2020. június 6., szombat

SZŰCS TAMÁS: A MEGSZERZETT TUDÁS IS EL FOG VESZNI

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2020.06.06.



El kellene halasztani NAT bevezetését, azért, hogy a távoktatás alatt felhalmozott tudást beépítsék a rendszerbe – nyilatkozta Szűcs Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnöke, akit a holnapi pedagógusnap kapcsán kerestünk meg. Azt is elmondta, hogy a vírus ideje alatt kiderült, hogy a pedagógusoknak egy túlszabályzott keretrendszerben kell dolgozniuk, valamint azt is megemlítette, hogy szerinte hogyan tudná a kormány kimutatni az elismerését a pedagógus szakma iránt.

Szűcs Tamás lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a pedagógusok hasonló problémákkal szembesülnek, mint az egészségügyi dolgozók. A legfőbb hiányosságot mind a két szektorban abban látja, hogy az alapfelszereltség minősége és mennyisége sem megfelelő.

Szerinte a szakma megbecsülése több irányból megközelíthető. Az egyik a manapság már elengedhetetlen anyagi vonzat. A szövetség elnöke elmondta, hogy amíg korábban 51 és fél óra volt a pedagógusok átlagos heti munkaideje, mostanra, a járvány előtti időszakra, már 56 órára nőtt ez a szám, ami a Fidesz által bevezetett oktatásügyi törvényeknek köszönhető. Úgy gondolja, hogy az elismerés első lépcsőfoka az lenne, ha ezt a többletmunkát az állam kifizetné, úgy, hogy az alapbéreket európai szintűre emelné. A kormány nem úgy tudná elismerni a pedagógusokat, ahogy az egészségügyi dolgozókat – azaz nem egyszeri, moráljavító bónuszra van szükség...


ORBÁN: A SZÁZ ÉV MAGÁNY VÉGET ÉRT, MA ISMÉT GYŐZELEMRE ÁLLUNK

INDEX
Szerző: PJ
2020.06.06.



Orbán Viktor turulszobrot avatott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen, ahol aztán egy egészen hosszú beszédet mondott, ezt a Magyar Nemzet írta le szó szerint.

A turulszobrot Trianon 100. évfordulója alkalmából emelték, ennek tövében mondta Orbán, hogy: "a magyaroknak ezredéves magasságban van a történelemhorizontja. Innen szét lehet tekinteni, innen messzire lehet látni. – Jobbra Kassa, arra Szatmárnémeti, mögöttünk Munkács. Ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, még messzebbre is elláthatunk. Egészen az idők kezdetéig. Látjuk, amint a nagy sztyeppe vándorló népeinek százai eltűnnek, és odavesznek a történelem porfelhőiben. Látjuk, hogy mi, magyarok se el nem tűntünk, se oda nem vesztünk, hanem a latin, a germán és szláv népek gyűrűjében különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk, megfogadtuk, és állva tettük, ha tettük".

Ezután arról beszélt, hogy a magyarok a nyugatról és keletről jövő csapásokat és támadásokat is kivédték, és megtartották helyüket Európában.

Négyszáz éven át, négy trianonnyi időn keresztül erős és független álom volt a magyar


- mondta, majd beszélt a török hódoltságról, szabadságharcokról, szovjet elnyomásról, és a nőkről, akik mesterembereket és katonákat szültek az országnak, mikor mire volt épp szükség.

Bár az évszázadok alatt magyarok százezrei estek el a csatatereken, láthatta az egész világ, hogy a magyar nemzeten nem fog se a golyó, se a kardvas. Ha le is verik a lábáról, újra és újra feláll. Most jöttünk el a magyar anyák tere mellett. A magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár. Ez jól is van így, mert mindig az asszonyok pótolták a vérveszteségeket. Hol országvédő katonák, hol országépítő mesteremberek hadait adták a hazának. Mindig azt adták, amire éppen szükség volt.

Végül beszédében elérkezett Trianonhoz, ami "bennünket védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált. Erkölcsi aggályok nélkül rajzolták újra Közép-Európát, ahogy újrarajzolták Afrika és Közel-Kelet határait is. Ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha", mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint az évtizedek, évszázadok alatt sokan bejelentkeztek, hogy "elföldelnék Magyarországot", de "mi makacs népség vagyunk, sohasem voltunk hajlandók részt venni a saját temetésünkön", a magyarság pedig "lényegében ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét", a Kárpát-medencében...


JANISCH ATTILA TILTAKOZÁSA AZ ŐT ÉS A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEMET ÉRŐ RÁGALMAZÁSOK ELLEN

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: JANISCH ATTILA
2020.06.06.


„Ragaszkodom ahhoz, hogy szabad és független emberként gyakorolhassam a szabad véleménynyilvánítás jogát.”

Tiltakozom az ellen, hogy írásaimat meghamisítva egyes médiumokban és orgánumokban azt állítsák rólam, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet valaha is balliberális intézménynek neveztem. Ezt a jelzőt – mint az SZFE-t mások által megbélyegző minősítést – idézőjelek között citáltam. A módszeresen visszatérő szöveghamisítást az egyetem és személyem lejáratására használják.

Tiltakozom, mert a Hír TV 2020. május 27-i Magyarország élőben című műsorában – élő adásban – olyan mondatokat tulajdonítottak nekem, amelyeket soha sehol nem írtam le, és nem is mondtam.

Tiltakozom, mert ebben az alapítványi átalakulással kapcsolatos műsorban a Színház- és Filmművészeti Egyetem és személyem elleni ártó szándékkal valótlanságot állítottak.

Tiltakozom, mert az illetékes államtitkárt – akinek nem kötelessége az eredeti szöveget ismerni – egy meghamisított részlettel kényszerítették egy hazugság jóváhagyására.

Tiltakozom az ellen, hogy írásaimat, mondataimat rendszeresen kiforgatják, tartalmukat az ellenkezőjére változtatják.

Tiltakozom, mert ezzel szándékosan és tendenciózusan félrevezetik a szélesebb közvéleményt.

Tiltakozom az ellen, hogy a meghamisított és nekem tulajdonított gondolatokat bármilyen módon a Színház- és Filmművészeti Egyetem jó hírnevének, nemzetközi szakmai tekintélyének csorbítására, a tanári kar megbélyegzésére használják.

Tiltakozom az ellen, hogy a magánemberként közölt publicisztikai írásaimat összemossák a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett politikától mentes oktatói tevékenységemmel.

Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy szabad és független emberként gyakorolhassam a szabad véleménynyilvánítás jogát, amelyet az Alaptörvény biztosít Magyarország minden állampolgára számára.

Janisch Attila filmrendező, az SZFE docense
Budapest, 2020. 06. 05.

Másodközlés esetén csak a változtatás nélküli teljes szöveg közölhető!

PURITÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.06.06.


Mint ahogy arról a Blikk és a Blikk nyomán az egész sajtó beszámolt a minap, Orbán Viktor fizetése 50 forinttal csökkent, ami azt jelenti, hogy ezentúl már csak 1 507 350 forintot vihet haza. Ezzel is megmutatja a miniszterelnök, hogy ő képes puritán életet élve is elvezetni az országot. A kérdés csak az, hogy ki az, aki teljesen komolyan elhiszi, hogy valóban csak ennyit keres a miniszterek elnöke? Miért teszünk úgy, mintha ez a valóságot képezné, és nem egy gyermeteg átverés lenne az egész? Olyan ez, mint az, hogy a mai napig vannak sokan, akik elhiszik, hogy Mészáros és Tiborcz milliárdjai valóban az ő tulajdouk. Elhiszik, hogy ha azért nem is feltétlenül dolgoztak meg, ám miután az ő nevükön van, ezért az ő tulajdonuk. Meg a francokat.

Orbán körülbelül annyira puritán, mint bármely keleti diktátor az elmúlt évtizedekből. Lehet, hogy hivatalosan csak kicsit több mint másfél millió forintot keres, de a valóságban lényegében ingyen kap mindent, sőt, az ország költségvetéséről is ő rendelkezik, ezért eshetett meg az is, hogy felcsúti háza kertjének végébe felépíttetett egy komplett stadiont. A fél világ kérdezi teljesen komolyan, hogy ez egy vicc, vagy tényleg a hátsó kertjébe húzott fel egy stadiont a miniszterelnök? Nem egy esetben mutattam már külföldi ismerőseimnek a fotót, és minden egyes alkalommal hüledeztek, hogy ezt mégis hogy. És ezt úgy, hogy a korrupcióról szintén igen híres Spanyolországban tettem ezt, ahol a korábbi kormánypárt tagjainak olyan bankkártyái voltak, amelyeken nem volt pénzköltési limit, vagyis lényegében annyit vettek el a közpénzből, amennyit csak akartak.

