2022. július 10., vasárnap

JOGUNK VAN SZÜLŐVÉ VÁLNI?

QUBIT
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2022.07.09.


Általában úgy gondoljuk, hogy a döntés, hogy szülővé válunk-e, a legszemélyesebb döntések közé tartozik. Senkit nem szabad arra kényszeríteni, hogy szülő legyen, és szélsőséges kivételektől eltekintve megtiltani sem lehet senkinek, hogy szülővé váljon, ha szeretne. Ha szülővé szeretnénk válni, jogunk van szülővé válni: szabadságunkban áll. Nem kell figyelembe vennünk sem a jövendőbeli nagyszülők, sem az állam, sem a gyerekes és gyerektelen barátok elvárásait, és ha ezek közül bárki bele akarna szólni a döntésbe, azt súlyos jogtalanságnak éreznénk. Ez az elképzelés igen elterjedt, például a gyermekvállaláshoz, családalapításhoz való jogot számos emberjogi alapdokumentum, köztük az Emberi jogok európai egyezménye is elismeri.

De csakugyan szabadságunkban, jogunkban áll szülővé válni, csak azért, mert szeretnénk? Elvégre a szülői döntés alapvetően érinti egy másik ember, a gyerek érdekeit, kilátásait, életesélyeit. Vajon csakugyan meghozhatnánk egy ilyen döntést pusztán azon az alapon, hogy szülővé akarunk válni, hogy a szülővé válás szerepel terveink, céljaink között? Vagy ellenkezőleg: nem áll szabadságunkban szülővé válni?

NEM SZÉGYELLEM, NEM BÁNOM, EZ AZ ÉN TESTEM – VILÁGSZTÁROK AZ ABORTUSZRÓL

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2022.07.10.


Amióta az amerikai legfelsőbb bíróság eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét, és a terhességmegszakításról szóló szabályozást szövetségi szintről a tagállami törvényhozások jogkörébe tette át, nemcsak a nőjogi szervezetek rendeznek tüntetéseket, de több ismert ember is megosztja nyilvánosan terhességmegszakításának történetét. Miközben a társadalmi kérdés politikai színezetet kapott, az is világossá vált: az USA-ban fellángolt abortuszvita az egész világra hatást gyakorol majd, és már annak is látszanak jelei, hogy akár Magyarországon is ismét napirendre kerülhet a kérdés. A kormányhoz kötődő Magyar Nemzetben belengetett „gyilkosság-narratívával” ugyanakkor Uma Thurmantől Milla Jovovichon át Lil' Kimig jó néhány, terhességmegszakításon átesett, ismert színésznő, énekesnő és művész sem ért egyet, és el is mondják, hogy miért.


Több ezer ember demonstrált szombaton a washingtoni Fehér Ház előtt, hogy követelje Joe Biden amerikai elnöktől, álljon ki határozottabban az abortuszjogok mellett. A BBC tudósítása szerint a tüntetés résztvevői – akiknek számát az egyik szervező több mint tízezresre, a magyar állami hírügynökség ezerre becsülte – zöld sálakat tettek ki a Fehér Ház kerítésére, emlékeztetve az argentin nők abortuszhoz való jogért folytatott küzdelemre...


ÉRDEMES-E MOST ÁTVÁLTANI A FORINT MEGTAKARÍTÁST EURÓBA?

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2022.07.10.


Segít a mindennapi pénzügyi döntésekben a Napi.hu. A Financiológus rovatban olvasói leveleket válaszolunk meg, a lapunk csapata és külső szakértők tudását felhasználva. Írjon nekünk bizalommal a financiologus@napi.hu címre!


Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.

A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.

Az elmúlt héten ismét újabb történelmi mélypontra került a forint a világ nagyjából minden valutájával szemben. A Bloomberg összesítése szerint az utóbbi hat hónapban egyetlen feltörekvő piaci deviza sem gyengült annyit, mint a forint. Nem meglepő, hogy ezek után több olvasónk is azzal a kérdéssel fordult szakértőinkhez, érdemes-e átváltania a megtakarítását euróba vagy más devizába...

MIÉRT VAN MÉG MINDIG FELFORDULVA A VILÁG, HA A JÁRVÁNYBÓL MÁR KIKECMEREGTÜNK?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.07.10.


