2019. november 11., hétfő

„CIKI LESZ A MAGYARÁZKODÁS”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2019.11.11.


Ennél többet bármikor tehetnek a korrupció ellen az önkormányzatok, kevesebbet viszont nem érdemes – mondja a szakértő, az Ez a Minimum! nevű átláthatósági programról.

– A lényeg, hogy nyilvánossá, megismerhetővé tegyük az önkormányzatok működését – így mutatta be Ligeti Miklós az Ez a Minimum! nevű programot. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatóját azért kerestük meg, mert a Fővárosi Közgyűlés – Karácsony Gergely főpolgármester ígéretének megfelelően – az elsők között döntött a projekt elfogadásáról. Az Ez a Minimum! három civil szervezet, az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország a korrupció visszaszorítása érdekében megfogalmazott javaslatait tartalmazza. – Olyan kulcsterületeken kell előrelépést tenni, mint a közérdekű adatok megismerhetősége, az önkormányzati költségvetés közérthetősége, az önkormányzati szerződések hozzáférhetősége, a közbeszerzések becsületessége, az önkormányzati vezetők vagyonnyilatkozatainak az elérhetősége, valamint az önkormányzati cégek megbízható gazdálkodása – magyarázta Ligeti Miklós. A szakértő szerint ha a most felálló helyhatósági testületek átültetik a gyakorlatba a javaslataikat, akkor érdemben javulhat a közpénzekkel történő gazdálkodás és a helyi döntéshozatal átláthatósága. Az Ez a Minimumot! elsőként a Fővárosi Közgyűlés fogadta el, de 403 ellenzéki önkormányzati jelölt támogatta az októberi helyhatósági voksolás előtt.

A nevéhez méltóan – folytatta Ligeti Miklós – az Ez a Minimum! valóban minimumprogram, vagyis az önkormányzatok „ennél többet bármikor tehetnek a korrupció ellen, kevesebbet viszont nem érdemes.” Arra a kérdésünkre, hogy a gyakorlatban hogyan lesz érzékelhető a program hatása, a szakértő azt mondta: például már nem kell formális adatigénylést benyújtani a városházára, mert az önkormányzati honlapon elérhetőek a legkülönfélébb közérdekű adatok...

„AZ ÉLET NEM PROFIT KÉRDÉSE”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.11.11.


Ne tessék leírni a társadalomból a rokkantakat, a fogyatékkal élőket és ápolásra szorulókat – kérik a szociális ágazatban dolgozók. A tervezett sztrájkot elhalasztják.

Nem értik, hogy mire oly büszke a kormány a családtámogatási rendszerrel, amikor abba csak az egészséges emberek férnek be. A betegekről, a rokkantakról, a fogyatékkal élőkről, az ápolásra szorulókról nem vesznek tudomást. Az állam kibújik a felelősség alól – mondja a Magyar Szociális Fórum elnöke. Simó Endre szerint ígéretekkel van tele a padlás, ennek ellenére egyelőre nem sztrájkolnak, arra várnak, hogy 2020-ban változik-e valami.

Most az a helyzet, hogy az ellátásra szorulóknak csak 3 százaléka kerülhet be, idősotthonba, vagy hasonló gondozóhelyre. Az otthonápolást nem tekintik valódi munkának, a bérezés legalábbis ezt mutatja. Egy szociális gondozó fizetése 120-150 ezer forint között van, aki a saját gyermekét ápolja otthon, az 100 ezer forintot kap, aki felnőtt családtagjáról gondoskodik, az ennyit sem. Arra pedig, hogy ez a napi 24 órás munka főállásnak számítson, ezzel a nyugdíjba beszámítható idő is legyen, egyelőre nincs kilátás.

Az MSZF felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális szférában dolgozók fizetése a legalacsonyabbak között van, és az állami költségvetésben nem látszik, hogy ez változna. Simó Endre szerint érthetetlen, hogy ezt miért engedi meg magának a kormány. Kérdéseikre nem kapnak választ.

Úgy tűnik, hogy az elosztási viszonyokkal van gond, a szociális olló egyre nyílik. A társadalmi szakadék a jólétben élők és a rászorultak között csak mélyül. Ezt az egészségügyi ellátás is megsínyli, nő azoknak a betegeknek a száma, akiket ellátatlanul hagynak. A helyzeten nem segít az egészségügyi intézmények összevonása, átszervezése.

Simó Endre úgy látja, hogy itt csak a pénzügyi szempontok számítanak. Viszont az élet nem profit kérdése...

MOST MÁR TÉNYLEG JÓL LÁTHATÓK A REPEDÉSEK A NER ÉPÍTMÉNYÉN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.11.11.


Régóta tudjuk, hogy Orbán Viktor környezetében csak néhányan engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy olykor beszóljanak a rendszernek. Ilyen az egykor szebb napokat megélt showman, Fábry Sándor, aki most is kicsit odapiszkált a Fidesznek. Egy nyilatkozatában a napokban épp azt magyarázta, hogy az önkormányzati választások kudarca jelezte a kormánypárt számára, politikusaiknak kicsit vissza kéne venniük az arcukból. Ezúttal nem értünk egyet a humoristával, mert szerintünk nem kicsit, hanem nagyon vissza kéne vennie a Fidesznek. A vasárnapi megismételt választások eredményei fényében ez nem is kérdés.

Jászberényben érvényesült az Isztambul-hatás. A török nagyvárosban ugyanis azért söpörték el végleg az útból a választók Erdogan emberét, mert a török elnök kavarásai hatására meg kellett ismételni a kormánypárt által elbukott első szavazást, akárcsak a Jászság fővárosában. Végül Isztambulban és Jászberényben is sokkal nagyobb arányban győzött az ellenzék a második körben, mint az elsőben, így a fiaskó még kínosabb lett a török elnök, illetve Orbán Viktor számára.

A vasárnapi megismételt voksolások egyébként is azt a tendenciát erősítették, hogy az október 13-i önkormányzati választás meglepő végeredménye egy folyamat kezdetét jelezte. A Fidesz ugyanis most még rosszabbul szerepelt, mint egy hónappal ezelőtt, igaz, a 10 településen megismételt erőfelmérő nem nevezhető reprezentatív mutatónak. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a kormánypárt finoman szólva se heverte ki azt a sokkot, amit Budapest és 10 megyei jogú város elvesztése okozott számára október 13-án...

A NAGYI IS TUDNI AKARJA, MI AZ A TINDER


HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.11.11.



A történelemben először állt elő az a helyzet, hogy van, amiről a fiatalabb generációk többet tudnak, mint az idősebbek. A digitális világ különösen a nyugdíjasoknak idegen. Érdemes hát megfordítani a tanulás-tanítás szereplőit: tanítsák a gyerekek a nagyikat! Ezt célozza egy most indult országos program:...

JÓ ÖTLET AZ ÚJ PARKOLÓ A NORMAFÁN, NEM KÖRNYEZETVÉDELMI, HANEM KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL PROBLÉMÁSAK POKORNI ZOLTÁN PROJEKTJEI

168 ÓRA
Szerző: UNYATYINSZKY GYÖRGY
2019.11.11.


Aki csak egyszer is járt a Normafán, aligha vitatkozhat azzal, hogy a főváros Budai-hegységbe felnyúló erdős, panorámás kirándulópontját minden védelem megilleti. Ezért teljesen érthető, hogy tiltakozás szerveződik egy újabb építkezés ellen: a Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) által vezetett XII. kerületi önkormányzat a Normafa kapujában egy parkoló megépítését rendelte meg. A képlet egyszerűnek tűnik: fával benőtt terület letarolása várható, hogy parkoló kerüljön a helyére.

A fővárosi épített környezet terjeszkedése, a közlekedés általános javulása miatt a Normafa egyre többek számára lett vonzó kirándulóhely, ám az oda látogatók számának emelkedése nem járt az infrastruktúra fejlesztésével.

A Normafa bár erdő, mégis közparkként kezdték használták az emberek, akiknek rendezett időtöltésére, kiszolgálásukra mindenképp hozzá kellett nyúlnia az önkormányzatnak.

