A NOTRE-DAME MEGMENEKÜLT A TELJES PUSZTULÁSTÓL, DE JELENTŐSEK A KÁROK

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.04.15.

- Délután hét óra előtt néhány perccel kapott lángra a párizsi Notre-Dame.

- A tűz gyorsan terjedt, nyolc óra körül már leomlott a katedrális központi tornya.

- Kilenc óra magasságában az egyik harangtornyot is elérték a lángok.

- A tűzoltóság szóvivője arról beszélt, hogy tíz-tizenegy óráig tart a kritikus időszak. Ekkor derül ki, hogy mennyit sikerül megmenteni az épületből.

- A belügyminiszter-helyettes este tíz órakor baljóslatúan azt mondta, hogy „nem biztosított a székesegyház megmentése”.

- Tizenegy órakor közölték, hogy a tető kétharmada ugyan leégett, de az épület megmenekült a teljes pusztulástól.

- Csak egy tűzoltó sérült meg, ezernél több embert azonban evakuáltak a környékről.

- A hatóságok szerint nem szándékos gyújtogatás történt, hanem baleset.

- Erdő Péter szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek

Másfél óra alatt lángra lobbant a teljes tető

- Hatalmas füst száll fel a párizsi Notre-Dame katedrálisból: délután 7 óra előtt néhány perccel gyulladt ki a francia főváros ikonikus épülete. Egy órával később leomlott a katedrális központi tornya. Kilenc óra után pedig már az egyik harangtornyot is mardosta a tűz.

Az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e megfékezni a Notre-Dame székesegyházban pusztító tüzet – mondta kilenc óra előtt nem sokkal a tűzoltóság szóvivője.

Tíz órakor a belügyminiszter-helyettes már sokkal baljóslatúbban fogalmazott: a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: "amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek"...

ITT OLVASHATÓ

SIKERÜLT MEGMENTENI A NOTRE-DAME FŐ SZERKEZETÉT, DE A TETŐ KÉTHARMADA LEÉGETT

INDEX
Szerző: Index
2019.04.15.

Fontosabb részletek:

- Este hét óra előtt kigyulladt a párizsi Notre-Dame-Székesegyház.

- A hatóságok megerősítették, hogy balesetről és nem szándékos gyújtogatásról van szó.

- A közel nyolcszáz éves épületben keletkezett kár hatalmas, évekbe fog telni a helyreállítása.

- Beomlott az épület csúcsa, a négyezeti huszártorony, a lángok elérték az egyik harangtornyot, de aztán sikerült megmenteni a főszerkezetet és mindkét törnyot is. 

- A katolikus egyház vezetői már tavaly sürgették a felújítást. 

- A katedrális Párizs egyik legfontosabb nevezetessége, évente 13 millióan látogatják

Cikkünk folyamatosan frissül...

Lángol a Notre-Dame Székesegyház Párizsban, a katedrális felső része gyulladt ki, komoly füstfelhőbe burkolva az épületet. Az eddigi információk szerint este 7 óra előtt pár perccel a katedrális felújítása közben kaphatott lángra valami. Helyszíni beszámolók szerint este nyolc óra előtt néhány perccel beomlott az épület csúcsa, a négyezeti huszártorony. (Ez a hossz- és kereszthajó találkozása felett álló faszerkezetű, francia gótikára jellemző "kistorony".)

A tűz elérte az egyik harangtornyot, azonban itt meg tudták állítani a lángok terjedését, és végül mindkét harangtornyot megmentették. Az épület fő szerkezete megmaradt, a tetőszerkezet kétharmada viszont leégett....

ITT OLVASHATÓ 

LÁNGOKBAN ÁLL A NOTRE-DAME

444.HU
Szerző: 444.hu
2019.04.15.

Tűz ütött ki a párizsi Notre-Dame-ban, ami jelenleg is hatalmas lángokkal ég. Még nem tudni, mi okozta a tüzet, de a templomban épp renoválási munkák folytak – írja a BBC...

ITT OLVASHATÓ

ZAVAROS IDŐKET ÉLÜNK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2019.04.15. 

Zavaros időket élünk! Sokan, sokszor gondolták, remélték, hogy az Orbán-rezsim a végnapjai felé közeledik. A vágyak mindeddig vágyak maradtak. Ez a hatalom nem akar megrendülni. Vérszívóként egyre erősebben tapad a társadalom véredényeire. Mindig talál friss nedveket, amelyek megerősítik testileg, lelkileg.

Zavaros időket élünk! Hazánk modernkori történetének jellemzője, eddig egyetlen élősködő hatalom sem a kiszipolyozottak csapásai alatt múlt ki. A Horthy-rendszer – folytatva a magyar hagyományokat – rossz lóra tett, a vesztesek mellett fejezte be a háborút. Ez lett a végzete. A Kádár-rendszer nem jutott el az „egypárti” piacgazdaság felépítéséig. Vezetői jobbnak látták a politikai hatalmat felcserélni a gazdasági hatalommal. Ez lett a végzete.

Zavaros időket élünk! A hatalom mai gyakorlói rájöttek, semmi baj az „egypárti” piacgazdasággal, ha ők irányítják azt az egy pártot. Erről a bölcsességről mélyen hallgatva kerültek uralomra 2010-ben. Azt mondják, ez a hatalom a két háború közötti rendszert építi vissza. Azt is mondják, ez a hatalom a Kádár-rendszert restaurálja. Ezek az állítások azonban nem igazak! Ez a hatalom sokkal rosszabb elődeinél. Míg a Horthy-rendszerben úgy, ahogy működött a Parlament, volt földosztás, oktatási és egészségügyi reform, a gazdagok szerettek adakozni a népnek, addig ma a parlamentben (szándékosan így írva) már a látszatra sem adnak. Egyetlen nap alatt, vita és feltehetően elolvasás nélkül kreálnak törvényt. Az ellenzékre még a díszlet szerepét sem osztják. A ma hatalmasai a legszegényebbektől elveszik még az utcán alvás lehetőségét is. A Kádár-korszak elitcserét hajtott végre. A cselédek, a napszámosok, a munkások és gyermekeik eljuthattak a csúcsokig. Az alacsonyan tartott árak és a munkakényszer megélhetési minimumot garantált mindenkinek. A háromforintos olcsó könyvtár könyvei, a hatvanfilléres Esti Hírlap, a mozijegy, az uszodai belépő kifizethető volt a legszegényebbeknek is.

Mindkét elnyomó rendszer vérben gázolva, választási manipulációval jutott hatalomra. A Horthy-korszak – miután konzerválta a születési előjogokra épülő társadalmi viszonyokat – füstölgő romokat, halottak százezreit hagyta maga után. A Kádár-korszak – miután felépítette a háborús romokat, kiépített egy működésképtelen gazdaságot, hitelekből fedezte a jóléti intézkedéseit – hatalmas államadósságot hagyott maga után. A hatalom és az ellenzék megállapodása alapján jöhetett létre az a többpárti politikai berendezkedésre és a piacgazdaságra épülő hatalmi rendszer, amelyik csirájában magában hordozta a társadalmi jóléthez elvezető nyitott és befogadó társadalom felépítésének lehetőségét. Az egymást váltó kormányok azonban nem tudták elérni a célt, sőt az odavezető útról le-letévedtek.

