HA MÉLY APÁTIÁBA SÜLLYED A MAGYAR TÁRSADALOM, SZINTE BÁRMIT MEGTEHET VELE ORBÁN VIKTOR

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.04.23.

Felfokozott várakozás, hatalmas részvételi arány, majd győzelmi mámor az egyik, mély csalódás és felháborodás a másik oldalon. Így jellemezhetnénk Magyarország elmúlt egy hónapját. Most, hogy szinte valamennyi jogorvoslati kezdeményezés visszapattant a Nemzeti Választási Irodáról, a sorosozás pedig funkcióját vesztette, könnyen totális érdektelenségbe fulladhat az, ami a közéletben történik. Mindez kinek kedvez leginkább? Naná, hogy Orbán Viktornak.

A Fidesz április 8-án egyértelművé tette, hogy nincs realitása annak az ellenzéki törekvésnek, mely szerint demokratikusnak látszó választások következményeként az Orbán-kormány megfosztható a hatalmától. A kormánypárt ugyanis minden eshetőségre felkészült a választás előtt. Arra is volt forgatókönyvük, ha lett volna teljes összefogás az ellenzéki pártok között, igaz, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy milyen lépést váltott volna ki a Fideszből egy ilyen helyzet. Nagyon úgy tűnik, hogy április 8-án elszórt, kisebb választási visszaélések is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ismét bebiztosítsák maguknak a kétharmados többséget.

Ez a felismerés dühíti most az ellenzéki szavazókat, no meg az a tény, hogy a kormányváltásra szövetkező (illetve nem szövetkező) ellenzéki pártok több szempontból is alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy megvalósítsák az ellenzéki tábor elvárásait. Az emberek most kezükbe vették a kezdeményezést, a kormány cinizmusa pedig még fel is piszkálta lelkükben a tehetetlenség dühítő érzését, ám ne legyenek kétségeink Orbán Viktort ez egy cseppet sem fogja zavarni abban, hogy május 8-án, pont egy hónappal a választást követően megalakítsa új kormányát.

Mindeközben a kormánypárt győzelmét bebiztosító magyar vidéken továbbra is meglehetősen kiábrándító a helyzet. Már alig migránsoznak és sorosoznak a fideszes aktivisták, lassan lekerülnek a kandeláberekről és óriásplakát helyekről a menekültekkel riogató plakátok, így a gyűlölethullám elültével nem marad más a kistelepülések lakói számára, mint a közmunka egyhangúsága, a helyi kiskirályok kiszolgálása, a hajbókolás a kormánypárti polgármester vagy a területileg illetékes oligarcha előtt. Minden maradt hát a régiben városban és falun egyaránt, hiába volt a 70 százalék feletti részvételi arány a választáson, hiába bízott jobboldali és baloldali a változásban április 8-a előtt. Keleten a helyzet változatlan....

ITT OLVASHATÓ

UNGÁR PÉTER: "AZ ÖSSZEFOGÁS DISKURZUS MIATT LETT KÉTHARMAD"

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.04.23.

Irracionálisnak tartja a megjelölt vételi árat Ungár Péter, így elég valószínű, hogy a Magyar Nemzet mégsem cserél gazdát. Az LMP politikusával a vidéki média kiépítésének lehetőségeiről, a választási eredményekből levonandó következtetésekről és a párton belüli feszültségekről is beszélgettünk.

Mérce: Állítólag múlt kedden kellett volna tárgyalnia a Magyar Nemzet megvételéről Simicska Lajossal. Azóta viszont nem hallottunk semmit: hogy áll most az ügylet?

Ungár Péter: Nem vagyok optimista a Magyar Nemzetet illetően. Irreális az az ár, amit a jelenlegi tulajdonos kér.

Másfél milliárdról szóltak a hírek.

Nem szeretném az árat megnevezni, de irreálisnak tartom. De szerintem már önmagában abból, ahogyan a tulajdonos bezárta az újságot, látszódik, hogy nem valós az eladási szándéka sem.

Akkor patthelyzet?

A továbbiakban is fogok azért még egy-két kört futni, de ennek hamarosan vége lesz.

Miért pont a Magyar Nemzet?

Mert fontos, hogy az a nemzeti kincs, ami a lap maga, és ami hozzám ideológiailag nagyon közel áll, az megmaradjon, illetve a Hír TV és a Lánchíd Rádió szintén tovább tudjon működni. Egyébként az elbocsájtások miatt már látható az is, hogy a Hír TV is komoly veszélyben van – és azt ugye még csak eladásra sem kínálta fel a tulajdonos, az én ajánlatom is csak a Magyar Nemzetre, a Heti Válaszra és a Lánchíd Rádióra vonatkozott.

Miért akar megvenni egy olyan lapot, ami ennyire más irányt képviselt, mint amiben hisz? Nem lenne egyszerűbb a nulláról felépíteni egy újat?

Ez is felmerült, mint lehetőség. Elképzelhető, hogy így lesz. Mindenféleképpen fogok valamilyen formában erőforrást, és mondjuk ki, hogy pénzt áldozni arra, hogy legyen Magyarországon ellenzéki média. És meg fogják látni azok, akik jelenleg engem ezért támadnak, hogy színvonalas, és bár az LMP gondolataival alapvetően egyező értékrendű, de nem pártlap lesz.

A Magyar Nemzet egyébként mindig is nagyon határozott irányvonalat képviselt, mármint azzal a kitétellel, hogy a tulajdonosa éppen kihez kötődött, mely pártot támogatta. Nem tart attól, hogy ha az Ön tulajdonába kerülne a lap, az olvasók nem lennének hálásak egy újabb fordulatért?

Én nem hiszek abban, hogy van független média. Nyugat-Európában is minden médiumnak van tulajdonosa, és idehaza is ez a helyzet. A média jó esetben plurális, de nincs objektív ember, nincs objektív újságíró, mindenkinek van valamilyen irányultsága. Például a Mérce is kimondja, hogy baloldali portál...

ITT OLVASHATÓ

ÉN NEM VAGYOK SZAKEMBER, DE A SZÍVEMBEN VAN

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTY
2018.04.23.

Egy kis békési faluban nem mindennapi kapcsolatra bukkanhatunk egy látássérült kisfiú és tanítónénije között. Zsóriné Hocz Anikó amikor meghallotta, hogy Balázs az osztályába érkezik, 30 éves tanítói pályával a háta mögött nekiállt megtanulni a Braille-írást, és felkutatta azokat a módszereket, amikkel képes lesz tanítani a vak fiút. Balázs nagyon jó tanuló, az osztály példaképe, és a tanítónő hatására író szeretne lenni, ha felnő. A tanítónő szerint egy csoda, ami vele történt és a későbbiekben szívesen foglalkozna látássérült gyerekekkel.

„Én nem csak a pályám során, az életemben sem találkoztam vak emberrel. Egyáltalán nem volt kapcsolatom velük, nem is ismertem az életüket, a felfogásukat. Éppen ezért is féltem, hogy hogyan tudok majd helytállni” – emlékszik vissza a tanító három évvel ezelőttre.

Egy apró falucskában, Gerendáson járunk Békés megyében, ahol az ottani általános iskolában találkozunk két nem mindennapi emberrel. Zsóriné Hocz Anikót és Balázst véletlen sodorta a sors egymás mellé, mégis rengeteg mindent köszönhetnek egymásnak.

Amikor megérkezünk az iskolába, épp szünet van, nem találjuk Hocz Anikót, de a minket kísérő tanárral véletlen belebotlunk Balázsba, aki rögtön tudta, hol keressük a tanítónőt. Miután sikerült megtalálni, Balázzsal együtt a harmadik osztályos teremben ülünk le beszélgetni. Balázs egyáltalán nincs megszeppenve a jelenlétünkből, igazi belevaló kölyöknek tűnik, akiről süt, hogy szeret és tud is szerepelni.

