2018. június 6., szerda

ORBÁNNAK NEM ÉRDEKE A NYÍLT ÖNKÉNY...

FÜHÜ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2018.06.06.



Az új országgyűlés megkezdte első vitáját a Stop Soros törvénycsomagról és az ehhez kapcsolódó hetedik Alaptörvény-módosításról. A civil szervezeteket ellehetetleníteni akaró előterjesztés büntetőjogi szankciókkal szeretné megállítani az „illegális migrációt”. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bozóki András szerint az egész csak verbális petárda, mert senki sem akar illegálisan betelepíteni senkit Magyarországra. A CEU politológus professzora úgy látja, hogy a hatalomnak ma már nincs szüksége arra, hogy az uralkodó elit érdekeinek érvényre juttatása érdekében megverje, vagy bebörtönözze az embereket, elég, ha más módon megfélemlíteni a társadalmat.

A közelmúltban az nyilatkozta, hogy Orbán Viktor bármikor elindulhat egy nyíltabban elnyomó rendszer felé. Ez a folyamat elkezdődött már?

Eddig lopakodó lépések történtek a nyíltabban elnyomó rendszer felé. Kezdetben „többségi demokráciáról” volt szó, aztán jött az „illiberális demokrácia” fogalma – aminek szerintem nem sok értelme van – ma viszont már a versengő önkényuralmi rendszerben vagyunk. Mi, politológiával foglalkozók ezt az állapotot a demokrácia és a diktatúra között lévő úgynevezett hibrid rezsimnek hívjuk, ami már rég nem demokrácia, de még nem kifejezetten diktatúra. Elvileg Orbán Viktornak megvan a lehetősége, hogy újabb lépéseket tegyen a nyíltan elnyomó rendszer felé. Ugyanis mindezt megteheti, és nem az ország pillanatnyi érdeke dönti majd el, hogy élni fog-e vele, vagy sem.

A kormány megalakítása során tett a kormányfő újabb lépéseket az említett nyíltabb önkény irányába?

Születtek olyan döntések, amelyek demokráciában nem szokásosak. A honvédelmi miniszter katonatiszt lett, egy tábornok, amivel megszűnt a hadsereg feletti civil kontroll. A titkosszolgálatot pedig közvetlenül a miniszterelnökség alá helyezték, tehát a kormányfő mindenkiről mindent közvetlenül megtudhat. A hálózat felhasználható a saját, vagyis a Fideszhez kötődő emberek megfigyelésére, ellenőrzésére, ezzel megelőzhetőek a belső lázadások. De a hálózat embereivel ellenőrizni tudják a hatalomhoz kötődő kapcsolatrendszereket, s persze kézben tarthatják a gazdasági ügyleteket is. A szolgálat bevethető még az ellenzék meggyengítésére is, ámbár a mai parlamenti ellenzéket figyelve ez a folyamat már szinte be is fejeződött...


SVÉD OKTATÁS EGY MAGYAR TANÁR SZEMÉVEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Sörm
2018.06.06.


Úgy hozta az élet (szerencsére előfordul az ilyesmi), hogy nem sokkal azután, hogy bő egy hete megjelent Kati szülői benyomásokat összegző írása a svéd iskolarendszerről (ha nem olvastad, itt pótolhatod), kaptam egy másik levelet is, ami szintén a svéd iskolával foglalkozik – de a tanár szemével. Nekem nagyon érdekes volt olvasni a hasonlóságokat és a különbségeket, remélem, ti is így lesztek vele! Következzen tehát Sörm posztja a svéd suliról, méghozzá a tanár szemszögéből! (A fotókat természetesen külön köszönöm!)

„Nem akarom azt a látszatot kelteni bárkiben is, hogy én megmondom a tutit a svéd oktatásról, csak azért mert benne dolgozom. Gimnáziumi tanár vagyok, abban is relatíve pályakezdő (korábban is tanítottam csak más keretek között), iskolába Magyarországon jártam és nincs itt iskolás korú gyermekem.

Ezért aztán én csak egy szeletét látom az itteni oktatási rendszernek: egy „elitgimnáziumban” tanítok, ebből kiindulva tudom megosztani veletek a tapasztalataimat. Ez a poszt akkor lesz hasznos és informatív, ha ti is hozzáteszitek azt az oldalát, amit ti ismertek, szóval hajrá!

Amiről otthon csak álmodtunk


Az anyagi erőforrások. Igen, az iskolák többségében minden gyerek kap laptopot vagy iPadet. A projektor minden tanteremben alap. El se tudom képzelni otthon hogyan tanítottam számítógép nélkül. Hajnalig gyártani a szemléltető eszközöket…

Természetesen a dolog árnyoldala is jelentős és sokszor sóhajtozom: bárcsak az ifjaknak ne lenne laptopjuk. Rengeteget ad, de nagyon sok figyelmet el is vesz, a rév és a vám tipikus esete.

És igen, amikor megkaptam a kódot a fénymásolóhoz, megkérdeztem mennyi a keretem. Nézett a kollégám nagyokat, kb. negyedóráig magyaráztam mire megértette mit kérdezek. Nincs keret vagy fénymásolóstopp mert az iskola nem tudja megvenni a patront.

Anekdota otthonról: dolgozatot íratnál és stopra mész be reggel. Nincs más opciód mint kirohanni a sarki fénymásolóba és saját költségre nyomtatni. Majd miután halál stresszben pár perces késéssel odaérsz, a diákok ki vannak borulva és délután hívnak a felháborodott szülők, hogy a csemetének három perccel kevesebb ideje volt bizonyítani a tudását. Amiben nyilván igazuk is van.

Ez a példa talán érzékelhetővé teszi, hogy ha nem ehhez hasonló, csupán anyagi erőforrásoktól függő küzdelmekben őrlődsz nap mint nap az bizony erősen hozzájárul az oktatás minőségéhez. És ezen túl is léphetünk, senki számára nem meglepő hogy Svédországban több pénz terem mint otthon...

ÚJRA ÉS ÚJRA UGYANAZT AZ OLDALT OLVASSUK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.06.06.


...Jó ideje úgy érzem magam, mintha belecsöppentem volna A Végtelen Történetbe. A sötétség terjed és felzabál mindent. Megállítani nem lehet, elfutni előle nem lehet. Végig kell csinálni és még csak egy szerencsesárkány sincs a láthatáron. Helyette politikusnak nevezett élősködők vannak, akik éppen átírják újra az alaptákolmányt, mert zavarja őket az, hogy nem csak ők élnek ebben az országban, hanem olyan emberek is, akik tüntetni merészelnek. Akár az ő házuk előtt is, ami a magánélethez és a békés lopáshoz való jogukat korlátozza. Igazuk is van, a polgárnak nem az a dolga, hogy véleményt nyilvánítson – főleg, ha az a vélemény nem a szektavezér véleményével azonos -, hanem az, hogy rendesen fizesse az adót, amiből a kegyelmesurak úri módon zsírosodhatnak. Tehát majd most nem lehet tüntetni, felvonulni, gyülekezni magánházak környékén. Gondolom, ez a békemenetet is nagyban fogja akadályozni abban, hogy kifejtsék áldásos tevékenységüket, de a háború olykor áldozatokkal jár.
A sajtó már régen dögrováson van. Tudom, itt teljes a sajtószabadság. A teljes sajtó szabadon kipusztulhat. Addig is mindenki ír, amit csak akar, még kivégzés sem volt, pedig igény az lenne rá. Itt jegyezném meg (sokadszor), hogy a pártpropaganda nem sajtó. Akkor sem, ha megpróbál úgy tenni. Pontosan az, aminek látszik: közpénzből eltartott prostituáltak gyülekezete.
A média nem más, mint a szekta szócsöve és nem mellesleg remek üzlet. Mármint azoknak, akik Orbán Viktor kegyelméből éppen nem egy minisztériumot, vagy néhány trafikot kaptak, hanem például megyei lapokat. Dőlnek a közpénzből az állami hirdetések. Jut is, marad is. És persze azoknak is üzlet, akik az ilyen üzemegységeknél dolgoznak. Biztos fizetés, nyugodt megélhetés. A többi pedig nem érdekel senkit.
Egy ideje már nem azt mondogatom, hogy egyszer csak elérjük a gödör alját, hanem azt, hogy még vissza fogjuk sírni az előzőt. Mindegy, miről, vagy kiről van szó. Az előző kormányt, az előző minisztert, aki képmutató, hazug és alattomos volt ugyan, de legalább nem volt szemmel láthatóan elmebeteg. Az előző időszakot, amikor még legalább tüntetni lehetett, ha nem is volt értelme. Az előző honatyát, aki még megelégedett a milliókkal, nem akart egyből milliárdokat. Az előző szakértőt, aki még csak hülyeségeket beszélt, de legalább nem uszított háborúra...

