2018. július 1., vasárnap

AKIK NEM KOMPATIBILISEK A TERVEKKEL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.07.01.


A szegregátumok világában többnyire felülreprezentált a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Felnőnek, és sérültként élnek tovább, szegénységben. Az ő helyzetük ma, a kilátástalanságon belül – ha léteznek fokozatok – még inkább az.

Számukra minden értelmezhetetlen. Az iskolából még inkább alapkészséghiányosan kerülnek ki, mint a többi, ép kortársuk, olvasni, írni, számolni nem tanulnak meg olyan mértékben, hogy ez számukra jobb kilátást eredményezzen. Végig görgetik őket az évfolyamokon, mit csináljanak velük, túl sokáig nem akarják ott tartani őket, nincs értelme az évismétléseknek, fejleszteni meg nem igazán tudják, ahhoz megfelelő szakemberek kellenének, a többi is épp elég időt vesz el a pedagógustól. A szüleik meg úgy sem szólnak semmiért, ők csak annyit fognak ebből az egészből, hogy a gyereküknek másféle tankönyv kell, elfogadják, amit a rendszer tud adni nekik, és kész. Ők nem viszik iskola után őket plusz fejlesztésre, nincs is hova. Az ilyen SNI (sajátos nevelési igényű) gyerekek nem elvégzik az általános iskolát, inkább „kijárják”. Ha ez a 16. életévükre fejeződik be, akkor ennyi volt. Többnyire el is érik itt ezt a kort, az óvoda is visszatartja őket, ameddig lehet, aztán az elsőt általában kétszer járják, így meg is van az iskolakötelezettségi korhatár. Az általános iskolából így nem kell speciális szakiskolába irányítani őket, igaz, azzal sem mennének túl sokra. Szóval, maradnak otthon.

A mobilitás is értelmezhetetlen náluk, hiszen sérültségük mértékétől függően folyamatos figyelemre, irányításra és segítségre szorulnak, és kinek kellene ilyen munkavállaló? Meg nem is nagyon akarnak menni sehova, az otthon biztonsága az egyetlen pozitív dolog, amire építhetnek.

Kivárják a közmunkát. Mivel a nevüket oda tudják írni a jelenléti ívre, így benne voltak a rendszerben, „elvoltak” a többiekkel. Egészen addig nem volt gond, amíg be nem jött a „szűkítés”: a 25 év alattiakat nem lehet behívni közmunkára. Nekik ki lettek találva az átképzések, a tanfolyamok. Amelyeken ott kell lenni, ez az egyetlen feltétel, ami biztos, nem lehet hiányozni, max. 20%-ot.

Ha ez sikerül, megvan a papír, olyat, akinek a vizsga ne sikerült volna, még nem hallottam. Van már ilyen elvégzett tanfolyam, pl. targoncavezetői, számítástechnikai, igaz, ezzel sem mennek semmire, de legalább addig, míg jártak, volt jövedelmük.

Most azonban egyikük „kihiányozta” magát, nem bocsájtható vizsgára, sőt, más retorziók vannak, lehet, vissza kell fizesse, amit addig kapott, talán még a képzés ráeső részét is, és kizárják a 22 500 Ft-os támogatásból is, egy évre. Nagyon megrémültünk, mikor meghallottuk. Miből fizeti vissza? És miből él majd egy évig? Az anyja özvegyi nyugdíjából? Meg a két kiskorú testvére családi pótlékából?

Közben kiderült, hogy a szintén sérült húga meg nem fogadta el a felkínált tanfolyamot. Így ő is kizárásra fog kerülni. Marad tehát három felnőtt, és két kiskorú a családban. És a három felnőttből kettőnek semmiféle jövedelme nem lesz.

Próbáltuk megértetni velük, mit kellett volna tenniük, mi fog most történni. A „miért nem mentél be a tanfolyamra?” kérdésre, vállrándítás volt a válasz. A „hol voltál, amíg a képzés volt?”-ra pedig ez: „Az utcán. Meg a buszmegállóban. Meg itthon.” A testvéréből annyit ki tudunk szedni, hogy sosem volt még egyedül a 25 km-re levő kisvárosban, ahol a tanfolyam lenne, és nem akar menni. Mert fél. Arra, hogy miből fognak élni, nincs válasz. Csak néznek, nem is értik, mi a bajunk.

Nyilván, aki ismeri őket, tudja, és talán az is, aki nem ismeri, már az első találkozón leveheti, hogy nem értik, mit mondanak nekik, nem tudnak tájékozódni, dönteni, megjegyezni betartandó dolgokat. A hosszú távú memóriájuk nagyon gyenge. Egyedül pedig nem képesek új közegben működni.

Aztán, ahogy az ember végig gondolja, hogy jutottunk el eddig, mi hiányzott, érthetővé válik: feltehetően mindenki jót akart. A polgármesteri hivatal talán látta, hogy csak így, ezen a módon tudja jövedelemhez juttatni a 25 év alattiakat, ha tanfolyamra mennek. Ha nem írja be őket, jövedelem nélkül maradnak. Jót akart hát, és behívta a tanfolyamlehetőségre. A képzést szervező hivatal meg nyilván beírja mind, aki jelentkezik, lehet, nekik még a létszám is elő van írva, hiszen az nyilvántartott, hány 25 év alatti van a rendszerben, nekik az a feladatuk, hogy bevonják őket, hiszen „cél a teljes foglalkoztatás”, és aki az iskolarendszerben nem tudott szakmát szerezni, nekik ezt a lehetőséget adhatják. A képzést tartóknak meg kell tartania a tanfolyamot, hiszen az ezért kapott támogatásból működnek, az egyetlen dolog amihez ragaszkodnak, a jelenlét, hogy igazolva legyen az ő részük is.

Csak egyetlen dolog hibádzott, hogy a bevontak nem értették meg a feladatukat, a következményeket, a kötelezettségeket. Aláírták, persze. Aláírnak ők mindent, amire a hivatalokban azt mondják, jó lesz, csak alá kell írni. Sőt, bárkinek aláírnak bármit. (Kezességet is….)

Nem gondnokoltak, nincs gyámjuk. De ott vannak a határán. Döntenek, aláírnak, de nem értik. Önrendelkezési képességeik nagyon alacsonyak. És felnőttek. Az állam részéről megtörténik a lehetőségnyújtás. A rendszer azt mondja: aláírta, ám nem tartotta be a szerződést, ezért büntetés jár.

Ám a képességek hiánya miatt nem fogják fel, mi történik. Ülnek otthon, és ennyi. Nem tudnak dolgozni, semmit. Csak annyit tudnak, hogy nem akarnak elmenni. Arra a „tanfolyamra” sem.

Mi lesz velük? Milyen munka adódhat egy szegregátumban nekik? Miből fognak élni? Élelmet, tűzifát venni?

Mit tervez a rendszer a sérült, tanfolyamra képtelen, 25 év alatti fiatalokkal? Várjanak, amíg családot nem alapítanak, és akkor a családi pótlék ott lesz, amiből élhetnek? Mert ez az egyetlen, amire számíthatnak? Nyilván nem tudnak abból sem megélni, a gyerek majd kiemelésre kerül…Aztán jön majd a következő. Újratermeli a nyomorúság magát.

Vagy ezt nem lehetett látni? Hogy a közmunkába bevont 25 év alattiak egy része nem kompatibilis a rendszer terveivel?

Látszik pedig, nagyon is. A nyomorult házaikon, a képességhiányos szülőkön, a hiányos táplálkozáson, a betegségeiken, a gyógyszerhiányon, az átörökített szokásokon, a fejlesztésükre képtelen iskolarendszeren, a számukra elérhető és végezhető munkalehetőségek hiányán. Minden világosan látszik. Csak a megoldás nem.

GYŰLÖLTEM AZ ALKOHOLISTA APÁMAT

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.06.28. 


Dániel tizennyolc éves korára már keményen ivott, az alkohol volt a megoldás mindenre, nem tudta elképzelni az életét ivás nélkül. Az apja, János, ekkor próbált végleg felgyógyulni hosszú évtizedek óta tartó alkoholizmusából. Másfél évvel később fia is követte a felépülés útján, később mindketten segítő szakemberek lettek az ivással töltött évek hatására. Nemrég közösen hoztak létre egy speciális felépülési központot, hogy segítséget nyújtsanak a józanodni vágyóknak.

Felépülő függőkkel beszélgetve rengetegszer találkozni azzal a motívummal, hogy már egyik szülőjük is alkoholbeteg volt. Az sem ritka, hogy kiderül, családjukban több generáció óta jelen van az alkoholizmus; nem csak az apjuk, de nagyapjuk is ivott. Nem csoda, hiszen a statisztikák szerint a szenvedélybeteg családban nevelkedett gyerekek több, mint 30 százaléka válik később maga is függővé. (Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.) Így történt ez a Lovizer családban is: János és fia, Dániel mindketten felépülő alkoholisták. Ők meséltek arról, hogyan lett apa és fia szenvedélybeteg.

