2023. február 27., hétfő

EXKLUZÍV: EZEN A TITKOS CSATORNÁN ÓRIÁSI PÉNZTÖMEG ZÚDUL TIBORCZÉK ÉS MÉSZÁROS KÖZELÉBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.02.27.


A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.


Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás.

Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.

Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.

Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.

Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.

A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének.

Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadát, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.

Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.

Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére...

SZAVÁN FOGTUK LÁZÁRT, ELKÉRTÜK A LISTÁJÁT, NAGY NEHEZEN KI IS ADTA

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2023.02.27.


Egy hónapja közöltük azt az Építési és Közlekedési Minisztériumból kiszivárgott listát, amin Lázár János indulatos széljegyzetekkel kaszál el nyolcvan, nagyrészt fővárosi fejlesztést. Cikkünkre a miniszter kamera előtt úgy reagált, hogy inkább kértük volna el tőle a listát, odaadta volna. Szaván fogtuk, elkértük.

Lázár János a február 6-i soproni kormányülés előtt videós stábunknak a következőt nyilatkozta:

„Ne lopják el máskor a papírjaimat, hanem inkább szóljanak, hogy adjam oda. Szívesen odaadom, nem kell tőlem lopni.”

A miniszter itt arra a nagy port kavart cikkünkre gondolt, amin bemutattunk egy olyan, néhol indulatos széljegyzetekkel tarkított listát, amin mintegy nyolcvan, nagyrészt fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött.

Fenntartva, hogy a hivatkozott projektlistát nem loptuk, hanem kiszivárgott másolatát közöltük, lecsaptunk a spontán felajánlásra, és elkértük a közölt (természetesen régebbi verziójú) projektlista aktualizált példányát. Annak nyilvánosságra hozásával ugyanis megszüntethetők az azóta is tartó találgatások a különböző beruházások sorsáról.

A miniszter sajtóirodáján több mint két hete jeleztük, hogy szeretnénk élni a lehetőséggel, majd hivatalos emailt is küldtünk. Két hét elteltével ugyan, de Lázár János állta a szavát, és végül a lista meg is érkezett lapunkhoz.

Nézzük akkor először is azokat a beruházásokat, amiknek a korábbi projektlistához képest a tervezése folytatódik:...


VIDEÓAJÁNLÓ: UKRAJNA TÖRTÉNELMÉNEK ISMERETE NÉLKÜL NEM ÉRTHETJÜK MEG A HÁBORÚT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.02.26.



Ki?


Timothy Snyder, a XX. századi kelet-európai történelmet kutató világhírű amerikai történész, a Council on Foreign Relations nevű amerikai külügyi think tank tagja, a Yale Egyetem professzora, a Bécsi Humán Tudományok Intézetének munkatársa, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma Lelkiismereti Bizottságának tagja. Olyan könyvek szerzője, mint A szabadság felszámolása, A zsarnokságról – Húsz lecke a huszadik századból vagy a Fekete föld – A holokauszt: múlt és fenyegető jövő.

Történészi és ismeretterjesztői munkásságáért számtalan díjat nyert az Egyesült Államokban; Lengyelországban megkapta a Lengyel Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, kitüntette az észt és a litván állam. Könyvei kiállítások, filmek, szobrok alapjául szolgáltak, és még egy punk rock bandát is megihlettek.
Mit?

Snyder néhány napja a Washington Post véleményrovatában írta meg, hogy az ukrajnai háborút nem lehet megérteni a történelem ismerete nélkül. Ehhez pedig nem hagy minket eszköztelenül: a Yale Egyetem diákjainak tartott, több részes előadássorozatban meséli el Ukrajna történetét születésétől kezdve napjainkig. Eközben alapvető kérdésekre keresi a választ: Mit jelent egy nemzet létezése? Struktúrák vagy cselekvések hajtják-e előre, esetleg mindkettő? Miért merülhetett fel a kérdés, hogy létezik-e Ukrajna? Hogyan és mikor született meg a modern ukrán állam, és hogyan születnek egyáltalán modern államok? A posztkolonialista, többnyelvű ukrán nemzet csak a múlt maradványa lenne vagy a jövő reménységét hordozza?

Az amerikai történész szerint Ukrajna történelmének ismeretével az egész mai világ jobban érthetővé válik. A nyugati civilizáció, a görögöktől kezdve, sokkal világosabbá válik, ha megértjük, hogy az ókori Athént például a mai Dél-Ukrajna látta el gabonával. A vikingek története még érdekesebbé válik, ha megértjük, hogyan alapítottak Kijevben saját államot. A nagy felfedezések korának új dimenziót nyit a lengyel és orosz hatalmak terjeszkedése, akik ennek nyomán egyszercsak összetalálkoztak Ukrajnában, nem beszélve a náci és a szovjet imperialista törekvések ukrán vetületeiről.

Hol?

A Yale Egyetem Yale Courses nevű Youtube-csatornáján, amelyet az Open Yale Courses kezdeményezés ingyenesen elérhetővé tesz mindenki számára. A 23 előadásból álló kurzus tavaly szeptembertől a szemeszter végéig követhető...

(Angolul nem tudók a "Beállítások"-ban be tudják állítani az "Automatikus" magyar fordítást...)



AMÍG MÁSHOL LÁZADNAK AZ AKKUGYÁRAK ELLEN, KISTELEK FÖLDET ADOTT EGY ÚJABB GIGABERUHÁZÁSHOZ

24.HU
Szerzők: SPIRK JÓZSEF, VITÉZ F. IBOLYA
2023.02.27.


Nemcsak a lakosság, hanem a képviselők sem tudhatták meg az 500 milliárdos projekt beruházójának nevét és a terv részleteit.


Sejthették, hogy akkumulátorgyárról van szó, a kisteleki képviselő-testület tagjai mégis simán belementek abba, hogy egy az előterjesztésben közelebbről meg nem nevezett 500 milliárd forintos gigaberuházás számára sürgősséggel adjanak el földterületeket. A fideszes polgármester indítványára egyetlen képviselő szavazott csak nemmel.

Az életben sajnos van olyan, hogy gyorsan kell dönteni, és az a probléma, hogy most a testületnek sincs több ideje erre

– magyarázta a csongrádi kisváros polgármestere, Nagy Sándor, amikor felmerült, hogy egy ilyen horderejű döntés előtt nem ártana tisztázni, hogy ki a beruházó, mit fog csinálni, és tevékenysége jelent-e majd környezeti terhelést a szóban forgó területtől 1,5–2 kilométerre fekvő településnek.

A januári testületi ülés jegyzőkönyve szerint e kérdések válasz nélkül maradtak, pedig a vitából kiviláglott, hogy a kisteleki ipari park is a kormány által favorizált iparág, az akkumulátorgyártás célkeresztjébe kerülhetett. A polgármester annyit árult el a képviselőknek, hogy egy miskolci vállalkozással, az Európa-Center-Miskolc Kft.-vel tárgyalt a 12 hektáros terület értékesítéséről, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet. A befektetőnek olyan területre van szüksége, ahol ki lehet elégíteni a majdani gyár meglehetősen magas víz- és energiaigényét.