Orbán egy kapzsi, mindent leuraló maffiavezér, aki továbbra is el akarja hitetni az emberekkel, hogy ő tulajdonképpen csak egy közülük. Úgy hiszi, hogy működik a stratégiája, amely szerint ő is csak egy falusi halandó, aki egészen a kormányfői pozícióig küzdötte fel magát, ezzel is megmutatva, hogy ez a fajta karrierépítés lényegében bárki számára elérhető. Ez természetesen még igaz is lehetne, azonban ne felejtsük el, hogy milyen út vezetett idáig, hány embert kellett becsapnia és átvernie, hány menekültet, hajléktalant vagy ellenzéki szimpatizánst kellett megszégyenítenie ahhoz, hogy megszerezze azt a teljhatalmat, amivel ma is rendelkezik. Megvolt az ára annak, hogy ma egy ilyen rendszerben kénytelenek élni a magyarok.

A retorika egészen sokáig gond nélkül működött, hiszen a gazdaság szárnyalt az utóbbi években és a migránsoktól is megvédte a drága miniszterelnök úr a lakosságot. Mindenki boldog volt, még akkor is, ha egyébként ellopták a magánnyugdíj megtakarításait, vagy egy rokona belehalt a lehetetlen kórházi körülményekbe. Volt munka, emelkedtek a fizetések, az ország pedig épült és szépült. Csakhogy eközben Orbán is kegyetlenül megszedte magát hazai és uniós közpénzekkel, még ha papíron ez Mészáros és az összes többi stróman nevére került. Lehet, hogy Orbán (hazai) bankszámláján alig találnánk pénzt, de dőreség volna azt hinni, hogy ez lefedi a valóságot.

Orbánnak a hatalom megszerzése nem volt elegendő, hiszen egyszer nyugdíjba is kell majd vonulnia, ahhoz viszont nem elég az a pár millió forint, amit ha akart volna, megspórolhatott volna az elmúlt években. Arról már nem is beszélve, hogy a NER fenntartásához iszonyatos pénzösszegekre van szükség, amelyek csökkenésével Orbán hatalma és a rendszer stabilitása is csökkenne. Orbán az EU, valamint a magyar állampolgárok pénze nélkül ma sehol sem lenne, hiszen az ígéreteivel önmagában még nem tudott volna több százezer szavazót szerezni magának. A határon túliak leknyerezéséhez – tisztelet a kivételeknek – ugyancsak milliárdokra volt szükség, amit lehet, hogy Orbán nem a saját zsebéből fizetett, a közpénzt mégis úgy használta fel, mintha az a sajátja lett volna.

Orbánnak egyszerűen nincs szüksége hivatalosan magas fizetésre, hiszen úgy rendelkezik több ezer milliárd forint fölött, mintha a sajátja lenne...

KENTAURBESZÉD - ROMSICS IGNÁC: 1920. JÚNIUS 4.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2020.06.06.


Az első világháborút lezáró magyar békeszerződést 1920. június 4-én délután fél 5-kor írták alá az egykori francia királyi rezidencia, a versailles-i kastély hatalmas, 115 hektáros parkjának Grand Trianon, vagyis Nagy-Trianon nevű palotájában.

A békeszerződés aláírása
Magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd diplomata, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter látták el kézjegyükkel az okmányt. Vagyis két olyan személy, aki a szégyenteljes tett után kész volt visszavonulni a politika élvonalából. Az aktusra a palota 52 méter hosszú és 7 méter széles ún. Cotelle-termében került sor, amelynek falait rózsákkal átszőtt fehér kárpit borította. Miután az öt főhatalom és a többi nemzet is aláírta az okmányt, az elnöklő francia miniszterelnök, Alexandre Millerand mondott rövid beszédet. Az egész ceremónia nem tartott tovább negyedóránál. A palota előtti díszőrség fegyverrel tisztelgett a távozó magyaroknak, miközben a teremből kilépő délszláv, román és csehszlovák politikusok melegen gratuláltak egymásnak. Az aláírás előzményei visszanyúlnak 1919 első hónapjaira, amikor a Párizsban ülésező békekonferencia szakbizottságai megállapították az új magyar határokat. A konferencia legfelsőbb szervei ezeket a februári–márciusi előterjesztéseket 1919 május–júniusában kisebb viták után, de érdemi változtatás nélkül hagyták jóvá. Ez alól egyetlen jelentős kivétel volt: az osztrák–magyar határ. Erről csak 1919. július 10–11-én döntöttek. Az új határok a győztes nagyhatalmak méltányosabb elképzelései és a szövetséges, illetve szövetségesként elismert utódállamok túlzó követelései közötti kompromisszumok eredményeként alakultak ki. Ebből adódott, hogy az alapelvként meghirdetett nemzetiségi elvet számos esetben alárendelték a stratégiai, gazdasági és egyéb szempontoknak, s Magyarország új határai így azokon a szakaszokon sem feleltek meg a nemzetiségi választóvonalaknak, ahol ez minden nehézség nélkül lehetséges lett volna. A konferencia döntéseinek értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent...

A magyar és a külföldi visszhang
Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió személyből 3,3 millió, vagyis 30,2 százalék volt magyar. Ez még azok számára is nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való belenyugvást, akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására. Az ország nagyvárosaiban és Budapesten ezért egymást érték a tiltakozó nagygyűlések és felvonulások. Az iskolákban és a hivatalokban június 4-re szünetet rendeltek el, az újságok gyászkeretben jelentek meg, a zászlókat félárbócra eresztették. Mivel az aláírás pontos időpontját Budapesten nem tudták, már kora délelőtt megkezdődtek a gyászszertartások és a tiltakozások. Pontban 10 óra előtt, mielőtt a könyörgő istentiszteletekre sor került volna, megkondultak a főváros összes harangjai, megálltak a villamosok és öt percre a vonatok is az egész országban. A nemzetgyűlés 11 óra után kezdődő rendkívüli ülésének szónokai hangoztatták, hogy ez a döntés „Isten és az emberek előtt semmis és érvénytelen”, és az elszakított országrészek rövidesen újra egyesülni fognak az anyaországgal. A sajtócikkeket, beleérve a baloldali lapokban közölteket is, hasonló hangütés jellemezte. Ez a béke – írta például a Népszava – „nem béke, és éppen ezért kell összeomlania, amint az elmék kitisztulnak és a szemekről lefoszlik a bosszú véres felhője”...

ÍGY ÉLTÉK MEG A TRIANONI ÉVFORDULÓT A SZOMSZÉD ORSZÁGOKBAN

HVG ONLINE
Szerző: NÉMETH ANDRÁS
2020.06.06.


A Magyarországot körülvevő országokban alig foglalkoztak a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójával, ennek egyik oka, hogy a szomszédok a magyaroknál is kevesebbet tudnak a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló diktátum részleteiről. A szomszédok reakciója egyben fokmérője annak is, hogy milyen a viszony Budapest és az adott állam között.

„Mi szerbek toleránsak vagyunk, egy csomó magyar jött Jugoszláviába 1956-ban és Szabadkán még mindig beszélnek magyarul” – mondta néhány évvel ezelőtt egy belgrádi taxisofőr, amikor arról beszélgettünk, mi okozta, hogy a Joszip Broz Tito által létrehozott délszláv állam fél évszázados lét után végül elmerült a történelem süllyesztőjében. A negyvenes éveiben járó sofőr nem játszotta meg magát, valóban nem tudott arról, hogy az első világháború után a formálódó délszláv államszövetséghez csatolt, ma Szerbiához tartozó Vajdaságban évszázadok óta élnek magyarok.

A tudatlanság nem véletlen, a két világháború között, majd a második Jugoszlávia létezésének éveiben is a nem szerb népesség létére utaló emlékek felszámolása volt a hivatalos politika egyik fő célja: eltűntek a szobrok, az emlékművek, a templomok, több temető, s leverték az angyalos koronás címert a ma Zemunként ismert Zimonyban emelt honfoglalási emlékműről is. Igaz, nem végeztek alapos munkát, a mai napig látszik az angyalszárnyak sziluettje...

SZABAD SZEMMEL: SZOKATLAN MÓDON CSENDBEN MARADT A MAGYAR KORMÁNYFŐ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.06.