2022 nyarán könnyen esik az ember abba a nosztalgia-csapdába, hogy a koronavírus-járványt egy nagy vízválasztó eseménynek tartja. Mintha a 2020 tavaszi leállások előtt minden gördülékenyen működött volna, azóta pedig minden elromlott. Nem talál magára a globális gazdaság. Miért nem lehet egyszerűen helyreállítani, újraindítani a pandémia előtt jól működő világkereskedelmet? Miért nem tudjuk összeilleszteni a szétszakadt ellátási láncokat? Ehhez hasonló kérdésekkel kerestem meg Kálmán Annát, a KPMG tanácsadócég szenior menedzserét, hogy néhány konkrét példán is bemutassa, mi áll a problémák hátterében.

A nosztalgia-csapda egyébként azért érdekes, mert részben megalapozott, részben azonban egyáltalán nem az. A meghatározó trendek jó részének ugyanis nincs is túl sok köze a járványhoz, vagyis az ellátási zavarok jelentős részével ma akkor is szembesülnénk, ha nem lett volna a koronavírus miatti leállás. Ám az is igaz, hogy a Covid a mozaiknak egy olyan meghatározó eleme, amely még ma is súlyosbítja a helyzetet, amikor a járvánnyal lényegében megtanultunk együtt élni...

A KOPINT-TÁRKI 2022/2 KONJUNKTÚRAJELENTÉSE

KOPINT-TÁRKI
Szerző: Kopint-Tárki Konjuktúrakutató Intézet
2022.07.09.


Megjelent a Kopint-Tárki 2022/2 konjunktúrajelentése „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2022 nyarán” címmel.

Magyarországon az év eleji masszív kormányzati kifizetések a magánfogyasztás példa nélkül álló emelkedését generálták, ami – a szintén jó ütemben bővülő vállalati és háztartási beruházásokkal karöltve – 8,2%-os GDP-növekedést tettek lehetővé az idei első negyedévben. A 10% fölé emelkedő infláció és a júniusban szintet lépő jegybanki kamatemelés, világgazdasági szinten pedig az amerikai FED immár agresszív kamatemelési politikája, illetőleg az orosz-ukrán háború potenciálisan robbanásveszélyes következményei által keltett recessziós aggodalmak apasztják a háztartások vásárlóerejét, rontják a vállalatok beruházási kedvét, és meggátolják az export nekilendülését. A Kopint-Tárki 4%-on tartja GDP-növekedési előrejelzését.

A jelentés itt, a sajtóösszefoglaló itt, a prezentáció pedig itt tölthető le. A sajtótájékoztató felvétele elérhető itt.

ITT OLVASHATÓ

RÉGI HOLLAND MINTÁT KÍNÁL ORBÁN VIKTOR MAGYARORSZÁGNAK, CSAK NEM BESZÉL RÓLA

AZONNALI
Szerző: CSIZMADIA ERVIN
2022.07.08.


Nem állítom, hogy a holland pillér-demokrácia a demokráciák legjobbika (már csak ezért sem, mert fénykora nagyon régen volt), azt azonban állítom, hogy a Fidesz politikájában érzékelek jeleket egyfajta pillér-demokrácia létrehozására. Az elmúlt 12 év voltaképp egy „pillér-ajánlat”, amely egy Magyarországon eddig ismeretlen társadalom-modell kipróbálásáról szól.


Aki végig élte az elmúlt 32 év magyarországi politikáját, az bizonyára fel tudná idézni, mennyiszer szakadt ki belőlünk: de jó lenne olyannak lenni, mint Ausztria! De jó lenne olyannak lenni, mint Franciaország! De jó lenne olyannak lenni, mint Amerika! De jó lenne olyannak lenni, mint Hollandia!

Akik átélte ezeket az évtizedeket, annak nem kell bemutatni, hogy a rendszerváltás utáni időszak két fő jelszava (szabadság és jólét), a fejlett

nyugati társadalmak két legjellemzőbbnek vélt tulajdonságának itthoni adaptálására vonatkozott

– a Mozgó Világ 1993. 8. száma például Jólét vagy szabadság? címmel közölt nagy közvéleménykutatást.

Aztán persze keserűen kellett megállapítanunk, hogy se a szabadság, se a jólét nem vált valóra olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna, és se Amerika se Franciaország se Németország se Hollandia nem lettünk. Méricskélhetnénk persze, hogy mennyire nem lettünk olyanok, mint az említett országok, és arról is ejthetnénk szót, hogy miért nem lettünk olyanok. De most nem méricskélünk.

Most más a cél; az, hogy a Nyugattól való tanulás itthoni mechanizmusát vegyük bonckés alá, és rámutassunk arra, hogy

tanulni is legalább kétféleképp lehet, és mi csak egyiket alkalmaztuk.

