2022. február 26., szombat

RÁADÁS: BESZÉLGETÉS A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETÉRŐL

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2022.02.21.


A Belvárosi Szabadegyetem február 21-i összejövetelén a magyar gazdaság 2022 eleji helyzetét elemezték, valamint azt, hogy mivel kell majd szembenéznie az új kormánynak a választás után. 
A beszélgetés résztvevői áttekintették a pártok gazdasági programjait, és azok lehetséges hatását az ország további fejlődésére.

Vendégek voltak:

- Katona Tamás közgazdász, statisztikus, a KSH volt elnöke, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, egyetemi oktató,

- Petschnig Mária Zita közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, egyetemi oktató, a XIII. kerület díszpolgára,

- Vértes András közgazdász, egyetemi doktor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.


HÚZÓS PODCAST / TARJÁNYI PÉTER - PUTYIN OROSZORSZÁGRÓL BESZÉL ÉS A SZOVJETUNIÓRÓL ÁLMODIK

ATV MAGYARORSZÁG
Riporter: RÓNAI EGON
2022.02.25.



Mit akar Putyin? Mit tehet a világ? Hogy jutottunk el egy újabb európai háborúig? Mi az a kiberhadviselés és hogyan lehet ellene védekezni? Miféle előrelátható veszélyek várnak a világra? Hogy kerülnek a biztonsági kérdések közé a moszkvai őrkutyák? Tarjányi Péter volt katona, rendőr, a terrorelhárításnál bevetési parancsnok, az elmúlt 20 évben pedig biztonságpolitikai szakértőként dolgozik. Most Rónai Egonnak válaszol a legégetőbb kérdésekre, miközben néhány érdekességet róla is megtudunk.

LJUDMILA ULICKAJA ÜZENETE

MAGVETŐ / FACEBOOK OLDALA
Szerző: LJUDMILA ULICKAJA
2022.02.25.


„Ma, 2022. február 24-én háború kezdődött.

Úgy véltem, hogy nemzedékemnek, amely a második világháború idején született, szerencséje van, és mi háború nélkül élhetünk az Evangéliumban ígért "fájdalom nélküli, tisztességes és békességes" halálunkig. Nem. Ahogy ez most kinéz, nem fog sikerülni. És nem tudni, mibe torkollanak még e drámai nap eseményei.

Egyetlen ember és hű cinkosainak őrülete irányítja az ország sorsát. Csak találgatnunk lehet, mit írnak majd erről ötven év múlva a történelemkönyvek. Fájdalom, rettegés, szégyen – a mai napnak ezek az érzései.

Fájdalom – mert a háború minden élőt sújt – füveket és fákat, állatokat és ivadékaikat, embereket és gyermekeiket.

Rettegés – mert létezik összbiológiai ösztön, amely az élők saját életének és az utódok életének védelmére irányul.

Szégyen – mert ennek, az egész emberiség számára szörnyűségekkel terhes szituációnak az előidézésében nyilvánvaló a mi országunk vezetőinek a felelőssége.

A mai nap történéseiért viselt felelősségben mi, kortárs szemtanúk is osztozunk, valamennyien, mert képtelenek voltunk előre látni és megakadályozni e drámai eseményeket. 

Fékezzük meg a percenként fokozódó háborút és álljunk ellen a tömegtájékoztatási eszközök mindegyikéből honfitársainkra zúduló hazug propagandának.”

Ljudmila Ulickaja

Az üzenetet Morcsányi Géza fordította.
Fotó: Burger Barnabás

EVAKUÁLT UKRÁNOK, ÖSSZEDŐLT LAKÓHÁZAK ÉS BELSŐ SZABOTŐRÖK: AZ OROSZ INVÁZIÓ MÁSODIK NAPJA KÉPEKBEN

TELEX
Szerzők: ROSTÁS BLANKA, AJPEK ORSI, FERENCI ÁRMIN
2022.02.26.


„Ismered az ukrán éjszakát? Ó, dehogy ismered az ukrán éjszakát! Csak nézz körbe…”

Az ukrán származású orosz író, Nyikolaj Vasziljevics Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novelláskötetében gyönyörű költői képekkel írja le az ukrán tájat, az ukrán éjszakát és az ukrán népszokásokat. Gogolt azóta a legnagyobb orosz írók közt emlegetjük, a két nép szinte testvéri közelségét pedig Vlagyimir Putyin is többször kihangsúlyozta, amikor megindította támadását Ukrajna ellen.

A csatározások az invázió második napján is folytatódtak szerte az országban. Az orosz csapatok Kijevet is elérték, ahol, csakúgy mint Ukrajna többi részén, komoly ellenállásba ütköztek. Pénteki hírfolyamunkat a háború eseményeiről itt találhatják...


MAGYARORSZÁG UTOLSÓKÉNT CSATLAKOZOTT A SWIFT-SZANKCIÓHOZ, TÖBB MINT EZER UKRAJNAI SEBESÜLT – ÖSSZEFOGLALÓ A HÁBORÚRÓL

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2022.02.26.



Lengyel nyomásgyakorlásra csatlakozott Magyarország a SWIFT-szankcióhoz

Ciprus és Olaszország ma reggelre hivatalosan is megváltoztatta álláspontját, és támogatja az orosz pénzintézetek leválasztását a globális bankközi pénzügyi üzenetküldő rendszerből, a SWIFT-ből. Németország egyelőre óvatosan kommunikál a SWIFT-tel kapcsolatban – bár nyitottak rá, Christian Lindner megjegyezte, hogy számításba kell venni a következményeket a német gazdaságra. Magyarország csatlakozott utoljára a szankcióhoz.

Először Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba Twitteren jelentette be, hogy Ciprus megerősítette, nem fogja blokkolni a SWIFT-szankciót...

ORBÁN VIKTOR AZ UKRÁN HATÁRNÁL AD NYILATKOZATOT – ZELENSZKIJ ELNÖK HARCRA SZÓLÍT MINDEN UKRÁNT – ELKESEREDETT CSATA ZAJLIK KIJEVBEN – PERCRŐL PERCRE

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2022.02.26.



Cikkünk percről percre frissül, kérjük frissítsen az új hírekért!

- Szombati közvetítésünket itt folytathatja.

- Első napi közvetítésünket itt olvashatja

- Az amerikai külügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy Putyin túlmenne Ukrajna határain

- A 18 és 60 év közötti férfiak nem léphetnek ki az országból a hadiállapot alatt

- Az oroszok már Kijevben vannak, de közben bombázzák is a várost

- Putyint és Lavrovot is érintő szankciókat fogadott el az EU

- Szijjártó Péter Budapestre hívta az orosz és ukrán felet tárgyalni

Kövessék velünk percről percre az eseményeket:...


A NER ÉS A MÉDIATANÁCS NER 100 #58

NER 100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.26.



A NER és Rogán Antal számára a legfontosabb hatalomtechnikai eszköz a média. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu A Nerpédia-t itt találod:
https://nerpedia.hu/ 


ZSINÓRPADLÁS–INTERJÚ: „AKKOR JÓBAN LESZÜNK” - SZÉKELY CSABA DRÁMAÍRÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2022.02.23.


Az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző Magyarországon és a hazájában, Romániában is. Darabjai a társadalmat leginkább megmozgató kérdésekre reflektálnak, de sosem ragadnak le az aktualitásoknál, az egyetemes konzekvenciákat keresik. A friss bemutatóitól indultunk, a kultúrharc mai állásig jutottunk.


