2020. május 30., szombat

RÁADÁS: SPIRÓ GYÖRGY: ELSÖTÉTÍTÉS

PESTI SZÍNHÁZ
Szerző: SPIRÓ GYÖRGY
2002.


...Az Elsötétítés annak a bizonyos napnak az estéjén játszódik, melynek reggelén megjelent az a bizonyos III. zsidótörvény 1941 júliusában - amitől már igen sok keresztény is bajba került; leginkább azok, akik zsidóval kötöttek házasságot. Baljós nap volt, és visszamenőleg már tudjuk: be is teljesítette összes baljóslatát. De azért az Elsötétítés mégsem történelmi dráma...






HIRTELEN 10: ÍGY LETT ORBÁN VIKTOR MINDEN KEZDETE, ÉS VÉGE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.05.30.


Úgy átviharzott rajtunk Orbán Viktor országlásának 10 éve, hogy szinte fel sem ocsúdtunk a fülkeforradalom okozta társadalmi, közéleti és kommunikációs sokkból. A Fidesz nagy hatalmú vezére magabiztosan látott hozzá hatalmának kiteljesítéséhez, és ma már ott tartunk, hogy személyének ajnározását nem bízza a kormánypárti sajtóra, hanem saját vállát veregeti, ha visszatekint korábbi döntéseire. Az is egyértelmű, hogy a magyarok egy része el sem tudja képzelni, hogy ne ő legyen az ország első számú vezetője, mások viszont akkor sem szavaznának rá, ha pénzesőt bocsátana rájuk.

Orbán Viktor számára a politikai karrier egyenlő a politikai mozgástér folyamatos bővítésével, ami szükségszerűen magával hozza saját hatalmának permanens növelését. Tudja, hogy a személyét övező mítoszok (melyek gyakran hamisak) csak úgy maradhatnak fenn, ha folyamatosan terjeszkedik, újabb és újabb jogköröket von magához, illetve ezzel párhuzamosan egyre inkább szűkíti ellenfelei mozgásterét. Ez az expanzív szemlélet határozta meg a kormányfő elmúlt egy évtizedét, amivel folyamatos védekezésre kényszerítette ellenfeleit.

Orbán pontosan tudja, hogy az általa megszerzett pozíciók csakis akkor tarthatók meg, ha hívei felé demonstrálni tudja, hogy rendszere nem csupán stabil, de annyi tartalék rejlik benne, hogy újabb területekre terjesztheti ki a hatalmát. Ezért érte meg vereségként a tavalyi EP választásokat, és ezért él benne szinte múlhatatlan sérelemként az őszi önkormányzati választás. Az első voksolás ugyanis megakadályozta abban, hogy nemzetközi színtérre lépve építse tovább az orbánizmust, a második pedig arra figyelmeztette, hogy messze nem győzte le teljesen hazai politikai ellenfeleit.

Szemlélete a világról egészen megdöbbentő azon magyarok számára, akik őszintén hittek a rendszerváltás eszményeiben, az egységes és szolidáris Európában, az ordas, kirekesztő eszmék marginalizálásában. Orbán szinte mindent felélesztett politikájával, kommunikációjával, történelemszemléletével, amitől a második világháború után joggal féltek azok, akik szerint a populizmus mindig is itt volt közöttünk, de eddig nem szerzett elegendő hatalmat egyetlen ország felelős (vagy felelőtlen) vezetője sem ahhoz, hogy kiszabadítsa ezt a fenevadat a börtönéből...

ÖT ÉV ALATT 91 MILLIÁRDNYI PROFITOT TERMELT SIMICSKA LAJOS ÚTÉPÍTŐ UTÓDJA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.05.29.


Egészen döbbenetes számokkal zárta 2019-et az elmúlt évek állami útépítési tenderein taroló Duna Aszfalt Kft. A Mészáros Lőrinc barátja és üzlettársa, Szíjj László tulajdonában lévő vállalat több mint 157 milliárdnyi árbevételt ért el kizárólag Magyarországon, és ezen vastag, 24,4 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Mind a két adat rekord nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében...

JÖHET A RABSZOLGATÖRVÉNY 2.0, EZÚTTAL NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKRE HIVATKOZVA

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.05.30.


A veszélyhelyzet elmúlásával, július elsejétől egyebek mellett visszavonásra kerülnek a Munka törvénykönyvét érintő változtatások is, amelyekkel bár a kormány szerint elvileg rugalmasabbá tették, hogy „a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni”, valójában gyakorlatilag megszüntették a munkajogot.

A mukaidő elrendelésével kapcsolatos szabályok márciusi lazítása után áprilisban újabb rendelet jelent meg, melynek értelmében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet, méghozzá kollektív szerződés nélkül. Míg békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt a veszélyhelyzet idején mindenféle korlátozás nélkül megtehetik.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint azonban a veszélyhelyzet vége még nem adhat okot megnyugvásra, mert „az egyik veszélyes intézkedés közeljövőben történő eltörlése egy másik bevezetésével jár együtt”. Semjén Zsolt ugyanis május 26-án, kedden benyújtotta a veszélyhelyzet végéről, illetve az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló salátörvény javaslatát, amiben elrejtett egy paragrafust a Munka törvénykönyvének alkalmazásáról is. Ennek lényege, hogy a kormány lehetővé tenné, hogy
amennyiben a munkahelyteremtő beruházás nemzetgazdasági érdek, úgy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter saját hatáskörben engedélyezheti a 24 hónapos munkaidőkeret.

Így ha például leállás vagy termeléscsökkenés történik valahol, ott előre lepihentetik a munkavállalókkal a szabadidejüket, majd amikor újra lesz munka, akkor ezeket a szabadnapokat kell ledolgozniuk...

ELKERÜLHETŐ-E A HÁBORÚ KÍNA ÉS AMERIKA KÖZÖTT?

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: STIER GÁBOR
2020.05.30.


A „kínaikártya” kijátszását rövid távon a bűnbakkeresés, aztán a lassan első számú globális hatalommá előlépő óriás feltartóztatása motiválja

Túl van a világ a koronavírus okozta első társadalmi és gazdasági megrázkódtatáson. S miközben a károkat veszi számba, a járvány elleni harc csendesülésével felsejlenek a „posztcovid” világ kontúrjai. A feloszló ködben egyre érik annak a felismerése is, hogy a vírus közelebb hozta a világ két legnagyobb hatalmának ütközését. Elkerülhető-e Kína és Amerika között a háború?

Mintha csak ismételné magát a történelem. Az amerikai gazdasági szankciók és a politikai ultimátumok a kapituláció helyett az Egyesült Államok Pearl Harborban állomásozó flottájának megtámadására késztették Japánt. Jelenleg Kínát hozza a japánokhoz hasonló helyzetbe az az amerikai törvénytervezet, amely a Covid–19-ért Pekinget teszi felelőssé, és ezért súlyos büntetést, kártérítést helyez kilátásba – legalábbis ezt a párhuzamot vonta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki megjegyezte azt is, ezt látva az ember haja az égnek áll. Az 1929 és 1932 között tomboló világgazdasági válságra adott válaszok is hasonlítanak a mai helyzethez. Ijesztő ebbe még belegondolni is.

Kínát már a koronavírus felbukkanása előtt is a főgonoszként kezdte emlegetni mindenekelőtt az angolszász sajtó, a sok tekintetben katalizátorként működő járvány pedig végképp az „emberiség új ellenségévé” tette. Az Egyesült Államok ezzel Oroszország helyett új ellenségképet épít fel magának, Pekinget okolva a világot sújtó járvány elterjedéséért. Donald Trump kizárólag „kínai vírusról” beszél, és tényként kezeli, hogy egy vuhani laboratóriumból került ki a vírus. Kína felelősségét látja bizonyítottnak az angolszász titkosszolgálatok (Five Eyes) jelentése is. Az amerikai vádakat visszhangozva állítják, hogy Kína hetekig eltitkolta a valószínűleg a vuhani laboratóriumból kikerült vírus megjelenését...

NÉGY LÁBON ÁLLÓ STABILITÁS ÉS A MATEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.05.30.


Népünk bölcs vezére, a falusi gyerekből lett megmutatóember ismét szózatot intézett az ő népéhez a rádióján keresztül.

