2020. március 23., hétfő

RÁADÁS: VÍRUS ŐRÜLET, EZT LÁTTAM, TAPASZTALTAM...

SZILI FURGONNAL VLOG
Szerző: Szili
2020.03.23.



  Sziasztok! 
  Ez egy mínuszos rész, mivel soron kívül 
  adom ki az aktualitása miatt. 
  Egy gyors német, Székesfehérvár-Straubing 
  menet, mutatom a magyar, osztrák, német 
  határokat és a védekezéssel kapcsolatos 
  látottakat...

HOGYAN BESZÉLJÜNK A GYEREKEKKEL A KORONAVÍRUSRÓL?

MÉRCE
Szerző: FEHÉR TIBOR DÁNIEL
2020.03.23. 


Jóval azelőtt, hogy elkezdődött volna a köznevelési intézmények digitális munkamódja, számos gyermek hozta be a rendelőbe a koronavírus kérdését.

Valaki a szabadrajz során papírra vetette, ahogy a farkasfejű bacilusok megeszik a nagymamát; valaki homokkal temette be játéka során a katonákat, mielőtt azok megfertőzik a szüleit. Volt, aki gyurmából megformálta az interneten látott koronavírus „labdákat”, majd nem csak két ököllel ütötte őket, hanem, biztos, ami biztos, csak akkor volt nyugodt, ha a bábjátékban a varázsló meggyógyította a vírusokat püfölő kezét.

Mindenki máshogy küzd meg a jelenséggel, azonban egy biztos: ahol a gyerekek félelmei nem vihetők be a szülő-gyerek kapcsolatba, ott egyedül maradhatnak fantáziákkal.

Irvin Yalom idézi Jerome Brunert, a pedagógiai pszichológia egyik ismert alakját, aki szerint „életkortól függetlenül, az intellektuális őszinteség valamely formájában bármilyen téma megtanítható a gyermeknek”. Ez ebben az esetben azt jelentheti, hogy a koronavírussal kapcsolatban a szépítő kifejezések csak megzavarhatják a gyereket.

Ha a szülők kerülik a témát, akkor hasonló reakciót váltanak ki, mint amikor nem lehet a szexről beszélni: a gyerek más információk után néz, melyek adott esetben ijesztőbbek lehetnek a „valóságnál”.[1]

Gerő Zsuzsa pszichoanalitikus gyermekpszichoterapeuta hangsúlyozza[2] például, hogy ha orvoshoz megyünk, akkor se azt mondjuk, hogy sétálni megyünk. Vagy, ha valamilyen ijesztő dolgot éltünk át együtt, akkor nem teszünk úgy, mintha semmi se történt volna.
A koronavírus kapcsán ugyanezt mondhatjuk, mint általában, hogy jó légkörben a gyermek akkor és annyit kérdez, amennyit érzelmi teherbírása megenged. Annyi különbséggel, hogy ezekben a megterhelő időkben fokozottan érdemes nyíltsággal olyan légkört teremteni, ahol bátran kérdezhet.

Ha a szülő megkérdezi, mit tud a gyermek a koronavírusról, arra minden további nélkül kaphat olyan választ, hogy a gyermeket ez aggasztja, ezért ilyenkor az esetleges helytelen információk kijavítása mellett hasznos lehet ezt érzelmi támogatással együtt tenni...

NEM TÁMOGATTA AZ ELLENZÉK A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY KEDDI ELFOGADÁSÁT

24.HU
Szerzők: D. KOVÁCS ILDIKÓ, BITA DÁNIEL
2020.03.23. 


A kormányoldalnak nem elég a veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbítása, az ellenzék időkorlát nélkül viszont nem szavazza meg a javaslatot, így egy hetet csúszik a döntés. Addig azonban lejár a március 11-én tizenöt napra kihirdetett rendkívüli jogrend.

Nem akar korlátlan hatalmat – ezt mondta Orbán Viktor a parlamentben hétfőn, amikor a felhatalmazási törvényről szólt az ellenzéki frakcióvezetőknek adott viszonválaszában. (Előzőleg a sajtótájékoztatóján elmondottakat ismételte el a plenáris ülésen.) Az Országgyűlésnek minden nap meglesz a joga arra, hogy azt mondja, eddig és ne tovább, hangoztatta.

"Nekem ne adjanak felhatalmazást három hónapra",

– mondta a kormányfő arra utalva, hogy jelen állás szerint nem lehet meghatározni, mikor lesz vége a koronavírus-járványnak. Hozzátette: nem lehet arról beszélni, hogy 90 nap múlva „összeülünk és megvitatjuk, hogy véget ért a válsághelyzet”, mert ha a védekezés sikeres, akkor a járvány el fog nyúlni, és „három hónap múlva mindannyian rosszabb állapotban leszünk, mint most”...

A KORONAVÍRUS FOKOZOTTAN VESZÉLYES A HAJLÉKTALANOKRA, MUNKAERŐHIÁNY AZ ELLÁTÁSBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RUTAI LILI
2020.03.23.


A fővárosi hajléktalanellátó intézmények szigorú megelőző intézkedéseket vezettek be, és több jótékonysági mozgalom is indult Budapesten. Ebben a szférában jelenleg senkinek sincs könnyű dolga: a munkaerőhiány a szociális ellátást sújtja, a munkanélküliség pedig az ellátásban élőket. Két civil szervezet, a Menhely Alapítvány és a Budapest Bike Maffia vezetőjével beszélgettünk.

A koronavírus különösen veszélyes a 60 év felettiekre és azokra, akiknek egészségügyi problémái vannak – a hajléktalanok jó része mindkét kategóriába beleesik. A megbetegedés megelőzésében kulcsfontosságú a higiénia és a távolság tartása, valamint szükség esetén az önkéntes karanténba vonulás – de sokan egyiket sem tudják megtenni. A hajléktalanszállókon és az utcán élők ezért most fokozottan ki vannak téve a veszélynek.

Mindeközben az intézmények egyre kevesebb munkaerővel igyekeznek fertőzésmentesen tartani az ellátást, az ellátottak pedig sorra veszítik el munkájukat, megélhetésüket.

Karácsony Gergely főpolgármester múlt szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a fővárosban bővítik a hajléktalanszállókat, és felkészülnek arra is, ha a koronavírus-járvány miatt karantént kell kialakítani hajléktalan embereknek. Az EMMI lázmérést, távolságtartást, tisztálkodást, fertőtlenítést és védőfelszerelést javasolt a hajléktalanszállóknak, az NKK pedig március 8-án látogatási tilalmat rendelt el a szociális intézményekben.

Két hajléktalanoknak segítő civil szervezet vezetőjét, a Menhely Alapítvány igazgatóját és a Budapest Bike Maffia alapítóját kérdeztük a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli perspektívákról...

AZ ALKOTMÁNYOS PUCCS NEM ÁLLÍTJA MEG A JÁRVÁNYT

INDEX
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2020.03.23.


Orbán Balázs államtitkár az Indexen megjelent írásában néhol fellengzős érveléssel, néhol pedig fenyegetéssel próbálja védeni a veszélyhelyzet kormány által kért, korlátlan idejű meghosszabbítását. Annak tudatában teszi ezt, hogy a kezükben lévő propagandagépezet holnaptól milliók felé fogja kiabálni a hazugságot a „hazaáruló sorosista migránsbarát ellenzékről”, amely „a vírus pártját fogta”.

Le kell szögezni és századszor is ki kell mondani: az ellenzék nem puhítani akarja a védekezést! Sőt, leginkább a kellően határozott, hatékony, szakmailag megalapozott és időben meghozott intézkedéseket követeli hangosan. A kormány felruházása teljhatalommal éppen azért aggasztó, mert nem látszik, mire akarják használni.

A KABINET UGYANIS AZ ELMÚLT EGY HÉTBEN AZ EGYRE SÚLYOSABB JÁRVÁNYÜGYI HELYZET ELLENÉRE SEM TETT SEMMI ÉRDEMLEGES INTÉZKEDÉST, AZON KÍVÜL, HOGY NÉHÁNY KATONÁT KIRENDELT AZ UTCÁRA ÉS ÖSSZEÜTÖTT EGY GYALÁZATOS TÖRVÉNYTERVEZETET.

Nem szívesen adnék korlátlan felhatalmazást egy olyan kormánynak, amelyik eddig alapvető járványtani ismeretek hiányáról tett bizonyosságot. Nem erősíti a bizalmamat sem a kormány 2010 óta tapasztalt tevékenysége, sem az őszinte tájékoztatás folyamatos hiánya. Ennek ellenére nem kívánom csípőből elutasítani az ötletet. De szeretném Orbán Balázs néhány objektívnek szánt érvét tételesen cáfolni, és bemutatni, miért is tartom alkotmányos puccsnak a pénteken benyújtott törvényjavaslatot.