Az elmúlt 9 évben – sok esetben joggal – égett rá a fővárosi kormánypárt vezetésére a "fakivágó" jelző, ezért a fogyó zöldterületek miatt a közvélemény is egyre hevesebben reagál az újabb kivágások hírére. Azonban a Normafa azon kevés kivételek egyike, ahol valóban történt társadalmi egyeztetés:

- 2015-ben helyi népszavazáson fogadták el (80 százalékos többség) a Normafa rendbe tételét;
- a népszavazást megelőzően több körös egyeztetést, fórumot tartottak, civilek bevonásával;
- a parkoló építéséről a környék lakóit is megkérdezte Hegyvidék önkormányzata, ők támogatták a jelenlegi helyszínt.

Tekintettel arra, hogy az ellenzék hány alkalommal vonta kérdőre a kormánypárti vezetést a valódi egyeztetés, vagy a népszavazás megakadályozására (olimpia, vasárnapi boltzár), a Normafa esetében ezt aligha lehet számon kérni...

ÍGY FOG KINÉZNI A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ ZSUZSANNA
2019.11.11.


Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI szerint.

Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel. A technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít majd, javul a vizsgák tervezhetősége, csökken a tanulók túlterheltsége, a megszerzett tudás az elhelyezkedést és az egyetemi tanulmányokat egyaránt megkönnyíti - tette hozzá.

A vizsgarendszer szemlélete is megújul

A tanulóknak először csak ágazatot kell választaniuk, a szakirány választása később esedékes, és - mint fogalmazott - a vizsgarendszer szemlélete is megújul, hiszen fogalmak megtanulása helyett elsősorban a szakmák elsajátítását kérik számon. A vizsgakövetelmények kidolgozása jövő tavasszal zárul, ezt követheti majd az iskolák felkészítése.

A szakképzési ösztöndíjrendszer a tanulmányi teljesítménytől függ. A szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

A helyettes államtitkár szerint 2021-ben már csaknem 110,5 ezren kaphatnak szakképzési ösztöndíjat. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg. A teljesítményhez kötött juttatások minőségi ösztönzők, ám a rendszernek a felzárkóztatáshoz is hozzá kell járulnia - indokolta az ösztöndíjrendszer bevezetését Pölöskei Gáborné. A tehetséges, de rászoruló tanulókat az Apáczai-ösztöndíjprogram keretében további 30 ezer forinttal támogatnák havonta - tette hozzá...

TÖBB SZÁZEZER TONNÁVAL TÖBB SZÉN-DIOXIDOT BOCSÁTANAK KI A LÉGITÁRSASÁGOK, HOGY SPÓROLJANAK

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.11.11.


Pitiánernek tűnő, de a környezetre nézve annál károsabb trükközéssel vádolják a teljes légiforgalmi iparágat: a brit nemzeti légitársaságnál, a British Airwaysnél (BA) dolgozó névtelen források azt állítják, hogy szándékosan nagyobb súllyal repülnek a gépek, mint amennyi után fizetnek, tehát a valós kibocsátásuk nagyobb, mint amennyit hivatalosan kommunikálnak. Az erősen megkérdőjelezhető gyakorlat létét belső dokumentumok is alátámasztják.

A módszer lényege, hogy a légitársaságok mintegy tartályhajóként használják a repülőgépeket, vagyis induláskor extra üzemanyaggal látják el őket azért, hogy ne kelljen újratankolni őket a célállomáson – és az újabb tankolásért esetleg sokkal többet fizetni, mint otthon. Tehát a légitársaságok ott tankolnak, ahol olcsóbb, és ennek érdekében adott esetben a szükségesnél jóval nagyobb súllyal repülnek.

A BBC Panorama című műsorának számításai szerint tavaly 18 ezer tonna többlet szén-dioxid került emiatt a légkörbe csak a British Airwaystől. Eközben a trükközéssel elért pénzbeli megtakarítás egyetlen úton néha egészen elenyésző – egyes esetekben alig haladja meg a 10 fontot (kevesebb mint 4000 forintot) –, igaz, máskor több száz fonttal kevesebbet kell költeniük a légitársaságoknak egy-egy útra.

Pedig a repülés trükközés nélküli is a legszennyezőbb közlekedési mód: átlagosan 285 gramm CO2-kibocsátásával jár kilométerenként, és az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának a 3 százalékáért felel. Az elmúlt húsz évben ráadásul megduplázódott a megtett nemzetközi repülőutak száma, ami a 2008-2009-es gazdasági válság óta minden korábbinál nagyobb ütemben, töretlenül nő. Igaz, Svédországban például már mutatkoznak jelei annak, hogy a klímaváltozás megállítása jegyében csökken a repülés népszerűsége...

BOLDOGOK VOLTAK, MERT A LAKÓTELEPEN VÉGRE VOLT FÜRDŐSZOBÁJUK

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.11.11.


Idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Újpalota. Ennek apropóján megnéztük, hogyan alakult Magyarország harmadik legnagyobb lakótelepének félévszázados története. 

Akik akkor költöztek a lakótelepre, hatalmas előrelépésként élték meg, hogy végre olyan körülmények között élhettek, ahol van fűtés, meleg víz és fürdőszoba. Persze problémák is voltak: nem volt elég férőhely az iskolákban, óvodákban, szórakozási lehetőségek híján a fiatalok az utcán bandáztak. Fénykorában 60 ezren éltek a rohamtempóban felhúzott városrészben, azóta jócskán lecsökkent ez a szám, köszönhetően az elvándorlásnak és az elöregedésnek. A rendszerváltás után megindult Újpalota eladósodása, ami azóta is tart: a lakótelepen élő családok egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a panellakás magas rezsijét.

1971. április 17-e volt a Gugyella család életének legboldogabb napja. Több évnyi várakozás után végre beköltözhettek újpalotai otthonukba. Öten kezdtek új életet a 2+2 fél szobás összkomfortos panellakásban: János és felesége, a fiúk, Zoli, és a feleség szülei. Gugyelláék voltak a lakótelep első beköltözői, a történelmi pillanatot a híradó is megörökítette. A 15. kerületi tanács vezetőjétől a fiú egy pöttyös labdát, az anyós pedig egy csokor virágot kapott...

HORN GYULA FIA KEMÉNYEN BESZÓL KÖVÉR LÁSZLÓNAK

INDEX
Szerző: MUNK VIKTÓRIA
2019.11.11.


Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádióban vasárnap hosszan beszélt a Borkai-ügyről, pontosabban arról, hogy szerinte Borkai Zsolt szexbotrányos bűne kismiska ahhoz képest, amiket Gyurcsány Ferenc és Horn Gyula tett a magyarok ellen. A korábbi miniszterelnököket le is hazaárulózta Kövér, elsősorban Gyurcsány Ferencet ekézte, Kövér szerint ő a magyar politikai élet legalja.

Horn Gyulával kapcsolatban azt mondta például az MTI tudósítása szerint, hogy nincs annál nagyobb bűne a rendszerváltozásnak, mint hogy négy évvel az első szabad választás után éppen "egy fegyverrel a saját népe ellen harcoló hazaárulót" jelölt az MSZP a miniszterelnöki székbe. A házelnök Horn Gyulát azonban "egy grál lovagnak, egy nemzeti hérosznak" nevezte Gyurcsány Ferenchez képest, akit "egy pitiáner, senkiházi nemzetárulónak" titulált.

Horn Gyula fia, dr. Horn Gyula az Indexnek küldött reakciójában kemény hangon bírálta a házelnököt.

Szerinte "a választási kudarc nyilvánvalóan Kövér házelnök úr fejébe szállt, s ennek lehet betudható, hogy különösen ízléstelen módon a berlini fal leomlásának 30. évfordulójának környékére időzítette Édesapám „hazaárulónak” bélyegzését. Köztudomású ugyanis, hogy Édesapám kulcsszerepet játszott a keletnémet menekültek kiengedésében, ami elindította azt a történelmi eseménysort, amelynek végpontját most ünnepeljük. Szerencsésebb tájakon az éppen kormányon levők elismeri az ellentétes politikai oldal történelmi érdemeit is, nálunk sajnos ehelyett a lejáratás és a történelem átírása dívik.”

Dr. Horn Gyula azzal vádolta az Indexnek küldött levelében Kövér Lászlót, hogy a jelenlegi házelnök egykor MSZMP-tag volt. A Parlament oldalán nyilvánosan hozzáférhető önéletrajza szerint viszont Kövér nagyapja volt az MSZMP tagja, maga a házelnök csak az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott tudományos segédmunkatársként...