"Falusi gyerek vagyok, úgy neveltek, hogy nagy nemzetnek vagyok a gyereke. És előbb-utóbb eljön az az idő, amikor ezt meg lehet mutatni."

Úgy látszik, most ez lesz a trend. A falusi közülünkvaló, a legkisebb királyfi, aki marokra kapta a bunkósbotot és elment, hogy rendet csináljon a nagyvilágban. A volt focista, aki nem feledi gyökereit, sem a szülőfaluját, sőt, meghosszabbítja Bicskéig. Pálinkát iszik, kolbászt tölt – ha szerencséje van a disznónak, ledarálás előtt le is szúrja -, fél kézzel összepattintja a stelázsit, maga kovászolta uborkát visz be a dolgozóba, és beleszórja a savanyúságos edénybe, a többi közé, hogy a menzára érkezők végre valami jót is egyenek. Ez mind a nagy nemzethez tartozás megnyilvánulása.

Egy falusi gyerek mindig két lábbal áll a földön – a stabilitás érdekében néha akár négy lábbal is -, racionálisan gondolkodik, kérges a tenyere, bütykös a lába, lézeres nézéssel átlát a szitán, préselt farost lemezen, falazóblokkon. Ezért aztán őt nem lehet bepalizni, átverni, megszédíteni. Pontosan tudja, hogy a kommunisták köztünk járnak, és megállás nélkül ármánykodnak ellene. Újra át akarják venni a hatalmat, ebben Soros György is segíti őket – már amikor nem azzal van elfoglalva, hogy migránsokat telepítsen Hajdúrettenetes-külsőre -, ráadásul itt van a szörnyű Európai Unió is, amelyiknek feltett szándéka, hogy kifossza Magyarországot.

"Az Európai Unió új szétosztási rendszere abszurd, mert a szegény országok pénzéből finanszírozzák a gazdagokét."

Ezt is a rádiójában mondta ő. Márpedig ha van valaki, aki képben van az elosztási rendszerek torzulásaiban, az nem más, mint Orbán Viktor. Gondoljunk csak a minimálbér megadóztatására, és az egykulcsos adórendszerre, ezzel párhuzamosan a már eleve is magas áfakulcs megemelésére és kiterjesztésére. A minimálbér megadóztatásával a legalacsonyabb jövedelműeket sarcolta meg, de az semmi az egykulcsos adóhoz képest. Ott ugyanis a szegények adóját emelte, a gazdagok adóját csökkentette. Áfát pedig mindenki fizet, aki bármit vásárol, bármilyen szolgáltatást igénybe vesz. A legszegényebbek is annyit fizetnek, mint a gazdagok. Na és hogyan teremtette meg a nagyszerű falusi gyerek a feltételeket a gazdagok adójának csökkentéséhez? Hát úgy, hogy amennyi bevétel kiesett azért, mert az ötmilliós jövedelem után már nem 36, hanem 15 százalék lett a személyi jövedelemadó, azt beszedte azoktól, akik a nyomorult kis fizetésükből addig nem fizettek személyi jövedelemadót. Ameddig egy bruttó ötmilliós fizetésből 2008-ban a szorgos munkavállaló 2 617 789 forint nettót vitt haza, ma ugyanez a szorgos, buttó ötmilliót kereső szalagmunkás vagy bolti pénztáros 3 325 000 forintnak örvendezhet. De – csak az érthetőség kedvéért használok kerek számot – ameddig egy bruttó százezres fizetés 2008-ban 76 340 forintot ért, ma ugyanez 66 500 forintot kóstál...

ORBÁN VIKTOR KOVÁSZOS UBORKÁJÁNAK AZ ÁRNYÉKÁBAN KEZDTÜNK ÚJ ÉLETET

HVG ONLINE / ÉLET + STÍLUS
Szerző: hvg.hu
2020.05.30.


Fél lábbal a karanténban, fél lábbal az egyre szabadabb szabadtéren voltunk a magunk mögött hagyott, kissé feje tetejére állt májusban. Ha lemaradt volna az elmúlt hónapban az Élet + Stílus és a Kult rovat cikkeiről, most mindent egybe gyűjtöttünk.

Az idők változásának a jeleit sokfelé kereshetjük, és biztosan vannak olyanok, akik Orbán Viktor Facebook-oldalát tekintik iránytűnek e téren. Márpedig ezen a felületen a járványnapok számlálása mellett korábban felbukkanó kórházlátogatások fotóit, operatív törzsi akcióvideóit május végén valami egészen más váltotta fel: a kovászos uborka tutorial.

Persze ez sem terelheti el a figyelmet arról, hogy a miniszterelnöknél nemcsak az uborka erjed, hanem a gazdasági akcióterv is, amelynek az ismertetése során Orbán Viktor a hónap mondatával ajándékozott meg minket. Rádióinterjús megjegyzése, miszerint mostanában fickósabb, macsósabb sokáig velünk marad...

TUDOMÁNYELLENESSÉG: FENYEGETŐ VILÁGJÁRVÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BOLDOGKŐI ZSOLT
2020.05.30.


Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti.


Az értelem harca
Az öntudatra ébredt értelem számára a középkor átvészelendő időnek számított. Ebben az ideológia által dominált korban a Föld a világ központja volt, a „bűnös” ember pedig a szent figyelemé. Ha az egyházi tanoknak ellentmondó tudás néha ki is csírázott a teokrácia talaján, rögtön máglyára került. A ráció először a reneszánszban lázadt fel, s követelt magának teret, még ha kissé szégyenlősen is, a művészet köntösében rejtőzködve. A felvilágosodás már nyíltan hirdette az ész uralmát, az antiklerikalizmus jegyében határozva meg magát. A modern Nyugat emelte a legmagasabb szintre a ráció rangját, tudománya révén pedig megteremtette tudásunk és gondolkodásunk egzakt kereteit. A harmadik évezred nyitányán az értelem váratlanul újabb kihívásokkal találja szembe magát. Noha az internet a véleményszabadság kifejezésének igen fontos eszközévé vált, a gondolatok demokratizálódása a tudás értékének társadalmi szintű amortizációjához vezetett. A tudományos és racionális gondolkodás tekintélye zuhanórepülésbe kezdett, az igazság és igazságosság fogalmait pedig a feléledt csoportösztön szaggatja éppen darabokra...

A HATALOM HULIGÁNJAI

444.HU
Szerzők: BOTOS TAMÁS, ÁCS DÁNIEL, plankog
2020.05.27. 



  Bede Zsolt a 2018-as választási 
  kampányban tűnt fel a kormányzat által 
  fenntartott médiában, akkor ő volt a 
  kiábrándult jobbikos, aki csalódottságában 
  a Fideszre szavaz. A választások után, 
  mint a Vadhajtások újságírója bukkant fel 
  szinte minden jelentősebb ellenzéki 
  megmozduláson, hogy megfélemlítsen és 
  megszégyenítsen mindenkit, aki szót emel 
  a hatalommal szemben. 

  - Honnan származik a módszer?
  
  - Miért szervezik ki az erőszakot 
    huligánoknak? 
  - Hogyan vált a magyar közélet 
    megkerülhetetlen részévé az erőszakos trollpolitizálás?

EZEK UGYANAZOK

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.05.30.



  Csütörtökön este a Mi Hazánk 
  Mozgalom szervezésében nemzeti 
  érzelmű kopasz fiatalok vonultak a 
  Deák térre, ahol egy szurkolói csoport 
  is csatlakozott hozzájuk, és ezzel már 
  több ezren lettek. Ezek a szurkolók 
  akkor este nem szurkolók voltak, 
  hiszen labdarúgó mérkőzés nem volt, 
  ha lett volna, azt is csak zárt kapuk    
  előtt lehetett volna megrendezni. A 
  rendőrség – bár nem engedélyezett 
  rendezvényről volt szó –nem oszlatta 
  fel a tömeget. Igaz, mint utóbb közölték, 
  34 embert feljelentettek, köztük az 
  engedély nélkül megtartott 
  megmozdulás szervezőit.

Ugorjunk vissza három évet az időben: az Átlátszó akkori információi szerint, 2017. április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, továbbiakban kopaszok, Security feliratot tartalmazó ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”. A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”.

Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a jegyzőnek kell eljárnia.” A kopaszok egy Eduard Uszikov ukrán üzletember cégének képviseletében jelentek meg és keltettek félelmet. Uszikov Habony Árpád ismerőse, volt társának az apja.

Eddig a hír, és akit nem érdekel, hogy miként működik ma Magyarország, az dugja nyugodtan a homokba a fejét és lapozzon. A többieknek elmondanánk, hogy Budapesten, de bárhol Magyarországon, ma bármi megtörténhet, amit azok, akiknek ez érdekükben áll, hagynak megtörténni. Magyarországnak van rendőrsége és van egy terrorelhárításra létrehozott központja is – utóbbi Orbán Viktor miniszterelnök testőrségéből nőtt ki, és ma már tízmilliárdnál több forintból gazdálkodhat évente.

Az ügy főszereplője személyesen nem vett részt az eseményekben, de az étterem elfoglalása nélküle nem történhetett volna meg. Kubatov Gáborról van szó, a Fidesz alelnökéről, az FTC elnökéről. Ugyanígy Kubatovhoz köthetők azok a kopaszok, akik a Fidesz székházat elfoglaló fiatalok ellen erőszakosan felléptek, valamint azok a kigyúrt, büntetett előéletű fiatalemberek is, akik 2016 februárjában a Nemzeti Választási Irodánál – az irodavezető lojális asszisztálása mellett – megakadályoztak egy Nyakó István nevű állampolgárt, hogy népszavazási kérdését az irodához időben eljuttassa.

Az akkori történet másik hőse szintén nem tette tiszteletét a helyszínen. Ő Habony Árpád, az Ember, Aki Nem Szerepel a Miniszterelnökség Fizetési Listáján, aki egy időben drága kocsikon járt, a belvárosi bérelt lakásának falait díszítő festményeket a Szépművészeti Múzeumból kölcsönözte, ha kedve szottyant, Ibizán mulatott, miközben viccesen mozgatta az orrát. Ja, még annyi, hogy évekkel korábban, elítélték garázdaságért, amiért megvert egy idős házaspárt.

Ezek az emberek a főszereplői annak a történetnek, amelynek helyszíne Orbán Viktor Magyarországa. Egy olyan ország, amely Kelet és Nyugat között van félúton, s amelynek miniszterelnöke szerint, Ázsiában vagyunk otthon, Európában idegenek vagyunk. Magyarországon az Orbán-kormány politikája ellen dudálással tiltakozó nyugdíjast 750 ezer forintra bünteti a rendőr, miközben a félelmet keltő kopaszoknak nincs okuk az aggodalomra, gond nélkül garázdálkodhatnak, étteremben, nemzeti választási irodánál.

Lehet náculni a Deák téren, csak arra kell vigyázni, hogy közben ne dudáljon az ember, mert akkor a rendőrség súlyosan megbünteti.


SZABAD SZEMMEL: A RENDELETI KORMÁNYZÁSSAL A VILÁG TUDTÁRA PRÓBÁLTÁK ADNI, HOGY ORBÁN AZT CSINÁL, AMIT CSAK AKAR - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.30.



Die Zeit 

Magyarországon a rendeleti kormányzás azt kívánta a világ tudtára adni, hogy Orbán Viktor azt csinál, amit csak akar, és ha ezt a politikus vizsgának szánta, akkor vette az akadályt. Ezt írja a német liberális lap abból az alkalomból, hogy a kormányfő éppen 10 éve szerezte meg ismét a hatalmat. Az elemzés bemutatja, miként lett az egykori liberális szabadságharcosból az az ember, aki illiberális államot csinált Magyarországon, tekintélyelvű beütéssel. A terve jó régen megvolt hozzá, így 2010 után fenekestül felforgatta az országot, legyen szó a sajtóról, a választási jogszabályról vagy az Alkotmányról. A Parlament és a bíróságok jogköre erősen visszaszorult. Az ország már csak a 89. helyet foglalja el a médiaszabadság foka alapján a Riporterek Határok Nélkül értékelésében. A döntő szót mindenben a kormány mondja ki, miután átfogó hadjáratot kezdett a jogállam ellen. Az EU-ban általános a vélemény: olyan nincs, hogy illiberális demokrácia, mert ha nem érvényesül a szabadság, jogállam sem lehetséges. A miniszterelnöknek azonban igazából a liberális eszmerendszerrel van baja, azon belül is a kisebbségek jogaival. Kiderült ez, amikor a menekültválság során igen keményen bánt a migránsokkal. De éppen emiatt ikonnak számít az új, nacionalista jobboldal szemében. Valójában az történt, hogy a Nyugat elárulja azt, amire az egész unió épül. Vagyis nem Orbán sodródott jobbra. A metamorfózist a neves bolgár politikai elemző, Ivan Krasztev azzal magyarázza, hogy a gátlástalan és rátermett miniszterelnök annak idején a szabadság bűvkörébe került, amikor hihetetlen energiáktól feltöltve elindult a politikai pályán. De az idők során beszippantotta a hatalom sötét oldala. Ehhez járult, hogy keleten az emberek másodrangú polgároknak érzik magukat az EU-n belül. Itt jött a képbe Orbán, a maga túlburjánzó öntudatával. Az orbánizmus magva a demokrácia és az antiliberális tekintélyelvűség ötvözete. Pontosan megmutatkozott a rendszer, amikor a miniszterelnök engedélyt kapott, hogy dekrétumokkal vezesse az országot. Ráadásul nem árulta el, hogy meddig tart igényt erre a jogra. A másik oldal azonnal feljajdult, hogy ez már puccs, itt a diktatúra. Csakhogy a politikus megint okos taktikát alkalmazott. Bejelentette, hogy visszaszolgáltatja a felhatalmazást, azaz kifogott a bírálókon.

A jobboldali lap „Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése” címmel végigveszi, hogy az utóbbi 10 évben egy kormányfő egyre csak erősíti saját pozícióit, még azon az áron is, hogy ennek a nemzet alapvető megosztottsága az ára. A politikus pontosan érzi az erőviszonyokat és a visszavágás nagy mestere. Ezt bizonyította a legutóbb a maga megismételhetetlen módján, amikor különleges felhatalmazást vívott ki, és ezzel még inkább szorítófogásba vette az intézményeket. Az ellenzék és az Európai Parlament felháborodott, de Orbán kifejezetten szereti, amikor ennyire pellengérre állítják. Ő határozza meg, hogy mikor ér véget a viadal. És ugyan lemond a speciális felhatalmazásról, de azért ne feledjük, hogy közben megnyirbálta az önkormányzatok jogkörét. A tízéves évfordulót azonban beárnyékolja a járvány. Ha az nem volna, a hívek bizonyosan pompázatos ünnepséget szerveznének. Ő maga pár hónapja diadalmasan értékelte az eltelt évtizedet. Ám akár szeretik az emberek a politikust, akár nem, azt mindenképpen elismerik, hogy gyökeresen átformálta az országot. Hívei nagyra értékelik a bevándorlási politikát, a gazdasági eredményeket és népességfogyás megállítására tett lépéseket. Schöpflin György volt EP-képviselő ugyanakkor azt mondja, hogy gazdaságilag megnyerték a versenyt, a politikában a Fidesz továbbra is domináns, de a kultúrában még sok a teendő. Orbánba örökre beleégett, amikor 4 év után elvesztette a hatalmat, úgyhogy amikor visszaszerezte, megígérte, hogy mindent megtesz, nehogy a kudarc még egyszer megismétlődhessen. Hosszú távú törvénykezési maratonba kezdett. A Freedom House nemrégiben már átsorolta az országot a működő demokráciák közül a hibrid rezsimek sorába. László Róbert a Political Capitaltől úgy érzékelteti a helyzetet, hogy napról napra közelebb kerülünk az erdogani és putyini modellhez. Hogy a politikai sodródást rendszeresen elítélik az európai fővárosokban, nos, ez nem érdekli különösebben a magyarokat. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól úgy véli, hogy az embereket jobban izgatja az egészségügy állapota, a növekvő egyenlőtlenség, valamint a munkavállalók jogfosztása. A miniszterelnök ugyanakkor azt hangoztatja, hogy megvédi a magyarokat, nem csak a kommunistáktól, hanem a brüsszeli elittől, a migránsoktól, a sajtótól és nem utolsósorban Sorostól. Orbán már mumust csinált egykori jótevőjéből. Bizonyos szélsőjobbos pártoktól eltérően a politikus folyton kinyilvánítja, hogy számára fontos az európai terv, de nem kér a Bizottság befolyásának növeléséből és jogállam megsértése miatt kezdett közösségi eljárásokból sem. Minden bajért a globalizációt teszi felelőssé, ám nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a múlt nagyságát, illetve az akkor elszenvedett történelmi sebeket ecsetelje. Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, idős, kevéssé képzett bázisnak udvarol, viszont a nagyvárosi értelmiség egyre jobban elfordul tőle. De annyira, hogy lassan már megkérdőjeleződik a Fidesz jövője. Ez tanúsítja a múlt őszi önkormányzati választás. A koronavírus pedig visszavetheti a gazdasági sikereket. Azonban a miniszterelnök még nem mondta ki a végső szót, amint azt az egészségügyi válság bizonyítja.