A most tízéves fiú az óvoda után Budapestre, a Vakok Intézetébe készült iskolába, de a jó képességű gyereket végül mégsem adták be a szülei, hanem helyette a Gerendáson található Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolába íratták. Hocz Anikó már 30 éve tanít az iskolában, és épp ő volt a soron következő tanító, aki első osztályt kapott, így Balázs is hozzá került...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS EURÓPA SEM HAGYHATJA MAGÁRA AZ ELLENZÉKI TÖBBSÉGET - NEMZETKÖZI SAJTÓ

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.04.23.

Amerika és Európa sem hagyhatja magára azt a többséget, amelyik Orbán ellen szavazott – hívja fel a figyelmet az Orbán-helyzetre a European Council of Foreign Relations folyóiratban közölt elemzés, amely a Requiem egy demokráciáért címet kapta.

Sorra veszi, kinek mit kell tennie,annak érdekében, hogy ne gazdagodhassanak Orbán családtagjai és oligarchái, hogy nem nyessék vissza még jobban a demokráciát, és hagyják élni a civil szervezeteket - tájékoztat a European Council of Foreign Relations. Az Uniónak következetesen számon kell kérnie a következő költségvetési ciklus követelményeit, Amerikának pedig tovább kellene bővíteni a korrupció miatt kitiltottak listáját, hogy Orbán érezze, nincs lopás büntetlenül. Meg kell találni a módját annak, hogyan lehet izolálni a magyar kormányfőt és a fojtásában lévő központi intézményeket. Az OLAF-nak, az Unió Csalás elleni hivatalának intenzívebb nyomozást kellene végeznie, és eredményeit nyilvánosságra hozni. A lengyeleket már sikerült meghátrálásra kényszerítenie az Uniónak, Magyarországnál is hasonló receptet kell alkalmazni. Cselekednünk kell hallva a többség tiltakozását, hogy eljöjjön az igazi változás – fogalmaznak a szerzők, Korányi Dávid és Chris Maroshegyi.

Tízezrek tüntettek Budapesten a kormány ellen ismét szabad sajtót és erős civil szervezeteket követelve – ezt emeli ki a szombati demonstrációról a Politico amerikai portál. A katari központú AL Jazeera arab hírügynökség 100 ezer tüntetőről ír, akik Orbán korrupciós ügyei és orosz kapcsolatai ellen tiltakozó táblákkal vonultak fel a fővárosban. Vajnai Attila, az egyik szervező és baloldali politikus azt nyilatkozta, hogy az embereknek elegük van kormányzati médiából és új média törvényt követelnek. A Der Standard 50 ezer tüntetőt számolt, és Marki-Zay Péter beszédéből azt emelte ki, hogy a többség kiszavazta az ellenzéket, s hogy a tüntetők jelentik ma az új ellenzéket...

ITT OLVASHATÓ

SEMJÉN ZSOLT MILLIÓKKAL TARTOZIK A NAV-NAK

INDEX
Szerző: MG
2018.04.23.

Pár nappal azután, hogy a Magyar Nemzet beszámolt Semjén Zsolt helikopteres svédországi rénszarvasvadászatairól, a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője az Országgyűlés mentelmi bizottsághoz fordult. Ligeti Miklós azt kérte, hogy a bizottság elnöke, Hargitai János indítson vagyonnyilatkozati eljárást a KDNP-s miniszterelnök-helyettessel szemben, és kötelezze teljes körű vagyonnyilatkozat megtételére.

Betartotta-e Semjén a törvényt?

A 2012-es, 2013-as, 2015-ös, 2016-os és 2017-es rénszarvasvadászatok összesen 20-25 milliós költségét ugyanis nem Semjén állta, hanem, miként a vadászatot szervező cégnek írt levelekből kiderült, egy – állami megbízásokkal rendesen kitömött – baráti vállalkozó, Farkas József, aki szintén részt vett a svédországi kiruccanásokon.

Az Országgyűlésről szóló törvényben az áll, hogy

- képviselői megbízatásával összefüggésben Semjén nem fogadhat el az egyhavi tiszteletdíjánál értékesebb ajándékot;

- a képviselői tiszteletdíja egytizenketted részénél értékesebb ajándékokat és ingyenes juttatásokat fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.

Márpedig Semjén nyilatkozataiban semmi ilyesmi nem szerepel – szerinte azért, mert nem - képviselői, hanem vadászi minőségben, baráti gesztusként kapta az ajándékokat. Ami akár elfogadható is lenne, ha az ajándékvadászatok nem azután kezdődtek volna, hogy Semjén kormánypárti képviselőként 2010-ben fontos kormányzati megbízást kapott.

A Transparency tehát a vagyonnyilatkozat korrigálását szerette volna elérni, ami nem tűnik túlzónak, főleg, hogy a korábban „pontatlanságon” kapott képviselők, mint a lakása bámulatos növekedéséről megfeledkező Rogán Antal vagy a másfél milliárdnyi vagyont véletlenül kihagyó Farkas Sándor utólag simán kijavíthatták a vagyonnyilatkozataikat...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT NEM ÉRTED A FIDESZEST, S EZÉRT NEM ÉRT TÉGED A FIDESZES

START BLOG
Szerző: _start_
2018.04.22. 

Az információáramlás elromlott. Nemcsak arról van szó, hogy különböző emberek teljesen eltérő következtetésre jutnak ugyanabból a bizonyítékból. Úgy tűnik, különböző intellektuális közösségek többé nem osztják ugyanazokat az alapvető hiedelmeket. Talán többé már senkit nem érdekel az igazság ­ aggódnak egyesek. Talán a politikai hovatartozás felváltotta az alapvető érvelési készségeket. Talán mind saját készítésű visszhangkamráink (echo chambers) csapdájába estünk ­ becsomagoljuk magunkat a hasonlóan gondolkodó barátok, weboldalak és közösségimédia-csatornák intellektuálisan áthatolhatatlan rétegébe.

Valójában két különböző jelenségről van szó, mindegyik felforgatja az információ áramlását, de nagyon eltérően. Hívjuk őket visszhangkamráknak (echo chambers) és ismeretbuborékoknak (epistemic bubbles). Mindkettő társadalmi szerkezet, amivel szisztematikusan kihagyunk információforrásokat. Mindkettő eltúlozza tagjainak meggyőződését saját hiedelmeikben. De teljesen különböző módokon működnek, és teljesen máshogy kell beavatkozni. Az ismeretbuborék az, amikor nem hallunk másik oldalon lévő emberekről. A visszhangkamrában akkor vagyunk, amikor nem bízunk meg másik oldalon álló emberekben.

A jelenlegi használat elhomályosította ezt a lényegi különbségtételt, úgyhogy hadd vezessek be egy némileg mesterséges kategorizálást. Az ismeretbuborék egy információs hálózat, amiben lényeges információk, információforrások mulasztással maradnak ki. A mulasztás hasznos lehet: el akarjuk kerülni a velünk ellentétes véleményeket, például mert kényelmetlenül érezzük magunkat tőle. A társadalomtudósok szerint szeretjük megválogatni, minek tesszük ki magunkat, olyan információkat keresünk, amik megerősítik saját világnézetünket. De ez a mulasztás teljesen véletlen is lehet. Még ha nem is próbáljuk aktívan elkerülni a nézetkülönbségeket, a Facebook-barátaink általában ugyanazokat a nézeteket és érdeklődési köröket osztják. Amikor a hálózatokat szociális okokból építjük, aztán információs forrásnak használjuk azokat, könnyen elkerülhetjük az ellentétes nézeteket, és túlzott egyetértéssel találkozunk.

