2020. március 27., péntek

RÁADÁS: KRESZTANFOLYAM LIVE

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor
2019.12.11.



Pető Attila a Kreszprofesszor megtanít
mindenre, amire a KRESZ-vizsgán
szükséged lehet.
Kitűnő kiegészítés az e-learninges
tananyaghoz is.

El ne felejtsd megnézni mind a 38 részt!

ITT NÉZHETŐ MEG



RÁADÁS: HAZAKÜLDTÉK A SOFŐRÖKET A CÉGTŐL... AZ OSZTRÁK AZT CSINÁLTA…

ST22LACIKA
Szerző: ST22LACIKA
2020.03.27.



00:00 Bevezető - Anglia 00:25 Olaszországban jártam, a vörös
zónában 00:55 Hazaküldték a sofőröket
-az osztrák állam adja a alapbér 80%-át
01:42 Ennyit keres ma egy átlagos sofőr...
02:08 Aki tudja, fizesse a hitelét, mert
ráfázhat...
03:08 20 % munkát kell lenyomni, így 1/3 a
munka :) vagy 2/6
04:00 Sok embernek itt nincs lakása...
  04:29 MINDENKI KARANTÉNBA MEGY
ÖNKÉNT!!!
  05:24 Kijárási korlátozás. Tanulj!
  05:50 Az 1 milliós videó. Találkozás Gáborral.
06:15 Mi a helyzet a határokon? -Como -Osztrák/Német - Német/Francia határ -Calais 07:55 Az angol forgalom ma (London) 08:08 Waberer's leállít egy adag kamiont... -nehéz munkát találni... 09:23 Mi lesz velünk? Mi lesz velem? Karantén? -megyek haza? 10:01 A Facebook poszt. Gondolkodj el rajta ... -már több mint 500 megosztás.

ITT NÉZHETŐ MEG

MÉSZÁROS LŐRINC MILLIÁRDOS HASZNÁT A MAGYAR NÉPNEK KELL FIZETNIE

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.27. 

Az állam megvette Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű többségét 17, 4 milliárdért. Lapértesülések szerint, a felcsúti gázszerelő ezért a cégért korábban 6-8 milliárdot fizetett, s közben az erőmű céltartalékából közel 10 milliárdot osztalékként ki is vett. Az üzlet hátteréről Holoda Attila energia-szakértőt kérdeztük.

Ha jól számolom, akkor ezzel a tranzakcióval közel 20 milliárdos haszna lehet Mészáros Lőrincnek. Ez a szokványos nyereség egy elavult, széntüzelésű erőmű esetén?

Ennél még nagyobb is lehet Mészáros nyeresége, mert a cégben volt 35-40 milliárdos céltartalék is, amit elsősorban jövőbeni kötelezettségekre tettek félre. Ugyanis miután itt valóban egy elavult szénerőműről van szó, szükség lesz az új, környezetvédelmi előírások szerinti modernizálására, bányabezárásokra, illetve elbocsátások esetén, a végkielégítések fizetésére. Ezen kívül, az úgynevezett CO2 kvótára is tartalékolni kell, ami ugyancsak drága mulatság. Erre tett félre a korábbi tulajdonos, a német cég egy jelentős összeget...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2020.03.27.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Hogyan lehetne hinni?

A kormánypárti többség tíz éve veszi semmibe a parlamenti ellenzéket. Pökhendi és lekezelő. Most, a hét elején, amikor szüksége lett volna rá a négyötödös szavazati arányhoz, szemére veti, hogy nem együttműködő olyan döntés meghozatalában, amelyik beláthatatlan ideig hatalmazná föl a kormányt különleges rendelkezések meghozatalára és azok hatályban tartására. Erről folyt hétfőn a parlamenti vita. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását, az eddig hozott intézkedések megerősítését és a további intézkedésekre adott felhatalmazás megadását kéri. A vita lényegében arról szólt, hogy a felhatalmazás határozott ideig szóljon, vagy nem konkrét időpontig, hanem a járvány végéig, amit a kormány vagy az Országgyűlés állapítana meg. A kormánypárt egyik érve az volt, hogy ilyen helyzetben folyamatosan kénytelen hozni olyan szabályokat, amelyek a járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak csökkentését szolgálják. Ma még az sem látszik pontosan, milyen körben válik szükségessé a szabályozás, az meg különösen nem, meddig tart a veszélyhelyzet. Vagyis arra kértek felhatalmazást, hogy a kormány bármiről és bármeddig dönthessen. Kétségtelen, tartalmilag korlátozó, hogy mindez a koronavírusra tekintettel történhet, de az elmúlt tíz év azt mutatja, ez a kormány a saját maga által meghozott garanciális szabályokra és döntésekre egyáltalán nincs tekintettel. Ha úgy gondolja, nem korlátozza szinte semmi. E körben először nyilván a migránsválság 2015-ös kihirdetésére gondolhatunk: pillanatnyilag sem migráns, sem ilyen jellegű válsághelyzet nincs, a ma is tartó hatálynak ezért ép ésszel felfogható indoka sincs, mégis hatályos. De ez csak a legutóbbi átmenetinek szánt intézkedés, aminek föloldásáról öt éve szó sem esik, könnyen összerakható egy korántsem teljes taxáció, kiknek mit mondott a miniszterelnök, aztán hogyan nem tartotta be!

Bodolai László: Rémhírek és vélemények

Bokros Lajos: Reccsen a koponya

Gadó Gábor: Kívül az időn

Kozák Márton: Putyinnál is szabadabb

Ladányi János: A legolcsóbb szavazatok


Gondolkodni a legrosszabb helyzetben is lehet. Willy Brandt és Bruno Kreisky, a svéd szociáldemokratákkal együtt állítólag még a második világháború alatti svédországi emigrációjukban kidolgozták a modern szociáldemokrata állam körvonalait, ami azután a jóléti demokráciák alapjául szolgált. Anélkül, hogy valami közvetlen párhuzam megtételére bátorkodnék, kérem, olvassák türelemmel a mai Magyarország egyik legégetőbb társadalmi problémáját tárgyaló írásomat...

Mészáros Gábor: Koronavírus és hatalom

Magyarországot és Európát ledönteni látszik az új típusú koronavírus, melynek egyre gyakrabban látott neve is van: COVID-19. Az elmúlt évek sokadik európai válsága ez, amely vélhetően ismetelten kiélezi az európai államok, illetve az európai uniós tagállamok viszonyát. Az egyes országok óhatatlanul önzővé válnak, az egyébként is gyenge lábakon álló társadalmi és összeurópai szolidaritás koporsójába újabb szög kerül. Magyarországon most különösen fontos lenne a demokratikus értékek, a tolerancia és a jogállamiság tisztelete, de sajnos a különleges helyzetek sorra ezzel ellentétes tendenciákat mutatnak az elmúlt években, nincs ez másként a COVID-19 esetében sem...

L. Varga Péter: Kulcsár Szabó Ernő 70

Kardos Julianna: „Flashmob” elnökjelölttel

Váncsa István: Mindenből van elegendő, sőt még több is van

Molnár Erzsébet: Orbán megvéd minket

Kerekes Zsuzsa: Információs vészhelyzet

Spiró György: Az a fránya fél dimenzió

Háy János 60 éves

Balla Eszter: Kilövési kultúra

Kovács Zoltán

V I S S Z H A N G

Karsai László: Kollaboránsok 2.

