2023. szeptember 28., csütörtök

AZ EU FELVESZI A KESZTYŰT AZ USA-VAL, ITTHON 920 MILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST OSZTHATNAK KI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.09.28.


TCTF – ma még nem igazán ismerjük ezt a rövidítést, de az ipar alighanem hamar megtanulja. Magyarország ugyanis 2025 végéig nem kevesebb mint 920 milliárd forint állami támogatás kiosztására szerzett engedélyt ebben az uniós keretrendszerben. A cél a zöld átállást segítő iparágak fejlesztése, ami Magyarország esetében gyakorlatilag az akkumulátoripart jelenti. A kereskedelmi háborúnak legalább három szintjét figyelhetjük majd meg az energiaátmenet iparágaiban: Ázsia versenyez a világ maradékával, az Egyesült Államok az Európai Unióval, és az unió egyes tagállamai egymással, köztük a nagyok a kicsikkel is.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember közepén Hongkongban járt a kínai „Egy út, egy övezet” kezdeményezés éves seregszemléjén, ahol büszkén azt mondta, hogy Magyarország már ma is negyedik a világ akkumulátorgyártási piacán, sőt, sikerült odáig mennie, hogy szerinte hamarosan második lesz. Arról is beszélt, hogy sokan az EU és Kína kapcsolatainak visszaszorításán dolgoznak, de ő híve a viszony mélyítésének.

Ezen a piacon közben valóban elképesztő erők feszülnek egymásnak Ázsia, az EU és az Egyesült Államok részéről is. Kocsis Zsolt és Puzder Filip, az EY (a korábbi Ernst&Young) adótanácsadási és állami támogatási üzletágának munkatársai segítségével ennek a kereskedelmi háborúnak egy érdekes részletét, a támogatási versenyt igyekszünk bemutatni.

A legtrendibb ágazatok

A világ iparának kifejezetten fontos irányai a megújuló energia, az elektromos közlekedés, illetve a mikroelektronika. Minden nagy gazdasági övezet abban érdekelt, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott a jövő iparágaiban egy másik országnak vagy egy másik földrésznek.

- Ehhez képest a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója kivétel nélkül ázsiai (kínai, dél-koreai és japán cégek).

Nappanelből csak azért nem ugyanez a helyzet, mert létezik pár viszonylag nagy észak-amerikai (amerikai, kanadai) gyártó is, de ezen a piacon is nyomasztó Kína részesedése.

- A félvezetőgyártásban pedig Tajvan dominálja a világot...


„RENGETEG A KETTŐS MÉRCE A RENDSZERBEN, IGAZÁBÓL NEM AZ SZÁMÍT, HOGY MILYEN TANÁR VAGY, HANEM AZ, HOGY MILYEN A KAPCSOLATOD A FŐNÖKKEL”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.09.28.


A pedagógusoknak péntekig kell nyilatkozniuk, ha nem fogadják el a törvény szabta feltételeket és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, ami a közalkalmazotti státuszt váltja fel.

– Nagyon jól érzem magam, amióta beadtam a lemondó nyilatkozatomat. Felszabadító érzés. Ami egyszerre szomorú is, mert imádok tanítani – mondta a Népszavának egy vidéki általános iskola neve elhallgatását kérő tanára, aki úgy döntött, januártól nem akar az új pedagógus életpályatörvény, más néven státusztörvény hatálya alatt dolgozni.

A pedagógusoknak péntekig kell nyilatkozniuk, ha nem fogadják el a törvény szabta feltételeket és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, amely a közalkalmazotti státuszt váltja fel. A tanév első hetében tájékoztatást is kaptak a „várható” változásokról, amit a szakszervezetek éles kritikával illettek, a tankerületek által kiküldött dokumentumokban ugyanis szinte semmilyen konkrétum nem szerepelt, így leginkább csak egy valami biztos: a bizonytalanság. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi választmányi elnöke, Szűcs Tamás októbertől buszsofőrként dolgozik majd, miután még a nyáron rendkívüli felmondással fejezte be az iskolai munkát...

RADÓ PÉTER: A PEDAGÓGUSOK ELKÉPESZTŐEN SZERVEZETLENEK

SZABAD EURÓPA
Riporter: LAMPÉ ÁGNES
2023.09.25.



