2022. október 18., kedd

A MAGYAR KORMÁNY OKTATÁSBÓL BUKÁSRA ÁLL, PEDIG AZ ELLENZÉK TUDNÁ KORREPETÁLNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.10.18.


Az elmúlt egy évben nem lett jobb a magyar oktatás bizonyítványa az OECD, vagyis a 37 fejlett piacgazdasággal rendelkező és a demokrácia mellett elkötelezett tagból álló Gazdasági és Együttműködési Szervezet 2022-es kiadványa, az Education at a Glance szerint. A kiadvány az oktatás minden szintjét lefedi. Többek között kiderült belőle, hogy míg az alap- és felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások a teljes kormányzati kiadás 7,1 százalékát tették ki, Magyarországon mindössze 1 százalékkal nőttek pedagógusfizetések. Hazánkban az OECD átlagnál lassabban nőtt a felsőoktatásban részt vevők aránya is.


Az oktatási intézményekre fordított kiadások a GDP-hez vagy az állami költségvetéshez viszonyítva mércéi annak, mennyire tartja fontosnak egy-egy ország - költségvetési döntéseiben - az oktatást. Valamennyi OECD-ország nemzeti teljesítményének jelentős részét oktatási intézményekre fordítja. 2019-ben a szervezet tagállamai átlagosan bruttó hazai termékük (GDP) 4,9 százalékát költötték alap- és felsőoktatási intézményekre. Magyarországon ez az arány 3,8 százalék volt.

Magyarországon az alap- és felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások a teljes kormányzati kiadás 7,1 százalékát tették ki, ami alacsonyabb az OECD-átlagnál (10,6 százalék). Ezenkívül a GDP-hez viszonyítva az alap- és felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások (3,2 százalék) alacsonyabbak az OECD-átlagnál (4,4 százalék)...

A KORMÁNY ERDÉLYI OKTATÁSPOLITIKÁJÁNAK ÁRNYOLDALA, HOGY KONZERVÁLJA AZ ALÁVETETTSÉGET ÉS CSELÉDLOGIKÁT

MÉRCE
Szerző: SZÉKELY ÖRS
2022.10.17.


Éles ellentétben a magyarországi helyzettel, a kormány erdélyi oktatáspolitikáját nem könnyű kritizálni, hiszen az intézményi építkezés valós és akut közösségi igényekre ad választ. Azonban, ha jobban megnézzük, egy olyan privatizációs folyamatra épül, amely fenntartja az alávetettséget és a magyar identitás mögé bújtatott cselédlogikát.


Október elsején zajlott Kolozsváron az az évfordulós ünnepség, amelyen megemlékeztek az erdélyi magyar egyházak által alapított és a magyar állam fenntartásával működő Sapientia alapítványi egyetem huszonegy évvel ezelőtti létrehozásáról. Tonk Márton rektor kiemelte a Sapientia, illetve a másik két, magyar állami költségvetésből támogatott erdélyi felsőoktatási intézmény – a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi konzorciummá alakulását. Hankó Balázs, az Információs és Technológiai Minisztérium államtitkára pedig a magyar kormány abbéli célkitűzését hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarság körében a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az adott ország részarányát, és ezek a diákok „magyar identitású” egyetemeken tanulhassanak.

A kontextus nem meglepő, hiszen a Sapientiát alapításától kezdve a magyar nemzetpolitika fontos műhelyeként tartják számon, ugyanakkor az egyetem olyan szakok létrehozására is törekedett, amelyek magas színvonalon biztosítanak az erdélyi magyar nyelvű egyetemi kínálatból hiányzó képzéseket. Az ismerősen csengő alapítványi egyetemi forma e korai, erdélyi kikísérletezése a néhai Transindex cikke szerint igencsak jól jött a magyarországi felsőoktatás tavalyi átalakításakor. Az egyetemalapítás részleteit például 2000-ben az a Misovicz Tibor dolgozta ki, akit húsz évre rá már a Corvinus Egyetem alapítványának titkárságán találunk. Mindemellett az sem lényegtelen, hogyan képzeli el a magyar kormány erdélyi egyetemi hálózatának bővítését a szólamokon túl, vagyis a gyakorlatban.

Tavasszal Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy a Sapientia önálló kart hoz létre a háromszéki megyeszékhelyen, amelyen a már működő agrár- és erdőmérnöki szak mellett a jövő szeptemberben sport- és edzéstudomány szak indul, valamint a jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának égisze alatt működő szobrász- és festészet képzést is „letelepíti” majd a Sapientia. A hathatós magyar állami segítséggel felívelő székelyföldi sportéletet tekintve nem meglepő az edzőszak elindítása; ugyanakkor a Sapientia már régtől fogva kapcsolatot tart az erdélyi magyar és jó ideje a NER-hez bekötött vállalkozói szférával: elég itt a Lénárd András által tulajdonolt Csíki Sör Manufaktúrával, a Székelyföld első repterét építő Balázs Attila másik cégével, a Batlas Holding kft-vel kötött szerződésekre gondolni.

Székelyföld és kisebb részben Erdély fideszes gyarmatosításáról átfogó igénnyel már írt az Átlátszó Erdély (lásd itt itt és itt), az az összefüggés viszont nemigen lett kimondva, hogy
a magyar állam erdélyi egyetemi hálózata jó részben a hegemóniáját megszilárdító NER-tőkének termelne képzett munkaerőt. Vagyis az egyetem nemcsak tudományos, hanem gazdasági aktor is, a Sapientia az erdélyi magyar céges élet aktív szervezésében is szerepet vállal...

AZ EGÉSZ VILÁGRA KIHAT, HA KÍNA VÁLTOZTAT - ÚJ GAZDASÁGPOLITIKÁRA LENNE SZÜKSÉG, HOGY KIMOZDULJANAK A GÖDÖRBŐL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2022.10.18.


A héten zajlik a Kínai Kommunista Párt kongresszusa, ahol várhatóan újraválasztják a jelenlegi párfőtitkárt. Ennek ellenére mégis lehetséges, hogy változás állhat be az ázsiai óriás gazdaságpolitikájában. Kínai kitekintésünk következik.


A Kínát irányító Kommunista Párt jubileumi, 20. kongresszusát tartja a héten, amin több mint 2300 küldött vesz részt az ország minden pontjáról. Bár a 21. század Európájából hajlamosak lennénk feltételezni, hogy az ötévenként megrendezett gyűlés pusztán üres formalitás, ez azonban nincs így, hiszen rendre fontos döntések és iránymutatások születtek már a múltban a korábbi kongresszusokon...

FŐKÉNT A MAGAS ÁLLAMADÓSSÁG MIATT KERÜLTÜNK KÖZELEBB AZ ÁLLAMCSŐDHÖZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2022.10.18.


Tovább emelkedő infláció, az európai uniós források késlekedése, egekbe törő energiaárak, elhúzódó háború a szomszédunkban: az Orbán-kormánynak rég nem látott kihívásokkal terhelt időszakban kell egyben tartania az ország gazdaságát. A Bloomberg nyári elemzése szerint Magyarország egyike annak a 30 országnak, melyekben az államcsőd veszélye fokozódik. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mely tényezők miatt jutottunk idáig, illetve mennyire súlyos a helyzet. Az ország finanszírozási problémáit jelző mutatók valóban romlanak, a következő néhány hónap gazdasági történései kritikusak lehetnek.


Az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés deklarált államcsőd történt a világon. Európában legutóbb Izland és Görögország jelentett csődöt. Előbbi a globális világgazdasági válság következtében összeomló bankrendszer miatt vált fizetésképtelenné, utóbbi esetében a rossz gazdasági döntések sorozata (az euróra való túl gyors váltás, az állami alkalmazottak létszámának drasztikus növelése és a 2004-es olimpia magas költségei) következtében vált elkerülhetetlenné a csőd...

