ADOMÁNYGYŰJTŐ JÓTÉKONYSÁGI ESTET RENDEZ IVÁNYI GÁBOR KARITATÍV EGYESÜLETE

AMERIKAI NÉPSZAVA / KULTÚRA
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.17.

"Segíts, hogy segíthessünk” címmel 2019. december 6-án 19.00 órától ismét adománygyűjtő estet szervez az idén 30 éves Oltalom Karitatív Egyesület.

A jótékonysági estnek immár hagyományosan az Átrium ad otthont, ahol neves fellépők, Borsányi Dániel, Cvikker Lilla, Fodor Tamás, Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza, Hernádi Judit, Kócosak (Kovács Tamás, Lestyán Attila, Martinkovics Máté, Szántó Balázs), Puskás Peti, Spiró György adnak műsort.

Az est különleges meglepetése, hogy Nyáry Krisztián az új könyvéből készít egy külön, ide szóló részletet Jászai Mari szerelmes leveleiből, amit Fullajtár Andrea és Borsányi Dániel olvas fel. Zenél a Vaklárma zenekar (Juhász Tomi /gitár, ének, Gerle Kata/hegedű, Pregitzer Gábor/harmonika)

Az 5.000-, 10.000- vagy 15.000 forintos jegyek megvásárlásával mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy az Oltalom munkáját a jövőben is zavartalanul folytathassa. Idén először lehetőség van „Támogatói jegy” vásárlására azok számára, akik az előadáson nem tudnak részt venni, ám az egyesület munkáját szeretnék támogatni. A támogatói jegyről az információk elérhetők az Oltalom honlapján és Facebook oldalán.

Az Oltalom Karitatív Egyesület 30 éve kiterjedt hajléktalan-ellátást, család- és idősellátást végez, ám a folyamatos bevételkiesés miatt mindennapi működésük komoly nehézségekkel küzd. A nehézségek és a pénzügyi támogatás hiánya nem gátolja meg őket abban, hogy folytassák tevékenységeiket – de segítség nélkül ez nem megy...

ITT OLVASHATÓ

A BETEG TÉNYLEG A BEZÁRT KÓRHÁZKAPUVAL NÉZ MAJD FARKASSZEMET?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.11.18.

Megszűnhet a betegellátás a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói kórházban, illetve bezárhatnak több tucat gyógyintézetet, miután a tervek szerint összevonnak egészségügyi intézményeket. A Népszava birtokába jutott átalakítási elképzelés szerzői szerint az átszervezés akkor lehet sikeres, ha érinti az alapellátást, a szakrendelőket és az egyetemek tevékenységét is. A siker záloga az is, hogy az átszervezésre komoly összeget fordítsanak. Korábban a kormány az egykori tárcavezetőnek, Szócska Miklósnak egy hasonló átalakításra nem adott pénzt, pedig az már megtérült volna. Az új elképzelés elemzésére Kincses Gyula egészségpolitikust kértük:...

ITT OLVASHATÓ

AZ AGORA SZABADEGYETEMEN KIDERÜLT, HOGYAN KELL HAZUDNI: ELÉG BESZÉLNI HOZZÁ

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.11.18.

A november tizenötödikén este megrendezett kerekasztal-beszélgetésből először is az derült ki, hogy azoknak a szavaknak is van ereje, amelyeket ki sem mondanak: az, hogy szó, magában nem jelent túl sokat, és még csak nem is egy szóra magára referál, hanem egy fogalomra, amelyet jobb híján szóként tudunk körülírni, de lehet akár egy gondolati egység is, amit aztán szavakba öntünk, így kommunikálunk. A jelnyelv éppen olyan legitim eszköze lehet a kommunikációnak, mint a verbális nyelv, sőt, verbális nyelvből is sokféle van, és itt még csak a jéghegy csúcsánál tartunk. Ahogy Ungváry Rudolf író és fogalomtér-kutató, a beszélgetés egyik résztvevője fogalmazott: az a csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást.

A szavaknak márpedig ereje van, akár megértjük egymást, akár nem: erre mutat az is, hogy máig nem eldöntött kérdés, hogy szavakban vagy fogalmakban gondolkodunk, és ezt próbáljuk kifejezni valahogy verbálisan vagy egyéb módon, vagy a szavak már csak akkor kapnak szerepet, amikor formába akarja önteni az ember a gondolatait. Ősi kérdés, hogy mi volt előbb, a szó, vagy a gondolat – erről is esett szó a kerekasztal-beszélgetés két résztvevője, Ungváry Rudolf és Tompa Andrea író között. A beszélgetést Tillmann J. A. filozófus, egyetemi tanár vezette. A beszélgetésen részt vett Mártonffy Marcell irodalomtudós, teológus is.

Azt, hogy milyen hétköznapi módon fontos témáról van szó, jól mutatta, hogy a Nyitott Műhely nagyjából meg is telt, legalábbis az a része, ahol a beszélgetést tartották: 50-60 résztvevő volt kíváncsi arra, hogy hogyan és miért kell szaporítani a szót, ha egyáltalán kell, és vajon milyen szerepe van a nyelvfilozófiának vagy a nyelvről való gondolkodásnak a közbeszédben és a mindennapjainkban.
Gyere, hazudozzunk egymásnak!

Ungváry egyből belecsapott a lecsóba: ugyan érintette a Noam Chomsky-féle vonalat és a fogalom és a szó közötti különbséget, illetve a fogalom különböző síkjait, egyből hétköznapi példákkal állt elő, mint mondjuk egy szó kisajátítása bárki által, ami pedig annak jelentését is befolyásolja vagy torzítja. Ez a kisajátítás a hatalmi retorika egyik legfőbb eszköze: nem véletlen félreértésről van szó, hanem szándékos torzításról, ilyen az, amikor a beszélő tudatosan politikaivá tesz egy kulturális fogalmat, és épp ez az, amit Hitler és a harmadik birodalom propagandagépezete zseniálisan művelt – úgy mosták össze a határokat, hogy annak valódi határok, életek, országok látták a kárát. A szónak súlya van...

ITT OLVASHATÓ

A LÁZADÁS NEM HIÁBAVALÓ – INTERJÚ ROMSICS IGNÁCCAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZÉKELY ANNA
2019.11.18.

Nem mindennapi feladatra vállalkozott Romsics Ignác történész, amikor Magyar rebellisek című új könyvében a magyar történelem elmúlt ezer évének lázadói, vagyis rebellisei közül tizenegy csoportot mutat be: az utolsó pogányoktól Bocskai hajdúin, a kurucokon, a magyar jakobinusokon és a márciusi fiatalokon át egészen az 1989-es rendszerváltókig. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent, gazdag tényanyagot felvonultató kötet kapcsán elsősorban arról kérdeztük a Széchenyi-díjas egyetemi tanárt, hogy mi minden késztette lázadásra az embereket az elmúlt századok során. Ám a jelen történései némiképp „beleszóltak” a párbeszédbe, s így akár azt is mondhatnánk: az interjú a türköktől Tarlósig vezet...