A testület felhatalmazta a polgármestert, hogy 1500 forintos négyzetméteráron kösse meg a megállapodást a céggel...

NEM VESZIK ÉSZRE A HAZUGSÁGOKAT

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2023.02.25.


Olyan korszakban élünk, amikor kifejezetten a tények megkérdőjelezése történik, ezért tudja a Fidesz belebeszélni az emberek fejébe, hogy az a tejföl vagy vaj nem is olyan drága, vagy ha drága is, nem is annyira, hiszen a kormánypropaganda szerint, a hollandok két pulóverben ülve dideregnek otthon és náluk már nincs is tejföl.

Mivel semmilyen kontrol sincs, nem jut el a fideszes szavazókhoz a hazugság akkor sem, ha nézik a kifizetett árakat a blokkon. Mert, ha úgy tudják, hogy máshol még rosszabb, akkor mégiscsak megnyugtatóbb az, ami itthon van – hangzott el a Klikk Tv elemző műsorának folytatásában, ahol Csillag István közgazdász, volt miniszterrel és Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztőjével Bánó András beszélgetett.

AZ OROSZ NÉP BEVONÁSA NÉLKÜL A HÁBORÚNAK NEM FOG VÉGE SZAKADNI

MÉRCE
Szerző: KARINÉ CLÉMENT
2023.02.26.


Az ukrajnai háború körüli vitákat követve meglepett, hogy nem jelenik meg bennük az orosz nép. Természetesen az ukránok az áldozatok, és nekik is kell a figyelmünk középpontjában állniuk. Nem valószínű azonban, hogy az oroszok bevonása nélkül a háborúnak vége fog szakadni.

És mit jelent az orosz nép a nyugati üzleti, szellemi és politikai elit számára? Alapvetően azt, amit Putyin számára is – semmit. Putyin szemében nem számítanak semmit, meg vannak fosztva minden cselekvőképességüktől, a végsőkig manipulálhatóak, ágyútöltelékek. A nyugati elit pedig a „putyinisták” szürke tömegeként, tekintélyelvű és szolgalelkű népként látja őket. Ez a nézet nem az Ukrajna elleni háborúval kezdődött. Az orosz nép évekkel ezelőtt eltűnt a politikai radarunkról, mióta a Szovjetunió összeomlása után a „normális”, „demokratikus” és „liberális” világ részévé váltak...

...Mi a demokrácia az átlagos oroszok számára?

Úgy tartották, hogy az oroszok számára a „demokrácia” csupán egy üres szó, ami semmivel nem vértezi fel őket, hogy harcolhassanak a jogaikért – mondván a tekintélyelvű kommunista rendszer alatt az orosz nép nem volt megfelelően szocializált, demokratikus és képzett.

Azt is normálisnak tekintették, hogy a „demokrácia” a szegénység, a bérek és nyugdíjak kifizetésének elmaradása, a megtakarítások elvesztése, a létbizonytalanság, a gazdasági összeomlás, a nemzeti vagyon korrupt privatizációja és a kleptokrata kapitalizmus mellett jutott el az átlag oroszokhoz – hiszen a kommunista rendszer állítólag az oroszokat társadalmilag és gazdaságilag elmaradott, az államtól függő, irracionális és lusta néppé tette.

Tekintettel azonban arra, hogy min mentek keresztül, az orosz népnek minden oka megvan arra, hogy egy újabb válság közepette passzív maradjon, vagy – más szóval – magát és rokonait mentse ahelyett, hogy kollektíven harcolna egy olyan rendszer ellen, amely bebizonyította, hogy semmibe veszi és most háborúba küldi őket, hogy ott öljenek és megöljék őket, messze nem világos és még kevésbé elfogadható okokból.

Ilyen körülmények között inkább arra kellene összpontosítanunk, hogy oly sok oroszországi nem hajlandó részt venni a nevükben vívott háborúban, vagy támogatni azt: elmenekülnek az országból, vagy – ha mozgósítják őket – megtagadják a parancsot, tiltakoznak a rossz életkörülmények ellen.

Bujkálnak, kampányolnak, toborzóirodákat gyújtanak fel és szabotálják a vasutakat, alternatív információkat terjesztenek a közösségi médiában, ellenállnak a kényszermobilizációnak, segítenek az ukrán menekülteknek. Lehet, hogy a többség nem áll ellen a háborúnak, de aktívan nem is támogatja azt. Amikor Putyin elindította „különleges katonai műveletét”, nem volt lelkesedés vagy hazafias összefogás, nem volt „a zászló vagy a vezér körüli gyülekezés” – mint a Krím annektálását követően, amelyet a többség a Nyugattal szembeni orosz szuverenitás visszaszerzéseként értékelt.

Ez különösen igaz a kevésbé tehetősekre, akik a legkevésbé támogatják a háborút...

ÍGY NÉZETT KI AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ ELSŐ ÉVE (VIDEÓ)

24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2023.02.25.



Egy évvel ezelőtt ezen a napon tört ki az orosz-ukrán háború. Több tízezer áldozat, egy lerombolt ország és egy globális konfliktus lett a következménye, a végét pedig még senki sem látja. Videóval foglaljuk össze a fegyveres konfliktus első évének legfontosabb pillanatait.
00:00 Bevezető 00:45 1. A háború kitörése 02:06 2. Nemzetközi összefogás Ukrajnáért 03:47 3. A bucsai mészárlás 04:54 4. Harkiv ostroma 05:45 5. Mariupol ostroma 07:02 6. Az Északi Áramlat felrobbantása 07:40 7. A Krími híd felrobbantása 08:36 8. Az őszi terület-visszafoglalások 09:52 9. Putyin és Zelenszkij újévi beszéde 12:12 10. Orbán vs Zelenszkij


VÉGE A SZEMESZTERNEK, BEJÖTT A Z-SZAK?

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.02.27.


Túl vannak első félévükön Magyarország első Z-szakosa egyetemistái, de az eddigiek alapján nehéz lenne azt állítani, hogy a program átütő sikernek bizonyult. Tavaly szeptemberben az egész országban összesen nyolc nappali tagozatos diák kezdte meg tanulmányait a vadonatúj képzési formában, és bár eredetileg úgy volt, hogy hét egyetemen is lesz Z-szak, végül mindössze három intézményben indult ilyen képzés.

