A SZÉLSŐJOBBOLDAL SZELFIKIRÁLYA FORGATOTT EGY POLITIKAI AKCIÓFILMET MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: plankog
2019.05.02.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter a bevándorlásellenes európai jobboldal szimbolikus alakja, Orbán Viktor szerint pedig egyenesen Európa legfontosabb embere. Csütörtöki magyarországi látogatásán viszont elsősorban azt mutatta meg, hogy

mitől az újgenerációs influencerpolitizálás nagy figurája.

Rövid magyarországi látogatásából saját közösségi oldalain valóságos miniakciófilmet hozott ki. Alig szállt le a gépe, máris helikopterbe ültek magyar kollégájával, Pintér Sándorral, hogy elrepüljenek a déli határhoz: ...

ITT OLVASHATÓ

TGM: EURÓPA ÉS KELET-EURÓPA

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.05.02.

Kelet-Európa megleckéztetése

Más kelet-európai tagállamok vezetői után a romániai kormánykoalíció is súlyos ellentétbe került az Európai Unió nyugati „magvával”. A szlovákiai Smer-SD pártot (Robert Fico alakulatát) tagságát egyszer már fölfüggesztették az európai szociáldemokraták, legutóbb a magyarországi Fidesz (elnöke: Orbán Viktor) tagságát függesztették föl az európai konzervatívok. Most Călin Popescu Tăriceanu román szenátusi elnök pártját, az ALDÉ-t akarják kizárni az európai liberálisok.

Manfred Weber (CSU), a konzervatívok listavezetője pedig követeli, hogy a romániai „szociáldemokrata” pártot (PSD) zárják ki az európai szocialista-szociáldemokrata szövetségből. Frans Timmermans, vezető szocialista, az Európai Bizottság első alelnöke – elsősorban a Kövesi-ügy és az elítélt politikusoknak egérutat biztosító törvénymódosítások és sürgősségi rendelettervek miatt – hajlik erre a megoldásra. Tizenkét Romániába akkreditált nyugati nagykövet követelte Bukarestben, hogy a román kormány tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét (hasonló ügyben már EU-vizsgálat folyik Magyarország és Lengyelország kormánya ellen, bár az Európai Parlamentben nagy többséggel elfogadott, a magyarországi jogállamiság hiánya miatt az Orbán-kormányzatot súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentésnek nem volt semmilyen foganatja, emiatt új kezdeményezéssel álltak elő a legjelentősebb nemzetközi jogvédő, emberi jogi csoportok).

Időközben az európai szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy határozottabb lépéseket tesznek a PSD ellen. Az európai Zöldek vezetői, Ska Keller és Philippe Lamberts, kifejtették, hogy nem lehet az egyes pártcsoportok politikai számítgatásaira bízni az európai jogrendet megsértő államok kérdését: magának az EU-nak kell olyan állandó kontrollintézményt létrehoznia, amely vizsgálja és bünteti az európai közös alkotmányosság, a nemzetközi emberi jogi törvényhozási és szerződéses joganyag és a „jogállamiság” (rule of law)megsértését a tagországokban.
Ha ezt komolyan veszik, akkor ez a kelet-európai EU-tagállamok tömeges kizárását jelentené, a „bővítési” projekt kudarcát és visszafordítását, az óhajtott európai egységről való végleges lemondást – bár a javaslat logikus és formailag helyes.

Hiszen a kelet-európai tagországok a rájuk nehezedő gazdasági (értsd: munkaügyi, prekarizációs) és demográfiai (értsd: kivándorlási) problémák elől különféle diktatúrás „megoldásokba” és etnikai hisztériákba, továbbá a fasisztoid retorika fölhangosításába menekülnek. A népszerűtlen „fogalmi rezsimek” (jogegyenlőség, népképviselet, axiomatikus antifasizmus) már rég összeomlottak Kelet-Európában (már ahol léteztek), s ezek összevegyülnek a nyugati fölény és a nyugati gazdasági brutalitás miatti, méltányolható elégedetlenséggel, amely persze keverten szubaltern és „nemzeti” formákat ölt.

Amikor Orbán Viktor – éppen ő! – abban a (legrosszabb) pillanatban kardoskodik Szabadkán Szerbia EU-tagsága mellett, amikor Aleksandar Vučić elnök rendszere ellen százezrek tiltakoznak az utcán, és amikor Vučić az egész Balkán-félszigeten aggasztóan „kavar” (nem függetlenül Putyin törekvéseitől), akkor egyetlen politikai gesztusban foglalja össze a lényeget: Kelet-Európa azt akarja, amit Nyugat-Európa nem akar, sőt: amitől a Nyugat irtózik, azaz erőszakot, a pluralizmus fölszámolását, etnikai konfliktusokat, zűrzavart, korrupciót, rendőrállamot, militarizmust.

Ezt nem lehet elmismásolni: a politikai szakadás teljes, az EU-t csak a németországi tőke érdekei tartják össze, belső tartalma fogytán. Hogy ennek Orbán örül, egyszerre mutatja taktikai tehetségét, felelőtlenségét és történelmi érzéke teljes hiányát...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MEGÍTÉLÉSE NEM VÁLTOZIK MEG ATTÓL, HOGY TRUMP FOGADJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.05.02.

Az Unió első fasiszta államának vezetőjeként az európai szélsőjobb egyik hangadója, akinek azért van befolyása Európában, mert “Brüsszel” nem birodalom, hanem egyenlő jogokkal rendelkező tagállamok önkéntes szövetsége, amelyben Orbán visszaél ezekkel a jogokkal és rombolja az európai értékeket.

Európát jelenleg demokratikus, liberális jogállamok alkotják, a szélsőjobbnak esélye sincs arra, hogy a májusi európai parlamenti választáson átvegye a hatalmat az Európai Unióban. Magyarország akarnok diktátora közmegvetésnek örvend Európában. Az európai polgárok pontosan tudják, mi a populizmus, az illiberalizmus, az önkényuralom, és kicsoda Orbán.

Orbán illiberális fasiszta rendszere az Európai Unió pénze nélkül már régen összeomlott volna. Ezt pontosan tudják Európában, és egyre többen követelik, hogy ne kapjon pénzt az Uniótól, aki tagadja az Unió liberális demokratikus alapértékeit. Orbánnak, mint az Unió egy tagjának, nincs joga ahhoz, hogy a nyugat-európai demokratikus országok szövetségét, amelyhez azok jóindulatából csatlakozhatott, lerombolja, és a saját hamis vallási, nacionalista diktatúráját erőltesse rá. Ezt Európában mindenki tudja, Orbán egy szitokszó, aki kizárólag a német autóipar érdekei miatt nem került még az uniós pöcegödörbe.

Ezért Orbán megítélésén semmit nem változtat az, hogy katonai eszközök vásárlásával bekönyörögte magát a Fehér Házba Trumphoz. Egy olyan amerikai elnökhöz, aki maga is közutálat tárgya, és fogadja őt egy adócsaló, beteges hazudozó, az igazságszolgáltatást akadályozó, köztörvényes bűnöző, akit az oroszok ültettek a Fehér Házba. Inkább nevetséges, hogy az amerikai hibrid rendszerben, ahol alkotmányos demokráciában egy rasszista és fasiszta elnök kormányoz, az európai fasizmus vezéralakját, Orbán Viktort, a sor végén fogadják. Mert a Fehér Házban már mindenki megfordult, kivéve Orbánt.

Ez a látogatás is inkább Amerika szégyene, ami annak köszönhető, hogy a súlyos mentális kihívásokkal vergődő elnök alatt dolgozó apparátusban meggyengült a józan külpolitikusok ereje, vagy elszámítják a látogatással magukat, mert azt képzelik, hogy Orbánra hatni tudnak egy meghívással, ahogy ezt a Foreign Policy hírportál is megírta. A Trump-Orbán találkozóra akkor kerül sor, amikor a legélesebb konfliktust generálja Orbán oroszbarátsága és a kínai terjeszkedés elősegítése. Orbán kétszínű politikája, miszerint igyekszik a NATO-ban és az Európai Unióban bent maradni, miközben a NATO és az EU ellenségeivel folytat bizalmas és bensőséges viszonyt, inkább arra késztetné az Egyesült Államokat, hogy tartsa távol magát az amerikaellenes politikát folytató Orbántól...