Az oktatáskutató szerint közoktatási rendszerünk döbbenetesen szétaprózódott, több száz iskolát kellene bezárni. De ilyen 2010 óta nem történik, mert a kormány nem vállalja a politikai felelősséget, miközben a tanárokkal bármit megtehet. A szakszervezetek ragaszkodnak a jogszerűséghez, ami ebben a helyzetben kontraproduktív.


A POLITIKAI KERESZTÉNYSÉG KUDARCA – ELŐSZÖR KERÜLTEK TÖBBSÉGBE A NEM VALLÁSOSAK MAGYARORSZÁGON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MÁTÉ-TÓRH ANDRÁS
2023.09.27.


A római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek, így először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés. Nálunk ugyanis a kormány 2010 óta bőkezűen támogatja az egyházakat, és Nemzeti Együttműködés Rendszerében is komoly szerepet szánt nekik. A mostani adatok jelzik: ennek nem volt pozitív hatása a hazai vallásosságra. Szerzőnk szerint a legfontosabb kérdés: miért találja meg egyre kevesebb, a hitét a társadalom szolgálatában is érvényesíteni akaró ember az egyházakban az intézményi közeget és támaszt, amire szüksége lenne? Máté-Tóth András valláskutató írása.


Ha Magyarországon a vallásról és az egyházakról van szó, a megszólalók pozitív vagy negatív előjellel, de folyton azt hangsúlyozzák, milyen nagy erőkkel támogatja a kormány az egyházak tevékenységét. És valóban: az állam 2013-tól kötelezővé tette az iskolai hit- és erkölcstan oktatását, 2002 és 2019 között megduplázta az egyházi fenntartású gimnáziumok, és négyszeresére növelte általános iskolák számát. Óriási összegek jelennek meg az ingatlanok renoválásától kezdve a zöldmezős beruházásokig. A szociális ellátásban is hatványozottan megnövekedett az egyházak fenntartói szerepe.

A közélet iránt érdeklődő számára úgy tűnik ráadásul, hogy a keresztény egyházak és a kereszténységre hivatkozó társadalmi szervezetek a kormány politikájának lojális támaszai, a NER politikájának és társadalomképének szerves részei. Mint arról szerzőtársammal a Társadalmi Riport 2022-es kötetében részletesen írtunk, az egyházfejlesztés a kormány egyik kiemelt projektje, a vallási intézmények szimbolikus és financiális támogatása azonban jórészt a rendszer iránti lojalitástól függ.

Politikai elkötelezettség és ízlés dolga, hogy mindezt ki hogyan értékeli. Vannak, akik szerint a kormány sokat fizet az egyházaknak, hogy azok asszisztáljanak a politikájához. Mások szerint a társadalom posztkommunista állagát és a „nyugati mételynek” való kiszolgáltatottságát csak erős egyházakkal és erős keresztény elkötelezettséggel lehet megváltoztatni.

A mostani népszámlálási adatokat politikai szempontból tehát úgy is lehet értékelni, hogy kár volt a nagy támogatásokért, mert nemhogy nem hoztak látható növekedést az egyházak és a többi vallási közösség tagságában, de még a csökkenést sem tudták megállítani. Meg úgy is értékelhető mindez, hogy a kormánypolitika nagyvonalú: olyan projektet finanszíroz, amelynek nincs közvetlen politikai haszna, amelynek gyümölcsei – ha lesznek – csak évtizedek múlva érnek be. A népszámlálási adatok ebben az egyházzal és vallással kapcsolatos diskurzusban jelentek meg.

A különböző politikai nézetek képviselői meg is fogják találni bennük a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat. Írásomban azonban ennél árnyaltabb megközelítést ajánlok.

A 2022-es adatok azt jelzik, hogy sokkal többen nem válaszoltak a vallási, felekezeti hovatartozást firtató kérdésre, mint 2011-ben. Összességében azok aránya az össznépességen belül, akik magukat valamelyik vallási közösséghez tartozónak jelölték, 2011-hez képest 12 százalékkal csökkent. 2011-ben még 55 százalék volt ezek aránya, 2022-ben 43 százalék. Lélektani határhoz értünk: többségbe kerültek azok, akik nem tartják vallásosnak magukat...