Hogy mi az a Z-szak? Olyan integrált természettudományos képzés, amelynek során a diákok nem egyetlen hagyományos tárgyat (fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot) tanulnak, hanem gyakorlatilag mindenből egy kicsit, de rendszerbe ágyazva, sok terepmunkával kiegészítve. Az egyre fenyegetőbb tanárhiány orvoslása mellett a Z-szaknak további vállalásai is vannak. Mint a képzést népszerűsítő honlap hirdeti, a szakot „a Z generáció kiszolgálására” tervezték, és azzal is kecsegtetik a diákokat, hogy ha valóban a tanári hivatást választják, 2028-ban „az akkor már jövedelmi szempontból is vonzó közoktatás” biztosít majd nekik stabil megélhetést, de „a szakon megszerzett professzionális kommunikációs készségek és a problémaközpontú, innovatív gondolkodás a 21. század valamennyi megbecsült, feljövő szakmájába is belépőjegyként szolgálnak.”

És bár mindez papíron jól hangzik, a tömeges jelentkezés elmaradt: a képzés azért csak három felsőoktatási intézményben indult, mert a többi egyetemen nem akadtak rá jelentkezők. A szak rövidített ciklusú, már végzett tanároknak hirdetett levelező változatára mindössze néhányan járnak, nappali tagozatra pedig az ELTE-n 6, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen 1-1 hallgató iratkozott be 2022 szeptemberében.

Mik lehet a mérsékelt érdeklődés oka? Mennyire versenyképes az új képzés által nyújtott tudás? Valóban elkötelezettek a Z-szakra jelentkező hallgatók az iránt, hogy miután megszerzik a diplomát, tanárnak álljanak? Elkeseredett és eleve halálra ítélt kísérlet, vagy inkább régóta halogatott, átütő erejű újítás az integrált természettudományokban jártas, tanári képesítést is szerző szakemberek hazai képzése?
...

JÓ ÖTLETNEK TŰNIK A VÁRMEGYE- ÉS ORSZÁGBÉRLET, KÁR, HOGY SOK HELYEN BUSZ SINCS, AMELYRE FEL LEHETNE ÜLNI VELE

NÉPSZAVA
Szerzők: Doros Judit, Vas András, Fekete Norbert, Králik Emese
2023.02.27.


Akad több előnye a MÁV-Volán új megye- és országbérletének, ám vidéken lesz, ahol nem sokat ér majd: nincs ugyanis elég MÁV meg Volán-járat, amelyen használni lehetne.


Korszakalkotó változás, minden eddigi konstrukciónál kedvezőbb lesz a vármegyebérlet és az országbérlet május 1-jei bevezetése – örvendezett a MÁV-Volánbusz csoport a napokban. Az elégedettség annyiban nem tűnik alaptalannak, hogy az új bérleteket valóban kedvező áron kínálják. Az egy-egy megye összes MÁV-START, Volánbusz, MÁV-HÉV és GYSEV járatain érvényes 30 napos bérlet 9450 forintba kerül. Az egész országban érvényes havi bérletért pedig 18 900 forintot kell fizetni. A megkötés pedig csak annyi: a bérletek nem érvényesek helyjegyköteles vonatokon, 1. osztályon, továbbá a helyi járatokon.

Ott, ahol jó színvonalú a helyközi tömegközlekedés eddig is rengetegen választották a MÁV-ot és a Volánt: ebben a körben sokaknak – de távolról sem mindenkinek – megtakarítást hozhatnak az új bérleteket. Ennél azonban alighanem fontosabb funkciója is lenne a bérletnek. Például az: segítse azokat a leszakadó térségekben, elöregedő, elszegényedő kistelepüléseken élőket, akiknek már az is súlyos anyagi terhet jelent, hogy eljussanak a legközelebbi kis- vagy nagyvárosba tanulni, dolgozni, vásárolni. Erre utalt Lázár János, a területért felelős miniszter, amikor azt mondta: A közlekedéshez hozzá kell nyúlni, ha növelni akarjuk a kistelepülések megtartóképességét. Kérdés, hogy az új bérletek mennyiben segíthetik ezt. Sok helyen ugyanis már nem nagyon van olyan busz- és vonatjárat, amelyért érdemes lenne olcsó bérletet venni...

„MÁR FELADTAM A REMÉNYT” – HOSSZÚ VÁRAKOZÁSRA, BIZONYTALANSÁGRA SZÁMÍTHAT, AKI EGYEDÜL VÁG BELE AZ ÖRÖKBEFOGADÁSBA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BAKÓ BETTINA
2023.02.27.


A kormány három éve, 2020-ban foglalkozott az örökbefogadás témájával mélyrehatóbban, és akkor sorra rukkolt elő az azok menetét, szabályait módosító rendeletekkel. Míg több ponttal a szakemberek is egyetértettek, addig a tanfolyamok válaszhatóvá tétele, valamint az egyéni örökbefogadások szabályainak szigorítása nagyobb negatív visszhangot kapott. Cikksorozatunk első részében az örökbefogadással kapcsolatos statisztikák mellett e két rendelet hatásaival foglalkoztunk. Érintettek tapasztalatai alapján pedig azt a témát is körbejárjuk, hogy hogyan hatottak a szigorítások az egyedül örökbe fogadókra.

Jelenleg közel kétezer fiatal vár Magyarországon arra, hogy örökbe fogadják, és számos szülő áll sorban azért, hogy örökbe fogadhasson egy gyermeket. A kormány 2021 eleji közleménye szerint az örökbefogadás egyre gyorsabbá és biztonságosabbá válik, „akár 9 hónap alatt is egymásra találhat szülő és gyermek”, a gyakorlatban azonban a három év alatti, egészséges gyermekre akár 4-5 éves várakozási idővel is lehet számolni. Még nehezebb helyzetben vannak azok, akik egyedül vágnának bele a folyamatba, 2020 óta ugyanis szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra az egyedülállókra, akik belevágnak az örökbefogadás folyamatába, így nekik hosszabb várakozási idővel kell kalkulálniuk, mint a házaspároknak...

ÖT OK, AMI AZ ORBÁN-PUTYIN-SZÖVETSÉG HÁTTERÉBEN LEHET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.02.27.


A nemzetközi sajtóban egyre szélesebb körben taglalják, mi lehet annak a hátterében, hogy a magyar miniszterelnök ennyire nyilvánvalóan az orosz érdekeket képviseli külföldön. Pénz, bankok, nyersanyag? Vagy zsarolás? Milyen pénzeket adhatott át Mogiljevics Orbánnak a kilencvenes években? És mitől változott meg 2010-ben hirtelen Orbán politikája? Ez nem egy izgalmas politikai krimi, hanem a valóság kérdései a nemzetközi lapszemlében.

Az észt közszolgálati rádió (ERR) beszámolója szerint a finn és a svéd NATO-tagság támogatására szólított fel a magyar kormányfő, de idézik Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőt is, aki meg arról beszélt, hogy a Fidesz parlamenti képviselői attól félnek, a két ország felvétele eszkalálhatja az orosz-ukrán-háborút, ezért a Fidesz képviselői delegációt küld a két országba. A cikk szerint a fideszes uniós parlamenti képviselők pedig rossz néven veszik, hogy a svéd és a finn kollégáik folyamatosan a jogállami normák megsértésével szembesítik őket az Európai Parlamentben. De ha a magyar parlamenti ratifikáció zökkenőmentes is lenne, a törökök részéről továbbra is kérdéses a jóváhagyás, írja a lap.