ITT OLVASHATÓ

ELÁRULTA A KORMÁNY AZ EU-NAK, MIT TERVEZ A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: DZINZDISZ SZTEFAN
2019.05.02.

Változások jöhetnek az adórendszerben, akár otthonról is vásárolhatunk állampapírt a jövőben, de a kormány készül a következő válságra is. Úgy néz ki, hogy a két számjegyű béremelésekről is lemondhatunk.

Magyarország leadta a 2019-2023 közötti gazdaságpolitikai terveit az EU-nak, azaz elkészült az ország úgynevezett konvergenciaprogramja. A dokumentum mégis leginkább az elmúlt évek történéseit veszi végig, amelynek a végén a kormány megveregeti a saját vállát, és jól megdicséri saját magát, mondván jelentősen sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát, elérték a teljes foglalkoztatást, javították a vállalatok versenyképességét, illetve hamarosan megfordítják a negatív demográfiai folyamatokat...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP ÉS ORBÁN ÖSSZEBORULNAK, ÉS KÖLCSÖNÖSEN BENYÚJTJÁK EGYMÁSNAK A SZÁMLÁT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.05.02.

Összenő, ami összetartozik – summázhatnánk a hírt, mely szerint Orbán Viktort fogadja Donald Trump amerikai elnök. Az a csoda, hogy a két politikus eddig még nem folytatott kétoldalú megbeszélést, hiszen lényegében ugyanannak az irányzatnak a karakteres képviselői. Persze, volnának nyomós érvei az elnöknek arra, hogy még egy kicsit előszobáztassa a magyar kormányfőt, ám most ezeket felülírja a szükségszerűség. Trumpnak is szüksége van ugyanis Orbán támogatására bizonyos ügyekben, a magyar miniszterelnök pedig fajsúlyos politikai szereplőként villoghat az elnök oldalán. Szinte mellékes körülmény, megegyeznek-e most valamiről, fontosabb, hogy mindkettőjüknek demonstrálniuk kell egységüket és egyetértésüket a külvilág felé.

Miután kifejezetten szívélyes viszonyt ápol Donald Trump Kim Dzsongunnal, Észak-Korea teljhatalmú diktátorával, egyáltalán nem meglepő, hogy egy szűk körű tárgyaláson vendégül látja Európa fenegyerekét, Orbán Viktort is. A magyar kormányfő régóta ácsingózott a világ legnagyobb hatalmú emberének kézszorítására, és a hírek szerint a nagy álom május 13-án beteljesül. Meglehetősen rögös út vezetett idáig, de úgy tűnik, Orbánnak megérte türelmesen kivárnia a sorát, hiszen az EP választás finisében parádézhat majd az amerikai elnök oldalán.

A magyar kormányfő szokásos taktikáját alkalmazva érte el célját, ami nem túl bevett eljárás a diplomáciában, de az ő esetében eléggé célravezető. Orbán ugyanis épp úgy keresztbe tett több esetben az Egyesült Államok érdekeinek, mint ahogy lényegében az Európai Unióval is folyamatos harcban áll. Ezzel hívja fel magára a figyelmet, és így teremt a maga számára olyan alkupozíciót, amelyekből csak jól jöhet ki. Rendszeresen blokkolta például azokat a megállapodásokat, melyek Ukrajnát az EU-hoz és a NATO-hoz közelítették volna, ami elég komoly nemtetszést váltott ki mindkét szövetségesünkből...

ITT OLVASHATÓ

DONÁTH LÁSZLÓ ÉS DONÁTH ANNA: A MI CSALÁDUNKBAN NEM ARMAGEDDON, HA BEVISZNEK A RENDŐRÖK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2019.05.02.

Van-e valami sorsszerű abban, hogy Donáth Ferencnek, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, a múlt századi magyar történelem egyik fontos szereplőjének előbb a fia, majd az unokája is politikai pályára lépett? Egyebek mellett ezt a kérdést tettük fel Donáth László evangélikus lelkésznek, az MSZP korábbi parlamenti képviselőjének és lányának, Donáth Annának, a Momentum alelnökének. A páros interjúban megvitattuk, melyikük a radikálisabb, lehet-e egy tisztességes ember tagja bármely pártnak, milyen politikai karriert futhat be Anna, és azt is, milyen mély sebet ejtett az apa nemzedékén a lánya generációja.

– Épp kilenc hónappal azután, hogy elhunyt Donáth Ferenc, a múlt század egyik meghatározó közéleti szereplője, 1987 tavaszán megszületett az unokája, Donáth Anna. A családban ő már a harmadik generáció képviselője, aki politikai pályára lépett. Van ebben valami sorsszerűség?

– Donáth László: Szeretném, ha nem lenne sorsszerű. Kívülről talán fatálisnak tűnik, én inkább történelmi szükségszerűségnek mondanám. Kissé talán bizarr, de az apám azt mondogatta: aki Magyarországon politizál, azt vagy a guta üti meg, vagy felakasztják. Mondta ő, aki egész életében politizált. Azt meg édesanyám mesélte, hogy kiskoromban gyakran kiálltam a kapuba, és csak akkor engedtem be bárkit hozzánk, ha elárulta, hányszor és hány évet ült börtönben. Merthogy apám háromszor, három különböző rezsimben volt politikai fogoly, és aki ehhez hasonlót nem tudott felmutatni, az gyanús alak volt a szememben. Az otthonunkban a hatvanas-hetvenes években megfordult a rendszerellenes ellenzéki értelmiség színe-java, én meg figyeltem, hogy miről beszélgetnek.

– Donáth Anna: Pontosan ugyanezt tettem én is a kilencvenes években: amíg édesanyám sütött-főzött, hallgattam édesapám értelmiségi baráti körének beszélgetéseit. Azt ugyan nem értettem mindig, miről is folyik a szó, de azt igen, hogy apám számára fontosak ezek az emberek, és az is, amit mondanak. Nem tudom, hogy ez sorsszerű-e, de a családi mintának nyilvánvalóan kiemelkedő szerepe van. Főleg a szilárd értékrendnek és annak a társadalmi igazságérzetnek, amely segíteni próbál a gyengéknek, az elesetteknek. Hiszek abban, hogy nem véletlenül születik egy gyermek egy adott családba, így aztán a családi szocializáció is determinált. Ennek ellenére sokáig meg voltam győződve arról, hogy biztosan nem leszek politikus.

– Miért?

– D. A.: Épp azért, mert az állandó politizálás légkörében nőttem fel. Gyerekként azt láttam, hogy a politikus apám soha nem érhető el, mások mindig előrébb állnak a sorban nála, mint mi. Nem tartottam igazságtalannak, értettem én, hogy ez a világ rendje, de ettől még nem éreztem jónak. Ráadásul a szüleim is más irányba terelgettek: jogásznak szántak.

– D. L.: Talán furcsának tűnhet ez a törekvésünk, hiszen egy olyan országban élünk, ahol percek alatt írnak át alkotmányt, sarkalatos törvényt, ahol a jog könnyen sebezhető, oldalba rúgható, másrészt viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy törvényesség nélkül nincs demokrácia. Aki pedig a törvényesség őrének szegődik, annak olyan felkészült és elszánt embernek kell lennie, mint Anna...

ITT OLVASHATÓ

NAGY VIHART KAVART – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.05.02.

Május 3-tól kapható a Magyar Hang 2019. évi 18. száma! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál! Plusz négy oldal, változatlan áron!