Cifra Mihály: A kalapács elvetése


P Á R A T L A N

-skó: NEM STIMMEL

G. A. úr: KORONA(VÍRUS)

Győri László: A NAGY ÁBRÁND

-hg-: SZEMLE

Beck Tamás: ÁTHALLÁS

-átkai: TESTVÉRI AGGÓDÁS

-hágé-: ELŐRE

Lantai András. MEGNÉMULT

mándyg: MAGYAR VIRTUS

Márton János: AZ ÚJ TÖRVÉNYHEZ!

Vakcina: STERIL

msz: EGY HANG

Lendvay Gábor: HIÁNYGAZDASÁG

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.27.


F E U I L L E T O N

Magyar Miklós: Guillaume Apollinaire és a szürrealizmus

I N T E R J Ú

Köves Gábor: „Superman egy emigráns
Beszélgetés Michael Chabonnal

K R I T I K A

Károlyi Csaba: Babonák és tréfaságok

Krúdy Gyula: Álmoskönyv. A szöveget gondozta Pál Sándor Attila. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 450 oldal, 4499 Ft

Maga a szerző is elárulja a kötet végén: igazából az álmoskönyvek jórészt haszontalanok. Főleg a régiek, más a helyzet a Freud és Ferenczi professzorok nyomán elterjedt gyakorlattal, de az író siet biztosítani minket: ő költőféle, és nem tudós doktor. Főleg azt kárhoztatja, ha valaki eleve biztosra megy, és az álmoskönyv megfejtését egzakt leírásnak tekinti. „Nem cselekszik helyesen az a mohó álmodó, aki ébredés után szomjas kíváncsisággal esik neki az álmoskönyvnek, hogy abból különös álmára nézve magyarázatot keressen. Az ilyen ember rendszerint pórul jár, mert az álmoskönyv zagyvaságai, tarkaságai, szimbólumai annyira megzavarják, hogy se előre, se hátra nem tud igazodni.” Aha. Akkor mire jó az egész? Nem érdemes ébredés után az álmoskönyvhöz nyúlnunk, de „okos ember későbben se veszi kezébe azt”, írja Krúdy, mert maga is rájöhet, enélkül is, mért álmodta, amit álmodott. Mert azért „a legtöbb álomnak van valamely értelme”. Igen, biztos van, csak az a nagy kérdés, hogy mi. Az álmoskönyvek éppen azt mutatják meg, hogy lehet ez is, meg az is. Máskülönben az ilyen művek kultúrtörténeti, mentalitástörténeti, „nemzetkarakterológiai” szempontból nagyon is érdekesek!

Paár Tamás: Ex libris

Kocsis László (szerk.): Az igazság elméletei
Sivadó Ákos: A megértés mestersége
Tőzsér János: Az igazság pillanatai
Michel Foucault: Az igazság bátorsága...

Tóth István János: „Szeretem átlépni a határt”

Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át. Fordította Körner Gábor. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 259 oldal, 3490 Ft

Misztikus krimi a maga irreális, az állati és emberi lét határán mozgó hőseivel? – igen. Egy lengyel kisváros élete a szegénységgel küszködő lakóival, a fájdalmasan primitív és mégis szeretni való, az alávetettséget természetesnek elfogadó falusi férfiakkal, és az egymásba gabalyodó, velejéig korrupt, agresszív és mindenkit elnyomni kívánó, az alávetettség rendszerét építő elitjével, ahol a rendőrfőnök ugyanolyan bűnöző, mint a bennfentes vállalkozó, vagy a várost vezető politikus, ahol maga a katolikus pap tagadja meg nyilvánvalóan tetteivel Jézus tanításait? – igen. A mai Lengyelország parabolája, a falusi-kisvárosi szegénységével, férfiközpontú világával, a nők alávetettségével, a mindent átszövő korrupcióval, a katolikus egyház farizeusságával és ebben az egyre inkább bornírt módon célracionális világban hánykolódó, „értéktelen diplomájával” „haszontalanná” váló, utat kereső és végül belső emigrációba menekülő értelmiségével? – igen. Egy radikális állat- és természetvédő hitvallása? – igen...

Csombor Rita: Éppen csak tagadni akarom az állítást

Pető Péter: Félúton. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3500 Ft

A két nagy rész két külön világhoz kapcsolódik, azonban félúton mégis összeér: „Én Magyarországról, Újlipótvárosból, Hatvanból jövök. Ez a vége ennek az útnak. Meg az eleje is. És ez az eleje a következő útnak. Meg a vége is.” A két út két fejezetben elbeszélve érdekfeszítő belső utazásra hívja az olvasót. Az első nemcsak a Hongkong–Vietnám címet viseli és nemcsak az említett helyekre kalauzol, a második nemcsak Thaiföld–Laosz–Szingapúr–Malajzia egyéni bemutatásáról szó, hanem sokkal többről...

Bereti Gábor: Csonthéj és ami benne van

Zemlényi Attila: Csonthéj. Prae Könyvkiadó, Budapest, 2019, 73 oldal, 2790 Ft

A gyermekkor tematikáját felváltják a vagányságról árulkodó kamaszidő sorai, Black Sabbath, Deep Purple, mint ahogy felbukkannak a mára már ismeretlen szavak is: úttörőház, Gelka, Keravill. A korabeli motormárkák, Cetka, MZ, Jáva, pedig a Szolid motorosok, verscímmel találkozva az első szerelem, a motorozás szenvedélyére utalnak...

Széplaky Gerda: A filozófia mint diszkurzív habarcs

Ketten egy új könyvről – Horváth Márk–Lovász Ádám–Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 361 oldal, 3990 Ft

A könyv kétféle elvárásnak is megfelel: egyfelől ismeretterjesztő kézikönyvként bevezetést kínál korunk egyik legizgalmasabb bölcseleti irányzatába: széles körű áttekintést nyújtva az elsősorban angol nyelvű szakirodalomból, felmutatja az irányzat legfontosabb kérdésköreit, képviselőit. Másfelől esztétikai és filozófiai mélyfúrásokat végez, melyek mentén szuverén, újszerű állításokat fogalmaz meg, ezáltal gondolkodásra sarkalló bölcseleti művé válik. Bár innen, a filozófiai elváráshorizont felől éppenséggel egy hiányossággal szembesülhetünk: a filozófiatörténeti megalapozás hiányával. A szerzők nem határozzák meg, hogy miféle bölcseleti hagyomány az, amellyel szemben a kritikai poszthumanista elméletek megfogalmazódnak. A humanista diskurzusok közötti különbségről például csak a Sartre és Heidegger közötti vita említésével kapunk eligazítást; a klasszikus antropológiák tézisei pedig csak az azokat bíráló kritikai elméletek bemutatásán keresztül kerülnek szóba...

Darida Veronika: Változatok az emberen túlira

Ketten egy új könyvről – Horváth Márk–Lovász Ádám–Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 361 oldal, 3990 Ft

A poszthumanizmus változatait, miként ezt a könyv első fejezete részletesen bemutatja, a modernitás és a humanizmus emberképének radikális átalakulása hívta életre. Ezek az új gondolatirányok sem képesek teljesen felszámolni az embert vagy az emberi perspektívát, de az emberről való beszéd olyan új formáit akarják bevezetni, melyekben az ember központi, kitüntetett szerepe eltűnik. Tágabb értelemben ide tartozik a transzhumanizmus és az új materializmus is, de a kötet szerzői leginkább a kritikai poszthumanizmust emelik ki, mely a humanizmus dekonstrukcióját, egy nonantropocentrikus világnézetet, valamint a természet és a kultúra kontinuumát képviseli. Mindazonáltal a poszthumanizmusnak is megvannak a maga előképei: a posztmodern és posztstrukturalista filozófiában (Foucault, Barthes, Derrida), a lefejezett ember és közösség Bataille-i képzetében vagy a „rombolni kell” Blanchot-i felszólításában. Ez is a transzgresszió (határátlépések és határsértések) filozófiája, mely a radikális sokféleségre, heterogenitásra és formátlanságra törekszik. Még annak árán is, hogy ez széttartó és akár (ön)ellentmondásos irányok felé vezet...

