2019. október 1., kedd

A KORMÁNY A TERVEZETT DUPLÁJÁT KÖLTÖTTE SPORTRA 2018-BAN

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.10.01.


Eredetileg csak a GDP 0,4 százalékát költötte volna a magyar állam 2018-ban sportra, az év közbeni módosításoknak köszönhetően ez 0,8 százalékra, 320 milliárdra kúszott föl, miközben 128 milliárd forint bevételről mondott le sportszervezetek javára. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra. Összességében a büdzsét sikerült ezer milliárd forinttal mellélőni.

Beterjesztette a kormány (vagyis Varga Mihály pénzügyminiszter) az Országgyűlés elé a 2018-as költségvetés zárszámadását, amiből kiderül, a tervezetthez képest hogyan alakultak az állam pénzügyei valójában. Ez két okból különösen fontos dokumentum:
- A következő évi költségvetést a kiszámíthatóság jegyében a kormány már kora nyáron átviszi az Országgyűlésen – ilyen korán pedig nehéz megmondani, mire (például pontosan mekkora gazdasági növekedésre, forintárfolyamra stb.) lehet számítani. Ennek megfelelően a költségvetésekben lefektetett tervek sokszor csak köszönőviszonyban vannak azzal, ami aztán ténylegesen történik.
- Emiatt (is) a kormány menet közben rutinszerűen módosítgatja a költségvetést, a változásokat viszont nem teszi közzé követhető formában. Így csak a következő év őszén, a zárszámadásból derül ki, valójában mi is történt az előző évben, mennyi bevételből gazdálkodott az állam és ezt a pénzt mire fordította...

HA A JOGÁLLAMISÁG BECSÜLETBELI ÜGY, AKKOR ORBÁN “BECSTELEN” EMBER - ORBÁN CINIKUS VÁLASZT ADOTT A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSÉRE A FINN MINISZTERELNÖKNEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.10.01.


A finn EU-elnökség a klímakatasztrófa mellett érzékenyen választotta ki az EU legnagyobb problémáját, a jogállamiság sérelmét, amely az európai közösséget elsősorban Magyarországról és az Orbán által feltüzelt kelet-európai országokból fenyegetik. A megoldást abban látják, hogy az uniós támogatásokat a jogállamiság betartásához kötnék, amit az Unió nyugati demokráciái támogatnak. A helyzet ugyanis az, hogy jelenleg az Európai Unió finanszírozza az Unió első fasiszta államát, Magyarországot, és a uniós pénzekből terjesztik a kórt a többi posztkommunista országban is.

Antti Rinne finn miniszterelnök budapesti látogatását durva jogállami vita előzte meg, ami abból állt, hogy Magyarország a szélsőjobboldali rezsimek szokásos stílusában gyalázta a finn jogállamot, mert az uniós elnökséget ellátó ország jogos kritikát mert megfogalmazni. Bár a látogatás rövid, fékezett habzású sajtótájékoztatóján Orbán tartózkodott a magyar külügy hírhedten közismert penetráns stílusától, azért cinizmusban és hazudozásban ezúttal sem volt hiány. Orbán úgy állította be, hogy a jogállamiság Magyarországon nem jogi kérdés, hanem annál magasabb rendű erkölcsi szempontoknak alávetett, becsületbeli ügy.

A jogvégzett Orbán által kiejtett szavak nem csupán végtelen cinizmusról, hanem ezúttal is a szélsőjobbra jellemző, minden szakértelmet, tárgyilagosságot nélkülöző, érzelmi, populista lózung, amely épp megkerüli a lényeget. A jogállamiság ugyanis jogi kérdés. A becsületnek ehhez semmi köze. Éppen azért, hogy ne lehessen a “becsület” függvénye, hanem szubjektív elemektől mentes objektív kritérium. Mert ha a jogállamiság “becsületbeli” kérdés, és az mindössze az emberek becsületére és szubjektv önérzetére van bízva, akkor az nem jogállamiság. Ha a a jogállamiság “becsületbeli” kérdés, akkor Orbán “becstelen” ember, mert a jogállamiságot felszámolta. A jogállamiság éppen azt jelenti, hogy nem emberek jóakaratától és becsületétől függ a joguralom, hanem objektív jogi tényektől.

Ami Orbán “becsületét” illeti, arról helyben kiderült, hogy egy fabatkát sem ér, amikor “fake news”-nak nevezte, hogy a lánya férjéhez, Tiborcz Istvánhoz uniós pénzek kerültek volna. Tborcz EU-s pénzek alapján önkormányzati projekteket nyert el az Elios nevű cégével. Ezeket a projekteket EU-s pályázatok alapján írták ki, ezért Tiborcz az EU által finanszírozott projekteket “nyert” el. Az EU-s ellenőrző szerv, az OLAF ezért vizsgálhatta ezek jogszerűségét, és megállapította, hogy Tiborcz cége törvénytelen módon nyerte el ezeket a megrendeléseket. A magyar állam annak érdekében, hogy elkerülje az uniós felelősségrevonást és a pénzek blokkolását, nem nyújtotta be a számlákat, hanem a magyar költségvetés kifizette az EU helyett ezeket a pénzeket. A magyar adófizetőkre hárította Orbán a kárt, amit a korrupcióval okozott. Így nem jutott EU-s pénz Tiborczhoz, és ezt nevezi Orbán “fake news”-nak. Lefülelték a tolvajt, ezért nem jutott a pénzhez, és ezt Orbán úgy állítja be, mintha nem lenne tolvaj...

HAJÓS ANDRÁS: NAIVITÁS TŐLÜNK VÁRNI A RENDSZER MEGDÖNTÉSÉT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2019.10.01.


Manapság nagyon megfontolom, hogy bárkit is lebutázzak. Kiszálltam az igazságosztó szerepből, nem akarom másoknak előírni, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó dolog tudni, hogy mit szeretnek az emberek, és fontos, hogy ezért ne nézzem le őket, ne haragudjak rájuk – mondja a 168 Órának Hajós András zenész, showman, producer, aki a számos díjjal elismert Dalfutár című műsorának második szériájával legutóbb nem valamelyik kereskedelmi tévén, hanem a YouTube-on jelentkezett. Beszél arról, hogy milyen videókra gerjed a neten, elmenne-e fellépni Tusványosra, milyen viszonyban van Schmidt Máriával, és megjósolja azt is, vajon virágba borulnak-e a pálmafák az önkormányzati választás után.

Nemrég múlt ötven. Kerekedik már a története?

– Van bennem történetvágy, de nem egyéni. Nem a saját sorsom izgat, hanem az, hogy be vagyok ágyazva az apám, a nagyapám, az összes felmenőm, a gyermekeim, Újlipótváros, a Szent István park történetébe. Nagyon színes, mondhatnám, tarka családba születtem – amúgy egyszer le is „tarkamagyarozott” egy szélsőjobbos blogger –, igen szerteágazó a famíliám története, amelyben abszolút jól érzem magam. Otthon vagyok benne. Nemcsak formálom a saját történetemet, de élménygyűjtő is vagyok.

Mire gyűjt?

– Hogy alkossak. Az én ízlésem szerint a „leghomosapienesebb” dolog a világon az alkotás. Nemcsak a művészeti, hanem akármilyen. Bármi tekinthető alkotásnak, legyen az egy asztal, egy megnevelt hetedikes, egy meggyógyított beteg, ha valaki úgy van jelen benne, hogy közben átéli a létrehozás izgalmát. Szerencsés vagyok, hogy alkotásfüggőként alkotással foglalkozhatom...

RÉSZHALMAZELMÉLETPOSZT

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Mogorva
2019.10.01.


...Megint megválasztották elnöknek. Azt hiszem, ezen már nem csodálkozik senki. Kádár talán elgondolkodna, hogy ő hol rontotta el ennyire, de Kádár szerencsére már rég halott, a koponyája is vagy megvan valahol, vagy nincs, szóval kit érdekel. Ez a világ már nem róla szól. Ha néha hasonlít, akkor sem, mert az önkéntesség mindent más megvilágításba helyez.