Le Monde 

A lap arról ír: a koronavírus belezavart, hogy Magyarországon megemlékezzenek a trianoni sebről, amit máig kiaknáznak a nacionalisták. A szerződés egy évszázad elteltével is a tragédia szinonimája a magyarok nagy többsége számára. Orbán úgy tervezte, hogy ez az év az emlékezésről szól, csak azután jött a Covid-19. Ezért az események nagy részét lefújták. Ekkor vette át a kezdeményezést sokak meglepetésére a budapesti főpolgármester és szervezte meg a gyászpercet. A Fidesz általában azt veti a magyar baloldal szemére, hogy az nem tiszteleg kellőképpen a tragédia előtt. Orbán ugyanakkor babusgatja a határon túli magyarokat. Ám a kormányfő szokatlan módon csendben maradt két napja, csupán Karácsony akcióját dicsérte meg. Annál jobban kirohant Áder János a megállapodás ellen a Parlamentben. Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet igazgatója úgy véli: a hatalom látnivalóan el akart kerülni minden nemzetközi feszültséget. Orbán inkább arra játszik, hogy megnyerje a szomszéd államok lakosságát és így belülről alakítsa át az uniót, semmint hogy feltépje a régi sebeket. Az irredentizmus kikerült a magyar módszerek közül, leszámítva a szélsőjobbot, de ott is csak egy csipettel van jelen, mert mint a Mi Hazánk egyik tagja elmondta: a területeket csakis háború árán lehetne visszaszerezni, az meg túl nagy ár volna. A közvitákból egyébként teljesen kimarad, hogy annak idején a nemzetiségek milyen körülmények között éltek a magyar uralom alatt. Az emlékezés csak arra irányul, mekkora fájdalmat okozott a „békediktátum” a magyaroknak. A szlovák kormányfő ugyanakkor példát mutatott arra, miként lehet elérni a megbékélést, amikor szép beszédet mondott az évfordulón. Kiemelte, hogy közös a két ország történelme. Az állásfoglalást üdvözölték Budapesten, ám Magyarország jelenleg képtelen arra, hogy a szomszédokkal együtt emlékezzen.

FT 

Orbán Viktor 100 év elteltével is ébren tartja a Trianon okozta elkeseredettséget, sőt nacionalista céljai elérésére meglovagolja az 1. világháború utáni rendezés pusztító következményeit. Minden 10 magyarból nagyjából 9 tragédiának tartja, ami történt. Salát Levente, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem politológia professzora azt mondja, a magyar társadalom túlnyomórészt meg van győződve arról, hogy történelmi igazságtalanság érte az országot. A miniszterelnök is pontosan így gondolja, és ez befolyásolja a kapcsolatokat a szomszédállamokkal. Szorosabb együttműködésre törekszik Szlovákiával és Szerbiával, amelyek szintén területi nyereséget könyvelhettek el Trianon után. Ugyanakkor gyakran feszült a viszony Romániával és Ukrajnával. Bukarestet a magyar fél diszkriminációval vádolja. A székely zászló, amelyet a román hatóságok odahaza betiltottak, kint leng a magyar Országgyűlés épületén – az EU-lobogó helyén. Salát úgy véli, a két ország igazából nem törekszik a történelmi megbékélésre. Mind a két félnek szüksége van a másikra – politikai megfontolásokból. Márpedig ez az „örökség” súlyos tehertétel a magyar társadalom és a politikai elit számára, ami időről időre kollektív hisztériát idéz elő a magyaroknál. Megfigyelők szerint a Fidesz nem mutat irredenta megnyilvánulásokat, ám Orbán az összes eddigi magyar vezetőnél jobban kihasználja a békemegállapodást, hogy nyomja saját, nacionalista programját és ráerősítsen különvéleményére az unióval szemben olyan kérdésekben, mint a migráció és a jogállam. A jelentés idézi Kövér Lászlót, aki összefüggést talált a szerződés és aközött a szakadék között, ami ma az integrációt szorgalmazó liberálisok és a nagyobb nemzeti szuverenitás mellett lándzsát törő konzervatívok között húzódik. Azt mondta, hogy 100 éve a magyar nemzet létezését vonták kétségbe, ma pedig nemzetközi érdekcsoportok az összes európai nép létét megkérdőjelezik. Aki nem képes megvédeni a magáét, az el fogja azt veszíteni. Ez történt az elődökkel 1920-ban – állította.

Máig hat a Trianon okozta magyar trauma. De hát annak idején a vesztes államokat nem kérdezték meg. Csak akkor hívták meg őket, amikor már készen voltak a rendezési javaslatok. Vitára sem volt mód, a küldöttségek csupán írásban tehették meg megjegyzéseiket. De a szövetséges hatalmak számára az akkori Magyarország nem volt ártalmatlanabb, sőt ártatlanabb, mint a birodalom osztrák fele, főként az agresszív nacionalizmus miatt. A Tanácsköztársasággal azonban nem akartak tárgyalni, ezért annak bukása után a hatalompolitikai realizmus jegyében Horthyval ültek le. A kész tények láttán Budapesten óriási volt a felháborodás, pedig az érintett országrészek addigra gyakorlatilag elszakadtak Magyarországtól és nem lehetett arra számítani, hogy az Antant majd visszaadja azokat. A feltételeket magyar részről mind a mai napig óriási megaláztatásnak tekintik. A nemzeti-konzervatív Orbán-kormány igyekszik a kisebbségi magyarokat jobban az anyaországhoz kötni. Revizionista követeléseket azonban nem támaszt. Az Alkotmány utcában az évfordulóra elkészült a bombasztikus emlékmű, amely a nemzet határokon átnyúló egységét hivatott jelképezni.

„Na, ebből most már elég!” – csapott az asztalra a német belügyminiszter miután az uniós menedékpolitika reformjáról tárgyalt 26 kollégájával, de nem tapasztalta, hogy azok túlzottan szolidárisak lennének a déli tagállamokkal. Seehofer kijelentette: minden erőt be kell vetni, hogy végre eredményre jussanak a reformok ügyében, mert ez így nem mehet tovább. Nem egészen egy hónap múlva Németország lesz az EU soros elnöke és a miniszter szerint többé nem szabad magukra hagyni a nagy menekültnyomással küszködő görögöket, olaszokat, spanyolokat és portugálokat. Megismételte azt a véleményét, hogy a menedékkérőket először a külső határon kell ellenőrizni. Aki jogosult az oltalomra, azt pedig el kell osztani az összes tagállam között. Ha erre nem mindegyik kormány kapható, akkor lehetővé kell tenni, hogy más formában nyilvánítsák ki szolidaritásukat. Például pénzzel, vagy azzal, hogy határőröket küldenek a Frontex kötelékébe. A kvótakérdés évek óta megosztja a tagokat, mert Magyarország, Lengyelország és Ausztria elutasítja a kötelező befogadást. A Bizottság most készül nyilvánosságra hozni a maga elképzelését, de hírek szerint még mindig bőven akadnak ellentétek a tagállamok között, mégpedig alapvető témákban.

Úgy tudni, három irányzat küzd egymással meglehetősen hevesen az uniós menedékpolitika átalakítása kapcsán, és egyelőre változatlanul élesek az ellentétek kvóta-ügyben. A portál megszerezte mind a három pozíciós papírt, amelyek közül az elsőt a mediterrán csoport nyújtotta be és az a menedékkérők kötelező átvétele mellett kardoskodik. Ők egyben sutba vágnák az eddigi szabályt, amelynek értelmében a kérelmeket mindig abban az államban kell megvizsgálni, ahol azok benyújtói először az EU területére léptek, mert az aránytalanul nagy terheket ró rájuk. Ausztria és Dánia ezzel szemben azon van, hogy ejtsék a kötelező befogadás ötletét, mivel gátolja a megállapodást, arról nem beszélve, hogy újabb migránsokat csábítana indulásra, ha netán bevezetnék. Ezért felvetik, hogy az országok más úton-módon is kivehessék részüket a közös erőfeszítésekből. A harmadik jegyzékben az érintett közép-európai és balti államok nem vitatják, hogy segíteniük kell, de azt sürgetik, hogy a vizsgálatot mindig a külső határon ejtsék meg. Az legyen kötelező, ne a befogadás. Egyben támogatják, hogy rugalmasan kezelhessék a szolidaritás kérdését.

A szlovén kormányfő koppintja nagy barátja, Orbán Viktor módszerét és ellenségekre vadászik. A politikus támogatójának számító hetilap a minap diadalittasan jelentette címlapján, hogy az ország legyőzte a járványt. Jansa szerint azonban most azt kell megakadályozni, nehogy túlzott mértékű legyen a gazdasági visszaesés. Azon kívül gondoskodni kell arról, hogy Szlovénia megtartsa hírnevét biztonságos országként. Ám a szlovénok is pont annyira megosztottak, mint oly sok más nemzet Európában. Egy oknyomozó riporternő, aki pár éve leleplezte a politikus pártjának újnáci kapcsolatait, azt mondja, hogy a miniszterelnök is illiberális demokráciára vágyik, á la Orbán. Ám nem valószínű, hogy ettől egyhamar tartani kell, mert a hatalom csupán hajszálvékony többséget tud felmutatni a parlamentben. Azért Jansa mindenesetre abban is követi a magyar modellt, hogy számba veszi, kik az ellenfelei és megpróbálja őket levadászni. Jelenleg az első számú célpont a közmédia, illetve a sajtó bizonyos része. Az ő oldalán ugyanakkor bizonyos szerkesztőségek magyar kézben vannak és azok is tüzelnek Sorosra. De nem áll jól az igazságszolgáltatás szénája sem. A kormányfő azzal vádolja a bíróságokat, hogy azok az elitet, a gazdasági bűnözést és mágnás hálózatokat támogatnak, sötét erőknek, a mély államnak kedveznek. Minden pénteken több ezren tüntetnek a politikus ellen Ljubljanában, mert attól tartanak, hogy az ország átcsúszik autokráciába. Jansa viszont abban is követi Orbánt, hogy támadja a migránsokat, mert bízik abban, hogy hatalmon maradhat, ha el tudja hitetni, hogy a barbárok már a spájzban vannak.