Zavaros időket élünk! Rendszerek jöttek, rendszerek mentek. Az itt élők mindig cseberből vederbe jutottak. Ennek egyik oka, hogy hazánk fiai ritkán jutnak el a cselekvésig. Többnyire úsznak az árral. Kívülről, némán szemlélik az eseményeket. Kivárnak, túlélésre rendezkednek be. Sokan az eseményeket nem értik, nem is akarják megérteni. Várják a Messiást, aki cselekszik helyettük, ő értük. Ez történt 1989-1990-ben is. Az első szabad választás résztvevői azt hitték, elég elűzni a kommunistákat, kinyílik a bőségszaru. Áldozatot hozni nem sokan akartak. Változtatni kevesen mertek. Ki többet ígért, az nyerte a választásokat. Ez lett a harmadik Magyar Köztársaság végzete.

Zavaros időket élünk! Húsz év csalódás után, zöld utat kapott a választóktól Orbán Viktor, aki meghirdette a „Jó Állam” felépítését. Nincs építés rombolás nélkül. Csakhogy nem a teremtő rombolás korszaka köszöntött az országra. A modern kor Eriszeként balhét teremtett, balhé után, s e balhék fedezete alatt mindent szétzilált, ami működött, mindenre rátette a kezét, ami a hatalom megtartását szolgálja. Az államkincstár javait átirányította a szívének kedves zsebekbe. Mára ennek a hatalomnak a legszilárdabb támasza a politikai, a gazdasági és a végrehajtói hatalom összefonódása, a legmagasabb szinttől a legkisebb faluig. Így vált kiszolgáltatottá a hatalomnak a leggazdagabb és a koldusszegény. A kormányzati pozíció ára a feltétlen hűség. Minden más megélhetési lehetőség ára a beletörődés, a hallgatás. Legrosszabb helyzetben azok vannak, akik kistelepülésen élnek. Ők jobbágysorba kerültek. A fideszes polgármester kezében tartja a helyi munkaerőpiacot, irányítja a helyi ügyeket intéző apparátust, azt tesz az ott élőkkel, amit akar.

Zavaros időkben élünk! Orbán nagy dobása: közpénzből megteremteni az új uralkodó osztályt, amelynek természetesen ő és családja is oszlopos tagja. Orbán nagy dobása: közpénzből lefizetni az egyházakat, így a szószékről kap útbaigazítást a templomjáró nép. Orbán nagy dobása: a megmaradt állami vagyon magánkezekbe adása. Ez a manőver sokszoros haszonnal kecsegtet. Nemcsak a nagy értékű vagyontárgyak tűnnek el. Meg lehet szabadulni a közfeladatok ellátásától, finanszírozásától. Fel lehet számolni izgága szellemi műhelyeket.

Zavaros időket élünk. A parlament (szándékosan így írva) nem gyakorolja jogkörét. A miniszterelnök túllépi jogkörét. „Orbán nagyon tehetséges politikus. Jól kormányoz. Nála rátermettebb politikus nincsen az országban”, hangzanak el ezek a szavak, nem egyszer, s nem csak az Orbán-hívők szájából. Ezek az állítások fedik a valóságot, feltéve, hogy kormányzás alatt a közvagyon magánosítását kell érteni, tehetség alatt a hívők átverését...

ITT OLVASHATÓ

PIKÓ ANDRÁS: NORMÁLIS DEMOKRÁCIÁBAN NEM LEHETEK ÚJSÁGÍRÓ TÖBBÉ

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2019.04.15. 

Meddig újságíró valaki és mikortól politikus visszavonhatatlanul? Lehet-e civilként valaki polgármester egy budapesti kerületben, ha a közgyűlésben pártok döntenek majd? És van-e visszaút a politikus létből, ha az ember mégse lesz polgármester? Ezekről is beszél a Klubrádió reggeleinek állandó kérdezője, Pikó András, aki most polgármester akar lenni a Józsefvárosban. Ha a pártok is úgy akarják. De ez nem is olyan biztos. Interjú.

Tegezzelek, mint egy kollégát, vagy magázzalak, mint egy politikust?

Szevasz Pali, ezzel válaszolok. De megmelengetted a szívemet, amikor felkerültem Szegedről Pestre, ez volt az egyik nagy problémám. Sok konfliktust okozott, hogy nem tudtam tegezni a politikusokat, miközben a kollégáim megtették. Azóta tudom, hogy Magyarországon a politika és a politikai újságírás egészségtelenül szoros viszonyban vannak egymással. Egy bokszhasonlattal élve szerintem az ütéstávolság lenne az ideális.

Meddig tegezhetlek?

Szerintem akkor is tegeződni fogunk, ha polgármesterjelölt leszek, de ez júliusra mindenképpen el fog dőlni.

Érdekes helyzet, hogy például az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszél, már az vagy, minden rendben, a Facebook-posztjaid alapján pedig nem így van.

Nem tudom, hogy Molnár Zsolt miért mondott ilyeneket, talán nem működik jól az MSZP belső kommunikációja. Valamit szeretnék tisztázni: ez a történet nem lefutott. Látom, hogy az általam képviselt politikai stílus, politikai tartalom és politikai kultúra sajnos nem kompatibilis a professzionálisnak tartott politikával. Számomra és az általam képviselt civilek számára akkor van értelme beszállni a politikába, ha az általunk képviselt tartalom és működési modell garantáltan érvényesülni tud. Ellenkező esetben folytatjuk civilként.

Újságíróként képviselsz egy politikai kultúrát? Újságíró vagy, vagy politikus?

Újságíró, segítő és civil aktivista vagyok. Az is a politika része, amit ebben a minőségemben teszek, leírható a politikai kultúra fogalmaival. Polgármesterjelöltként pedig politikusi minőségben kell képviselnem azt, amit civilként fontosnak tartok.

Hol a határ? Mikor jön el a pont, hogy belelép a képbe, aki rajzolja azt? Hiszen ha valaki beszáll a politikába, akkor elvileg nincs visszaút az újságírásba, nincs átjárás.

Ma, számomra, kötelező az átjárás az újságírás és az aktivizmus között. 2013-ig ugyanazt gondoltam, mint te. Nem tudtam elképzelni, hogy az ember belép a képbe, amit rajzol. A demokratikus nyilvánosságnak és a hivatásunknak vannak intézményi garanciái. Az egyik ilyen maga a demokrácia, ha ez megszűnik, akkor megszűnik az újságírás legfontosabb keretrendszere. Te úgy beszélsz, mintha a szabad nyilvánosság adott lenne Magyarországon, és ebben az újságíró feladata csak az, hogy a politikától és a szereplőitől egyenlően távol tartsa magát. Ez a fajta garancia megszűnt, nem demokráciában élünk, tehát már rég nem csak azok a szabályok érvényesek ránk, mint amik demokratikus közegben. Erősen befolyásolt, hogy megszűnt az újságíráson belüli minimális szakmai és etikai konszenzus. Normális esetben a minőségi és független újságírásnak a másik intézményes garanciáját a szakmai protokollok jelentik, amelyeket mindenki betart. Ma az egykori szakmai protokollok mögül eltűnt a konszenzus.

