2023. október 28., szombat

MINDENKI AZT MONDTA, HOGY KUSSOLJAK, DE ÉN EL AKARTAM MENNI A VÍGBŐL | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.27.




Hernádi Judit korán felfedezte, hogy hatással van az emberekre. Hogy nevetnek, ha ő csinál valamit. Hogy miért nevetnek pontosan, nem érdekelte különösebben. A Színművészeti Főiskola után megtapasztalja a Vígszínház három jelentős igazgatóját: Várkonyit, Horvait és Martont. A Sohase mondd című dallal megismeri az ország, a szakma azonban nem lelkesedik ettől. Lánya születése előtt pedig dobbant és szinte vissza sem néz: közel negyven éve szabadúszóként dolgozik. Életútinterjúnkban mesél a Vígről, illetve hogy mit gondol Martonról és Eszenyiről és áldozataikról, az SZFE szétveréséről és a forradalomcsinálás korlátairól, Zsófi lányáról és a transzgenerációs anyai mintákról, a HetiHetesről, és hogy mi maradt meg neki Gulyás Marciból, és mit jelentett neki Bajor Imre barátsága. A Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának szíves hozzájárulásával. 

Tartalom: 

0:00-4:24 Ősélmény és humor 
4:25-11:09 Gyermekkor, a pszeudokrupp és az anyai minták 
11:10-21:00 Szabad szerelem korszaka, PC és a házasság 
21:01-40:53 Színművészeti Főiskola, Vígszínház, metoo, Horvai István és Marton László visszaélései, Vígszínházi felmondás 
40:54-46:22 Eszenyi Enikőről 
46:23-51:57 Soha se mondd 
51:58-58:25 Mit jelent magyarnak lenni 
58:26-1:15:54 Heti Hetes és Bajor Imre 
1:15:55-1:21:42 SzFE, forradalom 
1:21:43-1:25:39 Az Orbán-rendszer és a buborékok 
1:25:40-1:29:54 Lánya, Tarján Zsófia 
1:29:55-1:33:26 A színházi szakma jövője 
1:33:27-1:34:30 Lekonf és stáblista

LESÚJTÓ OECD-JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.10.26.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.10.26.



Szénási Sándor vendége Nahalka István oktatáskutató volt a 2023. október 26-i Reggeli személyben. A szakemberrel arról a friss, nemzetközi, közoktatást vizsgáló OECD-jelentésről beszélgettek, mely szerint szinte mindenben a legutolsó helyen végzett Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai közül.

VISSZAJÁTSZÁS: "A STÁTUSZTÖRVÉNY BEVEZETÉSÉVEL A KORMÁNY ÖNMAGA ELLEN DOLGOZIK." | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.06.



A Reggeli Személy 2023. július 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nahalka István oktatáskutató volt.

"ÁLLAMI SZOCIÁLPOLITIKÁT NEM TUDUNK FELMUTATNI" – INTERJÚ A VAN ESÉLY ALAPÍTVÁNY ELNÖKÉVEL

SZABAD EURÓPA PODCAST
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2023.10.28.



23 évvel ezelőtt egy nagylelkű mérnök adományából jött létre a Van Esély Alapítvány. A szervezet célja - melyről Breitner Péter kuratóriumi elnökkel beszélgettünk -, hogy anyagi, tárgyi segítséget és személyre szabott mentorálast adjon olyan embereknek, akik megpróbálnak kiemelkedni a hajléktalan létből. Eddigi támogatottjaik közül van, aki annak idején egy fűkaszát vett az alapítvány segítségével, és azóta egyéni vállalkozóként dolgozik kertészként. Egy másik támogatott motoros futár lett, és az évekkel ezelőtt a szervezet segítségével vásárolt robogót azóta már önerőből kétszer is lecserélte. 

00:00 A Van Esély Alapítvány létrejötte, indulása 

02:36 Hajléktalanság és munkaerőpiac 

06:40 Az első 20 év - mi történt az indulás óta? 

12:58 Mire elég egy nagyobb összegű adomány? 

20:40 Sikertörténetek és nehézségek 

29:20 Jogszabályi háttér, keretek 

35:25 A hajléktalanok egészségügyi állapota 

40:38 Javul vagy romlik a helyzet?

ÁTVERÉS VOLT A REZSICSÖKKENTÉS, CSAK AZ EMBEREK NEM ÉRTIK

ECONOMX PODCAST
Szerző: Economx
2023.10.27.