Orbán látványosan azt ígéri, hogy visszaadja a koronavírus miatt kapott különleges felhatalmazást, ám az önkéntes gesztus alighanem csupán látszat. A politikus mindenáron azt kívánja sugallni, hogy legyőzte a kórokozót, úgyhogy már nincs szüksége a rendkívüli hatalomra. Úgy tűnik, az ország tényleg remekül áll a harcban, viszont nem túl jó a válság idején hozott intézkedések mérlege. A több mint 130 dekrétum a többi közt érinti a gazdaságot, szabályozza állami és uniós pénzek kifizetését, jogi eljárásokba avatkozik bele. Elméletileg Orbán minden további nélkül folytathatja ugyanígy. Az utóbbi két hónapot az EU egyértelműen úgy értékelte, hogy Magyarország immár végleg kilépett a demokráciák sorából. Ám a baj csillapodik, így a miniszterelnök azt üzeni: már nem kell neki ekkora jogkör. Az igazságügyi miniszter bocsánatkérésre szólította fel a bírálókat. Az ellenzék és a többi közt az Amnesty International azonban arra figyelmeztet, hogy itt csupán látszatintézkedésről van szó, mert igazából megmarad egy sor különleges jog. Jogilag ez pontosan olyan bonyolult, mint amennyire bizarr, hiszen amint a Helsinki Bizottság megfogalmazta: a jelek szerint a kormánynak van parlamentje és nem fordítva. A felhatalmazási törvényt valóban hatályon kívül helyezik, ám a kormány a hátsó ajtón keresztül igyekszik visszacsempészni, hogy továbbra is rendeleti úton irányíthassa az országot. Ezt szolgálja, hogy bármikor kihirdetheti az egészségügyi szükségállapotot, és akkor újra erősen korlátozni lehet a gyülekezési vagy mozgásszabadságot. Pontosan emiatt az ellenzék bohózatról beszél. Orbán bármikor ismét kiterjesztheti hatalmát, noha saját bevallása szerint már kiépítette az illiberális demokráciát. Hiszen háttérbe szorultak a fékek és ellensúlyok, a kormány azt csinál, amihez kedve támad. Nem kell törődnie más véleményekkel, illetve a kisebbségi jogokkal. Gyakorlatilag minden állami intézményt a miniszterelnök emberei tartanak kézben. De vonatkozik ez a gazdaság bizonyos részeire, a sajtóra és a legtöbb bíróságra is.

Az osztrák külügyminiszter tagadja, hogy országa mindenben egy követ fújna Magyarországgal, bár az igaz, hogy ez a két kormány akadályozta meg az EU elítélő nyilatkozatát a Nyugati partvidék tervezett izraeli megszállása ügyében és elutasította az ENSZ migrációs csomagját is. Schallenberg szerint azonban egyesek reflexszerűen nyilvánítanak véleményt, és semmilyen álláspont nem lehet tabu csak azon az alapon, hogy azt a magyar vezetés támogatja. Hogy Ausztria miért nem csatlakozott ahhoz az uniós elképzeléshez, amely név nélkül ugyan, de aggodalmát fejezte ki a válság kapcsán az alapjogok magyarországi megsértése miatt, a politikus megismételte, hogy a hivatalos bécsi felfogás az: több előnnyel szolgál a csendes diplomácia. Vagyis ha a színfalak mögött tárgyalja meg a dolgokat a szomszéddal. Arról nem beszélve, hogy egy sor tagállam szintén beleavatkozott az alapjogokba. Ám nem szabad kettős mércével mérni, mert az mindennél veszélyesebb az unió számára. Az alapjogok ügyében nincs engedmény, de arról sem lehet szó, hogy két külön osztály alakuljon ki a tagok között. Vagyis, hogy a Nyugat szentnek tartja magát, a Keletre viszont eredendően gyanakodva tekint.
Die Presse A kommentár szerint az osztrák kancellár ugyan azt hirdeti, hogy hídépítő kíván lenni Európában, ám az eredmény meglehetősen vegyes, és hogy Sebastian Kurz milyen vékony jégen mozog, azt jól illusztrálja az Orbánhoz fűződő viszonya. A migrációs politika kapcsán azonos véleményen vannak, ám a tekintélyelvű magyar kormányzati stílust kifogásoló kórusból már hiányzik az osztrák vezető. Amikor pedig az uniós pénzekről van szó, akkor egyenesen világok választják el egymástól a két politikust. Az ugyanakkor kifejezetten külpolitikai zsákutcának bizonyult, amikor csak ők ketten helyezkedtek szembe az EU nyilatkozatával a palesztinok által lakott területek készülő elfoglalása ügyében, noha a megfogalmazás vajpuha volt. Az osztrák miniszterelnök a takarékos négyek tagjaként ellenzi a déli tagok ingyenes megsegítését, a nemzeti költségvetési hozzájárulás plafonjának megemelését, viszont nettó befizetőként ragaszkodik a visszatérítéshez. Hát, sok barátot nem szereztek maguknak a négyek. Ugyanakkor az Európai Külkapcsolati Tanács megállapította, hogy Ausztria a 95-as belépés óta nem tudott tartós szövetségeket kialakítani az EU-ban. Túlságosan is Németországra összpontosít. Kurz ezt alighanem belátta, ezért jelentette be két éve, hogy hídépítőként kíván megjelenni Európában. Csak éppen pontosan az ellenkező irányban hat például, hogy megrövidítette a gyerekpótlékot azoknak a keleti vendégmunkásoknak az esetében, akiknek a családja otthon maradt. A kép az, hogy az osztrák vezetés a fogához veri a garast, és még azt a juttatást sem adja meg, mondjuk, a keletről érkezett és alulfizetett idősgondozóknak, amit jogilag jár nekik. 

Az amerikai konzervativizmus látványosan ésszerűtlen lesz és teljesen kifordul önmagából, amikor leválik a Felvilágosodásról és annak örökségétől. Arról, amit az alapító atyák képviseltek. Erre figyelmeztet az elemzés, miután a tengerentúli jobboldal egyre inkább kokettál a tekintélyelvűséggel. Ahogy az egyik teoretikus megfogalmazta: kellő hatalmat kell adni a kormányzatnak, hogy az megfelelően tudja vezetni az országot. Akár az emberek ellenében, ami már azt jelenti, hogy felbukkan a zsarnokság lehetősége. Egyes amerikai konzervatívok manapság Budapestre vetik vigyázó tekintetüket, ahol Orbán Viktor felszámolta a demokráciát. A politikus tengerentúli híveinek feltehetőleg az arcizmuk nem rándult, amikor a kormányfő a vírusra hivatkozva megtette azt a kicsiny lépést, ami elválasztja a diktatúrától az általa illiberálisnak elkeresztelt etnonacionalista autokráciát. Pedig az utóbbi két évben már ellenőrzése alá vonta a bíróságokat és a sajtót. A fékek és ellensúlyok már addig se nagyon működtek, ám felváltotta azokat a NER-rel. Aztán jött a vírus miatt a rendeleti kormányzás. A bevándorlást azon az alapon veti el kőkeményen, hogy a magyarok nem kívánnak keveredni. Ugyanolyanok akarnak maradni, mint amilyenek voltak a Honfoglalás idején. Ezek szerint ő tudja, mit jelentett magyarnak lenni 11 évszázaddal ezelőtt. A nosztalgia nála politikai filozófiaként működik. A politikus a múlt ősszel szívélyesen fogadott egy amerikai professzort, aki könyvet írt a liberalizmus kudarcáról. A vendég és a többiek, akik csodálják Orbánt, egyáltalán nem kérnek a klasszikus szabadelvűségből, benne a személyi jogokkal.

