2024. január 3., szerda

HÚZÓS PODCAST / SURÁNYI GYÖRGY - AGYMOSÁS ÉS SZEMFÉNYVESZTÉS

HÚZÓS PODCAST
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.12.29.



A címben szereplő szavakkal írta le a kormányzati gazdaságpolitikát a jegybank korábbi elnöke. Aki lehetett volna miniszterelnök, csak nem teljesültek a feltételei, helyette lett olasz kereskedelmi bank vezérigazgatója, tanít, ír és nem nyilatkozik naponta. Most Rónai Egonnak elmondja, honnan jövünk, hol tartunk, merre megyünk, kit hogyan ismert meg és mi maradt az akkori benyomásaiból.

NAGY MÁRTON: GYORSULÓ ÜTEMŰ REÁLBÉR-NÖVEKEDÉS JÖN IDÉN

INDEX
Szerző: NAGY MÁRTON
2024.01.03.


Egy boldogabb és sikeresebb év következik: 2024-ben a belgazdaságra kell összpontosítani.

Amikor a magyar embereknek boldog és sikerekben gazdag új évet kívánunk, akkor nem pusztán reményeinkre alapozott kívánságunkat fogalmazzuk meg, hanem egy elemzésekre épített, igencsak valószínű forgatókönyvet látunk magunk előtt. Egy olyan pozitív jövőképet, amit a magyar gazdaság a saját erejéből el tud érni – feltéve, hogy a korábbi évektől eltérő módon nem érkeznek újabb, még súlyosabb, világrengető katasztrófák. A kormány úgy látja, a magyar gazdaságban a növekedési képességek és irányok több mint megfelelőek, és, ha a kátyúkat jó érzékkel ki tudjuk majd kerülni, akkor a növekedés sebessége is jelentős mértékű lehet.

2024-BEN A GAZDASÁGBAN BOLDOGABB ÉS SIKERESEBB ÉV KÖVETKEZIK.

2023 a háborús és az elhibázott szankciós hatásokkal szembeni küzdelem, de ahogy azt a miniszterelnök meghirdette, különösképpen az infláció elleni harc éve volt. A tavalyi évet úgy kezdtük, hogy magas inflációt, ennek következtében pedig csökkenő beruházásokat és fogyasztást láttunk. Szinte csak a növekedésünket erodáló tényezők tornyosultak előttünk.

A növekedést fenyegető egyik legfőbb akadályt, az inflációs rémet végül hosszú küzdelemben legyőztük, így a gazdasági-társadalmi berendezkedésünk alapját jelentő munkaalapú és családbarát rendszert meg tudtuk védeni. Az inflációt tekintve már visszasimulunk a régiós országcsoportba, sőt, novemberben Csehországban már a hazainál magasabb éves inflációt mértek.

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA IS VÁLSÁGÁLLÓNAK BIZONYULT.

A világgazdasági ellenszélben is meg tudtuk őrizni a növekedés alapjait, az innovatív gazdaság egészségét garantáló alapszöveteket. A várakozásaink szerint 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés tehát nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye. A harmadik negyedévtől kezdődően megindult a gyors kilábalás, újra nő a gazdasági teljesítmény – sőt, negyedéves alapon az unióban az egyik legnagyobb mértékben. A legfontosabb egyensúlyi mutatóink helyreálltak, az energiaválság elmúltával az ikerdeficitünk is a múlté, a külkereskedelmünk és a külső egyensúlyunk hónapról hónapra újabb és újabb pozitív meglepetéseket okoz. Ezt a kedvező gazdasági képet a hitelminősítők is megerősítették decemberben.

A kedvező gazdasági kép önmagában azonban nem lesz elegendő a gazdasági növekedés biztosításához, a kormány továbbra sem lehet tétlen szemlélő – a korábbi aktív és jól célzott gazdaságpolitika folytatása szükséges. A gazdasági növekedés helyreállításához legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, második lépésként a belgazdasági termelést és beruházásokat kell jelentősen ösztönözni, harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást...

ITT OLVASHATÓ 

HOGYAN SZEREZHETETT 660 MILLIÁRD FORINTOT MÉSZÁROS LŐRINC TÍZ ÉV ALATT?