János abban nőtt fel, hogy ne legyen olyan, mint az apja. “Mindig ő volt a bűnbak, a szégyen.” Körülbelül 17 éves lehetett, amikor először ivott alkoholt. Rögtön el is ájult két pohár bortól. Örült, mert ez az élmény megerősítette benne, hogy az alkohol nem neki való, biztosan nem lesz alkoholista...

SZEMFORGATÓ OSTOBÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.07.01.


Nincs azzal baj, ha valaki kegyetlenül buta. Többnyire az illető nem tehet róla, mindenki meghatározott agykapacitással születik. Igaz ugyan, hogy sok tanulással fejleszthető a szellemi teljesítmény, de azért ennek vannak korlátai. Attól még nyugodtan lehet boldog és jó ember, szerető testvér, szülő, társ és remek szakember. A baj akkor következik be, amikor az ilyen nem túlságosan okos emberek valamiért olyan pozícióba keverednek, ahol a világon semmi keresnivalójuk nem lenne. Ez nem függ össze semmivel, csak úgy eszembe jutott és ha már ez történt, elmondtam...

Amiről beszélni szándékoztam: Novák Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke egy fórumon egymásra licitáltak bölcsességből, erről pedig beszámolt az MTI.

Novák Katalin a mostanában oly megszokott fideszes talicskát tolta, a rá jellemző bölcsességgel és empátiával.

"Stabilan kell állnunk a jövőben is a házasság értéke mellett, mert fennáll a veszély, hogy amikor egy maroknyi kisebbség jogaiért harcolnak egyesek, elfeledkezünk a többségről (…) vannak fenyegető jelek, amelyek próbálják megbontani a család szentségét, bár ezek nem jellemzőek a világ egészére, és a média által jelentős mértékben felnagyítottak."

Jó, tessék továbbra is stabilan állni a házasság értéke mellett. Senki nem tiltotta be, eszébe sem jutna ilyesmi normális embernek. Azonban érdemes lenne beiratkozni valami szemináriumra, ahol el lehetne sajátítani alapvető dolgokat, mint például önálló gondolkodás, tolerancia, empátia és hasonló, a politikusokból drámaian hiányzó képességeket.

Az a helyzet, hogy ez nem vagy-vagy kérdés. Attól, hogy egy kisebbség jogai is érvényesülnek, a többség joga nem vész el. Aki mondjuk a melegek alapvető emberi jogaiért áll ki, az nem a heteroszexuális többség jogait vitatja el, csupán azt állítja: a melegek éppen olyan emberek, mint a nem melegek, éppen úgy szeretnek, gyűlölnek, sírnak és nevetnek, éppen úgy lehetnek jó és rossz emberek és éppen úgy vágynak a nyugodt, előítéletektől mentes életre, mint bárki más. Ha egy meleg embernek nem kell szégyenkeznie, rettegnie és bujkálnia csupán azért, mert melegnek született, a normális élethez való jogát nem másoktól veszi el. Attól még Novák Katalin nyugodtan lehet hetero, többgyermekes családanya és jó feleség.

Ha pedig a média felelősségét feszegeti a kedves államtitkár asszony, akkor a főnökéhez kellene fordulnia ebben az ügyben. Ugyanis a közpénzből fenntartott pártpropaganda portáloknál senki nem tesz többet a melegek elleni gyűlölet elmélyítéséért. Kiemelten a PestiSrácok és a 888 uszít napi szinten, ők riogatják a kéménynél nem sokkal magasabb intelligenciával megáldott híveket azzal, hogy amennyiben egy társadalom képes tudomásul venni azt, hogy léteznek meleg emberek, sőt, esetleg őket ugyanolyan embernek tekintik, mint a nem melegeket, ha elfogadják, hogy a meleg kisebbséghez tartozóknak éppen olyan érzései, vágyai és jogai lehetnek, mint a hetero többségnek, akkor mindenki megfertőződik és holnaptól kötelező lesz melegnek lenni.

A melegek nem akarják elvenni a heterók jogait, drága államtitkár asszony. Nem akarják betiltani a heterók házassághoz, családi élethez, gyermekneveléshez, vagy bármi máshoz fűződő jogait akkor, amikor ők is igényt tartanak az emberhez méltó életre. Ha egy kisebbséget nem szorít a perifériára a többség, ha nem üldözik és gyűlölik őket, attól a többségi társadalom nem kevesebb, hanem több lesz. Tetszik tudni, kedves Katalin? Média ügyben pedig a saját pártjának propagandistáit tessék megkeresni, mert ők dolgoznak keményen azért, hogy gyűlöletet szítsanak és hazugságokat terjesszenek. Miután tudjuk – ő maga nyilatkozta – hogy Novák Katalin élete legnagyobb teljesítménye az, hogy édesanya és feleség, tudom javasolni, hogy jó asszonyként ragadjon seprűt és sepregessen a tulajdon portája körül, mielőtt a mások háza előtt felgyűlt szemétre mutogat. Főleg, ha azt a szemetet éppen ő és elvtársai talicskázták oda, a más kertjébe...

A NYUGAT DILEMMÁJA, MIT KEZDJEN A KETTŐS JÁTÉKOT ŰZŐ ERDOGANNAL

HVG ONLINE
Szerző: KERESZTES IMRE
2018.07.01.


Bár Tayyip Erdogan megnyerte a török elnökválasztást, az ellenzék megmutatta, hogy akár az államfő is legyőzhető.

Megmentő, modern kori szultán vagy tébolyult zsarnok – általában ennyire végletesen ítélik meg Törökországban Tayyip Erdogan elnököt. A legnépszerűbb és egyben a leginkább megosztó török vezető az eddigi 16 évi regnálása alatt a legnehezebb választási győzelmét aratta, és nem is fukarkodott a nagy szavakkal. Ankarában az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) székházának az erkélyéről a demokráciát kiáltotta ki győztesnek, és Törökországot példaként állította a világ elé. „Üzenetet kaptunk a szavazófülkékből, és a nép ránk bízta az elnöki és a végrehajtó hatalmat” – harsogta.

Kissé gyanúsan, a biztos győzelem tudatában, még az előtt állt ki hívei elé, hogy a választási bizottság bejelentette: a hivatalban lévő elnök nyerte az elnökválasztást.

Persze követői nem is fogadtak volna el más eredményt. A konzervatív, vallásos és főként vidéki, a korábbi világi kormányok által elhanyagolt szavazók számára Erdogan az egyetlen választás. Nekik az életszínvonal emelkedése, az oktatás és az egészségügy javulása, az infrastruktúra fejlődése elegendő a megingathatatlan lojalitáshoz. Ők úgy vélik, a gazdaság, valamint a terrorizmusellenes harc – amin a szeparatista kurdok elleni fegyveres küzdelmet is érti a hatalom – jó kezekben lesz Erdogannál.

De a 81 milliós ország fele sem áll a 64 éves elnök mögött. A rendkívül magas, 87 százalékos részvétellel megtartott választáson ugyanis Erdogan 53 százalékot szerzett. Bírálói és ellenfelei aggódnak a demokrácia lebontása miatt, nem hagyják szó nélkül újságírók tucatjainak a bebörtönzését, és nem tűrik el, hogy a 2016-os puccskísérlet utáni üldözésben 170 ezren vesztették el az állásukat, közülük 50 ezret le is tartóztattak. Erdogan ellenfelei számára további aggodalmat jelent, hogy a mostani parlamenti és államfőválasztás új korszakot nyit a török köztársaság életében: bevezetik az elnöki végrehajtó rendszert. A tavaly népszavazáson elfogadott új alkotmány értelmében az elnök szinte korlátlan hatalomhoz jut. Megszűnik a kormányfői poszt, Erdogan maga nevezheti ki az alelnökeit, a kabinet tagjait, a legfontosabb bírákat...

KARAFIÁTH: ORBÁN, A BOLOND ÉS A SZÚNYOGOK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.07.01.


Hülye kérdésre hülye válasz. Egyáltalán: minek kérdezősködni?

OV a brüsszeli csúcson gyönyörűen megfelelt egy brit újságírónak, aki azt próbálta feszegetni, miért beszél a kormány folyamatosan menekültinvázióról, miközben alig érkeznek migránsok Magyarországra.

Idézem:

O. V.: Jöjjön el a határra!

Riporter: Odamentem, de nem láttam egyet sem.

O. V.: Mert ott van a határ.

Riporter: Akkor miért beszél invázióról?

