2023. október 24., kedd

TEMPÓSAN BŐVÜLNEK A NER VAGYONLERAKÓI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.10.20.


Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.


A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.

Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.

Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.

Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan* hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.

Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)

Magántőkealapok és a NER


Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.

48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.

Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg 

a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett...

TIZENÉVESEK MUTOGATJÁK A LUXUSÉLETÜKET A YOUTUBE-ON, MÍG ÉN EGY PANELLAKÁST BÉRELEK HÁROM MÁSIK EMBERREL

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2023.10.23.


- Az 1995 és 2010 között született generáció pénzhez való kapcsolatát nagyban befolyásolják nemcsak a mostani, de az elmúlt évek, évtizedek válságai is. Gondoljunk csak 2008-ra, mikor családok milliói kerültek a csőd szélére, vagy a koronavírus-járványra, melynek során nemcsak az életterünk szűkült, de a pénzszerzési lehetőségeink is.

- A megkérdezett társadalomkutató szerint a pénzügyek miatti szorongásra az influenszerek is rátesznek egy lapáttal, akik az Instagramon nem mutatnak mást, mint a csillogó életüket, míg a legtöbben a lakótelepi albérletük árát próbálják kigazdálkodni másodállásukból.

- Mivel a saját lakás és az autóvásárlás egyre irreálisabb cél, ezért lemondanak róla, és a mindennapokból próbálják kihozni a legtöbbet.

- Ahogy a fiatalok pénzhez való viszonya is más, mint a szüleiké, nagyszüleiké, úgy a munkahelyválasztásban is más szempontok dominálnak náluk. Nem feltétlen hajlandók túlórázni sem, részben azért, mert fontos nekik, hogy a magánéletükre is jusson elég idő.

- Ha nem állunk olyan jól anyagilag, mint az Instagram-celebek, az hatással lehet az önbizalmunkra is, ezért nehezebben megy az ismerkedés is. Hisz azt gondolhatjuk, ha nem tudjuk megengedni maguknak a luxuséletét, akkor már nem is kellünk senkinek.

Barna alig múlt 20, de már azon aggódik, miből fog házat venni. A pedagógusnak készülő Dani pedig lehet inkább az üzleti világban fog elhelyezkedni, mert az jobban a fizet. A pénz mindenkit foglalkoztat, pláne azokat a húszas éveiben járó fiatalokat, akik szeretnének önállósodni, és megteremteni a saját egzisztenciájukat. De mindezt miből? Hiába dolgoznak több munkahelyen, a szorongás nem oldódik. Pláne akkor, ha a közösségi médiában csak azt látják, hogy a luxuskocsi és a hipermodern lakás a minimum...


DR. MÁTÉ GÁBOR: IDENTITÁSOK FOGLYAI VAGYUNK

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2023.10.22.


- Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos és addiktológus, a függőségek és stresszbetegségek kutatója, orvosi bestsellerek szerzője.

- Önzővé, magányossá és beteggé tesz bennünket a kapitalista szellem.

- Az áldozati szerep felmentést ad a felelősség terhe alól.

- Traumáinkat hajlamosak vagyunk másokon megtorolni.

- Fiatal zsidóként cionista volt, ma úgy látja: a palesztinok több évtizednyi elnyomása hozzájárult a féktelen erőszak elszabadulásához.

444: Világhírű orvosnak és írónak számított már 2020-ban is, amikor a koronavírus idején először interjúztunk, az elmúlt években aztán valóságos világsztár lett. Folyamatosan tart előadásokat Európában és Amerikában, a leghíresebb podcasterek állnak sorba az ügynökénél; nemrég Harry herceggel interjúzott, a napokban pedig Novak Djokovic és alapítványának vendége volt Belgrádban. Hogy éli meg ezt személyesen?


MG: Hiszek mindabban, amivel az elmúlt évtizedekben foglalkoztam, és amiről az előadásaim során beszélni szoktam. Abban is hiszek, hogy fontos az embereknek, amiről beszélek. Ilyen értelemben nem lep meg a siker, sem a népszerűség, és egyfajta önbizalmat is kölcsönöz a szereplésekhez. Személyesen valóban kicsit hihetetlen és furcsa. A munkásságom, azt gondolom, megérdemli ezt a figyelmet, ettől még számomra szokatlan.

444: Egy sor különböző, bár szorosan összefüggő, társadalmi jelenségről publikált, többek közt a figyelemzavarról, a függőségek pszichológiájáról, a pszichoszomatikus betegségekről; de a nyilvánosságban leginkább a kisgyermekkori traumák érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásának kutatójaként lett ismert. Mi az oka annak, hogy az önismereti folyamatok az elmúlt nyolc-tíz évben ennyire elkezdték foglalkoztatni az embereket?

MG: A világ változik, az emberek egyre nagyobb és számosabb stresszhatásoknak vannak kitéve. Ez nem járvány, nem valami genetikus úton terjedő betegség. A modern globalista-kapitalista rendszer hatásai és mellékhatásai egyre nagyobb súllyal nehezednek rá az emberekre.

Jó, hogy felhoztad az figyelemzavart, mert eszembe jutott egy szemléletes példa. Az első könyvem, az ADHD-ról szóló Scattered Minds (Szétszórt Elmék) 1999-ben jelent meg. Akkoriban egy magyar kiadóhoz is eljutott a kézirat, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy hát erre itt nincs szükség. Mosolyogtam magamban, meglátjuk, pár év múlva is így gondolják-e.

A Scattered Minds idén – 24 év után – ismét bestseller lett Amerikában, és Magyarországon is már sok tízezer példányban kelt el. Amiben nincs semmi meglepő, és nem azért mondom ezt, mert micsoda csodálatos könyv ez – bár tényleg nem rossz...

BÖDŐCS TIBOR: DIÓHÉJBAN

YOUTUBE / VIDEÓ
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2023.10.24



Részlet Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című könyvéből. 