Az elmúlt tíz év elszalasztott lehetőségek sorozata – már ami az energiapolitikát illeti – ráadásul a kormány tudatosan megtévesztette a magyarokat, amivel hosszútávú és szinte jóvátehetetlen nehézségeket okozott a társadalomban, mondta Holoda Attila energetikai szakértő. A második Orbán-kormány egykori helyettes-államtitkára szerint az embereket könnyű megtéveszteni, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy abból előnyük származik. A rezsicsökkentés éppen ennek az ellenkezője, hiszen sem az állam, sem az állampolgárok nem nyertek vele, kizárólag politikai haszna volt.

BOD PÉTER ÁKOS: NAGY ÁRA VAN ANNAK, HOGY AZ MNB MŰKÖDÉSE ÁT VAN POLITIZÁLVA

KLIKK TV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2023.10.27.



Nálunk át van politizálva a jegybank működése, aminek nem szabadna így lennie, mert ennek magas ára van. Más országban a miniszterelnök nem ad parancsot a jegybankelnöknek. Néha nyugaton is megengednek maguknak modortalanságot a politikusok, ott sem veszi ez jól ki magát. 

Lehet finanszírozni a magyar államot, de drága, és még a gyerekeink is fizetni fogják az árát – erről beszélt a KLIKK TV műsorában Bod Péter Ákos, közgazdász, aki kék szalaggal állt k egyetemi kollégája mellett, akit elbocsátottak, amiatt, mert vizsgálatot kért abban az ügyben, hogy a MOL egyik nagyrészvényesének fiának kedvezett a Corvinus egy vizsga során. „Ez nincs rendben, nem akarunk visszatérni ehhez a rendszerhez, hogy azt bocsátják el, aki szóvá tesz dolgokat.” 

A műsorban szóba került az Erasmus is, ami ha megszűnik, az nagy léket üt majd a magyar egyetemek perspektíváján. Mindez pedig a modellváltásnak köszönhető, ami bizonytalanná tette az unió számára az egyetemek függetlenségét. Jellemző erre a kormányra, hogy modern jogi formákat hoznak, csak telerakják a saját embereikkel. A jegybanki alapkamat csökkentéséről Bod Péter Ákos azt mondta, ez még mindig nagyon magas, hiszen a legtöbb országban fele ekkora az alapkamat mértéke.

FELÉPÜLT VÉGÜL A HÁZA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.28.



Kukacoskodó újságírók kiszámolták, hogy az amúgy bérből és fizetésből élő Orbán Viktor éves jövedelme uszkve száznyolcvanezer ajró, ami hatvankilenc millió magyari forintokat kóstál. Nem panaszkodhat erre a bérre és fizetésre, azonban ez sok mindennel nem áll arányban. Legfőképpen a hatvanpusztai uradalom felújítási költségeivel, ami becslések szerint harmincmillió ajró, mindösszesen tehát tizenegy és félmilliárd magyari forint. És itt luk keletkezik a számolásban és számadásban, még akkor is, ha az uradalom a nemzetvezető apjának nevén van.

Viszont az idősebbik Orbánt nem nagyon látták arrafelé, míg azonban fiacskája, minden magyarok örökös miniszterelnöke a hírek – és leselkedések – szerint már kezdi belakni a számtalan szobákat. Mint kiderült, bizalmas megbeszéléseket folytat ott, a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. Ezen kívül hosszú hétvégéket tölt itt a kis család, miközben a családfő gyakorta felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben. Totális az idill.

Pedig nem arról volt szó, hogy neki épül, pláne nem ennyi temérdek pénzből, ami már majdnem egy stadion ára. Nem tudható, fáj-e a szíve emiatt, hogy lehetne stadion is, ami az otthona lesz vénségére ennyi hányódás után. De nem látunk hősünk kebelébe, ezért itt és most egy arcél fölrajzolására szorítkozunk, ahogyan nőtt a test, ezzel együtt az álmok és az igények, hogy a felcsúti kis dácsa után már kastély kell állítólag bunkerrel és ilyesmikkel. De nem is ez, hanem a lélek változása vagy változatlansága, hogy a suttyó kis Viktor klottgatyában vajon erről álmodott-e, s ha nem, akkor mikor költözött belé a vágy.