Nézzétek meg ezt a képet, drágáim. Csak nézzétek csendben, és most hagyjuk a túlsúlyt, a ráncokat, a szelfibotot, a nyakkendők színét, a teljesen lényegtelen dolgokat egészen egyszerűen hagyjuk a picsába, és nézzük ezt a képet. Öt ember van rajta, balról jobbra mégpedig hogyaszongya: egy vidám, egy kényszeredetten magabiztosnak tűnni akaró, egy “A fotózást utálom, de ugye, megmondtam, hogy én mindig megmondom?”, egy boldog, és egy elragadtatott. Két alelnök, egy elnök, még két alelnök, egyem meg a szimmetriájukat. Kósa karaktere kissé kilóg a többiek közül, de hát biztos szükségük van rá is, hagyjuk.

Azt mondjátok, hogy rettegnek. Megnéztétek a képet alaposan? Ha igen, akkor azt mondjátok már meg, hogy hol van ezen a képen rettegés? Nincs rajta olyan. Ezen a képen egy pikogrammnyi rettegés sincs, sőt. Oké, Kósa kilóg, de előbb egyeztünk meg abban, hogy őt hagyjuk. Még simán belejöhet. 
(Nem fog, amúgy, de nem érdekes, ő nem magát tartja, hanem tartják, a végeredmény szempontjából ez lényegtelen).

Azt mondjátok… Ehhh, mondtok ti mindenféléket, rugóztok semmiken, kapaszkodtok bele haszontalan örömködésekbe vagy az én csúnya szavaimba, és igen, tudom, megint az én kurva anyámat, de amit most írok, az akkor is egy vélemény. Egy rólunk szóló vélemény, és azért irkálok én inkább rólunk való véleményeket, mert minek is foglalkoznék a szelfizőkről alkotott véleményemmel, amikor ők gyári alapbeállításon is telibe szarják minden egyet nem értő minden egyes szavát, meg még a sanda sejtését is. Hogy miért találtak ezzel a tízes körbe, talán még azt is megírom, csak

Ne kérdezd, hogy hol tartottam, én se követem nyomon.
Ja, a részhalmaz. Naszóval ott állnak kinn a pódiumon, botos szelfi meg minden, Kósát ugye hagyjuk, de amúgy egyben vannak. Nagy részhalmaz, súlyos, nehéz, országosan elnyomó. De csak nézz a képre: ők egyben vannak, a tizenegyedik parancsolatot ugyan még csak most öntötték szavakba, ámde ezt csinálják évek óta, ott még az sem pofázik kifelé semmit, aki lebukik. És hát a képen öt embert látsz, de tízezreket gondolj oda, tízezreket, akik a (“A”) feladatért cserébe lemondanak akár rólad is. Ne a milliónyi sötét ujjongót lásd, hanem csak a sok tízezernyi elszántat.

Elszántság, elszántság… Ezdekurvarégenvót, gyerekek. Akkoriban ezzel keltünk, ezt üvöltöttük intésre, ezzel feküdtünk, és annyiszor csináltuk, hogy idővel elhittük. Aztán levetettük a mundért, megtört a hangolás menete, el is szoktunk az egésztől… De felismerni, azt máig tudjuk.

Ők elszántak, az ellenoldal nem az. Ők támadnak, az ellenoldal nem. Tudom, hogy Nyomtassteis, meg hírek, és dobd be mindenhová, de nem, ez nem támadás, ez csak utánfutás (plusz pazarló önámítás), és ha nem visznek ellenzéki autók mobilnetet, és monitoron olvasható linkelt híreket élőszavas magyarázattal egybekötve az ország Budapesten kívüli részeibe IS, akkor utánfutás is marad, tudod, elől tekerik a kormányt, az utánfutó meg megy a végén szolgaként. Amíg védekezés van, addig soha nem érdemes győzelmet várni (így esett el az összes végvárunk a törökök ellen, csak idő kérdése volt mind), ez éppen nem Szun-ce, de akár ő is lehetne. Ő az internet korában satura leszarta volna, hogy mit hagynak neki megtenni, helyette azt tette volna, amit lehetséges. Igen, ő az egyik vesszőparipám. Ha mondjuk TGM-re hallgatnék, akkor becsuknám a netet, elfogadnám a totális vereséget, és megforrasztanám végre az órasúlyok rézhengereit, meg összeraknám a kolléganő fiának a Stihl fűrészt, és a fiamnak a távirányítású villanyautót (ésatöbbi, amiktől már mozdulni se tudok), hogy utána évekig elfoglaljam magam a kazánházammal meg a kéményemmel (mer’ezek kábé akkorra lesznek készen), és egy büdös percet nem szentelnék többé az események követésének, hanem élnék, ahogy sikerül, és éljen mindenki más is, ahogy össze tudja hozni magának.

Én valami mást csinálok. Valami olyat, hogy már nem szeretem hergelni hagynom magam sem fényképektől, sem pedig sosemlesz forradalmat álmodozóktól, ugyanakkor el tudom fogadni a mindenoldali vereség tudatát, ámde azzal a kiegészítéssel, hogy amíg élek, addig nincs lezárva semmi.

Egyszer azt írtam, hogy abba kéne hagyni. Ha a hangulati elemektől, mint az írói szabadság részeitől eltekintek, akkor én továbbra is azt mondom, hogy ami kilenc éve egy rohadt jó percet nem hozott, azt mindet abba kéne hagyni, és akkor egyeseket fel kell pofozni, másokat seggbe is kell rugdosni, és mindezek után egészen máshogy kell nekikezdeni ugyanannak a feladatnak, a menthető mentésének. És nem az ellenoldalon kell pofozkodni meg rugdosódni, nem, ott majd csak utána lehetséges...

AKÁR SZÁZHÚSZ ÉVRE NÉZ ELŐRE A FIDESZ

168 ÓRA
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.09.30.


Hol van már a tavalyi hó, a 2030-ig vagy 2034-ig emelkedő horizont? A Fidesz kongresszusának látnokai közül a szerényebbik 2080-ig, a kissé bátrabb egyenesen a párt százhuszadik születésnapjáig, 2108-ig tekintett előre. Orbán Viktor ezúttal sem adta át a pártelnöki „kisködmönt”, nem akar kimaradni a harcból, aminek „csak most jön a java”. Igaz, pont ugyanezt mondta 2010-ben is. 
Egyvalami biztos: a szüntelen győzelem.

A miniszterelnök-pártelnök vasárnap délutáni beszédét egy kisebb jelentőségű esemény és egy nagyszabású ráfutás előzte meg. A kisebb jelentőségű esemény a választás volt, amit Orbán Viktor 98 százalékos eredménnyel nyert meg. A kétszázaléknyi hiányt nyilván keresik, bízhatunk abban, hogy reggelre már meg is találták. Bár Orbán biztosította élcsapatának tagjait arról, hogy ritkán hatódik meg – hiszen az asszony- és gyerekdolog – de egyikük szeretete sem marad viszonzatlan. De azt is hozzátette, gyakorolni kell még, hogy egyik fideszes nem mond rosszat a másik fideszesről. Nem lennék a két százalék helyében.
A hosszú ráfutás maga a kongresszus volt, amelynek során a Fidesz nagyjai és a párt több polgármestere afféle előzenekarként vezették fel a lényeget, Orbánt. A különleges alakításokat négy témakör szerint csoportosíthatjuk: épül-szépül az ország, migráció és betelepítés, ellenzék-bírálat, jövőbe tekintés. A pártelnök pedig természetesen mindezeket egységbe forrasztotta.
Az első fellépő, a Fidesszel mindig együtt dübörgő KDNP elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki természetesen maga is műfajteremtő. Legizgalmasabb felvetése azonban az ellenzék-bírálat témakörében hangzott el. A következőképpen fogalmazott: az önkormányzati választásra kötött ellenzéki szövetség tagjai „ideológiailag szöges ellentétei egymásnak: posztnácik, neomarxisták és anarcholiberálisok katyvasza. Szinte látom a cégtáblát: Sneider&Bauer”.
Ezen a ponton egy elemzői műhelytitkot árulok el az olvasónak: élve a digitális televíziózás vívmányával, visszatekertem az élő közvetítést, ellenőrizni, jól hallok-e. Magyarra fordítva a legkereszténydemokratább kormány legkereszténydemokratább tagja arra utalt, hogy a zöld baloldaltól a Jobbikig tartó együttműködés problematikus – ami egyébként egy megvitatható álláspont –, ám ezt nem a pártelnökök nevével fejezte ki, hogy, mondjuk Karácsony-Gyurcsány-Tóth-Sneider, hanem a Jobbik elnökének nevét és a DK-tag veterán politikus, Bauer Tamás nevét tette egymás mellé. Ha áthallás van, hát át van hallva, rossz, aki rosszra gondol, a miniszterelnök-helyettesnek megtiltani nem lehet. Hiszen a Soros-kampány sem volt antiszemita, mint azt oly sokszor elmondták a legilletékesebbek, azok, akik csinálták.
Az emberi minőségről is szónokoló Semjén teljesítménye mellé kívánkozik Gulyás Gergely miniszter történelmi párhuzama, aki az ellenzéki együttműködést egyenesen a nyolcvan évvel ezelőtti Molotov-Ribbentrop-paktumhoz hasonlította...