A könyv megrendelhető itt: https://bit.ly/Bodocs_Tibor_Primszamo... 

Máté Gábor, Udvaros Dorottya 
Rendező: Zsigmond Dániel 
Animációs rendező: Klement Csaba 
Animáció: Csutorás Márton, Klement Csaba 
VFX: Besenyői Ádám 
Kamera: Szőke János, Bíró Attila 
Hangkeverés és sfx: Rajnai Gábor 
Hangfelvétel: Szabó Miklós 





A FÜGGETLENSÉGÜNKBŐL EGY SZÓ SEM IGAZ / KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL – BOD PÉTER ÁKOS

ATV / INDEX
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2023.10.19.



Mértékadó és mértéktartó közgazdász professzor, akadémikus, volt MNB-elnök és miniszter: mit gondol a politikai és gazdasági függetlenségről, a kínai és az orosz kapcsolatról, az euróról, a 2030-as ígéretekről, a családtámogatásokról és a vendégmunkásokról? 

Az index.hu és az ATV közös podcastjában kiderül, vendégünk mit gondol a jegybank és a kormány vitájáról, Orbán Viktor pekingi tárgyalásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről.


MAGYARORSZÁGON 8 MILLIÓ TANULT EMBER GAZDAGABB NEMZETI ÖRÖKSÉGET ÁPOLHATNA, MINT 12 MILLIÓ ANALFABÉTA

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2023.10.22.


Jordán Ferenc biológus, a Pármai Egyetem kutatója Az ember vége, a természet esélye címmel írt könyvet, amelyben kellemetlen témákat feszeget. Hogyan jutott el az emberiség oda, hogy miközben leuralja a természetet, a saját túlélését is veszélyezteti – kérdezi. Az ökológiai rendszerek működését érzékletes példákkal felvázoló kutató a tabudöngetéstől sem fél. Bár elképzelhetetlennek tűnik, szerinte vissza kellene vonulnunk a természetből, és ennek az egyik útja az emberiség létszámának csökkenése is lehet.


A könyvet elolvasva az az érzésem támadt, hogy bár alapvetően ismeretterjesztő szándékú, egy részben indulatból írt publicisztika. Igazából milyen szándékból írta a könyvet?

A könyv valamilyen értelemben segélykiáltás. Alapvető célja, hogy felrázza az olvasót, nehogy beleunjon a környezeti problémákba és feladja. Nagy kihívások előtt állunk, ezeket meg kell oldani, nem múlhat el ez a „divat”. Vannak benne személyes elemek, érzelmek és erős megfogalmazások. Azt látom, hogy mindenhol dübörög a zöld kommunikáció: bankok, cégek, egyetemek, intézmények kínjukban próbálnak zöldülni, de sokszor mindez pusztán önámítás és önbecsapás. A zöldítések nagy része kommunikációs trükk, vagy még az sem. Az ember kutatóként azt érzi, hogy ilyen helyzetben meg kell szólalni. Meg kell próbálni rendbe rakni a dolgokat. Kicsit provokatív, csipkelődő stílusban azoknak akarok segíteni, elmagyarázni az ökológia lényegét, akik nem is igazán zöld beállítottságúak. Amikor olyan fogalmakról beszélünk, mint biodiverzitás, invázió, alkalmazkodás vagy fenntarthatóság, akkor nem árt érteni ezeket, legalább valamilyen konyhanyelven. Főleg azt, hogy miért aggódnak az ökológusok, mit szajkóznak évtizedek óta. Ha van benne egy kis indulat, az nem baj. Elszomorító azt látni, micsoda energiákat és pénzt akarunk mozgósítani, miközben ennek nagy része megy a kukába, csak látszattevékenység. A kutatók pedig mondanák, hogy mit csináljunk, de őket még mindig alig hallgatja meg valaki...


MIKLÓS GYÖRGY: PROVOKÁCIÓNAK IS FELFOGHATJUK, HOGY A BELÜGYMINISZTER FOGLALKOZIK AZ OKTATÁSSAL

KLIKK TV / HÍRKLIKK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.10.24.


Nagyon heterogén társaság a szülőké, de alapvető probléma, hogy kezdenek elfogyni a pedagógusok, itt már nem válik szét, hogy mi a szülők vagy a pedagógusok problémája – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Miklós György, a Szülői Hang vezetője arról, hogy felmérést készítettek a pedagógusokat érintő legégetőbb kérdésekről. Hozzátette, kiválasztották a státusztörvény kritikus pontjait, például a pedagógushiányt, hogy nem szakképzett pedagógus tartja az órákat, hogy a pedagógusok áthelyezhetők, hogy teljesítményalapú bérezés van, és hogy fegyelmi is kapható.

„A többség, kétharmad ellenzi ezeket, de ha összességében tesszük fel a kérdést, akkor már elfogadóbbak az álláspontok. Van, aki azt mondja, hogy egyes részleteivel nem tud egyetérteni, mert az káros, de összességében meg van vele elégedve” - fogalmazott Miklós György, aki jelezte, hogy a felmérésben a párthovatartozás is benne van, de „a Fidesz és nem-Fidesz között akkora törés van az adatokban, mintha két külön univerzumban élnénk.”

Mint mondta, fontos tudatosítani a civil oldalon is, hogy a fideszes szavazók sem követik egy az egyben a saját kormányukat, van sok kérdés, amiben nagyon erős Fidesz-szavazói ellenérzések vannak, ilyen például, hogy a pedagógusbéremelést az uniós támogatásokhoz kötik, de 40 százalékos az elégedetlenség a fideszes szavazókon belül azzal is, hogy a belügyminiszter az oktatásért is felelős miniszter. „Ez a szakmaiatlanság szimbóluma, provokációnak is fel lehet fogni".

TIPRÓDÁSOK...SOSEM GONDOLTAM, HOGY IDÁIG JUTUNK

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.10.24.