A Karmelitát először furcsállotta az ember, hogy minek az neki, mert nem lehetett tételezni benne ilyen földesúri, sőt, királyi hajlamokat. Focista volt, illetve szeretett volna lenni ezek összes kétséges készségével, pettyes labdáról álmodott a világkupában, aztán úgy maradt. Ezzel nagy valószínűséggel mindent el is mondtunk róla, a többi már a szemünk előtt zajlott. A kis dácsa mellé stadion, épp a budi végibe, ez belefért ebbe az arcélbe. Minden innen indult el azonban, hogy kiderült, ezt is lehet neki már és akkor, és az étvágy elkezdett növögetni, meghosszabbítva mindent Bicskéig, kisvasutat és a szerzést.

Felcsút volt a lakmusz, s hogy nem színeződött el, vagy épp megfelelő színűvé vált, jöhetett a folytatás. Minden az orrunk előtt, és minden nagyobb fölhorgadás nélkül, beletörődve mintegy a megváltoztathatatlanba, ami az, hogy a szemünket is kilopja. Mi több, az országot is alólunk, és most, tizenhárom év múltán minden indulat, sőt, lassan érzések nélkül nézzük a való világban zajló dolgokat. Magam is a barlangom mélyiről, vagy, ha úgy tetszik, egy fa tetejéről lesem a megváltoztathatatlant, ahogyan bontakozik ki Buddha igazsága. Nem vigasz, csak pőre tény, hogy mindettől még Orbán minden bizonnyal nem boldog.

Mégpedig erősen kell nem boldognak lennie, ha igaz a magasztos tana a vágyak születéséről, azok kielégítéséről és szüntelen újjászületéséről megint, ami folytonos elégedetlenséget, és ebből fakadóan boldogtalanságot okoz. Márpedig ez bizony így van, s máris előttünk áll a szerzés életútja a Cinege utcától a Felcsúti házon át a Karmelitáig, bezárólag Hatvanpusztával, s azért csak ezzel, mert a nemzetvezető is halandó, és elfogy földi ideje, mielőtt mindent be tudna kebelezni. Hogy vigasztal-e minket az ő efféle nyomora, az kérdéses és érdektelen is, mert máshonnan nézzük a kajla világot. Aeterno modo, ahogyan mondható.

Az örökkévalóság módján. És innen nézvést, hogy ez a kétes és mindenféleképpen kétséges alak minek örül, mi fáj neki, vagy épp mit habzsol be soha ki nem elégíthető transzcendens étvágyával, teljesen mindegy. Hiszen a fa tetejéről fogjuk nézni, midőn földi pályája véget ér, és az lesz a büntetése, hogy a nap vidáman süt majd a temetésén. Az már a történelem alakulásától függ, hogy mindezek után lepisálják-e a sírját vagy mauzóleumot kap, de vagy így, vagy úgy, ám mindenképpen mindegy lesz neki. Távozása azonban életéhez hasonlatosan szenvedéssel teli lesz, mert a halál nyugalma csak annak adatik meg, aki azt kiérdemli.

Mindent elmondtunk erről a sorsról. Az összes többi történések, hogy harag söpri-e el őt, vagy ágyban és párnák közt, esetleg egyéb módon ér véget, érdektelen. Ahogyan az is, hogy netán, ha jog és igazság léteznék, elkobozzák-e tőle a most épp belakott palotát és minden lopott vagyont hetedíziglen, sincs jelentősége, mert a dolgok megtörténtek. Eddig és így történtek meg. Idegeskedni ezen már fölösleges, ordítani sem kell nagyon, ha bennünk van a tudás Sziddhartha tanításáról, hogy mi az, ami pokollá teszi az életet. És ezért csak nézgelődünk a magunk részéről Micimackó módján: sietni, azt nem kell, annyira, egyszer úgyis odaérünk

A TIBORCZ-KÖR MAGÁNTŐKEALAPJA NAGYON JÓL JÁRHAT A KORMÁNY GIGABERUHÁZÁSÁN

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2023.10.27.


Egy szeptember 14-ei kormányhatározatban Soroksár és Gyál területén nagyjából hatszáz hektárnyi termőföldet, szántót, legelőt és erdőt jelölt ki a kormány beruházási célterületnek - pont azokat a földeket, amelyeknek egy jelentős részét az egyik Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tavaly vásárolta fel.

Hogy pontosan mit tervezhetnek fejleszteni egy ekkora területre, azt nem tudni, de egyesek ismét kínai akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó beruházásokat sejtenek a háttérben.

A határozatban kijelölt célterület 144 tulajdonlapját átnyálazva a Válasz Online arra jutott, hogy jelentős része, konkrétan 173 hektár

a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap által tavaly felvásárolt kft., a Földber birtokában van.