ITT OLVASHATÓ

KUDARCOT VALLOTT A KORMÁNY MESTERTERVE

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.11.18.

Már 5 ezer milliárd forintnál is több készpénzt tartanak a háztartások. A harmadik negyedévben pedig annyi hitelt vettek fel, mint még soha.

Szuperállampapír ide, lakásvásárlási láz oda, a lakosság készpénzállománya a harmadik negyedévben is tovább nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint, és a történelem során először átlépte az 5000 milliárd forintot. Egészen pontosan 5050,9 milliárd forintnyi készpénzt őriznek az otthonokban, ami azt jelenti, egy háztartás átlagosan 1,23 millió forintot tart a párnacihában. Ebből 4718,9 milliárd volt forintban, a többi valamilyen valutában...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZORÍTÁSOKRA KÉNYSZERÜL A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2019.11.18.

Feleannyi támogatást kapnak, mint amennyi a taó-ból jutott nekik.

Fischer Iván zeneigazgató közleményében azt írja, hogy a taó kiesését kompenzáló támogatásból 200 millió forintot kap a Budapesti Fesztiválzenekar, ami kevesebb mint a fele annak az összegnek, amit eddig a zenekar taótámogatásokból kapott.

A BFZ a következő évadra a teljes támogatással számolt, így most számos programot le kell mondaniuk.

A jövő évtől szünetelnek az operaprodukciók, elmarad egy négyéves együttműködés a genfi operaházzal, és egy a Balti államokba tervezett turné is.

A hazai közösségi programok közül szintén szünetelnek a zenekar partneriskoláit szolgáló Hangszerkóstolók, a Lásd, amit hallasz! filmverseny, a BFZ bekopog! program, a templomi

koncertek, az idősotthonokba szervezett kamarakoncertek és a kisgyermekeknek létrehozott Zenevár koncertek is.

A Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann a tervezés stabil anyagi hátterének hiánya miatt lemondott, utódját keresi a zenekar kuratóriuma. A BFZ stábját is szűkíti, számos munkatársától kényszerül megválni.

ITT OLVASHATÓ

TÉVES ÉS KÁROS HIEDELEM, HOGY A KORÁN KELÉS JAVÍTJA A DIÁKOK TELJESÍTMÉNYÉT

G7
Szerző: KATONA HAJNALKA
2019.11.17.

Az embereknek nagyjából a fele későn kelő típus, mégis gyakran megkapják a többiektől, hogy miért nem tudnak felkelni vagy kávé nélkül neki indulni a napnak. De nem csak a mindennapokban téma ez, egyre több kutatás próbálja feltérképezni a korai kelés negatív hatását. Finley Edwards tanulmánya is arra keresi a választ, hogy hogyan hat az iskolás gyerekek teljesítményére, ha korán vagy későn kezdődik a tanítás.

Az amerikai iskolabusz rendszer arra kényszeríti az iskolákat, hogy ne kezdődjön minden osztály egy időben, mivel a buszok nem tudnának egyszerre beérkezni. Ezt a különbséget használja ki Edwards: az órakezdés nem függ össze az iskolák teljesítményével, ezért a tanulmányi különbségeket (hasonló adottságú diákok között) a későbbi kezdés hatásának lehet tekinteni.

Ha ez nem lenne elég, néhány iskola időben is változtatja az órák kezdési időpontjait, tehát meg lehet nézni ugyanazon iskola diákjainak teljesítményét akkor, amikor korán kell kezdeniük az iskolát és akkor, amikor későn. Az adatok azt mutatják, hogy három százalékponttal jobb eredményt érnek el a diákok a matek teszteken, ha egy órával később kell csak beérniük. Szövegértés teszteken ez a különbség két százalékpont.

Viszont a részletes adatoknak köszönhetően a szerző mélyebbre tudott ásni, hogy hol jelennek meg valójában ezek a különbségek.

- Az első kérdése az volt, hogy vajon máshogy hat-e a késői kelés a hátrányos helyzetű diákokra. Családi háttér és más tulajdonságok alapján megállapította, hogy mely diákok számítanak hátrányos helyzetűnek. Őket összevetve a többiekkel arra jutott, hogy sokkal erősebb a későn kelés pozitív hatása a hátrányos helyzetű gyerekekre. Ebből az következik, hogy mindössze azzal, hogy később kezdik a tanítást, valamennyire felzárkóztathatnák a rosszabb háttérrel induló gyerekeket.

- A másik kérdés, ami felmerült a szerzőben, hogy van-e különbség a különböző korú gyerekek között. Azt találja, hogy a kamaszkor elérésénél, tehát nagyjából 12-13 éves kor körül megnő a későn kelés pozitív hatása. E mögött az a biológiai tény húzódik meg, hogy a serdülő gyerekek hormonális változása megnehezíti számukra, hogy korán elaludjanak. Emiatt akik korán kelnek, azok nem tudnak a korai lefekvéssel kompenzálni, így ők kialvatlanabbak lesznek, mint a későn kelő társaik.

Tehát az eredmények alapján tinédzser korban és főleg a hátrányos helyzetű diákok körében lenne fontos, hogy bevezessék a későbbi kelést. De azt a tanulmány már nem tudja megnézni, hogy ez a hatás fennmarad-e későbbi korosztályoknál is, hiszen csak általános és középiskolások adatait használja. Viszont Scott E. Carrell és szerzőtársai utána jártak a kérdésnek egyetemi adatokon...

ITT OLVASHATÓ

VÉGE AZ ŐRÜLETNEK A MAGYAR LAKÁSPIACON?

INDEX
Szerző: E.F.
2019.11.18.

Az elmúlt hetekben szaporodnak azok a jelzések, amik a magyar ingatlanpiac megtorpanását mutatják. A lakáspiac 2014-es feltámadása óta az árak folyamatosan meredek ütemben nőttek és a kereslet is végig élénk volt, a 2019-es első félévben viszont mintha lassulást látnánk. Átmeneti hátrahőkölésről van szó, vagy trendfordulónak vagyunk tanúi? Adatokat böngésztünk és elemzőkkel beszéltünk, hogy a végére járjunk.

Különböző források egymástól függetlenül arra utalnak, valami történt az elmúlt 5 évben töretlenül száguldó hazai ingatlanpiaccal. Az Eurostat adatai szerint a második negyedévben éves összehasonlításban még mindenki mást verünk az EU-ban árnövekedésben, de a negyedéves összevetés már erős fékezést mutat: az első negyedévhez képest csak 1,6 százalékkal drágultak a lakások, miközben az eggyel korábbi negyedéves változás még 5 százalék volt.

A drágulás ütemének váltakozása nem szokatlan gyorsuló piacon sem, de ennyire alacsony pusztán két negyedévben volt a növekedési ütem 2015 óta. Az MNB egyébként valamivel nagyobb, 2,1 százalékos drágulást mért, de ez is bőven alulmúlja az előző negyedévét. A régiós adatokkal ez nincs összhangban, a környékbeli országok közül csak Horvátországban haladta meg az első negyedéves drágulási ütem a másodikat...

