2020. július 22., szerda

ORBÁN ELVESZÍTETTE A VÉTÓJOGOT AZ EU-BAN A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSEIBEN

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSZUZSA
2020.07.22.



Orbán egy héten belül bebizonyította, hogy Magyarország nem jogállam, mégpedig azzal, hogy – a magyar parlament határozatát megszegve – nem vétózott Brüsszelben... Egy jogállamban először felelősségre vonást, majd büntetőeljárást vonna maga után ilyen törvényszegés” – hangoztatta portálunknak adott interjújában Inotai András közgazdász.


A jogállamiság helyett kondicionalitást tartalmaz az új uniós megállapodás; magyarra fordítva ez azt jelenti – amit egyébként a csúcs utáni tájékoztatón ki is mondtak –, hogy ténylegesen lehetővé tették a politikai-értékrendi elemek összekapcsolását a pénzhez való hozzájutással. Orbán tehát nem, hogy győzött volna, ellenkezőleg: nagy vereséget szenvedett. Azzal is, hogy arról is határoztak a résztvevők: ha a jövőben probléma merül fel a jogállamisággal, továbbá bármiféle „kondicionalitással” kapcsolatban, akkor nincs mód vétóra, szavazással, s azon minősített többséggel lesz döntés. A pénzek felhasználását sokkal szigorúbban fogják ellenőrizni, s kiveszik a kizárólagos ellenőrzés jogát a nemzetállami hatáskörből.

Hogyan értékeli a csúcs egészét?


Áttörés az, ami történt. Mondom ezt annak ellenére, hogy az elfogadott szöveg – diplomatikusan fogalmazva – többféleképpen értelmezhető. Ám maga az a tény áttörésként értékelhető, hogy megszületett a megállapodás, miközben a legtöbb politikus és megfigyelő az utolsó pillanatig szkeptikus volt a csúcs sikerét illetően. Az EU megmutatta, hogy nem mindig „béna kacsa”, és némi késéssel ugyan, de válaszolt a kihívásokra. Pozitívum az is, hogy egy járvány hozta a kényszert, amire válaszolni kellett, s nem azután jöttünk rá az együttműködés szükségességére, hogy szét is eshetett volna az Európai Unió, beláthatatlan gazdasági-társadalmi-politikai következményekkel. Az persze már más kérdés, hogy mennyit tanulnak a döntéshozók, hogyan kerülnek megvalósításra a programok. Végső soron azonban elfogadták nem csak a hétéves költségvetést, több mint ezer milliárd euró értékben, hanem mellette a 750 milliárdos újjáépítési tervet is, amin belül – mint ismeretes – volt egy változtatás: az 500-250 milliárdos megoszlás helyett – a „fukarokkal” való észszerű kompromisszum eredményeként „csak” 390 milliárdos a vissza nem térítendő támogatás, miközben 360 milliárdra nőtt a hitelkeret...

ORBÁN KISFIÚNAK BIZONYULT, TOTÁLIS VERESÉGET SZENVEDETT, A JOGÁLLAMISÁGHOZ KÖTIK AZ UNIÓS PÉNZEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.07.21.


Hiába hepciáskodott Orbán, feleslegesen szavaztatta előtte a magyar parlamentet, nagyon kisfiúnak bizonyult ő az EU-csúcson. Nem merte megvétózni az EU hétéves költségvetését, annak ellenére sem, hogy az EU semmit nem teljesített abból, amit kötelező érvénnyel megszavaztatott magának a magyar parlamentben. Ez azt is jelenti, hogy Orbán nevetségessé tette magát, mert nem tartotta be az általa megszavaztatott parlamenti határozatot, ahogy ő szereti mondani: a magyar emberek akaratát. Igaz, hogy az sem a magyar nép akarata volt, hanem kizárólag az övé, de ezúttal is kiderült, hogy semmit nem számít Magyarországon a parlament, Orbán azt csinál, amit akar.

Orbán azért szenvedett vereséget, mert önmaga csapdájába került: nem tudta, hogy a jogállamiságot ezúttal jónak vagy rossznak mondja. Orbán ugyanis tagadja a jogállamiságot, de ezt az Európai Unió plénumán nem tehette meg. Ezért úgy beszélt, mint akinek fontos a jogállamiság, egyetért azzal, hogy a jogállamiságot mindenki tartsa tiszteletben. Ezzel azonban kihúzta saját érvelése alól a talajt, hogy ne kössék a jogállamisághoz az uniós pénzeket. Mert ha a jogállamiság fontos, akkor milyen kifogása lehet ellene. Orbán még odáig is elment nagy buzgalmában és megfelelési kényszerében (élvezve a nagyok közt való forgolódást), hogy kijelentette: aki nem tartja be a jogállamiságot, azt nem szankcionálni kell, hanem kizárni az Európai Unióból. Orbán Viktor ezzel az Amerikai Népszava álláspontjára helyezkedett, az Amerikai Népszava pedig üdvözli, hogy Orbán Viktor is magáévá tette ezt az alapelvet.

Amikor ez elhangzott Orbán szájából, akkor kellett volna az EU vezetőinek azonnal kezdeményeznie, hogy Orbán Viktor javaslatát fogadják el az EU intézményei, vegyék be az uniós szerződésbe, és mostantól szerezzenek érvényt Orbán Viktor javaslatának. Még utólag sem lenne késő, ha erre hivatkozva, akár Orbán-törvénynek nevezve benyújtanának egy ilyen javaslatot. Orbán a tőle származó és róla elnevezett törvényjavaslatot talán csak nem utasítaná el. Komikus volt, hogy amikor Orbán nem győzte a jogállamiságot dicsérni, magasztalni, még próbálkozott azzal, hogy a jogállamiság ne legyen feltétele az uniós pénzek kifizetésének. Ez annyira megalapozatlan, nevetséges, erőtlen érvelés volt, miközben mindenki tudta, hogy mi áll mögötte, hogy az EU-csúcson erről nem is zajlott jelentős vita. A vita a keretösszegekről és az elosztás módjáról szólt, amibe Orbánnak a legkisebb beleszólása sem volt...

„WEBKAMERÁN NÉZTEM ÉDESAPÁM TEMETÉSÉT”

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.07.22.


Az elmúlt hónapokban a határátkelők sokan sokszor elmesélték, milyen nehezen élték meg, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozások nyomán nem tudtak hazautazni, nem láthatták családtagjaikat. A tragikus történetek sorában illeszkedik Noráé is.

A Franciaországban élő ír nő 22 éve érkezett meg Grenoble-ba, ami elsősorban a nemzetközi karakterével, erős tudományos gyökereivel vonzotta – nem beszélve persze a nagyszerű ételekről és a borról, no és arról, hogy milyen jókat lehet kirándulni a hegyekben.

A távollét ellenére Nora próbált szoros kapcsolatban maradni szülőhazájával, évente két-három alkalommal is hazalátogatott. Idén ezt először áprilisra tervezte, akkor volt ugyanis három éve, hogy édesanyja elhunyt.

Aztán mindezt keresztülhúzta a vírus, ráadásul Alzheimer-kórral és szívproblémákkal küszködő édesapja elesett otthon, ezért pár hetet kórházban kellett töltenie. Miután kiengedték, a felépülés részeként egy idősek otthonába került.

Ott a járvány miatt nem fogadhatott látogatókat, csupán Nora egyik testvére tudott találkozni vele röviden a kórházban, mielőtt az otthonba szállították volna. Az édesapjuk akkor jó formában volt és úgy tűnt, nem lesz nagyobb baj.

„Így aztán sokként ért, amikor az egyik testvéremtől érkezett a hívás, hogy Apa szívrohamban elhunyt, alig 9 nappal azután, hogy az otthonba került. Vigaszt csak az jelentett, hogy békésen, kellemes környezetben hunyt el, nagyon kedves és professzionális ápolók vették körül.

Bár meglátogatni nem tudtuk élete utolsó napjaiban, két nővérem és két fivérem legalább láthatták őt a szobájában a halálát követő este. Nekem és Berlinben élő testvéremnek ez nem adatott meg” – írta Nora.

Az első sokkon a családtagok és közeli barátok telefonjai segítették át. A fursztrációt csak fokozta, hogy a lezárás miatt kizárt dolog volt, hogy hazautazhasson Grenoble-ból.

„Noha végig tiszteletben tartottam a szabályokat (így azt is, hogy maximum egy órát lehet testedzéssel tölteni a lakóhely 1 km sugarú körzetében), másnap reggel megszegtem azokat és felmásztam a Bastille-hoz. Az erődítmény 300 méterrel fekszik a város felett. Felmászni erre a szinte teljesen elhagyatott helyre, hallgatni a madarakat és bámulni a várost – mindez rengeteget segített a gyász feldolgozásában” – mesélte Nora.