A visszhangkamra társadalmi szerkezet, amiben a nézeteinktől eltérő, releváns hangokat aktívan lejáratnak. Miközben az ismeretbuborékban ritkán találkozunk ellentétes véleményekkel, a visszhangkamerában lévőknél ez nincs így, ők aktívan bizalmatlanok a kívülállókkal. Kathleen Hall Jamieson és Frank Capella Echo Chamber: Rush Limbaugh and the Conservative Media Establishment (2010) című könyvükben elemzik a jelenséget.

Náluk a visszhangkamra olyasmi, mint egy szekta. A szekta elkülöníti tagjait azzal, hogy elidegeníti őket bármilyen külső forrástól. A kívülállókat aktívan címkézi gonosznak és megbízhatatlannak. A szekta tagjának bizalmát beszűkítik a belső hangokra.

Az ismeretbuborékokban mások hangja nem is hallatszik; a visszhangkamrákban másokat aktívan hiteltelenítenek. Nem úgy lehet betörni a visszhangkamrába, hogy tényeket tolunk a tagjaik arcába. Le kell menni a gyökeréig, és megjavítani az eltűnt bizalmat...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG A NATO GYENGE LÁNCSZEME

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2018.04.23.

„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok – mondja lapunknak Thomas O. Melia, az amerikai külügyminisztérium volt helyettes államtitkára.

A washingtoni körökben a magyar ügyek alapos ismerőjének számító Melia a Népszavának adott nyilatkozatában kérdésesnek nevezte, meddig hajlandóak a NATO-szövetségesek minden aggály nélkül arra, hogy életbevágó katonai titkokat osszanak meg Magyarországgal – hiszen szövetségesként ezt kell tenniük -, „azzal a Magyarországgal, amelyik egyre meghittebb viszonyt ápol Putyin mind agresszívabb Oroszországával”.

A szakértő hangsúlyozta: az Atlanti Szövetség orosz agresszióval találta magát szemben Ukrajnában, és az oroszok újra meg újra fenyegetik a balti államokat, illetve az Oroszország perifériáján található többi országot. Ebben a helyzetben „Magyarország lett a gyenge láncszem a NATO-ban” – fogalmazott Thomas O. Melia.

„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok, azok után, amit Oroszország művelt Magyarországgal a kommunizmus évei alatt. Megszűnt a történelmi emlékezet?” – tette fel a kérdést.

Az április nyolcadikai magyarországi parlamenti választás kimenetelét a Népszava megkeresésére úgy értékelte: az, hogy a voksok mintegy felével Orbán Viktor és a Fidesz kétharmados többséget szerzett, azt tanúsítja, hogy eredményes volt a választási feltételrendszernek a kormánypárt javára történő áttervezése, különösen a „gerrymandering”, vagyis a választókerületi határok Fidesz-érdekeknek megfelelő átszabása.

Emellett – jegyezte meg – az EBESZ megfigyelő missziója is számos rendellenességet jelzett, beleértve a műsorszóró média nagy részének az elfogultságát, valamint azt, hogy állami forrásokkal éltek vissza a Fidesz-kampány keretében.

A legfontosabb tényező azonban Melia szerint az volt, hogy sikerrel járt a Fidesz megfélemlítő kampánya, a magyar szavazók képzelt ellenséggel való folyamatos riogatása...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR ELKEZDŐDÖTT VALAMI. VALAMI VÁLTOZÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: K. B.
2018.04.23.

Április 9, 00:30 perc felkeltem és onnantól kezdve két teljes napig nem aludtam nem ettem és a sírás, a nem hiszem, és a düh között vívódtam. Úgy éreztem magam, mint akit letaglóztak nem hittem el nem tudtam elképzelni. Főleg úgy, hogy még úgy aludtam el, hogy itt bizony kormányváltás lesz mindenki megmozdult, átszavaz nem veszik el semmi…

Folyamatosan az villogott a szemem előtt, mint egy nagy neon hirdetőtábla HAZUGSÁG-CSALÁS-ÁTVERÉS. És ez még mindig nem múlt el. Hihetetlenül sokat sírtam, temettem a hazámat, a józan észt, az igazságot, a reményt, a hitet, mindent ami az emberben a lelket tartja. Az ismerőseim nem rájuk szavaztak, a családom nem rájuk szavazott, én nem rájuk szavaztam, akkor mégis ki a fene szavazott rájuk?

Megszállotton olvastam, elemeztem, gyűjtögettem az adatokat, de ezek inkább csak adatmorzsák voltak. Próbáltam logikát találni, próbáltam megérteni a még mindig összefogni képtelen ellenzéket, miért nem tesznek feljelentést. Azt is próbáltam megérteni, miért nem vagyunk már most kint az utcán, miért van az, hogy még mindig azt hisszük, itt lehet szépen, finoman, harc nélkül vér nélkül bármit is csinálni.

Úgy az első 18 óra után aztán elkezdtem nézegetni a külföldre költözés lehetőségét, angolul ugyan beszélek, de nem akarnék én annyira messzire menni, így kitaláltam magamnak, hogy németül tanulok.

Mindez nem csak azért futott át az agyamon mert a családban volt, aki azt mondta: ez a valóság, sok a birka idióta, akik szeretik az 50-es évek Rákosi korszakát, a munkás ököl vasököl stílust és ehhez ragaszkodnak, nem azért, mert akikkel beszéltem, mind ezt tervezgették, nem is azért, mert a szüleimmel folytatott, sírásba fulladt beszélgetésben az apukám azt mondta, menjél amíg még mehetsz, mi is megyünk utánad. Hanem főleg azért, mert az a mocsok, az a szenny, az az embernek ember a farkasa, ami az interneten ment, egyszerűen kikészített. Úgy éreztem, ha ez lesz a közhangulat, nekem itt nincs helyem. Még mindig liberális ember vagyok, aki a politikával csak normális szinten szeretne foglalkozni és nem azt szeretné, ha mindenhol az arcába tolnák magukat, mint önjelölt celebek…

Elkezdtem nyelvtanulási lehetőséget keresni.

És akkor elkezdődött valami, valami változás; ez úgy a második nap vége felé…

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NEM "SPEKULÁNS", HANEM TOLVAJ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.04.22.

Orbán következetesen “nyerészkedő spekulánsnak” nevezi Soros Györgyöt. Először is jobb, ha mindjárt az elején leszögezzük: a befektetői “spekuláció” nem lopás. Legális, sok észt és szakértelmet igénylő munka. A befektető kockázatot vállal, ha spekuláns, akkor is. De ezzel szemben, aki csak ellopja a közpénzt, az nem kockáztat semmit, legfeljebb a börtönt, de a magyar viszonyok között még azt sem.

Lehet, hogy Soros György spekuláns, aki sokat keres azon, hogy észrevesz világgazdasági folyamatokat, amelyeket “megjátszik”, de senki sem azért fektet be, mert nem akar nyerni. Emellett Soros György gyakran figyelmeztet kormányokat, hogy egyes mechanizmusok egy válságot idéznek elő. Nem csendben várja a válságot, amelyen majd keres. De Orbán csak egyszerűen lop. Ahhoz nem kell ész, hogy valaki a veje, a strómanja cégére irasson állami közbeszerzéseket és százmilliárdokkal gazdagítsa őket, tulajdonképpen önmagát.

Milyen “spekulációról” beszél Orbán, amikor a strómanja cégeit felviszik a tőzsdére, melyek szárnyalnak, mert mindenki tudja, hogy nincs kockázata a befektetésnek, mert “Mészáros Lőrinc” cégei korlát nélkül kapják a százmilliós állami megrendeléseket? Az egész csalás, a bennfentes információt is börtönnel büntetik jobb helyeken, itt pedig nincs szükség ilyenre, mert benfenntesség nélkül is lehet tudni, hogy ezek a cégek nem piaci alapon működnek...