ITT OLVASHATÓ

DROG, BŰNÖZÉS, ERŐSZAK ÉS KÁOSZ URALKODIK A FŐVÁROSI GYERMEKOTTHONOKBAN

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2019.11.18.

Megyek, köszönök a folyosón a srácnak, visszaszól, hogy a kurva anyád – meséli egy gyermekotthoni nevelő. És ez csak az egyik oka annak, miért menekülnek a szakemberek a túlzsúfolt intézményekből, ahol úrrá lett a káosz, a fejlesztésre ígért milliárdoknak pedig nyoma veszett. Mindennek a legnehezebb sorsú gyerekek isszák meg a levét.

„A tehetetlenség. Lehúzom a tizenkét órákat, és újra meg újra azzal szembesülök, hogy nem tudom, volt-e értelme. Én is azért vállaltam, amiért nagyon sok kolléga: hivatástudatból, hogy segítsek a család nélkül maradt gyerekeken. Ma már, ha érkezik egy új dolgozó, rövid időn belül leszámol az illúzióval, hogy normálisan tud dolgozni. Ki vagyunk égve” – panaszolja egy budapesti gyermekotthon szakképzett nevelője.

Két hónap alatt hárman álltak fel a Bolyai Gyermekotthoni Központ vezetőségéből: Fekete-Buzás Eszter főigazgató, Drozsdják Edina és Magyar György igazgatóhelyettesek. Bár megkeresésünkre nem reagáltak, belső forrásból származó információnk szerint

távozásukat azzal indokolták a fenntartónak, hogy a jelenlegi feltételek mellett képtelenség szakszerűen ellátni a feladatukat.

Budapesten 2016 óta a nevelőotthonok központi irányítás alatt működnek, a fenntartó a Bolyai Gyermekotthoni Központ, amelynek felettes szerve az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága. Az intézmények azóta nem készíthetnek saját szakmai programot, még a házirendet is központilag írják elő nekik. A Bolyai-központ öt gyermekvédelmi intézet működését koordinálja, ezek közül az egyik a XII. kerületi Esze Tamás Gyermekotthon, ahol idén júniusban egy ombudsmani vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel.

A következő problémákat találták:

- rossz állapotú, „lelakott” infrastruktúra, beázott helyiségek,

- lejárt élelmiszerek, rágcsálóürülék,

- kontroll nélküli, dohányzó és egyéb addiktív szereket fogyasztó fiatalok,

- krónikus munkaerőhiány (a szükséges 26 álláshelyen 16 szakdolgozó volt az 

intézményben), és ebből adódó, a működést zavaró csoportösszevonások,

- kiszökdöső és a környéken randalírozó gyerekek,

- tankötelezettség elmulasztása, vagyis iskolakerülés...

ITT OLVASHATÓ

„A MI ÜZENETÜNK OLYAN EGYSZERŰ: TANULNI SZERETNÉNK” – HOLLIK ISTVÁN KÉPMUTATÓ TÖRVÉNYJAVASLATA A SZÜLŐKRE HÁRÍTJA A FELELŐSSÉGET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.11.18.

A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.

– Az Idetartozunk! Egyesület, valamint a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége aláírásgyűjtést indított azért, hogy a 2012 szeptemberében 16 évre leszállított tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18-ra. Miért csak most indítottak aláírásgyűjtést?

– Setét Jenő: Folyamatosan kaptam az információkat arról, hogy mekkora károkat okoz a korhatár leszállítása. Olvastam azt is, hogy a korábbi oktatási miniszter, Pokorni Zoltán is azt mondta, a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Derdák Tibortól, a borsodi Dr. Ámbédkar Iskola igazgatójától tudom, hogy a 17 éves korosztály húsz százaléka végzettség nélkül sodródik ki a közoktatásból. Végiggondoltam, hogy az elmúlt hét évben, ha Pokorni Zoltán számaiból indulunk ki, hetvenezer gyereket veszítettünk el. Azt látom, hogy ez fekete lyuk, amelyben nemzedékek tűnnek el. Arra fordítunk a közoktatás rendszerében súlyos milliárdokat, hogy az tömegesen engedjen ki mindenféle értékelhető tudás nélkül több tízezer gyereket, akikről nem tudjuk, milyen származásúak. Csak azt tudjuk, hogy iskolában volna a helyük, és az lenne a minimum, hogy valamilyen értékelhető tudást kapjanak. Akár egy jó szakmát, akár érettségit. Szintén Derdák Tibortól és igazgatótársától, Orsós Jánostól tudom, hogy azok a szegény helyzetű gyerekek, akik érettségizni szeretnének, nem kapnak ugyanolyan mértékű támogatást, mint azok, akik nem tűznek ki ilyen célt. A Tanulni akarunk! című kampányunknak ezért csak az egyik eleme a tankötelezettség 18 éves korra való visszaállítása, a másik az, hogy a Szabóky Adolf ösztöndíjat nyissák meg azon szegény sorsú, hátrányos helyzetű tanulók előtt, akik érettségizni szeretnének, majd tovább tanulni. Ez nemes, a társadalom egészének érdekeit szolgáló cél.

– Az aláírásgyűjtést az Idetartozunk! hálózatán indították el?

– S. J.: Nem a hálózatunkat, hanem a renoménkat használjuk. Bejelentkezett 115 település, helyi közösség, aktivista, romák és nem romák egyaránt, hogy szívesen gyűjtenék az aláírásokat. Ez a 115 aktivista nem volt korábban az egyesületünk tagja, de egyetértenek a céllal.

– Orsós János: Évek óta hajtogatom, hogy az egész rendszer úgy van előállítva, hogy a legszegényebb gyerekek ne kerüljenek be a közoktatás azon formáiba, amelyekben a középosztálybeli gyerekek részt vesznek. A nem szegény és a szegény sorsú gyerekek oktatását teljesen elválasztották egymásról. Ma a szabad iskolaválasztás kizárólag a fehér ember privilégiuma. Az iskola maga is szelektál. A tankötelezettség korhatárának leszállításakor olyan érvek hangzanak el, hogy „tankötelezettség ide vagy oda, ha valaki tanulni akar, akkor is tanul, ha 16 év a korhatár”. De nem erről van szó! 16 éves kor után ugyanis nem kötelező az iskolában tartani ezeket a gyerekeket. A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola nem kér belőlük. Ha egy gyerek 16 évesen enged a csábításnak, és él a közmunkarendszer kínálta lehetőséggel, de egy idő múlva mégis szeretne visszamenni tanulni – na ilyenkor élnek az iskolák a törvény adta lehetőséggel...

ITT OLVASHATÓ

A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNEK ANATÓMIÁJA - A FORDULAT FOLYÓIRAT 26. LAPSZÁMÁRÓL: „2008–2018: VÁLSÁG ÉS HEGEMÓNIA MAGYARORSZÁGON”

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.11.18.

A Fordulat folyóirat 26. lapszáma a NER-t tűzi tollhegyre. A Helyzet Műhely elemzéseinek alapegysége nem valamilyen nemzetállam, társadalom vagy kisebb egység, hanem a globális kapitalizmus maga. Így az Orbán-rezsimet is a globális kapitalizmus mechanizmusain keresztül láttatja, megmutatva, hogy a különböző elitek és osztályok hogyan alkalmazkodnak e nagy mechanizmusokhoz.