KÖVÉR ELVTÁRS TÉVEDÉSE: A SZABADSÁG MEGESZI A NACIONALIZMUST

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.06.06.



A szabadság története kétezer-ötszáz éve tart és semmi okunk azt hinni, hogy hagyja magát visszaszorítani látható hatalmak által. Bármi, ami átláthatóan és racionalizálhatóan tör a szabadságra, mint pl. a nacionalizmus, annak semmi esélye. A kapitalizmus és a globalizmus szellemét a szabadság táplálja, és minden, ami ennek visszaszorításával fenyeget, elbukik a strukturális ellenállásban. A szabadság a globalizáció oldalán van (némi megszorítással, lásd alább), ezért nem olyasmi, amely (aktuálisan) etnicista pedellusok és tolvaj kasztvezérek felszólítására vissza fog vonulni, vagy nem létező keresztény alapokon, kiforgatott nemzeti érdekből elszégyelli magát.

De a helyzet ennél bonyolultabb. Két stratégiai tévedés harcol egymással. Az etnicizmusban utazó tolvajok -- ez most a legalkalmasabb menlevél a nagybani korrupcióra és üzleti csalásra -- azt hiszik, hogy a szabadság és az individualizmus belekényszeríthetők az általuk elképzelt kollektivista keretek közé és az emberek -- ideértve a nacionalista politika támogatóit is -- hajlandók feladni a jó életről kialakított menthetetlenül modernista nézőpontjukat, miszerint ők akarnak dönteni az életükről. Az etnicizmus jelentős tévedésben van. Lehet, hogy az életüket most sokan ebben a mederben képzelik el, de ezt a saját döntésüknek tartják és nem addig lesznek nacionalisták, amíg az etnicizmusban utazó bűnözői kaszt ezt akarja, hanem ameddig nekik tetszik. Ezt persze a kaszt is pontosan tudja, ezért bizonytalan és agresszív. A nacionalista kollektivizmus nem egyensúlyi vagy nyugvópontja a modern politikai társadalmaknak...


A POLITIKUS, AKI MEG AKARTA SZELÍDÍTENI A VILÁGOT - 50 ÉVVEL EZELŐTT GYILKOLTÁK MEG ROBERT F. KENNEDYT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.06.06.


Nem tűrte a tétlenséget, dühítette az igazságtalanság – talán az egyik legjobb amerikai elnök lehetett volna. 50 évvel ezelőtt gyilkolták meg Robert F. Kennedyt.

Politikai eseményhez képest szokatlanul érzelmes jeleneteknek lehettek tanúi azok, akik 1964. augusztus 27-én ott voltak az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-állító konvencióján.

Nem kevesebb mint 22 percig tartó álló ovációval köszöntötte a megjelent 6000 fős tömeg Robert F. Kennedy igazságügyi minisztert, akinek bátyját, John F. Kennedy elnököt, azaz JFK-t kilenc hónappal azelőtt gyilkolta meg egy merénylő Dallasban. Az ünneplés egyszerre szólt az elhunyt államférfi emlékének és a gyászoló családnak.

Robert Kennedy (vagy ahogy sokan hívták, RFK, Bobby, esetleg Bob) egy ideig próbálkozott szót kérni, végül feladta és várt. Ez idő alatt, ahogy arról az eseményről készített videók tanúskodnak, nem csak zavar tükröződött az arcán, hanem mély szomorúság is.

Bobby Kennedy nem csak a kormány tagja volt JFK elnöksége alatt, de a bátyja támasza és legfontosabb politikai tanácsadója is – ők ketten sokat tettek azért, hogy a kubai rakétaválságból ne váljon harmadik világháború. Ám igazi politikai legitimációját csak azután kezdte el felépíteni, amikor 1964-ben a miniszteri posztot a New York-i szenátori székre cserélte. Politikájának középpontjában a vietnami háború befejezése, és az elnyomottak, a kisebbségek, a szegények helyzetének javítása állt.

Jó esélye volt arra, hogy egy évtizeden belül ő legyen a második Kennedy, aki beül a Fehér Házba, de 1968. június 5-én a Los Angelesben meglőtték és egy nappal később meghalt. Életműve azonban még ötven év múltán is sok tanulsággal szolgál, sokak szerint

ő volt a legjobb amerikai elnök, aki sose lehetett az
...

AZ OSZTRÁK KÖZMÉDIA NAGYON NEM AKAR A MAGYARRA HASONLÍTANI - NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.06.06.


Az osztrák rádió és televízió, az ORF szerkesztőinek testülete egyhangúlag elfogadott határozatban tiltakozott az ellen, hogy a szövetségi kormány büdzséjéből finanszírozzák a közmédiát, attól tartanak ugyanis, hogy ezzel kormányszócsővé alakulna át ORF.


A Der Standard című bécsi lap cikke szerint a közmédia szerkesztői úgy látják, ha nem az előfizetői díjakból, hanem kormányzati költségvetésből tartják el a közmédiát, akkor az a kormánypártoktól való közvetlen függéshez fog vezetni, és ez lehetetlenné teszi a pártokról szóló szabad és tisztességes hírszolgáltatást. Szóvá teszik, hogy a kormánypártok már most is megmutatták, hogy kevéssé érdekeltek a független ORF-ben. Egyes friss személyi döntésekhez a vezérigazgató úgymond ajánlásokat kapott az alapítvány tanácsától.

Az Unian ukrán hírügynökség – a kijevi oktatási tárca közlése alapján - építő szelleműnek minősítette azt a megbeszélést, amelyet a kárpátaljai magyarok küldöttsége folytatott az ukrán minisztérium vezetőivel az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkének bevezetéséről. Az Unian a minisztérium közlésére hivatkozva azt írta, hogy a magyar közösség eddig elutasította a tárgyalásokat, mondván, előbb az ukrán alkotmánybíróságnak kellene minősítenie a vitatott törvényszakaszt.

A kárpátaljai magyar delegációtól származó MTI-értesülés szerint is sikerült több kérdésben előre lépni a tegnapi kijevi megbeszélésen...

GYEREKEK, AKIKNEK ÚGY ÉR VÉGET AZ ÉLETÜK, HOGY EL SEM KEZDŐDÖTT

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2018.06.05.



Több mint egymilliárd kiskorú kénytelen szembenézni valamilyen fenyegetéssel, Magyarország a mezőny első felében helyezkedik el, de így is van olyan szomszédos ország, ahol sokkal jobb gyereknek lenni, mint hazánkban.