Mélyi József: Szimbolikus térmásolás

Hogy a Szent György téren az Orbán-kormányzat trianoni emlékmű felállítását tervezi, tulajdonképpen logikusan következett a tér átalakítására tett eddigi lépésekből. A környezetet a Hauszmann Terv elképzelései biztosítják, amelyek az 1944 előtt itt állt épületek díszletszerű újjáépítésére irányulnak, s ezen belül az Orbán-rendszer szimbolikus térfoglalása pontosan ugyanúgy zajlik, mint „az ország főterén”. Ha a trianoni emlékmű valóban a Szent György téren jön létre, akkor a Kossuth tér és a Szent György tér összefüggő, köztéri utalásokkal összefonódó térpárrá válik, betöltve és meg is kettőzve az egykor az irredentizmus szimbolikus középpontjává tett Szabadság tér két világháború között betöltött szerepét...

Ruff Borbála: Lomha, kimért, visszafogott

(Márai Sándor: Legenda a jóságról. Novellák. Előadja Mácsai Pál. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Sokadik olyan lemez ez, amelyen Mácsai Pál olvassa fel Márai szövegeit. Most sem veszi félvállról – mi sem áll tőle távolabb –, nem győz a rutin az elhivatottság felett, noha komoly segítő: a melankolikus, töprengő, hűvösen elegáns, mégis a drámaiságig fokozott szövegek az ő előadásmódjában könnyedebbé, szinte belélegezhetővé válnak. A Kabala, a Szindbád hazamegy, a Mágia hangoskönyv is Mácsai előadásmódjában szólalt meg korábban, és az ember mindig gazdagodott: leginkább a Máraira jellemző visszafogottság határait tiszteletben tartó, olykor az iróniát sem mellőző színészi értelmezéssel.​​​​​​​..

Stőhr Lóránt: Narkotikumok

(Alejandro Landes: Monos)

Az újragondolt A Legyek Ura-történet önmagában nem okoz sok meglepetést. A film, noha élhet és él is a testi-lelki brutalitás érzékeltetésével, kevésbé felkavaró, mint Golding regénye. A karakterek nincsenek kimunkálva, jellegzetes típusokat látunk, akik a csoportmozgás hatására ide-oda sodródnak. A kamaszok közti hatalomátvétel és a csoporttagok egymás ellen fordulása, az elszabaduló erőszak is megjósolható, de mivel nincs kivel azonosulni, még a szabadulni próbáló amerikai fogolynővel sem, a szörnyűségében is ismerős csoportkoreográfiára csak józanul rábólinthatunk. Szuggesztív rendezői víziója és a helyenként az álom és valóság határát elmosó képi-hangi világa mégis felkavaró...

Csengery Kristóf: Vasárnapi kamarazene

(Vasárnapi kamarazene. Március 15. – BFZ-székház)

Vonós hangszerek, zongora, klarinét, Sosztakovics, Bartók, Webern, Mozart – távirati stílusban ez volt a hangverseny rövid kínálata. Dmitrij Sosztakovics Öt darab két hegedűre és zongorára című sorozata ritkaság, sőt tulajdonképpen eredeti műként ilyen alakban nem is létezik, hiszen a zeneszerző bizalmas barátja, a szintén komponista Levon Atovmjan állította össze Sosztakovics színházi és filmzenéiből, több más hasonló adaptációhoz és mesterségesen létrehozott ciklushoz hasonlóan...

Herczog Noémi: Járvány és demokrácia

(Arthur Miller: Az ügynök halála, r.: Bérczes László, Szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat)

Ahogy a példa is mutatja, a színház még így, szövegkönyv formájában is kifejezetten hasznos (és morális) intézmény. Pláne, ha eljut minden háztartásba, mint ez a túlélést segítő agitprop. Csakhogy a színház nálunk mostanáig jóformán sosem jut(ott) el. Legfeljebb most, annak a rengeteg élő és archív színházi felvételnek a formájában, amelyek kiszabadultak végre a maguk karanténjából – elárasztva az internetet – azzal párhuzamosan, hogy mi viszont benn rekedtünk a magunkéban. Most derül ki, mennyien szerették volna ezeket látni. De nem jutottak hozzá, mert már nincs közszolgálati média (illetve amíg volt, addig is a kereskedelmi versennyel volt elfoglalva): ahogy most sem a tévé közvetíti ezeket a felvételeket...

Fáy Miklós: A José nevű nő

(Puccini: Tosca – A Wiener Staatsoper előadása az intézmény honlapján)

Bécsben sincs kolbászból az Operaház kerítése, ha ez öröm, akkor örüljünk. De nem öröm, mert az ember szereti azt képzelni, hogy csak Pesten uralják a színpadot az alkalmatlan emberek, erre tessék. Maria José Siri sem épp ideális Tosca, pont az hiányzik belőle, amitől primadonna a primadonna, hogy a világot változtatja meg maga körül, mindent úgy látunk, vagy úgy érzékelünk, ahogy ő. Hullanak a hősök, de az mind nem számít, mert mi (mármint primadonna-énünk) életben van, énekel, öl, menekül, meghal. Ha majd lemegy a függöny, ébredhetünk a valóra, de addig olyan utat teszünk meg, amelyet önerőből képtelenek volnánk...

Králl Csaba: Néma show

(Újvári Milán: Show – Nemzeti Táncszínház)

Tudtuk, hogy a finanszírozási rendszer rossz. Azt is tudtuk, hogy ez a rendszer csak a táncszakma egy vékony rétegének nyújt megközelítőleg tisztes jövedelmet, és a többiekkel nem törődik. De azt nem tudtuk, még csak nem is sejtettük, hogy eljön az idő, és az most van, amikor ezek a szakmailag semmiképpen sem megindokolható egyenlőtlenségek ennyire feketén-fehéren kiütköznek...

Siba Antal: Nem lesz olimpia

(Tudósítások az olimpiai előkészületekről és nyilatkozatokról)

Van ebben valami szép és megrendítő, hogy a Földön mennyire és milyen sokan ragaszkodnak az emberiség nagyszerű értékéhez, az olimpiához, éppen ezért meglepő, hogy az elnök, Thomas Bach milyen sokáig volt képes elég nagy butaságokat összehordani a rendezést illetően.

I R O D A L O M

Beck Zoltán: levél

vissza oda, hogy ha a kimaradt perceket összeszámolom, akkor az akár fél órát is kitakar naponta. és fél óra alatt annyi minden történhet: vagy éppen semmi, de a semmi is történés a számunkra, ilyenkor, amikor épp nem történik semmi. mert ahhoz is viszonyulni kell valahogy, ahhoz, hogy eddig a valami volt, most meg a helyére került valami más, amit elhamarkodottan semminek nevezünk. ma mi történt veled?, kérdezem, és te azt feleled, semmi. és ez a számomra inkább azt jelenti, olyan dolog történt, amelyet talán semminek tekintenénk más esetekben, most viszont jelentékennyé válhat. tenyérbe söpörni a morzsát reggeli után, az semmi, kiöblíteni a használt nájlontáskát, az semmi, cipőt tenni le az előszobában, papucsba bújni, az semmi, a lehullott virágszirmokat a parkettáról felszedni, az semmi. most viszont mindezek olyanok, amelyeket megjegyzünk, amelyek olyan lényegessé válnak, hogy levélbe írom...