AZ OKTATÁS VÁLSÁGA: KETYEGŐ BOMBA?

NÉPSZAVA
Szerző: KÁLLÓ DÁNIEL
2022.10.18.


A tanárok tragikusan alulfizetettek, kevesen vannak, és egyre csak fogy az egyébként is szűk mozgásterük – és magáról a diákok helyzetéről vagy az oktatási rendszer elmaradottságáról még nem is esett szó. Azonban hiába egyre nagyobbak a tüntetések, a helyzet nem javul; az oktatás irányítása most a volt rendőrfőkapitány kezében van, aki saját bevallása szerint nem tűri el az engedetlenséget a tanároktól, és 
korlátozza a tiltakozáshoz való jogaikat.

Mit gondolnak erről a magyar emberek? Mekkora valójában az elégedetlenség, és ha tényleg komoly, miért nincs érdemi változás? Vizsgáljuk meg mélyebben a kérdést a Népszava megbízásából 2022 októberlben, májusában, illetve 2018 augusztusában készített kutatások összevetésével...


ÁLMOMBAN KÉT ORBÁN

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.10.18.


Azért ez nem kicsit kínos, hanem nagyon. Értem én, hogy nehéz volna most bármit is mondani, de az azért erős túlzás, hogy idén nem lesz október huszonharmadika. Mármint a naptárból még nem hagyják ki – az talán jövőre lesz – és marad szabadnap, nemzeti ünnep, de a kormánypártok 
központi megemlékezése (a miniszterelnök 23-án a zalaegerszegi Mindszentyneum ünnepélyes átadásán fog megnyilvánulni) Orbán Viktor beszédével együtt elmarad.

Sőt, értelemszerűen Békemenet sem lesz, mert azt szokta lezárni ez a beszéd. „Ha nincs farka, kutya se legyen” – gondolhatták a szervezők, és lőn.

Nekem személy szerint némi könnyebbséget jelent, hogy így alakult, ugyanis vasárnap elmarad a szokásos, menetrendszerű bolondokháza, amire minden nemzeti ünnepen sor kerül, úgymint: az Orbán-beszéd meghallgatása → közben jegyzetelés → mit mondott, hogy mondta? → leirat készítése → a hivatalos leirat megjelenése → a kettő nem fedi egymást, a hivatalos változatból egész bekezdések hiányoznak → akkor most mi legyen? → mindegy, írunk valamit, ami nem perelhető.

Ehelyett foglalkozhatok a friss hírekkel. Nem fog nagyon hiányozni a szónoklat, az már biztos. De miért marad el?

Azt hivatalosan nem tudni. A Magyar Nemzet közölte ma reggel:

ITT OLVASHATÓ 

NÉMA DEMONSTRÁCIÓT SZERVEZÜNK AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ NAGYKÖVETSÉGE ELÉ, 2022. OKTÓBER 21-ÉN, 16 ÓRA ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT, HOGY KIFEJEZZÜK FELHÁBORODÁSUNKAT, AZ UKRÁN KARMESTER, JURIJ KERPATENKO MEGGYILKOLÁSA MIATT

FACEBOOK
Szerzők: Péter HorgasGábor György és Bence Juhász 
2022.10.18.


Néma demonstrációt szervezünk az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége elé, 2022. október 21-én, 16 óra és 17 óra között, hogy kifejezzük felháborodásunkat, az ukrán karmester, Jurij Kerpatenko meggyilkolása miatt. A civil áldozatokra is emlékezünk néma kiállásunkkal, az agresszor budapesti képviselete előtt.


Ülve vagy állva Juhász Bence vezetésével egy zenekari alakzatban helyezkedünk el, kezeinkben egy-egy hangszerrel. Lehetőleg fekete ruhában érkezzünk!

17 órakor, egy percig, sípokkal, dudákkal, kürtökkel, emberi hanggal, sikításokkal emlékezünk meg a meggyilkolt művészről, az áldozatokról.

Az esemény szervezői: Gábor György, Horgas Péter, Juhász Bence és a Civil Bázis
+
GÁBOR GYÖRGY újabb Facebook bejegyzése:

Facebook-posztomban írtam az esetről, megemlékezve azokról a nagyszerű emberekről, zenészekről, így a német Busch-fivérekről, Toscaniniről és másokról, akik nemet mertek mondani a német náci és az olasz fasiszta rendszernek, majd kivándoroltak az Egyesült Államokba. A Mandiner nevű szennylap – szokás szerint az engedélyemet nem kérve – leközölte az írást, elhagyva az elejéről azt a részt, ahol a nácikkal és a fasisztákkal konfrontálódó világhírű zenészeket megemlítettem. Nyilvánvalóan ezeknek a nagyszerű és bátor embereknek a példája a hatalomhoz tapadó Mandiner szerkesztősége számára elutasítandó. Aztán következtek a heroikus bátorsággal névtelenségbe burkolózó Mandiner-kommentelők hozzászólásai, amelyek között természetesen akadt - mint mindig - zsidózás és akadt ocsmány és gusztustalan viccelődés, vagyis a Mandiner-kommentelők láthatóan örültek a bestiális gyilkosságnak.

Én viszont elfogadhatatlannak tekintem, hogy a XX. század könyörtelen, embertelen és aljadék diktatúrái után immár a XXI. századi Európában újra művészek és tudósok váljanak áldozataivá egy-egy embertelen, kegyetlen és gyilkos diktatúrának, csak azért, mert véleményüknek hangot adnak, miközben művészetük és tudományuk hitelességét eleve a szuverén véleményük és nézőpontjuk teszi teljessé.

Azoknak, akik ezt hasonlóképpen látják, meggyőződésem, hogy ott a helyük a meggyilkolt ukrán karmester és a többi civil áldozat tiszteletére rendezendő megemlékezésen.

A HERÓDEST TÁMOGATÓ EGYHÁZAK MÁR KÉSZÍTENEK FEL A NYOMORRA: ISTEN AKARATA AZ ÉHEZÉS ÉS A FÁZÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.18.


Az állammal összefonódott, Istentől eltávolodott, prostituálódott magyar egyházak sorban állnak elő, hogy felkészítsék a híveiket és a magyar társadalmat az Orbán-rendszerben való éhezésre, a fázásra, az eladósodásra és a nyomorra, s mindezt Isten akaratának, nem egy fasiszta diktatúra által okozott gazdsági csődnek mutatják be. Ezúttal is élen járt a hazug, korrupt seggnyalásban a Hit Gyülekezete vezetője, Németh Sándor vezető “lelkész”, aki előre figyelmeztetett, hogy majd “kisebbségben levő” bajkeverők kihasználhatják a várható nehéz helyzetet, aminek ellene kell állni.

Meg kell védeni a zsarnokot. Ez a mindenkori államegyházak feladata.

A heródesi hatalomnak, az orbáni fasiszta diktatúrának önmagát eladó református egyház püspöke, a zsarnokság volt “emberminisztere”, Balog Zoltán keresztényi erényt kovácsol a diktatúra által előidézett nyomorból, annak szó nélküli elviseléséből. Balog azt mondta a református egyház újságjának, hogy „újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet majd nekünk is, a világnak is”. Eddig az Orbán-rezsim a jóléttel, az életszínvonallal dicsekedett, amikor csődbe jutott a rezsim, a kilóra megvett püspök felfedezte, hogy “nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága”.

Eddig ez a fajta bölcsesség nem nagyon látszott az Orbán Viktor által vezetett tolvajbandán, amely kilopta az ország szemét, a NER-lovagok és a NER-lovaginák királyi vagyonra tettek szert, királyi életmódott folytattak, életüket a világ nagyvárosaiban élik, yachtok és magánrepülők társaságában. A boldogságot valahogy nem a szegénységben, a nélkülözésben és az éhezésben találták meg a “keresztény Magyarország” urai (ezt meghagyják az általuk lenézett, elnyomott és kifosztott millióknak), hanem a mérhetetlen gazdagságban, amit lopással szereztek.