Az elmúlt években szintén jelentős mennyiségű tulajdonrészt halmozott fel a célterületen egy bizonyos Horváth Mihály és családja, valamint az ő két régi üzleti partnere. Horváth Mihályról a lap azt írja, neve feltűnik az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben, valamint jó CBA-s kapcsolatokkal is rendelkezik.

A Földber-Horváth-tengely a lap számításai alapján a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik...

MESEPARK MAGYAROSAN: MILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLT A TARLÓS-KORSZAKBAN, ÖT ÉVE ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDIK A BUDAPESTI HOLNEMVOLT VÁR

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.10.28.


Felmerül a kérdés, hogyan működhetett eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény. 

„A Mesepark fennmaradási engedélyezési eljárásának végéhez sosem voltunk még ilyen közel, a közbeszerzési eljárás előreláthatóan a jövő hét folyamán megindításra kerülhet, lefolytatása legkevesebb egy hónapot vesz igénybe. A tűz- és villámvédelem kiépítéséhez a fenntartó hozzájárult, ehhez szükséges költségkeret is rendelkezésre áll” – írta Bősz Anett főpolgármester-helyettes a Népszava budapesti állatkertben megkezdett, de félbemaradt másik beruházással, a Biodómmal kapcsolatos kérdésekre adott válaszai között. A várospolitikus nyilatkozata után megkérdeztük az ügyben a Fővárosi Állat- és Növénykertet (FÁNK) is, de választ nem kaptunk.

A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága által kedden tárgyalt és elfogadott – Bősz Anett által jegyzett – előterjesztésből azonban kiderül, hogy a korábbi nevén Meseparkként/Mesevárként emlegetett Holnemvolt Vár új bejárati épületére, az új lovardára, a műszaki épület átalakításával kialakított állatházra és a daráló épület átalakításával kialakított mesterségek házára vonatkozóan „használatbavételi engedély nem kerülhetett kiadásra, mert a kivitelezési munkák az építési engedélytől eltérően valósultak meg”.

Csakhogy a hiányzó engedély miatt vissza kellene fizetni a beruházáshoz kapott 500 millió forintos állami támogatást, ezért mentő ötletként fennmaradási engedélyt kérnek a létesítményre.

Ennek keretében el kell készíttetni az építési engedélyhez viszonyított eltéréseket tartalmazó, a megvalósult állapotra vonatkozó építészeti tervdokumentációt. Ez 90 százalékban készen van az előterjesztés szerint. Megtörtént a dokumentumok felülvizsgálata is. Ezenfelül azonban szükség lesz még a szakhatósági előírásoknak való megfelelés érdekében a tűz- és villámvédelem teljes tervezésére és engedélyeztetésére. Az ezzel kapcsolatos kivitelezési munkák csak ezt követően végezhetőek el.

A fennmaradási engedély kiadásához további tervezési, kivitelezési feladatok elvégzése is szükséges a dokumentum szerint. Többek között a helyszíni megfelelőségre vonatkozó ellenőrzések és mérések pótlása, a megvalósítási folyamat során keletkezett és szükséges dokumentumok beszerzése, illetve tanúsítványok kiállítása. A fenti feladatok teljes költsége 50,8 millió forint, befejezési határideje 2023. december 31. Az összeg biztosítása érdekében módosítani kellett a fővárosi engedélyokiratot is, ezért került az ügy a tulajdonosi bizottság elé.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy milyen engedélyek birtokában működött eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény.

A Tarlós István akkori főpolgármester által 2015 májusában aláírt támogatói okirat szerint „ a magyar mesék világát megidéző Meseparkot alakítanak ki, az ebben létrejövő Mesevár kiállítás célja a mesevilághoz köthető állatfajok bemutatása játékos, gyermek- és családközpontú formában. A csaknem 2700 négyzetméter alapterületen a terek mesékhez illő dekorációt kapnak és „alakot öltenek” a mesék jellegzetes figurái, a gyerekek interaktív kiállítás részeként ismerhetik meg a mesékben felbukkanó állatok és növények tulajdonságait. A hatósági átvételhez megfelelő módon kiépítik a gépészeti és elektromos hálózatokat, válaszfalakat (…) és a tűzjelző és biztonsági rendszereket. A Mesevár belső kialakításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak”.

A Belügyminisztérium által a fenti okirat alapján biztosított 500 millió forintot elméletileg 2016 végéig lehetett volna felhasználni, addig kellett volna elkészíteni a beszámolót is.