Lehet tanulni a Nyugat aktuális jelenéből és lehet a Nyugat fejlődéstörténetéből. Mi akkor – és az óta is – az előbbire koncentrálunk. Szerintem pedig az utóbbi legalább ilyen fontos. A Fidesz-ellenzék viszonyt pedig akár le is írhatjuk a két tanulási forma különbségeként...

KETTŐS ÜGYNÖKÖK, DEZINFORMÁTOROK, TÖMEGGYILKOSOK – ÚJ KÖNYV A SZOVJET TITKOSSZOLGÁLATOKRÓL

ÁTLÁTSZÓ / KÖNYVAJÁNLÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.07.07.


Bernard Lecomte francia újságíró Magyarországon néhány hónapja megjelent könyve, a KGB – A szovjet titkosszolgálatok története átfogó képet fest a szovjet államszervezet és politikai rendőrség hét évtizedes történetéről. Az 1917-es évvel induló műből egy véres korszak képe bontakozik ki, ami azonban sehogy se akar véget érni. Az orosz-ukrán háború negyedik hónapjában az olvasó döbbenten ismer rá a szovjet titkosszolgálatok egykor mindenható urai és a volt KGB-tiszt, Vlagyimir Putyin módszerei közti hasonlóságra.

Hosszú évekig tudósított Moszkvából és a szocialista blokk országaiból több francia lap számára Bernard Lecomte, aki a KGB – A szovjet titkosszolgálatok című művének oroszországi kiadásakor azt nyilatkozta: a titkosszolgálatok jelenléte mindig érezhető volt moszkvai tartózkodása idején. „A közelmúlt eseményeiből láthatjuk, hogy a történelem ismétli önmagát. A Navalnij-ügy, a fehéroroszországi tüntetések elfojtása – ez mind ismerős minta. Ez a KGB természete.”...

JÓ KIS KOMPROMISSZUM - AVAGY AZ ELLENZÉK BUKÁSA

NÉPSZAVA
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2022.07.09.


Több elemző szerint az előválasztás nem hozta meg az elvárt eredményt, drága és kontraproduktív volt. Nem azok és nem úgy kerültek a mai parlamentbe, akikre az előválasztások során, vagy éppen a rendszer kiötlőinek idealisztikus gondolataiban számítani lehetett volna.


Előválasztások

Az ellenzéki pártok együttműködése az előválasztások előtt is távol volt az ideálistól. Csakhogy erősödött az ellenzéki szavazók összefogásra irányuló követelése, az idő szorított, miközben a DK és az MSZP még mindig gyanakvással méregette egymást, a kisebbek pedig túlélési gyakorlatokat folytattak. A legtöbben mégis így okoskodtak: minek szétszavazni, ha együtt biztosabb a győzelem. A pártok tudomásul vették a közhangulatot, amúgy sem bírtak egymással. Az előválasztás frappáns megoldásnak tetszett, afféle biztatás a túlélésre. Rádöbbentek, hogy a választásig tartó rövid időszakban nincs érvényes elszigetelt növekedési pálya, ahhoz korábban (és más ágyakban) kellett volna ébredni. Igaz lehet ez a DK-ra és a Jobbikra is, de akkoriban a Momentum stratégiája is a széles szövetség lehetett. Az MSZP a Párbeszéddel együtt itt érezte a megújulás esélyét, az LMP pedig alkalmat látott arra, hogy a zöld mitológiát politikai erővé varázsolja.

A szabályokat kezdettől fogva úgy szerkesztették, hogy a pártelitek stabilan tarthassák magukat. Persze az együttműködési mechanizmust nem csak a bizalom, hanem a bizonytalanság és az egymással szemben táplált gyanúper is áthatotta, ennek fő jele az egyetértési, vagyis a vétójog volt. A szövetség (a Hatok) falat húzott önmaga köré: az ellenzéki térfél egészére kizárólagos jogot formáltak (ami a Kutyák miatt is, kezdettől kérdéses volt), a jelöltekről tárgyalások során ők állapodtak meg. Közben több kívül rekedt szervezet is részese akart lenni a rendszer leváltásának, de a Hatok – amíg lehetett – ellenálltak, miközben befogadó magatartásuk "üzemmódi" feltétel lett volna, őket azonban nem ilyen fából faragták. Talán ennél a pontnál kezdődött meg az ellenzéki szavazók elszivárgása. A pártok és gyakran lejárt szavatosságú holdudvaraik nem tudták elég okosan kezelni a külsőket.