A tipródások állandósulása

Figyelem magam is, a környezetemet és a híreket is, és egyre rosszabb érzések kerítenek hatalmukba.

Valamiféle elkeseredett távolságtartás lett bennem az egész politikától, miközben feszít az érzés, hogy tenni kellene valamit. De arra nincs válaszom, hogy mit. Csak azt érzem, hogy ugyanazokban a körökben mondom el ugyanazokat, ugyanazok erősítenek meg, erősítjük meg egymást, emlegetve a társadalmi igazságtalanságot…. de ez nem hoz változást. Sem érvekben, sem tömegesedésben.

Egyre többen fordulnak félre, zárulnak be, és egyre kevésbé zaklatják fel az embereket az újabb és újabb korrupciós ügyek, az oktatási-vagy egészségügyi anomáliák, a nyilvánvaló csúsztatások, a külpolitikai szerepvállalások…. olyan, mintha hozzászoknánk. „Őrület…”-mondom gyakran, vagy „sosem gondoltam, hogy idáig jutunk”, stb. De ez mind lassan kiüresedik. Kiüresedik a haragom, felőrli a tehetetlenség.

Miközben nem akarok mást, csak egy szabadabb, társadalmilag igazságosabb világot. Ahol nem kell elviselni, hogy kettészakad a társadalom, ahol nem természetesek a hatalmas sportberuházások, melyek nem hoztak változást, sem az akkumulátorgyárak megállathatatlan terjeszkedése, sem a minőségi élet reményéből is kizárt családok tömege. Nem természetes, hogy az állami szolgáltatások, mint az oktatás, vagy az egészségügy egyre inkább növelik a társadalmi szakadékot. És ahol nincs kisajátítva a kultúra egy adott érték mentén.

És én, aki egész életében mindig büszkén volt jelen a nemzeti ünnepek megemlékezésein, egy ideje nem érzem azt, amit korábban. Szinte szégyellem magam ezért… de már nem akarom sem meghallgatni a politikával átitatott ünnepi beszédeket, sem elolvasni a cikkeket arról, hogyan kúsznak be ezek az iskolákba is, akár eseményeken, akár indirekt módon. Oda, ahol nem a befolyásolás, hanem a szabad döntésekre nevelés alapvetés volt.

Próbálom magamban erősíteni a munkám céljára összpontosítást, kizárva amit tudok, de naponta szembesülök vele, hogy nem tudok kizárni semmit, mert mindent meghatároz, mindent befolyásol a politika. Próbálom a szakmaisággal túlélni, de a lelkem összetörik, mert látom, ahogy ez már nem fontos tétel. Vagy mégis? Találok kapaszkodókat, réseket…de vajon ezek mentén megtalálom azt, amit keresek? És vajon ez elég? Megelégedhetünk azzal, hogy tesszük a dolgunkat tovább, amennyire ezek a keretek engedik? Vagy feszüljünk neki a kereteknek, kockáztatva, hogy a rendszer eltipor minket is, mint mást?

Sokan mondják, hogy igen, ez a megoldás. De ki tudja biztosra, hogy így lesz-e? Ha mégsem, mi lesz azokkal a családokkal, akik az évek során bennünk reménykedve kapaszkodnak belénk? Van-e jogom ezt kockáztatni?

A tipródások állandósultak bennem, és egyre nagyobb erőfeszítésembe telik, hogy ne szokjak hozzá ehhez az egészhez. Hogy ne zárjam be magam én is, mint más. Hogy az legyen bennem az erősebb, hogy mit akarok. És ne csak addig jussak, hogy mit nem akarok. Mert ma ez növekszik, ennek a tömege, nap, mint nap. Bár az is lehet, ez a természetes. A változás pedig csak azután következhet.

Jó lenne értenem jobban. Magam is, és a világot is. Talán akkor könnyebben túlélném.

LAKNER: ORBÁNÉK INKÁBB AZ ISKOLAI ÜNNEPSÉGRE JELLEMZŐ FEGYELMET RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.10.24.


A miniszterelnök apparátusa úgy ítélte meg, hogy célszerűbb olyan környezetet biztosítani ünnepi beszédéhez, ahol csak a rajongók lehetnek jelen, nincsenek tiltakozók, kérdezősködők. Ilyen helyzetben Orbánt valóban a nemzet ünnepelt vezetőjeként lehet láttatni – véli Lakner Zoltán politológus.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a nyilvánosságot kizárva, a lezárt veszprémi várban mondott ünnepi beszédet Orbán Viktor.

"Óva intek attól mindenkit, hogy azt gondolja, Orbán Viktor a Budapest utcáin hömpölygő forradalmi tömegektől menekülne el. Ilyenek ugyanis nincsenek. Arra tudok gondolni, hogy bizonyos értelemben közelebb megy a választóihoz" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Hozzátette, a Fidesz súlypontja vidéken van. Hangsúlyozta is a miniszterelnök, hogy nem csak Budapestből áll az ország, és ez kifejezetten rokonszenves lehet a fideszes szavazókon kívül sokak számára.

Megjegyezte, Orbán elzárkózása inkább afféle brand management, a miniszterelnök apparátusa úgy ítélte meg, hogy célszerűbb olyan környezetet biztosítani, ahol iskolai ünnepségre jellemző fegyelem van, és ahol csak a rajongók lehetnek jelen, nincsenek tiltakozók, kérdezősködők. Ilyen helyzetben Orbánt valóban a nemzet ünnepelt vezetőjeként lehet láttatni, és annak is minimális az esélye, hogy a résztvevők közt valakiben felmerülhet kétely a miniszterelnök megítélésével kapcsolatban. 

A beszéd tartalmával kapcsolatban Lakner elmondta, a szöveg struktúráját érdemes nézni: nem változott semmi, a külső ellenségtől Orbán Viktor az egyetlen, aki meg tudja az országot védeni, bárki is legyen az.

