2017. július 19., szerda

BRÜSSZEL SOKKAL KEMÉNYEBBEN MENT MOST NEKI A LENGYEL KORMÁNYNAK, MINT VALAHA A MAGYARNAK

444.HU
Szerző: Magyari Péter
2017.07.19.


Szerdán az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a biztosok délelőtti tanácskozásán szóba került, hogy fel kellene szólítani a tagállamokat, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben.

Ez a bürokratikusan hangzó bejelentés valójában nagyon kemény üzenet a politikai vitákban inkább óvatosságra törekvő bizottságtól. Az EU-s szerződés hetes cikkelye arról szól, hogy ha egy tagállamban veszélybe kerül a demokrácia, akkor fel lehet függeszteni az ország bizonyos jogait az EU-ban: ez lehet a kormány szavazati jogának megvonása, vagy éppen az EU-s támogatások kifizetésének felfüggesztése is, vagy több minden egyszerre.

Frans Timmermans, az EU alelnöke szerda kora délután azt írta a Twitterre, hogy nagyon közel van a testület ahhoz, hogy Lengyelország példátlan megbüntetését formálisan is kezdeményezze:...

AZ ORBÁN RENDSZERNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. EZ VAN

24.HU - POSZT ITT
Szerző: Farkas Attila Márton
2017.07.19.


Ha pedig Orbánék valami isteni csoda folytán megbuknának, az sem biztos, hogy egyúttal a rendszer bukását eredményezné.

Miért tűri az orbáni diktatúrát a magyar nép? – kérdezi kétségbeesetten az ellenzék. Nos, a magyar nép egész jól tűri a NER-t, egy tekintélyes része pedig kifejezetten igényli. A Fidesz pedig csak kiszolgálja az igényeket.

Nem a politikai elit alakítja a társadalmat, hanem a társadalom termeli ki a maga elitjét, hagyományai, kultúrája, gazdasági kényszerei és nem utolsó sorban: történelmi tapasztalatai alapján.

Nem a Fideszt kell elemezgetni, mert ők végigették a politikai étlapot és kipróbáltak mindent, amit csak lehetett, hogy sikeresek legyenek, hanem a magyar társadalmat.

Érdemes átfutni, melyek a jelenlegi rezsimmel szembeni főbb vádak, mivel kampányol az ellenzék, és ez mit mond a magyar társadalom zömének, az úgynevezett „magyar embernek”.

Azt mondják, a Fidesz felszámolta a jogállamot, átírta az alkotmányt, megszüntette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Mikor volt itt nyugati értelemben vett jogállam? És ha papíron volt is, mit jelentett az átlagember számára? A munkavállaló megnyerhetett egy pert a céggel szemben? A nagy cégeket lehetett perelni? Mit jelentett nálunk az alkotmány az elmúlt évszázadban? Volt hozzá valaha bármi köze a „magyar embernek”?

A demokrácia alig jelentett többet, mint hogy a parlamentben veszekednek, miközben nem változik semmi, csak a politikusok jól megszedik magukat...

A LEGSZARABB ÉRZÉS: LÁTOM, AHOGY OTTHON ROMLIK A HELYZET, DE NEM TUDOK SEGÍTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: Kelemen János
2017.07.19.


...Azt hiszem, beszélhetek sok külföldön élő honfitársam helyett is pár mondatban…
Hát igen, nehéz megszokni idekint, hogy nem válogathatunk a stadionok közt és vasárnap nem kóvályoghatok, mint a fos a plázákban, és nem áll rabló rendőr minden sarkon.

De sajnos Ausztria, Anglia és Németország nem teljesít jobban, csak simán hagyják élni az embert. És nekem (nekünk) ez épp elég. Ha véletlenül szombaton délelőtt dolgozni kell, akkor ingyenesre állítják a kávéautomatákat és villásreggelivel vár a szakszervezet. Megbecsülnek… ezt nem éreztem otthon soha, bármit tettem. Nem tudom a kollégám bérét, mert nem azzal foglalkozik senki, hogy a másiknak milyen vagyontárgya van. Itt képtelenség protekció alapján bejutni valahova. Nem mint otthon, ahol szinte az egész pártfüggő. Itt barátom, le kell tenned valamit az asztalra, de kapsz is a tortából a végén.

Tervezhető jövő: ez az, ami itt tart. Tudom, mi fog történni évekre előre, ezt otthon nem éreztem.

Egészségügy, nem ragozom. Aki kint él, tudja miről pofázok. Hogy itt kioktasson egy nővér vagy egy ápoló? Két hónapot várni egy vizsgálatra? Ezt komolyan elviselitek? Látom, ahogy romlik otthon a helyzet, de nem tudok segíteni… ez a legszarabb érzés. Látom, ahogy értékrend nélkül él az ország kétharmada. A szívem megszakad, hogy emberek kétkezi becsületes munkáért 80 ezer forintokat kapnak, idekint meg a nyolcszorosát (nem a 900 eurós, mindegy mit dolgozom magyarokról beszélek).
A mai napig megkérdezik tőlem otthon néhányan, hogy mennyit keresek. Én sosem kérdezem őket.

A cég, ahol dolgozom minden hónapban ad 30 eurót, ha én is rakok mellé harmincat, és az állam is ad harmincat. Ezt együtt rakosgatjuk 7 évig (matek).
Ti, akik minket lehazaárulóztok, ti vagytok a legnagyobb hazaárulók. Nem hinném, hogy egy épeszű magyar embernek az lenne a sorsa hogy Trianon-pólóban havi 90 ezerért végigdolgozza az életét 4 műszakban. Édesanyám nyugdíja 45 ezer forint. Ennyit ér egy kétgyermekes anya több évtizednyi munkája? És még megkérdezik mi a bajom?

És ami a legvisszataszítóbb az emberek ezreiben a celebimádat… a gagyi celebjeitek fontosabbak, mint a gyerekeitek jövője!
----
Ti, fideszesek folyton azt hajtogatjátok, hogy Magyarország gazdaságilag stabil és van munka ezrivel. Ezért a kijelentésért mennyit fizet Orbán gazdátok? Vagy tényleg ennyire hülyék vagytok? Nem egy ismerősöm van, akinek több szakmája van, de mégsem tud elhelyezkedni, mert nincs munkalehetőség. De nem csak az ismerőseim vannak így, hanem még több ezren Magyarországon. De ha nem hiszed, akkor mozdulj csak ki az emberek közé, és kérdezd meg őket! Ha Orbán akarta volna, akkor már rég 200.000 Ft lenne a minimálbér, de nektek jobban kellenek a stadionjaitok, mint egy rendes fizetés. Csak előbb a focistáknak meg kellene tanulni focizni, és aztán stadionokat építeni!

Az a jó, amikor már nem akarsz senkitől semmit… mosolyogva hátradőlhetsz, és az arcukba küldheted a legőszintébb véleményed.

MARGARET ATWOODOT A KÖNYVRAJONGÓ EMMA WATSON FAGGATTA A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJÉRŐL

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog
2017.07.19.