France 24 a magyar kormányfő pénteki rádiónyilatkozatára és Gulyás Gergely miniszter legutóbbi hétvégi sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva viszont azt írja, tovább húzódik a két NATO-tagjelölt ország csatlakozásaOrbán ugyanis felvetette, hogyan akarnak szövetségesek lenni, ha gátlástalanul „nyilvánvaló hazugságokat” terjesztenek a magyar "demokráciáról" és "jogállamiságról".

Az orosz érdekek elsőszámú lobbistája Brüsszelben Magyarország és Orbán Viktor, aki rendszeresen tesz Putyinnak kedvező nyilatkozatokat – írja a New Voice of Ukraine alapján a Yahoo. Ebben szerepe lehet a történelmi Magyarország birodalmi és náci múltjának, de az sem kizárt, hogy komoly orosz pénzügyi befolyás áll a háttérben, amivel kapcsolatban az írás három kulcsterületet nevez meg: a paksi atomerőmű-bővítést, a szénhidrogén-szállításban rejlő üzletet és a bankszektort.

Az első tekintetében emlékezetet, hogy ebben nem kis szerepet vállalt az egykori európai uniós biztos, Günther Oettinger és társa, Klaus Magold, akit Németországban Mr. Oroszországnak gúnyolnak. Ami az olaj- és gázbizniszt illeti: egyrészt röviddel az oroszok ukrajnai háborúja előtt az Orbán-kormány újabb 15 évre kötött együttműködési szerződést, amit titkosítottak, úgyhogy az, kinek milyen biznisze van ebben, mind a mai napig nem ismert. Leszögezik viszont, hogy a magyarok többet fizetnek a gázért, mint bármely más európai ország.

Másrészt a magyar kormány nem egyezett bele, hogy Ukrajnán keresztül szállítsák a szénhidrogént – írja a New Voice of Ukraine.

Ami pedig az orosz Nemzetközi Befektetési Bank Budapestre költöztetését illeti, a cikk felidézi, mekkora botrány kísérte a magyar kormány döntését, amivel az orosz pénzintézetben dolgozók speciális diplomata státuszt kaptak, és ami szerint a bankra semmilyen hazai és egyéb belföldi szabályozás sem vonatkozik, így a nemzetközi szankciók sem.

Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő már 2019-ben figyelmeztetett, hogy a bank Putyin trójai falova. Az írás bemutatja, "Magyarország leggazdagabb emberét", az orosz Megdet Rahimkulovot, akinek vagyonát 1,3 milliárd dollárra becsülik, és akinek az OTP-ben és a MOL-ban is jelentős részvényhányada van. A férfi két fia magyar állampolgárságot is kapott.

Az orosz "befektető" már 1970-ben a Gazprom magyar érdekeltségénél dolgozott – azt a csereprogramot koordinálta, amelyben az orosz gázért magyar Ikaruszokat küldtek, és a Millennium Emerging Europe információi szerint továbbra is jelentős üzleti befolyással rendelkezik az energia- és a bankszektorban.

A hazai ukrán befektetések – a Dunaferrt leszámítva – jelentéktelenek az orosz üzletekkel összehasonlítva. Igaz, az ukrán lap értesülései szerint a Dunaferr eladásánál nem az ukrán Donetsk ISD vállalat a legesélyesebb, hanem egy indiai befektető, a Sanjiv Gupta’s Liberty Steel. A cég ellen Nagy-Britanniában csalás miatt nyomozás indult.

Mindenesetre az újságnak nyilatkozó magyar szakértő szerint egyelőre nincs megbízható bizonyíték a nem kormányzati szervek vagy politikusok közvetlen orosz pénzügyi támogatására, noha a magyar kormányzat egyre nyíltabban vállalja fel az orosz érdekek képviseletét Európában.

2017-ben az Insider orosz kiadásában Dietmar Clodo ("a bombagyáros") azt nyilatkozta, hogy Putyin és Orbán szövetsége egy olyan titkos videofelvételre vezethető vissza, amelyen az látható, hogy Orbán a 90-es években az orosz maffia egyik hírhedt képviselőjétől, Szemjon Mogiljevics kézpénzt vett át, és amikor a 2010-es évek elején Moszkvában járt, akkor órákon át húzódó tárgyalásuk után a magyar kormányfő az addigi oroszellenes politikáról az oroszbarátra váltott.

Arról is írnak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Oroszország Barátja állami kitüntetést kapott az orosz kollégájától, amit az orosz támadás ellenére sem adott vissza. A cikk emlékeztet Simicska Lajos - a Fidesz egykori gazdasági vezetőjének - egyik érdekes megjegyzésére is, hogy Orbán borsos, 300 millió eurós ára ellenére meg akarta venni az RTL Klub tv-csatornát, mint fogalmazott, „semmi gond, majd a Roszatom megveszi neki”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

ZSARNOKSÁGOM MEGBOCSÁSD

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2023.02.24.


Azt énekelte Nagy Feró 1984-ben, 
A matematikus dalában: „Egész életemet elhülyéskedtem, / Tiszta hülye maradtam. / De azér’ megvagyok szépen, / Megtalálom számításomat.”  A szívfájdító dal arról szól, mi lesz „egyszer, ha majd öreg lesz”, az akkori tizen-huszonéves lázadóból. Az énekes akkor harmincnyolc volt már, de ami saját magát illeti, jóslata pontosan, szóról szóra bevált, azzal bezárólag, hogy megtalálta számítását – Kossuth-díjas lett, párt- és kormányrendezvények megbecsült és örömmel látott vendége, ott volt szombaton a miniszterelnök évértékelőjén is, miután hangot adott ama várakozásának, hogy „végre valaki rendet rak a mi agyunkban is”, majd a 444.hu mikrofonjába azt lihegte, hogy „Európát el kell foglalni, és az lesz, amit mi mondunk, nem pedig a buzik”.

Tény, hogy nagy a zűrzavar bizonyos agyakban, de a magam részéről nem Orbán Viktortól várom a rendrakást. Neki ugyanis semmi efféle szándéka nincs, az agymosás (nagy nyomással, tűzoltócsőből) egészen más hatással jár, nem a rend az eredménye. Nem véletlenül mondtam tűzoltócsövet, úgy is nevezi a szakirodalom a dezinformációs hadviselésnek ezt a módszerét, hogy firehose of falsehood, nem is egyszerűen hazugságözön, hanem körülményes fordításban, „a hamis állítások tűzoltófecskendője”. Négy fő jellemzője, hogy (1) nagy hangerejű és sokcsatornás; (2) gyors, folyamatos és repetitív, (3) hogy finoman fogalmazzunk, nincs elkötelezve az objektív valóság iránt, (4) szintén finoman fogalmazva: nem törődik a következetességgel.