INDULHAT A SZÍNHÁZI ÉLET, DE EL IS INDUL?

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAKRAI SONJA
2020.06.06.


Habár enyhülnek a járványügyi szabályok, több nagy színház is csak őszi nyitásra készül. Abban ugyanakkor bíznak, hogy akkor már a megszokott módban üzemelhetnek majd. A budapesti Katona József Színházat, a Radnóti Színházat és az Orlai Produkciós Irodát kérdeztük a terveikről.

A június 4-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével megnyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok és a fürdőhelyek. A veszélyhelyzetről június 16-án szavazhat az Országgyűlés.

Több fővárosi színházvezetőt is megkerestünk azzal kapcsolatban, hogy miként tervezik a következő hónapokat, kinyitnak-e már most, megtartanak, bepótolnak-e elmaradt előadásokat. A színházigazgatók is a Kormányinfóról értesültek a döntésről, tehát a beltéri színházi előadásokra vonatkozó részletszabályokat, például az ültetésre, távolságtartásra vonatkozóan, még nem ismerik...

„ORBÁN ELLEN AZ ERÉNY A LEGVESZÉLYESEBB FEGYVER” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.06.04.


A TARTALOMBÓL:

Orbán ellen az erény a legveszélyesebb fegyver – Jeszenszky Géza, Ungváry Krisztián és Reichert János arról, megtalálható lesz-e valaha az elveszett polgári Magyarország. Hármas interjú

„Az állam példát akart statuálni” – Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke szerint hitelteleníteni próbálják a civil szervezeteket, és vámpírkodnak erőforrásaikon. Interjú
Béremelés helyett törvényi röghöz kötés az egészségügyben – Olyan modell körvonalai rajzolódnak ki, amely demokratikus berendezkedésű országokban merőben szokatlannak számít

„Egy órán át lehetett kérdezni” – A jövő Gödön, 2. rész

Adómentes lelkészi fizetések: hol a határ? – Kérdéssorral kerestük meg a magyarországi történelmi egyházak vezetőségét

Keleten kevesebb a beteg, viszont sok az áldozat – A régióban a kisebb népsűrűség, a korai korlátozások és genetikai sajátosságok miatt lett alacsonyabb a fertőzöttek száma

„Ködszurkálás” a jövő évi költségvetés körül – Legkorábban 2022 második felében érheti el a tavalyi szintet a gazdaság, Virovácz Pétert és Bod Péter Ákost kérdeztük

Tüntetni vagy nem tüntetni? – Hiába lehet egyre többféle rendezvényt tartani, a gyülekezés tilalma továbbra is fennáll

Kinyitott az iskola, de tanulni otthon kell – A pedagógusoknak és a családoknak is kettős teher alatt telhetnek a tanév utolsó hetei. A többség szerint így nem vonzó az oktatási intézmény

Mostoha körülmények – Látod magad, amint egy roma kisgyerek fenekét törlöd? Rengeteg gyerek vár arra, hogy családba kerülhessen, ám a most benyújtott módosítások számos problémát felvetnek

„A vásárlás nekem az egyetlen mulatságom” – A munkatársunk által segített idősek egyre nehezebben viselték, hogy más járjon helyettük boltba

Szép feleség csúnya ruhában – Menetrend a levegőben. Még ritkábban zötyög Karcagtól Tiszafüredig a szóló kocsis 36956-os vonat

Keresztülhúzta a járvány Trump számításait – Az év elején még biztos esélyesnek tűnt jelenlegi elnököt a novemberi választásokon az mentheti meg, ha a gazdaság újraindul

Forrnak az indulatok a balkáni migránsútvonalon – Ömlenek a panaszok azokból a bevándorlókból, akiket márciusi leszboszi utunk alkalmával ismertünk meg

Ki zárja karanténba a trópusi Hitlert? – A teljes brazil politikai vezetésnek – az elnökkel ellentétben – mintha mégsem ment volna el az esze

Brüsszeli matek magyar kilátásokkal – Mennyi uniós pénz juthat Magyarországnak?

Újra közeledik egymáshoz Izrael és Törökország – Amerikai nyomásra kezdhetett titkos tárgyalásokat a két közel-keleti regionális hatalom

Nyomd a maltert, Pista! – A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum óta a kisebbségbe szorult magyarok számtalan módját tapasztalhatták meg az asszimilációs nyomásnak

Száraz évszakok – A klímaváltozás hatására drasztikus mértékben zsugorodnak a hazai vizes élhelyek, ami veszélyezteti az állat- és növényvilágot

Dél-Afrikából az amerikai űrmonopóliumig – Elon Musk és cége, a Space X nagy lépést tett a magánűrvállalatok és saját dominanciája felé. De ki is ez az ember? Portré

Orwell örök – Fabricius Gábor arról, hogy a magyar film eddig óvatoskodott, ha a Kádár-rendszerről volt szó, a Hofi-szindrómáról, a szerinte relativizáló vígjátékokról és arról is, nehéz volt-e állami támogatást szerezni a filmjéhez. Interjú

„A bevonuló orosz tankokat izgatottan üdvözölte erkélyéről” – Trencsényi-Waldapfel Imre a XX. század egyik legjelentősebb klasszika-filológusa, műfordító és meseíró is volt

Magyarország mindig is követendő példa volt – A Lajkó Félix-szel közös munkáról, a lengyel népzene helyzetéről is hódító útjáról a VOLOSI egyik tagja, Stanisław Lasoń mesélt nekünk. Interjú

Bajnok, hősszerelmes, rendszerváltó – Gyarmati Dezső, aki feleségül vette a „Pillangókisasszonyt”, majd hazánk egyik legszebb színésznője lett a párja. A rendszerváltás idején az első szabad választásokon győztes MDF politikusa volt. Retrolimpia

Publicisztika:

Dévényi István: Miniszterelnök úrnak tisztelettel jelentem: Isten éltesse, Miniszterelnök úr!
Gulyás Balázs: A tizenötmillió Trianon-túlélő
Torkos Matild: Veszélyes indulatok
Szerető Szabolcs: A fenevad etetése
Nagy Attila Tibor: A Jobbik elhúzódó válsága
Pápay György: Lábon kihordott identitásválság
Lukácsi Katalin: Kamupártos csalók nyomában
Lakner Dávid: Oplatka András (1942–2020)
Kelecsényi László: Jót és mindent (3. rész)
Híd Jenő rajzol: Lebukás
Vass Norbert: A rugós lábú galambok története
Pethő Tibor: Hablaty – Ószleng
Gazda Albert: A popfülű botcézár
Puzsér Róbert: Túlfeszültség
Marabu: Duda nix

Kritika:

– Fikcióból birodalmat – Nagy Katalin – A kezdetek, HBO
– Mi is a csorda tagjai vagyunk – Jonah Berger: Láthatatlan befolyás
– Trianon másképp – Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
– Békaperspektíva – Nádasdy Ádám: 100 év – 100 kép – 100 gondolat

ORBÁN VIKTOR FIZETÉSE 50 FORINTTAL CSÖKKENT, A NER-KÖZELI CÉGEK VISZONT MILLIÁRDOKAT KASZÁLTAK

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.06.05.


Mfor.hu: 5,3 milliárdos osztalékot vesznek ki a Market Zrt.-ből

Amennyi közbeszerzési eljárást nyer el a Market Építő Zrt., és ahány nagy beruházásban kapott kiemelkedő szerepet, nem okozhatnak nagy meglepetést a társaság most közzétett beszámolójában szereplő számok. A Market szinte elképesztő mértékben, 36 százalékkal növelte tovább az árbevételét tavaly, a 2018-as 138 milliárd forint után 2019-ben 188 milliárd csorgott be a cég kasszájába. Ebből 7,1 milliárdos tiszta nyereség maradt meg, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, Garancsi István és Scheer Sándor.

Index: Nincs megállás: 150 milliárdos bevétele volt tavaly a közbeszerzések egyik bajnokának

A Duna Aszfalt Kft. az előző évinél közel harmincmilliárd forint nagyobb árbevételt produkált tavaly, derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható beszámolójából. A cég 2019-ben 157,5 milliárd forintos árbevételt és 24,35 milliárd forint adózott eredményt ért el. Ebből 3 milliárd forint osztalékot vett fel a tulajdonos Szíjj László, Mészáros Lőrinc barátja és üzelettársa.

