2023. június 16., péntek

„MINTHA EGY ŐRÜLT, VAK KOCSIS HAJSZOLNÁ A LOVAKAT” – IGAZGATÓK A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.06.16.


Ma tárgyalja az Országgyűlés a státusztörvényt. Ha a szűnni nem akaró tiltakozások ellenére elfogadják a jogszabályt, s az a közel 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki erre az esetre kilátásba helyezte a felmondását, nagyjából 21 ezer pedagógus fog hiányozni a rendszerből a szeptemberi tanévkezdéskor. Ám sokan már a törvénybe iktatást sem várták meg és a tanév végével búcsút vettek az iskolától, sőt, a pályától is. Arról, hogy ez pontosan milyen változásokat hoz majd az intézmények és a gyerekek életébe és hogyan hat a diákok „művelődéshez való jogára”, iskolaigazgatókat kérdeztünk. Pár centivel a szakadék előtt.


Az év vége közeledtével szinte minden oktatási intézmény hirdetett meg betöltetlen állásokat. Van iskola, amely egyszerre nyolcféle szakra keres pedagógust, van, amelyik hatra. Mindkét fenti iskola igazgatóját megkerestük, és bár a tankerület jelezte, nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy nyilatkozzanak, egyikőjük sem vállalta, hogy elmondja, mióta küzd az általuk vezetett intézmény tanárhiánnyal és milyen vészforgatókönyveik vannak arra az esetre, ha szeptemberig nem találnának pedagógust a hiányzó helyekre.

De nem csak a jó hírű zalaegerszegi gimnáziumban és a dabasi általános iskolában keresnek kétségbeesetten tanárokat, „az elmúlt esztendők köznevelési folyamatai oda vezettek, hogy mára az ország vezető gimnáziumait is elérte a súlyos tanárhiány, a pedagógus-utánpótlás elapadása”. Ezeket a sorokat a Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence írta a szülőknek kiküldött körlevélében, amelyben a közösség összefogását kérte a helyzet orvoslásához. Amint Barlay a Szemlélek podcastjában elmondta: bár korábban meghirdetni se kellett az iskolában megüresedett állásokat, úgy is dőltek a jelentkezők, most másfél éve hiába keresnek informatikatanárt, de már magyar- és történelemtanári állásra sem egyszerű embert találni az elitgimnáziumba. Ugyanitt beszélt arról is: leginkább a fiatalok mennek el, akik családot akarnak alapítani. Ahogy egy ifjú kollégája is, aki, bár nagyon szeretett tanítani, nem tudott egyről a kettőre jutni, így a fővárosi albérletre is kevés kezdő tanári fizetését többszörösére cserélve egy gyógyszeripari céghez szerződött.

– A lelket tartani a tantestületben (és persze magamban) és egyben tartani a közösséget, ez a legnehezebb kihívás most – vallja Nyáry Zsigmond, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint olyan mértékű frusztráltság, kiégés, fáradtság, szorongás és félelem van tapinthatóan jelen a tanárok körében még ebben a nagyon jó hátterű iskolában is, amilyet korábban nem tapasztalt.

– Ilyen nagyarányú mozgás sem volt jellemző közöttünk, inkább arról voltunk híresek, hogy viszonylag stabil a tantestületünk – mondja az igazgató, akinek idén hét kollégájától is el kell búcsúznia...

AKAROK ÉN MÁRTÍR LENNI? – HÁROM PEDAGÓGUS TÖRTÉNETE ARRÓL, MIÉRT HAGYOTT FEL A TANÍTÁSSAL

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző: BARNA-LIPKOVSKI MIKLÓS
2023.06.16.


Három egykori tanárral beszélgetünk arról, miért hagyta el a pályát, mit csinál tanítás helyett, és hogy látja, hogy éli meg egykori kollégái küzdelmét – adott esetben a hiányát – egy jobb oktatási rendszerért.

VESZÉLYBEN AZ EU-PÉNZEK: A KORMÁNY NEM TELJESÍTI EZT A BRÜSSZELI ELVÁRÁST

24.HU
Szerző: K. KIS GERGELY
2023.06.16.