BECSÜLJÜK MEG TRÓCSÁNYI BUKÁSÁT

INDEX
Szerző: KÁRPÁTI MÁRTON
2019.10.01.


...nem, nem azért nyilvánították Trócsányit alkalmatlannak, mert "segített megfékezni az Európát fenyegető migránshordákat", hanem mert a kormánynak és neki is zavaros ügyei vannak/voltak az előző munkahelyével, ami kultúrhelyeken nem annyira funky. Mint ahogy a román biztosjelölt sem a magyar kormány által nyomott bevándorláspárti / bevándorlásellenes tengelyen akadt fenn, hanem szintén az alkalmatlanságin (ő nem vallott be egy 800 ezer eurós lakáshitelt).

Ráadásul a végső alkalmatlanságot nem Soros György mondta ki, hanem Ursula von der Leyen, akire eddig reményteli új uniós vezetőként hivatkozott az egész kormány, szóval itt is bökken egyet a migránsozós érvelés. Vagy - ugye ezt se zárjuk ki - közben az amerikai-magyar milliárdos tényleg megvette kilóra a bizottság új vezetőjét. Is. Akárhogy is, nehéz ezt elfogadhatóan megmagyarázni.

Hende Csaba szombathelyi kórusa már biztos skálázik, hogy üvölthesse mindenkire, aki örül Trócsányi bukásának, hogy hazaáruló. Pedig tényleg van minek örülni. De nem kárörömről van szó, hiszen - nem lehet ezt szépíteni - ami történt, ciki minden jóérzésű magyarnak. Az viszont mégis jó benne, hogy legyen bármennyire is fatökű, nehézkes, bürokratikus az EU, legyen bármennyi hibája is, itt a friss és ütős példa, hogy lehet abban bízni, hogy ami a NER-ben sokunk pislogása közepette elfogadottá válik, a rutin része lesz, azt nem eszi meg mindenki. Eleve súlyos, hogy ilyen nyilvánvaló ügyekkel Trócsányi egyáltalán eljuthatott a jelöltségig, de biztos kevesen számítottak arra, hogy nem valamelyik korábbi, necces törvény végignyomása lesz a gond vele, hanem a kézenfekvő összeférhetetlensége.

Szégyenkezve, de megköszönhetjük az üzenetet, hogy nem lehet összevissza sumákolni, meg minden vitás helyzetben a fárasztó, hamis, migránsozós dumával jönni. Mert attól, hogy ez itthon még működik, odaát, a klubban már bizony néha sok. Ritka és fontos üzenet ez a "hanyatló Nyugatról". Becsüljük meg.

MUNKAÜGYI PEREK VÁRNAK A VOLÁNBUSZRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.10.01.


A kormány majdnem öt év után ismét hozzányúlt a régiós busztársaságokhoz. Az új mammutvállalatban, a Volánbusz Zrt.-ben hétféle bér- és pótlékrendszert kell összehangolni.

Október 1-től a Volánbusz Zrt. lesz az egyik legnagyobb állami vállalat. A 2015, vagyis a legutóbbi átszervezés óta csak a fővárosban és Pest megyében működő buszcég magába olvasztja a másik hat regionális közlekedési társaságot, s így majdnem 19 ezer alkalmazottat foglalkoztat, több mint 6700 járművet működtet majd. 

Az átszervezés miatt átírják a dolgozók munkaszerződéseit, a munkavégzés helyeként mindegyikben Magyarországot jelölik meg. A Közlekedési Munkástanácsok alelnöke, Horváth László nem tart attól, hogy így majd távoli megyékbe vezénylik át a buszvezetőket, ha valahol nem tudják kezelni a létszámhiányt, de a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) vezetője arra biztatja a dolgozókat, az ilyen munkaszerződéseket ne írják alá. Dobi István arra emlékeztet, hogy A munka törvénykönyve szerint a munkáltató 44 napra az ország bármelyik pontjára kivezényelheti a dolgozóit, vagyis egy baranyai buszsofőrt is elküldhetnek nyíregyházi járatokra, ha ott kevés az ember, ami szerinte elfogadhatatlan. Dobi István hétfőn erről a kérdésről is konzultációt kezdeményezett a Volánbusz elnök-vezérigazgatójánál. 

Elbocsájtásoktól ugyanakkor nem tartanak az érdekvédők. Minden emberre szükség van! - nyugtatta a cég vezetése is a dolgozókat és a közlekedési terület szakszervezetei szerint is elsősorban a korábbi régiós központok felső- és középvezetőinek kell aggódni, mert az ő feladataikat átveszi a budapesti központ. Egyedül a humánpolitikai részt hagyják meg alsóbb szinten, a keleti országrészben Debrecenből, a Dunántúlon Szombathelyről szervezik a munkát, míg a főváros és az agglomeráció dolgozói a központi régióhoz tartoznak. 

A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke úgy tudja, a megszűnő munkahelyeken dolgozók egy része már kapott ajánlatot, hogy más, többnyire alacsonyabb beosztásban tovább foglalkoztatná őket a Volánbusz – nekik el kell dönteniük, hogy maradnak-e. Baranyai Zoltán ugyanakkor hozzátette, hogy számos adminisztratív területen dolgozó munkavállaló még nem kapott konkrét munkaköri ajánlatot, a cég október 15-ig ígéri az érintettek tájékoztatását. Ami biztos: a buszsofőrök és a járműjavítókban dolgozók egyáltalán nincsenek veszélyben...

ILYEN SZÉLHÁMOSSÁGOT REJTŐ JENŐ SEM TALÁLT VOLNA KI

INDEX.HU
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.10.01.


...A fóti modell

Fót városának különböző szervezeteit, egyesületeit ennél sokkal hihetőbb történettel, uniós pályázatokkal verték át. Ám az itt következő sztori azért egészen különleges, mert egyes, a fejüket homokba dugó érintettek még mindig, két év után is reménykednek, hogy egyszer majd megjön a pénz, és a világító csalássorozat után még mindig arra hivatkoznak, hogy:
- titoktartást fogadtak, nem nyilatkozhatnak;
- a pályázatírási pénzeket lenyúló „lebonyolítóval” szemben az ártatlanság vélelmét hangsúlyozzák;
- szó szerint azt írták az Indexnek, hogy „nem tudnak bűncselekményről”;
- vagy politikai támadást emlegetnek.

Végül is mindez érthető, Fóton a mai napig az a polgármester, Bartos Sándor vezeti a várost, akinek a regnálása idején Fót egymilliárdot bukott, mert egy csaló brókercégre, a Hungária Értékpapírra bízták a város pénzét.

