2019. november 10., vasárnap

A MODERNKORI AUTOKRÁCIA KLASSZIKUS TRIÓJA – INTERJÚ ERDOĞAN LÁTOGATÁSÁRÓL AZ AMNESTY INTERNATIONAL TÖRÖK IGAZGATÓJÁVAL, ANDREW GARDNERREL

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.11.10.



Számos kérdésben közös platformon áll Recep Tayyip Erdoğan, Orbán Viktor, de még Vlagyimir Putyin is. A trió, a három jóbarát - egyetért a menekültkérdésben, az emberi jogok mellőzésében és hatalmi törekvéseikben. Hogy látszik mindez Törökországból? - erről faggattuk az Amnesty International török igazgatóját, Andrew Gardnert, aki beszélt a rendszer specifikumairól, a bebörtönzésekről és az isztambuli polgármester-választás kapcsán a változás bizonyos jeleiről:...



ORBÁN SEM GONDOLHATJA, HOGY ERDOĞAN MEGOLDJA A MENEKÜLTKÉRDÉST

INDEX
Szerző:TÓTH GERGELY
2019.11.10.


Annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdoğan már visszatérő vendégnek számít Budapesten, most csütörtöki vizitje korábban nem látott indulatokat váltott ki. És nemcsak a fővárosban egy időre több ezer embert csapdába ejtő forgalomkorlátozások miatt, hanem azért is, mert Törökország alig néhány hete indított offenzívát a szíriai kurd autonóm régió ellen, mely a világ számos hatalmának rosszallását kiváltotta.

A rosszallás egyik oka az, hogy Erdoğan célpontjai egy, a Közel-Keleten fehér hollónak számító szekuláris, demokratikus, feminista, sőt, környezettudatos ideológiát képviselnek, akik ráadásul 2014 óta – nyilván saját érdeküket is szolgálva – megbízható és hatékony szövetségesnek bizonyultak az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ellentétben mondjuk Törökországgal, mely 2016-ig szemet hunyt a török határon a Kalifátusból ömlő olaj, illetve a Kalifátusba ömlő hadi- és emberanyag felett – konkrétan abban reménykedve, hogy a dzsihadisták ugyanúgy végeznek majd a kurdokkal, mint ahogy azt az iraki jazidi kisebbséggel tették.

A magyar ellenzéki erők – kiegészülve a kurdokkal szimpatizáló szervezetekkel – ennek a nemzetközi felháborodásnak a morális természetű érveit visszhangozták. Elsősorban a török hadsereg, vagy annak kisegítő erőiként működő, egykori dzsihadista és iszlamista elemekkel is feltöltött Szíriai Nemzeti Hadsereg atrocitásai, a kurdok rovására tervezett, a nemzetközi egyezmények által tiltott kikényszerített lakosságcsere (erről még lesz szó) szándéka miatt jelent meg a demonstrálók plakátjaitól Gül Baba türbéjéig az a vád, hogy

„ERDOĞAN HÁBORÚS BŰNÖS."...

A VÁLASZTÁS ORBÁN VIKTOR SZTÁLINGRÁDJA VOLT, A MINISZTERELNÖK POLT PÉTER ÉS HANDÓ TÜNDE MEGVÁLASZTÁSÁVAL ÜZENT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓSEF
2019.11.10.


Szabadság szigetcsoport című cikkében Lengyel László már a választások előtt javasolta, hogy a győztes ellenzéki városok, kerületek hozzák létre a Szabad Városok Szövetségét. Most, a választások után még kézenfekvőbb, hogy összefogva könnyebben valósíthatnak meg közös fejlesztéseket, környezetvédelmi beruházásokat, segíthetik egymást szakemberekkel, közös korrupcióellenes vizsgálatokat vihetnek végig, rádiókat, televíziókat, újságokat működtethetnek. A politológus így írt erről még a nyáron: „Az önkormányzati választásokkal létrejöhet a szabadság összefüggő szigetrendszere. Ahol erkölcsös, gerinces, szembenéző, meg nem alkuvó magatartással más légkört lehet teremteni […] Egy másik civilizációban, ahol több a szabadság és az egyenlőség, létezik testvériség és együttérző szolidaritás.”

