UNIÓS FORRÁS LENNE RÁ, MÉGSEM LÁTSZIK A SZÁNDÉK A LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.02.03.

Van legalább 2,5 millió olyan lakóépület, amely 2,5-3-szor több energiát fogyaszt, mintha fel lenne újítva – mondta Koritár Zsuzsanna. A Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértője szerint a szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével és a korszerű fűtésrendszerekkel lehetne javítani az energiahatékonyságon. Erre vannak uniós források, és van tagállami kötelezettségünk, hiszen 2030-ig Magyarországnak is el kell érnie az 55 százalékkal kevesebb széndioxid kibocsátást. Mint mondta, csak egy dolog nem látszik: a kormány szándéka.

Az Európai Unió már régóta dolgozik azon, hogy 2050-re már csak minimális mennyiségű legyen a karbonkibocsátás. A cél az, hogy akkorra már ne kerüljön a levegőbe több széndioxid, mint amennyit az erdőink el tudnak nyelni. A kibocsátás az iparból, a közlekedésből, de legfőképpen az épületekből érkezik a környezetbe. A legtöbb energiát ugyanis az épületek fogyasztják az EU-ban és Magyarországon is. Az épületek fűtéséből, hűtéséből, a melegvíz előállításából, a világításból származik a kibocsátott széndioxid 40 százaléka – mondta Koritár Zsuzsanna.

Emiatt döntött úgy az unió, hogy változtatni kell. A döntése végrehajtásához pedig pénzügyi forrást és technikai segítséget is nyújtanak a tagállamoknak. Így lehet a fosszilis energiát leváltani megújuló energiákra, illetve energiatakarékossá alakítani az épületeket. Ehhez különböző stratégiákat és cselekvési terveket kell a tagállamoknak elkészíteniük. Az első ilyen mérföldkő 2030-ban lesz, amikorra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést szeretne az EU elérni. Magyarország is készített stratégiát Nemzeti Energia- és Klímaterv címen, amelynek első verzióját már korábban benyújtotta, most pedig a 2030-as célokhoz felül kell vizsgálnia – emlékeztetett a szakértő, aki szerint azonban energiahatékonyság terén Magyarország igen keveset vállalt, miközben éppen ez az a terület, amiben igen nagy potenciál van. Az épületeink ugyanis nagyon pazarlóak, rossz állapotban vannak. Az Európai Unió átlagához képest a magyar épületek 1,5-2-szer több energiát fogyasztanak, de ha nem az átlaghoz viszonyítjuk, akkor egy jobb képességű ország épületeihez képest ez a szám még nagyobb...

ITT OLVASHATÓ

ÁKOS-FILM KÉSZÜL KÖZPÉNZBŐL, NYILVÁNOSAK A KÉPVISELŐK FRISS VAGYONNYILATKOZATAI - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.02.03.

444: Minden forint jó helyre: 230 millió forintot ad az Ákosról szóló dokumentumfilmre a Nemzeti Filmintézet

Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos – a Nemzeti Filmintézet (NFI) 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. „Az alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik” – írják az „ambiciózus portréfilmről, ami részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is”.

24.hu: Polt Péter adatbázisa alapján a tavalyi 2000 korrupciós ügyből egy sem érintett közbeszerzést

A legfőbb ügyészt Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő kérdezte a témáról. Polt Péter nem válaszolt arra, szerinte is terjed-e korrupció a közbeszerzéseknél. Úgy vélte, erre az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszerében rögzített adatokból lehet leginkább következtetni. Idézte az elmúlt öt évben (2019-2023) rögzített adatokat, melyek szerint tavaly összesen 2000 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, de közbeszerzéseknél egyet sem.

Hvg.hu: Rogán találmánya nem fial már annyit, sláger lett az állampapír, eltűnt egy pianínó – megnéztük a vagyonnyilatkozatokat

Rogán már csak havi 17 milliót keresett a találmányával, a honvédelmi miniszter 700 milliós budai házat vett. Több fideszes politikus is tízmilliókat lapátolt állampapírba tavaly, van, aki 800 millióval hitelezi az országot, de volt kivétel is, aki pont, hogy megvált 80 milliónyi állampapírtól. Gyurcsány csaknem 300 milliós hiteltől szabadult meg, Orbán Viktor politikai igazgatója és Szijjártó Péter viszont nem tud kikecmeregni az 50 és 30 milliós adósságból. Dúró Dóráéknak Horthy-szobruk van, Hadházynak kisadományai, Toroczkai pedig üzent egyet.

Népszava: Megjelent a rendelet a budapesti Dubajról, az Orbán-kormány gyakorlatilag felmondhatatlan megállapodást kötne az arabokkal

Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – derült ki a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból. A kabinet egyúttal azt is kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek. Az Orbán-kormány ezzel egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást.

Magyar Narancs: Ujhelyi: most tüntetik el a „Covid-mutyiban” érintett fideszes cégeket

Közérdekű adatigénylésre válaszul kiadta az Országos Kórházi Főigazgatóság azokat a milliárdos szerződéseket, amelyeket az állami intézmény kötött még a koronavírus-járvány idején Covid-tesztek beszerzésére – közölte a dokumentumokat kikérő Ujhelyi István online sajtótájékoztatóján. Az EP-képviselő ugyanakkor hozzátette: a súlyos korrupciógyanúval terhelt beszerzések most megismert részletei további kérdéseket vetnek fel, ráadásul alapvető aggodalmakra nem adnak megnyugtató választ. Sőt, mint fogalmazott a közösségi oldalán közzétett videóban: a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető és az állammal milliárdos üzleteket bonyolító cégek nyomait az elmúlt hónapokban megpróbálják eltüntetni.

ITT OLVASHATÓ

TERV SZÜLETETT AZ ALFÖLD VIZEINEK MEGMENTÉSÉRE – VENDÉGÜNK TIMÁR GÁBOR GEOFIZIKUS

VÁLASZ ONLINE PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.02.01.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja, mely bemutatja, hogyan lehet elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok élhetetlenné tegyék az Alföldet, annak is kiemelten a tiszántúli részét. „Az Alföld táji víztároló képessége helyreállítható, és ha ezt megtesszük, újra lehetnek nagy nyári zivatarok” – mondja podcastunkban Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással? Lehet-e hatni a légköri folyamatokra? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A műsorban tárgyalt felvetésről Timár Gábor először lapunknak beszélt 2022 szeptemberében, közvetlenül a pusztító nyári aszály után. A Mészáros Csaba vízépítő mérnökkel közösen adott interjúban kifejtette, az Alföld sivatagosodása megállítható, mivel újra előidézhetők a nyári zivatarok, de ehhez vissza kell vadítani óriási területeket. A merésznek hangzó felvetés most, január végén jelent meg tudományos publikáció formájában Lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása címmel. A cikket Timár Gábor mellett Jakab Gusztáv és Székely Balázs jegyzi.

Részletek a műsorból:

Miről szól a most megjelent cikkük?

Először is fel kellett tárni, hogy az alföldi szárazságoknak az utóbbi években-évtizedekben látott mértékét mi okoztuk-e, és hogyha mi okoztuk, akkor mennyiben tudjuk visszacsinálni. […] Nagyon alaposan meg kellett vizsgálnunk, mi is történt 2022-ben, amikor hat hétig nem esett eső az Alföld központi részén. Mármost nyáron, nyár közepén a csapadék legnagyobb része zivatarok formájában szokott megérkezni. Na, pont ezek hiányoztak. A hűsítő hidegfront többször megérkezett ugyan, de gyorsan tovább is ment egy kis széllel, és nem esett belőle eső, még csak nem is dörgött az ég. Mi vezetett ide, hogy elvesztettük a zivatarokat? Hogyan lehetne őket újra föléleszteni? Erről szól a cikk.

Mitől lesznek újra nyári zivatarok az Alföldön?

A javaslatunk, hogy nézzük át, mitől lesz egy zivatar! Három dolog kell hozzá: először is, hogy gyorsan emelkedjen a levegő, amikor meleg van. Ez általában még megtörténik. Kettő: hogy a szélirány változzon a magassággal, hogy egy kicsit „meg legyen tekerve” ez az emelkedő levegő. Ez is meg szokott lenni, hogyha érkezik egy front. A harmadik: legyen a talajközelben pára. Ez szintén nagyon fontos, enélkül nem lesz zivatar. Na, ez tűnt el. Ezt kell valahogy visszacsinálni.

Hogyan?

Addig nem volt semmi gond, ameddig működött a táj párologtató képessége. Ezt kell – legalább részben – visszaállítani, mégpedig élőhely-rekonstrukcióval. […] Vizet kell juttatni az Alföld mélyebben fekvő, kevésbé jól művelhető – aranykorona-értékben nem túl jó – földjeire. Ezeknek a talaja a mezőgazdaság szempontjából távol van az optimálistól, ezért szántóföldi művelés helyett adjuk vissza vagy legelőnek, rétnek, vagy pedig engedjük vissza a lápi élővilágot, hogy ott, miközben a talaj tárolja a vizet, nyáron ez az élővilág, ez a növényzet nagyon hatékonyan alá tudjon párologtatni a leendő zivataroknak.

Mekkora terület visszavadítására lenne szükség?