ÍGY IS LEHET: A FILLÉREKBŐL MŰKÖDŐ ELLENZÉKI PORTÁL BEÉRTE A SZÁZMILLIÓS KÖZPÉNZBŐL MŰKÖDŐ KÖZMÉDIÁT

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BALLAI JÓZSEF
2019.11.08.


Márciusi indulása óta a szinte fillérekből működő KecsUP.hu simán beérte százmilliókból működő kecskeméti közmédiát. A recept annyira egyszerű, hogy ugyanilyen bárhol sikeresen működhet.

A 110 ezer lakosú Kecskeméten – mint amúgy szinte majdnem mindenhol az országban – zavarba ejtően egyszínű a média világa. A kereskedelmi rádiót bekebelezte a NER, a Kesmához tartozó Bács-Kiskun megyei lap tizenezres példányszámának alig egyötödét adják el a városban. A legnagyobb – saját jogán majdnem 200 milliós költségvetéssel (amihez sok tízmilliós MTVA-pénz is jön) – a Kecskeméti Televízió, amely afféle médiacentrumként működik (hiros.hu).

Naponta állít elő híradót és mindenféle más tartalmat, ezen kívül üzemelteti a hírportált és kiad egy ingyenes, színes, szélesvásznú, nagy példányszámú hetilapot (Kecskeméti Lapok). Ezt állítólag mindenki megkapja minden héten, de a gyakorlat mást mutat - e sorok írója például alig találkozik vele. Két magán hírportál van még, az egyik a keol.hu, amely inkább a bulvárt vette fókuszába, és az egykori tényfeltáró újságíró, Rajnai Attila által működtetett hirosveny.hu. Ezeket azonban aligha lehetne „ellenzéki” jelzővel illetni.

A semmiből

A KecsUP.hu ebbe az állóvízbe hajított bele egy nem kis kavicsot – már önmagában azzal, hogy lett, és hogy még mindig van. A semmiből indult márciusban, egy szem újságíróval. Gunity Gábor már korábban felmondta szerkesztői állását a Kecskeméti Televíziónál és esküvői, illetve céges fotósként – vállalkozóként – dolgozott. Őt találta meg a feladat, hogy útjára indítson egy független és kritikus portált, amelynek végtelenül egyszerű titka van: rákérdez – rá mer kérdezni – dolgokra, ami, a NER viszonyai között, egy kormánypárti irányítású városban, nem szokásos.

A KecsUP.hu finanszírozását egy pici magáncég, az AB Holding Kft. végzi, tulajdonosa Alter Róbert és felesége. Meg lehetne említeni, hogy hajdanán Alter Róbert és Oltyán József együtt működtette a – már megszűnt - Hirös Indexet, ám Alter és Oltyán útjai évekkel ezelőtt szétváltak. Alter régi álma volt egy független és helyi hírportál létrehozása, amihez a legfontosabb hozzávaló, saját bevallása szerint „egy óriási adag bátorság” volt. Maga a portál fillérekből működik. Havi fenntartása néhány százezer forint: kell költeni a tárhelyre, és ki kell fizetni a újságírót. Igazából irodára – szerkesztőségre – nincs szükség, hiszen az új cikk lényegében bárhonnan feltölthető...

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.11.11.


...Orbán Viktor is csak annyit közölt ekkor, hogy előbb a győrieknek kell véleményt mondaniuk, ők majd csak a szavazás másnapján teszik meg. (Akkor nem tették meg, csak az egykori olimpikon távozása után, azt hirdetve, hogy a Fidesz erkölcseivel nem összeegyeztethető, amit Borkai tett.)

Azóta jobbára csend vette körül az ügyet, már, ami a Fidesz, vagy épp a kereszténydemokratákat illeti. Semjén Zsolttól például semmit nem hallottam; ez nyilván nem az ő vadászterülete. A kormánypártok kivárták, amíg túljutnak az alakuló ülésen Győrben, Borkaiból hivatalosan polgármester lesz, majd sietve lemond, ahogy arról – eléggé egyértelműen – megegyeztek a háttérben. És ezzel azonnal elérkezettnek éreztek a pillanatot arra, hogy kihirdessék erkölcsi fölényüket: lám ők száműzik mindazokat, akik megsértik az erkölcsöt, és ezt maga az elkövető is tudja. Szemben azokkal, akik hasonló módon szexuálisbűnbe estek, mégis ottmaradtak a helyükön.

Az adriai botrány győri fejezetéről már szó sem esik, mintha a pornográfiát nem kísérte, vagy előzte volna meg néhány korrupciós ügylet is. Nem beszélnek róla, nem is vizsgálja senki, hogy a könnyűvérű lányok milyen módon, kinek a közvetítésével jutottak uniós pénzekhez, milyen összefonódások, pénzügy tranzakciók fűződnek, fűződhetnek Borkai nevéhez. Kövér már ott tart, hogy kifejezetten piedesztálra emeli a volt olimpiai bajnokot, azt hangsúlyozván, hogy mögötte valódi teljesítmény áll. Mintha az 1988-as lólengésnek bármi köze lenne ahhoz, hogy miként kezelte a közpénzt 2010 után, hogy belenyúlt-e a közös kasszába vagy sem, hogy csalárd módon értékesítették-e az Audi-földeket vagy sem. Ellenkezőleg: a Fidesz és Kövér már ott tartanak, hogy ők ítélkeznek mások felett. És ebben az akcióban hű társra leltek az ugyancsak közpénzből fenntartott médiájukban; a Kossuth Rádiónak például eszébe sem jut, hogy megszólaltassa azokat, akiket ott a fideszesek gátlástalanul gyaláznak.

Szerencsére október 13-án bebizonyosodott, hogy a hatalmas média-fölény nem mindenható, és most november 10-én az is, hogy az emberek egyre inkább átlátnak a hazugságokon. Orbán fejéről folyamatosan csúszik le a korona, és ha lesz kitartás, és persze marad összetartás az ellenzékben, akkor a most még félhomályban lévő korrupciós ügyek fényre hozatalával, végképp le is fog esni. Legkésőbb 2022-ben.

KILENC ÉVFOLYAMOS ISKOLA: SZORÍT AZ IDŐ, MÉG SINCS VÁLASZ A KÉRDÉSEKRE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.11.11.


Bevezetik-e a magyar iskolákban jövő szeptembertől az óvoda és iskola közötti előkészítő évfolyamokat? Ha igen, akkor kik és mi alapján járnának oda? Kik és mi alapján foglalkoznának velük? Összefügg-e a bevezetés az iskolaérettségi protokoll változásaival? Tíz hónappal a következő tanév kezdete előtt egyikre sincs válasz, a minisztérium hallgat és a kormányra mutogat.

Valósnak tűnő, de a valóságtól feltehetően távol álló forgatókönyvek borzolják hetek óta az óvoda-iskola átmenetben érintett szülők és pedagógusok kedélyeit: ezek legtöbbjének persze elejét lehetne venni egy néhány mondatos tájékoztatással, ám mivel a területért felelős Emberi Erőforrásminisztérium (Emmi) elzárkózik mindenfajta kommunikációtól, a krónikus információhiány miatt az érintettek adott esetben olyasmit is meglátnak a sorok között, ami lehet, hogy nincs is ott.

Ez lehet a helyzet a Népszava pénteki cikkében szereplő általános iskolai előkészítő évfolyamokkal is. A kormány régi tervét, a kilencosztályos általános iskolát megvalósító plusz év bevezetéséről a lap szerint ugyanis a tavalyi, éles bírálatok ellenére sem tett le a minisztérium.

Az óvoda és az általános iskola első osztálya közé beékelődő „nulladik” évfolyamokról mint a két intézménytípus közti átmenetet megkönnyítő, egyfajta felkészítő osztályokról írt tavaly szeptemberben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) frissen bemutatott (majd rögtön átdolgozásra küldött) tervezete. Az alapozónak is nevezett évfolyam a dokumentum szerint nem lett volna kötelező: az iskoláknak pedagógiai programjukban kellett volna biztosítaniuk a lehetőséget, dönteni viszont a szülők dönthettek volna róla, hogy szüksége van-e gyereküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket.