Eddig semmi érdemi nem történt. A kapcsolatfelvétel még várat magára. Lehet, hogy az ellenzéki önkormányzatok külön-külön akarnak boldogulni?

– Lehet, hogy a javaslatom túl korai volt, hiszen a választások óta még nagyon kevés idő telt el, még a közgyűlések sem álltak fel, mostanában osztják el a tisztségeket. Ám nagyon fontos lenne, hogy a győztes ellenzékiek egymással mielőbb szót értsenek, mert a kormánnyal folytatott tárgyalásokon döntő jelentőségű, hogy a budapesti főpolgármester egyedül ül-e szemben Orbán Viktor miniszterelnökkel. Kizárólag Budapest érdekei alapján mond-e valamit, vagy a kormányfő és a választópolgár számára is világosan kiderül, hogy a főpolgármester mellett ott ülnek-e mondjuk Szeged, Miskolc és Pécs polgármesterei. Ők legalább annyira érdekeltek abban, hogy a kormánnyal megkezdődjenek a tárgyalások, mint Karácsony Gergely. Velük azonban Orbán Viktor külön-külön biztosan nem fog tárgyalni. És ez csak egy szempont a sok közül. Tudomásom szerint Nemény Andrásnak, Szombathely jelöltjének ma már megválasztott polgármesterének kitűnő kezdeményezése volt, hogy az ellenzéki jelöltek együtt mentek el Brüsszelbe, hogy tárgyaljanak Timmermans bizottsági elnökhelyettessel. Azt akarták megtudni: az Európai Bizottság támogatja-e a kezdeményezést, hogy városok adott esetben kormányuk együttműködése nélkül elnyerhessenek uniós támogatásokat...

SZABAD SZEMMEL: SOKKOLÓ, HOGY AZ EU TÉTLENÜL SZEMLÉLI ORBÁN TÉNYKEDÉSÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.10.


Die Welt 

Timothy Garton Ash számára az utóbbi 30 év legnagyobb csalódása azt, hogy Orbán Viktornak sikerült lerombolnia a liberális demokráciát, mégpedig az EU-n belül, ami botrányos. Meg az is kiábrándító, hogy mi lett mára az egykori, idealisztikusnak tűnő diákból. De hát a gazdagság és a hatalom jobban érdekli, mint bármiféle eszmény. Az Oxfordi Egyetem politológia professzora igen okosnak tartja a kormányfőt, aki sokszor használja vonzerejét és hízelkedik. Ezt műveli a többi között az Európai Néppártban. Az ugyanakkor külön is felháborító, hogy a Fidesz még mindig a pártcsalád tagja, hála Manfred Webernek. De azt is mutatja, Orbán milyen ügyesen lavírozik az emberek közti kapcsolatokban. A lényeg: Magyarország immár nem demokrácia, mert az ellenzéki pártoknak szinte semmi esélyük sincs, hogy győzzenek a választásokon. Merthogy a Fidesz ellenőrzése alá vonta a teljes államapparátust, valamint a sajtót is. Azon kívül befolyásolja az igazságszolgáltatást és így tovább. Erre persze a magyar vezetés azt válaszolja, hogy ezek az elemek léteznek más országokban is, ami igaz, azonban így együtt sehol sincs meg. Ezért nem lehet a rendszert demokratikusnak nevezni. Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult is ellenzéki vezető irányítja, mégsem állítja senki sem komolyan, hogy Törökország jogállam volna. A sokkoló azonban az, hogy Brüsszel mindezt végignézte. És úgy tűnik, hogy a Bizottság von der Leyen alatt is folytatja a megbékítés politikáját. Szerencsére ilyen viszonyok sehol másutt nem fordulnak elő az unión belül. Szlovákia példája például egészen bíztató. De a helyzet a lengyeleknél sem messze olyan rossz, mint a magyaroknál. Ott még csak esik szét a demokrácia. Ám az ország még nem orbanizálódott, még magához térhet. Sok múlik az EU-n. A szakember ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy eltávolodik egymástól a Kelet és a Nyugat, gondoljunk csak Salvinire, Le Penre és Farage-ra. A menekültkérdés a nyugati államokat is megosztja. A Kelet ebből a szempontból azért különleges, mert a probléma úgy szerepel fő politikai témaként, hogy alig-alig van bevándorló. Az pedig képtelenség, hogy ezek a kormányok egy-két ezer menedékkérőt sem akarnak átvenni. Ebből látszik, hogy itt voltaképpen egy ideológiai-kulturális vitáról van szó. De ez sem csupán erre a régióra jellemző. Mindenütt a populizmus húzódik meg mögötte. A kelet-európai sajátosság az benne, hogy Orbán és Kaczynski azt állítja: ők testesítik meg igazából a keresztény-konzervatív földrészt. Itt azonban már egy másik kontinens jelenik meg. Ugyanakkor Ash szükségesnek nevezi, hogy a bevándorlás minden liberális elvtől függetlenül ne szabaduljon el, mert az hamar a nyílt és szabad társadalom végét jelentené. Jó példával szolgál a megoldásra Kanada. Ott nemigen fordul elő idegenellenesség vagy nacionalista populizmus. Viszont megnézik, hogy ki mehet be az országba, majd gondoskodnak a beilleszkedésről. Az elemző szerint a populizmus azért tud előretörni, mert az adott lakosság jelentős része megalázottnak érzi magát, és teljesen mindegy, hogy joggal, vagy minden alap nélkül. A demagógok ezt használják ki a maguk céljaira. Ám a populistákkal nem szabad összeállni, mert az csak nekik jó. Lásd az előző osztrák kancellár példáját. De nem szabad túlzásokba sem esni, és mondjuk, azt állítani, hogy a német AfD minden támogatója rasszista vagy náci. Viszont azt sem szabad megtenni, hogy ezeknek a pártoknak engedjenek át olyan témákat, mint a migráció, bár ebben a sajtónak is megvan a maga felelőssége.

