2019. július 15., hétfő

MESE A MAGYAR ÉS AZ IDEGEN ÉRDEKRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.15.



Megint áll a balhé, a Fidesz azzal vádolja az ellenzéket, hogy a haza ellen áskálódik, amiért nem szavazta meg a kormánypárt jelöltjeit és úgy általában, másképp működik az Európai Parlamentben, mint ahogyan azt Orbán Viktor pártja elvárja. Szerintük az ellenzék hazaáruló, mert idegen érdekeket szolgál.

Gyerekek, tudja valaki, mi az, hogy idegen érdek? Látom, minden kéz a magasban! Nagyszerű, örülök, hogy ilyen sokan tudjátok! Úgy van: idegen érdek az, amelyik nem magyar. Okosak vagytok, gyerekek. És most mondjátok meg, mi az, hogy magyar érdek? Nem jelentkezik senki? Hát ti még ezt sem tudjátok? Na jó, figyeljetek, elmagyarázom.

Magyar érdek, hogy Orbán Viktor és családtagjai, barátai, csókosai gazdagodjanak. Hogy gyakorlatilag egyetlen olyan témáról se lehessen népszavazást tartani, amiről a kormány nem akar, és minden olyanról lehessen, ami a kormánynak vélt, vagy valós hasznot hoz.

Magyar érdek, hogy lehessen nemzeti konzultáció, gyűlöletkeltő plakát- és médiakampány, milliárdokért. Stadionépítés ugyancsak milliárdokért.

Magyar érdek a felcsúti kisvasút. Idegen érdek, ha támadják a felcsúti kisvasutat. Magyar érdek, hogyha támadják a felcsúti kisvasutat, akkor meghosszabbítják Bicskéig, és ha még akkor is támadják, akkor Lovasberényig.

Magyar érdek a TV2 kormányszócsővé silányítása, nagy hagyományú folyóiratok, hetilapok tönkretétele, egyes, Kövér házelnöknek nem tetsző újságírók kitiltása a parlamentből. Ugyancsak magyar érdek a Magyar Tudományos Akadémia tönkre tétele, a CEU elüldözése, az alternatív iskolák megregulázása.

Magyar érdek, hogy Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba betalicskázott milliárdokat magánpénznek hazudja, viszont nem magyar, hanem idegen érdek, ha a Kúria megvétózza ezt a döntést. Magyar érdek, ha Matolcsy György közpénzen könyvet irat magáról, majd e könyvek jó részét, ugyancsak közpénzen, felvásárolja. Idegen érdek, ha ez valakinek nem tetszik, és gyomorforgatónak, valamint gusztustalannak tartja. Idegen érdek az is, ha valaki emiatt hűtlen kezelésért feljelenti Matolcsyt, ezzel szemben magyar érdek, ha a Polt Péter vezette ügyészség megtagadja a nyomozást.

Magyar érdek, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a jegybanki alapítványok botrányainak kirobbanása után a jegybankelnökkel ebédeljen, ezzel szemben idegen érdek, hogy sajnos még mindig vannak olyan újságírók, akik ezt megírják. Magyar érdek, ha Mészáros Lőrinc, az ország legvagyonosabb gázszerelője, aki az egyik legnagyobb földvásárló is egyben, a földügyekért felelős államtitkárral kávézik egy elegáns hotelben, nem magyar, hanem idegen érdek, ha ezt egyes újságírók megírják.

Magyar érdek a hisztériakeltés, a gyűlölet szítása, a múltba nézés, a korrupció, a lopás, egyszóval minden, ami Orbán és a Fidesz érdeke.

Remélem, figyeltetek gyerekek, mert nem mondom el még egyszer. Ha jók lesztek, legközelebb arról mesélek nektek, hogy ki mindenki húzzon el a jó édes anyukájába.


MEGVAN, HOL ÉLNEK A LEGSZEGÉNYEBB MAGYAR NYUGDÍJASOK

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.07.15.



A statisztikai hivatal friss kiadványában eddig még nem ismert adatokat publikált: kiderül, melyik megyében mennyi az átlagos öregségi nyugdíj.

A kormány még a 2010-es hatalomra kerülésekor fogalmazta meg a nyugdíjasok felé a vállalását, amit azóta is tart. Sőt, a gazdaság alakulásának köszönhetően még túl is teljesítették, ami szintén jól hangzik a kormányzati propagandában. Noha a nyugdíjak értékének megőrzése vitathatatlanul jól hangzó kifejezés, így 9 év távlatából kezdenek nagyon élesen kirajzolódni az inflációhoz kötött nyugdíjemelés problémái.

Mint arról mi is beszámoltunk már, az, hogy a bérek elmúlt években mutatott robbanásszerű növekedését nem követik a nyugdíjak, azt is eredményezte, hogy 2018-ra 10 éves csúcsra ugrott a nyugdíjasok körében a szegények aránya. A folyamatok hatására egyre jobban nyílik szét az olló a kétféle juttatás között, a szegénységi mutatókat pedig rendre az átlagos fizetésekhez kötik. A 2020-as költségvetés makrogazdasági prognózisa alapján a jövő sem kecsegtet fordulattal ezen a téren. Számításaink szerint öt év múlva már 135 ezer forinttal lehet magasabb az átlagos nettó bér az átlagos nyugdíjnál. Jelenleg ez a különbség még "csak" 85 ezer forint...


ZSÁKFALVAK KUTYASZORÍTÓBAN: FEJLŐDÉS HELYETT ELZÁRTSÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.07.15.


Somogyban a települések harmada nem része a megye vérkeringésének, mert több évtizede nem építik meg a zsákfalvak életét könnyítő útszakaszokat.

- A világot jelentené számunkra – mondja Gyurik Attila, az alig százfős somogyi Fiad polgármestere arról az útról, amely települését kötné össze az épülő 67-es gyorsforgalmi úttal. Jelenleg ugyanis csak a fürdőváros, Igal felé van kijárata a falunak, pedig a másik irányba mindössze négy kilométeres távolságban fut a gyorsforgalmi. Az összekötő útból ráadásul több mint három kilométer már jelenlegi is megvan - egy erdészeti út vezet a 67-es felé -, ám az is véget ér nyolcszáz méterre a főúttól. - Ha minőségi utat akarnának önkormányzati területen, 4,2 kilométer aszfaltcsík kellene – jegyzi a faluvezető. – Negyvenöt éve ígérgetik, nem tudom, hány tanulmány és terv készült már, de érdemi lépés sohasem történt. 

Csak viszonyításképpen: ha megépülne az út, 18 kilométer lenne Balatonlelle vagy Szemes, a helyiek el tudnának járni dolgozni a tóhoz. Most erre semmi esély, ugyanis 52 kilométert kell autózniuk. Emellett, ha kinyílna a falu, balatoni háttértelepüléssé válhatnánk, és felértékelődnének az ingatlanjaink, amelyek most semmit sem érnek: Fiadon 6-700 ezer forintért házat lehet venni. Nem véletlen, hogy az apró falu is szerepelt abban a módosító indítványban, amelyet Potocskáné Kőrösi Anita nyújtott be a jövő évi költségvetés tervezetéhez: a siófoki jobbikos képviselő 18 somogyi zsákfalu megnyitását javasolta gazdasági, turisztikai és szociológiai szempontok alapján, ám módosítóját már a bizottsági szakban lesöpörte a kormánypárti többség. 

Pedig Fiadhoz hasonlóan Somogy településeinek nagyjából harmada esik ki átmenő forgalom híján a megye vérkeringéséből. A hátrányos helyzet miatti elvándorlás következményeként a népesség rohamosan csökken, elöregszenek, ez pedig szakemberek szerint lassan visszafordíthatatlan folyamattá válik.

A zsákfalvak kinyitására lett volna forrás, a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban ugyanis több mint ezermilliárd jutott úthálózat-fejlesztésre, csak éppen a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiában nem esett szó ezen települések kinyitásáról. Somogyban 69 új, a településeket megnyitó-összekötő útra lenne szükség, az összes megépítése normál szélességben és alappal nagyjából 50 milliárdba kerülne, de a legtöbb helyen már négy méter széles gazdasági feltáró utak is hatalmas változást hoznának a helyiek életébe. 