Körülbelül a teljes terület ötödére. Hozzáteszem: ez becslés, nincs pontos számításunk, de 5-7000 négyzetkilométerről beszélünk nagyjából. Ez bő egy megye, de nem összefüggően, bőven lehet ezt mozaikosan csinálni.

Tényleg azt várják el egész tájaktól, hogy lépjenek vissza 2-300 évet az időben?

Nyilván nem, és írjuk is, hogy ez lehetetlen. Annyit állítunk, hogy egyötödnyi terület kell. Annak, amit elvettünk a természettől, annak a bő ötödét vissza kell adni. Egyébként azok, akik a vízszabályozásokat anno megvalósították – nagyon komoly vízépítő mérnököket lehet felsorolni, Pietro Paleocapától Kvassay Jenőig – pontosan leírták, hogy mi lesz a frissen ármentesített területekkel, ha kiszárad az egész…

ITT HALLGATHATÓ MEG

ELEMZÉS: FORDULÓPONT-E A FIASKÓ ORBÁN EURÓPAI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSÉBEN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.02.03.

Kétesélyes, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülése, amelyen Orbán Viktor kemény leckét kapott uniós partnereitől, fordulópontot hoz-e a magyar vezető és az EU egyre kevésbé felhőtlen viszonyában.

A saját maga által felállított alapszabály szerint Orbán Viktor mindig győztesen tér vissza az Európai Tanács üléseiről, sikeresen védelmezve a magyar érdekeket. A csütörtöki félnapos EU-csúcs eredményeinek beállításához sikerként azonban a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló médiagépezetnek a korábbiaknál is leleményesebbnek kellett lennie. Ha ugyanis a kormányfő által eredetileg kitűzött célokat összevetjük a végeredménnyel, akkor a kifejezetten a magyar vezető miatt megtartott és az európai adófizetőknek valószínűleg több millió eurójába kerülő eseményt a tények alapján nehéz nem kijózanító vereségnek minősíteni.

Hathatott a fenyegetés a következményekkel

Orbán jól dokumentálhatóan három cél elérését tűzte ki a december közepi csúcs óta, amelyen megvétózta az EU ötvenmilliárd euróra rugó ukrán támogatási csomagját. Ebből kettő – a helyreállítási eszköz végrehajtására adott idő meghosszabbítása két évvel és az uniós hitelfelvétel infláció miatt emelkedő kamatköltségeihez történő tagállami póthozzájárulás alóli mentesség kérése – még csak szóba sem került az állam- és kormányfők összejövetelén. A négy évre szóló ukrán csomag évenkénti egyhangú felülvizsgálatára vonatkozó magyar kérésről pedig a másik 26 tagállam – beleértve a magyar miniszterelnök legközelebbi szövetségesének számító szlovák kormányfőt – hallani sem akart. Orbán Viktornak be kellett érnie egy fügefalevéllel, az úgynevezett Ukrajna-eszköz évenkénti megvitatásának lehetőségével és legkorábban két év múlva egy esetleges felülvizsgálattal, feltéve, hogy meg tudja majd győzni 26 partnerét.

A magányos magyar meggyőzésére megtartott csúcs valójában már legalább egy héttel korábban megkezdődött, amikor az Európai Tanács egyes tagjai egymás után kapkodtak a telefon után, hogy jobb belátásra bírják magyar kollégájukat, és szembesítsék a valósággal. Információink szerint ezek a beszélgetések az érvelésen túl bizonyos esetekben az esetleges negatív következmények megemlítését sem mellőzték, de mindenféle konkrétum nélkül.

Orbán Viktor a legkomolyabb figyelmeztetést mégis egy olyan helyről kapta, ahonnan senki sem számított rá. A Financial Times brit napilap egy egyoldalas tanácsi háttéranyagot szellőztetett meg, amely a lap állítása szerint a magyar gazdaságra mért csapás forgatókönyvét vázolta fel arra az esetre, ha a Karmelita kolostor lakója december után másodszor is megvétózná az ukrán pénzügyi csomagot. Valószínűleg soha nem derül ki, hogy a furcsa kiszivárogtatás egy, a magyar vezető megpuhítására vonatkozó terv része volt-e, vagy csak egyszerű provokáció. Bármelyik bennfentest is kérdeztük erről, senki sem látta és senki sem tudott róla. Ráadásul inkább kontraproduktívnak tartották, mert magas labdát adott fel Orbán propagandagépezetének, amelyet azonnal le is ütöttek, zsarolással vádolva Brüsszelt...

ITT OLVASHATÓ

HANGOSÍTUNK – A TRENDEK SZÖRNYŰ KATASZTRÓFA IRÁNYÁBA MUTATNAK

MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK PODCAST
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2024.02.03.

Megjelent a legfrissebb lapszámunk, újra megszólal a Magyar Hang! Milyen volt ott lenni a sóskúti akkufeldolgozó elleni, igencsak indulatos tiltakozáson? Meghátrálhatnak-e a civilek vagy a kormány? Grimm Balázs írt riportot a témáról, vele beszélgetünk. Mikor lehet, ha lehet-e majd gyógyítani az autoimmun betegségeket? Jót vagy rosszat teszünk-e, ha egy szép napos délután kimegyünk az erdőbe sétálni? Molnár Csabát kérdeztük.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

„Felülről jön az uszítás” – Magyar Hang-ajánló

VÁRHEGYI ÉVA: CSAK PÉNZ LEGYEN! - HOGYAN TÉRTÜNK VISSZA A KÖZPONTOSÍTOTT TERVGAZDASÁGHOZ?

MAGYAR NARANCS
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2024.01.31.

Egy leválthatatlan vagy nehezen leváltható kormány csekély politikai kockázat mellett csoportosíthat át jövedelmeket a gazdaság dinamizálására, ráadásul úgy, hogy annak költségét a következő generációkra háríthatja.

„Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására” – nyilatkozta az év elejétől nemzetgazdasági miniszterré előléptetett Nagy Márton.

Az államháztartás egyensúlyáért felelős pénzügyminiszter, akinek jóformán már csak a könyvelő szerepe maradt meg, szépen beállt a sorba. „Az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil” – hangoztatta januárban már Varga Mihály is, holott ehhez fel kellett adnia a 3 százalék alá belőtt hiánycélt. És bár hozzátette, hogy „a kormány legfontosabb célja a hiány és az államadósság további csökkentése”, megnyugtatott minket, hogy „jó pályán vagyunk”.

A pénzügyminiszter leléptetése

A kibővített hatáskörű Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése mellett a megújult Gazdasági Kabinet elnökévé is előléptetett Nagy Márton teljhatalmat kapott a tágan értelmezett gazdaság kérdéseiben. Az általa vezetett testület 66 nevesített területen rendelkezik ügydöntő jogkörrel, közte az adópo­litika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás, a bel- és külgazdaság, a pénzügyi szolgáltatások, a foglalkoztatás-, a nyugdíj- és a lakáspolitika, sőt még a tudománypolitika is. És hogy megkerülhetetlen legyen, ügydöntő jogkörrel rendelkezik bármely olyan előterjesztésben, amely állami támogatással megvalósuló építési beruházásra tesz javaslatot, valamint „bármely olyan előterjesztés és jelentés kapcsán, amely napirendre felvételét a Gazdasági Kabinet elnöke kéri” (lásd: Magyar Közlöny, 2023. december 5.). A belső adottságokhoz és az európai kilátásokhoz mérten is túlméretezett 4 százalékos növekedési cél eléréséhez már csak a jegybanki vezetők ellenállását kell legyűrni, akik mára felismerték, hogy a növekedés erőltetése veszélyezteti az ország külső és belső egyensúlyát. De Nagy Márton már fejlesztési miniszterként is elszívta a levegőt az árstabilitást megcélzó jegybanki politikától, amikor „sapkákat” húzatott árakra és kamatokra.

Mintha csak a központosított tervgazdasághoz tértünk volna vissza, amelyben a mindenható Tervhivatal a pártállami akarat megtestesítőjeként dirigálta az élet csaknem minden területét. Működtek akkor is a különböző szakterületek irányítására elkülönült minisztériumok, és a Magyar Nemzeti Bank is önálló szervezet volt, ám ténykedésük kereteit a központi gazdaságpolitika irányítójaként a Tervhivatal jelölte ki – persze a pártközpont által meghatározott politikai célokhoz illeszkedően.

A pártvezér-miniszterelnök akaratát közvetítő Nagy gazdasági hatalmával élve most bármely miniszter ténykedését korlátozhatja. Befolyását még a régi rendhez képest is megnöveli az a furcsaság, hogy a Gazdasági Kabinetből kikerült a pénzügyminiszter. Őt a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport élére száműzték, és csak akkor akadékoskodhat, ha valamely előterjesztést államháztartási szempontból nem megfelelően készítettek elő. Ismerve az egykor hasonló funkcióra létesített Költségvetési Tanács mai ténykedését, sok vizet feltehetően ő sem zavar majd...

ITT OLVASHATÓ (FIZETŐS TARTALOM)

A MAGYAR NARANCS 2024/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

LENGYELORSZÁG: RENDSZERVÁLTÁS VAGY ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2024.02.02.

Rendszerváltás vagy alkotmány válság kezdődött Lengyelországban? Itt az új Atlasz, a Szabad Európa külpolitikai podcastje. A téma Lengyelország.