ITT HALLGATHATÓ MEG

BELEBUKHAT-E NETANJAHU IZRAEL ÉS A HAMÁSZ HÁBORÚJÁBA?

24.HU
Szerző: ZSIROS EGON
2023.10.24.


Bár a Hamász vérengzése egységbe kovácsolta a számos konfliktussal sújtott izraeli politikai vezetést, idő kérdése, hogy napirendre kerüljön a biztonságpolitikai mulasztás ténye és a miniszterelnök felelősségének kérdése. Mindez alapjaiban rendezheti át az izraeli politika erőviszonyait. Elemzésünkben azt tárgyaljuk, hogy Izrael és a Hamász háborúja milyen belpolitikai következményekkel járhat, illetve mi lehet az izraeli politikatörténet legnagyobb túlélőjének, Benjamin Netanjahunak a sorsa.


Október 7-én példátlan terrortámadás érte Izraelt. A világ egyik legfejlettebb hadseregének és legnevesebb hírszerzésének kudarca sokkolta a nemzetközi nyilvánosságot. A fiaskó megidézte az 1973-as jom kippuri háborút, amikor is Izraelt váratlan támadás érte a szomszédos arab országok részéről – ez akkor Golda Meir miniszterelnök lemondásához vezetett.

A mostani támadás után a közvélemény az izraeli hadsereg és a titkosszolgálatok mulasztását tényként kezeli. Azonban fontos tisztázni, hogy a jelen helyzetben mit tekinthetünk mulasztásnak. Elsőként fontos megemlíteni, hogy az Izraelt érő fenyegetések mindennaposak, így csak az állandó mozgósítás jelenthetne biztonsági garanciát. Ez fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lenne, így a titkosszolgálatok elsődleges felelőssége, hogy az érkező információkat kielemezzék és a biztonsági kockázatukhoz mérten súlyozzák...

SIMÁN LEHET, HOGY CSAK JÖVŐRE ÉRNEK IDE AZ UNIÓS PÉNZEK

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.10.24.


Az elmúlt hetekben felvetődött, hogy Magyarország hosszú politikai vita után megkaphatja az Európai Uniótól a neki járó pénzek egy részét.

Mivel az uniós kifizetésekkel kapcsolatos ügyek mindig rendkívül bonyolultak, érdemes átvenni, pontosan hogyan is állnak most ezek az ügyek, melyek azok a pénzek, amelyeket már megkaptunk, melyek azok, amelyeket megkaphatunk, és melyekért 
folyhat még hosszú vita.

Magyarország jelenleg négy forrásból kaphat pénzeket, és ebből háromból már kapott is.

Az első az előző hétéves költségvetési ciklus. Az EU költségvetését hétévente fogadják el, ezt a büdzsét osztják le évekre. Van a rendszerben kis természetes csúszás, így a 2020-ig tartó ciklus legutolsó kifizetései csak 2025 közepére érkezhetnek meg. Ebből a hétéves ciklusból már bőven kilencven százalék feletti forrást hívtunk le...

ORBÁN - PUTYIN HOME VIDEO; IZRAEL VAGY PALESZTINA?

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.10.24.



Orbán - Putyin home video; Izrael vagy Palesztina?

OKTÓBER 23, ORBÁN-PUTYIN TALÁLKOZÓ, MÉSZÁROS DÍSZPOLGÁR LETT, NEM LÉPHETEK FEL❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
202310.24.



Október 23, Orbán-Putyin találkozó, Mészáros díszpolgár lett, Nem léphetek fel❗

ORBÁN VIKTOR BESZÉDE VESZPRÉMBEN - 56-RA EMLÉKEZTEK AZ OROSZPÁRTIAK

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.10.23.



Orbán Viktor Veszprémben emlékezett 56-ra anélkül, hogy akár csak egyszer is kimondta volna, hogy oroszok.

A PIS KAMPÁNYÁT AZ ORBÁN STÍLUSÚ GYŰLÖLETKELTÉSRE HANGOLTA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.10.24.


A PiS kudarcának alapvető oka, hogy a kormány elvesztette kapcsolatát a lengyel társadalommal, hatalmas volt a szakadék a realitás és a kormánypropaganda között. A kampányt az Orbán stílusú gyűlöletkeltésre hangolták – véli Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatója.


Miért nem volt képes a lengyel kormánypárt – ellentétben a magyarral – mozgósítani a híveit a parlamenti választással egybekapcsolt népszavazás révén? Ezt a kérdést elemzi Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatója, egy uniós támogatásból működő portálon megjelent cikkében. A www.authlib.eu (AuthLIB) portál az európai autoriter törekvések és az azokra adható liberális válaszok témakörével foglalkozó, az EU Horizont programja keretében több európai egyetem részvételével megvalósuló kutatási projekt publikációs felülete.

Zgut-Przybylska felidézi, hogy a Jog és Igazságosság – a PiS – 2015-ös hatalomra kerülése után Jaroslaw Kaczynski deklaráltan igyekezett másolni a Fidesz példáját, és ennek jegyében a legutóbbi parlamenti választást összekapcsolták egy négykérdéses referendummal, ahol azonban a kérdések nem valódi alternatívákról szóltak, hanem a kormány populista narratívájához igazodtak. Így például az egyik azt tudakolta, akarják-e a lengyelek, hogy az EU több ezer közel-keleti, illetve afrikai illegális migráns befogadására kényszerítse az országot, egy másik pedig azt, hogy egyetértenének-e az állami javak külföldieknek történő eladásával, ami stratégiai fontosságú szektoroktól fosztaná meg a nemzetgazdaságot. A PiS próbálkozása azonban balul sült el: míg a parlamenti választás részvételi aránya több mint 74 százalékos volt, a referendumé csupán 40.