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2024.01.03.


Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig.


Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.

Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.

Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.

Bár karrierjében nagy szerepe volt az állami útépítéseknek, Nagy Elek vagyongyarapodása messze elmaradt Mészáros Lőrinc másfél-két évtizeddel későbbi száguldásától. Igaz, a vegyépszeres időkben 1 kilométer autópálya kivitelezési ára még inkább az egymilliárd forinthoz volt közelebb, az évek során azonban az egységár megtöbbszöröződött, olykor már a 10 milliárdot nyaldossa. Legutóbb a Zalaegerszeget az M7-eshez kapcsoló 76-os út fejlesztése kapcsán 9,1 milliárd forintos árral dobálóztak, nem beszélve az Esztergom és Bicske között tervezett M100-as gyorsforgalmi út korábban közölt 10,7 milliárd forint körüli kilométerenkénti áráról. Nagy Elek 2023-ban 70,5 milliárd forintos vagyonnál tartott, ez nem egészen háromszoros érték a 2002-es kiinduláshoz viszonyítva.

Ha komolyan vesszük a gazdaglistákat és a számba vett hivatalos jövedelmeket, akkor a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajost is egy nagyságrenddel kisebb versenyzőnek kell(ene) tartanunk, mint Mészárost. Simicska mindössze 83 milliárd forint becsült vagyonig jutott a Szakonyi Péter által 2002 óta évente kiadott lista alapján, manapság pedig már nem is jegyzik a kecskefarmjára visszavonult egykori főoligarchát. Pedig nem mondhatni, hogy üzlettársával, Nyerges Zsolttal ne igyekeztek volna. A közpénzes út- és vasútépítési tendereken tarolt a Közgép Zrt. A 2015-ös kiűzetéséig mindenható Simicskáról azt írta a HVG, hogy 2011-ben – röviddel a kormányváltás után – egyetlen év alatt több mint 14 milliárd forint osztalékot sepertek be az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ívelő, hozzá és Nyergeshez köthető cégbirodalom vállalkozásai. A közel száz cégből álló háló tagjai a kormányváltástól 2012 közepéig bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.

Nem jutott még Mészáros százmilliárdjainak magasságáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje sem, de a növekedési tempó az ő esetében is szédítő. Tiborcz a legifjabb milliárdosként, 33 évesen katapultált a toplistára 2019-ben. Akkori, 35 milliárd forintos vagyonát négy év alatt megduplázta, 2023-ban 69,6 milliárddal a 25. leggazdagabb üzletemberként jegyezték a 37 éves fiatalembert, aki bankot, brókercéget, piacvezető kamionos vállalkozást, ingatlanbirodalmat, hotelek sorát mondhatja már magáénak. Ha tartja a tempót, egyszer még lekörözheti Mészárost, kivált, hogy Tiborcz felé tartó „áramlásról” beszélnek a NER-kezekbe került portfóliódarabok útját követő elemzők. Először a G7 pendítette meg, hogy Mészáros érdekeltségéből egyenest a miniszterelnök családjához tartozó Tiborcznál landolt az ingatlanos tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. egy darabja, de olyan is volt, hogy egy Mészáros érdekeltségű, alcsútdobozi golfklubba vásárolt be Tiborcz ingatlanos cége, a BDPST Zrt. Más milliárdosoktól is kerülnek vagyondarabok Tiborczhoz, hogy mást ne említsünk: ott a Jellinek Dánieltől megvett Waberer’s részesedés és a Gellért Szálló.

Minden Felcsúton kezdődött
...


Angolul:

2023, AMIKOR ELŐSZÖR HÁTRÁLT MEG A KORMÁNY A JOGÁLLAMISÁG LEBONTÁSÁBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.01.03.


Az elmúlt év sem telhetett el Alaptörvény-módosítás nélkül, és mivel választás közeledik, az elemzők szerint aktuálpolitikai érdekei alapján a Fidesz átírta a szabályait. Volt ellenirányú jogalkotás is: az igazságszolgáltatás befolyásolásában hátralépni kényszerült a kormány. Összefoglaló a jogállam 2023-as helyzetéről.