Gondoltuk, hogy nem lesz zökkenőmentes időszak, de a tavaly őszi választások után a lengyel politika egyenesen felbolydult. Hiába nyerte meg a parlamenti választásokat a nyolc évig kormányzó, sokszor EU-szkeptikus, a Fidesszel baráti viszonyt ápoló Jog és Igazságosság, a Lengyelországot korábban már vezető Donald Tusk új, EU-barát lengyel kormányt alakított.

A jobbközép Polgári Koalíció, a liberális-parasztpárti Harmadik út és az újbalos Lewica koalíciójára sokak szerint maga a rendszerváltoztatás súlya nehezedik. A szomszédos Ukrajnában háború van, haza kell hozni az EU-s pénzeket, meg szeretnék változtatni az abortuszszabályozást, a közmédiát és az igazságszolgáltatást. Azonban Lengyelország egy félprezidenciális állam, az elnöknek majdnem mindenben vétójoga van. A korábban az ellentétes oldalon, a Jog és Igazságosságban politizáló Andrzej Duda elnök már most megnehezíti a Tusk-kormány dolgát.

Vendégünk Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ ORSZÁG LEGTÖKÖSEBB BUSZOSAI: HA KEMÉNYEN KIÁLLSZ MAGADÉRT, MEGLESZ AZ EREDMÉNYEPARTIZÁÉN

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.02.03.

Az utóbbi idők egyik leginspirálóbb sztrájkját vitte végig a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet a hét elején.

Ennek apropóján elmentünk Kaposvárra, ahol két sztrájkoló a kameránk elé állt és őszintén mesélt a buszos élet nehézségeiről, izgalmairól, valamint arról, hogy miért érezték azt, hogy bele kell állniuk a bérharcba.

Havi 250 óra munka, összefosott buszok, fizetés a béka segge alatt, tartsatok velünk!

Ha mélyebben érdekel, hogy miért és hogyan sztrájkoltak a volánosok, olvasd el ezeket:

https://merce.hu/2024/01/16/dobi-istv... 

https://merce.hu/2024/01/29/masodik-n...

ITT NÉZHETŐ MEG

Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel: https://csapat.partizanmedia.hu/forms...

LENGYEL, MAGYAR KÉT JÓ BARÁT? | MITROVITS MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN | 2024.02.02.

REGGELI GYORS / REGGELI SZEMÉLY
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PÁLINLÁS SZÜTS RÓBERT
2024.02.02.

A 2024. február 2-i Reggeli személyben Pálinkás Szüts Róbert vendége Mitrovits Miklós történész, polonista (Lengyelország-szakértő) volt, akivel a lengyelországi változásokról, a két nép közötti kapcsolatokról beszélgettek, utóbbiról nemrég jelent meg könyve Tiltott kapcsolat címmel.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

LÉLEKBEN #19 (2024.02.03.) - KADARKAI ENDRE MŰSORA: UNOKA ZSOLT SZABOLCS ÉS POZSGAI ZOLTÁN PÉTER

LÉLEKBEN / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2024.02.03.

Ezúttal az egyik legtöbbször kért témát, a nárcizmust, illetve a nárcisztikus személyiségzavart próbáljuk megismerni.

Elôbb Prof. Dr. Unoka Zsolt Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika osztályvezető pszichiátere, pszichoterapeutája segít megérteni a betegséget; majd Pozsgai Zoltán Péter színész érintettként avat be történetébe.

ITT NÉZHETŐ MEG 

KADARKAI ENDRE LÉLEKBEN C. MŰSORÁNAK KORÁBBI ADÁSAI

BENEDIKTY BÉLA: MEGVILÁGOSODÁS

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.02.02.

"...mivel mindig csak azt nézte, hogy mi hasznos, az igazságot pedig mélyen megvetette, és mivel nem tudott hinni az erényben, nemegyszer homályosult el a látása, ilyenkor nemcsak azt nem vette észre, mennyi szépség van az emberi tisztességben meg az igazságban, de azt sem nagyon értette, hogy tulajdonképp mire valók. Ha volt is mély emberismerete, az emberekben csak a bűnös hajlamokat ismerte. ...olyan magától értetődően szerette a hatalmat meg a gerinctelen udvaroncokat, mintha bizony egyenesen trónra született volna, kielégíthetetlen becsvágyát csak földhözragadtsága korlátozta."

Tocqueville írta ezt Lajos Fülöpről, Franciaország 1830-tól 48-ig uralkodott királyáról.

Azt akartam mondani, nem hittem volna, hogy ilyen van. De az a helyzet, hogy meg sem fordult a fejemben, el sem tudtam képzelni. Pedig van ilyen, ez a zseniális francia ezt már 1850-ben leírta: az igazságot mélyen megvetette, meg hogy nem vette észre, mennyi szépség van az emberi tisztességben meg az igazságban, de azt sem nagyon értette, hogy tulajdonképp mire valók. Pedig akiről Tocqueville ezt írta, az a Palais-Royalban született, nem egy magyar baromfiszaros udvarban, az apja a Bourbon-ház leszármazottja, nem egy büdös bunkó, faragatlan, barbár bugris, és mégis, az igazságot mélyen megvetette. Lajos Fülöp megvetette az igazságot, nem értette, a tisztesség és az igazság mire való, de feltehetően ismerte a fogalmakat. És most tessék elképzelni egy emberszerű kitüremkedést, aki úgy veti meg az igazságot, hogy nem is tudja, mi az. Nyilván hallotta már a szót, nem jutott el hozzá annak jelentéstartalma. Nem is akarta, hogy eljusson. Azon a homályos, ködszerű burkon, ami születése óta körül veszi, másképp, nehezebben hatol át a szavak értelme, mint ahogyan a világos értelmű, embergyerek módjára felnövő egyedek fogadják be a külvilág ingereit, ezt egy bizonyos kultúrszinten felül elég nehéz elképzelni, de ilyen van, a gyerekkorom egy részét ehhez hasonlók között éltem le, tudom, hogy másképp látják a világot, azt is, hogy miért. De hogy ez a mi miniszterelnökünk megveti az igazságot, az a Lajos Fülöp analógia nélkül nem jutott volna eszembe. Látom, érzékelem naponta, de azt hittem, energiát kell fektetnie abba, hogy folyamatosan hazudjon, hogy olyan torzzá tegye a valóságot, amilyen mértékben sikerült saját magát eltorzítania.

Egy fenét. Ez a természetes viselkedésformája. Valószínűleg belebetegedne az erőfeszítésbe, ha az igazságot egyszer közel kellene engednie, ha meg kellene próbálnia felfogni, mit jelent az emberi tisztesség.

Nem lettem boldogabb, hogy ezt most tisztáztam. Csak így még groteszkebb lett ez az ország. Ahol egy ilyen alak uralkodik. És ahol magukat "ellenzéknek" definiáló, hasonlóképpen nehéz felfogású emberek még mindig azt játsszák, hogy ez itt egy társadalom, és olyan szavakat használnak, hogy gazdaságpolitika meg oktatás meg egészségügy. Borzasztó lesz egyszer úgy belenézni a tükörbe, hogy tudomásul veszik, egy szabályszerű bűnöző néz vissza rájuk. Sokszor elmondtam, az úgynevezett "fideszszavazó" nem egy olyan ember, akinek más a véleménye, hanem bűnsegédi bűnrészese egy romlott, köztörvényes bűnözőkből álló banda működésének. Sokáig tartott, amíg rájöttem, az egész "ellenzék" kivétel nélkül pontosan olyan bűnsegédi bűnrészes, mint az összes fideszes. Amíg erőltetik a politikusi viselkedést, amíg rá nem jönnek, hogy itt kizárólag a bűnügy eszközei érvényesítendők, addig azok is maradnak. Egy bűnbandát felszámolni ugyanis nem lehet "politikai" eszközökkel. Ahová a mi elöljáróink valók, azt ügyészségnek, bíróságnak nevezik.

Nálam akkor tessék legközelebb jelentkezni, amikor ezt az ócska tolvaj, sunyi, gerinctelen bagázst bilincsben, vezetőszáron viszik az ítélethirdetésre.

ITT OLVASHATÓ

MITŐL SZOMORÚ GYARMATI ANDREA?

24.HU
Szerző: GYARMATI ANDREA
2024.02.03.

Vese vagy vakbél?

Régóta vagyok a pályán, de még így is mindig van új a nap alatt, akad megtanulni, megfigyelnivaló, sőt, az utóbbi időben arról álmodozom, hogy miképpen is lehetne a magam szerény lehetőségeivel javítani a manapság gyakran előforduló felületes egészségügyi tudáson (vagy inkább tudatlanságon).

Íme egy történet.

Kész diagnózissal és konkrét kéréssel érkeznek a rendelésre. A diagnózist természetesen a szülő állítja fel, és rögtön hozzárendeli a vizsgálatokat is. Mondván, a gyereknek ez meg az a baja, ő elolvasta a Google-on.

Szó se róla, remek dolog a tájékozódás, nagyszerű, hogy van hol utánanézni sok mindennek, de a gyógyítás azért valamivel bonyolultabb annál, minthogy rákeresünk a neten, és kész is.

Persze nem szeretném felfújni az orvosi lét jelentőségét, de a rendelő csak nem lehet olyan, mint egy közért, ahol a vevő azt kér, amit óhajt.