The Times 

A sajtó sűrűn lamentál azon, miért sikeredett félre Közép-Európában a rendszerváltás, csak éppen ezek az írások megfeledkeznek arról, hogy akadnak azóta bőven sikerek is, bár az tény, hogy erős a félelem, mármint hogy új önkényuralom kerül hatalomra, vagyis a térség visszatér a sötét múlthoz. Erre figyelmeztet az 56-os magyar szülők gyermekeként született brit történész és újságíró, Viktor Sebestyén. Az eredmények közé sorolja mindenekelőtt, hogy immár nem kell félni háborútól a földrészen, a függetlenné vált államok azóta is szuverének. Lakosságuk szabadabb, mint bármikor korábban. A heves EU-ellenes kirohanások ellenére még az olyanok sem akarnak kilépni az unióból, mint Orbán. Hiszen korrupt rendszere függ a brüsszeli pénzektől. Ezek az országok soha nem fejlődtek úgy, mint az utóbbi évtizedekben. A magyar GDP 390 százalékkal nőtt. Az emberek tovább élnek és egészségesebben. A 2008-as pénzügyi válság keményen érintette ezeket az országokat és nagy szerepe volt az illiberálisok felemelkedésében. Ők azt mondják, a globalizáció hívei összeesküvést szőttek az egyszerű, igaz magyarok és lengyelek ellen. A nép akaratát pedig csakis a vér-és-rög-nacionalizmus képes kifejezni. Persze gátlástalan politikusok másutt is ugyanezzel házalnak, még a politikai kultúrában jóval előbbre járó USA-ban is. El lehet képzelni ugyanakkor, milyen hatásuk van a sokkal fejletlenebb demokratikus gyökerekkel rendelkező Magyarországon. Ám a fordulat segített felszítani a populista elégedetlenséget, amit azután kihasználtak az olyan vezetők, mint Orbán Viktor. A régi kommunista politikusok közül sokan hihetetlenül meggazdagodtak és megőrizték óriási befolyásukat, ahelyett, hogy börtönbe mentek volna. Közéjük tartozik Gyurcsány Ferenc, aki egykori KISZ-es vezetőként nagy vagyont halmozott fel a kibontakozó pénzügyi szektorban. Ám Orbán és Kaczynski átírták 1989 mondandóját, szerintük a forradalom akkor kezdődött, amikor ők a kormányrúdhoz kerültek. Továbbá az országot ellopták és erős vezetésre van szükség, hogy visszaadhassák a népnek. Magyarország alapvetően visszatért az egypártrendszerhez. Akárcsak a szocializmus bukása előtti időszakban, nem igazán tapasztalni nyílt elnyomást, nincsenek politikai foglyok. De ha jót akarsz magadnak, akkor politikai kérdésekben ki nem nyitod a szádat, azt csinálod, amit mondanak. Természetesen működnek pártok, de pár hete adóellenőrök kutatták át a Momentum központját. A szervezetre per vár és Orbán teletömködte a bíróságokat saját embereivel. Az illiberális demokrácia, ami a miniszterelnök személyes hozzájárulását jelenti a politikai filozófiához, sokban emlékeztet az egykori népi demokráciákra. De azért nem az egész térségre jellemző és gyökerei nem is mindig nyúlnak vissza a rendszerváltáshoz. 1989 után a térségben nem a be-, hanem a kivándorlás idézett elő demográfiai válságot. A magyarok 11 százaléka költözött nyugatra, az utóbbi 8 évben eltávozottak 45 százaléka diplomás. Közben azonban erősödött a hivatalos retorika a migránsok ellen, miközben a magyaroknál és a lengyeleknél alig élnek muzulmánok...

KAMPEC DOLORES XCVII. – MŰVELJÜK LEGYEINKET!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.10.


Bélát utoljára az udvaron láttuk, amint a megtalált óra értelmét keresi, a visszakapott és mégis elvett hatvan percét, amivel semmire sem ment, mert a macska is magára hagyta. Ugyan segített neki, hogy hazataláljon a végtelenből, de, bár lehetett akármekkora hatalma, arra nem volt érkezése, hogy az udvart, a falut, az országot és az egész nyüves világot is úgy alakítsa át, hogy Bélának ne fájjon. De ilyet senki nem is kért tőle, mindenkinek az fáj, ami és ahogy jólesik neki, a duplagyűrűsöknek a bütyke, a bádogbánosnak Isten hiánya, Bélának a világ. Az volt a sebe neki, égett meg hevült, és érezte a lelkét, a lázat. Ilyesmire orvosság pedig nincsen is, sőt, a beteg többnyire nem is kérne belőle, ha létezne sem.

Szépen voltunk tehát megint a spleennel, ezzel a kurva spleennel, de mit tehetne az esendő lélek, amikor ködök szitálnak, a hold csak valami távoli derengés, és tényleg, ilyenkor, ha tudna, vonyítana csak az ember, de ilyet ő nem tud, sóhajtozni csupán, és, összébb húzni a kabátját. Pedig már kilenc nap is eltelt a százból, ami Béla sajátos kalendáriumában a telet jelezte november első napjától február utolsójáig, mintha ennek akármi értelme is lenne. Mégis, jó, ha vannak jelzőkarók meg gátak, ha értelmetlenül is. Mert hiába szomorkodik Béla, november elején, hogy jujj, itt a tél, amikor ingujjban napoznak a traktoristák, és hiába örül a tavasznak a márciusi havazásban. Ezekből is kitetszik, a naptár csak cifra nyomorúság, mert az időjárás azt csinál, amit csak akar.

És voltaképp Béla is. Láttuk már, milyen cimboraságban van mindenféle hatalmakkal, macskákkal, Wolandokkal, Budhákkal, hogy voltaképp akadály nem is lenne előtte, ha akarná, de ilyet soha nem is óhajtott, mert az ember nem él vissza a befolyásos ismerősei hatalmával. Akkor traktorista lenne, sőt, egyenesen egyszerűen tébolyult, mint amúgy a világ, de ő Béla volt, aki azért volt ezen a földön, hogy figyelje, s ha lehet, túlélje a földrengéseket, de nem elrendelésszerűen, hanem, mert így alakult, ezt dobta a gép. Van, aki csak néz, mások ordibálnak vagy kinyomják a szomszéd szemét. Meg különben is, Béla határozottan öregedett, nézni sem akart már csuklyás szemekkel, csak lenni, Malacka, Micimackó és az örökkévaló módján, esetleg kisnyúl...