2022. január 24., hétfő

RÁADÁS: SZAKIELLENŐR-CSALADIHÁZÉPÍTÉS1 - VIDEÓBLOG

YOUTUBE
Szerző: REZSNYÁK PÉTER
2011-



Rezsnyák Péter, Kivitelező építész vagyok. A Szaki-Ellenőr . Célom, hogy segítek azoknak, akik előbb tájékozódni, majd tények alapján dönteni szeretnének. Sokminden meg szeretnék mutatni, de azt nem ígérhetem, hogy megtanítalak házat építeni. Ha az a cél, hogy magabiztos legyél, és ne hozzanak egyből zavarba a szakemberek, akkor jó helyen jársz, mert én magyarul, idegen szavak nélkül szeretném neked megmutatni az építés szép, de az árnyoldalait is.

A MÁTRAI ERŐMŰ TÖRTÉNETE KÖZEL 75 MILLIÁRD FORINT KÁR ÉRTE AZ ÁLLAMOT NER 100 #33

YOUTUBE / NER100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.01.24.



A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS Global Nyrt. 2017-ben vette meg a Mátrai Erőművet. A transzfer után az erőmű folyamatosan veszteséget termelt. Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. 2020 tavaszán megvásárolta Mészáros Lőrinc tulajdonrészét, valamint a hulladékfeldolgozót. Összességében 75 milliárd forint kár érte az államot. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

A MAGYAR PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁSA

FACEBOOK
Szerző: Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság 
Támogató: Magyar Szexuális Medicina Társaság
2022.01.21.


SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁS 

a “2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról”
törvénymódosítás kapcsán

A törvénymódosítással kapcsolatban kötelességünk megfogalmazni szakmai álláspontunkat, mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából. 

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik. A születéskor az újszülött nemét döntően a testi adottságok, a külső nemi jelleg megtekintésével állapítják meg, ez alapján anyakönyvezik. Az újszülött nemét ugyanakkor a genetikai meghatározottság mellett egyéb biológiai tényezők is befolyásolják (pl. a hormonális rendszer működésének zavarai), emiatt fizikai adottságai szemrevételezés alapján teljes mértékben nem mindig megítélhetőek. A nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során. A környezeti hatások ezt a folyamatot - főként a társadalom különféle szerepelvárásai révén, például, hogy “a fiúk nem sírnak”, vagy hogy “a lányok inkább babázzanak” - valamelyest árnyalhatják ugyan, de alapvetően és meghatározó módon nem befolyásolják. Hasonló a helyzet a transzszexualizmussal is. 

A szexuális orientációt jelenlegi tudásunk szerint szintén döntően biológiai tényezők befolyásolják, kialakulásában a genetikai meghatározottság mellett nagy szerepet játszanak egyéb biológiai változók (pl. hormonális hatások, idegrendszeri fejlődés) is. A pszichoszociális hatások szerepe a biológiai faktorok mellett nem meghatározó mértékű. 

Tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény az is, hogy a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből. 

Mindez azt jelenti, hogy a szexuális kisebbségekbe sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, hanem azt döntően az általuk nem befolyásolható, nem irányítható komplex biológiai folyamatok határozzák meg. 

Az előzőek értelmében határozottan állást foglalunk amellett, hogy a nemi identitás és a szexuális orientáció kialakulása környezeti hatással (pl. neveléssel, „propagandával”) nem befolyásolható. A szülők nemi identitása és szexuális orientációja nem befolyásolja a gyermek nemi identitását, szexuális orientációját, egészséges fejlődését, ennek ellenkezőjét bizonyító tudományos adat nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor az ezeket a szülőket és gyermekeiket érő stigmatizáció egyértelműen káros hatású. 

A külső befolyások hatástalanságát bizonyítja a reparatív szemléletű “terápiás” megközelítések kudarca is, azzal a kiegészítéssel, hogy jelenlegi tudásunk szerint a reparatív szemléletű, korrekciós megközelítés - még az érintett kliens motivációja esetén is - kifejezetten káros, a kliens pszichés jóllétének, az önazonosság megélésének valós támogatását veszélyezteti. 

Amennyiben a fenti témákat tabusítjuk, az információkhoz való hozzáférést elzárjuk, akkor az érintett gyermekek, fiatalok egyedül maradnak a kérdéseikkel, bizonytalanságaikkal. Ennek következményeként pedig jelentősen megnő annak a veszélye, hogy - ahogy az a különféle kisebbségi csoportok esetében általában is jellemző, melyet szakirodalmi adatok is alátámasztanak - az eleve kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb érintett gyermekek, fiatalok körében fokozódik a szorongásos zavarok, önsértő magatartás, szerhasználat, depresszió és az öngyilkos magatartás kialakulásának veszélye. 

Előzőek mellett tudományos felmérések mutatnak rá arra is, hogy a gyermekek szexuális nevelése, felvilágosítása nem várható el kizárólagosan a szülőktől, családtagoktól. 

Állásfoglalásunk szerint tehát amellett, hogy a gyermekek védelme szempontjából a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépés egyértelműen és határozottan szükséges, a 2021. évi LXXIX. törvény a fiatalok egy részének mentális egészségét kifejezetten veszélyezteti, melyre ezen állásfoglalással a döntéshozók figyelmét is felhívjuk. 

Mindannyiunk közös felelőssége, hogy - függetlenül a szexuális identitásuktól vagy orientációjuktól - mentálisan kiegyensúlyozott, egymást elfogadó, önazonos és boldog gyermekek és felnőttek éljenek együtt a jövő társadalmában. 

Tisztában vagyunk azzal, hogy állásfoglalásunk nem taglalhatja a téma minden részletét, kérdését, azzal mégis szeretnénk hozzájárulni egy széleskörű, bizonyítékokon alapuló, tudományos és szakmailag hiteles tájékoztatáson nyugvó társadalmi párbeszéd alapjához. 

Budapest, 2022. 01. 21.

NOVÁK A KULTÚRAROMBOLÓ FIDESZ ÁLLAMFŐJELÖLTJEKÉNT ZAGYVÁLT A KULTÚRÁRÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.24.


Visszasírjuk még a pecást, mert Áder legalább nem akart okosnak látszani, nem akart feladatokat adni az országnak, nem érezte kötelességének azt, hogy nacionalista buta ideológiával tömje az emberek fejét. Novák pedig azt képzeli, hogy ez a dolga. Azt hiszi, hogy ő lesz a nemzet tanítónénije, aki mindenhez is ért, aki majd elmondja, mit kell erősítenünk, hogy megfeleljünk a nemzetnek, a Teremtőnek és a fasiszta rendszerüknek, amiről azt akarják elhitetni, hogy a "Teremtőtől kaptuk". Akárcsak a Himnuszt.


Jól beletalált Novák Katalin, az Orbán-rezsim államfőjelöltje, amikor megválasztása előtt a szellemi nagyságát bizonyítandó, a magyar kultúráról értekezett Sopronban. Sikerült bizonyítania, hogy egyrészt fogalma nincs a kultúráról, másrészt a nacionalizmussal téveszti össze. Fontoskodva előadott közhelyes zagyvaságai igazolnak a személyével kapcsolatos minden fenntartást. Emellett, ha van valami, ami az Orbán-rendszer nemzetellenes pusztítását mindennél jobban bizonyítja, az a kultúrarombolás, amit a Fidesz az elmúlt 12 évben végrehajtott.

A kultúra éltető eleme a szabadság, amit a NER felszámolt a magyar kulturális életben. A kultúra halála pedig az ideológiai elnyomás, amelynek legkártékonyabb formája a nacionalista ideológia az uralkodó államvallással keverve. Az Orbán-rezsim elkövetett minden bűnt, amit egy kultúrával szemben el lehet követni, a cenzúrától a szobordöntögetésen és az egyetemek gúzsba kötésén át az oktatás, a tudomány, a kutatás és a művészet szabadságának felszámolásáig. Novák egy olyan rendszer kultúráját élteti, amelynek pápája az antiszemita, náci kultúraromboló, Demeter Szilárd.