Ritka, hogy egy mű sok-sok évvel az eredeti megjelenése után ismét akkora népszerűségnek örvendjen, mint A Szolgálólány meséje, és ritka az is, hogy világhírű íróját egy másik híresség faggassa a műről. Margaret Atwoodot a könyvek iránti szenvedélyéről és az olvasóklubjáról híres Emma Watson kérdezte, aki legutóbb 100 példányt rejtett el A Szolgálólány meséjéből Párizsban. Az interjú az Entertainment Weekly-n jelent meg, mutatjuk a legérdekesebb megállapításokat:

A regénynek három inspirációs forrása volt. 1) Amit a jobboldaliak mondtak a nyolcvanas években, olyasmiket, amiket most is tesznek, csak akkor még nem volt hatalmuk a megvalósításhoz. Szerinte ha Amerika totalitárius állammá válna, akkor az biztos nem egy kommunista verzió lenne, hanem az alapját valamiféle vallási ideológia képezné. Atwood ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy megállapítása nem vallásellenes, és név nélkül idézett valakit, aki szerint nem a vallás radikalizálja az embert, hanem az ember radikalizálja a vallást. Szerinte ahogy valaki a vallásra hivatkozva nyom el másokat, utóbbiak a vallásra hivatkozva ellen is állhatnak ennek az elnyomásnak. 2) A második inspirációja inkább történelmi jellegű volt, és egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor az alapító atyák nem demokráciában, hanem teokráciában gondolkodtak, ebből pedig kizártak mindenkit, aki nem osztotta az ő hitüket. 3) A spekulatív szépirodalom és a sci-fi irántit rajongása, főként a harmincas, negyvenes, ötvenes évek származó művek iránt. Atwood szeretett volna valami hasonlót írni, arról nem is beszélve, hogy azokat a műveket főleg férfiak írták, és férfiak voltak a hőseik. Kíváncsi volt, működik-e a dolog egy női mesélő szemszögéből..

A LEGIDŐIGÉNYESEBB BETEG A DAGANATOS BETEG - MEGSZÓLAL A SEBÉSZ-ONKOLÓGUS

NLCAFÉ BLOG
Szerző: Szarka Nóra
2017.07.18.


Ötven év alatt szerzett tapasztalatait osztja meg velünk név nélkül egy onkológus-sebész, aki nemcsak a paraszolvenciáról, de az orvosok, nővérek hozzáállásáról is nyíltan beszél. Az interjúból kiderül, hogy szakmai tudás mellett emberség is elengedhetetlenül szükséges az orvosi pályához, de napi nyolcvan-kilencven beteget így sem lehet jól ellátni.



Ön szerint mi lenne a legfontosabb a daganatos betegségek megelőzésében?

Magyarországon évente harmincháromezer ember hal meg daganatos megbetegedésben. Ezzel hazánk az EU országai között az első helyen áll. Szervezett szűrés 2002 óta van az onkológiában: méhnyakrák- és mellrákszűrés. A számok azt mutatják, hogy nagyjából a nők fele megy el ezekre, és ez egy nagyon rossz arány (a skandináv országokban a nők 96 százaléka jár rendszeresen ilyen vizsgálatokra). Pedig óriási jelentősége van annak, hogy milyen stádiumban fedezzük fel a rákos daganatot. A túlélési esélyek jelentősen nőnek, ha gyorsan tudunk reagálni. Hiába biztosított a méhnyakrákszűrés és a mellrákszűrés is kétévente a veszélyeztetett korosztály tagjainak, mégis négyszáz nő hal meg évente méhnyakrákban! A skandináv országokban a tizet sem éri el... Vagy például a közel húsz éve ígért vastagbélrákszűrés még mindig nem került be a Népegészségügyi Programba. Márpedig vastagbélrákban egy kisvárosnyi lakosság, ötezer ember hal meg évente. Megfelelő módszerek alkalmazásával egy embernek sem kellene, ugyanis már az idejekorán felfedezett polip kimetszésével a rák megelőzhető lenne.

Ön közel ötven éve gyógyít. Mit lát, milyen a helyzet az egészségügyben?

Áldatlan állapotok uralkodnak. Nincs elég szakorvos, a harmincezer aktív orvosból kilencezren 65 év felettiek. Már ötven évvel ezelőtt is közel harmincháromezer orvos volt Magyarországon, az utóbbi években a számuk egyre csökken. És nemcsak a fiatalok mennek dolgozni külföldre, nekem van olyan barátom, aki ötvenöt évesen is vállalta az ismeretlennel járó kockázatot, mert már nem tudott itthon megmaradni. Az okok egyértelműek: alacsony jövedelem és túlterheltség. Jól keresni orvosként csak egy kiépített, mellékjövedelemmel bíró praxissal lehet, és jellemzően az ilyennel bíró orvosok vannak vezető beosztásban. Nekik tehát nem is érdekük a változtatás, a többiek viszont nagyon sokat dolgoznak, kevés pénzért. Ezek tények...

4300 FOTÓT TETTEK INGYENESEN ELÉRHETŐVÉ A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁSRÓL - ELKÉPESZTŐ FOTÓK EGY TÖRTÉNELMI NAPRÓL

PLAYER BLOG
Szerző: Izing Róbert
2017.07.19.



1944. június 6-án a szövetséges haderők partraszálltak Franciaországban, ezzel új fronton támadták a tengelyhatalmakat, és ez a nyitás végül egészen Berlinig vezette őket. A PhotosNormadnie nevű Flickr oldal nemrégiben 4300 fotót tett elérhetővé erről a gigantikus hadműveletről.

A fotók között talán a leghíresebb Robert F. Sargent fotója, amelyet A halál torkába címen szokás emlegetni...

LEHET JÓ HÍR, HOGY A GÉPEK ELVESZIK A MUNKÁDAT

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: ÁRVAI PÉTER
2017.07.19.


A San Franciscó-i ködös, nyirkos időben legtöbbször gyalog járok dolgozni. A Prezitől hazáig először a SoMa negyeden kell átmenni: itt vannak a világszerte ismert sikeres techcégek irodái, a Linkedintől a Twitteren át egészen a Google-ig. Ezután jön a pénzügyi központ, amit egyszer csak felvált a kínai negyed, ahol még ma is látni idős kínai asszonyokat, amint hatalmas lavórokba pakolják a frissen mosott ágyneműket. Róluk gyakran eszembe jut a nagymamám, akinek kézzel kellett mosnia a nagyapámra, édesanyámra és az öccsére is. Neki a használt pelenkák tisztítása vagy egy lepacsált terítő egész napos munkát adott. Először is fel kellett forralnia a vizet, aztán feltölteni a kádat, szappanosítani a vizet, végül pedig sikálni a ruhákat és teregetni.

Máig, ha meghallok egy mosógépet dolgozni, elsősorban nem a centrifuga zaját, sokkal inkább a szabadság hangját hallom. Nagymamámnak és generációjának a mosógép nem egyszerűen megkönnyítette az életét, hanem elhozta a szabadságot. Hogy azt kezdjenek a korábban mosással töltött órákkal, amit csak akarnak. Voltak, akik elmentek tanulni, néhányan több időt töltöttek a gyerekeikkel, a legtöbben azonban új munka után néztek. Olyan munka után, amely után már fizetést is kaptak. A lényeg a választás lehetősége, a választás szabadsága volt.

Nem a munkánk fog hiányozni, mert már most sem szeretjük

A mosógép megjelenése egy olyan különleges alkalom volt, amikor tömegek dönthettek szabadon arról, mit kezdjenek az idejükkel. Ugyanúgy, ahogyan most a mesterséges intelligencia megjelenése és az automatizálás is rengeteg embernek ad újra időt és szabadságot.

Persze a legtöbben ma még félünk is az automatizációtól, hiszen látjuk, hogy a hipermarketekben néhol nincsenek már pénztárosok, a futószalag mellett nem emberek, hanem robotok szerelik az autókat, az önvezető autók, kamionok és buszok pedig belátható távolságra vannak. A magyar gazdaság a szerkezete miatt különösen kitett ezeknek a változásoknak, ezért itthon rengeteg munkahely fog eltűnni...

A FAZEKAS DIÁKJAI NYERTÉK MEG A FŐDÍJAT A ROBOTÉPÍTŐ OLIMPIÁN WASHINGTONBAN

444.HU
Szerző: Horváth Bence
2017.07.19.