A közneveléssel foglalkozó szervezetek egy része – köztük a Civil Közoktatási Platform (CKP) – kezdettől ellenezte a megoldást, mert úgy vélték, hogy a „felzárkóztató” évfolyam megbélyegezné az oda kerülőket és erősítené a szegregációt. Emellett szerintük az érintett gyerekeknek is törést okozna, hogy úgy kerülnének iskolába, mint akik mindjárt az elején kevesebbek valamilyen szempontból, mint a többiek. Az érvek előtt tavaly novemberben meghajolni látszott az Emmi, amikor bejelentette, hogy az elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam lehetőségét, úgy, ahogy van, kihúzták a dokumentumból...

A FIDESZ ELTÖRÖLTE A RENDSZERVÁLTÁST, MIT ÜNNEPEL RAJTA?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai -népszava
2019.11.11.


Zajlanak az ízléstelen és botor előkészületek a rendszerváltás 30. évfordulójának “megünneplésére”, amelyet a többi történelemhamisítással együtt Schmidt Mária áltörténész szervez. Schmidt Mária kénytelen volt már visszavonni annak a bélyegsorozatnak a tervét, amelyben egykori rendszerváltók (későbbi SZDSZ-es) elhunyt politikusok szerepeltek volna. Schmidt Mária eddigi bűnei, egyebek mellett a holokauszt relativizálása és meghamisítása mellé kis híján felírhatta volna a halottgyalázást is. Halottak már nem tudnak tiltakozni, s ha van, ami ellen még holtában is tiltakozna Solt Ottilia és Rajk lászló, akkor az Schmidt Mária képmutató, történelemhamisító rendezvénysorozatában való részvétel a rendszerváltás évfordulóján.

A Fidesz szemrebbenés nélkül hamisítja meg és ünnepli mindazokat a történelmi évfordulókat, amelyek kifejezetten Orbán-rendszere ellen szólnak. 1848 mácius 15-e vagy 1956 október 23-a minden, csak nem a Fidesz és Orbán ünnepe, mert ezek az évfordulók a liberális polgári jogokért, a szabadságért és a nemzeti önrendelkezésért vívott harcról szólnak, csupa olyan értéket emelnek fel, amelyeket Orbán fasiszta rendszere két lábbal tapos. A fasiszt rendszerek sajátja azonban a történelemhamisítás is. A diktatúrák általában az “igazi” demokrácia csúcsának nevezik magukat. Nincs ez másképp Obán rendszerében sem, amelynek hazugsága még szembeötlőbb a rendszerváltás évfordulóján, mert többségében még élnek az igazi rendszerváltók és a szemtanúk, akik Orbán rendszerének is elszánt ellenfelei és gyűlölői.

Emellett Orbán a NER hajnalán nyilatkozott az 1990. évi rendszerváltásról, és a rendszerváltás után létrejött nyugati típusú liberális demokráciát az átmenet “zavaros két évtizedének” nevezte, amely csak átmenet az “igazi” rendszerváltásba, az ő egyeduralmát jelentő, demokráciának álcázott fasiszta diktatúrába. Ebben az értelemben Szent Istvántól 2010-ig minden csak “átmenet” volt, míg el nem jött a csoda, a keresztény nemzeti megváltó, aki az “Isten Igéjével”, Európa DNS-ével azonosítja magát. Ezért a rendszerváltás 30. évfordulóját a Fidesz propagandistáknak Schmidt vezetésével csak az Orbánhoz vezető út egyik zavaros átmeneti állomásaként lenne szabad ünnepelnie. Különös tekintettel arra, hogy az 1990-es rendszerváltásnak Orbán vetett véget, amikor államcsínyt hajtott végre és megdöntötte az alkotmányos rendet.

Nincs bizarrabb annál, amikor a NER szolgái közpénzen azt a rendszert ünneplik, amelyet maguk döntöttek meg. Annál ízléstelenebb plakát sincs, amelyen Schmidt Mária történelemhamisító propagandista, fasiszta ideológus látható a rendszerváltás jelképeként, amint a demokratikus rendszert 2010 után megdöntő Orbánról bazsalyog. A programsorozat jelmondatát, “30 éve szabadon”, jól példázza a külföldi nagykövetségeknek megküldött lista, hogy kiket hívjanak meg a 30 éves megemlékezésekre. Ezek mindegyike a NER kiszolgálója, talpnyalója, még véletlenül sincs közöttük egyetlen rendszerváltó vagy becsületes és tisztességes ember. A fideszes “szabadság” nevében megmondják még a külföldi nagykövetségeknek is, hogy kiket hívhatnak meg, ha nem akarnak diplomáciai botrányt, és el akarják kerülni Szijjártó szokásos otromba, durva és minősíthetetlen kioktatását...

„A HATALOM SZÁNDÉKA SZERINT – FŐLEG A KÖZALKALMAZOTTI TERÜLETEN – A SZTRÁJKJOG A FELTÉTLEN ENGEDELMESSÉGET ÉS A 130 EZER FORINTOS FIZETÉS MELLETTI KOPLALÁS JOGÁT JELENTI, HA HAGYJUK”

VÁROSI KURIR
Szerző: VÁROSI KURIR
2019.11.11.


Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánytól függ, lesz-e szerdán sztrájk
Boros Péterné a szociális munka napja alkalmából szervezett konferencia szünetében azt mondta: a szakszervezet kész elfogadni a kormány javaslatát a még elégséges szolgáltatásról, így a kormánytól függ, lehetővé teszi vagy megakadályozza a sztrájkot.

A szakszervezeti elnök kiemelte: Magyarországon nem egyértelmű a szociális szakma állami elismerése, a dolgozók nem kapják meg sem az anyagi, sem az erkölcsi megbecsülést.

Közölte, szerdán lesz tíz hónapja annak, hogy sziszifuszi munkával küzdenek a kormánnyal az ágazat 12 pontos követelésének teljesítéséért. Ez idő alatt megtapasztalhatták, mit ér a magyar sztrájkjog...

IRÁNY A "SZOVJETUNIÓ"? - ZAVAROS ÉS AGGASZTÓ MATOLCSY GEOPOLITIKAI VÍZIÓJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2019.11.11.


A brit üzleti napilapban minap megjelent olvasói levelében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke élesen támadta az eurót, az Európai Uniót. A vitát kiváltott kérdésről nyilatkozott a Népszavának Bodnár Zoltán, a jegybank korábbi alelnöke.

A Financial Times-ban a jegybankelnök az euró bevezetését stratégiai hibának, hamis dogmának minősítette. Mit gondol erről? 

Az elnök olvasói levelét érdemes tágabb összefüggésben is szemlélni. Írása ugyanis nem egy közgazdász véleménye, hanem az MNB elnökéé, és ismerve az Orbán Viktor valamint Matolcsy György közötti szoros bizalmi viszonyt, elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök jóváhagyása nélkül nyilatkozna egy ilyen fajsúlyú kérdésben egy befolyásos külföldi lapban. A piaci és politikai elemzők is ezt figyelembe véve értelmezik szavait. 

Eszerint kimondhatjuk: kormányzati álláspont lenne Matolcsy György véleménye? 

Inkább csak üzenet. A magyar jegybankelnök szerint hiányoztak, és ma is hiányoznak az európai közös valuta szükséges pillérei: a közös állam, a közös költségvetés, egy euróövezeti pénzügyminisztérium. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az optimális valutaövezet elmélete, amelyért Robert Mundell kanadai közgazdász Nobel-díjat kapott, közel hat évtizedes múltra tekint vissza. A Matolcsy György által említettek nem feltételei egy optimális valutaövezetnek, a történeti példák, mint az 1865 és 1927 közötti Latin Monetáris Unió, vagy a Skandináv Érmeunió is ellentmondanak ennek, de ma is több tucat valutaövezet létezik a világban önálló államok részvételével. Az elnök éppen azokat az elemeket hiányolja, amelyekre a magországokban, a gazdaságilag fejlett tagállamokban is erős törekvés van, és amelyeknek éppen az Orbán-kormány áll oly hevesen ellen.
Matolcsy György az euró egykori megteremtésének okát az amerikai dollárral folytatott versenyben, a szovjet befolyás kiterjedésének megállításában és a német újraegyesítésben egyszerre látja. Egyetért ezzel? 