Kiss Tibor Noé: Ez nem beszéd, ez nem élet

Jönnek a csajok is. Jó a testük, és élvezik, ha nézzük őket. Néha bekenjük naptejjel a hátukat, a többit nem hagyják. De az is jó, amikor egymást kenik be. Nekem tetszik, főleg Szabina. Itt szoktunk bemenni a vízbe, a sorompónál. Eleinte rohadtul hideg, de meg lehet szokni. A nővérem utálja Szabinát, szerinte közönséges. Én is szívesen baszogatnám a pasija miatt, ha lenne neki. De nincs. Pedig, ha nem a nővérem lenne, azt mondanám rá, jó csaj. Tényleg az. Nemrég is valami szerencsétlennel járt. A szobában ültek egész nap, fél éven keresztül. Olyan csendben voltak mindig, szerintem nem is dugtak. Vagy csak akkor, amikor üvöltött a metál. Elég gáz lehet metálra dugni, de a nővérem elég gáz...

Kávai Katalin: Vodka és vers

Kornél ebből semmit nem vesz észre, őszintén boldog. Lelki társának hiszi Lénát, mert citrommal issza a vodkát. Minden bátortalan szeretkezésük után a fiú nevet, hogy megint fanfárok szóltak a fülébe. Egy barátjuk kérésére fellépnek egy alternatív divatbemutatón, amit egy örökké feketébe öltözött, depresszióra hajlamos nő szervez az ismerősével, El Kazovszkijjal. Kornél kizárólag egy háború előtti halszálkamintás öltönyben hajlandó fellépni. Léna csodás tangóruháján a bíbor selyem időnként zöldesben játszik, és fekete pettyek díszítik. Rafinált szabása hátul olyan, mintha kihasították volna egy állat zsigereit, a rakott csíkok úgy fordulnak ki minden lépésnél, mint a rothadó belek. Lábára fekete csipkeharisnyát húz és egy Ecserin vásárolt, az ötvenes évek hangulatát idéző tűsarkút. Egy életen át megőrzi a cipőt, viselni fogja azon a téli éjszakán is, amikor Kornél megerőszakolja a házuk közelében álló múzeum kertjében...

Kovács Bálint: Szótlan

Meg azoké a pillanatoké, amikor becsúszott a másik paplanja alá, mellé, az ő ágyába, és bár hallotta a lélegzetvételén, hogy ébren van, sőt valahogy még az is benne volt ebben a szuszogásban, hogy várt rá, mégis, egy percig vagy kettőig nem történt semmi, csak a csönd mocorgott köztük, most már mind a kettejüké. Ebből lett az az érintés, véletlenül vagy kitervelten véletlennek tűnően, amikor valahogy mégis összeért a bőr a bőrrel, nem tudták, hogy melyikük mozdulata kellett hozzá, de megint ugyanaz az egyszerre meleg és hideg érzés futott át rajtuk. Annak volt csak hangja, tulajdonképpen nevetséges hangja, ahogy egy nyálas cuppanással szétvált a szájuk, persze egyiküket sem érdekelte, hogy milyen ez a hang, meg hogy nem is kellene semmi más hangnak lennie, legfeljebb valami lágy hegedűs aláfestő filmzenének, dehogy....

Vojnits Imre: Egy cédrusfára

Vojnits Imre: Cantus firmus

Lázár Júlia

ITT OLVASHATÓ
összehordani a rendezést illetően.

A MÉDIA ELLENŐRZŐ SZEREPÉRE NAGYOBB SZÜKSÉG VAN, MINT VALAHA – ORBÁN FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYÉT BÍRÁLTÁK NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN
2020.03.27.


Kilenc nemzetközi civil szervezet levélben szólítja fel az EU három intézményét, hogy tegyék világossá: elfogadhatatlannak ítélik az alapvető jogokat és a médiaszabadságot aláásó magyar felhatalmazási törvényjavaslatot.

A Riporterek Határok Nélkül és nyolc másik, a sajtószabadság védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes kormányok a koronavírus járványt használhatják fel az alapvető jogok elnyomására, és az információ szabad áramlásának a meggátolására. A Magyarországon megvitatott törvénytervezet egy lépés a sajtószabadság teljes felszámolása felé. Ugyanakkor a média ellenőrző szerepére nagyobb az igény, mint valaha – írják az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökének írott levelükben. 


Véleményük szerint a világ számos kormánya arra használja a járványt, hogy túlzott hatalmat összpontosítson a kezében. Példaként a magyart említik, amely „a héten azt kérte (a parlamenttől), hogy határozatlan időre hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet, és adjon felhatalmazást öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabására a koronavírusról szóló álhíreket terjesztőkre, köztük újságírókra”. 

A levél aláírói úgy vélik, hogy a dezinformáció elleni küzdelem nem indokolja a drákói intézkedéseket, amelyek azzal a veszéllyel járnak, hogy a munkájukat a köz érdekében végző újságírók ellen vetik be azokat...

JÓL NÉZZÜK MEG EZT AZ ÁBRÁT A MAGYAR FOGLALKOZTATOTTSÁGRÓL, MERT LEHET, HOGY SOKÁIG NEM LÁTUNK HASONLÓT

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.03.27.


A ma megjelent adatok alapján elmondhatjuk, hogy csúcsára ért a magyar munkaerőpiac. A foglalkoztatottak száma tetőzött, a munkanélküliek száma pedig mélypontjára ért. Az utóbbi hónapokban már halvány romlás jelei is megfigyelhetők, amit a koronavírus-járvány várhatóan megsokszoroz az előttünk álló időszakban.

A december-februári időszakban átlagosan 4 millió 490 ezren dolgoztak Magyarországon a KSH számításai szerint. Ez az adat hajszállal alulmúlja az egy évvel ezelőtti helyzetet, amire régen nem volt példa: éves összevetésben csökkenést utoljára közel 10 éve láthattunk.

A közmunkásoktól és külföldi munkavállalóktól tisztított foglalkoztatási mutató éves alapon még hajszálnyi emelkedést mutat, de nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy előrevetítsük: a márciust is magukba foglaló számok már itt is esést fognak jelezni...

ORBÁN TANÍT: ÍGY KELL 11 MILLIÁRDOT KILOPNI EGY ERŐMŰBŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.26.


Gátlásos kispályásoknak tart okítást Orbán Viktor bűnszervezete. Ezúttal a Mátrai Erőmű a demonstrációs mintadarab, hogyan kell egy cégből kilopni 11 milliárd forintot. A most nyilvánosságra került adatok szerint az erőmű 2015 és 2016-ban még 13,6, majd 6,5 milliárd forintos üzleti nyereséget termelt, ezért jó üzletnek látszott a megvétele. A vételár titkos, nem tudjuk, hogy mennyit fizetett érte Orbán Mészáros nevén levő strómancége. Aztán a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt 2017-ben és 2018-ban 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget termeltek, miközben tavaly 7 milliárd forint állami támogatást is kaptak.