Ideális esetben – és ilyen szerencsére sok akad a praxisomban – hamar kölcsönös bizalmi helyzet alakul ki, ahol a cél közös, nevezetesen az, hogy a gyerek mielőbb rendbe jöjjön.

De ez most nem éppen ideális eset.

Kedvesen megosztom az általam helyesnek ítélt diagnózist, aztán elmagyarázom, miért nem tartom indokoltnak az anyuka javasolta terápiát.

Mígnem váratlanul elhangzik egy kérdés:

"Honnan tetszik tudni, hogy ez nem vesegyulladás, ahogy én gondolom, hanem vakbélirritáció gyanúja?"

Ritkán akadok el válasszal, de ez ilyen helyzet.

„Így tanultam” – válaszolom végül csendesen.

És mélyen elszomorít az egész.

Nem magam miatt.

Hanem mert abból komoly baj származhat, ha valaki nemcsak simán nem tud, hanem azt hiszi, hogy jobban tudja...

ITT OLVASHATÓ

ÚGY TÁNCOL ORBÁN, AHOGY BRÜSSZEL FÜTYÜL | UKRAJNA PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁRÓL DÖNTÖTT AZ EURÓPAI TANÁCS

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.02.02.

Orbán vétójától tartott a többi huszonhat uniós tagállam vezetője a csütörtöki csúcsértekezlet előtt, de végül váratlanul gyors egyezség született: 50 milliárd eurós támogatás jut Ukrajnának a következő négy évben az állam napi működésére és a gazdaság élénkítésére – ennek kifizetését pedig már később sem lehet megvétózni.

Hogy mit ajánlhattak ezért cserébe a magyar miniszterelnöknek, vagy mivel fenyegették őt a színfalak mögött, arról Magyari Péterrel, a Válasz Online újságírójával, valamint Kerner Zsolttal, a 24.hu munkatársával beszélgetünk, de az adásban élőben kapcsoljuk Feledy Botondot is Brüsszelből.

ITT NÉZHETŐ MEG

L. RITÓK NÓRA: AZ ÉRDEKEK METSZÉSPONTJÁBAN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.02.02.

Huszonöt év után sem tudok betelni azzal, ahogy a társadalmi leszakadás jelenségeinek értelmezésével mindig újabb és újabb összefüggéseket találok. Ezek egy része a terepi munkából jön, olyan, ami a szakirodalomból nem tanulható, más része pedig épp egy-egy szakirodalmi fogalom kapcsán ad olyan szempontot, ami alapján felfedezek egy új összefüggést. Szóval, mindig jön valami, amit átszűrök az eddigi tapasztalatokon, és utána még jobban értem ezt az egészet.

Most pl. az érdekek kapcsán kezdtem el gondolkodni. Mert olyan gyakran hallani: a gyerek érdeke, a családok érdeke, a nemzet érdeke, a döntéshozók érdeke, stb.

Bár így felsorolva olyan, mintha mind egy irányba mutatna, a valóságban azonban inkább ellentmondásokat látni, és nem ideális egységességet. Vajon miért nem? Mi befolyásolja, alakítja, deformálja? Talán az, hogy az érdekek a belső és külső hatásokban formálódnak… és ez a társadalmi leszakadás szempontjából fontos kérdéseket vet fel.

A generációs szegénységben élő családok érdekeit a saját életstratégiájuk határozza meg, és ennek sok ütközési pontja van az intézményrendszerben megfogalmazódó, ott által elvárt érdekekkel, amit persze a szakpolitika/politikai érdekei határoznak meg. Miért feszül vajon ekkora ellentmondás ebben az egészben?

Meghatározható vajon az egyéni érdek “fentről”? Talán akkor működne, ha metszéspontja lenne az egyéni (családi) érdeknek és az állami érdeknek. Van persze, akiknél van. Hiszen az állam befolyásol az érdekei szerint, így erre van hatása. Érdeke megerősíteni a számára “érdemes” családokat, így az ő érdekeiket tartja szem előtt, pl. a családtámogatásokban. Így épít magának is “érdekközösséget”.

De ez metszéspont alaposan elcsúszott a társadalmi leszakadásban.

Persze jól hangzó szlogen, hogy mindenkinek érdeke a minőségi élet elérése. Ahhoz pedig dolgozni kell. Igen, ez világos. Ahhoz pedig tanulni kell, mert a kor elvárásai azt mutatják, hogy a tanulatlan, csupán a fizikai erejével bíró emberi munkaerőre egyre kevesebb szükség van. Tehát a gazdaság (a nemzet) érdeke, hogy tanult emberek legyenek a munkaerőpiacon.

Nincs tanulás, nincs szakmaszerzés, nincs megfelelő munkaerő, nincs nekik való munkahely. Nem érdekük talán? Dehogynem. Akkor mi történik?

Az egyik családban a négy gyerek közül három ösztöndíjasunk volt, mert jó képességűek, és kezdetben jól is tanultak. Mára már egyikük sem az, hárman buktak is félévkor. Pedig a szülők itt is milyen szépen megfogalmazták a tanulás fontosságát! Hogy ez érdekük, mert ettől lesz a gyerekeiknek jobb élete.

Megkezdtünk egy családi csődvédelmet, már a finisben voltunk, de végül nem ment. Hiába magyaráztuk, és úgy tűnt, el is fogadták, érdekük a folyamat végigvitele miatt, hogy mindkét szülő dolgozzon, és betartsák az egyébként a jövedelmükből betartható takarékoskodást, felmondtak, és kútba esett az egész. Úgy tűnt, nekünk érdekünk az, ami nekik nem. Elcsúszott a két érdek itt is.

Azt gondoljuk, ha helyben munkát adunk, legálisat, fizetett járulékokkal, amiben benne van a társadalombiztosítás, és még a nyugdíj lehetősége is, érdeke lesz a munkavállalás annak, aki a szürke-feketezónában szerez bizonytalan jövedelmet. Mert fontos, hogy biztonságos, tervezhető élete legyen. Nem értjük, mikor sértődötten felmond, mert ő nem bírja, hogy a munkaidővel elszámoltatják. Akárhogy próbáljuk elemezni, értelmezni, mindig oda lyukadunk ki, hogy az egyetlen mozgatóerő a pénz. Ha szebben akarok fogalmazni, a gazdasági érdek.

Pénz legyen, több és azonnal. Ebbe nagyon sokszor belebukott már a mi hosszú távban gondolkodó, a családoknak tervezhető, stabilabb életet építeni akaró érdekünk. Mert az ő életstratégiájukat más érdekek mozgatják. A férfiak számára nem elég a minilmálbéres foglalkoztatás, mert több pénz van közmunkában, amit elég csak aláírással igazolni, és közben el lehet menni a szürke-feketezónába pénzt keresni. A két jövedelem együtt több, mint amit mi kínálunk. És nálunk nincs végtelenített szabadság, mert minden nap be kell jönni dolgozni, nyolc órában. Vagyis lezárulnak a szabad mozgás keretei. Így aztán jönnek a felmondási indokok: leginkább, hogy túl sokat követelünk. Mert megkérdezzük, mit csináltak aznap a munkabérért, és megfogalmazzuk, ha ezt nem tartjuk elégségesnek. Mert egyetlen minimálbéres munkatárs 301 484 Ft-ot jelent havonta a társadalmi vállalkozásunkban.

Sokáig azt gondoltuk, velünk van valami baj, hiszen mikor elmennek valahova, ott aztán tényleg hajtani kell, a mi vállalkozásunk ahhoz képest egy nagyon nyugis munkahely. Aztán azt kutattuk, hogy nem valamiféle férfi szerephez kötődő, sajátos szocializáció van-e mögötte, amiben nem elviselhető az előírás, a szabálytartás, az elszámoltatás… de közben tudjuk, máshol, ahova egy időre elmennek, ott ez sokkal erősebb. Akkor mi a baj? Miért nem érdekük nálunk dolgozni, és rúgnak fel mindent?

Most már világosan látjuk: egy másfajta életstratégiával van dolgunk, amiben a mi érdekünk, hogy elérjük náluk a megbízható munkaerő szintjét, nem találkozik az övékével, mert a mienk nem tudja teljesíteni az azonnali, magasabb jövedelmet. Egyre inkább úgy tűnik, a mobilizálható férfi munkaerőt elszívja ez a hatás, és az ezt lehetővé tevő rendszer, így tervezni azokkal tudunk, akik nem tudnak távolabbra utazni. Vagyis a nőkkel, az anyákkal. Velük nagyságrendileg kevesebb a probléma, az ő érdekeik nagyobb metszéspontban vannak a mienkkel.

De vajon ez csak ennek a társadalmi csoportnak a sajátja? Ugyan, dehogy! Az anyagi érdek ma mindent áthat, meghatároz, az ország működésében is.

Döntéshozói érdek kapcsolódik az akkumulátorgyárakhoz, a lakossági érdek pedig ezzel ütközik. Az egyház szerepét megerősítő érdek felülírja az oktatási szegregáció megoldását. A korrupcióban elérhető pénzek felülírják a jogkövető szabályozás nemzeti érdekét. A pozíció adta hatalom egyéni érdekeket helyez a közösségi érdekek fölé. A “most elérni mindent” felülírja a jövő biztonságát megteremtő érdeket.