Ízelítő a tartalomból:

– „Megengedhetem magamnak a forrófejűséget” – Pintér Béla „orbánozásról”, hithű kommunistákból lett keresztény konzervatív vezetőkről és a forradalmat (nem) csináló színházról. Interjú

– „Nem érdekel az Orbán-rendszer” – Csányi Vilmos szerint könnyen lehet, hogy a nyolcmilliárd embert irányító „világelnök” egyszer egy mesterséges intelligencia lesz, ami pedig a kisközösségi demokráciát illeti, annak az ideje nagyjából lejárt. Interjú

– „Hogyan tudna minket pénzelni a Fidesz?” – Toroczkai László átgondolja a folytatást, ha a Mi Hazánk csak 1 százalék körül teljesít – EP-ráhangoló interjúsorozat, 7. rész

– Választási döghús – Kötegyánban azt suttogják, egyesek jó üzletet csinálhattak az elhullott szarvasmarhákkal. Riport

– Papírról nyalják a drogot a börtönökben – Ilyen az élet a falak mögött a rabok szerint: bandák, befújt papír, nagymenők, csendőrpertu, majd a nagy pofára esés

– Lejtős pályán guruló (közpénz)tömbök – a közbeszerzéseknél vannak a nyertesek és a vesztesek – szinte mindig ugyanazok

– Ukrán betegek a magyar rendelőkben – Kisvárda környékén dolgozó háziorvosokat kérdeztünk

– Kritikus helyzetben a hazai igazságszolgáltatás – Kétséges kinevezési gyakorlat, sérülő érdekképviselet

– Búcsú az édes élettől? Ha nem lenne az uniós földalapú támogatás és a nemzeti kiegészítés, senki sem foglalkozna idehaza cukorrépa-termeléssel

– Egy múzeum csodás élete – Folyamatosan csúszó felújítás, meredeken emelkedő költségek és korábban letagadott műtárgyakból rendezett kiállítás az Iparművészeti Múzeum műsorán

– Fogd a pénzt, és fuss! – 1992: az első pénzintézeti botrány az Ybl Bank csődje volt – Harminc év, harminc történet

– A falu a város paródiája lett – A gépesítés idővel kiváltotta az emberi munkaerőt, ám a mezőgazdaság helyébe vidéken nem lépett semmi

– „Dorbézoló” ukránok – Illegális munkásszállók működnek Székesfehérváron

– Ugrás a mélybe – Korrupció, halott ügyészek és népszavazás, forró tavasz Romániában

– Mellbevágó a katasztrófa mértéke Venezuelában – Exkluzív interjú Juan Guaidó megbízott speciális nagykövetével

– Ki nyit ajtót a kínai sárkánynak?

– Farage lesz a toryk sírásója? – Pártot alapított, és visszatért a politikába, népszerűbb, mint valaha

– Focival integrálnak a belgák – Főként a kísérő nélkül érkező menekült gyerekeken segítenek

– Joe Biden ismét ringbe szállt – Az egykori alelnök repülőrajtot véve pályázik arra, hogy Trump demokrata kihívója legyen

– Lesz-e béke a Donbaszban? Moszkva az esetleges tárgyalásokra készülve teszteli Zelenszkijt

– A keresztespók is kövér legyekről ábrándozott – Hogyan készült a Vízipók-csodapók? Ezt idéztük fel a készítőkkel

– „Ugyan már, éhenkórász szakma az!” – Tatár Imre, a régi Magyar Nemzet publicistája, külpolitikai újságírója idén januárban ünnepelte kilencvenkilencedik születésnapját. Vele beszélgettünk

– A homo universalis befejezetlen csatája – Michelangelo hadrendbe állításával próbálta munkára sarkallni Leonardót Machiavelli

– Máz nélkül – Kovács Margit ismeretlen arca: újrarendezett kiállítással nyílt meg a művész felújított múzeuma Szentendrén

– A gyásszal szemben némák maradunk – Anne Cathrine Bomann dán pszichológus és író első könyvével, az Agathével rögtön berobbant a nemzetközi irodalmi köztudatba. Interjú

– Klampár Tibor: Nekünk nem adatott meg a hazai vb

Publicisztika:

– Dévényi István: Vi-gyázz, középre nézz! – Miként lesz a Kubatov-listára került józsefvárosi óvónők témájából keserű nosztalgikus majálisozáson át jövőféltő szipogás
 

– György Zsombor: Egerek és emberek
 

– Szerető Szabolcs: A harmincadik – Nehéz feltétel nélkül lelkesedni egy drága pénzen vett zsoldosseregért
 

– Torkos Matild: Gyarmati sors
 

– Takács Géza: Szembemennek Széchenyivel – Mit gondolt az Akadémiáról az, aki kigondolta?

– Kalmár Benedek: Oroszok ott, oroszok itt
 

– Ungár Péter: Restaurálni a 2010 előtti világot? – Válasz Karácsony Gergelynek
 

– Térey János: Ballagás ekével, kalapáccsal, tollal
 

– Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (46. rész)
 

– Hegyi Zoltán: Az idő ritmizálása
 

– Vass Norbert: Indulunk
 

– Wekerle Szabolcs: Fullos
 

– Gazda Albert: Életmentés
 

– Puzsér Róbert: Mi a baj az ellenzékkel?
 

– Marabu: Populínó

Kritika:
 

– Az ember, aki döntött – Brexit – A háborúban mindent szabad
 

– Táncórák haladóknak – Zadie Smith: Swing Time
 

– Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes: A gyufaskatulyától Prométheuszig
 

– A banalitás gyermekei – Lords of Chaos

ITT OLVASHATÓ

A VÁRBAN AKÁRHÁNY BÉRLAKÁST KAPHATNAK EGYESEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.05.02.

"Tudomásom van, de dokumentumom nincs olyan esetekről, amikor egy-egy személy/család több önkormányzati lakást is bérel, képviselőként betekintést is nyerhetek ilyen esetek dokumentációjába, de az információkat akkor sem oszthatom meg a közvéleménnyel” – vázolta a szinte csapdahelyzetet V. Naszályi Márta, a Párbeszéd I. kerületi önkormányzati képviselője. Éppen ezért nyújtott be egy módosítás-tervezetet, amely megtiltaná, hogy természetes személy és gazdasági társaság egynél több önkormányzati bérleményhez jusson a Várban. Még napirendre sem volt hajlandó tűzni a tervezetet a képviselőtestület Fideszes többsége.

„Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások a kerületben élők lakhatását kell, hogy szolgálják. Mivel a lakások harmadik fél számára nem adhatók bérbe és szállásszolgáltatásra sem használhatók, valamint nem is cél, hogy az Önkormányzat ilyen célú használatot segítsen, ezért indokolatlan egy személy számára több lakás bérletének a lehetősége” – olvasható az Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2017. (II.23.) számú, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletmódosítás indoklásában, amelyet lesöpört az asztalról a többség.

Előtte azonban – tudtuk meg az előterjesztőtől, V. Naszályi Mártától – hosszú, parázs vita volt róla a Budavári Önkormányzat pénzügyi, jogi és tulajdonosi bizottsági ülésén, s ennek során önellentmondásokba keveredtek a kormánypárti felszólalók. „Egyszer az hangzott el, hogy teljesen felesleges módosítgatni, hiszen úgysem lehet kiadni az ilyen bérleményeket, másszor azonban az, hogy miért bántjuk azt, aki ki akarná adni; az egyik azt mondta, hogy nincs is arról tudomásuk, hogy lenne erre precedens, a másik azonban azt, hogy miért akarjuk megakadályozni, ha van példa rá” – sorolta az ülésen elhangzott ellentmondásos hozzászólásokat V. Naszály Márta...

ITT OLVASHATÓ

42,5 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ INGATLANT ADOTT AZ ÁLLAM EGYHÁZAKNAK ÉS ÖNKORMÁNYZATOKNAK 2010 ÓTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.05.02.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.

Nemrég írtunk cikket arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által licitáláson elárverezett budapesti ingatlanok a valós értéküknél alacsonyabb áron kerültek bizonyos üzleti körökhöz, az indoklás szerint azért, hogy a költségvetés bevételeit ilyen ingatlanok eladásával növelje a Vagyonkezelő.

Ugyanakkor az MNV nem csak pénzért mond le az állami ingatlanokról, hanem számos esetben az ingatlanokat ingyen, térítésmentesen is odaadja önkormányzatoknak és egyházaknak.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyenesen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÍGY VETTE ÁT A MAFFIA AZ ÜZLETI ÉLETET OROSZORSZÁGBAN

KLUBRÁDIÓ / ÖTÖS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / PÉTERFY GERGELY
2019.05.02.

Hogyan égett halálra egy orosz színházi vállalkozó, miben más a közérzet Szlovéniában, mint itthon, és hogy lehet rendes munkát találni Németországban - folytatódott a Kivándorlók mesélték az Ötösben. 

Pompéry Judit, Berlinben élő üzletasszony megosztotta a hallgatókkal, hogyan vette át a maffia az üzleti életet Oroszországban a rendszerváltás után, és hogyan égett halálra egy orosz színházi vállalkozó, valamint arról is beszélt, hogyan kerültek hozzá Ördög Annus ruhái.