Most sem az Orbán-banda fog “szerényebben élni”, Balog egyházától sem vonják meg a milliárdokat, hanem az egyszerű adófizetők, akiknek a pénzét ellopták, akik elől az uniós támogatásokat az Orbán-család tagjai, strómanjai és oligarchái elsíbolták. Balog finoman fogalmaz, amikor “szerényebb életről” beszél, jobban tette volna, ha megmondja, hogy fázás, nyomor, eladósodás és éhezés jön, az Orbán-rezsim piramisjátékot játszik, és mindenféle trükkökkel leplezi, hogy valójában csődbe jutott, az inflációt nem tudja megfékezni, uniós pénzek nélkül Orbánia egy nyomortelep.

Egyes szakértők szerint a helyzet annyira rossz, hogy azon már az uniós pénzek sem segítenek, ha egyszer megkapja a hazugságaiért ez a velejéig romlott, korrupt banda. Mindenesetre látszik, hogy az önmagukat eladó egyházak kezdik viszonozni az állami milliárdokat, Istennel zsarolni, manipulálni és féken tartani a becsapott, megalázott, félrevezetett, meglopott és kifosztott embereket. Az urakat, a hatalmasokat védi, mint a történelemben mindig, amiben csak az a szokatlan, hogy a katolikus egyház ebben már nincs egyedül, pedig nekik ez a lényegük.

Felzárkóznak hozzájuk a korrupt protestáns és neoprotestáns egyházak is. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. A boldogság nem a jóléten múlik, kezdik mondani, de eljön az idő, amikor a jólét a boldogság akadálya lesz, ezért mindenki örüljön, ha éhezik és fázik, amikor a teljes nyomort eléri, akkor lesz legboldogabb és legkeresztényibb Magyarország. Istentelen lesz az, aki nem boldog attól, hogy nincs mit ennie, nincs mibe ruházkodnia. Ez Isten akarata, Isten figyelmeztetése, de nem ennek a rohadék bűnöző bandának, hanem azoknak, akiket ezek megloptak...

SEMMIT NEM KAPNAK A LENGYELEK, A KOHÉZIÓS TÁMOGATÁSOKAT IS FELFÜGGESZTETTÉK BRÜSSZELBEN

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.10.17.


Az Európai Bizottság minden Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta hétfőn Brüsszelben Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak. A bejelentés azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között. Sajtóinformációk szerint a varsói kormány abban bízott, hogy ha az ukránok lengyel támogatása nem lenne elég, a Bizottságra Macron fog nyomást gyakorolni lengyelországi francia koncessziók reményében. Most úgy tűnik, nem jöttek be ezek a várakozások.

Az elmúlt hónapokban főleg a helyreállítási alap (RRF) lengyel pénzeinek sorsáról beszéltek sokat, arról a 35,4 milliárd euróról, ami nagyjából kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás, egyharmad arányban pedig kedvezményes kölcsön formájában érkezne Lengyelországba. A lengyel helyreállítási tervet a Bizottság jogállamisági kifogások, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt nem fogadta el sokáig. Erre végül júniusban került sor, azután, hogy a Kaczyński kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szavazataival a szejm végül mégiscsak megszüntette a legfelsőbb bíróság politikai kinevezettekkel feltöltött fegyelmi kamaráját.

Ezek után Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelynek a helyreállítási terve még mindig nem kapott zöld lámpát (a magyar kormányzati remények szerint erre november közepéig sor kerülhet, ez lenne nagyjából az utolsó lehetséges időpont, hogy ne fussunk ki a határidőből),

de a lengyel terv elfogadása sem jelentette önmagában azt, hogy ők gond nélkül lehívhatják a támogatásokat.

A Bizottság ugyanis a források folyósítását különböző feltételekhez kötötte, és amíg a lengyelek nem teljesítik maradéktalanul az összeset, a pénz sem jön. A lényegi vita éppen a bíróságok függetlenségével kapcsolatos: Varsó szerint ők már teljesítették a vállalásokat, Brüsszelben azonban ezt vitatják: bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így a jövőben is szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában. Másik kifogás, hogy a vitatott módon eltávolított bírák nem kapták vissza automatikusan a széküket, és a Bizottságnak az a kérése sem teljesült, hogy a lengyel bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz a jogszabályok uniós megfelelősségével kapcsolatban...

A HATVANAS ÉVEK ÉS MAGYARORSZÁG

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.10.17.


Három ember, három nézőpont a műsorban: 
Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

ORBÁN GENERALISSZIMUSZ ÁLLAPOTROSZABBODÁSA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.10.18.


...Nagyurunk politikai útkeresései produkáltak már egy-két cifra történetet, de azt meg kell hagyni, infantilizmusát teljesen megtagadni soha nem tudta.
Vágyott a kisvasútra, megkapta.
Övé a legnagyobb kisvasút a világon.
Szeretett katonásdit játszani, ma sincs másként.
És övé lesz a legnagyobb, legütőképesebb haderő Európában.
Már csak egy kívánsága maradt teljesítetlen: ő szeretne lenni a Világ Legnagyobb Törpéje, de - hála Gyurcsánynak - ez az ügy is sínre került, habár illő szerénységgel tiltakozott ellene.
Most fizetjük meg az árát, hogy Grazban egy kórteremben helyezték el Napóleonnal és Néróval...
De vissza a katonásdihoz!
Talán azért vonzza ennyire ez a téma, mert ő volt a Varsói Szerződés legrosszabb katonája, valószínűleg ezért is vált alkalmassá beszervezésre a katonai elhárítás számára.
Távol állt tőle mindenféle fegyelem, szerintem már akkortájt is leginkább magát tartotta képesnek a Magyar Néphadsereg irányítására, és hát a Honvédség - lássuk be - a kanyarban sincs sem élőerő, sem eszközök és képességek tekintetében megtagadott elődjéhez.
Ezért delirálhat állapotrosszabbodásának nehéz percei alatt ütőképes hadseregről, mely elrettentő erőt képvisel - itt legfeljebb ő a rettentő - rettentően ostoba.
Jó lenne ismerni elképzelését, hogy kik lehetnek a potenciális ellenségek, akiket rettegésbe kellene taszítani, egyedül akar rettenetes lenni, vagy azért a NATO-ból való kilépést nem kapcsolja össze az Unióból való kilépés szép és előrevivő gondolatával?
Valaki - talán Feri (úgyis ő az Imrebácsiügyi szakértő...) - elmesélhetné neki, hogy az ilyesmi kockázatos, mert lehet, hogy ugyan fel nem akasztják, de azért őt is megcsípheti egy gonosz méhecske, mint az Északi Áramlat felrobbantását kivizsgáló bizottság vezetőjét.
Esetleg kiderülne róla, hogy tömegpusztító fegyvereket rejteget a hatvanpusztai Patkányverem mélyén. és amerikai barátai átadnák Klárának, aki aztán hátralevő életében csicskáztatná, és minden nap hatszor kezet kellene neki csókolnia csuklótól - hónaljig.

Ez az ember rosszabb, mint pocakos tábornokai, rosszabb, mint Romulus és Remus, habár ő is megalapította a Magyar Birodalom fővárosát, Felcsútot.
Ennek az embernek fogalma sincs a modern háborúkról, saját intelligencia híján a mesterséges intelligenciáról sincs.
Úgy akar a mai világban háborúzni, hogy a mobiltelefonjára vezetéket kellett kötni, hogy biztos legyen a kapcsolat - ez az ember ólomkatonáknak nézné a népet.
Lehet, hogy harcolniuk kell, prognosztizálta honvédeink számára a szebb jövőt, miközben ábrándos tekintettel simogatta egy Lynx lövészpáncélos kipufogóját, ebből a gesztusból egyértelmű, hogy meg akarja nyerni a II. Világháborút.
Ez egy veszélyes ember, mert hülye népünk akkora hatalmat adott a kezébe, mellyel elpusztíthatja az országot.
Aknavetőgyár, kiképzőrepülőgép-gyártás, honvédségi szállításokban érdekelt honvédelmi miniszter és éhező gyerekek - tiszta harmadik világ, csak még nem öltözött be ő is bohóc-jelmezbe, mint a szomszéd vár ura, de ami késik, nem múlik.