Összezavarodott minden? Vagy ezek sosem voltak egy láncra felfűzhető érdekek? Az egyéni érdek mindig önös? Nem fejleszthető közösségi szintre?

Lám, egy sor vonalat végiggondoltam, és csak kérdések maradtak bennem. Ha valaki tudja a válaszokat, segítsen.

ITT OLVASHATÓ

„SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKBEN NŐTT AZ ANALFABETIZMUS MAGYARORSZÁGON”

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2024.02.03.

A legszegényebb megyékben számos felzárkóztató program indult, kevés látható eredménnyel. Az okokról kérdeztük Szabó-Tóth Kinga miskolci szociológust, egyetemi intézetvezetőt. Egy budai villában élő tinédzsernek fogalma sincs, milyen körülmények között telnek hasonló korú bódvalenkei vagy csenyétei társának mindennapjai.

Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ha e megyék nevét soroljuk, aligha a jólét és a fejlődés jut eszünkbe.

Kutatásaink alapján úgy tűnik, a mindenkori államhatalom elsődleges célja, hogy a szegénységet ott tartsa, ahol van. Ha szétnézünk az országban, kiderül: ezek a térségek területileg jól behatárolhatók, s nem érzékelhető az adott körökön túli mobilitás. Talán nem véletlen, hogy épp a legelmaradottabb térségekben a legrosszabb a közúthálózat és a közlekedés: mintha a döntéshozók ezzel is távol szeretnék tartani a leszakadókat a városi vagy tehetősebb falusi rétegektől, a felsőbb osztálybeli kategóriákról már nem is beszélve. Egy budai villában élő tinédzsernek fogalma sincs, milyen körülmények között telnek hasonló korú bódvalenkei vagy csenyétei társának mindennapjai, s mennyire áthidalhatatlanok a köztük lévő szakadékok, legyen szó tanulásról vagy későbbi munkavállalásról. Ha egy csereháti zsákfaluból ki akar törni egy fiatal, és munkát vállalna egy közeli városban, ahol van ipar, szinte megoldhatatlan a munkába járása, főleg három műszakban. Ehelyett ezért sokan inkább kényszerűen a közmunkát választják, így pedig újratermelődik – és helyben marad, a társadalom többsége számára továbbra is láthatatlanul – a szegénység.

Az állam egyre inkább kivonul a szociális területekről, s átpasszolja ezeket az egyházaknak, karitatív szervezeteknek.

Öt évvel ezelőtt kezdődött el a kormány támogatásával, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felügyeletével háromszáz, a KSH mutatói alapján leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatása, amelyben jelenleg 178 falu vagy kisváros érintett. A máltaiak sem tudnak mindenütt a saját embereikkel ott lenni, ezért ők is „kiszervezik” a feladatot különféle szervezeteknek, alapítványoknak, egyházaknak, civileknek. De megteszik a legfontosabb lépeseket azzal, hogy a megszületett gyerekek első ezer napját egyfajta bölcsődehelyettesítő szolgáltatással, a Biztos Kezdet gyerekházakkal pótolják. Később ott vannak a tanodák, amikre nem is lenne szükség, ha az iskolarendszer jól működne, de mivel nem ez a helyzet, így ezen keresztül pár éven át továbbra is fogják a gyerekek kezét. Majd eljön a felső tagozat, netán a középiskola és látványosan szétesik a rendszer. Az elmaradott falvakban élő lányok egy része más, valódi alternatíva híján szülni megy, fiúk pedig vagy ingáznak a jobb megélhetésért, vagy kénytelenek a helyben elérhető közmunkát választani...

ITT OLVASHATÓ

MOHAMED MEGY A HEGYHEZ – EGY APRÓ ZSÁKFALU KISDIÁKJAIT BUSSZAL UTAZTATJÁK FIZIKA ÓRÁRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.02.02.

A kis falvak iskoláiban már csak elvétve akad szakos tanár, a természettudományos tárgyakat pedig végképp nincs, akitől megtanulhatnák a gyerekek. Míg az állam a kis iskolák bezárásában, a központosításban és a tantárgyak összevonásában látja a megoldást, addig az idén 35. születésnapját ünneplő Magyar Máltai Szeretetszolgálat épp ellenkezőleg: a szervezet elviszi őket a képzésre. Bemutatjuk az iskolamodellt, amelyben a tanároknak az államival megegyező bérek ellenére sem jutott eszükbe sztrájkolni.

Egy Kádár-szürke januári reggelen kelünk útra Dombóvár felé. Már az autópályán vagyunk, amikor csörög a telefon: a gyulaji általános iskola igazgatója hív, hogy ha még nem indultunk el, halasszuk el a találkozást, mert az egykori TSZ út, amely kivezet a faluból, éjszaka jégpályává változott, így amíg nem olvad fel, nem meri útjára bocsátani a kisbusszal a diákokat, akiknek aznap nyolctól fizika és kémia órát tartottak volna a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dombóvári Esterházy Miklós Technikumában. A kisbusz végül késve, de elindul Gyulajról, ám mi előbb érünk Dombóvárra, így van időnk akklimatizálódni az egykori Népköztársaság útján álló technikum hetvenes éveket idéző falai között. Az iskola és a hozzá tartozó kollégium három éve lett „máltai”. Akkor döntött úgy az igazgatónő, Bükösdi Olga, hogy feladja a küzdelmet az állami rendszerben hányódó szakképző intézmény élén...

ITT OLVASHATÓ

DONÁTH ANNA: NOVÁKNAK LE KELLENE MONDANIA, AMIÉRT KEGYELMET ADOTT A BICSKEI GYEREKOTTHON PEDOFIL EXIGAZGATÓJÁNAK BŰNTÁRSÁNAK

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2024.02.03.

„Nem tudok napirendre térni Novák Katalin kegyelmével kapcsolatban, amivel kiszabadult a börtönből a pedofilsegítő pedagógus, aki részt vett a bicskei gyerekotthonban történt nemi erőszakok eltussolásában. Egy pedofil bűntársa volt, és most szabad. Még csak büntetett előélete sincs. Miközben a hároméves börtön még csak köszönőviszonyban sincs azzal az iszonyattal, amiben bűnrészes volt. És Novák Katalin a pápalátogatást arra használta, hogy ezt az embert ráeressze a magyar társadalomra” – írta Donáth Anna, a Momentum elnöke a Facebookon arra reagálva, hogy kiderült, a köztársasági elnök a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.

Donáth Anna szerint a kegyelem „förtelmes döntés”, szerinte Novák alkalmatlan az államfői posztra, és le kellene mondania. „Ilyet egy elnök, egy anya nem tehet” – írta Donáth.


Pénteken derült ki, hogy Novák Katalin tavaly elnöki kegyelemben részesítette a gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.

Novák Katalin hivatala kérdéseinkre annyit közölt, hogy „Novák Katalin elnöksége alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem. A pedofíliával szemben nincs mentség”, de konkrét kegyelmi ügyekről nem adhatnak felvilágosítást.

Ez történt Bicskén...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Szégyellje magát – üzente a bicskei gyermekotthon egykori lakója Novák Katalinnak

ORBÁNI KULCSMONDAT: MI IS TUDUNK ÁRTANI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.02.03.

Vegyük elő Orbán Viktor pénteki rádióinterjújának kulcsmondatát: az Európai Unió 26 tagállama – mondá a miniszterelnök – tud nekünk ártani, de mi is tudunk nekik ártani.

Belátom: önkényes ennek a gondolatnak a kiemelése, hisz' annyi mindent hallhattunk ebben a szűk fél órában, annyi elképesztő állítást, de ez azért tűnik számomra kiemelendőnek, mert pontosan rávilágít Orbán gondolkodására. Mert: tagjai vagyunk ugyan egy szervezetnek, ráadásul önkéntes alapon, amely szervezetnek huszonhat tagja van rajtunk kívül, de – a fogalmazásból kiderül – saját pályán keringő bolygó vagyunk. A többiek – eszerint – nem együttműködő partnerek, ellenkezőleg, olyanok, mint akik alapvetően ártani akarnak – nekünk. Mintha csak az EU 26 tagállamának egyetlen célja lenne: adott esetben ártson Magyarországnak. Na de itt van ez az Orbán által vezetett ország, amely nem gyenge, nem kell alávetnie magát a huszonhatok akaratának, hisz mi is tudunk ártani nekik. Néha Princz Gábor jut az eszembe, ő mondta egyszer nekem, cinkos mosollyal az arcán – az élete fontos tanulságaként –: lehet, hogy segíteni nem tudok, de ártani igen.

Nos, valahogy így gondolkodik Orbán is, sőt: ő eleve abból indul ki, hogy tud ártani. Hogy segíteni tud-e, akar-e, az erősen kétséges. Minden lépését úgy állítja be, mintha a magyar társadalom érdekeit képviselné, védené, hogy ő nem pusztán l’art pour l’art szegül szembe a többséggel, hanem mert a magyar embereket óvja. Hogy mitől, miktől, arra még visszatérek. De Orbán nem óvja a magyar embereket. Egyáltalán nem. Sőt.