Azért természetesen semmilyen szélhámosság nem tarthat ki örökké, már több feljelentés is született, több rendőrkapitányság is nyomoz, és lassan lehull a lepel a különös üzelmeket folytató nőről...

MIRE KÉPESEK A CIVILEK OTT, AHOL NINCS MÁS, CSAK A FIDESZ?

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.09.30.


Egy maréknyi lelkes civil úgy döntött Turán, hogy megpróbálja leváltani a lassan másfél évtizede regnáló polgármestert. Az Alternatív Tura vezetője informatikusból vedlett át polgármesterjelöltté, mert van egy víziója arról, hogyan lehetne jobb a városa. Csatatér-riport egy békés helyszínről.

– Mi van Turán?

– Semmi. Épp ez a baj.

Így mutatta be a várost egy turai ismerősöm, aki már Budapestre költözött. Tura 30-40 perc alatt elérhető a fővárosból, de annyira radar alatt maradt a nagy többségnek, hogy sokan tanácstalanul keresték a térképen a Pest megyei kisvárost, amikor Tiborcz István megvette az ottani kastélyt. Hiába lakják nyolcezren, mégis falunak hívják a helyiek, és az ugyan túlzás, hogy semmi nincs Turán, de valami biztosan hiányzik, ami ekkora városokban már szokott lenni: a pártélet. Fidesz persze van, de inkább csak papíron, az egész képviselőtestület a polgármesterrel együtt függetlenként nyert legutóbb is...

MÉG MINDIG EURÓPA EGYIK LEGALACSONYABB BÉRÉT VISZIK HAZA A MAGYAR DOLGOZÓK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2019.10.01.


Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés.

Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter gyorsan fel is hívta a figyelmet, hogy a nettó keresetek - főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, valamint a jelentős gazdasági növekedés hatására, no meg a családi adókedvezményekkel együtt számolva - 86 százalékkal emelkedtek 2010 óta. 

Arra már nem tért ki, hogy mire volt ez elég az elmúlt majd' egy évtizedben európai vagy régiós viszonylatban. Ami nem csoda, hiszen hamar kiderült volna, hogy semmire, legalábbis ami a felzárkózást illeti. A 2010 óta eltelt időszakban a magyar nettó bérek ugyanis legföljebb a szintén sereghajtó lett vagy litván keresetekkel tudtak versenybe szállni, miközben az európai bérlistán Magyarország még eggyel hátrébb is csúszott. 

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben 6256 euró volt a magyar éves nettó átlagbér, ennél kevesebbet akkor csak a litvánok, a lettek, a románok és a bolgárok vittek haza. A 2018-as adatok már 8630 eurós nettó magyar átlagbért mutatnak, de ez még mindig a negyedik legalacsonyabb fizetség az unióban, ennél rosszabbul csak a lettek, románok és bolgárok keresnek. A litván nettó bér viszont tavaly már megelőzte a magyar fizetéseket. Persze álltak a magyar keresetek ennél még rosszabb helyen is: 2016-ban például 7138 euró volt a nettó magyar átlagbér, aminél akkor tényleg már csak a román és a bolgár fizetések voltak alacsonyabbak. A rákövetkező évre – köszönhetően a 15, illetve 25 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak – egy közel ezer eurós ugrással ismét a hátulról számolt ötödik helyre tornázta fel magát a magyar nettó átlagbér. Ezt követően viszont már kevésnek bizonyult az ismételt, de kisebb mértékű emelés, így 2018-ra Magyarország ismét visszacsúszott Litvánia és Lettország közé. 

A hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók. Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró. Egyáltalán nem beszélhetünk bérrobbanásról az elmúlt évtizedben, hiszen Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon. Így a hazai bérek lemaradása nem csökkent, sőt – fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hangsúlyozta: éppen ezért kezdeményezték a kormánynál a jövő évi minimálbéremelés újratárgyalását, és ennek érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A kormány illetékesei azonban mindeddig nem válaszoltak a felvetésre...

AZ ÚJ BIZTOSJELÖLT IS HŰSÉGES ORBÁNHOZ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.10.01.


Konfliktusos személyiség Várhelyi Olivér, az elbukott Trócsányi helyére lépő biztosjelölt is, a nemzetközi sajtó szerint. Rámenősen képviseli a jelenlegi magyar politikát

A nemzetközi média meglehetősen nagy figyelmet szentel annak a tegnapi fejleménynek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kénytelen volt új személyi javaslatot tenni, miután az Európai Parlament jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította Trócsányi Lászlót, a magyar uniós biztosjelöltet – miként egyébként a román jelöltet is –, úgy, hogy esélyt sem adtak nekik arra, hogy az illetékes parlamenti szakbizottság előtt számot adjanak felkészültségükről. A magyar kormányfő újabb jelöltje Várhelyi Olivér nagykövet, a magyar EU-képviselet eddigi vezetője.

Várhelyi tapasztalt, ám Orbánhű

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása a következőket írja róla: jól ismeri a brüsszeli politikát. A kilencvenes évek közepén csatlakozott a magyar külügyminisztériumhoz, és szolgált az ország EU-hoz akkreditált képviseletén még az uniós csatlakozás előtt, majd pedig különböző vezető tisztségekben az állandó képviseleten. Képzettségére nézve jogász, és munkatapasztalatot szerzett a magyar igazságügyi minisztériumban. Dolgozott az Európai Bizottságnál is, a belső piaci és szolgáltatási főigazgatóságon, az ipari tulajdonjog-védelemmel foglalkozó részleg vezetőjeként. Formálisan hivatásos köztisztviselő, ám Orbánhoz nagy fokú hűségéről ismert, és az EU-nagykövetek tanácskozásain rámenősen képviselte a magyar kormány politikai prioritásait.

Gyakran csapott össze a sajtóval

Az illiberális magyar vezető – írja ugyanerről a témáról a Bloomberg amerikai hírügynökség – most az EU-hoz akkreditált nagykövetet, Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottság tagjának. Várhelyit a Bloomberg is a magyar álláspont rendíthetetlen védelmezőjének nevezi, és megírja róla, hogy brüsszeli tájékoztatóin gyakran összecsapott az újságírókkal az általuk leírtak miatt...

AZ ÁHÍTAT KÖZBEN DÖBBENTEM RÁ, HOGY EZ EGY DROGMISSZIÓ

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS, PIVARNYIK BALÁZS
2019..09.30.


Erdős Eszter eredetileg kallódó fiatalokon akart segíteni: a református lelkész kezdeményezése bibliakörnek indult, drogmisszió lett belőle. Az ország első rehabilitációs intézménye is ennek köszönhetően nyitott meg Ráckeresztúron a kilencvenes évek elején. A nyugati minták alapján kialakított terápiás otthonban azóta több száz szenvedélybeteg kapott esélyt a józan életre. A kliensek maguk működtetik az intézményt, ők főznek, takarítanak, tartják rendben az épületet, ezzel is az újrakezdése készülnek. Néhány éve tovább bővült az ellátottak köre: a tinirehabon a 18 évnél fialabbak kaphatnak segítséget szerhasználati problémáik leküzdéséhez. A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója 2018-ban hivatásszerűen végzett szociális munka, szervezet kategóriában Jószolgálat-díjat nyert...

NAGY BEFEKTETÉSEKET TERVEZ A VISA MAGYARORSZÁGON, ÉRDEKES IDŐSZAK KÖVETKEZIK

PORTFOLIO
Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL
2019.10.01.


Magyarország egy tökéletes piac a növekedésre a Visának, és ezt befektetésekkel is támogatják majd - árulta el Charlotte Hogg, a Visa Europe vezérigazgatója lapunknak. Nagyon érdekes dinamikával rendelkezik ez a piac, mert átfogó változás zajlik a fogyasztói viselkedésben, átmenet zajlik a digitális és mobil világba, és a szabályozási környezet is előremutató - véli. A bankkártyák és a kártyatársaságok jövőjéről, az azonnali fizetési rendszerekről és az open banking világáról kérdeztük a szakembert.