Mindig azt hittem, hogy az vele a baj, hogy lopja az ország pénzét.
Ma már tudom, hogy sokkal veszélyesebb.
Jó lenne, ha ez elérne hívei agyáig is...

AZ OROSZ KATONÁK AZT KÉRTÉK, BOCSÁSSUNK MEG NEKIK

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2022.10.



Az orosz katonák azt kérték, bocsássunk meg nekik


MÁR NEM HARAGSZOM SPÉDER ZOLTÁNRA | INTERJÚ UJ PÉTERREL | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.10.17.



Uj Pétert a fiatalabb újságolvasók elsősorban a 444 főszerkesztőjeként és a Borizű hang a lelátóról podcastereként ismerik. Uj pályája azonban a népszabadságos gyakornokságtól kezdődően olyan ívet írt le, ami nagyon szemléletesen mutatja be a magyar nyilvánosság és média alakulástörténetét a 20-21. század fordulóján. A magyar internet egyik alapítóatyját sok mindenről kérdeztük: az Indexről, a 444-ről, a Telex.hu-ról, Spéderről, Nobilisról, Vaszilyról. Egy dolog azonban biztosan kiderül ezen a gazdag médiakarrieren keresztül: a sajtószabadság tulajdonviszonyok függvénye – a tét az, hogy hogyan lehet egy újság a mai magyar médiapiacon független a politikai befolyástól. Interjúnkból néhány kulisszatitokra is fény derül: látlelet a hatalom természetéről, néhány momentum, amiben megvillan, hogy milyen testet öltenek ezek a befolyásolási kísérleteket.

A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ VESZTESEI, ÚGY TŰNIK, A NÉMETEK LESZNEK

MÉRCE
Szerző: MARCO D’ERAMO
2022.10.18.


Az írás eredetileg angol nyelven 2022. július 19-én a New Left Review Sidecar blogján jelent meg. A szöveget a New Left Review engedélyével közöljük magyar nyelven.

Bárki győzzön is, egyre kevésbé világos, mit is jelentene a háború megnyerése Ukrajnában. Minél nagyobb a pusztítás, annál kevésbé tűnik megoldhatónak a konfliktus. A halálos áldozatok emelkedő száma és a szankciók eluralkodása miatt a harcoló felek céljai egyre kifürkészhetetlenebbek. Mit nyerne azzal Oroszország, hogy annektálja Ukrajna egy elpusztított sarkát, ahhoz képest, amit eközben elveszítene?[1] Ukrajna miért hajszolná magát a végkimerülésig egy olyan terület megtartásáért, amely nem kíván elszakadni Oroszországtól? S milyen céllal emelne a NATO egy új vasfüggönyt, miáltal megszilárdít egy nyersanyagokban és fejlett technológiában egyaránt bővelkedő orosz–kínai blokkot?

Igaz, az Egyesült Államok és szövetségesei már jó ideje olyan háborúkat vívnak, amelyekben a győzelem elképzelhetetlen. Hogyan nézett volna ki a diadal Irakban? Ha az volt az elképzelés, hogy az országot mintegy Izrael muszlim másolatává tegyék, akkor ez sohasem lehetett reális cél. Végül Irakot gyakorlatilag átengedték Irán befolyásának, Afganisztánt pedig kiszolgáltatták Pakisztánnak és Kínának. (Hogy a szíriai polgárháborúról itt most szót se ejtsünk.)

Ugyanakkor ha Ukrajnában nehéz is megnevezni a potenciális győztest, a potenciális veszteseket könnyebb meghatározni. Mint látni fogjuk, utóbbiak egyike valószínűleg az lesz, amit Joseph Halevi ausztrál közgazdász „német blokknak” nevezett: jelesül a Svájctól Magyarországig nyúló, gazdaságilag összekapcsolt nemzetek csoportja.

Természetesen a jelenlegi helyzetnek többé vagy kevésbé mindannyian a vesztesei vagyunk. Az invázió kezdetén mindenki elsősorban a gáz- és az üzemanyag ellátásra fókuszált. Az csak később került a közvélemény figyelmének középpontjába, hogy Oroszország és Ukrajna a világ gabonatermelésének 14%-át és a világ gabonaexportjának több mint 29%-át adja. Később kiderült, hogy a kukoricaexport 17%-át és az árpa 14%-át is a harcban álló felek szolgáltatják. A felfedezések következő állomásán az elemzők rádöbbentek, hogy a világ napraforgóból készült termékeinek 76%-a a két államból származik. Oroszország uralja a műtrágyapiacot is, s az, hogy az ország részesedése globálisan meghaladja az 50%-ot, megmagyarázza, hogy a blokád miért okozott mezőgazdasági nehézségeket még a messzi Brazíliában is...

BOLDOGSÁGKERESÉS

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.10.18.


Boldogság és boldogtalanság… vajon mitől függ?

Sokszor kérdezik tőlem a gyerekrajzok kapcsán, hogy miért olyan vidámak ezek a rajzok, amelyek nálunk készülnek, mikor a gyerekek sokszor nélkülözésben élnek… A rajzok tényleg vidámak, mert az úgy van, hogy minden gyerek ott, azok között a keretek között keresi a boldogságot, ahol él. Számára ez a természetes, nincs megtapasztalása másról, és nem keserűség, szomorúság hatja át a napi gondolatait. A gyerek játszik, fantáziál, mesél, és megéli a rajzait. A távoli világ gazdagságai is másfajta értelmezést nyernek ott ahol a “nincs” a jellemző állapot.


A feladataink témái pedig sosem a szegénységet célozzák meg, ezek “a” gyerekhez szólnak mindig, szociális helyzettől függetlenül, “a” gyerekhez, akiben ott a lehetőség bármire. Vannak persze rajzok, amelyek akaratunkon kívül is magukon hordozzák a szegénységet. Ilyen pl. a karácsonyfa ábrázolása. Ott markáns különbség van a jobb társadalmi státuszú gyerekek rajzai között, és azoké között, ahol nincs feldíszített fenyő otthon. De ezt is csak mi látjuk meg, ők nem így élik meg. Számukra az általuk megrajzolt képzeletbeli fenyő ugyanolyan szép, mint bármelyik társuké.

A vágyaik, álmaik között sincs különbség. De a sokféleségben már van. Pl. a mi szeretnél lenni? -kérdésre másképp válaszol az a nyolcadikos, aki a környezetében sokféle foglalkozást lát, hallja a beszélgetéseket, tud ezekről a szakmákról, mint az, aki eddig csak a közmunkáról hallott. Szóval, a közeg, amiben élnek, meghatározó. De nem a boldogság megélésében, hanem a lehetőségek ismeretében, elérésében.

A felnőtt közösségi foglalkozáson a múlt héten a boldogság volt a téma. Kíváncsi voltam én is, ki, mit tart annak…

A kollégáim, kikerülve az azonos válaszok csapdáját, úgy kérték, hogy a párjuk megtalálásán és a gyerekeik születésén túl mondjanak olyan pillanatokat az életükből, amire szívesen emlékeznek, ami számukra a boldogságot jelentette.

A válaszok érdekesek voltak. Azt gondolná az ember, hogy ebben a fogyasztástól áthatott világban, amiben a legfontosabb üzenet a “fogyassz!”, ahol “annyit érsz, amennyid van”, közöttük is előjön majd ez a vonal. De egyetlen válaszban sem szerepelt olyan boldogság, amit valamilyen tárgy birtoklása testesít meg.

