2019. november 24., vasárnap

RÁADÁS: EZEK A VALÓDI FOGYASZTÁSCSÖKKENTÉS TITKAI

YOUTUBE / VEZESS TV
Szerző: GAJDÁN MIKLÓS
2019.11.22.



  Ezúttal a Central Médiacsoport 
  rendezvényén, kivételesen közönség előtt 
  adott elő Gajdán Miklós. A téma a valós 
  fogyasztáscsökkentés eszközei voltak 
  vezetéstechnikai szempontból. 
  Csodaszerek, tudományos kütyük helyett 
  elég odafigyelni pár dologra, és máris 
  komoly mértékben csökkenhet autónk 
  fogyasztása, és ezzel az elköltött 
  pénzmennyiség is.

A FIDESZ MEG VAN ÜTVE, DE ELLENZÉKI VEZETŐNEK NYOMÁT SEM LÁTJUK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.11.24.


Az elemzők többsége az uniós választások kudarca után októberben nem számított jelentős ellenzéki sikerekre. „Budapest váratlan eleste” 2006 óta tartó fideszes veretlenségi sorozatot tört meg. Hogy ezt senki sem várta, nem kétséges. Mások szerint nem történt lényeges változás, 2018-ban látszott, az ellenzék, ha egy jelöltet állít egyetlen NER-exponenssel szemben, a legképtelenebb helyeken (például a budai zöld szigeten) is nyerhet. Hogy ezt egyúttal áttörésnek, új kezdetnek, az Orbán-rendszer megtörésének mondjuk-e, kérdéses. Láthatóan a Fidesz is zavarban van. Nem tudják sem értelmezni, sem megemészteni a történteket. Mi kell ahhoz, hogy a parlamenti váltógazdaság 2022-ben rendszerszerszerűvé váljon? Mi látható a felszínen és mi zajlik a lelkekben, a „mélyben”? Elsőként Szelényi Iván szociológust, az MTA rendes tagját, a Yale Egyetem volt tanárát kérdeztük.

Amikor felhívtam, azzal kezdte: meglepődött, nem számított ellenzéki sikerekre. Valamiféle elmozdulást sejtett, de nem várt komoly változást. Ez a NER végének kezdete?

– A vég még talán odébb van. Addig még le kell futni pár kört. Kormányváltásról álmodni korai.

Menekülés volt a győzelembe? A jelenlegi ellenzéki garnitúra úgy-ahogy átmentette magát. Ha októberben is kudarcot vallottak volna, pártjukkal együtt lecserélik őket.

– Bizonyos pártoknál ez még így is bekövetkezhet. Arra magam is számítottam, hogy az ellenzék pozíciója erősödni fog. Valahogy összeszedték magukat, meg tudtak egyezni abban a minimumban, hogy egy jelöltet támogatnak. Karácsony Gergely főpolgármesteri esélyeiről azt gondoltam, elfogadhatóan szerepelhet, de veszíteni fog. Áttörésről azért nincs szó. A pontos és szerény kifejezés a váratlan megerősödés. A bizonyíték, hogy mégis létezik cselekvőképes ellenzék. Legalábbis a választás szintjén...

BEHÓDOLÁS NÉLKÜL

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: BÓTA GÁBOR
2019.11.24.



  Mucsi Zoltán az átlagosnál is fanyarabb, 
  gunyorosabb, keserűbb beszédtanár a 
  filmről és színházból is egyaránt jól ismert A 
  király beszédében, amit most a József Attila 
  Színház tűzött műsorára. A túlzott 
  tekintélytisztelet idején valahogy most 
  fölöttébb aktuálisnak tűnik, hogy van valaki 
  aki fittyet hány rangra, sarzsira,   
  származásra, arra, hogy egyenesen egy   
  királyi sarjjal, hamarosan jövendő királlyal 
  beszél, fütyül minden előjogra és 
  szokásjogra, társadalmi ranglétrára. Nem 
  szédíti meg a pénz sem, ő ha törik, ha 
  szakad, mindenkivel teljesen egyformán bánik. Mucsi olyan értelmiségit játszik, aki semmi szín alatt nem hódol be, icipicit sem hajlik a gerince, csak a saját szakmájának szabályai, a maga teremtette normák szerint hajlandó élni, és e tekintetben, ha piros hó esik is az égből, akkor sincs apelláta. 

Megmutat egy a világból iszonyúan kiábrándult, némiképp meg is savanyodott, különccé vált embert, aki a saját rendelőjében abszolút úr, de színészi vágyai vannak, és, ha meghallgatásra megy, szinte összetöpped, elesetté, félszeggé válik. Megalázó helyzetekbe kerül, és ő, az egyenes gerincű, már-már megalázkodik, de hamarosan észbe kap, kihúzza magát, ott hagy csapot-papot, kilép a számára tűrhetetlen szituációból. Mucsi végleteket mutat, elanyátlanodást és totális magabiztosságot, megkérgesedettséget és közben mégiscsak nagyszívűséget, a keménység mögött még némi érzelmesség is megbúvik. No meg fullánkosság, áradnak belőle a gonoszkodó megjegyzések, és célzott nyilai, vesébe látó furkálódásai, igencsak célba találnak...

SZOLGÁLTATÁSOK NÉLKÜL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.11.23.


Kint van a főutcán egy óriásplakát. Hogy még sosem dolgoztak ennyien Magyarországon …vagy valami ilyesmi van rajta, meg egy férfi, aki ezt szimbolizálja.

Egy járási székhelyen lakom, ez még mindig több lehetőséget nyújtó település, mint a környékbeli kis falvak. Ahogy megyek be dolgozni, a főutcán, az egyik reggel megszámoltam: 15, korábban valamilyen szolgáltatás nyújtó épületre van ráírva, hogy eladó, vagy kiadó. Zömük üzlethelyiség volt, talán egy volt iroda. Mindenféle volt korábban, ABC, virágbolt, zöldséges, butik, méteráru, húsbolt, cipőbolt, könyvesbolt, stb.. És most nemcsak arról van szó, hogy kik dolgoztak ezekben. Hanem arról is, hogy nincs meg az a réteg egy leszakadó térség járási székhelyén sem, ami eltartana ennyi szolgáltatást. Mondjuk személy szerint az is elgondolkodtat, és elkeserít (és ez más kérdéseket is felvet), hogy 16 000 ember nem tud tartósan eltartani itt egy könyvesboltot.

Folyamatosan növekszik a kiüresedő üzletek száma, némelyik évek óta üresen áll. Persze, mondhatjuk, hány multi van itt is jelen, Lidl, Tesco, Penny, Spar, Coop, Rossmann, ők nyilván kiszorítják a kisvállalkozásokat. És persze vannak statisztikák arról is, hallom néha a hírekben, hogy mennyire nő a vásárlókészség, mennyivel többet költenek az emberek. Most pont pénteken voltam a fővárosban, láthattam a Black Friday hatására felerősödő vásárlókedvet. De a kép nem ilyen vidéken, pláne nem a leszakadó térségek kistelepülésein.

Azt, hogy a települések által eltartott szolgáltatások a lakosság fizetőképességével mennyire összefüggenek, igazán akkor értettem meg, mikor a falvakban elkezdtük a szociális munkát. És látnunk kellett, hogy tűnik el sorban minden. A fodrászat, a húsbolt, aztán a vegyesbolt, legvégül a kocsma is. Van olyan falu, ahol semmi sincs.

Hiába üzeni hát a plakát, hogy ilyen jó még sosem volt. Én nem ezt látom, mikor megyek ki a kis falvakba, ahol nincsen meg az a vásárlóerő, ami miatt érdemes lenne akár egy kis boltot is fenntartani. Nincs meg, mert a közmunkabér nem elég ehhez. Más pedig helyben nincs. Csak a közmunka.