ITT OLVASHATÓ

KÖRÜLMÉNYEINK FOGSÁGÁBAN

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.04.22.

- A magyarok negyede rossz minőségű lakóhelyen él

- Tízből négy magyar ember túlzsúfolt lakásban vagy házban lakik

- Ugyanakkor a magyarok más országokhoz képest igen ritkán panaszkodnak bűnözésre, erőszakra vagy zajszennyezésre a lakóhelyükön

Az Európai Bizottság összesítést készített arról, milyen környezetben élnek a lakóhely minőségét tekintve az Európai Unió polgárai. A magyar adatokból meglehetősen felemás eredmény született, eszerint leginkább a szociális eszközökkel kezelhető problémákon kellene javítani. Az Eurostat szerint ugyanis a magyarok több mint negyede, 26,7 százaléka él rendkívül rossz körülmények között, olyan házban vagy lakásban, ahol például szivárog a tető, vagy nedvesek a falak és az alapozás. Európában a magyaroknál csak a portugálok és ciprusiak élnek nagyobb arányban rossz lakókörülmények között, az Európai Unió 28 országának átlaga pedig 15,4 százalék. Aggasztó eredmény, hogy 2010 óta egyáltalán nem javult a helyzet, sőt, kismértékű romlás is bekövetkezett: nyolc éve még „csak” a magyarok alig több mint 24 százaléka lakott rossz körülmények között, 2016-ban már csaknem 27 százalék volt ez az arány...

ITT OLVASHATÓ

ÉRTSÜK MEG EGYMÁST!

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.04.23.

A jelentésről szóló sorozatnak az előző részére sokan reagáltak, egy páran még konkrét jogi szövegek értelmezésére is megkértek. Nekem persze egyáltalán nem ez a célom ezzel a sorozattal. Még a hetenkénti ülésezéssel kapcsolatos példához is kaptam észrevételeket. Például egy Eszti nevű olvasónk azt írta, hogy kihagytam a hetente 90 (60) perc kifejezésnek azt az értelmezését, hogy összesen (kumulatíve) átlag 90 percet kell hagyni interpellációkra, illetve 60 percet azonnali kérdésekre. Vagyis megvalósítható lenne ez úgy is, hogy háromhetente ülnek össze, de akkor 270 percig interpellálnak, és 180 percen át azonnali kérdeznek, sőt, még úgy is, hogy háromhetente a hét öt napjára elosztják az összesen 270 perc interpellációt és 180 perc azonnali kérdést. 

Csakhogy azon a problémán kívül, hogy az akkori házszabályban az azonnali kérdések esetében kifejezetten szerepel az azonnali kérdések órája is, ami erősen arra utal, hogy egyetlen 60 perces időtartamra gondoltak, van egy még nagyobb probléma. Visszatérve a képzeletbeli állatkerti szabályzatra, ha abban az állna, hogy a csimpánznak jár hetente legalább egy vödör banán, akkor vajon mit szólna az igazgatóság ahhoz, ha a gondozó havonta egyszer öntene oda négy vödröt, vagy negyedévente egyszer tizenkettőt, vagy akár évente egyszer ötvenkettőt? Vagyis szerintem a naponta, hetente stb. szavakat úgy szoktuk érteni, hogy `minden nap, minden héten' stb. ...

Ha nincs közmegegyezés, hogyan működhet a jog?

Szóval a legutóbb ott hagytam félbe a történetet, hogy a hétköznapi életben – sőt, aminek sokkal súlyosabb következményei vannak, a jogban is – vidáman használunk olyan kifejezéseket, mint a szavak szokásos jelentése, használata, értelmezése, sőt, a magyar nyelv szabályai, anélkül, hogy ezeknek bármilyen normatív leírása bárhol megtalálható lenne.

Engem különösen a probléma jogi vetülete idegesít. Ha nincs közmegegyezés abban, hogy egy szöveget hogyan kell értelmezni, az módot ad a jogi rendelkezések visszaélésszerű alkalmazására, hiszen a magyar jog magyar nyelvű szövegek formájában van rögzítve. Igaz, hogy vannak magasabb jogi fórumok, amelyek igazságot tehetnének ilyen vitákban, de értelmezés dolgában szükségképpen az ő döntésük is ugyanolyan bizonytalan lábakon áll, mint bárki másé. Mert még ha a jogi jártasságukban bízhatunk is, a szövegértelmezés kérdéseiben őket sem hatalmazhatja fel senki a döntőbíró szerepére.

Tévedés ne essék, én nem hiszek abban, hogy ezt a problémát meg lehetne oldani, például úgy, hogy normatív módon rögzítenénk „a szavak jelentését” vagy „a magyar nyelv szabályait”. Az egyik megoldás az lenne – de ez egyelőre science fiction –, ha a törvényhozók nem magyar nyelven, hanem valamilyen egyértelmű, formális (logikai) nyelven fogalmaznák meg a törvényeket. A másik lehetőség az lenne – ez pedig nem tudományos, de azért szintén utópisztikus fikció –, hogy kötelező legyen minden törvényt olyan részletesen megfogalmazni, hogy semmi kétség se férhessen a törvényhozó szándékaihoz. Világos, hogy itt a saját farkába harap a kígyó, mert ezt a követelményt lehetetlen úgy megfogalmazni, hogy egyértelműen ellenőrizni lehessen a teljesülését.

De miért ilyen lehetetlen ez a vállalkozás? Miért nem lehet egyszerűen megmondani, hogy ez ezt jelenti, az meg azt? Ennek megválaszolásához egy kicsit el kell gondolkoznunk azon, hogy mit is értünk jelentésen...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK ÉS A LENGYELEK MIATT ÁTSZABNÁK AZ EU-TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉT

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2018.04.23.

Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot érintheti a legkeményebben az a reform, ami az Európai Bizottság 2021-2027-es EU-költségvetési tervezetének részeként átalakítani az úgynevezett kohéziós támogatások rendszerét - írja a Financial Times. A 350 milliárd eurós alapból fizetett kohéziós pénzekből zárkóztatják fel az Unió kevésbé fejlett régióit.

A mértékadó gazdasági lap a kohéziós rendszer "drámai újratervezését" emlegeti.

Az FT szerint a reform lényege, hogy gyökeresen megváltoztatnák azt a jelenlegi szisztémát, ami a kohéziós támogatásokat lényegében mechanikusan, a gdp alapján osztja ki. Az új rendszerben egy rakás további szempontot is mérlegelnének, például

- az ifjúsági munkanélküliséget

- az oktatás helyzetét

- a migrációs helyzetet

illetve olyan tényezők is fontos szempontnak számítanának, mint a jogállamiság helyzete, nem beszélve arról, hogy részletesebben definiálnák, egyáltalán milyen célokra fordtíható kohéziós alapból származó EU-támogatás.

Az FT szerint jelzésértékű, hogy a tervezet egyik vázlata a “kohézió és értékek” munkacímet viseli. Ez egyértelmű célzás arra, hogy az EU a támogatásokért cserébe az alapértékei elismerését követeli meg... 

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NEMZETKÖZI PÁLYÁN AKAR JÁTSZANI, DE ELBIZAKODOTTSÁGA VESZÉLYES AZ ORSZÁGNAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.04.23.

A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán elbizakodottsága jelenti

– Számított arra, hogy kétharmaddal nyer a Fidesz–KDNP a választásokon, vagy azokhoz tartozott, akik fordulatot vártak?