Eddig úgy tűnt, hogy a kabinet számára fontos ügy a helyreállítási alap forrásainak megszerzése, ám júniusban olyat lépett, amit nehéz lesz kimagyarázni az Európai Bizottságnál. Annyira szűk a 2024-es költségvetés mozgástere, hogy a kormány egyelőre nem tartja be ígéretét, és az extraprofitadókat mégsem vezeti ki jövőre. Ezzel viszont nagy lépést tett afelé, hogy valóra váljon Nagy Márton drámai jóslata.

"Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak"

jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.

Varga azt sem említette, miért lenne szükséges ezeknek az adónemeknek a kivezetése. Az ok nem más, minthogy a kabinet vállalást tett az Európai Bizottság felé, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen körülbelül 6200 milliárd forintnyi támogatási forrásának lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat. Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről:

- a pénzügyi szervezetek extraprofitadója,
- a biztosítókat terhelő extraprofitadó,
- az energetikai vállalkozások extraprofitadója,
- a kiskereskedelmi szektor különadója,
- a távközlési szektor extraprofitadója,
- a gyógyszergyártói befizetések különadója.

A határozat megfogalmazása homályos, így nem egyértelmű, hogy az EU már az idén a különadók eltörlését várja, vagy megelégszik annyival, ha a kormány az év végéig jogszabályba iktatja, hogy mikortól szűnik meg az extraprofitadó, és az időpont lehet 2024 is. Mindenesetre a bizottság május végén kiadott országspecifikus ajánlásaiban megsürgette a szektorális különadók megszüntetését, mondván, az nem választás kérdése, hanem kötelezően teljesítendő feladat.

Az Orbán-kormány mégis meghosszabbította az adónemek hatályát. Pedig más területeken már tetten érhető volt az igyekezet, hogy teljesítsék a tanácsi előírásokat az RRF-forrásokért cserébe: például a napelem– és szélerőműstop feloldásával egy lépéssel közelebb került az áhított uniós pénzek lehívása.

Ám a különadók ügye ezeknél fajsúlyosabb:

ha kivezetnék őket, a költségvetésnek összesen 1257 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania 2024-ben...

A MAGYAR LAKOSSÁG TÖBB MINT FELE SZEGÉNYEDIK, EGY SZŰK RÉTEG GAZDAGSZIK

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.06.15.


A magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. A reprezentatív felmérést a Reacty Digital végezte május második felében, lapunkkal együttműködve. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.

A hat hónapos idősávot nem véletlenül választottuk a felméréshez, hiszen ebben benne van január elseje is, amikor tipikusan változhatnak a fizetések és a nyugdíjak. Az év elejétől például 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szintentartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.

A stagnálók után nézzük a nyerteseket: az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Fontos körülmény azonban, hogy igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelem javulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A pénz jellemzően oda megy, ahol már eddig is volt belőle: a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.

Míg ennek a szűk felső rétegnek az anyagi pozíciója javult, a stagnálókhoz képest másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.

Utánuk következik a válaszadók 18 százaléka, akik már egyértelműen leszakadóban vannak, hiszen ők azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:

- 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,

- 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,

- 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,

- és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.

Ezek az adatok alaposan árnyalják azt a képet, amit a KSH havonta közzétett gyorstájékoztatói mutatnak.

A legutóbbi májusi eredményekből például azt láttuk, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, az ennél sokkal inkább átlagnak értelmezhető medián pedig 15,7 százalékkal emelkedett.

Végső soron már a legutóbbi KSH adatok is azt mutatták, hogy a jövedelmek növekedése nem tartja a lépést a magas inflációval, és emiatt a magyar munkavállalók reáljövedelme átlagosan 6,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A kereseti adatokban azonban nincsenek benne a nyugdíjak, másrészt az átlagos értékek jótékonyan elfedik azt a társadalmi polarizációt is, amit a Reacty Digital felmérése jobban megvilágít.

Ezek szerint a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos krém. A leszakadó réteg tipizált alanya ma a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű lakos...

HADHÁZY: ELKÉSZÜLT ORBÁNÉK HATVANPUSZTAI BIRTOKA

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2023.06.16.