Az MTA szétverése, a CEU elüldözése, az SZFE elfoglalása, az egyetemek megszállása, a tankönyvek uniformizálása, a tanszabadság felszámolása és a sajtószabadság korlátozása az ő kultúrájuk. Demeter Szilárd, aki a NER kultúrpolitikájának irányítója, a magyar irodalom 80 százalékát “kikukázná”. Ez a “kukázás” zajlik, mindent kikukáznak, ami nem illik bele a NER ideológiájába. Még a magyar történelmet is ipari méretekben hamisítják meg, a központi propagandagyár minden szinten agymosást folytat. Ez az ő kultúrájuk.

Novák Sopronban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vendégeként próbált a kultúráról beszélni, és nem azzal kezdte, hogy ez a két fogalom – a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a kultúra – kizárják egymást. Egy vallási ideológia is lehet a kultúra része, de amikor egy vallási ideológia helyettesíti “a kultúrát”, akkor nem lehet kultúráról, csak zsarnokságról beszélni. Nem is tudott ezért Novák semmi érvényeset mondani, csak egy olyan közhelyes zagyvalék moslékot előadni, amitől Röfi felfordulna és Orbán mehetne pörzsölni. Ez ennek a rendszernek a kultúrája.

A Magyar Narancsban épp most jelent meg a kulturális hadviselésről “A fideszpártiság a döntő kritérium” című cikk, amelyben Farkas Zsolt irodalomkritikus azt mondja, hogy a Fidesz krédója kifejezetten kultúraellenes. Ezt írja a szerző: “A szigorúan politikai irányítás és megszállás szükségképpen redukálja és destruálja a kultúrát.(…) A gazdag, sokszínű, szabad kultúra, polgárság és értelmiség épp annak arányában szűkül, fogy és szegényedik, ahogy a (korábban több, ma már csak a legdurvább) maffia bővül, hízik és gazdagodik.”

Mint minden ideológikus diktatúra, az Orbán-rezsim is “monolittá akarja tenni a társadalmat, nem színessé. Felülről vezérelni, függővé tenni, nem szabaddá és önállóvá. Egy szigorúan centralizált, hierarchizált, katonás rendszer, egy párt/vezér hegemóniáját akarja totálissá tenni azzal, hogy megszállja a kultú­rát is”. Abból a nihilizmusból, amit az Orbán-rendszer képvisel, nem terem kultúra: “a Fidesz enyhén szólva nem a kultúra pártja. Az elitje alpárian anyagias bürokrata, a klientúrája szintén. A nem-kliens tömegbázisának kulturális nívója az igazi zombi­apokalipszis” – írja a szerző.

Ehhez képest Novák a két lábon járó eszmei és ideológiai zűrzavar, láthatóan most tanulja a nacionalista ideológia alapjait, amit a kultúrával téveszt össze, ezért határoz meg olyan feladatokat, minthogy „erősíteni kell a magyar öntudatot”. Ha van kultúraellenes program, akkor ez az, ami leszűkíti a kultúrát és nacionalista maszlaggal, giccsel helyettesíti. Nekik a magyar öntudat erősítése cenzúrát, elnyomást, a keresztény-nacionalista ideológiába nem illő kultúra rombolását jelenti. József Attila eltüntetését. Amit a Kossuth-térrel csináltak, az mindent elmond erről a kultúráról...

„KULTURÁLIS PIÓCAKÉNT MŰKÖDTEM EGÉSZ ÉLETEMBEN” | SZIRMAI GERGELY | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.24.



A HollywoodNewsAgencyt létrehozó Szirmai Gergely az elsők között vált itthon YouTube partnerré. Igazi úttörője volt az online videózásnak. Egy időben a Szirmai Birodalom három csatornán keresztül látta el videókkal a nézőket: AFK, GameDay Iroda és persze a koronaékszer HollywoodNewsAgency. Kívülről sokáig csak a töretlen siker és csillogás látszott: folyamatos növekedés, interjú Spielberggel, Fassbenderrel, sőt Szirmai szinkron hang is lett az AngryBirds című filmben. Aztán beütött a krach, a videók kimaradoztak, a nézők pedig eleinte aggódtak aztán kezdtek dühössé válni. Szirmai többször ígéretet tett, visszatér, azonban egy idő után ezek hitegetéssé váltak. Végül coming outolt, pszichés problémákkal küzdött, depressziója miatt nem volt képes dolgozni. Azóta visszatért, és a jól megszokott stílusában folytatja filmek elemzését, és külföldi tájak bemutatását.

AZ EURÓPAI UNIÓ MÁSODIK LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.01.24.


Az Eurostat adatai szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, nálunk csak a bolgárok élnek rosszabbul. Lehagytak bennünket a korábban lesajnált románok, a szlovákok pedig már jó ideje előttünk járnak. Mindeközben a mi kormányunk sem tétlenkedett, telerondította az országot hatalmas kék plakátokkal, miszerint „Magyarország előre megy. Nem hátra”, így próbálja elfedni, hogy ezt a nem igazán hízelgő helyezést hagyja ránk 12 évnyi kormányzás után Orbán Viktor és a Fidesz.


Románia egyébként már 2014 óta megelőzi Magyarországot, sőt, 2020-ban a román háztartások fogyasztása már mindhárom másik visegrádi országénál is nagyobb volt, miután a cseh háztartások bevétele jelentősen visszaesett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pandémia a többi európai országot sem kímélte – az uniós háztartások 2020-ban átlagosan nyolc százalékkal fogyasztottak kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ehhez képest Magyarország jól teljesített, hiszen nálunk csak 4,6 százalék a visszaesés, vagyis egy átlagos magyar család ennyivel lett szegényebb, mint korábban. Ami persze megtévesztő, mert a visszaesés ennél jóval nagyobb, hiszen ebben az átlagban az is benne van, hogy a NER kedvezményezettjei a járvány alatt is zavartalanul gazdagodtak, Mészáros Lőrincnek és társainak például a pandémia alatt is szépen gyarapodott a vagyonuk.

A Hírklikk is beszámolt arról, hogy 2020-ban a teljes hazai lakosság 20,4 százaléka – azaz több mint 1,98 millió ember – élt olyan otthonban, ahol a tető vagy a falak átáztak, megpenészedtek, beáztak vagy a nyílászárók cserére szorultak. Az adatok szerint ma a magyar lakosság 1,6 százaléka, 156 ezer ember él olyan lakásban, ahol nincs vécé és fürdőszoba.

Sok ma a szegény ember Magyarországon, s bár a kormány kommunikációja ennek az ellenkezőjét sulykolja, ez nem változtat azon a tényen, hogy – a Fidesz egykori szlogenjével élve – rosszabbul élünk, mint négy éve. Szegénynek lenni ugyanis nem csak úgy lehet, ha nincs fedél az ember feje fölött. Az utcán ételt osztók a megmondhatói, hogy már nemcsak hajléktalanok állnak sorba egy tál meleg ételért, hanem olyanok is, akiknek még jut pénzük a rezsi befizetésére, ám a gyereknek rendes ruhára, vagy éppen meleg ételre már nem...

TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI - SZEGREGÁLÁSRA KÖLTÖTT UNIÓS MILLIÁRDOK - 2. RÉSZ

JELEN
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2022.01.24.


Egyelőre nincs sok eredménye annak a 12 milliárd forintnyi uniós pénzt fölemésztő projektnek, amelynek célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése volna – számoltunk be lapunk legutóbbi számában. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a korai iskolaelhagyók aránya nem csökkent, hanem nőtt. Mivel a jelenlegi oktatáspolitika rendszerszinten erősíti a szegregációt, a résztvevő pedagógusok által csak "lemorzsinak" hívott programmal önmagában nem lehet megállítani a tragikus folyamatot. Strukturális problémát csak strukturális változással lehetne elérni.