- Két-három évtizede biztos ígérgetik már – állítja Kőkuti István, a kevesebb, mint kétszáz fős sváb falu, Ecseny polgármestere. – Mernye felé három kilométernyi útra lenne szükségünk, és ezzel 11-12 kilométerrel lerövidülne a távolság Kaposvár felé. Időben kevesebb, mint felére csökkenne a távolság, vagyis sokkal többen tudnának bejárni dolgozni a megyeszékhelyre. A mostani két ember helyett 10-15 család élhetne kaposvári munkahelyből, ami anyagilag óriási előrelépést jelentene nekik...

A STADIONÉPÍTÉSI LÁZ AZ NB III.-BAN IS TOMBOL: MUTATUNK NÉHÁNY KIRÍVÓ PÉLDÁT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.07.15.


Nem csak az első két osztályban lehet szórni a milliárdokat a stadionokra, NB III.-as, és még gyengébb csapatoknál is sorra épülnek új arénák. Néhol a pénzügyek miatt eközben két osztályt esik vissza a csapat, máshol megszűnik az utánpótlás.

Az NB I. új szezonjában a 12 csapat közül 11 teljesen új, vagy az elmúlt pár évben átépített stadionban játszik, az egyetlen kivétel a Kispest, de már az ő stadionjuk is épül. Az NB II.-ben a húsz csapat közül 11-nek a stadionja vagy vadonatúj, vagy nemrég felújított. Összeállításunkból ugyanakkor kiderül, hogy az sem lehet akadálya a több milliárd forintos stadionépítésnek, ha egy csapat nincs annyira erős, hogy az első két osztályban szerepeljen. Ahogy az sem, ha az embereket egyáltalán nem érdekli annyira a foci, hogy indokolt legyen egy nagy stadion.

Vannak természetesen olyan felújítások is, amelyekbe csak a legnagyobb rosszindulattal lehetne belekötni. Ha egy NB III.-as csapatnál úgy döntenek, hogy beépítenek egy néhány száz székes lelátót, ne ugyanazoknak a korlátoknak támaszkodva kelljen nézni a meccset, mint 1970-ben, akkor az egész biztosan nem lesz országos hír. De sok helyen nem állnak meg ennyinél, ezekből a példákból szemezgettünk.

Óbudán a napokban folytatódott az NB III. Nyugati csoportjában legutóbb 5. helyezett III. Kerületi TVE sportkomplexumának átépítése. A terv az, hogy öt műfüves pálya, valamint egy nagyméretű füves focipálya lesz az egész projekt végére, egy szabadidőközponttal, futókörrel, valamint vízilabdacsarnokkal. Erre 1,7 milliárd forintot szánnak, és találtak is cégeket, amelyek összesen 1,2 milliárd forint tao-pénzt összedobtak erre a célra. A terv eredetileg az volt, hogy a maradékot az óbudai önkormányzat állja, de a kormány adott egy nagyobb fejlesztési támogatást a kerületnek, így egy fillért sem vesznek ki a stadionra a kerületi kasszából. Ami miatt mégis pozitív az óbudai példa: ott nemcsak a klub használhatja a stadiont, hanem a kerületi iskolák, és a tulajdonos önkormányzat is kiadja saját tömegsport-rendezvényeire...

KIBŐL LEHET AMERIKAI ELNÖK(NÉ) ÉS MI KÖZE ENNEK A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSHOZ? - MICHELLE OBAMA KÖNYVÉT MEGÍRTA...

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2019.07.13.


...Tehetséges vagy?

A minap beszélgettem valakivel és szóba jött a tehetséggondozás. Meséltem róla, hogy szeretek fiatalok között lenni, többször is dolgoztam fiatalokkal, köztük kivételesen tehetségesekkel is (Templeton Program). Felmerült, hogy esetleg szüksége lenne a gyermekének coachingra ahhoz kapcsolódóan, hogy el tudja dönteni, hol, milyen irányba kellene elindulnia, mit lenne érdemes tanulnia az érettségi után. Szinte mentegetőzni kezdett, hogy jaj, az ő gyereke korántsem ilyen tehetséges (persze nem is ilyen célzattal mondtam), sőt, viszonylag gyenge tanuló a gimiben, ahova jár. 'Jó, több nyelvet már jól beszél, de az csak egy dolog...' - mit nem adnának érte sokan!!

Aztán megnyugtattam, hogy ezzel semmi gond, nem kell mindenkinek zseninek lennie, sőt, az iskolai eredmények pedig pláne nem tükrözik vissza az emberi értékeket, a talpraesettséget, az élethez való hozzáállást, a motiválhatóságot, a szerethetőséget, vagy a szeretni tudást. És még sorolhatnám a fontos emberi tulajdonságokat… De azt is megértem, sőt, magam is sokszor hangsúlyozom, mennyire fontos, hogy megtaláljuk, mi a nekünk való tevékenység, mihez van tehetségünk, miben tudunk jól teljesíteni, mit csinálunk szívesen, mivel tudjuk elképzelni, hogy hivatásszerűen foglalkozzunk.

Most nem fogok erről előadni (töbször is írtunk már erről a témáról is), csupán két dolgot írok le mint fontos üzenetet (sok konkrét tapasztalatból szűrve le, így zanzásítva ezt üzenném mindenkinek, akit érinthet):

Azért fontos, hogy ne erőltessünk magunkra olyan dolgot (szakmát, iskolát, munkát), amit nem szeretünk, amiben kínlódunk, amit nyögvenyelősen, netán mások elvárásainak engedve kezdtünk el esetleg csinálni, mert előbb-utóbb ennek rossz vége lehet: szenvedünk tőle, sokat hibázunk, túl sok energiánkat emészti fel, rombolja az önbecsülésünket, végül pedig egy nagy leégés, vagy egy durva kiégés ébreszthet rá, hogy rossz helyen vagyunk.

Manapság szinte mindegy, mit tanulunk, csak tanuljunk! Sajnos nagyon leromlott a szakképzés, nincs becsületük a szakmáknak, a szakiskoláknak, pedig óriási az igény a szakemberekre minden ágazatban (művészet víz- gázsszerelőt, festőt, kőművest, burkolót, lakatost stb. találni, ha szükség van rá - állítólag ma már inkább azért vannak biztonsági őrök az építkezéseken, mert vigyáznak az emberekre, el ne vigyék őket máshová...). Valahogy ezeknek a szakmáknak a tanulása sokat veszített az értékéből, pedig ha valaki manapság biztos megélhetésre vágyik, ezekkel aztán tutira mehet. Aki viszont mindenképpen diplomára vágyik, ott tényleg szinte mindegy mit tanul, hacsak persze nem elhivatott orvosról, jogászról, színészről, informatikusról van szó, aki gyerek korától tudja pontosan, hogy ez szeretne lenni. De a többség nem biztos benne, pontosan mit szeretne majd csinálni, inkább elvetődik valahová, egy-egy jobb tanár hatására kerül közelebbi kapcsolatba egy tantárggyal/területtel, és aztán az determinálja az útját. De rengeteg olyan eset van és egyre több, amikor valaki elvégez egy egyetemet és utána egészen mást csinál. Ha megtanulunk tanulni, ha képesek vagyunk különböző területek között látni a kapcsolódásokat, ha rugalmasak és nyitottak vagyunk, akkor gyakorlatilag rengeteg lehetőség áll előttünk, az igazi tudást úgyis a munka közben, az életben lehet megszerezni...

NÉHÁNY ANNO BUDAPEST ADÁS A KLUBRÁDIÓ ARCHÍVUMÁBÓL

KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: Panxnotded Miklós
2019. május-június-július


A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is... A szerkesztő: Árva Brigitta. 

- Szabad Európa? Még hallgatni is tilos volt (2019. július 07.)











SOK CÉG FELŐL AGGASZTÓ HÍREK ÉRKEZNEK, PEDIG LÁTSZÓLAG MINDEN RENDBEN VAN A MAGYAR AUTÓIPARRAL

G7
Szerző: STUBNYA BENCE, FABÓK BÁLINT
2019.07.15.