Az Európai Parlament (EP) által 2018-ban elfogadott úgynevezett Sargentini-jelentés a magyar demokrácia és jogállam rendszerszintű problémáit gyűjtötte össze, és kimondta, hogy a magyar állam súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit. Ezért az EP kezdeményezte a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Ez zajlik, de messze van, hogy esetleg egyöntetű döntés születhessen róla az Európai Unió Tanácsában.

Az Európai Bizottság idén negyedik alkalommal készítette el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A bizottság 2022-es jelentésében fogalmazott meg először ajánlásokat a tagállamok számára. A 2023-as jelentés szerint az előző évi ajánlások közül a magyar kormány sokat nem hajtott végre. A korrupció elleni fellépés és a bíróságok függetlensége kapcsán részben igen, de a médiaszabadság vagy a civil szervezetek helyzetében nem történt javulás.

A magyar állami szervek nem hajtják végre megfelelően az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit sem – írta a jogállami jelentésről szóló közleményében a Helsinki Bizottság 2023 júliusában. Az elmúlt tíz évben az úgynevezett vezető ügyekben hozott ítéletek 76 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország, ami a legmagasabb arány az EU-ban.

A 7. cikkelynél sikeresebb volt a magyar kormány autokratikus törekvéseinek megfékezésében az uniós támogatások visszatartásával járó feltételességi mechanizmus beindítása. A kormány emiatt 2023 májusában bírósági igazgatási reformcsomagot fogadott el. Ezzel részben korrigálta azt a tízéves – részben a normaalkotásban, részben a Fidesz-parlament által kinevezett bírósági vezetők működésében mutatkozó – gyakorlatát, amellyel a végrehajtó hatalom közelébe igyekezett vonni a független igazságszolgáltatást. Miután a parlament decemberben elfogadott még néhány hiányzó rendelkezést, az Európai Bizottság feloldotta a zárolt támogatások egy részét.

Évzáró cikkünkben végigvesszük a magyar kormány és parlamentje jogállamiságot érintő lépéseit 2023-ból...

AN: PROJEKT 2025: AZ AMERIKAI DIKTATÚRA TERVE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.02.


Mivel egyre többen hivatkoznak rá, maga Trump is több burkolt célzást tett, bemutatjuk a „Projekt 2025” nevű tervet, amely a republikánus párttal összenőtt szélsőjobboldal terve a 2024-es választási győzelem esetén az amerikai demokrácia felszámolására, autokratikus rendszer, szélsőjobboldali kereszténynacionalista elnöki diktatúra bevezetésére.


A Projekt 2025 egy részletes program és útiterv a demokratikus intézményrendszer és az alkotmányos ellensúlyok felszámolására. A terv része az is, hogy mindenféle tiltakozásra hivatkozva készek életbe léptetni a „lázadás törvényt”, amely lehetővé teszi a katonaság bevetését a polgári zavargások elfojtására. Trump talán erre utalt, hogy csak az első nap lesz diktátor. Az első napon felfüggeszti az alkotmányos rendet és átalakítja az országot.

A Projekt 2025 terv élén a szélsőjobboldali agytrösztként ismert Heritage Foundation áll, amit aláírásával 80 más szervezet támogat. Az útiterv a 2024-ben győztes republikánus elnök, reményeik szerint Trump programját és tervezett lépéseit tartalmazza Amerika szélsőjobboldali átalakítására, ha úgy tetszik, az illiberális amerikai diktatúra bevezetésére. Annyit már megtanultak, hogy nem diktatúrának és nem fasizmusnak nevezik, ami az.

A Projekt 2025 foglalkozik Orbánnal és a magyar fasiszta állam modelljével, de a dicsőség nem Orbáné. Az amerikai szélsőjobboldal kiérlelte a maga saját útitervét a fasizmushoz. Az amerikai szélsőjobboldalnak nem ez az első ilyen terve, az amerikai történelemben mindig voltak ilyen törekvések, beleértve a Hitlerrel való rokonszenvezést is. Orbán nem az első hivatkozás, és nem is az utolsó. Most éppen ő van kéznél ehhez, ami inkább egy szégyen.

Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a The Atlantic tavaly nyári cikkét, amely azt mondja, hogy bár sokan úgy gondolják, s maga Orbán is azt hiszi, hogy országát a demokráciából az authoritarianus rezsimbe való átmenet laboratóriumává tette, az Atlantic rámutat arra, hogy a amerikai jobboldalon a demokráciával szembeni törekvések gyökerei mélyebbek, és megelőzik Orbánt. Orbán csak egy újabb felszínes hivatkozás ehhez, mert nem ismerik.

A Projekt 2025 ismeretében nevetséges erőlködés Orbán Viktor rányomulása az amerikai szélsőjobboldalra, a CPAC konferenciákra, ahol tanácsokat próbált adni és modellt kínált az amerikai demokrácia felszámolására, mert a helyi szélsőjobboldal láthatóan nem szorul rá. Megvan az ő százéves hagyományuk és elképzelésük ehhez. Orbán még javában Sorosnak gazsulált, cápázta a pápát, fasisztázta az MDF-et, amikor az amerikai szélsőjobb már tudta, mit akar.

Orwell nem a semmiből írta a műveit, az alapstruktúrák régiek, jól ismertek. Nem Orbán találta fel őket, ő is csak másolja ezeket. Mussolinitől és Hitlertől koppintanak, az egészet lopják, az alapelvek semmit nem változtak, csak a helyhez és a korhoz igazítják őket. Ez ugyanaz, mint amikor a kommunista mozgalmak arról vitatkoztak, hogy vannak-e nemzeti sajátosságok vagy mindenhol ugyanúgy kell megvalósítani a proletárdiktatúrát.

Mielőtt a Projekt 2025 tervét bemutatnánk, csupán utalunk a The Atlantic írására, amely szerint az amerikai jobboldal annak idején Hitler megítélésében is „realizmust” sürgetett, és elítélte, hogy a Hitlerrel szemben védekező britek támogatást kapjanak Amerikától. Ezt a mentalitást nem nehéz párhuzamba állítani mai eseményekkel, ahogy leállították az ukrán védekezés támogatását. Ilyen irányzat és tervek régen is voltak, most talán veszélyesebb.

A Projekt 2025 most azért jelent nagyobb veszélyt, mint a korábbi szélsőjobboldali tervek, mert a republikánus párt Trump kezében soha nem állt ilyen közel a szélsőjobboldalhoz és az alkotmányos rend felszámolásának gondolatához, amit a demokrácia megmentésének neveznek. A terv alkalmas arra, hogy más republikánus elnök is használja, s ha 2024-ben nem is nyernek, a terv megmarad. Minta lehet más országok autokratái számára is.

A fentiekből sejthető, hogy egy középiskolás diák is képes lenne ilyen tervet készíteni, mert tudja, hogy a szabad sajtó felszámolásával kell kezdeni, a független intézményeket kell a központi hatalommal szemben megszüntetni, átalakítani, a választásokat kell manipulálni, a propagandát erősíteni, a nemzeti identitást a keresztényfasiszta ideológiával azonosítani. A dezinformáció terjesztése, a végrehajtó hatalom felmagasztalása, a fékek és ellensúlyok gyengítése, a kritikák, ellenvélemények megszüntetése, az erőszak szítása nem újdonság.

Ha Trump eljut addig, hogy republikánus elnökjelölt legyen, ha megússza a börtönt, s elnök lesz belőle újra, személye a leggyengébb láncszem, hogy a tervet kövesse. Trump annyira öntörvényű, irányíthatatlan és kiszámíthatatlan, hogy a tervtől minden pillanatban eltérne, vélhetően radikálisabb irányba, s indulatvezérelte rögtönzéseket mutatna be, ami a 2025 Projektnél súlyosabb következményekkel járna. Ő az egyetlen, aki hiteltelenítheti a hazug mázt, amit erre kennek, mert Trump nyíltan a legnyersebb diktatúrát vezetné be.

De a fő irány kétségtelenül ez lenne, mert Trump nem ideológikus elme, a trumpizmust nem ő hozta létre, hanem a hozzá hasonló szörnyetegre vágyódó hívei. Trump olvassa és követi mindazt, amit kitaláltak róla, beleértve a Quanon összeesküvéselméletet is. Trump önmagával azonos, aki felrúg mindent, ösztönös fasiszta diktátor. De a környezete képes rá, hogy meggyőzze dolgokról, hogy céljait elérje. Ha ilyet hall, megörül, mint egy gyerek.