O. V.: Mert az inváziót meg kell állítani!

A viccet ismerjük: Megkérdezik a bolondot, miért vakarózik állandóan. Válasz: a szúnyogok ellen. De hát nincsenek is itt szúnyogok. Na látja?!

A brit újságíró persze nem érti ezt a kommunikációt, az ilyesmi csak nálunk működik, ott, ahol jelszavakra vágyik csak a közös ellenképpel rendben tartható, félelemre kondicionált tömeg. Ahol nem a tények a megnyugtatóak (nagyon nevetettem: valahol egy kommentelő megjegyezte, hogy lassan ideje lenne álmigránsokat szerződtetni; pont illene ebbe a komédiába ez a szerepkör), hanem az, hogy a főnökség szájából ne apadjon a mantra. Nem is apad! Főleg hogy minden esemény apropó...

A magyar emberek ma azt várják a kormánytól és a rendőrségtől, hogy védje meg az országot, a családokat, a közös értékeket és eredményeket a külső és belső veszélyektől – a kedves vezető fogalmazott így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatási ünnepségén...

ORBÁN MÁR LÁTJA AZ ÚTELÁGAZÁST, A PÁVATÁNCNAK VÉGE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TAMÁS ERVIN
2018.06.29.


Ismét sorra érkeznek a várakozással feltupírozott hírek, amelyek meglebegtetik a magyar kormányfő uniós megregulázását s ennek üdvözítő következményét, ha nem is hátraarcot, de hangsúlyváltást a magyar belpolitikában. A feltételezések körülbelül annyira helytállók, mint azok, amelyek megnyert ciklusonként jósolták a szeszélyesen pulzáló, egyéni beadványokra épülő jogalkotás normalizálását meg némi közéleti nyugalmat, konszolidációt.

Egy kizárólagosságra épülő rendszernél nincs olyan, hogy befejeződik az építkezés, új és új falak kellenek. A két lépés előre, fél hátra típusú harcmodor is csalóka, mert a fél lépéseket győzelemként ünneplők szemében sokáig észrevétlen marad a megtett másfél, pedig az orbáni kormányzás 2010 óta elképzelhetetlen, már-már felfoghatatlan távolságra van a kezdetét jelző kilométerkőtől.

Lehet elemezni, hogy ennek a háborítatlan, tulajdonképpen sima menetelésnek hol és miként lehetett volna útját állni, legitimitását legalább a négyévenkénti választásokon megkérdőjelezni, csakhogy az újabb és újabb kétharmados felhatalmazások elfogadhatónak láttatják, bátorítják az önkényes, gátlástalan térfoglalást. Ha a saját portánk előtti leltárt szomorúan befejeztük, hajlamosak vagyunk lesújtóan nyilatkozni, szemrehányást tenni az uniónak, különösképpen Merkel kancellárnak, akibe sokan szívesen belelátták azt az erőt, amely hatásos itthoni fellépés híján fékezhette volna az orbáni nyomulást.

Többen azt is felvetették, hogy legalább a plurális sajtó sárba tiprását megakadályozhatták volna azok a német nagyvállalatok, amelyek nálunk tevékenykednek, hiszen reklámra, szponzorációra fordított költségeik bizonyos hányada segíthette volna az életben maradást, ők azonban csak a bezsebelt profitra koncentráltak, s ezért inkább a hatalommal paroláztak. Marad hát mindössze egy bizarr szituáció még bizarrabb vigasza, a külföldről várható vagy visszaperelt pénz fogja bánni az autokrata diadalmenetet, amelyet hazánk egyre önteltebb, harciasabb kormányzata Brüsszellel és a világ nyugati felével szemben produkál. Érdekes mellesleg, hogy az amerikaiak által a választások után az objektív sajtó támogatására fölajánlott 200 millió forint sorsáról sem hallani az alaphír óta.

Kétségtelen, hogy a magyar miniszterelnök az unió vezetőinél nem örvend nagy népszerűségnek, sőt pártcsaládjában is egyre keményebb kritikákat kap, s messze nem csupán a menedékkérőkkel szembeni merev, általánosító és antihumánus álláspontja miatt.

Orbán Viktor nemzetközi súlya azonban eközben nem csökken, hanem növekszik. Európa egyik felének ő lett a veszélyes fegyver, ugyanakkor a másik, úgy tűnik, erősödő oldalának megbecsült vitéze.

Már régóta tudatosan egyensúlyoz az uniópártiság és az euroszkeptikusok világának határvidékén, hol készakarva provokálja a brüsszeli adminisztrációt, hol pedig hitet tesz a keresztény, szuverén nemzetekből álló Európa megvédése mellett, mintha ennek Magyarország volna a legfőbb garanciája...

FALAK ÉS BARBÁROK: ÍGY VÉDTÉK A HATÁRT A MÚLTBAN A MAGYAROK, A KÍNAIAK ÉS A RÓMAIAK

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.07.01.



Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.

Az első államok létrehozása után az ember háborúzni kezdett a területekért, az erőforrásokért. Minél nagyobbra hízott egy-egy ország, annál nehezebb volt egyben tartani, annál több külső ellenség tűnt fel a határok mentén, így egyre inkább a védekezésre terelődött a hangsúly, és megépültek az első védelmi rendszerek a határok mentén. Így például a római limesrendszer, a több évszázad alatt elkészült kínai nagy fal, Magyarországon pedig a gyepű.

Kínáról sok embernek a nagy fal jut elsőként az eszébe. Szemeik előtt egy hegyeken, völgyeken át húzódó, kőből készült fal képe jelenik meg, ami szinte végtelen hosszúságúnak tűnik. De maga az építmény és a története is jóval összetettebb, mint képzelnénk.
Kínai nagy fal: ezer év dráma

Az ókori Kína sokáig nem volt egységes, több, egymással harcban álló királyságból állt. Ekkor kezdték a kínaiak fallal körbevenni a városaikat, és védelmi rendszereket építeni a sebezhetőbb határszakaszokon. Az államok közül Csin lett a legerősebb, amely távol esett a többi hadakozó államtól, és szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezett. Hadserege egyre ütőképesebb lett, így megnyílt az út a többi állam legyőzésére, és Jing Cseng király több évig tartó harcok árán ezt meg is valósította. Felvette a Csin Si Huang-ti nevet, és Kína első császára lett.

De volt egy olyan ellenség, amellyel még ő se tudott mit kezdeni. Az északon élő nomád népek állandó betörésekkel zaklatták a kínaiakat, és a hagyományos katonai stratégiák mit sem segítettek az időközönként feltűnő portyázók ellen, így a korábbi évszázadok gyakorlatának megfelelően a kínaiak a falépítésben látták a védekezés leghatékonyabb módját.

Az i.e. 7 században egymás ellen épített kisebb falszakaszokból született meg a kínai nagy fal első verziója. A császár parancsa ellen nem volt helye ellenvetésnek, az ókor egyik legnagyobb „közmunkaprogramja” keretében legalább egymillió embert vezényeltek északra, hogy felépítsék a birodalmat védő falat. Ez az ún. első fal rekordgyorsasággal épült fel, főleg földből, nádból, fűzfából, homokból, téglából és kőből. Az építők között voltak katonák, parasztok, hadifoglyok, rabszolgák egyaránt. A legenda szerint az építés közben elhunytakkal nem bajlódtak, egyszerűen csak beépítették őket is a falba. A nagy mű történelmi léptékkel nézve hamar elkészült, mert hatalmas tömeg építette, és az egyes csoportok különböző szakaszokat kaptak feladatul. A fal mentén őrtornyok, kisebb erődítések, erődök is létesültek a katonaság számára.

De ez a fal nem volt egy tartós, minden támadásnak ellenálló konstrukció. Az első császár utáni évszázadokban barbár törzsek áttörték a védelmet, és elfoglalták Észak-Kínát, ahol saját királyságokat hoztak létre. Kína déli területein helyi kézben maradt a hatalom, így a 6. századra sikerült az országot egyesíteni a Sui-háznak, de ez az uralom sem tartott az idők végezetéig. A 13. század elejére három állam osztozott Kínán: az uralkodók közül a Song-dinasztia volt csak kínai, a másik két állam lakosságát tekintve vegyes volt, uralkodó rétegét pedig nomádok adták...

AZ LY-TÓL A SZABADSÁGIG - A HELYESÍRÁS AZ ÉLETIDEGEN ISKOLAI FIKCIÓK EGYIKA

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2018.06.30.