Ez azonban nem akadályozta meg Mészárosékat abban, hogy 11,2 milliárd forint osztalékot kivegyenek belőle a szabad eredménytartalék terhére. A cég ugyan veszteséges, de ők azért a kinézett hasznot kivették belőle, majd az egészet lepasszolták a magyar államnak, hogy ha nem termel nyereséget, akkor termelje a veszteséget az adófizetőknek. Mészáros strómancéga egy konzorciummal német tulajdonostól vette meg a cég 72,62 százalékos tulajdonrészét, és az lett volna az üzletileg korrekt, ha egy ugyancsak magáncégnek adják el a jelenlegi piaci áron. Csakhogy veszteséget termelő szénerőművet senki nem vesz, csak a magyar állam, ha a miniszterelnök strómanjának cégéről van szó.

Ezért úgy termeltek a Mátrai Erőműben 11 milliárd forintos nyereséget maguknak, hogy közben a cég ennél nagyobb veszteséget termelt, majd lelökték a terhet a magyar költségvetés nyakára, amellyel kifizetteték maguknak azt a pénzt, ha nem többet, mint amennyiért még nyereséges korában megvették a céget. Mert abban biztos lehet mindenki, hogy Mészáros cégének nem fizetett kevesebbet a magyar állam, mint amennyiért ő megvette, holott a cég piaci értéke nyilvánvalóan sokat romlott azóta. Egyszerűen lerabolták, majd az egész csődtömeget az adófizetők, a költségvetés nyakába varrták.

Ezért a kis tranzakcióért önmagában komoly börtönbüntetést kellene kiszabni, és nemcsak a lepapírozott manőver alapján, hanem annak tudatában, hogy itt a miniszterelnök strómanjának cégéről van szó. De Orbán gátlástalan rablásainak nincs semmi következménye, mert nincs független bűnüldözés és igazságszolgáltatás. Ez az első olyan maffia, amely nem az állammal szembeni harcában szerzi meg a pénzt, hanem magát az államot foglalta el, és kapcsolta ki az állam bűnüldöző szerveit a maffiával szemben...

AMI MOST TÖRTÉNIK AZ OKTATÁSBAN, MEGMUTATJA, MEKKORA ZSÁKUTCA A NAT2020

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.27.


Remélem, mindenki emlékszik arra, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) egy „gyönyörű szöveg”, legalábbis Bencsik András szerint.

És azt is érdemes talán felidéznünk, hogy Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint azért nem kell elhalasztani az új NAT szeptemberi bevezetését, mert a pedagógusoknak a jelen helyzetben több szabadidejük van, így el tudják végezni az azzal kapcsolatos feladatokat.

Jelen helyzet alatt ugye azt értjük, hogy a koronavírus-járvány miatt a miniszterelnök egy szép péntek délután bejelentette, hogy bezárják az összes iskolát, hétfőtől pedig egy sosemlátott-sosemtesztelt-sosemhasznált rendszeren keresztül megkezdődik a digitális oktatás. Mintha az egyébként csak ilyen pöccre induló dolog lenne, amit egy hétvége alatt mindenki magáévá tett, azóta pedig gördülékenyen megy mindenhol a tanítás-tanulás.
Ami persze nincs így, bár hogy a lehetőségekhez képest még egész jól sikerült többnyire az átállás, az bizony elsősorban nem az oktatási kormányzaton múlt.
Hanem pedagógusokon, diákokon, szülőkön, szolidáris civileken, tankönyvkiadókon, és ki tudja még, ki mindenkin, akik megfeszített tempóban azon ügyködtek és ügyködnek a mai napig (és még fognak is, jó sokat), hogy tovább gördüljön ez a tanév.

Na de ha végignézünk ezen a listán, mit látunk? Pedagógusokat, akiket az elmúlt években számtalanszor megalázott, semmibe vett, elnyomott a kormány. Diákokat, akiknek az érdekeit rendre lesöpörték az asztalról. Szülőket, akiknek a segélykiáltásait nem hallgatták meg a döntéshozók. Civileket, akiket megbélyegzett és fenyegetett a hatalom. Tankönyvkiadókat, akiket kivéreztettek.

Csupa olyan csoport, akik megannyi alkalommal szembesülhettek már azzal, hogy ez a kormány nem tekinti őket senkinek és semminek.
Ők azok, akik most erejükön felül, csak azért, mert más lehetőség nincs, oktatást csinálnak. Nélkülük ez az egész rendszer e pillanatban nem működne...

BOJÁR GÁBOR: „NEM BAJ, HA A VILÁGGAZDASÁG EGY KICSIT VISSZAESIK”

HVG360
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2020.03.27.


A koronavírus-járvány súlyosabb válságot hoz, mint a 2008-as volt – mondja Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki szerint jót tenne a bolygónak, ha nem hajtanánk ennyire a növekedést, de rossz válasz volna a vészhelyzetre egy bezárkózó világ.

HVG: Sokan a 2008-ashoz vagy a nagy gazdasági világválsághoz hasonlítják a mostanit. Ön lát hasonlóságot?

Bojár Gábor: Szerintem félrevezető a 2008-as válsággal való összehasonlítás, az ugyanis egy pénzügyi válság volt, ami megnehezítette a termelés finanszírozását. A mostani azonban közvetlenül és szinte egyik napról a másikra megbénítja a termelést. Ezért azt hiszem, ennek sokkal súlyosabb következményei lesznek, mint a 2008-asnak. Az 1929-es válság talán jobb példa, hiszen ott is drámai módon álltak le a gyárak...

MUSZÁJ TALPRA ÁLLNUNK – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.03.26.


A TARTALOMBÓL:

Kovács András Péter: Muszáj talpra állnunk – „Isten most felvonta a szemöldökét”. Átvészeljük a legrosszabb időszakot is, de semmi sem lesz olyan, mint a járvány előtt volt. Interjú

Tiroli sípályáról a műtőbe – Példátlan botrányt okozott a koronavírus a Szegedi Tudományegyetemen

Nincs teszt, „nincs” beteg – Sok magyar betegnél már sosem derül ki, valójában milyen kórság döntötte le a lábáról

Sokkal több fertőzött lehet – Korlátlan túlhatalmat szerez a kormány, a sajtót megfélemlítik. A gazdasági intézkedések ellenére munkahelyek százezrei kerültek veszélybe

Megkoronázták magukat a fideszes kiskirályok – Szekszárdon megtámadták a döntést, Nagykanizsán még a járványügyi helyzet kezeléséből is kirekesztik a többségi frakciót

Mindent kiütött a koronavírus – Csak az Eszenyi-ügy volt képes lépést tartani a rendkívüli helyzettel a magyar sajtó napirendjén

„Pánik az van, de nemhogy hipó, kenyér sincs” – A zsákfalvak jó részében a digitális oktatást a fénymásolás jelenti, de nem ez a legnagyobb gond

Koronavírus: az elszigeteltség gerjesztheti a családon belüli erőszakot – A bántalmazó kapcsolatokat a koronavírus nem szünteti meg, sőt: az elszigeteltség és az összezártság növelheti is az ilyen bűncselekmények számát

Nyíregyházi kézben a Soroksári Hírlap – Egy Soroksártól 260 kilométerre fekvő családi házba bejegyzett cég készíti a XXIII. kerület önkormányzati lapját

Romból lett, rommá lesz? – Fantomriport a szürreálisan üres budapesti bulinegyedből

Kilapítani a görbét: hogy csinálják máshol? – Kis európai körképünkben azt vizsgáljuk, hogyan viszonyulnak az emberek a járványhoz Németországban, Hollandiában és Angliában

Kónya Imre: Nagyon optimista voltam – Az igazságtétel kudarca a rendszerváltozás nagy hiányossága – mondta lapunknak adott interjújában a Magyar Demokrata Fórum hajdani frakcióvezetője, későbbi belügyminiszter

Kína lesz a világ jótevője? – Milyen változásokat hozhat hosszabb távon a járvány a nemzetközi viszonyokban?