Szolgáltatásokról tehát már rég nem beszélhetünk, az utolsó bástyák a kisboltok, vagy a kocsma, ami néha ugyanaz. Vagyis, a bolt nyújtja ezt is. Féldecis üvegekben kapható égetett szesz, vagy a pult alól még olcsóbban a bizonytalan eredetű valami. Esetleg kannás bor, és sör. Amikor egy kisboltban ezekből tud a leginkább pénzhez jutni a boltos, az már a véget jelenti.

A pénzhez jutás ezeken a helyeken amúgy sem egyszerű, a legtöbben ebbe buknak bele. A felírásra történő vásárlásba. Mert úgy nem tudja a lakosság nagy része, mint máshol, hogy bemennek, megveszik, kifizetik, és elviszik. Mert ez így csak a hónap elején van. Utána jön a felírás, hogy majd “családikor”, vagyis a családi pótlék érkezésekor, vagy a közmunkabér kifizetésekor megadják. A boltos belemegy, és próbálja ehhez tartani magát. Próbál szabályokat alkotni, hogyha nem fizetik ki a tartozást, akkor nem ad. Van, mikor működik ez, és van, mikor nem.

Mert a kérés az folyamatos… és többnyire kenyérre, egy kis zsírra csak ad…főleg oda, ahol gyerek is van. A görgetett tartozás rendszere folyamatosan épül. Aztán egyszer csak elér egy kritikus összeget, és nincs tovább. Mert a sok ilyen tartozás bedönti a végén a boltot is.

Közben ott van még az árukészlet, ami nem fogy megfelelően, lejár a szavatosságuk, amit nem visznek, abból legközelebb nem rendelnek, a kínálat fokozatosan csökken, a polcok egyre üresebbek, csak az italkínálat marad fixen. Így a végén már nem tudni, boltról, vagy kocsmáról beszélhetünk.

Nemzeti dohánybolt? Az sincs, kiépült rendszere van a nem legális cigarettának, vagy inkább a dohánynak, amit mindenki kézzel és egy ügyes kis szerkentyűvel tölt be otthon a kis papírhengerbe.

Sokféle kényszermegoldást látni. Ha a boltos valahogy kötődik az önkormányzathoz, a tartozás a közmunkabérből rendeződik, egyenesen. Így kisebb a kockázat, hogy nem fizetik ki, és a bolt vegetálása kicsit elhúzódhat.

No meg, ott az illegális kereskedelem. Ami egyébként a kis boltok árukészletében is jelen van, de a “boltocskázáshoz” még bolt sem kell, csak némi tőke, és egy autó. Mert el kell menni a multikba, és bevásárolni, lehetőleg az akciós termékekből, amiket aztán jó felárral értékesítenek azoknak, aki nem tud eljutni a nagyobb településekre, ezekért a termékekért. Ez is megy felírásra, akkor rendezik majd, ha jövedelemhez jutnak, ám a kockázat itt még nagyobb, mint a boltnál, mert itt már a kiindulás sem legalizált tevékenység. Így a tartozás behajtásának sem szab korlátot semmi. Hajszálnyira van az uzsorától, gyakran át is csap abba.

Mit lehet hát tenni? Nem lesz élhető az a település, ahol legalább egy kis élelmiszerbolt nem működik, és a lakosság nagy része nem rendelkezik autóval, amivel bármikor “átszaladhat” a közeli, nagyobb településre. De a helyzet ismeretében az is világosan látszik, hogy nem lehet olyan üzleti tervet készíteni, ami azt mutatná, megéri egy vállalkozónak egy kisboltot üzemeltetni. Mert biztos, hogy nem lesz rá fizetőképes kereslet.

Ördögi kör. Ha nincs bolt, amire szükség van, azért vagy utaznak, vagy megveszik az illegális zónából, mindkét esetben jóval drágábban jutnak hozzá, mint a termék piaci ára. Ha van bolt, azt a felírások bedöntik, és ha “keménykedik” a boltos, inkább mennek a boltocskázóhoz, akinél a behajtás jóval később következik, igaz, többnyire rosszabb vége is van a dolognak. De a pillanatnyi megoldás ígérete felülírja a gondolkodást.

Mikor kérdezem, mi hiányzik a legjobban egy ilyen faluban, mondják, hogy a bolt…mert mindenért utazni kell, és minden többe kerül. De fenntarthatóvá a fizetésképtelenség miatt nem tudnak tenni egy boltot. Ma a falvak csak úgy élhetők, hogy egy jelentős illegális kerekeskedelem, szolgáltatás teszi élhetővé őket.

Megoldás kinél lehet? Csak egy, a problémát megértő, és megoldani akaró államnál. Ami stabilizálja a helyzetet, hogy aztán megindulhasson a vállalkozásokban működtetett szolgáltatások rendszere. Állami szociális boltok kellenének, és mellette tisztességes megélhetést adó munkahelyek, melyek felépítik a fizetőképességét a családoknak, a falunak. Addig pedig valakinek pénzt kellene ebbe tolni, mindkét területen. A munkahelyek terén is, és a bolt terén is. Ez állami feladat lenne, szerintem. Mert így nagyon sötét jövőkép körvonalazódik.

Persze, lehet azt gondolni, hogy a falvak úgyis elnéptelenednek…mindenki a városokba költözik majd. Mondjuk, ez egy rettentően lassú folyamat, és szerintem nagyon-nagyon sokáig lesznek, akik ott maradnak, sőt oda is költöznek sokan, met úgy vélik, ott könnyebb lesz az élet. De közben arra is gondoljunk, hogy költözés ebben az esetben új problémákat is felvet. Mert a városokba költözőkkel a probléma is költözik. Mert ott sem lesz munkavállalói kompetencia, ott sem lesz pénzügyi tudatosság, és ott is meg fogják keresni a módját a szolgáltatások elérésének, és a jövedelemhez jutásnak is. Nem a legális úton.

Tehát megint ott az alapkérdés: tesz-e valamit az állam a falvakban lakó, szakképzetlen, generációs szegénységben élő, és a fekete zónában túlélési stratégiát kiépítő társadalmi réteggel? Azt mondják, a migránsokkal kapcsolatban, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol kialakulnak. Nem pedig költöztetni. Vajon látják ennek a veszélyét itthon is? Hogy a leszakadó és a boldoguló térségek között is fennáll ez a kérdés? Esetleg itt is kerítések lesznek majd?

NEM MONDOM A GYEREKEMNEK, HOGY HAZUDJON, CSAK AZÉRT, HOGY TÁMOGATÁST KAPJUNK

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.11.21.


Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől. Több szülő jelezte, hogy igazságtalanul estek el a gyodtól. Igaz, a gyermeküket nem kell pelenkázni, de olyan értelmi fogyatékossággal vagy egyéb tartós betegséggel élnek, ami miatt 24 órás felügyeletre szorulnak.

Több civil szervezet összefogásának és közös kampányának köszönhetően, a kormány idén januárban vezette be a gyermekek otthongondozási díját (a gyodot). A támogatást idén januártól mindenki automatikusan megkapta, akinek 2018-ban járt az ápolási díj. A beteg gyermeküket ápoló szülők egységesen havi bruttó 100 ezer forintot kaptak kézhez. Ez jelentős változás a korábbi alap (bruttó 32 ezer forint), emelt (bruttó 49 ezer forint) és kiemelt (bruttó 58 ezer forint) ápolási díjhoz képest. Első körben viszont kimaradtak az autizmussal élők, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával küzdők és a Down szindrómás betegek. Júliusban megjelent egy módosítás, ami egy külön szempontot vezetett be az autisták számára

Igazságtalan pontozás

Júliustól kezdődtek a felülvizsgálatok, amiket a szakértők egy erősen kritizált szempontrendszer alapján végeznek, amivel akár az orvosi szakvéleményt is egy tollvonással felülírhatják. A szigorú kritériumrendszer legnagyobb problémája, hogy csak az önellátási képességet vizsgálja, és a mozgásukban korlátozott személyeket veszi alapul...

TARTHATATLAN HELYZETBE KERÜLT A MAGYAR TUDOMÁNY

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2019.11.24.