Az „országértékelő” beszéd csak egy csatorna volt a sok közül. A kedvezményes közösségi közlekedésről szóló bejelentésen kívül nem tartalmazott semmi újat, hanem könyörtelenül gyors tempóban ismételte a megszokott hamis állításokat. És valóságos példatár volt a harmadik pontra: hogyan lehet nem egyszerűen hazudni, hanem politikai céljaink érdekében érvényteleníteni és fölöslegessé tenni az objektív valóságot...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM LXVII. ÉVFOLYAMA 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ELHIBÁZOTT KÜLPOLITIKAI STRATÉGIÁJÁT PRÓBÁLJA MENTENI AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.02.26.


Sokan műbalhénak tartják, de valószínűleg ezúttal tényleg visszanyalt a fagyi, amikor a Fidesz legutóbbi frakcióülésén vita alakult ki a svéd és finn NATO csatlakozás ratifikálása kapcsán. Orbán Viktor ugyanis olyan sikeresen hergelte a sajátjait a két északi ország ellen, hogy most, amikor meg akarta szavaztatni a katonai szövetséghez való csatlakozásukat, néhány képviselő felháborodott. Az indok az volt, hogy a skandináv demokráciák aggódnak a magyar jogállamiság állapota miatt, amit a fideszesek jelentős része nem tart megalapozatlannak, így cserébe a bírálatok visszavonását követelik. Csakhogy Orbán Viktor már más narratívát épít, amiről a mezei képviselőket nem világosították fel.


Bizonyára sokan emlékeznek még azokra a gúnyolódó megjegyzésekre, melyeket kormánypárti politikusok és a nagy kormányzati hazugságokat népszerűsítő közmédia adott közre azzal kapcsolatban, hogy a nyugati országok már augusztusban arra készülnek, spórolni fognak az energiával, mert az orosz-ukrán háború miatt kevés lesz a földgáz, és az elektromos áram ára is az egekbe szökhet. Aztán Orbán Viktor kiadta a parancsot, hogy mostantól az energiaválság miatt rendkívüli intézkedésekre lesz szükség idehaza is, és mindjárt megváltozott a közfelfogás a spórolásról a kormány támogatói között is.

Orbán Viktor – akár egy nagy tekintéllyel bíró karmester – olykor felemeli a pálcáját, és a fideszes zenekar minden tagja feszülten figyeli, melyik dallamot dirigálja számukra a következő percekben. Ma már ilyen egyszerűnek tűnik eljátszatni bármit is az engedelmes zenekarral, amelyben nincsenek egyéni kezdeményezések, melléfogások vagy elrontott futamok. A fideszes tábor fegyelmezetten veszi tudomásul, ha a karmester levesz a műsorról egy aktualitását vesztett darabot, és egy új kottát oszt ki közöttük, melyet a lehető leggyorsabban be kell tanulniuk.

Ez történik most azzal a magyar állásponttal, melyet eddig képviselt a kormány az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Ebben az esetben azonban igen érzékeny húrokat kell pengetni, ugyanis Orbán irányvonalát nem lehet az egyik percről a másikra megváltoztatni, ahogy a kedvenc dallamokat se lehet csak úgy száműzni a repertoárról. Eddig ugyanis olykor harsány, olykor pedig visszafogott orosz-pártiság jellemezte a magyar külpolitikát, a háború egyéves évfordulójára viszont nyilvánvalóvá vált, hogy ez az irány semmiféle haszonnal nem jár, sőt...

Valószínűleg a végső lökést a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatójának magyarországi látogatása adta meg, amikor világossá vált Orbán Viktor számára is, hogy az ázsiai nagyhatalom nem kíván érdemben beavatkozni a konfliktusba Oroszország mellett
...

„GRÉCSTŐL KAPOTT SZATYOR IRODÁBAN GYURINAK ODAADNI” – SOK SZÁLA LEHET MÉG A SCHADL-ÜGYNEK

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2023.02.27.


„Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.

A közlekedési rendőr azt kifogásolta, hogy a mentőszolgálat nevét nem tüntették fel az autón, holott így lett volna szabályos, és persze azzal is gondja volt, hogy miért Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke vezeti az autót, amit elvileg egy mentőszolgálat használ. Egy héttel később meg is érkezett a rendőrségi határozat, amiben a rendőrség visszavonta a megkülönböztető jelzés használatára kiadott engedélyt. Schadl tajtékzott.

„Mi a fasz köze van annak ahhoz, hogy engem megállít, oszt azt mondja, a nyilvántartásból látja, hogy ki vagyok. Az egy adat, de egyébként még személyi sem volt nálam pechemre”

– panaszkodott a telefonba Grécsnek, miután megkapta a rendőrségi határozatot. De nem ez volt Schadl legnagyobb pechje, hanem az, hogy akkor már a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozói hallgatták a telefonbeszélgetéseit...


HORTHY MÉLTATÁSÁRA IS LESZ IDŐ A PARLAMENTBEN A HÉTEN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.27.


A hétfői ülésnapot Orbán Viktor miniszterelnök szokásos, szezonnyitó napirend előtti felszólalása nyitja


Most mondjuk: gender, gender, gender. Ez a régi-új jelszó. Amúgy pedig az akkumulátorgyárakról szóló vitával kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka.

Reagált a romániai holokausztkutató intézet a kézdivásárhelyi Horthy-megemlékezésre


Horthy Miklós halálának 66. évfordulóján az Erdélyi Vitézi Rend szervezett megemlékezést Kézdivásárhelyen, ahol fejet hajtottak a kormányzó domborművével díszített kopjafa előtt.

Akkugyár költözhet Kistelekre

A lakosságot valahogy elfelejtették tájékoztatni.

Négyen lemondtak kormányzati megbízásukról, hogy kurátorok maradhassanak

Fellebbent a fátyol Wáberer távozásának okáról.

Too much

Túl sok lett volna a 30 forint – visszalépett a váci tankerület a pedagógusok költségtérítésének emelésétől.

Már működnie kéne a covidvakcinákat ontó debreceni gyárnak


De még csak szerkezetkész – és a járványnak is vége…

Ha Kisvárda, akkor pénzszórás

A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki többszázmillió forintból.

A Bakonykarsztot is lenyúlná a Fidesz, hogy valamelyik oligarchának adhassa


A Bakonykarszt Zrt. az ország egyik legjobb, önkormányzati tulajdonban lévő vizes cége, amelyik Veszprém megyében 125 településnek szolgáltat vizet.

Májusban tarthatják meg Gödön az időközi polgármester-választást


Balogh Csaba azért mondott le, mert szerinte a Fidesz és a vele kollaboráló ellenzékiek ellehetetlenítették a munkáját.