A kudarc alapvető okát az elemző abban látja, hogy a kormány elvesztette kapcsolatát a lengyel társadalommal, hatalmas volt a szakadék a realitás és a kormánypropaganda között. A kampányt az Orbán stílusú gyűlöletkeltésre hangolták, ám a választóknak csupán 7 százaléka aggódik a migráció miatt – a gazdaság állapota miatt viszont 28 százalék. Miközben a PiS azt állította, hogy Donald Tusk eladná az állami vállalatokat, az Orlen benzinkútjain az emberek nem tudtak tankolni – és a lengyel óriáscégből kormányzati felügyelet mellett történetesen részesedést adnak el a szaúdi Aramcónak és a magyar Molnak.

Szintén népszavazási kérdés volt az abortusz témája, és abban az ellenzék pozitív hangú, befogadó szemléletű kampányt folytatott, hangsúlyt helyezve arra, hogy a munkaerőpiacra visszatérni kívánó fiatal anyák több gyermeknevelési támogatást kapjanak.

Zgut-Przybylska Edit két fő különbséget lát a magyar és a lengyel helyzet között. Az egyik, hogy a PiS még nem tudta olyan mértékben kiterjeszteni autokrata hatalmát a közélet fölött, mint ahogyan az 2010 óta Magyarországon megtörtént. A másik, hogy a lengyel ellenzék három nagy blokkba szerveződhetett, és ezek megoszthatták egymással a mozgósítást. Az egyik leszűrhető tanulság – írja a szerző –, hogy a populizmus ellen nem lehet ellenkező előjelű populizmussal küzdeni, a mérgező polarizáció és gyűlöletkeltés helyett befogadó jellegű üzenetekre van szükség.

Gazdasági érdekek vs. biztonságpolitika


Az utóbbi években gazdasági kérdések is fokozatosan megjelentek a biztonságpolitika problémái között, és eljött az ideje az új, gazdaságbiztonsági szempontokat is követő államgépezet megteremtésének – ezt az üzenetet hirdeti a Foreign Affairsben megjelent közös tanulmányában Henry Farrell és Abraham Newman, nem kis részben Jake Sullivannek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának áprilisban elhangzott egyik beszéde alapján. Eszerint a korábbi évtizedek feltétlen rajongása a szabadpiac iránt gyengítette az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Figyelmen kívül hagyták a liberalizálás időszakában kialakult gazdasági függőségeket, ami veszélyekkel jár: sérülékenynek mutatkozik az ellátási lánc a gyógyászati felszerelések, a félvezetők és a döntő fontosságú ásványok tekintetében. Ugyanez a folyamat Európában bizonytalanná tette az energiaellátást. Az ilyen függőségek gazdasági vagy geopolitikai befolyásszerzésre használhatók. Sullivan azt is elismerte, hogy a gazdasági liberalizálás nem teremtett békét: a piac varázserejébe vetett, leegyszerűsített hit kiüresítette az amerikai ipart, és Kína, mint versenytárs felemelkedéséhez vezetett. Farrell és Newman hangsúlyozza, hogy a hadügyek és a terrorizmus mellett most már biztonsági kérdésként kell kezelni az élelmezésbiztonságot, az energiahiányt, az inflációt és a klímaváltozást is.

Szerintük az EU sem tudja elkerülni, hogy a növekvő gazdaságbiztonsági fenyegetésekre közös kereskedelempolitikával válaszoljon, ami adott esetben külső államok büntetését jelenti. Az Unió az Egyesült Államoknál bizonytalankodóbb, amikor ilyen eszközök alkalmazása kerül szóba, de az amerikai szerzőpáros szerint csaknem bizonyos, hogy Európa is rákényszerül majd kényszerítő módszerekre. Így például – jegyzik meg – talán megváltoztatják az EU alapszerződését, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben egyes olyan lator tagállamok, mint Magyarország, megvétózzanak kollektív szankciós döntéseket. Ajánlatos felfigyelni erre a jelzőre. A rogue state – lator állam – kifejezést az amerikaiak korábban inkább olyan országokra használták, mint Észak-Korea, vagy éppen a Szaddám Huszein vezette egykori Irak.

A Fidesz-hívek immár EU-ellenesebbek, mint az összes többi párt

Végül röviden arról, hogy a bécsi Die Presse szerint meghozta a gyümölcsét az Orbán Viktor által évek óta folytatott Brüsszel-ellenes vádaskodó kampány: a Fidesz-hívek immár EU-ellenesebbek, mint az összes többi párt, beleértve a jobboldali radikálisokat is. A lap a Policy Solutions felmérésére hivatkozva arról számol be, hogy miközben a Mi Hazánk választóinak 22 százaléka pártolná az Unióból való kilépést, a Fidesz-táborban ez az arány 28 százalékra nőtt.

VÉGRE ELMONDHATNÁ MÁR NEKI VALAKI, HOGY MA IS BUTASÁGOT MONDOTT AZ ÜNNEPI BESZÉDÉBEN

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.23.


Van ez az ember, aki rendre épp most jön a templomból, vagy épp most megy a templomba, az egész élete egy nagy jövés-menés, igaz, lehet, hogy nem is onnan jön, csak úgy mondja, s lehet, hogy nem is oda megy, azt is csak úgy mondja, ám akár így, akár úgy, jövet vagy menet, végre elmondhatná már neki valaki, hogy ma is butaságot mondott az ünnepi beszédében, s ha tényleg azt akarja, hogy elhiggyük neki ezt a sok templomból ki, templomba be való jövést-menést, meg azt, hogy amott rendeltetésszerűen szokta tölteni az idejét, akkor tanulja meg végre, hogy magyarnak lehet születni, férfinak vagy nőnek lehet születni, de kereszténynek nem lehet születni. Keresztény felfogás szerint ugyanis csak pogánynak lehet születni, s a keresztség (baptismus) szentsége (sákramentum) alatt, amely az első és legfontosabb szentség, megszabadulván a bűnöktől, Isten gyermekeként születik újjá az ember.
Hacsak nem gondolja magáról, hogy ő Jézus előfutára, Keresztelő János. Ám ha igen, akkor nincs mese, teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet kell viselnie, tápláléka kizárólag sáska és erdei méz lehet (Mt 3,4) és gyakran kéne böjtölnie (Mt 11,18).
Ez persze még mind vállalható. De a vége nem sült el jól.