Volt valaki, aki arról mesélt, hogy számára az volt a legboldogabb pillanat, mikor az önálló házhoz jutás lehetősége felmerült, és elmentek megnézni… De itt sem a későbbi birtoklás adta a legnagyobb boldogságot, hanem az érzés, hogy a zsúfoltságban élést felválthatja egy más minőség, és ennek a tervezése volt az az öröm, ami boldogság-pillanatként azóta is eszébe jut.

És a többi is különleges volt. A gyerekként, munkával megkeresett első száz forint, ami az övé lett, és az elköltéséről ő dönthetett, egyedül. Felnőttként is szívesen idézi fel magában az érzést: azt a büszkeséget, amit átélt. Többekben kapcsolódott ez a gyerekeik felgyógyulásához. Mert a rettegés, hogy mi lesz velük, elmúlt a felszabadító gyógyulásnál, és már csak ennek az öröme maradt meg. Másnál egy gyerekkori emlék jött elő, hogy micsoda boldogság volt, mikor a nagyszülőknél gondtalanul tölthette a nyári szünetet. Az volt a nyaralás. És ez sem mindenkinek adatott meg.

Egyiküknek az jutott az eszébe, hogy az mekkora öröm volt, amikor nem volt hova menniük, és valaki befogadta őket. Ezt sem érthetik sokan, milyen érzés az, mikor a teljes bizonytalanságból egy kicsit biztosabba kerülhettek.

Aztán ott volt egy egyedül élő férfi is, akinek nem mondhatni, hogy jól alakult az élete, és azt határozta meg a legboldogabb pillanatként, mikor a testvérének gyermeke született. Mert ő annak, a testvére boldogságának örült a legjobban.

Egy nagymama, aki arról mesélt, milyen öröm volt neki, mikor halat kértek a gyerekek, és ő “kerti halnak” nevezte el a tököt, amit kirántott, és elébük tette. Jóízűen ették, és csak sokkal később jöttek rá, hogy ez nem is igazi hal.

Az egyik férfi, aki annyi mindenen átment már a párjával, és olyan sok éve élnek együtt, arról mesélt, hogy neki az volt a legboldogabb pillanat, mikor meglátta a párját. Mert olyan gyönyörű volt, hogy azt nem lehet elmondani.

Így élnek meg és így emlékeznek boldogság-pillanatokra az életükből azok, akik naponta a megélhetés nehézségeivel szembesülnek. Mert lehet, hogy pénzből kevés van, és most nem tudni, mit hoz a tél, de az emberi érzések nem ettől függenek. A szeretet, a másikra való odafigyelés, a büszkeség, túlélni egy krízishelyzetet, osztozni a másik örömében, egy kicsit jobb körülményeket teremteni a gyerekeknek, a szép dolgokra emlékezni is adhat örömöt.

Persze pontosan tudom, hogy a létbizonytalanság, a félelem hogyan nyomja el ezeket. És mennyi erő kell ahhoz is, hogy ezekben a helyzetekben is megéljünk boldog pillanatokat. Pontosan tudom, hogy a boldog pillanatok gyakoribbak ott, ahol az életfeltételek stabilak.

Azt is tudom, hogy sokan nem így mérik a boldogságot, hanem az anyagiakban. És ők is boldognak érzik magukat, épp attól, hogy nekik “van”. Ezzel mérik magukat is, és másokat is. De vajon ez elég?

Amikor a közösségben ilyenekről mesélnek, őszintén, elmerengve a saját, és egymás történetein is, mindig érzem, milyen közel vagyunk egymáshoz. És igen, van dolgunk egymás boldogságával is. Azzal is, hogy stabil élethelyzetek legyenek mindenhol, ahol a boldogságpillanatok könnyebben megtalálhatók. És azzal is, hogy újra és újra tisztázzuk magunkban: mi is kell a boldogságunkhoz? Ilyenkor rájövünk: másokra van szükség. Más emberekre. Akivel megélhetjük az örömöt. És persze a bánatot is. A megértésre van szükség. Az együttérzésre. A közös élményekre.

Emberekre, akikkel megoszthatjuk az életünk örömeit is. De kell, hogy észre vegyük azokat. És segítsünk másoknak is észre venni.

TEHETSÉGES POLITIKUS VAGY GÁTLÁSTALAN KALANDOR

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.10.14.


A tehetség és a kalandorság első ránézésre nehezen megkülönböztethető jelenségek. A kalandorok, amíg le nem lepleződnek, merész és váratlan cselekedeteikkel, döntéseikkel rendkívül tehetségesnek tűnhetnek. Úgy döntenek, olyat tesznek, amit korábban senki nem tett és amire senki nem számított, ezzel gyakran elnyerik a közönség elismerését, esetleg csodálatát. Esetenként annyira meglepőek váratlan húzásaik, hogy a kívülállók azt gondolják, ők biztosan tudnak valamit, amit mi, mások nem tudunk, van valamiféle különleges hatodik érzékük, amellyel megérzik azt, amit rajtuk kívül senki. És hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: vajon valamilyen különleges tudás, képesség, megérzés, vagy pusztán a felelőtlen és gátlástalan önérvényesítés szándéka húzódik meg tetteik hátterében.


A kalandorok és a tehetségek közötti választóvonalat a közönség számára döntéseik, cselekedeteik célja és eredménye jelöli ki. A kalandor „törvénytelen üzelmekbe, kockázatos vállalkozásokba merészen belevágó, mások kárára sikert, gazdagságot, hatalmat hajhászó személy”, a tehetség viszont átlag feletti általános és speciális képességekkel rendelkező, feladata iránt elkötelezett, rendkívüli kreativitással megáldott ember. Ha mindezt megpróbáljuk a politika világára vonatkoztatni, akkor a tehetséges politikus sikeresen képes a társadalom fejlesztésével, az emberek jobblétével, a nemzet sorsának javításával kapcsolatos elképzeléseit megvalósítani, a kalandort viszont kizárólag önös, narcisztikus céljai motiválják, amelyek megvalósítását merészen és gátlástalanul próbálja ráerőszakolni a társadalomra. És míg a tehetséges politikus akkor érzi sikeresnek magát, ha úgy látja, képes valamit javítani a gondjaira bízott társadalom esélyein, közérzetén, jövőbeli perspektíváin, a kalandor számára a legnagyobb kielégülés hatalmának korlátlan kiterjesztése, annak érzékelése, hogy a társadalom mind nagyobb részét sikerül befolyása alá hajtani, mutatványaival elámítani...


ÉLET ÉS IRODALOM 2022/41. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

EGYÜTT PERELNEK A KIRÚGOTT KÖLCSEYS TANÁROK, MÉG PÁR NAP, ÉS ÜGYÜK BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.10.18.


Még nem vettek fel új tanárokat a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott pedagógusai helyett – tudta meg lapunk. Közben információnk szerint vannak olyan „elitiskolák”, amelyeket nem érint a spórolás.


A következő napokban már a bíróságon lesz a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rendkívüli felmondással elbocsátott pedagógusok ügye, akik nem egyenként, hanem pertársaságot alakítva indítanak munkaügyi pert – tudtuk meg az egyik érintettől, Törley Katalintól. A Kölcsey volt francia szakos tanára elmondta, beadványuk hamarosan elkészül, a további részletekről október 23-a után tájékoztatják a nyilvánosságot.

Mint a Népszava is megírta, a gimnáziumból öt tanárt rúgtak ki szeptember végén, miután többször is polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést, így tiltakozva a közoktatás állapota és a sztrájkjog korlátozása ellen. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik, a civil jogvédő szervezet álláspontja szerint a tanárok rendkívüli felmentése aránytalan és igazságtalan lépés volt a tankerület részéről, ráadásul a diákok érdekével is szembemegy: a szaktanárok pótlása a mostani helyzetben szinte lehetetlen, a gyerekek oktatáshoz való joga pedig épp emiatt sérülhet.