Blikk: Több mint tíz év után változott Orbán Viktor fizetése: de vajon miért csökkentették a bérét?

A miniszterelnök márciustól 50 forinttal kevesebb fizetést kap: a kormany.hu-ra feltöltött adatlap szerint bruttó 1 millió 507 ezer 400 forintról 1 millió 507 ezer 350 forintra vágták meg a bérét. Eddig is Orbán volt a legrosszabbul kereső kormánytag, két éve már a miniszteri fizetések is meghaladják az övét. Ráadásul az év elején egy hatalmas emeléssel az államtitkárok is megelőzték Orbánt a fizetési listán, mivel a nem képviselő államtitkárok javadalmazását 1,3 millióról 1 millió 750 ezerre emelték.

24.hu: Hunvald idején indított ingatlanbizniszt fejezett be a Fidesz a VII. kerületben, Czeglédyék feljelentést tettek

Hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya egy VII. kerületi ingatlanegyüttes eladása miatt. A bulinegyed közepén lévő épület a Táncművészeti Egyetem oktatóhelye volt, és már Hunvald György polgármestersége idején megindult körülötte a kavarás, de végül csak 2018-ban, a fideszes vezetés idején adta el az önkormányzat 304 millió forintért, nagyjából harmadáron. Az ügyben az új, ellenzéki vezetésű hivatal által megbízott Czeglédy Csaba ügyvédi irodája tett feljelentést.

444: Kóka János cége 287 milliót kapott a kormánytól a koronavírus hatásainak leküzdésére

Szijjártó Péter egy közös képet posztolt Kókával a politikusi oldalára a Külügyminisztérium egyik rendezvényéről, amin újabb három cégnek adta át támogatást a koronavírus hatásainak ellensúlyozására. Köztük volt a Doktor24 Medicina Zrt. is, aminek Kóka János az igazgatósági elnöke. A cég 287 millió forintot kapott a magyar államtól egy 574,5 milliós beruházáshoz. Bár a kormány ma is előszeretettel szidja a rég eltűnt SZDSZ-t, a párt egykori elnöke, Kóka János a jelek szerint nem kegyvesztett a NER-ben.

KIDERÜLT: ÖRÖKRE VELÜNK MARAD AZ IDÉN BEVEZETETT ÚJ KÜLÖNADÓ, ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK SARCOLÁSA IS TARTÓS LESZ

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.06.06.


Ahogyan azt már megszokhattuk, nem éppen a sokak által követett időpontban, péntek este felkerült a parlament honlapjára a 2021-es költségvetés újabb rendkívül fontos dokumentuma, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése. Ebből kiolvasható, hogy a kormány pontosan mivel számol a bevételek és a kiadások oldalán a következő években. A korábbi ígéretnek megfelelően tartósan fennmarad a kiskereskedelmi különadó, és az érintett cégek egyre nagyobb összeget fognak befizetni a közösbe ezen a jogcímen. Az viszont meglehetősen új fejlemény, hogy a büdzsé bevételeinek helyreállítása nagyrészt az önkormányzatok tartósan magasabb hozzájárulásával valósul meg, ugyanis a kormány úgy kalkulál, hogy a gépjárműadó elvonása fennmarad és a szolidaritási hozzájárulást is tartósan sokkal magasabb összegben várja el az önkormányzatoktól, egészen 2024-ig.

A költségvetés benyújtásának igazából két nagyon fontos állomása van, és a második megítélésünk szerint bizonyos szempontból fontosabb. Az első amikor a kormány elérhetővé teszi a parlament oldalán a több száz oldalas tervezetet és megismerjük a főbb jövő évi számokat, terveket, a második amikor megjelennek a fejezeti kötetek, köztük többek között a fejezeti indoklások, azon belül is az államháztartás mérlegére vonatkozó többéves kitekintés. Ez utóbbi dokumentum részletes táblázataiból ugyanis ki lehet olvasni a kormány hosszabb távú várakozásait, sőt néha a terveit is, illetve azok változását, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti számokkal.

Így történt ez most is a költségvetés 2020-2024-es éveire vonatkozó mérlegének adataiból. Első cikkünkben most a bevételek várható alakulását boncolgatjuk...


A POPULISTÁK MINDIG TALÁLNAK MAGUKNAK EGY MÉRGES TÖMEGET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.06.


„Az elégedetlenség egyre nő és a populista politikusok ezt az elégedetlenséget lovagolják meg, sőt, gyakran nagyítják fel. Más-más környezetben, más korlátokkal teszik, de az impulzusaik hasonlóak: centralizáció, a hatalom központosítása, ellenségkép kialakítása, állandó lázítás, propaganda, az ellenvélemények elnyomása, pénzügyi-gazdasági függés kialakítása – nyilatkozta Felcsuti Balázs, Bostonban élő közgazdász, Amerika szakértő, biotechnológiai szakember a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy nagyjából hetven helyen kísérleteznek a koronavírus elleni vakcina és gyógyszer kidolgozásával, de aki azt ígéri, hogy jövőre biztosan lesz ellenszer, az nem mond igazat. Felcsuti azt is elmondta, hogy a járvány rossz kezelése, valamint a Floyd-ügy jelentősen lecsökkentette Trump győzelmi esélyeit.

A George Floyd-ügy hullámai elcsitulóban vannak Amerikában?

– Amikor beszélgetünk, már hetedik napja tartanak a zavargások. George Floyd temetése csütörtökön volt és a hétvégén több városban is megemlékezéseket tartanak. Amíg ezek az események le nem mennek, addig a tüntetések biztos tartani fognak. A kérdés nem is az, hogy elcsitulnak-e az ügy hullámai, mert semmilyen tüntetéssorozat nem tart örökké. A kérdés, hogy ezúttal változik-e valami. A rendőri brutalitás, a feketék elleni diszkrimináció, a gazdasági esélyegyenlőtlenség, rendszerszerű problémái az amerikai társadalomnak. A tagadhatatlan fejlődés ellenére, az USA még mindig nem nézett szembe „eredendő bűnével”, ami a még a rabszolgatartáshoz visszavezethető, évszázados, faji alapú diszkrimináció...

RÁADÁS: MESEDÉLELŐTT! DIA DANITÓL MAZSOLÁIG, JORDÁN ADÉLTÓL LIKÓ MARCELLIG!

INDEX
Szerzők: MARCZISOVSZKY  MÁRTON, BAKRÓ-NAGY FERENC
2020.06.06.


A Mesemondó eheti meséit ezúttal is összeszedtük egy csokorba, hogy ha valaki lemaradt róluk, akkor könnyen tudjon mesedélelőttöt tartani.

Beck Zoltán: Mazsola és Tádé

A 30Y zenekar énekese egy igazi klasszikust mondott el nekünk, a meséből kiderül az is, hogy valójában mekkorának érdemes lenni.

Beck Zoltán a 30Y zenekarból lehet ismerős mindenkinek, a pécsi rockzenekar igazi magyar fesztiválkedvenc, rengeteg helyen lehetett velük találkozni az elmúlt években. Beck egyébként, amikor nem zenél, akkor a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként. Nagy diarajongó, neki is van egy régi vetítője otthon, amikor pedig meghallotta, hogy a Mazsola és Tádét is lehet választani, egyből igent mondott a felkérésünkre.

Jordán Adél: Böbe és a horgászbot


Ebből a meséből kiderül, hogy mikor csinál valaki jó sok butaságot.

Jordán Adél nevét is biztosan mindenki ismeri, a színésznő 2006 óta tagja a Katona József Színház társulatának, de a filmes munkássága is jelentős. Pályájára jellemző, hogy a nagyon szűk körnek szóló alkotásoktól kezdve a nagyon széles közönségnek szántakig vállal szerepeket, így például játszott az uristen@menny.hu-ban, de a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmben is.


Likó Marcell: Dia Dani űrutazása

Likó Marcell kedvenc meséje arról szól, hogy ne kössük el a fater járgányát, pláne ha az egy űrhajó.

Likó Marcell a Vad Fruttik zenekar énekese, a magyar fesztiválszíntér egyik jól ismert előadója. A zenekart 1996-ban alapította, de néhány év után feloszlottak. A Vad Fruttik 2006-ban tért vissza, ekkor viszont már sikeresen megtapadt a magyar zenei életben, Likó pedig számról számra, lemezről lemezre újabb és újabb oldalát mutatta meg (utolsó albumuk premierje az Indexen volt). Most a Mesemondónak köszönhetően az is kiderült, hogy nagyon nagy átéléssel tud mesét is mondani, nem elfeledkezve a fontos kultúrtörténeti utalásokról.