Az iskolák ajánlott olvasmányainak listáin - sok ilyet találunk a hálón - szerepelni szoktak Gerald Durell könyvei. Legtöbbször a Családom és egyéb állatfajták. Ez nagyon helyes. Tíz-tizenkét éves gyerekek kezébe adják a tanárok ezt a könyvet, amelynek az elején felsorolja a szerző, kinek tartozik hálás köszönettel. Többek között: "Feleségemnek, aki azzal szerzett örömet, hogy harsányan kacagott a kézirat olvasása közben, és azután közölte: a helyesírásomon szórakozott ilyen kitűnően. Sophie-nak, a titkárnőmnek, aki a vesszők beiktatásáért és a nyelvtani hibák könyörtelen kigyomlálásáért felelős."

Ezt olvassák a gyerekek. Köztük azok - sokan - kiknek gyerekkorát a helyesírással való iskolai küzdelem keseríti meg. Azzal szembesülnek ők, hogy amiért nekik szenvedniük kell a maguk anyanyelvén is meg a Durrellén is, egyáltalán nem szükséges még ahhoz sem, hogy világhírű, világszerte olvasott, nékik is ajánlott és remélhetőleg általuk is megszeretett művek alkotói legyenek. Kell ennél több? És ha nem kell helyesen írni ahhoz, aminél nem kell több, akkor mihez kell? Akkor minek? Minek a szenvedés? A gyomorgörcs, a megaláztatás? Mi van akkor, ha vessző van az és előtt, amikor az írásszabályozók szerint nem kell, és nincs, amikor kell? És miért fály a sójom és a papagály? És ha lehet a colour color, a labour labor az angol nyelvtenger különböző szigetein, akkor miért nem lehet egy magyar iskolában? Ha sms-ül a 4-four = for, akkor kinek hiányoznak ilyen u-k?

A szabályszerű, normatív nyelvhasználatban jelentéskülönbség van az ami és az amely között. Ez a különbség a nyelvhasználók többsége számára nem létezik. A hivatásos szövegtermelők jelentős része számára sem. Másfél évtizeden át fölöttébb iskolázott szerzők kézirataiban írtam át naponta amiktömegeit amelyekre és fordítva. Hogy a lapom véleményrovata megfeleljen egy életidegen normatívának. Ki nyert ezzel mit?

Magyartanár mobilon meszendzserezik (bátran írom így, mert abszolajte nem érdekel, hogy az akadémikusok szerint eljött-e már az idő ezen szó magyarítására helyesírási szempontból). Nem használ ékezeteket, mert az kényelmetlen. Es ezzel semmilyen kommunikacios veszteseget nem szenved el. Az uzeneteit eppen ugy megertik, mintha hasznalna. Mikor jön el a pillanat, amikor a saját életgyakorlatából következtetéseket von le tanári gyakorlatára nézve? Nyilván akkor, amikor ezt megteheti. A mai iskolában nem teheti meg...

ITT OLVASHATÓ

MEGOLDOTTA AZ EU A MENEKÜLTVÁLSÁGOT?

JELENKOR BLOG
Szerző: Pataba13
2018.06.30.


Az EU-csúcs után mindenki happy, hisz 14 óra egyeztetés után több számottevő megoldás született a menekültügyben, mint az elmúlt 3 évben. Mindenki engedett makacs megoldásaiból, kérdés, hogy ezzel mindenki boldog-e, vagy ez csak egy édes máz, ami mindenki elkeseredettségét burkolja.

Fél-fél siker történhetett az EU csúcson, hisz a bevándorlásellenes kormányok egyaránt arattak félsikert, mint a bevándorláspártiak, ennek ellenére inkább a V4 állásponthoz közelít a végeredmény, mintsem utóbbihoz. Mondjuk az EU-s vezetők többsége lemondott már a V4-ek bevándorláspolitikáján való változtatáson, ezért kevesebb rivaldafényt kapott az asztal szélére ültetett Orbán Viktor (és a másik szélen ülő Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök is). Bármelyik féltől korai még a győzelemhirdetés, mégis Angela Merkel örülhet a legjobban, mivel várhatóan a csúcs után megoldódik összetűzése a német belügyminiszterrel, Horst Seehoferrel.

1. Kimondták, hogy a menekültválság jóval enyhébb, mint a csúcshoz képest.

2015 októberében volt a menekültválság a tetőfokán, onnantól 95%-kal csökkent a nyomás, annak ellenére, hogy az idei nyár folyamán újra megnőtt (nyáron és ősszel mindig többen érkeztek). A csökkenéshez közrejátszhat a szigorúbb határőrizet, de összességében is, jóval kevesebben keltek útra.

Az Európai Tanács elkötelezettebb lesz, hogy ez a rohamos csökkenés maradjon is így, ehhez viszont konkrét dolgokat nem közöltek.

Korántsem olyan erős a jelenlegi nyomás, mint azt a kormány közli, és a déli határzárhoz sem érkezik akkora emberáradat, mint állítják, ehhez persze az is közrejátszik, hogy újabb útvonalakon próbálnak a menedékkérők Európába jutni...

68: A FELISMERÉSEK IDEJE - INTERJÚ MURAI ANDRÁS KOMMUNIKÁCIÓKUTATÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.06.29.


Létezhetne-e 1968 Nyugat-Európája és Amerikája nélkül a női egyenjogúság mai szintje, az egyetemi kreditrendszer, és elképzelhető lenne-e, hogy magyarázatra szorul, sőt, törvénybe ütközik, ha apjuk, anyjuk, pláne a tanár megpofozza a gyerekeket?

Nálunk is történt akkor egy s más. Tizenkétezer katonánk bevonult Csehszlovákiába, ezzel is hozzájárulva a szocializmus megreformálhatóságával kapcsolatos illúziók felmorzsolódásához. De a gazdasági reformok, az új mechanizmus azért beindult. Jött a Coca-Cola, az Omnia kávé és a Turó Rudi is. Hogyan keletkezhetett ez a Rudi Dutschkétól a Turó Rudiig húzódó, enyhén szólva is szakadozott ív? – kérdeztük az 1968 Magyarországon című könyv társszerzőjét, a budapesti Metropolitan Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakának vezetőjét.


Miért hagytuk, hogy így legyen? – ez az 1968 Magyarországáról szóló könyvük alcíme. Amikor szerzőtársával, Tóth Eszter Zsófiával ezt az idézetet választották, elé gondolták Bródy János szövegéből a mondat első felét is: „Virág sincsen, te sem vagy már”? Valami ezek szerint elveszett 68-cal? Vagy csak az ebben igen rutinos Bródyval együtt sejteni engednek valamit, bármit? Esetleg egyszerűen csak jól hangzik a sor, ezért vették előre, a többi pedig majd úgyis kiderül?

– A „miért hagytuk?”-kal arra utalunk, hogyan reagált az akkori Magyarország erre a különös évre. Vajon miért nem volt tiltakozás Magyarországon a prágai bevonulás ellen? Miközben világszerte az utcán voltak az emberek – hol ezért, hol azért, de a hiperaktivitás a jellemző –, nálunk nem mutatkozik szinte semmi feszültség. Miért? Az alcím inkább erre vonatkozik.

Mi a válasz a miértre?

– Az egyik ok, hogy 68-at Magyarországon 56 határozza meg. Túl közel van. A hatalom azonnal és idegesen reagál mindenre, ami például az ifjúságot bármiféle lázadó, változtatni akaró gondolattal, pláne forradalmi szenvedéllyel fogná össze. A társadalom is óvatos, túl közel van még a megtorlás időszaka, viszont éppen elkezdett kiépülni valamiféle viszonylagos biztonságot és jólétet adó – ígérő – szocialista fogyasztói társadalom. Ezzel együtt, ha lassan is, de nyitottak a nyugati kultúra felé. Megkezdődik a Nyugat varázstalanítása is, például azzal, hogy már nálunk is gyártják a Coca-Colát. Ami groteszk, mert éppen ekkor a vietnami háború miatt az egész világ éppen tele van Amerika-ellenességgel, és itt is voltak szolidaritást kifejező „vietnami vasárnapok”. A kádári konszolidáció­nak ebben a szakaszában azonban nincs nyílt ellenállás a hatalommal szemben...

SARGENTINI: MAGYARORSZÁGON TELJESEN ÚJ POLITIKÁRA VOLNA SZÜKSÉG, HOGY VISSZAÁLLJON A DEMOKRÁCIA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.01.



- Európa bezárkózik, Merkel azonban egy huszárvágással kiszabadult szorult helyzetéből, legalábbis egyelőreł;
- Az osztrák kancellár váratlanul Merkel megmentőjének bizonyult a brüsszeli csúcson, ahol Kurzon kívül a francia elnök játszott kulcsszerepet;
- Fel van háborodva az osztrák sajtó, mert a szélsőséges belügyminiszter burkoltan megfenyegette az oknyomozó újságírókat.