Nem épp attól szűnik meg, ha sokan elkezdik érvényesnek gondolni, hogy az átjárás a megoldás?

Szerintem nem. 2013-ban éreztem először, hogy ugyanazt az elénk lökött politikai szemetet csócsálom reggel a rádióban, mint amit előttem már megcsócsált este az ATV, utánam meg majd megcsócsálnak mások. Átalakult a nyilvánosság, és ez hatással van ránk, újságírókra. Ha ma lehoz a 24.hu egy alaposan feldolgozott anyagot egy témáról, másnap lehoz a Ripost vagy a 888 egy másik anyagot, tökéletesen ellenkező előjellel ugyanarról a témáról. A két cikk által leírt valóság sehol nem találkozik...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-CSÁNYI ÖSSZECSAPÁS JÖHET?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2019.04.15.

Itt és itt már megírtuk, hogy Csányi Sándor OTP-elnök - "Mészáros" élre törése előtt megkérdőjelezhetetlenül a leggazdagabb és Orbán után minden bizonnyal a legbefolyásosabb magyar - lehetett volna Orbán egyeten esélyes kihívója egy mindent átfogó hatalmi vetélkedésben, amelyben a politika az egyik mozzanat. Lehetett volna, de nem lett, mert Csányi nem vette fel a kesztyűt, vélhetően sokkal fontosabbnak és testhezállóbbnak érezte a bankári munkáját és befektetései kezelését, illetve ha lettek volna is indítékai egy alternatív politikai centrum létrehozására, pontosan tudta, hogy a jelenlegi politikusi és káderállománnyal ezt aligha teheti meg. Olyan vereséget kockáztatott volna, amely maga alá temeti egyebek mellett a MOL-ban lévő és az agrárbefektetéseit is, és nem akart kockáztatni. Kérdés, megóvhatja-e a saját és családja javait így, ezután.

Az egyik itt linkelt cikkben 2020-21-re tettem, amikor Orbán ráfordulhat az OTP megszerzésére, miután -- ahogy az utóbbi hónapok fejleményei mutatják -- létrehoz egy hasonlóan erős bankot. A lépés logikusan -- azaz szükségszerűen -- következik a NER természetéből, miszerint "csak egy maradhat", továbbá összhangban van Orbán kárpát-medencei törekvéseivel, amelyekhez az OTP és a MOL stratégiai pozíciókkal járulhat hozzá.

Mintha Csányi is érezné újabban a változást. Miután - az utóbbi két évben látványosan - mindent megtett azért, hogy Orbán partnert lásson benne, az utóbb napokban kétszer legalábbis félreérthető nyilatkozatokat tett. Először a devizahitelezést kárhoztatta, amit ismert módon az első Orbán-kormány vezetett be és a fideszes Járai MNB-elnöksége alatt meglépett jelentős kamatemelések tettek népszerűvé. A devizahitelezés felemlegetésének köze lehet ahhoz, hogy a mostani Orbán-kormány még használhatja az EU bírósága és a Kúria kedvező szakmai véleményével újra terítékre került végleges rendezést az OTP gyengítésére és könnyebb megszerzésére (ha az irányítás átvétele szépszerével nem sikerül), míg más - barátibb - bankok esetében a tőkepótlást simán intézheti majd állami forrásokból. Csányi második "elszólása" Orbán repülőútjai kapcsán történt, amelyeket szerinte Orbán saját zsebből fizetett, amit a miniszterelnök -- ismerve ezeknek az utaknak a piaci árát -- nem tehetett volna a bevallott jövedelméből és vagyonából. Csányi növekvő aggodalmaira utalhat az is, hogy a keringő pletykák ellenére az OTP-ben nem lépték meg ezzel a közgyűléssel és nem is fogják elsietni az elnöki és vezérigazgatói pozíció szétválasztását, azaz Csányi nem szándékozik megkönnyíteni hatalommegosztással a bank bekebelezését. Az OTP és a NER közötti nézeteltérésekre utal a Nagy Márton MNB-alelnök és Csányi közötti szóváltás, valamint a tranzakciós illeték megújuló bírálata, amelynek eltörléséért Csányi láthatóan hiába lobbizik...

ITT OLVASHATÓ

FÁBRYRA IS RÁMOZDULTAK AZ MTVA BIZTONSÁGI ŐREI, AMIKOR BE AKARTA ENGEDNI HADHÁZYÉKAT

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.04.15.

A műsorvezető épp akkor készült elhagyni az MTVA székházát, amikor Hadházy Ákos azon vitatkozott az MTVA biztonsági őreivel, hogy kinek van joga az épületben tartózkodni. Amikor Fábry a kapuhoz ért, odanyújtotta a kártyáját, hogy „én behozom Hadházy urat, gyere”, de azt a képviselő már nem tudta átvenni, mert a biztonsági őrök egyből rámozdultak a műsorvezetőre. Fábry viccelődve meg is jegyezte, hogy „engem is földhöz nyomnak mindjárt”...

ITT OLVASHATÓ

NEM AZ NVI, HANEM A TÖRVÉNYALKOTÓ HIBÁJÁBÓL POFONEGYSZERŰ A VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉS

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2019.04.15.

Nagyot megy ma Gáva Krisztián Népszava-interjúja; mintha „beismerne” bármi olyat, ami nem volna évek óta ordító hiányossága a választási szabályozásnak. A levélben szavazók névjegyzékén szereplő halottak és az ajánlóívek másolásának közismert anomáliájára számtalanszor felhívtuk a figyelmet mi is, mások is, de nem a jogalkalmazó NVI-é az elsődleges felelősség, hanem a rossz jogszabályokat megalkotó – és azokat a számtalan figyelmeztetés ellenére hatályban tartó – fideszes kétharmadé.

Íme a vonatkozó részletek egy 2015-ös tanulmányunkból, amelyekben módosítási javaslatokat is tettünk:

Jelöltállítás

„A jelöltállítás könnyítése mindenképp örvendetes fejlemény, önmagában az aláírások számának csökkentése és a listaállítás feltételeinek lazítása bizonyosan nem vezetett volna visszaélésekhez. A többes jelölés lehetősége sem tekinthető egymagában hibásnak, de bevezetése körültekintőbb előkészítést igényelt volna: fenntartása esetén a választási bizottságoknak és irodáknak további jogosítványokat és hosszabb határidőket kell biztosítani ahhoz, hogy az adatmásolásból fakadó csalások kiszűrhetők legyenek. Ennek hiányában továbbra is minimális marad a lebukás kockázata, a zavaros jelöltállítási folyamat pedig továbbra is veszélyeztetni fogja a választások tisztaságát.

A minimumkövetelményen felül viszont jól tudjuk, hogy a jelöltállítási rendszer csak abban az esetben helyezhető teljesen tiszta alapokra, ha a pártok nem kezelhetnék a választók adatait, magyarán megszűnne az aláírásgyűjtésre épülő rendszer. Ez azonban sajnos olyannyira nem fér össze a pártok adatbázis-építő igényeivel, hogy a belátható jövőben bizonyosan nem fogunk megszabadulni az elavult szisztémától.”

Elhunytak a levélben szavazók névjegyzékén...