Soros György megismételte, hogy Kína diktatúra, csak éppen ez sokak számára nem világos, főként Németországban. Az üzletember óv minden illúziótól Pekinggel kapcsolatban, mert úgy ítéli meg, hogy annak értékei szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Európa követ. Épp ezért úgy gondolja, hogy nem szabad együttműködni az ázsiai nagyhatalommal, bár ez alól kivételt jelent az éghajlatváltozás, valamint a Covid-19 visszaszorítása. Ám ez nem lesz könnyű, mert Hszi diktátor és az ország fenyegetést jelent. Csakhogy az európai országok nem ismerik fel, hogy zsarolhatóvá válnak, ha az infrastruktúrához átveszik a kínai technológiát. Az interjúalany arra is kitért, hogy az EU rámehet a válságra, ha nem képes megsegíteni a bajban lévő államokat. Meg kell akadályozni, hogy mások, így főként az olaszok kövessék a brit példát és kilépjenek. Pedig Salvini pont ezen dolgozik.

Indulhat a hallgatók toborzása Steve Bannon olaszországi „gladiátor iskolájában”, mert a neokon teoretikus pert nyert az olasz kormány ellen az intézmény céljára kiszemelt egykori kolostor ügyében. Trump volt stratégiai tanácsadója, az európai jobboldali populisták nagy pártolója 19 évre bérbe vette a 13. században emelt épületet, Rómától délre, ám az oktatási tárca érvénytelenítette a szerződést, mondván, hogy a másik fél nem végezte el a megígért felújításokat. De a bíróság másként ítélte meg, ily módon megkezdheti működését a Zsidó-Keresztény Nyugat Akadémiája. Bannon, a szélsőjobbos Breitbart News alapítója, aki tagadja, hogy rasszista, továbbá fehér nacionalista volna, maga is oktatni fog. A tanterv átfogja a politikát, filozófiát, történelmet és közgazdaságtudományt. A tanítás az elején az internet segítségével zajlik, de a következő tanévtől már fogadni akarják a diákokat. Az egy évre szóló 100 ezer eurós bérleti díjat időközben átutalták az olasz hatóságoknak, és hírek szerint megvannak a források a renováláshoz is. Az oktatási minisztérium azonban fellebbezni kíván. Bannon egyébként az utóbbi időben eléggé elszigetelődött a politikában, de igyekszik összefogni Európában a populista pártokat, így a Fideszt, az olasz Ligát, valamint a Le Pen-féle Nemzeti Gyűlést.

A GYŰLÖLET VALÓBAN EGY IDŐTLEN REMEKMŰ, VAGY CSAK A HÜLYE POLITIKUSOK MIATT AKTUÁLIS 25 ÉV UTÁN IS?

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2020.05.29.



Negyedszázada mutatták be Mathieu Kassovitz filmklasszikusát. Jókor volt jó helyen, vagy tényleg kultuszfilm a saját jogán?

Betört a köztudatba a külváros

1995 májusában a cannes-i filmfesztivál egy fiatal, gyakorlatilag ismeretlen rendező, Mathieu Kassovitz filmje, A gyűlölet (La haine) sikerétől volt hangos. A film a francia társadalomnak azt a részét mutatta be, amelyre a közönség addig nem igazán volt kíváncsi, mindezt provokatív és rendkívül modernnek ható ábrázolással, mely elsősorban a fiatal nézőket célozta meg. A gyűlölet olyan tabutémákhoz nyúlt jó érzékkel, melyekről mindenki tudott, de addig csak rétegfilmek foglalkoztak vele, Kassovitz azonban hirtelen bevitte a mainstreambe: a pár nappal Cannes után bemutatott filmet kétmillióan nézték meg Franciaországban, de külföldön is kultuszfilm lett belőle, a markáns és egyedi hangvételű filmklasszikusokban egyébként nem szűkölködő kilencvenes évek azóta is gyakran emlegetett remekműve, mely nemcsak Kassovitz pályáját indította el, de Vincent Cassel személyében a francia film eljövendő szupersztárja is itt lépett színre.

A gyűlölet a magyar zsidó emigráns apától és francia anyától származó, akkor mindössze 26 éves Kassovitz második filmje volt, miután első munkája, A meszticlány (Métisse) nem keltett különösebb feltűnést az artmozik világán kívül. A film három barát egy napját mutatja be egy zavargásoktól hangos Párizs környéki előváros (ezeket nevezik banlieue-knek) lakótelepén: az előzmény, hogy a zsidó Vinz (Vincent Cassel), az arab Saïd (Saïd Taghmaoui) és a fekete Hubert (Hubert Kounde) egyik haverját öntudatlanra verik az őrszobán, és az emiatt kitört zavargásokban Vinz megtalálja egy rendőr elhagyott pisztolyát. Ez a két esemény hozza mozgásba a történetet, noha többen rámutatnak, a filmnek igazi cselekménye nincs; a három, különösebb cél nélkül kallódó főszereplővel hol abszurd, hol ijesztő kalandok történnek, melyek végén mindig ott ólálkodik az agresszió, de épp így ad sokkoló látleletet a banlieue-beli élet reménytelenségéről és az ott élőkkel szembeni brutális rendőri bánásmódról.


A feszültséget egyre fokozó, szükségszerűen tragédiába torkolló film semmilyen reménnyel nem kecsegtet, és egy katasztrófa felé rohanó társadalomról tudósít, amivel pont a korszellem közepébe talált...

KATASZTRÓFA JÖHET, HA ORBÁN A TŰZZEL JÁTSZIK! NÉHOL MEGDUPLÁZÓDOTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.05.30.


Ha a kormányt valóban érdekelné a társadalom véleménye, akkor a munkanélküliség lenne a következő társadalmi konzultáció témája. Magyarországon ugyanis rendkívül komoly foglalkoztatási gondok vannak. Az áprilisi adatok szerint, az országban 26 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. A Közép-Dunántúlon 42 százalékkal, Győr-Moson-Sopron megyében 190.7 százalékkal emelkedett a megélhetését elvesztők száma. A Hírklikknek nyilatkozó Katona Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint, a megélhetés elvesztése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi katasztrófát is előidézhet.

A kormányfő azt állítja, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyi a koronavírus miatt megszűnt. Reálisan számolva, hány munkanélküli lehet az országban?

A rendelkezésre álló, bizonyos esetekben egymástól eltérő adatforrások szerint, 400-450 ezren lehetnek. A munkanélküliségi ráta ennek alapján, hozzávetőleg kilenc-tíz százalék...

TÖBBSZÖRÖSEN TITKOS A KORMÁNY BUDAPESTI FEJLESZTÉSI TERVE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: ZSIDAI PÉTER
2020.05.30.


A Budapest Fejlesztési Központ közérdekű adatigénylésünket elutasította, így nem ismerhetjük meg a főváros 2030-ig szóló kormányzati tervei. A Vitézy Dávid vezette kormánycég döntés-előkészítési anyagnak minősítette a tervet, amelybe októberi megválasztása óta Karácsony Gergely főpolgármesternek sem engednek betekintést, aki pedig akár meg is vétózhatja annak elfogadását.

A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) Zrt. az elutasítást arra alapozza, hogy a dokumentum nyilvánossá tételéhez előbb a kormány és a fővárosi önkormányzat jóváhagyó döntésére van szükség, de ezeket is megelőzi a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) véleményezése. Utóbbi során a dokumentumok tartalma változhat – magyarázta a titkosítást a BFK, amely azt nem hozta tudomásunkra, hogy az FKT mikor fog tárgyalni róla. "Tekintettel arra, hogy ezidáig a Terv FKT elé terjesztésére, az FKT részéről történő véleményezésre, ezt követően pedig sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a Kormány döntésére nem került sor, a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok kizárólag döntés-előkészítő anyagnak tekinthetők" – közölte a BFK.