Az, hogy van egy terv az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam elpusztítására, ami az útjukban áll, az amerikai demokráciát igazi veszélybe sodorja. A Projekt 2025 tervével foglalkozó elemzések, mint amilyen a GPAHE ismertetője, tisztában vannak a 21. századi fasizmus (ezeket tekintélyelvű, autoriter rezsimeknek nevezik) jellemzőivel, hogy a látszat a demokrácia, névlegesen megmaradnak demokratikus intézmények, politikai pártok, még a parlamentek is, de ezek az autoriter uralmat szolgálják és azok kontrollja alatt állnak.

A „mély államról” szóló összeesküvéselmélet, ami a független intézményeket és az állami adminisztráció törvénytisztelő munkáját jelenti, amivel a jogállamiságot védi és akadálya az önkénynek, arra készteti a fasiszta átalakulás tervezőit, hogy lecseréljék a jogállami, alkotmányos értékeket védő adminisztrációt kulturharcos „konzervatív” bürokratákra. Már ennek modellje volt a Legfelsőbb Bíróság elfogalalása is, amire évtizedek óta készültek.

Ahogy erre a szerepre készítenek fel és képeznek „konzervatív” jogászokat, akik a jogot arra használják fel, hogy látszólag törvényes módon nyissanak utat az ideológiát képviselő önkénynek, s látszólag jogszerűen kényszerítsék rá az országra saját ideológiájukat (azt is megakadályozva, hogy a keresztény nacionalista ideológiát képviselő hatalom leváltható legyen), már tömegesen képeznek olyanokat, akikkel lecserélik a jogállami bürokratákat, ezzel szüntetve meg a „mély államot”, az alkotmányvédelmet.

A Projekt 2025 néhány elemét kiemelve az egyik legveszélyesebbnek az tűnik, hogy az új elnök teljes mértékben megszünteti jelenlegi formájában az igazságszolgáltatás rendszerét, az egészet elnöki uralom alá rendeli, az igazságszolgáltatás és az FBI az önkény eszköze lesz az elnök kezében, aki azt a hatalma megszilárdítására és a politikai ellenfelei elleni üldözésre használja fel. Ez eszközt adna Trump kezébe olyan ígéretek beváltására, hogy mindent megbosszul, mindenkit börtönbe csukat. Ez cseppet sem elképzelhetetlen...

ITT VOLT HÁROM KÍNAI, DRÓNOZTAK, AZTÁN MEGKÉRDEZTÉK, VAN-E ELADÓ, KIADÓ HÁZ

TELEX / SZEGEDER
Szerző: KOLLER HANNA
2024.01.03.


A Szeged északnyugati részén fekvő, újosztásos Liliom Lakókertbe a legtöbben az elmúlt néhány évben költöztek be, sok ház most is épül még. Csendes környéknek ígérkezett, szívesen választják a nyugalomra vágyó családosok. Most úgy tűnik, a városrész közvetlen közelében épülő BYD-gyár megzavarhatja a telep békéjét. Vannak, akik már a költözést fontolgatják, mások a lakáshitel miatt kénytelenek lesznek maradni.


Éles versenyben végül Szegedet választotta a kínai BYD, hogy felépítse első európai autógyártó üzemét, ezt az ünnepek előtti utolsó munkanapon jelentette be Botka László polgármester és Szijjártó Péter külügyminiszter. Bár az utóbbi hónapokban nagy titkolózás volt a gyárról, az önkormányzat állítólag közvélemény-kutatást is végzett, Botka szerint a lakosság „döntő többsége támogat egy ilyen környezetvédelmi, ipari beruházást”.

Nem így gondolják a Liliom Lakókertben élő, többnyire fiatal felnőtt családosok. „Ez egy csendes, nyugis, családias környék lett volna” – mondta a Szegedernek egy férfi, aki tíz éve költözött ide, amikor az új városrészben még csak hét lakóház állt. Szombati látogatásunk idején éppen egy a családjának épülő, nagyobb házon dolgozott lányával, de nem tartja kizártnak, hogy mire készen lesznek, meggondolják magukat és nem költöznek át.