Törley Katalin lapunknak azt is elmondta, tudomása szerint a helyükre még nem vettek fel új szaktanárokat, csoport-összevonásokkal, többletórák vállalásával oldják meg helyettesítésüket a kollégáik.

Az elmúlt hetekben országszerte rengeteg megmozdulás – tüntetés, tiltakozó akciók tankerületi központok előtt, élőláncos felvonulás – volt a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok kirúgással fenyegetése, a kölcseys tanárok elbocsátása ellen. Legutóbb hétfőn, a győri Révai Miklós Gimnázium tanárai, diákjai és szülők kezdeményezésére tartottak mintegy ezer fős forgalomlassító demonstrációt a megyeszékhelyen. (A tüntetők között volt a Fidesz által preferált Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is, aki a gimnázium igazgatója.)...

EGYRE GYAKORIBBAK, DE EGYRE KEVÉSBÉ HATÁSOSAK A TÜNTETÉSEK AZ AUTOKRÁCIÁKBAN

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.10.18.


Iránban szeptember közepén a 22 éves Mahsza Amini életét vesztette, miután az erkölcsrendészet őrizetbe vette és a vádak szerint összeverte, amiért túl lazán viselte hidzsábját, és kilátszott alóla a haja. Az esetet követően az 1989 óta hatalmon lévő Ali Hamenei ajatollah és más vallási vezetők szűk csoportja által uralt rezsim és annak konzervatív társadalmi politikája ellen egyre növekvő tüntetési- és polgári engedetlenségi hullám indult.

Ez nem az első eset, hogy az iráni iszlamista rezsim széleskörű társadalmi elégedetlenséggel találkozik. 2009-ben, az – iráni mércével – konzervatív Mahmud Ahmadinezsád elnökválasztási győzelmét – és a csalásra vonatkozó ellenzéki vádakat – követően törtek ki tízezreket megmozgató tüntetések. 2016-ban a monarchiát visszasíró megmozdulások voltak, 2017 és 2019 között is több tüntetéshullám és sztrájk történt, miután az országra atomprogramja miatt kivetett amerikai pénzügyi és olajipari szankciók megrogyasztották az iráni gazdaságot. Bár a mostani megmozdulások egyes értékelések szerint a korábbiaknál komolyabb generációs törést és mélyebb társadalmi elégedetlenséget tükröznek, az nem sok jót jelent a tüntetők esélyeire nézve, hogy a korábbi tüntetéshullámok egyike sem vezetett eredményre.

Az iráni jelenség nem egyedi: empirikus kutatások szerint a közelmúltban hiába váltak egyre gyakoribbá a hatalomváltást követelő tömegtüntetések a világ autokráciáiban, ezeknek egyre kisebb része vezet sikerre.

A 20. században a tömegtüntetések hatásossága folyamatosan nőtt, és az ezredfordulót követő években a nagyobb tüntetéshullámok kétharmada járt sikerrel. Ám míg a tömegtüntetések száma a 2010-es években is tovább nőtt, a hatásosságuk ezzel párhuzamosan csökkeni kezdett: a 2010-es évek végére már csak minden harmadik, a 2020-as évek elejére minden hatodik tüntetéshullám járt sikerrel, idézi a Harvard kutatóinak adatait a New York Times...

A TUDÁS MÁR NEM BOLDOGÍT, CSAK A TERMELÉST SEGÍTI – ÍGY JÁRT EL AZ IDŐ ISKOLARENDSZERÜNK FÖLÖTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GULYÁS ÁBEL
2022.10.14.


Bár kétségkívül kardinális kérdés az oktatásügy szempontjából, hogy az országban jelen lévő iparágak és termelési folyamatok mennyi humántőkét igényelnek, az igazi probléma azonban az, hogy a modern kapitalista rendszer radikálisan megváltoztatta a tudáshoz való viszonyunkat – írja Gulyás Ábel. A Corvinus politológushallgatója Kovács Tibor lapunkban megjelent oktatásügyi cikkére reagál, egyben pedig a vitasorozat kezdő darabjára, Nényei Pál írására is. Vélemény.


2022 júliusában nagy vitát kiváltó, Nényei Pál által jegyzett esszé jelent meg a Válasz Online-on. A szerző a magyar oktatási rendszer válságát végső soron a tudáshoz való viszony átalakulásához kötötte, jelesül a klasszikus műveltség értékének radikális devalválódásához. Ebben a helyzetben, amikor a nagy hagyomány elemei muzeális darabokká válnak, a szerző radikális végkövetkeztetése szerint tíznél kevesebb, a klasszikus műveltség eszméjét közvetítő gimnáziumra van csak szükség. Nényei cikke komoly – a pedagógustüntetés szempontjából kiváltképp aktuális – visszhangot váltott ki: a beérkezett válaszok részint vitatkoztak vele vagy épp csak árnyalni kívánták az állításait. Azonban a diskurzus, annak ellenére, hogy általános társadalmi kérdéseket érintett, alapvetően szakpolitikai keretek között maradt: a dialógus az oktatásban dolgozó, gyakorló pedagógus szerzők közti párbeszédként folyt. Egészen addig, amíg Kovács Tibor közgazdász egy általános gazdasági és társadalmi elemzés keretébe nem helyezte a kérdést. Kovács rendkívül izgalmasan elemzi, hogy a szerep, amelyet az Orbán-kormány a nemzetközi gazdásági rendszerben Magyarország számára optimálisnak tart (nevezetesen, hogy összeszerelőüzemként funkcionáljon az ország), olyan gazdasági és társadalomszerkezetet eredményez, amely a humántőke erodálódásához vezet. Ezt még tetézi az a mindennapossá váló tapasztalat, hogy a politikai lojalitásért cserébe a szakmai kvalitást és általános műveltséget láthatóan nélkülöző „vállalkozó” tenderek tömegét nyerheti meg...


BALOG „TARTUFFE” ZOLTÁN ÉS A HÉT SZŰK ESZTENDŐ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.10.17.


Régóta mondom, hogy ha egy színházi rendező a Tartuffe-öt készülne színpadra állítani, aligha találhatna a főszerepre alkalmasabb személyt Balog Zoltánnál.

Ez a hol miniszterként, hol református püspökként szemforgató alak most azzal a vígasszal hozakodott elő, hogy nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága, s igaz, hogy újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet nekünk is, a világnak is.

Ez nagyon szép gondolat, egyedül azt sajnálom, hogy ezt a nagyszerű tanítást nem a kötcsei pikniken összegyülekező, szegénységi fogadalmukról elhíresült övéinek mondta el, hanem a dúsgazdag ápolónőknek, a pedagógusoknak, akiknek a bőrük alatt is pénz csörgedezik, a 40-50 milliós terepjáróikkal a gyógyszereiket kiváltani induló kisnyugdíjasoknak, a közmunkából felhalmozott vagyonukat évente több luxusutazásra eldorbézoló közmunkásoknak, avagy mindazoknak a bérből és fizetésből élőknek, akik az OTP számlájukra érkező fizetésük utáni kamatból kastélyokat újítanak fel, nagy gonddal a kastélyok kazettás könyvtártermeinek stukkóira.

A fenti gondolat őszinteségét és szívből jövő hitelességét támasztja alá, hogy mindez annak a Balog Zoltánnak a szájából türemkedett elő, aki – sosem feledhető – miniszterként rászoruló gyermekeknek rendezett karácsonyi ünnepséget a budavári Hiltonban, libaerőlevessel, lúdgége tésztával, csirkemellfilével, calvadossal ízesített gombamártással, zöldséges lasagne-val, eperöntetes joghurttortával, s aki e gyerekek számára az életcélt – Kálvin szociáletikai tanításával némileg konfrontálódva („a szegénység botrány, a luxus önzés”) – a következőkben jelölte meg: „Az a cél, hogy olyan emberek legyetek, ha elmentek az egyetemre, lesz szakmátok, legyen megélhetésetek, hogy el tudjátok hozni a gyereketeket a Hiltonba.”