ITT OLVASHATÓ

ÓRIÁSIRA NŐ GERENDAIÉK EDDIG ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDŐ PARKOLÓJA A LUPÁN

INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2019.04.15.

Idén harmadik éve fog működni a Gerendai-féle Lupa Beach, és mellette a több száz férőhelyes parkoló, ami annak ellenére sem rendelkezik a mai napig vízjogi engedéllyel, hogy az egy védett, vízbázis fölött helyezkedik el. A hosszú huzavona végére idén kerülhet pont egy komoly parkolócég bevonásával, amely végre a tervek szerint valóban vízzáróvá teszi a parkolót egy 100 milliós beruházással. A parkoló viszont, úgy néz ki, sokkal nagyobb lesz, mint eddig.

A Lupa-bányatónál évekig tilos volt fürdeni, ám 2017-ben a Sziget Fesztivál atyja, Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. Száz hektáron tízezer embert képesek egyetlen napon fogadni, a Lupán egymás mellett működik egy prémium beach és egy „sima” strand, a parton pedig kialakítottak egy 350 autó befogadására alkalmas parkolót, a budakalászi önkormányzattól bérelt területen. Az Index tesztelte a megnyitáskor a strandot, erről szóló cikkünket itt olvashatja,


ÁM TAVALY NYÁRON TÖBB HÍR SZÓLT A TERÜLET PARKOLÓJÁRÓL.
Helyi civilek ugyanis kifogásolták, hogy a parkoló a Duna érzékeny vízbázisvédelmi területén fekszik, ahol a szennyeződés súlyos környezeti károkat okozhat, a parkoló felülete pedig nem vízzáró, így egy esőzés a talajvízbe mossa a dzsuvát. Miközben a Duna Menti Regionális Vízmű közeli parti szűrésű kútjainak vizét issza a fél Duna-kanyar.
Katasztrófavédelem: Nem megfelelő a parkoló

A Lupa Beachet és az ahhoz tartozó parkolót 2017-ben alakították ki, majd később, 2018-ban a parkolót kibővítették. 2017 júniusában Gerendaiék egy 275 férőhelyes parkoló kialakítása érdekében vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél. Az eljárást elindították, ám végül azért szüntették meg, mert a katasztrófavédelem szerint nem lett befizetve egy 24 ezer forintos díj. Erre az Indexnek Matlárházi Rita, a Lupa Strand Kft. ügyvezetője azt mondta, elutalták, vissza is keresték az erről szóló igazolást, amit meg is küldtek a katasztrófavédelemnek. A következő egy évben senki nem firtatta az engedély sorsát...

ITT OLVASHATÓ

TISZTÁZZUK! KI ÉS HOGYAN JUTHAT SZUPEROLCSÓ LAKÁSHOZ A VÁRBAN?

PORTFOLIO
Szerző: PÁSZTOR ROXÁNA
2019.04.11.

...Mennyi ilyen lakás van a Várban és mitől függ, hogy ki mennyit fizet?

A Budavári Önkormányzatnak 1431 bérlakása van, ebből 800 ingatlan a Budai Várban található. A kerületben - a Lakástörvénynek megfelelően - három féle bérleti díj konstrukció létezik: szociális, költségelvű és piaci.- válaszolta a kérdésre az Önkormányzat.

- Szociális bérleti díj: 1042 db lakás, ebből 595 db található a Várban

- Költségelvű bérleti díj: 190 db lakás, ebből 140 db található a Várban

- Piaci bérleti díj: 126 db lakás, ebből 55 db található a Várban.

Van tovább 37 lakás, ami jelenleg üresen áll, 10 közülük a Várban található, ezekből 9 pályáztatás alatt van, a 27 Váron kívüli lakásból pedig 4-et versenytárgyalás útján fognak értékesíteni.

A szociális bérleti díjat tehát azok fizetnek, akik a műemlékvédelem miatt 30 éve nem vehették meg az ingatlant (később részletezzük, hogy pontosan milyen összegről van szó) költségelvű lakbért pedig azok, akik lakáscsere útján jutottak itt lakáshoz. A szociális és költségelvű lakbér is már magába foglalja a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokat, vagyis egy összegben van a lakbér és a közös költség. Piaci lakbért (ezek nem az ingatlanpiacon található árak) a pályázati úton elnyert lakások után kell fizetni. Ezeket az önkormányzat határozott időre, 5 évre adja ki.

Az Önkormányzat arról is beszámolt, hogy kevés lakás ürül meg, hisz a határozatlan idejű bérleti jogot általában a leszármazottak folytatják tovább. Az a néhány lakás, ami visszakerül az Önkormányzat birtokába, nagyon rossz műszaki állapotban van, általában több millió forint ráfordítás mellett tudnák lakhatásra alkalmas állapotba hozni (elektromos vezetékek teljes cseréje, nyílászáró csere, burkolat cseréje, szigetelés, gépészet felújítása stb., műemléki ingatlanok esetén ehhez még nagyon szigorú szakmai előírások is társulnak). Ezeket a lakásokat piaci pályázat útján adják bérbe, a konstrukció lényege, hogy a bérlő átvállalja az előbb felsorolt munkálatokat az Önkormányzattól, saját költségén rakja rendbe az önkormányzat tulajdonát. Cserébe az általa megajánlott bérleti díjat fizeti (induló bérleti díjként a pályázati felhívásban a szociális bérleti díj háromszorosa kerül meghatározásra, aminél magasabb összeget ajánlhatnak a pályázók), és 5 évig bérelhetik a felújított lakást...

ITT OLVASHATÓ

NEKÜNK TRIANON KELL – AVAGY, A NEMZETI SZÉTTARTOZÁS EMLÉKHELYE (NESZE)

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.04.15.

„Magyar az, akinek fáj Trianon”. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke dobta be a köztudatba ezt a gondolatot, 2000. május 25-én, a Magyarok V. Világkongresszusán. Patrubány emlékezete szerint „a pillanat ihlete alatt futott ki” a szájából ez a magyarság-meghatározás, és a Budapesti Kongresszusi Központot megtöltő háromezer küldött olyannyira megértette az üzenetet, hogy „percekig tartó tapssal szakította félbe a beszédet.”

Ehhez csak annyit, hogy azok is magyarok, akiknek nem Trianon fáj a legjobban, hanem az éhező gyerekek, a kilakoltatott családok, a megállíthatatlanul terjedő gyűlölködés, a szomorú, leszakadó Magyarország. De ne legyünk ünneprontók, hiszen ünnep készülődik, ajándékot kapunk a kormánytól. 5 milliárd forintba fog fájni nekünk az adóforintjainkból fizetett ajándék, legalábbis, a mostani ígéretek szerint nem többe, és a trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt el is készül.

Mindannyiunk okulására és épülésére.

És akkor most ne akadjunk fel azon, hogy az a miniszterelnök, aki mostanság attól magyar, hogy fáj neki Trianon, pályája kezdetén, még liberális korszakában, társaival együtt kivonult a parlamenti ülésteremből, amikor az Antall-kormány meghirdette a Trianon emléknapot. Ne rágódjunk ilyen részleteken, mert a múlt folyamatos fölemlegetése, a hátrafelé nyilazás nem visz előre. Inkább örüljünk annak, hogy az Alkotmány utca Kossuth térhez közeli végére tervezett emlékhely szép, veretes nevet kapott: úgy fogják hívni hivatalosan, hogy a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye...