Az elmúlt két napban zajlott Washingtonban a First Global Challenge elnevezésű verseny, melyre a világ 162 országából érkeztek a 15 és 18 év közötti diákokból álló csapatok, hogy robotépítésben megmérkőzzenek, illetve együttműködjenek egymással: a helyszínen az országok képviselőit közös csapatokba sorsolták össze, így másokkal közösen dolgozva kellett feladatokat megoldaniuk, ami egy nagy, globális kihíváshoz kapcsolódott. Idén ez a kihívás az volt, hogy tiszta ivóvizhez biztosítsanak hozzáférést, ez az üzenet egy szimbolikus golyógyűjtő feladatban jelent meg, amit az épített robotokkal kellett kivitelezni. 

És magyar idő szerint kedd éjjel fél egy körül, kevéssel Jim Yong Kim, a Világbank elnökének beszéde után kevéssel kiderült, hogy a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte el a Global Grand Challenge Award névre keresztelt fődíjat. 


A versenyre Magyarországról már korábban neveztek a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium robotépítői, a fazekasos diákok végül Team Europe név alatt indulhattak Európát képviselve, és így Magyarország lett az egyetlen európai ország, amit két csapat is képviselte a versenyen. A csapat tagjai: Kurucz Márton, Umann Dávid, Molnár-Sáska Zsófia, Fey Mihály, Hervay Bence és Martinák Zalán. A csapat mentora Karsai Zsuzsa műhelyvezető, a segítőtanár Koren Balázs.

A Balatonalmádiból érkező csapat kapitánya Bikki Gergely, a csapat többi tagja pedig Bóka Ádám, Lami Szilvia, Ipkovich Ádám, Hujber Ákos, Gyimesi Norbet és Győri Csanád volt
...


LESÚJTÓ JEGYEK A SZAKMAI ÉRETTSÉGIN

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Hutter Marianna
2017.07.19.


Beigazolódtak az előzetes félelmek, több ágazati szakmai érettségi tárgyból is nagyon gyenge eredmények születtek középszinten a szakképző intézményekben. Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 35 tárgyból kilenc esetében – például gépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, élelmiszeripar – a diákok átlaga még a hármast sem érte el. Összesen több mint 24 ezer diák érettségizett középszinten szakmai tárgyból, és majdnem nyolcezer vizsgát írtak a gyengén sikerült tantárgyakból – derül ki a lapunk által összesített adatokból.

Korábban heves tiltakozást váltott ki, hogy az idei évtől kötelezően bevezetett szakmai érettségi vizsgák pontos követelményei csak tavaly december végén kerültek ki, tehát mindössze pár hónapja maradt a diákoknak érdemben felkészülni a vizsgákra. Nemcsak a pedagógus-szakszervezetek tiltakoztak, voltak olyan diákok is, akik nyílt levélben fordultak az oktatásirányítókhoz. A Tanítanék Mozgalom oldalán megjelent írásban többek közt arra hivatkoztak: egy ilyen összetett vizsgára elvileg négy éven keresztül készítik fel a tanulókat, nekik azonban csak négy hónapjuk volt rá. Azzal is érveltek: feleslegesen veszi el az időt és az energiát a kötelező szakmai érettségi azoktól, akik pályát módosítanának, mert mégsem a tizennégy évesen választott szakmában akarnak dolgozni.

Azzal, hogy jogsértő a szakmai érettségi bevezetésének módja, még Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is egyetértett.

A kormány ennek ellenére sem engedett abból, hogy már 2017-től a szakképzést hallgató diákok – a gimnazistákkal ellentétben – ne szabadon választhassák meg ötödik érettségi tárgyukat. A döntést egyebek közt azzal indokolták, hogy az ötödik vizsgatárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban már 2011 óta ismert, így a kormány megfelelő időt adott a változások megismeréséhez. Utóbbi érvelés viszont nyilván nem változtatott rajta, hogy a konkrét vizsgakövetelményeket pár hónappal az érettségi előtt tudták csak meg a diákok...

A NÉVTELEN PLAKÁT

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2017.07.19.


Névtelen levélről már hallottunk, azok nálunk egészen komolyak és géppel írottak szoktak lenni, de a névtelen plakát egészen új fogalom a magyar belpolitika arzenáljában. Viszont tagadhatatlanul létezik, ott virít a köztereken, talán kísérleti jelleggel: és akármennyire is névtelen, sejthető, hogy a Jobbik áll a kezdeményezés mögött. De lássuk, mi történt?

Tegnap, azaz kedd reggel Budapest forgalmas plakáthelyein, hirdetőoszlopain érdekes, hófehér transzparensek jelentek meg, amelyeken csak annyi volt olvasható: „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható”. És kész. Se egy aláírás, se egy jelzés, se egy pártjelvény: találjuk ki, kinek a magvas gondolatát látjuk. Különben a mondat maga igaz, de evidens tényeket ritkán szokás így népszerűsíteni. Miután elmúlt az első lelkesedés, és láttuk, hogy most sem tört ki a forradalom, sőt, még a szuterén ablaka sem, mindenki találgatni kezdett: ez kiktől származott? A Kétfarkúaktól nem, ők jelezni szokták, ha akcióba lépnek, a Momentumtól jöhetett volna, de nem jött, ellenben érdekes módon ezek a fehér plakátok kizárólag korábban a Jobbik által használt helyeken jelentek meg. No, de meg kéne kérdezni a Mahirt is, ők csak tudják, ki rendelte meg a dodonai szöveget.

A Mahir rejtelmesen mosolyog a bajusza alatt, és annyit mond: „ez egy magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenet”, ami így, ebben a formában tulajdonképpen igaz lehet, hiszen ha a Jobbik megkéri Zuzmó Gézát, hogy rendeljen meg nekik kétmillió plakátot a maga nevében, ad neki pénzt erre, és beküldi a Mahirba, mint ahogy Pistikét szokás leküldeni sörért, akkor tényleg nem a Jobbik rendelte meg a kampányt, hanem egy magánszemély. Azzal még el lehetne játszogatni, hogy a megrendelő kicsoda, párttag-e vagy párton kívüli, de lényegében véve azt hihetné a magyar polgár, hogy ezzel sikerült megkerülni a plakáttörvényt.

A másik jel, ami arra utal, hogy a Jobbik áll az események hátterében az, hogy Szabó Gábor pártigazgató cáfolta ugyan a hvg.hu-nak, miszerint közük lenne a megjelent üzenetekhez, azonban a hirdetésekkel ő maga és pártja „száz százalékban azonosul”. Egy másik jobbikos politikusnak kicsúszott az is a száján, hogy „Jé, már kint vannak?”, szóval lóg ám kifele a lóláb.

Jobbikos plakátok ezek, ha nem is látszik rajtuk.

Meg aztán: azokon a helyeken vannak, amiket korábban a Jobbik bérelt, márpedig az nem két fillér volt, még akkor sem, ha Simicska nagyúr erős kedvezményt adott a pártnak.

Mármost azt már kezdjük érteni, mi történt, lássuk immár azt: van-e haszna vagy értelme?

KOLDUSMAFFIA A MAFFIAÁLLAMBAN?

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Körmendi Zsuzsa
2017.07.19.


Elképesztő történettel lepett meg a fiam, akinek van három gyereke, meg egy kisnyugdíjas mamája (mármint én). Tehát van mire, kikre költeni a havi keresetét. Lett volna helye annak az ötszáz forintnak is, amit egy nagy fővárosi közlekedési csomópontban, a piros lámpánál adott egy hajléktan (?) férfinek.

Legnagyobb döbbenetére, a kéregető végigmérte, majd gúnyos mosollyal megszólalt: „csak ennyi?! No, gyorsan odébbmegyek, nehogy a végén visszakérje!”...