Balog „Tartuffe” Zoltán még azt is mondta, hogy most következik a hét szűk esztendő. Balog református lelkészként tehát mégsem volt képes abszolválni a Bibliát, különben emlékezhetne arra, hogy a hét szűk esztendő idején Egyiptomban egy zseniális főminiszter irányította a gazdaságpolitikát, nem Varga Mihály és nem is Matolcsy György, hanem Jákob fia József néven, aki a hét szűk esztendőt megelőző hét bő esztendő során nem kisvasútat építtetett, nem látványberuházásokkal szórakoztatta Egyiptom népét, nem korrupt módon lenyúlt pénzeket és javakat juttatott el az övéinek, nem sajátította ki a Nílus partvidékét, s egy-egy népbetegség kitörésekor nem igyekezett még az egészségügyi eszközök beszerzésével is a saját zsebére dolgozni, hanem bölcs előrelátással hatalmas tartalékokat képzett, felhalmozta a termést, a gabonát csűrökbe szállíttatta, hogy éhínség idején jusson táplálék a népnek.
Igaz a Biblia kicsit odébb arról is beszámolt, hogy József a felhalmozott vetőmagot a lakosság szántóföldjeiért, állataiért adta cserébe, hogy a fáraó számára megszerezze a földeket, az állatokat, s még az embereket is a fáraó tulajdonává tegye, „így az egész ország a fáraó birtoka lett. Tulajdonává tette a lakosságot Egyiptom egyik végétől a másikig” (2Mózes 47,20-21).

Hacsak nem ugyanez a célja magyar fáraónak, amit most Balog püspökön keresztül üzent meg szemérmesen, jóllehet spirituálisan már megszerzett magának vagy hárommillió lelket.

MOST TÉNYLEG KINYÍRTÁK A NAPELEMET MAGYARORSZÁGON?

YOUTUBE
Szerző: MAGYARÓSI CSABA
2022.10.



Most tényleg KINYÍRTÁK a napelemet Magyarországon?

HÁBORÚRÓL, PUTYINRÓL, ORBÁNRÓL, SZANKCIÓKRÓL: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN, TÖRTÉNÉSZ /// ELŐZETES

FRIDERIKUSZ PODCAST / ELŐZETES
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.10.17.



Ismét az orosz-ukrán háborúról beszélgetünk, de ezúttal elsősorban az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatékonyságát vizsgáljuk. A magyar miniszterelnök szerint amennyiben megszűnnének ezek a szankciók, az utóbbi hónapokban egekbe szökött fogyasztói árak rögtön megfeleződnének, Európa gazdasága újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Ahogy Orbán gyakran hangoztatja: "az uniós bürokraták nem ezt ígérték. Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek".

Hát akkor lássuk, mi az igazság! Ezúttal is - a sok kiváló közül - a legjobb Oroszország-szakértőt, Sz.Bíró Zoltán történészt kértük meg arra, hogy a szankciók hatásával kapcsolatban tárja fel az igazság minden aspektusát, például, hogy miért lett volna eleve képtelenség szankciók nélkül hagyni az orosz háborús magatartást, mindemellett persze szó lesz arról is, miért abszurd követelés a magyar kormány részéről a "béke helyreállítása", létezik-e olyan, hogy "Brüsszel", amire a miniszterelnök örökösen hivatkozik, reális-e az a szintén magyar politikai törekvés, hogy Amerika üljön le Oroszországgal és Ukrajna feje fölött mielőbb állapodjon meg a háború befejezéséről, miért újabb parasztvakítás a magyar nemzeti konzultáció a szankciók hatásáról, de az is szóba kerül, miért hal meg mostanában igen gyanús körülmények között egymás után megannyi orosz oligarcha, továbbá igaza van-e az Economist-nak, amikor a napokban arról írt, hogy miközben Európa recesszióba tart, az orosz gazdaság képes finanszírozni a gazdaságát, és hogyan fogja a magyarok megélhetési dühét a magyar kormányfő megint Brüsszel, a migránsok, a baloldal, Soros, stb. ellen fordítani, ahogy szakadatlanul teszi ezt 12 éve.

AZ USA BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE VIDEÓBAN HÍVJA FEL A FIGYELMET AZ OROSZ NARRATÍVÁT TOLÓ MAGYAR POLITIKAI SZEREPLŐKRE

24.HU
Szerző: RUGLI TAMÁS
2022.10.17.


Videót tett közzé az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Twitteren. A következő szöveg szerepel a mozgókép mellett: „Az elmúlt hetekben egyes vezető magyar kormányzati szereplők és a kormány által finanszírozott kommentátorok durva Nyugat- és Amerika-ellenes nyilatkozatokat tettek. Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek. Az agresszió mindannyiunkat fenyeget, össze kell tartanunk, nem pedig széthúznunk!”

AZ ERŐS EU-ÉRT CSERÉBE ELENGEDNÉK A JOGÁLLAMISÁGI KÉRDÉST? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.18.


Ha abortusztiltó, vagy homofób a kormány, akkor is ennyi áldozatot el lehet viselni, ha Putyinnal szemben is erős, geopolitikai hatalomként viselkedő Európát akarunk építeni, mert a populisták által alkalmazott centizgetés megbukott, írják elemzésükben hírneves elemzők. A NATO-bővítés lebegtetésével Orbán egyszerre hódolhat be Putyinnak és Erdoğannak. Orbán hintapolitikája kínos helyzetbe hozza a a kárpátaljai magyar kisebbséget, hogy nem lojális az ukrán államhoz. Nemzetközi lapszemle.

Az Uniónak - ha geopolitikai hatalommá akar emelkedni - túl kell lépnie a „több vagy kevesebb Európát akarunk” típusú vitákon, és egyensúlyba kell hoznia a tagországok kulturális, identitásbeli sokféleségét azokkal az egységtörekvésekkel, amelyek a békén, demokrácián és szabadságon alapuló európai életformát védelmezik. Erről ír a Politico című amerikai portálon három neves politikai elemző, Federico Ottavio Reho, Anne Blanksma Çeta, valamint Martijn Lampert.

A szerzőhármas szerint olyan modellt kell megalkotni, amely megőrzi a tagok integritását és autonómiáját. Az EU jövőjéről az eurózóna-válság óta a „több vagy kevesebb Európát” vágányon zajlott a szópárbaj az uniós föderalisták és a populista nacionalisták között, az ukrajnai háború azonban megmutatta, hogy ez mennyire messze van a realitásoktól – vélekednek a Politico vendégkommentátorai, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas fokú nemzeti büszkeség az Oroszországgal szomszédos EU-tagok mindegyike esetében együtt jár az Unióba vetett bizalom magas fokával.

Az EU-nak – véli Reho, Çeta és Lampert – most egyfelől ellenállást kell tanúsítania Putyin energiaügyi zsarolásával szemben, valós védelmi képességeket kell kifejlesztenie, és felelősségteljes geopolitikai erőként tudni kell használnia jelentős gazdasági befolyását. Másfelől önmérsékletet kell tanúsítania központosító hajlamait illetően olyan kérdésekben, amelyeket jobb rábízni a nemzeti szinten folytatott demokratikus vitákra - amelyek ellentmondásos, morális tartalmat is hordozó szakpolitikai kérdésekre vonatkoznak, mint például a melegjogok, az abortusz vagy a bevándorlás. Megemlítik – bővebb kifejtés nélkül -, hogy még az európai értékek és a jogállamiság - látszólag konszenzust élvező - kérdéskörében is jelentős megítélésbeli különbségek lehetnek egyes tagállamok között, lásd például Magyarországot és Lengyelországot.