Penk Márton a Lehman Brothers 2008. őszi csődje előtt pár hónappal, a horvátországi nyaralásán érezte meg, hogy valami nem stimmel, mivel alig volt megrendelésük. Magyarország egyik vezető fémnagykereskedője, a Martin Metals, amely lényegében az autóipari beszállítók beszállítója, végül sikeresen átvészelte a válságot, azonban a cégalapító Penknek tíz évvel később, tavaly ősszel déjá vu érzése volt.

Ismét csökkenni kezdtek az árak, a vevők elkezdték halogatni az áru átvételét, néhány vevő pedig minőségi kifogásokkal jött, amelynek hátterében szintén gazdasági okokat sejtett. A válság általa észlelt jeleit egy novemberi szakmai konferencián is felhozta.

Akkor még vitatkoztunk rajta, ma már viszont mindenki számára egyértelmű a visszaesés

– mondta Penk. Több iparági szereplővel és szakszervezeti vezetővel is beszéltünk, és mindenki megerősítette, hogy az utóbbi hónapokban valami megváltozott a magyar autóiparban, bár az erre utaló jeleket forrásaink eléggé eltérően ítélték meg.

Vannak, akik szerint csak átmeneti visszaesésről van szó, mások szerint viszont komolyabb válság jöhet a magyar autóiparban.

Penk arról számolt be, hogy a folyamatot legélesebben az egyik fő termékük ára mutatja. Az elsősorban az autóiparban (például motorblokkokhoz, ajtókilincsekhez vagy sebességváltóházakhoz) használt öntészeti alumíniumtömb ára szeptemberben 1670 euró/tonna volt, ami pár hónap alatt 25 százalékkal, 1250 euróra zuhant. Penk szerint mintha az elmúlt pár hétben megállt volna az árcsökkenés, de azt nagyon nehéz megmondani, hogy ez már a kilábalást jelenti vagy csak pillanatnyi ingadozást.

Egy jelentős magyarországi autóbeszállító vezetője is megerősítette, hogy változott a hangulat az iparágban: ő arról számolt be, hogy év elején kezdték először megérezni a csökkenő rendeléseket, és az elmúlt egy-két hónapban lett egyértelmű, hogy visszaesés várható a forgalmukban. Csökken a jelenleg gyártott termékek volumene, és több olyan új projektet is felfüggesztettek, amelynek már el kellett volna indulnia. Ezek miatt az év második felére tervezetthez képest 20 százalékkal csökkenhet az árbevételük. A visszaesés márkától és a termék felhasználási körétől független, és „ez a legrosszabb”.

Egy másik, nagyobb autóipari beszállító vezetője is azt mondta, hogy idén 20 százalékos visszaeséssel számolnak darabszámot tekintve. Ugyanakkor szerinte ez csak visszatérés lesz a normalitáshoz, mivel eddig 110 százalékos kapacitáson működtek. Ebből adódóan semmilyen megszorításra nem kényszerültek, túlórák viszont már nincsenek...


EZT HÁROM ÉVE NAGYON ALULBECSÜLTÜK - MOST VAJON BEJÖN A 2020-AS INGATLANPIACI JÓSLAT?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.07.15.


Amikor 3 és fél évvel ezelőtt bevezették az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, abban biztosan egyetértés volt, hogy minden piaci szereplő számára (vásárlók, szakmunkások, kivitelezők, fejlesztők, kormányzat, stb.) kedvező hatásokat fog eredményezni. Arra viszont csak erős becslések voltak, hogy milyen mozgásokat fog az intézkedés az új és a használt lakások piacán okozni. A legtöbb várt hatás jóval magasabb, erősebb lett mint, amire elsőre számítani lehetett. Mivel 2020-tól a jelenlegi helyzet alapján, újra 27 százalékos lesz az áfa, fontos, hogy ismét foglalkozzunk a várt hatásokkal. A kérdések adottak, vajon mi lesz a lakásépítésekkel, az árakkal, a költségvetési bevételekkel, a kereslettel és az építőipari kapacitásokkal? 

2016-ban a kedvezményes áfa bejelentésével a kormányzat arra számított, hogy az akkoriban épülő 8-9 ezer új lakás akár 3-5 ezerrel is bővülhet, ami már a kisebb áfakulcs utáni bevétel-kiesést kompenzálhatja. Ezt az óvatos számítást jócskán felülmúlta a piac, tavaly mintegy 20-25 ezer új lakás épült országszerte. A szakemberek arra már 3-4 éve is számítottak, hogy a munkabérek és az építőipari költségek emelkedni fognak, a külföldön munkát keresők bérét ugyanis jelentősen fel kellett emelni, hogy hazajöjjenek a nagy lakásépítési boomra. A várt 15-25 százalékos emelkedést viszont inkább 30-40 százalékos lett az évek alatt a legnagyobb kivitelezők szerint...

MEGCSÓVÁLJÁK A FEJÜKET ÉS VISSZARÚGJÁK AZ EURÓPAISÁG, A JOGÁLLAMISÁG ÉS A DEMOKRÁCIA ÜRÜLÉKÉT AZ ÁGY ALÁ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.07.15. 


...Miután nagy divatja van mostanság a hazaárulózásnak (tágabb értelemben azóta van divatban, mióta az országnak volt szerencsétlensége megmutatni Orbánnak, hogy ellenzékben is elég eredményesen lehet pusztítani és rombolni, ha elég kitartó az ember), és miután a magyarnak lenni kérdés eldöntése már nem mindenkinek a saját magánügye, hanem a fideszes rögtönítélő propagandahadtest kiváltsága, szerintem eléggé aktuális dolog ez az otthontalanság.

Mivel szerintem a hatalomban pöffeszkedve, közpénzzel kitömve nemigen lehet úgy lázadozni, hogy az ember ne csináljon hülyét magából, a rossz lelkiismerettel együttjáró kínokat meghagyom a napos oldalon sütkérezőknek. Nekem tiszta a lelkiismeretem, nem fűt a bosszúvágy, nem forog vérben a szemem csak azért, mert valaki nem úgy érez, ahogy én, nem harcolok egyszerre több fronton mindenki ellen (a Facebooktól a Youtube-on át a brüsszeli gazokig és az ellenséggé kikiáltott ellenzékig), aki báncsa a gazdámat, nem kell kényszeresen bizonyítanom, hogy ma még annál is szervilisebb vagyok, mint két hete voltam. Ez azért jó, mert nem kell a véremet se adnom a bezzeg elmúlt évekre mutogatva olyan becstelen gazemberségekhez, amelyektől tisztességes ember gyomra felfordul.

Mindez azzal függ össze az összes többi mellett, hogy nem tudom, Vadai Ágnesnek már válaszolt-e valamelyik önmagát túlteljesítő szolgalélek terjedelmes publicisztikában arra a kérdésére, hogy mit keresett a költségvetési csalással vádolt Simonka György (az általa elkövetett hazafias cselekedet maximális büntetési tétele: húsz év szabadságvesztés) azon a fideszkádéenpés bulikán, ahol Orbán vendégül látta a harcostársait és futotta egy boldog közös fotográfiára is. Ha jól értettem, Vadai Ágnes írásbeli kérdést is feltett az kormány fejének, majd biztosan valamelyik Dömötörrétvári július 46-án megírja, hogy bezzeggyurcsány. Szerintem is sokkal illendőbb lett volna Farkas Flóriánnal fotózkodni.

Nem erről jut eszembe – mert valójában időm sem volt elfelejteni -, hogy a miniszterek elnöke pénteken tényleg azt mondta a szájával, hogy Magyarországon nincs éhező gyerek, mert a magyar állam eteti őket. Több mint 95 százalékukat. Ez körülbelül annyira igaz, minthogy a cigányokat Flórián kartárs visszavezette a munka világába, és ott sem volt, amikor a hídra szánt pénzt ellopták. ITT találtam néhány elég meggyőző, csokorba kötött statisztikai adatot, ami ennek a kurva ellenkezőjéről tanúskodik. Végtelenül undorítónak tartom, hogy miközben a kormány egyébként is trükkök százaival hamisítja papíron az emberek életét, a tökfőzelékzabáló élőisten a nélkülöző gyerekeket is hazug propagandára használja. Hegedűs naccságával különben mi a helyzet? Rég nem hallottam róla semmit, de remélem, nem éhezik valahol a végeken...