Magyar Narancs: Nem sokkal a választások után, április 29-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház a Mária országát. A színlap szerint történelmi királydráma lesz – görbe tükörben. Evidens volt, hogy ismét Alföldi Róbert rendezi, akivel már sokszor dolgoztál?

Székely Csaba: A színház 2019-ben kért fel, hogy írjak egy történelmi drámát, és ők kérték fel Alföldit is. A cselekmény a 14. században játszódik, és egyebek mellett azt mutatja meg, hogy hozzá nem értő emberek kezében – a kezdeti jó szándék ellenére – hogyan hull minden darabokra. Egy véres, tragikus vígjáték lesz. Eredetileg tavaly áprilisban mutatták volna be, de a pandémia elsodorta a premiert. Kénytelenek voltak elhalasztani egy évvel, és emiatt pont úgy alakult, hogy egybeessen a magyarországi választásokkal. Ez nekünk valamennyire kapóra jön, ugyanis a történet azzal kezdődik, hogy véget ér Nagy Lajos király hosszan tartó uralma, és senki sem tudja biztosan, hogy akkor most mi lesz itt. De nem úgy politizál ez a darab, hogy beleírtam Orbán Viktort. Nem írtam bele. Az előadás inkább a jövőnkről fog szólni, mint a jelenünkről. Természetesen benne lesznek ennek az időszaknak a tapasztalatai is, de időtállóbb valamit szerettem volna csinálni annál, hogysem mai kis politikai ízléstelenségekkel szöszöljek benne. Inkább azok a jelenségek érdekeltek, amelyek minden korszakban érvényesek, illetve az, hogy az eddigi történelmi tapasztalatok alapján milyen jövőre számíthatunk...


ALFÖLDI RÓBERT: A HAZASZERETETEM ELVEHETETLEN - NEM AKARJA BENYÚJTANI A SZÁMLÁT

JELEN.MEDIA
Szerző: SZENTGYÖRGYI RITA
2022.02.26.


Öltönyös Isten, sima képű diktátor, kirúgott híradósból lett modernkori próféta: néhány villanás Alföldi Róbert meglepő, gazdag színpadi átváltozásaiból. Az Átriumban az első közös munka, egy vad, nyers, tabudöngető kortárs kabaré, a Mefisztó után Trianon mai hatásait idézik meg Urbán András rendezővel, szabadkai és itteni színészekkel. Alföldi Róberttel a demokrácia tanulhatóságáról, az identitás elvehetetlenségéről, a nagyobb cél érdekében a személyes szempontokon való felülemelkedésről beszélgettünk.

A nemzeti keresztény oldal kisajátította magának Trianont, mint a magyarság legnagyobb traumáját a Mohácsi vész óta. A határon túli magyarokat szavazóbázisnak tekintik a hazai politikusok, a kormányoldal a voksturizmust és a halottakat is felhasználja, hogy szavazatokat nyerjen. Az élet tálcán kínálja a témát a készülő előadáshoz...

Mindenféle vetületével foglalkozunk Trianonnak, leginkább azzal, vajon hogyan lehetne megbékélni vele és elrendezni a sérelmeket. Egyáltalán nem biztos, hogy bármelyik oldalnak igaza van, és jogosan kér bármit számon a másik oldalon. Amúgy pont ilyen és hasonló mondatok hangzanak el egymás között a próbákon. Mondtam is valamelyik nap a rendezőnek, hogy az elmúlt pár hét asztali beszélgetéseiből csináljunk egy másfél órás összeállítást és azt tegyük a színpadra. Nem szokás manapság Magyarországon ez a felszabadító, teljesen nyílt kommunikáció, ezzel a témával kapcsolatban meg különösen nem...


HEVES HARCOK KIJEV KÖRÜL, OSTROM ALATT A FŐVÁROS - ITT VANNAK A LEGFONTOSABB HÍREK SZOMBATON

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.02.26.


Nem csitul a háború Ukrajnában az invázió megkezdésétől számított második napon sem. Volodimir Zelenszkij csütörtökön általános mozgósítást rendelt el. Bár az orosz egységek jelentős erőfölényben vannak, az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak. Kijevben már korábban nagyszabású fegyverosztásba kezdtek, az ukrán főváros környékén harcok alakultak ki az orosz, illetve az ukrán fegyveres erők között. Az ukrán haderő arról adott tájékoztatást, hogy az éjjel lelőttek egy orosz Il-76-os szállítógépet, tele deszantosokkal. Az orosz oldal ezt a veszteséget nem erősítette meg. Többen, köztük Vitalij Klicsko polgármester és Zelenszkij is figyelmeztette a lakosságot, hogy az orosz csapatok az éjszaka folyamán megostromolhatják Kijevet. Eddig robbanásokról és utcai harcokról érkeztek beszámolók. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elbukott az orosz invázió elítéléséről szóló határozat elfogadása Moszkva vétója miatt, Kína tartózkodott a szavazásnál. Időközben az Egyesült Államok is követte az Európai Unió példáját és szankciós listára helyezte Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrovot.

A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban:

1. Miután az orosz médiában olyan híresztelések jelentek meg, hogy elmenekült, Volodimir Zelenszkij a kijevi kormányzati negyedből szólt videóüzenetben az ukrán nemzethez és a világhoz.

2. Zelenszkij figyelmeztette a kijevi lakosságot, hogy az éjszaka, vagy a hajnal folyamán az oroszok megpróbálják lerohanni Kijevet.

3. Az ukrán haderő arról adott tájékoztatást, hogy az éjjel lelőttek egy orosz Il-76-os szállítógépet, tele deszantosokkal. Az orosz oldal ezt a veszteséget nem erősítette meg.

4. Az Egyesült Államok is szankciókat vezet be személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellen.

5. Oroszország megvétózta az Ukrajna elleni agressziót elítélő ENSZ-határozatot, Kína tartózkodott.

6. Több helyszíni beszámoló szerint is harcok folynak Kijev keleti, északi és déli részén.

7. Oroszország bejelentette, sikerült elfoglalnia Melitopolt, de a britek szerint erről szó sincs.

8. Rögtönözz találkozóra kerül sor Berlinben ma, amelynek központi témája egy kíméletlen szankciócsomag lesz, amellyel Oroszországot sújtanák...


GYARMATI ISTVÁN: AZT KELL MÉRLEGELNI, HOGY MEGÉRI-E KIROBBANTANI A HARMADIK VILÁGHÁBORÚT

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.02.26.


Nem lehet kizárni, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajna határainál - mondta a hvg360-nak adott interjúban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, korábbi nagykövet. Gyarmati szerint nehéz kiszámítani Putyin lépéseit, mert "nem a mi logikánk szerint gondolkodik és cselekszik." Hasonlítható Putyin Sztálinhoz vagy Hitlerhez?


hvg360: Meddig fajulhat az orosz-ukrán háború?

Gyarmati István: Jó bolsevik hagyományok szerint az orosz vezetőknek szokott lenni egy minimum- és egy maximumprogramja.