Az EUObserver arról ír, hogy a Moszkvával és Ankarával egyaránt jó viszonyban levő Orbán Viktor bizonytalanságban tartja a NATO-t a finn és a svéd tagság megszavazásának lebegtetésével. A cikk szerint növekszik az aggodalom Budapesten, hogy a miniszterelnök politikai megfontolásból halogatja e két ország csatlakozásának a ratifikálását. Megszólaltatja az ellenzéki Vadai Ágnest, aki szerint vannak olyan híresztelések, hogy a háttérben meghúzódó ok Orbán és Putyin szoros kapcsolata lehet. Az EUObserver arra is utal, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök pedig terroristák védelmezésével vádolja a Kurd Munkáspárt tagjait befogadó Svédországot.

Miért bírálja annyira Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciókat? – teszi fel a kérdést a Handelsblatt. A kelet-magyarországi, illetve kárpátaljai helyszíni riportelemeket is tartalmazó cikk szerint a válasz részben abban rejlik, hogy Ukrajnában is él magyar kisebbség, és Kijev nacionalizmusa, valamint az ukrajnai magyar kisebbségnek adott budapesti támogatás megmérgezte a magyar-ukrán viszonyt.

A Handelsblatt úgy látja: Orbán a Kelet és a Nyugat közötti hintapolitikája kínos helyzetbe hozza a a kárpátaljai magyar kisebbséget, ahelyett, hogy megvédelmezné azt: rávetül ugyanis a gyanú, hogy nem lojális az ukrán államhoz.

Reuters elemzése, amely alapvetően a brit kötvénypiacról szól, megállapítja: Magyarország példája azt mutatja, hogy a feltörekvő piacok mindig erősen ráutaltak a piac kegyére. A magyar központi bank ugyanis a múlt pénteken kénytelen volt 25 százalékig emelni bizonyos fajta kamatlábakat, mindössze egy héttel azután, hogy bejelentette: véget vet addigi kamatemelési gyakorlatnak, és azzal a bejelentéssel a forint zuhanórepülését idézte elő.

A Reuters arról is ír, hogy a szeptemberben tartott olasz és svéd parlamenti választáson nyereségeket elkönyvelő jobboldali pártok aggodalmat váltottak ki a piacokon, mert kampányuk során magasabb nyugdíjat, több jóléti kifizetést, valamint egykulcsos, 15 százalékos adórendszert ígértek, anélkül, hogy megmondták volna, miből lehet ezt kifizetni.

ITT OLVASHATÓ

KI MONDTA: KÖVÉR LÁSZLÓ VAGY VLAGYIMIR PUTYIN? – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.10.18.


Az USA budapesti nagykövetsége videóban hívja fel a figyelmet az orosz narratívát toló magyar politikai szereplőkre

Lesz ebből szőnyeg széle…

Putyin kottájából játszik, vagy megszavazza a gázárplafont Orbán Viktor az unióban?

Magyarország viszont eddig nem tett semmit az orosz gáz kiváltására, de ennél is nagyobb probléma, hogy a kormányzat máig alapvetésnek tekinti, hogy az olcsó energia a gazdasági fejlődés alapja. Ennek fényében nem is várható lényegi elmozdulás a magyar szankciós álláspontban.

Orbán Viktor számon fogja kérni az EU-n az energiaárakat, a német alkancellár szerint inkább Vlagyimir Putyinon kellene

A kabinet – elhallgatva, hogy a büntetőintézkedéseket megszavazta maga is – új fokozatba kapcsolt Európai Unió elleni kampánya és a nemzeti konzultációját népszerűsítő keretében.

Három szóval elintézte az uniós biztos az Orbán-kormány EU-ellenes kampányát

Aztán lassan is elmondta, hogy fideszesek is értsék…

Fricz Tamás: Ukrajnával szemben kellhet Magyarországnak az erős hadsereg

A CÖF-alapító szerint:

„a környékünkön lévő országoknak, melyeknek esetleg olyan gondolatai támadnának bizonyos válságos helyzetekben, hogy neadjisten Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazzanak negatív gondolatokat és elképzeléseket. Nem kell a százéves történelmünkre visszautalnom gondolom ezzel kapcsolatban.”

Orbán hiszterizálni igyekszik a társadalmat

Nem egészen 48 óra leforgása alatt hat, a szó átvitt és valódi értelmében is harciaskodó posztot tett közzé Orbán Viktor stábja a kormányfő Facebook-oldalán. Egyértelműen felépített kampányában a miniszterelnök egyre inkább félelemet igyekszik generálni a magyarokban.

Még itt: Rezeda: Harcol és győz reggeltől estig

Akkor követel Magyarország tűzszünetet, amikor senki sem lát alapot a tárgyalásra

Az ősz eleji ukrán katonai sikerek nyomán tehát az oroszok kifejezték, hogy még keményebben akarnak harcolni, és a háború mostanra ismét Ukrajna teljes területére szélesedett.

Magyarország ismét megszavazta, hogy az EU további 500 millió eurót fordítson fegyvervásárlásra

Azért Szijjártó felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy jelentést arról, mi az, amire a Békekeret finanszírozása miatt nem marad pénze az EU-nak.

Magyarország egyedüliként nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját

Azt esetenként fogják mérlegelni, hogy a többi ország részvételéhez szükséges csapatok és szállítmányok miként mozoghatnak majd Magyarország területén…

Több mint két évig volt a Hungary Helps vezérigazgatója egy KDNP-s politikus úgy, hogy azt tiltja a törvény

Az esetről A K-Monitor közérdekű bejelentést nyújtott be a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. A minisztériumi vizsgálatot követően szóbeli felhívás alapján a HHP Ügynökség Zrt. vezetője azonnali hatállyal benyújtotta a lemondását a KDNP Szakmai Tanácsa elnökéhez.

Semmit nem kapnak a lengyelek, a kohéziós támogatásokat is felfüggesztették Brüsszelben

Arra tippelnénk, hogy ez ismét összehozza majd a “harcostársakat“.

Csaknem évtizedes mélypontra esett a magyar áramfogyasztás

A rezsiemelés hatására vélhetően a tavalyinál többen spóroltak elektromos fűtőberendezéseik használatán, és a villamos energiát piaci áron beszerző cégek fogyasztása is csökkenhetett.

Négy hónapra bezárja az ország legnagyobb szállodáját a Danubius

A 499 szobával rendelkező hotelt a jelenlegi foglaltsági előrejelzések mellett nehezen lehet hatékonyan üzemeltetni a téli szezonban.

Indulhat az elbocsátási hullám a korábbi sikerágazatban

Az építőipar állami megrendelései drasztikusan csökkennek, ami padlóra viszi az ágazatot, miután ezekből származott az üzletei 60 százaléka, ami egyebek mellett azzal jár, hogy elbocsátások várhatók.

Antall Józsefből higgadt hőst, Göncz Árpádból kártékony bohócot csinál a Blokád

“Irtó nagy felelősség ez a Blokád alkotóinak (Köbli Norbert forgatókönyvíró, Tősér Ádám rendező) részéről, hogy Göncz Árpád első fikciós szereplése, ráadásul egy – államilag bőségesen támogatott, 1,5 milliárd forintot kapó – presztízs történelmi filmben hogyan történik, és hát nehéz máshogy kijönni erről a filmről, mint hogy a köztársasági elnökünk egy bohóc…”

Legalja.

Ezentúl akár 3 év börtönt is kaphatnak a „dezinformációt” terjesztő újságírók Törökországban

A törvény visszaélésre adhat lehetőséget a bíróságoknak, amelyek a kritikusok szerint az elmúlt években agresszívan léptek fel a nyíltan másként gondolkodókkal szemben.