RÁADÁS: ZSÍROSDESZKA MOTOVLOGJA - 5 DOLOG AMIT UTÁLOK JAPÁNBAN

MOTOVLOG
Szerző: Zsíros
2021.04.25.

Van pár dolog amit utálok itt Japánban. Motovlog keretein belül kifejtem nektek. 

Tagság csatlakozás: https://www.youtube.com/channel/UCSeo...

ITT NÉZHETŐ MEG

LÉGIUTASKÍSÉRŐKÉNT SVÁJCBAN: MUNKA A LEGENDÁK MÖGÖTT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / CSILLA ENIKŐ
2021.04.29.

A "Miből élnek a magyarok Svájcban?" sorozat mostani részében Csilla Enikővel beszélgetett, aki a szerelme után költözött Svájcba és bár a szerelem elmúlt, az ország iránt érzett vonzalom nem. Így aztán maradt és légiutaskísérőként dolgozott.

„Hozzám ez a szakma mindig is közel állt, imádok repülni, ha valahová lehet vonattal menni meg repülővel is, én többnyire az utóbbit választom.

Néhány éve két svájci légitársasághoz is felvételiztem légiutaskísérő pozícióra, de akkor még csak fél éve éltem itt, a németem már kommunikációképes volt, de a középfokot még nem ütötte meg, emiatt pedig az állás sem lett az enyém.

A felsőfokú nyelvvizsga után valószínűleg nagyobb esélyem lett volna ismét labdába rúgni ezen a téren, de addigra már számomra anyagilag nagy visszalépés lett volna ez a munkakör, így sajnos kikerült a látókörömből.

Repülni az ember egyébként is szenvedélyből szokott, ahogy a barátaim mondják, mert ebből a szakmából nem gazdagszik meg az ember.

A nagyjából egymillió forintnyi svájci frank az alacsony fizetésekhez tartozik, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet belőle kijönni, sokkal inkább azt, hogy kell hozzá egy második fizetés is, ha az ember családot tervez...

ITT OLVASHATÓ

A TERASZOK MEGNYITÁSÁT LEGINKÁBB A PFIZERNEK KÖSZÖNHETJÜK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.04.29.

Sokan várják, mikor érjük el a négymillió legalább egyszer beoltottat, ami után a védettségi igazolvánnyal rendelkezők már mehetnek szállodába, moziba és éttermek belső részeibe is. Ez várhatóan holnap meg is történik, így ha nem jön közbe váratlan fordulat, az említett nyitási lépések szombattól életbe léphetnek.

Ennek is biztosan sokan fognak örülni, még ha vélhetően nem is lesz olyan koncentrált fesztiválhangulat, mint a teraszok megnyitásakor az előző hétvégén. Ennek apropóján az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) pár órája frissült adatai alapján megnéztük, hogy az egyes vakcinák közül leginkább melyeknek köszönhető ez, illetve általában a nyitás, amelynek lépéseit a kormány ugyebár rendre bizonyos oltási számok eléréséhez köt.

Bár a nyugati oltóanyagok nagyságrendekkel kevesebb fényezést kapnak a kormánytól, mint a keletiek, előbbiek eddig nagyobb szerepet játszottak az oltási eredmények elérésében, közülük is mindenekelőtt a Pfizer-Biontech készítménye. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lett volna szükség a Szputnyik V és a Sinopharm beszerzésére). Első grafikonunk azt mutatja, hogy a terasznyitás hetén milyen volt az első oltásként beadott vakcinák megoszlása. (Ez a hétvégi adatokat is tartalmazza, de ennek most nem volt különösebb súlya, a két napon összesen csak 27 ezer első oltást adtak be.)...

ITT OLVASHATÓ

A FRISS MAGYAR NARANCS AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS
Szerző: mancs.hu
2021.04.28.

A SZERK.

A SZERK.
Ezt akartátok?

Visszavonják a putyini mintára alkotott civiltörvényt, de amit kitaláltak helyette, abban sem lesz sok köszönet. A kormány a múlt héten nyújtott be törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvény hatályon kívül helyezéséről.

A SZERK.
Velezrada

Prágában van némi hagyománya az elnöki palotához kapcsolódó demonstrációknak, pró is, kontra is.

PUBLICISZTIKA

BRETTER ZOLTÁN
Tézisek az Antitézisekből
Tamás Gáspár Miklós új könyvéről

Sokan mondják Gazsiról, hogy pozőr, s váltogatja ideológiáit. Csakhogy a lenyűgöző, káprázatos tűzijáték közben gyakran megfeledkezünk arról, hogy megszámlálható, gondosan elhelyezett szerkezetekből lövik a látványt.

OLVASÓI LEVELEK

Olvasói levelek 2021/17.

BELPOL

INTERJÚ
Török Gábor: "Az előválasztás akár ronthatja is az ellenzék esélyeit"
Török Gábor politikai elemző

Bár a 2022-es választásnak hosszú idő után először valódi tétje lesz, erőforrásbeli fölénye miatt továbbra is a Fidesz az esélyesebb – véli a politikai elemző.

INFORMÁCIÓS SZTRÁJK AZ EGYETEMEKEN
Közjó az oroszlán szájában

Az egyetemi autonómiáról szóló információs sztrájkot tartottak a múlt héten több magyarországi felsőoktatási intézményben. Az áttérés az alapítványi fenntartásra már kész tény a legtöbb egyetemen, de hogyan élik meg ezt az érintettek? És milyen lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre?

ROVÓ LÁSZLÓ, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM REKTORÁNAK PÁLYAKÉPE
A hálás kinevezett

Erős politikai nyomásra lett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora 2018-ban. Az idén Fidesz-kompatibilis módon vezényelte le az alapítványi átszervezésről döntő szenátusi ülést, de fedőállást és szép fizetést biztosított a Botka László polgármesterrel szemben folytatott kampány kormánypárti irányítójának is.

EGY RÁGALMAZÓ GYŰLÖLETBLOG ÉS A HELYI FIDESZ-VEZETÉS KAPCSOLATA
Konzervatív értékeink

Hazaárulózik, libernyákozik, buzizik, de leginkább a helyi ellenzék képviselőiről ír nyomdafestéket nem tűrő gyalázkodásokat egy gyulai gyűlöletoldal, amely ellen feljelentés született.

KÜLPOL

A FUDAN EGYETEM TERJESZKEDÉSE
A párt élüzeme

A sanghaji székhelyű Fudan Egyetem működése a legszembeszökőbb példája a neomaoista ideológiával felütött akadémiai kapitalizmusnak. A tudás megszerzésének és továbbadásának új, kínai módszerei­vel a nyugati demokráciák egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

INTERJÚ
„Merényleteket fogunk leleplezni”
Eliot Higgins, a Bellingcat oknyomozó portál alapítója

Felderítették a szíriai kormány vegyifegyver-támadásait, rábizonyították az oroszokra az MH–17 lelövését, felfedték a Szergej Szkripalt megmérgező titkos ügynököket, leleplezték a Navalnij elleni gyilkossági kísérletet. Laptop előtt oldottak meg bűntényeket, amelyeket a hatóságok nem tudtak vagy akartak feltárni. A Bellingcat alapítója lazításként elkószált ebek után kutat – a neten.

SORKÖZ

KÖNYVMELLÉKLET - INTERJÚ
„Tágabb volt a világunk”
Kada Júlia műfordító

A világirodalom számos jelentős művét fordította le magyarra, és 25 évig szerkesztette a Nagyvilág versrovatát. Munkái között a legkülönfélébb szerzők művei szerepelnek Agatha Christie-től kezdve a Nobel-díjas Kazuo Ishiguróig.