„Múlt hét pénteken itt volt három kínai. Drónoztak, aztán amikor elkezdtem beszélgetni az egyik szomszéddal, idejöttek érdeklődni, hogy van-e eladó, kiadó ház”


– mesélte a férfi, aki szerint sanszos, hogy a BYD új gyárának felső vezetői ide költöznek majd be.

Szerinte a lakóparkban élők „fel vannak háborodva azon, hogy ideraknak egy ipari parkot, holott ez lehetne éppen az autópálya túloldalán” is. „Magával a gyárral különösebben nagy bajom nem lenne. Nem az udvaron kalapálnak karosszériát” – utalt arra, hogy a gyártási folyamatok zárt üzemben zajlanak majd, nem fogják megzavarni a lakosok nyugalmát. A baj inkább az, hogy a szegedi 502-es elkerülő utat meghosszabbítják, a négysávos út pedig egy szakaszon a kertek végében zúg majd, ahol most egy kis töltés után csak szántók vannak a végtelenségig...

SZ. BÍRÓ: EURÓPÁT IS FENYEGETNÉ, HA FEGYVERSZÜNETTEL, TOVÁBBI BIZTOSÍTÉK NÉLKÜL PRÓBÁLNÁK LEZÁRNI AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚT

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.02.


Az orosz-ukrán háborúban patthelyzet alakult ki a fronton és a politikában is. Közben csökken a nyugati támogatási kedv és az ukránok kitartása is felmorzsolódhat – ez utóbbi tárgyalóasztalhoz kényszerítheti az ukrán felet. Az aktuális helyzetről és a lehetséges következő lépésekről Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt kérdeztük a Megbeszéljükben.


Lassan két éve eszkalálta az orosz fél a háborút a szomszédunkban. Úgy tűnik mind a fronton, mind a politikában patthelyzet alakult ki.

Noha jelenleg egyik oldalon sincs komoly késztetés arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, az elszenvedett háború borzalmak és a lankadó nyugati támogatás miatt az ukrán fél részéről ez akár hónapok alatt is megváltozhat – mondta Sz. Bíró Zoltán, történész, Oroszország-szakértő a Megbeszéljükben.

Sikertelen ellentámadás

Ukrajnában és nyugaton is nagy reményeket fűztek az ukrán ellentámadáshoz, de az messze nem hozott áttörést. Sz. Bíró szerint részben azért, mert az idő az oroszoknak dolgozott, amíg az ukránok vártak a fegyverekre, fegyverrendszerekre, az oroszok "be tudták ásni magukat". Emellett az ukránok nem kapták meg megfelelő mennyiségben és a kellő időben a régóta remélt légvédelmi segítséget, pedig annak nemcsak a védekezésben, az ellentámadásban is lett volna szerepe – így aztán nem sikerült megtörni az orosz légi fölényt. A történész szerint a harmadik ok, hogy a nyugati szakértők más stratégiát képzeltek el, mint amit az ukrán vezetés végrehajtott. Előbbiek inkább egy szűk területre vonták volna össze az erőket, hogy áttörjék az orosz folyosót, utóbbiak viszont nem merték koncentrálni a haderőt, vélhetően további orosz előrenyomulástól tartva.

Változás az ukrán közhangulatban, lankadó támogatási kedv nyugaton

Egy ukrán közvéleménykutató mérése szerint, míg 2022 végén 90 százalék felett volt azoknak az aránya, akik hallani sem akartak területi engedményekről, az egy hónappal ezelőtti kutatásban már csak 48 százalék gondolkodott így, 44 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy területi veszteség árán is bele kellene menni egy fegyverszüneti megállapodásba – mutatott rá a szakértő.

Az emberek véleményét nyilvánvalóan befolyásolják az átélt borzalmak, a veszteségek, de az is, hogy van-e sikerélmény és, hogy mennyire bízhatnak meg abban, hogy érkezik segítség, támogatás nyugatról – véli Sz. Bíró. Mivel a támogatások mértéke visszaesett – ideértve a fegyverek és fegyverrendszerek leszállítását is, a harctéri sikerekre is kevesebb az esély. A politikai vezetésnek pedig tekintettel kell lennie a közvéleményre – hangsúlyozta a szakértő.