1,2 milliárd: ennyi gyereket fenyeget világszerte valamilyen konfliktus, szegénység vagy hátrányos megkülönböztetés. Ráadásul sokan ezek közül nem csak egyet kénytelenek átélni, sőt, 153 millióan mindhárom fenyegetéssel szembesülnek egyszerre – derül ki a Save The Children nemzetközi segélyszervezet jelentéséből.

A 175 vizsgált ország természetesen nem egyenlő mértékben érintett, legkevésbé a szingapúri, a szlovén és a norvég gyerekek vannak kitéve az említett fenyegetéseknek. A lista utolsó helyeit afrikai országok foglalják el: a leginkább kilátástalan helyzetben a Közép-afrikai Köztársaság, Mali és Niger területén élő gyerekek vannak. Magyarország a lista 32. helyén áll.

Milyen fenyegetésekkel is kell pontosan szembe néznie ennek az 1,2 milliárd gyereknek?

Egymilliárdan közülük valamelyik szegénység által sújtott országban élnek. Ők azok, akik közül sokan az ötéves kort sem érik meg, vagy ha igen, akkor az alultápláltság visszafogja a fejlődésüket. Sokuknak pedig az sem adatik meg, hogy iskolába járjanak, ehelyett gyerekmunkára fogják őket vagy házasságra és gyerekvállalásra kényszerítik őket.

Ezen kívül világszerte 240 millió gyerek él valamilyen konfliktus által sújtott országban, ahol az előbbiekhez hasonló veszélyek leselkednek rájuk. 575 millió kislány pedig olyan országban él, ahol a gyerekeket házasságba és gyerekvállalásba hajszolják, mielőtt ezekre még akár érzelmileg, akár fizikailag készen állna.

A Bangladesben élő 15 éves Lucky arról számolt be, hogy családja olyan szegény, gyakran előfordult, hogy két-három napig egyáltalán nem ettek. „Hiába szerették volna a szüleim, ha továbbtanuljak, sajnos nem tehettük meg, így inkább férjhez adtak”, mondta.


A jelentés kitér arra is, hogy sosem menekültek még ennyien a világon, mint az utóbbi években. 2016 végén több mint 65 millió ember élt menekültként, egy évvel korábban ez a szám 59,5 millió volt. Ekkor lépte át ez az érték először a 60 milliós határt, a 65 millióból pedig körülbelül 28 millió gyerek...

MIÉRT NEM NYITOTT MÉG KI A DAGÁLY?

INDEX
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2018.06.06.


Teljesen nyilvánvaló, hogy a Dagály strand nem fog megnyitni az eredetileg ígért tavaszi időpontban, az már ugyanis elmúlt. De az is igen valószínű, hogy a monumentális Duna Arénát nyakába kapó fürdő felújítása a később bemondott júniusi határidőre sem fog elkészülni. A felújításra kiírt és áprilisban lezáruló közbeszerzési eljárásban ugyanis a megrendelő 15 hetes határidőt adott a munkálatok befejezésére.

VAGYIS A STRANDSZEZON KEZDETÉRE ÍGÉRT BEFEJEZÉS HELYETT CSAK ANNAK VÉGÉRE KÉSZÜLHETNEK EL TELJESEN A FELÚJÍTÁSSAL, VALAMIKOR SZEPTEMBER KÖZEPÉN.

Lehet, hogy a strand az építkezés alatt is kinyit majd, csökkentett üzemmódban, de szinte biztos, hogy nem lesz kész. A most zajló felújítás ugyanis nem érinti a Dagály teljes területét, a főépület környezete már a világbajnokságra elkészült.

Mindenesetre a Dagály tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kérdésünkre azt válaszolta, hogy:

"A FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATOK ÜTEMEZETTEN ZAJLANAK ÉS VÁRHATÓAN MÁR AZ IDEI STRANDSZEZONBAN IGÉNYBE LEHET VENNI A TELJESEN MEGÚJULT VIZES KOMPLEXUMOT, AMELY A TAVALY FELÉPÜLT DUNA ARÉNÁVAL ÖSSZEKAPCSOLVA A PESTI OLDAL LEGNAGYOBB TERÜLETŰ, AZ ARÉNÁVAL EGYÜTT ÖSSZESEN 9 HEKTÁRON ELHELYEZKEDŐ STRANDFÜRDŐJE."

A Dagályt, Budapest egyik legnépszerűbb strandját 2016 szeptemberében zárták be, mivel a területén épült fel a vizes világbajnokság uszodája, a Duna Aréna. A területet még 2015 -ben vették el Budapesttől, amikor Tarlós István, Budapest főpolgármestere átadta azt az államnak a BKV 52 milliárdos adósságátvállalásáért cserébe. Sokáig még azt sem lehetett tudni, megmarad-e a strand, de végül az állam a Dagály-projekt keretében a felújítás mellett döntött...

KESERGÉS A DICSŐ MÚLT ELVESZTÉSE MIATT

VÁROSI KURÍR
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.06.05.



A dicső múlt elvesztése nyilván sokkal inkább tehet a pillanatnyi problémákról, mint a saját személyiséghez kapcsolódó tehetségtelenség, lustaság, felelősségpánik, döntésképtelenség, és megannyi más önsorsrontó állapot. Mert az a legolcsóbb mentség, ha mindenről más tehet. Más emberek, más korok, más vallások. A kesergés tehát egyfajta önfelmentésnek is beválik. Bele lehet búsongani a jövőbe. Addig sem kell mást csinálni.

Két világháborúban is vesztesek voltunk

Közhely, hogy a történelmet a győztesek írják. Az meg egy kocsmai verekedésben is igaz, hogy a vesztesek megszívják. Az I. világháború vesztesei is így jártak. Hazánk a bot rossz végén volt, ami a háborút lezáró diktátumban rögzített új határokon is meglátszott. Ez nem kell, hogy tessen bárkinek. Az sem, hogy a világháború végén sem lett jobb a helyzet. Igaz, akkor sem a győztesekhez sikerült csatlakozni.


A kesergők jó része azt sem tudja, miért kesereg

De ebben sincs semmi meglepő. A hazai politikai elit szinte évszázadok óta – mintegy hagyományőrzésből – köszönő viszonyban sincs a nagyléptékű világpolitikai realitásokkal. Alkalmasint azt követően, hogy lépten-nyomon a trianoni diktátum fölötti kesergést hallgattam, az az érzésem támadt, hogy ez megmaradt. Mert a határokat átjárhatóvá tevő uniós elképzelések közelebb hozzák a szerteszakított közösségeket, mint bármilyen Trianon-kesergő. Amely jelenséggel kapcsolatban egyre inkább úgy vélem, hogy a kesergők jó része azt sem tudja, miért kesereg.

A határok akkori meghúzása mára történelmi tényként kezelhető. De ez csak az egyik oldala a történetnek. Az akkori diktátum nem Magyarország ellen, hanem jobbára a vesztes Monarchia ellen íródott. Mármint abban, ami hazánkat is érintette. Mert amiről – szerintem – a Nagy-Magyarország-os matricával öklöt rázók, illetve kesergők megfeledkeznek: az a kép csupán egyfajta mini unió részére igaz. Tekintettel arra, hogy a török hódoltság után a Habsburg-ház itt felejtette magát. Így aztán előállhat az a helyzet, hogy a trianoni, majd párizsi, majd a későbbi szerződéseket revízió alá helyezni akarók valójában a Monarchiát szeretnék visszaállítani. Egy olyan államszövetséget, ahol egy idegen ország császára volt a magyar király is...