Die Welt

Az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentéstevője továbbra is úgy látja, hogy Magyarország jelenlegi útja nem összeegyeztethető az uniós értékekkel. Az EP Belügyi, Igazságügyi Bizottsága a héten nagy többséggel megszavazta a Sargentini által előkészített dokumentumot, miszerint a 7-es paragrafus javasolja az eljárás megindítását az Orbán-kormány ellen. A holland képviselő azt mondja, hogy ismét olyan politikára van szükség, amely helyreállítja a pluralizmust, a sokszínűséget, a sajtószabadságot, a toleranciát, az emberi jogokat és az átláthatóságot. A helyzetet annyira súlyosnak tartja, hogy szerinte egy-két tollvonással már nem lehet visszatérni a demokráciához, inkább egy teljesen más kormányra volna szükség. És itt a hangsúly nem a pártokra esik, egy egészen új politikáról van szó. Hozzáteszi, hogy a migráció ügyében képviselt probléma nem központi, bár foglalkozni kell vele, miközben a magyar vezetés szeretné erre a témára leszűkíteni a vitát.

Le Monde

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten elfogadott határozattal fordulat állt be abban, miként kezelje az EU a menekültözönt. Bár a módszerek még homályosak, a filozófia azonban egyértelmű: három évvel a nagy válság után Európa be akarja zárni a kapukat, illetve igyekszik lebeszélni mindenkit arról, illegális módon a földrészre jöjjön. Vagyis a menekülteket fogadnia kell, mert ezt írja elő a nemzetközi jog, de nem kér többé az ellenőrizetlen bevándorlásból. Persze nem minden államot vezérel ugyanaz, az eltérések alapvetőek lehetnek. A közép-európaiak – Magyarországgal és Lengyelországgal az élen – nem kérnek a dologból, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jövevények megváltoztatják a társadalom etnikai, kulturális vagy vallási összetételét. Az olasz és az osztrák kormány azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem enged be egyetlen migránst sem. A németek, franciák és az északi államok ezzel szemben a nyitottság hívei maradtak, de kétségbeesetten próbálják megállítani a populista és szélsőjobbos pártokat.

A kérdés körül mutatkozó feszültség az európai egységet veszélyeztette, de ez vonatkozott Merkelre is. Nos, mindkettőt sikerült megmenteni. A kompromisszum alapja a külső határok megerősítése, illetve gyűjtőközpontok létesítése. Részben az EU-n belül azoknak, akik már itt vannak, részben a földrészen kívül azok részére, akik indulni akarnak. De győzelmet kiálthatnak a visegrádiak is, mert visszaverték a kötelező kvóták javaslatát. Ettől azonban még a helyzetet egyáltalán nem lehet megoldottnak tekinteni. A válság igazából csak most kezdődik. A külső határok lezárása megnyugtathatja az európai választókat, de nem gátolja meg azokat, akik útra akarnak kelni. Alaptétel, hogy a tagállamoknak össze kell fogniuk, legyen a mozgatórugójuk nemes, vagy akár kevésbé nemes...

FINNUGOR VAGY HUN A MAGYAR?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: FARKAS ATTILA MÁRTON
2018.06.30.


Nagyon összetett nép vagyunk: perzsa mitológia, uráli nyelv, törökös kultúra és ősvallás.

Amikor Kásler Miklós III. Béla maradványainak vizsgálatakor kijelentette, hogy az Árpád-ház nem finnugor, hanem eurázsiai eredetű, újból sajtótéma lett a magyarság genezise, ami a 24.hu-n is remek ismeretterjesztő sorozatot eredményezett.

Abból persze, hogy megvizsgálják két Árpád-házi uralkodó maradványait, még semmi nem következik, legfeljebb kultúrpolitikai hecckampány.

Eleve egy uralkodócsalád eredete mennyiben tekinthető azonosnak egy nép eredetével? A honfoglalók vezető rétegének belső ázsiai (türk) eredete iskolás közhely volt eddig is. Az olyan apróságokat meg hagyjuk, hogy az inkriminált R1a haplotípus a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népeknél éppúgy gyakori, mint a szlávoknál és más korántsem szittya népeknél. Az „eurázsiai” pedig semmit nem jelent, akkor már inkább belső-ázsiait vagy sztyeppeit kellene mondani.

Ugyanakkor a finnugor eredet és rokonság, mint a magyarság hivatalos identitása, szintén tarthatatlan hülyeség. Miért? Mert nem ez a sok évszázados hagyományunk. Az identitásnak semmi köze semmiféle tudományos eredményhez.

De miért is kellene tudományos állításoknak egy nép kollektív öntudatát meghatározniuk és szembe menniük a hagyománnyal?

Miért lenne nyelvészek, régészek, genetikusok feladata a nemzeti önazonosság meghatározása?

Eleinknek a sztyeppei türk és iráni nyelveken beszélő lovasnomád hunokhoz még a hivatalos álláspont szerint is több közük volt, mint a finnugorokhoz.

Pár bekezdés történelem következik.

A tíz honfoglaló törzs (a hét magyar plusz a három kabar törzs) kettő kivételével türk eredetű. A temetők anyaga azt mutatja, hogy a honfoglalók vezető rétege zömmel a turáni és a pamíri rasszokhoz tartozott, a köznép pedig igen vegyes, mediterrán és nordikus és számos egyéb, szláv, tán még romanizált pannon és gepida maradványok is akadtak közöttük...

GYERMEKI HELYZETKÉP - 2017

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.06.29.


Azt, hogy egy-egy gyermek miként élte meg az előző évet, az aligha lehet egy általánosítható adat. Azért egy általános felmérés, illetve jelentés mégiscsak mondhat valamit. Aztán meg azok is, akik hozzáfűznek valamit. Így a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány felmérését, illetve az ebből készült jelentést is érdemes elolvasni. Biztosan lesz olyan, aki elégedett lesz a jelenlegi helyzettel, és lesz, aki nem.

Sok adat erősen viszonyítási alap kérdése. A rádióban, nem is ezzel a jelentéssel kapcsolatban, hallottam olyan véleményt is, hogy a funkcionális analfabéták számán sem kell problémázni. Elvégre a középkorban általános analfabétizmushoz képest kifejezetten előre léptünk. Sokak számára talán a gyermekek jog-helyzete is ilyen. Mert akkor, ha elég mélyről nézünk felfele, akkor a bányászó béka alja is az egekbe szökő magasságban lehet. De ettől függetlenül sem minden adaton kell feltétlenül elkeseredni. Bár némelyiket látva nem ártana pár könnycseppet elmorzsolni. Azon például, hogy a családjukból kiemelt gyermekek harmada az anyagi problémák miatt kerül veszélyeztetett helyzetbe. Ami több dolgot is sejtet. Az egyik az, hogy a gyermekek helyzetét megítélők fejében elég erős az anyagiakat előtérbe helyező diszkriminációs szemlélet. Miközben cseppet sem vígasztaló, hogy a helyzet indokoltsága esetén igen jelentős szegénységet gyaníthatunk megjelenni a családok szintjén. Ami a magyar közmunkaalapú társadalom csődjeként is kezelhető. Jelezve, hogy a családok szintjén cseppet sem jelent megoldást az egy-egy családtagot érintő kötrabszolgaság...

BARTUS LÁSZLÓ: EURÓPA KONCENTRÁCIÓS TÁBORAI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.07.01.



Menekültválság esetén, amikor menekültek tömegesen érkeznek egy országba, Európába, s a kérelmeik elbírálása hosszabb időt vesz igénybe, létre lehet hozni befogadó állomásokat abból a célból, hogy ellátásukat és az elosztásukat segítse. Például a fasiszta Orbán-rezsim emlékezetébe idézzük, hogy az 56-os magyar menekülteket is szétosztották.

Ezért önmagában az a tény, hogy Európában menekülttáborokat hoznak létre, még lehetne emberi jogokat tiszteletben tartó, a menekültek érdekeit szolgáló cselekedet. Ez azonban nem az lesz. Hanem aljas mocskos náci koncentrciós táborok lesznek ezek, mert a bűnöző bélyeget ragasztja rájuk. Azzal a különbséggel, hogy nem a bűnbakok megsemmisítését, csak kitoloncolását és megbélyegzését célozza. Megvan az ellenség, körbe lesz kerítve.

Ezek a fasiszta és náci koncentrációs táborok eszközül szolgálnak Európa fasizálásához. Ez a demokratikus Nyugat szégyene, gyalázata, kapitulációja és öngyilkossága. Angela Merkel ezzel nemcsak saját sorsát, politikai pályafutását, hanem Németország és Európa jövőjét is megpecsetélte. Angela Merkel elsőszámú felelőse annak, hogy az Európai Unió pénzeli és finanszírozza Orbán fasiszta államát, de most már Európa bukásáért is felelős.