Mint azt megírtuk, az anyagot a főpolgármesteri hivatal sem láthatta ez idáig, betekintést se kapott BFK-tól, véleményét nem kérték; legalábbis, amióta Karácsony Gergely a főpolgármester, ez a helyzet – közölte megkeresésünkre városháza. Annak ellenére sem tájékoztatták a főpolgármestert a tervről, hogy ő kérte annak megismerhetőségét.

A BFK minden irányból elzárta lapunk elől a terv hozzáférhetőségét. Azt írták, azért sem kaphatjuk meg, mert az adatkérésünk hiányos, nem határoztuk meg, milyen formában kérjük. Ezen az érven azért hökkentünk meg, mert az adatkérésben leírtuk, hogy elektronikus másolatban szeretnénk megkapni. A BFK ugyanakkor megnyugtatott, adatkérésünk abban az esetben sem lenne teljesíthető, ha a kért dokumentumok nem minősülnének döntést megalapozó iratnak. A BFK arra hivatkozva is elutasította a terv átadását, hogy nem rendelkezik a szerzők döntésével annak nyilvánosságra hozataláról. Ehhez kapcsolódva vitte be a BFK a végső csapást adatkérésünkre: megtehetné, hogy a dokumentum közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatait felfedje, ám ennek módja a személyes megjelenést igényló betekintés lenne, amelyre azonban a pandémiás veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség – technikai okokból...

"OLYAN, MINT EGY KIS NAPÓLEON" - EMLÉKEK KERÜLTEK ELŐ ORBÁN VIKTOR 92-ES AMERIKAI ÚTJÁRÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.05.30.


Tíz éve, hogy Orbán Viktor egyhuzamban miniszterelnöke Magyarországnak, erről a tényről pedig egy holland és egy francia publicisztika is úgy emlékezik meg, hogy felidézik Orbán Viktor 1992-es amerikai tanulmányútját.

A 92-es amerikai kirándulást - amely nem szerepel Orbán Viktor önéletrajzában, de nem volt titok, maga Orbán mesélte el egy interjúban - az amerikai és európai kapcsolatokat elősegítő German Marshall Foundation (GMF) finanszírozta, a tanulmányúton az akkor 29 éves Orbánon kívül részt vett Németh Zsolt is, illetve még kilenc másik ember, köztük egy holland és egy francia újságíró is. Most ők ketten, Marcel Haenen és Pascal Riché írtak beszámolókat arról, hogy milyennek látták Magyarország jelenlegi miniszterelnökét akkoriban...

DISZTÓPIA (3. RÉSZ)

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS  ANDRÁS
2020.05.30.


ELŐZMÉNYEK:

Utópia (1. rész)

Utópia – 2. rész (innentől disztópia)

Az Agusta Westland legújabb típusú gépe szinte hangtalanul bukkant fel a Gellért-hegy mögül, és kecsesen landolt a Citadella tetején lévő helikopter leszállón. Még járt a rotor, amikor kinyílt a luxusgép ajtaja, és a Ray Ban napszemüveges pilóta kisegítette a gép egyetlen utasát. Majd azzal a lendülettel, amivel érkezett, felemelkedett és eltűnt a Duna felett. Sötétkék Savile Row öltöny volt rajta, Testoni cipő és egy felül kigombolt Armani ing. Mielőtt kiszállt a gépből megigazította a mandzsetta gombját, és rápillantott a Rolexére. Reggel 6 óra 50 perc volt. Pontos volt, időben érkezett, mint mindig, körbenézett, hogy mindenki a helyén van-e. Látta a lövészeket a leszálló négy pontján, valamint az ellátó személyzet néhány tagját, akik a gépeket fogadták leszálláskor. Intett az irányítótoronyban lévő személyzetnek, majd határozott léptekkel elindult a lift irányába. Mielőtt odaért volna, a fülében lévő vevő pityegni kezdett, fogadta a hívást.

– Most értem ide, amint a helyemen leszek visszahívom – fogadta a hívást, és rögtön bontotta is. Nem volt már készülék, egész egyszerűen agyi szenzorok irányították a telefonbeszélgetéseket, ezért úgy tűnhetett, hogy a levegőbe beszél. Mielőtt a lifthez ért volna, megállt egy pillanatra, mert fekete füstfelhőt vett észre Pest felől gomolyogni.

– Távcső alkalmazás bekapcsolása, közelít, élesít – adta ki a parancsot. – A füst irányába! Jó, állj! – majd nézte, mi történhetett a Duna túloldalán. – Helyszínt kérek!

– Oktogon – válaszolta a fülébe a géphang. Valamiféle rendbontás lehet, közel 200 ember kövekkel, és aszfalt darabokkal dobálja az NVH embereit. Több sérült is van.

– Küldd a képeket az irodai gépemre, élőben – utasította a hangot.

A nap már feljövőben volt, de Pest felől mégis sötét, füstös levegőt fújt az enyhe májusi szél Buda felé. A folyó partján a barikádoknál emelt szintű katonai kontingens járőrözött és felügyelte a rendet. Minden fegyveresnek éles lövedékkel volt töltve a fegyvere, a gumilövedék már nem volt hatásos. Ennek ellenére is sokan hajtottak végre támadást a védvonal ellen, akár az életük árán is. Csak két híd állt, ami összekötötte Pestet Budával: a Lánchíd és az egykori Margit-híd, amelynek 2025 óta Wass Albert-híd volt a neve. A többit egész egyszerűen felrobbantották, ezzel is védve a pesti oldaltól a budai elitet.

A Dunán páncélozott harci naszádok cirkáltak, és felügyelték a folyót. De szép volt régen ez a város – futott át az agyán egy régi emlékkép, a nagyapjával jártak fel ide délutánonként, és gyönyörködtek a lábuk előtt elterülő festői tájban. A nagyapja rengeteget mesélt a város II. világháború alatti ostromáról, amikor a németeket körbezárták a szovjet hadsereg katonái, a kitörésről és a földig rombolt budapesti utcákról. Arra gondolt, vajon akkor is ilyen gyalázatosan nézhetett ki a város? A kontraszt óriási volt, míg Budán szinte dubaji luxusban éltek az emberek, addig Pesten bangladesi szegénységben. Ő maga nem foglalkozott az élet érzelmi részével, katonásan nevelkedett, 4 nyelven beszélt, az izraeli elit hadseregben szolgált, a Krav-Maga harci technika nagymestere volt, értett a túsztárgyaláshoz, ezredesi rangig vitte. Az ezredfordulón született, bejárta a világot, közel 195 cm magas, kisportolt testalkatával, erős arcélével, ápolt borostájával és mindig elegáns külsejével akarva-akaratlanul tiszteletet teremtett maga körül...

EGY RÉGI KONFLIKTUS ÁLL NAGY MÁRTON TÁVOZÁSA MÖGÖTT

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.05.30.



Nem élte meg jól Nagy Márton alelnök, hogy 18 év után Matolcsy György elnök lemondásra szólította fel. Bár nem kizárt, hogy később a formálódó új banknál landol a szakember, hiszen már korábban is felmerült a neve, egyelőre nem kapott felkérést.

Más fontos megbízatása miatt lemondott Nagy Márton alelnök – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye tegnap, és a hazai banki társadalom két napja azt találgatja, hogy mi történt, miért ment el 18 év jegybanki állás után egyik napról, a másikra a vezető. Nem önszántából – írtuk, és ezt azóta is többen megerősítették.

A hazai sajtó is arról írt, hogy vajon a formálódó nagy közös bankba készül-e a szakember. Bár lehet, hogy végül így alakul, de információink szerint május 28-án az alelnök számára teljesen váratlanul szólította fel őt lemondása Matolcsy György jegybankelnök, és bár a piac nem zárja ki, hogy később a távozó közgazdász az egyesülő bankoknál köt ki, egyelőre semmilyen állással nem kínálták meg.

PM kontra MNB

A hazai gazdaságpolitika látványos és régóta húzódó konfliktusa, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank örök rivalizálása, úgy tudjuk, hogy a látszólag hirtelen ötlettől vezérelt szakítás hátterében is ez volt a döntő ok.