MAGYAR PAP MONDJA: ORBÁN KORUNK EGYIK NAGY KERESZTÉNYÜLDÖZŐJÉVEL PÓZOLT

24.HU
Szerző: Jászberényi Sándor
2017.07.19.


Nacsinák-Gergely András görög-keleti papot, vallástörténészt interjúztuk a magyar és a török kormányfő ölelkezéséről, menekülő szír keresztényekről, pesti keresztényüldözés elleni államtitkárságról.

Miért üldözik a keleti keresztényeket a Közel-Keleten?


Nem vegytiszta vallásháború ez.

Vízhiánnyal, túlnépesedéssel sújtott régiókban indul meg a keresztényüldözés, ahol elfogynak az erőforrások, felgyülemlik a kétségbeesés, az agresszió, és jön a bűnbakképzés.

Fontos szempont, amiről itt, nyugaton sokszor megfeledkezünk, hogy kereszténynek lenni a Közel-Keleten nem magánügy. A vallás ott nem úgy jelenik meg, mint a szekularizált nyugaton, vagyis az élet más területeiről leválasztva, hanem etnikai, nyelvi, gazdasági és szociális tartalommal is bír. Szíriában a polgárháború előtt néhány kisebbség tartotta kezében a hatalmat. A Baath párt is egy kisebbségből szerveződött, így muszáj volt a többi, számbelileg és financiálisan jelentős kisebbségre, elsősorban a keresztényre támaszkodnia. A keresztények Aszad híveiként jelentek meg, így a többségi szunniták automatikusan ellenségnek tekintették őket, amikor kitört a forradalom. Szíriában ekkor a militáns iszlám szervezet és a nem kevésbé elnyomó államhatalom közé szorult a keresztény közösség. Két dolog közül választhatott: vagy marad és szép lassan felmorzsolódik, konkrétan meghalnak a tagjai, vagy elvándorolnak.

Sok keresztényt öltek meg az arab tavasz óta?

Túl sokat. Láttam statisztikákat, de nem tudom, mennyire megbízhatóak, ezért inkább nem mondok konkrét számot.

Aki életben maradt, elmenekült.

Így igaz. Olyan közösségek zúzódtak szét, melyek kétezer éve, sőt még Krisztus előtt is ezen a helyen éltek. Túlélték az arab inváziókat, a kereszteseket, a török birodalmat, a nyugati gyarmatosítást, mindent, és nem mellesleg megőrizték a nyelvet, ami a legközelebb esett a krisztusi dialektushoz. Aztán azzal, hogy kikerülnek a zárt létből, életképtelenné válnak, soha többé nem lesznek azok, amik voltak, rekreációjuk lehetetlenné válik.

A legtöbb muszlim és keresztény menekült Törökország felé vette útját, ahol szeparált táborokba zárták őket, sok kilométer hosszan elnyúló, sakktáblaszerű, szögesdróttal kerített, őrtornyokkal teletűzdelt sátorvárosokba.

A szír keresztények azért igyekeztek Dél-Kelet-Törökországba, mert sokuk ősét onnan üldözték el száz évvel ezelőtt. Ez az úgynevezett Tur Abdin, a szírek Szent Hegye, ahol a mai napig számos monostort és kisebb-nagyobb közösséget találni. Az ottani püspökségek kezdetben a városokba és a monostorokba szórták szét a menekülteket, aztán, amikor már tömegesen jöttek, irány a tábor, ahonnan nincs kiút.

Legföljebb az, hogy kibuszoztatják őket az Égei-tenger partjára és csókolom.

Aki tehette, a jóval korábban menekült, Németországba, Svájcba, Svédországba szakadt rokonság révén próbált Nyugatra jutni, esetleg embercsempészekhez fordult.

A török elnök, Erdogan nem segít a keresztényeken?

Erdogan a szükségállapot bevezetése óta kemény kézzel bánik a dél-keleti régióval, ahol számos monostor és élő keresztény közösség van a már a második századtól kezdve. Mindig volt arra törekvés, hogy megtörjék és beolvasszák őket, kiemelném 1916–ot, a kard évét, legtöbbjüket ekkor üldözték el, aki maradt, azon azóta is óriási a nyomás. A kétezres évek elején konszolidálódni látszott a helyzet, most azonban nagyon úgy fest, hogy állami kézbe kerülnek a monostorok földjei, melyekből megélnek, és a monostori épületek is, ahol laknak. Idáig, bár illegálisan, de legalább megtűrve folytathattak oktatási tevékenységet, az utóbbi hónapokban már ezt is betiltották...

MI VALÓDI CÉLJA A KIERŐSZAKOLT BRUTÁLIS BÉREMELÉSNEK?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.07.18.


Vajon megoldódik a munkaerőhiány a vendéglátás és turizmus területén azzal, hogy a kormány „brutálisan” megemeli a minimálbért? Kizárt, hiszen eddig sem kötelezte a szektor munkaadóit egyetlen jogszabály sem arra, hogy csak annyit fizessenek, amennyi a bérminimum, a munkaerő kereslet-kínálat mind a mai napig befolyásolja a fizetéseket még akkor is, ha a kormány ezt másképp látja. Ha tehát a vendéglős-panziós nem kap alkalmazottat a jelenlegi garantált bérminimumért (bruttó 180 ezer forint), akkor nyugodtan fizethet akár bruttó 240 ezret (vagy többet is) egy havi munkáért, az már más kérdés, hogy az egeket verő közterhek miatt ennek egy része zsebből zsebbe megy.
Akkor mire jó ez az egész, legyen majd negyedmillió a minimálbér cécó?
Kormányunk három okból ragadtathatja magát ilyen „munkavállaló-barát” megoldásra.
Az egyik a közelgő választási kampány: majd Orbán Viktor kiáll és elmondja, egyedül egymaga emelte meg a szektor dolgozóinak a fizetését, tessék hálásnak lenni és rá szavazni. Hülvely István. a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke ehhez asszisztál is ezerrel, az új kollektív szerződés módosítás meg bizonyítja, bizony kormányunk és az érdekérvényesítésért felelős társelnök is a topon van, az sem lenne csoda, ha óriásplakátokon osztanák meg nagyszerű történelmi tettük eredményét a választási időszakban.
A második ok az, hogy a szektorból még több eltapsolható adó és járulék érkezzen az államkasszába.
  • 180 ezer forintos bruttó fizetéses alkalmazott a munkaadónak 222.300 forintjába kerül, ebből a dolgozó nettó 119.700 forintot lát, az összes többi, azaz 600 forint pedig megy a költségvetésnek nevezett fekete lyukba
  • 240 ezer forintos garantált bérminimum esetén minden egyes alkalmazott 296.400 forintjába kerül havonta a munkaadónak, a dolgozó hazavisz 159.600 forintot, az állam pedig zsebretesz 136.800 forintot, ez munkavállalónként plusz 34.200 Ft biztos bevételt jelent havonta. És ezért az ég adta világon senki sem kap többet semmiből sem – a pincérnek és a recepciósnak ugyanúgy három hónapot kell várnia egy sima ultrahangra, egy hónapot egy vérvételre, a gyerekük iskolájába is ugyanúgy be kell vinni a kötegelt fénymásolópapírt meg a WC-papírt szeptemberben, ahogy a nyugdíjuk is csak egy kósza álom valahol a szivárvány alatt ott, ahol a koboldok aranya is van.
  • Ha pedig mindez még nem lenne elég, a munkáltatóktól azt is elvárják, hogy ne csak a kezdőknél illetve a minimumbéreseknél legyen emelés, hanem arányosan az egész szektorban, a bérpiramis minden területén. Majd megoldják valahogy, de nagy szemétládák lesznek, ha szolgáltatásaik árának emelésével inflációt gerjesztenek, legalábbis a kormánypropaganda szerint. És még ott van a fizetőképes kereslet is, ami ugyebár nem minden egyes esetben jelent egyet a gazdag turistákkal, bármennyire is ez világlig ki Hülvely szavaiból.
A harmadik ok a haveri kapitalizmusból a nem haverok eltüntetése – azaz a piactisztításra, versenyképesség növelésre és kifehérítésre hivatkozva a konkurencia kivéreztetése, csődbe kényszerítése...