MIT MOND EL AZ ORBÁN-RENDSZER ÁTALAKULÁSÁRÓL VARGA JUDIT MINISZTERI KINEVEZÉSE?

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.07.15.


- Az új igazságügyminiszter Varga Judit már egy új politikusgenerációt képvisel, amely kitanulta, miként lehet érvényesülni az Orbán-rendszerben. 

- Ez már nem Pokorni Zoltán vagy Navracsics Tibor világa: az új káderek nemzetközileg is képzettek, de értik, hogy az előrelépéshez a politikai akarat feltétel nélküli végrehajtását várja el tőlük a miniszterelnök.
- Orbán káderpolitikája sokáig saját pozíciójának megszilárdítását szolgálta, de hatalma mára olyan erős, hogy erre sem kell figyelnie, bátran játszadozhat minisztereivel.
Varga Judit egy csapásra az egyik legerősebb ember a kormányban, de ez csak formális hatalom.
- A kormány, mint hatalomgyakorló struktúra 2018-ra elveszítette a súlyát.

Csütörtökön átvette igazságügyi miniszteri megbízását a 38 éves, háromgyerekes családanya és igazolt labdarúgó Varga Judit. Varga nem „csak” az igazságügyért, hanem az uniós ügyek képviseletéért is felelni fog, és ezzel formálisan az egyik legfontosabb minisztere lesz a kormánynak a következő években.

Varga Judit négy nyelvet beszélő miskolci jogász, aki viszonylag rövid ügyvédi pályafutást követően a Fidesz brüsszeli képviselőinek tanácsadójaként dolgozott, egészen a tavalyi választásokig. 2018. májusában a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára lett...

HARAPNI LEHET A BÜDÖSET A HORVÁT SZENNYVÍZISZAPOT TÁROLÓ MAGYAR BÁNYA KÖRNYÉKÉN

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2019.07.15.


Székesfehérváron jártunk, ahová fél Horvátország szennyvíziszapját szállítják. A környéken a szagok kellemetlenek, az önkormányzat meg már nem olyan harcias, mint amikor kirobbant az ügy. Az engedélyeztetési eljárásról keveset tudni, az illetékes környezetvédelmi szakemberek állítják: minden rendben a szennyvíziszapot tároló bánya környékén. Üzleti oldalon meg egészen biztos, hogy minden rendben, hiszen nagyjából ötven százalékos profittal dolgozik a horvát szennyvíziszapot is fogadó Fehérvári Téglaipari Kft.

Harapni lehetett a büdöset Székesfehérvárról Zámoly felé menet felhúzott ablakok mellett is,

de 34 fokos hőségben nem reteszelhetjük el a szellőzőnyílást, különben megfulladunk. A helyiek valahová a kibírhatatlan és a kellemetlen közé teszik a szaghatást, aminek mértéke nagyban függ a széliránytól. Mi éppen telibe kaptuk. Orgonaillatot persze nem várhattunk, hiszen itt, a Gombócleső-hegyi agyagbányában évi több tízezer tonna szennyvíziszapot fogad a Fehérvári Téglaipari Kft. Ez az anyag végeredményben a WC-k, és mosogatók lefolyóinak esszenciája.

Székesfehérváron 27 éve a téglagyári cég nyeli el a helyi kommunális hulladékot. Sokkal cudarabb volt a világ a nyolcvanas évekig, hiszen addig a kubikgödrökbe került az anyag, talajszigetelés nélkül, éppen hogy lefedve 20-30 centiméter talajréteggel. A rothadó fehérjékből felszabaduló gázokból máig jut az Aldi-Tesco-Metro környékének – ecsetelte a máig ható következményeket Horváth Sándor, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonosa, aki 1970 óta a téglaipari bizniszben, illetve a hulladékfeldolgozásban mozog. Ehhez képest nagy ugrás volt, amikor a hulladékot már csak a városon kívülre, a Gombócleső-hegyi bányagödörbe szállíthatták. Nincs újdonság tehát abban, hogy a helyi szennyvíziszapot ez a telep fogadja, de más dimenzióba került a 20 hektáros agyaggödör attól, hogy nemrég nyilvánosságra került: itt tüntetik el fél Horvátország szennyvíziszapját...

ALAPJAIBAN FORGATNÁ FEL A GAZDASÁGOT A MŰANYAGSZEMÉT VISSZASZORÍTÁSA

ZÖLD INDEX
Szerző: DOMSCHITZ MÁTYÁS
2019.07.15.


Műanyaghulladék-fronton vannak reménykeltő hírek a környezetvédők számára: az Európai Unió 2021-től betiltott egy sor egyszer használatos műanyag terméket, és a műanyag zacskók termékdíjának emelését is több országban napirendre tűzték, ez a magyar kormányban is felmerült már. Mivel a zacskókkal mindannyian napról napra találkozunk, és globálisan évente 500 és 1000 milliárd közé tehető az elhasznált műanyag szatyrok száma, ezekre nagy figyelem összpontosul, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból ezek jelentősége nem túl nagy. A zacskókhoz képest szinte nem is beszéltünk a plasztikhulladék több mint negyedét adó csomagolásról, ami még mindig jócskán alulszabályozott termék.

Manapság már teljesen természetes, hogy mindent egyedien csomagolva találunk a boltokban, sok terméknél már egyenesen azt érezhetjük, hogy csak a borítása különbözteti meg a többi, hasonló árutól.

De ez a múlt század elején még nem volt ennyire magától értetődő, akkor még inkább hosszabb szöveges ajánlókat írtak a márkanevek mellé. 1900-ban a reklámoknak mindössze a 7 százalékán szerepelt egy kép a becsomagolt termékről, de 25 évvel később már a termékek 35 százalékát hirdették megkülönböztető csomagolással, manapság pedig már ez számít általánosnak. Ennek hatására a 21. századra már eljutottunk oda, hogy szinte lehetetlenné vált a csomagolásmentes vásárlás is, a világ összes műanyagtermelésének a 26 százalékából csomagolást készítenek, emiatt a műanyagszemét-ellenes küzdelem szempontjából is nagyon fontossá vált, hogy milyen formában lehet megkapni a különböző árucikkeket a boltokban...

A FIDESZ HISZTIJE JELZI, HOGY NÉHÁNY UNIÓS BIZOTTSÁGI POSZTÉRT BÁRMIRE KÉPESEK LENNÉNEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.07.14.


Ha néhanapján sarokba szorítják a nemzetközi vagy a magyar politikai küzdőtéren, azonnal heves ellentámadásba lendül a Fidesz. Ez történt a minap is, amikor blokkolták néhány uniós képviselőjük bizottsági alelnökké választását. A liberális, zöld és szociáldemokrata frakciók előre jelezték, hogy a lengyel és magyar kormánypárt jelöltjeit nem fogják támogatni az EP bizottságaiban, ám mégis komoly hisztit csaptak idehaza, miután az uniós képviselők betartották ígéretüket. Pedig az ember azt gondolná, hogy a sokat szapult uniós intézmények vezető pozícióiba eszük ágában sincs bejutni a magyar kormánypárti politikusoknak.

Mintha a Fidesz politikusai elfelejtették volna, hogy a cselekedeteiknek következményei is lehetnek, vagyis nem lehet alkudozásokkal, ígéretekkel elsikálni olyan ügyeket, melyek másokban ellenérzéseket váltanak ki. Miután Orbán Viktor végigölelkezte az uniós választás kampányát finoman szólva is kétes populista figurákkal, és méreteseket rúgott bele saját pártcsaládjának politikusaiba, most nehezen veszi tudomásul, hogy mindennek most meg lett a böjtje.

A magyar kormánypárt rossz lóra tett a tavaszi európai politikai hazárdjátékban, és most nehezen veszi tudomásul, hogy ha módjával is, de megkérik ennek a tévedésnek az árát azok, akik ellen fogadott a Fidesz. Deutsch Tamást és Gál Kingát, a két régi motoros uniós képviselőt így is csont nélkül megválasztották a költségvetési ellenőrző és a biztonságpolitikai szakbizottságok alelnökeinek, de három „újonc” nem kapott bizalmat egyelőre az uniós szervektől...