Meglehetősen cinikus az az állítás, hogy ha az ellenzék nem szavazza meg ezt a törvényt, akkor ki kell nyitni az iskolákat, megszűnik a hiteltörlesztések moratóriuma és megszűnik a boltzár. Aljas érvek ezek, az államtitkár is jól tudja, hogy ezeket az intézkedéseket minden további nélkül, sürgősséggel vagy úgynevezett kivételes eljárásban törvénybe iktathatná keddig a parlament. Nagyon jól tudja a kormány, hogy megszavaztuk volna, ha őszintén elmondja, mit miért szeretne lépni. Ugyanezt megtehette volna bármilyen más intézkedéssel, de múlt hétfő óta gyakorlatilag semmi nem történt.

A másik „érv“, hogy attól tartanak, ha csak néhány hónapra kapnak teljhatalmat, az esetleges újabb hosszabbítás idején már nem lenne határozatképes a parlament. Ez aggasztó beismerése annak, hogy valami iszonyatosan nagy baj lesz. Ötvenszázalékos mortalitással számolnak talán? Vagy csak azzal, hogy a járvány akkorát robban, hogy a képviselők fele egyszerre lesz beteg? Persze, ha valóban tartanak ettől, a helyzet többféle módon orvosolható lenne, a korlátlan idejű felhatalmazáson kívül is. A törvényjavaslat megengedi például az Alkotmánybíróságnak, hogy videokonferencián, elektronikus szavazással dolgozzon – ezt a parlamenttel is megtehetné.

Az ellenzék kap majd hideget-meleget a kormánypárti sajtótól, de számos okunk van, hogy ne bízzunk a kormány önmérsékletében, abban hogy a megfelelő időben majd magától lefújja a veszélyhelyzetet. Az első például az, hogy

A KORMÁNY JELENLEG IS VISSZAÉL EGY HASONLÓ FELHATALMAZÁSSAL:


2015-ben vezették be a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, amely különleges jogosítványokat ad a rendvédelmi szervek kezébe. Bár a bevezetésekor megszabott feltételek régóta nem állnak fent, azóta is félévente meghosszabbítják a válsághelyzetet, legutóbb március elején történt meg ez.

A másik, gyanakvásra okot adó körülmény, hogy a törvénytervezet megtiltja a képviselő-testületek önfeloszlatását, az időközi választásokat és a népszavazásokat. Szűkebb hazámban, Szekszárdon pontosan értjük, miért van ez: Ács Rezső polgármester a veszélyhelyzetre hivatkozva puccsolta meg az ellenzéki többségű közgyűlést, fogadta el egy személyben a költségvetést, vette saját kezébe a városi lapot, vette fel újra állásba a korábbi sleppjét...

A DEMOKRÁCIA NEM LEHET KARANTÉNBAN

INDEX
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2020.03.23.


Életünk eddigi legnagyobb próbatételével szembesít minket a sors: egy halálos világjárvánnyal, ami a legerősebb nagyhatalmak és legstabilabb európai demokráciák vezetői, népei, egészségügyi rendszerei számára is soha nem látott kihívást jelent.

Az a politika, amit korábban ismertünk, immár szintén a múlté: az Egyesült Államoktól kezdve Nagy-Britannián keresztül Magyarországig mindenhol a nemzeti összefogás ideje jött el, függetlenül a politikai különbségektől vagy a közelgő választásoktól. Mindenkinek a maga helyén kell megtennie a legtöbbet, hogy enyhítse a nemzetet érő tragédiát.

Természetes, hogy ilyenkor a kormány a nagyobb felelősséghez szabott nagyobb mozgástérrel dolgozik. Elenyésznek a tegnap vitái: egy válságkezelő kormány nem rakja a címlapra Soros Györgyöt, és egy felelős ellenzék sem örül a kormánypolitika kudarcainak, hanem a maga eszközeivel segíti a közös célok érvényesülését. A Momentum egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a kormány számára, a veszélybe került munkahelyek megmentésétől a közétkeztetés fenntartásán át a legszegényebb családok segítéséig. Tagjaink, képviselőink az ország különböző pontjain önkéntes szolgálatra jelentkeztek. Segíteni akarunk. Ez a kölcsönös bizalom az alapja a katasztrófa elleni együttműködésnek.

Végtelen csalódással kell tapasztalnunk, hogy a Fidesz épp vissza akar élni ezzel a bizalommal. Orbán Viktor még egy nemzeti katasztrófa idején sem tudja félretenni saját hatalomtechnikai érdekeit.

Helyes, hogy a kormány a veszélyhelyzet bevezetésével megkapta a felhatalmazást, hogy – ideiglenesen! – az emberéletek megmentése érdekében a parlamentet kikapcsolva irányítsa az országot, és korlátozza az emberek alapvető jogait.

De ez a felhatalmazás nem lehet korlátlan, és nem tarthat örökké: a parlamentnek – kormánynak és ellenzéknek közösen – 30 naponta meg kell vizsgálnia, hogy a megfelelő eszközökkel ruháztuk-e fel a kormányt, és miként használta azokat. Ez a felhatalmazás nagyon erős, demokrácián túli jogokat ad Orbán Viktor kezébe. Nem használhatja korlátlanul!
...

ELJÖTT A VÍRUSDIKTATÚRA IDEJE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.03.22.



Úgy tűnik a koronavírus-járvány hátán teszi meg az utolsó métereket Orbán Viktor azon a hosszú úton, melyen 2010-ben indult el. Pártunk és kormányunk vezetője ugyanis meglátta a nagy lehetőséget a járvány okozta felfordulásban, és úgy döntött, belép a teljes autokrácia kapuján. Mostani lépése azonban kockázatokkal is jár, hiszen a koronavírus-járvány következményeit így teljes egészében a kormányának kell kezelnie, és ha kudarcot vall, akkor nem a politikai ellenzékkel, hanem a harcos és elkeseredett néppel kell szembenéznie.

Mivel a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet csak 15 napig érvényes, hétfőn a parlamentnek kell döntenie arról, meddig hosszabbítják meg a rendelkezés idejét. Kocsis Máté szeretné, ha már most megszavazná az országgyűlés, hogy év végéig különleges jogosítványokat kapjon a kormány, ám arra nem számít, hogy az ellenzék megszavazná a négyötödös többséget igénylő rendelkezést. A koronavírus-jogszabályt azonban nyolc nappal később kétharmaddal is átviheti a Fidesz, így ne legyen kétségünk afelől, hogy Orbán Viktor ebben az évben már nem akar vacakolni a parlamentáris demokrácia "vadhajtásaival".

Az Orbán-rendszer lényegéből következik, hogy a krízishelyzetekben is igyekszik előnyt kovácsolni a maga számára, sőt a politikai haszonszerzés egyik legkiválóbb lehetőségét látják az ilyen szituációkban. A Fidesz frakcióvezetője azonban olyan cinizmussal jelentette be a rendeleti kormányzás szükségszerűségét, és olyan elszántan rontott neki a lehetséges bírálóknak (pártok, jogvédők, civil szervezetek), hogy a rendelkezés végső célja felől nem hagyott kétséget. Orbán ki akar iktatni minden olyan kontrollal rendelkező intézményt, melyek eddig még némileg akadályozták a teljhatalom gyakorlásában...


SZABAD SZEMMEL: ORBÁN LÉPÉSE MEGMUTATJA, HOGY EGY VÍRUS A JOGÁLLAMOT IS KÉPES FELSZÁMOLNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.23.


Kurier 

Magyarország közvetlenül azelőtt áll, hogy áttérjen a diktatúrára – így kommentálta Paul Lendvai a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Orbán Viktor a jövőben dekrétumok igénybevételével kormányozna, mégpedig meghatározatlan ideig, a koronavírusra hivatkozva. Azaz a hatalom megkapná a diktatúrák minden jogosítványát, és azokkal élhet is, ha az Országgyűlés rábólint a tervezetre. Orbán nyilvánvalóan jogot akar arra, hogy bizonyos jogszabályokat felfüggesszen, másokat elrendeljen. A hivatalos magyarázat 
szerint meg kell védeni a lakosság egészségét és anyagi biztonságát, valamint a stabilitást.