AZ IGAZSÁG ÁRA

MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mértékblog
2017.07.19.


A közelmúltban több adatigénylést is beadtunk az állami média különböző intézményeinek. Nem vagyunk elragadtatva az együttműködési készségüktől, az egyik ügyben pert indítottunk, a másikban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. Urbán Ágnes összefoglalója.


Az elmúlt időszakban mind a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA), mind pedig a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-hez adtunk be közérdekű adatigényt. Vannak olyan gazdálkodási kérdések, amelyekről azt gondoljuk, hogy a nyilvánosságra tartoznak, de az érintett honlapokon nem találtunk erre vonatkozó információkat.

Még áprilisban kértük ki a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) kötött szerződéseket, miután kiderült, hogy az MTVA 19 milliárd forintért vásárolta meg a magyar bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítési jogát öt évre. Kíváncsiak voltunk ennek a szerződésnek a részleteire, és azt gondoltuk, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni, pontosan mi is került ennyibe. Adatigényünket az MTVA is jogosnak érezte, ugyan 12.600 Ft költségtérítés ellenében, de hajlandónak tűntek kiadni az adatot. Az igényelt összeget befizettük, az szerződés másolatát azóta sem küldte el az MTVA, holott lejárt az rendelkezésre álló határidő. Nem volt más választásunk, pereltünk, szerintünk ugyanis a pofátlanság teteje zsebre vágni a pénzt, majd az adatigény teljesítése nélkül úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

Egy másik adatigényünkért is költségtérítést állapított meg az MTVA. Ebben arra voltunk kíváncsiak, hogy hol és mennyiért vásárolt az intézmény hirdetési felületet, ugyanis a közmédiának nemcsak hirdetési bevétele, hanem hirdetési költése is van. Különösen egy-egy új műsor esetében jellemzőek a komolyabb kampányok, de ezek nagyságrendjét nem tudhatjuk meg semmilyen nyilvános forrásból. Mint most kiderült, 21.400 Ft-ba kerül az MTVA 2016. évi hirdetésifelület- és hirdetésiidő-vásárlásainak elküldése. Ezt július 7-én átutaltuk, érdeklődve várjuk a fejleményeket.

A következő adatigénylésünk arra vonatkozott, hogy a MTVA összes hirdetési bevételéből mennyi érkezett az Atmedia kereskedőháztól és mennyi közvetlenül. Háttérként fontos tudni, hogy a televíziós hirdetési időt a Tombor András tulajdonában lévő Atmedia értékesíti. Ez a kereskedőház (sales house) egyben a TV2 csatornáinak reklámidejét is árulja a hirdetők felé. Az MTVA 15 napon belül elküldte a kért adatokat, így kiderült, hogy az Atmedián keresztül több mint 4,3 milliárd forint, azon kívül közel 1,9 milliárd forint hirdetési bevétele volt az MTVA-nak. Ez azért is fontos, mert a hirdetési bevétel jelentős része egy piaci szereplőn keresztül érkezik az intézményhez, ráadásul egy olyan kereskedőháztól, amely csomagban értékesíti a kereskedelmi és közszolgálati csatornák reklámidejét, nyilvánvaló átláthatósági kérdéseket felvetve...

MILLIÓSZÁM TÖMJÜK MAGUNKBA A NYUGTATÓKAT

ADDICTUS BLOG
Szerző: Papp Éva Mária
2017.07.18.


...Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) júniusban azért zárta be a vizsolyi Attila patikát, mert egy év alatt több mint 23 ezer doboz vényköteles nyugtatót adtak el recept nélkül, köztük 2205 doboz Frontint is. Kelemen Attila, a patikus azt állította, 20-30 környékbeli vevőt látott el gyógyszerrel, akiket csak látásból ismert. Ha valóban ennyi emberről van szó, az azt jelenti, hogy naponta legalább közel másfél doboz nyugtatót vettek meg. Ez azért is súlyos probléma, mert a készítmények közt voltak olyanok is, amelyeknél kiszámíthatatlan hatások léphetnek fel, gyógyszerfüggőség alakulhat ki, és veszélyes kölcsönhatásban állnak az alkohollal. Kelemen tudósítónknak azt mondta, csak a jószándék vezérelte, de már látja, hogy nagy hibát követett el, és megbánta, amit tett.

Nem kell hozzá szélhámos patikus

“Volt olyan betegem, aki fejből fel tudta sorolni azt az öt budapesti gyógyszertárat, ahol némi felárral, recept nélkül adnak ki nyugtatót” – mondta az Abcúgnak Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője. Vannak, akik a nagymama szekrényéből lopják ki a nyugtatót, mások azt hazudják az orvosnak, hogy mozgásképtelen hozzátartozójuknak kell, és sokan illegálisan az internetről rendelik.”Vannak dílerek akik pontosan úgy, ahogyan a különböző drogokat, a nyugtatókat is felárral forgalmazzák” – mondta.

De a szerek beszerzéséhez sokszor még csak egy szélhámos patikusra sincs szükség, és a feketepiacra sem kell kimerészkedni. Tóth szerint “aki gyógyszerfüggő, annak megvannak a technikái. Először felíratja a háziorvosával, aztán a pszichiátriai ambulancián, majd az ügyeleten is. Elég, ha arra panaszkodik, hogy feszült, szorong, és elfogyott a gyógyszere, a háziorvosa pedig éppen nem rendel. Mivel nincs egységes nyilvántartás a beteg előzményeiről, nem lehet ellenőrizni, mikor kapott utoljára nyugtatót”.

Vagyis sok függő legálisan, recepttel a kezében jut hozzá nagy mennyiségű nyugtatóhoz. Ezen az egységes elektronikus rendszer mellett az is segíthetne, ha az orvosok nem írnák fel őket ilyen könnyen. “A belgyógyászati ügyeleten azt mondta egy nő, hogy nyolc éve szed nyugtatót, amit először azért írt fel neki a háziorvosa, mert meghalt a férje. Szépen lassan hozzászokott a kellemes érzéshez, a nyugalomhoz, és hogy semmi sem számít, minden rendben van. Továbbra is szedni akarta, az orvosa pedig újra és újra felírta neki, így aztán rászokott, és egyre nagyobb adagokra volt szüksége. Naponta találkozom ilyen esetekkel” – mondta Tóth...

CSICSKÁK ÉS MAMELUKOK A CENTRÁLIS ERŐTÉRBEN - A KORMÁNY KÉPVISELŐINEK MOZGÁSTERE A HORTHY-KORSZAKBAN ÉS 2010 UTÁN

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Ungváry Krisztián
2017.07.18.


A kormányzó párt politikai kulisszává változott, képviselői pedig nem tekinthetők másnak, mint a pártvezér csicskásainak.

Tisza Kálmánhoz, az 1875–1890 között kormányzó miniszterelnökhöz kötődik a magyar parlamentarizmus sajátos intézménye, a mamelukrendszer meghonosítása. A mameluk kifejezés eredetileg a rabszolga jogállású, a hatalomtól teljes mértékben függő, adminisztrációs feladatot ellátó személyt jelölte. Ennek nyomán nevezték a Tisza Kálmán által teljes mértékben kézben tartott képviselőket mamelukoknak.