Eközben a család Írországban megtette az ilyenkor szokásos intézkedéseket. A távollévő barátok és családtagok pedig Michael Byrne lelkész segítségével Facebook Liveon követhették a misét és az egész eseményt...

PALINTŐL TRUMPIG - HOGYAN ROMBOLTA LE AZ AMERIKAI POPULIZMUS A REPUBLIKÁNUS PÁRTOT?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: JAEL HIBERT
2020.07.17.


Steve Schmidt egész életében konzervatív volt, és a Republikánus Párt korifeusa. 2008-ban ő irányította a Barack Obamával szemben végül is alulmaradt John McCain elnökválasztási kampányát. John McCain biztos esélyesnek látszott a jelölő párt szemszögéből, politikai pályája három és fél évtizeden ívelt át (négy évig volt a szövetségi Képviselőház tagja, harmincegyig szenátor). A szilárd republikánus bástyát, Arizona államot képviselte. A pártja lelkesen támogatta. Nemcsak hosszú közszolgálat állt mögötte, hanem hat évig volt hadifogoly Vietnámban, és általános tisztelet övezte, amiért nem egyezett bele, hogy az észak-vietnámiak – minthogy tengernagy volt az apja – az Egyesült Államok iránti békítő gesztusként elengedjék. Azt mondta fogvatartóinak, hogy amíg fogolytársait nem engedik haza, nem élhet vissza a családi kapcsolatából fakadó előnnyel. Politikusként megkapta a „maverick”, azaz különc, feketebárány címkét, mert gyakran kiszavazott a pártjából.

Egyszóval a republikánus főnökök tökéletes jelöltnek látták azzal az Obamával szemben, akinek politikai életrajza sokkal rövidebb volt, és akinek ellene szólt az is, hogy az akkor uralkodó konszenzus szerint az amerikaiak nem készültek még fel arra, hogy egy fekete jelöltre szavazzanak. McCain egyetlen gyenge pontja az volt, hogy ingadozva képviselte a pártja társadalmi platformját, amit akkor (ahogy most is) a vallásos jobbszárny diktált. Olyan kényes és megosztó kérdésekben, mint a törvényes abortusz vagy a melegjogok, nem adott meggyőző bizonyságot a párthűségéről. Egy hónappal az elnökjelölő konvenció előtt Schmidt olyan alelnökjelöltet keresett mellé, aki feledtetné, mennyire gyenge szálak fűzik McCaint a szavazóbázis nagy részét adó vallásos jobboldalhoz – és erre a szerepre Sarah Palin alaszkai kormányzót találta a legalkalmasabbnak. Palin evangelikális keresztény volt, és a fegyverviselés lelkes híve. Eleinte ő is tökéletes választásnak látszott. A konvención elmondott beszéde után sok republikánus, aki addig csak lagymatagon támogatta McCaint, megújult hévvel küzdött tovább. Szavazók sokasága állt a McCain–Palin jelöltpáros mellé, mert az utóbbi személyében megtalálta a legkisebb közös többszöröst. Palin nem tudott mondani sem könyvet, sem magazint, amit elolvasott volna, sőt, igazából büszke volt tájékozatlanságára. Gúnyolódott viszont az „eliteken”, ami az amerikai szóhasználatban a magasan képzett és felkészült embereket jelenti.

Obama győzelme után a kétségbeesés egy rasszista és evangelikális felhangú jobboldali mozgalom táborába sodorta az amerikaiak millióit. A Tea Party mozgalmat bőkezűen finanszírozták az olajbáró Koch testvérek, Amerika második legnagyobb magáncégének tulajdonosai. Charles és a 2019-ben elhunyt David Koch hozta létre a paradox elnevezésű Amerikaiak a Jólétért Alapot, ami a vallásos jobboldali fehér Obama-gyűlölőket szólította meg azzal az üzenettel, hogy az elnök szocialista, és el fogja venni a fegyvereiket. A Koch testvérek a szakszervezetek és minden szociális kormányprogram – kiváltképp a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás – ellen voltak. Amikor 2009 augusztusában a politikusok szétszéledtek Washingtonból a választókerületeikbe, hogy megvitassák nézeteiket az Obama-kormányzat egészségügyi reformjavaslatáról, a Koch testvérek a polgárok százezreit szervezték meg, hogy lármásan tiltakozzanak a program ellen. A Tea Party új értelmet kapott, a célja az lett, hogy bármi áron kisiklassa Obama politikáját. A reformot ellenzők többsége munkásosztálybeli, kis jövedelmű amerikai volt, aki rászorult volna a megfizethető egészségügyi ellátásra. A fekete elnök elleni gyűlöletük azonban erősebb volt saját szükségleteiknél, és tovább harsogták a Kochék propagandagépezete által kreált jelszavakat. Az Obamacare néven emlegetett javaslatcsomagból végül is törvény lett, de kiábrándító kompromisszumot jelentett a progresszívok számára, hiszen korántsem tudta megoldani a kis jövedelműek súlyos gondjait. Napjainkban negyvenmillióra becsülik az egészségbiztosítás nélküli amerikaiak számát. Nem meglepő módon azok, akik élvezik az Obamacare előnyeit, félnek attól, hogy elveszítik – még ha eltökélt republikánusok is...


EGYHÁZI KÉZBE KERÜL A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKA

NÉPSZAVA 
Szerző: nepszava.hu
2020.07.22.


A szociális otthonok negyedét, a gyermekvédelmi feladatok majd' kétharmadát egyházi szervezetek látják el, a kormány pedig örül is ennek.

Erősödik az egyházak szerepe a szociális ágazatban, az alap- és szakellátásban, valamint a gyermekvédelemben – mondta szerdán szegedi sajtótájékoztatóján Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár Az MTI beszámolója szerint Fülöp a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató sajtóeseményén nyilatkozott. Mint fogalmazott, az állam eddig is számított az egyházi szerepvállalásra a szociális ellátásban:ú

a szakellátásban, az idős- és fogyatékos otthonok fenntartásában 25, az alapellátásban 44-45 százalékos az egyház részesedése, a gyermekvédelem területén pedig az év végére meghaladja 60 százalékot.

A kormány pedig segíti is ezt a folyamatot: egy tavaly elfogadott jogszabály alapján az egyházi intézményfenntartók ingatlan-tulajdonjogot is kapnak, a jövő évi költségvetésben pedig az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam - fejtegette Fülöp Attila.

A folyamatot méltató államtitkár ezzel gyakorlatilag azt is elismerte, hogy
az állam – melynek a gyermekvédelem is feladata lenne – fokozatosan kivonul a szociális ellátások területéről, és azokat sajátos szabályok szerint működő egyházi szervezetekre bízza
...

A LAKOSSÁGI GYORSKÖLCSÖNÖK KAMATÁT NEM CSÖKKENTETTE A JEGYBANK - VEHETI AZ ÁLLAMPAPÍROKAT AZ MNB

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.22.


A piaci várakozásoknak megfelelően mától a jegybanki alapkamat már csak 0,6 százalék. A Monetáris Tanács arról is döntött, hogy nem vár tovább, maga száll be, hogy a hosszabb lejáratokat is elérje a csökkenés. Hiába a mérséklés, a gyorskölcsönök ára már nem csökken tovább.

Némi időbe telt, de szabályosan megbolondult a hitelpiac, még a nem éppen az olcsóságáról közismert Provident is ajánlja az új gyorskölcsönt – írtuk meg korábban. A bankok leállították az új, fedezetlen fogyasztói kölcsönök igénylését március 19-étől, mert a kormány a hitelek teljes díját (THM) az alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálta.

Az intézkedés óta pedig mától már másodjára csökken az alapkamat. Így meglehetősen rövid idő alatt 5,9 százalékról 5,6 százalékra mérséklődött a THM maximális mértéke. Legalábbis elméletileg. A gyakorlatban ugyanis a mostani lépés már nem hat a lakossági (nem lakás-) hitelek kamatára.

A 47/2020. kormányrendelet 2. §-ában ugyan az szerepel, hogy e „rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét”, de egy másik kormányrendelet további kikötést tesz. A 62/2020. kormányrendelet 4. §-ának 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kedvezményes kamatplafonhoz „az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára”.

Ez tehát azt jelenti, hogy akárhányszor csökkent még kamatot a jegybank (a K&H vezető elemzője elképzelhetőnek tart ilyen lépést), a lakossági fedezetlen kölcsönök ára már kőbe vésett. Legalábbis az idén. Mindenkinek érdemes szem előtt tartania, hogy – mint a korábbi kamatcsökkentés után kiszámoltuk – ha valaki 2 millió forintot vesz fel 5 éves futamidőre, akkor a teljes időszakot (a maximált THM csak erre az évre érvényes) akár 7 százalék körüli költséggel is megúszhatja, akad azonban bank és konstrukció, amelynél ilyen összevetésben közel 20 százalék a THM. Adós és adós között tehát nagyon is nagy lehet a különbség...