Nem vitatható, hogy a tudatosan felépített médiarendszerével, a mellé telepített mély-állami rendszerrel sikerült neki átpofozni maga mellé a magyar társadalom nagy részét. Az 1993 óta tudatosan épített koncepció – meg kell szerezni a médiát, le kell cserélni a telefonkönyveket, egyszer kell győzni, de akkor nagyon – olyan tábort alakított ki, amelynek tagjai mindent elhisznek, elfogadnak neki, gondolkodás nélkül. És ebbe a táborba beletartoznak a legegyszerűbb, tanulatlan emberek, a nacionalista érzelmű értelmiségiek, a szélsőséges gondolkodásúak, valamint a megfizetettek, pozícióba helyezettek. És ők így, együttesen nincsenek kevesen. Mondjuk, talán kétmillióan (mondanám, hogy a nemzeti konzultációt visszaküldők, kb. másfél millióan, de azért nem mondom, mert a visszaküldött – vagy nem küldött – íveket senki nem láthatja, senki nem ellenőrizheti…). Ők azok, akik mindenben azonosulnak Orbánnal, és persze ott van néhány millió a másik oldalon, akik nem azonosulnak vele – akiket most a miniszterelnök háborúpártinak nevez –, de akik nincsenek megszervezve, nincs egységes akaratuk, mi több, lassan másfél évtizede cselekvőképtelenek. Akik meg cselekednének, nos, azoknak árt a miniszterelnök; bosszúból törvényekkel, de már azzal sem bíbelődve, rendeletekkel, jog- és vagyonfosztással, vagy egyszerűen a figyelmen kívül helyezéssel. Orbán 2010 óta a maga kétharmados többségével – korábban pedig a propaganda eszközeivel – gyalogol át az ellenfelein, azokon, akik szembemernek vele menni. (Ennek fényében fogadják el azt az állítást, hogy a svédek NATO-tagsága ügyében reális-e a parlamenti képviselők önálló akarata…)

Nem, az orbáni rezsimben nincs semmiféle önálló akarat. A vezérgondolat, a szemlélet, igen, az a bevezetőben kiemelt állítás: mi (inkább ő) is tud(unk) ártani. Itthon ez úgy néz ki: aki nincs velem, annak ártok, aki velem van, annak segítek. Pénzzel, vagyonnal, befolyással – így épül fel a rezsim, a Magyar Bálint által felrajzolt maffiaállam...

ITT OLVASHATÓ

INGATLANBAN OTTHON: ELÁRULTÁK A SZAKÉRTŐK, MIKOR LEHET A LEGJOBB ÁRON INGATLANT VENNI 2024-BEN

ECONOMX PODCAST
Szerző: ECONOMX PODCAST
2024.01.31.

A vevők közel 40% eltűnt az ingatlanpiacról az elmúlt évben – közölte Balogh László az economx új Ingatlanban Otthon című videó podcasztjában. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hangsúlyozta, hogy bizakodásra adhat okot az, hogy a csökkenő kamatok mellett valószínűleg idén realizálódnak azok a vásárlások, amiket tavaly elhalasztottak. Mlinárik Márton ingatlanspecialista arról is beszélt, hogy az új lakások árai a külső kerületekben is reálisan elérhetik az 1,3-1,5 milliós négyzetméterenkénti árat.

ITT NÉZHETŐ MEG 

KORÁBBI ECONOMX ADÁSOK

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ÉRZELMEKRŐL, TÉVEDÉSEKRŐL ÉS CSALÓDÁSOKRÓL - A 444.HU NAPINDÍTÓ HÍRLEVELÉNEK HÉTVÉGI KIADÁSA

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.02.03.

Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni.

Semmi, fogd meg jól

Miután Orbán Viktor az Ukrajnának szánt uniós segítség decemberi vétójával majd a vétó ismételt lebegtetésével biztosította, hogy pár napig a világ szinte minden összes lapja vele foglalkozzon, végül kiment Brüsszelbe a tanácsi ülésre, és gyakorlatilag semmit nem elérve vetette alá magát a többiek akaratának. Arról, hogy hogyan törte le a többi tagállam vezetője Orbán ellenállását, hosszabban is írtunk.

Pénteken írtuk meg, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. A hírt felháborodva fogadta az áldozatok ügyvédje, illetve az egyik áldozat is, de estére a kormánymédia védelmébe vette az igazgató bűnsegédjét.

A magyar nyilvánosságot alighanem leginkább foglalkoztató történet Ungváry Krisztián videója és cikke nyomán formálódott: a történész ugyanis kikutatta, hogy Bayer Zsolt nagyapja miket követett el nyilasként, majd hogyan lett a kommunista diktatúra besúgója.

Orbán Gáspár oszlopos alakításával irányult jelentős figyelem a magyar honvédség csádi missziójára, amiről igazából még mindig nagyon keveset tudni. Cikkünkben összeszedtük, hogy milyen nyílt és burkolt indokok merülhetnek fel a magyar szerepvállalás okaként.

Írtunk arról is, hogy milyen bérfeszültségekhez vezethet az egyetemeken a tanárbéremelés, illetve egész pontosan a felsőoktatási béremelés hiánya: ott tartunk, hogy egy pályakezdő pedagógus többet fog keresni, mint egy 20 éve a pályán levő egyetemi oktató, és ott voltunk Tárnokon, ahol a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem ellen szerveztek lakossági fórumot.

A héten kijöttek a képviselői vagyonnyilatkozatok, erre időzítve megírtuk, miért nem nem érdemes komolyan venni ezeket, a Lakmusz pedig arról írt a héten, hogy kényelmes lenne a kormánynak, de nem lehet csak a „nyersanyagkitettségre” fogni a rekordinflációt, illetve hogy Jordan Peterson az X-en értékelte a magyar családpolitikát, pár trendet azonban benézett.

Tüntetés

Hiába nem engedélyezte a rendőrség, anarchista fiatalok összehoztak egy demonstrációt Palesztina mellett. Fotógalériánk és tudósításunk a péntek esti eseményről.

A világ

Ukrajnában Zelenszkij elnök és Zaluzsnij főparancsnok nyílttá vált konfliktusa szolgáltatta a legfőbb beszédtémát. Írtunk részletesen arról, hogy hogyan alakult ki ez a viszály, majd pár nappal később végigvettük az aktuális fejleményeket. A hadsereg parancsnoka e hírlevél írásakor még a helyén volt, de a jövő héten nem lepődnénk meg újabb fordulatokon. Oroszországban közben az okozott zavart, hogy az elnökválasztáson indulni készül egy háborúellenes jelölt, akire mintha a Kreml sem számított volna, és hirtelen nem is nagyon tudtak reagálni rá. Épp ezért bemutattuk Borisz Nagyezsgyin váratlan és ki tudja, meddig tartó felemelkedését.


A Közel-Keleten sem enyhült a feszültség, sőt, a három Jordániában megölt amerikai katona esete miatt Joe Biden meglehetősen nehéz politikai helyzetbe került: olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget. Szombat hajnalra aztan kiderült, milyen válaszcsapás mellett döntött a Pentagon: több tucat Irán-közelinek nevezett állást bombáztak Szíriában és Irakban. Írtunk arról is, hogy lebukott a Gázában működő legnagyobb nemzetközi segélyszervezet néhány munkatársa, kiderült, hogy segédkeztek az október 7-i terrortámadásban, és emiatt kérdéses lett az UNRWA jövője. Pedig ha nincs pénz, a palesztinoknak még rosszabb lesz.

Európában a gazdatüntetések okozták a legnagyobb felfordulást a héten, cikkünkben bemutattuk, mi miatt elégedetlenek a gazdálkodók, és hogyan reagál erre az európai politika.

Műhús és egyebek

Foglalkoztunk részletesen azzal is, hogy a magyar kormány a jobboldal új kultúrharcát átvéve a világon másodikként betiltaná a műhúst, hogy ezzel védje meg a vidéki életmódot egy még nem is kapható és egyelőre nem is igazán piacképes innovációtól.

A Qubit a héten arról többek között arról írt, hogy valóban korábban kamaszkodnak-e a fiatalok, illetve megnézték, hogy mitől zöldre mosás a zöldre mosás.

Podcast

Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila volt.

ITT OLVASHATÓ

SZÁSZ JÁNOS SZERINT MAGYARORSZÁG OLYAN, MINT EGY MÉRGEZETT KÚT, ÉS SAJNÁLJA, AKINEK INNIA KELL BELŐLE

TELEX
Szerző: RÁTKAI ZSOLT
2024.02.03.

Szász János filmrendező és családjának otthonába 2021 februárjában bementek a rendőrök. Házkutatást tartottak, lefoglalták a laptopjaikat, az ügy hátterében a magyar orvosok által szétválasztott bangladesi ikerpárról készülő dokumentumfilm körüli konfliktus állt – de Szász szerint az SZFE-ügy is ott volt a háttérben. Fél évvel később a rendező és családja elhagyták Magyarországot.

Szász János pár év alatt másodszor beszélget Veiszer Alindával: Szászék pont az előző beszélgetés másnapján, 2021 szeptemberében költöztek el Magyarországról. Jelenleg az Egyesült Államokban élnek, Szász János is onnan jelentkezett be a beszélgetésbe, amit ezen a felületen lehet megnézni jelképes előfizetési díj fejében. Amerikai életükről most először beszélt Veiszer Alindával.