Erről a régi ellenszenvről már sokat írtunk, de ha szakmaian fogalmazzuk meg, a szerepéből és személyéből adódóan is óvatos pénzügyminiszter, Varga Mihály és a nagyokat álmodó, örök optimista Matolcsy György jegybankelnök sokat ütközött eddig is...


KARÁCSONYNAK NÉGYEST ADTAK, ORBÁNT INKÁBB GYANAKVÁSSAL FIGYELTÉK A HVG.HU OLVASÓI

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.05.30.



Kisebb-nagyobb mértékben, de a kormány hatalmi ambícióit látta olvasóink döntő többsége a különleges jogrend mögött, ennek ellenére nagy részük betartotta a szabályokat. Május közepén kérdeztük oldalunk látogatóit arról, hogyan érintette őket a járvány, mit gondolnak a kormány, illetve a polgármesterek tevékenységéről. Most az utóbbi adatokat elemeztük.

Az elmúlt 10 év legjobb döntésének nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli jogrend bevezetését, szerinte ugyanis a rendeleti kormányzás által biztosított gyorsaság a legfontosabb egy járvány idején.

Noha a személyes adatfelvétellel dolgozó közvélemény-kutatók a járvány miatt nem tudták még felmérni a teljes lakosság véleményét, a hvg.hu május 11-14 között készített kutatásából kiderült, a válaszoló olvasóink többsége nem osztja Orbán Viktor véleményét.

- 25 százalékuk szerint az intézkedéseket teljes mértékben a kormány hatalmi törekvései magyarázták, a járványhelyzet nem indokolta azt,
- 43 százalékuk szerint pedig az intézkedéseket nagyobb mértékben indokolta a kormány hatalmi érdeke, kisebb mértékben a járvány súlyossága.

A 65 év felettieknél - vagyis a járvány által különösen veszélyeztetett korosztálynál - még ennél is nagyobb az arány, összesen 80 százalékuk értékelte úgy, hogy a kormány lépései inkább Orbán hatalmi érdekét szolgálják. Mindössze az összes válaszoló 10 százaléka vélte úgy, a járványhelyzet indokolt minden lépést...

TÍZ DÁN TABU, AMIT SOHA NE SZEGJ MEG!

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.05.30.



Minden országban vannak olyan társadalmi szokások (ha úgy tetszik, tabuk), amiket nem illik megszegni, különben elég csúnyán fognak ránk nézni, vagy bunkónak tartanak majd. Esetleg mindkettő. Lássuk, mi a helyzet a dánoknál az italtól a születésnapokon át az udvariasságig!

1. Tak for mad

A „tak for mad” használatával az étkezés végeztével megköszönjük a vendéglátást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor jó eséllyel udvariatlannak tartanak majd. Fontos, hogy étkezés után és nem előtt kell használni.

2. Ital

A dánok szeretik a tömény, pálinkaszerű italokat.

„Húsvét volt, én húszéves egyetemistaként nem sokkal korábban költöztem az engem befogadó családhoz. Az ünnepi hét egyik első elegáns étkezésén lassan szopogattam az akvavitem (ez egyfajta dán pálinka), ahelyett, hogy egyben leküldtem volna. A többiek az asztal körül nagyon jót szórakoztak rajtam, majd megmutatták, hogyan kell ezt rendesen inni. Aztán még jobban nevettek, amikor a példájukat követve egy húzásra leküldtem az italt, aztán köhögtem és majdnem megfulladtam” – mesélte a Local című lapnak a Thy-ben élő Maria Hein.

3. Szólj a szomszédoknak

Ha társasházban lakunk, akkor célszerű értesíteni a szomszédokat bármilyen társasági összejövetel (na jó: buli) előtt. Már csak azért is, mert a vendégek általában magasabb zajszinttel járnak és nem árt, ha erről tudnak a szomszédok. Persze vannak ellenkező előjelű tapasztalatok is.

„Anélkül szerveztem bulit, hogy erről értesítettem volna a szomszédokat. Akadtak köztük olyanok, akik egyszerűen nem tudták, hogyan viselkedjenek” – mesélte a Koppenhágában élő Joshua.

4. Köszönés

Ha már itt tartunk, azt ugyan elvárják a szomszédok, hogy tudjanak a partikról, ám azt már a legkevésbé sem, hogy ezt személyesen közöljük velük. Olyannyira, hogy a dánok például a szomszédoknak sem nagyon köszöngetnek.

„Egyszer éppen hazaértem, amikor a szomszédom indult valahova. Odaböktem neki egy ’hej’-t, mire jól láthatóan kényelmetlenül ő is motyogott egy ’hej’-t” – írta le egy tanulságos élményét a Koppenhágában élő Pavlos.

Szóval ne várjunk nagy beszélgetéseket a szomszédokkal, hiszen még a köszönés is problémákat okoz.

5. Személyes tér

A pontosság és a másik személyes terének tisztelete is nagyon fontos a dán kultúrában az ott élő külföldiek szerint. Olyannyira, hogy nagyon könnyen megütközést kelthetünk bizonyos gesztusokkal.

„Pár nappal azután, hogy először találkoztunk, megöleltem az egyik szobatársam, akinek aznap volt a születésnapja. Soha életemben nem láttam még senkit, aki annyira kényelmetlenül érezte volna magát” – írta az Aalborgban élő Ilse.

„Egy órát késtem a saját születésnapi partimról. A házigazda nem volt túl boldog” – ezt már a koppenhágai Lorenzo mesélte. (Lám, ilyen az, amikor a latin és az északi kultúra ütközik…)...


MI A FRANC KÖZÖM VAN NEKEM A PAPOKHOZ?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.05.30.



...Hogy mi a retkes, bánatos franc van? Mi fizetjük a papokat? Én is? Ki kért erre engedélyt és kitől? Milyen alapon? Csóró az egyház? Amúgy nem is tudom, ki szokta fizetni őket, de rohadtul nem is érdekel. Hogy nem az államnak kellene közpénzből, az viszont hétszentség. Nem vagyok vallásos, mióta a tálibok térítenek fideszileg, kifejezetten rühellem az üvöltve keresztényeket – hívő ismerőseim eddig is voltak, most is vannak, egyáltalán nincs köze az ő hitüknek a megélhetési vallásosokhoz -, de amennyire én tudom, az egyházak – a katolikus garantáltan, van élményem erről – rohadtul nem grátisz teszik a jót. Kell fizetni a híveknek valamiféle egyházi adót, aztán esküvő, temetés, keresztelő is eléggé zsebbenyúlós. A templomban is hurcolják a kunyeradobozt. Az egyházak milliárdos támogatásokat, ingyen ingatlanokat, büdösfrancokat kapnak. És akkor hogy jövök én ahhoz, hogy pluszban még ki is egészítsem a jövedelmét? Akkor mi a faszért nem fizetjük közpénzből a fodrászokat, kozmetikusokat, műkörmösöket is? Ha már egyszer. Hány pap lehet ebben az országban összesen? Katolikus papokra vonatkozó adatot találtam – az sem mostani, hanem 2016-os, akkor 2110 volt belőlük, a számuk folyamatosan csökken -, egyéb egyházakat nem leltem. De mivel a katolikus egyház a legnagyobb, szorozzuk meg kettővel, az már körülbelül fedi az összlétszámot. Az azt jelenti, hogy nagyjából a minimálbérrel egészíti ki drágaszép kormányunk a papok fizetését, mert ha jövedelempótlék, akkor van jövedelem is, amit gondolom a hívek dobnak össze. És még a külhoniakat is mi szponzoráljuk, mert egyvérbőlvalókvagyunk.

Emberek! Már aki ide sorolja magát. Mi fizetjük a falábú focistákat, a szaunát a seggük alá, a stadiont, a fűtött gyepet, amin botorkálnak – ismételjük szépen: a TAO közpénzből csinálódik -, mi fizetjük az összes minisztert, államtitkárt, helyettes államtitkárt, Orbán Viktortól Varga Juditon át Farkas Flóriánig és Semjén Zsoltig mindenkit mi fizetünk. Ezen kívül mi fizetjük a közpénztévében pártszolgálatot teljesítő összes ízeltlábút. Erre kiderül, hogy a papokat is mi fizetjük, vagy kipótoljuk a pénzüket, mert nekünk olyan kurvajólmegy, hogy ez is belefér. A pofám szakad le, komolyan.