Klacsmann Zsófia csellóművész, aki a maribori operaházban játszik, elmesélte, szerinte miben más a közérzet Szlovéniában és Magyarországon, és miért szenvednek a magyar zenészek önbizalomhiányban.

Kürtössy Gábor pedig arról beszélt, milyen kalandok és csalódások után talált végre rendes munkahelyet Németországban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NE KELLJEN MÁR AZ ESZÉÉRT SZERETNEM A FIDESZES SZAVAZÓT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.05.02.

Olvasgattam, mert szokásom nekem. Nem tudom, ki gyártja a PestiSrácokon a Tutiblog nevű rovatot, olyan veszettül nem is érdekel. A legfrissebb írás Kálmán Olgát és Kéri Lászlót fikázza leginkább és valahol kisír a sorok közül a sértett fideszes propagandista bánata: ezek – Kéri, Kálmán és úgy általában az ellenzék – lenézik a fideszes választókat. Butának, tájékozatlannak tartják őket és ezt a blogger igen erősen nehezményezi.

Én meg, amilyen hülye vagyok, belegondoltam. Hogy mit akar tőlem (persze ő nem rám gondolt, de akár rám is gondolhatott volna, miután én sem kedvelem a fideszes szavazókat) ez az ember? Mi a francért kellene szeretnie ellenzékinek a fideszest, fideszesnek az ellenzékit? Lehetséges, hogy én vagyok az antiszociális vadbarom (amúgy igen, de legalább tudom ezt magamról), de nem volt olyan pillanat az életemben, amikor úgy az ölembe vontam volna valamelyik cuki fideszhívő honfitársamat és megsimogattam volna a kis buksikáját neki. Az egy dolog, hogy egyetlen politikus sem beszélhet úgy, ahogy Bangóné és ahogy Orbán Viktor (én ugyanis még nem vagyok szenilis, így jól emlékszem arra, amikor parazitáknak nevezte az ellenzéki szavazókat. Ez akkor is így történt, ha utána a komplett propagandagépezet vért hugyozott igyekezetében, hogy kimagyarázza a dolgot) azt volt szíves megengedni magának.

Az azonban egy más dolog, hogy ettől még baromira nem fogom szeretni a fideszes szavazókat. Sőt, fenntartom a jogot, hogy ostobának tartsam őket. Ők meg nyilván engem tartanak ostobának és ehhez minden joguk meg is van, eszembe sem jutna elvitatni tőlük. Igen nagy baromság azon rugózni, hogy Kálmán Olga, Kéri László vagy bárki úgy véli, hogy zömében nem túl eszes lények ők. Eszes lény eleve nem szektásodik ugyanis. Aki egy kissé is értelmes, az képes saját gondolatokat a világra hozni, nem a központilag legyártott egyendumát nyomja. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy akinek több esze van, mint egy körömreszelőnek, az kurvára felfogja, hogy amit Orbánék művelnek, az rablás. Akinek van egy csipetnyi esze, az megérti, hogy nem attól lesz valaki keresztény, hogy egyik napról a másikra kinevezi magát annak. Akinek van esze, az felfogja, hogy olyan nincs a világon, hogy egy félhülye gázszerelő néhány év alatt multimilliárdos lesz. Aki nem ostoba, az megérti, hogy a kormány kurvára nem jobboldali és úgy szarja le az országot, ahogy van. Semmi más nem érdekli őket, csak a hatalom és a pénz.

Aki nem síkhülye, az észreveszi, hogy mennyi baj van mindenhol és azt is felfogja, hogy ennek baromira rossz vége lesz. Aki nem teljesen debil, az rájön, hogy ő még rohadtul nem látott egy rohadt migránst sem, de szar az egészségügy és közben Orbán, Lázár, Rogán és a helyi kiskirályok pereputtya olyan ütemben zsírosodik, hogy képtelenség követni. Azt is felfogja, hogy tőle és az ő gyerekétől rabolják el mindazt, ami a jövőt jelenthetné. Sőt, aki nem totálisan agyaroggyant, az nem hörgi azt lépten nyomon, hogy akinek ez nem tetszik, az takarodjon innen, hanem elgondolkodik azon, hogy miközben nincs elég orvos a kórházakban, mi a fasznak kell stadionokat és lówellnesst építeni, de még akár azon is eltöpreng, hogy az orosz és a kínai hitelekbe még az unokája is bele fog rokkanni. Aki mindezt nem képes megérteni, viszont boldogan gyűlöl mindenkit, aki ezeket elmondja neki, az hülye. Mert az azt sem érti, hogy a másik ember nem azért mondja el ezeket és nem azért dühös, mert utálja a hazáját. Azért dühös, mert szereti a hazáját, viszont nem szereti a tolvajokat...

ITT OLVASHATÓ

NEM SZÜLETNEK A GYEREKEK, MERT A FIATALOK KÉPTELENEK SAJÁT ÉLETET KEZDENI ÉS ELKÖLTÖZNI A SZÜLŐI HÁZBÓL

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.05.02.

Az elmúlt hónapok demográfiai adatai nem egészen úgy alakultak, ahogy a kormány szerette volna. Kiderült, hogy a családok éve egyelőre nem hozta meg a magyarok kedvét a gyerekvállaláshoz és az idei év első két hónapjában is kevesebben születtek, és többen haltak meg, mint tavaly ilyenkor. Pedig a kormány kifejezetten büszke rá, hogy 2016-ra újra 1,5 közelébe került az az arányszám, amire a politikusok a legtöbbet hivatkoznak, ha gyermekvállalásról van szó.

Ez a teljes termékenységi arányszám, dióhéjban pedig azt mutatja, hogy hány gyereket vállalnak a magyar nők és férfiak. Az 1,5 azt jelenti, hogy két felnőtt szülő átlagosan 1,5 gyereket vállal. A kormány kifejezett célja, hogy ezt a számot feltornázza 2 fölé, ez kellene ahhoz, hogy népesség újratermelődjön.

Az azonban, hogy a magyar népességfogyás megálljon, egyáltalán nem ennyire egyszerű.

- A népességszámra a termékenység mellett hatással van a halandóság és a migráció is.

- Valójában teljesen törvényszerű volt, hogy a rendszerváltás után csökkent a magyarok termékenysége.

- A gond az, hogy nem látszik, hogyan fog ez helyreállni.

- A magyar fiatalok bizonytalannak érzik a jövőjüket.

- A szüleik pedig valójában csak hátráltatják azt, hogy saját családot alapíthassanak.

Ezekről az Eötvös Csoport szerda esti beszélgetésén volt szó, amelynek a témája a termékenységi trendek és a családszociológia volt. Két kutató tartott előadást, Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője, és Dávid Beáta szociológus, az MTA kutatója.

Addig-addig halogatják a magyar fiatalok a gyerekvállalást, míg nincs tovább...

ITT OLVASHATÓ

VAN EGY MUTATÓ, AMIBEN JÓ TELJESÍTMÉNYT NYÚJT A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2019.05.02.

Jelentősen nőtt az utóbbi években az egynapos sebészettel ellátott betegek száma Magyarországon. 2010 előtt marginális szerep jutott ennek az ellátási formának, néhány év alatt azonban közel megduplázódott az egynapos beavatkozások száma, ami jó hír a betegeknek és az ellátórendszernek is.

Az egynapos sebészet lényege, hogy a beavatkozást követő 24 órán belül a beteg elhagyja a kórházat és az otthonában gyógyulhat. Egy, az Orvosi Hetilapban megjelent kutatás pedig rámutat arra, hogy a sokat bírált állami egészségügyben legalább ezen a területen kiemelkedő a fejlődés. A Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budaörsi Egészségügyi Központ tanulmányából kiderül, hogy 2010 és 2015 között az egynapos formában ellátott esetek száma évi 130 995-ről 251 328-ra emelkedett, ami jelentős fejlődés.

A vizsgált öt év mindegyikében növekedés tapasztalható, de a legnagyobb ugrás 2010-ről 2011-re figyelhető meg: egy év alatt 50 ezerrel több ilyen beavatkozást végeztek el.

A fejlett egészségügyi rendszerekben ez az ellátási forma már régóta elterjedt, nem véletlenül. Az egynapos ellátás mérsékli a kiadásokat, a beteg jóval rövidebb időt tölt az egészségügyi intézményben és gyorsabb a rehabilitációja, aminek nemzetgazdasági előnye is van, hiszen hamarabb visszatérhet a munkahelyére. Az ellátórendszert is kevésbé terheli, és jelentősen csökken a kórházi fertőzések rizikója is.