„Nem azért jöttünk ki, hogy dühösek legyünk, hogy köpködjünk. Béke van a lelkünkben, és mindig magyarok maradunk.”

Így jellemezte Szász János és felesége, Bognár Gyöngyvér a lelkiállapotukat. Elmondták, nem a karrierjükre koncentráltak, amikor kijöttek, hanem arra, hogy a gyerekeikkel ne történjen meg ugyanaz, ami velük. Bognár harminc évig volt színpadon, a szakmájától tulajdonképpen elbúcsúzott, tekintve, hogy idegen nyelven nem akar játszani. Most óvónőként dolgozik. Szász kezdetben überezett, amit nagyon élvezett, és kellő humorral is kezelt.

„Akartam tudni, mi az, legalul lenni ebben a társadalomban. Minden nézőpont kérdése, nem volt bennem egy pillanatnyi önsajnálat sem, fájdalommal nem megy semmire az ember.”

Majd egy nap csörgött a telefonja és felkérték, hogy drámapedagógusként dolgozzon Georgetownban. Azóta másik két egyetemen tanít, és Washingtonban társulatot is alapítottak. Angyalok Amerikában című első darabjukat nemrég tizenkét kategóriában jelölték egy fontos amerikai szakmai díjra...

ITT OLVASHATÓ 

ÓRIÁSI MŰSORT CSINÁLT ORBÁN VIKTOR – MUTATJUK, MIT ÉRT EL VELE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.02.02.

Decemberben vétózott, hogy aztán február első napján elengedje az ügyet, Ukrajna négy évre szóló uniós pénzelését. Kulcsszereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink nyomán furcsa kép rajzolódott ki a történet hátteréről, amelynek végén Orbán lényegében semmit sem kapott álláspontja feladásáért. S hogy akkor mire volt jó a sok hűhó? A magyar miniszterelnök rengeteget szerepelhetett és kiszámíthatatlanságával erőt mutathatott, hazai közönsége előtt világpolitikai tényezőként építhette magát, akinek már nem is dolga itthoni gondokkal bíbelődni. Exkluzív háttér.

Egyvalamire biztosan jó volt Orbán Viktor másfél hónapig tartó ellenállása az EU Ukrajnának ígért támogatásával szemben: vele voltak tele a hírek, és nyugati vezetők sorát kényszerítette arra, hogy tárgyaljanak vele. Más konkrét eredményről nem tudunk beszámolni. Ha ígértek is neki valamit azért cserébe, hogy a miatta összehívott csütörtöki rendkívüli EU-csúcson azonnal engedjen az összes többi tagállam kérésének, nyilvános dokumentum vagy bejelentés nem szól róla.

Röviden annyi történt, hogy a decemberi csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök (egyetlenként a 27 tagállam vezetői közül) ellenezte, hogy az EU 2027 végéig hatályos költségvetését úgy módosítsák, hogy abból 50 milliárd euró támogatást kapjon az ukrán állam. Időarányosan 2023-ban Ukrajna ennél többet kapott, 18 milliárd eurót, az új rendszer csak évi 12,5 milliárdot javasolt.

Mivel az összes többi tagállam határozottan meg akarta adni a támogatást Ukrajnának, február 1-re rendkívüli csúcsot hívtak össze, kifejezetten azért, hogy meggyőzzék Orbán Viktort: ugyan, engedje már át a javaslatot. Alig kezdődött meg a tanácskozás, amikor Charles Michel tanácsi elnök kiírta az X-re (nemrég még Twitternek hívták), hogy megvan az alku, a Tanács egyhangúlag döntött. A lényeget illetően ennyi a történet, politikai szempontból azonban nagyon érdekes, hogyan jutottunk idáig.

A nemzetközi sajtó lassan fél éve találgatja, hogy az ukránok támogatásáért Orbán mit zsarolhat ki az uniós intézményektől, illetve az uniós intézmények és az egyes tagállamok vezetői hogyan zsarolhatnák bele Orbánt a vétó feladásába...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKA ELVESZI A VÍZUMMENTESSÉGET, HA ORBÁN NEM SZAVAZTATJA MEG A SVÉD NATO-CSATLAKOZÁST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.02.02.

Az Egyesült Államok megvonja a vízummentességet Magyarországtól, ha haladéktalanul nem ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Ahogy a vízummentesség az egyik legnagyobb elismerés egy országnak, úgy a vízummentesség megvonása a legerősebb elutasítás és a baráti viszony felmondása, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.

Ez nem csupán annyit jelent, hogy a magyar állampolgároknak újra vízumért kell majd folyamodniuk az amerikai nagykövetségen, hanem azt jelenti, hogy Magyarország egy másik kategóriába kerül az Egyesült Államok kapcsolatrendszerében. Ennek pedig számos hátránya és negatív következménye van. Megnehezíti minden téren a magyarok életét.

Amerika a vízummentességgel a barátságát is visszavonja. Magyarországot nem tekinti szoros szövetségesének, és számos kedvezményből kizárja. Simonyi Andrásnak, egykori washingtoni nagykövetnek sok éves kemény munkája van abban, hogy Magyarország az Egyesült Államok barátainak belső körébe került, ahonnan most Orbán miatt kieshet.

Az amerikai figyelmeztetés mögött kétpárti konszenzus van, republikánus és demokrata párti szenátorok közös nyilatkozatban szólították fel Orbánt:

„SZÁMOS KORÁBBI NYILVÁNOS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSA ELLENÉRE MAGYARORSZÁG AZ UTOLSÓ NATO-TAG, AMELY NEM RATIFIKÁLTA SVÉDORSZÁG KÉRELMÉT, ÉS AZ IDŐ ÉS A TÜRELEM IS FOGY. MAGYARORSZÁG TÉTLENSÉGE AZT KOCKÁZTATJA, HOGY VISSZAVONHATATLANUL MEGSÉRTI KAPCSOLATÁT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL ÉS A NATO-VAL”.

A diplomácia nyelvén ez nagyon súlyos kijelentés: „visszavonhatatlanul”.

Ben Cardin demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a Magyarország elleni szankciók kiszabását helyezte kilátásba, s Orbánt „a NATO legkevésbé megbízható tagjának” nevezte. Ez azt jelenti, hogy Amerika orosz oligarchákhoz hasonló szankciókkal sújthat magyar állampolgárokat, akik jogállamiságot sértik, korrupcióval gyanúsíthatók.

Magyar állampolgárokat tilthatnak ki Amerikából, befagyaszthatják a számláikat, amerikai bankokkal, cégekkel, magánszemélyekkel nem köthetnek üzletet. Ezek köre a szankciók fokozásával bővíthető. Az amerikai vízummentesség megvonása mellett bizalmatlanságot indíthat el Magyarországgal szemben még a tőkepiacokon is.

Amerika nem viccel, a figyelmeztetéseit komolyan kell venni, mert betartja a szavát. Ezt megtanulhatta már Orbán is, ezért a tűzzel játszik, ha nem veszi komolyan a Washington által küldött jelzéseket. David Pressman nagykövetet Washingtonba hívták, ez önmagában is súlyos figyelmeztetés volt, de azóta az amerikaiak közölték, hogy mi várható.

Ha Orbán megmakacsolja magát, meghosszabbítja a ratfikáció elhalasztását Bicskéig, és szembeszáll Amerikával, annak rendkívül súlyos következményei lesznek Magyarországra és a magyar állampolgárokra nézve. Mindezt a semmiért, mert ha Orbán nem akar kilépni a NATO-ból, akkor előbb-utóbb meg kell szavaztatnia a svéd NATO-csatlakozást...

ITT OLVASHATÓ

FÜTTYÖK, SÉTÁK, SZERELMEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.02.02.

Mint tudjuk, a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáción a mimagyarok kilencvennyolc százaléka (by: hadügyminiszterné) azon akaratát nyilvánította ki, hogy békét óhajt, Ukrajnának pedig egy kanyi vasat sem. Ezzel a nemzeti felhatalmazással érkezett Brüsszelbe doktorminiszter urunk, ahol fél óra alatt képen pisálta mind a kilencvennyolc százaléknyi mimagyarokat, akiknek most nem lennénk a helyében, mert csúnyán át lettek verve.

Kiderült, hogy az istenük nem törődik velük, illetve és jobban mondva egyáltalán senkivel, még saját magával sem, enmagát is permanensen hugyozza pofán, s ettől nem látja a tükörképét soha. Doktorminiszter urunk ezúttal is kisétált a teremből, ami az álmoskönyvek szerint azt sugallta, hogy mindent megszavaz, amit eléje tesznek, és úgy is lett. Lépése olyannyira váratlan volt, hogy épp abban az időben Gulyás G. a kormányinfón kijelentette: nem lesz megállapodás.

Egy kormányinfó arról szólna, hogy minket, bávatagokat tájékoztasson a kormány döntéseiről és az érettünk való munkájáról, most azonban feketén-fehéren kiderült, kormánydöntés nem létezik. Kizárólag orbándöntés van, ami ezek szerint más volt szerdán este, mint csütörtökön délelőtt, így maga a kormány, s benne Gulyás G. is megtapasztalhatta, ne arra figyeljen, amit a főnöke mond, hanem, amit csinál. Jelesül, hogy most már teljesen kiszámíthatatlan a manus.