KÖNYVMELLÉKLET - KRITIKA
A filmíró
Ingmar Bergman: Munkanapló

„Helló, Bergman. A gyakorlati kérdéseket hagyd másra. Te csak foglalkozz azzal, amit te hozol létre, semmi mással. Mégpedig most. És ne szomorkodj, és ne félj” – így szólítja meg önmagát Ingmar Bergman hat évtizeden át vezetett Munkanaplójában, amelynek az 1955 és 1974 közötti időszakot felölelő első része immár magyarul is olvasható.

KÖNYVMELLÉKLET
A líra élre tör

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom

KÖNYVMELLÉKLET
Pillantás a konvenciókra
Yasmina Reza: Babilon

Milyen kevés kell ahhoz, hogy két ember sorsa összeérjen!

KÖNYVMELLÉKLET - KRITIKA
Végül megjöttünk
Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor Pannóniában

A kora középkori história egyik legrejtélyesebb időszaka a Kárpát-medence története a honfoglalás előtti évtizedekben.

KÖNYVMELLÉKLET - INTERJÚ
„Az anyanyelvem hazája”
Yasmina Reza író

Színdarabjai tették világhírűvé, a Művészet vagy Az öldöklés istene megjárta a Broadway-t, a West Endet és a pesti színházakat is. A magyar felmenőkkel bíró szerzőt egyebek közt Kertész Imréről, Nicolas Sarkozyről és a zsidó humorról kérdeztük.

KÖNYVMELLÉKLET - KRITIKA
Milétoszi emberünk
Carlo Rovelli: A tudomány születése – Anaximandrosz forradalma

Igazán nem szívesen lennék mostanság a tudomány helyében. Nap mint nap kommentelők száz­ezrei lincselik, csalhatatlan netes publicisták kérdőjelezik meg a pozícióját, s miközben (mellék)terméke, a technológia nélkül már rég mozdulni sem tudunk, ő maga mintha egyre haszontalanabbnak tűnne a józan paraszti ész birtokosai számára.

KÖNYVMELLÉKLET - KRITIKA
Ki tud többet a Szovjetuniónál?
Szergej Lebegyev: Augusztus gyermekei

A „nemzedéke legjobbjának” kikiáltott 40 éves szerző regénye a Szovjetunió felbomlását követő zavaros időkben játszódik. Lebegyev ebben a zavarosban töltötte tinédzseréveit, mégsem kezd nosztalgiázni, anekdotázni, pedig lenne miről.

KÖNYV
Marjet Huiberts: Ádi, a kiskalóz

Ádi egy vitorláshajón él az apukájával és a többi kalózzal, Szikla Szilárddal, Faláb Jakabbal, Kacskakezű Karcsival, Néma Noéval és a többiekkel, csupa erős férfi, nő nincs köztük egy sem.

KÖNYV
Rachel Cusk: Körvonal

„És vajon a két életvezetés közül (benne élni a pillanatban és rajta kívül élni) melyik a valóságosabb?” – kérdezi a regény különös narrátora, aki bár közvetlenül, egyes szám első személyben beszél, mégis több mint tisztes távolból.

RÉS A PRÉSEN
„Szcenográfiának nevezem”

Juhász Tibor költő, íróval beszélgettünk

ZENE


INTERJÚ
„18 családtagom kísért ki a reptérre”
Songoro Fatime zenész

Songoro Fatime meghatározó alakja volt a budapesti underground életnek, Song-óra néven koncertsorozatot szervezett, több neves zenekarban játszott. Édesapja szülőföldjén, Tanzániában próbálja átvészelni a járványt.

LEMEZ
Run Over Dogs: Now Let the Monsters Shine

A lassan tízéves zenekar az utóbbi időkben alig hallatott magáról, aminek a legfőbb oka a frontember, Czeglédi Szabolcs önbizalomvesztése volt: alkotóként és színpadi zenészként egyaránt mély hullámvölgybe került, egy ideig komolyan fontolgatta, hogy felhagy a zenéléssel.

LEMEZ
Arcade Fire – Owen Pallett: Her

„A jövő, melyben az operációs rendszerek Scarlett Johansson hangján szólalnak meg, mégiscsak egy édes álom”

MI A KOTTA?
Bekerítve

Klasszikus zenei programajánló a 2021/17. hétre

SZÍNHÁZ

SZÍNHÁZ
Bízzatok bennünk!
Shakespeare/37

A Trip hajó webszínházának online sorozatához 37 ismert magyar költőt, írót kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma szabad feldolgozására.

TÁNC
Slippery, avagy Kicsúszik a szánkon

A kortárs táncot és a stand-upot keresztező sorozatot indított az Aulea Alapítvány; ismert előadókat láthatunk közéleti, társadalmi problémákra reflektálni a 10–15 perces jelenetekben, akik közben táncolni, nevettetni sem szégyellenek.

INTERAKTÍV

TÉVÉSMACI
Rejtélyes fecskefészek

Amikor Sztupa és Troché fontolóra vették, hogy beszálljanak a seggmedve-kereskedelembe, csak a név tartotta őket visza.

Szüret 2021/17.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Egy hét tudomány 2021/17.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

Egy hét kultúra 2021/17.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

TUDOMÁNY

INTERJÚ
„Egy self-made man története”
Patrice Gueniffey történész Napóleon emlékéről

Franciaországban heves viták folynak arról, milyen formában emlékezzenek meg május 5-én Napóleon halálának 200. évfordulójáról. Erről és a napóleoni örökségről beszélgettünk a korszak ismert kutatójával.

LOKÁL

BICIKLIS BALESETEK BUDAPESTEN
Nézz a szemébe!

Egyre többen bicikliznek Budapesten, és még többen tennék, ha nagyobb biztonságban éreznék magukat. Mik a tipikus baleseti helyzetek és okok, és mit tehet a kerékpáros testi épségéért maga a biciklista, az autós és a közlekedés szervezője?

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Alaptorta

Hófehér, túrókrémes piskóta – alaprecept

ÉTEL, KIHORDÓ
Ukrán Udvar

Sózott hering, szoljanka, pirozski.

MIKROFILM

TORRENTMOZI
Őrülettel fenyeget
Mona Fastvold: The World to Come

A szerelmes nem tudja megírni saját szerelmi regényét, elbeszélni saját szerelmének történetét, írta némiképp ironikusan a szerelemnek egész könyvet szentelő filozófus, Roland Barthes.

TÉVÉSOROZAT
The Nevers

Paradox módon Joss Whedon egyszerre vette ki részét a szuperhős sagák aranykorának elhozatalában és kifárasztásában.

TORRENTMOZI
Land

Az elvonulásnál, a természethez való visszatalálásnál kevés urbánusabb elgondolás van leírva, -filmezve. Végtére is szép a táj, különösen napkeltekor, jó hallgatni a lombok susogását, nézni a madarak röptét meg az őzeket a pataknál.

FILM
Amerikába jöttem 2.

Vannak helyek, ahol a nyolcvanas évek sosem ért véget, ilyen hely lehet az is, ahol az Amerikába jöttem folytatásának ötlete megfogant.

ITT OLVASHATÓ

EZ A RENDSZER A „KONZERVATIZMUSNAK” ÁRT A LEGJOBBAN – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magya Hang
2021.04.29.