KARÁCSONY GERGELY IS MEGSZÓLALT A HÁRMAS METRÓ KLIMATIZÁLÁSÁNAK CSÚSZÁSÁRÓL

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.07.22.


– A BKV hónapok óta tárgyal nagy nemzetközi klímagyártó cégekkel, közülük többel is megállapodott abban, hogy még idén, a cégek saját költségére, több metrókocsiba beszerelnek klímát – ezt közölte Karácsony Gergely azután, hogy a Népszava reggeli cikke szerint csak jövőre lesz klíma a hármas metróban. A lap értesülései alapján idén maximum a prototípuskocsikon lehet megvalósítani a légkondicionálást, ez a 222-ből mindössze hat kocsit jelent.

A főpolgármester egy hosszú Facebook posztban írt a hármas metrón tapasztalt nagy melegről, a jelenség kapcsán a tavalyi önkormányzati választásban még ő is mozgó szaunákról beszélt. Most azt közölte, hogy azért nincs klíma a hármas metró kocsijaiban, mert – „valószínűleg egyes kormányhoz köthető érdekkörök nyomására” – az előző városvezetés a közbeszerzésen nem a klimatizált metrókocsikat választotta, hanem felújított orosz metrókocsikat vett. Emellett olyan szerződést kötöttek az oroszokkal, hogy az engedélyük, jóváhagyásuk nélkül nem lehet a kocsikhoz hozzányúlni, mert akkor elveszne a garancia. A másik gond Karácsony Gergely írása szerint, hogy ezekbe a kocsikba klímát szerelni jelentős műszaki kihívás...

ÁTLAGON FELÜLI KÖZSZOLGÁLAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.07.22.


Ameddig a doktor úr kialussza magát, és esetleg ráköti az orrunkra, hogy pontosan mihez képest intézett el plusz 3 milliárd euró uniós támogatást Magyarországnak, és a melldöngetésen túl, melyek a valós számok, és mennyi az annyi, megy az üzlet nélküle is.

Például. Ha valahol igazán jó kezekben van a gyermekvédelem, az egészen biztosan Kiss-Rigó László kormánnyal üzletelő stadionpüspök környékén lehet. A Szeged-Csanádi Egyházmegye feje, aki időnként a kormánypropagandát is megszégyeníti, olyan durván jól tolja a fideszes szólamokat (liberalizmusról, migránskról, hanyatló Nyugatról, mikor mire van igény), aki nyíltan, vállaltan büszkén Orbán haverja és rajong a futballért, a szociális ügyekért felelős államtitkár oldalán lamentált ma arról, hogy az ő egyházmegyéje átlagon felül szolgálja a közt. Ha valami eszembe jut erről az emberről, az feltétlenül a közszolgálat. Mi sem bizonyítja jobban a köz iránti elkötelezettségét, mint az, hogy a tervezettnél jóval többe került (13,4 milliárd forint nem ügy) a 8000 férőhelyes szegedi stadion, amelyet közpénzből húzott fel az ő szeretve tisztelt Szeged-Csanádi Egyházmegyéje...

INDEX: ELFOGADHATATLAN A FŐSZERKESZTŐ KIRÚGÁSA, BODOLAI MEGZSAROLTA SZERKESZTŐSÉGET

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2020.07.22.


Közleményt jelentettek meg az Index újságírói a címlapon pár órával azután, hogy kiderült: Dull Szabolcsot, a portál főszerkesztőjét Bodolai László elnök menesztette állásából, ebben a portál szerkesztői/újságírói úgy nyilatkoznak:

Évek óta hangoztatjuk, hogy két dolgot tartunk az Index független működése feltételének: hogy se az Indexen megjelenő tartalomba, se a szerkesztőség összetételébe, szerkezetébe ne történjen külső beavatkozás. Dull Szabolcs kirúgásával ez utóbbi feltétel sérült.

Az egyetlen dolog, amit Dull Szabolcs nem tudott kontrollálni, az a megszorításokkal fenyegető zsarolási folyamat volt, mellyel Bodolai László a mutató visszaállítását próbálta kikényszeríteni.”

Miklósi Gábor, a portál szerkesztője a Mérce megkeresésére elmondta, hogy az indexes újságírók éppen tanácskoznak arról, hogyan reagáljanak a főszerkesztő kirúgására. Annyi egyértelműnek látszik nyilatkozatukból, hogy Dull menesztését a zsarolásnak való ellenállásával magyarázzák.

A főszerkesztő eltávolítását egyértelműen nyomásgyakorlási kísérletként értelmezik az újságírók.

Dullt valójában azért kellett meneszteni, mert világossá tette, hogy nem enged a zsarolásnak. A menesztése egyértelmű beavatkozás a szerkesztőség összetételébe, és nem tudjuk másnak tekinteni, mint nyílt nyomásgyakorlási kísérletnek, ami a független szerkesztőségi munka ellehetetlenülését fogja eredményezni.”

A Bodolait zsarolással vádoló közleményt az Index 94 munkatársa írta alá.

Az Index.hu Zrt. szerdán közölte, hogy az elmúlt hónap eseményeinek értékelése után úgy döntött az igazgatóság, hogy rendes felmondással megválnak Dull Szabolcstól, az Index jelenlegi főszerkesztőjétől...

A 168 ÓRA JÚLIUS 22-- I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.07.21.


A 10–18 éves magyar gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal valamelyik közösségi média felületén, 20 százalékuk volt már elektronikus bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az online térben. Ezen az arányon az elmúlt hónapok sem segítettek, a koronavírus-járvány okozta karanténhelyzet és az iskolabezárások miatt a fiatalok életének jelentős része ugyanis áttolódott az online térbe, ami csak fokozta a bántalmazás veszélyét.

Tékozló ország


Chikán Attila: Küszöbön áll egy komoly visszaesés

A cigánytábor nem az égbe megy


Bogdán László cserdi életműve

Én apait-anyait bele fogok adni


Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke a 168 órának

Veszélyben a fiatalok

Mobilfüggés, bezárkózás

Túlélőverseny

Polyák Gábor a magyar média jelenlegi helyzetét elemzi

Vállalat vagy egyetem


Angyal Ádám a Corvinus Egyetem kiszervezéséről

Légvárat a szemétdombra

Városi otthonteremtési program a rozsdaövezetekben

Ujjlenyomat nélkül

Miért halt meg Hruscsov fia?

Bereményi Géza, jó lesz?

Hatéves koráig az Eldorádóban is megörökített Teleki téren nevelkedett

Akit a politika szele megcsapott

Most lenne 95 éves Darvas Iván (1925–2007)

Pizsamás művészeti árverések

Az online aukciókról nem csak a pezsgő hiányzik

Iharos: király korona nélkül


Idén ünnepelte volna 90. születésnapját minden idők legnagyobb magyar futója

DULL SZABOLCS A HVG.HU-NAK: „AZT TETTEM, AMI FŐSZERKESZTŐKÉNT A FELADATOM VOLT ÉS AMIT A LELKIISMERETEM DIKTÁLT”

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2020.07.22.


Az Index elbocsátott főszerkesztője a hvg.hu-nak nyilatkozott menesztéséről. A 444.hu eközben megszerezte a szerdai szerkesztőségi állománygyűlésen készült videót, melyen Dull arról beszélt munkatársainak, pénzt ajánlottak neki, ha közös megegyezéssel távozik. Az Index újságírói közleményükben elfogadhatatlannak nevezték a főszerkesztő kirúgását.

Külső helyszínen közölték az Index főszerkesztőjével, hogy kirúgják – tudta meg a hvg.hu. Lapunk értesülései szerint az Index munkatársai nem tőle, hanem Bodolai László, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnökének e-mailjéből értesültek Dull Szabolcs távozásáról, még mielőtt a főszerkesztő visszaért volna a szerkesztőségbe.

A levélben Bodolai azt írta: az Index.hu Zrt igazgatósága mérlegelte az elmúlt időszak eseményeit, és az igazgatóság elnöke szerdán kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését”.

Bodolai a levélben közölte azt is, hogy a megüresedett vezérigazgatói posztra Szombathy Pál igazgatósági tagot kérte fel, valamint szerdán bekerült a társaság igazgatóságába Sztankóczy András, jogász, újságíró is.

A következő főszerkesztő személyéről az igazgatóság később dönt.

A hvg.hu telefonon elérte Dull Szabolcsot, aki annyit erősített meg, hogy Bodolai délelőtt közölte vele, hogy rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyát. Az indoklásban a függetlenség-barométer átállítása és az azzal kapcsolatos szolgálati közlemények szerepeltek – tette hozzá...