A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a magyar tudomány jelenéről, lehetőségeiről beszélgetve eljutottunk Klebelsberg Kunóig és oda, hogy a világon épp akkor kezd diadalt ülni a butaság, amikor krízishelyzet felé sodródunk.

Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE TTK Biológiai Intézetének egyetemi tanára, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A professzor amellett, hogy évek óta dolgozik a hazai biológia fejlesztésén, az MTA és a kormány közt zajló, a kutatóintézetek jövőjéről szóló tárgyalásokon az akadémia stratégiájának egyik kidolgozója, a tárgyalások résztvevője volt.

A kívülálló számára maga a tudomány valamiféle magasröptű idea, a legtöbb modern kutatás célját, módszereit sokan nem is igazán értjük. Hogyan lehet a tudomány teljesítményét egzakt módon mérni?

Az alkotómunkát mérni mindig nehéz vállalkozás, különböző mérőszámok felállítására van szükség, amelyeket aztán súlyozottan vagy együttesen szoktak alkalmazni. Az egyén szintjén a legfontosabbak között említhetjük az úgynevezett scientometriai adatokat, de sokat elárul az is, mit csinált az illető a megelőző tíz évben, milyen munkákat tart ő maga a legjobbaknak a saját munkásságából.

Manapság nagyon helyes módon a cikkek száma már senkit nem érdekel, sokkal lényegesebb a minőség, de fontos tényező az is, hogy életkor alapján az illető korábban hány és milyen jelentőségű pályázatot nyert el. Persze ezeket nem lehet vakon alkalmazni, ám ha hozzáértő módon, csak szakmai szempontok alapján nyúlnak hozzá, egész pontos minősítéseket lehet adni.

Ha a magyar tudományt szeretnénk elhelyezni Európa térképén, akkor a Magyarországon dolgozó kutatók egyéni teljesítményét kell összegezni?

Részben igen, de itt is megvannak a mérőszámok. Például hogy az ország a méretéhez, illetve a kutatói szféra méretéhez képest hány rangos – például European Research Council (ERC) – pályázatot nyer el. E tekintetben Magyarország a kelet-európai országok között kiemelkedő helyen áll, bár ezzel óvatosan kell bánni.

Mondhatnánk, hozzánk képest a lengyelek sehol sincsenek, csakhogy ott az országon belüli pályázatok volumene gyakran meghaladja az ERC-pályázatokét. Ezzel máris torzul a kép, hiszen miért is hajtson a lengyel kutató uniós lehetőségre, ha ugyanarra a munkára otthon több pénzt kaphat? A nyers adatok tehát gyakran félrevezetőek, nem lehet automatizálni és főleg nem lehet outsiderekre bízni az értékelést...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN PÉLDÁJA ANNAK, HOGYAN FORDULHATNAK VISSZÁJÁRA A DOLGOK A POLITIKÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.24.


Die Presse 

Madeleine Albright Orbán Viktor példáját teljesen tipikusnak tartja abból a szempontból, mennyire visszájukra fordulhatnak a dolgok a politikában, hiszen a magyar kormányfő a rendszerváltáskor ellenzékiként az egész Nyugat kedvence volt, aztán mi lett mára belőle. A volt amerikai külügyminiszter, egykori német kollégájával, Joschka Fischerrel együtt másfél órás előadást tartott a CEU új bécsi campusán, „Elkerülni a falakat, 1989 tanulságai” címmel. Úgy fogalmazta meg mondandóját, hogy a demokrácia nem mindig teljesítette, amit ígért. Fischer az időnként jelentkező visszaesésektől függetlenül derűlátó, de hozzátettei, hogy Európának az eddiginél több katonai és anyagi kötelezettséget kell vállalnia a NATO keretében, különben kopogtat az ajtón Kína. Szerinte Oroszországot az vezérli, nehogy a kijevi felkelés megismétlődjön a Vörös téren. Albright szomorúan figyeli, mi történik manapság az Egyesült Államokban. Úgy fogalmazott, hogy sír a Szabadságszobor. Merthogy falakat építeni nem felel meg az amerikai hagyományoknak, illetve értékeknek. Ezt Soros György is így látja, tette hozzá az újság.

Timothy Garton Ash azt sürgeti, hogy mondjon le Merkel – Németország és Európa érdekében, mert kormánya csak nyugodt időkben képes érdemi munkára, ám nem látszik rajta, hogy meg akarna birkózni a mostani óriási feladatokkal. A szerző, aki oxfordi egyetemi tanár és a földrész ügyeinek nagy szakértője azt kifogásolja, hogy Berlin jelenleg igen ráérősen viszonyul olyan kihívásokhoz, mint a Brexit, a populizmus, Trump, Putyin vagy a klímaváltozás. Pedig itt sürgősen lépne kellene, ám a kancellár nemigen tüsténkedik, mert országának jól megy a sora. Nem érzékeli, mekkora bajok vannak a földrész szinte minden más pontján. A szocializmus bukása, majd az új tagok EU-csatlakozása remek lehetőséghez juttatta a német gazdaságot, hogy áttelepítse a termelést az olcsó bérrel dolgozó visegrádi államokba. Azon kívül Németországnak kedvezett az euró külső árfolyama is, ez azután megdobta az ország kivitelét és kedvezően hatott a kereskedelmi mérlegre, amihez társult a kiegyensúlyozott költségvetés. Ám a felszín alatt egyre erősebb érezni a nyugtalanságot. Lehet, hogy az eredményeket lerombolja a bevándorlás, Trump vámháborúja, a populizmus, stb. A német társadalom azonban konzervatív és ragaszkodik a fennálló helyzethez. Macron forradalmasítani igyekszik Európát, de ehhez a németek nem partnerek. Hatalma 14 éve során Merkel 10 éven át nagykoalíció élén irányította az országot, ám ennek az az ára, hogy elmaradtak a nagy viták, amelyek pedig nélkülözhetetlenek egy liberális demokráciában. Így azután feljöttek a szélsőségesek. Ám közben úgy néz ki, hogy a kancellár ki akarja tölteni teljes mandátumát. Szerencsére van rá esély, hogy ez nem így lesz. Európa és Németország hosszú távú érdekei a mielőbbi változást indokolják.

A leendő magyar biztos ugyan azt ígérte, hogy új tisztségében nem hagyja magát befolyásolni az Orbán-kormány részéről, ám ezt a miniszterelnök másként gondolja. Várhelyi Olivér azért kapta meg az EP-jóváhagyást a napokban, mert írásban szavatolta függetlenségét, ám szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor azt hangoztatta: régi balos trükk elhatárolódni a nemzeti politikától, nem is érdemes azt komolyan venni. Megjegyezte, hogy soha nem javasolna olyasvalakit nemzetközi posztra, aki nem jó hazafi, és aki nem tudja összeegyeztetni hazaszeretetét az éppen vállalt külhoni feladattal. Orbán egyúttal azzal vádolta az Európai Néppártot, hogy az balra tolódik. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Fidesz ott hagyja a pártcsaládot, ha az tovább megy ezen az úton. Akkor ugyanis más politikai közösséget kell építeni. Olyat, amely nem migrációbarát, támogatja a határellenőrzést, a magyar kerítést. Megadja a kellő tiszteletet magyaroknak, és elismeri munkájukat a földrész védelmében. A jelentés megemlíti, hogy a bírálók szerint a magyar vezető beavatkozik a Balkánon és nyíltan szoros kapcsolatokat tart fenn Putyinnal.