Nem véletlen ujjonganak Európa fasisztái, élén a magyar Hitlerrel, hogy ők győztek, mert így van: Európa fasisztái felőrölték az ellenállást, a koncentrációs táborok létrehozása a menekültek emberi jogairól, emberi méltóságáról, a menkülteket megillető szolidaritásról való lemondást jelenti. Tábor azért épül nekik, hogy bűnözőként legyenek megbélyegezve, drót mögé kerüljenek, amely azt mondja róluk, amit a fasiszta propaganda.

Az pedig azt mondja az életüket mentő menekültekről, hogy csalók, bűnözők, migránsok, álnok szándékkal érkeztek, ellenségek, akik veszélyeztetik az európai “kereszténységet”. A menekült valójában nem bűnöző, nem lehetne börtönbe csukni, szögesdrót mögé zárni, de most majd odakerül. Egy menekültet nem lehet fogva tartani, de most majd fogva tartják őket.

Európa fasisztáinak, a magyar mini-Hitlerrel az élen, nem kell mást tenni, csak a drótháló mögött levő emberekre mutatni. Pontosan úgy fognak kinézni, mint a koncentrációs tábor fogságába került zsidók. A kerítés, a lakat, az őrség, a kutyák, mind azt mondják róluk, hogy bűnözők. Mert bűnözőket tartanak így fogva. Orbán és mocskos bandája az illegális bevándorlásal azonosítja őket, és a tábor lakókról mint elfogottakról beszél majd.

A II. világháború után újra fasiszta és náci koncentrációs táborok épülnek Európában, ahol bűnözőként bánnak a menekültekkel, akik ugyanolyan bűnbakok, mint a zsidók voltak. Az ő szerepük már csak azért is ugyanaz, mert a fasiszta uszítás szerint őket is zsidók szervezik Európába, és ugyanazokat mondják róluk, mint egykor a magyarok által legyilkolt galíciai zsidókról, akikkel tömeggyilkosság végzett. Soros, a zsidó háttérhatalom kereszténységgel szembeni szervezett támadása ezeknek az embereknek az Európába küldése és utaztatása...


AKIKNEK MEGSZŰNÜNK LÉTEZNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.07.01.


Nem feltétlenül kell ahhoz határátkelőnek lenni, hogy emberi kapcsolatok lazábbá váljanak, vagy megszűnjenek, de kétségtelen, hogy a távolsággal ennek megnő az esélye. Emellett elugrunk ma Japánba, ahol érdekes változások várhatók és családot látogatunk Új-Zélandon.

Előfordul az, hogy valahogy egyes embereknek megszűnünk létezni, még akkor is, ha nem teszünk semmi rosszat – csak az élet így hozza. Ezen gondolkodott el egy eddig itt még nem szerepelt blog, a Szemünkben a világ Belgiumban élő szerzője
.

„Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám.

Hát, így jártam. Talán azon, hogy ezen túl tegyem magam segít, hogy a gyerekek felnőttek. Ők maradnak, szeretnek minket, mellettünk vannak. Átalakult ez a szeretet mély, tartalmas szeretetté, ragaszkodássá, egymás tiszteletévé, kiállássá, stb. stb.

Számomra mindig is az egyik legfontosabb volt a hűség mindenekfelett. Nem kell nekem magyarázni, hogy másfelé ment az élet, hogy új érdeklődési kör és ezzel együtt új barátok jöttek. Ez csak bla-bla. Ha igaz volt ez a barátság, akkor nem fog ki rajta semmi, még az idő vas foga sem. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást.

Pedig van ilyen! A mai napig ugyan úgy értjük meg egymást mint 10-15 éve. Hiába sodort el egymás mellől az élet, még mindig szeretjük és tiszteljük egymást. És hálás vagyok ezért.

Az ember elgondolkodik, hogy érdemes-e beengednie embereket az életébe. Érdemes-e barátkozni, látogatni, beszélgetni, együtt sírni-nevetni. Minek? Engem akkor hagytak magamra amikor a legjobban kellettek volna a barátok. De azt is tudom, nehéz terhet hurcolok, aminek a cipelésére nem kérhetek meg senkit…

Valami miatt nem érezte azt egyetlen sem, hogy segítenie kellene. Nem baj. Azt gondolom jobb ez így. Már bölcsebb vagyok (talán). Ha jönnek az új lehetőségek és kezd komolyra fordulni a dolog akkor már előre szólok, húzzon el akárhová, ne akarjon engem, minket. Védem magam, mert bele lehet „dögleni” a magányba, komolyan mondom. (...)

Mégis volt valaki. Ő nem tudta, de belehasított az éjszakába, mikor 1600 km-ről jött most is a lélekmentő üzenet, hogy valami miatt nagyon sokat gondolok rád. Hát, volt miért …

Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Eddig is így volt, ezután is így lesz, maradok magamhoz hű. Az elveimhez, az érzéseimhez. Ahhoz, ahogy én szeretek. Most nem jött össze, dobjunk ki azon a bizonyos ablakon 10-12 évet. Így jártunk. �

De nem vagyok hajlandó feladni! Maradok, aki voltam, még mindig hálás vagyok minden kedves szóért, gesztusért, a reggeli kávézásokért, „eltűntél, mi a baj” jelzésekért, a ne légy hülye beszólásokért. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket.”

A teljes posztot  itt találjátok, olvassátok el!
...

AZ IDŐSEBBEKNEK GYORSABBAN TELIK AZ IDŐ

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2018.06.30.


Biztosan ön is kapta már azon magát, hogy a rég elmúlt gyerekkoron mereng, és hogy akkoriban mindenre milyen sokat kellett várni, bezzeg most úgy repül az idő, hogy követni se győzi. Ez az érzés nem puszta nosztalgikus kesergés: 

idősebben kimutathatóan gyorsabbnak érzékeljük az idő múlását.

A jelenséget több irányból is próbálják magyarázni a tudósok. Az egyik elképzelés, hogy az öregedés fokozatosan a biológiai óránkat is átállítja, ahogy az anyagcserénk lelassulásával a szívverésünk és a légzésünk is lassul. Mivel gyerekkorban egységnyi idő alatt több ilyen biológiai markert tapasztalunk, mint később, olyan, mintha egyúttal több idő is telne el közben – vagyis ugyanazt az időt sűrűbbnek éljük meg.

Egy másik elmélet szerint inkább az lehet a dolog kulcsa, hogy az idő múlásának érzékelése összefügg azzal, hogy mennyi új információt észlelünk. Mivel gyerekkorban egy csomó új inger ér minket, ezeknek a feldolgozása tovább tart, így megint csak hosszabbnak éljük meg ugyanazt az időt. (Ugyanez az összefüggés magyarázhatja azt is, miért számolnak be sokan arról, hogy egy baleset előtt szinte lassított felvételként érzékelik az eseményeket.)

Ennek az elképzelésnek egy variációja, hogy amikor új amikor újszerű helyzetbe kerülünk, arról az agyunk részletgazdagabb emlékeket rögzít, így valójában nem magát az eseményt érzékeljük hosszabbnak, hanem a felidézését. Ezt a szabadesés kapcsán már sikerült kísérletileg kimutatni.

Ahogy tehát idősödünk, jellemzően egyre jobban kiismerjük a környezetünket, egyre kevesebb újdonsággal találkozunk, és egyúttal kevésbé figyelünk fel a megszokott helyek és helyzetek részleteire, így gyorsabban tudjuk feldolgozni a minket érő ingereket, ezért úgy tűnik, gyorsabban repül az idő. Mindennek biológiai hátteret is feltételeznek: az új ingerek feldolgozása fokozott dopamintermeléssel jár, amely segít az idő érzékelésének a megtanulásában is, 20 éves korunk körül azonban a dopamintermelés szintje is visszaesik...

HA MÁR MIGRÁNSINVÁZIÓ NINCS, LEGALÁBB EGYENRUHÁSOK LEGYENEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.06.30.


...Mennyire szép is ez, amikor az ország vagyonát a pereputtya kezére játszó, a törvénytiszteletet csak másokra kötelezőnek érző, az emberi jogokat saját szájával handabandának minősítő, a véleménynyilvánítást legfeljebb fogcsikorgatva toleráló, a nyilvánosság elől lóhalálában menekülő, a nyomorúságot törvényi fércművekkel büntető zavart kisember feddhetetlenségről, emberségről és pláne emberi méltóságról magyaráz. Egy olyan országban, ahol – zárójelben teszem ide – úgy csökken a bűnözés, hogy több a bűncselekmény. Egyszerűen lenyűgöző.