„VAN RÁ ESÉLY, HOGY MAGYARORSZÁG KILÉP AZ EU-BÓL” – A VILÁG LEGGAZDAGABB MAGYARJA TRUMPRÓL, HÁBORÚRÓL ÉS AZ ÁRSAPKÁKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.10.24


Thomas Peterffy, azaz Péterffy Tamás okos kis számítógépes programjaival forradalmasította a tőzsdei kereskedést, ezzel ő lett globalizált világunk létrehozásának egyik ismeretlen főszereplője. A Válasz Online hosszú ideje próbálta becserkészni a világ egyik leggazdagabb emberét, aki egyben a leggazdagabb magyar a világon. Végül sikerült: egy órán át beszélgethettünk a „szabad társadalmak” és a „szabad piacok” rendíthetetlen hívével. Thomas Peterffy szerint most Ukrajnában nem ugyanaz zajlik, mint 1956-ban Magyarországon, és mielőbbi békét sürget. Megértően beszél arról, hogy hazánk állítólag az energiakiszolgáltatottság miatt törekszik jó viszonyra Moszkvával, bár szerinte egyre kevesebben hiszik ezt el, mert Európában másutt megszüntették az orosz függőséget. A republikánusok nagy adományozója, de Ron DeSantis floridai kormányzótól támogatását egy személyes találkozót követően megszakította, mert a politikus nem volt hajlandó visszavonni az abortuszt szigorító törvényjavaslatát. Péterffy szerint végül nem Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István állami hátszéllel zajló gazdagodása pedig árt Magyarországnak. Nagyinterjú...

SZÖRNYŰ FERTŐZÉSEKBEN HALNAK MEG KÓRHÁZI BETEGEK EZREI. A KORMÁNY SEGÍTSÉG HELYETT AZON DOLGOZIK, HOGY ELTITKOLJA EZT

TELEX / DIREKT36
Szerző: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2023.10.24.


Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésről számolnak be a kórházak, de a valóságban még ennél is rosszabb a helyzet. A kormány és a hatóságok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, de a Direkt36-nak sikerült kiderítenie eddig eltitkolt részleteket.

Semmelweis Projekt, I. rész.

„Ha itt maradok, meg fogok halni” – mondta Bálint a menyasszonyának, Mariannának 2015-ben egy nyári napon, miközben hetek óta teljesen legyengülve szenvedett megállíthatatlan hasmenéssel a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház belgyógyászatán.

Az akkor harmincas éveiben járó, sportos, egy cég középvezetőjeként dolgozó férfi egy műtétből lábadozott, amikor elkapta a kórházakban gyakran terjedő clostridium difficile nevű fertőzést. Az alkoholos fertőtlenítőszernek is ellenálló kórokozó gyorsan tud terjedni a kórtermekben fekvő, gyakran pelenkás, magatehetetlen betegek között – elég hozzá egy elmulasztott kézmosás, egy rosszul fertőtlenített kilincs vagy egy ki nem takarított vécé.

Bálintot végül Marianna személyes erőfeszítéseinek és közbenjárásának köszönhetően sikerült meggyógyítani egy másik kórházban, de így is súlyos következményei voltak számára a fertőzéses betegségnek. Az életéből 8 hónap esett ki, 40 kilót fogyott, és három sérve is kialakult.

Bálint egyike annak a több ezer embernek, akiknek az elmúlt években felesleges szenvedést és akár halálos szövődményeket okoztak olyan fertőzések, amelyeket éppen ott kaptak el, ahová gyógyulni mentek: a kórházban.

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről még nincs elérhető adat.

Ezek a számok azonban nem fedik teljesen a valós helyzetet. Egy részletes európai vizsgálat 2017-ben arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka (csaknem minden 25. ember) fertőzést kap. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.

Miközben a probléma nyilvánvaló, a kormány és az állami szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a megoldására. Sőt, mindent elkövetnek azért, hogy eltitkolják a betegek és valójában még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy mely kórházakban kellene különösen odafigyelni a fertőzések visszaszorítására.

A Direkt36 ugyanakkor egy egyéves nyomozás során számos új részletet feltárt a kórházi fertőzésekről. A most induló, Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozatunk és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilmünk főbb megállapításai a következők:

- a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;

- szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”;

- bebizonyítjuk, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;

- szakemberek segítségével készítettünk és közzéteszünk egy Magyarországon 
egyedülállóan részletes, néhány évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;

- több – a rangsorunkban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatjuk, mi áll a háttérben;

- európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését.

Ehhez a nyomozáshoz Miskolctól Mohácsig, Bécstől Szarajevóig utaztunk, több mint 30 interjút és háttérbeszélgetést készítettünk, sok száz oldalnyi szakmai anyagot böngésztünk át. Több tízezer sornyi, korábban eltitkolt adathoz jutottunk a kórházi fertőzésekről, amelyeket – az állam, egész pontosan a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyett – több hónapos munkával kezelhetővé tettünk és elemeztünk...


FÜTTYÖK ÉS TÁNCOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.24.


T
iszteletlen velünk Brüsszel. Nem szeret minket, nemzeti ünnepünket pedig semmibe veszi, amely amúgy is arról szól a Fidesz összes megszólalójának (Orbántól a portásig) szájából, hogy Brüsszel menjen a francba. Nos, ezen a ponton engedtessék meg utalnunk arra, hogy az ünnep előtt egy nappal tette közzé Navracsics elvtárs az N+1-ik örömködését arról, miszerint most már aztán biztosan jön az pénz Brüsszelből. Viszont nem fog.