A MENEKÜLTEK KINT TARTÁSA ÉRDEKÉBEN SEMMI SEM DRÁGA EURÓPÁNAK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.07.14.


Amikor Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszter „háborús bűnösnek” nevezi a Földközi-tengerből menekülteket kimentő Sea-Watch kapitányát, illetve a korábbi balközép kormány politikáját folytatva hadat üzen az embermentő civil szervezeteknek – az embercsempészet támogatásával vádolva meg őket –, akkor válik igazán szembetűnővé a (szélső)jobboldali retorika dominanciája a menekültügy és a migráció valóságának értelmezésében. Az életükért szó szerint küzdő bajbajutottak segítése válik háborús bűnné ebben a keretben, a tényleges háborús bűnösök pénzelése, az általuk elkövetett emberiesség elleni bűnök aktív támogatása pedig megnemesül.

A valóság feje tetejére fordítása, illetve a szörnyűségek sora azonban nem áll itt meg: miközben a humanitárius szervezetek kerülnek össztűz alá az „embercsempészet támogatása” miatt,
meggyőző empirikus bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, amelyek alátámasztják, valójában az EU által felkarolt salvinista-orbánista menekültpolitika az, amely az embercsempészetet gerjeszti és ösztönzi.

Bár a Mércén sokszor írtunk már erről, az uniós menekültpolitika és a Salvini-Orbán-vonal hasonlósága mind a mai napig kevéssé hihető hipotézis sokak számára, nem kis részben az utóbbiak által folytatott retorikai hadviselés miatt, mely „bevándorláspártisággal” vádolja Brüsszelt és az uniós intézményeket...

AFRIKÁRÓL FEKETÉN-FEHÉREN

NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: BÁRTFAI GERGELY
2019.07.14.


Negyedszázaddal a ruandai népirtás után szomorú leírni: a magát civilizáltnak nevező világ semmit sem tanult az afrikai tragédiából.

Ruanda olyan, mint „a kőkorszak beteg változata”, állapította meg Keith Richburg amerikai újságíró. A The Washington Post egykori tudósítója röviddel az 1994-es népirtás után sikerkönyvet (Out Of America, 1997) írt Afrikának a Szaharától délre eső területeiről (e cikkben végig ebben az értelemben használjuk Afrika fogalmát, kizárva belőle az északi, arab partvidéket). A riporter nagy várakozásokkal érkezett a földrészre, ahol egykor ősei éltek, de úgy kiábrándult, hogy az igazság nevében sutba vágta a politikai korrektséget – már két évtizeddel Donald Trump előtt. Richburg reménytelen helynek ábrázolja Afrikát, és a kontinens lakóiról sincs jó véleménye. Kész szerencse, hogy felmenőit a kulturált Újvilágba menekítették, még ha zsúfolt rabszolgahajókon is. A szerző maga hangsúlyozza bőrszínét könyvének alcímében: A Black Man Confronts Africa (Egy fekete szembesül Afrikával). 

Sikerének záloga, hogy a fehér közönség rasszista-gyanús sztereotípiáit erősíti meg. A „lusta, buta, erőszakos néger” fantomképe mélyen él az európai lélek legsötétebb zugában. Akárcsak a vele szemben érzett felsőbbségtudat. Nincs ebben semmi új, már Arisztotelész arra jutott, hogy a görögök joga uralkodni a barbár népeken. Hegel úgy látta, Afrikát a piramisok építése után elhagyta a világszellem. Christoph Meiners göttingeni professzor 1790-ben tudományos szándékkal megállapította a „fajok” hierarchiáját, és ennek aljára – közvetlenül az állat fölé – helyezte a feketét, aki nézete szerint „ostobasága folytán szolgaságra született”. E világkép irodalmi terméke Robinson Crusoe és Péntek. A közhelyszerű előítélet él és virul, manapság is eredményesen használják olcsó populisták. 

Csakhogy létezik egy másik klisé is, a jóságos, nemes lelkű afrikai bennszülötté, akit nem rontott meg a civilizáció, aki harmóniában él önmagával és a természettel. Ez Rousseau és Albert Schweitzer víziója. Ezt a romantikus alakot irigyelni lehet, például kiapadhatatlan életöröme, felszabadult szexualitása, muzikalitása, testi adottságai miatt. Mélyen belénk ivódott ez a kép is, bizonyíték rá a dán Karen Blixen világsikere, az Out of Africa (magyarul: Volt egy farmom Afrikában, Sydney Pollack filmváltozatban: Távol Afrikától). Az ellentétes közhelyekben közös, hogy Afrikát az európai kultúra ellenpólusaként határozzák meg, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva a koncepcióba nem illő tényeket. Márpedig klisék csapdájában nehéz árnyalt véleményt alkotni...

HATALMI ÁLMOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.07.14.


Innen már csak egy lépés, és körbehordoztatja a véres kardot, melyet a migránsveszélyre való tekintettel közbeszerzési eljárás és parlamenti döntés nélkül szerzett be Piréziából, vagon-tételben, kissé emelt darabáron, melyből a szállító majd visszacsurgat valamennyit.
A véred meg te adod hozzá előbb-utóbb.
Agresszív kismalac fegyverkezik vadul, ez egy jó üzlet, nem ötfilléres tételekről van szó, itt még a kerekítési összeg is tetemes, emellett az egész ügyletet úgy el lehet dugni, hogy mire észreveszed magad, már vasfazékkal a fejeden ülsz a harcmezőn, jó magyar szablyádat lengetve.
Időnként bánatosan odatéved tekinteted a MÉH-telepre, melyen éppen a kilőtt harckocsikat készítik fel funkcióváltásra: kovácsoljunk lábosokat a tankokból!
Olyan ez, mint a bolond család bevásárlása, a spejz üres, a család fele éhezik, de a fizetésből nem a tartozásokat adják meg, nem a gyereket taníttatják, nem a nagymamát gyógyíttatják meg, míg nem késő, hanem lendkerekes autókat vesznek Apukának, merthogy nem volt neki gyermekkorában és most be kell pótolni a mulasztottakat.
De veszünk harci helikoptereket is, meg törjük a fejünket harci repülőgép vásárláson is, a különösen fontos kormánygépeket már meg is vettük, kicsiket is, ha gyorsan kell menekülni, meg nagyokat is - hátha a Gyurinak lesz ideje bepakolni az aranykészletet.

Ha már egyszer bejött a dolog a Gripenekkel, miért ne jönne be a Párducokkal, most vettünk éppen kikötőt is, úgyhogy egy kisebb flotta beszerzése is aktuálissá válhat, mondjuk a vitéz nagybányai Horthy Miklós hordozó, mellé egynéhány kísérőhajó, a vitéz gumilaky Rogán Tonya cirkáló, meg a Wiking Sigyn romboló.
Közben a János Kórház sebészetén nincs délelőtt melegvíz, a frissen műtött betegeket nyári üzemmódban, hideg vízben mosdatják, nyakig szarban ül az oktatás, az egészségügy, a gyermekek negyven százaléka szegénységben él, a családi pótlékot tizenegy évvel ezelőtt emelték utoljára, a falvakban nincs már orvos, de Malacka elégedett.
Szelektív látása csak a stadionokat ismeri fel, dózerral tolja a pénzt a határontúliaknak, vakulj paraszt.
Sajnálatos, de csatlósaival együtt elvesztettek minden mértéktartást, és úgy tűnik, nem félnek, azt hiszik, hogy sunyi jogászkodással mindent meg lehet úszni.
A látszat egyébként ezt támasztja alá, de nem kellene elfeledkezniük Ceaușescu példájáról sem, a falnak szinte mindegy, ki mögött porzik, ha az előtte állóra lőnek...

A BESZARI NÉPPÁRT ITT HAGY BENNÜNKET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.07.15.


Enyhül a feszültség a Néppárt és a Fidesz között – számol be némi újongással a Hír tv a Die Welt cikkéről. A német lap azt az értesülését osztja meg az olvasóval, hogy a magyar kormánypárt, amelynek tagságát néhány hónapja felfüggesztette a Néppárt (EPP), mintha engedne a szorításból, és noha a végső döntés csak ősszel születik meg, mintha olyan irányba tolná a dolgokat, hogy a végén ottmaradhasson soraiban a Fidesz csoportja is.