Remélhetőleg az egyre több egyenruhás szükségességét (is) vehetjük nyugodtan fenyegetésnek. Ha már migránsinvázió nincs, legalább egyenruhások legyenek. Sokan, és egyre többen. Hála legyen, az ország vagyonát már nem nagyon kell félteni, az a legjobb kezekbe került (ami még megmaradt belőle, azt már nem nagy ügy széthordani). Abban viszont sok igazság rejlik, hogy a hatalom birtokosai az idő múlásával egyre nagyobb védelemre szorulnak majd, jól érzi a vezérlő csillag. Ez abból is jól látszik, ahogyan önmagát nyugtatja: hát persze, hogy a szabad magyarok szabad akaratából lett meg a harmadik kétharmad. Hát persze, hogyne.

A GONOSZ BANALITÁSA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.06.30.


...Hannah Arendt, a világhírű filozófus és újságíró a tömeggyilkos Eichmann bíróság előtti viselkedését tanulmányozva alkotta meg a „gonosz banalitása” kifejezést, amikor szembesült azzal, hogy Eichmann milyen tárgyilagos, hideg nyugalommal, az emberi együttérzés szikrányi jelét sem mutatva beszélt több millió zsidó ember általa vezérelt, üzemszerű meggyilkolásáról. Arra a viselkedésmódra alkalmazta ezt a kifejezést, amikor az ember jól láthatóan már nem tudja a jót a rossztól megkülönböztetni, és a konformizmus, a hatalom elvárásainak való feltétlen megfelelés vágya mindenféle emberi együttérzést, erkölcsi érzéket kiöl belőle.

Úgy tűnik, hogy Magyarország elindult azon az úton, amikor a hatalom által gerjesztett gonoszság mindinkább hétköznapivá, banálissá válik, amikor a manipuláció következményeként egyre többen vannak, akik a menekültekben és saját társadalmunk legelesettebbjeiben nem az emberségre és oltalomra szorulót, hanem a gyűlölet célpontját látják.

Az elmúlt években mind az Egyesült Államok, mind pedig a kanadai kormány bocsánatot kért azért, mert 1939-ben nem nyújtottak menedéket az üldözötteknek. Justin Trudeau kanadai kormányfő ezekkel a szavakkal fejezte be mondanivalóját: „A parlament bocsánatkérése nem írja újra történelmünk ezen szégyenteljes fejezetét. A bocsánatkérés nem tudja visszahozni azokat, akiktől elrabolták életüket, és nem tudja helyrehozni a tragédia által összetört életeket.”

Egyszer még Magyarország is nagyon fogja szégyellni magát azért, ahogyan a kiszolgáltatott, önmagán segíteni nem tudó leggyengébbekkel és az oltalomra szorulókkal bánt. Ám az egyszer majd talán nálunk is elkövetkező bocsánatkérés már nem fogja visszaadni a sorsukra hagyott menekülők életét, és nem fogja lemosni a velük szemben alkalmazott, a hatalom által elvárt, embertelen magatartás szégyenét.

MITŐL FÉLNEK A MAGYAR DOLGOZÓK?

MÉRCE
Szerző: KISS AMBRUS
2018.06.30.


Milyen félelmek jellemzőek a magyarországi dolgozókra? – erre a kérdésre kereste a választ a Policy Agenda vizsgálata, amely a Friedrich Ebert Stiftung (FES) budapesti irodája támogatásával jött létre. Korábban a FES egy másik kutatásáról is számot adtunk, amely más módszertannal térképezte fel általában a magyarok félelmeit.

Ezúttal a dolgozók szélesen értelmezett körében végezték a telefonos felmérést [1]: aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is bevonták a vizsgált célcsoportba. Az eredményekről Kis Ambrus, a Policy Agenda kutatóintézet vezetőjének az Új Egyenlőség portálon megjelent írását közöljük újra.

A félelemfaktorokat a mindennapi, a jövőtől és a kiszolgáltatottságtól való félelmek szerint csoportosítottuk. Kilenc témakör alapján kérdeztük meg a dolgozókat, és kategorizáltuk a dolgozói társadalmat:
- új helyzettől való félelem;
- magánélet-munka konfliktusa;
- munkahely egészségügyi kockázatai;
- túlóra;
- munkahely elvesztése;
- negyedik ipari forradalom kihívásai;
- életszínvonal csökkenése;
- nyugdíjas évek;
- munkavállalói jogok védelme.
Mindennapok félelmei

A munka világában a mindennapi félelmek egyes emberek számára teljesen hétköznapi dolgok is lehetnek, míg mások ezeket akár sokként is képesek megélni.
- Egy új munkatárs érkezése, vagy új munkahelyre kerülés a dolgozók 7%-át érinti nagyon negatívan és erősen. Az abszolút többség (58%) úgy gondolja, hogy egyáltalán nem tart az ilyen helyzetektől, és jól tud alkalmazkodni.
- A dolgozók 51%-a nem érzi úgy, hogy „jelenlegi munkahelye, munkakörülményei veszélyeztetik egészségét”. Azaz majdnem a fele ennek a rétegnek eltérő mértékben, de tart ettől.
- A kutatás szerint szeretünk túlórázni: 53%-a a dolgozóknak vagy anyagi ok, vagy a munkahely stabilitása miatt örül annak, ha kicsit ráhúzhat a napi munkaidőre. Mindössze 14% mondta azt, hogy soha nem túlórázik, további 20% ugyanakkor azt mondta, hogy nem örül a túlórának, mert a családtól veszi el az időt, míg 10%-a a dolgozóknak már most is túlterheltnek tartja magár, ezért nem örül a túlmunkának.
- A túlórával szorosan összefügg a munka-család „konfliktusa”. A dolgozók 23%-a (kb. 1 millió munkavállaló) úgy érzi, hogy ennek a kettőnek az összeegyeztethetősége komoly problémákkal jár számára.
Jövőtől való félelem...

EGY NYUGODT EMBER

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.06.29.


Ül agárdi házában L. Simon László, és nézi, amint kinn csepereg az eső. Elégedetten múlatja az időt: bársonyos lelke és a kint csepergő nyári eső – ha szabad úgy fogalmazni – harmonikusan párzik. Ezt onnét tudni, hogy maga érzékelteti kedden délután abban a telefonos beszélgetésben, amelyre Bolgár György kérte. Kocsival igyekeztem kifelé a városból, valahol a Műcsarnok környékén kapcsolódtam a beszélgetésbe. Az egykori kulturális államtitkár azt érzékeltette, milyen nagy a nyugalom Magyarországon, pontosan ezt látta a közelmúltbeli Omega-koncerten, ugyanezt a Metallica-bulin, és érzi ezt a biztonságot, bárhova megy. Hogy jó élni itt, előbb-utóbb mindenki rájön majd. Valahol a Duna-parton tartottam már, ő arról beszélt, hogy Orbán miniszterelnök élhetővé tette az országot, hát miért nem lehet nyugodtan és békességben élni. Itt nincsenek olyan elemek, akiktől tartani kellene, nem erőszakolnak lányokat, asszonyokat. Így tölti napjait L. Simon, nyugalomban, békességben.

Azt már én teszem hozzá, ha kinéz agárdi házából, és tekintetét kelet felé veti, még kiegyensúlyozottabb lehet, mert a Gárdony határában fölzöldellő erdők mögött lomhán nyújtózkodik vagy kétszáz hektár saját földje, ha meg az ellenkező irányba, a közeli Seregélyes felé fordul, fölrémlik a Mezőföld löszös, mély völgyekkel tagolt asztallapja, ahol, mint az Illyés-féle Puszták népéből ismert, annak idején summások serénykedtek a nyári idényben, évtizedekkel megelőzve kései utódaikat, a büntetés-végrehajtás meggyszedőit. Ha az egykori avantgárd, majd képviselő, később kulturálisalap-kezelő, se jobbra, se balra nem akar nézni, hanem átveti tekintetét a Velencei-tó kéken feszülő acélján, a karbonkor variszkuszi rögei pislognak vissza rá. Azok is az övéi. Övé ott minden, a rögök, az örökpanoráma, talán még a nadapi szintezési alappont is. Laktam Gárdonyban, általános iskoláim egy részét ott végeztem. Én is elégedett voltam, pont annyira, mint L. Simon. Tanítás után, ha jó idő adódott, özönlöttünk a tópartra, miénk volt a világ. A part, a víz, a szemben magasodó hegyek. El sem tudtam képzelni, hogy egyszer majd fiatal demokraták érkeznek a vidékre, üdén, szemükben harci vágy ég a múlt igazságtalanságainak eltörlésére, majd mindezek jegyében fölvásárolnak ott mindent: tópartot, hegyet, a tómedret meg a susogó nádast a benne rejtőző halakkal. A szintezési alappontot. Egy másik világot építenek majd, és amikor a ma iskolásai lezúdulnak a partra, átnézve a szemközti domborulatokra, már nem Templom-hegyet, Nyír-hegyet vagy Bence-hegyet látnak, hanem mint szétszórt gyufásdobozokat, megannyi fitneszklubot, motelt és a kapcsolódó gazdasági épületeket. Ezzel nincs semmi gond, éljen a magántulajdon, de miért mindig azok tudnak vásárolni, akik a kormányfőhöz csapódva, lábához dörgölődzve, nyomában nyáladzva egykor jót tettek neki? Mert ha éljen a kapitalizmus, akkor más rendezőelvek is vannak, sőt: más rendezőelvek vannak, és akkor mások is érezhetnék azt a biztonságot, amit a költő érez a szitáló esőt nézve. Azt pedig az átlátszó.hu írta meg, hogy mindezért L. Simon Lászlóéknak 281 millió forintot kell fizetniük, amivel kapcsolatban az a baj, hogy „sem a cégeik beszámolóiból, sem L. Simon vagyonnyilatkozatából nem tűnik úgy, hogy lenne fedezetük ekkora összegre, hiába kaptak korábban több tízmilliós állami támogatásokat a vállalkozásaik”. Tulajdonos még a feleség, aki amúgy fitneszedző, de ő a dolog természetéből adódóan nem közszereplő, ahogy Orbán veje sem az, Mészáros Lőrinc lánya, fia, Kósa felesége, édesanyja meg az egész kormányzati pereputty. Más kérdés, hogy némelyikük kezén egyre nagyobb vagyonok halmozódnak, és nem mindig tudni, mi ezeknek a vagyonoknak az eredete...