Tegnap még aprót sem kapott, egyáltalán nem kellett lefizetni, azaz, az egész eddigi cirkusz teljesen felesleges volt, ami arra szolgált, hogy róla beszéljenek, az országnak azonban semmi haszna nem származott belőle az ég egy világon. Valami történt, de nem tudjuk, hogy mi, milyen fenyegetések hangzottak el, hogy a bátor utcai harcos lehajtott fejjel somfordált el, amit nehéz lesz világra szóló diadalként eladni itthon, de meg fogják próbálni.

Viszont előtte föltesszük az ide kívánkozó kérdést a brüsszeli füttyökről: milyen dallam volt az, amire doktorminiszter urunk most olyan megadóan ropta. S adódik persze a másik dilemma is, mi az értelme, illetve mi volt a nemzeti konzultációnak, illetve a televízióban még mindig vetített füttyös reklámnak, ha egyetlenünk még ezek szerint a kormánya előtt is titkolva felejtett el egy perc alatt mindent. Mint kitetszik, meg vagyunk lepve és nem találjuk a szavakat.

Két dolog miatt elsősorban, mert érző lényként megpróbáljuk beleképzelni magunkat egyrészt a rajongó tábor helyébe, akiknek meg kellene hasonlaniuk, mert a világ nem nyugszik szilárd talpakon az univerzumuk közepén. Ugyanakkor maga doktorminiszter urunk is szembe kell nézzen magával, bár, mint azt már fölvázoltuk, a képét nem látja a csordogáló vizelettől. Egyébiránt mindenképpen megszavazta volna, hogy ne rúgják most már látványosan valagba.

Mert hiába is ment az elsimítás a szivárogtatás után, erősen benne volt a pakliban, hogy úgy járnak el Orbánnal, mint eddig még senkivel, azaz, megvonják a szavazati jogát, az országnak pedig még ennyi pénzt sem adnak, mint eddig, ami egyet jelentene az államcsőddel. Nem maga a pénzügyi tragédia zavarná a mi kis despotánkat, hanem az a mélyben megbúvó lehetőség, hogy ettől olyan helyzet alakulhatna ki, amelyben elveszíti a hatalmát.

Ezért és nem másért nem vétózott most, és ezért verte át a híveket, a kormányát és a pártját, de ők még ezek után sem fognak észhez térni, mert megfelel nekik az a bábuszerep, amit a nagyfőnöktől kaptak. Mindez is mutatja, morálisan milyen szinten vannak, hogy pedig a bávatag hívek nagy valószínűséggel fel sem fogták, mi is történt és történik velük, ez pedig a kognitív nívót mutatja, de annak mélységei felől eddig sem voltak kétségeink.

A király meztelen, a pakliból elfogyott az egyetlen ász, Orbán az lett, ami a kezdetektől volt, egy nagyszájú senkiházi, aki addig táncolgatott arcokat váltva, hogy senkije sem maradt. A despotái meg a Trumpja (plusz a Putyintól való félelme), ott áll a terem szélén, olykor kikullog magától vagy kiküldik, és amúgy undorodnak tőle. Vétóznia kellett volna a józan ész ellenére, hogy valami kis tartása maradjon. Ez nem történt meg és összecsukott.

Viszont félreértés ne essék, ettől itthon semmi nem fog változni. Sőt, a belső harcot fokozza, ha odakint a világban megbukott, főleg, mert megérintette a hatalom elvesztésének szele. Senkivel nem törődik, és abban a helyzetben, amiben az ország most van, egyetlen kiút lenne, ha önmagától eltakarodna. Nem fog, hogy is lehetett ilyet leírni, csak arra volt jó, hogy világossá váljék, Orbán amúgy senki, mégis itt fog tornyosulni fölöttünk.

A törzsközönség továbbra is szerelmesen csügg rajta, őt éltetve döglik éhen vagy fagy meg, veri pofán a libsit, ezután is mindent ellopnak, s bár a levegőnk már most is kevés, ezután még egyre kevesebb lesz, a kinti kudarcot itthon veri le rajtunk. Lesz kínai meg katari pénz, lesz aksigyár, és a lehető legváltozatosabb módon mossák továbbra is az agyunkat. Ennyit arról, miért nem lehet örülnünk annak, hogy a nagyvezír kapott egy maflást.

ITT OLVASHATÓ

WELTNER JÁNOS: AZ EGÉSZSÉGÜGY RENDBETÉTELÉNEK ELSŐ LÉPÉSE A SZAKSZERŰ KARBANTARTÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.02.03.

Az egészségügyben érdekelteknek együtt kellene összeállítaniuk egy olyan akciótervet, amit minden érdekelt elfogad, és hajlandó részt venni a végrehajtásban – véli Weltner János. A főorvos úgy látja, most igazán senki nem foglalkozik olyan szinten a problémákkal, hogy azokat meg is lehessen oldani. Az biztos – tette hozzá –, hogy az egészségügy rendbetételét az évtizedek óta elmaradt szakszerű karbantartással kéne elindítani.

Január elején már 20 kórház jelentett be leállást, most újabb tucatnyi intézmény jelezte, hogy nem tud ellátni bizonyos betegeket. Hova vezet, hogy egyre több kórházban áll le mind több ellátás?

Azt, hogy vezet-e ez bárhová, nem tudom. Azt tudom, hogy az érdekelteknek le kéne ülniük egy bezárt házikóba, és csak akkor jöhetnének ki, ha már összeállítottak egy akciótervet, amit minden érdekelt elfogad, és hajlandó részt venni a végrehajtásban. Az, hogy igazán senki nem foglalkozik olyan szinten a problémákkal, hogy azok tartósan meg legyenek oldva, nem vezet sehová.

Legfeljebb betegek maradnak ellátatlanul…

Na, de szólnak a betegek bármit is? Ez a néma gyereknek az anyja se érti a szavát helyzet. Se a nővérek, se az orvosok, se a kórházi villanyszerelők önmagukban nem tudják megoldani ezt a kérdést, ha a társadalom jelentős része nem szeretné, hogy megoldást nyerjen. Így nem megy.

Mit tehet a beteg egymagában?

Szól például a szomszédnak, hogy együtt menjenek tüntetni.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára azzal próbált az első leállási hullám idején mindenkit megnyugtatni, hogy „általában az aktív fekvőbeteg osztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, a helyettesítésre kijelölt intézmények pedig fogadják a betegeket”…

Erre lehet akciótervet építeni. Ha elfogadom, hogy általában az ágykihasználás optimálisan 80 százalék, az az intenzív osztályon és a traumatológiai osztályon 50 százalék körüli legyen, akkor úgy kellene összevonni a kórházakat, hogy ez megvalósuljon. Az, hogy decemberben létrehozták a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF), azt jelenti, hogy minden kórházépület üzemel. Akkor is, ha van benne ágy, akkor is, ha nincs, akkor is, ha fekszik beteg az ágyon, akkor is, ha nem. De az épület üzemel, mert azt a központ üzemelteti, költi a pénzt a kihasználatlan kapacitásra. Ennek semmi értelme nincs. Ezért mondom én azt, hogy a hozzáértőknek, az érdekelteknek meg kellene állapodniuk abban, mi a kivezető út. Mert nyilvánvalóan több lehetőség van, és azok közül azt kellene kiválasztani, amelyben az érdekeltek a leginkább megegyeznek, vagy aminek a végrehajtásában leginkább hajlandók együttműködni.

De milyen kivezetőutak közül lehet választani? Mert számomra úgy tűnik, hogy a magyar egészségügy összeomlott, a szánkból éneklik ki a sajtot, az állami egészségügy helyett pedig marad a magánellátás…

Mondok egy nagyon durva példát. Akinek volt kutyája, az tudja, hogy kétféleképpen lehet megtanítani dolgokra: az egyik a verés, a másik a jutalomfalat. Tehát valamilyen érdekeltséget kell kelteni, ami vagy büntetés, vagy ösztönző jellegű. A HBCs (Homogén betegségcsoportok) finanszírozási rendszer erre van kitalálva. Azért alkalmazzák világszerte, mert nagyon kemény érdekeltséget kelt a költséghatékonyság és mérethatékonyság iránt. Ezért használják Németországtól Ausztrálián át Amerikáig. Mi a hazánkban ezt időben bevezettük és amikor egyszer már meg akarták szüntetni, maguk a kórházigazgatók szavaztak úgy, hogy maradjon, mert ez az, ahol nekik mozgásterük van, és tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nem is szűnt meg, de minden árnyalatú kormány segítségével sikerült lerohasztani ezt a rendszert.

Egyrészt a karbantartás elmaradásával, másrészt az ellentétes szabályoknak, mint a teljesítményvolumen-korlát (TVK, ami megszabja, hogy egy kórház egy adott egészségügyi ellátásból egy hónapban mennyit végezhet el – a szerk.) és a területi ellátás kötelezettségének beépítésével. Ezek filozófiája ellentétes a HBCs filozófiájával, ezért kioltották a HBCs keltette elvárt érdekeltséget. Mivel pedig a legerősebb hatása a költségvetési pénznek, magyarán a TVK-nak volt, ezért az összes többi hatásra a kórházak – ahogy a rendelőintézetek sem – nem figyeltek oda. A rendelőintézetek pontrendszerére ugyanaz igaz, mint a fekvőbetegek HBCs-jére...

ITT OLVASHATÓ