2020. június 22., hétfő

A KATONASÁG SZÍVJA FEL A MUNKANÉLKÜLI FIATALOKAT, HOGY JAVÍTSON A MUTATÓKON

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.22.



A nemzetközi sajtóban is hír lett, hogy az Index bejelentette, veszélyben érzi a függetlenségét. Ahogy a tegnap tüntetés is a Színház- és Filmművészeti Egyetem önállóságának megőrzése mellett. Eközben a magyar kormány a törökök mellett lobbizik, és szokatlan módon a külképviseleteken keresztül bocsánatkérést követel a sajtótól szerte a világban. Itthon pedig akcióban a hadsereg.

A magyar hír kirobbanásával szinte egyidőben jelentette meg a New York Times a Reuters tudósítását az Indexről, amelyik honlapján jelentette be: függetlensége veszélyben. A rá nehezedő egyre erősebb külső nyomás miatt. A főszerkesztő, Dull Szabolcs ugyan ennek részleteit nem fejtette ki, de a 2018-as tulajdonosváltás óta aggódik a szerkesztőség a független újságírást folyamatosan érő fenyegetések miatt. Ami jelen esetben a newsroom/híroldal felszámolásával járhat. S erről akár a közeli napokban döntés születhet – tette hozzá. A tudósítás megjegyzi, hogy Orbán Viktor az elmúlt évtizedben az élet számos területére kiterjesztette befolyását, miközben az Európai Unió egyfolytában bírálta őt azért, mert a jogállamot megsértve pártkontroll alá vette az igazságszolgáltatást, a médiát és akadémiai intézeteket – adta hírül a New York Times.

Hasonló megközelítésben tálalta a témát a San Francisco Chronicle az AP amerikai hírügynökség beszámolója alapján. Az Indamédiát már 50%-ban birtokló Vaszily Miklósról feltételezhető – írják –, hogy az Origohoz hasonló változás áll be vezetése alatt az Indexnél is, azzal a különbséggel, hogy ott egyik pillanatról a másikra lett nyíltan kormánypárti médium a független portálból. Az amerikai hírügynökség sorra veszi az úgynevezett bedarálásokat, kezdve a KESMÁ-val, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal, folytatva a sort a Népszabadsággal, és zárva a Heti Válasszal.

Frissiben számolt be a New York Times a Színház- és Filművészeti Egyetem kormányzati ellenőrzése ellen tiltakozó demonstrációról is, aminek eredménye az lesz, hogy a 155 éves múltra visszatekintő egyetem irányítását egy magánalapítvány veszi át. Noha a kormány azzal érvel, rugalmasabb és hatékonyabb lesz a működése, illetve könnyebben jut majd forrásokhoz. A kormány hasonló mintára szervezte át a Corvinus Egyetemet és további 7 oktatási intézmény átszervezése van folyamatban. Gulyás Gergely kabinetfőnök persze mindenkit igyekezett megnyugtatni a napokban: az új igazgatótanács nemcsak csökkenti az állami befolyást, hanem teljes mértékben ki is zárja. Ám bírálói rögtön megjegyezték, hogy az igazgatótanács tagjait a kormány fogja megnevezni úgy, hogy nem biztosítja az átláthatóságot, és nem konzultál sem a tanszékekkel, sem az egyetemistákkal.

Elítéli a Riporterek Határok Nélkül szervezete, hogy Orbán és kormánya arra kérte az őt bíráló médiát, kérjen bocsánatot. Ez ugyanis a megfélemlítés újabb eszköze, ami a külföldi tudósítókat érinti most a leginkább, de persze tovább erősíti azt a hazai tendenciát is, mely nyomás alatt tartja magyar sajtót is. A Bécsben akkreditált magyar nagykövet, Nagy Andor egyenesen a követségi honlapon tette közzé bocsánatkérésre vonatkozó felszólítását, mivel hogy az osztrák média hamisan állította, hogy a koronavírus idején alkalmazott rendeleti kormányzás a sajtószabadságot és a parlament jogköreit korlátozta – írta ő. Ezért nemcsak a kormánytól, de a magyar szavazóktól is kérjenek bocsánatot a sajtóorgánumok, sőt az osztrák olvasóktól is. Hasonlóan járt el a Nagy István svájci nagykövet is, levelét megkapta többek között a Genfi Tribune. Müller Adrien svéd nagykövetünk azért is bocsánatot követelt, amiért a legnagyobb svéd napilap nem volt hajlandó lehozni a felelős újságírásra intő véleménycikkét.

A Bakuban székelő Vzgljád, orosz nyelvű napilap Szijjártó Péter követelését ismerteti, aki a Visegrádi Négyekkel folytatott találkozó után videókonferencián követelte az Európai Uniótól, hogy fizesse ki Törökországnak a megígért 6 milliárd eurót a szíriai menekültek befogadásáért cserébe. Szerinte – illetve a magyar álláspont szerint – stratégiai együttműködésre kell törekednie az Európai Uniónak Törökországgal. Úgy fogalmazott: ha Ankara nem állítja meg a menekültáradatot, akkor elsősorban a közé-európai országok szenvedték volna el a migrációt.

Győri keltezésű a francia AFP tudósítása a Yahoo News hírlistáján arról, hogy a hadsereg igyekszik felszívni a koronavírus járvány miatti munka nélkül maradt fiatalokat. A kormány igyekszik vonzóvá tenni a katonai karriert, hisz most ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak a súlyosbodó munkanélküliségre. 100%-kal növekedett a toborzás mutatója a vírus okozta válság kezdete óta, 2500 felvételről már biztosan lehet tudni. Egyszerűsítették ennek érdekében az orvosi teszteket, felgyorsították a felvétel menetét, és a kiskatonáknak például 6 hónapos fizetett képzést biztosít a katonaság. Orbán egyre jobban támaszkodik a katonai erőre, s veti be egyre váratlanabb helyeken, legutóbb a kórházak és a gazdasági társaságok ellenőrzésére. 2030-ig 10 új katonai középiskolát tervez elindítani.


MEGHALT BÁLINT GAZDA - JÚLIUSBAN ÜNNEPELTE VOLNA 101. SZÜLETÉSNAPJÁT.

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.06.21.


Vasárnap este meghalt Bálint György kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, akit az ország „Bálint gazdaként ismert”. A hírt Facebook-oldalán jelentették be.

Bálint György tavaly nyáron a 100. születésnapja előtt adott interjút lapunknak, amelyet itt olvashatnak.
1919. július 28-án született Gyöngyösön. Gyermekkorát a család gyöngyösi és gyöngyöshalmaji birtokán töltötte. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1948-ban kulákká nyilvánították, ezután költözött Budapestre. Agrármérnöki diplomát szerzett, agrártankönyveket írt, a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, több szaklapot szerkesztett. 1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című műsorának állandó munkatársa volt. Televíziós szerepvállalása óta nevezik széles körben Bálint gazdának. Gazdaképző egyesületet szervezett, 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt országos tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Számos szakmai díj kitüntetettje. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa. Gyöngyös és Budapest díszpolgára.