De nemcsak a fekvőbetegeket ellátó osztályok terhelését és a kórházak kiadásait lehet csökkenteni, hanem egyes területeken a várólisták is rövidülhetnek az egynapos ellátások bővülésével, ami a jelek szerint meg is történt: 2010 és 2015 között az egynapos sebészeti esetszámok mértéke meghaladta az 1,2 milliót...

ITT OLVASHATÓ

A LEGGAZDAGABB SZUPERHŐS AZ EGÉSZ IGAZI VILÁGOT MEGVEHETNÉ

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2019.05.02.

Vannak, akik szuperhősnek születnek, vannak, akik egyszer csak azok lesznek például egy pókcsípéstől, és vannak azok a gazdag szuperhősök, akik mindenfajta adakozás helyett egyszerűen magukat ruházzák fel menő cuccokkal. Ez talán a legnehezebb: a pénz önmagában nem elég, kell hozzá olyan tudás, innováció és laboratórium is, ami ezt lehetővé teszi. A filmekből úgy tűnik, hogy erre a világ pénze sem elég, pedig alaposabban megvizsgálva a helyzetet, kitűnik, hogy a világ leggazdagabb embereinek vagyona többszöröse a szuperhősök fiktív vagyonának.

BILL GATES GOND NÉLKÜL LEHETNE VASEMBER, JEFF BEZOS PEDIG MÉG A VÁLÁSA UTÁN IS KITALÁLHATNÁ HOBBINAK, HOGY BATMAN LEGYEN ÉJSZAKÁNKÉNT.

Hogy a világ leggazdagabb embereinek van menőbb élete vagy a szuperhősöknek, azt mindenki döntse el maga, de néhány szuperhős nem csak abban jó, hogy megmentse a világot, de a saját univerzumában hatalmas gazdasági befolyással is bír. De lássuk a képregény-karakterek és a valódi gazdagemberek toplistáiról az érdekesebb szereplőket párhuzamosan!

...

ITT OLVASHATÓ

DIPLOMÁSOK ARÁNYA

ALAPBLOG
Szerző: VAKMAJOM
2019.05.02.

Adattárba: a sokszor szapult/csepült Görögország képzett emberfők tekintetében borzasztó nagyot fejlődött és nagyon is jól áll. Évtizede még kb. magyar szinten volt a diplomások aránya most meg sokkal fölötte. A magyar csökkenés/stagnálás az elmúlt pár évben példátlan az EU-ban, amíg pl. Szlovákia a 2014-es 26,9%-ról 2018-ra 37,7%-ra ugrott, Magyarország 34,1%-ról 33,7%-ig “jutott”. Ide nem kell a több ész, nem kell a kritikus gondolkodás...

ITT OLVASHATÓ

MEGJELENT A NYOMTASS TE IS! 93. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.05.02.

A tavalyi népességcsökkenés is az elmúlt 70 év harmadik legrosszabb adata volt, de azóta a születések száma tovább zuhant, a halálozásoké pedig még nagyobbat nőtt. Eközben például Németországban már több magyar gyerek született tavaly, mint Nógrád megyében...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

ITT OLVASHATÓ, INNEN NYOMTATHATÓ

EGYRE JOBBAN LEMARADNAK A NYUGDÍJASOK

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.05.01.

Miközben a keresetek az év első két hónapjában egyre gyorsabban emelkednek, a statisztika azt mutatja, a nyugdíjasok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a januári 10,6 százalékos emelkedést követően februárban 12,1 százalékkal nőttek a keresetek, vagyis az év első két hónapjában 11,4 százalékos volt a növekedés.

Az infláció ugyancsak emelkedett januárról februárra, s az év második hónapjában elérte a 3,1 százalékos értéket, az év első két hónapjában pedig 2,9 százalék volt a pénzromlás mértéke. A két adatsort összevetve jól látható, hogy a reálkeresetek január-februárban 8,2 százalékkal, februárban pedig 8,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Amíg az aktív keresők jól jártak, hiszen csaknem tizedével több elkölteni való pénzük volt, mint egy évvel korábban, a nyugdíjasok helyzete korántsem ilyen derűs. Miután a nyugdíjemelés 2,7 százalék volt az év elején, az inflációt figyelembe véve kiderül, hogy a reálnyugdíjak értéke csökkent az idei év első két hónapjában. Ha csak a februári adatokat nézzük, akkor ez a veszteség majdnem eléri a fél százalékot. Márciusban tovább gyorsult a pénzromlás üteme, s elérte a 3,7 százalékot, vagyis az év harmadik hónapjában már egy teljes százalékot veszített értékéből a nyugdíjasok ellátmánya...

ITT OLVASHATÓ

DOBREV KLÁRA: "ORBÁN VEZETÉSÉVEL AZ ORSZÁG KI FOG SZORULNI AZ UNIÓBÓL" - ORBÁN NEM FELTÉTLENÜL AKARJA, DE POLITIKÁJÁNAK EZ LESZ A KÖVETKEZMÉNYE.

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2019.05.02.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashat Dobrev Klárával. A Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjét a választási programjukról, a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról kérdeztük, de arról is beszélt, kit tart a legsikeresebb magyar EP-képviselőnek. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Gyurcsány Ferenc februárban azzal jelentette be a jelöltségét, hogy „van itt valami nem szokványos dolog, Klára a feleségem”. Ön is szokatlannak érzi a helyzetet?

Dobrev Klára: Persze, Magyarországon az ilyesmi különösen szokatlannak hat. De muszáj különbséget tenni különböző döntések között. Amikor a férjem miniszterelnök lett, magától értetődően mondtam le a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettesi posztjáról. Ezt ma is összeférhetetlennek tartanám, hiszen a kormányzati hierarchiában kinevezési-függőségi viszonyok vannak. Az EP-képviselőség ellenben választott tisztség, a végső szót a magyar választópolgárok fogják kimondani.

MN: EP-képviselővé a választók tehetik, de listavezető annál a pártnál lett, amelyet a férje vezet. Ez erősítheti a vélekedést, hogy a DK egy családi vállalkozás.

DK: Erősíthetné, ha két és fél éve nem ön kérdezett volna arról, milyen erős az alulról, az embe­rek felől érkező nyomás, amely aktív politikai szerepet szán nekem. A döntő tényező, hogy sok ezer – most már úgy látom, sok száz­ezer – ember gondolja úgy: fel tudom venni a harcot Orbán rendszerével szemben. (...) Az Európai Egyesült Államok azon áll vagy bukik, hogy a békeprojektként induló gazdasági együttműködést sikerül-e az emberekre fókuszáló szociális projektté fejleszteni. Amikor európai családi pótlékról beszélünk, azt mondjuk, annyi pénzt adjon az EU minden gyereknek, amennyit jelenleg egy gazda kap 2 hektár föld megműveléséért. (...)

MN: Ön szerint mi az EP-választások tétje?

DK: Az európai tét, hogy továbbmegy-e Európa azon az úton, amiről az imént beszéltem. (...) A magyarországi tét számunkra ennél is nagyobb, Orbán vezetésével az ország szép lassan ki fog szorulni az unióból. Orbán nem feltétlenül akarja ezt, de a politikájának ez lesz a következménye. A Brexitet is néhány politikai kókler indította el hatalmi megfontolásokból, miközben nem gondolták, hogy a kilépés megvalósulhat, így nem is volt ötletük, mit kellene csinálni a népszavazás után.

A teljes interjút a Magyar Narancs május 2-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

ITT OLVASHATÓ

JÓ A SZEMÉLYES VISZONYOM MÉSZÁROS LŐRINCCEL - INTERJÚ CSÁNYI SÁNDORRAL, AZ OTP ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.05.02.

- Csányi Sándor nem vár mély válságot és nem tart a most formálódó bankcsoporttól, mint kihívótól.

- Még egy szlovén bankvásárlást tervez mostanában a sokat akviráló OTP, utána egy időre megáll.

- A bankvezérnek jó a személyes viszonya a másik magyar dollármilliárdossal, Mészáros Lőrinccel, bár sokan szeretnének köztük viszályt szítani.