Kovács Patrícia: Prücsök

Ez a mese arról szól, hogy egy minden hájjal megkent csaló hogyan tud úgy átverni államfőket úgy, hogy pénzt húzzon ki belőlük.

Kovács Patrícia színésznővel tévében, moziban és színházban is rendszeresen lehet találkozni. Játszott a Vígszínházban és az Egri Gárdonyi Géza Színházban is, az utóbbi néhány évben pedig az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja. Első filmszerepe a Jadviga párnája című filmben volt, de olyan népszerű filmekben is játszott, mint az S.O.S. szerelem! vagy a 9 és 1/2 randi. Tévében a Társas játék, a Válótársak, a Korhatáros szerelem vagy éppen a Mintaapák című sorozatokban láthattuk az elmúlt néhány évben.


Dé:Nash: Harcsabajusz és matrózmajom

Ebből a meséből kiderül, hogy miért fontos a szeretet, de különösen a természet szeretete.

Dé:Nash az utóbbi néhány évben újult erőre kapó magyar hip-hop szcéna egyik fiatal és nagyon szórakoztató képviselője. Először óvatosan lépett ki barátja, a szintén zenész Krúbi árnyékából néhány groteszk, duplafenekű iróniától hemzsegő, egészen nyers számmal, hogy mostanra önálló entitássá váljon. Dé:Nash zenéinek középpontjában a magyarság áll, hogy mit jelent ma Magyarországon magyarnak lenni, már amennyiben az ember világképének sarokpontjait a kormánypropaganda jelöli ki...


ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY ALATT ELINTÉZTÉK, HOGY MÁS NE MARADJON A PÁLYÁN (VIDEÓ)


444.HU
Szerzők: CZINKÓCZI SÁNDOR, KISS BENCE
2020.06.05. 



- Már az önkormányzati választások után voltak jelei annak, hogy a kormány átírná a játékszabályokat, mivel az ellenzék meglepően sok helyen szerzett többséget. 

- És bár lehetett érezni némi óvatoskodást, de végül a járványhelyzet és a felhatalmazási törvény megadta a lendületet, hogy hozzányúljanak az önkormányzatok forrásaihoz.
- Ha pedig csökken az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgástere, könnyű mutogatni rájuk, hogy rosszul vezetik a városukat.
- Ezt a folyamatot mutatjuk be az elmúlt fél év alapján. 

ITT NÉZHETŐ MEG

„A MÁV-NAK MINDEN ÉVBEN SIKERÜL ROSSZABB MENETRENDET CSINÁLNI” – HARMINC VONALON SORVASZTJÁK EL A VASUTAT

24.HU
Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS, VASKOR MÁTÉ
2020.06.06. 


Kényszerű átszállásokkal, rossz csatlakozásokkal keserítik meg a közlekedők életét a koronavírus-járványra hivatkozva szombattól szerte az országban, miután 31 vasúti szárnyvonalon lényegében halálra ítélik a vasúti közlekedést. A legtöbb helyen csak napi egy vagy két vonatpár marad. A döntés előnyeit nem látni, és azt sem árulják el, meddig tart az ideiglenes menetrend,
amit utasok, vasutasok és szakértők is bírálnak.

"Akkor menjél Szentesre, baszd meg!"

– kiabálja egy türelmetlen, részeg férfi csütörtök reggel a kiskunfélegyházi vasútállomás jegypénztáránál. A stílusával akadnak gondok, de a hallása kiváló, valóban Szentesre szeretnénk eljutni. Most ezt még könnyedén megtehetjük vasúton, szombattól viszont két járat kivételével már csak busszal lehet közlekedni Kiskunfélegyháza és Szentes között, ahol eddig hét vonatpár járt.

Nem csak ezen a mellékvonalon ritkítja meg alaposan a vasúti közlekedést a MÁV „ideiglenes járványügyi menetrendje”, amelyről éppen csak azt nem tudni, mennyire lesz ideiglenes, és miért hetekkel a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett kijárási korlátozások megszüntetése után vezetik be. Országszerte 31 vasútvonalon sorvasztják el a vasúti közlekedést, a legtöbb helyen egy vagy két vonatpár marad, a többit pótlóbuszokkal vagy helyközi buszokkal helyettesítik, máshol átszállással bonyolítják meg az utazók dolgát...

NEMZETI NAGYLÉTÜNK TEMETŐJE - TRIANON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző:  VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.06.05. 



Egy 2020 februárjában, a Pew Re­search Institute által közzétett nemzetközi közvélemény‑kutatás1 eredménye szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 67 százaléka vélekedik úgy, hogy a szomszédos országokban vannak olyan területek, amelyek valójában Magyarországot illetnék meg. A vizsgálat során az összes NATO‑ország, valamint Oroszország, Ukrajna és Svédország felnőtt lakosságát reprezentáló minta tagjait kérdezték meg, és a magyarok között voltak a legtöbben, akik úgy gondolják, hogy jelenleg igazságtalan határok között élünk, megelőzve azokat az országokat – Oroszország, Ukrajna, Görögország, Törökország –, amelyeknek ma is határvitáik vannak szomszédaikkal, és azokat is, amelyek a 1919–20‑as Párizs környéki békeszerződéseket követően ugyancsak jelentős területi veszteségeket szenvedtek el. Törökországban és Bulgáriában a lakosság 58 százaléka, Németországban pedig 30 százaléka gondolja úgy, hogy a szomszédos országok bizonyos részei valójában az ő országukhoz tartoznak. Magyarország nem csak abban különbözik a többi vizsgált országtól, hogy nálunk vélik úgy a legtöbben, jogos területi követeléseink lehetnek a szomszédos országokkal szemben, hanem abban is, hogy a miénk az egyetlen ország, ahol nemcsak a szélsőjobboldali populista, hanem az ellenzéki pártok támogatóinak is több mint a fele úgy gondolja, a körülöttünk lévő országok bizonyos területei Magyarországot illetnék meg. A Fidesz szavazóinak 76 százaléka, az ellenzéki szavazóknak pedig 60 százaléka osztja ezt a meggyőződést. Hasonló eredményre jutott a Publicus Intézet ez év márciusában végzett vizsgálata is. Eszerint a kormánypártok szavazóinak 82 százaléka, a Jobbik támogatóinak 76 százaléka, de az MSZP közönségének 52 százaléka és a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok 60 százaléka is osztja azt a véleményt, hogy a szomszédos országok területének vannak olyan részei, amelyek igazság szerint Magyarországot illetnék meg, és még a Momentum támogatóinak egyharmada is egyetért ezzel. A legkevesebben a DK‑val rokonszenvezők közül vélekednek úgy, hogy Erdély, a Felvidék, Délvidék és Kárpátalja Magyarországot illetné meg, de még ebben a körben is 18 százalék egyetért ezzel. 

A vélemények alakulásában nyilván szerepet játszik, hogy az első világháborút lezáró békeszerződés következményeként Magyarország szenvedte el a legnagyobb területi veszteséget, de ennél is fontosabb a mindmáig kibeszéletlen múlt, valamint az, hogy a trianoni békeszerződés megítélését megkötésének pillanatától aktuálpolitikai megfontolások determinálták, mind a Hor­thy‑korszak, mind a Kádár‑rendszer, mind pedig a jelenlegi szélsőjobboldali, populista hatalmi elit politikai haszonszerzésre használta és használja a száz évvel ezelőtt megkötött békeszerződést...


...A magyar társadalom a Trianonhoz vezető út egyes stációival éppúgy nem nézett szembe, mint ahogy a XX. század egyetlen más traumájának okaival sem. Ezért válhat a történelem a napi politikai küzdelmek martalékává. És minthogy az egyre erősödő jobboldali sérelmi és revansista attitűddel, populista nacionalista retorikával szemben a baloldalon az elmúlt harminc évben semmiféle érdemi értelmezési alternatíva nem született meg, a közgondolkodásban mind szélesebb körben vált elfogadottá az ún. „nemzeti oldal” narratívája...