EGY MAGYAR TÖRTÉNÉSZ KIDERÍTETTE, HOGY A VOLT CIPRUSI ELNÖK ÉVEKIG AZ ÁVH ÜGYNÖKE VOLT, MAJD 1959-BEN KORNAI JÁNOSÉKRÓL JELENTETT

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.06.06.


- A most 87 éves Jorgosz Vasziliu volt ciprusi elnök maga is sokat mesélt arról, hogy görög kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, de kiábrándult, majd a Hungaricus „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért letartóztatták.

- Azt viszont csak most tárta fel Markó György történész, hogy Vasziliu a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben pedig a Belügyminisztérium alá tartozó állambiztonság ügynökeként „Gergely” fedőnéven jelentett.

- Az A pesti Rambo című új, 1956-os történeteket bemutató kötetből kiderül, hogy a nőbolondként számon tartott egyetemista és közgazdász lelkesen jelentett görög menekültekről, illetve a saját barátairól és ismerőseiről, köztük Kornai Jánosról, Fekete Sándornéról és Nagy Andrásról.
Vélhetően a legnagyobb vihart egy később igencsak sikeres pályát befutott görög emigráns és a magyar állambiztonság kapcsolatát bemutató tanulmány fogja kiváltani. Mindig távol állt tőlem az egykori ügynökök öncélú leleplezése, de nem hallgathattam a korszakra oly jellemző történetről. Döntse el az Olvasó, hogy az illető a megtorlás folyamatában az áldozat, a tettes vagy mindkettő.”

Markó György történész, nyugállományú honvéd ezredes, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője szerényen csak ennyit írt az új, A pesti Rambo – Esettanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébőlcímű könyvének hátlapján, mintha az elmúlt éveiben folytatott kutatásainak eredményeit bemutató mű nem tartogatna valóságos szenzációt. Sőt, a nagy felfedezéssel egészen a könyv végéig kell várni, és elsőre még a fejezet címe sem árulkodó: „»Szélfútta levél.« Egy hithű görög kommunista esete a magyar állambiztonsággal.” Pedig a fejezetből az derül ki – méghozzá egyértelműen – hogy: 

Jorgosz Vasziliut, aki 1988 és 1993 között a Ciprusi Köztársaság harmadik elnöke volt, Magyarországon 1951-ben az ÁVH, majd 1959-ben a Belügyminisztérium alá tartozó állambiztonság is beszervezte ügynöknek...

TELESZÜLNI A VILÁGOT

FARKASVONÍTÁS
- SZÉKELY SZABOLCS BLOGJA
Szerző: Tarski
2018.06.06.



Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az egyik beszédében a születések számának növelése érdekében kampányolt, és szavainak nyomatékosítása érdekében tette azt a kijelentést, hogy aki teleszüli a világot, azé a világ. Lett aztán ennek a kijelentésének olyan visszhangja az ellenzék soraiban, hogy azt egyetlen Fideszes politikus sem tette volna zsebre, különösen pedig Németh Szilárd. Az tény, hogy a politikus faragatlan stílusa mindenképpen sértette, pontosabban sérthette a nők érzékenységét, különösen olyan még ma is élő ósdi szemléletmóddal szemben, miszerint a nők társadalmi feladata a szülés, és a nők nem egyebek, mint szülőgépek. Ez természetesen így nem igaz, mindenesetre a politikus egy nagyon is élő hazai problémára mutatott rá, amit ugyan bárdolatlanul jelenített meg, de attól az még létezik: növelni kell a születések számát, mert az már a nemzeti megmaradásunkat is veszélyeztetheti. Az, ami nem mindegy, hogy ezt miként, milyen módszerrel akarjuk elérni.

Elsőként azt kell rögzítenünk, hogy nők társadalmi helyének és szerepének megítélése és általános elfogadása a politikai rendszerek fejlődésével párhuzamosan változott. Kezdetben hosszú évezredeken keresztül a nők társadalmi szerepe biológiai adottságuknak megfelelően elsősorban a szülés volt, amivel a természetes elhalálozást kívánták pótolni. Sokak számára a nők legfontosabb feladata az, hogy minél több gyereket szüljenek és azokat az éppen aktuális társadalmi elvárásoknak megfelelően neveljék fel. Ismert tény volt az, hogy Spártában már 7 éves kortól kezdve a közösség vette át a gyermekek nevelését, amelynek során kiváló harcosokat formáltak belőlük. Ez azonban később annyiban változott, hogy a gyermekek hosszabb ideig maradhattak családi kötelékben, de a nevelésükbe már sokkal jobban beleszólt a társadalom és olyan embereket faragtak belőlük, ami az aktuális politikai célokat szolgálta. De ebben az időben is megmaradt az a szemléletmód, hogy nők feladata az, hogy minél több gyermeket szüljenek, akiket később a hatalom arra használt fel, amire éppen akarta. Ezzel párhuzamosan a nők nem voltak egyenjogúak sem a férfiakkal, nem volt például választójoguk és ezért politikai szerepet sem vállalhattak. Az egész úgy nézett ki, hogy egy nő a férje révén juthatott politikai szerephez és a férje révén kaphatott társadalmi elismertséget is. Tehát az a becsvágy, ami természetszerűen megvolt minden nőben, egyszerűen nem tudott kialakulni és érvényesülni ezekben a politikai rendszerekben.

Ezen az áldatlan állapoton a liberális demokráciák megjelenése és fokozatos térhódítása hozott gyökeres fordulatot. A legfontosabb intézkedésük a nők emancipációja volt. Az 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok 1. pontja szerint: “Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Ugyanez a szemlélet van az 1791-ben és az azt követő francia alkotmányokban is. Bár ezek az alkotmányok még a természetjog filozófiára épültek, mégis komoly előrelépésként kell értékelnünk a korábbiakhoz képest. Hazánkban ez a jogi emancipáció meglehetősen későn született meg, hiszen csak az 1949. XX. törvény, tehát a kommunisták alkotmánya szögezte le a nők és a férfiak egyenjogúságát...

ORBÁN ÉS SOROS IS VÁLSÁGOT VÁR, ITT A VÉG?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.06.05.


A múlt héten Soros György, a hétvégén Kötcsén pedig Orbán Viktor riogatta hallgatóságát azzal, hogy nyakunkon az újabb európai válság. A kormány tagjai maradéktalanul át is vették ezt, ennek szellemében készül a jövő évi költségvetés. De tényleg el kell kezdenünk spájzolni?

Új európai válságot vizionált Kötcsén Orbán Viktor, és emiatt spórolásra szólított fel. Az ATV kiszivárgott információk alapján írt arról, hogy a miniszterelnök szerint a külső környezet változása miatt, ha megszorításokra nem is, de mindenképpen a nadrágszíj meghúzására kényszerülhet a kormány.

A miniszterelnök éppen saját minisztereit szólította fel takarékoskodásra. Orbán az ATV szerint világossá tette: a most készülő költségvetésben „miniszterei ne is kérjenek tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem ad”. Ez azt is jelentheti, hogy aligha lesz több pénz az egészségügyre vagy az oktatásra.

Ám az, hogy spórolást vár el kormányától, az Európai Bizottságnak is üzenet lehet. Brüsszel ugyanis a legutóbbi országjelentésében éppen azt nehezményezte, hogy a magyar kormány letért az adósságcsökkentés vállalt útjáról. Márpedig Orbán Viktor semmit sem szeretne kevésbé, mint egy újabb eljárást a túl magas hiány miatt.