Padlóra küldte az olaj árát a hatalmas túlkínálat – Már régen túllépett a piac az orosz–szaúdi árháborún, és a kitermelőkön csak a világgazdaság éledése segíthet

Vírusfertőzött hírek – A dezinformáció legalább olyan gyorsasággal terjed, mint a járvány

– Horvátország: földindulás koronavírus idején – Aligha sejthette bárki, hogy a legutóbb csatlakozott uniós tagországra olyan teher fog hárulni, amit talán még egyetlen soros elnökség sem tapasztalt korábban

Merkel karanténban, Németország túlélő üzemmódban – Riport Berlinből

Korunk hőse, a kamionsofőr – A járvány arra is rávilágít, hogy egész országok ellátása függ a kamionos forgalomtól

Válsághangulatban – egykor és ma – Milyen lelkiállapot-változásokon mehet át a karantén alatt a magyar társadalom? Erre kerestünk választ korábbi hazai analógiák segítségével

Hasznos a home office, csak nem járvány idején – Biztosan megsínyli majd a gazdaság az otthoni munkára való átállást

Ragadós lehet a pánikvásárlás – A történelem során egyáltalán nem voltak ritkák a felvásárlási rohamok

Esetleg megjegyezték, hogy ennyi már elég – A hatvanas–hetvenes években a rendezők inkább csak 1956-ig beszéltek oldottan, de azt már udvariasan elkerülték, hogy Aczél Györgyről bármit is mondjanak. Interjú Szekfü András filmtörténésszel

Rendhagyó programtippek otthon maradóknak

Étkezés szűk esztendők idején – Vannak még olyan idősek, akik tudnának mesélni a hiányról

Publicisztika:

Gulyás Balázs: Harag (ira) – A Fidesz és Orbán hét főbűne
Szerető Szabolcs: Hol lakik az erős állam?
Torkos Matild: Alkotmányos hézag
Gazda Albert: Fogat fogért – Lenne itt még néhány gondolat az Eszenyi Enikő-balhéról
Kalmár Benedek: A válságban még jobban látszik, mennyi mindent pazaroltunk el
Pápay György: Üzenet az ország másik felének
Puzsér Róbert: Európa kómában
Rakusz Lajos: Óriási változások küszöbén
Híd Jenő rajzol: Home office
Pethő Tibor: Fickó – Újbeszél
Gazda Albert: Lét és idő
Dévényi István: Budapest, 2020. 04. 01.
– Marabu: Megcselekedjük, amit

Tárca:

Szathmáry István: Szájmaszk – Dráma egy felvonásban
Benedek Szabolcs: Trianon az Isztrián

Kritika:

– Egy náci Amerika élén – Összeesküvés Amerika ellen, HBO
– Ne hangosítsa fel! – Kossuth rádió, Jó napot, Magyarország!
– Néha komolyra fordul a játék – Krúdy Gyula: Álmoskönyv
– Tovább írni a tájat, tovább írni a képet, tovább írni – Szijj Ferenc: Igazi nevek
– Végül meglátja a polcon a plüss alvóka oroszlánját – Kertész Erzsi: A feltaláló oroszlánja
– Mondja, mit olvas járvány idején? Aki válaszol: Szántó T. Gábor

KOMOLYABB GAZDASÁGPOLITIKAI LÉPÉSEKRE VAN SZÜKSÉG A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT

MAGYAR KÖZGAZDÁSZOK LEVELE
Szerzők: Magyar közgazdászok
2020.03.27. 


...Ahhoz hogy később gyorsabban indulhasson újra a gazdasági növekedés, az alábbi lépések megtételére kérjük a magyar kormányt és az Országgyűlést:

1. Fektessünk be az egészségügyi rendszerbe! Akár jelentős költségeket is vállalva érjük el, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek. Ezzel a gazdaságot is megmentjük: akár több hónappal megrövidítve a gazdasági leállást, hosszabb távon ezek az intézkedések minden forintot megérnek. Rövidtávú gazdasági áldozatok árán meg kell állítanunk, vagy legalább le kell lassítanunk a járvány terjedését, hogy hosszútávon a gazdaság nyerjen.

2. Támogassuk a vállalatokat! Rengeteg egyébként jól működő cég állami segítség nélkül nem fogja túlélni a gazdasági válságot, mert nem fogja tudni fizetni a béreket és más költségeket. Ezért segíteni kell nekik a bérek kifizetésében vagy a fizetés nélküli szabadságolások finanszírozásában. Csak akkor tudjuk gyorsan újraindítani a gazdaságot, ha az emberek nem veszítik el a munkahelyeiket. Ha a válság miatt tömegesen mennek csődbe cégek és építik le a munkavállalóikat, akkor sokkal nagyobb lesz a visszaesés és lassabban fog újraindulni a gazdaság.

3. Támogassuk a nehéz helyzetbe kerülő embereket! A válság miatt rengetegen vesztik el a munkájukat és a megélhetésüket. Segítenünk kell nekik, hogy továbbra is biztosítani tudják a mindennapi megélhetésüket. Ezért akár költségvetési tételek átcsoportosítása vagy az államháztartás egyenlegének romlása árán is, állami forrásból kell fizetni a béreiket, közvetlenül pénzt kell nekik juttatni és ki kell terjeszteni a munkanélküli ellátást. Akiknél szükséges, el kell halasztani a hitelek visszafizetését, a lakbérek és adók befizetését. Támogatni kell az önkormányzatokat, hogy helyben tudjanak segíteni.

4. Segíteni kell a pénzpiacok működését, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket.

Mindannyian, akik rengeteg kérdésben, az újraelosztás megfelelő mértékétől kezdve a szabadkereskedelem hatásán át a monetáris politika szerepéig vitatkozunk egymással, egyaránt hiszünk abban, hogy most jött el az a pillanat, amikor nem kérdés: az államnak el kell kezdenie hatalmas pénzeket fordítania a gazdaság támogatására. Olyan helyzetben vagyunk, amikor komolyabb gazdasági élénkítő csomag nélkül esélyünk sincs arra, hogy hosszabb távú gazdasági károk nélkül átvészeljük ezt az időszakot – ezért szakmai felelősségünk tudatában csak azt tudjuk kérni a döntéshozóktól, hogy fogadjanak el egy minél szélesebb körű gazdasági csomagot. Ezzel a levéllel amerikai kollégáink amerikai döntéshozóknak írt levelét követjük.

A csomagnak elegendő támogatást és hitelt kell nyújtania azoknak a vállalkozásoknak és embereknek, akiknek megélhetésére a járvány közvetlenül hatással van. Nincs időnk arra, hogy a csomag nagyságát patikamérlegen méricskéljük, viszont fontos, hogy inkább bőkezű, mintsem szűkmarkú megoldást találjunk. A túl csekély segítség nem menti meg a csőd szélére sodródott vállalatokat és embereket. Egy olyan intézkedés, ami csak keveseken segít, elkerülhető károkat okoz a társadalomban. Egyrészt, a közegészségügyi megelőző intézkedések betartását veszélyezteti -- nem fog otthon maradni az, akinek a munkától való távolmaradása a családja mindennapi megélhetését veszélyezteti. Másrészt, az amúgy nyereségesen működő vállalkozások megszűnése tovább késlelteti a gazdasági kilábalást.