KORMÁNY-KEDVENC BESZÁLLÍTÓ A VÁDLOTTAK PADJÁN, TIBORCZ-TÖBBSÉG A MILLIÁRDOS INGATLANCÉGBEN

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ 
/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.06.30.


444: az ügyészség börtönbe küldené Kuna Tibort

Kuna Tibor csökkenteni akarta a Young and Partners nevű cégét terhelő adókötelezettséget, ezért megállapodtak, hogy fiktív számlákat vásárol V. Attila első rendű vádlott hálózatától. A bűnszervezetben résztvevő cégek a Kuna által kért összegben és időpontra kiállították a számlákat, Kuna utalt, majd néhány napon belül vissza is kapta a pénzt, miután levontak 9 százalék jutalékot a “szolgáltatásért”. Kuna aztán ezeket a fiktív számlákat arra használta, hogy csökkentse a vállalkozása által fizetendő adó összegét. Lényegében ezzel, azaz különösen nagy vagyon hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja a Fővárosi Főügyészség Kuna Tibort, a kormány milliárdos megbízásokkal kitömött kedvenc kommunikációs vállalkozóját. A májusi vádemelés előtt egy héttel váratlanul felmondta Kunék (és egy másik vállalkozás) szerződéseit a Rogán Antal propaganda-minisztériuma alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A hivatalos indoklás szerint a közbeszerzési szabályokat sértették. Csak 2017-ben az adócsalási ügyben előkerült Kuna-cég, a Young and Partners 7,5 milliárd forintos árbevétel mellett 1,2 milliárd forintos profitot termelt. Az ügyészek szerint Kuna összesen 245 millió forint hamis számlát fogadott be, ezzel 52 milliós kárt okozott a költségvetésnek.

G7: Ismeretlen hitelezők pénzelik a képviselőket

Több mint háromszáz millió forinttal tartoznak ismeretlen magánszemélyeknek az országgyűlési képviselők. Ezt onnan lehet tudni, hogy a megválasztott politikusok vagyonnyilatkozatában van egy rubrika, ahová a magánszemély felé fennálló adósságot kell feltüntetni. Azt viszont már nem kell megmondani, hogy kitől származik a pénz, így azt sem lehet tudni, hogy miért és mennyi időre adtak kölcsön a képviselőknek. A magánkölcsön intézménye sok esetben a pénzmosás egy fajtája, ami arra szolgálhat, hogy leplezze a megmagyarázhatatlan gazdagodást. Az ismerősöknek tartozó képviselők négyötöde a Fideszes vagy KDNP-s politikus. Tavalyelőtt még valamivel több, mint 341 millió volt az össztartozás, ez tavalyra 352 millióra nőtt, majd idén nyárra 323 millió forintra mérséklődött. A 2017-es toplistát Szathmáry Kristóf vezeti 34 millió forinttal, őt követi Lázár János (32 millió) és Szijjártó Péter (30 millió). Rogán Antal (18,2 millió) hatodik helyezett. Az első 10-be egyetlen ellenzéki került be, az MSZP-s Velez Árpád (17 millió).
Direkt36: Tiborcz-többség a BDPST-ben

Néhány nappal ezelőtt érkezett a cégbíróságra egy irat, amelyben Tiborcz István bejelentette, hogy minősített többséget szerzett a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cégben. A miniszterelnök veje már eddig is tulajdonos volt a társaságban, de májusban megvásárolta régi üzlettársa, Hamar Endre részvényeit. A „minősített többség” megfogalmazás a jogszabályok szerint azt jelenti, hogy legalább a cég 75 százaléka az övé. A dokumentumban nem szerepel, hogy Tiborcz mennyit fizetett a részvényekért. A céghez tartozik a turai kastély, a Ranolder-villa Badacsonyban, a Mahart-ház nevű, Pesti Vigadó melletti palota, egy palotaszint az Andrássy úton, és egy 2000 négyzetméteres orbánhegyi telek. Eszközállománya több mint 5 milliárd forint volt, és 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el tavaly.

24: Mészáros értékes budai irodaházat szerzett

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Diófa Alapkezelő megvásárolja az egyik legnívósabb budapesti irodaházat, az Alkotás Pointot, ezt jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Az Alkotás Point a Déli pályaudvartól nem messze, az Alkotás út, Csörsz utca, Győri út által határolva található. A modern A kategóriás, hétszintes, három szárnyból álló épület több mint 20 ezer négyzetméternyi irodát foglal magában. Az alapkezelő idén év elején került a Magyar Takarékszövetkezeti Bank tulajdonába, de 2017 nyarán Mészáros másik érdekeltsége, a Konzum Nyrt. vette át a Diófa egy másik ingatlanalapját. Ezen keresztül pedig hozzájutott az akkori FHB, ma már Takarék Kereskedelmi Bank Üllői úti központi épületéhez, a balatonalmádi Yacht Campinghez, egy összességében 6,3 hektáros, fejlesztés előtt álló területhez Budakeszin, illetve egy összesen 6,4 hektáros ingatlanhoz Balatonalmádi központjában.

Szegedma: lemond a szegedi EHÖK-elnök

Lemond az egyetem hallgatói önkormányzatának (SZTE EHÖK) elnöki posztját 2007 óta betöltő Török Márk. Török Márkot felügyelő bizottsági tagnak választották meg, így összeférhetetlenség miatt nem lehet tovább az EHÖK elnöke. Tisztségét Papp Viola veszi át. A felsőoktatási törvényt 2015-ben módosították úgy, hogy hallgatói önkormányzati elnöki mandátum csak legfeljebb 4 évig tarthat. Emiatt Török 15-ös, a 16-os és a 17-es megválasztása kapcsán is bírósági eljárás indult, melyek közül kettőt elbukott, azonban idén az alkotmánybíróság előtt folytatódtak.

MÉGIS MILYEN ORSZÁG EZ?

SZTÁRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.07.01.


A közmunkaprogram részeként bevezetett kulturális közfoglalkoztatás a Fidesz kormány egyik legaljasabb, legmegalázóbb intézménye.

Egyszerűen az történt, hogy könyvtárakban, közművelődési intézményekben és a közigazgatás egyes területein korábban állományban lévő, többnyire jól képzett diplomás, vagy középfokú végzettséggel rendelkező állami alkalmazottakat kirugdosták a munkahelyükről, majd ugyanarra a munkára, feleakkora fizetéssel visszavették őket kulturális közmunkásként.

A könyvtárakban, művelődési házakban, minisztériumokban sok ezer ilyen kizsákmányolt megalázott értelmiségi végzi ugyanazt a munkát, amit korábban, éhbért. Ez tulajdonképpen a modern kori állami rabszolgatartás egy formája, hiszen a kulturális közfoglalkoztatottak havi bére, napi 8 órás munkavégzés esetén alig több mint a fele (106.555Ft) az egyébként végzettségük alapján nekik járó minimálbérnek (180.500) Ráadásul a kulturális közmunkások többsége középkorú vagy annál idősebb munkavállaló komoly szakmai tapasztalattal. És a magyar társadalom - mint minden más védtelen, kiszolgáltatott réteg kifosztásához, megalázásához - ehhez is szótlanul asszisztált...