– Biztos voltam benne, hogy meggyőző fölénnyel nyer a jelenlegi hatalom, azt persze nem tudhattam, hogy kétharmaddal. A Fidesz vezetői közül is többen arra számítottak, többség lesz ugyan, de nem ekkora.

– Így viszont újabb négy évig bármit megtehetnek pillanatnyi érdekeik szerint, hiszen korlátlan felhatalmazásuk van.

– Az Alaptörvényhez nem kell hozzányúlni az ügyek többségénél. Ráadásul szerintem a kétharmad szimbolikus jelentőségű, a kormányzáshoz nincs rá szükség, ahhoz 50 százalék plusz egy szavazat kell. Sőt ha az ellenzék széttagozódott, akkor még 40 százalék is elég. A kétharmad nem jelent korlátlan felhatalmazást, ami az első kormánypárti nyilatkozatokból következne, a kormányzás ugyanis a gyakorlati korlátok figyelembevételével zajlik. Ha arra gondolok, hogy egy olyan ügyben, mint a vasárnapi zárvatartás, ami igazán ideológiai kérdés, visszavonulót fújtak, vagy megtették ezt akkor is, amikor az Európai Bizottság vagy más nemzetközi szervezetek léptek fel határozottan, akkor nem hiszem, hogy bármit megtehetnek. De amikor akkora a mellény, mint az első kormányfői nyilatkozatokból hallani lehet, az rendkívüli veszélyforrás: az ember nem veszi észre, hogy ott van az orra előtt a banánhéj, amin elcsúszhat.

– Milyen területen veszíthetik még el a józan értékítéletüket a kormánypártiak?

– Ha valaki bent akar maradni az EU-ban, nem írhatja be az Alaptörvénybe, hogy rá nem kötelezők az Európai Bíróság ítéletei, ha valaki számít az uniós támogatási alapok pénzére, akkor nem mondhatja, hogy a kitűzött célok nem az övéi, az eljárásrendet nem tartja be. A CEU-ügyben is nehéz elképzelni, hogy egy kormányzat ne venné komolyan: az Amerikai Egyesült Államokban az amerikaiak külföldi tulajdonát védik, sajátjuknak tekintik...

ITT OLVASHATÓ

KEMÉNYKEDIK A SZÁMVEVŐSZÉK A KISTELEPÜLÉSEKKEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT, GULYÁS ERIKA
2018.04.23.

Befagyaszthatják három független vezetésű település: Veresegyház, Kiscsécs, és Mátraverebély állami támogatását. Felkészül Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes.

- Jézus Mária, akkor mi lesz velünk? - így jajdult fel a kiscsécsi óvoda dadusa, aki tőlünk hallott először arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működésbeli hiányosságok miatt kezdeményezte az önkormányzat állami támogatásainak megvonását. A kicsik aludtak, s mint később megtudtuk, az is nagy szó, hogy ebben a kis borsodi faluban egyáltalán vannak még óvodások. A kétszáz kiscsécsi zöme középkorú vagy idősebb, kilencvenkilenc százalékuk roma, s hiába épült meg tíz éve az óvoda, sokig nem volt, aki igénybe vegye. Most tizennyolcan járnak ide, így felvehettek melléjük két óvónőt meg egy dadust. Ugyanebben az épületben van a községháza is, miután a régi polgármesteri hivatalt még az előző ciklusban egy tartozás fejében elárverezték: 2013-ban csődeljárás is indult a falu ellen. Most ilyenről nincs szó, a nagyjából százmilliós költségvetésű településen az utóbbi években már kordában tartották a pénzügyeket.

A kiscsécsiek nyolcvan százaléka a Fideszre szavazott, így a helyiek arra nem is gondolnak, hogy valamiféle büntetés vagy kormánypárti átok sújtja őket. Balogh Mihály független polgármester a dadushoz hasonlóan elcsodálkozott az ÁSZ-döntés hírére. Azt mondta, nem tud semmilyen vizsgálatról vagy átvilágításról, a döntés meglepte, azt sem tudja, mi a teendője. A falunak nincs saját hivatala, egy körjegyzőségben vannak Girinccsel és Kesznyétennel, utóbbi helyről jár ki a jegyző hetente egyszer. Önállóan nem dönthetnek semmilyen pénzügyben, azt is a körjegyzőséggel kell megbeszélniük, ha egy liter benzint akarnak venni a fűnyíróba. Kerestük Farkasné Molnár Mónika jegyzőt is, ám nem sikerült elérnünk. Így jártunk a mátraverebélyi polgármesterrel is, akinek felesége visszahívást ígért ugyan, ám később, többszöri próbálkozásunkra sem vették már fel a telefont...

ITT OLVASHATÓ

EZ A PÁRT ÉRDEKE, HÁT EZT CSINÁLJÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.04.23.

Kendermagos szép reggelt, szorgos hétköznapot, jó szurkolást mindenkinek! Kezdjük mindjárt egy parádésan jó hírrel. Megkezdődik a szúnyogirtás, mert a katasztrófavédelem a csúcson van, ezért másfél hónappal előbb kezdik gyéríteni a vérszívókat, mint tavaly. Mert ez majd így jó lesz. Ami igaz is, tavaly se kellett volna feltétlenül megvárni, ameddig már csak szívlapáttal lehetett agyonverni a kedves kis lényeket, de tavaly felénk legalábbis) mindösszesen talán kétszer volt gyérítés, ebből az egyik ősz végén, amikor már mindenkinek mindegy volt. A szúnyogoknak is és nekünk is.

Az LMP megválasztott képviselői hétfőre tárgyalásra hívják az ellenzéki frakciókat, hogy egyeztessék a parlamenti politizálással kapcsolatos terveiket, elképzeléseiket.

Az LMP szerint az ellenzéki pártoknak nem egymással, hanem a Fidesszel kell küzdeni, mert csak így lehet valódi ellenállást kifejteni a kormánypártok hatalmával szemben. Ennek elősegítése érdekében kezdeményezi a párt a hétfői egyeztetést. (MTI-OS)

Miféle ellenállást óhajt kifejteni az LMP az aligvalahány ellenzéki képviselővel a parlamentben? Mi a koncepció? Megdobálják paradicsommal a kormánypártiakat? Orbán Viktor felszólalása közben eléneklik a Hulla szilva a fáááról kezdetű örökzöldet? Esetleg mindjárt hamisan, mert úgy zavaróbb? Nem most kellene összefogni, a választás előtt kellett volna. Akkor nem sikerült. Most a kedves ellenzéki képviselők becsücsülnek a nyilvánosházba és örvendenek neki, hogy további négy éven át megvan a remek fizetés, ingyen laptop, zizi, ropi, csatosbambi. Ez innentől erről szól, semmi másról. De nem baj, ezt is mi fizetjük és a kormánypárti szavazógépeket is, fel sem fog tűnni, hogy már megint nem rólunk szól a politika...

ITT OLVASHATÓ

MICSODA SZEMFÉNYVESZTÉS: A NÉPPÁRTOS JOBBIK MANDÁTUMOKAT LOPOTT BALOLDALRÓL

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2018.04.23.

A gárdamellényt karcsúsított zakóra és trendi nyakkendőre cserélte a legtöbb jobbikos négy év alatt. A választási kudarcot követően Vona Gábor pártelnök lemondott, és ezzel úgy tűnt, el is dőlt a kérdés, volt-e értelme a néppártosodásnak. A hvg.hu most kiszámolta, mit eredményezett a stratégia. Nos, nulla visszalépés mellett nettó 180 ezer pluszszavazat nem tűnik rossz eredménynek, már ha a kormányváltás illúzióját elfelejtjük.