Putyin két szót használ rendszeresen, a demilitarizációt és nácitlanítást. Előbbi azt jelenti, hogy Ukrajnának nem lehet hadserege, nem lehet köze a NATO-hoz sem, tehát elfoglalt és ellenőrzés alá vont ország. A másik kulcsszó a nácitlanítás, ami rezsimváltást jelent, a „nácikat” el kell távolítani a vezetésből. Az persze senkit nem érdekel, hogy a „főnáci” egy zsidó ember, akinek az apja a nácik ellen harcolt a II. világháborúban.

Putyin minimumprogramja, hogy ellenőrzés alá vonja Ukrajnát és létrehozzon egy olyan bábkormányt, amely körülbelül a belarusz elnök, Lukasenka szintjén együttműködik Oroszországgal...

A VILÁG URAI: OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA (2022.02.25.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.02.25.



A világ urai Szénási Sándor népszerű műsorának - A világ urainak - 2022. február 25-i adásában vendégeivel - Benda Lászlóval és Nemes Gáborral - az ukrán helyzetről beszélgettek. Az adás hanganyaga:
https://www.klubradio.hu/archivum/a-v...

BALSORS

NÉPSZAVA
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.02.26.


Vajon kedvez-e a háború az Orbán-kormánynak? – kérdezi tőlem a hazánkba akkreditált diplomata. Mondom neki a sztereotip, tankönyvi választ: a rend fenntartása, az erő megmutatása normális körülmények között mindig a regnáló hatalomnak kedvez. De lehet-e normálisnak nevezni egy a XXI. században, Európa közepén kirobbantott háborút, és lehet-e normálisnak tekinteni egy folyamatosan agyonmanipulált társadalmat, amelynek többsége egy forrásból, a kormányéból táplálkozik? 

Ugyanakkor lehet-e normálisnak tekinteni egy olyan országot, amelynek vezetője öt órát tölt el, néhány nappal az agresszió megindítása előtt annál a hosszú asztalnál, amelynek másik végében maga az agresszor, a személyes barát ül, és amely hosszú asztalnál az hangzik el, hogy itt bizony nem lesz háború? Legalábbis ha hinni lehet a magyar miniszterelnöknek, aki ezzel a mondattal tért vissza Moszkvából, ezzel a mondattal nyugtatta a frakciója tagjait és a vélemény-csicskáit, akik legott le is hülyézték azokat, akik a háború valószínűségéről beszéltek. Bident, a magyar ellenzéket, az Európai Unió vezetőit. Mérhetetlen provincializmussal beszéltek e század leggyalázatosabb pillanatainak előkészületeiről, és nyilatkoztak fensőbbségesen a helyzetről...

CSÖMÖRI ÚT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HEGYI IVÁN
2022.02.25.


Szerintem a NER megannyi szekértolóján kívül a magyar labdarúgás körei drukkolnak a legjobban Orbán Viktor újabb választási győzelméért. Ha marad ez a hatalom, akkor lehet dőzsölni tovább. Nem az eredményekben, mert azok nincsenek, hanem a nemzeti dohányban. Az UEFA jelentése szerint az NB I. bevétele a 2020/21-es évadban 56 milliárd forintra rúgott. COVID idején, válság alatt. Miközben az angol Premier Liga bevételei tizenkét, a német Bundesligáéi kilenc százalékkal csökkentek, a hazai bajnokság fürdik a pénzzuhatagban, a játékosok átlagos jövedelme 2,9 millió forintot tesz ki havonta. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán hárommillió körül kaszál, ám azt nagyon is jelenti, hogy a Ferencvárosban, Fehérváron vagy Felcsúton ennek akár a kétszerese is lehet a fizetési középérték.

Miközben az NB I. az 53. helyen áll a nemzeti bajnokságok nemrégiben közzétett világranglistáján. Ebben a tartományban Venezuela, Guatemala vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság a közvetlen rivális, a harminchetedik helyezett Angola már messze elhúzott Magyarországtól.

Európában ez annyit tesz, hogy a legszimplább nemzetközi kupa, a tavaly létrehozott Konferencia-liga mezőnyébe egyetlen magyar résztvevőnek sem sikerült bejutnia, miután három együttes az előszezoni selejtezőkön elbukott olyan sosem hallott vetélytársakkal szemben, mint a Rigas Futbola Skola (tényleg futballsuli, összesítésben 5-0 volt a felcsúti akadémia vagy inkább elemi ellen), majd az FTC még a harmadik helytől is távol került az Európa Ligában, így hat meccsen szerzett három pontjával a vigaszági átsorolás közelébe sem került.

Erre fizet busásan az állam. A pénzek az úgynevezett „egyéb bevételek” kategóriájába tartoznak, azaz állami, illetve kormányközeli és közbeszerzéseken rendre nyertes NER-lovagok cégeitől származnak. Meg persze a „közszolgálati” televíziótól, amely messze-messze a valós értéken felül tejel az első osztályúnak mondott mérkőzések közvetítéséért. Az aránytalanságra jellemző, hogy az MTVA valamivel kevesebb mint hétmilliárd forintot fizet három évadra a Bajnokok Ligája sugárzási jogaiért, és évente tízmilliárdot az NB I-éiért. Így már érthető, hogy az ibolyaszerény ötvenharmadikként „jegyzett” bajnokság miként állhat a 2020/21-es európai bevételi lista előkelő tizennegyedik helyén...


AZ ÉS 2022/8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

PUTYIN TÖNKREVERNÉ AZ UKRÁN SEREGET, BEVENNÉ KIJEVET ÉS KIIKTATNÁ AZ ELNÖKÖT AZ ELEMZŐ SZERINT

24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2022.02.26.


Milyen logika mentén támadta meg Vlagyimir Putyin Oroszországa Ukrajnát? Hova vezethet a háború? Hatásosak lehetnek-e a szankciók? Mi köze az egészhez Kínának? Többek között ezeket a kérdéseket igyekezett megválaszolni a Hősök Tere Alapítvány rendkívüli online szalonja péntek este (itt visszanézhető), miközben körülbelül 850 kilométerre a magyar-ukrán határtól épp Kijevet ostromolták az orosz erők.

Rácz András, történész, politológus, biztonságpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa tartott először egy bővebb elemzést arról, mi volt, van és lesz a konfliktusban. Szerinte az egyik fő kérdés az: a Nyugat meg tudta-e volna akadályozni a történteket. A válasz: nem. Felidézte, hogy az amerikaiak már tavaly megjósolták hírszerző szolgálatukkal, hogy fog kinézni az offenzíva, már akkor olyan részletességgel, hogy melyik dandárnak mi lesz a feladata.

Felmerült a logikus kérdés, mi Putyin célja: „Szerintem ez a háború a kezdettől fogva Ukrajnáról szólt” – felelte Rácz. Sokak szerint Ukrajna csak eszköz volt, hiszen Moszkva korábban a NATO-nak és az USA-nak tett javaslatokat az új európai biztonsági rendszerről, de ezek sok sebből véreztek Rácz szerint (pl. a tárgyalások alatt se lassították az oroszok a csapatmozgásokat, ellentmondásosan kommunikáltak a témában).

Szóval „a történet Ukrajnáról szólt, az első, hogy kormány-, elnök- és hatalomváltást kell elérni”, hogy tönkre kell verni az ukrán hadsereget és el kell foglalni Kijevet.

Magyar szempontból kérdéses, hogy Nyugat-Ukrajnát és Kárpátalját is meg akarja-e szerezni Oroszország...