A különböző társadalomtudományos diszciplínák körében rendre kiújuló vita, hogy meddig is tart a modernitás korában kirajzolt olyan területek autonómiája, mint a politika, a gazdaság, a társadalom. Az általános intellektuális téteken túl e vitáknak gyakran komoly hétköznapi jelentőségük is van, jól illusztrálják ezt a 2010 után kiépülő Orbán-rendszer természetéről folytatott, időszakosan kiújuló viták is. Ezeknek ugyanis nem csupán a megismerés önértékén belüli jelentősége van, de kihatással van a politikai stratégiák alakulására is.

Abban persze viszonylagos egyetértés látszik kialakulni, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének születését és működését nem lehet csak kizárólag az individuális politikai voluntarizmus, a politikai rendszerjellemzők, vagy épp a mélyben húzódó nagy strukturális mozgatórugók prizmáján keresztül megismerni. Ehelyett olyan értelmezésekre van szükségünk, amelyek ötvözik ezeket az olvasatokat – lehetőleg felszínre hozva azokat a mechanizmusokat is, amelyek segítségével a különböző működési logikák kölcsönhatásba lépnek.

Utóbbiak nélkül ugyanis az sem tisztázható, hogy a különböző működési logikák milyen arányban fejtik ki hatásukat. Márpedig az arányok kérdése akár teljesen ellentmondó irányba is elbillentheti értelmezéseinket.

Csak hogy egy gyors példával illusztráljam mindezt: amennyiben a 2010 utáni rezsimet egy alapvetően közjavakon „élősködő”, a közjavak klienshálózatok általi elszívását lehetővé „polipként” értjük meg elsősorban, úgy a NER-t egy tudatosan felépített elitprojektként kell értelmeznünk, amely elhatároz valamit, majd kivitelezi azt.
Ha viszont a politikai és gazdasági struktúrák felől közelítjük meg a dolgot, akkor valójában a körülményekre folyamatosan reagáló, permanens alkalmazkodásban, nem ritkán kényszerpályán lévő rezsimet látunk, amely hangos szuverenista diskurzusa ellenére nem önrendelkezik, csupán „okosan” úszik az árral.

Ez utóbbi nézet mellett teszi le voksát az október 22-én bemutatott új Fordulat-lapszám is. A társadalomelméleti lap 26. számának erőssége azonban, hogy képes integrálni más dimenziókat is az alapvetően makrostrukturális szempontokra támaszkodó elemzésébe, így a konstans alkalmazkodás és politikai voluntarizmus ellentmondó logikái is koherensen felfejthetők a NER elemzésekor...

ITT OLVASHATÓ

KERESZTÉNYELLENES FEMINISTA? KORÁNTSEM! – MA 80 ÉVES A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJÉNEK ÍRÓJA, MARGARET ATWOOD

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.11.18.

Ma ünnepli 80. születésnapját a kanadai Margaret Atwood, akit leghíresebb könyve, A szolgálólány meséje jó 30 évvel a megjelenése után tett híressé. Idős, nő és komoly író. Antisztár, a regény folytatását az olvasók mégis popsztárnak kijáró ünnepléssel fogadták. Atwood új könyvének, a Testamentumoknak megjelenését show-műsor kísérte, világszerte 1300 moziban közvetítették is élőben. De beszéljünk akkor végre a lényegről: tényleg egy keresztényellenes feministát emel magasba a világ?

Az irodalom igazságtalan.

Margaret Atwood 1984-ben – ikonikus évszám – nem kis részben nyugat-berlini élményei hatására kezdte írni A szolgálólány meséjét. Az 1985-ben megjelent könyv jó kritikákat kapott, Harold Pinter forgatókönyve alapján filmet is készítettek belőle, de nem lett világsiker. Amerika nem rezonált a felvetett problémákra. Nem érezték tömegek fontosnak, ami a kanadai írónő érzékenységét megragadta. A kritika szerint a könyv arról szólt, hogy a totalitárius államban is megmaradnak az emberek álmai. Na bumm, könyvek, filmek sokasága dolgozta ezt már fel megrázó erővel. Vagy nyálas olcsósággal.

A könyv persze jóval több ennél. Atwood Nyugat-Berlinben élt, fallal elválasztva a totalitárius államtól, amely minden vasárnap vadászgépek hangrobbanásával adta a nyugatiak tudtára, milyen közel van. Az írónőt nem hagyta nyugodni a kérdés, hogyan lehetséges, hogy ugyanannak a népnek az egyik fele nyugati, kapitalista, szabad világban él, míg a másik az embereket a tulajdonuktól, személyi szabadságuktól, de még a privátszférájuktól is megfosztó totalitárius állammal azonosul. Miért? Mi történt velük? Hogyan működik ez az egész? Az 1939-ben született Margaret Atwoodnak voltak emlékei a második világháborúról, gyerekként érzékelte, hogy minden megtörténhet, ráadásul egyik pillanatról a másikra. Írt hát egy disztópiát, negatív utópiát, alkotott egy pokoli világot, hétköznapiasan reális szereplőkkel, akiket az Egyesült Államok távoli jövőjébe álmodott, egy keresztény puccs utánra.

Atwood nagy regényt írt, már akkor is híres író volt, de nem világhírű. Sokat elárul könyve fogadtatásáról, hogy Arthur C. Clarke-díjjal, a legjobb sci-fi regénynek járó elismeréssel jutalmazták. Nem ezért a regényéért kapta az addig elnyert legrangosabb irodalmi elismerését, a Booker-díjat, hanem a Vak bérgyilkosért, 15 évvel a Szolgálólány megjelenése után.

Kelet-Európa értette volna regénye minden sorát, de ide nem jutott el A szolgálólány meséje, el voltunk zárva tőle – a kötet csak a kétezres években érkezett meg Magyarországra. Akkor sem lett hatalmas könyvsiker – pedig lehetett volna –, csupán az irodalmi ínyencek tudták, hogy nagy regény született...

ITT OLVASHATÓ

JÓ LÓRA TETT, AKI IDE FEKTETTE A PÉNZÉT - KÉTSZÁMJEGYŰ HOZAMOK IS VANNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.18.

Nincs okuk panaszra a hosszúkötvény-alapokba fektetőknek, az éves hozamok 9-10 százalék körül szóródnak. A féléves hozamok még bombázóbbak; 6 hónap alatt ugyanis 5-6 százalékot lehetett keresni, vagyis messze lekörözték a szuperállampapírt, ahova sok pénz vándorolt innen is.

Június elején startolt az első félévre évi 3,5 százalékot, vagyis 6 hónapra valójában 1,75 százalékos kamatot fizető szuperállampapír. Igaz, hogy ha 5 évig megtartja a befektető, az évi átlagos hozama 4,95 százalékos lesz. A hosszúkötvény-alapok valójában ennek a többszörösét teljesítették az elmúlt félévben. A 6 hónapos hozamok ugyanis 5-6 százalék körül alakultak. Az éves hozamok 9-10 százalékot mutatnak, ami messze meghaladja a korábbi várakozásokat. (A kötvényalapok legfrissebb hozamait itt találja.)