Talán nem is véletlen, hogy a napokban Kövér László újra nagyképűen fogalmazott, kijelentette, hogy a Néppártnak nagyobb szüksége van a Fideszre, mint fordítva. A Die Welt ezt lényegében megerősíti, amikor arról értekezik, hogy ahhoz, hogy megszavazzák bizottsági elnöknek a német van der Leyent, szükség van a magyar párt szavazatira is.

És ilyenkor bizony félreteszik az európai politikusok az érzékenységüket; igyekeznek meg sem hallani a magyar parlament elnökének őket lekicsinylő szavait. Ami persze igaz fájdalmat okoz nekünk itthon, saját tehetetlenségünk nagyítódik fel ilyenkor. Mert ugyan kénytelen-kelletlen tudomásul vettük, hogy Kövér László lenéz, megvet, sőt semmibe vesz bennünket, sőt ha csak teheti meg is alázza az ellenzékieket, képviselőit lényegében kiszorítja a parlamenti munkából, de azért abban bíztunk egy picit, hogy ha ezt európaiakkal teszi, azt nem ússza meg szárazon...

KÜLFÖLDRE MEGY? MUTATJUK, MELYIK BANK A LEGJOBB! - NYÁRRA MEGINT GYENGÜLT A FORINT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.15.


A turisták az előző évben és az idén is bosszankodva láthatták, hogy a nyári szezonra meggyengül a forint. A hétvége előtt a mélyponthoz képest majdnem 13 forinttal került többe az euró. Körülbelül ennek fele úszható meg azzal, ha jó bankot választunk.

Bár sokan még mindig azt hiszik, hogy a kártyás külföldi költés olcsóbb, mintha pénzváltónál szerezné be valaki az eurót, ez már régóta nincs így. Az Azénpénzem.hu legfrissebb felmérése szerint (ennek részleteiről itt tájékozódhat) a valutaváltók legjobb átlagos árfolyama és a kártyánál alkalmazott konverziós árfolyam között több mint 6 forint eurónként a különbség – nem a bankok javára.

Ez az eltérés a tavalyi síszezonban még alig haladta meg a 4 forintot. Érdemes felidézni (ahogy azt tettük már többször is), hogy a tranzakciós illeték bevezetése előtt, 2012 nyarán még – logikusan – százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni, ha valaki inkább kártyával fizetett külföldön.

Nem csak erre érdemes azonban a rendszeresen külföldre utazóknak figyelniük. Bőven akadhatnak ugyanis, akik úgy látják, a kényelem és a biztonság megér ennyit. Az sem mellékes, hogy azoknak, akiknek jövedelme pénzintézeti számlára érkezik, a tranzakciós illeték miatt komoly összegbe kerülhet az is, hogy kápéban hozzájussanak ahhoz a pénzhez, amivel felkereshetik a pénzváltókat...

A HONVÁGYNAK NEM SZABAD BEDŐLNI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.07.15.


A határátkelők közül sokan a leginkább a honvágytól tartanak. Persze érdemes figyelembe venni, hogy az emberre rátör majd az érzés (elvégre a kultúrsokk egyik fázisa), ám azt is érdemes tudni, hogy az érzés egy idő után elmúlik, sokaknak pedig éppen a hazalátogatások segítenek… Négy történet.

Eleinte rettegtünk a honvágytól

„Két éve költöztünk Budapestről Hollandiába. Eleinte rettegtünk a honvágytól, mert már sokfelől hallottuk, hogy előbb-utóbb ránk törhet. A lakásunkat megtartottuk, hogy bármikor vissza tudjunk menni.

Beterveztük a hazautazást 3 hónappal a kiköltözést követve, egy hetet szántunk rá. Az első 2-3 napban jó volt összefutni barátokkal, ismerősökkel, aztán kezdett elmúlni a varázsa.

Szennyezett levegő, koszos utcák, autók mindenhol, frusztrált emberek. Alig vártam, hogy vége legyen. A szülővárosomba el sem mentünk. Nem hiányzott a hangulata, ahogy az emberekből dől a panasz és a keserűség, vagy a rágódás az apró-cseprő problémák felett.

A Balatont továbbra is szeretem, megyek, ha tudok. Ott van egy összeszokott társaság, ami egy üde színfolt a magyar valóságban.

Budapesten egyébként nem volt rossz dolgunk, nem voltak anyagi problémáink. Szuper helyen laktunk. A kiköltözés után 1-1,5 évig szinte minden nap eszembe jutott a környék, ahol laktunk, a hazaérkezés a hegyre.

Ez okozott némi honvágyat, de már tudtam, hogy ennek nem szabad bedőlni. Kellenek a látogatások néha. Azok után mindig belátom, hogy jó döntés volt eljönni.

Nem tudom miért, de én abszolút nem tudom ezt a magyarság dolgot átérezni. Magyarországra születtem, de ezt nem én választottam. Nem panaszkodom, de eljöttünk máshova, ami hozzánk jobban passzol.

Azt nézem, hogy a környezetem mit ad, hogy be tudok illeszkedni, kevesebb a stressz, boldogabbak az emberek körülöttünk.” (Endre)...

ITT AZ IDŐ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2019.07.12.


Minden ellenkező állítás dacára Magyarországra ismét ráköszöntött az elnyomás korszaka. Diktatúrában élünk, akkor is, ha összeül egy testület, amely a parlament névre hallgat. Ez a testület azonban nem több egy lepelnél, annak eltakarására, hogy az országot egyetlen személy irányítja, aki ukázait törvénynek álcázva közli az alattvalókkal. Akinek kételyei lennének, elolvashatja e testület és bizottságai ülésein készült jegyzőkönyveket, amelyekből megállapítható, hogy minden kormányzati beterjesztés vita nélkül, s ha a beterjesztő kéri, kevesebb mint egy nap alatt elfogadásra kerül. Elolvasható az is, hogy minden ellenzéki előterjesztés vita és megtárgyalás nélkül a kukában landolt. Akinek kételyei lennének, gondolja végig, a miniszterelnök-pártelnök által a Sándor-palotába ültetett, köztársasági elnöki címmel felruházottak hány alkalommal tagadták meg az eléjük terjesztett iromány kézjegyükkel történő szentesítését. Akinek kételyei lennének, gondolja végig, hogy a miniszterelnök-pártelnök által kineveztetett, Alkotmánybíróságnak elkeresztelt testület hány alkalommal mondta ki, a kihirdetett ukáz alkalmazhatatlan.

A hatalom immár tizedik éve lábbal tiporja az itt élők emberi méltóságát, alapvető jogait. Rátelepedik életükre. Beleszól ügyes-bajos dolgaikba. Jól tudja, a jövő záloga az ifjúság, s miután övé a jelen és a jövő, jogában áll dönteni az itt született gyermekek sorsáról. Jogában áll kimondani, szegény család gyermekének nem jár a szülői szeretet. Nem segítséget nyújt ezért a gyermek neveltetéshez szükséges körülmények kialakításához, hanem a rossz lakáshelyzetre hivatkozással kiemeli a gyermeket az anyai ölelésből, és „államosítja”. A hatalom úgy gondolja, jogában áll kimondani, szegény család gyermekének nincs joga a tisztességes megélhetéshez, tíz éve nem emeli a családi pótlékot, mivel ez ellentétes a munkaalapú társadalom elvével. A hatalom úgy gondolja, jogában áll kimondani, szegény család gyermekének nincs joga tanulni. Leszállítja a tankötelezettség idejét tizenhat éves korra. Iskola helyett várja a közmunka a fiatalokat. Ezeknél a családoknál eddig tart a családvédelmi akcióterv. Ezek a családok védtelenek. Ki vannak szolgáltatva a hatalomnak. A társadalom peremén tengődnek. Esélyük sincs a felemelkedéshez.