- Nagyon nem tudtunk elmélyedni Orbán Viktor repülőgép-bérléseinek részleteiben, de azért Csányi Sándor pár mondat erejéig erre is kitért.

Az OTP 2018-as évét lezáró közgyűlés után beszélgetünk. A bankcsoport nyeresége átlépte a bűvös egymilliárd eurót. Növelhető ez még, amikor a politikusaink már közelgő gazdasági krízisről beszélnek? Ön is tart a válságtól?

Mindenki válságot vár. Viszont a többség azt gondolja, hogy ha lesz is válság, az nem lesz olyan súlyos, mint a 2008-as. A magyar makrogazdaság most sokkal jobb állapotban van és a devizahitelek megszűnése, valamint a konzervatívabb hitelezési szabályok miatt a bankszektor növekedése is egészségesebb. Ami pedig az OTP-t illeti, mindig annak voltam a híve, hogy a jó időkben kell tartalékolni. Nem hiszem, hogy a világon lenne olyan bank, amelyik a 90 napon túl nem teljesítő hiteleire nálunk nagyobb tartalékot képezne. Abban nem vagyok biztos, hogy a növekedési ütemünk fenntartható, de az eredményünkön még mindig lehet javítani.

A tartalékolás és az intenzív terjeszkedés, a rengeteg bankvásárlásuk nem ütik egymást?

Nem, ebben nagyon megfontoltak vagyunk, és büszke vagyok rá, hogy az OTP-nél több száz bank átvilágítása és tucatnyi tranzakció után olyan tudás alakult ki, hogy nem kell a bankvásárlásokhoz befektetési bankot igénybe vennünk.

"Magunkban bízunk a legjobban".

Valóban elég sok tranzakciót hajtottunk végre az elmúlt egy-két évben, vettünk két bankot Szerbiában, egyet-egyet Bulgáriában, Montenegróban, Albániában, Moldáviában és Horvátországban, és az sem titok, hogy szeretnénk Szlovéniában is befektetni, de ezzel egy időre lezárjuk a térségbeli akvizíciókat. Koszovóba és Macedóniába Albániából mennénk be, Boszniában pedig nem szeretnénk megjelenni, ott gyakorlatilag három kis ország él egymás mellett, három hatósággal, három felügyelettel, itt bonyolult és költséges lenne piacra lépnünk.

Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy értelmezhető méretű országokba indul az OTP, és minden külpiacon érdemi részesedésre tör. A bolgár, az orosz, az ukrán, esetleg a horvát leánybankra ez már igaznak tűnik, de egy albán, vagy egy moldáv belépés is lehet hatékonyságnövelő? Nem arról van inkább szó, hogy az OTP nem szeretne túl sok készpénzen ülni, nehogy kívánatos célpont legyen az ellenséges felvásárlóknak, vagy éppen az államnak, ezért állandóan vásárol?

Ez a két bank nem került jelentős összegbe, és Albánia például egy gyorsan növekvő, fiatal és gyarapodó népességgel bíró ország, ahol egy kifejezetten jó bankot vettünk a francia Société Générale csoporttól. Tőlük egyébként hat bankot is vettünk, és mindegyik nagyon jól szervezettnek bizonyult. Az is szempont volt, hogy a térségben szoros a gazdasági együttműködés, ha egy bank mindenütt jelen van, az előnyt jelenthet a régióban mozgó vállalkozóknak...

ITT OLVASHATÓ

TIZENKÉT DOLOG, AMIÉRT ANGLIA JOBB, MINT MAGYARORSZÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Laura
2019.05.02.

Laura három éve költözött az Egyesült Királyságba, ennek az időnek a nagy részét Londonban töltötte, míg most Dublinban él, de már tervben van egy következő költözés. Nem Magyarországra, mert mint írja, az egyelőre nem jut az eszébe…(A képeket köszönöm szépen.)

„Igen, elsősorban anyagi okok miatt költöztem külföldre, mint sokan mások. Viszont nem azért jó itt élni, mert többszörösét keresem annak, amit otthon kerestem, és nem mennék vissza akkor sem, ha ugyanennyit keresnék otthon.

Persze, néha elkap a honvágy, szívesen összeülnék egy rosé fröccsre a barátaimmal munka után… de a legtöbben már Budapestre költöztek, sőt még többen terveznek is, én még már éltem Pesten 3 évig, de nem jött be.

Éppen tegnap kérdezte egy francia ismerősöm, gondolok-e arra, hogy hazaköltözök egyszer (mert ő igen), a válaszom határozott nem volt, amire visszakérdezett, hogy miért nem… hát így született ez a lista.

Meg kell jegyeznem, vannak pontok, ahol már Magyarország is progresszív útra lépett, viszont még mindig jelentősen le van maradva a UK-tól.

Rólam: Kicsit több, mint 3 éve költöztem Londonba, majd fél éve Dublinba kerültem munka miatt, viszont jövőre Észak-Írország a terv, aminek az elsődleges oka, hogy „vissza a UK-ba” és vidékre.

Ezalatt a három év alatt szinte kizárólag britek és írek társaságában mozogtam, a munkahelyemen is egyedüli magyar vagyok, tehát autentikus közegből szereztem a tapasztalataimat és természetesen a lista szubjektív!

#1 Oktatási rendszer

Talán innen indul az egész. Az oktatási rendszerünk erősen lexikális jellegű, (sokszor megdöbbenve néznek rám, hogy én azt vagy azt honnan tudom, és miért kellett megtanulnunk 2 idegen nyelvet gimnáziumban), viszont egyáltalán nem praktikus jellegű és nem nevel az életre.

Sosem volt open discussion (nyílt beszélgetés) az iskolai éveim alatt, sose neveltek minket arra, hogy bátran felszólaljunk. Sose voltak projektek. Azt látom, a briteknél teljesen általános az, hogy felszólalnak meetingeken, nem paráznak.

Itt a gap year is népszerű, amikor is érettségi után a fiatal egy évet tölt külföldön, utazik, dolgozik, önkénteskedik, kipróbálja magát, megismerkedik az élettel és magával is. Otthon már 18 évesen döntsd el, mi akarsz lenni, és persze egyből főiskola, egyetem, mert az úgy ‘illik fiam’.

#2 Szakmunka tisztelete és becsülete

Erősen az első ponthoz kötődik. Otthon valahogy lenézzük a szakmunkát. A jó tanulót csakis gimnáziumba küldjük, onnan meg egyetemre vagy főiskolára. Óriási diplomás túlképzés van. Pedig sokan egy jó szakmával sikeresebbek tudnának lenni és ki tudnának teljesedni.

Itt egyáltalán nincs diplomakultúra, rengeteg sikeres embert ismerek, (pl. bankigazgató, aki 16 évesen kezdett egy multinacionális banknál, majd 14 év alatt végig lépkedett a szamárlétrán), akik mind-mind 16-18 évesen álltak munkába és a képességeik által jutottak el oda, ahol vannak.

Egy jó szakmunkás pedig sokszor jóval többet keres, mint egy irodai alkalmazott. Ezek mellett a vállalkozásindítás és üzemeltetés is nagyon egyszerű itt...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY LETTÜNK ÉLTANULÓKBÓL FEKETE BÁRÁNYOK: A VISEGRÁDI ORSZÁGOK 15 ÉVE AZ EU-BAN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.05.01.

Kilépni nem fogunk az EU-ból, de megnehezítjük az életét - ma így látnak Nyugaton bennünket, vagyis azokat az országokat, amelyektől a 2004-es bővítés előtt még amiatt féltek, hogy a kiáramló kelet-európaiak elveszik a munkájukat. Sikertörténet a visegrádi országok uniós tagsága?

Elfelejthetjük a Brexitet, ma a legnagyobb veszély az EU számára a jogállamiság leépítése, amelyben három országra kell igazán figyelni: a magyarokra, a lengyelekre és a románokra – Laurent Pech, a londoni Middlesex University tanára összegezte így az Európai Unió helyzetét, szinte napra pontosan tizenöt évvel az után, hogy lezajlott a közösség legnagyobb bővítése, benne a visegrádi négyekkel.

A CEU-n a Friedrich Ebert Stiftunggal (FES) közösen, a csatlakozás évfordulójára rendezett konferencián a professzor úgy folytatta, szerinte ennek a tudatos folyamatnak a célja de facto egypárti állam létrehozása, amelyben alkotmányos eszközökkel képes eljutni az uralkodó rendszer addig a pontig, amikor az ellenzék számára már képtelenség megnyerni egy választást.