Ez egyszerűen ostobaság. Mintha az MNB elnöke nem ismerné az Európai Unió történetét. A második világháború utáni Európa újjáépítésének jelentős eszmeáramlata volt a föderalizmus, az úgynevezett neofunkcionalizmus, amelyek az európai integrációt fontosnak, a tartós európai béke zálogának tekintették. Az 1957-es Római Szerződés, amelyet az Európai Unió alapító okmányának tekintünk, több helyütt is utal a monetáris politika összehangolására. Az 1960-as évek elejére egyre szélesebb körben vált elfogadottá az a nézet, hogy a gazdasági integráció elengedhetetlen része egy monetáris unió létrehozása és a közös valuta bevezetése...

TALAJT FOGNI NEW YORKBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.11.


Akárhová is érkezik meg az ember új életet kezdeni, az első hetekben szinte biztosan elfogja az „úristen, mibe keveredtem” érzése. Nem volt ezzel másként Viktor sem, pedig biztos állásba ment New Yorkba, igaz, az első hetekben a család nélkül. (Történetének első, magyarországi részét itt olvashatja el az, aki esetleg lemaradt volna róla.)

„Késő este érkezett meg a gép a JFK-ra, ami az én időérzékem szerint már bőven hajnal volt. A repülőtér elég lepusztultnak tűnt Ferihegyhez képest, ami annyira nem volt nagy meglepetés, tekintve, hogy számos lepusztultabb repteret láttam már elvileg fejlettebb országokban. Mégis, a lelkemmel azt akartam látni, mekkora jó üzlet volt az országcsere, aminek a része lenne, hogy már ránézésre menőbb, azonnal az elején.

Határellenőrzés, óriási sor. Ez normál esetben nem ijesztene meg, csak mennék a csillagos EU tábla fele, ami a rövidebb, „átfutó” sort jelenti. Most odakullogok a kilométer hosszú, mozdulatlan sor végére, majd oldalra fordulva nézem, ahogy a szerencsésebbek eltűnnek a nekik szóló tábla irányába. Ábrándozok egy kicsit, hogy majd egyszer én is, aztán visszafordulok oda, ami egyelőre az én helyem.

Órányi várakozás, elérek a sor elejére. A határőr egykedvű, neki is késő van már. Unottan gépelget valamit, leveszi az ujjlenyomatomat, átnézi a konzulátuson agyonpecsételt papírhalmazomat, majd a vízumnál kinyitja az útlevelem.

Kicsit rábillen az egyensúlyával, „katt-katt”, belenyomja a pecsétet. Uhh ez azért most király hang volt. „Welcome to the United States”, mondja, én pedig egy pislantással és egy mosollyal nyugtázom, majd átlépek a láthatatlan, ott sem lévő burkon. Be az új világomba, amiről lényegében semmit sem tudok...

FRISSNYUGDÍJAS? NE SZÁMÍTSON A NYUGDÍJPRÉMIUMRA! - KEDDEN ÉRKEZIK A BANKSZÁMLÁKRA AZ EMELT PÉNZ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.11.


Holnap írják jóvá a bankszámlákon a szokásos havi nyugdíj mellett a nyugdíjprémiumot és az infláció miatti egyösszegű kiegészítést. Azok, akik az idén vonultak nyugállományba, egyikre sem számíthatnak. Kapnak viszont egyszeri kiegészítést.

Az idén a korábbi évekről eltérően a nyugdíjprémiumról szóló rendeletben nem szerepel, hogy az egyszeri juttatásra az a személy jogosult, aki az előző (jelen esetben a 2018-as) év legalább egy napján kapott nyugdíjszerű – ideértendő az összes ilyen, tehát özvegyi, illetve rehabilitációs is – ellátást. Most tehát a szöveg alapján mindenki kapna prémiumot, aki novemberben nyugdíjas. Akkor is, ha a 2019-es év közben vonult nyugállományba.

Az ünnepi időszakra felkészülés jegyében az idén is korábban érkezik a decemberi (a mostani emelésre jogosultaknak is csak a szokásos összegű) nyugdíj. Akiknek bankszámlára érkezik az ellátás, azok már december 3-án megkapják.
A Magyar Államkincstár nyugállományban levőknek kiadott tájékoztatása alapján azonban hiába nem tér ki a rendelet az előző évre, azt a törvény tartalmazza. Az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (5) bekezdése szerint nyugdíjprémiumot csak annak a személynek kell fizetni, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal egy tekintet alá eső ellátást kapott. A frissnyugdíjasok tehát az idén sem kapnak prémiumot, és persze külön emelést sem.

Azért azonban, hogy az érintettek ne legyenek csalódottak (és a rendelet, valamint a törvény is összhangba kerüljön), az állam külön egyszeri juttatást ad az idén nyugdíjba vonultaknak. A kiterjesztést nem csak a jogosultak körére, hanem az időpontra is alkalmazza. Így végső soron mégis kapnak pénzt a frissnyugdíjasok (ezt tehát cikkünk első verziójában rosszul írtuk).

Érdemes gondolni arra is, hogy a törvény szerint nagyon sokan maradnának ki a prémiumból. Ebből éppen a legrászorultabbakat hagyták ki a jogalkotók. A prémium az évente hozott kormányrendelet alapján tehát azoknak is jár, akik ellátását a nyugdíj alapján számítják. Így a megváltozott munkaképességűek vagy a fogyatékossági ellátásban részesülők, a politikai rehabilitáltak és az özvegyi nyugdíjasok is kapnak prémiumot, pontosabban egyszeri juttatást, de ez tulajdonképpen rendre a kormány kegyétől függ.

Akiknek jár, azoknak holnap írják jóvá a bankszámlájukon a szokásos havi nyugdíj mellett a nyugdíjprémiumot és az infláció miatti egyösszegű kiegészítést. A Posta minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a nyugdíjakat. A nyugdíjasok minden év novemberében megkapják az úgynevezett nyugdíjfizetési naptárt, amelyben megtalálják a következő év minden hónapjára a konkrét kifizetési napokat. A nyugdíjak kifizetése nyugellátási utalványon történik készpénzben, a címzett lakóhelyén, összeghatártól függetlenül...

SZABAD EURÓPA VAGY EURONEWS?

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: MÁNDY GÁBOR
2019.11.08.


Az amerikai Szabad Európa Rádió magyar adásai újraindításának terve már egy ideje foglalkoztatja a közvéleményt. Erről szólt Váncsa István publicisztikája is (Világvevő, ÉS, 2019/43., október 25.). Ha a SZER a jelenlegi magyar hatóságokkal együttműködésben készítené a neten fogható rádióadásokat (amit Jamie Flynak, a Szabad Euró­pa/Szabadság Rádió elnökének budapesti tárgyalásai alapján nem lehet kizárni), akkor ez is könnyen a kormány manipulációs gépezetének részévé válhatna. A Szabad Európára sok ember gondol nosztalgiával, de nem tudjuk, hogy Trump elnöksége alatt mennyire lenne képes a demokratikus álláspontot képviselni. Ráadásul a tervezett új SZER az interneten is csak rádió lenne, s így egyébként sem nagyon versenyezhetne az állami tévécsatornákkal.

De minek is kell a SZER, amikor van Euronews? Azt kellene elérni, hogy azt minden tévészolgáltató ingyenesen biztosítsa, ugyanúgy, mint a magyar állami adókat...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN ÁLTAL DICSÉRT EGYSÉG CSUPÁN MEGTÉVESZTŐ HOMLOKZAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.11.


Wall Street Journal 

A Vasfüggöny már rég eltűnt, ám Európa ismét megosztott, mert a Kelet politikailag egyre távolabbra sodródik a Nyugattól. Az értékek harca az egész nyugati szövetségben, illetve az EU-ban is fenyegeti az összefogást. A nagy nyugati pártok ragaszkodnak a liberális normákhoz, a jogállamhoz, az alapvető emberi jogokhoz, valamint a bevált intézményekhez. Keleten ezzel szemben a nacionalista erők a tekintélyelvűbb irányítást forszírozzák, elutasítják a bevándorlást, az etnikai és vallási sokszínűséget, a melegjogokat és a nők egyenjogúságáért vívott küzdelmet, mert mindebben gyengeséget, illetve erkölcsi dekadenciát látnak. A magyarokat, a lengyeleket és a cseheket olyan kormányok vezetik, amelyek élesen elvetnek bizonyos liberális nyugati értékeket. De pl. a migráció és az iszlám kérdésében hasonló véleményen vannak velük egyes olasz, francia és osztrák pártok is. Ugyanakkor a magyar és a lengyel helyhatósági választásokon jó pár liberális polgármesterjelölt futott be. A cseh külügyminiszter szerint a hagyományos politikai erők képtelenek megoldani az emberek gondjait és lehet, hogy ezért tudott felemelkedni a populizmus, amit csak tetézett, hogy az EU nem volt képes mit kezdeni az euroövezet bajaival és a menekültválsággal. Ez pedig kiábrándultságot eredményezett Keleten. Kohl volt fotósa pedig azt mondja, hogy a néhai kancellár pontosan tudta, lesznek még gondok, ha főként a Nyugat és annak ipara nem működik együtt. Ám pont ez történt, hagyták, hogy a piaci erők zavartalanul kifejtsék hatásukat.