A TARTALOMBÓL

– Tamás Gáspár Miklós: Ez a rendszer a „konzervatizmusnak” árt a legjobban – Remélem, Orbán Viktort az üzbég, kirgiz vagy azeri vezérek elszórakoztatják, és nem szorul az én kevésbé kedélyes társaságomra – mondta lapunknak adott interjújában Tamás Gáspár Miklós. Kérdeztük őt Kelet-Európa helyzetéről, a 2022 utáni reményekről és Roger Scruton barátságáról is

– „A Fidesz nem a perverzek pártja” – Boris Kálnoky: Németországban nem keresnek ellenfeleket és törésvonalakat, itthon a fő politikai fegyver a karaktergyilkosság. Interjú

– Fohászok és apró csodák – Némethné Tóth Szilvia evangélikus kórházlelkészt, lelki gondozót kérdeztük arról, hogy milyen feladattal, kihívással szembesülnek a segítők a gyermekonkológiákon

– Vakcinadiplomácia stikában – Miután rákérdeztünk, bejelentette a kormány, hogy a diplomatákat is oltják

– Elszámoltatás: valóság lehet vagy csak politikai kommunikáció? – Elszámoltathatók-e az állami vezetők a járványkezelés esetleges hibái miatt?

– A nagybirtok megöli a paraszti kultúrát – Tíz év alatt harmadával csökkent a hazai gazdaságok száma. A tsz-vezetőkből lett családi gazdáknak nem fűlik foga a munkaigényes állattenyésztéshez

– Drága a magyar eper, de finom – A hideg ugyan nem ütötte agyon a szezont, de jelentősen késleltette

– A másvilág kapuját őrzők nyomában – Kollégánk jelentkezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérésére

– Isten vett ki ebből a rendszerből – Mézeskalácsház áll Budapest egyik rozsdaövezetének kellős közepén, ahova a Diákváros, vagy a Fudan Egyetem épülne

– Csak a Jóistenben bízhat az ember – Indiát letarolta a koronavírus. Hazaküldik a betegeket, mert nincs szabad ágy a kórházakban

– Angela után Annalenáé lehet a trón? – Egyre nagyobb bajban a német kereszténydemokraták. A Zöldek már beérték a választási csatába induló megfáradt CDU–CSU-t

– Ügyet sem vet a világ az Afrikában erőt gyűjtő terroristákra – Mára egyre nyilvánvalóbb, hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam ázsiai vereségei után Afrikába vonult vissza

– Hol lakik a gyűlölet? – Kortárs magyar írók írásait gyűjtötték kötetbe Hollandiában, a magyar közhangulatról szeretnének képet adni

– A komikus, aki körül mindig forr a levegő – Fia nemierőszak-ügye kapcsán vétette észre magát újra Beppe Grillo egykori politikus

– A Megáll az idő, A tanú és a többiek – Ki mit ajánl a Magyar Film Napján? Czutor Zoltánt, Herczeg Zoltánt, Karafiáth Orsolyát,Gálvölgyi Jánost, Jeszenszky Gézát, Lukácsi Katalint, Váncsa Istvánt és Zsuffa Tündét kérdeztük

– Oscar: kész dráma – Kínosan ügyelt a sokszínűségre és a korrektségre az amerikai filmakadémia, az idei Oscar-gála mégsem elégítette ki a társadalmi feszültségekre érzékeny közönséget

– Asztrológia és AstraZeneca – Bhután a koronavírus elleni küzdelem bajnoka, de ami igazán különlegessé teszi, az az oltókampány. Az állam a tudomány racionalitását keverte a vallásos miszticizmussal, így egyetlen hét alatt beoltottak gyakorlatilag minden felnőttet

– Fegyverkezés az ismeretlen ellen – Ahhoz, hogy ne dőljön össze ismét az életünk, már most védettséget kellene szereznünk a következő támadásba lendülő koronavírus ellen

– Civilek küzdenek egy parkért Újbudán – Egy több mint 3000 négyzetméteres, nagy, árnyas fákkal tarkított telekért mozdultak meg Budapest XI. kerületének civiljei az elmúlt hetekben

– Akinek a műve mindent túlélt – Százhúsz éve született Szerb Antal

– Amiről Ceausescu is csak álmodhatott – Ismét bajnoki érmet szerez a Felcsút az NB I.-ben. A Kárpátok Géniusza szülővárosának csapata ma omladozó stadionban, a negyedik ligában szerepel

Publicisztika:
– Dévényi István: Tyúk vagy tojás, propaganda vagy közönsége?
– Puzsér Róbert: Kínai hídfőállás Magyarországon
– Reichert János: Párhuzamos életrajzok
– Szerető Szabolcs: A gyilkos hazugság – Álláspont
– Nagy Attila Tibor: Mit kockáztat Karácsony Gergely?
– Gárdai Gellért: A jelenkor forradalma
– Pápay György: Nyitás középre – Több a zászló
– Lukácsi Katalin: Legjobb énünk emléke – Harmincéves (lenne) a regionális Jászföld
– Lányi András: Csomagolnak?
– Ficsor Benedek: NER típusú találkozások
– Fehér Anikó: Mézeskrémes
– Híd jenő rajzol: Zsolt rémálma
– Szerető Szabolcs: A nagyok játéka – Szotyola
– Gulyás Balázs: Orbán Viktor új, gyilkos társadalmi szerződése – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Marabu: Bulvár rovat

Tárca:
– Rácz Sarolta: Dehogy nincs!
– Szenczi Tóth Károly: Illemtan
– Gazda Albert: A kaukázusi juhsajt

Kritika:
– Az űrben senki sem hallja a töprengésed – A potyautas, Netflix
– Illett hozzá a „gyurkaság” – Szakolczay Lajos: „Szólíts nyugodtan Gyurkának!” – Találkozások Faludy Györggyel
– Papa, mesélj nekem még az MDF-ről! – Vida Kamilla: Konstruktív bizalmatlansági indítvány
– Az alapjövedelem a megoldás? – Abhijit V. Banerjee – Eshter Dulfo: Jó közgazdaságtan nehéz időkre

ITT OLVASHATÓ

A KETTŐS VARIÁNS, A HATÓSÁGOK TÚLZOTT MAGABIZTOSSÁGA ÉS A CSEKÉLY ÁTOLTOTTSÁG MIATT BRUTÁLIS MÉRETŰVÉ DAGADT A JÁRVÁNY INDIÁBAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.04.29.

Ahhoz képest, hogy kevesebb mint két hónappal ezelőtt az indiai egészségügyi miniszter, Harsh Vardhan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja, szinte értelmezhetetlen méretű tragédia bontakozik ki az utóbbi napokban Indiában. 10 nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak, az összes esetszám pedig több mint 17 millióra emelkedett az 1,3 milliárd lakosú, kontinensnyi országban. A kórházak szinte egyik napról a másikra teltek meg, ráadásul elsősorban fiatalokkal: a vírus egyik gócpontjának számító Új-Delhiben az esetek 65 százalékát 40 év alattiak teszik ki. Az egészségügy omladozik a járvány súlya alatt: súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, a kórházak szinte naponta küldik ki az SOS üzeneteket a közösségi médiában, és tucatnyian vesztették életüket Új-Delhi egyik kórházában, amikor az intézmény kifogyott az oxigénből.

A járvány újabb hullámát részben egy fertőzőbb indiai variáns, a B.1.617 megjelenésének tulajdonítják, másrészt az átoltottság alacsony szintjének, harmadrészt pedig annak, hogy Narendra Modi kormánya, valamint az egyes állami és helyi vezetők már rég legyőzöttnek hitték a koronavírust, szabadjára engedték az idei törvényhozási választások kampánygyűléseit, a több milliós maszk nélküli tömeget megmozgató hindu vallási ünnephez, a Kumbh Melához hasonló tömegrendezvények bármiféle járványügyi intézkedések nélküli megtartását, és általában véve az indiaiak mindennapjait úgy, mintha nem lenne vírus.

Ha ennyit mutat a statisztika, mi lehet a valóságban?

Habár Afrika és Ázsia jelentős részén az elmúlt hónapokban misztikusan alacsonyan maradtak a fertőzésszámok, Indiában a februárban tapasztalt kevesebb mint napi száz halálesetről mára napi több mint kétezerre emelkedett a COVID-betegségben elhunytak száma. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy óriási lakosságú országról van szó, egymillió főre vetítve a halálozási adatok még mindig alacsonyabbak a magyarnál, ez azonban a trendeket elnézve gyorsan változhat...