Mark Galeotti: Orbán Viktor Putyin hasznos idiótája

“Nem vagyok magyar politikai szakértő, de mielőtt idejöttem, utánanéztem annak, hogy az orosz média hogyan ábrázolja Magyarországot. Orbán munkája nagyon hasznos az oroszoknak, hiszen egy zavaró erő az egyesített Nyugaton, és fontos beszédtémát is ad, főleg most, hogy az orosz média minden olyan bizonyítékot megragad, ami a Nyugat egységének összeomlására utalhat. Minden olyan alkalom, amikor Orbán ellentmond Brüsszelnek, nagy nyilvánosságot kap.”

A kínai hatóságok tüntették el az egyik legnagyobb helyi bank vezetőjét

Jack Ma, az Alibaba alapítója 2020 végén tűnt el három hónapra, miután kritizálta a Kínai Kommunista Párt a szabad piacot érintő szabályozásait. Miután előkerült, lemondott cégcsoportja vezetéséről és elmenekült Kínából…

GÁBOR GYÖRGY: MESE A MINDANNYIUNK ÉRDEKEIT LÁNGPALLOSSAL VÉDŐ SZEPLŐTELEN, MAKULÁTLAN, HAMVAS ÉS HARMATOS KORMÁNYRÓL ÉS A HATALMÁVAL RENDRE VISSZAÉLŐ BESTIÁLIS, DÉMONIKUS, VADÁLLATIAS ÉS SÁTÁNI ORVOSI KAMARÁRÓL

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.26.


Milyen bánatos hatalommal élne vissza a MOK akkor, amikor épp a hatalommal szemben próbálja biztosítani az orvosok és a teljes magyar egészségügy elementáris érdekeit? Mert hiszen pont ez a MOK küldetésének lényege.


Az Orvosi Kamara küldöttközgyűlése felszólította a háziorvosokat, hogy az új ügyeleti rendszer kialakításához szükséges szerződéseket ne írják alá. Korábban a kamara jelezte, hogy megfélemlítéssel, fenyegetéssel, nyomásgyakorlással próbálják rávenni a háziorvosokat, hogy írják alá az új ügyeleti szerződéseket az Országos Mentőszolgálattal. Ezt követően Gulyás Gergely hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a Magyar Orvosi Kamarát.

Gulyás miniszter tehát a hatalommal való visszaélés vádjával zsonglőrködik, de ne vesszünk el feleslegesen a részletekben, a prókátori csűrés-csavarásban, Gulyás miniszter kimondta, hát kimondta, úgyhogy a Magyar Orvosi Kamara teljes vezetőségét – esetleg valamennyi tagját - statáriális eljárás keretén belül azonnali hatállyal fegyházba kell zárni és nyolcszáz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtani, plusz teljes vagyonelkobzás (mindent átutalni a Gránit Bank számlájára, esetleg Tiborcz István közvetlen bankszámlaszámára), oszt jónapot!

Persze nem ártott volna, ha Gulyás miniszter szabadidejében átböngészte volna a Magyar Orvosi Kamara Missziós Nyilatkozatát, amelyből kisilabizálhatta volna, hogy „A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani.” Aztán Gulyás miniszter, hogy feltegye aznapi teljesítményére a pontot, a sikeres átböngészés után kísérletet tehetett volna az olvasottak értelmezésére.

A MOK tehát olyan érdekvédelmi szervezet, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet biztosít. Manapság a leggyakrabban éppen az egészségügyet lebontó, azt miszlikre aprító és hűlt helyét besózó hatalommal szemben kénytelen ezt megkísérelni. Adódik tehát a kérdés: milyen bánatos hatalommal élne vissza a MOK akkor, amikor épp a hatalommal szemben próbálja biztosítani az orvosok és a teljes magyar egészségügy elementáris érdekeit? Mert hiszen – lásd a fentieket – pont ez a MOK küldetésének lényege. Továbbá még az is olvasható, hogy a MOK működését „a képviseleti demokrácia elvei szerint fejti ki”, de ezt már semmiképpen sem ajánlanám Gulyásnak olvasásra, mert az itt sorakozó, idegen csengésű szavak jelentését úgysem lenne képes felfogni: képviselet, demokrácia, elvek.

Szóval az érdekképviseletet biztosítani igyekvő MOK visszaél a hatalmával!

Nem ám a kormány, az bezzeg sosem tenne ilyet!

Hiszen a kormány sosem élt vissza a hatalmával, mindig csak érdekképviseletet biztosított. Például nem élt vissza a hatalmával, amikor lenyúlta a magánnyugdíjpénztárakat, csak a leendő nyugdíjasok pénzügyi gondoktól mentes érdekképviseletét biztosította. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor lenyúlta az egyetemek teljes vagyonállományát, azokat magánalapítványokba tolva át, s az alapítványokat kizárólag saját csatlósaival tömte tele, csupán az egyetemi polgárok érdekeit biztosította. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor idegen országok vezetőivel baltás gyilkosok kiadatásáról seftelt, csupán a köztörvényes bűnözők érdekeit biztosította. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor a Magyarországnak szánt irdatlan EU-s összegeket saját hűbéreseinek zsebeiben landoltatta, hanem a családi és baráti oligarchák érdekeit biztosította. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor garantáltan rendpárti és inkompetens rendőr kezébe adta az egészségügyet és az oktatásügyet, hanem csak az aktív, szorgos munkával eltöltött nyugdíjas éveit kívánta Pintér Sándornak biztosítani. És a kormány nem él vissza hatalmával, amikor ellenőrizhetetlen, átláthatatlan és Magyarországnak semmiféle előnyt nem jelentő vállalkozásokba csap bele orosz és kínai barátaival, amely vállalkozások jelentős részét az ország lakossága kifejezetten ellenzi, csupán az ötszáz évre titkosított szerződések titokgazdáinak megélhetését biztosítja. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor lélekben csupán 1,4 millió magyarról volt hajlandó tudni, s saját aljasságának feneketlen mélységénél sokkalta hülyébbnek gondolva az országot bejelentette, hogy a magyarok 97%-a nem szavazta meg a szankciókat. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor Rogán Antalt ültette be a soraiba, holott Rogánnak egészen máshol kellene üldögélnie, hiszen a kormány a mindenkori Rogán-család érdekeit biztosítja, tekintet nélkül annak változó összetételére. És a kormány nem élt vissza a hatalmával, amikor bírákat kényszernyugdíjazott, csupán a nyugdíjba küldött bírák nyugdíjas szabadidejének hasznos eltöltését kívánta biztosítani. És a kormány nem él vissza a hatalmával, amikor közpénzekből épít csónakázó tavacskát hattyúhidacskával, meg kisvasutat és kert végébe stadiont, csak a miniszterelnök elfojtott gyermekkori álmainak és titkos vágyainak megvalósulását biztosítja, elkerülendő a sosem realizálódó álmok miatti még nagyobb frusztráltságot és még jelentősebb dühkitöréseket.