A Jobbikon belüli folyamatokat jól jelzi, hogy amikor a választások másnapján, április 9-én arról beszéltünk a párt egyik magas rangú politikusával, hogyan tovább, Babits Mihálytól idézett A harmadik emeleten című versből. Ráadásul ez az a Babits-részlet, amivel Kertész Imre is indítja Az angol lobogó című könyvét.

„...előttünk köd, mögöttünk köd, / és alattunk egy elsüllyedt ország.”

A párton belül a legtöbben még reménykednek abban, hogy folytatódik a néppártosodás folyamata, a Jobbik tovább megy a váltópárttá válás irányába, és nemsokára beérhet a néhány éve megkezdett irányváltás. Alábbi elemzésünkben a számok tükrében vizsgáltuk meg a Jobbik 2014-es és 2018-as eredményeit, hogy megnézzük, honnan hová értek el. Hol is állnak Vona Gábor egyelőre teljesnek tűnő visszavonulása után?

...

ITT OLVASHATÓ

HAMIS SZÁMOKKAL PRÓBÁLJÁK IGAZOLNI A SPORTBA ÖMLŐ SZÁZMILLIÁRDOKAT

VÁROSI KURÍR
Szerző: Index
2018.04.23.

A kormánypropaganda szerint jelentősen nőtt az igazolt sportolók száma, különösen a taóból támogatható csapatsportágakban. Az összes versenyengedélyes sportoló száma 2017-ben meghaladta a félmillió főt, a látványsportágakban igazoltak száma pedig 155 ezerrel nőtt. Komoly probléma viszont, hogy mindkét adattal kapcsolatban erős kételyek merülnek fel.

Nem vitás, hogy a fideszes sportpolitika kezdete és a tao-támogatás bevezetése óta elköltött irgalmatlanul sok pénz eredményeként ma többen sportolnak Magyarországon, mint korábban. Legalábbis versenyszerűen biztosan. Ám a növekedés mértéke lelombozó az ígérthez képest. Akár a zászlóshajónak számító futball adatait vesszük, akár az összes igazolt sportoló számát nézzük valamennyi sportágban.

2017 őszén Szabó Tünde büszkén jelentette be, hogy a versenyengedélyes sportolók száma átlépte a félmilliót. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ez a szám a 2013 óta regisztrált összes sportolót jelenti. Legalábbis az Országos Sportegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint a nyilvántartási rendszer 2013-as indulása óta ők összesen 500 798 sportolót regisztráltak.

2017-ben viszont egészen pontosan csak 394 806 sportorvosi engedélyt adtak ki, azaz legfeljebb ennyi érvényes versenyengedéllyel rendelkező sportolóval számolhatunk.

A vonatkozó törvény szerint ugyanis érvényes sportorvosi engedély nélkül még az edzések látogatása is tilos, a versenyzésről már nem is szólva.

A sikerszám még rosszabbul néz ki a korábbi remények tükrében. Simicskó István – az akkori sportért felelős államtitkár – 2015-ben még azt jósolta , hogy 2018-ra 500 000 utánpótláskorú igazolt sportoló lesz Magyarországon. Ehhez képest 2017-ben a felnőtteket és a szeniorokat is beleértve tudtunk százezerrel kevesebb érvényes igazolással/versenyengedéllyel rendelkező sportolót felmutatni.

Ami pedig a taós sportágakban elért növekedését illeti, annak több mint felét a labdarúgás adja. A hirdetések szerint nagy siker, hogy 2017-ben szűk 250 ezer igazolt játékossal dicsekedhetett a sportág, csakhogy 2014-ben még azt mondták, hogy a 350 ezres létszám a cél, méghozzá 2016-ig. 2014-ben 200 ezer játékos volt, azaz a két év alatt remélt 150 ezres növekedés helyett lett végül három év alatt 50 ezres. És az is hogyan...

ITT OLVASHATÓ

TÚLFÉNYEZIK A VALÓSÁGOT A HATÁRÁTKELŐK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.04.23.

Az emberek általában szeretik kicsit fényezni a valóságot, többnek láttatni akár magukat, akár a környezetüket, mint ami valójában. Különösen sokszor kapnak ilyen megjegyzést a külföldön élő magyarok – és lássuk be, néha nem teljesen alaptalanul. Az alábbi rövid, de annál érdekesebb véleményt Tibor küldte a Facebookon, méghozzá Luca nagy port kavart Facebook-bejegyzését követően, melyen a 22 éves lány arról írt, nem lát reményt Magyarországon, ahol végzett óvónőként még egy kávéfőzőt sem tud venni magának.

„Mint mindenki, én is olvastam a 22 éves lány esetét a kávéfőzővel. Sajnálatos eset, de érthető. De szerintem nem egyedülálló dolog. Rengeteg olyan ember van, akinek itt külföldön is feladja a matekot egy 50 fontos, vagy eurós kiadás.

Jöhetnek itt a pálmafás képek, meg a drága ruhás szelfik, de ennyiben meg is áll. Egy tengerpartra elő- vagy utószezonban fillérekért el lehet jutni. Olcsóbb, mint hazalátogatni.

Rengeteg olyan képet lehet látni, hogy elmegy valaki a London Eye-hoz, vagy más fizetős nevezetességhez, lő egy fotót, de arra már nincs pénze, hogy belépőt vegyen. De legalább az ismerősök látják otthon, hogy bejött az élet"... 

ITT OLVASHATÓ

JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELEK? - FÓKUSZÁLJUNK INKÁBB A KORRUPCIÓRA

MÉRCE
Szerző: JÁVOR BENEDEK
2018.04.22.

A kohéziós politika a szolidaritás fontos eszköze az Európai Unióban. A 2004-es csatlakozási hullám óta a források ilyen típusú uniós áramlása különböző mértékben járult hozzá a konvergenciához, de a legtöbb új tagállamban jelentős hatása volt a gazdasági és társadalmi fejlődésre. A régió infrastrukturális befektetéseinek és fejlesztési programjainak zömét részben uniós források finanszírozták. Az átutalások az újonnan csatlakozó országok GDP-jének 5-6%-át is elérhetik évente – nehéz elképzelni, hogy ezek a gazdaságok miként működnének uniós források nélkül.

Mégis, a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során egyre több kérdés merül fel a kohéziós politika hatékonyságát illetően. Olyan javaslatok is napirenden vannak, mint az Európai Bizottság azon felvetése, hogy a kohéziós politika kapcsolódjon egy feltételrendszerhez, melynek a jogállamiság adja az alapját. De a kritériumok közt felmerült az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, vagy a közös európai politikában való részvétel, például a bevándorláspolitika esetében.

Ezek a javaslatok az alábbi három, részben független következtetésen alapulnak:

1. Az elmúlt években az európai intézmények fájdalmas lecke árán tanulták meg, hogy nincsenek sem megfelelő, sem hatékony eszközeik arra, hogy az alapvető európai jogokat és értékeket átültessék az uniós tagállamok gyakorlatába.

2. Az ebből a szempontból kritikus tagállamok mindeközben rendkívüli mértékben függenek az EU pénzutalásaitól. Ebben a helyzetben a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban merül fel az EU-s támogatások felfüggesztése, vagy különböző politikai feltételekhez kötése.

3. A kohéziós politika eredményeivel és hatékonyságával kapcsolatos aggodalmak egy további oka az egyre több tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamokban a kohéziós támogatások az intézményesült korrupció eszközévé válnak.

Míg Brüsszelből nézve a javaslat jónak tűnhet, fontos megérteni, hogy
a kifizetések esetleges felfüggesztése e tagállamokban nem csupán a kormányokat bünteti, hanem az ott élő állampolgárokat is, akiknek nem kellene az országukat vezető kormány cselekedetei miatt ilyen módon bűnhődniük.