MÁR KÖZELEDNEK AZ UTCAI HARCOK (A HÁBORÚ HARMADIK NAPJA – PERCRŐL-PERCRE)

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2022.02.26.


Megrendítő képek érkeznek Ukrajnából: robbantások felvillanó fényétől világló éjszakai látképek, felrobbantott hidak, tankok által eltiport személyautók, rakétatámadás nyomán megrongálódott lakóházak, az életüket egyetlen bőröndben magukkal hurcoló menekültek, tumultuózus jelenetek a vasút- és buszállomásokon, zsúfolt metróállomáson egy párhetes csecsemőt szoptató anyuka... Harmadik napja tart az orosz hadsereg ukrajnai inváziója. Miközben az orosz hadsereg egyre mélyebbre hatol a megtámadott Ukrajnába, a világ mind keményebb lépésekről határoz Oroszország és már az orosz vezetők ellen, élükön Vlagyimir Putyinnal. (Cikkünk folyamatosan frissül)


Még nincs orosz ellenőrzés alatt az ukrán légtér

Szakértők egyöntetűen állítják, hogy nem jött be Oroszország számítása, a vártnál sokkal komolyabb ellenállást tanúsít az első nap után magához tért ukrán hadsereg, s kiváltképpen a lakosság, mint amire számítottak. Az orosz előrenyomulás „sikerét” mutatja az a térkép is, amit a BBC készített arról, Ukrajna mely területeit vonta eddig ellenőrzése alá Oroszország...

AMIKOR A MAGYAR KORMÁNY IS ELKEZDI HASZNÁLNI A MENEKÜLT SZÓT

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2022.02.26.


Amikor az ukrajnai helyzetről olvasunk, sokunkban felmerül, hogy tulajdonképpen tehetetlenek vagyunk: a különféle – persze fontos – szolidaritási akciókban való részvételen, a segélyszervezeteknek küldött pár ezer forinton kívül aligha tehetünk mást. Ez persze az egyének szintjén így is van, de azért a magyar állam nem teljesen tehetetlen az Ukrajnával és az ukrán néppel való szolidaritást illetően. Félretéve az Orbán Viktor békemissziójáról szóló ócska (és a történtek fényében szánalmas) propagandát, a magyar kormánynak lehetősége van súlyosabb vagy gyengébb szankciókat követelni (lehet tippelni, mit tesz Orbán Viktor), az orosz állammal való sefteléseket visszafogni (pl. Paks 2-t), é.í.t. Azonban a talán legfontosabb kérdés Magyarország számára, hogy mit fog kezdeni azokkal a menekültekkel, akik az orosz inváziót követően szinte azonnal megindultak a magyar határ felé is – eddig elsősorban Kárpátaljáról.

A magyar kormány – ez, azt hiszem, nem újdonság az olvasónak – hét éve erősen menekültellenes politikát folytat. Ennek keretében, és ez talán kevésbé köztudott, leépült egyfelől a menekültek ellátását szolgáló rendszer, másrészt a menedékkérelem lehetőségei is erősen beszűkültek. Ez alapvetően azt jelenti, hogy ma Magyarországon egyetlenegy nyitott menekülttábor maradt, pedig, mint 2015-ben is láthattuk, a magyar ellátórendszer korábban sem állt készen nagyszámú menekült befogadására. Emellett ma normál esetben menedékkérelmet kizárólag a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségeken lehet beadni. (Akit bővebben érdekel a téma, annak javaslom a Partizán interjúját Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi főmunkatársával.)

Ezt keretezte egy olyan narratíva, amely a menekülteket egyrészt mint „civilizációs”, másrészt mint rendészeti problémát látta, láttatta. Azaz: a menekültügy egyrészt Európa állítólagos „iszlamizációjának” a részeként, másrészt pedig mint határvédelmi probléma jelent meg a kormány kommunikációjában...

OLEXIJ HARAN KIJEVBŐL: A NYUGATNAK EGÉSZ OROSZORSZÁGOT KELLENE BÜNTETNIE, NEM CSAK NÉHÁNY OLIGARCHÁT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.02.26.


„Keménynek kellene lenni, nem olyannak, mint a fagylalt!” – mondta a Kijev-Mohil Egyetem összehasonlító politikatudományi professzora a CEU pénteki online kerekasztal-beszélgetésén arról, hogyan védhetné meg Ukrajnát a nyugat.


„Érjék el, hogy az eddiginél sokkal keményebb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, küldjenek fegyvereket és segélyszállítmányokat, fogadják be a menekülteket. Ha az emberek ellátása veszélybe kerül, még az eddiginél is nagyobb katasztrófa fenyegeti az ukrán népet” – mondta Olexij Haran, a Kijev-Mohil Egyetem összehasonlító politikatudományi professzora arra a kérdésre, hogyan segítheti a nyugati tudóstársadalom az Ukrajnában harcban állókat. Haran szerint Ukrajna inváziója megelőzhető lett volna, ha a NATO és a nyugati hatalmak komolyan veszik Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi akcióit. Mint mondta,

„pontosan ugyanaz történt, mint Dél-Oszétiában és a Krím-félszigeten. Az egyik esetben, 2008-ban, a pekingi nyári olimpia alatt támadta meg Grúziát, majd 2014-ben a Szocsiban tartott téli olimpia alatt rohanta le és kebelezte be az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Akkor kellett volna kellően súlyos szankciókat bevetni az agresszor ellen, és ma talán nem kellene Ukrajnának hadban állnia. Most már túl késő, de akkor talán még meg lehetett volna állítani.

A kérés és a vádak a Közép-európai Egyetemnek az orosz-ukrán háborúval foglalkozó tegnapi informális online beszélgetésén hangzottak el, amelybe Haran professzor élőben kapcsolódott be Kijevből. Elmondta azt is, hogy milyen keményebb szankciók vetnének szerinte véget a két napja indított orosz támadásoknak:

- a teljes orosz népet, egész Oroszországot sújtó gazdasági intézkedéseket és büntetéseket kellene életbe léptetni,

- a SWIFT banki rendszer totális befagyasztásával el kellene vágni teljes Oroszországot a nemzetközi kereskedelemtől,

- el kellene rendelni az Ukrajna feletti légtér teljes védelmét,

- ki kellene toloncolni az orosz vezetőket és a teljes rokonságukat a nyugati országokból,

- el kellene utasítani minden orosz állampolgár vízumkérelmét.

Haran szerint ezekkel az intézkedésekkel rá lehetne kényszeríteni Putyint, hogy visszavonulót fújjon, hiszen nemcsak néhány oligarcha, hanem orosz emberek milliói éreznék a saját bőrükön, milyen hátrányok érik őket elnökük agressziója miatt.

„Keménynek kellene lenni, nem olyannak, mint a fagylalt!”

– kritizálta kétségbeesetten az offenzívára adott nyugati válaszlépéseket Haran...

ÉN NEM ÉLTEM MEG HÁBORÚT… A SZÜLEIM A TANYAVILÁGBAN IGEN… ÉS MOST ITT VAN ÚJRA

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.25.


Én nem éltem meg háborút… A szüleim a tanyavilágban igen. Nem sokat meséltek róla. Nagyanyámmal minden évben rendbe tettük a temetőben a sírokat, a legnagyobb fiáét is, akiről tudtuk, fiatalemberként lőtték agyon, mikor a szomszédos tanyában élőktől a katonák el akarták vinni az állatokat, és ő a védelmükre kelt. Nagyanyám nem beszélt erről, erről sem.