„A mi iskolánk olyan iskola, ahová csak cigány gyerekek járnak. Mert szegregáltak bennünket. A szomszéd faluban működik egy egyházi iskola. Az szipkázta el a nem cigány gyerekeinket, igaz, jár oda egy-két jobb helyzetű cigány család gyereke is. Az az iskola tíz éve kezdett működni, ez a helyzet azóta alakult ki. Oda felvételi beszélgetések alapján kerülnek be, az egyház így szűr” – meséli egy már a nyugdíj határán álló pedagógus, aki az ország északi szegletében tanít alsósokat egy olyan iskolában, ahol a kormány elindította az iskoláskorú gyerekek lemorzsolódásának csökkentését célzó uniós programot.

Ezt az érintett pedagógusok egyszerűen csak lemorzsinak nevezik. E tanár szerint az egyházi iskolában sokkal jobb a helyzet, mint náluk, hiszen a kiegészítő normatívából több a pénzük, vannak külföldi kapcsolataik, így lehetőségük is élményekhez juttatni a tanulóikat...

NEM GONDOLNÁ AZ EMBER, HOGY ÍGY ZAJLIK A KORRUPCIÓ A LEGMAGASABB SZINTEKEN / PODCAST

444.HU / PODCAST
Szerző: 444.hu
2022.01.23.



A 444 podcastjában a Schadl-Völner ügyet feltáró újságírókkal beszélgetünk arról, mi derült ki az 1700 oldalas nyomozati anyagból az elmúlt évek talán legjelentősebb korrupciós ügyéről, és mi az, ami gyanúsan hiányzik.

AKÁR A VÁLASZTÁST IS ELDÖNTHETI, HOGY ORBÁN VIKTOR KIÁLL-E VITÁZNI MÁRKI-ZAY PÉTERREL

TELEX MAGYARÁZÓ / VIDEÓ
Szerző: Telexponthu
2022.01.24.



Márki-Zay kihívta Orbánt egy nyílt vitára, de a Fidesz egyelőre elkerülő válaszokat ad a felvetésre. A jelenlegi kormányfő Horn Gyulát nagyon fiatalon legyőzte, Medgyessy a torkán akadt, Gyurcsány viszont a 2006-os kampány hajrájában szinte földbe döngölte Orbán Viktort, akit lassan egymillió szavazó nem látott éles vitahelyzetben. Telex Magyarázó arról, hogy miért nem lesz vita – illetve hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy mégis legyen.

NEGYVENEZER ÚJ FERTŐZÖTTET REGISZTRÁLTAK A HÉTVÉGÉN

TELEX
Szerző: BAKRÓ-NAGY FERENC
2022.01.24.


Mivel a harmadik hullám vége óta egyben közli a pénteki, szombati és vasárnapi adatokat a koronavírusról tájékoztató honlap, így az alábbi felsorolásban szereplő számok a hétfőn publikált adatok napi átlagát tartalmazzák, amelyek így nem pontos, hanem átlagolt értékek.

A beoltottak száma 6 342 496 fő, közülük 6 080 592 fő már a második, 3 554 502 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette. Az elmúlt három napban összesen 39 928 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 441 385 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt három nap alatt elhunyt 122 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 40 944 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 209 129 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 191 312 főre emelkedett. 2921 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen.

- Új fertőzöttek számának napi átlaga: 13 309 
- Új tesztek számának napi átlaga: 44 275

- Új halálos áldozatok számának napi átlaga: 41

- Kórházi ellátást igénylők száma: 2921

- Lélegeztetőgépre szorulók száma:  176

- Az első dózissal oltottak száma: 6 342 496 
  (a múlt pénteki adatokhoz képest átlagosan napi +4437)

- A második dózissal is beoltottak száma: 6 080 592 
  (a múlt pénteki adatokhoz képest átlagosan napi +2365)

- A harmadik dózissal is beoltottak száma: 3 554 502 
(a múlt pénteki adatokhoz képest átlagosan napi +32 335)

Egy héttel ezelőtt, a megelőző hétvégén átlagban 7073 napi új fertőzöttet találtak, és naponta 65-en haltak meg. Kórházban 2674-en voltak, 201-en pedig lélegeztetőgépre szorultak...Ű

 

A LEGSÚLYOSABB IDŐSZAKBAN JÖTT A NAGY VÁLTOZÁS A PATIKÁKBAN

PORTFOLIO
Szerző: FERKÓ NIKOLETT
2022.01.24.


Január elejével egy jogszabályváltozás miatt alapvető akadályokba ütközik a sokak életét megkönnyítő, - nem vényköteles – gyógyszerek házhoz szállításának szolgáltatása, mint például a láz-, fájdalom és fejfájáscsillapító, a görcsoldó vagy gyulladáscsökkentő. A gyógyszerbiztonságra hivatkozó törvénymódosítás szerint év elejétől ezen készítményeket csak gyógyszertári dolgozó szállíthatja ki, azonban piaci információk szerint ennek a feltételnek meglehetősen kevés patika tud majd megfelelni, éppen ezért kevés gyógyszertár szállít majd házhoz. A parlament döntése nyomán tehát ellehetetlenül egy, a valós piaci igényekre létrejött és feltörekvőben lévő szolgáltatás. A pandémia idején különösen hasznos ugyanis, hogy akár az egészségüket féltők vagy mozgásukban korlátozottak is a személyes kontaktust elkerülve juthassanak hozzá a gyógyszerekhez. A kormány lépése különösen érdekes a koronavírus sorozatosan tomboló hullámai fényében, hiszen ezzel megszüntet egy hatékony távmegoldást. A gyógyszertári piacot érintő változásról a Portfolio körképet készített a piac szereplőivel...

AZ ELSŐ HÁROM OLTÁS A LEGFONTOSABB, A NEGYEDIK CSAK KÜLÖNLEGES ESETBEN INDOKOLT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.01.24.


Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.


Ahogy arra a világ többi országának tapasztalatai alapján számítani lehetett, a covidjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus omikron variánsa Magyarországra is elementáris erővel robbant be: a napi új fertőzöttek száma egy héttel ezelőtt minden korábbi rekordot megdöntött – a 14 890 új fertőzött még a hétvégi jelentési kötelezettség megszüntetése miatt mindig kiugró hétfői adatok között is szembetűnően magas volt. A magyar kormány válasza az ötödik járványhullámra egybecseng a világ legtöbb országában jellemző reakcióval: a megoldás – jobb híján – az oltás.

Csakhogy azok, akik eddig nem olttatták be magukat, jó eséllyel nem most fogják elkezdeni, legalábbis nem önszántukból. A negyedik oltást Orbán Viktor miniszterelnök január 13-i ígérete szerint a háziorvosával való konzultáció után bárki megkaphatja, annak hasznáról azonban pillanatnyilag nemcsak a politikai döntéshozók, hanem a tudósok körében is heves viták zajlanak. Miután arról egyáltalán nincsenek kutatási eredmények, hány oltást biztonságos vagy épp érdemes felvenni a koronavírus elleni vakcinából, nem túl meglepő, hogy a hazai orvosok között jócskán akad olyan, aki páciense negyedik oltásáról nem szívesen dönt a saját szakállára.

A miniszterelnök bejelentése után tíz nappal, január 23-án vasárnap a KEKsz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) nevű szervezet 11 tagja, köztük a Qubitnek korábban nyilatkozó Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagja közleményében az írta, hogy „a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.

A kör szakértői kizárólag azoknak javasolják a negyedik oltást, akik

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszupresszált betegek (pl. immunszupresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek);

2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak;

3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.