A kohéziós politika a közös piac nagyon is összetett gazdasági rendszerének a része, egy eszköz, melynek célja, hogy kompenzálja a kevésbé versenyképes gazdaságokat a piacaik megnyitásából fakadó hátrányokért, és hogy az egységes piacon a tőkeáramlás egyensúlytalanságait kiegyenlítse.

A kohéziós politika tehát nem politikai, hanem gazdasági eszköz, amely a gazdasági és pénzügyi egyenlőtlenségeket hivatott kezelni...

ITT OLVASHATÓ

RÉGEN SEM VOLT JOBB, DE MOST SINCS SEMMI PROBLÉMA - ÍGY GONDOLKODNAK A KORMÁNYTISZTVISELŐK AZ ÖSSEFÉRHETETLENSÉGRŐL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.04.21.

Csütörtökön konferenciát rendezett a Transparency International Magyarország „Összeférhetetlenség mint csalási kockázat” címmel. A meghívott uniós tisztviselők, civilek és újságírok nagyjából azt hozták, amire számítani lehetett – a legérdekesebb a meghívott állami tisztviselők előadása volt: hogyan látják és láttatják az uniós pénzek körüli visszásságokat az Elios-ügy árnyékában a területen irányító pozícióban lévő állami vezetők. Ketten nagyjából úgy nyilatkoztak, hogy nincs itt semmiféle összeférhetetlenség, pláne korrupció, a harmadik szerint mindig minden ugyanígy ment. Az uniós projekteket auditáló szervezet vezetője a kultúraváltásban látja a megoldást.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországra delegált képviselője nem az előre megírt sablonnal kezdte: ott jutott eszébe, hogy az uniós tisztviselők esetében van egy egészen gyakorlati eszköz az összeférhetetlenségi kockázatok kezelésére. A System 2 nevű rendszerben ugyanis minden uniós tisztségviselőnek előre rögzítenie kell, ha valami olyan nem-magán jellegű tevékenységet végez, ami nem a munkakörébe tartozik.

A rendszerbe az összes lényeges paramétert meg kell adni, egészen a meghívó személyéig menően, akkor is, ha a tevékenységért a tisztviselő nem kap semmilyen térítést – például egy konferencián szólal fel. Zupkó finoman utalt rá, hogy ez itthon is követendő jó gyakorlat lehetne. A magyar integritási rendszert lenne hova fejleszteni, nálunk ugyanis hivatalosan még azt sem tartják nyilván, hogy kik léptek be például a fejlesztési minisztérium épületébe.

A képviselő a magyar-német gazdasági kamara felmérését hozta szóba, miszerint az üzleti szféra szereplőinek 56 százaléka szerint a korrupció negatívan befolyásolja a hazai üzleti környezetet – az uniós átlag 37 százalék; az EU-ból érkező vállalkozók 40 százaléka szerint a közbeszerzésben elterjedtek a jogszerűtlen gyakorlatok. Zupkó felemlegette az itthon kényes témának számító európai ügyészség kérdését, erre sem érkezett reakció az asztalnál ülő kormánytisztviselőktől...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN EGY HELYEN ARRÓL, VOLT-E CSALÁS A VÁLASZTÁSON, ÉS MIÉRT NYERT ENNYIRE A FIDESZ

G7 BLOG
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2018.04.23.

Az elmúlt két hétben összesen 11 cikkben elemeztük statisztikai eszközökkel az országgyűlési választások eredményeit. Megnéztük, hogy történt-e átfogó, rendszerszintű választási csalás és utánajártunk annak is, hogy melyek azok az országrészek, ahol igazán sikeres tudott lenni a Fidesz, és mivel magyarázható ezeken a helyeken a kormánypártok jó eredménye.

Egyik legfontosabb következtetésünk az volt, hogy az ország összes szavazókörét vizsgálva a Fidesz listás szavazatainak aránya követi a várt eloszlást, tehát általános manipuláció nem mutatható ki...

Ugyanebből a szempontból elemeztük a parlamentbe jutás küszöbét megugró ellenzéki pártok eredményeit, a részvételi rátát és az érvényes szavazatok arányát is, és azt találtuk, hogy ezek sem adnak okot a csalás feltételezésére. Ráadásul azokat a szavazatszámláló bizottságokat vizsgálva sem látszott az eredmények egyértelmű és általános befolyásolására utaló jel, ahova csak a Fidesz küldött pártdelegáltat. Sőt, a választási részvétel napközbeni változása sem utal szervezett manipulációra.

Azzal kapcsolatban, hogy hol teljesített igazán jól a Fidesz, legelőször azt mutattuk be, hogy a legszegényebb településeken hatalmas fölénnyel nyert, ugyanakkor a legfejlettebb falvakban sokszor az országos átlagot sem érte el. Általánosabban megközelítve a kérdést arra jutottunk, hogy járási szinten negatív összefüggés van a Fidesz eredménye és a jövedelmek között, még annak ellenére is, hogy a gazdagabb nyugati megyékben és a fővárosi kerületekben viszonylag magas a kormánypártok támogatottsága. Magyarul azokon a területeken, ahol kevesebb pénzből élnek, ott jobban szerepeltek a kormánypártok...

ITT OLVASHATÓ

MI MARADT, MI LESZ?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2018.04.20.

„Levett kalappal, de fölemelt fővel.”
(Petőfi Sándor)

„Szegény vagyok a szabadsághoz.”
(Ismeretlen a Blaha Lujza térről)

Azon kapom magam reggelenként, hogy ülök a számítógép előtt és spekulálok. Eltöprengek ezen-azon, okoskodom, mintha mindehhez jogom volna. Ez azonban távolról sem meggyőző, mondhatnám, gyermeteg föltételezés részemről. Jobb lenne idejekorán átgondolnom, mire vonatkoznak, meddig terjednek állampolgári hatásköreim. Mérlegelhetem‑e korlátozás nélkül, éljek-e alkotmányos jogaimmal, vagy csak addig hivatkozhatok rájuk, amíg a többség másképpen nem határoz? Veszélyeztetem-e vajon Magyarország jövőjét azzal, ha elutasítom a Fidesz–KDNP pártszövetségnek az „illegális bevándorlással” kapcsolatos politikáját? Nemzetbiztonsági kockázatot jelent‑e, ha véleményemet másokkal megosztom? Az emberi jogok hirdetése, terjesztése önmagában jogellenesnek számít, vagy csak akkor lesz büntethető, ha munkámhoz külföldről is kapok pénzügyi támogatást?

Megannyi kérdés, amelyekre majd válaszolnak a kormányhivatalokban. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke, Paczolay Péter 2010 tavaszán arról beszélt – az időközben „Soros-zsoldosok” foglalkoztatójának minősített – Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben rendezett konferencián, hogy „az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes”. A jogtudós szerint: „a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben”. Mindez akkoriban, az úgynevezett „weimari végnapok” idején még evidenciának számított, senki sem kételkedett abban, hogy a második Orbán-kormány – a rendelkezésére álló parlamenti mandátumok ellenére – nem üresíti ki az Alaptörvényt, nem törölheti el az állammal szembeni jogvédelmet garantáló szabályokat...

ITT OLVASHATÓ

A HÉTRŐL (RÉSZLET)

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KLASSZIKUSOK
Szerző: ADY ENDRE
1902.01.12.