Jövőre elindul Magyarországon az azonnali fizetési rendszer, és tekintve, hogy minden bank egyszerre csatlakozik a rendszerhez, elképzelhető, hogy a fizetési piac több területén is egyből komoly versenytársa lesz a bankkártyáknak. Hogy látja a Visa az azonnali fizetési rendszert, ez egy valódi veszély vagy inkább lehetőség a számukra?

Azt gondolom, most egy kifejezetten érdekes időszakban járunk a fizetési piacon, és különösen igaz ez az olyan országokban, mint amilyen Magyarország is. Nagyon érdekes dinamikával rendelkezik ez a piac, mert átfogó változás zajlik a fogyasztói viselkedésben, átmenet zajlik a digitális és mobil világba, amelyben egyre erőteljesebb kontrollt szereznek az ügyfelek a pénzük felett. Magyarország egy igazán előremutató szabályozási környezettel rendelkezik a PSD2 szabályozásban is, különösen két területen: az erős ügyfélhitelesítésben és az open banking területén. Az ország technológiailag is fejlett, ezért is nagyon érdekes most itt lennünk a magyar piacon. Mi úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb kérdés, hogy az ügyfélnek mire van szüksége, mi számára a legfontosabb. Egy olyan világban élünk, amelyben a fizetés momentuma eltűnőben van: amikor bejelentkezel egy hotelben vagy taxiba szállsz, ma már tulajdonképpen meg sem állunk fizetni, és ez egy sokkal nagyobb dolog annál, mint amit az emberek felismernek belőle. A fizetés momentuma az a fizetési helyzet, amikor a kezünkben tartottuk a készpénzt, amit a tárcánkból vettünk elő, és ezt adtuk oda. De amióta ez eltűnt, végig kell gondolnunk az összes lehetőséget, hogyan adhatjuk meg az ügyfeleknek a pénzük kezeléséhez szükséges eszközöket, hogy úgy érezzék, kontroll alatt tartják a pénzüket. Egyszerű és biztonságos fizetést akarnak, ezért végtére is teljesen mindegy, hogy ez egy átutalást, egy kártyás fizetést, vagy egy másik megoldást használnak. Az ügyfélközpontúság az egyetlen fontos dolog ebben. Magyarország egy olyan piac, amelybe érdemes fektetnünk, mert robosztus növekedési ütemmel rendelkezik, még mindig magas a készpénzhasználat aránya, a társadalom technológiailag, digitálisan fejlett, ez egy tökéletes lehetőség számunkra a növekedésre...

TAKARÉKBAN ÜGYFÉL? EZEKRE A VÁLTOZÁSOKRA KÉSZÜLJÖN - EGYENRUHÁBA ÖLTÖZTETIK A KISBANKOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.10.01.


Egy hónap múlva számos takarékszövetkezeti ügyfél szembesülhet azzal, hogy korábbi bankja már nem létezik. Összeszedtük, mindez mit jelent a gyakorlatban a betétesek, hitelesek számára. Az egyesülés miatti bankszünnapokra mindenképpen érdemes felkészülni.

Október 31-én a Takarékbankba olvad a 3A, a Békés, a Centrál, a Dél, a Nyugat, a Fókusz, a Hungária, a Korona, az M7, a Pátria és a Tiszántúli takarékszövetkezet. Ugyanerre a sorsra jut a jelenlegi Takarék elnevezésű kereskedelmi bank is. Az egyesülést követően a korábbi nagy bezárások után alighanem tovább nyirbálják majd a fiókhálózatot is – mint azt korábban feltételeztük. De ne szaladjunk ennyire előre (előtt lesznek még önkormányzati választások is).

Ez az egyesülés azt jelenti, hogy 2019. október 31. napján a beolvadó hitelintézetek összes betét-, hitel- és számlaszerződése a létrejövő új országos kereskedelmi bankhoz kerül. Egy hónap múlva tehát minden korábbi takarékos ügyfél már az új univerzális bankhoz tartozik. Mint hangsúlyozzák: az ügyfelekre mindez semmilyen kötelezettséget sem ró. Változások azért akadnak, amit az alábbi táblázatban szedtünk csokorba...

EGY SZÉTSZAKADT CSALÁD

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.10.01.


Sokan olyan család van, ahol a szülők nem tudják feldolgozni azt, hogy a gyermekük külföldre költözik. Még akkor is nehéz ez, ha a másik gyermek viszonylag közel lakik hozzájuk. Ma egy ilyen történet következik.

Az édesanya köztiszteletben álló, több generációt tanító pedagógusként lett nyugdíjas, a férje (aki szintén nyugdíjas) középvezető, majd vállalkozó és önkormányzati képviselő volt.

Két lányuk közül az idősebb költözött Londonba a párjával, amit nagyon nehezen dolgoznak fel. Gitta és Lilla is pedagógusként végzett, ám míg utóbbi egy multinál helyezkedett el, addig előbbi Londont választotta.

Gitta először a szakmájában próbált boldogulni, volt óraadó és helyettesítő tanár is, barátjával megjárta külföldet, Németországban töltött pár hónapot, csekély sikerrel. Hazaköltöztek, de egy turisztikai cégnél dolgozva is nagyon nehéz volt a megélhetés.

Ennek ellenére sem feltétlenül ment volna külföldre, ám párja mindent megszervezett és gyakorlatilag kész helyzet elé állította. Végül 2011-ben „két bőrönddel” érkeztek meg Londonba, hogy újrakezdjék életüket. Először mindketten szállodákban dolgoztak, párja aztán biztonsági őr, majd taxis lett, Gitta pedig bébiszitter.

A két szülő, Lenke és József képtelenek feldolgozni lányuk döntését – olvasható Váradi Monika Mária Családtöredékek című tanulmányában, ami a Migráció alulnézetből című kötetben jelent meg az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete kiadásában.

A szülők annak ellenére nehezen viselik a helyzetet, hogy látják lányuk elégedettségét: „Én voltam kint. Ő abszolút megelégedett a sorsával, a munkájával, a helyzetével, teljesen kiegyensúlyozott, teljesen nyugodt, nincsenek problémái, nem stresszel. (…) Élik a kis életüket” – mondta egyikük.

A szakember szerint a szülők számára lányuk távozása nemcsak a családtagok elszakítottsága miatt érzett fájdalom forrása, hanem a hagyományos szülői gondoskodó szerepek frusztráló kihívását jelentő döntés.

Eközben viszont Gitta saját határátkelését személyiségfejlődésként, felnőtté válásként értelmezi és meséli el...

INTÉZMÉNYI SOKK - BESZÉLGETÉS TÓTH ISTVÁN JÁNOS KÖZGAZDÁSSZAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2019.09.27.


Szerda óta olvasható a világhálón a felmérés az MTA-dolgozók kivándorlási és pályaelhagyási szándékairól (surveyofscientists-hungary.eu). Kiderült, hogy csaknem megkétszereződött azoknak az aránya, akikben felvetődött, hogy munkahelyet változtatnak, illetve külföldön akarnak munkát vállalni; és hasonlóan megnőtt azoknak az aránya, akik már tettek is komoly lépést ebben az ügyben. A kutatást Tóth István János, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa vezette. Mi történik és mi fog történni a fejlett világban ritka kormányzati beavatkozás nyomán az akadémiai kutatóhálózattal és egyáltalán a magyar tudományossággal?

A tanulmány mottóját az egyik szöveges válaszból vették: „Vannak, akik elmennek, és ezt látni fogjuk. És vannak sokan, akik nem fognak jönni, és erről nem is szerzünk tudomást.” Pontosan mit vizsgáltak?