AZT ÍGÉRTÉK AZ INDEX FŐSZERKESZTŐJÉNEK: „KAP EGY MÉLTÁNYOS ÖSSZEGET, HA HALLGAT”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.07.22.


A szerda délutáni szerkesztőségi állománygyűlés után részletek derültek ki az Index főszerkesztőjének szerdai menesztéséről, és a 444 megszerzett egy felvételt is Dull Szabolcs utolsó állománygyűléséről.

Dull Szabolccsal, a lap főszerkesztőjével Bodolai László, a tulajdonos Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumának elnöke - ügyvédje jelenlétében - szerda délelőtt közölte, hogy távoznia kell a lap éléről. Találkozójukra egy szerkesztőségen kívüli helyszínen került sor. Ide Bodolai „pénzügyi kérdések” megvitatására hívta Dullt.

Bodolai, akinek hivatalos magyarázatát a döntés mögött itt lehet elolvasni, Dullnak azzal indokolta a lépést, hogy a szerkesztőség függetlenségét jelző barométer átállítása, továbbá a szerkesztőség által kiadott elmúlt néhány heti szolgálati közlemények rontják a cég megítélését és üzleti kilátásait.

Onnan lehet erről tudni, hogy Dull az eset után állománygyűlést hívott össze az óbudai szerkesztőségben, és ott beszámolt a történtekről. Mire a kirúgott főszerkesztő visszaért a szerkesztőségbe, az indexes munkatársak már olvasták a kiadó közleményét, és a sajtóban is megjelentek a döntésről az első cikkek. A gyűlésről felvétel is készült:...

OFFSHORE-LOVAGOKNAK FIZET AZ ÖNKORMÁNYZAT, HOGY A HELYIEK LEJUSSANAK A TÓPARTRA BADACSONYÖRSÖN

ÁLÁTSZÓ BLOG
Szerző: KATUS ESZTER
2020.07.20.


Kis magyar abszurd: közvetlenül a Balaton partján fekszik Badacsonyörs, mégsem lehet lejutni a tó partjára. Az áldatlan állapot több mint tíz éve tart, most éppen félpályás útlezárással próbálták volna jobb belátásra bírni a döntéshozókat a helyiek. A demonstrációtól tartó illetékesek végül kényszerű megállapodást kötöttek, másfél millió forintot fizet a badacsonytomaji önkormányzat egy offshore tulajdonosi hátterű cégnek, hogy használhassák a partszakaszt. Az északi parton már alig maradt szabadstrand a Balaton mellett.

“Több Balaton, kevesebb Adria!” – adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszeterelnök a minap. Sokan szívesen szót fogadnának neki, azonban a feladat teljesítése nem is olyan egyszerű. A strandbelépők ára ugyanis jelentősen megemelkedett, a szabadstrandok száma pedig drasztikusan lecsökkent: az északi parton mindössze 2-3 maradt. A magánkézben lévő területeken pedig vagy szabad fürdeni, vagy nem.

Itt van mindjárt a Badacsonytomajhoz tartozó Badacsonyörs példája, ahol több mint tíz éve küzdenek azért, hogy használhassák az egykori kemping strandját, amely az egyetlen lejáratot jelenti a helyiek és a nyaralók számára. A történet még a szocialista kormányzás idejére nyúlik vissza, ám a Fidesz-éra sem hozott megoldást...

„HÉTÉVES KOROMBAN NEM ETTEM MEG AZ EBÉDET, ANYÁM AZZAL FENYEGETETT, HOGY FELKÖTI MAGÁT”

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.07.21.


„Iskola előtt egyik reggel kimentem vécére, ami külön állt a háztól. Anyám kikiabált, hogy kérek-e reggelit, mondtam, hogy igen, de mire beértem a konyhába, már mindent elpakoltak. Annyit mondtam, hogy de anya, én még nem is ettem, mire kirúgott az ajtón a teraszra. Annyira megijedtem, hogy be is pisiltem, aztán még kaptam egy hatalmas fülest is, miközben azt kiabálta, hogy én őt ne csicskáztassam. Később az iskolában észrevette a tanárnő, hogy tiszta lila a karom az eséstől, szólt az igazgatónak, aki valószínűleg felhívta a szüleimet. Amikor hazamentem anyám újra megvert, amiért azt mondtam az iskolában, hogy nekem nem adtak enni” – meséli a most 32 éves Attila.

A családon belüli gyermekbántalmazásról nagyon kevés szó esik, pedig a bántalmazott gyerekek talán még a bántalmazott nőkkel szemben is nehezebb helyzetben vannak, mert sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a bántalmazás nem normális, nem elfogadott dolog, és teljesen ki vannak szolgáltatva a szüleiknek.

Pedig Magyarországon 2005 óta zéró tolerancia van a gyermekek testi fenyítésével kapcsolatban.Arról pedig talán még kevésbé tudnak a gyerekek, hogy hova lehet fordulni, ha mégis felismernék, hogy nincs rendjén, ami velük történik...

MEGSZORÍTOTTÁK ORBÁN VIKTORT A JOGÁLLAMISÁGGAL? CSAK SZEMÜVEG KÉRDÉSE - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szertző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.22. 


A kedden kora reggel megállapodással véget ért uniós csúcstalálkozó záró dokumentumaiból szinte bármi, és annak az ellenkezője is kiolvasható – mondhatni csak szemüveg kérdése. Különösen igaz ez azt a kérdést tekintve, hogy akkor végül is megszorították-e Orbán Viktort a jogállamisággal, mint az uniós pénzek folyósításának előfeltételével. A nemzetközi médiában megjelent értelmezések attól, hogy az EU eljátszotta az esélyt a hatékony fellépésre a jogállam ellenségeivel szemben (Der Spiegel), addig terjednek, hogy a Bizottság intézkedéseket javasolhat a jogállamiságot megsértőkkel szemben, ami világos üzenet Magyarországnak is (Le Figaro). A New York Times szerint Angela Merkel megpuhította Orbán Viktort.

A nemzetközi médiában az EU-csúcsról megfogalmazott értelmezések egy része arra helyezi a hangsúlyt, hogy maga a közös nyilatkozat nem használja a jogállamiság kifejezést, mások viszont – a teljes iratanyagot együtt szemlélve, beleértve az értelmező függelékeket is - arra, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelmére hivatkozva elhatározott, de részleteiben most még ki nem dolgozott pénzfolyósítási feltételrendszer igenis lépéseket helyez kilátásba az európai értékek megsértése esetén.

Ezen a csúcson a közös állásfoglalás elfogadásához az összes résztvevő egyetértésére szükség volt, mindegyik állam-, illetve kormányfő vétójoggal rendelkezett. Az elhatározott kondicionalitási mechanizmus azonban már minősített többség mellett is lehetővé teszi majd az elmarasztalt tagállam joghátránnyal sújtását. És akkor ezek után lássuk, ki hogyan fogalmaz.

A Reuters hírügynökség szerint a költségvetés és a helyreállítási pénzügyi csomag kérdésében megszületett alku erős jelképeket használ ugyan, de az volt az ára, hogy megnyesték a javasolt klímabarát beruházástámogatási alapot, valamint nem szabtak támogatásfolyósítási feltételeket olyan országokkal szemben, mint Magyarország és Lengyelország, amelyekre úgy tekintenek, mint a demokratikus értékeket megsértő országokra.

A Der Spiegel német hírmagazin online felületén Markus Becker kommentárja azt állítja: az EU eljátszotta azt az esélyt, hogy végre hatékony eszközt alkosson a jogállam azon ellenségeivel szemben, akik saját soraiban találhatók. Becker értelmezése szerint Orbán nyomására teljesen eltűnt az eredetileg javasolt mechanizmus, aminek éle is lett volna – helyette egy olyan rendelet marad, amelynek alapján minősített többséggel lehet döntést hozni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a többség megteremthető – ellenkező esetben viszont a magyar miniszterelnök nem ment volna bele ebbe a passzusba.

A Der Spiegel kommentátora megjegyzi: Orbán, valamint Andrej Babis cseh miniszterelnök nem csupán – és talán nem is elsősorban – országa érdekeit, hanem saját személyes érdekeit is képviselte Brüsszelben. „Orbán arra használja az EU-eszközöket, hogy hűséget vásároljon, és EU-ellenes kampányokat finanszírozzon” – fogalmaz Markus Becker. Babisról azt írja, hogy az ország legnagyobb agrárvállalkozásának a megalapítójaként milliókat kaszál Brüsszeltől. A kommentár végén a szerző idézi a magyar kormányfőt, miszerint aki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, az távozzon az unióból. „Ha ez a mondat nem Orbán ajkát hagyta volna el, ez lett volna a csúcs legőszintébb kijelentése” – írja.