A szakértők szerint Magyarországon ebben a pillanatban az elvileg beoltható 9 millió főből mindössze 6,3 millióan kaptak legalább egy oltást, a három oltással rendelkezők száma viszont csak 3,5 millió. A KEKsz véleményének indoklásban az áll, hogy az elsődleges feladat ebben a helyzetben az, hogy minél többeknek beadják az első és a második oltást, ezzel párhuzamosan pedig a harmadikat. „Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően” – írja vasárnapi közleményében a 11 magyar szakértő...

HADHÁZY ÁKOS A MÁRKI-ZAY-KORMÁNY KORRUPCIÓELLENES MINISZTERE LEHET | PARTIZÁN ‘60

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.23.



Hadházy Ákos a Partizán '60-ban mondta el, hogy tárca nélküli miniszterként hozhatja létre a korrupcióellenes ügynökséget Márki-Zay Péter kormányában – már ha egyáltalán lesz ilyen. A siker kritériumának azt tartja, ha nagyon magas pozícióban lévő politikusok ellen is sikerül eljárást indítani; konkrét miniszterek neve is elhangzik.

MILLIÁRDOKAT KAPOTT A KORMÁNYTÓL, MÉGIS ÖT ÉVE BEFEJEZETLENÜL ÁLL GÖDÖN A KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT ÉPÜLETE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.01.24.


Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.


2016 decemberében tették le a gödi kormányzati adatközpont alapkövét a Magyar Villamos Művek Csoporthoz tartozó MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában lévő telken. A helyszínen azonban Hadházy Ákos országgyűlés képviselő – egy néhány hete közzétett posztja szerint – csupán egy betonszarkofágot talált...

ÉVI 35 MILLIÁRDOT VESZTENEK A TÚLHAJSZOLT TANÁROK - ÍGY KELLENE ÁTALAKÍTANI A RENDSZERT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.24.


Az egyik pedagógus szakszervezet a „Ne dolgozz ingyen!” oldalon ismerteti a meghirdetett sztrájkot és gyűjti a tapasztalatokat. A megfogalmazás – mint egy friss felmérés is alátámasztja – nagyon találó, hiszen a tanárok terhelése annyira nagy, hogy emiatt évi 35 milliárd forintnyi a láthatatlan munka.


A közoktatásban, szakképzésben dolgozók ezekben a napokban szervezik január 31-i első, figyelmeztető sztrájkjukat, amit – ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal – március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követ. A sztrájkot – írta le a Pedagógusok Szakszervezete a tiltakozást ismertető oldalon – azért szervezik, mert a kormány nem halogathatja tovább a választ a közoktatás elhanyagolt állapotára. Kérnek minden szülőt, kollégát, magyar állampolgárt, hogy segítse a tiltakozó akciót.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Ne dolgozz ingyen!” oldalon ismerteti a meghirdetett sztrájkot, és gyűjti a tapasztalatokat. Közleményük szerint a cél, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hogy a nyomor, amibe taszították a szakmát, valós. Ezen pedig nem segít az sem – teszik hozzá –, ha „lejárató hadjáratot intéznek ellenünk jól fizetett, elegánsan felöltöztetett, trendi megmondóembereik”...

KRÍZISHELYZETBEN - MIÉRT VAN SÜRGŐSEN SZÜKSÉG EGY ORSZÁGOS LELKIEGÉSZSÉG-PROGRAMRA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: KAPÓCS GÁBOR – BACSÁK DÁNIEL
2022.01.22.


„Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia” – közölte az intézmény 2021. november 23-án, hozzátéve, a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, köztük a szorongó, a depressziós és az önsértő gyermekek aránya is ugrásszerűen megnőtt. A Vadaskert Alapítvány igazgatója szerint „a pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek”. Ezek már nem is vészjósló, hanem a katasztrofális valóságot leíró mondatok, ami mellé odatehetünk egy másik szomorú statisztikát is: az Eurostat adatai szerint 2020-ban az elmúlt tíz év csökkenő tendenciája után újra nőtt az öngyilkosságok száma Magyarországon, méghozzá jelentős mértékben, 1550 főről 1706 főre, ami 10 százalékos növekedést jelent. Egyetlen év alatt.


A koronavírus-járványnak már most rendkívül komoly mentálhigiénés következményei vannak az egész társadalomra nézve, de ez igazán senkit sem érhetett váratlanul. Legkésőbb 2020 nyarán, már az első járványhullámot követően világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy a karantén miatti be- és összezártság, a távmunka és a távoktatás, a megbetegedéstől való félelem, az emberi kapcsolatok és tevékenységek mindinkább online térbe száműzése, maga a betegség és annak hosszú távú következményei (az ún. long-COVID), valamint az egyre több családot érintő gyász nehezen feldolgozható traumát okoz gyerekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt. Figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államok országos tiszti főorvosa éppen néhány héttel ezelőtt tett közzé egy 53 oldalas, részletes dokumentumot arról, hogy a járvány következtében milyen kihívásokkal néznek szembe a fiatalok, és ez milyen feladatokat ró a társadalom különböző szereplőire a családoktól kezdve az oktatási intézményeken, az egészségügyön, a médián és a szórakoztatóiparon keresztül a kormányzatig. Vajon várhatóak-e a Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről is hasonló ajánlások?

Magyarországon ráadásul a már „létező gondok” – ahogy az alapítvány igazgatója fogalmazott – sajnos optimális táptalajt biztosítottak a mostani válságos helyzet eszkalálódásához. Napjainkra a pszichés zavarok – előfordulási gyakoriságukat és népegészségügyi kockázatukat tekintve is – felzárkóztak a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, rövid időn belül át is vehetik a vezető szerepet. Egy néhány évvel ezelőtt végzett hazai felmérés szerint a kérdezés időpontjában a felnőtt lakosság 26 százalékának, ezen belül a férfiak 20, a nők 30 százalékának voltak depressziós tünetei, 74 év felett pedig minden tizedik ember küzdött súlyos depresszióval – és ez csupán egy azon pszichés problémák közül, melyek életünk egy-egy szakaszában vagy akár egészen életünk végéig elkísérhetnek bennünket...


A WHB FŐNÖKE BEMENT A KORMÁNYHIVATALBA, HOGY TUDASSA, MÁR NEM AZ ÁLLAMI BANKOT KELL KERESNI AZ ETO-INGATLANOK ÜGYÉBEN

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2022.01.24.


- A győri építőipari milliárdos, Paár Attila egyik WHB-s tulajdonostársa szeptemberben bement a győri kormányhivatalba, és bejelentette: a Magyar Fejlesztési Bank helyett vele kell tárgyalni a Quaestor-ingatlanokról, mert megszerezték az árverés előtt álló terület jelzálogjogait.

- A Quaestor-csoport ingatlanbirodalmának győri ékköveit, az ETO-stadiont, a sportcentrumot, a négycsillagos hotelt és az ETO Park nevű bevásárlóközpontot a napokban elárverezték, kiárusításuk előtt azonban hivatalosan senki sem informálta a nyilvánosságot a WHB-s „vallomásról”, amely alapvetően változtatott az ingatlanok körüli felálláson.

- A WHB-s tulajdonban lévő Barlinek Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. korábban 2,4 milliárd forint körüli összegért vásárolhatta fel az MFB 17 milliárdos jelzáloghitelét.

- Egy ilyen bedőlt hitelt épp az árverési műfajban lehet kitűnően felhasználni, ott ugyanis nem a vételár számít, hanem az eredeti névértéken számolják be a vásárlásba.

- Győrben azonban adódott egy kis probléma, a kormányhivatal megrendelésére készült egy olyan értékbecslés, amely nem illett bele az árverési koncepcióba. El is tüntették.

- A Mészáros Lőrinc, majd Tiborcz István birodalma által bekebelezett mátrai Lifestyle Hotel után itt a másik nagy Quaestor-ingatlan, az ETO-központ sztorija.