...És a dolog így áll:

Ez ország társadalmának gyökeres nagy átalakuláson kellene átmennie, de nagyon sokaknak áll érdekükben, hogy ez az átalakulás meg ne történjék. Igazságossággal kellene szolgálni sok-sok elnyomottnak, nyomorgónak, de az igazságosságtól félnek a kiváltságosak. Hogy hát az átalakulást megakadályozzák: adnak a beugratható naivaknak vallásmaszlagot, hazafias maszlagot, erkölcs-maszlagot, s száll az ige főpapok székéből, főurak ajkáról:

– Legyetek vallásosak és erkölcsösek. Tűrőké a mennyeknek országa. Védelmezzétek vallásotokat és hazátokat, mert istentelenek hada készül ellenük. Ne világosítsátok, ne oktassátok a népet, mert a szegény nép csak szerencsétlenebb lesz, ha olvasni és tudni fog.

A prédikálók azonban ragyogó isteni jómódban élnek; milliókat nyernek, vesztenek esténként. Hazafias gondok nem bántják szíveiket. Futtatnak paripáikkal a gyepen. Amennyi ragyogó asszony, mind az ő számukra – öltözik. Nem imádkoznak, de nem is dolgoznak. Ha néha megrettennek az alantuk megmozduló mobtól, hát prédikálnak egy kicsit nékik a vallásról, az erkölcsről s a veszedelmes istentelenekről. A mob többnyire beugrik a mennyek országának, s nem veszi észre azt a csekélységet, hogy a földi ország csak néhányaké…

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN EURÓPA LEGVESZÉLYESEBB POLITIKUSA, MERT A FÉLELEMRE JÁTSZIK, NYÍLT RASSZIZMUST HIRDET ÉS A DEMOKRÁCIÁT TÁMADJA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.04.23.

- Főhet Orbán és Kaczynski feje, mert két év múlva várhatóan elvész a kohéziós támogatások jó része, ha a két ország továbbra is szembemegy az uniós alapértékekkel

- Magyarország egypártrendszert épít, vazallushálózatot alakít ki és eltávolodik a jogállamtól, valamint az emberi jogoktól, miközben már a külföldi újságírókat is listázzák

- Az osztrák szélsőjobb máris utánozni igyekszik Soros ügyében az orbáni antiszemitizmust

FT

A magyar és a lengyel kormány attól tart, hogy elveszti az uniós támogatások egy részét, mivel a szervezet a jövőben az értékek betartásához kívánja kötni a pénzek folyósítását. Eszerint a jövőben sok milliárd euró nem keletre, hanem délre menne, mégpedig elsősorban a pénzügyi válság által súlyosan érintett spanyoloknak és görögöknek. Ez az egyik legvitatottabb rész a következő pénzügyi időszak költségvetési tervezetéből, amelyet a jövő hónapban tesznek közzé. Brüsszel azon van, hogy a 350 milliárdos kohéziós alapot ezután ne kizárólag a tagállamok egy főre jutó GDP-je alapján osszák el, hanem vegyenek figyelembe olyan tényezőket is, mint az állástalanok száma, az oktatás, és a migrációhoz való viszony. De idetartozna a jogállam betartása, és korlátoznák azt is, mire lehet felhasználni ezeket az összegeket. Ez utóbbi pont miatt aggódhat erősen Budapest és Varsó.

Lengyelország már most figyelmeztet, hogy ez így nem lesz jó, bár a részleteket még csak most egyeztetik a színfalak mögött. Magyarország a jelenlegi periódusban 22 milliárd eurót kap, ám 2020-tól a Brexit miatt kisebbre kell venni az egész felzárkóztatási keretet. Az illetékes biztos 5-10 %-os csökkentést emleget. Közben Merkel és Macron egyetért azzal, hogy a költségvetési források elosztásánál vegyék figyelembe, hány menedékkérőt fogadnak be az egyes államok, illetve azokon belül a régiók. Az is a törekvések közé tartozik, hogy a jövőben nőne az önrész aránya, hogy a tagok jobban érezzék: a zsebükre megy, mire költik a közösségi támogatásokat.

FAZ

A Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás szellemi atyja egyáltalán nem lepődött meg, amikor Orbán Viktor csaknem három éve, a terv közzététele után szinte azonnal nekitámadt. Gerald Knaus, az Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője emlékeztet arra, hogy ők már a válság csúcsán Európa legveszélyesebb emberének minősítették a magyar politikust, miután az mindenki másnál jobban felismerte, hogy számára igencsak érdemes összekötni a nyitott határokkal szembeni félelmet, a nyílt rasszizmust, valamint a liberális demokrácia bírálatát. Azt akarta elérni, hogy az egész földrészen túlsúlyba jusson a politikája. Más uniós vezetők tétovasága arról győzte meg, hogy az EU fordulat előtt áll, vagyis hogy az állítólagos tömeges migráció miatt érzett félelem miatt távolodik az egyetemes emberi jogoktól.

A szakember ugyanakkor azt mondja, az afrikai beözönlésnek úgy lehet elejét venni, hogy megteremtik a legális bevándorlás csatornáit, ahelyett, hogy a teljesen értelmetlen és keresztülvihetetlen kvótákra pocsékolnák az időt. Ellenben a kerítéseket nem tartja sokra. Úgy gondolja, hogy aki bejut Görögországra, az onnan már tovább tud menni Közép-Európába. Németországban pl. tavaly több mint 200 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Az érintettek többsége a Balkánon át érkezett, vagyis a határzárak egyáltalán nem képeznek leküzdhetetlen akadályt...

ITT OLVASHATÓ

KÖZPONTOSÍTOTT SZAPORODÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.04.23.

Úgy vélhetné az ember nagy jámboran, hogy egyedi korcsosulás vagy perverzió, midőn miniszterügynök úr a magyar lányokkal és asszonyokkal egy zserbó mellett diskurálni óhajt szaporodási szokásaikról és hajlandóságukról. Hogy tangát hordanak-e vagy bundásat, misszionáriusan szeretik vagy orrba-szájba, meg más hasonló cukiságok.

Végül is, ha ő a nemzet „G”-je, akkor csak akként viselkedik, ahogyan erre őtet a teremtő generálta. Csapkod a busa farkával és tolul a mahomet fejével, keresve a megtapadási pontot, de ne legyek ilyen naturalista, Zolának se állt igazán jól. Különben is, a hétvége történései és lengedező hírei arra világítottak rá, hogy a toszás lesz az, amibe belemekkennek eztán még a Soroson kívül. Fasza kilátások, hogy stílszerű legyek.

Itt van mindjárt nekünk valami Novák Katalin, ebből is szülésznő lett, és arról ábrándozott a visegrádi országok nevében, nagyon komoly kérdés, hogy a demográfiai problémákra saját vagy külső erőforrások jelenthetik-e a megoldást. Bővebben nem fejtette ki a néni, mit ért külsőn és, belsőn, hogy tenyészkanokat hozat, vagy viagrát oszt a kókadt farkú magyar legényeknek, ezt nem tudjuk.

Csak annyit, hogy az ország – mármint a magyar – álláspontja ebben a kérdésben nagyon határozott, a belső erőforrásokat kell erősíteni. Ilyeneket szögezett le ez a Novák Katalin a tudósítások szerint, csak azt nem mondták el, honnan van neki kalapácsa. Ám ebből is látható, ha ilyeneket szögez le ez a nő, akkor a napiparancs már megszületett, ezt a tamtamot kell püfölni, felkészül keresztényileg Rétvári.

Addig is azonban van nekünk egy Nézőpont Intézetünk, és benne egy Fodor Csaba nevű elemző. (Ez is, na mindegy) Szóval ez a manus is belekezdett, hogy most meg, és most tessenek jól figyelni: demográfia-központú kormányzás következik. Ilyenkor látja ám az ember, hogy ennek a fele sem tréfa, itt keményen el akarják kapni a legények tökeit, a lányokat nem ábrázolom képileg, mert nekem is van lelkem, csak nem látszik...

ITT OLVASHATÓ