Gyerekként nem is gondolkoztam ezen. Ma eszembe jutott újra. Nem is a néhai nagybátyám, hiszen nem is ismertem, hanem a nagyanyám néma fájdalma. Az anyáé, aki a háborúban elvesztette a gyerekét.

Amikor a Délszláv háború után átutaztunk a háború sújtotta vidéken, és láttam a lövések nyomát a falakon, olyan volt, mintha egy filmet néznék. Mert érthetetlen volt, hogy ez az én életemben is megtörténhet.

És most itt van újra. Újra megborzongva hallgatjuk a híreket, nézzük a menekülő családokat, halljuk a növekvő számot a háború áldozatairól, és megint nem értjük, hogyan ismétlődhet újra és újra ez az őrület. Hogyan kerekedik felül a hatalomvágy a józan észen, és hogyan teszi tönkre az ember azt a világot, amit felépített, ahol él, ami körülveszi. Csak, mert mindig van, aki megteheti. És megteszi. Újra és újra.

Az emberiséget nem lehet önmagától megmenteni. Mindig van, aki újra hatalmi rendszereket épít, és amikor már mindenek fölöttinek hiszi magát, cselekszik. Megállíthatatlanul. A többiek pedig tehetetlenül nézik az ámokfutást.

2014-ben Madridban voltam, és láthattam egy kiállításon eredetiben a Guernicát. Sokáig álltam előtte. Óriási hatású kép, egy fájdalmas üvöltés képben, ami sokáig hat az emberre. Talán több ilyen képet kellene nézni. Hogy érezze az emberiség a felelősséget.

És ne mindig a romokon, meg a sírokon elmélkedjen, mit kellett volna másképp.

A JELENLEGI HATALOM CSÍPŐBŐL TÜZEL, DE NEM TUD MIT KEZDENI AZ ORSZÁGBAN FELGYŰLT BAJOKKAL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.26.


A pedagógusok harcának oka az iskola világa és a pedagógustársadalom nyomora, de a szikrát a sztrájkjog korlátozásáról szóló zavaros kormányrendelet lobbantotta lángra. Megérezték a pedagógusok, hogy csípőből tüzel a kormány, és ez most már durva önkény. És megérezték a gyengeséget is, a kormány kétségbeesett ragaszkodását a hatalomhoz, miközben nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal – nyilatkozta a Hírklikknek Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.


Miközben a szakszervezetek tárgyalnak a kormánnyal a pedagógusok helyzetéről, a tanárok polgári engedetlenségi mozgalma futótűzként terjed az országban. Ez munkaharc, vagy valami más is van mögötte?

– Úgy gondolom, hogy a munkaharc oka az iskola világa és a pedagógustársadalom nyomora. Miután azonban az iskola tönkretételének és a pedagógusok nyomorának oka a NER, ezért nyilvánvaló, hogy ennek az ellenállási mozgalomnak egészen biztosan van politikai tüze. Ezt érzik az ellenállást vállaló pedagógusok, szülők és diákok. Bár nem ők kezdték, de mégis csak időzítve van a nemzet sorsát eldöntő országgyűlési választások előtt...

AZ ALATTVALÓSÁGRÓL

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.02.23.


Ezt itt egy tanár írta:

Mi vagyunk a grund. Már csak az kéne, hogy odafigyeljetek ránk, és csatlakozzatok. Megmozdult a pedagógustársadalom, méghozzá nem valami hívószóra, felsőbb utasításra, hanem belső kényszerre. Olyan lépésre szánja el magát most már tanárok egész sora, amire nem volt példa, amióta én ezen a pályán vagyok (29 éve). Elképesztő bátorság és végtelen elkeseredettség kell ehhez.

Ha jól csináltuk volna a munkánkat, ha jól működött volna az oktatás, akkor diákok egész sora állna mellénk, mert tudnák, hogy ott a helyük. Ha nem bárgyú alattvalókat neveltünk volna, akkor talán kiállna most értünk és mellettünk az egész ország. A legjobb látlelet arról, hogy mit műveltünk az utóbbi 30? 40? 50? évben, az az, hogy megint csak elszigetelt mozgalomról van szó.


Mi már megpróbáltuk hat éve is. Derekasan küzdöttünk, beleadtunk mindent, sztrájkoltunk, tüntettünk, sírtunk és kiabáltunk. Többször is szarrá áztunk az esőben, hogy végre előre mozduljon ez a (qrva) ország. Nem lett belőle semmi, csak a végtelen csalódás. Bedaráltak, és akkor is egyedül maradtunk. Nem álltak mellénk politikusok, művészek, küzdöttünk sokan, de izoláltan. Ne hagyjátok, ne hagyjuk, hogy megint így legyen.”

Erre most mit mondjak? Hogy de jó? Hogy van legalább egy tanár, aki látja a lényeget, ebből pedig következhet az, hogy lehetnek többen is?

Vagy hogy ez a vég? Mert nyilvánvaló, hogy ez így is marad. Hogy tizenkét év alatt egyetlen ember formájú kitüremkedésnek sikerült az, ami korábban senkinek, megadni a kegyelemdöfést a magyar oktatási rendszernek, és ezáltal természetesen a magyar népnek. Egy nagyjából nyolcezer éve létező, örökös félelemben vegetáló, de mindig minden pusztítást valahogy kikerülő népnek végül egy saját ivadéka, egy gyűlölettől reszkető ócska alak hozza el a megsemmisülést?

Elgondolkoztam néhány másodpercig, kérdőjelet vagy pontot tegyek az előző mondat végére. Mert nem tudom, számít-e valamit, hogy most egy tanár írta le azt, ami ennek az egész baromi tehetetlenségnek a lényege, hogy ugyanis ennek ők az okai. Ők nem tudják évszázadok óta, mi volna a dolguk. Ők tanítják a lángoszlop költőket dagadó kebellel, ahelyett, hogy kimondanák, nem a költők dolga vezetni a népet a Kánaán felé, hanem a tanároké. Hogy szép vers a Himnusz, mert jó költő írta, és felkavaróan hatalmas indulatokat keltő a Szózat, mert nagy költő írta, de mind a kettő rémületes, kártékony marhaság. Hogy Petőfi a lángoszlopával, Kölcsey az áldásával és bűnhődésével, Vörösmarty a nincsen számodra helyével iszonyatos károkat okoz lassan kétszáz éve, mert a tanárok nem mondják meg a diákjaiknak, hogy ezek borzasztóan szép versek, de inkább borzasztók, mint szépek. Mert csak arra valók, hogy még mélyebbre nyomják a magyarságot, mint ahová első nagy királyuk, a magyar történelem mindmáig legnagyobb gazembere (pedig nagy a verseny), az István nevű primitív vezérkolompos kezdte beletaposni...

HAT-NYOLC SZÁZALÉKKAL TÖBBET ADÓZNAK AZ ALACSONYABB JÖVEDELMŰ MAGYAROK A JOBBAN KERESŐKNÉL (PODCAST)

G7 / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.26.


Nagyságrendi becslésünk alapján a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. Tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit az e heti G7 Podcastban.

Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.

A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.

A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.


A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag...

A TÉNYEKET TERJESZD, NE A VÍRUST!

COVIDOLTAS.INFO
Szerző: COVIDOLTAS.INFO
2022.02.


Aktuális hírek.