Nem fukarkodott a nagy szavakkal Szijjártó Péter az ETO Park egy évtizeddel ezelőtti megnyitóján, a fideszes politikus Közép-Európa legmodernebb sportkomplexumának, sőt a stadionok ékkövének nevezte a győri futball otthonát. A Quaestor-csoport a 2000-es évek elejétől milliárdokat áldozott a beruházásra, egy szállodát és egy bevásárlóközpontot is felépítettek a stadion mellé. A sportba akkoriban még kevesen fektettek ekkora összegeket, az úttörő szerepért a brókercég és a tulajdonos, Tarsoly Csaba sokáig példaképnek számított a kormányoldalon. Az építkezéshez 17 milliárd forintot a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitelezett.

2015-ben azonban nagyot fordult a világ, a Quaestor csődje után eltűntek a kormánypárti barátok, az ETO Park sorsa bizonytalanná vált, a quaestoros sportcégek, az ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. felszámolásba dőltek, a rendőrség pedig a többi nagy értékű ingatlannal együtt a győri komplexumot is bűnügyi zár alá vette.

A történet a vagyon eladásáig jutott, a napokban zárult az árverés, amelyet az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) hirdetett meg a teljes komplexumra. Két külön csomagot bocsátott licitre: a sportpályára, a hotelre, a bevásárló- és irodaközpontra együttesen 8,2 milliárd forinttal, a 17 hektáros parkolóra és az edzőközpontra pedig 1,85 milliárddal lehetett benevezni. A 2021 utolsó napján elkezdett árverésen mindkét csomagra egyetlen ajánlat érkezett, egy, illetve kilenc perccel a licit megnyitása után, és a jelentkező egyik csomagra sem kínált többet a kikiáltási árnál. Pedig a hatalmas, a városközpont közelében fekvő ingatlanból a komplexumot ismerő szakértő szerint a stadion és a hotel önmagában többet ér a kikiáltási árnál. Úgy fogalmazott, hogy

telekáron hirdették meg a győri Quaestor-birtokot, persze a vevőnek a jelzálogteherrel, a csaknem 20 milliárd forintra hízott követeléssel is számolnia kell. Hacsak nem rendezte el még az árverés előtt.


A licit nyertesének, az új tulajdonosnak a nevét még nem hozták nyilvánosságra, az elektronikus rendszerben az áll, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők felkeresésénél tart az ügy. A 24.hu által megszerzett dokumentumok azonban azt bizonyítják, hogy Paár Attila, a West Hungária Bau-csoport (WHB) tulajdonosa nagy erőket vetett be azért, hogy megszerezze a teljes ETO-vagyont. És ehhez állami hátszelet is kapott...

„INKÁBB VÁROSTROM, MINT POLITIKA” – A GYURCSÁNY-KORMÁNY MEGBÉNULÁSA ÉS A TITKOS AMERIKAI JELENTÉSEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZALAI BÁLINT
2022.01.24.


Páratlanul érdekes idézeteket, tanulságokat kínál a hazai politikai élet főszereplőiről a 2011-ben kiszivárgott, több száz oldalnyi amerikai nagykövetségi jelentés. Az USA nagykövetével minden párt vezetősége igyekezett jó kapcsolatban lenni akkoriban. Ezekből a jelentésekből vizsgáltuk a 2006–2009 közti időszakot, amikor a Fidesz majdnem lecserélte Orbánt, Budapesten szinte folyamatosan tüntettek, a régóta várt átfogó reformok helyett pedig végül a második Gyurcsány-kormány összeomlása jött el. Második rész...

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK ÉS A MOTIVÁCIÓ

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.23.


A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik filmjének, egy marokkói helyszínű dokumentumfilm (a Remény iskolája), nagykövetének kértek fel, amit örömmel el is fogadtam. A filmmel kapcsolatos gondolataimról írtam is, szerintem a jövő héten kint lesz az ofoe oldalán, de azt hiszem, érdemes még gondolkodni a felmerülő kérdésen, itt is.

Csak dióhéjban a filmről (amit egyébként szerdától vetítenek, https://www.facebook.com/events/613013993251037/): A film a marokkói, egyre inkább kiszáradó sivatagos tájon a kecsketenyésztésből élő nomád családok gyerekeinek iskolájáról szól. Arról az erőfeszítésről, amit megtesznek a tanulásért. A napi sok kilométeres gyaloglásról, a tanárról, aki elmegy ide, hogy tanítson, az iskolának nevezett, de sem árammal, sem vízzel, sem wc-vel nem rendelkező agyagviskóban, aminek az árnyékában, a földön ülve fogyasztják el a kiporciózott vizet és ennivalót. A harcról, hogy jöhessen a fiú, akkor is, ha az apja nem engedi, mert dolgoznia kell, vagy a lány, aki már elmúlt 12 éves, és innen a feladata nem az olvasni tanulás, hanem a női háztartásbeli szerep átvétele lenne. De mindannyian akarnak, ott vannak, hihetetlen erőfeszítések árán is, álmodozva arról, hogy mi lehet majd belőlük, ha felnőnek.

A film üzenete erős, a tudásvágy, a kitörés, a remény egy másfajta jövőre átjön, még akkor is, ha az ember tudja, az akaratban sem lehet ennyire egységes a kép, biztosan itt is van gyerek, aki nem akar ennyire, és nem lehetünk biztosak abban sem, hogy ettől más életutat futnak be, mint a szüleik. De a reménytelenségből elindul valami, ami alapja lehet majd egy következő láncszemnek, és lesz, aki egy generáció múlva könnyebben indul el a tanulásban, jövőkép-építésben.

A nagy kérdés, ami bennem megfogalmazódott, az a tanulás iránti vágy témájához kapcsolódik. Nem bírom nem összevetni a két csoportot, a marokkói nomádokat, és a mi halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeinket, még akkor is, ha összehasonlíthatatlan a helyzet, mert más a világ ott és itt, mások a körülmények, a lehetőségek, és másféle a remény is.

A marokkói nomád családok sem gazdagok. A küzdelem a vízért, az állatok pusztulása, maga az életmód azon a nagyon nehezen élhető helyen alapvetően határozza meg az életüket. Nincs felhalmozás, nem is lehet, és biztosan más a fogyasztói világ hatása is, mint nálunk. De jelen van ott is ez, a városokban, csak a hatásuk kisebb az érintett családokra nézve, pl., mert a digitális tér számukra még nem értelmezhető.

Próbáltam több irányból átgondolni azt, vajon mitől motiváltak ott a gyerekek, és miért küzdünk itthon az iskolákban a hátrányos helyzetű gyerekek motiválatlanságával. Miért nem tudjuk megszólítani úgy őket, hogy a bevonódásuk erősebb legyen, és ne legyenek kitéve a magántanulóvá válás és a lemorzsolódás kockázatának?

Mert a dokumentumfilm láttán biztosan sokakban megfogalmazódik: hát, mert ezek a gyerekek akarnak.. no meg ott van a “tisztes szegények” képe is, pont ezt keresik sokan a mai hátrányos helyzetű gyerekek, családjaik életében, a küzdelmet, a mindent legyőzni képes akaratot, amit érdemes lenne támogatni is. Na de hát akarni ugye, azt nem lehet helyettük….

Valami nagyon elcsúszott. Nálunk itt van az iskolakötelezettség (persze jogos) rendszere, amihez társították később a családipótlék-megvonást, ha túl sok a hiányzás. Bár a kettőnek elvileg nem sok köze lenne egymáshoz, mégsem mondhatom, hogy nem használt, főleg általános iskolában, a családok zöme próbál vigyázni, hogy a hiányzás a határ alatt maradjon. De van több család, aki nem foglalkozik ezzel, középiskolában pedig még többnél nem lesz szempont az elveszített járandóság.