Közben a nyugati országokban növekszik az apátia, a változást pedig nemcsak hangulati szinten lehet érzékelni, számokban is kimutatható. 2023 augusztus eleje és október vége között bejelentett segélyek mértéke 90 százalékkal kisebb volt, mint az előző év hasonló időszakában – ismertette Sz. Bíró a beszédes adatot. Pedig, alig van olyan ország, amely a kétoldalú megállapodások alapján kicsivel több mint a GDP-jének 1 százalékával támogatja a háborúban álló országot, az Egyesült Államok például 0,3 százalékot költ erre. Ebbe beletartoznak a fegyverszállítások, a humanitárius segélyek és a direkt pénzügyi támogatások is. Ez tehát nem jelent fenyegető mértékű terhet – mondta a szakértő.

Sz. Bíró szerint, amennyiben az ukránok kitartanak, akkor a nyugatnak nemcsak folytatnia, hanem növelnie kellene a támogatást.

A fegyverszünet nem lenne elegendő biztosíték

Ha a fronton marad a patthelyzet, nem növekszik a támogatási kedv és a közvélemény átfordul – ami a fentiek alapján valószínűsíthető, akkor lehetséges, hogy az ukrán fél rákényszerül, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Ez azonban egy következő problémát vet fel: meg lehet-e bízni az orosz félben?

Oroszország öt nemzetközi egyezményt szegett meg, amikor megtámadta Ukrajnát, köztük egy olyat, amit 2003-ban Vlagyimir Putyin iktatott a jogrendbe – emlékeztetett a szakértő. Sima fegyverszünettel egyszerűen nem lehet lezárni a konfliktust, az nem lenne elég biztosíték az ukrán félnek – véli Sz. Bíró, aki szerint elképzelhető, hogy egy demarkációs vonal kijelölése után a gyors NATO-felvétel ígérete mellett mennének bele egy fegyverszüneti megállapodásba.

A szakértő úgy véli, egy fegyverszüneti megállapodás egyéb biztosíték nélkül nemcsak Ukrajna számára lenne elfogadhatatlan, hanem Európának is. Legalábbis annak kellene lennie. Ha ugyanis Ukrajna sorsa bizonytalan, akkor nem lesz aki újjáépítse. Ez pedig összetett, súlyos szociális és politikai problémákat okozna Európában, ami a nyugati országokat is fenyegetné.

Az Oroszország-szakértő arról is beszélt, hogy a nyugatnak egzisztenciális fenyegetésként kellene érzékelnie azt, ami Ukrajnával történik, különben nem lesz felkészült, ha más szuverén – akár NATO-tag – országot támad meg Oroszország. Említette azt is, intő jel az is, hogy hogyan bánik a Putyin-rezsim az oroszokkal, főleg 2022 februárja óta.

KÖKÉNY MIHÁLY: ORBÁN SZERINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER EGY KUTYULÉK

HÍRKLIKK / KLIKK TV
Szerző: KLIKK TV
2024.01.02.


Kökény Mihály szerint az egészségügyben a káoszt Orbán Viktor idézi elő kiszámíthatatlan intézkedéseivel. A szakpolitikus és volt egészségügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy valamennyi intézkedés a centralizációt erősíti, de közben a rendszerből nem csak a pénz, a koncepció is hiányzik. Probléma, hogy egymás mellett, párhuzamosan működik az állami és a magánszféra.

A fő cél az állami irányba történő elmozdulás, ami tetten érhető az egyelőre csak tervként létező szakrendelők területén. A megvalósítás most megakadt, mert a kormányzat rájött, hogy a lépés nem lenne népszerű a választások előtt – mondta Kökény Mihály. Orbán felrója, hogy nincs rend, de hát mitől is lenne, amikor egyes területeken államosítanak, másutt, például a kórházi patikák esetében éppen magánosítanak – tette hozzá az egészségügyi szakember.