Aki azonban arra számított, hogy a kormány mindjárt neki is áll azoknak a reformoknak, amelyeket a bizottság szintén évek óta mantrázik – például az oktatás, a foglalkoztatáspolitika vagy az egészségügy terén –, az nem Kötcsén kapta meg a vágyott választ.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy a miniszterelnök azt is kizártnak tartotta, hogy az év vége a pénzosztás időszaka lesz, és például az egyházak több tízmilliárd forintot kapnak.

Mielőtt mindenki a szívéhez kapna: az egyházaknak például tavaly év végén juttatott százmilliárd forint a költségvetésen belül átcsoportosított pénz volt, és akkor például a közmunkaprogramban vagy a lakástámogatásoknál megmaradt pénzeket szórta ki a kormány...

A PENETRÁNS BŰZ SZÉP LASSAN BETERÍTI A MAGYAR UGART

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.06.06.


Bumm! Mindenkinek jó reggelt, derűt, jókedvet és jóétvágyat a finom falatokhoz, amiket le kell nyeldesni naponta, miután a kétharmados nemzeti boldogság újra lecsapott közénk. Jól megtréfált engem ez a fess, pallérozott agyú fiatalember, aki a felbecsülhetetlen Lázár János nyomdokaiba lépve az úgynevezett kormányinfókon szórakoztatja a kétharmad helyett a háromharmadot. Ugyanis ezen a héten a kedd lett a csütörtök, de állítólag majd nem így lesz, csak most alakult így, mivel a miniszter úrnak el kellett utaznia Európa legliberálisabb fertőjébe, Berlinbe. Pedig

Úgyhogy kezdeném is az elismerő szavakkal: feltétlenül Gulyás Gergely mellett szól, hogy sokkal kevésbé szenved az exhibicionizmus nevű betegségben, azaz sokkal kevésbé szereti hallgatni saját magát, mint nagy elődje, ettől valószínűleg hosszú távon is rövidebbé zsugorodnak ezek a – jelenlévő beépített szalagmunkásokkal közösen összehozott – szürreális produkciók. Mert attól, hogy valami rövidebb, nem válik automatikusan igazabbá is, és Gergely barátunk már élete 2. kormányinfóján bebizonyította, hogy tökéletesen testhez áll neki ez a szemfényvesztési feladat. Tegnap elpuffogtatott szerteágazó arcátlanságait nehéz súlyossági sorrendbe állítani, de mindenléppen Lázár-babérkoszorút ér az a kijelentése, miszerint az adófizetőknek egy forintjába sem kerül az Orbán-kormány Várba költözése. Olyannyira nem, hogy rögtön még hozzávágtak a putyerkázás költségeihez 350 millió forintot, de természetesen majd csak a beruházás befejezése után számolnak el a költségekkel az istenadta nép felé. Akiknek tehát azért nem kerül semmibe ez a már most is alaphangon 16 milliárdos mutatvány, mert

"értékes ingatlanokat hagy el a kormány. Ezeknek az értékesítéséből pedig több bevétele lesz a magyar államnak, mint amennyibe a Vár rekonstrukciója kerül."

Aha. Ez a logikailag, erkölcsileg pengeéles magyarázat száz méteren is vetekszik azzal a másik, világbajnok érveléssel, amellyel az uniós pénzek átláthatatlan szétosztása és elköltése okán Magyarországra kiszabott 100-150 millárd forintos büntetést szarelkente a drága kancelláriaminiszter úr. Hibás a vonatkozó uniós jelentés, naná, és még ki is szivárogtatták, pedig titkos. Pedig a brüsszeli bürokraták megfelelően tájékozódtak volna, akkor figyelembe veszik az építőipari drágulást. De nem vették figyelembe. Pedig még a hülye is tudja, hogy

"a tervezett árak, illetve a kivitelezési árak közötti különbség 10-15 százalékos eltérést mutat, de miután mindannyian itt élünk Magyarországon, ezért mindannyian tudjuk, hogy az építőiparban ennél nagyobb, 20-25 százalékos áremelkedés ment végbe az elmúlt 3 évben."

Szóval Brüsszel már megint nem látja az erdőtől a fát, vagy izé, fordítva...

NÉGYMILLIÁRDOS AJÁNDÉKOT KAPOTT ANDY VAJNA

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2018.06.06.


Andy Vajna több mint 7 milliárd forintot kaszinózott össze a múlt évben. Övé mind az öt fővárosi koncesszió, és két cégével rekordot döntött: durván 1,4 milliárd forinttal több tiszta nyereséget produkáltak, mint az előző évben. Jócskán nőtt a forgalmuk, együtt 24,6 milliárd forint bevételt értek el, majdnem kétmilliárddal többet, mint 2016-ban. Ez azonban nem látszik meg a befizetett játékadón: 2,184 milliárd forintot, vagyis körülbelül 27 millió forinttal kevesebbet utaltak a költségvetésbe, mint egy évvel korábban

Megnéztük, hogy sikerülhetett ez a bravúr Andy Vajnának, illetve a többi cég mérlege alapján kiszámoltuk, mennyivel járult hozzá a kormány baráti adóztatása ahhoz, hogy a kaszinós vállalkozások minél nagyobb profitot tehessenek zsebre.

Barátinak azért nevezhető az adóztatás, mert a vidéki kaszinónként bő száz, illetve a fővárosiak után megállapított közel 800 millió forintos koncessziós díjat le lehet vonni a játékadóból. És minden kaszinó termelt annyi árbevételt, hogy teljes egészében le is vonhassák a játékadójukból a megállapított koncessziós díjat. 

Ezzel 2017-ben összességében, 4,375 milliárd forintot juttatott vissza a kormány a neki kedves kaszinótulajdonos milliárdosoknak. Csaknem 4 milliárdot Andy Vajnának...

MÁR A JÖVŐ SEM BIZTOS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.06.01.


Az új országgyűlés néhány napos működése alapján elképzelem, mi történt volna, ha nem a Fidesz (és a KDNP), hanem az egyesült ellenzék nyerte volna meg a választásokat, és most az újra széjjelvágott EMMI maradékain osztozkodnának. Az MSZP vagy a DK nyilván ragaszkodna az egészségügyhöz, ezért a Jobbik kapná az oktatási tárcát, és Dúró Dóra vonulna be a miniszteri irodába, de mondjuk egy LMP-s közigazgatási államtitkárral, egy párbeszédes közoktatási és egy DK-s felsőoktatási helyettes államtitkárral, a visszakerült szakképzés pedig a Liberális Párt jelöltjéhez tartozna, aki azóta persze már sértődötten lemondott volna a megbízatásáról. Kedvező esetben is legalább fél év telne el, mire felállna a régi-új szervezet, és elkezdenék a tulajdonképpeni munkát a labilis kompromisszumok megszületése után.

Új műsor, új férfi

Aki azonban azt hitte volna, hogy az ellenzék kudarca egy kiszámítható jövőt vetít elénk, az bizony tévedett. Nem is annyira az EMMI miniszterváltására gondolok, hanem az oktatási államtitkár távozására, aki Czunyiné Bertalan Juditnak a közoktatási (NER-nyelven: köznevelési) kudarcai után az oktatás csaknem teljes vertikumáért volt felelős. Működésével főnökei elégedettek lehettek, hiszen a kezdeti nagy mozgolódások a mandátuma lejártáig elcsendesedtek. Az autonómiák elvonásába az intézmények és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) láthatólag belenyugodott, a finanszírozási problémáknak a pályázati rendszerrel való látszólagos befoltozása sokakat lehiggasztott, és a béremeléseknek is kedvező hatásuk volt. Igaz, nem mindenhol hagyott tiszta helyzetet utódjára, mint alább látni fogjuk.