A rövidkötvény-alapok már messze nem teljesítettek ilyen jól. A korábban is ide tartozó, valóban rövidkötvény-alapokként kezeltek 1-3 százalékos hozamot tudnak 12 hónapra felmutatni. A korábban pénzpiaci alapként működők, de az uniós szigorítás miatt ide soroltak plusz-mínusz nulla hozamot tudtak csak elérni. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ITT OLVASHATÓ

FELKÉSZÜLÉS A KANADAI TÉLRE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steven
2019.11.18.

A kanadai tél nem vicc, komolyan kell venni, még akkor is, ha idén egészen mostanáig az ország nagy részén egész kellemes idő volt. Steven posztjából viszont kiderül hóeltakarításról, jégkorongról és még az Északi fényről is.

„Tudom, erről senki sem akar beszélni. Még szépek a színes lombok, még lehet a napon sütkérezni. De közeledik a tél. Itt Kanadában ez komoly dolog. November közepére jobb, ha átcserélted az autód abroncsait a télire.

És elkezdődik az új hokiszezon, ami csak júniusban ér véget a híres Stanley Kupával. Az 1917-ben alakított National Hockey League-ről beszélek, amibe 30 város csapata tartozik. Ebből 7 kanadai, a többi amerikai.

Persze a játékosok többsége kanadai, de vannak jócskán amerikaiak, svédek, oroszok, csehek, szlovákok és talán mások is...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA JÖVŐJÉNEK SAJÁT LÁBÁT MEGETTE A FENE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.11.18.

...évek óta mi vagyunk Európa jövője, úgy állunk a saját lábunkon, hogy az már maga a dübörgés, össze vagyunk kapaszkodva, egy közös közép-kelet-európai nyelvet beszélünk, nem vagyunk alattvalók, mutatjuk az utat a haldokló Nyugatnak, erre meg most megtudjuk, hogy az egészből annyi igaz, hogy majd ezután fog kiderülni, hogy vajon tényleg a saját lábunkon állunk, vagy hazugság volt minden szavunk? Ezt így hogy kell érteni? Hogy lehetünk Európa jövője, ha még azt sem tudjuk, hogy a naponta eltemetett Nyugat-Európa nélkül egyáltalán meg tudunk-e állni a saját lábunkon? Kurvára fényes és szép jövő vár arra az Európára, amelynek a jövője mi vagyunk, ha az elmúlt, szétlopott évekhez képest a neheze még csak ezután jön.

Megmondom, mi van, nálam okosabbak már megmondták, tegnap is utaltam rá egy másik kontextusban: egy kisebb válság is simán padlóra küldi a költségvetést. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy az Orbán-kormány adópolitikája is pont olyan mint minden más, amihez az Orbán-kormánynak köze van. Sajátosan, a maga magyar módján létezik, és mint ilyen, jelentősen eltér az európai átlagtól. Érdekes elolvasni az erről szóló elemzést, itt és most annyit jegyezzünk meg, hogy az egzotikus kipcsak adórendszer oly módon épül fel, hogy rendkívül érzékeny a fogyasztás és a termelés visszaesésére. Ami azért gáz tehát, mert egy kisebb válság is hatalmas lyukat tud hagyni a költségvetés bevételi oldalán, egy potenciális összefosást pedig azt tudná mérsékelni, ha a kormánynak lenne valamilyen tartaléka az elmúlt években extrán beszedett adókból. Csakhogy a kormány nem képzett ilyen tartalékot az elmúlt években, a legkisebb gondja is nagyobb volt ennél. Tehát miközben 8 év alatt az uniós átlag duplájával nőtt a beszedett adó, az extra bevétel ellenére az adócsökkentés kormánya (höhö) többet költött, mint amennyi a költségvetésben megjelent. Tehát lefordítom Orbánra: nehéz idők jönnek. És valóban. A saját lábunkat megette a fene.

De ez nem baj, hiszen a NER filmrendezője így is nyeregben van még a szemétdombján. Kicsit bebaszott neki október 13-a, de aztán egy pár napos színházi jófejségnek álcázott látványos tanácstalanság után magához tért őkelme, az egyszemélyes önkény. Elkezdődött a bosszúállás. Ez pedig a legkönnyebben a törvénygyáron keresztül működik, úgyhogy az üzenet világos az ellenzéknek, minden hétnek, ennek a hétnek is ebben a tudatban érdemes nekifeszülni. Kussban kell maradni, tudomásul kell venni, hog a kétharmad ellen úgysem lehet tenni semmit, az elnyert településekkel kezdjenek, amit tudnak, a kormány segítségére ne számítsanak. A propagandacselédeknek is üzenem, hogy felejtsék el a visszatalálást a néphez. Ez az, ami ugyanúgy nem fog bekövetkezni, mint ahogy az sem, hogy a kormány tiszteletben tartja a választások eredményét, vagyis azokat a polgárokat is, akik nem rájuk szavaztak.

Ehelyett tolják a falig a retkes talicskájukat. Milyen falig? Műemléket bontanak a Várban azért, hogy Varga Mihály közepes képességének minisztériuma beköltözhessen. Ehelyett gyurcsányoznak, eszdéeszeznek és nyomják a karaktergyilkot minden oldalról. És ehelyett válogatott alászolgák azon izzadnak, hogy miként lehetne tovább szopatni az ellenzéket. Az ifjabb Lomnici nevű, aki már a főváros elköltöztetésének zseniális ötletével is bepróbálkozott, most újabb okosságot talált ki: törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon. Jól van akkor. Még mindig nem elég Kövér ámokfutása a parlamentben, újabb és újabb törvényekbe kell beleírni az elmebajt, ami nem tűr meg mást, csak a Fideszt. Hát fasza lesz, az már most is látszik. Se nyerni, se veszíteni nem tud, ki az? Najó. Itt a vége. Köszi a figyelmet, minden jót!

ITT OLVASHATÓ

1000 KÖBCENTI KONYAKOT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.11.15.

Már az időpontkéréshez is időpontot kell kérni, tudatta az RTL Klub hír­adója azon szerencsés kevesekkel, akik az ambuláns betegellátás ös­vényein most még elhanyagolható gyakorisággal bolyonganak. Ultra­hangvizsgálatra idén már többnyire esély sincs, ám a helyzet evvel együtt korántsem reménytelen. Kap a hajthatatlan beteg egy dátumot, ha akkor újra jelentkezik, és szerencséje van, alkalmasint mondanak neki egy további, a még távolibb jövőbe vesző másik dátumot, amikor majd lesz vizsgálat, lelet is lesz. Utána a páciens mehet vissza az orvo­sához, aki ideküldte, és aki még sok érdekes helyre fogja elirányítani, már ha az alany időközben föl nem fordul. Küldeni fogja az egészség­ügy oly távoli garnizonjaiba is, ahol a csalfa, vak remény már kecseg­tetni se próbál, hanem csak annyit mond, hogy várólista.