A 89-es forradalmak évfordulója egy olyan Európában jött el, amely az euró válsága és a migrációs hullámok miatt teljes létbizonytalanságban van – állapítja meg a vezércikk. A lap 8 oldalas mellékletet jelentett meg abból az alkalomból, hogy 3 évtizede dőlt le a Berlini fal és a vezető anyag azt hangsúlyozza, hogy annak idején az egykori szovjet tömb országai azért rombolták le a Vasfüggönyt, mert nyugati mintára a demokrácia, a szabadság és a fogyasztói társadalom felé akartak irányt venni. Mostanra talán nem tört össze a tükör, de mindenképpen eltorzult. Az látszik benne, hogy Európa két fele ismét a félreértések falán keresztül tekint egymásra. A görögök számára előírt sokkterápia keleten is szedett áldozatokat, noha ott már eleve fájdalmas volt az uniós csatlakozás gazdasági hatása. A szabadságjogok létrejöttek, de rögtön megmutatkozott azok fonákja is. A nagyarányú kivándorlás ráerősített e társadalmak elöregedésére és akadályozza az új elit kialakulását. A beözönlő tömegeket ugyanakkor a Nyugat veszélyként érzékelte, ezt aknázták ki a Brexit hívei. Közben Magyarországon és Lengyelországban nyugtalanító módon visszaszorul a politikai váltógazdálkodás, a jogállammal és a szabad sajtóval egyetemben. Brüsszel pedig nem tud semmit sem tenni, mert ki gondolta volna, hogy egyes tagállamok alapértékeket kérdőjeleznek meg. A négy évvel ezelőtti menekültáradat csak még jobban kidomborította a kelet-nyugati szétválást és felhozta Orbán illiberális rezsimjét. A magyar politikus, akinek szerepe volt a Vasfüggöny lebontásában, új falakat emelt Európa szívében és a szélsőjobb csatlósa lett. Miközben azért maradhatott a Néppárt soraiban. Ráadásul a populisták kezére játszik, hogy akadozik a német-francia motor, az államok vetélkedése folytán megbénulnak az intézmények. Költségvetési okok miatt válságba kerül a növekedés és a beruházási szektor. Macron azt nyilatkozta a minap az Economistnak, hogy a földrész a szakadék szélére jutott, elvesztette történelme fonalát. Ehhez szomorú illusztráció a fal leomlásának emléke.

Kacskaringós utat járt be az európai újraegyesítés: a bővítés kétségtelenül geopolitikai siker, még akkor is, ha a kelet-nyugati kapcsolatok elégedetlenséghez, versengéshez és félreértésekhez vezetnek. Ennek igazolására a hosszú összeállítás felidézi, hogy amikor a francia elnök és Orbán Viktor hosszú-hosszú ellenségeskedés és többszöri csörteváltás után végre együtt ebédelt az Elysée-palotában, akkor mindketten egyetértettek abban: Európában egységre van szükség. A vendég által dicsért egység azonban csupán megtévesztő homlokzat, hiszen Brüsszel már jó néhány figyelmeztetést intézett Budapesthez a jogállam megsértése miatt. Macron pedig pár héttel később megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, ami pedig a V4-ek szívügye. A kelet-nyugati ellentétek egyik oka a nagyarányú kivándorlás az új tagállamokból, ami párosul a születések számának jelentős visszaesésével, így demográfiai gondokat okoz. Ez azután a leértékelődés érzetét kelti főként azokban, akik nem tudnak elmenni. Nyugaton viszont a populisták malmára hajtja a vizet, hiszen ők azt hajtogatják, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket. A népszavazással elsőként a britek árulták el az európai újraegyesülés szellemét. Ivan Krasztev ugyanakkor arra emlékeztet, hogy az orvosok nagyarányú elvándorlása a legjobb táptalaj keleten a szélsőjobb megerősödése számára. A gazdasági válság szintén megrendítette az összefogást. Sokat ártott a tőkés rend tekintélyének és feltárta a pénzügyi buborékok veszélyét. De a magyarok, románok és lettek már előtte nemzetközi segítségre szorultak. Orbán egyik legelső döntése viszont az lett, miután visszatért a hatalomba, hogy meg kell szabadulni az IMF és az EU támogatásától. Majd a menekülthullám csak fokozta és katalizálta a dühöt. Orbán és Kaczynski arra használta ki az ügyet, hogy azon keresztül fejezze ki eltérő véleményét az értékek és a kulturális identitás kérdésében. A magyar vezető a keresztény földrész védelmezőjének tünteti fel magát, hogy igazolja, miért nem fogad be menedékkérőket. A Nyugat a szolidaritás hiányával vádolja a keleti szomszédokat, noha neki is bőven kijut a populizmusból és az idegenellenességből. És a legújabb árok: a jogállam megsértése, amit Nyugat a keleti kormányok szemére vet, ám igazából nincsenek eszközei, hogy visszatérítse a megfelelő útra főként az illiberális Magyarországot és Lengyelországot. Azok a szuverenitásuk mögé bújnak, hogy csökkentsék az igazságszolgáltatás függetlenségét, ellenőrizzék a sajtót és megfojtsák az ellenzéket. Ebben támaszkodnak az átalakulás veszteseinek 30 éven át felhalmozódott elégedetlenségére. A kilátásba helyezett szankció, a brüsszeli támogatások megrövidítése, robbanásveszélyes a Kelet számára. A jelenlegi helyzetet Krasztev úgy foglalja össze, hogy az európai terv derűlátó emberek számára készült. Az uniónak azonban pesszimistává vált és nosztalgiázó társadalomban kell túlélnie, a kontinens mindkét részén...

ÖRÜLT POLITIKUSOKNAK DILIHÁZBAN A HELYE. MINIMUM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.11.10.


...A tehetetlen, beszari Fidesz-ripacsot csak a gyűlölet, a közönségesség jellemzi. Ez ma a kormányzó párt eleganciától, intelligenciától mentes szónoka, akinek az ellenfele ellenség lett, de nem tud vele mit kezdeni. Hát válogatott jelzőkkel szórja rá saját házmesteri alpáriságát.

A 21. század Magyarországán, hát még hogy köztársaság lennénk, mindig nagyon nehezen írom le a fasiszta, fasizálódik szavakat. De már régóta azon gondolkodom, hogy ennek az Orbán-kövér őrületnek mi lehet a következő lépése. Ha nem vagyunk nagyon észnél. Hová gyűjtik be az ellenfeleket ezek a barmok; mikor zárják tömegével börtönbe a politikai ellenfeleket. Mikor rángatnak ki bárkit az ágyából? Mint tette azt Orbán új példaképe, a török elnök. Mert a migránsoktól megmentő Erdogánról egy kurva szóval nem mondta el a magyar embereknek a Nagy Vezér, hogy

- egy ellene szervezett és elbukott katonai puccs – nemzetközi jogászok és politológusok szerint önpuccs volt, alkalom a tisztogatásra – után felfüggesztette Törökországban az emberi jogok európai egyezményét;
- 4-ről 30 napra emelték azt az időszakot, amíg vádemelés nélkül őrizetben lehet tartani a letartóztatottakat;
- A puccskísérlet másnapján leváltottak 2700 bírót, a török hatóságok néhány napon belül a letartóztatott több mint 6000 katona és rendőr mellett több tízezer tanárt is elbocsátottak vagy őrizetbe vettek;
- felszámoltak 1200 egyesületet, betiltottak 19 szakszervezetet, bezárattak 15 egyetemet és 35 orvosi intézményt;
- Erdogan kormánya 131 médiumot záratott be, köztük gyermekcsatornát is.
letartóztatták azokat, akik az interneten hozzászólásaikban megsértették az ország vezetőit,
2016. július 15. és 2017. április eleje között 113 260 embert vettek őrizetbe az országban „a puccskísérlet miatt”. (Forrás: Wikipédia)

…és 2018 július 9-én egy csalással megtartott választás után beiktatták Törökország új elnökét, Recep Tayyip Erdogant, ezzel hivatalossá téve az elnöki rendszert. A miniszterelnöki pozíció beolvadt a köztársasági elnök jogkörébe. Az elnök az ország államfője és kormányfője, bármikor feloszlathatja a parlamentet, nemhivatalosan az elnök Törökországban “teljhatalommal” rendelkezik. Mi ez, ha nem nyíltan félfasiszta rendszer.