Befejeződött az építkezés az Orbán család birtokán, állítja Hadházy Ákos.

Az Alcsút közelében elterülő Hatvanpusztán., József főherceg egykori, 1820-as években épült műemlék majorságán helyreállítás címén több vadonatúj épület nőtt ki a földből.

„Jó hír: már a kertészek is végeztek, a státusztörvény vitájának indulásának napjára teljesen elkészült a nagy mű. Már csak a medencéket (kettő van belőle) és a kerti tavakat (három) kell vízzel feltölteni és a pedagógusok végre megnyugodhatnak, hogy a miniszterelnök végre teljes pompájában élvezheti élete munkájának gyümölcsét.” - posztolta péntek reggel Hadházy Ákos a hatvanpusztai birtokról. A független országgyűlési képviselő egy ott dolgozó munkásra hivatkozva arról írt, hogy

- „az első kisebb épület egy luxus kúria, amiben már akkor bent állt pl. egy antik állóóra és egy egészen csicsás cserépkályha.

- A második épület ugye a kazettás mennyezetű, hatalmas kandallóval fűtött könyvtár.

- Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal.

- A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával.

- A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik.”

AZ OKTATÁS ELLENÁLLÓI NEM ADJÁK A JÖVŐT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.16.


...Az Egységes Diákfront jócskán kivette a részét az ellenállásból. Nagyon sokszor a diákok adtak új és új, elszánt lendületet az ellenállásnak. Most végső próbálkozásként ők is megkísérlik megszólítani a pedagógusokat és a tanárokat is. Levelük alaposan elgondolkodtathat minden pedagógust, minden szülőt, mindannyiunkat!

Kedves Tanárok!

Az oktatásért harcolunk, magunkért, a jövőért, de legfőképp Értetek. Most viszont mi kérnénk Tőletek valamit. Mindenki, aki eddig azért nem állt fel, hogy azzal ne okozzon kárt a diákjainak, az most lépjen előre és csatlakozzon! Nem folytathatjuk tovább úgy, ahogy eddig, biztonsági játékkal, óvatoskodással. Sajnos már nem védtek meg minket azzal, hogy megtartjátok az órákat, nehogy lemaradjunk. A mában lehet, de a jövőben semmiképp. A teljes rendszer átalakítására van szükség, mert ha ez nem történik meg, magyar gyerekek millióinak kell még majd azokkal a problémákkal szembesülniük, amivel most nekünk, ráadásul hatványozottan. Ugyanazt az elavult tananyagot kell megtanulniuk, egyre kevesebb és egyre kevésbé motivált tanártól. Ugyanazokban a leharcolt épületekben kell tanulniuk, ugyanazokkal az elavult eszközökkel, mint nekünk. Nem lehet örökké meghúzódva várni, hogy lesz majd jobb és volt már rosszabb. A csenddel, a fejlehajtással a gyerekek jövőjét veszitek el!

Szóval lépjetek! Értünk, magatokért, egy ország szebb jövőjéért.”

Kedves szülők!

Több mint egy éve tüntetünk azért, hogy a gyermekeiteknek, így nekünk is egy jobb oktatás jusson. Több mint egy éve tüntetnek a Ti lányaitok, a Ti fiaitok azért, hogy egy szebb és jobb Magyarországon nőhessenek fel. A kérdés az, hogy mikor döntünk úgy, hogy inkább elmegyünk külföldre. Mikor sújt le minket is az az apátia, ami bennetek is szorongást kelt nap mint nap? Mikor kérdezzük meg egy könnygázas este után, hogy oké, de hol volt anya és apa?

Szülőnek lenni biztos nehéz, mi még nem is tudjuk, hogy mennyire. Megteremtitek nekünk a biztonságot, a lehetőségeket, utat mutattok, segítetek. Megdolgoztok azért, hogy esélyünk legyen egy jobb életre, mint ami nektek volt. A család biztonságát kockára tenni egy reménytelennek tűnő küzdelemért nehéz és félelmetes dolog. Megértjük, de enélkül nem megy.

Nekünk is félelmetes az első sorokban nélkületek. Félelmetes, hogy nem vagytok ott, félelmetes, hogy nem vagyunk elegen. Kérünk titeket, hogy pénteken gyertek velünk!”

Szerdán az Egységes Diákfront aktivistái elkezdték kiragasztani a pénteki tüntetés plakátjait. Azt írták: „a kordonkormány nem méltóztatott közölni, hogy mikor tervez szavazni az elfogadhatatlan bosszútörvényről, de azt tudjuk, hogy az elmélyült és elmés vitát a tervezetről pénteken tartják. Várunk mindenkit 17 órától a Parlament előtt. Fejezzük ki nemtetszésünket (értsd: nagyon, nagyon elegünk van), hogy egy ilyen törvény egyáltalán szavazásra kerülhet.

Minden tanárt, diákot, szülőt és felelős állampolgárt várunk pénteken 17 órára a Parlament elé!”...

ELVINNÉM RÁKAY PHILIPET ÓZDRA, HOGY LÁSSA EZT AZ ORSZÁGOT

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: Fábián Tamás, Szilli Tamás, Lengyel-Szabó Péter, Bakos Barna
2023.06.15.



Büszke arra, hogy busszal és villamossal is jár, nem arany Merciből nézi a világot. Vidnyánszky Attila szerinte történelmi bűnt követ el a társulatok likvidálásával. Vidéki gyerekkoról, budapesti értelmiségi közegről, egyéni ambíciókról, a magyar művészfilmek helyén tátongó háborús tölcsérről, a jobboldali barátai számára irritáló viselkedésről és Rákay Philip arany mercis ajánlatáról is beszélgettünk Nagy Ervin Jászai Mari-díjas színésszel. Videó...

ITT NÉZHETŐ MEG

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TÖBB LEHET, KEVESEBB NEM - HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.16.


Több lehet, kevesebb nem

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel. Ebben az anyagban a kötéseket vizsgálják, következő cikkükben pedig azt mutatják majd be, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán. Előfordulhat, hogy egyes tételekhez több kiadás tartozik. Ugyanis az adatok nem egységesen lettek rögzítve, azokat a gondos ellenőrzés ellenére sem biztos, hogy pontosan adtuk össze. Több lehet, kevesebb nem.

Orbán az államkötvényekért kampányolt a pénteki szokásosban

Az az ember beszél az infláció letöréséről, aki hatalmasat kaszál a magasan tanyázó árakból eredő kiemelkedő áfabevételeken…hiteles. És ez az ember spekulánsozza le Sorost… vicces. (Nem az.)

Kínai kézbe került a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

Az új tulajdonos az egyik legnagyobb kínai magánoktatási cégcsoport, amely Thaiföldön és Malajziában már vásárolt egy-egy egyetemet, a Wekerle pedig az első nyugati érdekeltsége.

Tízmilliárdok vándoroltak Mészáros Lőrinc saját bankszámlájára

Az Opten adatbázisa szerint jelenleg 29 cégben tűnik fel személyesen is Mészáros Lőrinc tulajdonosként. Ezeknek több mint a negyedénél, nyolc cégnél döntöttek úgy, hogy a 2022-es teljesítmény után osztalékot utalnak ki.

Polt Péter feljelentésként értékelte Tóth Bertalan kérdését a Vodafone-ügyletben eltűnt milliárdokról

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter alig két hónapja még nem tudott értékvesztésről, de a legfőbb ügyész most a Készenléti Rendőrséghez fordult, mert hárommilliárd forinttal apadt a nemzeti vagyon.

Vádat emeltek a kommentelő ellen, aki megfenyegette és beszólt Deák Dánielnek

Amikor a saját seggükről érdekükről van szó, mindig nagyon hatékonyak és gyorsak.

Nem engedik ki a fogaik közül a hamisan megvádolt Szikra Mozgalom-tagot

Megpróbálják pedofil-ügybe keverni. Egyébként nem tették volna közzé a konkrét nyomozás szempontjából irreleváns információt. Nem beszélve a mit találunk a ki gépén– történetről – a Pegasus patadobogása közben. Már nincsenek technikailag megoldhatatlan dolgok…

Ötezer fekete zászlót szúrt le a Belügyminisztérium elé a Momentum

Ennyi tanár fogja szerintük beadni a felmondását, ha megszavazzák a státusztörvényt ma.

Hangos lesz a péntekre tervezett tüntetés a „bosszútörvény” ellen

A tüntetőket arra kérik, hogy magasba emelt zászlókkal, transzparensekkel, sípokkal, kereplőkkel és ami szerintük ebben a helyzetben a legfontosabb: bátorsággal menjenek, hogy erőt mutathassanak.

Novák Katalin: köszönet a pedagógusoknak

Arra valamiért nem tért ki, hogy vajon most is olyan röhejesek-e a tanári fizetések, s örül-e még annak, hogy nem abból kell megélnie.

Az Európai Bíróságig is elvinné a Momentum a NER-es távközlési cégek monopol helyzetét

Ha a Gazdasági Versenyhivatal az ellenzéki párt beadványára nem lép… (nem fog).

Túl drága volt, ezért nem kötöttek biztosítást a tűzoltókra

A Belügyminisztérium azt ígéri, hogy baleset esetén saját hatáskörben gondoskodik a korábban biztosított alkalmazottak kártérítéséről. Róka szava kicsit ér.

Gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt felettese egy szolnoki kiképzésen

Szittya. A honvédségnél természetesen megpróbálják az érintetteket ellehetetleníteni, csakúgy, mint azt a jogász tisztet, aki szexuális zaklatás miatt jelentette fel parancsnokát.

“A Fidesz megmentette a magyar vidéket”

Rákosi idején voltak ilyenek a filmhíradók, Kádár alatt már nem…

Ezt a végére hagytuk, hab a tortán/slusszpoén/ennéljobbmárnemlesz:


ÁTLÁTSZÓ: 722 MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZT KÖLTÖTT EL A KORMÁNY A COVID ALATT KÖZBESZERZÉS NÉLKÜL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.06.16.


Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.


2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.

A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu

„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

722 milliárd 1464 sorban

A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.

A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.

A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.

Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint...

ÖTEZER FEKETE ZÁSZLÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.16.


Ma, hermetikusan, szinte légmentesen lezárt falak mögött fogja megszavazni a százharmincakármennyi bátorak a státusztörvényt. Ezt csak a bosszúállás törvényének nevezik a nem fideszesek, amit a tanárok azért kapnak a nyakukba, mert sokat rosszalkodtak meg engedetlenkedtek. Csak a baj volt velük. Maga a törvény tartalmában szembe megy egynéhány joggal, a Fidesz azonban ebben az esetben nem azt az utat választja, mint Sas Bíborkával szemben, akiről tegnap elmélkedtünk, miszerint, ha lemond a jogáról, hogy gyülekezzen, életben maradhat. Nem tekerik ki a nyakát.

A tanárok sokan vannak, és nem befenyegethető diáklányok. Ezért őket kollektíven kell megtörni, amire szolgál a státusztörvény, és a Fidesz érezhet valamit a levegőben, ha ilyen biztonsági intézkedések között szavaztatja meg. Nem tudjuk, mitől félnek, amikor csak önmaguktól kellene, mert ez nem az az ország, amelyben megindulna a birnami erdő. Tegnap egyébként a rendőr-belügyminiszter, a tanárok ura, illetve az összes képviselő kapott a telefonjára állítólag harmincezer sms-t egy akció folytán, amely levelekben a ma megszavazandó törvény ellen tiltakoznak.

Hogy ezzel mire mennek – semmire – az akció szervezői és kivitelezői, nem tudható, mint ahogyan semmit sem ér a törvény elleni számtalan tüntetés, kordonbontás és más pörformansz sem. A Karmelita környékét már nem építési, hanem ásatási területté nyilvánították, hogy még nehezebb legyen oda illetéktelennek belépni, sőt, a rácsokat kijjebb tolták, talán azért, hogy a nagyvezér még a kétségbeesett ordítást se hallhassa, hanem élhesse a maga valóságtól zavartalan életét. Hogy ki döglik meg körülötte, teljesen érdektelen, fő az ő nyugalma, és a család gyarapodása, de erről már regényeket írtunk.

Ma a rendszer működése, és az alattvalók kétségbe esett tehetetlensége, a szemünk sarkában ingó sós könnycsepp a téma, ami igazából akkor kezdett gyülekezni, amikor láttuk, hogy a Momentum – illetve annak tagjai – tegnap a Belügyminisztérium előtti teret teleültették ötezer fekete zászlócskával, amellyel azt akarták üzenni a tanár-ügyben élet, halál ura rendőr-belügyminiszternek, hogyha ma a légmentesen lezárt parlamentben megszavazzák a gyalázatot, akkor ennyi pedagógus fog felmondani. Mintha érdekelné Pintért és a maffia többi tagját egyáltalán, hogy marad-e mutatóban pedagógus a rendszerben.

A Fidesz szempontjából ez sokadlagos kérdés, mert az első a leuralás, a kerékbe törés és megrendszabályozás, az ideológia, ha úgy tetszik. Az oktatás állapota és a pedagógusok, illetve rajtuk keresztül a gyerekek sorsa egy csöppet sem érdekli őket, azaz, szorgalmasan ássák tovább az ország sírját. A szomorú az, hogy a Momentum, de egyéb más párt, közösség, szülők, diákok az ötezer fekete zászló szimbolikáján túl egyebet nem igazán tehetnek, hiszen ők is – velünk együtt – benne vannak a darálóban, aminek a végén ilyen szürke, kocsonyás, tudat nélküli massza bújuk elő akarat és gondolat nélkül.

És még pofájuk is van az aljassághoz a fidesznyikeknek. Közülük is a legnagyobb Novák K. álelnöknek, akinek elballagott az általános iskolából a kisleánya, és ő ennek kapcsán rebegett hálát a pedagógusoknak. Pedig személyesen is találkozott velük, amikor nála jártak a palotája előtt, s arra kérték, majd ne írja alá azt a törvényt, amit ma zárt kapuk mellett elfogadnak. De ezt nem tudta megígérni. Asszisztál a gyalázathoz, miközben teli pofával hálálkodik és vigyorog, s ekképp önnön valójában maga a NER. A mosolygós hóhér. Ilyen az összes, csak a többségének nem ilyen jól fésült a vigyora.

Egyébiránt délutánra ismét tüntetés van összehívva a Kossuth térre a státusztörvény ellen. Délelőtt elfogadják, délután tüntetnek ellene, édesmindegy, az eddigi demonstrációk sem értek semmit, ez sem fog. Amikor tegnap Bíborka, a diáklány sorsáról méláztam, azt kellett megállapítanom, hogy egyedül van és lesz a továbbiakban, ugyanúgy a mai tüntetők is, legyenek jelen akárhányan a téren. Nem fogják maguk mögött érezni a társadalom többségét, olyanok lesznek, mint a Momentum fekete zászlói a BM előtt. Szimbolizálják a vesztünket, míg mindenki más éli tovább a maga nyomorult életét. (Már nincs értelme semminek sem.)

PROPAGANDAFIGYELŐ 9.: "KÉRDÉSEKKEL PROVOKÁLÓK"

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2023.06.15.


A témák megoszlása műsoridő szerint:

-Migránsveszély: 4p 43mp
-A bűnös USA leleplezése: 8p 14mp
-Az ellenzék lejáratása: 9p 16mp
-Ellenzéki pártok véleménye: 2p 18mp
-Gazdasági „védelmi” intézkedések: 4p 2mp
-Egészségügyi sikerek: 5p 1mp

Néhány kirívó “tudósítás”:

1. Végső búcsút vettek Silvio Berlusconitól Milánóban (6p 13mp: HAT PERC)

2. BBC: nyugat-afrikai migráns követte el a késes gyilkosságokat Nottinghamben (3p 18mp) A Híradó mai migránsügyi blokkjának első anyaga tovább folytatja a tegnapi angliai gyilkosságok bemutatását, miközben Horváth József szakértőként elmondja, hogy a nyugat-európai rendőrségek „politikai nyomás” alatt vannak, ezért próbálják elkerülni, hogy terrorcselekménynek nyilvánítsák a hasonló eseteket, azért, hogy megnyugtassák a társadalmat, és azt mondhassák, nincs probléma az illegális bevándorlással és az iszlám radikalizmussal.

4. Gál Kinga: Magyarország számára elfogadhatatlan a kötelező kvóta (53mp) A műsorvezetői felkonferáló szöveg és a meglehetősen rövid tudósítás célja az Európai Parlamentben lefolytatott vitáról nem a probléma árnyalt bemutatása, hanem az, hogy a magyar kormány kampánycéljainak megfelelően leegyszerűsítse és polarizálja a kérdést: „A baloldali képviselők még az illegális bevándorlók védelmében hozott határozatot is keveslik, mert szerintük az nem veszi figyelembe a migránsok emberi méltóságát. A Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga viszont arról beszélt, Magyarország számára elfogadhatatlan a kötelező kvóta, ami újabb meghívót jelent majd a bevándorlóknak.”

5. A magyar baloldali politikusok tagadják vagy nem kommentálják Brüsszel döntését a kötelező kvótáról (4p 25mp) A tudósítás elején Németi Noémi, az ellenzéket leleplező híradós szakújságíró ismerteti az Origo cikkét arról, hogy ez elmúlt években az ún. „dollárbaloldal” hogyan tagadta a „brüsszeli terveket” a migránskvótáról és a „kötelező betelepítésről” – közben a jól ismert vágóképeket látjuk a határkerítés ostromáról. Majd másfél perc múlva azt látjuk, hogy a közmédia újságírói – kedvelt szakmai kifejezésükkel – „kérdésekkel provokálják” az általuk következetesen „baloldalinak” nevezett ellenzéki politikusokat, akik többnyire nem állnak szóba velük, ezért a Híradó rajongói futni láthatják őket. A nekik feltett „Mi az álláspontja a migránskvótáról?” kérdés a kormány politikai kommunikációs céljainak megfelelően végtelenül leegyszerűsített világot illusztrál, amelyet csak „jók” és „rosszak” alkotnak. A Híradó célja, hogy minden nap megmutassa, az utóbbiak a migránspárti, sorosista, baloldali ellenzék tagjai, akik nem válaszolnak vagy egyenesen elfutnak a közmédia kérdései elől. Ebben a végtelenül leegyszerűsített világban nincsenek árnyalatok, minden fekete és fehér, nem léteznek olyan bonyolult problémák, mint a migráció jelensége, amelynek összetettségéről éppen a közmédia feladata lenne tájékoztatni. Persze csak akkor, ha komolyan venné feladatát, hogy a társadalmat érintő közügyekről sokoldalúan tájékoztatja az állampolgárokat. Így ma a Híradó helyett azok, akik valóban érdeklődnek az EU-s tagállamok szakminisztereiből álló testület múlt csütörtöki, és még nem hatályos döntéséről, a HVG cikkéből tájékozódhatnak a problémáról.

Néhány példa arra, hogy miről NEM volt szó


TASZ: Magyarország bukhatja az uniós pénzeket, ha a parlament elfogadja az Orbán-kormány tanárokat sújtó státusztörvényét – írja a Népszava.
Telex: Áprilisban lejárt a tűzoltók baleset- és életbiztosítása, a Belügyminisztérium azóta sem kötött újat

444: 735 millió dolláros fegyvereladást akadályoz Magyarországnak egy republikánus szenátor a svéd NATO-csatlakozás gáncsolása miatt - Index: A magyar kormány szerint „politikai lufi” a HIMARS rakétarendszerek ügye
24.hu: Mutatjuk, miért kamu a háborús infláció

Telex: Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt, vagy a gyártók profitja bánja

HVG: Gigantikus autópálya-bírságok: ennél lehúzásszagúbb hungarikum nincs
Népszava: Módosították a kormányrendeletet, ahogy csúszik a Citadella erőd felújítása, úgy automatikusan nő a beruházás költsége

A múlt heti esőzések során Recsken a NER-közeli bányából kiömlő iszap is elöntötte a falu végét – a 24.hu riportja.

Telex: Trump ellen hivatalosan is vádat emeltek, ártatlannak vallotta magát

Forbes: Egy szerző már távozott is a Libritől, a könyves szakmát váratlanul érte a kiadó átvétele