Ösztöndíjrendszerrel is próbálkoznak, a szakmaszerzés megtámogatásában, már a jelenlétért is megkapható, de hogy ez mennyiben ad megfelelő szaktudással bíró generációt, nem látni.

Szóval, úgy tűnik, sem a hatósági eszközök, sem a pénz nem változtat alapvetően a dolgon: ha be is mennek az iskolába, ez fizikai jelenlétet jelent, és nem párosul tanulási motivációval.

Akkor hol lehet megfogni ezt az egészet? A filmben a szülők akarják az iskolát, nyilván ez sem homogén csoport, de a többség akarja, szóval, ez egy közösségi akaratnak tűnik. A témán való töprengésben végül idáig jutottam, hogy talán ez lehetne egy jó beavatkozási pont itthon is.

Mert az, hogy nálunk ezek a családok nem érzik magukénak az iskolát, az biztos. Miért éreznék? A környékünkön többnyire a szülők is ezekbe az iskolákba jártak, és tanulóként nekik sem, és a szüleiknek sem volt ettől eltérő tapasztalatuk. Szükséges rosszként élték meg az iskolát, ahol leginkább konfliktusaik voltak, és azzal szembesítették őket, mennyi probléma van velük, a gyerekeikkel. Sok esetet tudnék felidézni ennek alátámasztására, pl.szülői értelezleten, egy igazgatói előadás után, a kompetenciákról, amiből egy szót sem értettek az alapkészséghiányos szülők, a következő mondat így hangzott: “most pedig elmondják a tanítók, mi a baj a gyerekekkel”.

Ez az alapállás. A baj, a probléma rájuk olvasása. De mielőtt bárki úgy érezné, a pedagógusokat bántom, rögtön mondom, nem, hiszen tudom, hogy rengeteg probléma van a gyerekekkel, nyilvánvalóan. Nekem is, én is állok néha eszköztelenül az osztályban. Ám azt is látnunk kell, hogy a negatívumok felsorolásából nem lesz egyszerű bizalmi alapon működő, pozitív utat építeni. És azt is, hogy a “több lenne benne”, “többre lenne képes” mondatok sem értelmezhetők számukra, ezek csupán a mi felmentésünkre szolgáló panelek. Mert ez is azt sugallja, hogy mi, pedagógusok nyitottak vagyunk, mi segítenénk, de ők nem akarnak, nem partnerek.

Nem partnerek. Sem a gyerekek, sem a szülők. Az iskolához való viszony is egy minta, ami átöröklődik. Ha az alapviszonyulásról a szülőnek sem volt jó tapasztalata, ott a gyerekének is ezt adja át. Ahol otthon az a megerősítés, hogy “majd adok én neki (mármint a pedagógusnak), holnap felmegyek”, ott nem fogja a gyerek sem tisztelni a tanárt. Ahol otthon nem fontos, hogy a gyerek egyest, vagy ötöst kap-e, onnan nem jöhet megerősítés a jól tanulás motiválására.

Persze a pedagógiai programok mindenhol a szülő-iskola pozitív kapcsolatáról szólnak. A szülők be vannak vonva a döntésekbe, vannak közös programok, stb. Nyilván azokkal a szülőkkel, akik partnerek. De a probléma sosem azokkal van, és nem is az ő gyerekeikkel, akik partnerek. Hanem a többivel, akik nem. Akiket “be kell hívatni”. Stratégiát, módszereket pedig az ő elérésükre, partnerré tételükre nem látni.

Azt hiszem, ez nagyon el lett szúrva… Hiába volt rendszerváltás, a szülők (tisztelet a kivételnek) maradtak gyerekszerepben az iskolában, valós tényezőként nem jelennek meg. Mostanra pedig a pedagógusok is ebbe a szerepbe kerültek, a központi irányításé a döntés mindenben, az elvárt képhez igazodás lett a legfontosabb vezérelv. Ebbe pedig nem fér be annak a problémahalmaznak a kezelése, amit ma a társadalmi leszakadás jelent. A gyerekekkel sem, az iskolával sem.

Vajon mit tudnak a döntéshozók ezeknek a családoknak az életéről? Mit tudnak a pedagógusok erőfeszítéseiről, akik eszköztelenek maradtak a szegregált iskolákban? Vajon mi jut el a valóságból hozzájuk? Vagy tudják, csak nem illenek a képbe, ezért nem foglalkoznak velük?

Az iskolai lemorzsolódást statisztikailag lehet persze csökkenteni, erről szól amit fentebb írtam, az “elvárt képhez igazodás”. De a valóság, hogy mit tanulnak meg ezek a gyerekek az iskolában, hogy milyen alapkészségekkel, világlátással kerülnek ki, még akkor is, ha eljutnak nyolcadikig, nem derül ki. Csak azt látjuk, hogy a probléma, amit a generációs szegénység jelent, nem mérséklődik.

Biztos vagyok benne, hogy a motiváció kérdését is újra kellene gondolni. Méghozzá abból az aspektusból, hogy ők mit várnak tőle, milyennek szeretnék. És együtt összerakni egy olyan iskolát, amit a szülők is támogatnak. Amit a magukénak éreznek. Ahol a gyerekeik is jól érzik magukat. Talán ez lenne az első lépés. Az olyan iskola, ahová szeretnek menni a gyerekek. Aztán a hatások erősítenék egymást. Szülő-gyerek-pedagógus egy célért.

Egy ilyen iskolához viszont jó élmények kellenek. Olyan munka, amiben jó részt venni. Talán, ha ezt egy kicsit elé tennénk a leginkább frontális, leggyakrabban számonkérő-büntető szemléletű oktatásnak. Ha eleinte csak arra gyúrnánk, hogy mindannyian jól érezzük magunkat az iskolában, akkor lenne egy alap, amire aztán építkezhetünk. Kicsit nyitni a szülők felé. Bevonni őket. Elhitetni velük, hogy közös a célunk: az, hogy a gyerekeik tanultabb, sikeresebb felnőtté váljanak.

Szóval, újra kellene tervezni ezt is. De ehhez az első lépés, hogy elismerjük: nem megy jól. Kudarc. Rosszak a fókuszok. És utána új utakat kereshetünk. Vagyis kereshetnénk.

EGYES VÁLLALATOK ALVÁS KÖZBEN IS MEGFIGYELNÉK DOLGOZÓIKAT

MÉRCE
Szerző: ANDREAS VOU
2022.01.24.


A COVID-19-járvány idején a cégeknél tömegesen tértek át távmunkára. Mindez felgyorsította az olyan mesterséges intelligencia alapú és algoritmikus eszközök alkalmazását, amelyek az otthonról dolgozó alkalmazottak teljesítményének ellenőrzését szolgálják. A magánélet és a mentális egészség védelméhez szükséges biztosítékok bevezetése azonban sokkal lassabb ütemben halad.


Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) nemrég közzétett „Algoritmikus irányítás és kollektív szerződések” című jelentése a mesterséges intelligenciával (AI) és az algoritmikus munkahelyi irányítási eszközökkel kapcsolatos különféle kockázatokra világít rá. Ezeket a sokat bírált automatizált felvételi és elbocsátási folyamatokban, és a munkavállalók magánéletének széles körű nyomon követésére is alkalmazzák.

A munkahelyi megfigyelés és ellenőrzés „tudományos irányítás” néven ismert formái az ipari forradalom óta léteznek. Az ETUI jelentése azonban megállapítja, hogy nemrég olyan „minőségi ugrás” történt a technológiában, amely révén „a korábbiaknál sokkal kifinomultabb eszközökkel” tudják ellenőrizni és irányítani a munkavállalókat...

AZ EGYIK VÉGREHAJTÓ MINDENT BEVALLOTT, A MÁSIK SÍRVA TAGADTA A BŰNÖSSÉGÉT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.01.24.


- A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.

- A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek.