ITT OLVASHATÓ

EZT MOST ELBLANKÁZTÁK

MAGYAR HANG
Szerző: TORKOS MATILD
2019.04.15.

Tavaly decemberben, amikor országszerte felháborodtak az emberek a rabszolgatörvény miatt, számos utcai demonstrációra gyűlt össze annyi tüntető, amennyi már a kritikus tömeget is szinte meghaladta, Kecskeméten szólásra emelkedett egy vörös hajú, végzős gimnazista lány. És olyanokat mondott a Fideszre, hogy „undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány”, amely járja az országot.

Szónoklatában pellengérre állította Mészáros Lőrincet, a miniszterelnök multimillárdossá gazdagított barátját, és a saját lábán álló Orbán Ráhel költekezéseit. A hatgyermekes családból származó Nagy Blanka arról beszélt, megszólítva az egyik korosabb tüntetőt is, hogy szerinte nem igazságos, hogy „ez az undorító tolvajbanda, ez a mocskos oligarchakormány bezsebeli magát a nyugdíjas éveire, maga meg nyugdíjasként csak nyomorogni fog”.

Felsorolta, miket írtak a sajtóban meg a közösségi hálón a kormánnyal szemben elégedetlenek. Felemlegette a túlóratörvényt, a kormány befolyása alá tervezett különbíróságokat, a mindent eluraló kormányzati propagandát, de mindezt lazán zárójelbe is tette azzal, hogy itt a legnagyobb baj az, hogy immár kilenc esztendeje hülyének nézik az embereket. „Mára a Fidesz lett az elnyomó hatalom!” – üvöltötte bele a mikrofonba, az erősítők pedig még jobban felerősítették a diáklány mondanivalóját...

ITT OLVASHATÓ

KAPHAT-E MÉG EGY ESÉLYT EGY SOROZATGYILKOS?

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.04.14.

A bíróság nemrégiben nem engedélyezte a délszláv háború idején Magyarországon és Szerbiában több rablógyilkosságot is elkövető Magda Marinko feltételes szabadon bocsátását. Mostantól kezdve kétévente megvizsgálják, megérett-e már a feltételes szabadságra. Akit azonban 1999 után tényleges éltefogytiglanra ítéltek hasonló súlyú bűncselekményekért Magyarországon, annak jelenleg lehetősége sincs soha többet arra, hogy bíróság elé kerüljön, kizárólag a köztársasági elnök kegyelmére számíthat. A gyakorlat ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európa Tanács és a kriminológus-szakma is kitartóan tiltakozik, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága pedig tavaly júniusban felszólította Magyarországot a hatályos jogszabályok megváltoztatására. Van-e esély arra, hogy egy súlyos bűnt elkövető ember megváltozzon? Jó-e a társadalomnak, ha ad még egy lehetőséget egy sorozatgyilkosnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell válaszokat adnunk, ha a tényleges életfogytiglan problémájával foglalkozunk...

ITT OLVASHATÓ

KÖSZÖNŐVISZONYBAN SINCS A HIVATALOS ÁTLAGKERESET A VALÓSÁGGAL - MINDENKI A MÁSIKRA MUTOGAT, NEHOGY KIDERÜLJÖN MENNYI IGAZÁBÓL AZ ANNYI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2019.04.15.

Jóval alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél, de ennek elismerése nem vetne jó fényt a kormányra. A KSH hiányos adóbevallásokra hivatkozik, az adóhivatal hallgat.

Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon. Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért. 

Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat. 

A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb vállalkozások adatait is tartalmazza...

ITT OLVASHATÓ

HIÁNYZIK A PÉNZ A KUTATÁS-FEJLESZTÉSBŐL MAGYARORSZÁGON – INFOGRAFIKÁK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: TREMMEL MÁRK
2019.04.15.

Palkovics László azzal az indokkal szántja be a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, hogy újragondolt rendszerrel elősegítse az innovációt Magyarországon. A számokból viszont nem derül ki, hogy pontosan milyen innovációra számít a miniszter, ugyanis hazánk az OECD-átlagnál sokkal kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre. Infografikák.

A kutatás-fejlesztés lényege, hogy a meglévő ismereteket fejlessze, és azok felhasználásával új kutatásokat végezzenek, hogy gyarapítsák az ismereteket. A K+F feladata továbbá, hogy a jelenben és a jövőben esedékes problémákra megoldást találjon. A definíció elég tág, de a lényeg, hogy az elvégzett kutatás-fejlesztés teszi lehetővé azt, hogy új, innovatív dolgok szülessenek.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter céljaként tűzte ki, hogy növelje az ország innovációs képességét, ezért egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiát hozna létre. Ezzel is indokolta a miniszter, hogy átvette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) költségvetési támogatását, és mostantól az ő minisztériuma dönt az eddig MTA-hoz tartozó 28 milliárd forint felhasználásáról. Palkovics elképzelése szerint a kis- és középvállalkozások innovációs képességét kell javítani, illetve szeretné, hogy hazánk 2020-ra a GDP-nek legalább 1,8 százalékát költse kutatás-fejlesztésre (K+F).

Jelenleg Magyarország a GDP 1,35 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, miközben az OECD országok átlaga 2,36 százaléknál jár.

Eszerint a Palkovics által kitűzött 1,8%-os cél még mindig az átlag alatt járna. Bár a régió bizonyos országai, mint például Románia vagy Szlovákia nálunk kevesebbet költ a kutatás-fejlesztésre, addig Csehország a GDP 1,79%-át költi K+F-re, Szlovénia pedig 1,85%-ot. A régióban Észtország költ hozzánk hasonló arányban...

ITT OLVASHATÓ

EZT MONDJA CSÁNYI A KÚRIA DÖNTÉSÉRE - AZ OTP MINDIG MEGFELELŐEN TÁJÉKOZTATOTT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.15.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint az OTP megfelelő tájékoztatást adott a devizahitelekről. Szerinte a kamatadó-mentességet nem aszerint kellene megadni, hogy miben takarítanak meg az emberek. Az azonnali átutalás rendszere pedig sikeres lesz, de ettől nem csökken majd a készpénzállomány. A pénzintézet pénteki közgyűlése után válaszolt az Azénpénzem.hu kérdéseire. 

Azénpénzem: Nagy fordulatot vett a Kúria devizahiteles ügyben. Tulajdonképpen a bankokra tette a bizonyítás terhét azzal kapcsolatban, hogy megfelelő volt-e az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás. Ha nem, akkor a szerződés semmis.

Csányi: Az OTP Bank nemcsak megfelelő tájékoztatást adott, hanem a legtöbb esetben próbálta rábeszélni az ügyfelet a forinthitelre, és ebből sok esetben majdnem sértődés lett...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ DOLOG, AMIRE ÍRORSZÁG TANÍTOTT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.04.15.

Furcsa egy hely Írország, erősen vegyes tapasztalatokkal – legalábbis Márk szerint, aki összeszedte azt a tíz dolgot, amit a legjellemzőbbnek tart az írek kapcsán a pontosság szinte teljes mellőzésétől kezdve egészen a finoman szólva sem világhírű gasztronómiáig.