Magyarra fordítva talán majd egyszer, valamikor.

Az EMMI erre vonatkozólag azt tudatta az RTL Klubbal, hogy a várakozási idő hamarosan csökkenni fog. Már alapozzák azt az infor­matikai rendszert, amely 2020-ban készülhet el, és a járóbeteg-szak­rendeléseknél fogja az ütemezett ellátást segíteni, jelentsen ez bármit is. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ez a rendszer, nevezzük mond­juk HAL 9000-nek, bizonyára hangyányival később és valame­lyest nagyobb összegből fog megvalósulni, mint tervezték, viszont ha majd csakugyan üzembe helyezik, a képernyőn földereng a végső üze­net, amely az univerzum valamennyi titkára fényt derít.

„Elmentek a radiológusok”, vagy valami ilyesmi fog megjelenni a monitoron.

Utána lehet is kezdeni az uninstallálást, tekintve, hogy dezertált radiológusokat visszaédesgetni vagy helyettük újakat nemzeni a HAL 9000 se tud.

Természetesen az ambuláns betegellátás ösvényein bolyongó és közügyekben legalább alapszinten tájékozott páciens ezt maga is tud­ja, ahogy tudja az EMMI is. A föntebb vázolt nyilvántartási rendszer et­től persze még bízvást létrejöhet, leginkább avval a céllal, hogy általa valamely érdemdús hazafit jelentős összegű közpénzhez juttassanak. Nincs ebben semmi új, viszont a minisztériumi magyarázkodás ala­csony­ röptű volta kissé meglepő, az EMMI részéről ennél magasabb színvonalú produkciókhoz vagyunk szoktatva. Kezdve mondjuk avval, hogy Kásler professzor szerint az orvosok már nemcsak kifelé áramla­nak, hanem egyre acélosabb léptekkel masíroznak befelé, ergo a ra­diológushiány hamarosan megszűnik, helyette majd a radiológus-mun­kanélküliség rémével kell szembenéznünk, ám ez a kisebbik gond...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

“HAGYNI KELL ŐKET….”

NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.11.17.

Abban azt hiszem, mindenkinek igaza van, hogy a roma integráció nem egy sikersztori. Nagyon bonyolulttá vált mára, a szegénység és a roma kérdés összecementálódott egy hatalmas problémahalmazzá, és ez a gubanc folyamatosan növekszik. És egyre keményebb lesz. A megoldáskeresés sem egyszerűsödik a folyamatosan változó politikai döntések, függőségek, korrupciós hatások, és közhangulat függvényében.

A szándékot persze nem kérdőjelezem meg senki részéről, tudom, mindenki szeretné megoldani. Mi a terepen egy, mondjuk úgy, ígéretesnek tűnő küzdelmes modell fejlesztésének a közepén vagyunk, a húsz évre tervezett program tizedik évében. A siker számomra azt jelenti ebben, ha a huszadik év végére többségben lesznek a közösség által és nélkülünk működtetett területek, vagyis, ha tartósan beépülő hatásokat írhatunk majd le. Meglátjuk majd, mire jutunk.

Mérünk, írunk minden tapasztalatot, nyilván azért, mert a rendszerszintű hatás is izgat minket. Sajátos a rálátásunk a problémára, mert a családok, közösségek szintjén kívül foglalkozunk az intézményrendszeri szinttel is, és mivel ennek a működését mindig a regnáló kormány szakpolitikája határozza meg, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt sem.

Sokszor leírtam, elmondtam, hogy a legnagyobb bajnak azt látom, hogy ebben nincs (sincs) működtetett és valós kormányokon átívelő stratégia, meg, hogy a korrupció miatt nem érnek le a támogatások a problémák gyökeréig, és a felépítmény hamis adatokkal igazolt működése viszi el a ráfordításokat. Azt is leírtam már, hogy az állam mindig egyes elemekkel foglalkozik, így annak a hatása gyakorlatilag nulla, mert az leamortizálódik a többi hatás rendszerében. Csak összehangolt, pontosan megtervezett és az adott közösségre épülő hatásrendszer hozhatna változást, feltéve, ha időtartamban is a problémához hangolt, tehát évtizedekben tervezett történet lenne.

Már szinte az élet minden területén van értékelhető terepi tapasztalatunk, munkánk, és mivel mi ezt nagyon összehangoltan végezzük, én ennek tudom be az eredményeinket is. Valami naiv elvárás volt bennem azzal kapcsolatban, hogy ez így működik máshol is. De egyre biztosabban látom, hogy iszonyúan kusza minden.

Gyakran írják nekem, akik megtapasztaltak valamit ebben az egészben, hogy a szegregátumokban előbb “a fejekben kellene rendet tenni”. Nos, nyilván, aki ezt írja, nem látja, hogy ez nem annyi, hogy megmondjuk nekik, akár többször is, hogy kellene, és akkor egyszer csak a fejükhöz kapnak: “ jé, de hülye voltam eddig…hát tényleg, így kellene csinálnom…” Mert a szocializáció más útra vitte a viszonyulásukat, onnan pedig nem egyszerű visszafordulni. Igazából szerintem nem is lehet. Olyan emberekről beszélünk, akiknek sem az oktatási rendszer, sem a saját családjuk nem adott elég muníciót egy jobb életminőség eléréséhez. Csak apró változásokat tudunk a felnőttekkel elérni, és főleg arra fókuszálunk, hogy a gyerekeiknek mit örökítenek át, mert a következő generációban így lehet valós változás.

Mielőtt pedig bárki azt gondolná, hogy ebben mi megmondjuk a tutit, előrebocsátom, hogy téved. Mindig elmondom, hogy én ebben az egészben nem romaként és nem mélyszegénységben szocializálódottként veszek részt. Én (és a kollégáim sem) nem mondok olyat sosem, hogyan kellene a roma identitást megélni…mert erre nincs tudásom. Azt viszont a többségi társadalom tagjaként pontosan látom, mit kellene változtatni azért, hogy befogadják őket. És azt is mindig elmondom, hogy ezt az utat együtt tudjuk csak építeni, mindkettőnk tudásából. Mert romaként kellene élniük, a többségi társadalom által befogadva.

Nos, én egyre inkább azt látom, ez a “fejekben kellene rendet rakni” történet másokra is vonatkozik. Mindig újra és újra megdöbbenek, mikor nagy tudású emberektől hallok olyan megközelítést, ami számomra, tőlük, érthetetlen. Ebből típusokat is tudok már leírni. Most bemutatok egyet. Aztán majd írok a többiről is.