Palkovics Lászlóról már egy tavalyi nyilatkozata alapján sejthető volt, és e hasábokon is megírtuk, hogy nem éri be az államtitkári beosztással, hanem önálló minisztériumra vágyik – csak az volt kérdéses, milyen tárca birtokosa lesz. A szóbeszéd sokáig tartotta magát, hogy egy összevont kutatási és felsőoktatási területet kap meg, ami azért volt reális feltevés, mert mindkettőhöz értett, illetve alaposan beletanult. Az oktatási portfólió további osztódása meg igazán nem lett volna meglepetés azután, hogy a szakképzés felügyelete három évvel ezelőtt a most megszüntetett Nemzetgazdasági Minisztériumba költözött.

A kormányba került kevés felkészült szakember egyikeként végül Palkovics alapvetően gazdasági, pontosabban gazdaságélénkítési feladatokhoz jutott, és a korábbi Nemzetgazdasági, valamint Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból kerülnek hozzá reszortok és reszortfelelősök, kivéve két egyetemi embert: a már államigazgatási tapasztatalatot is szerzett Kaderják Pétert a Corvinusról, illetve az álláshalmozóként négy intézményben is elkötelezett György Lászlót, aki a BME-ről az ELTE-re átigazolt Gazdaságtudományi Intézet, valamint a kecskeméti Neu­mann János Alkalmazott Tudományok Egyeteme docense (s utóbbiban a gazdasági képzés kialakítása tartozik hozzá), továbbá a Századvég vezető közgazdásza, végül a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványának az igazgatója. Mint az általános gazdaságpolitikai és gazdaságvezetési kérdések államtitkára, ahogy Kecskeméten, valószínűleg itt is a Matolcsy György jegybankelnök nevéhez fűződő alternatív gazdaságpolitikát fogja képviselni az alapvetően műszaki profilú Innovációs és Technológiai Minisztériumban...

NEM LEHET TITOK, MIRE KÖLTÖTTÉK A SOSEM VOLT OLIMPIA MILLIÁRDJAIT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.06.05.


Nem titkolhatja tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy 2016 decemberében pontosan mire adott a kormány 21 milliárd forintot egyes sportszövetségeknek – közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a Facebook-oldalán.

Tóth azt írta: a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján 15 napon belül ki kell derülnie, hogy például a magyar golfszövetség vagy a vitorlázók mire költötték a 2024-es budapesti olimpiai felkészüléshez kapcsolódó létesítményfejlesztésre kapott százmilliókat. Tóth Bertalan közzé tette az erről szóló dokumentumot, melyben az is szerepel, hogy az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

„A közérdekű adatigénylésekkel ma még kiderülhetnek az eltitkolni próbált ügyek, kérdés, hogy mi lesz, ha létrejönnek a Fidesz házi bíróságai. A Fidesz éppen ezt készíti elő az Országgyűlésben” – tette hozzá...

7 ÉVVEL EMELKEDHET MAGYARORSZÁGON A NYUGDÍJKORHATÁR, HA ÍGY CSÖKKEN A MUNKAERŐ

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2018.06.05.


Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például 2050-ig a korhatár további 7 évvel történő kitolása, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.

Egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló elemzésben a szerzők arra mutatnak rá, hogy a társadalom elöregedése egy gyorsuló, hosszú távú folyamat. Ha ezt az időskori függőségi rátával szemléltetjük (a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve), akkor azt látni, hogy az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra.

A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés...

A BÍRÓSÁG SZERINT NEM KÉRHET KÖLTSÉGTÉRÍTÉST A RENDŐRSÉG AZÉRT, HOGY STATISZTIKAI ADATOKAT SZOLGÁLTASSON A KIRENDELT VÉDŐKRŐL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.06.05.


A XIX. kerületi kapitányság 2 millió forint költségtérítést kért egy adatigénylőtől, aki arra volt kíváncsi, hogy 2016-ban hány ügyvédet foglalkoztattak kirendelt védőként, és az összes közül mennyi kirendelést kapott az első és második legtöbbet foglalkoztatott ügyvéd. Az igénylő nem fizetett, hanem inkább tőlünk kért segítséget, és perelt. Az ügyben tartott három tárgyaláson az derült ki, hogy bár a rendőrségi elektronikus ügyviteli rendszerben, az ún. Robotzsaruban mindent precízen vezetni kéne, ez nem valósult meg a kispesti rendőrségen. A bíróság nem jogerős ítéletében az adatok ingyenes kiadására és 175 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a kapitányságot.

Egy olvasónk, Dankó József 2017 októberében a Kimittudon keresztül közadatigénylésben kérte ki a XIX. kerületi rendőrkapitányságtól, hogy 2012-2016 között
- hány kirendelt védőügyvédet foglalkoztattak
- az összes megbízás hány százalékát kapta a három leggyakrabban kirendelt védő.

A XIX. kerületi rendőrkapitányság azt válaszolta, hogy nincs erről nyilvántartásuk, manuálisan kell leválogatniuk az adatokat, ez pedig rengeteg munka, ezért Dankó fizessen közel 11,5 millió forint (nettó 9 millió + 2,4 millió forint ÁFA) költségtérítést. Az ügyről akkor az Index számolt be részletesen.

Fizetés helyett inkább perelt

Dankó József ezután eljutott az Átlátszóhoz, és egyik jogászunk, a Helsinki Bizottságnál is dolgozó Tóth Balázs tanácsára 2017 novemberében egy új adatigénylésben csak 2016-ra vonatkozóan – hogy a rendőrkapitányság ne hivatkozhasson aránytalanul nagy munkateherre – kérte ki a kirendelt védőkkel kapcsolatos adatokat:
- hány védőkirendelő határozat született 2016-ban
- hány ügyvédet/ügyvédi irodát rendeltek ki 2016-ban
- hány esetben rendelték ki a két leggyakrabban kirendelt ügyvédet/ügyvédi irodát 2016-ban

A XIX. kerületi kapitányság ismét azt válaszolta, hogy nincs nyilvántartásuk ezekről az adatokról, kézzel kell őket papír alapon kigyűjteni, az pedig sok idő és munka. Erre hivatkozva 2,1 millió forint ( 1,7 millió + ÁFA) költségtérítést kértek Dankótól.

Dankó József ekkor beperelte a XIX. rendőrkapitányságot, képviseletét az Átlátszó munkatársa, Tóth Balázs látta el. A keresetlevélben leírták, hogy szerintük jogellenesen kér költségtérítést a kapitányság, de ha – a bíróság szerint – esetleg mégis jogosan, a 2 milliós összeg akkor is túlzás...

A FIDESZ CSAK MÉG INKÁBB ZSÁKUTCÁBA MANŐVEREZI MAGÁT AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBAN A HOLLAND BÍRÁLATRA ADOTT BRUTÁLIS VÁLASSZAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.06.