Az előkészítés bürokratikusan haladt: mindent többször megrágtak, a pártelnökök technikai kérdésekben is magukhoz vonták a döntést. A tapasztalat szerint ilyesminek három oka lehet: a kompetencia (ismeret) hiánya, a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Mellettük ott volt néhány irritáló formula is: ha a Hatokon kívüli jelölt érkezett, előre csatlakoznia kellett valamelyik frakcióhoz. Ám ha a helyiek visszautasították, nem volt befogadás, ez pedig nem egyszer előfordult. A pártelnökök folyamatosan üzleteltek egymással; nem egy esetben korábban már elfogadott és a választókerületben már kampányoló jelöltet cseréltek le, felháborodást okozó figurákat viszont csak súlyos külső nyomásra váltottak le. A pártelitek választását az egyéni körzetekben elért választási eredmények minősítették.

Az előválasztási viták során a pártok nem különösebben törekedtek karakteres vélemények megfogalmazására. Az előválasztás fő problémája nem az éles tónus, sokkal inkább a szürkeség, vagy éppen a vita elmaradása lett. A televízióban fellépők némelyike színvonalasan szerepelt, mások hervasztóan unalmas perceket produkáltak. Azt pedig, hogy senki nem lépett fel árnyékminiszterként (ismerve bár a hivatalos indokot), én kommunikációs alaphibának látom. Talán gyakrabban lehetett volna élesebb, színvonalasabb a fellépés, a pártkongresszusi unalom helyett. Ám a legtöbb esetben elmaradt a komoly szakmai előkészítés, ezt pedig csak a kormányzásba belefáradt kormány engedheti meg magának. Meggyőző és izgalmas tervek helyett fonnyadt szóvirágokat dobtak a nézők közé, holott magam is több meggyőző és izgalmas tervvel találkoztam...

PANELBE ZÁRT TÖRTÉNELEM – SPIRÓ GYÖRGY: "TULAJDONKÉPPEN A SZOVJETEK FINANSZÍROZTÁK, HOGY NE LEGYEN TŰRHETETLEN AZ ÉLET ÉS BÉKE LEGYEN.”

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.07.09.


Az eheti Három az igazságban Szénási Sándor műsorvezető a társadalom Kádár-rendszerhez fűződő zavaros viszonyát kutatta, többek között annak kapcsán, hogy a főváros úgy döntött, Horn Gyuláról sétányt nevez el. Segítségére Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és Hatos Pál történész, jogász voltak.

Hatos Pál történész tizennyolc évet élt ebben a rendszerben, de soha nem jutott eszébe, hogy szerencsésebb lenne, mint a lengyelek, vagy a csehek. Úgy véli az tény, hogy a vasfüggöny lebontásának eufóriája, továbbá a kelet-német menekülteknek az itteni táborozása Horn Gyula történelmi érdemeként van beállítva, pozitív országimázst ajándékoz Magyarországnak. A rendszer egy aljas gyilkossággal alapozódott meg, akárcsak a Ferenc Józsefi rendszer. Az aradi vértanúk kivégzése ellenére mégis "Ferenc Jóskává” nemesedett egy hosszú korszak végén.  A történész szerint valami ilyesmi történt Kádár Jánossal is: morálisan teljesen vállalhatatlan kezdet után nagyon széleskörű elfogadást kapott, mint egyfajta élhető alternatívája a még rosszabbnak.