Amikor azzal kezdtük, hogy ez a meghatározatlan entitás, ez a Brüsszel nem hajlandó szeretni minket, pedig mennyire megérdemelnénk, akkor arra gondoltunk, hogy nem átallottak a mi nagy nemzeti ünnepünkön megnyilvánulni arról, hogy pénz az nem lesz még jó darabig. Mert amit Magyarország ennek érdekében tesz (összefoglaló néven jogállam), az édeskevés. Pedig Magyarország nagyon igyekszik, de Orbán mégsem vezényelhet maga ellen rendszerváltást.

Ezek az időbeli egybeesések, hogy négy EP pártcsoport tán pont abban a percben, amikor Veszprémben – amiről majd később picinyt – Orbán épp Brüsszelt emlegette, mint valami rossz kávéházat, ami neki a hajtókájáig sem ér, nos, tán éppen akkor mondták a pártcsoportok, hogy az, ami van kevés, azaz, több kell. Hogy belehelyezkedjünk a Fidesz ünnepi szónokainak szóhasználatába, ez a bizonytalan állagú Brüsszel újabb táncot vezényelt a Fidesznek.

Szijjártó Péter, aki ezúttal nem Moszkvából jelentkezett be valami különös ok miatt, hanem a Külügyminisztérium nemzeti színűre föstött (fény) épületét applikálta a Facebook-oldalára, s csak annyit írt hozzá kiegészítésül: „Mi, magyarok soha nem táncolunk úgy, ahogyan mások fütyülnek”. Szép idea, csak épp Szijjártó és a Fidesz szájából hamis, de mit is várhatnánk, ha nem ezt. Valamit mondani kellett, viszont még ez sem saját kútfőből ered.

Most érünk el ugyanis Orbánhoz Veszprémbe, ahol ő a kordonjai mögött játszotta el az erős embert megint. Ennek minéműségéről tegnap elmélkedtünk, ma azt nézzük meg, mit mondott a válogatott közönség előtt. Ugyanazt, mint Szijjártó, csak azt nem tudjuk, ki mondta előbb ezt a táncolást és fütyölést, nehogy aztán később ebből sértődés vagy összeveszés legyen. Amúgy Orbán hagymázaival teljes részleteiben nem törődünk, mert minek, annyit nem ér.

Hanem ez a tánc, ez a fütty, ez már delikát az ismert előzmények, Orbán egész nyüves élete, s most legújabban Peking és Putyin miatt, hogy egészen nehéz volt elképzelni, mindezek után hogyan képes ’56-ról valamit is mondani, ha már mérvadót évek óta nem lehet remélni tőle. Ami van, az a történelem átírása az orrunk előtt, ami pár év múlva és egy új nemzedéknek teljesen más lesz, mint amit ismertünk, sőt, amit ensorsunkkal megtapasztaltunk.

Maga Orbán egyébként szintet lépett azzal, hogy ezt a Brüsszelt most már nem, mint valami főgonoszt, gyarmatosítót vagy a mimagyarok eltipróját emlegette. Azt már rég megszoktuk, hogy az ellenzékről, az ellenzékre szavazókról úgy nyilvánul meg, mintha a valagából rángatta volna elő őket. Lám, mire nem jó a légmentesen záró kordon. Most azonban már ez a Brüsszel is lenézett, lesajnált valami lett, mint már évtizede mibelőlünk...

ITT OLVASHATÓ

„BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ IS MARAD” – ÚJRA TÖBB EZREN TÜNTETTEK A MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÉRT

NÉPSZAVA
Szerzők: P.L., Á.Z.
2023.10.24.


Amíg nem lesz 50 százalékos béremelés, nincs új Nemzeti Alaptanterv, a sztrájk nem lesz alapjog és a bosszútörvényt nem vonják vissza, addig nem adhatják fel.

Október 23-ára ismét tüntetést szervezett az Egységes Diákfront az oktatás tarthatatlan állapota miatt. „A szeptember 15-én tartott tízezres demokrácianapi tüntetésünk után október 23-an újra utcára vonulnunk az Országos Közös Akarat szervezeteivel, a Tanítanék Mozgalommal és a fővárosi önkormányzattal kiegészülve” – írta a Népszavának is elküldött közleményében a szervezet.

A cél továbbra is ugyanaz, egy jobb oktatási rendszerért demonstrálnak. „Amíg nem érünk el 50 százalékos béremelést, nem vívunk ki egy új alaptantervet, a sztrájk nem lesz alapjog és a bosszútörvényt nem vonják vissza, addig nem adhatjuk fel” - közölték.

A rendezvény fő eseménye az Oktogonnál lesz, a gyülekező a Hősök terén tartották. Az összegyűlt tüntetők létszáma több ezerre tehető, cikkünk írásakor már el is indultak egy Csepel teherautó után. A menet a célállomásig három megállót érint: a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, a budapesti orosz nagykövetséget és a Terror Háza Múzeumot.

A demonstrálók jellemzően a „Demokráciát!”, a „Nincs tanár, nincs jövő” és az „Elegünk van!” rigmust skandálják. A demonstráción nem látni túl sok rendőrt és pártzászlókat sem igazán.

A Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt először egy távozó tanár mondott rövid beszédet, aki arról szólt, hogy Pintér Sándor oktatásért és egészségügyért is felelős belügyminiszter a saját bevallása szerint sem ért az oktatáshoz. Szerinte az Orbán-kormánynak illene elgondolkodnia azon, hogy mit csinálnak rosszul. Ezt egy hasonlattal támasztotta alá, miszerint ha a diákok huzamosabb ideje rendetlenkednek az órán, akkor lehet, a tanár sem csinál valamit jól. Pintér Sándor nevét hangos fújolás kísérte.