- Palotaforradalom érlelődik az EPP-ben, de a boncok egyelőre kitartanak amellett, hogy a berkeken belül meg tudják fékezni Orbánt

- Európában arat az idegenellenes populizmus, Orbán és Salvini furcsa párt alkot, csak kérdés, hogy migránsügyben meddig tart ki a szövetségük

- A politikai kockázatok ellenére hatalmas a külföldi érdeklődés a közép-európai nem lakás célú ingatlanok iránt

Volkskrant

A lap úgy ítéli meg, hogy a Fidesz csak még jobban elszigeteli magát, miután megszakította a kapcsolatokat a holland kereszténydemokratákkal. Az előzmény az volt, hogy a CDA a hét végi kongresszusán egyhangú határozatban mondta ki: ha a magyar párt nem tartja magát a „vörös vonalakhoz”, akkor ki kell zárni az európai konzervatívok soraiból. Válaszában Novák Katalin alelnök azt írta, hogy a másik fél hazugságokat állít és bocsánatkérést követelt. De a viszony befagyasztása valójában csupán jelképes, mert a két párt képviselői rendszeresen találkoznak, mint pl. a ma kezdődő háromnapos müncheni EPP-tanácskozáson, ahová hivatalos Merkel kancellár is. A hollandok egyébként hangsúlyozzák is, hogy a maguk részéről fenn akarják tartani a párbeszédet. Egyben remélik, hogy döntésük az európai értékek betartására ösztökéli a Fideszt.

Orbán idáig mindig támaszkodhatott a CSU támogatására, de most a Néppárton belül mind inkább olyan hangok hallatszanak, hogy vége a türelemnek. Weber frakcióvezető is kijelentette a minap, hogy ha a magyar párt megszegi az alapnormákat, akkor nincs helye a pártcsaládban. A hollandok leginkább a „Stop, Sorost” és a CEU elleni fellépést nehezményezik.

Neue Zürcher Zeitung

A jövő évi Európa-választások esélyeit latolgatva az újság úgy látja, hogy egyre nagyobb bizalmi válsággal küszködnek a hagyományos erők, így jelentősen visszaesik majd az Európai Néppárt, hiszen abban olyan, nagyon is különböző formációk kaptak helyet, mint a CDU, illetve a Fidesz. És a konzervatívok soraiban egyre többen vannak felháborodva a jogállam elleni magyarországi támadások miatt. A holland, svéd, belga és portugál konzervatívok mind inkább tehertételnek tekintik Orbán Viktort, de már a lengyelek is. Ha a magyar párt mégis a frakció tagja maradhat Strasbourgban, az növeli a francia elnök esélyeit, hogy megossza az EPP-t és minél több progresszív támogatást gyűjtsön be. A legfőbb kérdés előreláthatólag az lesz, nyisson-e az EU vagy zárkózzon be.

Ugyanakkor a Néppárt részéről hallani olyan aggályokat, hogy ha kirakják a magyarokat, akkor Orbán befolyása még nagyobb lehet, mert külön parlamenti csoportot alkothat a nacionalistákból, összeszövetkezve a lengyel PiS-szel. Elmar Brok úgy véli, a családon belül inkább jobb belátásra lehet téríteni a magyar vezetőt. Ezért a CDU doyenje visszautasítja a felhívásokat, hogy szakítsanak a magyar kormánypárttal. Azon kívül ezen a területen a szociáldemokraták és a liberálisok sem döngethetik a mellüket, mert mind a kettőnek megvan a maga szégyenfoltja Kelet-Európában. Vagyis az a benyomás keletkezik, hogy a pártrendszer idejétmúlt, mert a hatalom és a zsákmány fontosabb benne, mint a tartalom és az elv...

NÉGY TÉTEL A BEVÁNDORLÁS ÉS A BALOLDAL KAPCSOLATÁRÓL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.06.05.



A napokban olvashattuk a Mércén Diószegi-Horváth Nóra szerkesztőnk és Turcsán Szabolcs, az LMP szakpolitikusának kezdődő vitáját (Diószegi-Horváth Nóra: Vereségetek okai, Turcsán Szabolcs: Szalvétával megfogott szolidaritás, és Diószegi-Horváth Nóra: Abból, ami van, a vita előzményét lásd: Ungár Péter: Vereségünk okai, Népszava Online), amelyben a 2018-as kampány, a migráció és az ahhoz való baloldali viszony került terítékre.

A vita leginkább az egymás mellett való elbeszélés tipikus, baloldali esetének hatott, mint megoldások felvetésének. Mind Diószegi Nóra, mind pedig Turcsán Szabolcs gondolatmenetére talán a legegyszerűbben úgy tudnék reagálni, hogy én magam, 4 pontban megfogalmazom, hogyan ment szerintem félre a vita és az érvelés.
1. Az emberiességi minimumból engedni nem szabad, sőt, azt bővíteni kell
Diószegi Nóra cikke jogosan kéri számon az ellenzék egyes politikusain, hogy miközben a tranzitzónákban uralkodó állapotok ellen még nem emelték fel a szavukat, a választás után hirtelen kritikátlanul kerítéspártibbak lettek, mint Orbán. Ezekbe a zónákba – Röszkénél és Tompánál – a jelenlegi – tipikus módon – állandósított „krízishelyzet” miatt nem mehet be sem újságíró, sem a legtöbb jogvédő, csupán vallásos karitatív szervezetek és a Helsinki Bizottság jogászai látogathatják őket.

Az ott tartózkodó embereket megillető jogokat jelenleg sem az államgépezet, sem a politikai pártok nem kívánják teljes körűen garantálni. Minden magára valamit is adó baloldali ellenzéki feladata, hogy ügyüket a lehető legjobban képviselje, egyben megmutassa a társadalomnak, milyen konkrét következményei vannak annak, hogyan is alakul az ország menekültpolitikája.

Erre a problémakörre Turcsán vitacikkében konkrét válasz nincsen, a politikus ugyanakkor – zöld pártihoz méltó módon – egészen tisztán kifejti véleményét a „nagyobb egészről”, nevezetesen arról, hogy az ezúttal a gyors klímaváltozás okozta szárazságok, áradások nagyban hozzájárultak például a Közel-Kelet és Dél-Ázsia politikai kríziseinek kialakulásához. Ahol a hatalmi harcok és forradalmak végül az iszlamista, majd dzsihádista kezdeményezések megerősödéséhez vezettek; a terroristák által kialakított katonai ellátószervezet az állam teljes szétesésére, hiányára reagált – ilyen történet Iraké, Szíriáé,

Afganisztáné, de részben még Pakisztáné és Bangladesé is. Ugyanakkor ez részben válasz is Turcsán azon megjegyzésére, hogy helyes lenne élesen elválasztani a menekült és a gazdasági bevándorló fogalmát. Nem lenne az.

Ne tegyünk ugyanis úgy, mintha a politikai menedékjognál a menekülés fogalma hirtelen megállna. Ilyesmire valójában olyan ember szánja rá magát, aki már jóformán képtelen a saját hazájában megélni, ezért felvállalja az a rengeteg huzavonát, megaláztatást és egzecíroztatást amely azzal jár, hogy máshol próbáljon letelepedni .

Ha bármi esélyt látna arra, hogy ilyen megpróbáltatások nélkül is boldogulhasson, esze ágában sem lenne útra kelni, pláne gumicsónakon a Földközi-tengerre szállni, és naivitás azt hinni, hogy ez máshogyan van.

Mint ahogy mindig visszás, ahogy a média olykor idealizálja a menekülteket (holott sem nem jobbak, sem nem gonoszabbak, sem nem „egzotikusabbak”, mint mi, csak éppen jóval nagyobb bajban vannak), Turcsán is elmoralizálja a problémát, amikor megkérdezi, miért kéne nekünk „nagylelkűbbeknek lennünk”, mint a börtönszigetet üzemeltető Ausztrália, ha mi szegényebb ország vagyunk, mint a bajok okozóinak nyugati államai?

Ezzel viszont nem jutunk sehová, ha nincsen racionális talaja a jelenlegi nyugati menekültpolitika felé forduló kritikánknak. Akármelyik oldalon is állunk, be kell látnunk, hogy érzelmi alapú érveinket a másik fél nem fogja elfogadni. Ezért jóval többet kell állítanunk, minthogy mi jó emberek akarunk lenni, tiszta lelkiismerettel, vagy hogy mi nem ezt érdemeltük történelmi helyzetünknél fogva. A földrajz ugyanis olyan, hogy mi is ott vagyunk a nyugat-balkáni útvonalon...