A Le Figaro című francia lap úgy fogalmaz: az európai vezetők, annak érdekében, hogy elnyerjék Lengyelország és Magyarország csatlakozását, ügyeltek arra, hogy ne szítsák a tüzet a jogállamisági feltételt illetően.

Egy másik írásában azonban a Le Figaro megállapítja: a megállapodás bevezet egy kondicionalitási rendszert, amely hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekei védelmének, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának a fontosságát. Az Európai Bizottság intézkedéseket fog javasolni ezen elvek megsértése esetén. A párizsi lap szerint ez világos üzenet Magyarországnak és Lengyelországnak.

A New York Times összegző-elemző írása szerint Angela Merkel elvezette ugyan az uniót a megállapodáshoz, az nem tökéletes. A legnagyobb figyelmet ugyan az a pénzügyi kompromisszum kapta, ami Emmanuel francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő között született, ám messzemenőbb következményei lehetnek annak, ahogyan a német kancellár megpuhította a magyar miniszterelnököt – véli a lap. Ez alatt nem is csak azt érti, hogy megmaradnak, sőt növekednek a brüsszeli pénzek, annak ellenére, hogy rendszeresen kérdések merülnek fel az ilyen pénzekkel való visszaéléseket illetően, hanem azt is, hogy Merkel megígérte Orbánnak, lezárják a Magyarország elleni fegyelmi eljárást az unióban. A New York Times idézi a kancellárt, aki szerint a miniszterelnök azt mondta neki, meg kívánja tenni a szükséges lépéseket, és nem akarja, hogy ez tovább lógjon a levegőben. „Támogatni fogjuk Magyarországot, de a döntő lépéseket természetesen Magyarországnak kell majd megtennie” – fogalmazott Angela Merkel a New York Times ismertetése szerint. A lap úgy véli, ez az engedmény pecsételhette meg az alkut, bár felháborodást vált ki azok körében, akik úgy látják, Brüsszel gyengeséget mutat azzal kapcsolatban, hogy néhány közép-európai tagállamban megsértik az európai jogokat és elveket. Az ügylet ezen aspektusa ígérkezik a legvitatottabb kérdésnek az Európai Parlamentben, ahol szintén el kell fogadni a megállapodást – teszi hozzá a New York Times.

Amihez annyi megjegyzést fűznénk, érdeklődéssel várjuk, mi az a döntő lépés, amelyre Merkel utalt, amelyet szerinte Magyarországnak meg kell tennie – illetve mi az, amit tényleg meg fog tenni – az ellene az EU-alapszerződés hetedik cikke értelmében folyó eljárás kapcsán.

KIESETT A KAPANYÉL ÉS FREUD MESTER

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.07.22.


...Varga Judit igazságügyi miniszter nem ünnepel a főnöke brutálnagy győzelme után, hanem most kapcsolt csak rá az igazi óbégatásra, jajveszékelésre, csúsztatáshalmazra. Egyrészt elmesélte, hogy a jogállamiság kritériuma igenis kikerült a szerződésből, ahogy azt Orbán Viktor akarta.

"Az Európai Tanács által elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása, de a két terület nem kapcsolható össze".

Hogy is van ez akkor? Az Európai Tanácsban ezek szerint csupa hülye ül, mivel pontosan tudják, mi a fontos és miért, de mindjárt dokumentumba is foglalták, hogy ez a két terület nem kapcsolható össze. Értemén. Biztosan megijedtek Orbán Viktor haragjától. Mert nem csak hülyék, beszariak is. Ja, várjunk, finomodik a dolog:

"A miniszterelnök úr ezt a mandátumot maradéktalanul érvényesítette: az új költségvetési kondicionalitás leírásában a „jogállamiság” kifejezés nem is szerepel."

Értem. Tehát nem közvetlenül került bele a kondíciós listába, hanem két sorral feljebb, az általános feltételekhez. Mindjárt más. És akkor jön az ellenzék várható reakciója, tessék alaposan koncentrálni:

"Ezek a szereplők erőforrásokat nem kímélve évek óta építik a „jogállamiság” fedőnév alatt futó összehangolt és átfogó politikai kampányt ellenünk. Kizártnak tartom, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet. Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni: eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni. Nyilván megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését. Biztosan elmondják majd, hogy ami le van írva a konklú­ziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. De tudjuk, hogy a küzdelem java még hátravan, és ezt felkészülten várjuk." (Magyar Nemzet)

Van ilyen. A miniszterek elnöke napra pontosan tudja, mikor lesz a járvány csúcspontja és mit ad isten, tényleg, a statisztika igazolja. Varga Judit pedig pontosan tudja, mikor támad az ellenzék. Nem most, nyáron. Talán azért várnak még, hogy a fideszes politikusok és a fideszes propagandisták el tudjanak menni nyaralni. A Balatonra, természetesen. Nade ősszel aztán támadnak, mégpedig aljas szándékkal, hiszen:

"és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését."

Hát én kötve hiszem, hogy ennél parádésabban mostanában maga alá csinált volna valaki. Varga Juditnak mindenesetre nem csupán kikönyökölt a száján Freud mester (és a kapanyél), hanem ki is zuhant rajta. Hiába, legjobb ember a legjobb helyen, ahogy azt a vezér szereti. Mi pedig ébredezzünk. Lehetőleg ne túl lassan, nem ártana hamarosan észhez térni. Pusszancs.

KONCZ ZSUZSA: HA ENGEDÜNK A CENZÚRÁNAK, AKKOR MÁR NEM VAGYUNK ÖNMAGUNK

INDEX VIDEÓ
Szerzők: JOÓB SÁNDORMUNK VERONIKASZILLI TAMÁSLENGYEL-SZABÓ PÉTERBÓNA SAMUROSTÁS BIANKANAGY ROLAND
2020.07.21.


Az Index rendszerváltás sorozatában Koncz Zsuzsával együtt elemeztük a Ha én rózsa volnék című számot. Az énekesnő beszélt arról, miért nem disszidált, milyen trükkökkel lehetett megtéveszteni a cenzorokat, mi lett a hosszú hajával, nem bánta-e meg, hogy annak idején az SZDSZ-t támogatta, és miért van jóban mégis Szörényi Leventével, akivel nagyon mást gondoltak az 1990 után történtekről.

Sorozatunkban különféle szakmák neves képviselőivel stúdióbeszélgetéseken és podcastokban elevenítjük fel a 30 éve lezajlott rendszerváltást. Milyen változásokat tapasztalt egy tanár, egy olimpikon, egy híres színész, egy vállalkozó vagy egy politikus a rendszerváltás környékén? Kinek lett sokkal jobb, kinek lett nehezebb az élet 1989-ről 1990-re?


ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG LETAROLTA ORBÁN BRÜSSZELT? VAGY VALÓJÁBAN SZÉGYENKEZNIE KELL?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.07.22.


A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.

"Minden célunkat elértük: nemcsak jó pénzcsomagot tudtunk szerezni, de nemzeti büszkeségünket is sikerült megvédenünk azzal, hogy világossá tettük, hogy senki, olyan pedig különösen nem, aki megörökölte a jogállamiságot kritizáljon minket, a szabadságharcosokat"

– fogalmazott Orbán Viktor a pár perc híján 90 órásra duzzadt EU-csúcs után Magyarországra és Lengyelországra utalva.

Orbán Viktor persze csak az egyike volt a 27 tagállami vezetőnek, aki saját vállát veregetve távozott a maratoni tárgyalások után: mivel az EU költségvetési kerete és a helyreállítási alap elfogadása is egyhangú támogatást igényel, furcsa is lenne, hogy vert hadvezérként állnának fel. Az más kérdés, hogy ki mit ünnepel, szerencsére a magyar kormányfő esetében nagyon pontosan tudjuk, milyen célokkal érkezett.

Nagyon egyszerűen: több pénz, kevesebb politikai elvárás. Ennél egy fokkal bonyolultabban: az Országgyűlés által múlt kedden elfogadott határozat pontos mandátumot adott Orbán Viktornak a tárgyalásokra. Sőt, némi iránymutatást is, például azzal kapcsolatban, hogy „a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel”. És mindjárt arról is, hogy „a tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni”.

Itt persze már mindjárt gellert kap a magyar siker, hiszen a „szabad kéznél” sokkal kötöttebbek a pénz elköltésének lehetőségei. Ehhez egy programot kell benyújtania a tagországoknak, amely tartalmazza a támogatás fejében, 2021–2023-ban végrehajtandó reformokat és beruházásokat. A bizottság által értékelendő tervezetnek követnie kell a szintén a bizottság által készített gazdaságpolitikai értékelés ajánlásait. A legutóbbi – május végén – kiadott ilyen országértékelésben Brüsszel például arra szólította fel a magyar kormányt, hogy legyen bőkezűbb a koronavírus okozta károk kompenzálásakor, az egészségügy finanszírozásánál, és hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék időtartamát, hiszen 3 hónap békeidőben sem elég arra, hogy valaki elhelyezkedjen...