Arra kérjük a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy fogadjanak el egy kibővített gazdasági csomagot, ami a lehető leggyorsabban segít a bajba jutott magyar embereknek és vállalatoknak. A legfontosabb, hogy minél előbb lépjünk, nehogy túl késő legyen...


TANÍTANI IS TANÍT A VÍRUS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: PÁLINKÁS-SZŰCS RÓBERT
2020.03.27.


Olyan ez, mint Csernobil. Az oktatásban is majdnem mindenki tudja, hogy hibás az utasítás, amit kapott, mégis végrehajtja. A kódolt hibák most, vészhelyzetben nagyon kiugranak.

A vírusveszély miatt bevezetett távoktatás nagyobb rugalmasságot, kreativitást követel a pedagógusoktól egyes vélemények szerint. Másrészt nagyobb autonómiát ad. Annyi bizonyos, hogy most nem lehet minden gyereket egyféleképpen tanítani, mint egy osztályteremben. Mindenkit másképp kell segíteni. Már rég át kellett volna állni a XXI. századi módszerekre – véli Gyarmathy Éva nevelés lélektani szakpszichológus.

Volt, akinek könnyen ment az átállás a távoktatásra a gyerekek közül, de sokaknak nem. Egy nagy létszámú, hátrányos helyzetű rétegnek pedig módja sincs rá. Nincs internet, nincs számítógép sem a családban. Akkor hogyan? Rengetegen le fognak maradni, még az eddiginél is jobban. Persze lehet érdek egy ilyen, kellő tudással nem rendelkező alattvalói társadalom létrehozása is, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a sötét tömeg pórázát bárki megragadhatja – figyelmeztet a pszichológus.

Fontos lenne belátni, hogy a tanagyag csak egy eszköz. A lények a készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése. A tanulási képességet kell átadni, és azt, hogy a gyerek akarjon és szeressen tanulni. Most nem a számonkérésen van a hangsúly. A válsághelyzet előhozta a rendszerbe beépült hibákat, azt, hogy az egész oktatás elindult a káosz felé. A legtöbb pedagógus tudja, hogy ez így nem jó, és nem jó felé megy. Valahogy úgy, mint Csernobilban. Ott is tudta sok szakember, hogy hibás utasítást kapott, de végrehajtotta, és ezek láncolata vezetett a tragédiához.

A NAT KAPUJA, AVAGY EGY „ÍRÓFEJEDELEM” LELEPLEZÉSE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NÉNYEI PÁL
2020.03.27. 


Kevés írás szól úgy az új Nemzeti Alaptanterv „mélyrétegeiről”, mint a most következő. Nényei Pál magyartanár, író – akit nemrég az egyházi iskolák pedagógusainak állásfoglalásáról kérdeztünk – nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy boncasztalra teszi a kultúrharcban írófejedelemnek kikiáltott Herczeg Ferenc frissen kötelező olvasmánnyá tett művét, Az élet kapuját. Esszéje mégsem (csak) műelemzés: giccsanatómia, a nemzeti önsajnáltatás leleplezése, az „új irodalmi kánon” kulcsfigurájának ízekre szedése.

Ha mostanában a magyar oktatásügyre meg a NAT-ra terelődik a szó, Wass Albert és Nyirő József neve mellett gyakran előkerül Herczeg Ferenc és az ő Az élet kapuja című regénye, hiszen az új Nemzeti Alaptanterv és a hozzá fűződő kerettanterv egyértelműen fogalmaz: Herczeg Ferenc életműve és Az élet kapuja című regénye a jövendő nemzedékek számára kötelező lesz.

Töredelmesen bevallom: nem szeretnék beszállni a NAT-ellenes harcba, és nem tervezek utcára vonulni Herczeg-ellenes rigmusokat kiabálva. Sőt: nem készítettem itthon „Herczeg = Náci!” feliratos transzparenseket sem. Ezt lehet megalkuvásnak gondolni, sőt talán gyávaságnak is, de én tartom magam, nem oly nehéz ez mostanában, amikor a vírus miatt a tüntetések népszerűsége úgyis teljesen elapadt. Arra viszont, hogy elolvastam Az élet kapuját, büszke vagyok. Most úgyis van idő készülni a következő évekre.

A járványban máshogy múlik az idő is.

Ebben az írásban meg szeretném osztani a regény olvasása közben szerzett élményeimet, illetve segítséget szeretnék nyújtani a leendő Herczeg-órákhoz – elsősorban magamnak, mint irodalomtanárnak; mert ha Herczeg kötelező lett, akkor mi, irodalomtanárok Herczeg-órákat fogunk tartani. Erre pedig föl kell készülni. A fölkészülés egyik legbiztosabb módja nálam az, hogy írok. Sokkal alaposabban végig kell gondolnom azt a témát, amit meg is szeretnék írni, mint azt, amiről csak beszélni akarok.

És ha nemcsak magamnak írnám ezt a cikket, hanem a közeli jövendő sok-sok Herczeg-olvasójának, illetve irodalomtanár kollégáimnak is, annak különösen örülnék...

A FIDESZ TALÁLKOZÁSA AZ IGAZSÁGGAL KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSOK IDEJÉN

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.03.27.


"A felelőtlen baloldal nem mellékesen már az emberek egészségét, sőt életét veszélyezteti"

ez a Magyar Nemzet című kormánylap pénteki kiadásában a publicisztikák egyikének alcíme. Orbán Viktor miniszterelnök meg péntek reggel bejelenti, hogy szombattól kijárási korlátozásokat vezet be a kormány.

Ezzel a miniszterelnök világossá tette:

nem igaz az a történet, amelyet egy hete mesél a Fidesz és politikai kommunikációs gépezete arról, hogy a felhatalmazási törvény elfogadása nélkül nem lehetséges a hatékony védekezés a koronavírus ellen.

Merthogy a kormányfő azelőtt jelentette be az eddigi legszigorúbb intézkedéseket, hogy elfogadták volna a törvényt a parlamentben, és előbb is fognak hatályba lépni – vagyis a jelenlegi felhatalmazás lehetővé teszi a legsúlyosabb döntések meghozatalát és érvényesítését is.

Azaz a Fidesz a veszélyhelyzetben is a szokásos politikai logikáját követi. A módszert már korábban is leírtuk:

"Kiválasztanak egy eldöntendő kérdésben is egyszerűen ábrázolható közéleti témát (például: a rabok vagy a becsületes magyar emberek oldalán áll-e?), amelyben meghatározó többség áll az egyik oldalon, miközben az ellenzék, amely vélt morális felelőssége miatt a megtámadott mellé áll, azonnal a kisebbség oldalára kerül. Ezeknek a politikai konfliktusoknak a termelése sok hasznot hajtott a Fidesznek, elég a migráció ügyére gondolni, és ezt a mintát látjuk most az úgynevezett börtönbiznisz kérdésénél is."

Ugyanezt a sémát akarták előállítani a koronavírus-járvány idején is, azaz olyan helyzetet teremteni, amelyben az ellenzék, mindegy is mire, nemet mond, hogy aztán a kormányoldal mesélhesse a történetet arról, hogy az ellenzék a járványt támogatja. Még Gulyás Gergely is eljutott addig a visszataszító mondatig, hogy:

"Az ellenzékben vannak olyanok, akik a vírusnak szurkolnak."

Ez, ugye, arról szól, hogy a Fidesz a magyar embereket védi, miközben az ellenzék nehezíti a munkáját. Ennyi az összefoglalója a fideszes mintára készülő mesének, amelynek működtetését különleges helyzet esetén sem adják fel. Jellemző, hogy a hétfői vitában Tóth Bertalan MSZP-elnök szinte könyörgött Orbán Viktornak, hogy egyetlen módosítást helyezzen el a szövegben, és akkor egységes lesz a szavazás, ám a kormányfőről minden lepergett.