Eredmények régen és most


A pártvezérek jelentős részétől nem állt távol az igény, hogy pártjukban, illetve frakciójukban hasonló fegyelmet honosítsanak meg. Ebben elsősorban Tisza István, Bethlen István és Gömbös Gyula ért el eredményeket. Mindegyikük egyfajta „centrális erőtér” vízióját kívánta megvalósítani. Eredményeik azonban elszürkülnek ahhoz képest, amire a magyar parlamentarizmus 2010 óta jutott. Mindezt az Országgyűlés működésének néhány aspektusával kívánom igazolni. Előtte azonban tisztázzuk a fogalmi kereteket, amelyek között a mamelukrendszer igazi értelmet nyer. Ez nem más, mint a parlamentarizmus „zökkenőmentes” működtetése, a pártvezér politikai akaratának totális érvényre juttatása.

Egy parlament feladatai összefoglalva a következők lennének: törvényhozás, állami tisztségviselők megválasztása, a végrehajtó hatalom felügyelete, a fékek és ellensúlyok rendszerének működtetése, legitimálása, a nyílt politikai vita lehetőségének intézményes biztosítása, a néphatalom képviselete, valamint „egyfajta politikai nevelő és szocializáló feladat”.

A XX. század második felétől, majd leginkább a XXI. században a pártvezetés szerepe felértékelődött. A szavazók kevésbé személyekre, inkább csapatokra és csapatkapitányokra szavaznak. Ez azt is jelenti, hogy azok a fékek és ellensúlyok, amelyek a XX. század közepe előtt abból adódtak, hogy a pártok képviselői gyakrabban minősültek önálló politikai entitásnak, a XXI. század elejére vészesen lecsökkentek. Az ezt pótolni hivatott, látszatra fejlettebb politikai intézményrendszer minden jel szerint képtelen betölteni hivatását. Nincs ugyanis mögötte a játékszabályokat komolyan vevő és azok betartásáért áldozni is tudó társadalmi erő. Így a parlamentarizmus kellékei kulisszává válnak, és végső soron magának a demokráciának a tekintélyét is aláássák.

A Horthy-korszak politikai rendszerét a tudományos diskurzus és a nyilvánosság jelentős része autoriter elemeket tartalmazó parlamentáris rendszerként írja le. Amennyiben a korabeli választási rendszert vizsgáljuk, két körülmény különösen figyelemre méltó. Az egyik a vidéki nyílt választási szisztéma, a másik az „egyhangú kerületek”, amelyben eleve csak kormánypárti jelölt indult. Ezek száma változó volt: 1920-ban 13,4 százalék, 1922-ben 1,2, 1926-ban 38, 1931-ben 27, 1935-ben 22 százalék. Ez annyit jelent, hogy ezekben a kerületekben valójában nem történt választás, hiszen azt kizárhatjuk, hogy ne lett volna igény ellenzéki jelöltre. Mindez 1939-ben megváltozott, akkor csak két kerületben volt a választás egyhangú. A visszatért területeken azonban azzal valósították meg az egyhangúságot, hogy behívásos alapon jelölték ki a képviselőket. Amennyiben őket is beszámítanánk, úgy az 1939-es ciklusra is 30 százalékos eredményt kapnánk...

A KÓRHÁZIGAZGATÓK JELENTENEK, A KORMÁNYTISZTVISELŐKET MEG KIVÉGZIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.07.19.



Jó reggelt! Ma is meleg napra készülhetünk, pedig még messze van a kormány által megjósolt forró ősz. Mindenesetre ma nem lesz szükséges a sál-sapka-kesztyű kombináció, az már biztos.

Lengyelországban is megy a cirkusz. Pontosítok. Lengyelországban megy a cirkusz. Az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvénymódosítás felbőszítette a lengyeleket. Ezentúl ugyanis a tanácsban lévő 15 bírót nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg. Az ellenzék – valamint igen sok lengyel választópolgár – szerint a kormánypárt ezzel keresztbe tesz a hatalmi ágak szétválasztásának, hiszen maga akarja kinevezni a bírákat, nyilván saját emberei közül. A törvénymódosítás vétóját helyezte kilátásba kedden Andrzej Duda lengyel államfő (pedig nem szokása az ilyesmi), Beate Szydlo miniszterelnök azonban azt mondta, hogy a kormány elmegy a falig.

Most éppen az van, hogy Lengyelország különböző városaiban utcára vonultak az emberek. A parlament épületét vasárnap óta kordonok veszik körül. Lehet, hogy a lengyeleknek meg kellene hívniuk vendégségbe a magyar kormánypártot. Ők nagy kordonbontók. Akár meg is tarthatnák őket végleg. Mindenki jól járna. Főleg mi.

A kórházak megszívták. Is. Az egészségügyi kormányzat kötelezi a kórházigazgatókat, hogy minden áldott nap jelentést készítsenek az aznapi eseményekből (hétvégén is) és azt naponta elküldjék az állami intézményfenntartónak. Az ok állítólag az, hogy a kormánynak elege van belőle, hogy a sajtóból értesülnek mindenről.

A kérdés már csak az, ha már nagyon okosak lesznek és ők tudnak előbb például arról, hogy fontos egészségügyi intézményekben nincs, vagy elöregedett és ezért használhatatlan sok diagnosztikai berendezés, vagy éppen le kell állítani néhány ellátást, mert nincs elég orvos, akkor vajon intézkednek, vagy csak leszólnak a kórházigazgatónak, hogy amennyiben a sajtó értesül erről, akkor megszívja? Én tartok tőle, hogy az utóbbira készülnek.

Igaz ugyan, hogy attól még egyetlen egy probléma sem oldódott meg, ha megpróbálták eltitkolni, de majd a kormány ezt is megreformálja. Szerintem akkor lesz tökéletes a rendszer, ha a betegekkel titoktartási szerződést íratnak alá és ha valaki ennek ellenére is meg mer halni az intézményben úgy, hogy egyébként gyógyítható lett volna, ha van felszerelés és orvos, akkor azt egy titkos temetőben el kell ásni egy jeltelen sírban...


SZELLEMBUNKER ÉPÜL KAZINCBARCIKÁN 690 MILLIÓ FORINT EU-S PÉNZBŐL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Erdélyi Katalin
2017.07.18.


Az önkormányzat turistacsalogatónak szánja a bunkert, amiben hidegháborús kiállítás, lézershow és hologramszellem is lesz.

Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legnagyobb városa. Lakosainak száma a KSH 2015-ös adatai szerint nagyjából 27.500 fő, hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már.

Korábbi cikkeink Kazincbarcikáról

A polgármester és az építési vállalkozó – magánútra költözött a kazincbarcikai elit

A feleség, a nyomdász és az ügyvezető – önkormányzati cégháló Kazincbarcikán

Repülőgépgyártás is lesz Kazincbarcikán svájci pénzből

Szürreális videón Kazincbarcika döbbenetes kabalafigurája

Lezárja a kukákat a szegények elől Kazincbarcika MSZP-s polgármestere


Az uniós fejlesztéseket nyilvántartó kormányzati honlapon most egy újabb siker olvasható: 2017. május 16-án a kazincbarcikai önkormányzat 690,8 millió forint támogatást kapott egy “Szellem Bunker” nevű projektre.

A hosszadalmas leírás szerint turisztikai látványosságnak szánják az attrakciót, amely 2019 júliusában készülhet el. Az 1.500 négyzetméter alapterületű épületben lesz hidegháborús és katasztrófavédelmi kiállítás, valamint lézershow és hologramszellem is...

MI A MEGOLDÁS A CSOK HELYETT?

IFL GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2017.07.18.



...Ha lehámozzuk a politikai rétegét a CSOK-ról, akkor láthatjuk a mögöttes alapeszmét, ami alapvetően a szegények esélyegyenlőségének a megteremtése, az építőipar fellendítése és legfontosabb pontként Magyarország fogyatkozó lélekszámának a megállítása , mint gyermekvállalási ösztönző.

A program már az első percben megbukott.

Megbukott, hiszen a pénz meglévő gyermekre is jár, amivel alapvetően nem növekszik a születésszám - Magyarország lélekszáma tovább fogyatkozik

Megbukott, hiszen a gazdagoknak is jár a pénz, sőt kifejezetten számukra érdekes a CSOK, hiszen ők rendelkeznek a szükséges önerővel, anyagi fedezettel.

Megbukott, hiszen egyáltalán nem könnyebb lakáshoz jutni, mivel a piac vadkapitalista üzemmódba kapcsolt, áraiba teljesen beépítette a CSOK támogatás összegét.

Akkor pedig valójában hol keressük, miben keressük a CSOK valódi identitását?

Meg kellene szüntetni az egész rendszert

Nem lehet ennyi lovat megülni egyszerre, mégha a mögöttes szándék pozitív is lenne. A CSOK és a Szocpol egy teljesen elhibázott gazdasági és szociális lépés, ami nem jó másra, mint üres pénzosztásra, amivel egyszerre inflálják el a lakosság lakáscélú megtakarításait (hiába gyűjtött össze valaki 5M forint önerőt, ha az emelkedő árak miatt már 7-8M önerőre lenne szükség) és hamis ígéretekbe hajszolják a pénzügyileg kevésbé tudatos lakosságot.

Amennyiben a legfontosabb célként a gyermekvállalási hajlandóságot akarjuk előtérbe helyezni, mindezt szociális alapon, akkor egyértelműen a fészekrakó programok önkormányzati felügyelettel, állami támogatással a legmegfelelőbb lépés...

NYARALNI MEGY? UTASBIZTOSÍTÁSSAL ELKERÜLHETI A CSŐDÖT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.07.19.


Még mindig sokan indulnak nyaralni utasbiztosítás nélkül, pedig akár milliós nem várt költségektől kímélhetjük meg magunkat néhány ezer forintért. A biztosítók minden évben újítanak, egyre több helyen lehet már egynapos utakra is biztosítást kötni, sőt akár külföldről is hosszabbítható a szerződés, ha tovább maradnánk.

Az egynapos utasbiztosítás a térítési összegtől függően 400 és 1000 forint között köthető, hétéjszakás, nyolcnapos útra egy négytagú család két kiskorú gyermekkel 8 ezer és 20 ezer forint között köthet utasbiztosítást, ha Európán belül utazik. Amennyiben ezt még autós asszisztenciával is bővítik, a díj 3-4 ezer forinttal drágulhat. A térítési összegtől (vagyis, hogy baj esetén a biztosító mennyit fizet) függ a biztosítás díja.

Ma már a legtöbb biztosító három csomagot kínál. Fontos tudni, hogy az úticél meghatározza, mennyibe kerülhet egy esetleges orvosi ellátás költsége. Így Európán belül sem mindegy, hogy melyik országba indulunk, de a tengerentúlra biztosan a legmagasabb térítési összegekkel rendelkező biztosításokból érdemes választani. Ellenkező esetben egy kisebb baleset vagy betegség is csődbe
 döntheti a családot...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB ADALÉK A PHARAON-REJTÉLYHEZ: A SEJK MAGYAR AKART LENNI

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS, FÁBIÁN TAMÁS
2017.07.19.


Nincs a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal – egyébként hiányosnak tűnő Pharaon-aktájában – információ arról, hogy a csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözött Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos magyar állampolgárságot akart szerezni, noha egy másik hivatalos dokumentumból kiderül, hogy honosítási kérelmet nyújtott be. Újabb különös információval gazdagodott tehát a Pharon-ügy, amiről Pintér Sándor belügyminiszter kerek-perec kijelentette, hogy inkább ne bolygassák azt, mivel az érintett már meghalt.

Tavaly februárban honosítási kérelmet nyújtott be a Bevándorlási-és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) Ghaith Pharaon – derül ki a Terrorelhárítási Központ igazgatója által írt, és Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek címzett leveléből. A TEK-et Demeter kereste meg, aki képviselőként korábban már Külgazdasági-és Külügyminisztériumnál, valamint a BÁH-nál is betekintett a Pharaon-iratokba.

A TEK vezetője, Hajdú János által írt levél azért is figyelemreméltó, mert a BÁH-nál lévő iratokban nyoma sincs annak, hogy Pharaon honosítási kérelmet nyújtott be a hivatalba. Ezért két eset lehetséges:
vagy a TEK tudja ezt rosszul, vagy a BÁH titkolta el eddig ezt az egyébként nem mellékes információt. Utóbbi a valószínűbb.

Egyrészt azért, mert a TEK konkrét információt ír, pontos dátummal, márpedig nem valószínű, hogy ezt a terrorelhárítók az ujjukból szopták volna. Már csak azért sem, mert Hajdu leveléből az is kiderül, hogy a BÁH a honosítási kérelem benyújtása után azért kereste meg a TEK-et, hogy állásfoglalást kérjen tőlük. Akárcsak akkor, amikor Pharaon 2014 novemberében tartózkodási engedélyt kért a BÁH-tól, majd egy évvel később annak meghosszabbítását. Másrészt Demeter Márta már korábban arról beszélt az Indexnek, hogy amikor a BÁH-nál betekintett az iratokba, akkor az volt a benyomása, hogy azok hiányosak...

TRAGIKUS ANTIKAPITALIZMUS

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.07.19.


Magyarország tragikus állapotba verekszi magát az orrunk előtt, mert alapvető kompetenciahiányain a politika rendszerszerűen tovább ront. A világ működésének logikája ismert. Az erősek győznek, a gyengék elbuknak vagy megalkudnak. De hogy ki lesz erős, az távolról sem eleve eldöntött. Egy kis ország is lehet erős -- elsősorban olyan niche tudás/kompetenciák révén, amelyeket megtalálni tipikusan politikai (közéleti) feladat és alapvető politikai (közéleti) egyetértést kíván. Svájc erre a legjobb példa, amely se nem gyarmatosító, se nem katonai hatalom, mégis nagyjából intakt módon fejlődhetett évszázadok alatt a hegyeire, a bankrendszerére és -- egyre dominánsabban -- a mérnöki tudásra támaszkodva. E folyamat hátterében azonban ott van egy még fontosabb kompetencia: az a hosszú évszázadok alatt létrejött öntudatos polgári szemlélet, amely türelmes, meritokratikus, kooperatív, okos.

És ott van Szingapúr, Dél-Korea, Ausztria, Szlovénia, Finnország és Észtország eltérő, de az itteni meglátásokat erősítő példái. És ott van -- bármilyen furcsa -- az Egyesült Államok, amely a megalapítása után 150 évvel már a világ legerősebb országa volt döntően a vállalkozói szemléletnek köszönhetően, amelynek az algoritmusa is ismert: bukás, tanulás, újrapróbálkozás, tanulás, bukás, újrapróbálkozás (...) siker, tanulás, siker. Kicsiben és nagyban egyaránt. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindent összevetve a nyugati kultúrkörben jött létre a személyes és közösségi tudásnak az az összefüggésrendszere, amelynek révén egy ország tartósan gazdasággá válhat, ami ugyancsak tanulságokat rejt.

Ha Magyarországot valóban olyan különleges nép lakná, mint azt a nacionalizmusunk sugallja, akkor az ország már rátalált volna az utóbbi harminc év alatt arra az útra, amely legalább hasonló perspektívákkal kecsegtetne. Az analógiák mindig hibásak, és nem is célom ezek erősítése. Azt az ezoterikus tudatot támadom mindössze, miszerint a sikernek lehetséges a jelzett algoritmussal szemben álló magyar útja. A szisztematikus közösségi tanuláson innen nincs siker. Aki ezt támadja, a nemzetet támadja...

GYANÚSÍTOTT LETT SZENTESI KÁLMÁNBÓL, AKI VISSZAKÉRTE A NAV-TÓL AZ ADÓJÁT, MERT SZERINTE AZ ÁLLAM NEM ARRA FORDÍTJA, AMIRE KELLENE

444.HU
Szerző: Horváth Bence
2017.07.18.


Szentesi Kálmán januárban a 444-nek adott interjújával vált ismertté, amikor elmondta, hogyan írt levelet a NAV-nak, hogy visszakérje a befizetett pénzét, mert nem elégedett azzal, amire az állam fordítja azt.

Mint mondta, elege lett abból, hogy az általa befizetett adó, a magyar állam hathatós közreműködésével, elveszíti közpénzjellegét. Összesen 1,3 millió forintot igényelt vissza, a NAV viszont válaszul 408 ezer forintos bírsággal sújtotta inkább, mivel szerintük a férfi jogosulatlanul igényelte vissza az adóját...

KOHN ZSIGMONDNÉ ZSIDÓ VOLT NÓGRÁDI LAKOS

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.07.19.


Most, amikor az izraeli miniszterelnök Budapesten tárgyal, és úgy tesz, mintha nem tudná, hogy érkezése előtt teli volt náci plakátokkal az ország, és a távozása után sem lesz ez másképp, valamint dübörög a Horthy kultusz és a múltmásítás is megy ezerrel, eszembe jutott egy korábbi írásom, amelyet „Kohn Zsigmondné zsidó volt nógrádi lakos” esete ihletett, aki egy alkalommal elmulasztotta befizetni a villanyszámláját.

Az interneten találtam azt a levelet, amelyben Bíró István úr városokat és községeket villamosító vállalata arra szólítja fel a nógrádi elöljáróságot, udvariasan persze, miként az ilyen helyzetekben illendő, hogy bevételezze, és címére megküldeni szíveskedjék néhai Kochn (valószínűleg Kohn) Zsigmondné zsidó volt nógrádi lakós augusztusi villanyszámlájának ellenértékét.

Azt, hogy a lakós szót hosszú ó-val írták, tudjuk be a nagy honfiúi igyekezetnek. Ennél lényegesebb, hogy egy néhai nógrádi lakos, bizonyos (nevezzük így) Kohn Zsigmondné 1944 augusztusában nem fizette meg a villanyszámláját.

1944 márciusában Magyarországot megszállták a németek, de egyéb körülményekből kifolyólag is joggal feltételezhetjük, hogy Kohn Zsigmondné zsidó, volt nógrádi lakosnak a villanyszámlája megfizetése mellett akkoriban más gondjai lehettek. Ettől azonban még tény, hogy fizetési mulasztás vétségében volt elmarasztalható, tartozott a villanyszámlával a városokat és községeket villamosító vállalatnak, mely cég joggal várta el a szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítését.

Rezsicsökkentésről akkoriban még nem hallott senki, a városokat és községeket villamosító cégek kedvükre, minden kormányzati korlátozás nélkül zsákmányolták ki a lakosságot. Ebbéli tevékenységükben amúgy meglehetősen demokratikusan jártak el, nem nézték, ki a zsidó, és ki nem az: küldték a számlát mindenkinek...

UNISONO: A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNY ROSSZ ÚTON JÁR, DE EZT AZ EU NEM NÉZHETI TÉTLENÜL - SZELESTEY LAJOS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.07.19.


• A bírság és a támogatások megvonása jön szóba a magyar és a lengyel demokráciarombolás "jutalmául"

• Izrael olyanokkal paktál le, mint Orbán és Trump, mert azok szintén nem tartják semmire a nemzetközi jogot

• Kár volna komolyan venni a magyar miniszterelnök ígéretét az antiszemitizmus elleni harc ügyében
Guardian

Az újság szerkesztőségi cikkben figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország rossz irányban halad. Nálunk a Soros elleni hadjárat, a lengyeleknél pedig az igazságszolgáltatás elleni támadás a veszélyes, illiberális irányvonal része. Varsó riasztóan messzire jutott ezen az úton és most a bíróságok vannak soron. Mint ismeretes, ők ellenőrzik a többi közt a választások tisztaságát, a pártok gazdálkodását. Ugyanakkor a kormány már kivonta magát az Alkotmánybíróság hatálya alól. Valószínűleg ez a Magyarországon és Lengyelországban gyökeret vert jobboldali, nacionalista, populista illiberalizmus legijesztőbb megnyilvánulása. Trump minapi látogatása pedig csak ráerősített a házigazda idegengyűlölő politikájára, amivel igen rossz jelzést küldött. Netanjahu ugyanígy magához ölelte Orbánt, noha a magyar zsidók nyugtalanok, amiért miniszterelnökük méltatta Horthyt. A kormányfő ugyan tegnap azt hangoztatta, hogy elutasítja az antiszemitizmust, ám Soros és mások szerint a plakátok önmagukért beszélnek.

Budapest és Varsó pénzbüntetést kaphat a menekültek befogadásának elutasítása miatt, de amúgy igazolva látja politikáját a migránskérdésben. A vita az alapvető értékek ütközését tükrözi. Ebből ered az is, hogy az Orbán-kabinet nekimegy a civil szervezeteknek és megpróbálja becsukatni a CEU-t. Ebből következik továbbá, hogy nem Sorossal van baja, hanem azzal, amit képvisel. Magyarország az igazságszolgáltatás kapcsán távolról sem ment olyan messzire, mint a PiS, ám hasonló ösvényen halad, lásd a médiát, a felsőoktatást és külföld bírálatát. A két ország sorozza az EU-t és annak értékeit, ám közben boldogan elfogadja annak pénzét.

FT

A lap vezércikkben sürgeti, hogy az EU gyakoroljon nyomást, miután a lengyel kormány támadást indított a hatalmi ágak megosztása ellen. Varsó csak még elszántabban igyekszik meggyengíteni a fékeket és ellensúlyokat, amikor célba vette a bíróságokat. Itt villámháború zajlik a független igazságszolgáltatás ellen, mégpedig azon a címen, hogy a nép kezébe kell adni az ellenőrzést. Ám ez elárulja, hogy a hatalom populista szemüvegen át látja a világot, a népbe ugyanis csak azok tartoznak bele, akik egyetértenek a kabinet felfogásával. De az elmúlt, nem egészen két évben célkeresztbe kerültek más független intézmények is, a köztévétől kezdve a tantervig. A világnak, benne az unióval és a tagállamokkal, támogatnia kell a lengyel civil társadalmat, azaz nevén kell neveznie, hogy ami Lengyelországban folyik, az leplezetlen kísérlet a demokrácia intézményes biztosítékainak a felszámolására.

Brüsszel kettős gonddal néz farkasszemet: egyrészt nincs elég eszköze a szankciókhoz. A másik, hogy Magyarországra nem számíthat ez ügyben. Viszont éppen a magyar ügy bizonyítja, hogy az EU nem egészen tehetetlen. Budapest ellen kötelezettségszegési eljárás indult a civilek és a CEU miatt. Hasonló módon kell lépni Lengyelországgal szemben is. Mindkét kormány nagy pénzeket kap a közösségtől, szóval a bírságnak volna ereje. Azon felül a brit kiválás után az uniónak világossá kell tennie, hogy lemondhatnak a támogatásokról azok a tagok, amelyek szembemennek az alapelvekkel. Mert a lengyeleknél maradva, éppen a hatalmi ágak elkülönítése szavatolja egy nemzet szuverenitását, aminek a jogállamban és nem egyetlen párt uralmában kell kifejeződnie...