Tény, hogy jelenleg két ország – a lengyelek és a magyarok – ellen folyik uniós eljárás a jogállamiság megsértése miatt, a konferencián felszólaló kutatók azonban ennél is aggasztóbb képet festettek. Arról beszéltek, hogy az elmúlt években

ezek az államok gyakorlatilag túszul ejtették az uniós döntéshozatalt.
Kezdve onnan, hogy – főleg a kelet-közép-európai államai miatt – önálló mechanizmust kellett kidolgozni arra az esetre, ha az EU alapértékeit látják veszélyben, egészen odáig, hogy félre kell söpörni más reformterveket, mert azzal csak szítanák az ellentéteket. Például aligha kerülhet most napirendre az Európai Bizottságban régóta dédelgetett terv, hogy a testületbe ne képviseljen tagot minden ország – képzeljük csak el, hogyan reagálnának erre az így is kettős mércével riogató kormányok...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNÉK AZ INTERNETRE SZÁMŰZTÉK AZ M3 CSATORNÁT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.05.02.

Május elsejétől megszűnt a M3 tévécsatorna. Pontosabban, az internetre költözött, ami azt jelenti, hogy azok, akik eddig a tévéjükön nézték, ezentúl csak a világhálón juthatnak hozzá. Vannak, akik néznek tévét a neten, de a legtöbb ember számára ez még mindig nem természetes, mert úgy gondolják, hogy az internet az nem tévé, hanem számítógép, a televízió pedig egy készülék, ami más mint a komputer.

Ha volna valaki, aki nem tudná, miről szól ez a történet, annak most elmondjuk. Az M3 televízió afféle retro tévé volt. Visszatekintés az elmúlt évtizedekre, régi filmeket, műsorokat lehetett látni benne, egykor népszerű televíziós adásokat.

Jó volt időnként belenézni, találkozni egy letűnt világgal, és közben szembesülni azzal, hogy milyen volt ez az ország akkor, amikor még bármilyen lehetett volna. Nosztalgia is volt persze ebben a tévében, sok olyan műsor, például műveltségi vetélkedők, amelyeknek mára egyszer, s mindenkorra befellegzett. A tudást felváltotta a gyorsan befogadható, rövid ideig fontos és érvényes ismeret...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – MEGÜZENTÉK ORBÁNNAK: A NÉPPÁRT ÉS SALVINI POPULISTA SZÖVETSÉGE KÖZÖTT NINCS ÁTJÁRÁS - NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.05.02. 

Tagesspiegel

A német kereszténydemokraták vezetője nem tartja jó ötletnek, hogy Orbán Viktor ma találkozik Salvinivel, egyben óvja a magyar vezetőt a további jobbratolódástól. Kramp-Karrenbauer azt mondta, ha a magyar kormány még jobban eltávolodik az Európai Néppárttól, akkor nem térhet vissza a pártcsaládba, miután felfüggesztették a tagságát. Az előzmény az volt, hogy a magyar miniszterelnök felszólította a konzervatívokat: az EP-választás után közeledjenek a jobboldali populistákhoz, akiket éppen Salvini igyekszik egy táborba terelni. Az újság emlékeztet arra, hogy az EPP bizottsági elnökjelöltje, Weber kizárta az együttműködést a demagógokkal és inkább a politikai közép, vagyis a szociáldemokraták és a liberálisok segítségével szeretné átvenni Juncker posztját. Ez utóbbiról Orbán úgy vélekedett a már említett La Stampa-interjúban, hogy a Néppárt öngyilkosságra készül, mert a véget jelenti, ha összeáll a baloldallal.

Kurier

Budapesti útja előtt Salvini is méltatta barátságát Orbán Viktorral. A Liga elnöke egy választási rendezvényen elárulta, hogy ők ketten új Európát igyekeznek felépíteni, amely ellenőrzi a határokat és védi a saját kultúráját.

Le Figaro

Trócsányi László szerint Európának és Magyarországnak kölcsönösen szüksége van egymásra, ám jelenleg helyre kell állítani a bizalmat, mert az bizony megrendült, miután általában véve is túl sok a törésvonal a földrészen. Az újságnak adott interjúban a miniszter azt mondta, hogy el kell kerülni a mély árkot a Kelet és Nyugat között, de erős EU csak akkor lehetséges, ha erősek a nemzetállamok. Ehhez ésszerű tárgyalásokat tart szükségesnek. És mondhatja most Weber azt, hogy nem szeretne a Fidesz szavazataival a Bizottság elnöke lenni, a választás után majd új lapot nyitnak. A politikus, aki a tervek szerint a következő magyar biztos lesz, ezúttal is cáfolta, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok a hatalom irányítása alá kerülnének. Szerinte itt civil szervezetek tévinformációkat táplálnak be a nyugati újságírókba, akik azután elsietve alkotnak véleményt. Vonatkozik ez a független sajtó helyzetére, valamint a Tudományos Akadémia körüli vitára is. Mint mondta, utóbbi esetében arról van szó, hogy ha az állam pénzt ad az intézménynek, akkor cserében elvárja, hogy érvényesüljenek az érdekei, természetesen tiszteletben tartva a kutatás önállóságát. Trócsányi arra is kitért, hogy a Bizottság nem veheti át az Európai Tanács szerepkörét, pl. az ügyben, hogy kötelező kvótákat ír elő. Azon kívül a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kell kapniuk az európai ügyekbe. Ideértve annak meghatározását, hogy milyen legyen az ország lakosságának etnikai összetétele. Az igazságügyi tárca vezetője beszélt arról, hogy még nem dőlt el, mi lesz akkor, ha a Néppárt kizárja a Fideszt. A maga részéről nem szereti a politikai címkézést és nem tartja jó ötletnek, hogy az országot egy kalap alá vegyék a szélsőjobbal. Ez a megbélyegzés és stratégia nem szolgálja az európai haladást. Mindkét félnek az volna a jó, ha a magyar párt maradna az EPP-ben. Mert figyelembe kell venni a Visegrádi Csoport véleményét, noha azok különböző pártcsaládokhoz tartoznak...

ITT OLVASHATÓ

EKKORA MOTORJA VAGYUNK MI AZ EURÓPAI UNIÓNAK

PORTFOLIO
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2019.05.02.

Bár a politikusok szívesen hirdetik, a régió egyáltalán nem számít az Európai Unió növekedési motorjának. Számításaink szerint a 11 kelet-közép-európai ország - némi javulás ellenére - továbbra is csak néhány tized százalékpontot ad hozzá az EU GDP-növekedéséhez. Magyarország hozzájárulása ezen belül - hasonlóan a legtöbb kis országhoz - szinte kimutathatatlan.

Mivel már rendelkezésre állnak a 2018-as GDP-adatok, ezek alapján két cikkben tárgyaljuk a régió és Magyarország súlyának változását az Európai Unióban. Első írásunkban a gazdaságok méretét és annak alakulását illusztráltuk néhány egyszerű ábra segítségével. Megállapítottuk, hogy a régió és a magyar gazdaság súlya is fokozatosan növekszik az Európai Unióban, ugyanakkor a régió továbbra is meglehetősen "könnyű", hiszen az EU hat legnagyobb gazdasága adja a gazdasági teljesítmény háromnegyedét. A magyar gazdaság az elmúlt két évtizedben relatíve alulteljesítő volt, a régión belüli súlyunk fokozatosan csökkent, ám az utóbbi időszakban sikerült felvenni a fonalat.

A mostani írásunk a régió és Magyarország szerepét vizsgálja az Európai Unió gazdasági növekedésében. A kérdés aktualitását az adja, hogy a régió évek óta látványos GDP-bővülést produkál, ami miatt a politikusok egyre gyakrabban adják meg az "Európa növekedési motorja címet" a keleti térségnek. De vajon mennyire megalapozott a térséget az európai növekedés hajtóerejének tekinteni?

...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS 2019/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2019. 05. 02.)

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs
2019.05.02.