– Az MTA-intézetek dolgozóinak és ezen belül a kutatóknak az állásváltoztatási szándékait, terveit és már megtett lépéseit. Hárman írtuk Nyírő Zsannával és Varga Júliával, és körülbelül harmincan segítettek önkéntesen. Két időszakról tettünk fel kérdéseket, a 2018. június 12. előtti és utáni egy-egy évről. Tavaly június 12-én volt az úgynevezett 54 perc, amikor levélben értesítették az MTA jogi főosztályát, hogy az Akadémia költségvetésének felét, ami a teljes kutatóhálózati támogatást jelentette, a költségvetési törvény az új Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendeli. Ennek a törvénytervezetnek a véleményezésére az Akadémia 54 percet kapott. Annyit már akkor tudni lehetett, hogy ezzel durván korlátozzák az Akadémia autonómiáját, a kutatók helyzete bizonytalanná vált. Az ezzel a dátummal kezdődő szakasz 2019. július 2-án zárult le, amikor elfogadták a törvényt arról, hogy a kutatóhálózatot elveszik az MTA-tól, és egy új, Eötvös Lorándról elnevezett kutatási hálózatba szervezik át.

Tehát amire tavaly nyáron számítani lehetett, azt idén július 2-án valósították meg.

– Tavaly nyáron még nem lehetett arra számítani, hogy a kutatóhálózatot kiszervezik az Akadémia alól, sőt még szeptember-októberben sem erről volt szó, akkor még más volt a koncepció. Szép lassan mondták meg. A kutatásban tehát a két időszakban adott válaszokat hasonlítjuk össze: a kutatók hány százalékában merült fel az, hogy állást változtat, és hány százalékuk tett komoly lépéseket az 54 perc előtt és után. A komoly lépések közé azt soroljuk, hogy jelentkezett-e állásajánlatra, elment-e állásinterjúra, elfogadott-e állást.

Ezt értelmezhetjük menekülési aktusnak, vagy a kutató egyszerűen a saját jövőjét építi?

– Azt nem tudjuk, hogy menekül vagy sem, csak azt, hogy megtette ezt a lépést. A szándékok és tervek bizonyos fajta attitűdöt, rossz közérzetet jeleznek: mennyire gondolja a kutató azt, hogy ő most jó helyen van, mennyire akar elmenni. Természetesen ezeknek a szándékoknak, terveknek nem mindegyike végződik valójában állásváltoztatással, azt még nem látjuk előre, hogy mekkora hányaduk fog, de az, hogy mennyiben változott meg az ilyen szándékok aránya az 54 perc után, nagyon jól mutatja ennek az intézményi sokknak a hatásait. Ugyanígy a komoly lépések aránya is jelentősen nőtt. Válasszuk külön a két mutatót. Mind a kettőnél azt látjuk, hogy az 54 percnek nagyon nagy hatása volt. A szándékok esetében három lehetőséget néztünk: külföldre akar menni kutatói munkára, külföldre menne nem kutatói munkára, vagy belföldre nem kutatói munkára. Utóbbi alapvetően az üzleti szektort jelenti. Ha egy fizikus jól tud bonyolult számításokat végezni, el tud menni egy bankhoz vagy más céghez...

De többé nem lesz fizikus...

– Igen, mindhárom eset a magyar kutatói társadalom vesztesége lesz...


SEMJÉN LENÁCIZTA A SVÁBOKAT, ZSIDÓZTA A LIBERÁLISOKAT - EZ UGYANAZ AZ IDEOLÓGIA, AMELYNEK NEVÉBEN FÉLMILLIÓ MAGYAR ZSIDÓT DEPORTÁLT A HORTHY ÁLTAL KINEVEZETT TÖRVÉNYES MAGYAR KERESZTÉNY KORMÁNY GÁZKAMRÁBA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.30.


Semjén Zsolt az antiszemita egyházatyákat idéző módon zsidózott a Fidesz kongresszusán, és nagy sikert aratott vele Orbán pártjában. Azt állította, hogy az ellenzék svábok és zsidók “katyvasza”, ami azt jelenti, hogy nem magyarok, másrészt a származásuk minősíti, hogy híján vannak az emberi minőségnek. A Jobbikot, a Fidesz által kinevelt szélsőjobboldali pártot a magyarországi svábokkal azonosította, és a magyarországi német kisebbséget lenácizta.

Majd a Mein Kampf kategórizálását használva a zsidósággal azonosította a szociáldemokratákat és a liberálisokat, és zsidózott egyet.

Semjén szó szerint ezt mondta: “Hogy állnak az értékekkel és az emberi minőséggel? Ideológiailag szöges ellentétei egymásnak: posztnácik, neomarxisták és anarcholiberálisok katyvasza. Szinte látom a cégtáblát: Sneider&Bauer.” Ez azt jelenti, hogy posztnácik a magyarországi németek, a baloldali liberálisok pedig a zsidók. Emberi értéküket és emberi minőségüket Semjén a sváb és a zsidó származásukból vezeti le.

A Jobbiknak vannak nem német nevű politikusai is, ahogy a baloldali és liberális oldalon sem csupán zsidók vannak. Ráadásul Bauer Tamás, akinek a nevével Semjén a zsidóságra céloz, nem is tölt be semmiféle vezető vagy meghatározó politikai funkciót a balliberális oldalon. Neve csak azért fontos, mert az antiszemiták egyik zsidó jelképe a név, Soros György nevével együtt.

Semjén visszataszító szövege azt mondja, hogy a “keresztény magyarokkal” a náci svábok és a zsidó liberálisok állnak szemben. Nácik a zsidókkal szövetkeznek a derék keresztény magyar emberek pártja, a Fidesz ellen. Ilyen undorító és mocskos zsidózás Csurka István óta nem volt még Magyarországon sem, ezúttal lenácizva a magyarországi német kisebbséget is. Egy ilyen megszólalás után a világ civilizált országaiban egy politikusnak azonnal le kell mondania, és vissza kell vonulnia a közéletből. Semjén ostobaságára jellemző, hogy ez a magatartás kizárja azt, hogy őt kereszténynek lehessen nevezni. A keresztény hit megváltója a zsidó Messiás, Jézus Krisztus. A kereszténység zsidó hit, a Semjénhez hasonló pogányok csak beoltatnak, ha a zsidó Messiáshoz térnek. Antiszemita nem lehet a zsidóság szelíd olajfájába beoltva (lásd.: Róma levél 11. fejezet)...

A BUDAPESTIEK HÁROMNEGYEDE KIVETNÉ A TIBORCZ-ADÓT, HOGY BÉRLAKÁSOK ÉPÜLJENEK A PÉNZBŐL

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.10.01.


A fővárosiak elsöprő többsége azt akarja, hogy legyen több önkormányzati bérlakás, és még a kormánypártiak is a gazdagokkal fizettetnék meg ennek az árát. Azt viszont sokkal kevesebben szeretnék, hogy az önkormányzat beleszóljon az albérletárakba. A Závecz Research a 24.hu megbízásából készített kutatást az önkormányzati választás elé Budapesten, ebben a részben azt mutatjuk be, hogy mit gondolnak a budapestiek a lakhatási kérdésekről, és milyen megoldásokat támogatnának.

Nincs olyan, a témával foglalkozó szervezet vagy szakértő, aki ne állítaná évek óta, hogy lakhatási válság van Magyarországon. Míg sokaknak úgy lesz egyre távolibb álom egy saját ingatlan, ahogy meredeken – az EU-ban a leggyorsabban – emelkednek az ingatlanárak, addig a gazdagabbak egyre szívesebben fektetik ingatlanba a vagyonukat, hogy aztán plusz lakásaikat kiadják például az Airbnb-n (kivonva azokat a bérlakáspiacról), vagy egyre borsosabb áron kínálják albérletként. Mindeközben állami szinten jóformán semmi sem történik azért, hogy megoldódjon ez a probléma. Ahogy lassan két éve Jelinek Csaba szociológus mondta nekünk egy interjúban: „időzített bombaként ketyeg alattunk, hogy nincs állami lakáspolitika.”

Nem csoda, ha ebben a helyzetben indulatokat kelt, hogy a budapesti önkormányzatok közül több feléli az ingatlanvagyonát, így például, hogy a budai Várban sorra kapják olcsón a bérlakásokat Bayer Zsolttól a miniszter Palkovics Lászlóig fideszes figurák. Másfelől viszont év eleji cikkünk szerint négyezer önkormányzati lakás áll üresen, azaz kihasználatlanul Budapesten...

AZ IZRAELI SZÖVETSÉG, AMI ÁTÍRTA ORBÁN POLITIKÁJÁT

DIREKT36.HU
Szerző: PANYI SZABOLCS
2019.09.30.


Benjamin Netanjahu egymás után szívta a szivarokat, és önbizalommal telve magyarázta Orbán Viktornak, hogyan fog majd ismét hatalomra kerülni és békét teremteni a palesztinokkal. Orbán 2005 júniusi négynapos izraeli látogatásának végén találkozott vele Jeruzsálem egyik ikonikus épületében, a Dávid Király szálló egyik különtermében. Netanjahu arról is beszélt neki, hogyan lehet gazdaságilag rendbe rakni egy országot, Orbán pedig hol hitetlenkedve, hol csodálattal hallgatta a Bibinek becézett Netanjahu vízióit.

Netanjahu 1996-1999 között lett először Izrael miniszterelnöke, de Orbánnal való találkozója idején a másodvonalba szorult, pénzügyminiszter volt. A Direkt36 több forrásból rekonstruálta a bő háromnegyedórás találkozójukat, amin a két politikus rögtön egymásra hangolódott. Orbán utólag ezt úgy magyarázta, megvolt a közös érzelmi szál, hiszen akkoriban mindketten ki voltak szorulva a hatalomból. Az Orbánt útján tolmácsként is segítő Breuer Péter szerint

„Orbán és Netanjahu szerették egymást”.

Orbán meghatározó élményekkel tért haza az útról. Lényegében ennek a következménye Netanjahuval kialakult szoros kapcsolata és szövetsége. Ez a kapcsolat pedig megváltoztatta a Fidesz külpolitikáját, amely az arabok és Izrael közötti egyensúlyozásból fokozatosan Izraelbaráttá vált. Kettejük szövetsége új fejezetet nyitott a magyar jobboldal és a zsidóság kapcsolatában, de átírta a magyarországi zsidóság rendszerváltás után kialakult erőviszonyait is. De ami talán még fontosabb Orbánnak, hogy ez a kapcsolat évtizedes elszigeteltség után kapukat nyitott neki az Egyesült Államok felé is...

AZ EMBER, AKI SOHASEM VETEMEDNE MÁSOK VÉLEMÉNYÉNEK ELHALLGATTATÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.10.01.


Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akiknek más a véleményük, mint nekünk.” 
Emlékeznek erre a mondatra? Orbán Viktor mondta ezt a parlamentben a Sargentini-jelentés vitájában. Ehhez képest ma huszonegy éve, 1998. október elsején már nem volt Kurír. Előző nap, szeptember 30-án (akkor szerdára esett) jelent meg a lap utolsó száma. A megszűnés tágabb előzménye, hogy 1998-ban kormányváltás volt Magyarországon. Orbán Viktor lett a miniszterelnök, aki már akkor sem lelkesedett a szabad, tőle független sajtóért.

A közvetlen előzmény pedig az, hogy a lap szeptember 30-án cikksorozatot harangozott be az olvasóinak: oknyomozó riporterei az akkori (és mostani) belügyminiszter, Pintér Sándor, valamint a sajtóban csak bombagyárosnak nevezett Dietmar Clodo üzleti kapcsolatairól ígért cikksorozatot. Ez az írás volt az utolsó csepp a pohárban, a cikksorozatnak csak az első része jelenhetett meg.

A szakmai körökben minőségi bulvárlapnak nevezett Kurírnak utolsó éveiben a Postabank volt a tulajdonosa. A Postabank akkor már döntően állami tulajdonban volt, így Orbán miniszterelnök utasíthatta a menedzsmentet, hogy szüntesse meg az újságot...

BEDÖGLÖTT EURÓPA (ÉS MAGYARORSZÁG) MOTORJA

INDEX
Szerző: MT
2019.10.01.


A német ipari termelés jó egy éve csökken, Európa legnagyobb gazdasága hamarosan szinte biztosan recesszióba lép. A felszínen az okok egyértelműek: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a brexit és a külső kereslet ezzel összefüggő lelassulása miatt kevesebb német árut vesznek a világban. Ugyanakkor míg a német döntéshozók és elemzők nagy része szerint ezek időleges problémák, a német modell főként angolszász bírálói szerint mélyebb belföldi problémák (az exportfüggőség, az ipar túlsúlya, a beruházások hiánya) is ott állnak a háttérben. Hogy kinek van igaza, az nem mindegy sem Magyarországnak, sem Európának, sem a klímának.

Németországra hagyományosan az európai gazdaság nem túl gyorsan, de biztosan és megbízhatóan eldöcögő dízelmotorjaként szokás tekinteni, különösen a 2008-as válság óta. Az utóbbi bő egy évben azonban hirtelen elkezdtek sokasodni az aggasztó jelek, amelyek a tíz éve töretlen német konjunktúra elakadását jelzik:
- a gazdaság gerincét adó ipar termelése egy éve csökken,
- a válság óta a növekedést tápláló exportpiacok lassulnak,
- az infláció tartósan alacsony,
- a politika pedig (részben társadalmi nyomásra) a romló kilátások ellenére sem hajlandó engedni a költségvetési fegyelemből, holott a legnagyobb eséllyel ezzel tudna rövid távon változtatni a helyzeten.

EZEK MIATT MA NAGYJÁBÓL ÖSSZES ELEMZŐ ÉS A JEGYBANK SZERINT IS A RECESSZIÓ TORNÁCÁN ÁLL NÉMETORSZÁG.

Bár egy súlyosabb válság nem valószínű, az sem, hogy egyhamar visszatér a régmúlt mesés növekedése: a pesszimisták szerint Németországot mélyebb, rendszerszintű gondok húzzák vissza. Ami növekedési szempontból rossz hír egész Európa, különösen a német ipartól erősen függő Magyarország számára is. A klíma viszont profitálhat a dologból, bár egyelőre még ez sem biztos...

AZ AZERBAJDZSÁNI PÉNZMOSODÁT FELTÁRÓ PROJEKTET IS DÍJAZTÁK A TÉNYFELTÁRÓ ÚJSÁGÍRÓ VILÁGKONFERENCIÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2019.09.30.


Az azerbajdzsáni politikai elithez köthető, közel 3 milliárd dolláros pénzmosoda leleplezéséért kaptak elismerést az OCCRP és partnerei a 11. globális tényfeltáró újságíró konferencián. A 2017-es nemzetközi projekt magyar partnere az Átlátszó volt, mi arról írtunk, hogy egy bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég dollármilliókat kapott az MKB Bankban vezetett számlájára az azeri baltás gyilkos kiadása után

A tényfeltáró újságírók kétévente megrendezett világkonferenciájának ezúttal a hamburgi Der Spiegel és a HafenCity Universität adott otthont szeptember 26-29 között, a szervezők a Global Investigative Journalism Network, a Netzwerk Recherche és az Interlink Academy voltak. A négynapos eseményen több mint 150 előadást, panelbeszélgetést és workshopot tartottak, és átadták az elmúlt két év legjobb tényfeltáró teljesítményeinek járó Global Shining Light Awards díjakat.

A szervezők fő üzenete az volt, hogy a világ számos pontján dolgozó tényfeltáró újságíróknak versengés helyett együttműködésre kell törekedniük, és ki kell állniuk egymásért ha támadások érik őket, ami sajnos egyre gyakoribb. Erről beszélt előadásában Maria Ressa, a Fülöp-szigeteki Rappler tényfeltáró oldal vezetője is, akit idén már kétszer letartóztattak az autoriter Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte viselt dolgairól szóló cikkek miatt.

Ressa szerint az újságírók elleni támadások a tények és a demokrácia elleni támadások is egyben, és olyan időket élünk, hogy ha nem teszünk ellene valamit, „a demokrácia, ahogy eddig ismertük, halott”...

HOSSZÚ PERESKEDÉS UTÁN VÉGRE MEGSZEREZTÜK ROGÁNÉK LEGREJTÉLYESEBB ÜGYÉNEK DOKUMENTUMAIT

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2019.09.30.


Évekig azt állította a belvárosi önkormányzat, hogy "eltűntek" a papírok az irattárból. Az ügy azért is kényes, mert a méregdrága lakás trükkös körülmények között került Kertész Balázs vállalkozásának birtokába. Ez lett végül a Rogán-Habony-Kertész triumvirátus sasfészke.

Több évnyi pereskedést követően a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria ítéletének hatására végre elküldte Belváros-Lipótváros önkormányzata a Transparency International Magyarországnak azt az adásvételi szerződést, amely a Rogán Antal bizalmasának kedvezményes áron szerzett ingatlanához kötődik.

Egy Aulich utca 3. szám alatti, harmadik emeleti ingatlanról beszélünk, amely akkor vált ismertté, amikor az Index 2016-ban videófelvételeket közölt az ingatlanba ki-bejáró Rogán Antalról, Habony Árpádról és az ingatlan tulajdonosáról, Kertész Balázs ügyvédről, az egykori polgármester, most propagandaminiszter bizalmasáról.

A Magyar Narancs hosszú ideje szerette volna megkapni a jól ismert belvárosi módszerekkel értékesített ingatlan adásvételi szerződését, de az önkormányzat jegyzője 2016-ban még azt állította lapunknak: a dokumentum „eltűnt” a hivatal irattárából. Azt, hogy ez miképpen fordulhatott elő, esetleg valakik szándékosan tüntették-e el, sose tudjuk már meg.

Selley Zoltán jegyző idézett válasza óta eltelt három év, és lássanak csodát: a dokumentum mára megkerült. Előkerítették a dokumentumot, mert muszáj volt neki...

TRÓCSÁNYI, TÜKÖR, FERDE KÉP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.10.01.


Trócsányi nem érti, Trócsányi megdöbbent, Trócsányi perel. Pedig fodrásznál is volt, új szemüveget csináltatott az Ofotértban, új az öltöny, a cipő, tán még az arcvíz is, de nem engedik be a klubba. Szar ügy, ha szembe találkozunk Európával, ahol – úgy nagyjából és nem mindig – működnek a dolgok. Mielőtt elmerengenénk Trócsányi és a világ kapcsolatán, először azon mélázzunk, hogy mi a jó francért akar perelni ez a szerencsétlen.

Ígértek neki valamit? Nem. Szerződtek vele, amit nem tartottak be? Nem. Történt jogsértés? Assenem. Az idióta főnöke jelölte őt, ami nem jogosítvány, csak egy masni a hajban, a klubban pedig azt mondták, kösz, nem. Persze, fáj az embernek, ha büdösnek találják – hiába glancolta ki magát -, de ez nem magyari NER, ahol minden nekik fütyöl. Trócsányi így járt, kár volt meginni azt az utolsó felest, amitől kiment a fejéből, mit művelt előző nap.

Szájer efendi politikai lincselést emleget, egyáltalán az egész bagázsnak habzik a szája, és ezen az ember eltelten göcög, de nem azért, mert örül a káruknak, hanem, mert látja, nem értik – vagy csak úgy tesznek – a világ normális működését már. Az itthoni úthenger módszerük annyira a génjeikbe ivódott, ha van egy kavics, amit akadályok nélkül nem tudnak elporlasztva kilapítani, akkor visítanak, mint a vett malac.

Az ember tehát annak örül, látva a nyomorúságukat, hogy egyáltalán létezik olyan erő az Univerzumban, amely képes ellenállni nekik. Mert, magunk közt szólván, a kirakati csillogáson kívül nem oszt és nem szoroz, hogy Trócsányi biztos vagy nem biztos, annyi jelentősége van, mint, hogy milyen színű a szemüvegkerete. Hazatérvén ott folytathatja ugyanis, ahol abbahagyta, s ami másutt törvénytelennek mutatkozik. Énnekem meg a Mari néninek attól nem lesz sem jobb, sem rosszabb, hogy ő biztos oder nem.

Nem is foglalkoztam volna Trócsányival egyáltalán, mert nem érdemes, ha nem csúszott volna ki a száján egy félmondat, amiből kiderült, milyen reménytelenül mélyre süllyedt ez az ember, és az egész ország is. Olyan időket vizionált a sipítozásával, amikor szembe jött vele a jog és a nem fideszrend “amelyekről azt hittem, hogy többé már nem térnek vissza”. – mondta ez a szerencsétlen, burkoltan kommunistázva megint, moszkvázva Brüsszelt a mondat mélyin...

ÚGY ÍGÉRTE MEG ORBÁN A SZEGÉNYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉT, HOGY CSAKIS IGAZA LEHESSEN

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.09.30.


...Amiről Orbán nem beszélt

Ha a miniszterelnök által bejelentett öt ígéret megvalósulna, az sem jelentené automatikusan a szegénység felszámolását. Hiába kap például már majdnem minden gyerek ételt az óvodában vagy iskolában, attól még sokan éhen maradhatnak hétvégén vagy a nyári szünetben. De más hátulütői is lehetnek a terveknek – az ingyenes tankönyvek bevezetése például sok szegénynek segített, a középosztálybeliek viszont gyakrabban panaszkodnak arra, hogy gyengék az ingyenkönyvek. A munkanélküliség csökkenésével pedig megjelent a munkaerőhiány, annak minden kárával együtt.

Az sem véletlen, hogy Orbán nem ejtett szót a lakhatási szegénységről. A Habitat for Humanity 2018-as jelentése szerint például másfél millió ember élt olyan lakásban, amellyel súlyok problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC vagy nincs elég természetes fény. Sőt, minden harmadik háztartás lakói számára havi szinten okoz kihívást, hogy fizessék a rezsit vagy a lakáshitelt. Ez nem jelenik meg azokban a szegénységi mutatókban, amelyekről a miniszterelnök beszélt, de attól még létező probléma. Azt pedig már a szervezet idei jelentése állapította meg: a lakáshoz jutás kormányzati támogatása egyre inkább csak az elit és a felső középosztály számára elérhető.

Az Orbán-kormányok adópolitikájának pedig épp a szegények a legnagyobb vesztesei: egy egykulcsos szja bevezetésével, a szuperbruttósítás és az adójóváírás eltörlésével az ő adóterheik nőttek a legjobban. A családtámogatás rendszere pedig arról szól, hogy minél nagyobb valakinek a fizetése, annál több adókedvezményt vehet igénybe.

A szegénység csökken, az egyenlőtlenség nem

Tavaly ősszel, amikor kijöttek az Eurostat szegénységi mutatói, egészen megdöbbentő adatot kaptunk: ez alapján egy év alatt kijött kétmillió magyar a szegénységből. Ezt azért még a legvadabb kormánypropagandisták sem mernék elhinni – de megkérdeztük a KSH-t, és ők elmagyarázták, mi történt. Korábban a statisztikusok azt a kérdést tették fel a családoknak, hogy képes volna-e a háztartás egy nagyobb összegű váratlan kiadást kifizetni. Most viszont az Eurostat azt kérte, hogy minden ország statisztikusai egy konkrét számot, az adott állam szegénységi küszöbét (ez nálunk 74 ezer forint) írják be a kérdésbe. Így aztán 50,8-ról 31,5 százalékra esett az arány – ami még mindig azt jelenti, hogy hárommillió magyar nem tudna mit kezdeni egy váratlan nagy kiadással.

A KSH évről évre közzéteszi a háztartások életszínvonalának elemzését. A legfrissebből az derül ki, hogy

- míg 2012-ben a társadalom 34,8 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, 2017-re ez az arány 19,6 százalékra esett,
- de vannak csoportok, akiknek a helyzete még mindig rémes: a munkanélküliek 70 százalékát fenyegeti a szegénység, a romáknál 68 százalék ez a mutató, az egyedülálló szülőknél és gyerekeiknél pedig 40 százalék. Sőt, hiába hirdeti a kormány a családok támogatását, a nagycsaládosok 25 százaléka tartozik a fenyegetett körbe...