Egyik véleménycsoport a “hagyni kell őket, nem kell beavatkozni, ők tudják, mi a jó nekik, mindenki maga dönt, hogy akar élni” gondolatmenet. Nemrég jött ehhez az általam felvázolt csoporthoz egy új eszmefuttatás, egyházi embertől. (Egyébként náluk ez egy elég tipikus megközelítése a roma kérdésnek, legalábbis amelyek nálam befutottak.) Szóval, az alátámasztás most afrikai példával történt, miszerint (és ebben plusz megerősítésként azt is megtudtuk, hogy ő ezt közvetlen megtapasztalásból mondja, mert volt Afrikában) a feketékhez érkező fehér emberek, akik segíteni akartak rajtuk, azt a reakciót kapták, hogy menjenek haza, nem kell a segítségük, jöjjenek vissza száz év múlva, és akkor majd meglátják a változásokat. Nem tudom, mikori a sztori, hol tartunk a száz évhez viszonyítva, és ugye nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a történelmi tényt sem, hogy mit tettek a feketékkel és országaikkal a fehérek a gyarmatosítás során, de ezt most hagyjuk. A párhuzamot ugyanis a romákra vonatkoztatva bontotta ki, és a konklúzió az volt, hogy hagyni kell őket.

No meg még egy megjegyzése volt (nyilván az egyházi oktatás szegregáló hatását firtató felvetésemre), hogy nem az egyház dolga a roma integráció. Ami rendben is van, talán ez nem, de a szegényeken való segítés mindenképpen egyházi küldetés lenne. A kirekesztés emlékezetem szerint nem egyházi előírás. És legalább hátráltatni az integrációt nem kellene nekik azzal, hogy a településeken kiszippantják a jobb társadalmi státuszú gyerekeket az egyházi iskolákba, szegregálva az állami iskolát, segítve ezzel a szegények leszakadását. Akik történetesen romák.

Mindig elgondolkozok azon is, amikor egy nagy tudású egyházi ember rácsodálkozik arra, hogy az egyházi iskolák (mindig leírom: tisztelet a kivételnek) nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű roma gyereket. Mert valahogy úgy képzelem, hogy ott ezeket a vezetők megbeszélik, stratégiát ott is készítenek. És nyilván, aki nem az oktatás területén dolgozik, annak is látnia kellene a működésen belüli anomáliákat. Ez azért is érdekes, mert a roma pasztorációt minden alkalommal felemlegetik, mint sikeres tevékenységet a roma integráció témájában, bár én nem igazán látom ennek a jelenlétét, de biztosan nem olyan helyen vagyok, ahol olyan sokat és sokakra hat. Viszont az egyházi iskolák szegregáló hatását sosem hallom tőlük, sőt, mindig meglepődnek, ha elmondom, hogy van ilyen. Pedig elég sok cikk, tanulmány jelent már meg a témában, de úgy látszik, ezek valami miatt kívül esnek a látókörükön.

Azt is elmondta, hogy nincs olyan, hogy egyház. Emberek, papok vannak, akiknek segítségre van szüksége ahhoz, hogy közösséget építhessenek. Én nagyon szívesen segítenék valakit ebben, ha eljönne egy szegregátumba. Mert látjuk, arról a néhányról, ami van az országban, hogy a vallásos roma közösségek bizonyítottan könnyebben integrálódnak. De sajnos nincs, aki erre vállalkozna. Sem itt, sem a leszakadó térségek szegregátumaiban.

Szóval, a “hagyni kell őket” véleménycsoport nálam folyamatosan bővül. Sajnos a vitát nem tudtuk folytatni, de mikor elment, a csoportnak tett egy javaslatot. Hogy gondoljuk át a szerepeinket. Milyen szerepet játszunk otthon, a barátaink között, és a munkahelyünkön? Mert ha ezek különböznek, nem egységes üzenetűek, akkor baj van.

Én is azt hiszem, ez egy fontos elem. És bizony, nagy kérdés lehet az egyházon belül is. Mert talán nem egységes egyházi magatartás a jóra inteni, nevelni az embereket, a szegényeken való segítés hangsúlyozásával, ha közben az egyházi iskolák a kirekesztés alapjain nyugszanak. Mert talán így nem kerek a történet.

Folytatom majd a véleménycsoportok bemutatását.

Nem tudom, mi van a fejekben. Az enyémben a jobbítás szándéka van, és többek között egy olyan iskolarendszer ideálja, ami esélykiegyenlítő. Meg egy olyan gondolkodás, amiben nem szabad hagyni, hogy gyerekek éljenek a 21. században 19. századi körülmények között. Nyomorúságban, esélytelenül. Mert ők sem így akarnak élni. És végre segíteni kell nekik, hogy ebből kiléphessenek.

ITT OLVASHATÓ

TÖBB KÓRHÁZ AKTÍV ELLÁTÁSÁT SZÜNTETNÉ MEG A KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2019.11.18.

Többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati munkaanyagból.

Az aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban. A Népszava birtokába került javaslat szerint az érintett intézmények jobbára ugyanazok, mint amelyekről nyolc éve Szócska Miklós államtitkár megpróbálta leszedetni a kórház táblát. Többek között a tapolcai és a kazincbarcikai kórház is elveszítheti összes aktív ellátását. Szakmai fórumokon jó ideje beszélnek a kormány tagjai az egészségügy szükségszerű átalakításáról, a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről. Minderről eddig nem került nyilvánosságra konkrétum, most azonban a lapunkhoz eljutott munkaanyagból több részletre is fény derül: az például, hogy a javaslata készítői megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, amelyekben nincs elég orvos.

Az anyag készítői megjegyzik: valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a tervezett átalakításokkal gondolják újra a betegutakat, a beutalási rendet is, valamint az orvosi egyetemek szerepét. Mint írták, javaslataik, az átalakítások eleve kudarcra vannak ítélve, ha a tervezett lépésekhez nem társulnak jelentős források, és a rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY: AZ ÜGYÉSZSÉG BŰNCSELEKMÉNYT KÖVETHETETT EL AZZAL, HOGY NEM TARTÓZTATTA LE SIMONKA GYÖRGYÖT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.11.18.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt, mert szerinte a Simonka György fideszes parlamenti képviselő ellen megfogalmazott vádiratban az ügyészség maga szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a kormánypárti politikust le kellett volna tartóztatni, ám ezt mégsem tették meg.

Hadházy felhívja a figyelmet, hogy a birtokába került dokumentumban – a Simonka vádirat bevezetőjében – az olvasható, hogy az ügyészségnek bizonyítékai voltak, hogy Simonka György megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.

Szerinte ez azonnali előzetes letartóztatását indokolta volna.

A független képviselő ezek alapján arra jutott:

"Tehát Polték (Polt Péter legfőbb ügyész) annak ellenére nem kezdeményeztek előzetes letartóztatást, hogy bizonyítékaik voltak S. manipulációira. Így saját maguk szolgáltattak bizonyítékot az ügyészség hivatali visszaélésére és bűnpártolására"...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROSÉKNAK MÁR 410 MILLIÁRDNYI CÉGVAGYONRÓL VAN PAPÍRJUK, DE ENNÉL IS TÖBBET HALMOZTAK FEL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.11.18.

Néhány hete váratlanul egy teljesen új tulajdonos szállt be Mészáros Lőrinc és felesége családi cégébe, a Talentis Group Zrt-be. A vállalatot az ügylet, illetve egy hasonló korábbi tranzakció miatt is felértékelték, a független szakértői vélemény szerint pedig a cég valamivel több, mint 200 milliárd forintot ér. Mindez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc és családja tőzsdén jegyzett, illetve korábban már felértékelt cégekben meglévő részesedéseinek összértéke átlépte a 400 milliárd forintot. És ez nem minden, hiszen vállalatokban további százmilliárdjai lehetnek a családnak.