TARR BÉLA: HA NEM VISZED VÁSÁRRA A BŐRÖDET, CSAK EGY NEVETSÉGES POJÁCA VAGY

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.07.21.


Mindegyikünknek egy élete van, és ha ezt nem respektáljuk, akkor valami pokoli nagy baj lesz a Földön, mint ahogy lett is – mondja a filmezést egy évtizede abbahagyó Tarr Béla, akit nemcsak a világ jelenlegi állapota dühít rettenetesen, de a július 21-én lecsapó hatvanötödik születésnapja is. Kikéri magának, hogy bárki öregnek nézze, hiszen ő belül ugyanúgy huszonkettőnek érzi magát, mint annak idején, amikor belevágott filmnek álcázott kamikaze akcióiba. A kultikus rendezővel arról is beszéltünk, mi volt az utolsó popcornfilm, ami tetszett neki, szokott-e a mobiljával videózni, visszatér-e a Sátántangó 2-vel, és hogy vajon meglepte-e a tény, hogy Madonnával egy listára került?

Szabad embernek érzi magát?

Szerintem én mindig szabad voltam, egész életemben. Erre kényes vagyok, és az emberi méltóság tiszteletére, ez a két fő érték a számomra. Egyébként nem csak az emberi méltóság: a növényeké, az állatoké, az egész élővilágé. Mert a világ él. A fák élnek, a macskák, kutyák, patkányok is élnek. Mindegyikünknek egy élete van, és ha ezt nem respektáljuk, akkor valami pokoli nagy baj lesz a Földön, mint ahogy lett is.

A filmjeiben is fontosak az állatok, és nemcsak A torinói lóra gondolok. A szereplők életminősége sokszor az állatokkal való viszonyukból olvasható ki, kezdve a Sátántangó teheneivel, a Werkmeister harmóniák döglött bálnáján keresztül a Kárhozat kutyáiig.

Egy univerzumban élünk, és az ember nem ura ennek a világnak, hanem részese. Ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor valami katasztrófa következik be, aminek most már látjuk a jeleit...

BEZÁRNI A STRANDOKAT, MASZKOT HORDANI, TESZTELNI - JAVASOLJA AZ IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJA

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.07.22.


Most népszerűtlen dolgot fogok mondani: nem kéne nyitva tartani” a strandokat, nyilatkozta Falus András immonológus szakértő, Széchenyi-díjas tudós, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója az Inforádiónak. 

Falus ugyanis veszélyesnek látja az uszodákat - tehát nem a nyílt vizeket, mondjuk a Balatont vagy a Tisza tavat - a koronavírus terjedése szempontjából. 

„Az éttermek is zsúfoltak, nagyon kevés helyen tartják meg a maszk használatát” - tette hozzá. Szerinte a zárt helyeken és mindenhol, ahol néhány méteren belül több ember tartózkodik, maszkot kellene hordani...

LEMINŐSÍTETT ÖREGEK: SAJÁTOS MEGOLDÁSSAL HOZ LÉTRE ÚJABB FÉRŐHELYEKET AZ ÁLLAM

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.07.22.


Oda kerülhetnek idősek, ahonnan fogyatékkal élőket költöztettek ki a rossz körülmények miatt.

A magyar idősgondozás fényévekre van lemaradva az igényektől, a családok minimális segítséget kapnak az idős, netán beteg hozzátartozó ellátásához. A KSH adatai szerint a 9 millió 769 ezer magyar állampolgár közül 1 millió 823 ezren betöltötték a 65. évüket, egy nemrég közzétett összesítés szerint közülük mégis mindössze 52 ezer kap ellátást valamilyen bentlakásos intézetben. Sőt még kevesebb, mert ebben a körben 8 százalék fiatalabb korban gondozásra szoruló is benne van, miközben a legtöbb bentlakó 80 év fölötti.

Az utóbbi negyedszázadban nagyon lassan, de mégis nőtt a férőhelyek száma, tavaly azonban megfordult a folyamat: 0,9 százalékkal csökkent az ágyszám és 0,7 százalékkal az ellátottak létszáma is. 1995-ben 31 200 férőhelyen, az ezredfordulón 38 611 ágyon, majd 2010-ben 51 ezer helyen és 2019-ben 54 ezer férőhelyen látták el a segítségre szoruló idős embereket, tehát nem teljes mindenütt a kihasználtság, de az ország kilenc járásában egyáltalán nincs idősotthon, Szabolcsban pedig száz százaléknál magasabb az intézmények kihasználtsága, ahogy a fővárosban és Pest megyében is hatalmas a zsúfoltság. 

Jellemző a kormány adatszolgáltatási gyakorlatára, hogy július második felében a tavaly decemberi szociális várólista adatokat lehet csak elérni, idén még nem tettek közzé friss igényeket a szocialisportal.hu oldalon, pedig a kórházakból hazaküldött idős emberek közül biztosan sokaknak szükségük lett volna ellátásra az utóbbi hónapokban. A 2019. decemberi adat is riasztó, hiszen 35 700 név szerepelt az idősotthonokba jelentkezők listáján...


SZABAD SZEMMEL: ORBÁN SOMOLYOGHAT, MINDENKI A VÁLASZTÁSI ESÉLYEIT AKARTA JAVÍTANI AZ UNIÓS MENTŐCSOMAGGAL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.22.


Egy magas rangú magyar forrás szerint a miniszterelnök mostani igenje okán ejtik a 7, cikkely szerinti, Magyarországgal szembeni eljárását.

Bild Zeitung

Orbán Viktor nekiment azoknak az uniós tagállamoknak
, amelyek bírálják a magyar jogállam helyzetét. A miniszterelnök azt közölte a nagy német bulvárlappal, hogy a közép- és kelet-európai államok nem örökölték, hanem kiharcolták a szabadságukat. Ebből következően különösen sokat számít nekik a demokrácia. Ám arról csupán nyomós és ellenőrizhető bizonyítékok alapján lehet és kell vitatkozni. Felszólította az érintett EU-politikusokat, hogy mutassák be a bizonyítékaikat és ne keltsék a hangulatot megalapozatlan vádakkal. 

Kijelentette: aki élt diktatúrában, az túlságosan is jól tudja, hogy a vádaskodásokat szívesen csomagolják bizonytalan terminológiákba, de sosem konkretizálják azokat. Az ilyen állításokkal szemben nem lehet ellenérveket felhozni, a köddel szemben nem lehet védekezni. Ám a jogállam és a nem jogállam között éppen az a különbség, hogy előbbiben ellenőrizni lehet a jogállami elvek be nem tartására vonatkozó kifogásokat. Kristálytisztán meg kell mondani, hogy azok miben állnak, és hogy van-e alapjuk vagy sem. 

A politikus élesen visszautasította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtószabadságot. Az ellenzék nagyon is jelen van a médiában – mondta. Ám a vádat oly mértékben igaztalannak tartja, hogy nehéz még arra reagálnia is. Hiszen elegendő csupán három percig keresgélni a Google-ban, hogy bárki láthassa: a vezető orgánumok, a tévéktől az on-line portálokig naponta heves bírálatokkal illetik a kormányt és alapvetően ellenzéki álláspontot képviselnek. 

A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a tekintélyelvűségre hajlamos miniszterelnök a brüsszeli csúcson hallani sem akart semmiféle anyagi szankciókról a jogállamiság szűkítése kapcsán. Szigorúan szét kívánta választani a pénzügyi és politikai szempontokat és azzal fenyegetőzött, hogy meghiúsítja az egész megállapodást a koronavírus miatt szükségessé vált segélyprogram ügyében.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Nagy a megkönnyebbülés Brüsszelben, miután sikerült összehozni az egyezséget, ám bizonytalan, hogy az Európai Parlament többsége megszavazza-e a szöveget. Merkel kancellár meg is mondta, hogy nem számít könnyű egyeztetésre. Weber, a kereszténydemokraták frakcióvezetője hűvösen értékelte a megállapodást, de megerősítette, hogy a Néppárt ragaszkodik a szolidaritáshoz, a felelősséghez és a jogállamisághoz. Ugyanakkor a német uniópártok strasbourgi csoportjának első embere nevetségesnek minősítette, amit az Európai Tanács a demokrácia kapcsán összehozott. Caspary életlen fegyvernek tekinti a kialkudott formulát, hiszen a továbbiak meghatározásakor a magyaroknak és a lengyeleknek de facto vétójoguk van. Azt mondja, lesz miről tárgyalni. 