2018: A DEEPFAKE ÉVE, A VALÓSÁG VÉGE

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.06.06.



Emlékszünk még azokra az időkre, amikor emberek tömegei egy egyszerű photoshopolt képre is gondolkodás nélkül képesek voltak rávágni, hogy valódi? Persze, hogy emlékszünk: hiába tűnik ősi technológiának a fotómanipuláció, az emberek még mindig nem tanulták meg helyén kezelni, hogy a technológiai fejlődés felgyorsulásával egyre kevésbé hihetnek a szemüknek. 

De még ha meg is tanulták, a világnézetileg egyre megosztottabb társadalomban sokszor könnyebb bevenni a propagandát. Még idén márciusban is százezrek osztották meg heves indulattal azt a képet, amelyen a parklandi iskolai mészárlást túlélő, azóta a fegyvertartás szabályozásáért küzdő Emma Gonzalez kettétépi az amerikai alkotmányt – miközben az eredeti felvételen egy papír céltáblát szakít szét.

És ezek még csak képek voltak. A Motherboard 2017 decemberében számolt be egy új Reddit-trendről: hírességek arcát illesztették pornószínésznőkére, és hétről hétre egyre élethűbb ál-celebpornókat tettek közzé. A folyamathoz mindössze az eredeti pornójelenetre és a híresség minél több arckifejezésére (képeken, videón) volt szükség. Digitális trükkökkel hamisított videók már korábban is készültek, az új jelenség abban különbözik, hogy itt az érdemi munkát nem a felhasználók végzik, hanem a mesterséges intelligencia (AI). Az AI alapú videomanipuláció jelensége a reddites fórumok nyomán deepfake néven terjedt el, ami a deep learning (mély tanulás) és a fake (ál-, hamis) szavakból áll össze.

Bár már az amerikai hadsereg is felvette a harcot ellene, a jó célokra is használható, de tömegmanipulációra és kicsinyes bosszúkra egyaránt alkalmas deepfake megállíthatatlannak tűnik: az álhírek és a poszt-igazság (post-truth, a 2016-os év szava az Oxford Dictionariesnél) korszakának legnagyobb fegyvere lehet, amely végső soron az általunk értelmezett valóság végét jelentheti...


HÁROM ÉV ALATT 4,4 MILLIÁRD FORINTOT VETT KI CÉGEIBŐL AZ ORBÁN CSALÁD

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN, FABÓK BÁLINT
2018.06.05.


A Fideszhez, vagy akár magához a kormányfőhöz közelálló vállalkozók rohamos gazdagodása hosszú idő óta szembetűnő, Orbán Viktor családjánál azonban sokáig figyeltek arra, hogy ne legyen látványos ez a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Míg addig az is nagy szónak számított, ha néhány tízmilliót kivettek a cégekből, ma már úgy tűnik, nincsenek gátak.

A vagyonbevallásában feleségével közösen egymillió forintnál kevesebb megtakarítást bevalló Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek cégeiből csak tavaly másfél milliárd forintot vettek ki tulajdonosaik osztalék formájában. 2014 óta pedig közel 4,4 milliárdnyi jövedelemhez jutottak így (tulajdonképpen három év alatt, hiszen a 2014-es eredmények után 2015-ben fizettek osztalékot). A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban ez az összeg még csak 384 millió forint volt.
Pedig az idősebb és ifjabb Orbán Győző, Orbán Győzőné és Orbán Áron egymás között passzolgatott vállalatainak már abban az időszakban sem ment rosszul. Forgalmuk folyamatosan bővült, és nyereségük is évről évre emelkedett. Lett volna tehát miből osztalékot fizetni. Nagyjából 2015-ig azonban visszafogták magukat a tulajdonosok, a pénz egy jelentős részét inkább a cégekben hagyták, hadd gyűljön ott. Aztán két évvel ezelőtt elkezdték kisöpörni a vállalatokat, és több cégből a korábbi évek profitját is kivették...

GULYÁS GERGELY ÉRDEMI VÁLASZOKAT NEM AD, CSAK KIOKTAT, SZERINTE AZ ADÓFIZETŐKNEK EGY FORINTJÁBA SEM KERÜL AZ ORBÁN-KORMÁNY KÖLTÖZÉSE A VÁRBA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.06.06.


Majd csak a beruházás befejezése után számolnak el.

- Jelenleg ki, mely kormánytag, illetve állami vezető felügyeli a munkálatokat, s kinek a felelősségi körébe került a költöztetés?
- Várhatóan mikorra készül el a karmelita kolostor rekonstrukciója, hogyan áll jelenleg az építkezés?
- Jelenleg milyen munkálatok vannak folyamatban akár a leendő miniszterelnöki hivatal épülete, akár a tervezett látogatóközpont, akár a környék épületrekonstrukciói kapcsán?
- Hol járnak a költségek: mennyibe került eddig a Karmelita kolostor, illetve a hozzá tartozó épületegyüttes és egyéb az egyéb munkák?
- Várhatóan mennyibe fog kerülni összesen a kormányzati központ létrehozása (a felújítási munkákkal és a berendezési tárgyakra fordított összeggel együtt)?
- Hol tartanak jelenleg a munkálatok a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium budai Várba költözése kapcsán? Mik a határidők és a költségkorlátok jelenleg? Eddig mennyibe került ezen minisztériumok költözési folyamata – tervezéssel, illetve az egyéb, felmerült költségekkel együtt?

Ezekkel a nem túlságosan bonyolult, valódi közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel fordultunk május 28-án a Miniszterelnökséghez (amely eddig a Várba költözés folyamatáért felelt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes felügyeletével), továbbá a kormányfő hatáskörébe tartózó ügyekről kommunikáló – vagy épp hallgató – Miniszterelnöki Kabinetirodához. Egyik tárca sem válaszolt, ezért fordultunk kérdéseinkkel közvetlenül a kancelláriaminiszterhez, Gulyás Gergelyhez.

Másfél hete ugyanis éppen Gulyás beszélt arról, „a kormány egy éven belül kivonul az Országházból, s noha a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait sokan, sokféleképp értelmezték, a korábban grandiózus tervekről és költségektől hangos költözési folyamatról valójában alig tudni valamit, főként az elmúlt hónapokban.

A kormányinfón éppen ezért, noha gyakorlatilag utolsó utániként kaptunk szót, az előzetes kormányzati ígéreteknek megfelelően érdemi válaszokat reméltünk kérdéseinkre. Ezzel szemben Gulyás csak kioktatta a 168 Órát:

A miniszterelnök nem költözik sehova, hogy ugyanott lakik, ahol eddig, a hivatala hagyja el az Országgyűlést” – igyekezett helyre tenni minket, holott kérdéseink egyértelműen a miniszterelnöki hivatalra vonatkoztak mind írásban, mind pedig szóban.

Gulyás ezután azzal állt elő, hogy szerinte ez helyes terv, hiszen a törvényhozás épületében a hatalmi ágak szétválasztásának elve miatt nincs helye a kormánynak. A karmelita kolostor az év végére lesz olyan állapotban, hogy a miniszterelnök beköltözik – árulta el az egyetlen érdemi információt, arról azonban, hogy a munkálatok milyen folyamata zajlik jelenleg a budai Várban, továbbá, hogy a költségek hol járnak – többszöri kérdésünkre sem válaszolt...