…öl is. Ártatlan kurd civileket, köztük gyerekeket. És ez az ember Budapesten grasszál Orbán Viktor vendégeként, példaképeként félrevezetve a magyar embereket azzal a kurva menekültüggyel, amitől majd ez az új barát, a török diktátor védi meg Magyarországot is.

Itt tartunk most: sodródunk az erdogáni-orbáni összefonódásban a kisbetűs kövér fasiszta retorikájával a brutális embertelenségbe. Megjegyezném: ezer, tízezer, százezer Gyurcsányt egy kövérért cserébe! Amúgy pedig ajánlanám, hogy ezeket a kövér féléket törvényileg vessék pszichiáteri vizsgálat alá. Őrülteknek minimum diliházban van a helye.

Állítsátok meg Arturo Uit! Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui

Állítsuk meg! Időben...

SENKI SEM KARCSÚSÍT ÚGY, MINT AZ ORBÁN-KORMÁNY: 18 EZERREL NŐTT A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK LÉTSZÁMA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.11.11.


Nagyon nem jött össze a kormánynak a bürokrácia csökkentése: a minisztériumok mellett a háttérintézményekben is jóval többen dolgoznak, mint a 2010-es kormányváltáskor.

A kormány 2012 óta próbálkozik az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtésével, ám ez semmilyen mutató szerint nem jött össze. Az államigazgatás működése nemcsak forint-fillér alapon, de GDP arányosan is drágult, ami nem meglepő a létszámnövekedés ismeretében, amiről a Népszava már többször is írt. A legutóbbi cikkünkben a minisztériumok létszám-változásait elemeztük, ebből az derült ki, hogy a központi kormányzat 2010-ben még 6808 fővel működött, a tavalyi zárszámadási adatok szerint pedig már 13 139 fő járt be valamely tárcához dolgozni. Vagyis a növekedés kilenc év alatt 93 százalék volt. A kormány a korábbi cikkünkre válaszul azt közölte, hogy azért nőtt közel duplájára a minisztériumok létszáma, mert eközben számos háttérintézmény a tárcákba olvadt. Való igaz, az elmúlt kilenc évben a kormány több alkalommal megpróbálkozott a háttérintézmények összevonásával, sőt tavaly több ezer fős létszámleépítést is végrehajtott ezeknél a költségvetési szerveknél. Megvizsgáltuk, mi a helyzet most, és a helyzet még annál is lehangolóbb, mint amire számítottunk. A 2010-es és a 2018 zárszámadási adatokból kiderül – mind a két törvényt már az Orbán-kormány állította össze –, hogy míg 2010-ben 75 605 fő dolgozott a minisztériumi háttérintézményeknél, tavaly decemberben ez a létszám 87 743 volt, vagyis nemhogy csökkent volna az állomány a leépítések, összevonások után, hanem 12 138 fővel többen vannak ezen szerveknél.

A minisztériumi háttérintézmények száma 2010-ben még 44 volt, ezzel szemben a 2018-ban már csak húsz ilyet sikerült azonosítani. Vagyis valóban történtek összevonások és sokat közülük megszüntettek, ám a létszámuk ennek ellenére jelentősen felduzzadt. A minisztériumi költségvetési intézmények száma ennél több tucattal is magasabb lenne, de nem soroltuk e körbe az oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális intézményeket, az erőszakszervezetek, titkosszolgálatok, a közművelődési intézmények, a közgyűjtemények létszámát, ugyanis ezek nem a kormányzati működést szolgálják ki, hanem közszolgáltatást látnak el. Ráadásul az egészségügyben, oktatásban, a katasztrófavédelemben 2010 és 2018 között végbement erőteljes államosítás miatt több százezer pedagógus és egészségügyi alkalmazott lett minisztériumi intézmény dolgozója, amely jelentősen torzítaná az adatokat. Beszámítottuk viszont a két társadalombiztosítási alap központi szerveinek munkatársait, akik ma már az államigazgatás szerves részét képzik, azzal, hogy a munkatársaik jelentős része az államkincstárba illetve a kormányhivatalokba került...

AZ ÁLLAMTITKÁRNAK NINCS NAGY VÉLEMÉNYE AZ ÁLLAMI GIMNÁZIUMOKRÓL

INDEX
Szerző: SZALAI
2019.11.10.


.
..Elmondta még, hogy mára a gimnáziumok 26 százaléka egyházi fenntartású. Ezek az intézmények szakmai teljesítmény terén képesek felvenni a versenyt az állami intézményekkel, sok esetben jobb eredményeket is érnek el azoknál.

AZ ERKÖLCSI, SZELLEMI NEVELÉS TERÉN PEDIG VITATHATATLANUL ERŐSEBBEK, MINT AZ ÁLLAMI GIMNÁZIUMOK.

A mai világban az erkölcsi nevelés legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a szakmai eredményesség – érvelt még Maruzsa Zoltán. Ha mélyebben is érdekli a téma, akkor itt még utánaolvashat, az is egy fontos különbség lehet még például, hogy a magyar állam a közoktatásban átlagosan majdnem négyszer annyi pénzt szán egy egyházi iskolásra, mint egy állami intézménybe járóra...

NŐI MÉLTÓSÁG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.11.10.


A szegénység sok területen töri meg a méltóságot. De talán nőként megélni ezt -és nem azért mondom, mert én is az vagyok- még inkább így van. Nehéz ezt nézni is, és még rosszabb, hogy az ember alig tehet valamit ellene.

Sokszor írtam már arról, mennyire keserves elmozdulást elérni a női szerepek területén. Az alárendelődés elfogadásáén, ami olyan mértékű, hogy azok számára, akik máshogy szocializálódtak, elképzelhetetlen. A fizikai erőszak, az alaptalan vádak, az otthon, vagy éppen a mások előtt lezajló pofonok, melyekkel a férfiak igazolják a “tulajdonlást”, és újra és újra beállítják a “rendet”. Amiben a lényeg, hogy a férfi mindent megtehet, a nő pedig semmit.

Közben pedig látom, mennyi érték van ezekben az asszonyokban. És ott is marad, mélyen eltemetve, a mindennapi nyomorúsággal küzdve. Az átörökített női szerepek béklyójában. Amelyek erősek, erősebbek a tanulásnál is. Hiába sikerül egy szakmaszerzés, vagy akár az érettségi egy lánynak, ha egy kapcsolat kialakul, hamar ott a függés, majd az alárendelődés, és visszarendeződik minden, a főállású anyaság marad a karrier. Vele pedig mindaz, amit ez a szerep a nyomorúságban magával hoz.

A női méltóság hiánya. Ez fáj a menstruációs szegénységben is. Sokan nem értik, és újra és újra írják, miért nem használunk mosható betéteket. Nem értik, hogy ebben a közegben, ahol nincs intim tér, egy ilyen nem tud megoldássá válni. Hogyan mossa, szárítsa az egyetlen szobában a fiútestvérei és az apja, vagy a beeső szomszédok előtt a lány a betéteket? Még akkor is, ha meg tudja oldani ezt vezetékes víz nélkül. Hogyan lehet ezt úgy, egy serdülő lánynak, egy olyan közegben, ahol az ilyen dolgokról a családban nem is beszélnek, szégyenérzet nélkül megoldani?