...Ami Trianon okait, a Magyarország számára rendkívül igazságtalan békeszerződés hátterében meghúzódó magyarázatokat illeti, ebben a vonatkozásban igen erősen keverednek a racionális és irracionális elemek a közgondolkodásban, és mint a magyar lakosság történelemhez való viszonyát általában, úgy ezt is a felelősséghárítás és a bűnbakkeresés jellemzi. Korábban végzett kutatások3 eredményei szerint viszonylag széles körű konszenzus született arról, hogy a békeszerződés feltételeinek alakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy Magyarország vesztesként fejezte be az első világháborút. A felnőtt lakosság háromnegyede említette ezt a momentumot Trianon egyik okaként, a második leggyakrabban említett motívumban – a győztes hatalmak Magyarországgal szembeni bosszúvágya – azonban már keverednek a racionális és irracionális elemek. A felnőtt lakosságnak a jobboldali narratíva által determinált, egyoldalú, elfogult történelemszemléletét jelzi, hogy a békeszerződés hátterében meghúzódó magyarázó tényezők közül a legkevesebben Magyarország nemzetiségi politikáját, illetve az ország területén élő nemzetiségek elégedetlenségét említették. Csupán minden tizedik felnőtt magyar állampolgár gondolja úgy, hogy a Magyarország területén élő nemzetiségekkel szembeni méltánytalan politika – az erőszakos asszimilációs törekvések, a nemzetiségek jogegyenlőségének és kulturális autonómiatörekvéseik megtagadása – és az itt élő nemzetiségek körében uralkodó általános elégedetlenség fontos szerepet játszott abban, hogy a békeszerződés feltételei az ország számára ennyire kedvezőtlenül alakultak. A helyzetet mi sem jellemzi inkább, mint hogy a Trianonhoz vezető út elsődleges okai között összességében háromszor annyian említették a Magyarországon tevékenykedő baloldali és zsidó erők aknamunkáját vagy Clemenceau francia elnök magyar menye iránt érzett gyűlöletét, illetve a franciák Magyarország iránti hagyományos ellenszenvét, mint a korabeli politikai elit által alakított nemzetiségi politikát egy olyan országban, amelyben az összlakosság felét sem érte el a magyar anyanyelvű lakosság aránya. A felelősséghárítás és bűnbakkeresés elsősorban a jobboldali, önmagukat a keresztény‑konzervatív gondolat iránt elkötelezettként jellemző válaszadók véleményalkotására jellemző. Közülük az átlagosnál kevesebben gondolják, hogy Magyarország is felelős mindazért, ami a Trianon‑kastélyban történt, és kétszer annyian teszik felelőssé a történtekért a baloldalt és a zsidóságot, mint mások...


...az elmúlt évtizedben jelentős fordulat következett be a felnőtt lakosság Trianonhoz való viszonyában: az intenzív jobboldali retorika hatására bővült azok tábora, akik nem az egységesülő Európában, hanem valamiféle revánsban keresik a megoldást a száz évvel ezelőtt megkötött méltánytalan békeszerződésre. Ugyanakkor ugyanezek az emberek figyelemre méltó tudatlanságról tettek tanúbizonyságot, amikor korábban arról kérdeztük őket, mit tudnak az elcsatolt területek lakosságának mára kialakult nemzetiségi viszonyairól. Azok körében, akik úgy vélekedtek, hogy soha nem törődhetünk bele az igazságtalan békeszerződés következményeibe, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az elcsatolt területek visszakerüljenek Magyarországhoz, mindössze 15 százalék rendelkezett viszonylag releváns ismeretekkel arról, hogyan is alakulnak napjainkban e területek etnikai, nemzetiségi viszonyai. Négyből három „revansista” viszont rendre jelentős mértékben felülbecsülte a magyar lakosság számarányát az említett régiókban. Erdélyről például, ahol a magyar anyanyelvű lakosság aránya 21 százalék, a visszacsatolás mellett érvelők fele úgy gondolja, hogy ma is többségben van a magyar anyanyelvű lakosság, és a magyar anyanyelvű lakosság hasonló arányú felülbecslésével szembesülhettünk az összes elcsatolt terület esetében. Ugyanez a helyzet a korábban Magyarországhoz, illetve az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó városok esetében is. Miközben Aradon, Kolozsváron, Munkácson, Kassán és Pozsonyban sem éri el a magyarok száma az ott élők egynegyedét sem, a revánsban gondolkodók jóval több mint a fele meg van győződve arról, hogy ezeket a városokat ma is magyar anyanyelvű többség jellemzi. Mindez azt jelzi, hogy a valósággal köszönő viszonyban sem lévő etnikai összetételű területek visszaszerzéséről ábrándoznak a Nagy‑Magyarország illúzióját kergető honfitársaink...


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

„ÁT KELL ADNOM A FIAMNAK” – EMLÉKEK ÉS PROGRAM A 100. ÉVFORDULÓN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÖDŐK GERGELY
2020.06.05.


Vajon el lehet-e beszélni egy Budapestre született gyermeknek a sodró felvidéki magyar múltat, gondosan becsomagolt titkait? Ezt a kérdést teszi fel történész vendégszerzőnk. Bödők Gergely személyes hangú esszéjében azon is elmélkedik, mi segíthet a magyarságon Trianon 100. évfordulóján. Arra jut: erős szavakra van szükség. És nem, nem a magyar, hanem az utódállami vezetőktől. „Garantálja, hogy állítólagos illojalitásunkkal nincs többé riogatás. Hogy őszintén meg akarnak ismerni minket, hogy másságunk kulturális kincs nekik is. Hogy tényleg számítunk, hogy híd vagyunk, hogy a folyók és vasúti sínek mindkét oldalán otthon vagyunk mi is.”

...Mostanában többen megkérdezték, hogy mi segíthet az évfordulón. Azt hiszem nem kell a buksisimi, nem kellenek a rossz dikciójú középiskolai közhelyek, a gyásznak és a fájdalomnak szavakat kölcsönző lírai megfogalmazások, az összehúzott ünnepi farpofák és az erőltetett, tornasoros vigyázzban állás. Se a dacosan kemény tekintetek, se a feszes pózban, lebiggyesztett ajkakkal előadott panaszos versek és nosztalgikus sírós összekapaszkodások. 2020-ban már nincs ezekre szükség; helyükre tehetjük az átlátszó patetikusság és a megértő szánakozás hasztalan kellékeit.

„A szavak ereje a legnagyobb” – olvasható a graffitin, amelyet a zuglói vasútállomás peronjához vezető lépcsőkön fotóztam. Az ismeretlen szerzőnek igaza van: erős szavakra van szükség. Kászálódjon ki egyszer valami szomszédos utódállami fejes a metálfekete Merciből, barátságosan köszönjön, kuporodjon mellénk és töltsön nekünk is a magáéból. Aztán veselkedjen neki egy őszinte mondatnak. Mondja ki végre az, aki az utolsó pofont adta, hogy tudjuk, hogy ez nem egészen volt kóser és megérti, hogy ez fájt, hangyányit átérzi, hogy egészében miért lenyelhetetlen még ma is. Mondjon olyat, hogy ez ugyan épp száz éve így alakult, de túl hosszú a közös múltunk ahhoz, hogy ne építsük együtt a jövőt. Olyat, hogy mostantól ténylegesen egyenjogú állampolgárokként élhetünk, ahol államalkotó nemzetiségek vagyunk mi is, szabadon mondhatjuk el anyanyelvünkön a véleményünket, a magyar felirat magától értetődő, megszokott természetesség, magyar iskoláinkban saját történelmünket tanulhatjuk, ha kulturális- vagy területi autonómiát akarunk, akkor élhetünk olyanban, hogy többé nem érvényesek a Beneš-dekrétumok, hogy mostantól nem lehet a magyarkérdéssel szavazatokért ácsingózni és hogy garantálja, hogy állítólagos illojalitásunkkal sincs többé riogatás. Hogy őszintén meg akarnak ismerni minket, hogy másságunk kulturális kincs nekik is és kiaknázatlan erőforrás. Hogy tényleg számítunk, hogy híd vagyunk, hogy a folyók és vasúti sínek mindkét oldalán otthon vagyunk mi is.

Az kellene, hogy a bántások és a sok álszent mosolygás után mondjon valaki valami használhatót, számon kérhetőt és egyértelműt. És akkor végre mi is elmondhatnánk, hogy tudjuk, hogy Trianon előtt se volt minden rendben, és értjük mi is, hogy ami nekünk jó volt, az másoknak riasztó és kevés, és a magyar politika néha vak volt, süket és szűkkeblű.

A belőlünk felbugyogó őszinte szavakból így bátor mondatok és erős történetek állhatnának össze. Szelídek, haragosak, viccesek, tragikusak – összességében mindegy is. Megidéznék az elveszített hazát, a kölcsönös megalázásokat, a félelmeket, a nemegyszer nevetséges kisszerűségeket, elmaradt nagyvonalúságokat, horpadt ostobaságokat, bántó gesztusokat és ordas bosszút...

ÖSSZEOMLOTT A RUHAKERESKEDELEM, SZÁZÁVAL RÚGTÁK KI AZ EMBEREKET A BOLTOK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.06.04.


"A gazdasági élet és a különösen kereskedelmi szektor leállása miatt sokan vesztették el a munkahelyüket."

Szó szerint így fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy április végi kormányinfón, amikor a kormányzat először kommunikált konkrét számokat a járvány munkaerő-piaci hatásairól. A munkahelyek megszűnéséről szóló megállapítás önmagában nem meglepő, de a kereskedelem kiemelése elsőre kissé furcsa volt. Az előző hetekben ugyanis a legnagyobb láncok forgalma iszonyatosan felpörgött, így véletlenül sem a kereskedelem tűnt a koronavírus-válság által leginkább érintett szektornak...