Spiró György író a mai napig nem tudja, hogy a kádári rendszer sajátos volt-e a szocializmusok között.  Azt se tudja pontosan megmondani, hogy a mai kelet európai társadalmak között, amelyek mégiscsak a kapitalista világrendszer részei, létezik-e valódi azonosság. Úgy gondolja, ami ’56 után történt, az gazdaságilag és politikailag erősen behatárolt volt. Érdekes kérdés, hogy a magyar gazdasági reform - amibe Kádár is nagyon nehezen ment bele - milyen eredményekkel járt. Ez ugyanis piacgazdasági elemek beengedését jelentette a rendszerbe. Csillag István meg is írta, hogy nem Budapesten döntöttek a gazdasági reformról, hanem Moszkvában, és szovjet kezdeményezésre Magyarországot jelölték ki, kísérleti céllal. Spiró szerint nem szabad elfelejtenünk, mennyire kiszolgáltatott helyzetben voltunk a többi szocialista országgal együtt, azzal a különbséggel, hogy mi sok mindent 1956-nak köszönhettünk. Ahol nem volt forradalom, ott nem kellett annyira félni a népharagtól, ebből következett Kádár tapasztalata, hogy muszáj pénzen megvenni az emberek egyetértését. Ezért, ha minimális mértékben is, de állandóan emelni akarta az életszínvonalat, nyilvánvalóan szovjet beleegyezéssel. "Tulajdonképpen a szovjetek finanszírozták, hogy ne legyen tűrhetetlen az élet és béke legyen, ami egy nagyon furcsa és fenntarthatatlan helyzet, mert a gyarmatokon fordítva szokott lenni. Normális helyeken a gyarmat tartja el, vagy járul hozzá a központnak a költségvetéséhez és nem fordítva” – vallja. Amikor pedig a Szovjetunió már nem tudott elég pénzt adni, úgy tudja, Kádárt azzal bírták rá az eladósodásra, hogy azt mondták neki, nem kell majd visszafizetni a kölcsönt. Ebből lett egy adósságspirál, amiben szerinte most is vagyunk: unokáink pénzét éljük fel ma is.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehetett megvenni a korabeli értelmiséget, valamint a tapasztalt "kis szabadságok” a Kádári stratégia részei voltak-e, Hatos Pál okfejtése onnan indult ki, hogy a háború után egész Európa társadalma elszegényedett. Nagy Britanniában 1955-ig jegyrendszer volt bizonyos alapvető élelmiszerekre, de Bécs utcáit is ugyanaz a szürkeség és kietlenség jellemezte.

Igazán csak a hatvanas-hetvenes években válik el egymástól Nyugat és Kelet. Csak a ’70-es évek végére lett nyilvánvaló mindenki számára, hogy a jóléti versenyt a kapitalista országok, a Nyugat nyerte.

A történész szerint Kádár nagyon is érzékelte ’56 örökségét és erre a saját szemszögéből adekvát választ adott.  A lakosság lehető legszélesebb támogatottságát nyerte el azzal, hogy arra koncentrált, jobban éljenek.  Itt vannak például az embertelennek tartott panelházak, amelyek azóta is velünk vannak és jelzik, hogy a kádári realista politika minden morális és egyéb szemponttól függetlenül, tartósan beköltözött a magyar történelembe. A rendszert inkább kisszerűsége, idealizmustól való megfosztottsága miatt érte kritika. "Az értelmiség úgy érezte, hogy megvették őket, belekényszerültek bizonyos alkukba. Volt egyfajta lázadás ellene, de ez nem változtat a tényeken, hogy Kádár politikusként sikeres volt” - mondja.

Spiró György emlékeztet, a lengyelek úgy élték meg, hogy Magyarország már majdnem Nyugat, hiszen nálunk akkora szabadság volt, ami náluk elképzelhetetlen lett volna. A kirakat nagyon sokat számít a politikában és Kádár ebben nagyon jó volt.

ITT HALLGATHATÓ MEG 

NAGYON KÉNE AZ EU-S PÉNZ A KORMÁNYNAK, MÉSZÁROS VEJE MEGVETTE A HALADÁST - AZ ÁTLÁTSZÓ LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.07.08.


444: Vége a keménykedésnek, a magyar kormány egyre több brüsszeli igényt kész teljesíteni

A héten az euró árfolyama átlépte a 400-as szintet, sőt, 415 fölött is járt. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsultak az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalások, amelyek az újjáépítési alap (RRF) pénzeiről szólnak. 5,8 milliárd euró támogatás van függőben, és további 9,6 milliárd euró kedvezményes hitel. A támogatás 70 százaléka elvész, ha az év végéig az Európai Tanács nem hagyja jóvá a magyar kormány tervét a pénz elköltéséről. A kormány bejelentette, hogy négy pontban is engednek „Brüsszel” antikorrupciós elvárásainak.

Magyar Narancs: Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak az Öveges-program mellékszereplői

Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az EU-s pénzből finanszírozott Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. Viszont a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik.

RTL.hu: 350 millió forint tűnt el a hugyagi önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség

Szociális bérlakások építésére és felújítására, illetve helyi fejlesztésekre, például óvodafelújításra nyerték a pénzt, ám ezekből szinte semmi sem valósult meg. Az alpolgármester szerint a pénz egyszerűen elment működésre. A korábbi polgármester lemondott. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az RTL Híradóval közölte, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást, az uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtették a szükséges intézkedéseket.

24.hu: Négy hónap alatt nem jutott előre a bizottság, amely a belvárosi polgármester vagyongyarapodását vizsgálja

Az ellenzéki többség által négy hónapja indított eljárásban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester bakonyi földbirtokainak titkát tárnák fel, de eddig csak falakba ütközött a vizsgálat. A kulcskérdésre senki sem akar válaszolni. Mennyiért vette bakonyi földjeit Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz belvárosi polgármestere? – erre a látszólag egyszerű kérdésre szeretnének választ kapni az ellenzéki képviselők hónapok óta a Fővárosi Közgyűlésben, eddig azonban nem jártak sikerrel.

Magyar Hang: Mészáros Lőrinc vejéé lett a Szombathelyi Haladás

Az NB II-ben szereplő Szombathelyi Haladás bejelentette, hogy Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt lett az új tulajdonosa. Mint írják, a labdarúgó klubot üzemeltető gazdasági társaságnak a tulajdonosa 2022. július 01-től Homlok Zsolt, aki így a jövőben közvetlenül tudja segíteni a szombathelyi labdarúgó klubot a kitűzött célok elérésében.

MAGYARORSZÁG TÖNKREMEGY ÉS HÁTRA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.10.


A legszebb mégis az volt a mögöttünk hagyott szombaton, amikor Gyurcsány bejelentette, hogy készülődik átvenni az országot, annak irányítását megint, mert ő tanult a hibákból, Orbán viszont nem, aki következésképp meg fog bukni. Gyenge kis üzenet volt ez a szanaszét legelésző nyáj egybeterelésére, ugyanakkor egyben kellően erős is, mert azzal, hogy Orbán nemezise ennek közeli bukását kezdi jövendölgetni, hogy ilyen merész álmokat kezd szövögetni az oly közelinek tűnő április harmadika után, megmutatja nekünk, milyen állapotban van az ország. Bár ezt magunk is látjuk barlangunkból kitekintve. Halljuk az eresztékek ropogását, érezzük az ingást, és várjuk, hogy az egész kártyavár összedőljön.

Államháztartásunk – illetve Orbán államháztartásának – féléves hiánya háromezernégyszáz milliárd magyari forintok, az egész évre tervezettnek kilencvenegy százaléka, és még milyen hosszú ez a nyomorult esztendő. Viszont nincs már nyugdíjpénztár, amit le lehetett nyúlni -úgy nagyjából épp ennyit -, és ami a legnagyobb baj Orbán számára, az Unió sem fizet. Ez az az állapot, amit évek óta vár az Orbán bukásában reménykedő többség, aki jól látta, hogy az Unió nem csak Mészáros – és a többi – gazdagodását, de a rezsim bebetonozását is finanszírozza, ami igaz volt, de véget ért, a beton rég megkötött. Innen nézvést Gyurcsány izgése, hogy készül vissza, érthető, de meg nem magyarázható.

Neki nem osztanak lapot. Egyáltalán, semmilyen ellenzékinek nem jár a pakliból, a rendszernek önnön súlya alatt kell összeroskadni, hogy életben tartói – csinovnyikok, haszonélvezők és kiszolgálók – nyüszítve meneküljenek. Ez azonban még nagyon messze van, a Gólemet viszi a lendülete, ha már saját energiája alig is van. Hogy az amúgy eltagadott baj nagyon nagy lehet, azt a kormány legújabb videója mutatja, amely egy elnyújtott segélykiáltásnak hat, háborúról, háborús inflációról, mesél benne a kormány hangja a Második Világháborút emlegetve, forintokat mutogatva, mint ami úgy veszít az értékéből mint annak idején a pengő. Már nem is igazán van szó semminek a megmentéséről, ez egy bukásról szóló vallomás.

Navracsics, aki azzal a céllal tartózkodik a megállított Brüsszelben, hogy pénzt kolduljon, nem végzi jól a dolgát, mert nem is végezheti. Ez a Brüsszel hirtelen csökönyös lett, már azon gondolkozik, hogyan golyózza ki az állandóan vétózgató és hepciáskodó Orbánt. Már nem lehet Brüsszelt ilyesmivel zsarolni, tehát a nagy arcnak és kioktatásnak befellegzett. Négy pontban is engedni kíván, illetve méltóztatik a NER ennek a Brüsszelnek, csak már adja a pénzecskét, a dolog azonban nem ilyen egyszerű. Orbán – úgymond – már annyiszor kiáltott farkast, hogy nem igazán hisznek neki, sőt, nagyobb gondjuk is akad mint annak segítségére sietni, aki annyiszor köpte képen őket. A gyümölcs úgymond beérett...