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: MI A BAJ KÍNÁVAL?

HVG360
Szerző: TÓTA W, ÁRPÁD
2021.04.29.

Bár Magyaroroszág ma nincs kényszerhelyzetben, a kormány mégis felnyalja a padlót a kínai nácik előtt. Vélemény.

Magyarországon a Kína-kérdés időszakosan kerül terítékre, leginkább akkor, amikor Orbán Viktor néhány százmilliárd erejéig eladja nekik a hazát, hol vasútépítés, hol egyetemalapítás keretében. Ezekről ő maga azt szokta mondani duzzogva, hogy tiszta hülye, aki a megtérülést egyáltalán felveti, ezek stratégiai ügyek.

A világban nyilván nem a mi bableveses románcunk a téma, de a felületesen tájékozódó polgár is észrevehette, hogy az utóbbi időben Kína kapja az ívet rendesen, csak nehéz már kiigazodni, hogy mi ebből a sorosista globalokraták rágalma, és mi az igazságmag. Mi is a gond a Kínai Népköztársasággal?

"Hát lényegében és sajnálatosan, bármilyen nehéz is ezzel szembesülni, de konyhanyelven az vele a probléma, hogy náci."

Uh-oh. Súlyos szavak, noha a magyar törvény két rendszert nyilvánít bűnösnek, és ezek közül az egyiket a Kínai Kommunista Párt a nevében hordozza – bár ebben is hazudik. Szóval nekünk speciel nem olyan nagy ugrás ez...

ITT OLVASHATÓ

PUSZTAI ERZSÉBET: HÁROM HÓNAPNÁL ELŐBB NEM ÉRDEMES BEOLTANI AZOKAT, AKIK ÁTESTEK A COVID-FERTŐZÉSEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.29.

Magyarországon hivatalosan eddig csaknem 755 ezer ember esett át a koronavírus-fertőzésen. Arról, hogy ők a betegség lefolyása után mennyi idővel kaphatnak védőoltást, megoszlanak a vélemények. Fölmerült, hogy 90 napnál korábban is lehet, mások kivárnák a három hónapot. Pusztai Erzsébet infektológus, egészségügyi szakértő szerint az adatokból való következtetése, és saját véleménye szerint három hónapnál hamarabb nem érdemes. Úgy véli, arról, hogy Magyarországon végül is hogyan zajlik a vírusfertőzésen átesettek oltása csak akkor tudnánk, ha a kormány folyamatosan, minden nap közzé tenné a korrekt adatokat, és nem hamis táblázatokkal manipulálna.

– Müller Cecília országos tiszti főorvos azt mondta, az Egészségügyi Világszervezet még nem tett konkrét javaslatot a koronavírus-fertőzésen átesettek oltására, csak szakmai ajánlások vannak. Ön szerint mi a megfelelő eljárás?

– Eddig arról volt szó, és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is ezt mondta el akkor, amikor a saját példáját mutatta be, hogy három hónappal a betegség után már lehet oltani...

ITT OLVASHATÓ

SZOKOTT-E ÖN SZEGREGÁLNI?FERGE ZSUZSA ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEKRŐL VALÓ TUDÁS ÚJRATERMELŐDÉSE

MÉRCE
Szerző: BERÉNYI ESZTER
2021.04.29.

– Igaz, hogy maga egy évtizeden keresztül egy szovjet hűtőgépgyárban dolgozott?
– Így volt…
– Akkor hogyhogy nincs otthon egyetlen frizsiderje sem? Talán nem lopott alkatrészeket?
– Dehogynem, csak akárhányszor összeraktam, mindig tank lett belőle.

Az elmúlt évtizedek közoktatási folyamatai elég jól illusztrálhatóak a fenti viccel. Bármi történt is a magyar közoktatásban, akárhogyan alakultak a társadalmi folyamatok, akármi történt is a nemzetközi környezetben, közpolitikában, az iskolai szelekció tűnik oktatási rendszerünk szinte egyetlen „biztos pontjának”. Akárhogy is igazgatjuk, toldozgatjuk foltozgatjuk ezt a rendszert, mindig, mint a viccben a tank, szegregáció lesz az eredmény.

Felemelő érzés lenne Ferge Zsuzsa születésnapja apropóján olyan köszöntőt írni, amelyben a magyar szociológiában általa úttörő problémaérzékenységgel felvetett, az oktatási rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése közötti kapcsolatot bemutató kérdésekkel foglalkozva boldogan leírhatnánk: íme, oda jutottunk, hogy mindezen problémák jórészét, köszönhetően rengeteg felgyülemlett tudásunknak, immár megoldottuk! Sajnos nem ez a helyzet.

Bő évtizede maga Ferge egy önéletrajzi írásában is így látta mindezt:

„…a szegregálás és kirekesztés mai formái akkor [60-as, 70-es évek] már jól láthatóak voltak. A rendszerváltás csak elhárította az akadályokat (például a szabad iskolaválasztással) a szelekció és szegregálás további erősödése elől, a pénz révén nyitottá, egyben sokkal szélesebb körűvé tette a kiváltságok elérését, előnyök-hátrányok halmozását.”

A 2000-es évek eleje óta a PISA-mérések tanulságai nemzetközi összehasonlításban is azt mutatják, a helyzet azóta sem változott: a magyar oktatási rendszerben hallatlanul nagyok a társadalmi eredetű egyenlőtlenségek.

Ezt mutatja többek között az is, hogy

nálunk lehet a legjobban megjósolni egy tanuló eredményét pusztán azáltal, ha ismerjük családi hátterét

(konkrétan csak Peruban és Fehéroroszországban magyarázza a származás jobban a PISA-2018 felmérésben elért eredményeket); és az Egyesült Arab Emirátusok, Bulgária és Peru mögött Magyarországon a legalacsonyabb (8%!) a legjobb szinten teljesítő hátrányos helyzetű diákok aránya.

Azaz, egy előnytelen háttérből érkező gyermek nem tud „felzárkózni”, és számára a legritkább esetben tud mobilitási csatornaként szolgálni az iskola.

De miért? Miért termeli ilyen mértékben a magyar közoktatás a társadalmi szegregációt?

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGI KÓRKÉP A JOGÁLLAMRÓL

PCBLOG
Szerző: CAPITAL POLITICAL
2021.04.29.

Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar szervezet: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az angol nyelvű beadvány teljes szövege itt olvasható. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a nyolc szervezet szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. Mi is történt 2020-ban a magyar jogállammal? A szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük...

ITT OLVASHATÓ

AGGÓDIK AZ EU, A MAGYAR KORMÁNY EGYETEMI ALAPÍTVÁNYOKBA TOLHAT 1200 MILLIÁRDNYI UNIÓS PÉNZT A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.04.29.

A Bloomberg cikkének címében azt írja, hogy kongatják a vészharangot az EU-ban, mert magyar kormány az új egyetemi alapítványokba csatornázhat be 1200 milliárd forintnyi uniós támogatást a koronavírus-helyreállítási alapból. Akárcsak a New York Times összeállításában, itt is megjegyzik, hogy az egyetemi alapítványok vezetőségében Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei foglalnak helyet. Több EP-képviselő is amiatt aggódik, hogy eltűnnének ezek a pénzek. Csernyánszky Judit lapszemléjében egy szép gesztusról is olvashatunk: amerikai szenátorok emlékeznek meg Carl Lutz svájci diplomatáról, aki a holokauszt idején több tízezer zsidó embert mentette meg a deportálástól.