- Nem mélyszegénységben élő strómanokról van szó, hanem jogvégzett emberekről, akik mégis belementek ezekbe a kompromittáló helyzetekbe.

- A kormány 2015-ben megreformálta a végrehajtást a sok visszaélés miatt, de az új rendszerben is olyan pénzeket lehet keresni gyakorlatilag konkurencia nélkül, hogy az önmagában korrupciós kockázat.

- Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez a negyedik nagy cikkünk, de sok a reakció és a kapcsolódó hír, ezeket itt lehet követni.

- Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, és hogyan nyomult Schadl a bíróságokon.

Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.

Rögtön az első oldalakon azt olvassuk, hogy amikor egy későbbi vádlotton keresztül elkezdik lehallgatni a Végrehajtói Kar elnökét, az a legnagyobb természetességgel beszél róla, miket tud intézni. Fontos embereknek vizsgát a jogi karon, egy ingatlan engedélyét az építésügyi hatóságnál, egy paksi atomerőműhöz kapcsolódó pályázatot a kormánynál és így tovább. Később sorra került egy iskola működéséhez és egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat két különböző minisztériumnál, amelyek elnyeréséhez az ügyészség szerint Völner Pál nyújtott segítséget kenőpénzért cserébe. (Völner tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.) A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az igazságügyi miniszter helyettese Varga Judithoz is bevitte Schadlt, hogy a Kar belső ügyeiről tárgyaljanak.

Cikksorozatunknak ebben a részében azokról a végrehajtókról lesz szó, akik a vád szerint tíz- és százmilliókat fizettek Schadl Györgynek, aki aztán Völner Pálnak fizetett a kinevezésükért cserébe. Jól szituált emberek, banki tanácsadó, ügyvéd, sőt ügyész is belement abba, hogy a végrehajtói kinevezés után saját akaratát feladva kövesse Schadl útmutatásait, és készpénzben küldözgesse neki a járandóságát. Volt, aki beismerte, hogy ez vesztegetés, a többség azonban különleges magyarázattal állt elő...

GÁBOR GYÖRGY: AZÉRT ÉN TITOKBAN MOST NAGYON ELÉGEDETT VAGYOK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.23.


Azért én titokban most nagyon elégedett vagyok, ugyanis ebben a dühödt értelmiség-ellenes világban továbbra is egyetemi végzettséget, diplomát, doktori disszertációt és nyelvvizsgát hazudnak, lopnak, plagizálnak, másolnak, s nem stoplis cipőt vagy gázszerelő szerszámkészletet.
Az persze más kérdés, hogy az egyetemi autonómiától megfosztott, a hatalom által politikai érdemeik alapján egyetemi fokozatokkal kibélelt oktatók, a cseppet sem a szakmai előmenetelükre, sokkal inkább a politikai hűségükre tekintettel felállított kuratóriumok, a tanszabadságot páros lábbal tipró, az oktatói állomány személyzeti kérdéseibe és az egyetemi kinevezésekbe belepofázó hatalom által megszállt felsőfokú oktatási intézmények világában, ott, ahol egy valóságos tudományos fokozattal rendelkező adjunktus vagy egy valóságos doktori iskolát végző, akár több diplomával és több valóságos nyelvvizsgával rendelkező, az oktatásban, a tudományszervezésben és az adminisztrációban is jelentős szerepet vállaló tanársegéd kollégának a fizetése megszégyenítő módon tört része mondjuk egy bolti eladónak, egy pénztárosnak, vagy egy NB 80-as focistának, ott az egyetemi diploma értéke már rég a stoplis cipő vagy a gázszerelő szerszámkészlet értéke alá süllyedt.

HÉT SZÁZALÉK KÖRÜLI INFLÁCIÓNÁL MÁR CSÖKKENHET A KORMÁNY TÁMOGATOTTSÁGA

G7.HU
Szerzők: HOBOT PÉTER, STUBNYA BENCE
2022.01.24.


A kormánynak sok problémája van a koronavírus-válság utáni gazdaság irányításával. A gazdaság éppen csak kilábalt a járvány okozta válságból, és a kormány intézkedései alapján arra lehet következtetni, hogy a választások előtt ezt jelentősebb kockázatnak érzékelik.

Bár egyes adatok bizakodásra adnak okot, a munkanélküliség tavaly szeptember és november között visszatért a járvány előtti szintre, a foglalkoztatottság pedig csúcsot döntött, de például az inflációt tekintve Európa országainak élvonalába tartozunk. Csak Lengyelországban és a balti országokban nőttek gyorsabban az árak éves szinten, mint itthon. Ehhez részben az az 5100 milliárd forintos költségvetési hiány is hozzájárult, amit a kormány 2021-ben hozott össze...

EVOLÚCIÓBIOLÓGUS: „EZ A VÍRUS MÁR ÖRÖKRE VELÜNK MARAD”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.01.24.


„A kutatót nem arra tartjuk, hogy azt mondja, amit hallani szeretnénk. Arra ott vannak a propagandisták” – fogalmaz Szathmáry Eörs. A nemzetközi szinten is kivételesen magasan jegyzett evolúciókutató nem csak a koronavírusról fogalmaz meg lesújtó tételeket – a magyar tudományszervezés állapotáról is. Szathmáry azonban nem áll meg a kritikánál: pontosan vázolja, hogyan kellene átalakítani a rendszert. Persze a csirkefarhát nem az alapkutatás–alkalmazott kutatás–innováció szentháromságától lesz olcsóbb – azoktól csupán versenyképessé válhatna Magyarország. És válaszokat találhatnánk az élet nagy kérdéseire. Interjú...

PIROS VOLT A ZENE HÁZA, NEM SÁRGA...

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.01.24.


Karácsony Gergely főpolgármester távollétében, de számos fideszes notabilitás előtt avatták fel a Magyar Kultúra Napján a Magyar Zene Házát a Városligetben. Az ünnepélyes eseményen ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és Kásler Miklós miniszter, a műsort pedig egy igazi nagyágyú, Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc díjas művész szolgáltatta.


Azt már Orbán Viktor Facebookra feltett videójából tudjuk, hogy Szakcsi a műsora végén a „Piros volt a paradicsom nem sárga” kezdetű, immár fideszes örökzöldből is eljátszott néhány taktust. Ez a nóta valamikor egy népdal volt, mondjuk úgy, egy a sok közül, ám amióta Orbán Viktor is elénekelte – a Magyarország előre megy, nem hátra sorral súlyosbítva – a Fidesz kampánydalává vált. Ezt a dalt tartotta fontosnak eljátszani megjelenteknek Szakcsi Lakatos Béla. Nem tudni, előre megbeszélték-e a Főnökkel, az sem kizárt, hogy valódi meglepetés volt, és Orbán Viktor nem tudott előre arról, hogy mivel kíván kedveskedni neki a zongorista.

Egy ilyen felkérést, amilyennel Szakcsi Lakatost megkínálták, nem könnyű visszautasítani. Különösen, ha a miniszterelnöktől, vagy a környezetétől jön az invitálás. Csapdába kerül ilyenkor a művész, mert ha igent mond, akkor azzal vádolják, hogy a regnáló hatalomhoz törleszkedik, ha visszautasítja a meghívást, megsérti a meghívóit. Akik, lehet, hogy tényleg csak azt szerették volna, hogy színvonalas műsor legyen a Magyar Zene Házának megnyitóján...

SZAKCSI LAKATOS BÉLA ÉLETMŰ DÍJAT KAPOTT A KÖZMÉDIÁTÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.24.


Hárommillió forintot jelent ez neki az elismerésen kívül


A jelöltekre, 2021 legjobbjaira a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV zenei szerkesztői tettek javaslatot a rádió lejátszási listája alapján. Arról a csatornaigazgató és egy szakmai zsűri döntött, kikhez kerüljenek az elismerések. (Képünkön – fotó: MTI)

“A fideszpártiság a döntő kritérium”

“Sok mindent lehet csinálni a kultúrával bürokratikusan (hajjaj), de sok mindent nem lehet (háromszoros hajjaj).”