Orbánnak ugyanis nem a parlamenti képviselők összefogása és egysége, hanem a saját politikai története volt fontos, amelyhez el kellett érnie egy ellenzéki nem szavazatot az ügyben...


ITT OLVASHATÓ

KEDDTŐL CSÚCSRA JÁRATJA ORBÁN A TELJHATALMAT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.27.


Magyarországon nincs kijárási tilalom, csak kijárási korlátozás, bajor mintára, annál egy kicsit szigorúbban – jelentette be Orbán Viktor pénteken reggel, a saját rádiójában, az állami pénzen működtetett Kossuth adón. Tudom persze, hogy nem szép dolog veszélyhelyzet idején ilyen pikírt megjegyzéseket tenni; hát nem pont erre való az állami rádió? Nem azt kell használnia közérdekű bejelentéseire a miniszterelnöknek, hogy a hír minél hamarabb eljusson mindenkihez? A kérdés költői, legalább olyan egyértelmű a válasz rá, mint a kormány nemzeti konzultációs íveire. (Tényleg: elmarad a nemzeti konzultáció? )

Hogy mégis megengedtem magamnak a gunyoros hangnemet, annak kizárólag az a magyarázata, hogy Orbán Viktor sem a közérdekű információk bejelentésére ragadta üstökön a mikrofont – ahogy közlése szerint, a magyar gazdaságot fogják –, hanem a majdnem kijárási tilalom bejelentések árnyékában is fontosnak tartotta, hogy rúgjon egyet a hazai politikai ellenzékén, illetve az Európai Unión. Ez utóbbit már tegnap elkezdte – ma lényegében megismételte –, amikor az Európa Tanács főtitkárának levelére, amelyben Buric asszony felajánlja segítségét, hogy az emberjogi szervezet szívesen segít abban, hogy a kormány összhangba hozza a járvány leküzdését szolgáló lépéseket a jogállam, és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával. A mi miniszterelnökünk ezúttal nem késlekedett a válasszal: „Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítések akadályozásától”, írta, majd erre a reggeli rádiós nyilatkozatban még ráerősített. Azt közölte, hogy az uniótól nem nagyon kap segítséget az ország, ebben csak a V4-ekre, Kínára, valamint a Türk Tanácsra számíthattunk. (Ők vajon mit tettek?)

A hazai ellenzék is egyértelműen a járvány kezelésének hátráltatói közé soroltattak. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is felveszi ezt a lelkületet, utalva arra, hogy az ellenzék nem járult hozzá a gyors döntéshez, ezért a rektorok, intézményfenntartók, és a belügyminiszter intézkedett. De jövő hét keddjétől minden más lesz: egyértelművé válik a jogi helyzet, jelentette ki Orbán Viktor. Ami, e pillanatban nem tudjuk, hogy pontosan mit jelent, hiszen – mint ahogy azt több jogi szakértő is elmondta – eddig sem akadályozta semmi a kormány intézkedéseit, és bár erre nem lett volna szükség, a veszélyhelyzet kijárása kapcsán megjelent, mostanra lejáró rendeletek meghosszabbítását is megoldották. A négyötödös felhatalmazásra semmi szükség nem lett volna, akár meg is szavazhatta volna a teljes parlament, politikailag viszont vállalhatatlan volt az ellenzék számára. Orbán a rendkívüli eljárás szükségességét azért vetette be az elemzők megítélése szerint, mert pontosan tudta, hogy a korlátlan ideig tartó felhatalmazás elfogadhatatlan, annak megszavazása politikai öngyilkosság az ellenzék számára. Márpedig, ha így történik – és így történt –, az tág teret nyit a miniszterelnök számára, hogy felmutassa: egyedül kell cselekednie, mert a politikai ellenfelek most is csak a saját kisszerű játékaikat űzik, nem képesek a megfelelő „lelkület” felvételére...

DEMOKRÁCIÁVAL A KORONAVÍRUS ELLEN – A CSEH KORMÁNY EGYÜTTMŰKÖDIK AZ ELLENZÉKÉVEL

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.03.27.


Csehországban a szólásszabadság, a független média, a nyilvános vita, az átláthatóság, a hatalom lépéseinek kritikai reflexiója vezetett oda, hogy az ország a koronavírus járvány elleni védekezésben minőségi fordulatot tudott elérni. Mindeközben Magyarországon a hatalom részéről a média fenyegetése, az állami dezinformáció és jogi cinizmus negatívan befolyásolja a világjárvány elleni fellépést is. Andrej Babiš hátralépett és képes volt a cseh ellenzéket maga mellé állítani, nemzeti egységet teremteni. Orbán Viktor politikai harcot indított a magyar ellenzéki pártok ellen és a világjárvány idején megosztja a magyar nemzetet.

Amíg a magyarországi közvélemény a nemzetközi felmérések szerint nyugtalan és pánikol a kormányzati kapkodás és megkésettség miatt, addig Csehországban az emberek némi óvatossággal és bizakodva tekintenek a jövőbe az országos vesztegzár második hetében. Mi lehet a két társadalom általános hangulatában megfigyelhető eltérés oka?

LEHET, HOGY VISSZATALÁLUNK A RÉGI ÚTRA?

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.03.26.


Az már látszik: a Fidesz nemcsak a koronavírus ellen harcol. Ezt is teszi, de legalább ekkora energiával küzd saját „koronája”, hatalma bebetonozása és kiterjesztése érdekében az ellenzék ellen. Olykor az utóbbira mintha nagyobb össztűz és több harcba küldött zsoldos is jutna, mint az előbbire. Pár napja már világos (a szavazás pillanatában is az volt): a teljhatalom megszerzése is jól jönne nekik, de dupla öröm, ha közben csapdát állíthatnak az ellenzéknek is. Ha az megszavazza a törvényt és annak első, technikai lépcsőjét, a házszabálytól való eltérést, bűnrészes lesz mindenben, amivel a kormány visszaél. Ha nem (ahogy helyesen tették), a nemzet ellenségeinek, a járvány elleni védekezés akadályainak cimkézik őket.

Komolyan aggódtam az ellenzékért, benne persze elsősorban a saját pártomért, az MSZP-ért. De úgy látom, van esély arra, hogy lerúgják magukról a csapdát. Nem lesz könnyű, hiszen a túloldalon a teljes gátlástalan sajtóarzenál, minden hatalmi eszköz a rendelkezésre áll. Nem kell mondanom: főleg a szocialistákért szorítottam. Hiszen ha ők meggyengülnek vagy továbbra is problémákkal küszködnek, az az egész ellenzéknek rossz, közös veszteséget jelent. Ahogy mások botlása is: ha valaki a pártok közül rosszul lép, mindenki borogathatja a bokáját.

Első lépésként annak örültem, hogy a parlamentben nem bomlott fel az ellenzéki egység. Pedig gyanítom, volt elég mesterkedés, édesgetés, hogy ez az egység megbomoljon. Hogy ennek a része volt-e, hogy egy ideig a kormányoldal frakciói megegyezési hajlandóságot mutattak egy elfogadhatóbb törvényjavaslatra, vagy annyi történt, hogy a hétvégén Orbán rájuk dörrent, és megfordította a kocsirudat, nem tudom. A lényeg, hogy vállalhatatlan indítványt terjesztettek elő, amit épp az állampolgárok védelmében nem lehetett támogatni...