ő lesz a leghosszabban kormányzó politikus a térségben. Erre nem sajnál se pénzt, se papírt, ennek él, erről beszél. Neki ez a sorskérdés.

De bárhogy is: egyszer majd, ha a magyar sorskérdések lázas kutatásában kormányunk már mindent föltárt a türk rokonságtól a Kárpát-medence solymászatáig, igazán fordíthatna figyelmet ezekre a térségekre és az ott élő emberekre is. Ezek a valódi sorskérdések, és ezeket egyszer majd egy kellőképp bátor és tehetséges politikusnak magára kell vállalnia.