A zöldek frakcióvezetője kemény vitára készül, hogy mentsék a károkat. Merthogy Ska Keller szerint az állam- és kormányfők piti módon alkudoztak és csupán a legkisebb közös nevezőig jutottak el. Megértőbbnek mutatkozik viszont az európai szociáldemokraták csoportjának képviselője, aki szerint történelmi megállapodás született, de azért még korai ünnepelni, és ők a többi közt több jogállamiság mellett foglalnak állást. Hasonlóképpen nyilatkozott a liberálisok nevében a román Ciolos is.

Süddeutsche Zeitung
Az Európai Parlament alelnöke úgy ítéli meg, hogy az állam- és kormányfők meghajoltak Magyarország és Lengyelország előtt, és legrosszabb az, hogy túl hamar. A német szociáldemokrata Barley hozzátette, hogy a határozatok ugyan tele vannak szép szavakkal, de tartalmuk annál sekélyesebb. És szinte alig volt, aki támogatta volna, hogy kössék össze a jogállami elveket, illetve a brüsszeli szubvenciók kifizetését. A kisebb államoknak persze szuverén joguk, hogy keresztülvigyék az érdekeiket, csak nem szabad, hogy hagyják magukat zsarolni olyasvalakitől, aki egészen más célokra fordítja a pénzeket, mint amire azokat szánták. Lásd Orbán Viktort.

Die Zeit
A Bizottság elnöke visszautasítja a jogállammal kapcsolatos kritikát. Azzal érvel, hogy az EU-nak igen meglesznek az eszközei a jogállam érvényesítésére. Von der Leyen szerint Brüsszelben egyértelműen hitet tettek a demokrácia és amellett, hogy hatékonyan meg kell védeni az unió anyagi érdekeit. Ehhez kialakítják Brüsszel számára a megfelelő mechanizmust. Előzőleg az Európai Parlament frakciói részéről éles bírálatok érték a csúcstalálkozó döntését a jogállamiság kapcsán, éspedig azon az alapon, hogy a részvevők magyar és lengyel nyomásra nagy mértékben enyhítettek a megfogalmazáson. 

Olyannyira, hogy a két kormány közölte is: immár eldőlt, hogy nem teszik függővé a támogatásokat a közös értékek tiszteletben tartásától. Von der Leyen erre azt mondta, hogy a Tanács zöld jelzést adott, és ennek megfelelően a jogállami szempontok alapján meg kell védeni a költségvetést.

Financial Times

A világ egyik legbefolyásosabb lapja hatalmas áttörésnek tartja az Európai Tanács által elfogadott gazdasági újjáépítési csomagot. A vezércikk szerint mostantól kezdve a piac egészen másként ítéli meg az euró életképességét. Emellett jóváhagyták a következő hétéves költségvetést, így mérföldkőhöz érkezett az integráció, amely először alkalmaz közös adósságot, hogy elhárítson egy gazdasági megrázkódtatást, bár az alap csupán ideiglenes. De a költségvetési unió azért még messze van. 

Viszont ami létrejött, az segít enyhíteni a feszültséget az egységes piacon és lehetővé teszi, hogy a kormányok támogassák a munkavállalókat, illetve a cégeket a 750 milliárd euróból. De ennél is fontosabb, hogy alátámasztja a monetáris uniót. A támogatást úgy osztják el, hogy nem lesz nehézkes felügyelet, ami annak idején megmérgezte a görögök és Brüsszel viszonyát. Ellenben a kormányok kötelesek terveket készíteni a felhasználásra, beleértve a növekedés elősegítését is. Ha az egyik ország megkérdőjelezi a másik reformszándékait, három hónapra le lehet állítani a kifizetéseket, és az állam- és kormányfők elé lehet vinni az ügyet. 

A viták hosszadalmasnak ígérkeznek, de nincs nemzeti vétó. Ugyanakkor a terv ösztönzést jelent, bár a másik oldalon érdekek sérülnek, amit hosszabb távon megéreznek a 27-ek. Csökken a kutatásra és a zöld átmenetre szánt keret. A takarékos négyek az eddiginél több visszatérítést kapnak. Ráadásul kétes a hozzáállás a jogállam kapcsán. A készülő mechanizmus elfogadásához egyhangú döntés kell. 

A négynapos, rossz hangulatú tárgyalás megmutatta, hogy mélyen megosztott az EU, észak-dél, kelet és nyugat között. De amikor csaknem kormányozhatatlannak tűnt, éppen akkor ért el fontos egyezséget. Igazolja a német-francia együttműködés jelentőségét, de elsősorban elismerés a német kancellárnak, aki észlelte, hogy mennyire kemény a válság, és hogy gyors és határozott választ kell adni rá.

New York Times
Merkel hozzásegítette az EU-t a megállapodáshoz, ám az messze nem tökéletes, és ára lesz, így annak, ahogyan a kancellár megbékítette Magyarországot és Lengyelországot. Budapest és Varsó nem hogy az eddigi összeget kapja, hanem még többet is, noha folyton kételyek merülnek fel a brüsszeli pénzek felhasználása körül, és hiábavalónak bizonyultak a törekvések, hogy a támogatást a jogállamhoz kössék. Azon felül a német vezető megígérte, hogy közreműködik a jogsértési eljárás leállításában. 

Az engedmény hozzásegíthetett az egész brüsszeli egyezség létrejöttéhez, habár a bírálók fel vannak háborodva, mert úgy gondolják, hogy az unió gyengének bizonyult a közös szabályok és értékek megszegése ügyében. Lehet, hogy ez lesz a legvitatottabb téma, amikor az Európai Parlamentnek rá kell bólintania a megállapodásra. R. Daniel Kelemen a Rutgers Egyetem politológusa úgy értékeli, ami öt nap után megszületett, az katasztrofálisnak látszik a jogállamiság szempontjából. Merkel és Macron mindenképpen egyezményt akart, hogy bizonyítsa: a szervezet képes válaszolni a válságra. Csak közben hajlandóak voltak, hogy továbbra is folyósítsák a támogatásokat az autokrata kormányoknak. 

Daniel Freund német zöld EP-képviselő dühöng, mivel azt látja, hogy a felismerhetetlenségig felvizezték a tervezett szankciókat az olyan tagországok ellen, amelyek megsértik az alapvető normákat és a jogállamot. Hiszen az elrendeléshez kétharmad kell, úgyhogy megette a fene az egészet. A törvényhozó hozzátette, hogy Merkel mindig is elnéző volt Orbánnal szemben, így az eredmény az lett, hogy az állam- és kormányfők várhatóan szembekerülnek az Európai Parlamenttel, így aligha valószínű, hogy gyorsan életbe léphet az egyezmény.

Reuters
Mivel az EU nem fűzött egyértelmű feltételeket a demokrácia ügyében az öt nap alatt összehozott megállapodáshoz, ez várhatóan felbátorítja a nacionalista Magyarországot és Lengyelországot. Nem lett ugyanis olyan mechanizmus, amely a pénzek elosztását a jogállami szabályok betartásától tenné függővé. A feltételeket eléggé lazán fogalmazták meg, mivel Budapest és Varsó keményen ellenállt. Nem akartak több akadályt a többiek által antidemokratikusnak tekintett politikájuk számára. 

Most sok múlik azon, mennyire gyorsan és határozottan lép az uniós, de elsősorban Németország, hogy kitalálja, milyen módszerrel lehet rákényszeríteni bizonyos tagok a demokratikus értékek követésére, a pénzügyi segítségért cserében. A Fidesz azonban úgy érezheti, hogy nem kötötték meg a kezét, így kitarthat a migránsellenes, populista irányvonal mellett, ami a többiek szerint lebontja a jogállamot, a szólásszabadságot és a kisebbségi jogokat. A két gazdaság ugyanakkor jelentős segítséget kap, és ez megerősíti a két kormányt éppen a választások előtt. 

Orbán a brüsszeli pénzeket a neki engedelmes elithez továbbítja, amely segít neki, hogy elérje politikai céljai. Az Eurasia Csoport nevű elemző cég európai igazgatója, Mujtaba Rahman azt hangsúlyozza, hogy az uniós támogatás lényegesen javítja a politikus esélyeit a két év múlva esedékes választáson. Elvileg ugyan le lehet állítani az alapok folyósítását, ha felmerül a jogsértés gyanúja, ám a szakember szerint ennek az esélye csekély. Ezzel szemben Hegedűs Dániel a berlini German Marshall Alap elemzője úgy véli, hogy Orbán és Kaczynski nem aratott átfogó győzelmet, mert nem igaz, amit állítanak, hogy ti. az EU nem kapcsolta feltételekhez az új költségvetést.