#1 Pontosság

Na, az itt nincs, sőt. Az írek mindig mindenhonnan késnek, például egy koncerten vagy sporteseményen simán fél ház van kezdéskor, mert az előzenekar úgysem érdekel, vagy mert a kocsit csak 3 utcával arrébb tudtam lerakni, mert a szintén legendás ír szervezés miatt a közeli parkolóban már nem volt hely / 20 000-el kevesebb hely van.

És persze simán átmásznak rajtad... a koncert/sportesemény alatt többször is, kb. mindenki mozog végig, megy kajáért, főleg sörért, és persze pisilni.

Ha a céges foci 6-kor kezdődik, minden külföldi ott van 5:55-re, az írek meg 6:20-ig befutnak valamikor – vagy el sem jönnek, de nem szólnak előre

#2 Szervezettség

Na, itt az sincs. Az előbbi parkolási példa egy dolog, de a rendezvény után is két órába telik elhagyni a helyszínt. Ennek csak részben oka a szervezés a másik a rendkívül ügyes és okos ír sofőrök.

Buszközlekedés hasonló, csakúgy mint a városi közlekedés, két lámpa sosincs összehangolva, még akkor sem, ha 20 méterre vannak egymástól.

#3 Közlekedés

Rettenetes. Az írek nem tudnak vezetni. Senki nem ismeri a szabályokat, lassan gondolkodnak, és még lassabban mennek. Általában 47-el, akár 50-es tábla van, akár 60-as, akár 80-as. Az a biztos, a 47-be még senki nem halt bele.

Egy biciklist megelőzni az a Mission Impossible, mindig 2-3 km-t mennek mögötte – igen, keskenyek a sávok, de ez csak egy része a problémának – és mikor megelőzik, akkor olyan, mintha kerülnének egyet a másik megyébe, akkora a kerülési ív.

Sokszor volt olyan, hogy egy kereszteződésben 4 autó állt egymással szemben, és mindenki nézte a másikat, hogy akkor itt most mi lesz, senkinek nem volt fogalma, hogy ki megy először.

Vizsga? Bemész az elméleti vizsgára, amire 1 óra van, 10 kérdést tesz fel egy gép, ha tudsz a 80%-ára felelni, akkor átmentél, onnantól VEZETHETSZ egy ideiglenes vezetői engedéllyel.

Összesen 12 órát kell venni, a többire a saját nagyapád tanít meg, aki még traktoron tanult, és egész életében 52-nél többel sosem ment...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKRÓL - MAGYARUL IMMÁR BALÓ NÉLKÜL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HANÁK ANDRÁS
2019.04.12.

GB emlékére

Mi készül itt?

2019. április 8-án az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE), amely valóban üde színfolt az önkéntes ügyvédi szervezetek között, konferenciát rendezett a közigazgatási bíróságokról. 2020. január 1-től ugyanis új közigazgatási bíróságok döntenek egy nagyon színes palettán található közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának tárgyában. Ezen a palettán az egyedi fakivágás engedélyezése mellett olyan súlyú ügyek vannak, mint az adók tárgyában hozott NAV-döntések, versenyjogi, bankfelügyeleti határozatok, a környezetvédelem, fogyasztóvédelem, hírközlés és média, adatnyilvánosság, idegenrendészet és bevándorlás, választójog, gyülekezési jog – amikor valamely közigazgatási szerv hoz egyedi ügyekben polgárokat vagy szervezeteiket érintő döntést. Az állam áll szemben polgáraival, azok szervezeteivel. Tévedés ne essék, ezen ügyekben ma is rendes bíróságok előtt meg lehet támadni a jogerős hatósági döntéseket, de 2020-tól valamennyi ilyen ügyben külön felállított és napjainkban toborzott új „közigazgatási” bíróságok fognak eljárni. Jó ideje zajlik a vita arról, hogy többről van-e szó itt, mint a „cégfelirat” – nem először történt – átfestéséről. Többnyire, és nem alap nélkül, az új közigazgatási bíróságokon ítélkező bírák igazságügyi miniszterhez kerülő kinevezési, igazgatási és felügyeleti rendje áll a bírálat előterében. Az új rend ugyanis alkalmasnak tűnik az egész államszervezet demokratikus deficitje tengerén bolygó hollandiként hánykódó bírói testület függetlenségének letörésére.

A konferencia előzetes egyeztetése során kiderült, hogy meglehetősen sokan kívánnak előadást tartani azonos vagy hasonló témákról. Négyen lettünk volna, akik valamilyen oldalról a bírálatot fogalmazzuk meg, míg két előadóra hárult a mundér becsületének védelme. Az egyik meghívott bíráló én voltam, de úgy döntöttem, ezen a fórumon nem szaporítom az elkerülhetetlenül hosszú előadások sorát. Olyan szempontokat is fel kívántam vetni, melyeket nem igazán ildomos megtenni „szakmainak” nevezett konferenciákon. Néhány hónapja felmerült, hogy szót ejtünk erről a fejleményről a Magyarul Balóval műsorban is, de erre már sajnos nem kerülhetett sor.

Most Baló nélkül, rá emlékezve, fejtem ki, mit érdemes erről magyarul vagy éppenséggel magyarán elmondani...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

„AKI MEGPRÓBÁL MEGVESZTEGETNI, AZ CSAK RENDŐRI KÍSÉRETTEL MEGY KI AZ IRODÁMBÓL”

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ
2019.04.15.

Siófok azon kevés városok egyike, ahol hiába van többsége a Fidesznek a képviselő-testületben, még sincs a kezükben a város kulcsa. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, Lengyel Róbert 2014-ben függetlenként nyerte meg a polgármester-választást, leváltva az öt ciklust a városháza élén töltő Balázs Árpádot. A korábbi rendőrkapitány szerint – bár folyamatos támadások közepette végzi munkáját – Siófok nem jutott Esztergom sorsára.

– Miután 2012-ben a Siófoki Rendőrkapitányság vezetését hátrahagyva leszerelt, arról beszélt, hogy belefáradt a rendőri munkába. Abba nem fáradt bele, hogy polgármesterként ötödik éve tusakodik a siófoki képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakcióval?

– Dehogynem… De hadd kezdjem az elején. Gyerekkori vágyam volt, hogy rendőr legyek. Járőrként Siófokon kezdtem dolgozni, majd a Rendőrtiszti Főiskolát, aztán Pécsett a jogi kart is elvégeztem. A pályám egyik csúcsa a paksi Neutron kommandóban eltöltött 12 év volt – ma a Terrorelhárítási Központ egyik főosztálya –, amelynek hét éven át voltam parancsnoka. Onnan hívtak haza Siófokra rendőrkapitánynak...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR HANG AJÁNLÓ

SZELÉNYI IVÁN: ORBÁN VIKTOR IGAZI POLITIKAI VÁLLALKOZÓ

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2019.04.15.

Az öndefiníciója szerint újlipótvárosi szociológusprofesszor, a Kádár-rendszer kritikusa szerint a tudósnak az a dolga, hogy a legközelebb kerüljön az igazsághoz, a politikusnak pedig az, hogy választást nyerjen. Szelényi Ivánnal a Heti Világgazdaság készített interjút.