Mit tett az egészségüggyel Orbán 12 év alatt? [I. rész: 2010-2014.]

Mit tett az elmúlt tizenkét évben a Fidesz-kormány a egészségügyben, honnan indult 2010-ben és hol tartunk ma? Erről indítunk cikksorozatot, melynek első részében az 2010-2014-es egészségügyi kormányzati ciklust vizsgáljuk meg Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász, a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSz) alapítójának segítségével.

Az elmúlt 12 évben nem volt önálló minisztériuma az egészségügynek, milyen hatása volt mindennek a lakosságra nézve?

Röviden: háttérbe szorultak a közszolgáltatások. Hosszabban: Azt kell látni, hogy hazánkban a kormányok számára elsősorban azon területek ágazatok fontosak, amelyekből rövid, politikai ciklusokon belüli hasznot lehet remélni. Az olyan társadalom jólétért felelős területek, mint az oktatás, szociális szféra, egészségügyi ellátás mind-mind másodlagos fontosságú területek. Ezek hátrányos volta egyrészről az adott területre jutó közkiadások csökkent mértékéből is látható, másrészről kitűnik szerepükből, stratégiai jelentőségükből. Az egészségügyre vonatkozólag, Szócska Miklós volt az utolsó államtitkár, aki rendelkezett vízióval, stratégiával, hogy hogyan miként kell és rendbe tenni és fejleszteni a szektort. Azóta még koncepció se létezik, és az egyéni érdekek, szétziláltság érvényesül. A betegek szintjén ez abban látszik meg, hogy a covid előtt sem voltak tiszta világos betegutak, ellátási felelősségek, amit aztán a járvány miatti átszervezés még jobban felborított. A lakosságra nézve pedig az volt a konzekvenciája, hogy romlott a közfinanszírozott ellátás, csökkent az erre fordított összeg reál értéke, nem felügyeli senki a szolgáltatások minőségét, nincs aki irányt mutasson egy komplett, bonyolult rendszer számára. Mindamellett, hogy az amúgy is rossz egészségi mutatókkal rendelkező nemzet egészségi állapotával, egészségtudatosságával kapcsolatban igen kevés, és szigetszerű kezdeményezés folyt, folyik. A társadalmi különbségek növekedésével, az egészséges élethez való esélyekben való különbségek is egyre nőnek.

Ma már 12 év várható élettartam különbség van egy magasan iskolázott jó módú budapesti férfi és egy alacsony iskolázottságú szegény régióból származó azonos korú fiatal között Magyarországon, ami ijesztő különbség...

NÉMI HŰHÓ - HÁBORÚ HELYETT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.02.25.


Megérkeztek az orosz békefenntartók Ukrajnába.
Nem valami megdöbbentő meglepetés, jóllehet a nyugati világ politikusainak jelentős része csapágyasra forgatja a szemét attól a helyzettől, melyre bizton lehetett számítani attól kezdve, hogy a jelen esetben NATO cégér alatt futó Amerika semmibe vette Oroszország jogos biztonsági igényeit és tárgyalások helyett inkább pozícióit iparkodott erősíteni a térségben.
Aztán a tehetséges ukrán reálpolitikusok is kitettek magukért, ott handabandáztak, ahol tudtak, az ukrán hadsereg erényeit dicsérve verték két féltéglával a mellüket, a fene se tudja, miben bízva.
Merthogy a Krím annektálása óta pontosan tudni lehetett, hogy ez a helyzet politikailag ugyan kezelhető, de az angolszász célok szempontjából leginkább csak eredménytelenül.
Oroszország meghúzta azt a vörös vonalat, melyet nem tanácsos senkinek sem átlépni, Grúziában megmutatta, hogy ezt komolyan is gondolja, most pedig odaküldte katonáit Ukrajnába, és ezzel megvédte a békét.
Na ja, nem Ukrajna és Oroszország között, hanem a világban, de hát persze ez az ukránokat nem vigasztalja.
Az is bebizonyosodott, hogy egy ukrán Stohl Buci semmivel nem jobb politikus, mint Ronald Reagan, és az is remekül látszik, hogy a Nyugat ugyanolyan gátlástalanággal dobná oda az ukrán fiatalokat egy eleve vesztett ügyért, mint tette ezt 1956-ban nálunk.
Aki azt hiszi, hogy most háború folyik Ukrajnában, az téved, ez egy apró kis szürkehályog-műtét, melynek célja, hogy a nyugati politikusok pontosabban lássák mi a helyzet errefelé...


TÖBB MINT SZÁZ ISKOLA HÁROMEZER TANÁRA TAGADTA MEG A MUNKAVÉGZÉST AZ ELMÚLT NAPOKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.02.25.


A kormány megpróbálta elhallgattatni őket, sikertelenül. Szülők, diákok, civil szervezetek is kiállnak mellettük.

Újabb iskolák és több száz tanár csatlakozott pénteken ahhoz a lassan két hete tartó polgári engedetlenségi akciósorozathoz, amelyben munkamegtagadással tiltakoznak a kormány sztrájkjogot korlátozó rendelete ellen. A Népszava összesítése szerint február 25-én legalább 27 iskola több mint 500 pedagógusa tagadta meg a munkavégzést néhány órára vagy egész napra. A polgári engedetlenségben részt vevő intézmények száma így 128-ra nőtt az első, február 14-ei megmozdulás óta, a tiltakozás radikálisabb formáját választó pedagógusok száma pedig meghaladta a háromezret

A legtöbb intézményben azok a dolgozók is támogatásukról biztosították kollégáikat, akik a polgári engedetlenségben nem vettek részt. Emellett számos iskolákban a diákok és a szülők is szolidaritási nyilatkozatot írtak alá. A budapesti Grassalkovich Antal Általános Iskola tanára, Lopatovszkiné Kasza Éva a Népszavának elmondta, sok szülő azzal is támogatta őket, hogy pénteken nem vitték gyermekeiket iskolába: mintegy 100 diák hiányzott a 650-ből. A Sashalmi Tanoda Általános Iskolában a tantestület 90 százaléka, 40 fő szüntette be a munkát pénteken - tudtuk meg az iskola egyik pedagógusától, Takácsné Szabó Zsuzsától. Ezt szülői segítség nélkül nehezen lehetett volna megoldani: az intézményben végül négy felsős és öt-hat alsós diák tartózkodott, a felügyeletüket biztosították...

MENEKÜLŐK A HATÁRON: "REGGEL ARRA ÉBREDTÜNK, HOGY BOMBÁZNAK" | HELYSZÍNI RIPORT

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.26.



Stábunk az ukrán-magyar határon kérdezte azokat, akik az orosz hadsereg inváziója miatt elhagyni kényszerülnek otthonaikat. Hamarosan további riportokkal jelentkezünk.

MOSZKVÁBAN MERCÉDESZEKET OSZTOGATNAK?

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.02.26.



...Márki-Zay Péter nem azt mondta, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, hanem azt, ha a NATO így döntene, akkor Magyarországnak, mint lojális tagnak, támogatni kellene.

Akkor még egyszer, lassan mondom, hogy mindenki megértse: Márki-Zay Péter nem azt mondta, hogy magyar katonákat akar küldeni Ukrajnába! Ő csak annyit mondott, hogy Magyarországnak, mint a NATO lojális tagjának támogatnia kell a szövetség döntéseit.