Nemrég, talán már írtam is erről, egy kedves segítőnk, aki a tudatos családtervezést támogató programhoz csatlakozott, és spirálokat vásárolt, amivel segíthetünk azoknak az asszonyoknak, akik a fogamzásgátlásnak ezt a módját választják, a dobozban, amiben ezeket elküldte, szép, hosszabb kombinékat is tett. A levélben azt írta, azért, hogy mikor elmennek a nőgyógyászatra, akkor vegyék ezeket fel. Mert neki a legrosszabb élményei egyike, mikor ennek híján csupasz alsótesttel kellett ott állnia, az orvos előtt, míg kikérdezték a szükséges információkról. Megalázónak érezte így, szégyellte magát.. És gondolta, a mi támogatott asszonyaink sem biztos, hogy van erre az alkalomra megfelelő, hosszabb kombinéja. Hát küldött ezt is, hogy megóvja az általa megtapasztalt rossz érzéstől a nőtársait.

Azt hiszem, és most igazán nem akarom az együtt érző férfiakat megbántani, de talán mi, nők tudjuk ezt igazán megérteni. Mert bennünk megvan a megtapasztalás azokról a helyzetekről, mikor nőként átéltünk a méltóságot sértő, negatív dolgokat. Mert megéltünk már biztosan sokan egy meg nem engedett tapizást, vagy azt, mikor szexuális tárgyként tekintettek ránk olyan helyzetben, mikor ennek ott semmi helye nem volt. Vagy, ha mást nem, egy beszólást, egy leszólást, egy gúnyos, megalázó megjegyzést. Amit nem kellene szó nélkül eltűrni, mégis, a legtöbben ezt teszik. Ott van ez, nemcsak a szegregátumok világában, de a munkahelyeken, a Parlamantben, a vak komondoros sztoritól a Borkai botrány üzenetéig, akár az általa használt prostituáltakat, akár a feleségét, vagy a lányát nézem. Ott van mindenhol, ahol a nő helyét, feladatát a férfihoz igazítva határozzák meg, ott van a férfi felsőbbrendűségét éreztető kommunikációban, még a most használatos tankönyvek tanításaiban is. Ott van a mindennapokban, bennünk is, mindannyiunkban, megörököljük ezeket a szerepeket. Pedig lehetne ezeket másként is megélni.

Tudom, vannak, akik jó társadalmi státuszú családban élnek, és mégsem tudnak kilépni az alárendelt, sőt bántalmazott szerepből. Bonyolult viszonyok és függőségek uralják ezt a problémát mindenhol. Mégis azt érzem, hogy a kis falvakban, szegregátumokban, tanulatlanul, elszigetelve a világtól, az egész jelenség még szomorúbb, és tömegesebb. Mert ott nemcsak néha előforduló, vagy kirívó esetekről beszélhetünk, hanem a szinte kódolt asszonysorsokról. Amiben a beletörődés, a helyzet elfogadása természetes, és sorsszerűen viszi tovább az egészet a mindennapokban, megtörhetetlenül.

Az összes programunkban, amit az esélyteremtésért végzünk, ott van a közösségfejlesztő hatás. Mert a közösségeket kell képessé tenni szabályalkotásra, azok betartására, a problémáik megoldására. Erre is gondoltunk, mikor a női szerepek tanulásáról kezdtünk klubot szervezni a fiatal anyáknak. Olyan kisközösséget próbálunk kovácsolni, akik megbeszélhetik egymás között a múltjukat, családi szokásaikat, problémáikat, érzéseiket, tanácsokat adhatnak, segíthetnek egymásnak. Akik megértik egymást, és támogató, erősítő közeget képezhetnek.Pár hónapja visszük ezt a programot. Lassan, de alakul. Önkéntes alapon, de közösen hozva döntéseket arról, ki kerüljön be, keresve köztük az erősebbeket, akik már többet tudnak a családon belüli érdekérvényesítésről, a másféle női szerepekről. Akik képesek jövőképben is gondolkodni. Őket próbáljuk helyzetbe hozni, támogatni ebben a munkában.

Olyanokat szólítunk meg, akik nincsenek függőségi helyzetben egymással. Mert megtanultuk, hogyha ez bekerül, akkor alá- és fölérendelődés lesz, és nem tudunk egymást támogató csoportot szervezni. Ugyanígy vigyázunk arra is, hogy a nyomorúságban még több bajt okozó pletyka ne mérgezze meg a fejlődő kisközösség hangulatát.

A követendő minta csak a közösségből kerülhet ki. Mert ő, ők tudnak mindennapi megerősítést adni a jelenlétükkel, azzal, ahogy élnek. A távoli példák túl messze vannak, az ő útjaik elérhetetlenek maradnak. Itt mindennapos jelenlét kell.

Nem egyszerű ez a munka sem. És magától egy ilyen változás nem indul meg. Muszáj a segítő, szervező, irányító hatás, óvatosan, figyelve, támogatva, erősítve, ami előremutató lehet, visszaszorítva, amiről már megtanultuk, hogy gátló. Erősíteni őket abban, hogy összezárhassanak, közösségként, a visszahúzó hatásokkal szemben. Figyelve az egyéni sorsokra, de keresve valami közöset. Amiben ott van a női méltóság. Mert ez is része az emberi méltóságnak.

Szeretném itt ajánlani a National Geographic novemberi számát, ami a nőkről szól. “Jönnek a nők -Új idők kezdete” olvashatjuk a címlapon. Sokféle megközelítés, sors, program, vélemény. Tőlem is kérdeztek benne. Azt, hogy szerintem milyen fontos változást kellene elérniük a nőknek a következő évtizedben? Azt válaszoltam, hogy ahhoz, hogy a nők változást tudjanak elérni, először is önmaguk pozicionálásáért kell küzdeniük.

Sokan értik már, hogy a nők előtt is sokféle út van. Ők kell, hogy segítsenek azoknak, akik azt hiszik, csak egy van.

FOLTOZOTT JOGTÖRTÉNET: SZÁZÉVES A HORHTY-RENDSZER

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KULCSÁR PÉTER
2019.11.10.


Idén száz éve, 1919 őszén született a Horthy Miklós nevét viselő rendszer, s 75 éve, 1944 október-december közt ért véget az ország egészén. E rendszernek, bár nem szándéka, de felelős következménye volt mintegy nyolcszázezer állampolgár halála, az ország vagyonának, eszközeinek 50- 60 százalékos pusztulása. Amivel pedig legitimálni próbálta magát - a korábbi területek visszaszerzésével -, annak ellenkezőjét érte el: az új békeszerződés megerősítette a vesztes határokat, megtoldva kemény jóvátétellel. Szívesen elfelejtik viszont, hogy a 25 éves Horthy-korszakot és a féléves nyilas toldalékát nem kommunista rendszer, hanem többpárti, parlamenti demokrácia váltotta le, követte három évig. A békeszerződés parlamenti vitájában, 1947-ben mondta Kéthly Anna: „a magyar köztársaság fizet azért, amit elődei csináltak”, hozzátéve: „nincs többé egymással számadásunk és ki kell lépniök az ország életéből”. 

Kéthlynek igaza volt, de tévedett. Az egy év múlva létrejövő szovjet típusú diktatúrát is letudva, az 1990-es rendszerváltással nem egyszerűen a demokrácia tért vissza, hanem más is megkezdődött: az 1945 előtti Horthy-rendszer felmentése, feldicsérése és legitimálása. A kommunista diktatúra által törvénytelenül elítélteket - helyesen - rehabilitálták, azonban mentesítettek, máig nem közölt magas számban, háborús bűnösöket, náci kollaboránsokat. A Kormányzónak rendezett dísztemetést magánjellegűnek nevezték, bár a fél kormány ott tisztelgett, utána pedig sorra jöttek a rehabilitáló döntések, köztéri jelképek. A doni katasztrófát, a hadsereg és a polgári lakosság háborús feláldozását nem súlyos felelősségnek, hanem hőstettnek állítják be.

Az 1956-os forradalom megerősítette a szakítást a Horthy-korszakkal, s a folytonosságot az 1948-ban megdöntött demokráciával. Az 1990-es alkotmány is még köztársaság-elvű, bár a királyság címerét sokatmondóan visszahozták. A 2012-től hatályos Alaptörvényben azonban – egyéb viták mellett alig észrevehető - változás látható. Kivágták a történelmi folytonosságból Kéthly, Bibó István és a többiek köztársaságát, a három éves demokráciát, ugyanakkor „visszaállították” a mai rend és a Horthy-állam közti „történelmi” jogfolytonosságot. Már ezért is tudni kell, milyen rendszerrel került így rokonságba a mai államfelfogás...