JÖN A BUDAPEST–POZSONY-TENGELY? – 1998 ÓTA NEM VOLT EKKORA TÉTJE A SZLOVÁK VÁLASZTÁSOKNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.09.25.


A Nyugat-ellenesség juhtúrójából vagy a pragmatizmus tepertőjéből lesz-e több a Robert Fico által a szlovák választóknak ajánlott politikai sztrapacskán? Ez a kérdés a szombati szlovákiai előrehozott parlamenti választáson, amelynek nagy esélyese a kétszeres miniszterelnök, aki győzelme esetén Orbán Viktor szoros európai szövetségese lehet. A koalíciókötési kényszer miatt azonban szinte lehetetlen megjósolni a végeredményt, Fico legnagyobb riválisa, a liberális Progresszív Szlovákia pedig a magyar szavazókra is hajt. Elnöke felszólalt az őshonos európai kisebbségeket támogató Minority Safepack mellett, módosítaná a magyar állampolgárság felvételét büntető törvényt – a máig alkalmazott jogfosztó Beneš-dekrétumok kapcsán viszont ködösít. Pillanatfelvétel a szlovák célegyenesről.


Karate a Kárpátok alatt – egyszer talán így emlegetik majd a szeptember 30-iki előrehozott szlovák parlamenti választás kampányát a politológia tankönyvek. A heves jelenetekben bővelkedő politikai bozótharc egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Igor Matovič ex-miniszterelnök és Robert Kaliňák, Robert Fico korábbi belügyminisztere dulakodni kezdtek, s előbbi mellkason rúgta utóbbit a teljes szlovák sajtó szeme láttára.

A korábbi kormányfő politikai tőkéjét Robert Fico Smer-elnök elleni politizálással szerezte. Matovič mindenki (beleértve saját magát is) meglepetésére fölényesen megnyerte a választást 2020-ban a Smer ellenében. Az akkori kormánypártot olyannyira megtépázta Robert Kuciak újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolását követő össznépi felháborodás, a politika és a szervezett bűnözés összefonódása miatti felháborodás, hogy Robert Fico kénytelen volt lemondani, s pártja nélküle kormányzott 2020-ig. Akkor úgy tűnt, a „maffiakormányzás” billoga örökre ráégett. Nem így történt. Matovič kaotikus kormányzása nyomán Fico újraépítette magát, és immár a jövő szombati választás legnagyobb esélyese...

BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS SZEREPLŐINEK VILLONGÁSAI TÚLMUTATNAK A SZEMÉLYEKEN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.09.28.


„A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a hatalmi villongások már túlmutatnak a személyeken” – ez Bod Péter Ákos véleménye arról, hogy mit tükröznek a már a nyilvánosság előtt is egyre inkább manifesztálódó ellentétek a gazdasági kormányzat egyes szereplői között. A korábbi ipari miniszter, majd MNB-elnök nem csak a jegybankelnökök és pénzügyminiszterek közötti szokásos ellentéteknek, illetve annak tudja be ezeket a feszültségeket, hogy a kormányon belül több, a gazdaság különféle területeiért felelős miniszter is dolgozik, hanem a gazdaság, a pénzügyek ramaty állapotának is. Ilyenkor pedig a gazdasági döntéshozók már azt latolgatják, hogy ki miért felelős, ki mit tett rosszul, kinek fog eszébe jutni, amit lépni kell. Bod aggasztónak tartja ugyan a helyzetet, a kilátásokat pedig nem túlságosan biztatónak, ám a kedélyeket is csillapítandó, úgy látja, hogy azok ezért nem tragikusak, s a helyzet sem utal azonnali válságra.


Egyre gyakoribbak a gazdasági kormányzat szereplőinek egymásnak vagy éppen a jegybank elnökének szóló üzengetései (és vica versa), sőt, ebbe a „szájkaratéba” időnként a miniszterelnök is beszáll. De vajon mit tükröznek ezek a nyilvánvaló egymásnak feszülések, ellentétek? A jelenség főként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter kapcsolatára jellemző, de az előbbi már át-áttéved a jegybanki felségterületre is, nekimenve a jegybankelnök Matolcsy Györgynek, akinek korábban öt évig alelnöke is volt. S már nem áll meg ez az adok-kapok a miniszterek szintjén: nem egyszer, s nem kétszer már Orbán és korábbi jobbkeze, Matolcsy között is elő-előfordul ilyen üzengetés.