Marsha Heller elsőként számolt be a Missouri állambeli tévében, a KFVS12-ben arról, hogy Missouri szenátora, Roy Blunt és Bob Casey pennsylvaniai szenátor határozati javaslatot nyújtott be Carl Lutz budapesti életmentő missziójának emléke előtt tisztelegve. A svájci diplomata Magyarországon a holokauszt idején több mint 50 ezer ember életét mentette meg, akiket neki köszönhetően nem deportáltak és nem gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban - olvasható a tévé honlapján. Lutz 8000 menlevelet bocsátott ki, egyének helyett azokat egész családokra kiterjesztve, úgy, hogy közben 76 épületet svájci diplomáciai védelem alá helyezett. A két szenátor a határozatban úgy fogalmaz, hogy a II. világháború legnagyobb polgári embermentő misszióját hajtotta végre Carl Lutz, akiről megtudhatjuk azt is, hogy a Missouri állambeli Warrentonban található Central Wesleyan College-be járt, Philadelphiában pedig dolgozott. Carl Lutz a szó legigazabb értelmében tekinthető hősnek, aki saját életét is kockáztatva mentett meg több tízezer zsidót a haláltól – méltatta Blunt szenátor, hozzátéve: határozati javaslatukkal azt szeretnénk elérni, hogy a svájci diplomata önzetlen és hihetetlenül bátor tette ne merüljön feledésbe. A törvényhozás alsóházában a javaslatot szintén Missouri képviselője terjesztette be. Carl Lutzot 1964-ben a jeruzsálemi Jad Vasem kitüntette a Világ Igaza díjjal.

A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedt az Orbán-kormány újabb önkényesnek nevezett húzása, a nemzeti vagyon közalapítványokba mentése. A New York Times saját tudósításban dolgozza fel, miként szervez ki a kormány eurómilliárdokban mérhető vagyont úgy alapítványokba, hogy hosszú távon a kormányfő és támogatói befolyást gyakoroljanak és ellenőrzést szerezzenek a többi között 11 érintett egyetem fölött. Benjamin Novak, a cikk szerzője szerint igencsak nagy kihívás előtt áll Orbán Viktor a jövő évi választásokon, de ő és emberei befolyásukat fenntartják a későbbiekben is. Noha a törvény úgy fogalmaz, hogy ezzel a vagyonátruházással közérdeket szolgálnak, az egyetemek kuratóriumának összetételét nem befolyásolja a jövőben az, hogy ki lesz hatalmon. Sőt, csak az alkotmánymódosításhoz is szükséges kétharmaddal, azaz masszív politikai többséggel lehet módosítani ezt a törvényt és az alapítványi rendszert. Egyes elemzők úgy vélik, ez Orbán kezébe ad szinte hatalmat arra az időre, ha netán elveszítené a 2022-es választást. Aminek nőtt az esélye azok után, hogy az eddig igencsak megosztott ellenzék egy évtized elteltével összefog és egységes kampányt folytat. Kim Lane Scheppele, a Princeton University professzora arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy mivel kuratóriumok tagjait Orbán kormánya nevezi ki, és az esetleges üresedés esetén az eredeti tagok nevezik ki az újakat, folyamatosan megoldott lesz a fideszes befolyás megtartása. Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint az oktatás és a kutatás autonómiája nem biztosított a törvény alapján. Nem alaptalan a félelem, véli a cikk szerzője, mivel Orbánék kultúrharcot hirdettek minden liberális érték ellen a gazdasági, az oktatási és a kultúra területén. Összetűzésbe került a magyar és a lengyel kormány az EU-val a jogállamiság és a demokratikus értékek csorbítása miatt. Most vita tárgya lett az oktatásra fordítandó uniós támogatás ügye, mivel a kormány a segély ötödét az egyetemek modernizációjára kérte. Márpedig Kim Lane Scheppele úgy látja, ha ezek a pénzek eljutnak az említett alapítványokhoz, akkor még a számvevőszék látóköréből is eltűnnek, az információkérés szabadságára hivatkozva sem lehet majd elszámoltatni őket publikusan.

Ezzel összefüggésben ír a Bloomberg amerikai hírügynökég arról, hogy az EU megkongatta a vészharangot Orbánék 4 milliárd dollárnyi (1200 milliárd forint) uniós Covid-segélyalappal kapcsolatos tervei miatt. Az Európai Bizottság kérheti az összeg visszatartását. Azonban számos országgal egyetemben még a magyar kormány sem nyújtotta be a segélyalap elköltésére vonatkozó részletes tervet, és három, az ügyet jól ismerő forrás is azt mondta, alaposan meg fogják vizsgálni, ha egyszer benyújtják a részletes programtervet. A bizottság jelenleg nagy nyomás alatt van, hogy ezek a pénzek nehogy korrupciós csatornákon vagy csalás útján elfolyjanak, mert az unió gazdasági fellendülését kell szolgálniuk a digitális- és zöldfejlesztésekkel. A magyar kormány a lehívható összeg 21 százalékát az egyetemek megújítására kérte. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, nagyon éberek lesznek a pénz elosztásánál, noha konkrétan Magyarországra vonatkozóan nem volt hajlandó nyilatkozni. Tucatnyi európai parlamenti képviselő írt levelet ez alkalomból Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének, köztük a francia zöldpárti alelnök, Gwendoline Delbos-Corfield, arra figyelmeztetve, hogy a pénz útja homályos alapítványi struktúrában nemcsak követhetetlen lesz, de a pénzek el is fognak tűnni, és ezzel együtt a tanszabadság és az egyetemi intézményi autonómia is. Mindez egybeesik a jogállami normák számonkérésével, amelynek során a bizottság vizsgálja a közbeszerzéseket, a korrupciót, a közérdekű információhoz jutást és a sajtószabadság érvényesülését is.

ITT OLVASHATÓ

ALGORITMUSOK DÖNTIK EL, MIT NÉZÜNK, MIN VITATKOZUNK, KAPUNK-E HITELT – VENDÉGÜNK TILESCH GYÖRGY MI-GURU [HETIVÁLASZ 70]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.04.29.

Ismét jelentkezik podcastunk, a HetiVálasz, immár a hetvenedik alkalommal. Hétfőn került a boltokba a Libri gondozásában a Mesterség és intelligenica című kötet, amely a mesterséges intelligencia (MI) legfontosabb dilemmáira keresi a választ. A kötet magyar–amerikai társszerzője a Szilícium-völgyben élő Tilesch György, a PHI Institute for Augmented Intelligence nevű agytröszt alapító elnöke. Minthogy a napokban épp Budapesten tartózkodik, Laky Zoltán és Vörös Szabolcs személyesen tőle tudakolhatta: hova álljon Európa az Egyesült Államok és Kína MI-háborújában, kilóg-e Magyarország a szövetségi rendszerből, tényleg liberális hely-e a Szilícium-völgy, mi joga van Mark Zuckerbergnek kitiltania Donald Trumpot, és várható-e, hogy az MI a politikai kampányok része lesz?

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található...

ITT HALLGATHATÓ MEG

MAGYARORSZÁGI CIVIL KÓRKÉP A JOGÁLLAMRÓL

HELSINKI FIGYELŐ BLOG
Szerző: presshelsinki
2021.04.28.

Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az angol nyelvű beadvány teljes szövege itt olvasható. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. Mi is történt 2020-ban a magyar jogállammal? A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük...

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGÉN NYITHATUNK TOVÁBB - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.29.

- Kubatov: Ha megvan a 4 millió beoltott, szombaton már nézők előtt játszik a Fradi a stadionjában

- V4-es szolidaritás: csak Magyarország nem utasít ki orosz diplomatákat

- A Fudan magyarországi egyetemét is alapítványba szervezik ki

- Házkutatást tartottak Rudy Giulianinál

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ITT OLVASHATÓ

„TÖBBEN HALNAK MEG COVID-OSZTÁLYON, MINT COVID-INTENZÍVEN”

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2021.04.29.

Lapunknak épp akkor beszélt egy kissé megkopott hírnevű budapesti kórház Covid-osztályának munkatársa a háborús helyzetről, amikor a székesfehérvári kórház igazgatója a nyilatkozattiltások ellenére kiállt és sajtótájékoztatón mesélt a bent zajló brutális Covid-életről.

Van, akinek ez már az elfekvő

Bár ő is szívesen kiállna névvel és arccal, még nem teheti. Igen, jött hozzájuk is körlevél, hogy tilos nyilatkozni, bármit elmondani, bármire utalni, elméletileg a hozzátartozóknak sem lehetne mondani semmit. Tehát nevezzük őt Péternek, aki rezidensként eltöltött hónapjai után úgy döntött: beavat minket a belgyógyászati osztályból átalakult Covid-osztály mindennapjaiba, ami nem azonos a Covid-intenzívvel.

Pedig igen sok minden épp itt dől el - mondja Péter. Például nálunk többen halnak meg itt, mint bent, az intenzíven. Betegből is ötször-hétszer több van nálunk...

ITT OLVASHATÓ

2584 ÚJ FERTŐZÖTTET, 186 ÚJ HALÁLOS ÁLDOZATOT REGISZTRÁLTAK

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA

2021.04.29.

- Napi új fertőzöttek száma: 

2584 (az előző naphoz képest: +892)

- Napi új halálos áldozatok száma: 

186 (az előző naphoz képest: –2)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 

5554 (az előző naphoz képest: –353)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 

662 (az előző naphoz képest: –40)

- Napi mintavételek száma: 

22 379 (az előző naphoz képest: +3590)

- Az első dózissal oltottak száma: 

3 870 222 (az előző naphoz képest: +96 001)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 

1 822 655 ( az előző naphoz képest +48 755)

A koronavírusról tájékoztató hivatalos honlap adatai szerint a gyógyultak száma jelenleg 503 697, az aktív fertőzötteké pedig 245 928 főre csökkent az elmúlt 24 órában, a lélegeztetőgépen lévők száma pedig most ott tart, mint a második hullám csúcsán. Csütörtökön újabb vakcinaszállítmány várható. Előző napra már hatezer alá csökkent a koronavírus-fertőzéssel kórházban ápoltak száma, tovább mérséklődött a lélegeztetőgépen kezelt betegek száma is...

ITT OLVASHATÓ

A PFIZERT AHOGY JÖN, ADJÁK IS BE, A KELETI VAKCINÁK NAGY RÉSZE MÉG GAZDÁRA VÁR - HETI VAKCINAÖSSZEGZŐ

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.04.29.

Hiába érkezett kevesebb orosz vakcina, mint kínai, a Szputnyik V-ből mégis többet adtak be múlt vasárnapig. Heti vakcinaösszegző.

Magyarországon hat vakcinát engedélyeztek, ezek közül továbbra is öttel zajlik az oltás. 28 ezer Janssen még mindig a raktárban vár a sorára, pedig a héten újabb szállítmány jöhet, és több európai országban már használják is. Három védőoltásból már egymillió adagnál is több érkezett hazánkba, de ezeket eltérő arányban sikerült beadni. Ábránkat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ honlapján található statisztikából készítettük, és heti bontásban láthatóak rajta (április 25-ével bezárólag) az egyes vakcinákból leszállított mennyiségek, illetve az azokból beadott dózisok száma. A két egyazon színű vonal közötti szürkére színezett rész mutatja, hogy az adott oltóanyagból a héten hány olyan adag volt, ami bár megérkezett, mégsem adták be senkinek.

- Pfizerből már közel 2,2 millió érkezett, és szinte az összeset be is adták.

- A múlt szombati szállítmánnyal együtt már 1,7 millió dózis Sinopharmhoz jutott hazánk, ebből alig kicsivel több mint egymilliót oltottak el múlt vasárnapig, most főként ezzel zajlik a tömeges oltás, szerdáig a kínai vakcinára lehetett online időpontot foglalni.

- Kisebbre nyílik az olló a pirossal jelzett orosz Szputnyik V esetében: az 1,3 millióból 1,1 milliót már felhasználtak.

- AstraZenecából eddig 767 ezer dózis érkezett Magyarországra, a nagy részét (660 ezret) már be is adták, de a héten ebből is nagyobb mennyiség jön, így már erre is bárki kérhet időpontot oltópontra.

- A lilával jelzett Modernából alig 300 ezer érkezett, és ezt kevés kivétellel el is oltották...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MIÉRT ZÚGTAK EL AZ OKTATÁS „FORRADALMAI”?

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.29.

Talán megbocsát nekem Petőfi Sándor ezért a parafrázisért: az oktatás csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai. Pedig a NER ideológiai elnyomásának szinte az elsők között kitett ágazat minden szereplője fölemelte a szavát az oktatás szabadságáért, autonómiájáért. 2011-től kezdve nem volt év, hogy pedagógusok, diákok, szülők együtt, vagy külön-külön ne tüntettek volna, hogy tiltakozzanak a kormány oktatást érintő intézkedései ellen. A megmozdulások szervezőit az a hit vitte a demonstrációkra, hogy a társadalom majd melléjük áll, hiszen az oktatás mindenkit érint, mert vagy a gyereke, vagy az unokája, vagy épp ő maga részese. Aztán minden elcsendesült. Az eleinte több tízezres tüntetések egyre kisebb létszámúak lettek, majd elmaradtak, mára pedig, amikor az oktatás utolsó, még szabad alkotóelemét, a felsőoktatást falja föl épp a NER, társadalmi ellenállás helyett keveseket utolérő Infosztrájkra, vagy szalagos online szolidaritási eseményre futja. És talán a hitre, hogy egyik megmozdulás sem volt hiábavaló. A demonstrációk résztvevőivel, szervezőivel annak jártunk utána, miért alakult ez így?

Polyák Gábor, az ELTE BTK, Média és Kommunikációs Tanszék oktatója:

A magyar társadalom nem erősen tudáspárti attitűddel rendelkezik, nincs becsülete a tudásnak. A Fidesz általában elérte azt, hogy ezeket a tüntetéseket sikerüljön egy problémakörre szűkíteni. Ezekben nagyon sokszor konkrétan adott engedményt is akkor, amit aztán egy-két év múlva kamatostul visszavett. Jelen pillanatban a magyar felsőoktatás ügye is legfeljebb az abban érintett néhány százezer embernek fontos, a magyar társadalom pedig nem érti, hogy neki miért az. De a közvetlenül érintettek közül is hány százalék állt ki akár egy Facebook erejéig? Ebben a társadalomban, ebben az elitben egyszerűen nincs tartás. Engem egyébként az oktatásnál is sokkal jobban megdöbbentett, hogy annak idején a fekete ruhás akciót szervező ápolónőt, Sándor Máriát is magára hagyták. Pedig az egészségügyre aztán tényleg nem lehet azt mondani, hogy az csak néhány ember saját problémája. Mégsem tudott kiváltani komoly felháborodást...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN AZ IDEOLÓGIAI SZÉLKAKAS A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.29.

A kormányfő kapuvá változtatta Magyarországot az Európai Unió ellenfelei és vetélytársai számára, emellett elnyomta a szabad sajtót, s kiépítette autoriter államát.