És nem sorolom tovább, pedig lehetne, hogy hányszor, de hányszor nem élt vissza a kormány a hatalmával, csupán érdekbiztosított, de azt piszkosul meg rohadtul nagyon.

Viszont Gulyás Gergelynek a hatalommal való visszaélésre vonatkozó észjárását kölcsönbe véve megállapítható, hogy Szókratészt helyesen ítélték halálra, mert a filozófus, amikor fiatalembereket oktatott, a tudás hatalmával élt (vissza). És jogosan küldték máglyára Husz Jánost és Szervét Mihályt, mert mindketten a vallási és lelkiismereti szabadság hatalmával éltek (vissza). És méltán végezték ki az aradi tizenhármat, ugyanis valamennyien a függetlenség és a szabadság eszméjének hatalmával éltek (vissza). És hasonlóképpen megállapítható, hogy helyesen vetették máglyára a nemzetiszocialisták Heine, Freud, Werfel és Stefan Zweig munkáit, ugyanis mind a négy szerző a szólásszabadság hatalmával élt (vissza). És mondani sem kell, helyes döntés volt a szovjet hatalom részéről Szaharovot száműzni, mert ő a gondolatszabadság hatalmával élt (vissza).

És hagyni kell Gulyás minisztert státuszából fakadóan engedelmes lakájként viselkedni és a továbbiakban is hülyeségeket beszélni, ugyanis mindez nem a hatalommal való visszaélés esete, hanem a súlyos személyiségzavar tanulmányozóinak szakmai érdekeit biztosító és kutatási területük kifogyhatatlan aranybánya jellegéről gondoskodó érdekvédelem.

KARDOS ANDRÁS: MI A CSALÁD?

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.02.26.


A család az a szeretetközösség, melynek sok formája van, és ezt a sokszínűséget épp a szeretet okán támogatni, és nem megbélyegezni kell.

„Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: a nyugati világban szakadatlanul zajlik a férfi és a nő biológiai sajátosságának valóságát tagadó propaganda, amelynek legfontosabb célja az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló család fogalmának és intézményének szétzúzása. Egyre hangosabb a magántulajdon és értékteremtő munka gazdasági valóságának tagadása is, emellett egyre nyíltabban és agresszívabban zajlik a keresztény kulturális értékrend megsemmisítési kísérlete is – mondta.”

A Fidesz ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy a család fogalmát az ideológiai harc közepébe állítsa, pontosabban az általa „keresztény családnak” nevezett családtípust, apa, anya, gyerekek, monogám közösség, kizárólagossá próbálja tenni, azt a látszatot keltve, hogy mindenki, aki nem így él, az valamiféle deviáns életmódot folytat. Ezzel nem pusztán az a probléma, hogy gyerekvédelemnek álcázva voltaképpen meg akarják szabni a nemzet létformáját, sőt a létkereteit is, hanem az, hogy ezzel az állam súlyosan beleavatkozik az emberek magánéletébe, ahol pedig, egészen addig, amíg bűncselekmény nem történik valamely életközösségben, az államnak és a politikának semmiféle keresnivalója nincsen.

Kövér házelnök azt állítja, hogy a család egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapul. Vegyük észre, hogy ezzel az állítással Kövér, úgyis mint a Parlament elnöke, definiálni akarta a család fogalmát, legalábbis annak alapjait rakta le. Akkor lássuk: ha a szeretetközösségből indulunk ki, és azt állítjuk, hogy a család emberek szeretetközössége, nyilván beleértve a gyereket is, akkor egy nagyon tág, és elfogadható alapvetést tettünk. Igen, a család, főképpen a modern család nem pusztán gazdasági egység, hanem és alapvetően jó esetben a szereteten alapul. Csakhogy Kövér mindjárt hozzá teszi, hogy e szeretetközösség tagja egy férfi és egy nő. Ha Kövér nem ideológiai célokra használná a család fogalmát, akkor, de csak akkor, nem fogalmazna kizárólagosan. Ugyanis a helyzet az, hogy legkésőbb a huszadik század második fele óta tudjuk, hogy legalábbis elvileg, a szabadság világában a család fogalma és szerkezete is plurális. És aki ezt a pluralizmust kétségbe vonja, az bizony kétségbe vonja az emberi érzelmek, identitások és létformák sokféleségét. Pedig a szeretet és annak létmódja eredendően plurális és a szabad választáson alapul.

Ha pedig ez így van, márpedig így van, akkor, függetlenül attól, hogy a monogám családmodell maradt a központi szerepben, de a szabadság és a szeretet pluralizmusa, továbbá az identitások sokfélesége, messzemenően nem teszi lehetővé a „keresztény” családmodell kizárólagosságát. A leszbikus párok, a transzneműek, az LMBTQ identitással rendelkezők mind-mind élhetnek szeretetteli családban, nevelhetnek gyereket, és pont akkora eséllyel nyújtanak a gyerekeknek és egymásnak szeretet és alkotnak családot, mit ahogyan a monogám családformában is, éppen ezért ez utóbbi csak egy kellene hogy legyen a lehetséges formák közül. Én például ma sem vetem el a kommunát, mint közösségi családmodellt, s bár tudom, hogy számos okból ’68 után ez nem terjedt el, de én egy olyan világban szeretnék élni, ahol elismerik a szeretet- és a családforma pluralizmusát.

Aminthogy alapvetőnek tartom az apa és az anya szerepét, csak éppen ezt a szeretet is sokféleképpen be lehet tölteni. És a politikának semmi dolga nincs abban, hogy életmódokat preferáljon. Az alap, minden formációban, a szeretet, a gondoskodás, a törődés és ez egynemű párok esetén éppen úgy működhet, mint heteroszexuális családokban, sőt, egyedülállók által nevelt családokban, sőt, gyermek nélküli családokban, sőt, bizony akár kommunákban is.

A szabadság életforma pluralizmusa visz minket közelebb a család- és gyerekvédelemhez, és nem az a fajta gyűlöletözön, amelyet a Fidesz kelt „gyerekvédelem” ürügyén mindenféle másság ellen.

A gyerekeinket a szeretet hatalma védi a hatalom szeretete ellenében. Teljes tévedés, és hatalmas lelki károkat okoz, ha mindenkit, aki nem a hatalom megszabta modell szerint él, azt ilyen olyan módon megalázzuk, én például messzemenően egyetértek az azonos neműek házassági jogaival, ugyan miért lenne ehhez nekik kevésbé joguk, mint egy férfinek és egy nőnek. És bizony azzal is egyetértek, hogy egy gyerek a legnagyobb szeretetben és biztonságban nőhet fel azonos nemű párok családjában.

Nagyon sokat vesztettünk azzal, hogy kizárólagossá próbáltuk tenni a „keresztény” családformát. Ez az egyik, de csak az egyik lehetséges formája a családszerkezetnek. Nálunk meg aztán végképpen eltorzult ez a kérdés, amikor gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények ürügyén az állam ideológiává emelte a monogám családot, sőt mindenkit, aki nem így él, azt potenciálisan veszélyforrásnak ítélte, amire a legkeserűbb példa az LMBTQ „propaganda” kitiltása az iskolákból, holott a gyerekeket informálni és érzékenyíteni kellene az élet sokféleségére. (Mondanom sem kell: minden korosztályt természetesen a maga fejlettségi szintjén. Tehát nem tiltunk be és darálunk le mesekönyveket.)

Ehelyett ebben is csak a gyűlöletkeltés folyik, mint ahogyan minden valóban elítélendő zaklatást azonnal felhasználnak most éppen a tanárok elleni hangulatkeltésre. A bűncselekményt nem szabad megtűrni, de ha már a szeretetről prédikál a kormány, akkor tisztelni kell a mások szabadlétét, és nem megbélyegezni.

SÍKLAKI ISTVÁN: HA BEVEZETNÉK A KÖTELEZŐ SORKATONASÁGOT, AKKOR INNEN MENNI KELL

HÍRKLIKK
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.02.26.


Ez a nemzet nagyon sokáig eltűr mindent, ha holnap azt mondaná Orbán, hogy visszahozza a sorkatonaságot, akkor azt mindenféle különösebb cirkusz nélkül meg tudná csinálni, csak annyit kockáztatna, hogy ha nem zárja le a határokat, akkor még nagyobb tömegével menekülnének el a fiatalok, mint most, de ennél komolyabb ellenállás nem lenne. Így válaszolt a Hírklikknek Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanszékvezető docens arra a kérdésre, hogy mi történne, ha újra kötelezővé tennék a sorkatonaságot. A kérdés azért merült fel, mert a Fidesz gyakran lebegteti, de egyelőre minden esetben tagadja, hogy erre készülnének. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is igyekezett a napokban mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány napirendjén továbbra sem szerepel a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.


Síklaki István szerint az, hogy nem állnának ellen a sorkatonaság újbóli bevezetésének, nem csak magyar sajátosság, jelen van Kelet-Európa más országaiban és a Balkánon, de más távolabbi országokban is. Ha lerohannak valakit és szabadságharcról van szó, akkor nagyon másképp gondol erre az ember, mintha nem éli át ezt a fajta szörnyűséget.

„Ha megkérdeznének, hogy apaként a fiamat vagy a hazámat választanám, én is azt mondanám, hogy a fiamat. Itt nem is a fiatalemberek az érdekesek, mert nyilván ők azt mondják, hogy ez hülyeség. Ez politikai szempontból éppen az időseket célozza meg, azokat, akik ostoba nosztalgiával beszélnek arról, hogy bezzeg az ő idejükben jó volt a katonaság, fontos volt és fegyelemre, hazaszeretetre tanított. Egy kisebb településen tízből nyolc idősebb ember helyeselné ilyen megfontolásból a kötelező sorozást, miközben mindenki tudja, hogy a Magyar Néphadsereg minden volt, csak nem fegyelem, nem hazaszeretet, hanem kupleráj és röhej.”...

NÉMETH SZILÁRD HAMVAI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.27.


Németh Szilárd kirakott az asztalra egy keresztet, egy tálka hamut, és meghirdette a hamvazószerdát a közösségi oldalán. Valamint az ebből fakadó negyven napos böjtöt. Sok minden volt már Németh elvtárs: rezsiguru, honvédő, de leginkább a pacalja híres a velővel elegyeset. Jobb napokon reggeltől napnyugodásig tudjuk, miket fal be a rezsibiztos, szinte beleégett a retinánkba a fakanala, ahogyan öblös üstök vagy bográcsok mellett lengeti akárha kardot, és mindent belep a zsír. Németh elvtárs főzős képeiből szinte árad a tömény zsírszag, amit viszont nem róhatunk fel neki, a magyari embernek ez a konyhaművészete.

Most viszont, amikor a jelek szerint hittérítő is lett, a zsíros fazokak vs. tálka hamu olyan ellentmondást generál mibennünk, amit föloldani szinte lehetetlen, de kísérletet teszünk azért rá. Ez okból nyomogatjuk a billentyűket a megfelelő sorrendben, és csak néha ütünk mellé. No most, elsőként nem hiszünk Németh elvtárs őszinte hittérítésében, képei és megnyilatkozásai alapján az ő hite alkalomszerű, és addig buzog, ameddig fényképezőgép van a közelben. Szenteltette ő már föl az irodáját nem önszántából, hanem Orbán nyomán, mintegy őt utánozva, hogy megkapja a pirospontjait, illetve a lecsorgó morzsákat.

Németh elvtárs hite őszintétlen és hazug, mi több, megengedjük, a felszínt súrolgatja csupán, a kultuszt úgy oldalról, amire utalnak az eszement keresztény kultúráról előadott hajdani tézisei is. A kultusz része a hamvazószerda és annak kellékei (tálka hamu az asztalon), így Németh elvtárs azt gondolja, hisz, holott csak bohóckodik és hazudik. Talán magának is. Itt érdemes megjegyezni az egész Fidesz bagázs, de a cimbora papságuk hókuszpókuszait is, amelyeknek az ég egy világon semmi közük nincsen az ősmítoszhoz (vö.: Spengler), ahogyan Jézus mágikus hitéhez sem. De ez évezredes történet, és valószínűleg Németh elvtársnak fingja sincs róla.

Ilyképp böjti felhívása az, ami, amit már nem is lehet és fölösleges kimondani. Elindulunk tehát a profán irányba, ahol is azt találjuk, nem hiszünk a böjtjében, mert eddigi életútja erre egyáltalán nem predesztinálja, mi több, a velős pacallal egyenesen lehetetlenné is teszi. Viszont látjuk a szervilizmus – ami most a vallásos buzgalmat követeli meg – nyílegyenes útját, amiből, ha Németh elvtárs kicsit is következetes, az fakad, hogy hamarosan szerzetesi ruhában járul elénk a Facebookon, és várja a gazdája felszólítását, ami valaha ez volt: csuhások, térdre, imához. Emlékszünk erre is, és ezen a szemüvegen keresztül nézzük a tálka hamut.

Ám, mint a fentiekből kitetszik, látjuk a jövendőt, mégpedig felettébb éles szemmel. S ha az abszurdnak, mi több, szürreálisnak tűnik, akkor tessenek abba belegondolni, kiinduló tételünk, helyzetünk mintegy, ugyanilyen valóságon túli és illékony, mint annak folyománya. Mindettől azonban kétségbe esni egyáltalán nem kell nekünk így együtt és magunkban, mert ugyanez az álomszerű jövő másféle kimeneteleket is mutat nekünk. Feltéve, ha nagyon akarjuk. És mért is ne akarnánk. Feltesszük ugyanis továbbgondolásunkban a Németh elvtársban buzogva hazudott hit félelmetes erejét, és a kultusz pincsi-követését...