Ez a hatalom magabiztos. Eddig az elesettekbe, a védekezésre képtelenekbe, a szegényekbe, a rokkantakba, a sérültekbe, a fogyatékosokba, a más országból érkező, segítségre szorulókba rúgott bele, ahol csak tudott. Most lépett egyet. A hatalomgyakorlás új vonásaként kiosztott néhány kokit a középosztályhoz tartozók részére is. Érezniük kell, nincs kibúvó. Ennek az államnak valóban első a gyermek. Olyanná, azzá kell válnia, amilyennek a hatalom akarja. Megszületett az új direktíva. A jövőben minden gyermeknek – az eddigi ötéves kor helyett – négyévesen óvodába kell lépnie. A jövőben minden gyermeknek, aki adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, iskolába kell iratkoznia. Nincs többé iskolaérettség. Nincs többé rugalmas iskolakezdés. A jövőben minden gyermeknek be is kell ülnie az iskolapadba. Nincs többé magántanulói jogviszony. A jövőben minden iskolában az állami tananyagot kell oktatni. Nincs többé alternatív iskola. A hatalom kegyes, a tantervtől harminc százalékban el lehet térni.

A szülők válaszúthoz érkeztek. A lehetőségek adottak, belenyugvás a jogtiprásba, vagy harcolni a szülői jogokért: az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata szerint „elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntése, hogy milyen oktatásban kívánják gyermekeiket részesíteni”; a gyermek jogairól szóló egyezmény rögzíti: „A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre (...) hárul.” Mit tehetnek azok, akik a harcot választják? Választhatják a passzív rezisztenciát, s nem veszik tudomásul a változásokat. Ehhez meg kell győzni az intézményeket, legyenek partnerek. Lehetséges megoldás az aktív tiltakozás, aláírásgyűjtéssel, demonstrációkkal. Ehhez kellene az érintettek egységes fellépése és a társadalom szolidaritása. Hosszadalmas, de elvezethet a megoldáshoz a kötelezettségek alóli mentesítés érdekében indított hatósági eljárás, ezt követően a bírósági jogorvoslat, majd az alkotmánybírósági eljárás minél nagyobb számban történő megindítása, s legvégül az Emberi Jogok Európai Bíróságának megkeresése. Igazán látványos az lenne, ha a tanulók – szüleikkel együtt – szeptember első tanítási napján megállnának az iskola kapuja előtt, s nem lépnének be rajta...


"A JELENLEGI VEZETÉS ALKALMATLAN" - GYŐZTES PÁLYÁZATÁBAN ELŐDEIT EKÉZI A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ÚJ VEZETŐJE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.07.15.


Megszereztük a Természettudományi Múzeum augusztus 1-jétől hivatalba lépő, új főigazgatójának pályázatát. A még az MTM dolgozói előtt sem ismert dokumentumból kiderül, hogyan próbált az erős politikai hátszéllel érkező Bernert Zsolt számos ponton már pályázóként a kormány kedvében járni, hogyan emelné ki saját területét a többi közül, és nem utolsósorban: 
hogyan becsmérli már szinte komplexusosan az intézmény jelenlegi vezetőit.

Messzemenőkig igyekszik a kormány kedvében járni és a földig gyalázza elődei munkáját pályázatában a Természettudományi Múzeum leendő főigazgatója – derül ki a még a múzeumi dolgozók előtt sem ismert, hvg.hu birtokába került dokumentumból.

A februárban kiírt főigazgatói pályázaton – ahogy arról beszámoltunk - a múzeum antropológusa, a néhány éve még csontkovácsként és életmód-tanácsadóként is dolgozó, a Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésen visszatérően szereplő és a Magyarságkutató Intézetnél is felbukkanó Bernert Zsolt nyert. A posztját augusztus 1-jétől átvevő, erős politikai hátszéllel érkező antropológus azóta két alkalommal is kiállt a múzeum dolgozói elé, ám az intézménnyel kapcsolatos terveiről a minisztérium felé vállalt titoktartásra hivatkozva eddig csak keveset árult el.

Az MTM munkatársainak – ahogy pár nappal ezelőtti cikkünkben megírtuk – az az egyik legfőbb aggályuk vele kapcsolatban, hogy a kormányakarat végrehajtóját látják benne, attól tartanak, hogy mindent megcsinál majd a következő években, amit „fentről” kérnek, ideértve a dolgozók legnagyobb félelmét: a múzeum Debrecenbe költöztetetését is. (Az áttelepítés szándékáról ebben, a lépés veszélyeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

Bernert Zsolt viszont láthatóan nemcsak végrehajtó lesz, hanem már pályázatában is igyekezett saját ötletekkel a kormány kedvében járni: a dokumentumban végig múlt időben beszél a múzeum egységes (fővárosi) elhelyezésének lehetőségéről, és az intézmény majd minden jelenlegi egységénél felveti a vidékre költözés-költözetés ésszerűségét...

MEGÉRI LEMONDANI A KÁBELTÉVÉ-ELŐFIZETÉST?

G7 BLOG
Szerző: STRAUB ÁDÁM
2019.07.14.


A földi sugárzású, a kábel- és az IPTV-szolgáltatás csak lomhán kullog a technológiai fejlődés mögött, mivel igazán kiemelkedő, ultra-HD minőséget kizárólag az olyan szolgáltatók nyújthatnak, mint amilyen például a Netflix – írtuk néhány hete. A streamingszolgáltatások előretörése töretlen: a Deloitte elemzése szerint az Egyesült Államokban az idén már többen (69 százalék) fizettek elő legalább egy online streamingszolgáltatásra, mint olyan előfizetéses tévészolgáltatásra, mint amilyen a kábeltévé. Az utóbbira ugyanis már csak az amerikaiak 65 százaléka költ. Egyelőre sehol másutt a világon nem ilyen magas a „cord cutterek”, vagyis a kábeltévés (vagy bármilyen más hagyományos tévés) előfizetésüket lemondók száma, mint az USA-ban, napjainkban ugyanis valószínűleg itt a legjobb a szolgáltatások ár-érték aránya.

Az amerikai szolgáltatók meglehetősen drágán adták a tévé-előfizetéseket, miközben a Netflixen és az HBO-n kívül rengeteg más helyi médiavállalat kínál már online szolgáltatásokat. A Deloitte szerint egy tipikus amerikai felhasználó átlagosan három különböző streamingszolgáltatásra fizet elő. A Deloitte számai szerint az amerikai felhasználók már több időt (46 százalék) töltenek fizetős videoszolgáltatások előtt, mint azok ingyenes alternatíváival (29 százalék), így az sem meglepő, hogy idén novemberben a Disney cég is saját online videós szolgáltatást indít majd az országban...

BAYWATCH ÉS ILLIBERIZÁCIÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.15.


Az Úr 2019. évében már hatszáznyolcvankettő (682) menekülő ember fúlt vízbe a Földközi-tengeren, valamint huszonhét (27) kiránduló a Dunán, és még számosan máshol a földgolyón mindenféle médiafelhajtás nélkül. Carola Raketét, aki a tengeren mentette a fuldoklókat, Salvini pribékjei bebörtönözték majd kiutasították az országból, Jurij Csaplinszkijt, aki a Hableányt elsüllyesztő, mitikus nevű Viking Sygin kapitánya volt, Orbán Pintére óvadék ellenében szabadlábra helyezte.

Az egyik életeket mentett, a másik életeket vett el, sorsuk mégis szinte azonos, ebből is kitetszik, hogy bolond egy világban élünk aljassággal fűszerezve. Budapesten Pintér belügyes egy hajó orrában, áldásra emelt kézzel flangált a tragédia helyszínén, hogyha segíteni már nem tudott, akkor kétes diadalt arasson. Ugyanő a főnökével meg a többi illiberális huszárral együtt pedig azt mondja, a tengeren lévő fuldoklók nyugodtan megdögölhetnek, amit Bakondi szerint azért tesznek, hogy “felébresszék a segíteni akarást”.

És ez sikerült is a jelek szerint, mert Heiko Maas német külügyminiszter megunta a lelketlen tökölést a tengereken, létre kívánja hozni a “segíteni készek szövetségét”, s ezzel a Földközi-tengeren keresztül érkező menedékkérők önkéntes elosztását és befogadását szorgalmazza. Mert, mint kifejtette: “Megengedhetetlen, hogy a földközi-tengeri életmentés továbbra is azon a vitán bukjon el, hogy a kimentett embereket hogyan osztják szét.” Ebből kitetszik, hogy emberből van a bácsi, ki is húzza a gyufát majd minálunk.