AFP

Az amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyar média függetlensége miatt és azt ígérte, hogy közbenjár Orbán Viktornál az ügyben. Blinken a Sajtószabadság Világnapján nyilatkozott és azt mondta, hogy Magyarországon rosszabbodik a tömegtájékoztatás helyzete. Merthogy egyre inkább eltűnnek az elfogulatlan hangok, baj van a sokszínűséggel. A politikust a Telex kereste meg, és azt a választ kapta, hogy a szabad sajtó hozzátartozik a demokrácia szövetéhez, ezért az USA bizonyosan ösztökélni fogja a magyar kormányt, hogy az gondoskodjon a nyitott környezetről.

Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország és Kína megpróbálja befolyásolni a közép- és kelet-európai államokat. Felszólította az érintett országokat, hogy tartsanak ki a nyitottság mellett. Majd úgy folytatta, hogy az Egyesült Államok, valamint az EU úgy gondolja: a közös érdekeket az szolgálja a legjobban, ha megpróbálják megszilárdítani a jogállami normákat, és ha az együttműködés a közös értékeken alapszik. A jelentés a magyar állapotok érzékeltetésére hozzáfűzi, hogy a Klubrádió elvesztette sugárzási engedélyét, majd a frekvenciát a Spirit FM kapta meg, amelynek tulajdonosa Orbán szövetségese. Miközben még zajlik a fellebbezési eljárás.

Európa Tanács

A járvány lényegesen rontott Európában a sajtószabadság helyzetén, de Magyarország élenjár ebben – hangsúlyozza az Európa Tanács mellett működő fórum, amely az újságírók biztonságával foglalkozik. Most kiadott jelentése úgy értékeli, hogy hatalmas károk érték az eltelt időszakban a független médiát. Pl. a magyar kormány már egészen példátlan szintre jutott: foglyul ejtette a tömegtájékoztatást, hogy felszámolja a 4. hatalmi át önállóságát és sokszínűségét. A miniszterelnök és szövetségesei, szabályozási és anyagi eszközökkel baráti kézbe juttattak egy sor, korábban független szerkesztőséget, egész kormánybarát médiabirodalom jött létre ily módon.

Elég csak az Index vagy a Klubrádió esetét említeni. A Médiatanácsot a Fidesz által kinevezett tagok töltik meg, így ott politikai alapon születnek döntések. A hatóság aláásta a pártatlan média működését, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormánybarát média bizonyos szektorokban tényleges monopolhelyzetbe kerüljön. Ezért a fórum azt sürgeti, hogy alapjaiban reformálják meg a testületet, ideértve a kinevezések gyakorlatát. Gondoskodni kell arról, hogy a tanács független, politikailag kiegyensúlyozott legyen, és hogy védje a sajtó sokszínűségét, továbbá tegyen eleget az uniós előírásoknak.

Deutschlandfunk

22 év után felújította magyar nyelvű programját a külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle, mert az igazgató szerint egyre nagyobb az információigény magyar lakosságban, illetve fokozottan szorul vissza sajtószabadság a világban, valamint a szűkebb régióban. Így a hatalom akadályozza sok szerkesztőség munkáját, ha azok kritikusak. Sőt, már az is előfordult, hogy kénytelen voltak lehúzni a rolót.

A műsort a Youtube-on lehet látni, úgy kell keresni: DW Magyar. Egyelőre magyarra lefordított jelentésekből és riportokból áll, de tervezik, hogy lesznek híradók is. Szó van továbbá arról, hogy több magyar adó is átveszi. A célközönséget a 20-35 év közötti korosztály jelenti. A Deutsche Welle 1962-től 67-ig, valamint 1993-99 között sugárzott Magyarországra.

Freedom House

A washingtoni kormányzat által finanszírozott Freedom House úgy látja, hogy egész Európában szorul vissza a demokrácia, de ezen belül különösen kirívó az, ami Magyarországon és Lengyelországban történik. A nemzetközi civil szervezet éves jelentése szerint romlik a szabadságjogok helyzete a földrészen, ám ennek az egész világra kihatása lesz. 29 állam vizsgálata alapján az összefoglaló azt állapítja meg, hogy terjed az antidemokratikus gyakorlat, sok helyütt a kormánypártok aláássák a jogállami elveket, csak, hogy hatalmon maradhassanak.

A demokrácia igen jelentős mértékben hanyatlik a földrész középső és keleti részén, de az egészen páratlan, ami az utóbbi 10 évben a magyaroknál és a lengyeleknél végbement, legyen szó az emberi jogokról, a sajtóról vagy a választásokról. Magyarország két kategóriát zuhant és immár csupán hibrid rendszernek számít, azaz a legjobb akarat mellett is mindössze választási demokráciának lehet minősíteni.

A változás folyamata Putyin „szuverén demokráciájával” kezdődött a kontinensen, majd Orbán illiberális demokráciájával folytatódott, de már továbbterjed máshová is. Ezek a vezetők megosztják egymással a tapasztalataikat, tanulnak egymástól, felgyorsítva a nem demokratikus formák térnyerését.

A magyar és a lengyel kormányt ugyancsak egymás módszereit másolja, amikor lecsap az igazságszolgáltatás, a média, a civil szféra függetlenségére, valamint a sebezhető kisebbségekre. Sőt, most már ott tartanak, hogy új normákat hoznak létre a maguk számára, sutba vágják a demokratikus elveket, és nyíltan terjesztik a maguk módszereit. Pl. a lengyel politika LMBT-ellenes sikereit látva a magyar vezetés szintén homofób támadásokat indított, ez lett a főcsapás egyik iránya.

A rendszerek célja az, hogy legitimizálják, amit csinálnak. Lassan elindul ugyan velük szemben a jogállami mechanizmus, ám arról Budapest és Varsó is azt állítja, hogy politikai intézményről van szó és igazából hiányzik a jogállam pontos meghatározása.

Magyarországon a független szerkesztőségekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, miután a hatalom birtokba vette a tájékoztatást. Jogi és gazdasági eszközökkel igyekszik elfojtani a bíráló hangokat, illetve támogatni a „közeli” orgánumokat. Ez a gyakorlat a lengyeleknél és a szerbeknél, sőt már a szlovéneknél is megtalálható.

Bloomberg

Alapos vizsgálatot kíván lefolytatni az Európai Bizottság, miután kiderült, hogy Orbán Viktor az EU segélyalapját megcsapolva akar pénzt adni a most létrejövő alapítványoknak. A Brüsszelbe eljuttatott tervezet 4 milliárd dollárt szán az egyetemeknek, amelyeket immár a politikus szövetségesei vezetnek, ám beavatott források szerint a koncepció aggályokat vált ki az EU-ban. Annak jó kell hagynia a nemzeti előirányzatokat, de szükség esetén akár azt is megteheti, hogy kezdeményezi a pénzek leállítását.

Jól tájékozott körök szerint a szervezet végrehajtó testülete azt közölte a magyar képviselőkkel, hogy még dolgozni kell az elképzelésen, ezen belül főként a felsőoktatásra kell nagyon odafigyelni. Az EU-ra nyomás nehezedik, nehogy korrupció vagy csalás forrása legyen a különleges keret, hanem segítsen talpra állni a gazdaságoknak és járuljon hozzá a digitális, illetve környezetvédelmi fejlesztésekhez.

A Bizottság szóvivője úgy reagált az értesülésre, hogy Brüsszel résen lesz, és ehhez rendelkezésre áll a megfelelő eszköz, hiszen a testületnek rá kell bólintania a nemzeti tervekre, azok csak akkor mennek át. A jelentés rámutat, hogy az unió pont akkor nézi meg a magyar javaslatot, amikor szorongatják, hogy ne tűrje el a közös pénzek lenyúlását. Ezért Magyarországon is számon kéri, hogy a csomag mennyire áll összhangban a szervezet ajánlásaival, közölte egy illetékes. Azok között szerepel, hogy nincs verseny a közbeszerzéseknél, közpénzek tűnnek el kézen-közön, ugyanakkor nehéz tájékoztatást kapni a pályázatok sorsáról és gond van a sajtószabadsággal is.