A menet ezután tovább indult. A tömeg közben zenét hallgat, de elég lagymatag dalokra esett a szervezők választása. Ha a zenén múlik, ma biztosan nem fognak égni a kordonok a budai Várban...

AZ OROSZPÁRTIVÁ ÉRETT SZOVJETELLENES FORRADALOM EMLÉKNAPJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.24.


Jó reggelt kívánok október utolsó, szobahőmérsékletű hetén! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfőbb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes.)

одна тысяча девятьсот пятьдесят шесть

A hétfő az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójáról szólt, voltak ellenzéki ünnepségek, Orbán-beszéd és kormányellenes tüntetés is, a nap nagyobb eseményeit élőben közvetítettük.

Orbán Viktor békepárti üzenettel beszélt a forradalomról, Rényi Pál Dániel szerint a kivételesen higgadtságra intő miniszterelnök szerint Brusznyai Árpád 56-os mártír történetének kell az ország szeme előtt lebegnie. Riportunk Orbán-rajongókkal a helyszínről.

A Fidelitas budapesti elnökét az 1956-ban a tetőről tüzelő ÁVO-sokra emlékeztetik a mai balliberális politikusok, a Fidesz budapesti elnöke, Láng Zsolt pedig azt mondta: sajátos fintora a sorsnak, hogy azok a honfitársaink, akik 56-ban nyugaton kerestek menedéket, ma választott hazájukban nagyobb fenyegetettségben élnek.

Szijjártó az 56-os forradalom évfordulóján is felszólalt az orosz katonai agressziót nyögő Ukrajna támogatása ellen.

Rácz András történész szerint 1956-ban a magyarok küzdöttek a szabadságukért a moszkvai önkény ellen, ma pedig az ukránok teszik ugyanezt, és aki ezt tagadja, az elnyomók oldalán áll.Gyurcsány Ferenc szerint október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni.
Toroczkai Lászlót a Kádár-rendszerre emlékezteti a fideszes média.

Momentumos politikusok vérvörös festékkel öntötték le a Karmelitánál lévő kordont.

MAGYARORSZÁG ANYÁCSKA

Az EP négy pártcsoportja szerint a magyar bírói rendszer reformja elégtelen, nem szabad küldeni a befagyasztott pénzeket

A GVH törvényváltoztatást javasol a Booking.com botránya miatt, többek között megtiltanák az árversenyt akadályozó szerződési gyakorlatokat.

A néhol 30 fokos hőséget hozó hétvégén újabb melegrekord dőlt meg, Körösszakálon mérték a legmagasabb minimumhőmérsékletet.Pocokinváziótól szenvednek a dél-alföldi gazdák, akik már mérget szórnának szét, de a Nébih nem engedi.
Kiürítettek egy pécsi lakóházat, mert egy nő robbantással fenyegetőzött.
Egészen október 23-áig kihúzta egy karácsonyfa.

HAZAFIAS NEVELÉS


Nem a történelemtankönyvekből fogjuk megérteni a 20. századot: megnéztük, hogy dolgozza fel a nyolcadikos történelemtankönyv az elmúlt száz év világtörténelmét, és kiderült, hogy Bibó Istvánt a NER egyik legfőbb ideológusa cáfolja, Mao után már Kína már nem annyira fenyegető, és Tajvanról az 1950-es évekig esik szól, Afrika meg szinte szót sem érdemel.

A BME függetlenségéért demonstráltak az egyetem oktatói, indoklás nélkül lerángatták a molinójukat: a BME egyike az öt állami tulajdonú egyetemnek, de az alapítványi fenntartásra való átállásról már nyáron elkezdődtek az egyeztetések. Az oktatók azt kérik, őket is vonják be ezekbe.Az oktatásról lehet szavazni az alternatív népszavazáson.

IZRAEL

Az izraeli hadsereg korlátozott számban elkezdett szárazföldi támadásokat végrehajtani a Gázai övezetben, húsz segélyszállító teherautó vitte be a rakományát a Gázai övezet déli részébe.

Rishi Sunak azt mondta, a brit hírszerzés szerint valószínűleg Gázából indított rakéta csapódott az Al-Ahli kórházba.Majdnem kihozták a Gázai övezetben rekedt magyarokat, de mégsem sikerült.

KÜLFÖLD


Nem a baloldaliakat szarnak nevező, a pápát is gyalázó Javier Milei nyerte az argentin elnökválasztás első fordulóját, de bejutott a második körbe: toronymagas esélyesnek tűnt a láncfűrészes, dollárszórós kampányrendezvényeket tartó Milei, de egyelőre a második helyre szorult.

Szavazni fog a török parlament a Svédország NATO-csatlakozásáról: Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke nemrég azt mondta, a törökök előtt ratifikálni fogjuk a svéd NATO-csatlakozást.

Jogtalanul szabhattak kit több ezer bírságot uniós autósokra Londonban, a Brexit miatt ugyanis a végrehajtó nem férhetett volna hozzá az uniós állampolgárok adataihoz.Megint vádat emeltek a már egyébként is börtönben ülő volt pakisztáni miniszterelnök, Imran Hán ellen, ezúttal hivatali titoktartás megszegése miatt.
Egy napra beszüntetik a munkát a bérszakadék ellen tiltakozó nők Izlandon.
„Lezuhant a magasból” egy Putyin-ellenes orosz aktivista.

TÖMEGSPORT

A Felcsút edzője szerint azért megy nekik jobban idegenben, mert ott vannak nézők a stadionban: élvezetesebb egy meccs, ha vannak nézők – utalt Hornyák Zsolt arra, hogy Felcsúton nincsenek.

Letelt az egyéves szünet, már kínai színekben nyert Világkupa-aranyat Liu Shaoang, aki áradozva beszélt arról, milyen fantasztikus körülmények között készülhetnek Kínában.Hosszú Katinka megvédte Milák Kristófot, szerinte Wladár felháborító és primitív dolgot mondott.