I N T E R J Ú

„Nem a birodalomtól fél, a birodalmát félti”Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője

A magyar politika fő törésvonala ma a Fidesz és az Európa-párti ellenzék között húzódik – mondja Dobrev Klára. A DK az Európai Egyesült Államokért dolgozik, amelynek megvalósulását paradox módon Orbán Viktor is segítheti. Már, ha nem lépteti ki előbb az országot az unióból.

B L O G

Film 

Kétes élvezetAnthony Maras: Hotel Mumbai

9/11 megváltoztatta a filmek traumaábrázolását. Az esemény maga is erősen mediatizált volt, a közvetítéseken keresztül a terrortámadást közvetlenül átélőkön túl egy nagyobb csoport élményévé vált – mondhatni globális közösséget kovácsolt.

Film
Bosszúállók: Végjáték

Film
A béke angyala

Trevor Nunn: A vörös ügynök

A 2005-ben, 93 évesen, háborítatlan öregségben elhunyt Melita Norwood volt minden idők leghosszabb ideig aktív, egyben legfontosabb szovjet ügynöke az Egyesült Királyságban.

V É L E M É N Y

Reich Orsolya: A Miasszonyunk és a mi éhező gyermekeink

A Notre-Dame újjáépítésére tett adományok dilemmái

2019. április 15-én 18 óra 43 perckor megszólaltak a párizsi Notre-Dame-székesegyház tűzjelző szirénái. Hamarosan vastag fekete füst jelezte, hogy nem vaklármáról van szó, a katedrális valóban ég.

Sajó László: Öt és felesK. Dezső csodálatos utazásai a vadkacsákhoz

A Közvágóhídnál gyanús volt, nem látja a büfét. Közelebb ér, csak a betonalap, emlékműtalapzat, szarkofág.

A szerk.: Koszt-kvártélyos felzárkóztatás

„Európában elsőként Magyarország vállalta fel a romaügyet, amelynek eredménye lett az európai roma keretstratégia megalkotása. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kormány 2010 után a roma témát a hazai és a nemzetközi prioritások közé emelte.

A szerk.: Európába, patkányháton!

Morális pánik felé vágtat az ország: most lepatkányozta-e hárommillió emberünket Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, vagy akinek nem inge, nem veszi magára, vagy valami ennél is másabb van. Magyarország két legnagyobb pártja, melyek közül az egyik jóval nagyobb mint a másik, de attól még a másik a második legnagyobb, szóval ezek a gigászok rendesen ráálltak a patkányvonalra.

A szerk.: Gödörben

Trianon 100. évfordulójára (2020. június 4.) a kormány felállíttatja a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét. Vagyis inkább kiásatja: a tervek szerint ez egy hatalmas árok lesz az Országháznál (az induló ár 5 milliárd forint, de meglepődnénk, ha ennyiből ki is hoznák).

P O L I T I K A

Julian Assange és a WikiLeaks története
Igaz vagy hamis?

A WikiLeaks deklarált célja a „radikális átláthatóság” megteremtése volt – hogy ez pontosan mit jelent, máig nem tudni. Annyi csak a biztos, hogy vezetője, Julian Assange ugyan küldetésről beszél, de sosem riadt vissza a gyanús szövetségektől és a tények elferdítésétől.

Taopénzek Kiskunmajsán
Megalapozás

Nagyot fejlődött a kiskunmajsai sporttelep taopénzekből, a polgármester cége is profitált a támogatásokból. A képviselő-testület csak akkor lázadt fel, amikor kiderült: a polgármester „egységként” kezeli az önkormányzati tulajdont és a sajátját.

I N TE R J Ú

„A falu a kormánynak hálás”

Raskó György agrárközgazdász, nagyvállalkozó az aszályról és a magyar mezőgazdaság zsákutcáiról

Súlyos aszály dúl Magyarországon, de a hazai mezőgazdaság ettől függetlenül is alulteljesít, öntözési módszereink pedig vízpazarlók. A hajdani Antall-kormány földművelésügyi államtitkárával a fideszes agrárszakemberek valódi véleményéről és a Momentumról is beszélgettünk.

Mézesmadzag a vidék Magyarországának: a falusi csok
Fügefafedél

A falusi csok nem több politikai terméknél, de annak ügyes. Sok szavazatot hozhat a Fidesznek, megoldást azonban aligha kínál az új középkor felé sodródó magyar vidék szerteágazó problémáira.

K U L T Ú R A

rés a présen
"Az izolált ember érdekel”Tarr Hajnalka képzőművész

Kiállítás

Időzárványok

Mánia. Csendes stratégiák

A debreceni MODEM földszintjén lévő kiállítótérben öt művész tizenhat alkotása látható. A kiállító művészek nők, de ez nem jelenti azt, hogy nőművészeti kiállítást látnánk.

Interjú

„Jöjjön le a klubba”Fekete Jenő gitáros, énekes

Beteg lett a hazai blues egyik legismertebb alakja, ezért zenésztársai jótékonysági koncertet adnak, ő pedig harminc év után próbál új életet kezdeni.

Interjú

„A romantika örökre megmarad”

Toto Cutugno

Kijevtől Tokióig ma is telt házak előtt lép fel a 75 éves olasz dalszerző-énekes, akit milánói stúdiójában értünk utol a budapesti koncertje előtt.

Interjú„A hang még nem zene”

Kaija Saariaho zeneszerző

Az Eötvös Péter Alapítvány meghívására, művét betanítani és előadni érkezett Budapestre a világszerte egyik legtöbbet játszott zeneszerző, a Párizsban élő finn Kaija Saariaho. Kompozíciós módszerekről, Japánról, nőkről, elektronikáról, pszichoakusztikáról beszélgettünk.

Rádió
Kivándoroltak

Emigráns magyarok a Klubrádióban

Azt nem mondanánk, hogy W. G. Sebald azonos című regényéhez (Kivándoroltak, Európa Kiadó, 2006) fogható mélységes bánat áradna a Klubrádió csütörtök délelőtti műsorából, de hogy van benne jó adag szomorúság és melankólia, az egészen biztos.

Interjú
„Alaposan körülbástyázták”

Grad-Gyenge Anikó médiakutató az internetet is érintő szerzői jogi szabályozásról

Áprilisban az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, melyről számos tévhit kering. Sokan például attól tartanak, hogy a YouTube vagy a Facebook cenzúrázni fogja a posztjaikat. Pedig az új szabályozás csöppet sem kedvez az internet gigászainak.

Könyv
Mérnökök és művészek

Földényi F. László: Az eleven halál terei

Nemrég még röhögtünk az „apokaliptikus gondolkodáson”, a teleologikus időszemléleten meg a „végidők” képzetén, mára viszont a pusztulás felé tartó emberi idő elképzelése mintha aktuálissá válna, hiszen az ökológiai kollapszus és a klímakatasztrófa küszöbön áll.

Interjú
„Omar kiábrándult az életből”

Éric-Emmanuel Schmitt drámaíró

A francia-belga író, filozófus műveit eddig több mint negyven nyelvre fordították le. A Rejtélyes viszonyok, Az ismeretlen, illetve az Oszkár és Rózsa mami című darabját több hazai színpadon is bemutatták már. Budapesten tartott mesterkurzusa alkalmából beszélgettünk vele.

Interjú
„Sírtam, miközben írtam”

Karl Ove Knausgård író

Mire a Harcom szerzője megérkezett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a hatrészes regényfolyamból az Élet című negyedik kötet is megjelent magyarul. S amíg mi az utolsó két kötetre várunk, a világ már túl van egy másik Knausgård-sorozaton is.

Színház
Bevették a maszlagot

Urbán András: Sacra Hungarica

A gyűlölet felől értelmeződik hazaszeretet és magyarság a Sacra Hungaricában. Van benne valami, hiszen az előadásban elhangzott – a Facebook legalját és a magas kultúrpolitikát is képviselő – kommentekből álló gyűlölethalmok tényleg szépen kirajzolják a Kárpát-medence domborzatát.

É L E T  +  M Ó D

Női életekbe kerülhet a nemek közti adatszakadék
Észre sem vesszük

A férfiközpontú nézőpont sokkal mélyebben és rejtettebben él a társadalmunkban, mint ahogyan azt a bikinis nőket mutogató reklámok vagy a nemek közötti bérszakadék sejtetik. A férfiakra szabott töréstesztek vagy orvosi diagnosztikai eszközök nemcsak kirekesztők, de életveszélyesek is lehetnek a nőkre nézve.

ITT OLVASHATÓ