„Ez becsületsértés” – mondja a letolvajozott államtitkár

Amúgy még igaza is lehetne, mármint egy normális országban, de a Fidesz kontextusába ágyazva ez akkor is szimpla lopás. Még ha örülnek is neki egyes újságírók és izgalommal várják, mi lesz a következő darab a szajréban.

A Mészáros Lőrinc, majd Tiborcz István birodalma által bekebelezett mátrai Lifestyle Hotel után itt a másik nagy sztori

Győrben azonban adódott egy kis probléma, a kormányhivatal megrendelésére készült egy olyan értékbecslés, amely nem illett bele az árverési koncepcióba. El is tüntették.

Tárca nélküli korrupcióellenes miniszternek kérte fel Márki-Zay Péter Hadházy Ákost

Kivételesen tényleg a megfelelő ember kerülne a megfelelő pozícióba.

Akár a választást is eldöntheti, hogy Orbán Viktor kiáll-e vitázni Márki-Zay Péterrel

Orbán Viktort lassan egymillió szavazó nem látta éles vitahelyzetben. Videó.

Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét

A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze. Rutinpálya 

Több mint 3 milliárdért szervezte a kézilabda Eb-t az Antenna Hungária

A megbízást attól a cégtől kapták, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség alapított. Emlékezetes, a szövetség elnöke Kocsis Máté, aki egyben a Fidesz-parlamenti frakcióvezetője.

Légüres térbe került a Fidesz az európai politikában

Tulajdonképpen az öltözőbe sem engedik be a képviselőit, nemhogy a kispadra leülhetnének.

Deutsch Tamás megfenyegette az Európai Bizottságot

“…az EP-ben pedig a jól ismert baloldali hisztériakeltés folyik, amivel az európai baloldal a gyenge kezű magyar baloldalt akarja segíteni”.

Pert nyert Bayer Zsolt cikksorozata miatt a Magyar Nemzet ellen a Jobbik politikusa

A Jobbik politikusai sorra nyerik a pereket a kormánypárti média ellen. De lépéselőnyben van az, aki először szól, még akkor is, ha hazudik.

Koronavírus: kevesebb nyugdíjat kell fizetni a halálozások miatt, kiszámolták mennyivel

A szakértő szerint arányaiban nem sokkal, és sem ez, sem az állásvesztések okozta nyugdíjkiesés nem gyakorol lényeges hatást a nyugdíjrendszerre. Ezzel szemben a járvány – és a kormányzat egyes intézkedései – tovább élezik a rendszerben már eddig is jelen lévő feszültségeket, a korábbi egyensúly pedig egyre inkább felborul.

Lemondott az örmény államfő

Megunta, hogy nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy befolyással bírjon a nemzet és az állam legfontosabb bel- és külpolitikai ügyeire.

,,Ha Áder nem írja ki április 3-ára a népszavazást, az emberek akaratával megy szembe”

Ahhoz, hogy a Fidesz homofób népszavazásával és választással egy napon, április 3-án lehessen kiírni az ellenzék népszavazását, január közepéig kellett volna összegyűlnie a 200 ezer aláírásnak.

BEMUTATJUK A MAGYARORSZÁGON MINDENHOVA ELÉRŐ OROSZ MILLIÁRDOST, AKIHEZ KÉPEST A NER LOVAGJAI FANTÁZIÁTLAN ÜZLETEMBEREKNEK TŰNNEK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.01.24.


Ruszlan Rahimkulov kapcsolati hálója a honi politikai és gazdasági élet távoli szegleteiig terjed. Sorozatunk első része.


A Fidesz holdudvarához tartozó cégvezetők többnyire egymással üzletelnek, szűk bizalmi körben osztják szét a fontosabb pozíciókat, gazdasági tevékenységük pedig jellemzően erősen függ az Orbán-kormánytól nyert megbízásoktól, az állami és uniós pénzből hirdetett tenderektől. 

A Putyin-közelinek tartott Megdet Rahimkulov Magyarországon élő kisebbik fia sokkal több lappal játszik.

Érdekeltségei, cégvezetői, bizalmasai és üzleti ügyei révén gyakorlatilag a múlt és jelen minden szférájához kapcsolódik: a Balaton egykori királyát, Szlávik Bulcsút 40 centis beton alá temető Wappler Lászlótól a bizarr kémügybe keveredett Makszin Norberten és az olajszőkítés kétes figuráin át az orosz maffiáig, a miniszteri vadászatot fizető vállalkozótól a pornómilliárdosig és vissza, a magyar politikai élet szereplőiig az MSZP-től a Fideszig, beleértve az időközben megszűnt SZDSZ-t és Gattyán György frissen alakult pártját is. Mindezzel természetesen nem állítjuk, hogy Rahimkulov és emberei közvetlenül alakítói lennének vagy voltak az eseményeknek, de az orosz gyökerű milliárdos cégvezetőinek, céges partnereinek és üzletfeleinek múltbeli, illetve jelenlegi kapcsolatrendszere különösen alkalmas arra, hogy beindítsa a gazdasági és politikai kapcsolatok iránt érdeklődők fantáziáját. 

– Ruszlan fiam számomra is meglepő fejlődésen ment át – mondta Megdet Rahimkulov, orosz gázon, majd magyar részvényügyleteken meggazdagodó milliárdos még 2005 végén a HVG-nek, nem sokkal azután, hogy teljesen bekebelezték az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), és a pénzintézet vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki a milliárdos vállalkozó kisebbik fiát, Ruszlan Rahimkulovot. S akkor még nem sejthette, hová jut a fiú. Rahimkulov két fia - Timur és Ruszlan - a Mészáros-famíliát is maguk mögé utasítva vezetik a legértékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együttes vagyonát 360-500 milliárdra becsülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP és a MOL részvények teszik ki. Már ez alapján is a magyar gazdasági és politikai életre befolyással bíró szereplőknek számítanának, de szerteágazó cégbirodalmuk révén megkerülhetetlenek. Az orosz Gazprom menedzsereként érkező, majd Magyarországról befolyásos milliárdosként távozó Megdet Rahimkulov birodalmát fiai, Timur és Ruszlan örökölték. A közgazdász végzettségét Budapesten megszerző, magyar állampolgár Ruszlan Rahimkulov apja távozása óta saját jogon is bonyolult céghálót szőtt. (Erről korábban részletesen beszámolt lapunk.) Ebben központi szerepet játszik a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft., amely 2019-ben 50 százalékos tulajdonrészt szerzett - az Európa és Kína közötti Új Selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényeslitkei vasúti logisztikai központot építő - East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A céget egy évvel korábban hozta létre a Trusty Business Management Zrt. Mindkét cégnek Tálosi János a vezérigazgatója. 

Az ukrán-magyar határtól 20 kilométerre épülő fényeslitkei létesítmény megvalósításához az említett cég a MÁV-tól vett 125 hektárnyi területet, az államtól pedig kapott rá 3 milliárd forint munkahelyteremtő támogatást. Az eltérő nyomtávú orosz vasúti tehervagonok átrakodását is lehetővé tévő terminálon 15 ezer négyzetméternyi raktár épül mintegy 30 milliárdból. A projekt költségeinek javát Ruszlan Rahimkulov fizeti. „A műszaki átadás-átvétel a következő hetekben lesz. A beruházás visszahelyezi Magyarországot a vasúti logisztika világtérképére” – dicsekszik Tálosi János, aki a Népszavának küldött levelében leszögezi: a terminál ötlete és szakmai-üzleti koncepciója az övé, a befektető a megvalósításhoz csatlakozott, ez az egyetlen közös vállalkozásuk...