Négymilliárd 2 százalékért

Múlt pénteken írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinccel korábban is üzletelő Varga Károly egy nagyobb összegű követelésért cserébe 2 százaléknál egy hajszállal kevesebb részesedést szerzett a Talentis Group Zrt-ben. Bár a felek nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy ez a követelés kivel szemben állt fenn, de a cégiratokból kiderül, hogy az értéke valamivel meghaladta a 4 milliárd forintot. (Akit érdekelnek az ügylet számviteli részletei, kattintson a csillagra.*)

Ez nem az első ilyen ügylet volt a Talentis történetében. Idén tavasszal szinte pont ugyanez történt a cégnél, annyi különbséggel, hogy akkor pontosan négymilliárdos követelést kapott szűk 2 százalékos részesedésért a belépő tulajdonos (aki egyébként ugyanúgy Mészáros Lőrinc volt, csak egy másik magántőkealap formáját öltve*)...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY ÚJABB TÁMADÁSAI A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.11.18.

A kormány a választások után tovább csökkentené a bíróságok függetlenségét és nekimegy az alapítványi iskoláknak is, erről a New York Times és a Der Tagespiegel is beszámol. A Guardian és a Bloomberg a CEU - immár Bécsben megtartott - évnyitójáról ír, a Salzburger Nachrichten azzal foglalkozik, hogy az osztrák fővárosban érdemrendet kapott Soros György az egyetem odaköltözése miatt, az Euractiv pedig Karácsony Gergely-interjút közöl. Nemzetközi lapszemle.


Bíróságok és iskolák
A kormány újabb, az ellenőrzése alá vont területekről beterjesztett törvényeit, javaslatait mutatja be a New York Times budapesti tudósítása. Nem mellesleg a Der Tagespiegel is beszámol a legfrissebb fejleményekről. Nevezetesen az alkotmánybíróságra illetve az eddig függetlennek tekintett iskolákra vonatkozóakról. A taláros testület ugyan eddig is kontroll alatt volt, de az a jövőben még szorosabb lesz. Mindez feltehetően összefüggésben van azzal, hogy letett a Fidesz a közigazgatási bíróságok felállításáról. A Varga Judit miniszter által felterjesztett 200 oldalas tervezet több lehetőséget ad az állami szerveknek arra, hogy jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha nem értenek egyet a bírósági döntésekkel, a számukra nem megfelelő verdikttel. Az Amnesty International, véleményezve a tervezetet, arra figyelmeztet, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy az alkotmánybíróság átveszi az ellenőrzést a bíróságok felett. A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, a törvény alapján a kormány politikailag szenzitív ügyeket fog csatornázni az alkotmánybírósághoz, amely jobbára eddig is a Fidesz szája íze szerint hozta meg döntéseit számos kérdésben. A 15 tagú testületben kétharmados többséget élveznek a kormánypárti kinevezettek, úgyhogy ennek a procedúrának nem lesz akadálya. Nem beszélve arról, amit Varga el is mondott, hogy világos működési keretet szab meg a közigazgatási ügyek intézésének. A másik, szintén aggodalmat kiváltó módosítási javaslat szerint jövőre a független iskolák működését engedélyeztetni kell, ami alapvetően a miniszter belátásán múlik majd. Már az is az iskola bezárásával jár, ha áprilisig nem intézi el akkreditációját a törvény által érintett oktatási intézmény. A Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint fennáll a veszélye az alternatív oktatás felszámolásának. Ráadásul a módszer nem újkeletű, hisz Soros György egyetemét, a CEU-t is így sikerült elűzni. Az idei tanévet épp most nyitotta meg Bécsben az intézmény...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZERINT A FASISZTA DIKTATÚRA EURÓPA JÖVŐJE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.17.

Orbán azt hiszi, hogy valami új dolgot talált fel, és valami új rendszer nevében szónokol. Erről azonban szó sincs, az ő beszédei ugyanolyan megvetett emlékként vonulnak majd be a múzeumokba, mint Adolf Hitler, Mussolini vagy mások beszédei. Ismerősek a szólamok a nemzeti függetlenségről, a nemzet és a család szeretetéről, megvédéséről, mintha bárki fenyegetné azokat. Ugyanaz a fasiszta ideológia, semmi új recept nincs, azt leszámítva, hogy Orbán elődei büszkén vállalták, hogy fasiszták, nácik és antiszemiták, míg ő ugyanezt “demokráciának” nevezi, nevetséges módon a meghaladni vélt liberális rendszernek igyekszik mutatni az illiberális diktatúrát.

Mindennek oka, hogy fasiszta rendszere csak akkor tud megmaradni, ha letagadja annak jellegét, ha demokráciának hazudja, és a nála ezerszer erősebb, szabad, liberális demokráciák pénze eltartja. Nincs a történelemben gyávább ember és gyávább rendszer, amely még ahhoz is gyáva, hogy vállalja önmagát, és ne az ellenségének adja ki magát. Milyen ember az, aki a liberális demokráciák ellenében lép fel, de rendszere nem meri megszüntetni a liberális demokráciák látszatát, díszleteit, és azzal védekezik, hogy ez egy liberális demokratikus jogállam, amikor a szabad Nyugat ingyen pénze veszélybe kerül?

Orbán ezúttal Prágában mondta el képmutató beszédét, azt a kettős beszédet, amelyet csak a német autógyárak érdekei miatt védenek meg Európában, egyébként mindenki átlát rajta. Orbán hősködik, de csak azért marad fenn a rendszere, mert a német autógyárak kizsákmányolhatják a magyar munkaerőt, olyan kedvezményeket élvezhetnek Magyarország kárára, amilyeneket Európában máshol nem élvezhetnek. Emiatt a német kereszténydemokraták elvtelenül megvédik és finanszírozzák Orbánt az Európai Unióban. Magyarország gyamatosításának árán henceg a paprikajancsi, és lopja szét a családjával az ország vagyonát.

Orbán a bársonyos forradalom 30. évfordulóját gyalázta meg Prágában azzal, hogy azt állította, “30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy mi vagyunk Európa jövője, és készen is állunk erre a küldetésre”. Ez az ember beteg, küldetéstudata van, mint a világ összes népnyomorgató, népirtó fasiszta diktátorának. Egy demokratának nincs küldetéstudata, egy demokrata szolgálja a hazáját, elvégzi a munkáját arra az időre, amíg megválasztják. A társadalom, a nép pedig teszi a dolgát és abból épül az ország. Csak fasisztáknak van küldetéstudatuk, akik azt gondolják, be kell avatkozniuk, meg kell változtatniuk a világ természetes és normális folyását. Valójában a pénz és a hatalom megszerzése a céljuk, amely csak mások elnyomásával lehetséges. Ehhez kellenek a “nemzeti” és vallási hazugságok...

ITT OLVASHATÓ