” Orbánnak jó érzéke van ahhoz, hogy mit akar hallani a választó…”

A szociológus beszélt arról, vannak-e Magyarországon a hatalmon lévőknek elképzeléseik, vagy a keresletnek megfelelően módosítják a nézeteiket. Vagyis, ha az illiberalizmus kelendő, akkor adjuk azt:

“Orbán Viktor igazi politikai vállalkozó. Jó érzéke van ahhoz, hogy mit akar hallani a választó, ezt kiválóan megfogalmazza, és támogatottságot szerez vele. Tökéletes példa volt erre a migránsügy. Roppant korán felismerte, hogy hatalmas politikai tőke rejlik benne, és a magyar társadalom nagy többségét maga mögé állította. E kérdésben sokan olyanok is egyetértenek vele, akik ellene szavaznak. Csakugyan létezik politikai vállalkozói mentalitás. A politikusnak az a dolga, hogy választásokat nyerjen, és ezt úgy érheti el, hogy meggyőzi az embereket: érdemes rá szavazni.”...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR LABDARÚGÁS: KÖZPÉNZESŐ, VESZTESÉG, HAZUGSÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2019.04.15.

Az első osztályú magyar labdarúgás egyre jobban hasonlít a hazai kormánypárti sajtóra: egyikben sem számít a nézettség, a pénzt pedig mindkettőben a politika osztja.

A foci 2011 és 2017 között több mint 200 milliárd forintnyi átengedett társasági adót (tao) kapott – ehhez képest szinte csoda, hogy néhány éve újra elkezdett veszteséget termelni. Három éve, 2016-ban még csupán a Diósgyőr volt deficites a klubok által közzétett kimutatások szerint, a következő évben (amiről 2018-ban készült mérleg) már a csapatok negyedénél veszteség mutatkozott.

Az egyik lehetséges magyarázat a focistafizetések elszállása. A legfőbb bevételi láb az átengedett társasági adó (tao), vagyis önmagában emiatt is teljesen átláthatónak kellene lennie az ágazatnak (a kormány az Európai Bizottsággal 2011-ben és 2017-ben kötött tao-megállapodásban vállalta, hogy tíz éven át elérhetővé teszi a támogatási szerződéseket, amiből máig semmi nem valósult meg, sőt két minisztérium a jogerős bírósági döntésekkel dacolva nem hajlandó kiadni a papírokat, többek között a felcsúti futballklub támogatásairól). A klubok költségvetéséről így leginkább önbevallással készült információink vannak, amelyeket még az európai szövetség, az UEFA sem hisz el – a közzétett számokat a szervezet 110 százalékos szorzóval igyekszik közelebb vinni a valósághoz. A költségvetések legnagyobb tétele a bér, amelyre 2017-ben összesen 17,5 milliárd forintot költöttek a csapatok. Egy átlagos magyar focista havonta 2-3 millió forintot keres bruttóban, arról pedig a fideszes kormánytöbbség gondoskodott, hogy a nettó ne legyen sokkal kisebb a bruttónál: ősszel törvényt módosítottak azért, hogy a labdarúgók esetében ne évi 250, hanem évi 500 millió legyen az ekho-határ, vagyis az a küszöb, ami alatt minimális adóval lehet fölvenni a fizetést. Az évi 500 millió havi 40 milliós bért jelent...

ITT OLVASHATÓ

FÉL ÉVE NEM TALÁL OECD-NAGYKÖVETET A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, DE EZ SZERINTÜK NEM OKOZ SEMMIFÉLE PROBLÉMÁT

444.HU
Szerző: haszanz
2019.04.15.

2018. november 9-én mondta el búcsúbeszédét kollégáinak Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO nagykövete. Utódát azóta sem nevezték ki.

Kétségtelenül nem ez a legjelentősebb diplomácia poszt, bár eddig mindig akadt olyan fideszes politikus, akinek jól jött a diplomáciai megbízatás, ráadásul Párizsban kell képviselni Magyarországot a legfejlettebb ipari országok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolására létrejött OECD-ben, valamint az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél (UNESCO).

Süllyesztő és parkolópálya, de mégis valami

Az OECD nagyköveti posztra Orbán Viktor is figyel. 2010 végén a kormányfő személyesen kérte fel Mikola Istvánt, hogy vállalja el a posztot. Mikola az első Orbán-kormányban egészségügyi miniszter volt, de a legnagyobb figyelmet akkor kapta, amikor Orbán váratlanul helyettesévé nevezte ki a 2006-os kampányban, és szinglihordázásával elég komoly ismertséget is szerzett. Amikor Orbán Párizsba küldte Mikolát, éppen arról szóltak a hírek, hogy óriási harcok folynak a háttérben az egészségügy irányításáért.

Mikola elvállalta a felkérést, 2011 elején azt a Gottfried Pétert váltotta, aki a szocialisták kormányzása alatt is helyettes államtitkár volt a Külügyminisztériumban, 2005-ben az Európai Ügyek Hivatala elnöke lett, aztán - akkori hírek szerint túlságosan jó fideszes kapcsolatai miatt - további emelkedés helyett megkapta az OECD-nagykövet posztot. Ez számára süllyesztő volt, egészen 2010-ig. Akkor viszont Gottfriedet Orbán miniszterelnöki külgazdasági főtanácsadónak nevezte ki, utólag is megerősítve az állítólagos jó fideszes kapcsolatokat.

Az OECD-nagykövetség nem tűnik stresszes melónak, Orbán azonban az általa felkért Mikola munkájával állítólag mégsem volt elégedett, mert előfordult, hogy az OECD nem elég pozitívan nyilatkozott a magyar gazdaság előtti kilátásokról, sőt, megadóztatta volna a nyugdíjasokat, felemelve a nyugdíjkorhatárt is, hogy gyarapítsa a foglalkoztatottak számát. Ezért a Fidesz kisebb háborút is vívott a szervezettel. Selmeczi Gabriella már 2013 ilyeneket nyilatkozott: immár nemcsak "a Gyurcsány-Bajnai-csapattól" kell félteni a nyugdíjakat, hanem külföldről is veszélyes támadások érkeznek...

ITT OLVASHATÓ

DOBREV KLÁRA: OLYAN KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLLUNK, AMELYEKET EGY ORSZÁG SEM TUD EGYEDÜL MEGOLDANI

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.14.

Vasárnap 11 órától tartotta európai parlamenti kampányindító rendezvényét a Demokratikus Koalíció, amelyen a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc mellett felszólalt az EP-lista első három helyét elfoglaló jelölt, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor is.

Az egykori miniszterelnök hosszan sorolta a Fidesz és az Orbán-kormány bűneit, de futotta néhány önkritikus mondatra is. Gyurcsány szerint az elkövetkező hetekben „iszonyatos küzdelemre” készülnek „egy politikai-erkölcsi, erkölcstelen monstrummal” szemben.

A mostani EP-választások céljának azt nevezte, hogy a magyarok megmutassák, létezik egy másik Magyarország, és emögött legalább annyian állnak, mint az „országromboló kormány mögött”.