Washington Post

Az Európai Külügyi Szolgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország átfogó kampányt indított a Szputnyik V támogatására, egyben pedig a szer uniós forgalmazása ügyében illetékes Európai Gyógyszerhatóság lejáratására. Ezen felül igyekszik elérni, hogy a tagállamok ne közösen szerezzék be az oltóanyagokat. (A jelentés hozzáteszi, hogy a szervezeten belül idáig egyedül Magyarország adja be polgárainak az orosz szert, miután az még nem kapta meg az uniós engedélyt.) A jelentés szerint az összehangolt akcióban minisztériumok, állami vállalatok és Kreml-barát szerkesztőségek egyaránt részt vesznek. Álhírek terjesztésével azt próbálják kicsikarni, hogy meginogjon a bizalom az EU gyógyszerfelügyelet iránt. A támadások immár szinte mindennaposak.

Falter

A Paul Lendvai-féle átdolgozott és kiegészített Orbán-életrajzot mindenkinek el kell olvasnia, aki meg akarja érteni, miként működik egy félautokratikus kormány. Így ajánlja a kötetet az osztrák lapban Oliver Schmitt, a délkelet-európai történelem professzora a Bécsi Egyetemről. A kormányfőt úgy mutatja be, mint az egyik legfontosabb európai politikust, hiszen egy kis ország képviselőjeként képes nagyon is befolyásolni, mi történjék az unióban.

Ő is egy egész korszakot jelképez, akárcsak Horthy és Kádár, de nála egészen sajátos, hogy ideológiailag igencsak szélkakasnak tekintendő, ugyanakkor rendszere az uralkodó elit meggazdagodását célozza, a külpolitikában pedig óriási a mozgástere. Politikája azonban már legfeljebb csupán minimális mértékben tekinthető jobboldalinak. Hatalma az államapparátus, a sajtó és az állam közeli gazdaság ellenőrzésén nyugszik. Az uniós pénzeket igen nagymértékben csókosok kapják meg.

A külpolitikában nem elégszik meg azzal, hogy az EU-n belül módosítani igyekszik az irányvonalat, és ehhez blokkolni tudja a döntéseket. Emellett stabil szövetségre törekszik a korrupt és tekintélyelvű orosz, kínai és török vezetőkkel, de népszerűségi listáján szerepel Azerbajdzsán és az izraeli miniszterelnök is.

Uniós forrásokból autoriter társadalmat épített ki, emiatt azonban százezrek vándoroltak ki. De Magyarország elsősorban kapu az EU ellenfelei és vetélytársai számára, így mindenekelőtt Moszkvának és Pekingnek. A kötet nem hagy kétséget afelől, hogy Orbán igazi veszélyt jelent az unió jövőre szempontjából. Odahaza széleskörű lakossági támogatásra támaszkodik, hiszen sokaknak kedveznek a szociális intézkedései. Meg számít az ígéret is, hogy mindenkit megvéd a külső fenyegetés ellen. Egyelőre nem látni, hogy a rezsim egyhamar összeomlana.

Politico

Európa jövője Lengyelországban dől el a járvány után . Ezt hangsúlyozza az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt varsói irodájának vezetője. Piotr Buras azzal indokolja véleményét, hogy rossz vége lesz az EU szempontjából, ha megengedi, hogy az újjáépítési alapból autokráciák saját hatalmukat betonozzák be. Az elemzésben a szakember kiemeli, hogy a lengyeleknél a kormányzat gyakorlatilag már rátenyerelt az igazságszolgáltatásra, így nem lehet érdemi jogorvoslatra számítani, ha netán gondok lennének az 58 milliárd eurós keret elköltésével.

Hiszen már az Európai Bíróság is megállapította, hogy nem független az a lengyel fellebbviteli bíróság, amely a finanszírozással kapcsolatos ügyeket elbírálja. De az egész országban erősödik a bírákra nehezedő nyomás. Ráadásul a helyzet csak egyre romlik, hiszen a PiS azt akarja, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét. A cél nyilvánvaló: nehogy alkalmazni kelljen az EUB döntéseit.

Ily módon Varsó kétségbe vonja a Bizottság és az Európai Bíróság szerepét az alapszerződések és jogrend őreként. Ezt azonban nem szabad hagyni. Már nem lehetne nyilvánvalóbb, hogy mennyire fenyegetőek azok a kockázatok, amik ellen tavaly létrejött a jogállami mechanizmus. Az olyan önjelölt erős emberek, mint Orbán és Kaczynski kétségbe akarják vonni az EU egész rendszerét. Ha az unió nem áll a sarkára és belemegy, hogy a tekintélyuralom terjedését segítse a különleges pénzalap, akkor legfeljebb pirrhuszi győzelem lesz a ragály utáni gazdasági megújulás.

Project Syndicate

32 évvel a szocializmus bukása után megint hatalmas feladatokkal néz farkasszemet a liberális demokrácia, hogy megvédje értékeit és olyan világrendet alakítson ki, amelyet elfogad Oroszország és Kína. Vagyis ismét veszélyben van a szabad világ. Ezt Chris Patten hangsúlyozza, aki Hong Kong utolsó brit kormányzója, majd az EU külpolitikai biztosa volt, jelenleg pedig az Oxfordi Egyetem kancellárjaként dolgozik.

Mint írja, a nyugati jogállam messze nem tökéletes, de ott az embereknek nem kell félniük attól, hogy a hatalom éjjel kopogtat az ajtajukon, viszont igen magas jólétet szavatolnak nekik ezek a rendszerek. Hogy mindez ne kerüljön veszélybe, ahhoz az kell, hogy ezek a rendszerek bátran és önbizalommal felvértezve ragaszkodjanak saját elveikhez, módszereikhez.

A fő feladat Bidenre hárul, akinek előbb azonban otthon kell rendet tennie. A nemzetközi porondon meg kell értetnie a fejlődő országokkal, hogy szövetségeseivel együtt az USA enyhíteni kíván a globális jövedelmi egyenlőtlenségeken, továbbá a tisztességes kereskedelem, valamint az emberi jogok elveit kívánja alkalmazni. Szemben Kínával, amely megkérdőjelezhető programok révén hatalmas adósságokat varr egy sor kormány nyakába.

Azon kívül a liberális demokráciáknak gazdasági és biztonsági védelmet kell felajánlaniuk mindazoknak, akiket Kína vagy Oroszország fenyeget, terrorizál. A szabad világ számára azonban az a leghatásosabb módszer saját fennmaradása szempontjából, ha példát mutat a világnak.

EUobserver

Az elemzés szerint az EU Határvédelmi Ügynökség aligha vonul ki Görögországból, pedig az ugyanazt csinálja, mint Magyarország, tehát minden menedékjogi eljárás nélkül toloncolja ki az illegális migránsokat. A Frontex az év elején mégis hazarendelte embereit a magyar-szerb határ mellől, igaz, ehhez kellett az is, hogy az Európai Bíróság törvénytelennek nyilvánítsa az Orbán-kormány gyakorlatát.

A szervezetnek azonban már öt éve tudomása volt arról, miként járnak el a magyar határrendőrök, még sem tett semmit. Hiába szolgált bizonyítékkal a sajtó, jó pár civil, illetve nemzetközi szervezet. A Helsinki Bizottság több mint 71 ezer olyan esetről tud, amikor a magyar hatóságok rövid úton áttették Szerbiába az érkezőket, de úgy, hogy azok nem adhattak be menedékkérelmet.

A görögöknél ugyanez megy, de a Frontexnek semmilyen bizonyíték nem elegendő. Onnan nem mozdul.

ITT OLVASHATÓ