A magyar miniszterelnök olyan különleges jogkört követel magának, amilyet diktatúrákban szokás. Már be is terjesztették az ezt tartalmazó radikális törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását. A kormányok persze mindenütt különleges hatalmat igényelnek a járvány miatt, ám ez kényes kérdéseket vet fel az alapjogok és a demokratikus ellenőrzés kapcsán. Ezért az ilyen felhatalmazások általában időben korlátozottak és magukban foglalják a parlamenti felügyeletet. Magyarország azonban ennél jóval tovább ment. Az orbáni változat azt tartalmazza, hogy a miniszterelnök meghatározatlan ideig rendeleti úton vezesse az országot. Az Országgyűlés elvesztené jogait, nem tartanának választásokat, viszont széles kompetenciához jutna a hatalom, pl. a rémhírterjesztőkkel szemben. Az országban jelenleg 131 beteget tartanak nyilván, de valószínűleg csak azért ennyit, mert nem végeznek elég vizsgálatot. Ugyanis nincs elegendő teszt. Egyébként pedig gyorsan nő a fertőzöttek száma. Trumphoz hasonlóan először Orbán is lebecsülte a veszélyt. Megpróbálta úgy beállítani, hogy migránsok okozzák a bajt. A bírálatokat politikai támadásként vagy Soros aknamunkájaként intézték el. Egyesek arra szólítottak fel, hogy zárják börtönbe a „félelmet gerjesztő” újságírókat. Ám a helyzet ennél drámaibb, hiszen az egészségügy már a járvány előtt alapvető pénzügyi és személyi hiányosságokkal küszködött. A független sajtó attól tart, hogy az új jogszabályt ellene vetik be, ám a hivatalos szóvivő szerint itt csupán a liberális média nemzetközi kampányáról van szó. Ezzel szemben Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogásza és Magyarország-szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyészség túlnyomórészt maga értelmezheti a rendelkezéseket. A kormány új törvényeket hozhat, a régiektől viszont eltekinthet. A bíróságok nem működnek, így a Fidesz-barát Alkotmánybíróság az egyedüli, amely az ellenőrzést gyakorolja. Az Országgyűlés ugyanakkor feladná ezt a funkcióját. Utána a kormány dönthetné el, hogy mikor ér véget a rendkívüli állapot. Az amerikai szakértő rámutat, hogy Orbán gyakorlatilag diktátori hatalomhoz jutna. Az ellenzék csak késleltetni tudja a jóváhagyást, ami következik abból, hogy a kormány évek óta, lépésről lépesre a maga javára módosítja a jogszabályokat, szorítja vissza a civil társadalmat és a margóra tolja az ellenzéki médiát. Ilyen körülmények közepette a demokrácia szempontjából jóval fenyegetőbb a helyzet, mint Svájcban vagy Ausztriában. Utóbbi két országban ugyanis sokkal egyértelműbb, hogy a szabadságjogokat csupán átmenetileg szabad korlátozni, viszont nem szabad azokat visszafordíthatatlanná tenni.

Egyre több kormány ragadja meg a koronavírus miatt előáll helyzetet, hogy rendeletek segítségével hosszabb távra is több hatalmat szerezzen magának. Főleg Magyarországra igaz ez, ahol Orbán Viktor más jó ideje sorra kapcsolja ki a jogállami elveket. A politikus ezúttal is gyorsan cselekszik. Most már jogköre kiszélesítését célozza meg. Dekrétumok útján gyakorolná az ország vezetését, ami azt mutatja, hogy egy vírus a jogállamot is képes felszámolni. De a kormányfő nincs egyedül: hasonló törekvéseket tapasztalni a lengyeleknél, Izraelben, sőt, még Nagy-Britanniában is. Mindenütt lehetőséget látnak a válságban a hatalom és az ellenőrzés kiszélesítésére. A magyar ellenzék Orbán „királyságát” emlegeti és óv a diktatúrától. De hasonló aggályokat vált ki, hogy a kivételes állapotra hivatkozva fel lehetne lépni a független sajtó ellen is, nehogy az bírálja a kormány intézkedéseit. Hogy katonai irányítás alá került 140 fontos vállalat, az szintén azt üzeni: a kormányfő vaskézzel kormányoz. Emellett a politikus kitartóan sugallja, hogy a lehető legjobban felkészültek a járvány elleni küzdelemre. Csak éppen az egészségügyi ellátórendszer már korábban megrogyott. Hogy erről eltereljék a figyelmet, már jó ideje folyik a hadjárat az állítólagos felelősök ellen, miután a miniszterelnök „logikus összefüggést” lát a bevándorlás és a kórokozó között. Bizonyítékként előráncigált két iráni diákot, akinél először állapították meg a fertőzöttséget. Viszont hosszú ideig nem vizsgálták azokat a magyarokat, akik Olaszországból vagy más, veszélyeztetett övezetből tértek haza.

Orbán Viktor a választások elhalasztásával és hadigazdálkodással reagál a válságra: a parlament elvben ma fogadja el azt a törvényt, amely meghatározatlan időre szó szerint eltörli a demokráciát. Nem ülésezik a parlament, nem lesznek jogok, korlátozzák a sajtót. A miniszterelnök igen sajátosan reagál a járványra. A rendkívüli állapot meghosszabbításáról csütörtökig négyötödös többséggel kellene dönteni, ám nem valószínű, hogy az összejön, mert az ellenzék diktatórikusnak minősíti a tervezetet. Vagyis úgy néz ki, hogy ma semmiképpen sem lesz meg a jóváhagyás, de 8 nappal később a Fidesz már venni tudja az akadályt. A lényeg, hogy Orbán dekrétumokkal kormányozhatna, amíg csak le nem fújja a különleges állapotot. Közben katonák veszik át az ellenőrzést 140 stratégiainak minősített cégnél, ideértve, hogy az operatív irányításba is beleszólhatnak, ha a hatalom úgy látja jónak. Először azonban láthatólag csupán a helyzetet mérik fel a kapacitás szempontjából. Ez azt szolgálja, hogy ezek a vállalatok minden körülmények közepette működjenek, munkájukat stratégiailag hangolják össze, még akkor is, ha netán csődbe mennének. A honvédelmi miniszter az egyik akciócsoport vezetőjeként közölte, hogy a kört még tovább is szélesíthetik. Mindenesetre, amelyek már most is beletartoznak, azok közül sok egyébként is állami fennhatóság alatt áll. Közben sok helyen már a katonaság is megjelent az utcákon. Hivatalosan azért, hogy erősödjön az emberek biztonságérzete, de Budapesten még nincsenek ellenőrző pontok.

Orbán Viktor azt tervezi, hogy teljes felhatalmazást ad magának, anélkül, hogy a törvények megkötnék a kezét. A jobboldali-populista politikus a világjárvány miatt akar magának teljhatalmat. Sok ellenzéki úgy érzi, ez olyan, mintha a miniszterelnök biankó csekket kapna a teljesen önkényes fellépéshez. És ezt csak tetézi, hogy meghatározatlan időre szólna a rendeleti kormányzás. Hiszen a végrehajtó hatalom döntené el, hogy mikor üljön össze megint a parlament. Megfigyelők aggódnak, hogy Orbán, aki az eltelt 10 évben kimutatta a foga fehérjét, azaz erősen tekintélyelvű ösztöneit, arra használja ki a korlátlan jogkört, hogy rendeleti diktatúrát vezessen be. A Political Capital azt írta: az utóbbi évtized rávilágított, hogy a hatalom mindannyiszor visszaél helyzetével, amikor csak alkalom kínálkozik a fékek és ellensúlyok gyengítésére. Magyarországon csak ezután robban a megbetegedettek száma, mert ennyire kevés tesztet más államokban nemigen végeznek. Az egészségügy ki van vérezve, nem jut elég pénzhez. Továbbá hiányzik főleg védőmaszk és –ruha, valamint intenzív ágy. Az ellátó rendszer igencsak hamar elérheti a saját korlátait, ha beüt az igazi járvány. Kim Lane Scheppele szerint a „felhatalmazási törvény”’ semmivel sem járul hozzá a magyar egészségügy erősítéséhez. Viszont hatalmas eszközt ad Orbán kezére, ha a kórokozó sok áldozatot követel, és az emberek elkezdenek lázadni az elkerülhető áldozatok láttán. Az átfogó jogkör lehetővé tenné a miniszterelnök számára, hogy drákói eszközökkel megrendszabályozza a lakosságot és megtartsa hatalmát. A Human Rights Watch igazgatója, Kenneth Watch azt írta, milyen kényelmes Orbán számára, hogy házhoz jött a vírus. A rendkívüli állapot kihirdetésére használja a helyzetet, ideértve, hogy az újságírókat akár öt évre lehetne ítélni, hamis információk terjesztéséért. Azt azonban találja ki mindenki maga, hogy ki dönti el, mi az álhír...

EGYETLEN FIDESZES OLIGARCHA SEM ÉLNE TÚL EGY KORMÁNYVÁLTÁST

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.23.


Elvesztette vagyonának egyharmadát Mészáros Lőrinc. A magyar oligarcha vagyona korábban meghaladta a 400 milliárdot, ám a koronavírus okozta tőzsdei árzuhanás, illetve a forint gyengülése után, a gázszerelőnek „már csak” 290 milliárd forintja maradt. Mészáros „elszegényedésének” nincs vége, hisz az árfolyamok tovább esnek, s a forint is újabb mélypontokra kerül. Mihályi Péter közgazdásztól azt kérdeztük, hogy ha Mészáros ért a gazdasághoz, akkor megelőzhető-e lett volna a veszteség, illetve előfordulhat-e, hogy a gázszerelő helyett, esetleg a miniszterelnök irányítja Mészáros cégeit.

Megelőzhette volna a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus, hogy a gázszerelő mester több mint 100 milliárdot bukjon a tőzsdén?

– Biztosan nem tudta volna megelőzni, mert ha csak bejelenti az eladási szándékát – ami már önmagában is a komoly veszély jele –, akkor egy fillért sem kapott volna a részvényekért. Ez a tőkepiacok természetes működése: a papírok ára néha felmegy, máskor meg leesik. Ha viszont a cégalapító akarja eladni a részvényeket, ott már valami gyanús, s akkor a kutyának sem kell, és a más tulajdonában lévő papír is elértéktelenedhet...

MAJTÉNYI: SZÁJKOSÁR KERÜLHET MINDENKIRE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.23.


„Éppen a kormánypárti publicisták, egy-két héttel ezelőtt egyfajta nyugati kommunikációs ármányt sejtettek a koronavírus terjedésével kapcsolatos sajtóhírekről, és arra utaltak, hogy valójában azt tesztelik, hogy a nemzetközi háttérhatalom hogy tudja álhírekkel befolyásolni a nemzetközi közvéleményt. Komoly gondolkodású ember tudta akkor is és most is, hogy a helyzet olyan, amelyben nagyon súlyos intézkedésekre van szükség” – nyilatkozta Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Hírklikknek arról, hogy az új, felhatalmazási törvénybe belekerült a rémhír terjesztésének súlyosabb szankcionálása. Azt is elmondta, hogy sehol nem biztosít a világon a kormányoknak akkora mozgásteret még a rendeleti kormányzás sem, hogy aránytalanul korlátozza a szabadságjogokat.

- Hétfő reggel már megjelent a Nézőpont Intézet felmérése, miszerint a magyarok 94 százaléka szerint is fenn kell tartani a veszélyhelyzetet, és a lakosság 72 százaléka elégedett Orbán Viktor munkájával. Mennyire hitelesek ezek a számok?

- A független sajtótermékek rendre hozzáteszik ehhez a közléshez, hogy a Nézőpont a kormány házi közvélemény kutató intézete, és ez teljesen meg is felel a valóságnak. Ezzel együtt nem tartom teljesen kizártnak, hogy a közölt adatok közel járnak a valósághoz. Emlékeztetnék arra, hogy az I. világháború idején a háború-pártiak, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Budapesten és Prágában is, nagyjából százszázalékosan támogatták a háborút, de még a szociáldemokrata vezetők nagy többsége is hirtelen háború-párti lett. Csak néhány igazán nagy alakja a baloldalnak volt annyira bátor, hogy ellenkező véleményt fogalmazzon meg. Aztán gyorsan jött a kijózanodás. Most nem vitatja egyetlen komoly gondolkodású ember sem azt, hogy nagyon súlyos a járványhelyzet, de ez nem jelentheti szabadságunk teljes feladását...

MEG KELL NYITNI A MÁSODIK FRONTOT, HOGY MEGMENTSÜK A MAGYAR GAZDASÁGOT

G7.HU
Szerző: RESZEGI LÁSZLÓ
2020.03.22.


A koronavírus-járvány elleni harc első frontjában az egészségügyi dolgozók harcolnak. Ez a harc kemény lesz, és még hosszú hónapokig tarthat. Ezzel párhuzamosan azonban meg kell nyitni a második frontot is, amely a magyar gazdaság életben tartásáról szól.

A magyar gazdaság rég nem látott, mély válságba került. A vírus, illetve a terjedés megállítása érdekében hozott lépések Európa és a világ gazdaságának hirtelen leállásával fenyegetnek. Többen megkérdeztek, hogy az én meglátásom szerint milyen lépések szolgálnák a legjobban azt, hogy Magyarországon megálljon zuhanás, és az ország minél gyorsabban kilábalás útjára lépjen.

Örülnék, ha ebben a kérdésben nyilvános vita indulna a G7 felületén, hogy ezzel is hozzá tudjunk járulni a válság minél sikeresebb kezeléséhez.

Rövid távon tüzet kell oldani, hosszabb időtávon viszont már nagyon fontosak a részletek. A következő problémákra mindenképpen kell valamilyen választ adni:
1. Fenn kell tartani a nemzetközi áruforgalmat, közúton és vasúton egyaránt

Ehhez mindenképpen szükség van európai szintű koordinációra, határokon átnyúló egyeztetésre. Akár az oda- és vissza fuvarok összehangolását segítő fórumot is létre kellene hozni. (Erre azért van szükség, a mostani helyzetben nagyon nehéz egyirányú, félfuvarokat elintézni.) Ez létfontosságú a termelőképesség fenntartásához. Ha ezt nem sikerül megoldani rövid időn belül, akkor mélyebb lesz a visszaesés.

2. Meg kell hosszabbítani a munkanélküli ellátás időtartamát

A jelenleg igen rövid munkanélküli ellátás meghosszabbításának keresletélénkítő hatása is lenne, és a munkavállalók biztonságérzetét is növelné.

A gazdaságélénkítés más formáival szemben azonban szkeptikus vagyok, erre nincsen még víruskonform módszer. Ilyen felvetés a közvetlen jövedelemtranszfer a vállalatok és a háztartások felé, különösen a turizmusban és a vendéglátásban. Az élénkítés segít a túlélésben, de az erősen kétséges, hogy valóban hasznos hatású keresletet teremtene. (Akkor jó a keresletélénkítés, ha multiplikátoros hatása van, például ha beruházásokat ösztönöz, vagy a lakosság tartós fogyasztási cikkeket vesz.) Most a válság miatt fölös kapacitások keletkeztek, mindenki fél, tartalékol, nem fogyaszt. Ha a vállalatok jó része veszteséges, akkor a sok kiosztott jövedelemtranszfer gyakorlatilag feneketlen kútba dobott pénz lesz...

NEM MEGVÉD, HANEM KIHASZNÁL, ELÁRUL, BOSSZÚT ÁLL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Vogronics András
2020.03.23.


Na most akkor az van, hogy megint benéztem a rajzot. Azt hittem, hogy pont a nem létező egészségügyünk fog betenni Orbán kormányzásának. Hát nem. Én annyira naiv f*sz vagyok, hogy az már fájdalmas. Pár hete még azt vizionáltam, hogy ez a vírus lesz a veszte a Fidesznek. Nem. Sőt. Ott tartunk, hogy ezek ebből fognak a legjobban kijönni, mi meg megdögölhetünk halomra, kit érdekel?

Az Európai Unió megint egy raklap pénzt küld a károk enyhítésére, ami valószínűleg nem a rászorulóknál fog landolni, hanem Lölöéknél. Majd eldöntik, ki kap, ki nem kap. A múltjuk alapján nem nehéz arra gondolni: alamizsnát fognak osztogatni, utána pedig nekiállnak megint fosztogatni. Mit? Elmondom. Sok cég – főleg kisebb vállalkozásokról van szó – nincs berendezkedve egy hosszú távú gazdasági válságra, kvázi fizetésképtelenné válik és tönkremegy. Ezeket a cégeket utána bagóért meg lehet majd szerezni. A csókosok meg fogják kapni a segélyeket, ne aggódjon senki, hiszen Orbán első lépése eleve az volt, hogy a saját, a strómanjain nevén lévő érdekeltségeit jól megvédte (szálloda, turizmus, szórakoztatóipar).

A katonaság bevonult a nagyobb vállalatokhoz, ahol bármikor átvehetik az irányítást. Határok lezárva, a kalitka ajtaja bezárult. Egy lépés van hátra: a TELJHATALOM bevezetése. Hadházy Ákos az elsők között jelezte: a 4/5 szart sem ér, mert 2/3-dal is át tudják vinni a törvényjavaslatot, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető ezt meg is erősítette. Tehát akkor ennyi volt. Mert biztos vagyok abban, hogy meg fogják csinálni. Most jön majd a kijárási tilalalom (bár egyelőre következetesen tagadják, hogy erre készülnének), tehát tüntetni nem lehet, noha ebben a helyzetben nyilván nem is jó ötlet. A katonák viszont az utcán vannak, ha bármit mondani mersz, kimennek érted és elvisznek a picsába, mint rémhírkeltőt. Ez vár ránk.

Aztán jön a következő lépés: az RTL Klub, az ATV, a Klubrádió, a 444, az Index, a hvg.hu, a 24.hu, stb. azonnali elkussoltatása. Facebook-rendőrség felállítása, a nyaloncok önkéntesen elkezdenek feljelentgetni és hipp-hopp 5 éves karanténban találod magad, ha nem bólogatsz Orbán szavára. Véleményem szerint ez az intézkedés tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy mindent eltüntessen, ami rá nézve terhelő lehet, hogy visszaállítsa az elesett önkormányzatok vezetőit és Budapestet is visszafoglalja. Ennyi. Megszállja a saját országát, igába hajtja a magyar népet. Mesteri...

ORBÁN: 167 AZONOSÍTOTT FERTŐZÉSRŐL TUDUNK, DE ENNÉL A VALÓS SZÁM NYILVÁN NAGYOBB

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.03.23.


"Négy vonalon szerveztük meg a védekezést, négy harctéren kell helytállnunk," mondta a miniszterelnök a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn. Orbán Viktor szerint katonai, rendőri, egészségügyi és gazdasági vonalon szervezték meg a védekezést. 

"167 azonosított fertőzés volt hétfőn reggel, de ennél nyílván nagyobb számmal fertőződtek meg, erről csak becsléseink vannak,"

mondta. A becslések viszont túl tágak ahhoz, hogy ezeket közölje.

Orbán ismertette, hogy az egészségügy számára rendelkezésre áll:
- 1,5 millió maszk, 
- 129 ezer speciális maszk,
- 20 millió pár kesztyű
- 170 ezer védőruha,
- és 2560 lélegeztetőgép.

"Fűrkészeket és portyázókat küldtem ki mind a négy égtáj felé. (..) Nyugaton mindenből hiány van, beszerezni keleten lehet. Óriási tételeket kötöttünk le, több mint tíz repülőt várunk,"

tette hozzá.

A járvány okozta megbetegedések kezelésére 24643 65 év alatti orvost és 105 ezer szakdolgozót lehet bevetni.

"Holnap reggeltől minden intenzív ágy mellett dolgozó orvos és ápoló speciális maszkot kap, a többi egészségügyis sebészi maszkot kap. Akit koronavírus-gyanúval visznek be, speciális maszkot kap,"

jelentette be. Hozzátette: észszerű eszközhasználatot kért, mert a járvány hosszú lesz.

Hat új gazdaságvédelmi intézkedésről döntöttek:
- a taxisok után további 81 ezer kisvállalkozónak adnak felmentést a kata-fizetés alól június végéig,
- a március előtt keletkezett kata hátralékokat felfüggesztik, azt elég lesz a veszélyhelyzet lejárta után fizetni,
- a turizmushoz hasonlóan a magyar médiaszolgáltatók is járulékmentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt,
- a kilakoltatásokat, végrehajtásokat felfüggesztik,
- az adóhátralékok behajtását is a veszélyhelyzet végégi felfüggesztik,
- a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-,gyed-támogatásokat fenntartják...

PONT AZOK NEM TUDNAK OTTHON MARADNI A JÁRVÁNY MIATT, AKIKNEK A LEGINKÁBB KELLENE

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.03.22.


A dolgozó 60 éven felüliek többsége olyan munkát végez, amit nem lehet otthonról ellátni. Így hiába vezeti be a koronavírus-járvány miatt egyre több cég a távmunkát, a munkaerőpiacon aktív népességen belül legnagyobb arányban minden bizonnyal azoknak kell így is bejárniuk a munkahelyükre, akiket a leginkább veszélyeztet a betegség.

Egy részüknek segítettek a kormányzati intézkedések – mint például az iskolák bezárása vagy az egészségügyi ellátás korlátozása -, de a többség nem tud mit csinálni.


Több mint 350 ezer 60 év feletti dolgozik

Napok, bizonyos helyeken hetek óta minden épkézláb országban folyamatosan azt sulykolják, hogy a 60-65 év felettiek maradjanak otthon, hiszen a koronavírus erre a korosztályra a legveszélyesebb. Az esetükben az átlagosnál sokkal nagyobb arányban alakulnak kis súlyos tünetek, és a mortalitás is jóval magasabb. Mivel itthon a nyugdíjkorhatár jelenleg 64,5 év, de sokan nyugdíj mellett is dolgoznak, megnéztük, hogy mekkora lehet azok aránya, akik eleget tudnak tenni a felhívásnak úgy, hogy közben munkájukat is ellátják.

Pontos arányokat sajnos nem lehet mondani, ehhez ugyanis nagyon szűk értelmben vett foglalkozásokra, munkakörökre lebontott adatokra lenne szükség korosztályonként, ám ilyenek Magyarországon nem állnak rendelkezésre. Az európai és a hazai statisztikai hivatalnak azonban vannak olyan kimutatásai, amelyekből lehet következtetni az érintettek számára...

MINDENT MEG AKAR KAPARINTANI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.23.


Azt hinné az ember, hogy egy világjárvány kellős közepén, az ország vezetésével megbízott miniszterelnök legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy mindent megtesz a saját honfitársaiért. Nos Magyarországon ez unortodox módon kicsit másképp van, itt ugyanis Orbán egy lehetőséget látott meg arra, hogy végre ne csak díszletek mögé bújva játssza a diktátort, hanem azokat teljesen lerombolva álljon ki a nép elé, és kiáltassa magát teljhatalmú vezetővé. A 2015-ös menekültválságot is saját céljaira használta fel, akkor azonban még nem tehette meg, hogy az EU szeme láttára vezeti be a teljes diktatúrát. Akkor még voltak, akik figyeltek, hiszen a válság nem érintett mindenkit, ezért egy hatalomátvétel szembetűnő lett volna. Orbán tehát lassan, törvények átírásával szerzett magának egyre több és több hatalmat, de a nagy álmát nem volt képes elérni 10 év alatt sem.
Pontosan tudta, hogy valaminek történnie kell ahhoz, hogy a világ szeme láttára hozhasson létre nyílt diktatúrát az országban. Nem tudhatta persze, hogy mi következik 2020 elején, de vélhetően számolt azzal, hogy valamikor, talán eljön az ő ideje. Véleményem szerint ezt a menekültektől várta, és ha nincs a koronavírus, talán úgy történt volna minden, ahogy azzal ő számolt. De megérkezett a vírus és térdre kényszerítette a világot. Ezidáig még csak Kína és remélhetőleg hamarosan Olaszország lesz túl a nehezén, minden más ország még hosszú szenvedés elé néz. Ez a káosz azonban megteremtette a tökéletes táptalajt Orbánnak ahhoz, hogy felrúgjon minden játékszabályt. Veszélyhelyzet van, erre hivatkozva pedig napokon belül teljhatalomra tehet szert, annak ellenére is, hogy a teljes ellenzék tiltakozik ez ellen.
Magyarországon a mai napig nem vezettek be kijárási tilalmat, de nem vagyok biztos abban, hogy nem okkal. Elég lesz ugyanis ezt akkor meglépni, ha Orbán megszerezte az évtizedek óta vágyott hatalmát, hogy ezzel is lehetetlenné tegye az emberek utcán történő tiltakozását. Ha kijárási tilalom van, akkor nincs ellenkezés sem, ha pedig nincs ellenkezés, akkor Orbán szerint teljes támogatásáról biztosítja őt a magyar nép. Őt nem érdeklik az esetleges fertőzöttek vagy halottak, hiszen ha ez így lenne, nem az lenne a számára a legfontosabb, hogy megkaparintsa a hatalmat, hanem az, hogy mindent megtegyen a halálos áldozatok számának csökkentése érdekében.
Az, hogy Orbán a teljhatalom megszerzését tervezi, nem egy konteó, de még csak nem is az én agyszüleményem. Aki képes értelmezni az őt körülvevő világot, az pontosan látja, hogy a mai parlamenti szavazás pontosan erről fog szólni. A törvény nem fog átmenni a Parlamenten első körben, de ennek ellenére megvan a módja annak, hogy azt erővel áterőszakolják a törvényhozáson. A jogszabály életbe fog lépni, Orbán pedig olyan hatalomra fog szert tenni, amiről gyermekkora óta álmodozott. Hogy ezzel a hatalommal majd mit kezd, az persze kérdéses, azonban nem túl sok jót vetít előre az, hogy a katonaság már 160 magyar céget vett irányítása alá. Ahelyett, hogy például a védőfelszerelések kiosztásában segédkeznének, vagy az utcák tisztán tartásában, mint ahogy ezt teszik más országokban...

TRIANON SZÁZÉVES ÁRNYÉKA – ROMSICS IGNÁC: A BRITEK ÉS AZ AMERIKAIAK 1944-IG AZZAL SZÁMOLTAK, HOGY A MAGYAR HATÁROKAT KORRIGÁLJÁK

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.03.22.


A trianoni békeszerződés – ha úgy tetszik, diktátum – közelgő századik évfordulója már érezteti zord hatásait. Nemrég váltotta fel a Vértanúk terén Nagy Imre szobrát a keresztény kurzus jellegzetes politikai terméke, a Nemzeti vértanúk emlékműve. Ez csak afféle „előrengés”. Számtalan csörtét vívnak még politikusok, különböző rendű és rangú publicisták a csúcspontig, 2020. június 4-ig, mai terminológia szerint a Nemzeti összetartozás napjáig. Vitaindítónak persze megfelelne Romsics Ignác 2001-ben írott, ötödik kiadásban megjelenő alapműve (A trianoni békeszerződés, Helikon), a rendelkezésre álló források szerinti legalaposabb összefoglaló. De nincsenek illúzióink, nem hisszük, hogy a zajos összecsapás száz év után megspórolható. Miért nem képes a magyar társadalom a százéves sokkot feldolgozni? Erről beszélgettünk Romsics Ignáccal.

A Trianon okairól szóló okfejtések a történteket természetesnek és sorsszerűnek tekintik. Mégis érdekesek a modernkori párhuzamok. Senki sem tartaná normálisnak, ha az albán nyelvet használó Koszovó a „hagyományos” Albániával kívánna egyesülni. Azt sem szorgalmazzák túl sokan, hogy a román nyelvet beszélő (de gagauz tatár, ukrán nyelvet is használó) moldovaiak Romániával egyesüljenek. Változott valami, ami érdektelenné teszi a területi vetélkedéseket?

Önnel ellentétben úgy látom, az elmúlt éveket kettős tendencia jellemezte. Egyfelől előrehaladt az európai integráció, ugyanakkor – főleg Európa keleti felén, de nem csak ott – megmaradt a nacionalizmusok centrifugális, végső kihatásában szeparatív ereje. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia, végül Nagy-Szerbia felbomlása mögött egyaránt ez húzódott meg. A többnemzetiségű államok szétestek, csak a homogénebb nemzetállamok, mint például Ausztria, Lengyelország és persze Magyarország vagy Románia bizonyultak stabilan összetartónak. A moldáviai és a koszovói helyzetet ugyancsak másként ítélem meg. A romániai és a moldáviai románok körében valóban visszaszorult az egyesülés 1990–92-ben még sokak által támogatott eszméje. A 2017–18-as felmérések szerint Romániában csak a polgárok 27, Moldovában pedig 22 százaléka támogatja az uniót. Ám ennek hátterében nemcsak belső okok húzódnak meg, hanem a Dnyeszter mellett állomásozó szovjet katonaság jelenléte, Moszkva gazdasági szankciói és a nyugati világ ugyancsak határozottan kifejezésre juttatott ellenkezése is. A kisinyovi parlament 2013-ban ennek ellenére ismét a románt nyilvánította államnyelvvé, és százmillió eurós felzárkózási hitelt fogadott el Romániától. Románia akkori államelnöke, Traian Băsescu 2014-ben kijelentette, hogy Romániát és Moldáviát ugyanaz a nép lakja, amelyeknek mielőbb egyesülniük kell. 2018-ban ugyanilyen értelemben nyilatkozott Ludovic Orban jelenlegi kormányfő, valamint több román és moldáviai vezető is. Úgyhogy – népiesen szólva – ez a meccs nincs lejátszva. Ahogy az albániai és az azon kívüli albánok jövője sem. Keveseknek tűnt fel, de 2018. január 1-jén Albánia és Koszovó között megszűnt a határellenőrzés, maga a határ is. A macedóniai albánok a 2001-es ohridi egyezmény és a 2005-ös új alkotmány értelmében kiterjedt autonóm jogokkal rendelkeznek. A koszovói–macedón határ mentén ennek ellenére előfordulnak fegyveres incidensek, és a nagyalbán eszme vonzereje sem csökkent. Ha a nemzetközi körülmények lehetővé teszik, Nagy-Albánia meg fog születni.

Az 1918-as átrendezések hevessége ennek ellenére példa nélküli. Ön négy okot sorol fel Trianon előzményeként. Az ország soknemzetiségű mivoltát és ezzel összefüggésben a politikai elit szűkkeblű, a föderalizmushoz alkalmazkodni képtelen politikáját. A szomszédos államok, elsősorban Románia és Szerbia irredenta politikáját. A nyugati országok stratégiai céljainak háború alatti változását. A vereség utáni általános hazai káoszt.

Valóban úgy gondolom, hogy nem egy nemzetközi méretű – szabadkőműves és/vagy zsidó – összeesküvés áldozatai lettünk. A katasztrófa nem varrható kizárólagosan az akkori magyar jobb- vagy baloldal nyakába sem, noha mindkettőnek megvolt a felelőssége. Minden amellett szól, hogy a történelmi Magyarország felbomlása az említett négy tényező találkozásának eredménye. Alapvetőnek az ország soknemzetiségű jellegét és a nemzetiségi elitek kívülről támogatott szeparatizmusát tartom, amit a háborús vereség példátlanul felerősített. Törökországgal, amely nálunk jóval nagyobb területeket (a mai Szíria, Irak, Irán egy része, Jordánia és Szaúd-Arábia Vörös-tenger-melléki partvidéke) vesztett, ugyanez végzett, miként Szovjet-Oroszország nyugati peremterületeinek önállósulása (Finnország és a balti államok kialakulása, Lengyelország újjászületése és Besszarábia – a mai Moldávia – egyesülése Romániával) is ezzel magyarázható. Hogy miért nem vesztett ugyanilyen hatalmas területeket az ugyancsak vesztes Németország és Bulgária? Mert nemzeti szempontból jóval egységesebbek voltak...

KIESETT A JÖVEDELMEM, HONNAN LESZ MOST PÉNZEM?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.03.23.


A koronavírus hatása elég gyorsan érezhető lesz a hazai megtakarítási piacon is. Aki nem veszítette el a jövedelmét, az talán még többet is takarít meg ilyenkor, hiszen nem nagyon tud fogyasztani, ráadásul a nehéz időkben többet is szokás spórolni. Sajnos azonban sokan vannak a fehér, a szürke- és a feketegazdaságban is, akik most egyáltalán nem szereznek jövedelmet. Ők vajon mihez nyúlnak először?

A koronavírus-járvány még nem nagyon érezhető a magyar megtakarítási piacon. Eddig még nem változtak érdemben az állományok, nincsenek sorok a pénzügyi szolgáltatóknál. Akár az is lehetne a magyarázat, hogy a bölcs magyarok tudják, hogy a pánik a legrosszabb tanácsadó, ezért nem kapkodnak. Valójában alighanem meghatározóbb szempont, hogy egyelőre a megtakarításoknál az élet egyéb ügyei sokkal fontosabbak.

Senki nem szeretne bankfiókba vagy más „kontaktveszélyes” helyre menni, és eleve előnyt élvez az élelmiszer-beszerzés, a gyógyszervásárlás, az otthonmaradás és a gondoskodás az idős hozzátartozókról...

VOLT TŐZSDEELNÖK: „ITTHON IS ALAPJÖVEDELEM KELL”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.03.22.


Felkapott Facebook-bejegyzést tett közzé nemrég a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke: Szalay-Berzeviczy Attila a kritikusok által neomarxistának nevezett alapjövedelmet ajánlja a magyar kormány figyelmébe a várható gazdasági károk enyhítésére. Amíg ugyanis tart a koronavírus okozta válság – mely már most komplett szektorok lenullázásával fenyeget –, a munkájukat elvesztetteknek legalább a megélhetéshez szükséges fedezetet jó lenne biztosítani, ahogy Orbán Viktor jóbarátai, Boris Johnson és Mateusz Morawiecki is teszik. A közgazdász szerint a nyugati országok soha nem látott eladósodottsággal zárják majd ezt a krízist, de ez most a kisebbik rossz. A koronavírus-válság az új 2008? Miért szállt el a forint, és mit tanulhatunk a mostani krízisből? Interjúnk.

Közgazdászi szemmel értelmezhetők már az elmúlt hetekben történtek?

– A kormányok feladata az egészségügyi rendszert helyzetbe hozni a járvány lassításával, ami a többi között a határok lezárását, karanténok elrendelését és a kijárási tilalom kihirdetését jelenti. Ez a gazdaság minden szereplőjét nehezen érintő intézkedéssorozat, de vannak, akiket szó szerint megsemmisít az első vonalban: a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban vagy a személyszállításban és légiközlekedésben dolgozók már az első nap el is veszíthették az állásukat és a jövedelmüket. Őket aztán egyesével követi a dominóelv alapján a többi szektor is. Ezzel egyszerre nullázódik le a gazdasági élet keresleti és kínálati oldala, ami teljes lefagyáshoz vezet. A vírus egyelőre ismeretlen az orvostudomány előtt, így e pillanatban tehát lehetetlen bármi biztosat kijelenteni a járvány végével kapcsolatban.

Alig tört be Európába és Amerikába a koronavírus, sok elemzés máris a 2008-as válságot hozta párhuzamként.

– 2008-ban súlyos szívinfarktust kapott a világgazdaság azzal, hogy a pénzügyi rendszere lefagyott, most viszont még csak az biztos, hogy világgazdaságnak eltört mindkét lába. Egyre nagyobb esély van rá viszont, hogy kap egy újabb szívinfarktust is, és akkor nagyobb bajban leszünk, mint 2008-ban voltunk. Ennek megakadályozásához bátran és kreatívan kell mozgósítani a nemzetgazdaságok költségvetéseit és a pénzpiacok likviditását...

KÉT TŰZ KÖZÖTT AZ MNB – BEVETIK AZ „ATOMFEGYVERT” IS?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.03.23.


Az alapkamat változtatására senki nem számít kedden a Portfolio által megkérdezett elemzők közül, ráadásul azt gondolják, hogy a puskapora nagy részét ellőtte már az MNB, így a nem konvencionális eszközök köre is beszűkült. Persze elővehetik még a „atomfegyvert”, az állampapírvásárlást a másodpiacon, ahogy a lengyelek tették, ezzel is lehetne növelni a bankrendszer likviditását és leszorítani a hozamokat.

A kamat szinte biztosan marad

Arra senki nem számít, hogy az MNB változtat kedden a 0,9%-os irányadó kamaton vagy a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti rátán. Pedig elvileg mindkét irányú elmozdulásra lenne logikus ok: a múlt héten Samu János, a Concorde elemzője úgy vélekedett, hogy a forint intenzív gyengülését csak egy kamatemeléssel lehetne megfékezni, viszont a koronavírus reálgazdasági hatásai miatt épp a laza monetáris kondíciók fenntartása, vagy akár további lazítás lenne indokolt.

KÉRDÉS, HOGY EZT A DILEMMÁT HOGYAN OLDJA MAJD FEL A MONATÁRIS TANÁCS.

Ráadásul csütörtökön a jegybank friss inflációs jelentése is megjelenik majd, ennél is érdekesebb azonban, hogy hagyományosan ezeken az üléseken döntenek a következő negyedévben a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, vagyis a devizaswapok megcélzott mennyiségéről. Emellett az utóbbi időszak tapasztalatai alapján negyedévente ezeket az üléseket követően tart sajtótájékoztatót vagy háttérbeszélgetést a jegybank, kérdés, hogy ezt a jelenlegi veszélyhelyzetben hogyan oldják meg.

Az inflációs jelentésben pedig a legfontosabb az lesz, milyen növekedési és inflációs pályát vázol fel a jegybank a koronavírus hatásai miatt, a növekedési prognózist szinte biztosan rontani fogják miután az elemzők egy része már recessziót jósol.

Persze vannak, akik szerint bátor lépést hoz majd a jegybank: a francia Societé Generale (SocGen) pénteki elemzésében azt jósolta, hogy az egynapos betéti ráta 10 bázispontos csökkentése jöhet mínusz 0,15%-ra. Sőt, szerintük van esély akár a 0,9 százalékos alapkamat csökkentésére is...

MÉSZÁROS HÁTSZELE KÜLFÖLDÖN HÁTRÁNY - BESZÉLGETÉS LAKI MIHÁLY EMERITUS KUTATÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.03.20.


Laki Mihály a Fidesz közeli vállalatbirodalomról végzett kutatásait a közelmúltban hosszú tanulmányban összegezte.* A NER gazdaság- és társadalompolitikájának két kulcseleme a kliensgazdaság kialakítása és olyan gazdasági szereplők helyzetbe hozása, akik nagybefektetőként az orbáni célok elérését segíthetik. Mészáros Lőrinc vállalatbirodalma többszörös rejtély: átláthatatlanok a célok, a növekedés motivációi, és a vállalatirányítás is különbözik a szokásostól. Bonyolítja a képet, hogy a Fidesz közeli cégek gyakran kényszerülnek nem éppen haszonorientált lépésekre, amelyekkel politikai megbízást teljesítenek. A politikai hátszél kedvez a terjeszkedésnek, ugyanakkor a transzparencia hiánya akadályozza a külföldi tőzsdei megjelenést. A kliensgazdaságra pedig jó példa volt a dohány-kiskereskedelem átszabása.

A közelebbről vizsgált Mészáros-vállalatcsoportnál új irányítási és tulajdoni formákat alkalmaztak: egymást is tulajdonló magántőkealapokba helyezték el a vagyont. Miért?

– A nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen ez a szerkezet, de a hazai történet valamelyest különbözik ezektől, mert kiterjedtebb, mélyebb – ám nem lehet azt mondani, hogy ez magyar jelenség volna. A Mészáros-birodalom tulajdonosi formája átalakításának az egyik magyarázata, hogy így nem nagyon látszik, ki a tulajdonos és mennyire folyik bele a döntéshozatalba. Kutatásomnak egyik kudarca, hogy nem tudtam kideríteni, mi zajlik a birodalmon belül, rejtve maradnak a döntéshozók, a döntés-előkészítők. Az önmagában plauzibilis, hogy Mészáros és a családtagok a különféle felügyelőbizottságokon át jelen vannak, de ez nem magyarázza meg a most már több száz cégből álló konglomerátum működését. Ha Mészáros vagy egy általa uralt alap megvásárol egy gyárat, nem derül ki, mi a sikermutató, mi történik ott, ki a főnök, mire kapja a prémiumot a vezetés...

A tőzsdei megjelenésnél szempont lehetett, hogy szükség esetén gyorsan, kényelmesen, feltűnés nélkül pénzhez jussanak a részvényeladásból?

– Nyilván ez is belejátszik. A tanulmányomban megpróbálom összehasonlítani más, tipikusabb magyar céggel, ahol van egy holding, azt egy erős ember irányítja, van profitcenter, oda bemegy a pénz, újraosztják – ám ezt a „centert” a Mészáros-birodalomban nem találom. A tőzsdére vitelnél nagyon sikeres buborékot csináltak. Akik Mészáros-részvényeket vásároltak, rövid idő alatt hihetetlen haszonra tehettek szert, hiszen az árfolyam sokszorosára nőtt. Aki ebben az üzletben benne volt, és hát a fő business-ember maga Mészáros, az nagyot kaszált. A tőzsdére vitt Mészáros-féle részvények között volt a világ akkor egyik legprofitábilisabb részvénye. Fergeteges, gyors növekedés volt, aki értesült arról, hogy Mészáros valamelyik cége részvényt bocsát ki, az tudhatta, hogy nem járhat rosszul. Ez egy önpörgető folyamat volt 2017–2018-ban, és aki időben szállt ki, az hihetetlen nyereséget söpört be. A Mészáros körüli vagyonnövekedések, a magántőkealapok által piacra dobott részvények ára elképesztő mértékben nőtt, volt olyan részvény, amely néhány hónap alatt 5-ről 340 forintra drágult. Összehasonlításképpen mellé tettem az OTP részvényét, amelynél szintén volt nyereség, de hát messze nem ilyen mértékben.

A tanulmányában hivatkozik az úgynevezett befolyásindikátorra, amelyen Mészáros előkelő helyen áll. Ahhoz képest, hogy sokan strómannak tartják, nincs itt ellentmondás?

– Azért használtam ezt a befolyásindikátort, mert kiderül, hogy ezek a Fidesz közeli vállalkozók mellesleg különféle társadalmi és szakmai szervezetekben, önkormányzatoknál funkciókat töltenek be. Azt nem tudom, hogy a vállalkozásnak ebből milyen haszna van, de mindenesetre az látszik, hogy aki Fidesz közeli vállalkozó, az gyakran társadalmi funkciót is betölt. Ez nem erős állítás, ez csak megfigyelés. Arról tudósít, hogy a Mészáros-csoport tagjai másfajta logika szerint működnek, mint egy megszokott magyar nagyvállalkozás. Erre utal az is, hogy a portfolió egészen sajátos, „mindenevő”. Némi túlzással szinte mindent megvesz, a csavartól az atomreaktorig. A magyar átlagos nagyvállalkozó sokkal óvatosabb, szeret olyan dolgokkal foglalkozni, ahol a mérnöki vagy a helyi tudás egy bizonyos portfolióra vagy termékszerkezetre vonatkozik. Itt azt látom, a Mészáros-csoport, egyik vagy másik magántőkealap megveszi a turisztikai beruházást, a szállodát, a sportruházatot, ami a keze ügyébe kerül, és azt aztán vagy megtartja, vagy adja tovább. Ettől egy hagyományosabb magyar nagyvállalkozó fél, mert nem tudja, hogy ott a tudása mennyire hasznosítható...


TGM: NEM A FÖLHATALMAZÁSI TÖRVÉNYRE

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.03.23.


Mennyire bízhatunk annak a kormánynak a válságkezelésében, amely mellesleg nyílt diktatúrát vezet be?

Ritka szerencse, hogy Gomperz Tamás kiváló vasárnapi cikkéhez (Karantén mindörökké) alig van mit hozzátenni: kérem a kedves olvasót, ha még nem látta, haladéktalanul olvassa el. Minden betűjével csak egyetérteni lehet.

A koronavírus-járvány többek között azért is a szabad nyilvánosságon alapuló modern államberendezkedés próbája, mert itt párhuzamosan két tekintélyt kell tekintetbe vennie az észszerűen és erkölcsösen eljárni óhajtó honpolgárnak.

Az egyik az állami tekintély, a másik a tudomány tekintélye. Mindkettőnek a nyilvánosság előtt kell igazolnia magát. Egyiküknek, az állami tekintélynek való engedelmességet a törvény parancsolja – s ebben a rendkívüli, tragikus helyzetben elvárható az aggályos, szigorúan meghatározott törvénytisztelet –, s éppen ezért fölnőtt, nagykorú emberek számára a törvények, rendeletek, utasítások szabad vitatása elengedhetetlen. Mivel a honpolgárokat a végrehajtó hatalommal szemben a törvényhozás képviseli, a kormánynak a törvényhozás előtt kell igazolnia a hirtelen megnövekedett hatalmából (föladatköréből) következő eljárásait, intézkedéseit, iránymutatásait. A „felelős kormány” kifejezés „a parlamentnek felelős kormány” kifejezés rövidítése: a képviselők kötelessége a kormányt felelősségre vonni, s ha a kormány ténykedése igazolható, annál jobb mindenkinek. Nyilvánvaló, hogy a kormányrendeleteket a parlamentnek minél sűrűbben fölül kell vizsgálnia – nehogy hiba történjék –, s ezért a most benyújtott törvényjavaslat föltétlenül elvetendő.

Különösen amiatt, hogy a rendeleti kormányzás gyakorlásának határidejét maga a kormány szabná meg, ami csakugyan a szó formális értelmében is diktatúrát jelent. A diktatúra formális kinyilvánítása nem azonos az eddig is sűrűn megesett alkotmánysértésekkel – a visszaélések önmagukban nem teremtenek rendszert, ahogyan a lopások se kérdőjelezik meg a tulajdon intézményét jogi értelemben – , nemcsak a rendszer szabályait tapossa lábbal, hanem új (jogi, formális értelemben is új) rendszert teremt. Ahogyan az is rendszerteremtő gesztus volt, amellyel Orbán Viktor országgyűlési többsége megvonta az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési jogát és az ún. átmeneti rendelkezéseket beemelte az alkotmányszövegbe, hogy az Alkotmánybíróság ne szólhasson bele a szabálytalan alkotmányreformba – az puccs volt! (A mostaninál is súlyosabb.) Ha a rendkívüli jogi helyzet (ex-lex) időtartamát a kormány szabja meg, akkor evvel egyszer s mindenkorra az alkotmány („alaptörvény”) fölé helyezi magát, és ez nem megengedhető...

UTAT VESZTETT AZ EMBERISÉG - INTERJÚ CSEPELI GYÖRGY SZOCIÁLPSZICHOLÓGUSSAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.03.23.


A pánik táptalaja a bizonytalanság okozta szorongás, amelyet csak a határozott, empatikus, kooperatív kommunikáció csillapíthat – hangsúlyozta Csepeli György szociálpszichológus.

A közkeletű meghatározás szerint a pánik olyan „kétségbeesett rémület, amiben a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt”. Lehet hiányérzetünk ezzel a definícióval, de az mindenképpen lényeges kérdés, hogy a pániknak mennyiben meghatározó eleme az irracionális viselkedés.

A pánik klasszikus társadalmi csapda, amelyet magyarul Hankiss Elemér írt le először 1978-ban. A csapdahelyzetekben egyéni szempontól a viselkedés nem feltétlenül irracionális, hiszen a lényeg az egyén túlélése mindenáron, mégha annak ára a többiek odaveszése is. Ez az észszerű számítás azonban megtörik akkor, ha a többiek is elsősorban a saját menekülésüket tartják szem előtt. Ebben az esetben következik be a Hegel által leírt „ész csele”, amikor mindenki akar valamit, de az lesz a végén, amit senki sem akar.

Milyen összefüggésben áll az egyéni vagy családi, csoportos élethelyzetben kialakuló, illetve a társadalmi méreteket öltő pánik? Ezek hogyan hatnak egymásra?

Pánikhoz tömegek kellenek. A tömegben az egyén elveszti önmagát, egyedi történetét, visszazuhan lelkileg a nyelvelsajátítás előtti életkorba, ahol a korlátlan örömvágy és a kielégülés elmaradása miatti frusztráció volt az úr. A 19. századi tömeglélektan szerzői a pánikot a fertőzés okozta járványokhoz hasonlították, de ez csak analógia volt. A pánikban egyik ember utánozza a másikat, gyorsan és meggondolatlanul, mindenki menekül. Sokféle pánik van. Magyarországon emlékezetes a Budapesten 1979-ben kitört menekülési pánik, amelyet egy rémhír váltott ki (földrengés hatására a Gellérthegy belecsúszik a Dunába – a szerk.), vagy az 1997-es Postabank-pánik (terjedni kezdett, hogy a bank léte veszélybe került, a betétesek rohantak kivenni a pénzüket – a szerk.) 2011-ben a West Balkán szórakozóhelyen tört ki halálos áldozatokat követelő pánik. A pánik idegenek tömegében tör ki leginkább. Az ismeretség, a rokonság, a barátság szálai gyengítik a pánikviselkedés senkire tekintettel nem lévő, pusztító hatásait. A Hankiss által „hiányzó hősök”-nek nevezett személyek is megjelenhetnek ilyen helyzetekben...

"NAPONTA KÉRDEZIK, MIKOR KAPNAK MEGFELELŐ ESZKÖZÖKET A BETEGELLÁTÁSHOZ, DE VÁLASZ NINCS"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.03.23.



Közösségi portálokon könyörögnek a lakosságnak az egészségügyben dolgozók, hogy akinek van védőmaszkja adja át nekik.

Etikai eljárás keretében az orvosi kamara is vizsgálja a szegedi rektor esetét, aki miután hazaérkezett olaszországi síeléséből a karantén helyett betegeket látott el, operált. A Magyar Hang írta meg, hogy Rovó Lászlót – aki egyébként a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója is –, csak jóval azt követően vetették alá vizsgálatoknak, hogy produkálta a koronavírus tüneteit. A professzor óvatlansága miatt a Rektori Hivatal munkatársainak is karanténba kellett vonulniuk. Vasárnap az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos is megerősítette a szegedi rektor fertőzöttségéről szóló hírt. Hozzátette, hogy az esettel kapcsolatban több mint 120 mintát vettek. A rektor hivatalos közleményben reagált az ügyre, amelyben azt írta, valóban megfertőződött a koronavírussal, de azt tagadja, hogy felelőtlenül járt volna el, állítása szerint nem fertőzött meg senkit, amint észlelte magán a tüneteket, azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket, és családjával jelenleg is karanténban van. 


Információink szerint a Zala megyei kórház több főorvosa is önkéntes karanténban van a szokásos sítúrájuk után, ám ezt megelőzően hazaérkezvén még előbb „ránéztek” a betegeikre. A járvány eddigi tapasztalatai szerint az egészségügyi személyzet gyakran szuperterjesztője a fertőzésnek, ugyanakkor ők vannak a legnagyobb kockázatnak is kitéve. Az olasz közegészségügyi intézet adatai szerint náluk már csaknem 3000 egészségügyi dolgozó fertőződött meg az új koronavírus járványban néhány hét alatt és már csaknem húsz orvos halt meg részint a fertőzésben, részint az extrém terhelés következtében. Hogy nálunk mekkora lesz a veszteség az azon is múlik, hogy mennyire tudatosan védjük a frontvonalban állókat. Az ellátásból kivont 65 év felettiek miatt 11200 egészségügyi dolgozóval lett kevesebb a közvetlen betegellátásban. Húsz százalékuk orvos. Több tucatnyian vannak már karanténban is. Akik megmaradtak védőeszközökért könyörögnek...