Valaki, aki ért ehhez – én nem értek ugyanis – igazán kiszámolhatná, hogy mennyi pénzt basznak el drágaminiszterelnökuramék ezekre a teljesen felesleges baromságokra. És akkor még nem is jöttem az ócska, demagóg szövegemmel, hogy a tűzoltók, akik bemásznak értünk az égő házba, liánon lógva a szakadék fölött akár foggal kirágnak a roncsból, gondolkodás nélkül kockáztatják az életüket vadidegen emberekért, ők mennyit keresnek? Az ápolók, a mentősök, az idősotthonokban dolgozók, a szociális munkások mennyit keresnek? Nem menne már el drágajó kormányunk a rézveretes büdös picsába? Ideje lenne. Már régen ideje lenne. A járvány lelki vonatkozásait meg mindenki oldja meg úgy, ahogy akarja. Komolyan… gondoljunk bele annak az egészségügyben dolgozónak a helyzetébe, aki kénytelen két, de akár három munkahelyen is dolgozni, hogy meg tudjon élni valahogy. Na, az ő lelkük rendben van? Ők hová fordulhatnak a kínjukkal, a halálosan fáradt, idő előtt kiégett lelkükkel? Menjenek templomba? Beszarás...


MIÉRT NE ÍRJUNK TRIANONRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.05.29.


Több megtisztelő fölkérést kaptam, hogy különféle összeállításokba – köztük kettő különösen tekintélyt parancsoló – adjak írást Trianon századik évfordulójáról. Valamennyi szerkesztőtől megkérdeztem persze, hogy kicsoda és micsoda szerepel még a gyűjteményben, és mindegyikük azt válaszolta, hogy csak magyar szerzők.

Én ezt értelmetlennek tartom. A trianoni döntés a magyar nemzeten kívül még legalább nyolcat érint közvetlenül.

Róluk, egykori és mai törekvéseikről egy-két tucatnyi szakemberen kívül alig sejt valamit a magyar értelmiség, hogy az ún. szélesebb közvéleményt ne is említsük.

Jancsó Benedek könyve, A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota (I–II) 1896/1899-ben jelent meg, I. Tóth Zoltán akadémikus első könyve az erdélyi román nacionalizmus első századáról (1697–1792) 1946-ban, a mű folytatása (1790–1848) posztumusz 1959-ben. Ezek máig a legjobb magyar nyelvű összefoglalások.

A kutya se olvassa őket.

A magyar értelmiség komoly formában meg se szokta kérdezni, vajon miért akartak elszakadni a románok előbb Erdélytől, majd az Erdéllyel egyesült Magyarországtól (1848/49, 1867–1918). Miért akartak tömegesen csatlakozni a román parasztok az osztrák császári hadsereghez, a katonai körzetekhez (határőrvidék), az udvari bányakapitányságokhoz – azaz bizonyos értelemben Ausztriához – menekülve az erdélyi magyar nemesség fönnhatósága alól, s amikor ebben akadályozták őket, miért tört ki a véres erdélyi román parasztforradalom?

A néhai David Prodan akadémikus könyve a Horia-lázadásról (2 kötet, 1979), előbbi művei a Supplex Libellus Valachorumról (1948) és az erdélyi jobbágyság történetéről (1967; folytatása: 1989) persze olvasatlanok, hiszen románul vannak, de nagyon komolyan veendő és komplex válaszokat adnak a fönti kérdésekre. Magyarázatot nyújtanak arra is, II. Józseftől kezdve hogyan és miért rokonszenveztek a Habsburgok a nehéz körülmények között élő erdélyi román parasztsággal, miért bíztak az erdélyi románság vezetői Bécsben, mind 1848/49-ben, mind a kiegyezés után, s hogyan súlyosbította ez az összefüggés az osztrák-magyar konfliktust.

Melyek voltak a Román Nemzeti Párt célkitűzései? Ki volt Iuliu Maniu (badacsonyi Maniu Gyula), ki volt Gheorghe Pop de Băsești (ilyefalvi Pap György), ki volt Ion Raţiu? Alexandru Vaida-Voevod? Hogyan és mennyiben határozták meg a történelmi Magyarország sorsát? És ki volt Svetozar Miletić?

Mi volt a Memorandum-pör?

Mindezeket tudniuk kellene a magyar olvasóknak, meg azt is érteniük kellene, hogy miért éppen Aurel C. Popovici, vezető bánsági román értelmiségi, Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös bizalmasa volt az, aki megírta a hatalmasat robbanó, Die Vereinigten Staaten von Groß-Österreich (1906) c. könyvet, a centralizált, egységes Nagy-Ausztria manifesztumát, ő, aki szintén a Román Nemzeti Párt egyik vezetője volt? Megérteni azt, hogy miért volt a legnagyobb erdélyi román írók – Ioan Slavici, Liviu Rebreanu, Octavian Goga – magyarellenességének formája az antiszemitizmus? Miért volt az egymásra vonatkoztatott román és magyar nemzetkarakterológiák fő motívuma a pásztori kultúra, a nomádság pro és kontra? (Vö. Lucian Blaga: Spaţiul mioritic, 1936, de lásd Prohászka Lajos, Karácsony Sándor, Lükő Gábor igen hasonló metaforikus műveit ugyanebben a korszakban.)

De mindehhöz azért nem kell románul tudni. Nicolae Iorga, a legnagyobb – konzervatív és nacionalista és világhírű – román történész (meg még sok minden, egy ideig miniszterelnök: megölték a vasgárdisták) sok tucatnyi könyve olvasható minden világnyelven, ő mindenesetre a román nemzeti aspirációk tipikus kifejezője. A maga korában (1871-1940) óriási hatású európai írástudó volt, semmi erőfeszítés nem kell a megismeréséhez. Eszmetörténetileg legfontosabb munkája a bizánci birodalom története, amelyet franciául írt, s amelyet ma is olvasnak. (És persze a románok története, végtelen hosszúságú dokumentumgyűjteménnyel. Több nyelven.)

Hogyan lehetséges Iorga vagy Masaryk műveiben való elmélyedés nélkül – hozzájuk mérhető európai befolyású és tekintélyű nemzeti gondolkodónk sose volt, Szekfűt vagy Németh Lászlót csak mi ismerjük – az első világháborúnak, a Monarchia fölbomlásának, az új nemzetek diadalának a fölfogása?

Masaryk műveiből tizenhárom kötetet adatott ki az 1938 előtti csehszlovák állam magyarul (1989 után is megjelent magyarul két könyve), a Világforradalom – így nevezte a fiatal nemzetek győzelmét a régi, nemzetek fölötti birodalmak fölött – minden létező nyelvre (magyarra is kétszer) le van fordítva, az orosz eszmetörténetről szóló munkája klasszikus, a maga korában (1850-1937) csak Woodrow Wilsonhoz, Leninhez, Gandhihoz mérhető nagy ember. Nem mondhatjuk, hogy a szláv nemzetek aspirációi, a helyükről és küldetésükről vallott nézetek titokban maradtak volna. Masarykot akkoriban az egész világ szellemóriásnak tekintette, gondolatai az egész európai közéletet befolyásolták.

Nem nagyon vettem észre, hogy valaki itt komolyan vette volna az utóbbi évtizedekben. Pedig ő – meg Iorga – volt „a nagy ellenfél”, de csak árnyék. Le se kellene írni Havlíček vagy Šafařík nevét, róluk nem hallott majdnem senki.

Ki volt Nikola Pašić, a balkáni politika legnagyobb alakja? Ki volt Stjepan Radić, aki pályáját avval kezdte, hogy elégette a magyar zászlót a zágrábi Jelačić (ezt még mindig „Jellasics”-nak írjuk) téren, s úgy végezte, hogy egy szerb monarchista merénylő agyonlőtte? Miért? Mi közük Ljudevit Gaj illirizmusához? S mi köze az illirizmusnak Napóleonhoz és Herderhez? Előzménye-e a jugoszlavizmusnak? Értjük-e a szerbhorvát nyelvújítást és nyelvművelést? Hasonlít-e a miénkhez? Miért volt Újvidék „a szerb Athén”?
...