„A Covid-hullám már itt van, mégpedig egy gyorsan terjedő variáns. A kormány azonban nem tanult semmit, nincs tájékoztatás, az oltóanyaghoz nem vagy alig lehet hozzáférni. A járványkezelés rosszabb, mint volt, mert közben az emberek is kiengedtek, hiányzik a fegyelem és az óvatosság” – mondta Kökény Mihály.

ÚJ ÉV, RÉGI HÁBORÚK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.03.


Durvuló háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, kifulladt tiltakozás Szerbiában és egy felcsúti csodavideó a reggeli hírlevelünkben.

Jó reggelt kíván a 444 reggeli (és nem az egyedüli) hírlevele az elmúlt 24 legfőbb híreivel!



BELFÖLD

Orbán Viktor a beosztottjainak a gyerekfotóit értékelte a Tiktokon.

Lánczi Tamás a köztévében darálta le, mi lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata.

- 50 hónapja húzódik a Simonka-per, és még csak most kezdik újra nulláról.

- Nagy Feró fia és a gitáros is otthagyja a Beatricét.

- Mivel az utolsó buszt lekéste, lopott BMW-vel próbált hazaérni az éjféli pezsgőbontásra egy litkei férfi.

GAZDASÁG

Az év végén a kínai BYD már több elektromos autót adott el a Teslánál, de éves szintem még mindig Elon Musk vezet.

- A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő huszárvágással csökkentette a várólisták hosszát.

Akadozott a net- és mobilszolgáltatás a Vodafone és a Telekom hálózatán is.

- A pedagógusok többsége nem tudja, mennyit keres január 1-től.

- Új lakossági állampapírok jönnek.

- Az NGM szerint az állam tavasszal veheti meg a ferihegyi repteret.

OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ

Újabb komoly légicsapás érte Kijevet és Harkivot, miután Vlagyimir Putyin bosszút ígért a Belgorodot ért ukrán támadás miatt. Mellesleg az orosz hadsereg véletlenül lebombázott egy orosz falut is Ukrajna közelében.

Közben az ukránok alig tudják bevetni a németektől kapott modern tankokat, a meghibásodások és az alkatrészhiány csökkentették a bevethetőségüket.

Az orosz rendőrség összefogdosta a Szentpéterváron szilveszterező bevándorlókat, hogy besorozzák őket a hadseregbe, és aki bevállalja, gyorsabban kaphatja meg az orosz állampolgárságot.

- Volodimir Zelenszkij az újévi beszédében azt mondta: Putyin egy állat, aki megeszi vacsorára az EU-t.

KÜLFÖLD

Az IDF közölte, hogy rakétaindító állásokat talált az ENSZ segélyszervezetének gázai iskolájánál. Felrobbantották a Hamász második emberét Bejrútban. A megtámadott fesztivál túlélői beperlik az izraeli államot, mert szerintük a biztonsági szervek mulasztásai miatt következett be a mészárlás. Közben Törökországban őrizetbe vettek 33 embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Izraelnek kémkedtek.

Szerbiában 13 napig tüntetett az ellenzék a szerintük elcsalt belgrádi választási eredmény miatt: bár a tüntetők egyszer még a rendőrökkel is összecsaptak, a tiltakozások pont addig tartottak ki, ameddig az éhségsztrájkoló ellenzéki politikus, Marinika Tepić.

Csodával határos módon tudott kimenekülni mind a 379 ember a tokiói reptéren lángba borult gépből, az ütközést a másik gépen lévő hat emberből csak a kapitány élte túl.

- Folytatódik a lengyel kultúrharc: az új kormány lecserélte a pályázatot, amit még az előző kormány nyújtott be a Velencei Biennálénak.

- Egy szilveszteri bulin lábon lőttek egy embert egy olasz parlamenti képviselő fegyverével.

Lemondott Claudine Gay, a Harvard Egyetem elnöke.

SPORT

Végre úgy kommunikál a Puskás Akadémia, mint a legnagyobbak: a felcsúti focicsapat legújabb videója azt ígéri, hogy a klub szurkolója, rajongója, fanatikusa leszel.

- Kleinheisler a Hajduk Splitbe ment.

- És már ingyen is meg lehet hallgatni a Borízű hang 152. adását.

ITT OLVASHATÓ