Die Welt

A budapesti tudósító úgy véli, Magyarország és Lengyelország alaptalanul ünnepli magát a brüsszeli csúcs győzteseként. A jogállami vita nem rendeződött és a záródokumentum passzusai sem támasztják alá az önelégültséget. Bár az igaz, hogy a jogállamiság kapcsán csak kevés érdemi támpontot kínál a megfogalmazás, de előirányozza, hogy új mechanizmust hívnak életre, amihez a feltétel az, hogy ha valaki pénzt akar látni, akkor annak igazodnia kell a játékszabályokhoz. Így Budapest és Varsó elveszítheti a vétójogát. 

A részleteket később tisztázzák, azaz a kérdés nem kerül le a napirendről, hiába szerette volna ad acta tenni a Fidesz és a PiS. A vita azzal fenyeget, hogy továbbra is megosztja az EU-t. A pénzügyi megállapodásnak nagy ára volt, és alighanem keserű szájízt okoz több fővárosban is, hogy nem sikerült egyértelműbbé tenni a jogállamiság követelményét. Azon felül várhatóan tartósan megterheli a viszonyt a magyar és a lengyel vezetéssel. De a Brüsszelben kialkudott kompromisszum értelmében a két országnak egyelőre nem kell anyagi következményektől tartania. 

A kormánybarát magyar sajtó ennek megfelelően ujjongott, Orbán sikerét emlegette. A politikus is elégedetten nyilatkozott, de nyugati politikusok persze egészen más képet festenek a találkozóról. Sehol sem szerepel, hogy a kancellár kilátásba helyezte volna a jogállami eljárás leállítását. Mellesleg nem is tehetné meg, legfeljebb a befolyását vethetné latba, hogy megoldást találjanak erre az elhúzódó problémára. Egy magas rangú magyar illetékes azt mondta a lapnak, hogy az egyezség elfogadásával Budapest engedményt tett, cserében ott az ígéret, hogy véget ér a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás. Ugyanakkor nincs rá bizonyíték, hogy Merkel a brüsszeli megbeszélések során a magyarok és a lengyelek oldalára állt volna. Csak annyi biztos, hogy pár napja Berlinben az uniópártokkal egyeztetett Gulyás Gergely és Novák Katalin. 

Viszont igen fontos, hogy a jövőben kétharmaddal kell elrendelni a szankciókat, vagyis már itt sem lesz Budapestnek és Varsónak vétójoga. A V4-ek sem tudnak blokkolni. Az ezután tisztázandó részletek alapján lehet megmondani, ki is az igazi győztes Brüsszel után.

Süddeutsche Zeitung

A tagországok elszalasztották a nagy lehetőséget a jogállami feltételek megszabására, de lehet úgy is mondani: Orbán Viktor nyert. A stratégiája az volt, hogy csak akkor egyezik bele az újjáépítési tervbe, ha engedményeket csikar ki a demokrácia kapcsán és ez bejött neki. Hiszen igencsak fellazult az az elképzelés, hogy ott fogják meg a politikust, valamint a szintén az illiberalizmus felé sodródó Lengyelországot, ahol az igazán fáj nekik, vagyis a pénznél. A napvilágra került szöveg annyira semmitmondó, hogy szakértők szerint a két kormány megúszhatja a szankciókat. 

Berlin és Párizs nyilvánvalóan belátta, hogy rá van utalva Budapestre és Varsóra, amelyek különben megbuktathatták volna az egész mentőcsomagot. Azaz zsákutcába juthat az évek óta tartó folyamat, pedig az értékkánon nem fakultatív, és az EU normális mindennapi működéséhez is elengedhetetlen. Orbán azonban csírájában tette lehetetlenné azt a német elképzelést, hogy az EU csak akkor adjon pénzt a szerkezeti alapokból, ha az érintett országok bizonyítványa kifogástalan a jogállam kapcsán. Persze most még az EP szépíthet a képen, de hogy Strasbourgban sok érdemi fejleményre lehetne számítani, az erősen kétséges.

Spiegel

Nagy ára lesz, hogy az EU elszalasztotta az egyedülálló alkalmat, mármint hogy végre hatékony eszközt találjon a jogállam ellenfeleivel szemben. De hát a jogállamiság is alku tárgya volt az ötnapos egyezkedés során. Kimondták ugyan, hogy kétharmaddal lehet hozni szankciókat, de ha ez valós lehetőség volna, akkor Orbán aligha szavazta volna meg. Viszont az európai alapszerződéseknek csak addig van értelmük, amíg az összes tagország tartja magát azokhoz. Ha már nincs meg a konszenzus, akkor szétesik az unió. 

Ez a szisztéma Magyarországon már évekkel ezelőtt repedéseket mutatott, ám azóta nem sok maradt meg belőle, köszönhetően Orbán korrupt rezsimjének. És példája iskolát teremt. A demokrácia lerombolásával példakép Kaczynski szemében. Romániában és Csehországban a korrupció és a kliensrendszer a követendő minta. Brüsszel mégsem tesz semmit a saját autokratái ellen. A mostani csúcson a magyar és a cseh vezető nem csupán, sőt lehet, hogy nem is elsősorban országa érdekeit képviselte, hanem azt, ami személyesen neki fontos. A magyar politikus odahaza lojalitást vesz az uniós pénzekből, illetve EU-ellenes kampányokat finanszíroz belőlük. 

A többiek hagyták magukat, hogy Orbán a vétóval megzsarolja őket. Pedig a legjobb megoldásra ő tett javaslatot: aki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, annak azonnal el kell hagynia az uniót. Ha nem ő mondta volna, akkor ez lett volna a legtisztességesebb kijelentés az egész csúcsértekezleten.

Der Standard
A jogállam ügyében ezúttal is ment az évek óta szokásos színjáték, de lényeg az, hogy nem sok maradt a demokratikus szabályok kikényszerítésének tervéből, a vétkes országoknak nemigen kell attól félniük, hogy pénzeket vonnak meg tőlük. A nemzeti-populista magyar és lengyel kormány a bíróságok és a sajtó függetlenségét támadja, az EU-szabályokkal ellentétesen jár el a menedékkérőkkel szemben, az unió meg nézi. Meg vannak kötve a kezei. Éppen ennek kellene véget vetni, de megint csak nem sikerült. Elbukott szinte az összes e célra kidolgozott mechanizmus. 

A Tanács elnöke már az ülés előtt meghajolt a botrányos budapesti és varsói panaszok előtt, amikor bedobta, hogy ne a szankciók megakadályozását, hanem a kimondását kelljen kétharmaddal elfogadni. A végén az jött be, amit Orbán akart. A jogállamiság továbbra sem feltétel a pénzek folyósításához.

Politico
Hegedűs Dániel szerint lehet Magyarországot és Lengyelországot a csúcs nagy nyertesének tekinteni, de ez attól függ, ki miként értelmezi az elfogadott határozatot. Az amerikai German Marshall Alapítvány berlini Közép-Európa szakértője emlékeztet arra, hogy Orbán és Morawiecki egymással versengve állította: elhárították a veszélyt, hogy az EU a jogállam megsértése esetén függessze fel a támogatások kifizetését. Ám csak lassan a testtel! Hiszen a szövegben pontosan az ellenkezőjét olvasni. A megfogalmazás azonban rejtélyes és homályos, ezért bőven lehet így is, úgy is magyarázni, mármint hogy miként érvényesítik majd a jogállami klauzulát. 

Budapest és Varsó úgy érti, hogy a döntés joga a Tanácsnál marad, ott pedig konszenzussal születnek a döntések. Vagyis ez esetben nincsenek új feltételek, ezért örülnek annyira. Ha az lesz, amit Michel vetett fel, vagyis hogy kétharmad kell a szankciók életbe léptetéséhez, akkor ez jelképes, nehezen megvalósítható mechanizmust jelent, vagyis nem kell, hogy fájjon Orbán és Kaczynski feje. Ellenben lehet úgy is nézni a dolgot, hogy immár minősített többség kell az egyhangú hozzájárulás helyett. Azaz a két ország felsült és csak mentegetni igyekszik a helyzetet a diadalmas nyilatkozatokkal. Az egész egy pókerjátszmára emlékeztet, átlátható szabályalkotási folyamat helyett, miközben a tét aligha lehet nagyobb. 

Ha Michel és Németország komolyan gondolja a jogállamot, akkor tanácsos volna részükről mindent megtenni az utóbbi értelmezés valóra váltására. Nagy kérdés, hogy elég lesz Merkel szava a jogállami eljárás befejezésére, és így Orbán letesz arról, hogy gátolja az érdemi kikötéseket a jogállam kapcsán. Viszont ha a kancellár kiengedte a magyar kormányfőt a szorításból, ráadásul még erőtlenek is lesznek a feltételek, akkor a mostani csúcs sötét fejezetként kerül be a történelembe az európai jogállam szemszögéből.