Az már teljesen mellékes is, hogy a nyugati katonai szövetségnek esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, hiszen az nyílt háborút jelentene Oroszországgal. A NATO egy védelmi szervezet, amely a tagországainak biztonságát hivatott garantálni. Ukrajna viszont nem tagja a NATO-nak.

Jó-jó, értem, hogy választási kampány van és mindent (is) ki kell használni az ellenfél lejáratására.

De olyan ez, mint az a vicc, amikor valaki megkérdezi a jereváni rádiótól, igaz-e, hogy Moszkvában Mercédeszeket osztogatnak? A válasz: a hír igaz, bár némi helyesbítésre szorul. Nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem Mercédeszeket, hanem Ladákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. A többi stimmel!

BASZD MEG, PUTYIN!, ÜZENI A BOMBÁZÁS MIATT A KÉT HÓNAPOS GYEREKÉVEL A METRÓBAN ÉJSZAKÁZÓ FÉRFI

TELEX
Szerzők: FÖLDES ANDRÁS, SIMOR ANDRÁS
2022.02.26.



Kijevben rengetegen vonulnak a metrókba éjszakára, hogy túléljék az ostromot. Sokan kisbabával, kutyával vagy épp a papagájukkal költöztek a föld alá, és van, aki napok óta nem tud enni vagy aludni.

Percről percre tudósítjuk, hogy mi történik a háborúban: ide kattintva ön is be tud kapcsolódni a közvetítésünkbe.


SZABAD SZEMMEL: ORBÁNÉKNAK FEL KELL ADNIUK AZ OLYAN TERVEKET, MINT PAKS, HA MAGYARORSZÁG KOMOLYAN CSATLAKOZIK A SZANKCIÓKHOZ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.26.


Deutsche Welle

Orbán Viktor magyarázkodni kényszerül Ukrajna ügyében. Csak félszívvel ítélte el a háborút, ugyanakkor a külpolitikában elszigetelte országát és a nagy Putyin-barátság visszaüthet számára odahaza is. A hónap elején még arról beszélt Moszkvában, hogy értelmetlenek az uniós szankciók és inkább az együttműködés kétoldalú magyar modelljét ajánlotta a többi uniós partnernek is.

Ám az invázió megindulása után diplomáciai harapófogóba került. Az elején a magyar vezetés egy fél napon át meg sem szólalt – egyedüli európai államként nem ítélte el a bevonulást. Orbán csak csütörtök délután állt a kamerák elé, de azt a szót, hogy háború, akkor sem ejtette ki a száján.

Krekó Péter szerint a magyar külügy megnyilvánulásai igen ellentmondásosak. A kiállás bátortalan és nem egyértelmű, a magyar kormány csupán minimális mértékben támogatja a büntető lépéseket. Ugyanakkor a politikusok, a hatalom közeli médiával együtt, mind inkább az orosz felet támogatják és a NATO, illetve a Nyugat ellen uszítanak.

Nem sokkal később adta ki Orbán a jelszót, hogy Magyarország távol kívánja tartani magát a viszálytól, a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, Ezzel az állásponttal meglehetősen magára maradt a szövetségesek között. De a belpolitikában is bajba kerül, mert még sok Fidesz-hívő sem ért egyet azzal, hogy a politika összeáll Putyinnal. És itt előjönnek az 56-os emlékek is.

Ezért a kormánynak alaposan mérlegelnie kell hozzáállását, ideértve, hogy mi legyen a várható rengeteg menekülttel. Annál is inkább, mert őket a lakosság javarésze rokonszenvvel fogadja, nem úgy, mint 6 éve. Ezért azután Orbán szokatlan nagyvonalúsággal bejelentette, hogy a határ nyitva áll minden bajbajutott előtt. Krekó szerint a hatalom zsákutcába manőverezte magát azzal, hogy Putyinhoz dörgölőzött és nyitott keletre. Viszont – mondja a szakértő – fel kell adni az olyan terveket, mint Paks, ha Magyarország komolyan csatlakozik a szankciókhoz.

Die Zeit

Azért az EU ügyelt arra, hogy a szankciók ne fájjanak túlzottan – neki – írja az elemzés. Pedig a két nappal ezelőtti csúcs előtt az volt a mondás, hogy az unió kész súlyos gazdasági árat is bevállalni cserében. Aztán másként alakult. Azt persze minden kormány érzékeli, hogy minél keményebb a visszavágás, annál inkább megérzi a saját gazdasága. Ennélfogva a jelek szerint többet számítanak a nemzeti érdekek, mint az, hogy egy szuverén államot a szemük előtt számolnak fel.

A legélesebb fegyvert úgy hívják: SWIFT. Ha bevetik, az orosz bankok gyakorlatilag kiszorulnak a nemzetközi fizetésekből. Akkor pedig leáll az áruforgalom, mert a cégek onnantól kezdve nem tudják átutalni az import ellenértékét, illetve nem képesek elkönyvelni a kivitel ellenértékét. Mellesleg az olaj- és gázügyletek pénzügyi része is ezen a rendszeren keresztül bonyolódik le.

Úgy tudni, hogy az eszköz beélesítését elsősorban Németország és Olaszország hiúsította meg, mert féltette a gázellátást illetve tartott az árak berobbanásától. De más hatalmak sem lelkesedtek érte, mert általában nem szeretik, ha nagyon megszorongatják Moszkvát. Ilyen Ausztria, valamint Magyarország. Orbán igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal.

Scholz arra hivatkozott, hogy az igazán hathatós eszközöket későbbre kell tartalékolni, ha netán eszkalálódik a helyzet. Az óvóhelyekre kényszerülő ukránok alighanem megkérdezték: mi lehet még az orosz bombázásoknál is rosszabb?

The Times

Dicsőség az ukránoknak, akiknek bátorsága megérdemli az elismerést és a támogatást – mutat rá a vezércikk. Egyben kiemeli, hogy az oroszországi tiltakozások alighanem azt jelzik: Putyin végzetesen elszámította magát. Az ellenállás jelképe az a tanárnő, akinek véres arca bejárta a világsajtót, miután Harkovban megsérült egy légitámadásban.

Hogy az ukrán elnök Kijevben maradt és felszólítja orosz kollégáját, hogy vessen véget a vérontásnak, nos, az azt mutatja, hogy ez a botcsinálta vezető egy ostrom alatt álló nemzet kétségbeesett bátorságát testesíti meg. Tudja, hogy ő és a főváros van Moszkva lefejezési stratégiájának célkeresztjében.

Ugyanez történt 56-ban, Magyarországon, 68-ban Csehországban. Most Zelenszkijt akarják elfogni, vagy azért, hogy kivégezzék – lásd Nagy Imrét, vagy azért, hogy Moszkvába vigyék, hogy ott kihallgassák és kínozzák, ahogy az Dubcsekkel történt. Putyinnak egy szavát sem szabad elhinni, bármit is ígér, hiszen bebizonyosodott, hogy megrögzött hazudozó.

De nem csupán az ukránok mutatnak kurázsit. Moszkvában, Szentpéterváron és másutt ezrek vonultak az utcára, tiltakozásul a háború ellen. Noha tudták, hogy a rendőrség összeveri őket, mert Putyin egyre inkább szabadjára engedi az erőszakszervezeteket, hogy elfojtson minden ellenkezést a diktatúrájával szemben. A megmozdulásokat azonban nem érzékeli az az ember, aki visszavonult a Kreml falai mögé és már csak egy pár tanácsadóval érintkezik, akik osztják messianisztikus elképzelését az új orosz birodalomról. Ám az egykori KGB-ügynök pontosan tudja, hogy az utcai felvonulások a felhalmozott politikai elégedetlenség veszélyes megnyilvánulásai egy önkényuralomban.