De úgy tűnik, mindenre gondolt, ismeri Orbán meg a haverjai aljasságát, így az az ajánlata, hogy „Tovább kell lépnünk azokkal a tagállamokkal, amelyek készek menedékkérőket befogadni, és a többi tagállam is bármikor csatlakozhat”. A szociáldemokrata külügyminiszter úgy gondolja, elfogadhatatlan az, hogy minden egyes érkező hajónál alkudozás kezdődik “emberéletekről”. – Ehhez képest mi ott tartunk, hogy Bakondi tegnap így nyilatkozott: “A liberális csoportok és az illegális bevándorlók egymásra találásáról van szó, ami a belbiztonsági veszélyeztetettség egy új fázisát jelenti.”...

MEGALÁZÓ VOLT – NOVÁK FERENC: ELKÉSZÜLT A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ, AZTÁN RÁJÖTTÜNK, HOGY NEM A MIÉNK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HAJBA FERENC
2019.07.15.


Négy évig tartott a huzavona, aztán Zoboki Gábor építész csapata jóvoltából, szakmai kéréseink megfogadásával elkészült a Nemzeti Táncszínház. Isteni hely, szinte a világ csodája. A megnyitón mindenki eszméletlenül boldog volt. Aztán elkezdett működni az intézmény, és egyszer csak rájöttünk, hogy ez a táncszínház nem a miénk – mondja Novák Ferenc, a Tataként ismert Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a nemzet művésze, az amszterdami Nemzetközi Táncszínház korábbi koreográfus-rendezője, a Honvéd Együttes egykori művészeti igazgatója. Inkább szomorú, mint dühös, de a tekintélyével, érveivel mindvégig kiáll azok mellett, akik a táncszínház mostani működési modelljét meg akarják változtatni.

Nyolcvannyolc évesen most is itt van a győri táncfesztiválon, külföldi vendégeket kalauzol, fogadja a véleményét kérő fiatal alkotókat, mindenkivel beszélget, megnéz minden előadást. A tánc őrizte meg ennyire egészségesnek?

– A koromnak megfelelő állapotban vagyok, hat éve megműtötték a térdem, egy kitűnő barátom trancsírozott szét, az állás nehezemre esik, háromszáz méter séta után meg fáj a lábam. Táncolni már nem tudok, de irányítani igen, ha szükség van rám. Nemrég a marosvásárhelyi magyar hivatásos együttes kért fel, hogy írjak forgatókönyvet Kányádi Sándor költőről, akivel negyven évig testi-lelki jó barátok voltunk. Távolabbi barátaink jól szórakoztak éles, de állítólag szellemes vitáinkon, ezek egyikét az irodalom is megőrizte. Bárdos Artúr kolozsvári költőt látogattuk meg Dortmundban élő lányánál. Sándor, aki egy rántottát is alig tudott megcsinálni, engem akart kioktatni arról, hogyan kell tárkonyos bárányfejlevest főzni. Jól összevesztünk, a téma fontosságát jelzi, hogy Sándor is, én is megírtuk a történetet, és több irodalomtörténeti műben is idézték. Na szóval, a forgatókönyvben Kányádi vízióját akartuk felvillantani. (Rendező-koreográfus Juhász Zsolt, munkatársa Ágfalvi György.) Az emeltebb színpadrészen, kissé ködbe burkolózva megjelenik egy férfi, a költő, aki mozog, de nem székely verbunkot táncol, inkább kortárs színházi mozdulatokat tesz. Verstöredékeket játszunk be Kányádi saját hangján, majd az ő kedvenc vidékeinek, tájainak ismert táncait láthatja a közönség. Nem önálló betétként. Ezek a táncok is lassanként semmivé váltak, majd egy színész verset mond, Kányádi legfontosabb gondolatait idézi. Az emelt színpadon újra és újra megjelenik a vízió, ami egy idő után eltűnik, helyette már a lenti táncosok állnak. A vízió tovatűnik, de Kányádi hangja ott marad, talán örökre...

SZABAD SZEMMEL: KRITIKUS HELYZETBEN A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.15.



Franciaország azt szeretné, ha a két hete kezdődött finn uniós elnökség alatt, vagyis még az év végéig befejeződne a jogállami eljárás Magyarország ellen. Ezt az európai ügyekért felelős államtitkár közölte. Amélie de Montchalin kitért arra: pontosan tudják, melyek a 7-es paragrafus erősségei, illetve gyengéi, és mivel a tagok együtt fogják kitapasztalni azokat, francia részről utána valami stabilabb mechanizmust kívánnak létrehozni. Jelezte: Párizs egyetért a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel abban, hogy a jövőben a tagállamok csak akkor kaphassanak pénzügyi segítséget Brüsszeltől, ha betartják a jogállami elveket. Azzal érvelt, hogy az EU-n belül alapvető a demokratikus normák, a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása, vagyis, hogy a dolgok kiszámíthatóak és ne önkényesek legyenek, mert enélkül nincs kölcsönös bizalom. Hozzátette, hogy a döntést mindig az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, az EBESZ, vagyis tekintélyes testületek mondhatnák ki. Ám itt nem arról van szó, hogy meg kell büntetni egy államot, vagy annak polgárait. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 15 éve nagyon sok ország éppen azért csatlakozott az unióhoz, mert olyan szervezetre vágyott, ahol megvédik a demokratikus szabályokat. Szólt arról is, hogy Timmermans megválasztása főleg a Visegrádi Csoport miatt hiúsult meg, de mások is ellenezték. Azt nem tartja túlzottan tragikusnak, hogy Közép-Európának nem jutott vezető pozíció, mert az EU nem regionális tömbök szövetsége. Megemlítette ugyanakkor, hogy Franciaország szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani a térséggel, de konkrét programok alapján. Azt azonban nem tartaná jónak, ha a négyek a jövőben szekértáborként működnének az EU-n belül, mert az sértené az európai szellemet.

Kritikusnak minősíti a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, sőt, bizonyos vonatkozásokban az alkotmányos válság közeledtére figyelmeztet az a jelentés, amely az Európai Bírói Egyesület tényfeltáró bizottságának április végi, magyarországi látogatása alapján készült. A kiszivárgott dokumentum a többi közt kifogásolja, hogy nem váltották le Handó Tündét és nem korlátozták az Országos Bírói Hivatal túlhatalmát. Továbbá, hogy a hatalom önkényesen belenyúl a kinevezésekbe. Az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztási eljárása pedig bohózattal ért fel. A magyar igazságszolgáltatás állapota lesz a központi téma ma Bécsen az osztrák szakminisztériumban, az „Európa és a jogállam” c. rendezvényen. Az osztrák Bírói Egyesület elnöke igen fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi gondokra. Annál is inkább, mivel a hatalom rátenyerelt a sajtó jó részére, ennélfogva a magyar kollégák számára nemigen van fórum, hogy nyilvánosságra hozzák aggályaikat.

A szocialisták európai pártcsaládjának főtitkára szerint jó volna, ha a Bizottság elnöki posztjának várományosa elhatárolódna a jobbos, illetve jobboldali-nacionalista pártoktól, mert mind inkább látszik, hogy nélkülük nem tudja megszerezni a tisztséget. Azaz ki kellene jelentenie – mutatott rá Achim Post -, hogy semmiképpen sem szeretné, ha a magyar, lengyel, vagy olasz populisták támogatásával kapná meg a megbízatást. A lap megjegyzi, hogy a két nap múlva esedékes választás miatt reszkethet a német politikus, mert egyáltalán nem biztos, hogy összejön számára a többség. A zöldek és a szélsőbalosok már jelezték, hogy nem tartják jó jelöltnek, a német szociáldemokraták pedig teljesen alkalmatlannak tekintik. A liberálisok egyelőre nem foglaltak állást. Szijjártó Péter viszont az egyik német helyi lapnak adott nyilatkozatban megismételte, hogy a Fidesz a menekültpolitikával kapcsolatos kemény vita ellenére megszavazza Ursula von der Leyent, mondván, hogy az tiszteli a tagállamokat. A miniszter ugyanakkor újabb viszályokat helyezett kilátásba, amikor arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a jövőben még inkább a migráció leállítására igyekszik rászorítani az EU-t...