Az Orbán-kormány vétkeinek felsorolása után Gyurcsány leszögezte: „világossá kell tenni, miben hiszünk, és miben nem”. A pártelnök szerint a DK-ban hisznek abban, hogy az ember szabadnak született, a szabadság rendjét pedig lehetőségek sokaságával kell felöltöztetni. Hisznek az emberiség egyetemességékben, de hisznek a hazában is. Hisznek a demokráciában mint a szabadság politikai rendjében, és az emberek segítésében, a szolgáló és védő államban.

Arról is beszélt, miben nem hisz:

- hogy csak egyfajta módon lehet boldog és teljes életet élni, csak egyfajta módon lehet szeretni, jó anyának lenni;

- egyetlen nemzet felsőbbrendűségében sem, és abban sem, hogy bármely társadalmi csoport születésénél fogva uralkodásra, vezetésre, kormányzásra teremtetett;

Ezek után, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatait megidézve Gyurcsány néhány önkritikus kijelentést is tett. Szerinte a rendszerváltás után elfelejtettük, hogy aki a demokráciában alszik, az diktatúrában ébred, vagyis, hogy a demokrácia egyedül nem képes megvédeni magát.

"Rövidlátóak voltunk, nem ismertük eléggé, hogyan működik a világ" – mondta.

„A demokráciáért minden nap meg kell küzdeni, nem hangzatos szövegekkel, nem pátosszal, nem az intellektuális felsőbbrendűség kimutatásával” – tette hozzá.

Szerinte a demokrácia melletti legfontosabb érv, hogy minden más rendnél emberibb, és minden más rendnél jobb életet tud teremteni. Ha ez nincs, a többség előbb-utóbb elfordul tőle.

És akkor jönnek a történelem farkasai, a történelem gazemberei, mint az Orbán nevű, a Le Pen, meg a Salvini, akik aztán megtanítanak félni, megtanítanak gyűlölni, és bezárnak a gyűlölet áthatolhatatlan falai közé – jelentette ki...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁLLAM JÓINDULATÁN MÚLIK, KAPNAK-E KÁRTALANÍTÁST A MEGALÁZOTT ROKKANTAK

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2019.04.15.

- Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy a kiadások csökkentése érdekében átalakítja a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerét.

- A kimondott cél az volt, hogy a rokkantnyugdíjasok egy részét visszavezessék a munkaerőpiacra, amit úgy érték el, hogy lejjebb tették a lécet, vagyis új felülvizsgálati rendszert építettek ki, amiben a rokkantak egy része egészségesnek vagy kevésbé rokkantnak számított. Erre hivatkozva csökkentették vagy megvonták az ellátásukat.

- Nagyjából a felülvizsgáltak tizedéről, több mint 20 ezer emberről állapították meg, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a 40 százalékot, így ellátásra nem jogosultak.

- A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható. Öt év alatt valóban 180 ezerrel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy más egészségkárosodási ellátásban részesülők száma, ám sokan közülük időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, vagyis rendes nyugdíjra váltak jogosulttá. Ez idő alatt több tízezer új rokkantsági kérelmet utasított el a Nemzeti Rehabilitációs és 

Szociális Hivatal.

- Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát.

- Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-éig úgy módosítsa a jogszabályt, hogy az ne sértse a nemzetközi egyezményt.

- A parlament és a kormány azonban a határidőig nem tett semmit.

- A kárt szenvedett rokkantak sok jóra nem számíthatnak, noha az Országgyűlés mulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét.

Ellátás helyett közmunka...

ITT OLVASHATÓ

SZAKADHAT AZ EURÓPAI NÉPPÁRT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.04.15.

A budapesti Élet menete a legnagyobb Európában. Gyengül az EPP. Magyarul is megtanulna az ukrán elnök. Így barátkozik Kína. Nemzetközi lapszemle.

Vezető hírré lépett elő az Élet menete a nemzetközi sajtóban. A BBC szerint is Európa legnagyobb, az antiszemitizmus ellen küzdők menete a budapesti, ami a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléket állítva rendez meg jópár éve az erre a célra létrejött alapítvány. Skóciából érkeztek az idei díszvendégek, mert a 75. évfordulón a skót presbiteriánus Jane Heiningre emlékeztek, akinek életútjáról a múlt héten rádiónk már beszámolt. A II. világháború végén magyar zsidó gyerekeket juttatott ki Angliába a skót misszió legalább 10 évet Magyarországon élt tagja, és keresztény létére Auschwitzban kellett meghalnia azért, mert zsidó életeket mentett.

Szakadhat az Európai Néppárt

Vajon a nacionalizmus forradalmát hozza az idei uniós választás? – a Neue Zurich Zeitung úgy látja, hogy egyrészt a Brexit körüli káosz, ami egyébként egyre inkább az újabb népszavazás irányába tendál – elvette a 27 tagállam kedvét a kilépéstől. Másrészt viszont az is biztosnak látszik, hogy veszít támogatottságából az Európai Néppárt. Még 1999-ben a szavazatok kétharmadát tudhatta maga mögött, 2014-re ezek száma megfeleződött, most pedig már többségben sem lesz – így a svájci lap elemzése. Sőt a brüsszeli kávézókban arról is hallani, hogy az EPP maga is kettészakad még addig. Az is világos, hogy Orbánnal már nem akarnak különösebben foglalkozni májusig, utána azonban elképzelhető, hogy Orbán kilép és összeáll az euroszkeptikusokkal. A jelen felmérései szerint ez a tábor 35%-os támogatottságra számíthat. Noha, ne tévesszük szem elől, hogy se a lengyel Jog és az Igazságosság pártja, se Orbán Viktor pártja egyelőre nem kötelezte el magát a Salvini vezette nacionalistáknak. Az összhang is egyelőre kérdéses köztük, amire csak egy példa: az osztrák Szabadságpárt a családtámogatást meg akarja vonni a bevándorlók gyerekeitől, ezt viszont nem tűri a Fidesz. Egy már ma is biztosnak látszik, többségben lesznek az Európa-pártiak.

Magyarul tanulna az ukrán elnök - zajlik a kampány

Petro Porosenko ukrán elnök kész akár magyarul is megtanulni, ha erre szükség lenne – ezt mondta az Olimpiai Stadionban zajlott elnökjelölti vitán, amelyre azonban az ellenfele, a humorista Zelenszkij nem is ment el – adja hírül a 112UA ukrán blogportál. Elmondta, Odessza azon részén született, ahol a bolgár kisebbségek élnek, így megtanult bolgárul is, az egyetemen pedig lengyelül, és az orosz mellett angolul is beszél. 2023-ra ígérte a nyelvtörvény bevezetését és külön kiemelte, a magyar gyerekek érdeke is, hogyha Ukrajnában akarnak dolgozni, akkor ukránul is tudniuk kell. Nem mellesleg hozzátette, szinte biztos abban, hogy Magyarország végül támogatni fogja Ukrajna uniós tagságát.

Szintén ez a portál, illetve a Munkachevo.net arról számol be, hogy a nyíregyházi bíróságon 12 ukrán állampolgárt ítéltek 2-10 év felfüggesztett szabadságvesztésre, mert magyar állampolgársághoz szükséges iratokat hamisítottak, kettő közülük súlyosabb büntetést kapott, mert egyszerre használta a magyar és az ukrán útlevelét. Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot. További 39 személyt hasonló okokból pénzbírsággal sújtottak...

ITT OLVASHATÓ