Putyin felpuffadt arca és félelme a Covidtól, azt jelzi: lehet, hogy szteroidokat kap. Az pedig téves helyzetértékelést, sőt akár paranoiát válthat ki nála. Ugyanakkor nem ismeretes, hogy a hadsereg vezetése mennyire ért egyet egy olyan háborúval, amely egy másik szláv nemzet ellen folyik. Az ukránok komolyan gondolják, hogy megvédik országukat. Az orosz elnök ugyanakkor aligha tervezett be hosszú gerillaharcokat. És nincs senki a környezetében, aki szólna neki. A Nyugat törekvése az, hogy elérje: a téves számítások véget vessenek az államfő uralmának.

New York Times

A vezércikk szerint Putyin ismét megnyitotta a hidegháborút, de nem látni, hogy az új kelet-nyugati harc hová vezet, illetve meddig tart. Viszont az biztos, hogy amit az elnök felhozott a háború igazolására, annak sok teteje nem volt. Ennélfogva kizárólag Moszkva, az ottani szűk klikk a felelős minden csepp ukrán – és orosz – vérért. De fontos azt is beismerni, hogy alighanem még a Kreml urának sincs fogalma arról, mi lesz az elkövetkező napokban, hetekben, netán években.

Bábkormányt akar beleültetni a hatalomba és meddig szándékozik megszállva tartani az országot? Vannak-e a Nyugatnak olyan eszközei, amivel meg lehet fékezni az oroszokat, és meg tudják büntetni Putyint? Az eddigi lépések feltárták, hogy azért itt vannak korlátok. Hogy a fenyegetések hasztalannak bizonyultak, az jelzi, hogy a politikus vállalja az áldozatokat, és majd kiderül hogy mennyire hajlandó ugyanerre a másik oldal.

Biden két különösen kemény intézkedést kihagyott: nem rendelt el semmi olyasmit, ami személyesen az orosz államfőt érintené, és nem zárta ki az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. Utóbbi különben azoknak az országoknak is veszteséget okozna, amelyek kereskednek az oroszokkal.

Az amerikai elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden partner támogatja a Moszkva-ellenes lépéseket. Még a magyar kormányfő, Putyin fenntartás nélküli barátja is. Az viszont kérdéses, miként reagál a tengerentúli közvélemény, ha az égbe szöknek az energiaárak.

Egyértelmű, hogy Putyin miatt Európa a háború óta nem volt kitéve ilyen veszedelmes konfliktusnak. Az elnököt a félrecsúszott sérelem, a rosszul értelmezett történelem és a nagyság illúziója vezérli. Újrakezdte a hidegháborút, ami azért különösen kockázatos, mert amit követel, az nem tárgyalási alap. Emellett az oroszoknak nukleáris arzenáljuk van, de képesek a világhálón keresztül is nagy rombolást okozni.

A Nyugat akkor a legerősebb, ha közösen áll ki az értékekért és az ellenséggel szemben. De a nehézségeit össze nem lehet hasonlítani az ukrán nép szenvedéseivel.

A PESTI SRÁCOK SZERINT ORBÁN HAZAÁRULÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.02.26.


Mint tudjuk a Pesti Srácoktól, aki a mostani háborúban az ukránok oldalán áll, az hazaáruló. Viszont a kedves vezető, aki maga Orbán, két nap után sziszegve és meghasonulva, de csak kimondta, hogy elítéli az orosz agressziót. Számomra ebből az jön le, hogy Orbán Viktor az ukránok oldalán áll, következésképp a Pesti Srácok szerint Orbán Viktor hazaáruló. Ilyen az, amikor a kitartott és etetett média önjáró lesz, vagy a központi direktívák nem bírják követni az eseményeket. Most az az érdekes helyzet állott elő, hogyha valaki ennek a dolgozatnak a címét olvassa, akkor arra jut, na, ez a Kázmér már megint nem bír magával, és ócsárolja a magyarok istenét.

Holott, mint kiderült, csak a csicskasajtó gondolatmenetét vittem végig, amiből ez a következtetés fakad. Orbánt nagyon sok minden miatt lehetne – és teszik is – hazaárulónak nevezni, ebben a konkrét esetben azonban a sajátjai ítélik el, de annyira hülyék, hogy észre sem veszik. A köztévé – amely M1 néven híresült el – is így van ezzel. Ők is kialakítottak egy mechanizmust, amivel a diktátor valagát nyalják és propagandáját terjesztik, ami módszer annyira rájuk jegecesedett, hogyha a felgyorsult világra reagálni kell, képtelenek rá. Ott is az orosz propagandát nyomták akkor, amikor az idoljuk már más húrokat pengetett.

Vannak a szagértői a Fidesznek, akik, mint valami cirkuszi idomított majmok, tolják a debilt a népek képébe. Nógrádi szagértő és Spöttle szagértő, akik ezúttal is utat mutattak a Mari néniknek, miképpen kell fideszi szemel szemlélni a világot, csak egy kis fáziskéséssel. Mindemellett egészen elképesztő dolgokat lehetett hallani a két médiamalactól. Spöttle szagértő szerint az oroszok higgadtan teszik a dolgukat, például hajtanak át tankkal autókon, tehát szakszerűen rohanják le Ukrajnát, míg ellenben az ukrán elnök meggondolatlan, amikor népe kezébe fegyvert ad. Sőt, olyan mint Hitler, aki szerinte a történelemben utoljára fegyverzett fel öregeket és gyerekeket.

Ezt a Spöttlét, ha nem lenne, ki kellene találni, és nézegetni, hogy jó pénzért meddig bír elmenni az aljasságban, de nagy valószínűséggel a falig. Nógrádi szagértő sem jobb, aki szerint Putyin csupán az ukrán népért megy keresztül rajtuk tankokkal és bombázza őket a városaikban – azért veri, mert szereti, ez ilyen atyai gesztus –, és ukránbarát kormányt szeretne az ország élén látni. Ilyen hangnemben folynak a dolgok a köztelevízióban, amelynek a hírhamisító – és erről papírja is van – Papp Dániel a főnöke, akihez Ungár képviselő keresetlen kérdéseket is intézett amiatt, ami folyik a cégénél százmilliárdért, ami összegből akár dolgozni is lehetne.

Nos, Ungár képviselő az iránt érdeklődik, hogy Papp Dániel 1./ kapott-e pénzt a Kremltől azért, hogy kiszolgálja a geopolitikai érdekeiket? 2./ Kellett jelentést tennie az orosz nagykövetség valamelyik alkalmazottjának? 3./ Milyen formában kapja Moszkvától az instrukciókat a műsor elkészítéséhez? – A képviselő kérdései ugyan jogosak, de okafogyottak, illetve kevéssé életszerűek. Mert és ugyanis Moszkva a Karmelitába küldi az instrukciót, a Karmelita pedig ennek a Pappnak, csak most épp szar került a propellerbe, a dolgok összekeveredtek, így ennek a Pappnak nincs meg az útjelző cövekje a megfelelő irányról...