A múlt héten Egerben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen is lehetett hallani összecsapásokat, utána Orbán Viktor a parlamenti szezonnyitójában maga is foglalkozott ezekkel. S nem is akárhogyan! A miniszterelnök ugyanis – igencsak különös módon – addig a kijelentésig is elment, hogy „az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy azzal a jegybank nem tud megbirkózni. Ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét”. Hova tegyük ezeket az egymásnak feszüléseket? Zavart tükröznek? Pozícióharc áll mögöttük? Bod Péter Ákost kérdeztük, aki maga is vezetett korábban gazdasági tárcát (ipari miniszter volt), s a Magyar Nemzeti Bank élén is állt...

KARSAI GÁBOR: NINCS ALAPJA A CSODAVÁRÁSNAK A MAGYAR GAZDASÁGBAN

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.09.27.


„Egy nagyon nagy pesszimizmushoz képest van egyfajta javulás a fogyasztók hangulatában, de azért ez még mindig egy nagyon erős pesszimizmus, az üzleti várakozások pedig jellemzően még romlottak is” – elemezte Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese kérdésünkre a cég által hétfőn közzétett konjunktúraindexet. A fogyasztók és cégvezetők szubjektív, a gazdasági élet alakulására vonatkozó várakozásait összegző adat szeptemberben enyhén romlott, s ebbe belejátszhatott az unió más tagországaiban uralkodó borúlátás. A mérséklődő infláció és az ennek következtében a következő hónapokban remélhetőleg megkezdődő reálbér-emelkedés miatt az év vége akár a fellendülés érzetét is elhozhatja a magyar lakosság számára, csodavárásra azonban még így sincs semmi ok – összegezte a közgazdász.


Nem játszik közre „a közelítő tél” borúja abban, hogy két hónapos növekedés után ismét depresszióba fordult hazánk konjunktúraindexe – mondta Karsai Gábor a hétfőn megjelenő adatokat kommentálva. A konjunktúraindex ugyanis szezonálisan kiigazított adatokkal számol, s ebből például télen a karácsonyi forgalmi növekményt, nyáron pedig a szabadságok miatti termeléscsökkenéseket szűrik ki – ismertette a módszertant a közgazdász. Nincs tehát olyan törvényszerűség (vagy ha lenne, nem érvényesülhetne ebben az indexben), hogy a fogyasztók és a cégvilág szereplői általánosan negatívabban látnák a jövőt az ősz beköszöntével.

Karsai Gábor a szeptemberi romlást inkább korrekciónak nevezte, hiszen a fogyasztói bizalmi index augusztusban tizenhat hónapos csúcsra ért fel, és tavaly év vége óta szinte folyamatosan emelkedett. Ez nem abszolút érték, hanem egy viszonylagos szám, mutatja azt is, hogy nem vészes mértékű a szeptemberi mérséklődés az augusztusi adathoz képest. Nem trendforduló. De az is fontos – vetette fel a kutató –, hogy az elmúlt időszak emelkedése ellenére is alacsony a magyar fogyasztói bizalmi index. „A felívelés örvendetes, de azért ez még most sem egy erőtől duzzadó várakozást jelent” – fogalmazott Karsai Gábor...

SURÁNYI GYÖRGY ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN: MAGYARORSZÁG EGYENSÚLYI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL ÉS A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK JELLEMZŐIRŐL

BELVÁROSI SZABADEGYETEM / VIDEÓ
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.09.18.



Szeptember 18-án Surányi György telt házas előadásával indította  az őszi félévét a Belvárosi Szabadegyetem. Surányi György közgazdász egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke előadásában beszélt Magyarország egyensúlyi és pénzügyi 
helyzetéről, valamint a magyar kormány gazdaságpolitikájának jellemzőiről és hatásairól.

FÁJDALMAS ESEMÉNYEK VILÁGSZERTE - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.09.28.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel: