MÉRCESzerző: NÓGRÁDI W. NOÁ2022.01.02.
2020-ban sem tétlenkedett a kormány, és 2021-ben is bővelkedtünk a már megszokott szélmalomharc érzetet tovább fokozó közpolitikai fejleményekben – de aktivizmusban és szerveződésben is legalább ilyen gazdag volt az idei év. Az alábbi cikk az elmúlt év fontosabb eseményeit, folyamatait tekinti át a nők elleni erőszakkal és tágabban a nők jogaival kapcsolatban.
Elkeserítő események és fordulatok ”fentről”
1.
2021 januárjában lépett életbe az Egyenlő Bánásmód Hatóságot felszámoló, annak jogkörét az ombudsmani hivatal alá olvasztó tavalyi döntés. Úgy gondolhatták a döntéshozók, hogy az egyenlő bánásmód pont egy olyan terület, amin jól lehetne spórolni, és felesleges több jogintézményt is fenntartani annak érdekében, hogy az egyenlőség elve több oldalról is biztosítva legyen.
2.
Szintén januárban a legfelsőbb jogi intézmény, a Kúria olyan indoklással élt egy szexuális erőszak ügyben, ami az áldozat fizikai tiltakozását, küzdelmét kezelte bizonyítékként az erőszak megállapítására. Pedig már rég tudjuk, hogy sok áldozat az erőszak hatására lefagy, fizikai védekezésre képtelen állapotba kerül. Ezt elvileg már a jogszabályok is felismerik, és nem szabják az erőszak megállapításának feltételéül az áldozat önvédelemre tett kísérletét. A legfelsőbb bíróság indoklása azonban felfrissítette azt az idejétmúlt megközelítést, mely szerint „miért védene a jog olyat, amit maga az áldozat sem véd – akkor biztos akarta” (sic!)...