Németország és más uniós államok tárgyalni próbálnak Moszkvával, ám ezt Putyin saját, agresszív politikája igazolásának veszi. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában a legnagyobb észt napilag szerkesztője. Bretty Sarapuu megjegyzi, hogy az észtek nem hisznek a fülüknek, amikor pl. Macron európai hatalomnak nevezi Oroszországot. Már elfelejtette volna a földrész a Krím megszállását, a kelet-ukrajnai háborút és a grúziai viszályt? Mire ez a nagy engedékenység? Nem látja a kontinens, mekkora veszélyt jelent Moszkva? Lehet, hogy erre az EU csak akkor jön rá, ha a Baltikum is áldozatul esik az orosz terjeszkedésnek? Keleten persze másként ítélik meg az orosz államot, mind nyugaton. Ebből azután vita támad az EU-n belül, de a Kreml éppen ezt akarja. De hát a német kormány pl. kettős játszmát űz: egyrészt megszavazza a szankciók meghosszabbítását, másrészt viszont tető alá hozza az erősen vitatott Északi Áramlat-2-őt. Azon kívül az orosz vezető a gyengeség jelének tekinti a párbeszéd és az együttműködés szándékát, hiába próbálja Európa visszaterelni a jogállam és a demokrácia útjára. Putyin a világban zavart kelt a dezinformációs kampányokkal, odahaza elnyomja az ellenzéket. Balti szemszögből nézve úgy látszik, mintha az unió közeledne Oroszországhoz, nem pedig fordítva. Nincs közös stratégia az együttes fellépésre. Magyarország úgy tekint Putyinra, mint barátjára, akinek tele a zsebe. Moszkva igyekszik kiaknázni az európai országok közti nézetkülönbségeket, kijátszani egymás ellen a kormányokat. Részéről nincs szándék a párbeszédre az EU-val vagy a NATO-val, mivel nagyon is tudja, hogy a Nyugat ereje ezekben a szervezetekben van. Ezért ha Európa erős akar lenni az oroszokkal szemben, akkor mindenek előtt egységet kell felmutatnia...

NEM ÁRT DIGITÁLIS DIÉTÁRA FOGNI MAGUNKAT

KLUBRÁDIÓ / Y - GALAVITS PATRIK GENERÁCIÓS MŰSORA
Szerző: GALAVITS PATRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.11.24.


Kik hajlamosak arra leginkább, hogy céltalanul nyomkodják a telefonjukat, rengeteg időt veszítve ezzel? Mit tehetünk, ha zavar minket a képernyőbámulással eltöltött idő? A csütörtöki Y-ban a nomofóbia, és az ezt korlátozni képes digitális diéta volt a téma.

Bernschütz Mária, a Generatika blog szerzője és a BME adjunktusa volt a műsor vendége, aki az utóbbi időben sokat foglalkozott a témával: nyáron kérdőívet készített, amiben az azt kitöltők megbecsülték, naponta nagyjából mennyi időt töltenek okostelefonjukra tapadva, zavara-e őket az ezzel töltött idő, és ha igen, mit tesznek azért, hogy kevesebbszer nézzenek a készülékükre.

Kissé rendhagyó módon ezúttal a vendég is kérdezte a műsorvezetőt: így derült ki, hogy Galavits Patrik a kérdőívre válaszolók azon 44 százalékához tartozik, akik közepesen erősnek érzik okostelefon-függőségüket.

Bernschütz Mária szerint az egyik legnagyobb probléma a telefonfüggőséggel kapcsolatban, hogy a kommunikáció-elméletben még nem jelent meg az önkorlátozás fogalma. Egyelőre a telekommunikációs cégek is elsősorban azon vannak, hogy korlátlan hozzáférést biztosítsanak akár a telefonáláshoz, akár az internetezéshez. A kérdőívében egyébként nagyjából 22 százalék mondta, hogy naponta négy óránál is többet lóg a telefonján.

Az okostelefonos alkalmazások esetében „mi magunk leszünk a kapuőrök” – mondta a BME adjunktusa. Tehát régebben a médiafogyasztásunkat egyszerűen bekorlátozta a médiumok adásainak hosszúsága, mára azonban a közösségi médiában gyakorlatilag csak mi szabhatunk magunknak határt.

Szerinte egyébként a nomofóbia nemcsak a fiatalokat érinti. Bár a kérdőíve nem volt reprezentatív, de a magukat alacsony függőségi szintre becsülők között sokan voltak idősek.

Bernschütz Mária már dolgozik egy új, átfogóbb kérdőíven, ami reményei szerint reprezentatív, országos mintát adhat majd a telefonfüggőségről. Emellett az adás további részében beszélt arról is, szerinte a fogyasztóvédelmi elvárások hogyan változtatják a jövőben a telekommunikációs cégek ajánlatait és hogy meglátása szerint „válogat-e” a nomofóbia például vagyoni helyzet szerint.

MIÉRT ANNYIRA FONTOS, HOGY KI AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.11.24.


...A Borkai-ügy következtében a győri polgármester lemondott és a Fidesz is kénytelen volt átgondolni a taktikáját. Konkrét hibákat láttunk a Fidesz oldaláról, ami igencsak ritkán fordul elő. A polgármesterről előkerült szexvideó csak arra kellett, hogy mindenkihez eljusson az információ, miszerint Borkai Zsolt és családja több bűncselekmény elkövetésében is sáros lehet. A felesége luxusvillája, a fia milliós fizetése a semmiért, az átjátszott telkek és még lehetne sorolni a szekrényből kihulló csontvázakat. Ezek ugyan a mai napig csak vádak – és ameddig Polt Péter a főügyész, addig lehet, hogy azok is maradnak –, azonban csak az hiszi el, hogy ezek nem bűncselekmények, aki hisz a Soros-terv létezésében is.

A Borkai-ügy tökéletesen bemutatta, hogy mi mindent tehet meg ma büntetlenül egy még csak nem is magas pozícióban lévő NER-tag. Noha a társadalom nagy része eddig is sejtette, ennyire nyilvánvalóan mégsem írta ezt még meg senki. Ehhez az kellett, hogy bulvárral vegyítve, lassanként adagolva mutassa be a törvénytelenségeket az ismeretlen blogger, és nem az, hogy egy akár országos napilapban, jelentesse meg valaki. A szexvideón, valamint a jachton készült fotókon kívül valóban nem került ki tényleges új információ, azonban a régi ügyeket újra a felszínre hozta, ráadásul úgy, hogy az embereket elkezdte érdekelni a dolog. Hogy az ördög ügyvédjének van-e több információ a birtokában, az kétséges, noha nem kizárható, hiszen miután belengette, hogy a következő a sorban Rogán Antal lesz, érdekes módon a miniszter eddig csodásnak tűnő házassága tönkrement, és bejelentette, hogy elválik a feleségétől. Véletlen lenne, vagy pedig Rogán megpróbál előre menekülni?

A Borkai, valamint üzlettársai ellen tett feljelentéseket a hatóságok sorban dobják vissza, arról már nem is beszélve, hogy a videón is szereplő Rákosfalvy Zoltán ügyvéd irodájában olyan csőtörés volt a minap, amelynek következtében iratok semmisültek meg. Nem meglepő persze, noha annál nevetségesebb. Az embereket pofán köpik és teljesen hülyének nézik a hatóságok, amikor megpróbálják elhitetni, hogy Borkai és köre nem követett el bűncselekményeket. Az embereknek egyre inkább kezd elegük lenni a hatalomból, valamint a hatalmat kiszolgáló, magukat független hatóságoknak hazudó szervezetekből.

Ahelyett ugyanis, hogy a hatóságok, illetve a magukat függetlennek mondó lapok – vannak ilyenek is szerencsére – utána mennének a kiszivárogtatott információknak, inkább azon dolgoznak minden erejükkel, hogy kiderítsék, ki is az ördög ügyvédje. Valóban olyan fontos lenne ez? Hetek, sőt hónapok óta találgatnak a hazai lapok és jelentetnek meg szenzációhajhász, leleplező cikkeket, amelyekből lényegében semmi nem derül ki. Lehet, hogy nem ügyvéd a szerző, sőt még az is lehet, hogy egy ellenzéki politikus. És akkor mi van? Miért nem azzal foglalkozunk, hogy bizonyítást nyerjenek a megszellőztetett ügyek? Miért nincsenek tele a győri utcák tüntető tömegekkel? Miért nem látogatja meg senki Borkai házát, hogy megkérdezze, mégis hogyan történt az a bizonyos telekvásárlás az Audi ügyében? Mint volt polgármesternek felelnie kell a város egykori ügyeiért, amiért felelősségre lehet és kell is vonni.

A valóság azonban az, hogy a magyar hatóságok, valamint egyre több hazai lap is inkább azzal van elfoglalva, hogy kiderítse, ki is a szivárogtató. Sokan nem szembesülnek azzal, hogy ez az ember azért is tette, amit tett, mert fel akarta nyitni a szemeket, mert bízott abban, hogy a több szem többet lát elve alapján esetleg több csontváz is ki fog még hullani a fideszes szekrényekből. Az elején így is volt, érkeztek az információk, az Átlátszó, valamint még egy-két lap beszámolt Borkai feleségének luxusvillájáról, és bemutatták a volt polgármester körüli céghálót. Azonban az „ügyvéd” hallgatása negatívan hatott, amiért egyre többen megpróbáltak fogást találni rajta...

BESZÉLJÜNK EMBEREBBÜL A SZÁMÍTÓGÉPPEL!

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2019.11.24.


A programok és a nyelv nyelvtana

Karinthy Frigyes szerint az irodalomban Jack London volt az első, aki ahelyett, hogy az állatokat mindenféle emberi tulajdonsággal ruházta volna fel, a fordított irányra helyezte a hangsúlyt, arra, hogy az emberi érzelmekben, szokásokban stb. hogyan ismerhetjük fel az állatvilágból öröklött mintákat. A 20. század nyelvészetének meghatározó vonása volt, hogy a matematika, a logika és a számítógépes programok formális nyelveinek a mintájára próbálta leírni az emberi (természetes) nyelvek rendszereit. Most néhány részben szeretném Jack London módjára megfordítani az irányt, és arról beszélni, hogy a programozási nyelvekben mennyire lehet, és mennyire kellene a természetes nyelv részrendszereiről példát venni.

Azt hiszem, Donald Knuth mondta egyszer, hogy a programokat nem számítógépeknek írjuk, hanem más embereknek. Az első hallásra furcsa állítás valójában kézenfekvő igazságot mond. A számítógépnek teljesen mindegy, hogy mi milyen programozási nyelven, hogyan fogalmazunk meg, állítunk össze egy programot, ugyanis a mi szövegesen leírt programunkat (hacsak nem közvetlenül gépi utasításokat írunk, de az nagyon ritka eset) úgyis átalakítja majd egy okos program a gép számára „közvetlenül érthető” utasítássorrá. Tehát az ember által írt programokkal szemben nem a számítógép igényei támasztanak követelményeket, hanem az, hogy másvalaki (vagy maga a program írója) később módosítani, fejleszteni, folytatni szeretné a programot, ehhez pedig meg kell értenie, át kell tudnia tekinteni, és az a jó, ha erre nem kell túl nagy időt és energiát pazarolnia.

A programozó rengeteget tehet azért, hogy emberbarát legyen a programja, kezdve azzal, hogy jól érthető fantázianeveket ad mindennek, amit ő nevez el, azon keresztül, hogy nem ír túl hosszú összefüggő programrészeket (egy-egy egységnek nem szabadna többet elfoglalnia, mint egy képernyőnyi), egészen odáig, hogy bőségesen ír megjegyzéseket a programjának minden részletéhez. Van azonban egy olyan vonása a programozási nyelveknek, amibe állandóan mindenki beleütközik, akinek már egyáltalán volt dolga velük, és amin a programozó nem sokat tud segíteni, mert a létező programozási nyelvek lényegéből fakad. Ez pedig a különböző programrészletek paraméterezése. Mielőtt elmagyaráznám, hogy mit jelent ez pontosan, gyorsan megvilágítom egy rövid példával:...

ÁTFOGÓ LAKÁSPOLITIKÁT SÜRGET A HABITAT A FIATALOK LAKHATÁSÁNAK MEGOLDÁSÁRA

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.11.24.


A fiatalok lakhatási problémáinak megoldására átfogó lakáspolitikára, és nem családpolitikai vagy gazdaságpolitikai válaszokra lenne szükség – fogalmazott a Habitat for Humanity Magyarország legújabb szakpolitikai jelentésében.

„Szükségesnek érezzük, hogy az otthonteremtési támogatások vegyék figyelembe a különböző társadalmi státuszú csoportok eltérő körülményeit, és biztosítsanak különböző élethelyzetekre reflektáló, differenciált támogatásokat, különös tekintettel az alacsony jövedelmű csoportokra.” – írták az Éves jelentés a lakhatási szegénységről című összefoglalóban, amiben egyebek között feltárták a fiatalok lakhatási problémáit és mielőbbi, kormányzati szintű megoldását sürgették...

ATTÓL MÉG LEHETEK JÓ ORVOS, HOGY MELEG VAGYOK?

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.11.22.


A szexuális kisebbségekhez tartozó orvosoknak és orvoshallgatóknak rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Félnek, hogy szexuális beállítottságuk miatt kollégáik és betegeik megkérdőjelezik szakértelmüket. A diszkrimináció és a homofóbia miatt jobban ki vannak téve a stressz okozta testi-lelki problémáknak, a kiégés és a pályaelhagyás kockázata is nagyobb náluk. Mivel Magyarországon melegként nem házasodhatnak és nem vállalhatnak gyereket, többen fontolgatják, hogy inkább külföldön folytatják pályafutásukat.

Könnyű belátni, miért fontos kérdés az orvosok mentális egészsége: a stressz és a szorongás negatívan hat a munkájukra, romolhat a betegellátás minősége, megnőhet a műhibák kockázata. Különösen igaz ez a szexuális kisebbségekhez tartozó gyógyítókra és orvostanhallgatókra, akik a diszkrimináció, az izoláció és a homofóbia miatt még inkább ki vannak téve a többletstresszből fakadó testi-lelki problémáknak...

NEM EZ VOLT AZ AZ IGAZSÁGTÉTEL, AMIRE IZRAEL ÉS A VILÁG VÁGYOTT

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.11.24.


1986-ban egy 66 éves clevelandi autógyári munkást, John Demjanjukot megvádoltak azzal, hogy ő Rettegett Iván, a lengyelországi treblinkai náci megsemmisítő tábor legkegyetlenebb őre, akinek a feladata az volt, hogy zsidók százezreit gázkamrákba terelje. A túlélők vallomásai szerint Iván élvezettel végezte munkáját. Bajonettel kaszabolta a meztelenre vetkőztetett, kopaszra borotvált ártatlan nőket, gyerekeket és férfiakat. Orrokat, füleket, melleket vágott le, terhes nőket szurkált össze közvetlenül a haláluk előtt.

Az ukrán származású Demjanjukot az USA kiadta Izraelnek, ahol vádat emeltek ellene, és ezzel elindult egy 30 évig húzódó fordulatokban gazdag dráma, amilyet Adolf Eichmann pere óta nem látott a világ.

Erről forgatott öt részes dokumentumfilmet a Netflix, Treblinka Rettegett Ivánja (The Devil Next Door) ami már most kisebb botrányt kavart. (Az alkotók a mai Lengyelország térképén tüntették fel a haláltáborok helyszínét, amin berágott a lengyel kormányfő. Szerint ez azt sugallja, mintha a lengyeleknek felelőssége lenne a népirtásban.)...

A KÖRNYEZETVÉDELEMBŐL NEM LEHET MEGÉLNI, A SZENNYEZÉSBŐL ANNÁL JOBBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.11.23.


Nemcsak a Mészáros Lőrinc-féle visontai erőmű okoz kellemetlenséget a helyieknek, Ajkán szombaton tüntettek a Veolia Zrt. erőművének környezetszennyezése miatt.

- Impozáns épület – magyarázta az épület felé fordulva fotósunk egy férfinak, aki megütközve nézte, miért fotózza valaki szombat reggel negyed kilenckor az ajkai erőművet. 


- Nem idevalósi, ugye? – jött a válasz. – Mert ha ajkai lenne, nem impozánsnak, hanem büdösnek nevezné… 

A férfi amúgy nem a tüntetésre érkezett, melyet délelőtt tízre hirdetett meg a Bakony Erőmű egykori villanyszerelője, megelégelve a várost immár hosszú ideje beborító bűzt és pernyét. 

- Amikor 1943-ban megépült az erőmű, ez a hely még a város széle volt – mondta Kovács Attila -, mára viszont körbeérte Ajka, s így elmondhatjuk, a város közepén áll egy szemétégető. 

A demonstráció szervezője meglehetősen elkeseredetten konstatálta, hogy alig ötvenen gyűltek össze tiltakozni, az előzetes reakciók alapján ugyanis több száz helybélit várt...

ITT OLVASHATÓ

KSH: NYUGDÍJAK ÉS EGYÉB ELLÁTÁSOK, 2019

KSH
Szerző: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
2019.11.


Összefoglalás 

2019 folyamán Magyarországon az ellátottak száma csökkent, ugyanakkor az ellátások reálértéke változatlan maradt. Hazánkban minden ötödik ember öregségi nyugdíjas volt, arányuk az összes ellátotton belül a fővárosban volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb. Az idős népesség csaknem egésze, a 64 év alattiaknak pedig mintegy 8%-a kapott 2019-ben ellátást. A nők átlagosan 61, a férfiak 64 évesen mennek öregségi nyugdíjba. 

Az ellátásokra fordított kiadások a GDP 8,9%-ának feleltek meg. A magyar öregségi nyugdíj keresetpótló képessége nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. Budapesten minden hatodik öregségi nyugdíjas 220 ezer forintnál nagyobb összegű ellátást kapott. Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legnagyobb, Bács-Kiskun megyében a legkisebb. 

Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas 

2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat (ezek: öregségi, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás), vagy valamilyen egyéb ellátást (ezek: életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, egyéb járadékok, járandóságok), 1%-kal kevesebb embernek, mint az előző évben. Ezzel folytatódott az ellátottak számának és népességen belüli arányának lassú csökkenése

A 2,6 millió ellátottból1 

• több mint 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban, 
• 42 ezren életkoron alapuló ellátásban, 
• 125 ezren hozzátartozói nyugellátásban, 
• 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, 
• 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként...

„SZÁMONTARTOTTÁK, KI ZSIDÓ” - KOVÁCS ANDRÁS SZOCIOLÓGUS A KÁDÁR-RENDSZER ANTISZEMITIZMUSÁRÓL

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2019.11.23.


A pártállam is összetartó, potenciálisan ellenséges polgári csoportként tekintett a hazai zsidókra. Az 1990 után újra nyíltan megjelenő antiszemitizmus ebből a „hagyományból” is táplálkozott. A téma jeles kutatója, Kovács András új könyvében (A Kádár-rendszer és a zsidók) eddig ismeretlen dokumentumokat közölt és dolgozott fel.

Magyar Narancs: A Kádár-korszak zsidókkal kapcsolatos politikája nem előzmények nélküli, sok tekintetben a háború utáni években gyökerezik, amikor az volt az egyik fő kérdés, miként tud a társadalom többsége és az új politikai elit szembenézni a holokausztot túlélő magyar zsidók sorsával.

Kovács András: A háború után fontos ügyekben azonnal konfliktusok alakultak ki a holokausztot túlélő, visszatérő zsidók és a környező társadalom között, amelyekben a politikusoknak, pártoknak is valahogy állást kellett foglalniuk. Ezekben az ügyekben a túlélő zsidók elvárásai teljesen legitimek voltak: az antiszemita törvények és következményeik eltörlése, jogi felelősségre vonás az elkövetett bűnökért, a kisajátított és elrabolt javak visszaszolgáltatása, esetleg kompenzáció az elszenvedett gyötrelmekért.

Sokak érdekeit azonban sértették ezek az elvárások, hiszen 1938-tól 1944 végéig nagyon sokan részesedtek ezekből a javakból: vagy legálisan (kiutalták nekik az antiszemita törvényeket, rendelkezéseket végrehajtó hatóságok), vagy önkényesen magukhoz ragadták azokat a zsidók deportálása után. Az akkori politikai pártok állásfoglalásai azonban igencsak kétarcúak voltak...

EGY KÉTNYELVŰ KISFIÚ NEHÉZSÉGEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.24.


A Kanadában éppen a kétnyelvűséggel birkózó, elsős kisfiútól Toszkánán át egészen a lisszaboni anarchista kocsmákig ível a mai poszt, szóval egy dolgot bizton állíthatok: nem fogtok unatkozni.

Egyre több külföldön élő magyar családban okoz kérdéseket a kétnyelvűség, nincsenek ezzel másként a kanadai Juharszirup szerzői sem, ahol a kisfiú ugyan mind magyarul, mind angolul jól beszél, de csak utóbbi nyelven kezdett el írni és olvasni (egyszer majd ez a kérdés is megérne egy misét).

„Márk idén decemberben lesz 6 éves és Grade 1-ba jár, azaz elsős. Három és fél éves volt amikor Kanadába költöztünk és a Junior és Senior Kindergardent már itt járta Ontarióban.

A JK és az SK lényegében a helyi ovi, ami annyiban más, mint Magyarországon, hogy a gyerekeknek játékos módon, a 6 órás foglalkozási idő 50%-ában betűzést, számolást, írást és olvasást tanítanak. A többi irányított vagy szabad játékidő.

Nincs szigorúan vett kimeneti követelmény, de annak a gondos szülőnek, aki nem akar a gyermekének és magának az első osztályban nehézséget okozni érdemes figyelnie arra, hogy az SK végére

- a gyermek tudjon 1-20-ig, esetleg tovább számolni,
- még fontosabb, hogy tudja a számokat sorrendben rakni és értse meg az olyan fogalmakat, hogy több-kevesebb, és hogy melyik szám nagyobb,
- képes legyen egyszerűbb matematikai műveleteket megoldani a 10 alatti számokkal,
ismerje az ABC-t,
- képes legyen JK-SK szintű (egy-egy mondatos) szövegeket/könyveket elolvasni
és le tudjon írni 3-4 betűs nagyon egyszerű szavakat, mint a hat, red, dog, vagy jobb esetben egyszerű mondatokat mint a The cat ran home.

Előre rohanok és elspoilerezem, hogy Márk az írás kivételével tudta ezeket a „követelményeket” teljesíteni.

Emlékszem, hogy SK-ben – a tanító néni jóvoltából – minden héten hazahozott egy-két könnyített olvasmányt és mivel nálunk minden este, közvetlenül a lefekvés előtt van egy 15-20 perces mesélés idő, amikor Timka és én is olvasunk egy-egy történetet Márknak, ezért ebbe a rutinba könnyű volt „észrevétlenül” becsempésznünk a „most olvassuk együtt ezt a könyvet, amit a suliból hoztál”.

Az elején kicsit tiltakozott, de ahogy tavaly tél környékén egyre ügyesebb lett az olvasásban, úgy lett egyre egyszerűbb dolgunk a meggyőzésével.

Ezzel mára eljutottunk oda, hogy a tanító néni szerint első osztály vége fele jellemző szinten olvas angol szövegeket, sőt egy kis könyvmoly lett belőle. Hétvégén esténként leteszek a szőnyegére pár olyan könyvet amit még nem olvasott és reggel 8-kor arra megyek be hozzá, hogy pizsamában ül a szőnyegen és olvas. Dupla haszon, mivel jól szórakozik és mi meg aludhatunk.

Ezt a szintet úgy értük el, hogy már Torontóban, majd Waterlooban beiratkoztunk a könyvtárba és kezdetben olyan egyszerűsített szövegű könyveket vettünk ki, amiben minden oldalon volt egy-egy kép.

Majd rájöttem, hogy a szöveget fokozatosan lehet nehezíteni, ha gyerekeknek készült képregényeket kölcsönzünk, mert ha Márk nem ért valamit, akkor a kép alapján megérti a kontextust és nem akad le egy-egy hiányzó szón, plusz imádja az ilyen jellegű könyveket. (...)

Az SK-ben számunkra nem jött át, hogy milyen szinten kellene tudnia írni, mert a hangsúly az olvasáson volt. De aztán jött szeptemberben a Grade 1 és minden héten írnia kell pár mondatot a tanító néni által megadott játékos témában. Ezzel pedig megindult egy kis kínlódás.

Hamar rájöttünk, hogy Márk ebben a kérdésben lemaradt, mert szeptemberben nulla szót tudott hallás után leírni, ezért az első pár hétben én leírtam neki az általa kitalált szöveget, amit ő lemásolt. Ekkor az is nagy fegyvertény volt, hogy ha az adott sorban tudott maradni és azt sem tudta 100%-osan, hogy merre kanyarodik az S és a Z betű.

Pár hét után átálltunk arra, hogy ő találja ki, hogy az adott szót hogyan kell leírni hallás után. Ez a szakasz kőkemény volt (és mindig az), mert valahogy Márk fejében nincs még összedrótozva a szókép és a hang. (...)

A következő lépés az lesz, hogy a szókincsét kell felhozni arra a szintre, ahol a vele egykorú, angol anyanyelvű gyerekek vannak, mert ebben érzek még lemaradást. De nem nagyon izgulok, mert imád olvasni és így lehet a legjobban a szókincset fejleszteni.”

Ha a teljes történet érdekel, kattints ide!
...

„RENDEZNI VÉGRE KÖZÖS DOLGAINKAT”

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.11.22.


Pokorni József története

Néhány hónapja Rab László újságíró kiválóan dokumentált cikket közölt a Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán fideszes politikus, XII. kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József nyilas gyilkos volt, aki a hírhedt Kun páter kivégzőosztagának tagjaként részt vett a Városmajor utcai és a Maros utcai zsidó kórház orvosainak, ápolóinak és betegeinek, valamint az Alma utcai Zsidó Szeretetház lakóinak meggyilkolásában

Január 12‑én a Maros utca 16. számú zsidó kórházban gyilkoltak, két nappal később január 14‑én a Városmajor utcai Ortodox Kórházat rohanták meg. S végül január 19‑én a Budai Szentegylet Alma u. 2.‑ben lévő szeretetházának lakóival végeztek. A Maros utcában mintegy száz áldozatot hagytak maguk után, a Városmajor utcában százötvenet. Betegeket, orvosokat, ápolókat, bujkáló zsidókat, köztük gyerekeket is öltek. A holttesteket a kórházak hátsó kertjében benzinnel leöntötték, felgyújtották, majd a maradványokat elásták...” – idéz Rab László Pelle János tanulmányából2. Kun páter és bandájának gyilkos randalírozásáról így ír Zoltán Gábor3 a városmajori gyilkosságok történetét feldolgozó kiváló könyvében: „...vonul, őrjöng, tombol az egész apokaliptikus társaság, a hungarizmus végóráján vagyunk, a nyilasok minden mindegy alapon és hangulatban öldökölnek.

„...[F]elfedeztük a Maros utcai kórházat, hol zsidó betegek voltak. Pokorni, Szabó István meg Szabó Kálmán, több pártszolgálatos behatolt a kórházba, összegyűjtötte a betegeket, levetkőztették őket, minden értéktárgyat elszedtek tőlük és az udvaron két csoportban felállították kivégzésre. A kórházban kb. 60‑80 ember tartózkodott. Mikor én odaértem, akkor már csak a fele volt életben. Ezeknek kivégzésében segítettem úgy, hogy az udvaron felállított 30‑40 főnyi zsidókra két tárat, azaz tíz golyót lőttem rá. Megadja László ijesztésképpen a szoba falába lőtt, mire Pokorni megjegyezte, hogy miért a falba lősz, miért nem beléjük? Mi akarunk idejönni lakni, a falat ne tedd tönkre!” – vallja kihallgatásakor a gyilkos különítmény egyik tagja. „Pokornyi pedig az 50‑60 tagból álló nyilas társaságnak rangsorban harmadik funkcionáriusa volt.” „A nyilasok általában pezsgőztek és dőzsöltek. Nők is voltak köztük. Név szerint a következők voltak: a megtorló vezetője Pokorni volt” – olvasható más vádlottak Rab László által ismertetett tanúvallomásaiban. A XII. kerületi nyilasok, akik még az akkori viszonyok között is egészen különös kegyetlenkedéseik miatt váltak hírhedtté, a felszabadulás után bíróság elé kerültek. A különítmény vezetőit halálra, tagjait sokéves börtönbüntetésre ítélték. Pokorni Józsefet azonban már nem érte el az igazságszolgáltatás keze, mivel az ostrom idején gerinclövést kapott, és egy nap múlva belehalt sérüléseibe...


„A GYÖNGÉKNEK NINCS MIÉRT ÉLNIÜK” – SZTÁRSZERZŐ SEGÍT MEGÉRTENI A MAI OROSZORSZÁGOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2019.11.22.


Nemcsak szórakoztató irodalomnak, történelmi magyarázatnak is kiváló a világhírű Borisz Akunyin magyarul most megjelent három kisregénye. A tüzes pecsét című kötetbe gyűjtött történetek a középkorban játszódnak, de a kortárs Oroszország is érthetőbbé válik: miért ennyire fontos Vlagyimir Putyinnak Ukrajna? Hogyan lett Moszkva a „harmadik Róma”? Miért félnek a nyugati inváziótól? Irodalmi utazás a nagy orosz lélek mélyére.

„A gyöngéknek nincs miért élniük. Ezt neked tudnod kell” – mondja Dobronyina bojár a fejedelem nyolcéves fiának, majd puszta kézzel öli meg a gyerekkel hancúrozó kölyökkutyákat. Borisz Akunyin A tüzes pecsét című kötetének egyik kisregényében, a 13. század elején játszódó Kökény fejedelemben hangzik el ez a két mondat. A főnemes kegyetlen példával vési a nomádok által fenyegetett zsebkendőnyi orosz hercegséget majdan irányító gyerek eszébe a hatalom fő szabályát: nincs irgalom, aki nem pusztít, azt elpusztítják.

Noha a kötet három kisregényében (a Kökény fejedelem mellett a 9. század közepén játszódó A tüzes pecsét és az 1054-be helyezett Ördögköpet) még bőven találni véres eseményeket, a könyv mégsem pusztán a fordulatos és erőszakos történelmi krimik kedvelőinek érdekes. A könnyű kézzel megírt szövegek a mifelénk rettegett vagy csodált, de sokszor alig ismert Oroszországot is segítenek jobban megérteni. A magyarul a Szenzár kiadónál most megjelent Akunyin-kötetben az orosz világlátást máig befolyásoló témák kerülnek elő, mint az ortodoxia, a bizánci örökség, Kijev jelentősége, illetve az idegen inváziótól és a káosztól való félelem...

MOST KEZDŐDHET CSAK IGAZÁN A BUSZBONANZA

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2019.11.24.


„Pözsgés van” – foglalta össze két szóban az ágazat helyzetét egy busztervező, aki rutinosnak számít, de valószínűleg csak az ágazat nála is régebbi veteránjai emlékeznek új buszok olyan volumenű beszerzésére, mint amiről a Volánbusz számolt be múlt héten. Az október óta a belföldi távolsági és helyközi buszos közösségi közlekedést immár egyedül ellátó állami vállalat november 13-án adott hírt arról, hogy előző nap a vezérigazgatója aláírta a szerződést 352 új Credobus márkájú jármű megrendeléséről az azokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezetőjével.


Ennek csak az egyik oka, hogy korábban a szektor sokkal széttagoltabb volt, és a beszerzéseket csak esetileg hangolták össze. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy korábban éveken keresztül az említett feladatot ellátó társaságok alig jutottak új járművekhez – de ilyen darabszámban egyszerre használthoz sem. A Volán-szektor* újbusz-beszerzéseit összefoglaló grafikonunkból jól látszik például, hogy 2010 és 2013 között az ágazat egésze négy teljes év alatt sem kapott annyi nulla kilométeres autóbuszt, mint amennyit most egyetlen szerződés keretében...

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK A LOPÁS LELEPLEZÉSE ÉS AZ ÚJSÁGÍRÓK ELLEN, MNB-MILLIÁRDOK A NER-CÉGEKNEK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.11.23.


444: Rejtett törvénymódosítással érné el a kormány, hogy ne lehessen ellenőrizni az EU-s támogatások ellopását

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő leplezte le Facebook-bejegyzésében, hogy a kormány minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akar vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezáltal az ilyen pénzekből megvalósuló beruházások dokumentumai nem lesznek nyilvánosan elérhetőek a Közbeszerzési Értesítőben, vagyis az újságírók és más érdeklődő állampolgárok nem tudják majd leleplezni a gyanús eseteket, és esetleges lopásokat. A kormány nem verte nagydobra ezt a szándékát, ugyanis a szűkszavú törvénymódosításban csak annyi áll, hogy “„hatályát veszti a Kbtv. 5. § (3) bekezdése”, és a részletes szöveges indoklás is eltitkolja, hogy ez a változás milyen gyakorlati következményekkel jár.

G7: Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt a Szijjártó Sarolta által vezetett cég egy felesleges beruházáshoz

Mágnesként vonzza magához az állami megrendeléseket és támogatásokat a Truck Race Promotion Kft., amelynek operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter testvére. A kamionos Európa-bajnokság magyarországi versenyeinek szervezésére létrejött cég egy merőben új feladatot kapott: a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról ír 215 millió forintért megvalósíthatósági tanulmányt, a közbeszerzési értesítőben megjelent beszámoló szerint a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen, 47-53 százalékos arányban. A tavaly 313 milliós árbevételű Truck Race Promotion így idén már 175 millió forintnyi állami támogatáshoz és megbízáshoz jutott.

Azonnali: Bepereltük Kövért, egy nap múlva beadtak egy törvénymódosítást, hogy ilyet ne lehessen csinálni

Miután a lap beperelte Kövér László házelnököt és az Országgyűlés hivatalát a sajtó munkájának ellehetetlenítése miatt, úgy módosítanák a közigazgatási perrendtartást, hogy ilyen pert a jövőben ne lehessen indítani. A salátatörvény-javaslat szerint ugyanis az ilyen, „vitatott tevékenység” – az Azonnali esetében ezek az országyűlési sajtóiroda döntései, amik a kivételes engedély iránti kérelmüket elutasították – csak akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha a fél a tevékenységgel szemben a jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatokat már kimerítette. A “poén” az, hogy nincs olyan speciális jogszabály, ami jogorvoslati lehetőséget biztosítana az országgyűlési sajtóiroda döntései ellen. Sakk-matt.

Mfor.hu: Közel 50 milliárddal finanszíroz az MNB NER-es cégeket

Ekkora értékben vásárolt ugyanis növekedési kötvényeket a jegybank kormányközelinek számító, Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Jászai Gellért, Tiborcz István tulajdonában lévő cégektől. Legalábbis eddig, a szám még bőven emelkedhet, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nem hozta nyilvánosságra, hogy Bárány László cége, a Baromfi-Coop által hétfőn 29,4 milliárd forintért értékesített kötvényekből mennyit jegyzett le, miközben ugyancsak hétfőn a Schmidt Mária befolyása alatt álló BIF csatlakozott a kibocsátók táborához.

24.hu: Több nyomozás is folyik Borkai-ügyben gazdasági bűncselekmények miatt

A 24.hu információi szerint nemcsak olyan vizsgálatok folynak a rendőrségen, amelyben Borkai Zsolt sértettként szerepelhet: a rendőrség szűkszavú közlése szerint hűtlen kezelés miatt is nyomoznak. Az ORFK sajtóosztálya azt közölte a lappal, hogy iratokat foglaltak le, és a Nemzeti Nyomozóiroda ismeretlen tettes ellen nyomoz. Közben mások mellett Póczik József egykori válogatott labdarúgót, korábbi DK-s önkormányzati képviselőjelöltet gyanúsítják azzal, hogy egy szexvideóval megzsarolta Borkai Zsoltot.

ELHALLGATTATNI, MEGFÉLEMLÍTENI A PAPOKAT ÉS LELKÉSZEKET?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.11.24.


Jó reggelt kívánok! Mindenki maradjon a helyén, lehetőleg az ágyban. Persze egyáltalán nem kötelező (nem vagyok én a Fidesz, hogy megmondjam, kinek mi a jó), de ha tehetném, én biztosan ott maradnék. Az igaz, hogy nem fogom ágyba vinni a kávét, viszont. Arra gondoltam, hogy a vasárnapra való tekintettel megpróbálom viccesebbre venni a figurát. De rájöttem, hogy ez ma se nagyon fog sikerülni, pedig az egyre gyakrabban önmaga elcseszett paródiájába forduló közélet eseményei ezt akár indokolhatnák is. Nézzük az elcseszett paródia néhány bizonyítékát, random módon egymás után pakolva.

A Fidesz kedvenc szélsőjobbos pártja, vagyis alighanem a hasznos idióta szerepét eljátszó fiókszervezete, amelyik ez idő tájt a szabad sajtót vegzálja és jelentgeti felfele egy nemzeti jelentőségűnek beállított könnyűzenei produkció kapcsán, a magyar nép elleni uszítást emlegetve, tegnap a mindenhez is értés jegyében bejelentette, hogy 17 évben állapítaná meg a tankötelezettség korhatárát.

"A tankötelezettségről folytatott álvita helyett érdemi megoldásra van szükség az oktatásban a lemorzsolódás visszaszorítása és a felzárkóztatás hatékonnyá tétele érdekében. Ugyanis a Fidesz által bevezetett 16, illetve a szocialisták által preferált 18 éves korig tartó tankötelezettség sem csökkentette a lemorzsolódást az oktatásban." (Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese)

Tehát ahol sem a 16, sem a 18 nem jött be, ott a 17 be fog jönni, és akkor megoldódnak a Fidesz által szétvert oktatási rendszer problémái. Szerintem sem érdemes álvitákat folytatni, a hasunkra kell csapni és számokat mondani, lehetőleg olyan számokat, amelyekkel még senki nem kísérletezett, és reménykedni abban, hogy bejön. Ez pont így működik. Ezért is lenne kurvajó, ha Dúró pártja is a húsosfazék közelébe kerülne végre. Érdekes, hogy a november 30-ára bejelentett pedagógussztrájk egyéb követeléseiről (értékálló béremelés, túlmunka csökkentése, stb.) nem volt mondanivalója a politikus asszonyságnak, és nem kelt ki magából, amiért a kormány gyomorforgató sorosozással bagatellizálja és trollkodja szét az oktatást érintő súlyos kérdéseket, ellenben jól odamondott az ellenzéknek. Már többször elmélkedtem azon, hogy akkor jön el a szép, boldog idő, amikor ezek a Fidesszel együtt fognak kormányozni. Akkor majd tényleg lehúzhatjuk magunkat a toaletten.

Egyelőre viszont még csak ott tartunk – ahogy tegnap bátorkodtam felhívni rá a figyelmet -, hogy a felcsúti nagyember úri kedvéhez fércelik a törvényeket (ha nincs kedve beszámolni a brüsszeli harcairól az országgyűlésnek, akkor nem számol be, és hogy ne lehessen ezért még hányást sem tenni a szemére, eltörlik a vonatkozó előírást) majd amikor erről a sajtó beszámol, a Fidesz egy emberként védi a gazda szakadt mundérját és rongyosra forgatott köpönyegét...