Volt benne ráció

A kormányzat azonban egész biztosan már akkor is látott olyan adatokat, amiket mások nem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) például alig hat perccel a márciusi, még masszív bővülést mutató kiskereskedelmi adatok nyilvánosságra kerülését követően közleményben figyelmeztetett, hogy az április már nem lesz ennyire jó, sőt várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja. Ez alapján joggal feltételezhettük, hogy a munkaerőpiacról is vannak olyan információik, amelyeket mi még nem láthatunk, így Gulyás Gergely nem beszélt a levegőbe.

Különösen, hogy ekkor – május első napjaiban – már azért érezhetően más volt a helyzet, mint a krízis elején. Egyrészt az élelmiszer-kiskereskedelem sem pörgött már annyira, ami azonban sokkal fontosabb: a bolti kereskedelem többi része lényegében leállt, az üzletek jelentős része hetek óta zárva tartott, vagy ha ki is nyitott, a kijárási korlátozás miatt nem igazán volt forgalma...


RÁADÁS: EGY NAP MAJD KIFAKAD ÉS FOLYNI FOG A GENNY - AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZ ELŐADÁSA A HVG.HU-N

HVG ONLINE
Szerző: CZEGLÉDI FANNI
2020.06.05.


„Lezártuk a véres polgárháborút, ezentúl szép, közös rendben vonulunk egy cél felé. Nem mészárolja többé egymást rokon, barát és honfitárs” – jelenti be büszkén IV. Henrik a királyi palotában, háta mögött azonban egyre inkább nő az elégedetlenek tábora. Trónörökösök és trónkövetelők, apák és fiúk harcáról szól az Örkény Színház e heti online premierje, amelynek apropóján Mácsai Pál rendezőt kérdeztük.

II. Richárd Franciaországba száműzte unokatestvérét, IV. Henriket (Csuja Imre), mert attól tartott, hogy hatalmára tör. Henrik azonban szövetségesei, a főurak és nemesek segítségével rövidesen visszatér Angliába és lemondatja a királyt, aki aztán rejtélyes körülmények között meghal egy vidéki kastélyban.

IV. Henrik uralkodóként már betegeskedik, fiának, „Rikinek” (Nagy Zsolt) viszont esze ágában sincs törődni az udvari ügyekkel: ideje nagy részét legszívesebben a Disznófő kocsmában tölti lecsúszott, gazember barátjával, Falstaff Jánossal (Csuja Imre). Igen, jól látják: az Örkény előadásának különlegessége, hogy a címszerepet és az amorális kocsmatölteléket is Csuja Imre játssza.

Mikor korábbi támogatói, Henry Percy és Owen Glendower szembeszállnak a királlyal, Henrik fiának muszáj szakítania punk életmódjával, és részt vállalnia a harcokban. Lázadások törnek ki, az ország két részre szakad, már csak az a kérdés, végül ki nyeri el a koronát...

TOVÁBB ÉHEZIK AZ EGÉSZSÉGÜGY - NYOMA SINCS A BÉREMELÉSÉNEK VAGY EGYÉB SZERKEZETÁTALAKÍTÁSNAK A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSBEN.

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.06.06.


Bár a múlt hónapban Pintér Sándor belügyminiszter felhatalmazást kapott az egészségügy átvilágítására és Kásler Miklós humánminiszter is alakított öt reformmunkacsoportot, nagyobb átalakításnak nem látszik fedezete a jövő évi költségvetés javaslatában. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még a csütörtöki kormányinfón is arról beszélt: bár az idén nem lehet végrehajtani a finanszírozási modellváltást, a járványból tanulva át kell alakítani a rendszert, és jövőre megkezdik ezt a munkát. Azon vannak – tette hozzá –, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozó finanszírozási rendszert dolgozzanak ki. Nem véletlenül említette a kórházi adósságokat: azok ugyanis – függetlenül a járvánnyal kapcsolatos kiadásoktól – egyre nagyobb ütemben nőnek. A múlt évben ilyenkor havonta átlagosan öt milliárddal, idén pedig havi már csaknem nyolcmilliárddal nőtt az intézmények adóssága. – Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) tervszámaiból nagy változásokat, így például struktúra-átalakítást, vagy az ellátórendszer feszültségeit oldó intézkedéseket nem lehet kiolvasni – értékelte a jövő évi költségvetés vonatkozó adatait Székely Tamás egykori egészségügyi miniszter, az egészségbiztosító volt főigazgatója. Ha ugyanis – folytatta a szakember – a kormány valóban csökkenteni szeretné a kórházi férőhelyek számát, akkor az onnan kikerülő betegekről a háziorvosoknak, a házi szakápolóknak, az egynapos ellátó rendszernek, vagy a szakrendeléseknek kellene gondoskodniuk, azaz az ezekre jutó forrásokat kellett volna jelentősen bővíteni. Ezekre azonban szinte ugyanannyit költenének, mint idén. 

– A szerkezet-átalakítás sikerének másik pillére az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése lenne, de az E-Alap tervszámai között ennek sincs semmi jele. Ha lett volna ilyen szándéka a kormánynak, úgy csak egy húsz százalékos béremeléshez is az összevont szakellátás-kasszát minimálisan 12 százalékkal kellett volna növelni – mondta a volt miniszter. – Az egészségügy sok alfejezetében nem látni érdemi elmozdulást szinte a tavalyi meg idei számok ismétlődnek, például a háziorvosoknál, a védőnői ellátásnál – értékelte a jövő évi tervszámokat Dózsa Csaba egészség-közgazdász is. Szerinte ez egyben azt is jelentheti, hogy az E-Alapból az elmúlt években már létrejött háziorvosi praxisközösségeket sem kívánják tovább finanszírozni. A háziorvosok jövőre már nem számíthatnak a havi rezsitámogatás további növelésére. (Az utóbbi öt évben évente 130 ezer forinttal nőtt a havi támogatásuk.) A fogorvosoknál érdemi elmozdulás látszik, de ez csak azt jelenti, hogy megvan a fedezete az idén januárban indult havi 250 ezer forintos rezsitámogatás-növekménynek, további emelésre ők sem számíthatnak...
ITT OLVASHATÓ

NEMZETOLÓGIA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.06.


Kövér bácsi megint kiszabadult a palackból, és azt hitte, mond valamit. Olykor korbácsos tanító bácsi ő, a szertelen képviselő pajtásokat rendszabályozza, máskor pedig filozopter, amit nem nagyon kéne, mert az ország nem kollégium, ahol böfögve lehet álmodozni, aztán meg úgy tűnik, mégis de. Kövér bácsi a filozopter énjét vette elő a Magyar Művészeti Akadémia emlékülésén, és azzal nyitott, hogy a “tanuljunk meg önmagunk lenni, és a merjünk nagyot álmodni gondolatát teszi a közösségi cselekvés vezérfonalává”.

Az ilyen dumák, amiknek az ég egy világon semmi értelmük nincs a lózungok pufogtatásán kívül, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársaként tapadhattak rá. Önmagunk lenni, nagyot álmodni, közösségi cselekedni, vezérfonal: KISZ taggyűlés nagyjából, de ezt csak azért említettem, hogy látszódjék ennek fényében a kontraszt, miszerint kies hazánkban “soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni”. Hogy ez mi, azt konkrétan nem tudom, de ezt is ő mondta a KISZ-es duma mellett.

Az, hogy disznóólba bejelentett, magyarul sem tudó ukrán nyugdíjasok szavaznak ránk, vagy, hogy futballakadémiát csinálunk Szerbiában, netán a Csiki sör tulajdonosát tömjük közpénzzel, Tusványoson szidjuk a Gyurcsány kurvaannyát, vagy talpaink egymásra lépvén zokogunk a Nélküledet hallgatva, hogy ez-e az önmagunk levés és a nemzeti politika, azt én nem tudom, mert nem is tudhatom. Csak annyit látok, hogy fideszista nagyjainknak elkezdett gőzölögni a feje, és ilyen nemzeti kijövések szállnak elő belőle. A dolgot Antall József kezdte egyébként, mint emlékezhetünk.

Köszönjük neki a mai kuplerájt, mert ugyanis ő lett először tizenötmillió magyar miniszterelnöke, ami közben a néhai Fidesz kivonult a parlamentből. Látta azonban Orbán Viktor, hogy ez a zsigeri politizálás hatalmat ér, így ma ő az Univerzum minden szegletében megbúvó magyaroknak nem is a miniszterelnöke, hanem istene és papja egy személyben. Szóval az a gőz, ami most Kövér elvtárs szájából sípol elő, Antall idejében sűrűsödött össze, csak, hogy lássuk a folytonosságot a történelemben. Az ő idejében kerültek elő a szekrényből a bocskais bohócok...