A menetközben Holnemvolt Várra/Hetedhét Palotára átkeresztelt mesepark/ eleve csak 2018-ban nyitott meg. A 2013-ban bezárt Vidámpark területének hasznosítására az akkor Persányi Miklós vezette FÁNK egy rövid és hosszú távú koncepciót dolgozott ki, a hosszú távú volt a Pannon Park (benne a biodómmal), amely jelenleg félkészen várja sorsa jobbra fordulását, a rövid távú program volt a mesepark. A projektre 2014-ben adta áldását a főváros, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, ezután adott rá a BM 500 milliót...

A KETTÉOSZTOTT TÁRSADALMAK KÉPE CSAK LÁTSZAT: A TÖBBSÉG IGENIS NORMÁLIS!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2023.10.27.


A Válasz Online-nál nem lepődünk meg, ha azt halljuk: nem kizárólag tömbökben lehet létezni, fontos ügyekben külön-külön is lehetséges állást foglalni. Attól, hogy nem támogatjuk mondjuk a tömeges migrációt, még egyáltalán nem kell homofóbnak is lennünk. Ha pedig nem vagyunk homofóbok, az nem kell együtt járjon mondjuk a vegánsággal. Egy német tanulmány most rávilágít: a kettéosztott társadalmak képe csupán látszat, a valóságban a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus eredetileg a Social Europe oldalra írt a tanulmányról angolul, az itt olvasható bővített, szerkesztett, magyar változatot a Válasz Online számára készítette.

Konfliktusok léteznek, polarizáció alig, radikalizálódott szélsőségek nagyon is – így foglalja össze eredményeit a németországi társadalmi konfliktusokról szóló, nemrég megjelent nagyszabású szociológiai tanulmány három szerzője. Nagy vitát gerjesztő megállapításaik túlmutatnak Németországon: itthon az Orbán-rezsimhez való viszony szorítja ki a differenciált ítéletalkotást egy sor fontos kérdésben, legyen az a migráció vagy a gender – így Magyarországon is gyümölcsözők lehetnek a kötet felismerései.

Steffen Mau, Thomas Lux és Linus Westheuser arra vállalkoztak, hogy adatok, reprezentatív kérdőíves felmérések és fókuszcsoportos interjúk segítségével feltárják a kortárs német társadalom fejlődését, aktuális konszenzusait és konfliktusait. Az egész köteten végigvonuló kérdés, hogy a politika és a médiadiskurzus csupán megjeleníti a társadalomban létező törésvonalakat, vagy épphogy ők teremtik meg ezeket. Képviseletet adnak a pártok? A társadalomban megjelenő álláspontokat közvetítenek az újságírók és a közéleti véleményvezérek? Vagy inkább (nyíltan vagy az objektivitás álcája mögé rejtőzve) meg akarják alkotni azt, hogy kik vagyunk mi, kik az ők, kit kell szeretni, kit kell utálni, mely kérdések alapján kell (egész pontosan) kettő oldalból választani? Fontos kérdések, amikor mindenütt polarizációról és „kultúrharcról” van szó.

Konszenzus van egy sor kérdésben

A szociológusok mindezt négy területen vizsgálták: a gazdasági egyenlőtlenség hagyományos, az ő elnevezésükben „fent–lent” dimenziójában, valamint három újabb terepen: „bent–kint” (migráció), „mi–ők” (elismerési kérdések, jellemzően a szexuális és nemi kisebbségek követelései) és „ma–holnap” (a klímaváltozás okai és a teendők). Meglepő eredményeket kaptak. Nagyon röviden összefoglalva: mind a négy területen konszenzust találtak, ráadásul életkoron, képzettségi és jövedelmi határokon átívelőt.

EGYETLEN EMBERT RÚGTAK KI A CORVINUSRÓL A VIZSGABOTRÁNY UTÁN, A TANÁRT, AKI AZ ETIKAI VÉTSÉGEKET BEJELENTETTE

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.10.27.


A Corvinus vezetése október 24-én azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült, az egyetemnek roppant kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán munkaviszonyát. Az egyetem szerint Ádám nem működött együtt az etikai vizsgálathoz kötődően elindult eljárásban, elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a Corvinus vezetőivel. A kirúgott oktató a Telexnek azt mondta, annyiról lehet szó, hogy nem küldött el pár e-mailt, amikről azt gondolta, hogy már elküldte korábban, és amiket a vizsgálat során már bemutatott.


„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:

azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.

Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).

Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,

nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.

Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.

A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.

Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel...