INTERJÚ KULKA JÁNOSSAL ÉS TESTVÉRÉVEL, KULKA JANINÁVAL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 86.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
203.12.29.

Kulka Jánost évtizedeken át igen sikeres színészként tartottuk számon, színpadon és filmekben főszerepek tucatjait alakította. Azonban hét és fél éve, 2016. április 12-én stroke-ot kapott, életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Eleinte csak a bal karja mozdult, és csak a szemével tudott kommunikálni. A folyamatos fejlődés ellenére jelenleg is afáziával, azaz az organikus agyi sérülés következtében létrejövő beszédzavarral küzd. 2018-ban felmondott anyaszínházában, a Katona József Színházban, és bár a stroke-ja után egyszer-egyszer színpadon és filmekben is szerepelt, de már nem hisz benne, hogy teljes erővel vissza tud térni mesterségéhez. Pár hónappal ezelőtt egy újságinterjúban igen lemondóan beszélt önmagáról, életéről, az egykori kollégák és barátok eltávolodásáról, Lang Györgyi haláláról, hétköznapi enerváltságáról. 

Kulka János mellett azonban mindvégig kitartott, mind a mai napig is életének meghatározó része a nővére, a neves patológus-professzor, Kulka Janina. Ezúttal velük, a Kulka-testvérekkel beszélget Friderikusz Sándor. 

A beszélgetés után láthatják a tavaly ősszel megjelent Pálmaszív című Kulka-lemez egyik dalából készült klipet. A dal címe: Fa nőtt a házad elé. Szövegét az alábbiakban olvashatják: 

Pár szerelem, jó idők, nagy esők, 

a film lassan kifut. 

Úgy merülök, mint a kő, 

mely mély vízbe húz. 

Szűk cella már ez a test, 

a kapuőr mindjárt kidől. 

Nagy a láz. 

Gyere csend, mielőbb! 

Egy lélegzetben indulok el, nem viszlek magammal. 

Sírj, ha fáj! 

A léghajó messzire száll, 

ég leszek mától már. 

Hét héten át visz a szél, velem már nincs semmi új, 

útravalóm csak a hő, 8 gramm a súly. 

Nincs nevem itt, se nemem, egységes színkód a kék. 

Aki odajön, odaadóan beleég. 

Egy felhőből majd visszatérek, 

esővízként földbe csorgok. 

Nézd, fa nőtt a házad elé, 

mindennap ülj mellé!

ITT NÉZHETŐ MEG

A FORBES ALÁBECSÜLI ORBÁN ÉS TIBORCZ VAGYONÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.28.

...A NER röpke 13 éve alatt Orbán és családja olyan bődületes vagyonra tett szert, amelynek mértéke büntetőjogi tételben (különösen nagy vagyoni hátrány okozása) nem kifejezhető. Az állam legjelentősebb csúcsingatlanjait játszották át Orbán és oligarchái kezébe, amiből nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi Orbán magánvagyona, mennyi a strómanoké.

Az 50 leggazdagabb magyar között Orbán strómanjai és oligarchái vannak többségben, akik ezer szállal kötődnek Orbánhoz, az Orbán-családhoz és a többi strómanhoz, oligarchához, s leginkább az állami költségvetéshez, a (volt) állami vagyonhoz. Orbán, Tiborcz, Mészáros, Jellinek, Garancsi, Balásy, Szíjj, Jászai, Habony és a többiek szinte kibogozhatatlanul kötődnek össze.

Ennek a szervezett bűnözői csoportnak élén Orbán áll, aki az egészet mozgatja, irányítja és az állami vagyonnal finanszírozza. Jellemzően a költségek és a veszteségek az államéi, míg a tulajdon, a vagyon, a bevétel és a haszon az Orbán-maffia tagjaié. A csúcsingatlanokat a Tiborcz érdekkör közpénzből nyúlja le, az állam újítja fel nekik, s passzolják egymás közt.

Csak az a közpénz, amit a magántőkealapokon keresztül Tiborczba pumpáltak, duplája annak a koszos 75 milliárd forintnak, amit a Forbes a friss vagyonlistáján feltüntetett, amiben benne sincs az ingatlanvagyona. Nevetséges az összeg, amit feltüntettek. A lista inkább olyannak tűnik, mint ami eltünteti az Orbán-maffia lopott vagyonát. Hogy véletlen vagy szándékos, azt nem tudjuk, de nyilvánvaló tény, hogy 75 milliárd ezeknek nem pénz.

Nem könnyű összeszámolni a vagyont, ezt nem vitatjuk, de ilyen nagyságrendű különbség megengedhetetlen. Nem mentség, hogy Tiborcz hatalmas hitelállományt (tartozást) is tart nyilván, de ez nevetséges, mivel ezek már ott tartanak, hogy önmagukat finanszírozzák, maguknak tartoznak. Nem tudjuk, hogy a Mészáros nevére írt Orbán-bank mennyit keres például az állami pénzek, állami cégek, hitelek kezelésével, megsarcolásával.

A Forbes mindössze 591 milliárdot jelölt meg Orbán Viktor Mészáros Lőrinc strómanjának nevére írt vagyonaként is, miközben idén év elején ezt írta a Válasz Online: „kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.” Csak itt van 540 milliárd.

Lélegzetelállító, milyen nagyságrendben rabolja ki az Orbán-maffia Magyarországot. Ilyen nagyságrendű bűncselekmény Magyarország ezeréves történetében is ritkaságnak számít. A Forbes adatai inkább arra mutatnak rá, hogy olyan nagyságrendű és ütemű az állam kifosztása, hogy nem tudják követni. Nincs egy valós összesítés az Orbán és strómanjai által kilopott vagyonról. A Forbes listája inkább a bűnpártolás kategóriájába tartozik.

Az állítólag 75 milliárdos vagyonnal rendelkező Tiborcz csak egy augusztusi cikk szerint 30 milliárd vissza nem térítendő állami támogatást kapott, hogy a legjelentősebb ingatlanok az Orbán-család tulajdonába kerüljenek. Egy másik vagyonleltár szerint „legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör” irányába. Tiborcz már ott tart, hogy neki is vannak strómanjai. Ez egyedül hatszorosa a listán levő vagyonnak...

ITT OLVASHATÓ

OROSVÁRI ZSOLT: HA NEM IS ISMEREK MINDENKIT, AKKOR IS ÉRZEM A FELELŐSSÉG SÚLYÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.30.

„Nagyfokú empátia kell ahhoz, hogy megértsük átérezzük a létminimum alatt élő emberek roppant nehéz helyzetét. De akkor, amikor te is közéjük sodródsz, rokkanttá válsz és kapod a 85 ezer forintodat, tudod, ha nem lenne tartalékod, tehermentes ingatlanod, akkor te is mélyszegénységben élnél” - mondta Orosvári Zsolt. A gyógyíthatatlan betegségével küzdő, az állam rokkant ellátásából élő és két lányát egyedül nevelő férfi fáradhatatlanul tesz másokért. Anyukáknak ágyat vásárolt, hogy ne a földön feküdjenek a gyerekosztályokon, majd klímákat szerzett kórházaknak, elindította a kórtermek kifestését, most pedig 300 ezer létminimum alatti rokkant ellátásban részesülő sorstársáért is harcol. Arról beszélgettünk, milyen érzés annak tudata, hogy ennyi ember sorsát cipeli a vállán, és arról is kérdeztük, milyennek látja most Magyarországot.

„Csalódott vagyok, mert nem látom, hogy ebben az országban lenne még tere a hátralévő életemnek. És mivel a gyerekeim és köztem nagy a korkülönbség – ők még általános iskolások –, az ő jövőjüket sem látom” – mondta Orosvári Zsolt, aki viszont azt látja, hogy a jelenlegi középkorúak annyit dolgoznak, amennyit csak bírnak ahhoz, hogy életben tudjanak maradni. A gyógyíthatatlan beteg és emiatt rokkant férfi tisztában van vele, nem fogja tudni egy olyan középiskolába vagy később főiskolára járatni a lányait és finanszírozni a tanulmányaikat, ahol olyan tudáshoz juthatnak, amivel boldogulni tudnak majd. Másrészt tanárok sincsenek. Pedig gyerekei kitűnő tanulók, hibátlan dolgozatokat írnak.

„Ha kimegyek itthonról akkor sáros, gödrös sárbogárdi utcákat látok, lehajtott fejű embereket, akik rohannak a boltba, de már csak élelmiszereket vesznek, mert minden másra, ami hozzá kéne tartozzon az élethez, már nem jut. Szórakozás, színház, mozi, kirándulás a legtöbb embernek már csak álom, pedig szüksége van mindenkinek a feltöltődésre” – mondta Orosvári Zsolt...

ITT OLVASHATÓ

A KISNYUGDÍJASOK NAGYON KISZOLGÁLTATOTTNAK ÉREZTÉK MAGUKAT IDÉN A JELENTŐS DRÁGULÁSOK MIATT

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.30.

Egyre nyílik a nyugdíjolló, az inflációkövető nyugdíjemelés pedig ezt nemhogy kiegyenlíteni nem tudja, de évről évre tovább növeli – mondta a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, akit arról kérdeztük, hogyan élték meg az idősek az idei évet. Meskó László szerint akiknek a ledolgozott évtizedek után a megélhetés gondot jelent, azoknak valamilyen kompenzációt, nyugdíjfelzárkóztatást kellene biztosítani.

Főleg az olyan alapélelmiszerek drágulását éreztük meg, mint a kenyér, tej, tejföl, túró, sajtok, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszerek is

– mondta a 72 éves Erzsébet, aki férjével él egy családi házban a Dunántúlon. Az ő nyugdíja kicsivel átlag feletti, a férjéé átlagos, így kijönnek a pénzükből, nem egyik hónapról a másikra élnek. (Az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben majdnem 211 ezer forint volt, arra jött rá a novemberi 3,1 százalékos emelés, így azóta 218 ezer forint körül van.) A tavalyi rezsiemelés sem érintette őket, mert pár éve jól szigetelő műanyag ablakokra cserélték a régi faablakokat, és a falakat is szigeteltették. Gázzal és fával is fűtenek – sem a gáznál, sem az áramnál nem számláztak nekik piaci árat.

Részvéttel beszélt ugyanakkor nőismerőseiről, akiknél a jövőre nyugdíjba készülő lány otthon ápolja beteg édesanyját – a nettó 40 ezer forint körüli ápolási díj és a mama viszonylag jó nyugdíja együtt is csak szűkös megélhetést biztosít nekik. Fával fűtenek, ami nagyon sok pénzt visz el, nehezen tudnak kijönni hónapról hónapra: megvenni az élelmet, kifizetni a rezsit, a gyógyszert. Egy ideje már a tartalékaikat élik fel. Erzsébet segített nekik, ismeretségei révén a villanyszámlájuk kifizetéséhez támogatást intézett...

ITT OLVASHATÓ 

VÁRHEGYI ÉVA: AZ INFLÁCIÓ MEGESZI A PÉNZÜNKET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2023.12.21.

Rég nem látott mértékű infláció pusztította az elmúlt két évben a jö­ve­delmeinket és pénzügyi megtakarításainkat. Bár az árdrágulás csil­lapodásával akadozik már a pénznyelő gépezet, aligha nyerhetjük már vissza azt, ami elveszett. Paradox módon leginkább még annak a kormánynak a feneketlen bendőjében bízhatunk, amely a gazdaság túlfűtésével és választási költekezésével felpörgette az inflációt, mivel az emiatt felduzzadt adóssága finanszírozásához nagy összegű állampapírra kell vevőt találnia.

A 2022 második felében felgyorsult, idén januárban 25,7 százalékon tetőzött infláció mára egy számjegyűre apadt ugyan, de éves átlaga így is megközelíti a 18 százalékot. Az árak hasonló elfutását utoljára a rendszerváltást követő években, a mesterségesen elfojtott infláció feltörésekor élhettük át. A most magasra szökött inflációt a kormány „háborús” meg „szankciós” jelzőkkel illette, holott a hasonló helyzetű országokhoz képest is kiugró mértékét a gazdaságot túlfűtő kormányzati és a jegybanki politikák, no meg a 2022. évi választási győzelem érdekében kifolyatott pénzösszegek idézték elő. Ha nyakló nélkül költekezik a kormány, és a jegybank is számolatlanul önti a pénzt a gazdaságba, akkor a korlátozott kínálatot túlszárnyaló kereslet óhatatlanul az árszint növekedésében csapódik le.

Áldozatok és haszonélvezők

A felelőtlen gazdaságpolitikával feltornázott infláció árát jövedelme és pénzügyi megtakarításai értékvesztésével fizette meg a lakosság nagy része. Hiába nőttek nominálisan a bérek és más jövedelmek, ha az ezt meghaladó árdrágulás sokaknál erodálta bevételeik vásárlóértékét. Ez leginkább az alacsony jövedelmű családokat sújtotta, akik pénzforrásaik nagy részét kénytelenek alapvető létszükségleti cikkekre, azon belül is főként a 40 százalékot is meghaladóan dráguló élelmiszerekre költeni.

Az inflációt azok a háztartások sínylették meg különösen, amelyekben jelentős az inflációt nem követő jövedelmek aránya. A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, az egy gyerekre járó 12 ezer forint már a töredékét éri az akkorinak, de még a Fidesz-kormány által bevezetett családi adókedvezménynek is bő harmadát felemésztette az utóbbi években felszökött infláció. Hasonló a helyzet egy sor, az inflációt egyáltalán nem követő szociális juttatásnál. A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, ezért a hozzá kötött szociális és egészségügyi ellátások is jócskán veszítettek értékükből. A pedagógusok keresetének alapjául szolgáló vetítési alap még a 2014. évi 101 500 forintos minimálbér; ennek vásárlóértékét is alaposan megnyirbálta az elmúlt két év magas inflációja...

ITT OLVASHATÓ

VISSZATEKINTŐ 2023: „EGY MÉRHETETLENÜL SZELEKTÍV TÖRZSI TÁRSADALOM ÖNGYILKOS REFLEXIÓJA SAJÁT MAGÁRA” – LANNERT JUDIT A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.29.

Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez az interjú eredetileg 2023. július 13-án jelent meg.

Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

Erről van szó az interjúban:

„Mi fönntartunk egy pedagógusigényes rendszert, mert sok kicsi iskola van, és sok tantárgy.”

„Mindhárom oldalon ellenérdekeltségek vannak.”

„Ezt nem értik az emberek, és a kormány sem. Ők egy nagyon rossz iskolát képzelnek el.”

„Az életpályamodell, ami a mennyiségi munkáért megfelelő bért ígért differenciáltan, egyszerűen megbukott.”

„A kápókat megfizetik, a minőséget viszont büntetik.”

„Potemkin-falat állítanak a tankerületeknél, nehogy bárki belásson, hogy mindennap tűzoltás zajlik.”

„Budapest és az agglomerátum sokkal jobban megérzi ezeket a problémákat, mint a vidék.”

„Nem az oktatási kormányzat a bűnös, hanem a magyar nép, mindenki annyira el akar különülni.”

„A deszegregáció ma politikai öngyilkosság lenne.”

„Van racionalitása a kormány oldalán, de csak a saját szemszögükből racionálisak.”

„Nem azt kéne mondani, hogy nyolcszázezer forint lesz a bér két év múlva.”

„A pedagógus hatása iszonyúan erős, de az a baj, hogy ők ezt nem látják.”

...

ITT OLVASHATÓ

HARMADIK VILÁGBELI ORSZÁG SZINTJÉRE ZUHANT VISSZA AZ MAGYAR OKTATÁS

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.30.

Az oktatással alapvetően az a baj, hogy lerongyolódó, leépülő, lebomló állapotban van, lassan egy évtizede. A kormányzat 2011 és 2015 között olyan rendszert épített fel, ami elfojt minden innovációt, az iskolák és a pedagógusok alkalmazkodási lehetőségét. Erről beszélt Radó Péter oktatáskutató a KlikkTV TÍZ című műsorában.

A folyamatos leépülés elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a közoktatásból a hátrányos helyzetű gyerekek tömegével esnek ki, a pedagógusok tömegével hagyják ott a pályát, és aki teheti, már a középiskolában kezdi kimenekíteni a gyerekét az állami oktatásból. „A bajokat talán a kormányzat, vagyis Orbán Viktor is észlelte, de a megoldást kizárólag a központosításban látta. A központi szabályozás pedig nemhogy csökkentené, inkább kiszélesíti az egyenlőtlenségeket az oktatásban.”

A szakértő szerint Orbán az égvilágon semmit nem gondolt az oktatásról, kizárólag az vezérelte, hogyan lehet politikai kontroll alatt tartani az egész rendszert. „Akinek pedig volt valami elképzelése, mert látott már belülről iskolát, például Hoffmann Rózsa, az a '60-as években gondolkozott.”

„Érdemes megjegyezni, hogy a szigorú egypártrendszer alatt is voltak jelei a nyitásnak, már a '70-es években elindultak kísérletek a kibontakozásra az oktatásban. Az 1979-es állami tanterv sokkal liberálisabb volt, mint a 2015-ös. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény megerősítette az iskolák szakmai autonómiáját.”

A műsorvezető, Bolgár György kérdésére, hogy „hol tartunk most”, Radó Péter rövid válasza: „harmadik világbeli ország szintjén”. Mint mondta, 2009 és 2015 között komoly teljesítmény-romlás következett be és a friss adatok további lecsúszást jeleznek. A felszínen úgy tűnik, mintha nem lenne nagy a baj, mert a magyar adatok pillanatnyi stagnálást mutatnak, de ha a felszín alá nézünk, a lassú minőségromlás folytatódik – értékelte a helyzetet a kutató. Azért kerültünk az átlag közelébe, mert az eddig csúcson lévő északi államok – a Covid miatt – nagyot zuhantak. Az átlagok sok mindent elfednek, de a mélyben zajlik a lassú lepusztulás, a kormány pedig semmi jelét nem mutatja, hogy bármi változtatásra törekedne.

Radó szerint a pedagógusbér esetleges felzárkóztatása a diplomás átlagbérekhez csak arra elég, hogy megállítsa, vagy legalább fékezze az elvándorlást, de ettől a színvonal valódi javulása nem várható. A visszafordításra már nem elég, a visszacsábításra ugyanúgy nem alkalmas, ahogy a külföldre távozott orvosok sem jöttek vissza a béremelés után, az ellátás nem javult, sőt, tovább romlott. A pedagógusok elképesztően túl vannak terhelve, halálra vannak dolgoztatva, a szakmai autonómia minimumát is megszüntették.

A szakmai szabadság, önállóság visszaállításához a központosított intézmények tömegét kellene helyreállítani, új kereteket kialakítani, ez pedig eltarthat akár öt-hat évig is – vélte az oktatási szakember.

Mit tehetnek a maradók? Radó szerint legfeljebb annyit, hogy a rendszer kiskapuit kihasználva, gazdagítsák a tanulási teljesítményt, ha még marad energiájuk a kötött tanterv mellett.

A KlikkTV Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ORBÁN TÖKÉLETES KATONÁJÁTÓL A MI HŐS ÁRVÍZI HAJÓSUNKIG

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.30.

Nagy összefoglalók a háborúk, a propaganda és az internet helyzetéről. Sok kultúra, sport és életmód; dokufilmek, zenék és podcastek. Avagy az elmúlt hét nagyobb anyagai.

Jó reggelt, kedves olvasók! Kezdődik az újabb hosszú hétvége, ehhez válogattam - kissé rendhagyó módon - ezúttal az elmúlt 7-8 nap, vagyis az ünnepi időszak nagyobb anyagaiból. Volt jó sok, hiszen ilyenkor kevesebb az esemény, a szerkesztőségek pedig betáraznak előre jóféle anyagokból.

Karácsony ideje

Kisgyerekes szülők, ti mit csináltok, ha nem esik többé a hó? - tette fel az indokolt kérdést a kétségbeesett kolléga, és Mikrobi segítette ki a válasszal. De a tavaszias karácsony legfontosabb természeti jelensége az árvíz volt. Lefotóztuk Budapesten hajnalban és a Dunakanyarban nappal, Szily László költői magasságokba emelkedő csónakázós riportban merült el benne, a Qubit pedig megmagyarázta tudományosan.

Sok kultúra

Ezekben a napokban szembetűnő lett, amit lelkes olvasóink már korábban észrevehettek, hogy egyre több a klasszikus kulturális tartalom a 444-en, azon belül főleg a Jó blogban. Hogy messzebb ne menjek, közöltünk például két színikritikát (az Extázis a Z-generációról, a Dekameron 2023 az elmúlt évről szólt) és két könyvkritikát (egy karácsonyi krimiről és egy túrázós úti kalauzról), de - irgalom atyja, ne hagyj el! - két verset is, hozzájuk kapcsolódó anekdotákkal együtt (egy Petrit és egy Takács Zsuzsát).

És van még hová fokozni! Konkrétan bemutattunk két külsős dokumentumfilmet is: a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről, illetve a digitális nomádokról (vagyis látszólag róluk). Aki megnézne egy harmadikat is, az először olvassa el Ács Dániel ajánlóját az ózdiak uniós csatlakozását megörökítő filmről, A mi kis Európánkról.

Rák & roll

És ha már dokumentumfilm: hamarosan érkezik a mozikba a Nem halok meg, egy olyan rákos történet, aminek a megnézésébe nem kell belehalni. Mert bár kemény a helyzet, de jó ízléssel és humorral van bemutatva.

Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgetett a Qubit életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.

Zeitgeist

Nagy összegző cikkek is születtek, szakértő szerzőktől. Rényi Pál Dániel megrajzolta Rogán Antal - és vele együtt a magyar belpolitika - portréját. Takács Lili a világ háborúit térképezte fel: miért nő a számuk és mik az új trendek? Horváth Bence az internet elszaródásáról értekezett.

Akik mentek és akiknek menniük kellett volna: az év eseményeit egy sajátos szemszögből, a felelősségvállalás komplikált kérdéskörét boncolgatva tárja elénk Haszán Zoltán.

Podcast

Tyúkól: év(ad)záró adásunkban popkulturális témákkal foglalkozunk. Dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők, a valóságshow-k szomorú valósága.

Fórizs Mátyás podcastriportja (nem sok ilyen van magyarul) Bódvalenkéről. Pásztor Eszter korábban miniszterelnökök személyes tolmácsaként dolgozott, de mindent hátrahagyott, hogy borsodi romákon segítsen. Végül fentről megüzenték neki, hogy nem sikerülhet a projekt.

A Borízű majdnem karácsonymentes különszáma.

Hideglelés

Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie.

A „sarki farkas” kolónia Oroszország legészakibb és a lakott helyektől legtávolabb eső börtöne, ahol már a körülmények felérnek egy kínzással, de abból a börtönőrök is kiveszik a részüket. Ilyen a hely, ahová Navalnijt szállították.

A Vörös-tengeren több mint két éve áll egy iráni kémhajó, mindenki sejti, mi a küldetése, mégsem szól senki.

Sport

- Egy elcseszett versenykiírás miatt a sakk 2023 decemberére vadabb és viccesebb sport lett, mint a ketrecharc.

- Fiatal vagy és magyar? Gyere focizni az NB I.-be, aztán 21 évesen menj, amerre látsz!
- Hogyan szoktam le 39 év után a papír Nemzeti Sport olvasásáról?

Lélek

A világ, amiben élünk, erős nyomást helyez az alvásunkra, az alvászavarok pedig hosszabb távon súlyos betegségekhez is vezethetnek. Miért nem alszunk jól, és mit kellene tenni, hogy ez megváltozzon? Interjú Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatójával.

Néhány nap alatt megváltoztatták álláspontjukat a magyar katolikus elöljárók. Nyilatkozatuk nyilván a melegek ellen irányul, de közben nyomást gyakorol saját papjaikra, hogy ne áldják meg az elvált párokat sem.


És most zene! A napindító hírlevélre és társaira itt érdemes feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